•Őrlési melléktermékekGabona és hüvelyes magvak hántolása, őrlése során képződő melléktermékek• korpák

• döntően a héjrészt, az aleuron réteget és a csírát tartalmazza, de a kiőrlés fokától függően több-kevesebb endospermium részt is• fontos minősítő paraméterük az aleuron réteg és az endospermium részaránya, ettől függően fehéje-tartalmuk 10-16% között változik• Nmka-tartalmuk 55-60%, rosttartalmuk 8-14%• P, K, Mn és Zn-tartalma úgyszintén jelentős, P-tartalmuk mintegy 50%-a viszont fitin kötésű• A B-csoportba tartozó vitaminokban, elsősorban niacinban, piridoxinban, pantoténsavban gazdagok

Malomipari melléktermékekMalomipari melléktermékek

A kiőrlés fokának hatása a gabonaipari melléktermékek vázanyagának összetételére

• búzakorpa •a legnagyobb mennyiségben áll rendelkezésre•nyersrostban, fehérjében és foszforban gazdagabb, mint maga a szem•összetétele és minősége változhat, célszerű ezért gyakrabban bevizsgáltatni•elsősorban tehenekkel, kocákkal, hízókkal etetik•fiatal állatok tápjaiban rosttartalma limitáló tényező

• rozs-, árpa-, kukorica- és zabkorpa•kevesebb fehérjét tartalmaznak•kevesebb képződik belőlük, ritkán használjuk takarmányként•etetésük előtt célszerű bevizsgáltatni őket

• takarmánylisztek • a korpáknál kevesebb héj és aleuron részt, viszont több endospermiumot tartalmaznak• energiatartalmuk nagyobb, fehérje és rosttartalmuk kisebb, mint a korpáké• döntően búzából, kisebb mennyiségben árpából, kukoricából, rozsból is képződik

• gabonamagvak csírája• az őrlés előtt elkülönítik, mivel nagy olajtartalma miatt hátrányosan befolyásolná a liszt eltarthatóságát•26-29%-os nyersfehérje-, 6-8%-os zsírtartalmú, kevés rostot tartalmazó, értékes takarmány• E-vitamin-tartalma említésre méltó• avasodásra hajlamos

Növényolaj-ipari melléktermékekNövényolaj-ipari melléktermékek• olajpogácsa

régebben az olajat a magvakból préseléssel nyerték, az így képződött melléktermék volt az olajpogácsa, ami még jelentős, 10%-os zsírt tartalmazott.

• extrahált daráknapjainkban az olajiparban a préselést valamilyen zsíroldószerrel és hőkezeléssel végzett kivonás, ún. extrahálás követ. A képződött melléktermékek ekkor az extrahált darák. Ezek jellemzője, hogy magas a fehérje-tartalmuk (25-40%), zsírtartalmuk kicsi (1-2%). A zsírszerű anyagok kivonásával elveszítik ízletességüket is.

•extrahált napraforgódara• hazai viszonylatban a legtöbb ebből képződik•antinutritív, toxikus anyagokat nem tartalmaz• az I. osztályú, 10-12%-os rosttartalmú termék fehérjetartalma 40%-os is lehet• lizinben szegény, kéntartalmú aminosav szintje viszont nagyobb, mint a pillangós magvaké• jelentős a P-tartalma• rosttartalma fontos minősítő paraméter, a héj az olajkivonás során elveszti a rugalmasságát, töredezett éles, szilánkos lesz, ami sértheti a bél nyálkahártyáját, célszerű emiatt apróra darálni• elsősorban kérődző takarmány, de a kis rosttartalmú termékekből baromfi és sertéstápokban is szerepelhet 5-10%-os arányban

Különböző minőségű extrahált napraforgó- darák táplálóanyag-tartalma

•extrahált szójadara• a monogasztrikusok meghatározó fehérje-takarmánya• nagyrészt importáljuk• magas fehérje- (44-48%) és lizin-tartalmú, limitáló aminosava a metionin• zsírtartalma csupán 1-2%• többféle antinutritív anyagot tartalmaz (szojin, tripszin inhibitorok, alfa-galaktozidák pl. raffinóz, sztachióz stb.), amelyek hőlabilisak• tósztolás: speciálisan a szója antinutritív anyagainak inaktiválására kidolgozott hőkezelési eljárás (kb 120oC; 10-15 perc)• nagy K-tartalma miatt hasmenést okozhat• minden fajjal etethető, felhasználását jórészt ára limitálja

A hőkezelés hatékonyságának mérése történhet: • ureáz aktivitás• KOH fehérje oldhatóság• PDI fehérje oldhatósági index • TIU egység• NIR • állatkísérlet (emészthetőség, hasznosíthatóság)

A tripszin inhibitor és az ureáz aktivitás a szójában hasonlóan változik.

karbamid + H2O + ureáz = CO2 + NH3

1. 0.2 gramm szójához 10 ml karbamid oldatot keverünk

2. 30 percre 30o C –os vízfürdőbe helyezzük

3. Kiszámítjuk a pH változást (végső pH – kezdeti pH)

Ureáz-aktivítás mérés

KOH-ban oldódó fehérje

1. 1.5 gramm szóját 20 percen keresztül 75 ml 0,2%-os KOH oldattal keverünk

2. Centrifugáljuk, majd szűrjük

3. Megmérjük az oldat N-tartalmát

1. 8 gramm szójához 150 ml vizet keverünk. 2. 8500-as fordulatszámon 10 percig

centrifugáljuk3. Szűrjük4. Mérjük az oldatba ment N mennyiségét

Fehérje oldhatósági index (PDI)

Optimális értékek

• Ureáz index 0,05-0,2

• KOH oldhatóság 70 - 85%

• PDI oldhatóság 40 - 45%

160

180

200

220

240

260

280

0 10 20 30idő, perc

testt

öm

eg

gyara

po

dás,

g

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

KO

H &

PD

I

növekedés KOH PDI

A szójadara hőkezelésének hatása a kétfajta

fehérjeoldhatóságra és a broilercsirkék súly-

gyarapodására (Batal, et al., 2000).

A hőkezelés hatása a szója emészthetőségére és a fehérje biológiai

értékére

Szója túlhevítésének hatása az emészthető lizin-tartalomra

91 78 69

3,27

2,95

2,76

2,98

2,30

1,90

1,5

1,7

1,9

2,1

2,3

2,5

2,7

2,9

3,1

3,3

3,5

0 20 40Hőkezelési idő min

LY

S-t

arta

lom

, %

50

55

60

65

70

75

80

85

90

95

100

együ

tth

ató

, %

Em. együttható Teljes Emészthető

•extrahált repcedara • nagy mennyiségben áll rendelkezésre• a hagyományos fajták daráit jobbára kérődzőkkel etették, az abrak max. 7-8%-áig• nagyobb arányban etetve mustárolaj-glikozid tartalma egészségkárosító hatású (gyomor-, bél-, vesebántalmak)• fehérjetartalma jelentős (36-38%), lizin és kéntartalmú aminosav tartalma kiegyensúlyozott• rosttartalma 12-15%, foszforban gazdag (8-9 g/kg)• 00-ás vonalak, lehetőség a monogasztrikusok takarmányozására is

• extrahált gyapotmagdara• elsősorban fehérje-kiegészítő (36-39% ny.fehérje)• lizin és kéntartalmú aminosavainak mennyisége kisebb, mint a többi extrahált daráé• rosttartalma 10-15%• E-vitamin antagonista hatású anyagot (gossipol) tartalmaz, amire a kérődzők kevésbé érzékenyek• elsősorban kérődző takarmány

• extrahált lenmagdara•a legjobb étrendi hatású extrahált dara • fehérjetartalma 30-34%, biológiai értéke közepes• nyálkaanyagai miatt kedvező hatású az emésztőszervi betegségekben szenvedő állatoknak• linamarin glikozidát főleg az éretlen magok tartalmazhatnak

• extrahált földimogyoró dara• takarmányértékét a héjtalanítás mértéke nagyban befolyásolja• a héjtalanított magból készülő darának magas a fehérjéje (48%) és kevés (6-8%) a rostja• potenciálisan aflatoxint tartalmazhat• a takarmányok maximálisan megengedhető aflatoxin szintje 0,05mg/kg • kérődzőkkel, lovakkal az abrak maximum 10-15%-ában célszerű etetni

Cukoripari melléktermékekCukoripari melléktermékek

• nedves répaszelet• a cukorrépát mosása, szeletelése és a cukrot vízzel történő kioldása után visszamaradó melléktermék• szárazanyaga préselést követően 18-20%-osra nő• terimés takarmány, laktagóg• marhával 15-25 kg etethető, de felhasználható a sertések és a lovak takarmányozásában is• frissen kell felhasználni, vagy silózással lehet tartósítani (pl. kukorica szecskával, szálastakarmányokkal)

• szárított répaszelet• energiatartalma közelít a gabonákéhoz• fehérjetartalma 10%, rostja 16-18%• etetés előtt célszerű áztatni, mert nagy a vízfelvevő képessége• darálva monogasztrikusok tápjaiban is felhasználható

• melasz• az oldatban lévő cukor kikristályosítása után visszamaradó, viszkózusan folyó sötétbarna színű melléktermék, ami még 45-50% cukrot tartalmaz• nyersfehérjéjének zöme amid anyagokból áll (betain, glutaminsav)• sok káliumot tartalmaz, ami miatt nagyobb adagban etetve hasmenést okozhat• marhákkal 1-2, lovakkal 1, sertésekkel 0,5 kg etethető belőle szoktatást követően• silózási és granulálási adalékanyagként is használható

Sörgyári melléktermékekSörgyári melléktermékek

• malátacsíra• a kicsirázott árpa, a maláta vékony gyökere, amelyet eltávolítnak a maláta pörkölés, őrlése és főzése előtt• nyersfehérje-tartalma kb. 25%, lizinben és metioninban gazdag• nyersrostja 10-15%, foszforban (7-9g/kg) és B-csoportbeli vitaminokban gazdag• szarvasmarhákkal max. 3kg/nap, lovakkal, juhokkal az abrak 20, sertésekkel az abrak 10-15%-ában szerepeltethető

• sörtörköly• az édes cefre leszűrését követően visszamaradó melléktermék, a keményítőn kívül tartalmazza a teljes maláta őrleményt (zsír, rost, fehérje)• a nedves sörtörköly 20-22% sza.-tartalmú, laktagóg hatású• teheneknek 10-15kg, kocáknak, juhoknak 0,5-1 kg adható naponta• könnyen megromlik, penészesedik• szárított formában is forgalmazzák

• sörélesztő• a cefrében leülepedett élesztő szűrésével, sajtolásával, szárításával nyert igen értékes melléktermék• 50%-os fehérjetartalmú, gazdag lizin, treonin és triptofán forrás, limitáló aminosava a metionin• a B12 kivételével valamennyi B-csoportba tartozó vitamint tartalmazza• elsősorban sertés- és baromfi-takarmányként használható gazdaságosan (3-5%)

Szeszipari melléktermékekSzeszipari melléktermékek

A szeszgyártás egyszerű cukrokból, keményítőből kiinduló folyamat. A cukrot az élesztőgombák közvetlenül alkohollá tudják erjeszteni, a keményítőnek viszont előzetesen le kell bomlania egyszerű cukrokká (pl. gabonamagvak csíráztatása során). A lepárlatlan alkoholtartalmú anyag a cefre, majd a lepárlást követően képződő melléktermék a szeszgyári moslék és a szeszélesztő.• szeszmoslék

• az alapanyaghoz képest kevés szénhidrátot tartalmaz,• a lepárlás során a fehérje általában nem denaturálódik• a friss szeszmoslék csupán 6-8%-os szárazanyag-tartalmú• a gabonákból származó szeszmoslék kedvezőbb összetételű és jobb étrendi hatású, mint a a cukorrépa, a gyümölcs, a melasz vagy a burgonya alapú melléktermék• híg moslékként marhákkal, tehenekkel etethető (15-25kg/nap)

• vinasz • a melasz alapú szeszgyártás 60-70%-os sz.a.-tartalomra besűrített mellékterméke

• kukoricamoslék• a legnagyobb jelentőségű hazánkban• elsősorban hízómarhákkal (10-20kg/nap), kisebb mennyiségben tehenekkel etethető• szárított formában kérődzők és sertések tápjaiban szerepeltethető (5-15%)

• répa- és burgonyamoslék• a vinasznál kedvezőbb összetételű, de csak maximum a fele etethető a kukoricamosléknál szereplő értékeknek

• szeszélesztő• lepárlás után szeparálást, sűrítést, szárítást követően képződik, takarmányértéke megegyezik a sörélesztőével

Keményítőgyári melléktermékekKeményítőgyári melléktermékek

Hazánkban keményítő gyártásra burgonyát vagy gabona magvakat használnak. Az alapanyag zúzása, őrlése utána keményítőt kioldják, kimossák. Az oldás után a szitán, szűrőn visszamaradó rész a törköly, ami a keményítő ülepítését követően oldatban marad az a moslék.Nagy víztartalmúak, romlandók, frissen a termelődés helyéhez közel célszerű felhasználni takarmányozási céllal.• burgonya-, búza-, kukoricatörköly

• 10-15% sz.a. tartalmú, fehérjében szegény melléktermékek• sertéssel és marhával etethetők• táplálóanyag-tartalmuk előzetes vizsgálata indokolt

• kukorica glutén• a kukorica alapú keményítőgyártás során keletkezik• magas (40-50%) fehérjetartalmú, fehérjéjének biológiai értéke közepes• sárga színe miatt alkalmas az állati termékek színének befolyásolására

Konzervgyári melléktermékekKonzervgyári melléktermékek

Zöldségek, gyümölcsök konzervgyári feldolgozása során idényjelleggel képződő melléktermékek.Takarmányértéküket nagymértékben befolyásolja a feldolgozás módja.Gyorsan romlanak, táplálóanyag-tartalmuk változó.• paradicsomtörköly

• a paradicsom héj és mag részét tartalmazza• fehérjetartalma kb. 20%• célszerű etetés előtt finomra darálni, egyébként a magok nem hasznosulnak• elsősorban kérődző takarmány

• almatörköly• az almalé előállításakor keletkező 10-15% sz.a.-tartalmú termék• a héj és a hús részt tartalmazza• mivel édes ízű a kérődzők (15-20kg) és a sertések (3-5kg) is szívesen fogyasztják