ORSZÁGOS HIRLAPElöfizetési árak:

Egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyedEgy hónapra 1 frt 2O kr.

évre 3 frt 80 kr.Föszerkesztö:

Egyes szám ára helyben 4 kr, vidéken 6 kr. MIKSZÁTH KÁLMÁNSzerkesztöség és kiadóhivatal:

VIII. kerület, József-körút 65. szám

Megjelenik mindennap, hétfön és ünnepnap után

II. év. Budapest, 1898, vasárnap, április 1O-én. 100. szám

Az ünnep elöestéjén.Nem tarthatjuk távol szivünktöl a meg-

indulást annak a napnak elöestéjén, melyena lelkesült Magyarország megifjodásánakfélszázados évfordulóját fogja megünne-pelni. A történet nemtöje elénkbe tartjakönyvét ; megilletödve forgatjuk véreslapjait és leszáll leikünkre a bánat, mikorvégigtekintünk a bus képek sorozatán,melyeket a megemlékezés könyörtelenöszinteséggel tár ki elöttünk.

Mennyi küzdelem ! Mennyi keserü-ség ! Mennyi fájdalom!

Nincs nép, mely annyit szenvedettvolna, mint a magyar. Nincs fold, me-lyen ezer éven végig annyi kétségbeeséstermett volna, mint a magyar földön.

És ennyi kin, ennyi gyötrelem, utánmég mindig erösen állunk az Isten egealatt ; erösebben, mint valaha: ezerszerlesujtva, ezerszer emelkedett föl és vivtavissza helyét a magyar nemzet az életrehivatott népek sorában.

Valamely felsöbb gondviselés tar-totta-e benne a leiket, vagy saját törhe-tetlen akarata volt-e a hatalmas erö,mely fönntartotta ? Ki keresné azt ezen anapon, a hálaadás, a közöröm, a jogosbüszkeség napján 1 Bizonyos, az, hogyamennyi eszmény van a lelki kincsektárházában — a vitézség, az igazság, ahit, a becsület — az mind segitett amagyaron, mert vérét adta mindenikükérta magyar. . ... .

De mindnyájuk között volt egy, azeszmények eszménye, a lét legföbbjava, a lélek föltétlen és örök halványa :a szabadság. Ezt szerette a magyar nem-zet legjobban ; ezért küzdött, ezért szen-

vedett legtöbbet; ennek áldozta mindenétmindenkor. De viszont ez az eszménytartotta meg benne is a léteröt. Vala-hányszor a nemzet a szabadságért meg-halt, a szabadság annyiszor támasztottafel a nemzetet halottaiból.

A szabadság volt a magyarnak nagynemzeti kincse.

És mikor a nemzet e kincset leg-utóljára visszavivta, akkor kiosztottamindazok között, kik földjén éltek, vá-logatás, megkülönböztetés nélkül. Fényesörökségéböl részt adott, egyenlö résztmindenkinek. Kitárta háza kapuját éstestvérül fogadta mindazokat, kik veleöröksége földjén együtt éltek.

Soha a magyar nemzet nem voltnagyobb, mint nemeslelkü tékozlása ezemlékezetes napján.

És ennek a napnak emlékét ünneplia népek tömegével megszaporodott, anépek sokaságában megifjodott nemzet aholnaputánon. Ünnepli a nagylelkü ki-rálylyal együtt, kinek ajkairól elhangzotta legszebb fejedelmi szó, melyet a világtörténete följegyzett: „Azért szeretem amagyar nemzetet, mert szereti a sza-badságot. "

Mély értelme van koronás királyunke szavainak. Meg van benne a multnakminden dicsösége és a jövönek mindenreménye. Mert aminthogy igaz az, hogya magyar nemzet az ezeréves fönnállást,mai erejét és tekintélyét annak a rajongószeretetnek köszöni, melylyel szabadságátszázféle támadói ellen megvédelmezte,ugy megdönthetetlenül igaz az is, hogyEurópa közepén a körülötte támadó sok-féle idegen érdekek ellenében lételét csakugy oltalmazhatja meg, ha állami rendje

legföbb elvének a szabadságot ismeri el.Politikai, társadalmi, gazdasági vagy fe-lekezeti elnyomás végzetessé válhatnéka népekre, melyek szent István koroná-jának országaiban együtt laknak. A belsöegyenetlenség, bármi volna is forrása,megbénitaná az eröt, melyet a külsönyomás ellen elöbb-utóbb ki kell fejte-nünk. Kifelé erös csak az oly nép lehet,mely belül elégedett. Elégedettség pedigcsak ott lehetséges, ahol a szabadságnapja egyaránt árasztja fényét és mele-gét mindenkire. Ahol minden embertudja, hogy az öt megilletö jólét és bol-dogság megszerzésében semmi felsöbbhatalom utját nem állja; ahol min-den ember érzi, hogy fölötte semmihatalom nincs az összesség törvé-nyes hatalmán kivül, mely elött kivételnélkül meghajol mindenki ép ugy, mintö maga: ott mindenki fölismeri azt is,hogy amikor az összességet támadják,öt, mint egyént is bántják és ez esetbenkész is életét, vérét, mindenét odaadniazért, ami mindenkié, tehát az övé is.Igy lesz az állam erössé polgárai meg-elégedettségében, mely megelégedettség-nek legnagyobb mértéke csakis a szabadelvek uralma alatt létesithetö az államban.

És ennek tudatában erösitette megkirályunk is a nemzetet a szabadság sze-retetében. A történet beigazolta, hogyMagyarország csak akkor erös, amikorszabad és csak addig számottevö hata-lom, mig a szabadság elve biztositja né-peinek elégedettségét az állami életben.

E belsö igazság vitte ötven év elötta kiváltságos osztályokat arra, hogykeretükbe fölvegyék az egész nemzetetés hogy jogokat és terheket vele egyen-

A csengeri kalapok.Az igazságnak sem egyforma az értéke,

ha a kormánypárton vagy a szélsöbalon mérik.Mért volna hát máskép a kalapokkal? Valahola fövárosban megcsinálják és utjára bocsátják,aztán lehet belöle drága kalap vagy olcsó ka-lap, aszerint, ahogy véletlenül a váczi-utczába,a külsö kerepesi-utra, Szatmárba vagy Csen-gerbe viszi végzete. Csengerben a legolcsóbb,pedig világos, ott is ugyanaz a kalap. Lehet,hogy ez a kereskedelem müvészete, lehet, hogycsak a mi ostobaságunk, lehet, hogy mindakettö.De ez nem is tartozik a tárgyhoz.

Bizonyos azonban, hogy amikor a tavasteleaggatta fehér fürtökkel az akáczokat, Fran-kovich György azt mondta az ispánjának:

— Bemegyek Szatmárba. Kalapot akarokvenni.

Az ispán ilyenkor nagyot nevetett.— Aztán hány ezer forintot tetszik ma-

gával vinni ?Frankovich nem haragudott a szemtelen

kérdésért. Ellenben csakugyan magához vettkétezer forintot, mert ha az ember egy kalapmiatt nem sajnálja az utat Szatmárba, meg-

mozdulhat benne valami gonosz indulat is.Hátha pajtásokkal talál összeakadni I A paj-tások esetleg ma is olyan szegény ördö-gök, mint voltak hajdanta s talán nemjárt mindegyikük olyan jól, mint Fran-kovich György, aki a választó-fejedelemövét örökölte. (Ez az örökség maga is különhistória. Mert a választó-fejedelem, aki volta-képen megyeszerte hires kortes volt s azértneveztetett választó-fejedelemnek, mert az al-kotmány visszaállitása óta mindig ö válasz-totta a megye követeit, mondom, ez a választó-fejedelem nem ugy halt meg, mint aki utánörökölni is lehessen. Azt hitték róla, hogykoldus. De mikor a holttestét levetköztették,az inge alatt egy övet találtak a dereka körékötve s az öv gondosan összehajtott ezresek-kel volt kirakva. Köröskörül. Mintha a rubintok,a smaragdok helyébe mindenütt az értékétfoglalta volna be. Mesélik, hogy volt abban azÖvben vagy kétszáz darab drágakö, akarommondani ezresbankó.)

Frankovich György tehát kivett abból azövböl két drágakövet, hogy szükség eseténmegtraktálhassa a pajtásokat és bement Szat-márba. A Fehér Ház-ban szállt meg és mind-

járt behivatta Samut, a gazdát. (Nem szabadelhallgatni, hogy Samu is a pajtások közülváló volt. Az isten tudja, hogy szerezte aszállodát, mikor máskülönben olyan becsületeslump volt!) A viszontlátás örömére mindjártösszecsókolóztak és Samu behozatta a saját különszilvóriumát. Rendesen igy kezdte. Ez volt az ap-petitorium. S azonfelül Samu már ezzel jelezte,hogy az italnemüekre nézve nem a szálloda,hanem a saját külön vendégének ismeri Fran-kovichot Mert ha az italért fizetni akar, men-jen más szállodába Frankovich. A szoba, azebéd, a, kiszolgálás — az más. Azért fizethet,az a szállodáé. De az ital? Micsoda pajtásvolna, aki az italt is megfizettetné?

— Kutya vagy — kezdte különben Samu—tavaly óta nem jártai Szatmárban. Talánlánczon is tart az a fene ispán.

— Hja, fiam, gazdálkodom! Most is csakazért jöttem, mert a régi kalapom már olyan,mint a csolnak, Valami uj kalapot vennék.

Samu furcsán nézett a pajtására.— Kalapot ?Valami különös megvetés volt a hangjá-

ban. Meg is volt lepve Samu. Mintha elázotttársaságban valaki egyszerre templomi nöt

— Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

löen megoszszanak. E belsö igazságsugalta az akkori magyar királynak,hogy ez aj rendet, mely Magyarországlételét a jövöre nézve biztositotta, szivesenfogadja és megegyezésével szentesitse. És enagy igazság hozza ma is hön. szeretettkirályunkat körünkbe, hogy velünk együttmegünnepelje félszázados fordulóját azonnapnak, melyen az uj, a szabad Magyar-ország megszületett, az az okos, öntuda-tos, erös Magyarország, mely az ö trón-jának legbiztosabb támasza és melynekmi éljük fényes életét.

Örömmel üdvözöljük tehát nemes-szivü királyunkat az ö magyar székesfövárosában, midön hü magyar nemzeté-vel együtt ünnepeli a magyar szabadságtörvényes szentesitésének napját. Adjonaz ég neki hosszu életet, eröt, egészségetmagasztos föladata teljesitéséhez! Ha azég öt megáldja, Magyarország is bol-dog lesz.

POLITIKAI HIREK.A képviselöház és förendiház hétfön délelött

fél 12 órakor együttes ülést tart.

Zászlós urak. Gróf Szapáry Géza halálá-val a második zászlósuri méltóság üresedett

meg, ami nem csekély gondot fog okozni a kor-mánynak. Mert a személyi kérdések mindig a leg-kényesebbek. Ezért is hagyta üresedésben hosz-szabb idö óta a gróf Széchenyi Imre halálával meg-

üresedett föasztalnoki méltóságot. A politikai kö-rökben már megindultak a kombinácziók s azt hi-szik,gróf Károlyi Tibor és gr. Szapáry Gyula fogjákkövetni diszes közjogi állásukban a két elhunytföurat Gróf Károlyi Tibor minden idöben egyikkiváló oszlopa volt a szabadelvü eszméknek sigen alkalmas egyéniség arra, hogy elenyésztesseazon rossz érzéseket, melyeket egy idö ótaa szabadelvüség ellenségeinek nagy állásokbavaló helyezése gerjesztett a szabadelvü kormány által. Gróf Szapáry Gyuláról nem mond-hatunk ilyen kedvezö véleményt, de az egyikmiatt a másikba is bele lehet nyugodni. ,

A gyarmatpolitika virradóban. A monarchiaflottájának fejlesztésére való ötvenmilliós rendki-vüli szükséglet, amelyet hivatalos nyilatkozatokbólkivehetöleg s a nemzetek hangulatára való tekintet-tel máris leszállitottak vagy harmincz millióval,

az osztrák-magyar monarchia gyarmatpolitikája sze-rény kezdetének mondható. Röviddel azután, hogymeghalt Sterneck admirális, a lissai hös, aki har-czias multjával élénk ellentétben, esztendök hosszusora óta arra volt kénytelen szoritkozni, hogy azosztrák-magyar haditengerészet fejlesztését kizárólagcsak a higgadt és czéltudatos partvédelem köréreredukálja; alighogy meghalt. Sterneck, utódának,báró Spaunnak, a marinális feladatok tág mezejenyilik meg. A monarchia haditengerészete legalábbigy magyarázza az idei delegácziók legnevezetesebbprogrammpontját. Egyik tudósitónknak alkalma voltaz admiralitás egyik elökelö tagjával szólni a mi„flottakérdés"--ünkröl. Az elökelö tengerésztiszt akövetkezökben adta elö nézeteit: .

„A tengerésztisztek a hajóhad erösitésétszükségesnek tartják ezeknél az okoknál fogva:A monarchia mindeddig sajnosan nélkülözi agyarmatpolitika elönyeit; diplomácziánk figyel-men kivül is hagyta a diplomácziai müködés-nek e fontos mezejét és innen van, hogymonarchiánk a többi nagyhatalmak mellettipari virágzás dolgában ugyszólván szégyenle-tesen visszamaradt. Állandó piaczok hiányábanexportunkat nem tudjuk fejleszteni és mostMagyarország ipara is növekedvén, aggályostultermelés kezd mutatkozni. Ennek csakgyarmatok segitségével lehet véget vetni, amirekedvezö alkalmat nyujt Kinának tényleg márfoganatba vett felosztása. A monarchia keres-kedelmi hajózási vállalatainak, az osztrákLloydnak és a magyar Adriá-nak segit-ségével eddig már szerzett is Kinában bizo-nyos foku kereskedelmi pozicziót; most. ez ve-szedelemben forog, mert a többi hatalmakgyors terjeszkedése Kinában megkezdödött ésigy ez a terjeszkedés tétlenül nem nézhetö.Téves dolog arra hivatkozni, hogy monarchiánknem tengeri halalom. A jövöben, ugyanisalapos kilátása lehet erre is, söt a változástmár a legközelebbi évek meghozhatják. HaTörökországot feldarabolják, a régi nagy államhelyén apró államok nem keletkezhetnek,Ausztria-Magyarországnak különösen érdekeellen való volna ez, mert kereskedelmileg mármost is ö dominál ezekben a provincziákban.A Balkán egy részének jövendö ura tehát amonarchia és már ez is mulatja, hogy jövöeurópai fejlödésünk is a tengeri erö fejlesz-tését követeli."

Az elökelö tengerésztisztnek ez a nyilatko-zata természetesen csupán a tengerésztisztéknek éslegfölebb még a diplomácziai testületnek vélemé-nyét tükrözi vissza. A "gyarmatpolitika, elöestéjén"bizonyára megoszlik a monarchia egyéb politikaiés. gazdasági tényezöinek nézete a gyarmatpoli-tikától.

Pártértekezlet. Az [országgyülési szabadelvüpárt e hónap 12-én, kedden, esti 7 órakor értekez-letet tart. Az értekezlet tárgyai: A delegáczió tag-jainak kijelölése, továbbá a Közép-Duna egységesszabályozásáról, valamint az ország egyéb jelentö-sebb folyóvizein elsö sorban szükséges szabályozásimunkálatokról szóló 1895 : XLVIII. törvényczikkmódositására és végül a lelkészi jövedelem kiegé-szitésére vonatkozó törvényjavaslatok.

KÜLFÖLD.A háboru elött.

(Távirati tudósitások.)M a c K i n l e y , a nagy halogató, üze-

netének a kongresszussal való közlését hétfö-röl szerdára halasztotta.

Ez positiv tény, amelynek megvan amaga jelentösége, habár azok az okok, melyekMac Kinleyt erre a cunctatori elhatározásárabirták, meglehetösen homályosak.

Washingtonból érkezö táviratok szerintM a c K i n l e y azon iparkodik, hogy a dön-tést mennél késöbbre halassza, ha pedig aháboru elkerülhetetlen volna, hogy az csaköszszel kezdödjék meg. Némi. világosságot hozebbe a halogató politikába az a körülmény,hogy az Unió pénzügyi körei Mac Kinleyt eb-ben a törekvésében eröteljesen támogatják.

A háborura és a békére való spekulácziómár oly mérveket öltött az Unió pénzpiaczain,hogy most már bizonyos pénzügyi köröknektényleg érdekében áll, hogy a béke és a há-boru eshetöségeinek ingadozásait minél huza-mosabb ideig aknázzák ki.

A husvéti ünnepek miatt a londoni hir-szolgálatban fennakadás állott be. Talán ennektulajdonitható az, hogy a spanyol-amerikai vi-szály jelenlegi állását sokkal optimisztikusabbanfogják fel, mint eddig. A londoni spanyol nagy-követség tagjai az európai nagyhatalmak köz-benjárását nagyon kedvezöen itélik meg. Sok-kal erösebben hangsulyozzák most már a bé-kére való kilátásaikat, mint ezelött.

A spanyol lapok véleményei ebben a kér-désben nagyon eltérök. Mig egyrészök a há-borut elkerülhetetlennek tartja, mások a békeföntartását remélik. A „Correspondencia" sze-rint a hatalmak közbelépésének Washington-ban kedvezö hatása volt Spanyolországra nézve.

kezdene énekelni. Ez az ember is két pohárralivott már a szilvoriumból, itt van elötte a régipajtása, abban a városban van, ahol hajnalelött sohasem verte be a lámpa-ablakokat (mertaz égö lámpa e l ev e n és gyilkolni nem szere-tett) s ebben a levegöben arról beszél, hogy a régikalapját csolnakká pocskolta az esö, hogy ujkalapot venne. Az ördög szállta meg ezt azembert.

Ültéböl szánva nézett fel Frankovichra.— Hát hiszen jól van. Kalap is kell az

embernek. De arra ráérsz reggel is.— A z igaz.Aztán nagyon hidegen diskuráltak egy

darabig. (Az a rongy kalap ugy kilökte Samuta jókedvéböl, mint valami üstököst a pályájá-ból. Frankovich gazdasági befektetésekrölmesélt, Samu a mai fiatalság romlottságát pa-naszolta. Nagyon komiszak a gyerekek, nemtudnak mulatni. Különben pedig Samuban egy-szerre fölébredt a szállodás és azt mondta,hogy a dolgai után kell nézni.

Egyenest a kávéházba ment le s egy po-hár rumot hajtott fel. Egyet morgott.

— Kalapot venne . . . hm. . .Ilyenformán még sokáig nézett a dolgai

után, mialatt Frankovich lesétált a piacztérre,ahol az alkonyodó est már csalogatni- kezdtea szatmáriakat A városházából akkor szállin-góztak le a hivatalnokok, ami egyuttal a kisutczák lánynépének elindulását is jelentette. Akerekfejü akáczok alatt szélesebb köröket hu-zott az árnyék, a magasban sisteregni kezdteka villamos ivlámpák s a boltos-asszonyok ki-állottak az üzlet-ajtóba. Ez már a hivatalosszatmári este.

Frankovich kétszer sétálta körül a nagy-piaczot és éppen azt figyelte meg, hogy maisazok a lányok sétálnak, akikkel ö nézett vala-mikor farkasszemet, — amikor a vállára csa-pott Radern Oszkár, a báró.

—- Frankovich!— Báró!Ezzel is összecsókolózott, mint Samuval.

Ennek is elmondta, hogy uj kalap miatt jöttbe Szatmárba, de a báró nem vette olyanzokon. Ellenkezöleg, meg is dicsérte, hogyszolid utra tért. Ö maga, a báró is a javulás,utján van. Nem, mintha felhagyott volna amulatsággal, de legalább "kormánypárti" lettMost már van is kilátása, hogy valamikorföispán lesz a megyében. Eddig csak is az volta baj, hogy dühös ellenzéki volt .

—Megokosodtál, báró — dicsérte Fran-kovich.--Nagy ur a muszáj -- mentegetözöttRadern ; - mesésen szegény vagyok. S amiótakormánypárti lettem, mégis inkább hiteleznek.Az emberek inkább biznak a jövömben.

Mikor kölcsönösen megdicsérték az egy-más szolidságát, elmentek a Fehér Ház-ba,hogy ezt a szolidságot - Samuval együttmegünnepeljék. Odafenn már uj pajtások-kal is találkoztak, akiknek Frankovich al-kalmas pillanatokban megsughatta, hogycsak uj kalap miatt jött be Szatmárba.A bor mellett csudálatosképen már Samuis engesztelékenyebben hallgatta az ujkalap dolgát. Elvégre, ha Frankovich igy vá-sárolja az uj kalapját, azt még elviselhetik apajtásai. Söt utóbb Samu már (biztatni kezdteFrankovichot, hogy a választófejedelem övénekörököse többször is vásárolhatna egy eszten-döben. A paraszt elviselheti a tökfedöjét akár-meddig, de az ur más. Vagy miért románaktéli, nyári, öszi és tavaszi kalapok, ha nemazért, hogy az urak minden [évszakban máskalapot viseljenek ?

Frankovich azt mondta, hogy ez megfon-tolásra érdemes idea, a társaság pedig ur

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 3.

Spanyolország — mondja a nevezett lapelfogadhatja a hatalmak baráti tanácsát, amelya helyzet megoldását czélozza, de az Egyesült-Államok követelésének nem engedhet

Ezzel szemben a "Times" római jelen-tése szerint a Vatikán ujra kisérletet akartenni, hogy Spanyolországot minden lehetöengedményre rábirja.

A spanyol kormány a nagyhatalmakwashingtoni kijelentését nagy sikernek tekinti.A spanyol nép a kormány optimizmusát nemosztja. A háboruról mindenütt azt tartják,h o g y okvetlenül é s n e m s o -k á r a b e f o g k ö v e t k e z n i . —Mindenütt nagy a lelkesedés. A legnagyobb ál-dozatokra kész a nemzet. Barcelonából az ahir érkezik, hogy maga ez a Táros a hihetet-lenül magas 400 milliónyi pesetát adományoz aháboru esetére az államnak. (N. Fr. Pr.)

A pápa a saját elhatározásából kisérlimegakadályozni a spanyol-amerikai háboru ki-törését. E czélból Madridban hivatalos formá-ban a béke fentartása iránt való legforróbbkivánságának adott kifejezést és azt ajánlotta,hogy kössenek fegyverszünetet a kubai felke-lökkel; Washingtonban pedig oda törekedett,hogy az Unio kormánya a felkelöket a fegy-verszünet elfogadására hangolja.

A pápa és a nagyhatalmak azon van-nak, hogy Spanyolországot rábirják arra, hogyfeltételekhez nem kötött fegyverszünetet en-gedjen a kubaiaknak. A királynöt már meg-nyerték tervüknek, de a kormány ellenzi aztA kubai viszály kérdésének megoldása mostmár ettöl függ, mert ha a nagyhatalmaknakezt az ajánlatát elfogadják, akkor a tárgyalá-sok számára már tág tér nyilik.

Hoyos marquis nyilatkozata.A „N. Fr. Pr." egy munkatársa Hoyos

marquis bécsi nagykövettel beszélgetést folyta-tott, amely alkalommal a nagykövet az ame-rikai spanyolviszályról többek közt igy nyilat-kozott:

A helyzet jelenleg nagyon komoly. Állandó aveszély, hogy az Egyesült-Államok elnöke jobbmeggyözödése ellenére az Ingok unszolásának en-ged és a, háborut nem tudja elkerülni. Minden pár-tatlan embernek be kell vallania, hogy Spanyol-ország mindeddig nem tért le az i g a z s á g é sm é r s é k l e t ö s v é n y é r öl, ellenben, az Egye-

sült-Államok már a Maine-affaireben megsértettéka pártatlanság elvét. Most a fegyverszünet proble-mája az, amelynek döntö szerep jutott abban akérdésben, hogy háboru legyen-e vagy béke. Aztkövetelik Spanyolországtól, hogy ö maga ajánlja fela kubaiaknak a fegyverszünetet. De melyik kormányteheti ezt meg, anélkül, hogy tekintélyének utolsószikráját fel ne áldozza. Kuba szigetének sorsa felett akubai kortez fog dönteni- Spanyolország a magarészéröl a sziget önkormányzatát szivesen megadja.De souverainitásáról nem lehet és nem szabad le-mondania. Spanyolország komolyan akarja a békétés ha daczára ennek kiüt a háboru, ugy egészEurópa szenvedni fog miatta. A h á b o r uk i t ö r n e a k k o r v a l a m e n n y i t e n g e -r e n , e l ö s z ö r a z o n b a n a k i n a i v i z e -k e n . Egy háboru egész Európa érdekét veszélyez-tetné. Ha Washingtonban Kuba függetlenségétkövetelik, Spanyolország kénytelen kardot rántaniés területi sértetlenségét a legvégsöig megvédeni.

Mindezek daczára azonban még remélik, hogyaz utolsó órában gyözni fog az okosság és amérséklet Amerikában és az óriási baj el leszkerülhetö.

Castelar nyilatkozata.„A döntés elött" czimmel a „N. W. T."

holnapi száma C a s t e l a r Emil világhirüspanyol iró és államférfi tollából egy lendüle-tesen megirt czikket fog közölni a spanyol-amerikai viszályról, amelyböl a következö pasz-szusokat emeljük ki:

A yankeek campagne-ja az egykor oly dicsösé-ges nép hanyatlásáról tesz tanuságot, A legnagyobbtévedés volt részükröl azt állitani, hogy a Mainekatasztrófáját dinamit-robbanás okozta. Soha a vi-lágon vádló még oly könnyelmüen nem emeltevádját, mint az amerikai tengerésztisztek, akikezzel csakis saját tehetetlenségüket, képtelenségüketés könnyelmüségüket akarták leplezni. A katasztró-fáról szóló jelentés elejétöl végig nem egyéb sza-vakban gazdag, de dadogó mentsége a tisztek tu-datlanságának és gondatlanságának. Az a m e r i -k a i t e n g e r é s z t i s z t e k a k r i t i k u sé j s z a k á n e g y s z e r ü e n n e m v o l t a ka posztjukon.

Ezután igy folytatja Castelar: Mac Kinleyfelelössége egyszerüen borzasztó nagy. A kongresz-szus emlékeztet a franczia konventre, melyben akisebbség magával rántotta a többséget. Ez a példatanithatná és óvhatná az amerikaiakat. A hatalmakközbelépése Spanyolország háláját érdemelte ki, denem szabad a megalázás mellékizével birnia. Ame-rikának beavatkozása a kubai kérdésbe semmi-féle jogosultsággal nem hir.

Ez ellenkezik a népjog legelemibb szabályaival.Amerika blokirozhatja szigeteinket, de becsületünketnem fogja blokirozni. Az amerikai hadak készenfognak bennünket találni. Meg fogjuk védeni atyáinksirját és hazánk függetlenségét.

A harczias Unio.Ezekkel a békés szellemü hirekkel szem-

ben amerikai részröl komorabb hirek érkeznek.W o o d f o r d északamerikai követ uta-

sitotta a Spanyolországban lévö amerikai kon-zulokat, hogy a szegény amerikaiaknak utal-ványozzák ki az elutazáshoz szükséges ösz-szeget.

Woodford családja máris elhagyta Mad-ridot, W o o d f o r d m a g a p e d i g m ae s t e u t a z i k e l . Az amerikai spanyolkonzulok utasitást kaptak, hogy haladéktalanulelutazzanak. A spanyol alattvalók Fracziaor-szág védelme alá helyezkedtek. A K u b á ns z é k e l ö a m e r i k a i k o n z u l o k i s el-u t a z n a k , az amerikai alattvalók pedig azangol konzulokra bizattak.

Az Unio minisztertanácsa másfélóra hosz-szat tartó ülésében egyebek közt a hatalmakjegyzékét is tárgyalta, de ugy látszik, hogy ejegyzéknek nem lesz semmiféle befolyása apolitikai helyzetre. A h á b o r u t e l k e r ü l -h e t e t l e n n e k t a r t j á k . Hir szerintNémetország, Oroszország és Olaszország csaka többi hatalmak iránt való szivességböl csat-lakoztak a közös lépéshez, de ök maguk tel-jesen indifferensek.

A kongresszusban egy bilit készitenekelö 100 millió dollár idöleges kölcsön és300—500 millió dollár 3 százalékos állandókölcsön felvételéröl; a bilit háboru esetén ter-jesztik a kongresszus elé..

A hadügyi departement a népfölkelökbehivását megkezdette. L e e fökonzul a kép-viselöház külügyi bizottsága elött tanuskodnifog arról, hogy a M a i n e e x p l o d á l á s apillanatában H a v a n n á b a n az összesvillamos lámpák kialudtak, nyilván azért, mertaz egész áram erejét a hajó felrobbantásáraszánt tengeralatti robbanóanyagok felgyujtá-sára vették igénybe.

Utolsó táviratok.London, április 9.

A „Globe" szerint a republikánusok ésdemokraták kijelentették Mac Kinley-nek, hogy

üritette a poharát, hogy Frankovich ezentulnégyszer is bejön Szatmárba. S mivel Samuezen az éjszakán nagyon böven ontotta a meg-fontolásra érdemes ideákat, a társaságot reggela Samu meghitt szolgái vitték haza. Nem igenbirták magukat, ugyanis nagyon tele voltakideákkal.

Igy történt, hogy Frankovich kissé késöntalált fölébredni. Mikor felöltözködött, Samubejött hozzá.

— A fiuk már várnak.Frankovich nevetve rázta a fejét.— Hohó! Ma okosabb leszek. Elöbb meg-

veszem a kalapot, hogy aztán reggel hazá-mehessek.

— Dehogy veszed, mondotta csöndesenSamu.

— De megveszem.— Lehetetlen. Mert elöször is . . . Vagy

hogy mindjárt az utolsó okon kezdjem, hátötödször — éjszaka nem igen lehet Szatmárbakalapot vásárolni.

— Éjszaka?— Nézz ki az ablakon. Nemsokára már

az ivlámpákat is eloltják. Hiszen tiz óra van.Frankovich az órájához kapott. Az bi-

zony tiz órát mutatott s ha csak valami termé-

szeti csodára nem akart gondolni, bele kellettnyugodnia, hogy igazán éjszaka van. Ilyenkörülmények közt természetesen lemondottróla, hogy a kalapot megvehesse s mivel oko-sabbat ugy sem tehetett, a Samu jóakaróvezetésére bizta magát. És Samu jól vezette,ugy az indulás nehéz pillanatában, mint késönreggel, amikor Frankovich különbözö okoknakmiatta megint vezetésre szorult.

Igy ment ez néhány napig s az ébredésperczeiben (a perczekre fehér fényt vetett anagy piacz ivlámpája) Frankovich mindig meg-csóválta a fejét:

— Az ispán él sem fogja nekem hinni, hogymilyen nehéz Szatmárban kalapot vásárolni.

A régi pajtások társaságában pedig egyrejobban megdagadt a Frankovich uri kedve.Éjszakánkint különös vágyak rügyeztek ki jóked-vének fáján. A nyolczadik éjszakán például szen-timentalis lett és könyörögve fordult Samuhoz.

— Samu!— Pezsgöt?— Nem. Egy rabbinust. Ó Samu, meg-

halok, ha brudert nem ihatok egy rabbinussal.Szinte a könyjei is megeredtek. Mikor

pedig a pajtások kinevették, Frankovich várat-lan fordulattal Radernt kezdte ostromolni

— Te báró vagy, most már kormánypártiis, befolyásod is van, nyisd meg elöttünk akolostor kapuját!

Samu arra gondolt, hogy Frankovichotminden józan ész csufjára már hajnali háromórakor a hetes gondjaira bizza, de az utolsópillanatban Frankovich megemberelte magát.Felszakitotta az ablakot s ahogy a tavasz le-hellete rácsapott, egészen megfeledkezett apajtásokról. Fürdött a tavaszi éjszaka friss le-vegöjében és lebámult a piaczra, ahonnan egyhatalmas akácz szinte az ablakig kinálta felfürtös virágait. Csudálatos csönd feküdt apiaczon s a hajnal tejszin világában Franko-vichnak ugy tetszett, mintha az akáczok el-nyuló ágain fehér fátyolos leányok himbálóz-nának.

Hirtelen hátrafordult.— Samu ! Vannak-e létráid ?— Mire?— Ne kérdezz, hanem felelj.— Hát vannak.— Akkor elöre, ahányan vagyunk. A hete-

sek állitsák a létrákat valamelyik akáchoz,hozzák utánunk a pezsgöt s folytassak a mu-latságot a fa tetején.

A pajtások összenéztek. Radern azt

4. oldal. — Budapest, 1898, ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

az üzenetre tovább nem hajlandók várni hétfö-nél és ellenkezö esetben a többség el

van határozva arra, hogy önállóan jár el.Egy szenátor, aki a küldöttséget vezette, ki-jelentette, hogy az üzenet további elhalasztá-sára semmiféle ok nincsen. H a n n a senátor,Mac Kinley fökortese, még mindig a tárgyalá-sok folytatását javasolja azzal az indokolással,hogy a Maine-bizottság jelentése nem volt ki-elégitö és hogy Amerika a háborura még nincseléggé elkészülve.

London, április 9.A new-yorki tözsdén ma viharos jelene-

tek voltak. Az elnök üzenetét feltétlenül elvár-ják hétfö délelöttre. A pápá és az európainagyhatalmak Spanyolországot a fegyverszünetkihirdetésére kényszeriteni akarják.

Róma, április 9.Az irelandi püspök azt táviratozza, hogy

a békés megoldás reményéröl lemondott, AVatikanban nem hiszik, hogy a háborut megfogják üzenni. .

Bécs, április 9.A "N.Fr. Pr." jelenti éjjel egyórakor :Ide az a hir érkezett, hogy Spanyol-

ország Kubának fegyverszünetet ad. Ajavaslatot ez irányban Ausztria-Magyar-ország tette meg.

A megujuló Zola-per.(Távirati tudósitások.)

A hadi törvényszék tegnapi határozataután a hadügyminiszter az ügyet az igazság-ügyminiszter kezébe tette le, aki ma reggelhosszasabban tanácskozott az állami föügyész-szel. Abban állapodtak meg, hogy a föügyész eh ó n a p 12-é n, tehát épen egy nappal az el-évülés bekövetkezte elött, adja be a vádindit-ványt

A „Havas" ügynökség jelentése ezt meg-erösiti. E szerint a haditörvényszéknek Zola.és P e r r e u x, az „ Aurore" szerkesztöje ellenbeadott panaszát a föügyész ma délután kaptameg. Az illetö idézéseket azonnal elkészitettékés szétküldötték.

Képviselökörökben az az óhajtás nyilvá-nul, hogy a. Zola-pernek az esküdtszék elöttvaló tárgyalását feltétlenül május hó másodikfelére kell halasztani, nehogy a május. 9-éntartandó kamarai képviselöválasztások alkalmá-val a nép a tárgyalások menete által fel legyenizgatva.

A t á r g y a l á s a l k a l m a s i n tm á j u s 21- ikén 1 e s z a versaillesi esküdt-szék elött.. Elnök P e r i v i e r , a törvényszékelsö elnöke lesz; a vádat B e r t r a n d fö-ügyész fogja képviselöi.

Ami pedig a Zola ellen emelendö másikvádat illeti, amelyet a becsületrend tanácsaelött akartak letárgyalni, a „Temps" után azta hirt regisztrálhatjuk, hogy a becsületrendnagykanczellárja önként terjeszti az ügyet arend tanácsa elé.

Párisból a "N. W. T." utján azt jelentik,hogy az ottani diplomata-körökben az a ver-zió kering, hogy az E s t e r h á z y örnagy ésS c h w a r z k o p p e n német katonai attachéközötti érintkezésben S c h ö n, a német nagy-követség volt elsö tanácsosa közvetitett. Mikor kétévvel ezelött Schön hirtelen megvált állásától,ezt az eseményt nagyon élénken kommentál-ták diplomata-körökben. Schön ezután acoburg-gothai uralkodó herczeg udvari mar-salija lett.

Berlin, április 9.A „Siécle" ujabb leleplezéseit csak ugy

fogadják itt, mint az elöbbieket. A lap táma-dásaira egyáltalán nem szándékoznak reagálni,dementit legalább semmi esetre sem fognakkiadni.

A Zola-per megujitásához a hivatalos„Post" ezeket a megjegyzéseket füzi:

„Mindenkinek fel kell, hogy tünjék az akörülmény, hogy a Dreyfus-párti lapoknakEsterházy ellen szórt gyanusitásaira az ellenfélcsak nagyon félénken válaszol. Ugy látszik,hogy Francziaország közvéleményében sokkalnagyobb a Zola mellett megindult mozgalom,mint azt eleinte hinni lehetett volna."

A lap továbbá még a következöketmondja: „A semmitöszék itélete is már gon-dolkodóba ejti az embert. A franczia birákma nem oly szabadok, hogy tartózkodás nél-kül kimondhatnák igaz meggyözödésüket aháborgó tömegekkel szemben. A Schwarz-koppen ellen irányzott támadásokkal szem-J>en Németországnak semmi oka sincsen arra,hogy az eddigi tartózkodó álláspontját meg-változtassa.

A kelet-ázsiai ügy.Pétervár, április 9.

A hivatalos lap gróf M u r a v i e v külügy-miniszternek ez év márczius 24-éröl; keltezett,P a v l o v pekingi orosz intézett követhezkövetkezö táviratát közli:

„Legfelsöbb parancsra megbizatik Ön, hogyadja át a bogdokhán-nak (kinai császár) a követ-kezö üdvözletet: Öszinte örömmel hallottuk meg-hatalmazottunktól felségednek azt a bölcs elhatá-rozását, amelylyel megparancsolta . a czungli-yamen minisztereinek, .hogy irják alá azt azegyezséget, amelynek értelmében, az oroszok-nak használatul átadatnak a port-arthuri és

talien-van-i kikötök a megfelelö szárazföldi- és

viziterülettel együtt és - egyuttal engedély ada-tik arra, hogy összekötö vasut épithetö Por-Arthurtól a szibériai fövonalig. Ennek az egyez-ségnek nagy történelmi jelentöséget tulajdoni-tunk, mert az kétségtelenül nagyobb megszilárdi-tására fog szolgálni a hatalmas szomszéd biro-dalmaink között régtöl fogra fennálló baráti kö-teléknek, amely oly világosan, megfelel a kétállam érdekeinek. Teljes szivünkböl üdvözöl-jük felségedet és szerencsés kormányzást ki-vánunk."

A hivatalos lap továbbá a pekingi oroszügyvivönek gróf Muravievhez intézett, április5-dikén kelt következö táviratát teszi közzé :

„Ma volt az ünnepélyes kihallgatás a kinaicsászárnál. Megengedték — s ez nagyobb kitün-tetés, mint amilyenben minden korábbi kihallgatá-son részem volt — hogy felmenjek a trón lépcsöinés közvetlenül ö felsége kezébe adjam át az oroszczár ö felsége táviratát. A táviratot kezemböl át-véve, a bogdo-khán felemelkedett a trónon."

A távirat hangos felolvasása után a bogdo-khán a következö beszéddel válaszolt:

Ö felségének fölöttébb barátságos táv-irata nagyon megörvendeztetett. Az a szivesbaráti viszony, amely két államunk közöltmár kétszáz esztendönél hosszabb idöóta fönnáll s amely csak legutóbb is uj szö-vetségi szerzödéssel nyert megerösitést, mos-tantól kezdve csak még inkább meg fog szi-lárdulni. Az öszinte barátság és a kölcsönösérdekek közössége elö fogja mozditani minda két nép javát. Kérem, meghatalmazott ur,közölje e szavaimat távirati uton ö fel-ségével, legszivesebb üdvözletem kifejezésemellett."

Bécs, április 9.

L o n d o n i értesülések szerint Orosz-ország Angliának kinai okkupácziójára ellen-sakkhuzással akar felelni, amely Angliát ázsiaihatalmi állásában nagyon érzékenyen érintenéés a Közép-Ázsiában már ugyis eléggé feszültviszonyt még jobban élére állitaná. Oroszországkészülödéseinek' az volna a czélja, hogy AngliátAfganisztánban gyakorolt befolyásától meg-foszsza és az 1895. évben kötött szerzödései-nek erejét lerontsa.

Berlin, április 9.A „Matin" amaz állitásával szemben, mintha

az angolok által okkupált Wei-Hai-Wei ügyébenBerlin és London -között még az angol okkupáczióelött megegyezés jött volna létre, illetékes helyrölkonstatálják, hogy a német politikai körök csakisakkor szereztek: tudomást Wei-Hai-Wei elfoglalásá-ról, amikor az már megtörtént

mondta, hogy ez jó bolondság. Ez döntött. Smialatt a város még javában aludt, az egésztársaság lement a piaczra. Frankovich kike-reste a. legnagyobb akáczfát, a hetesek oda-támasztották a létrákat, a fiatalok elég bizto-san kapaszkodtak fel s aztán hozzáláttak, hogya felnyujtott pezsgös üvegeket elhelyezzék. Ugykötözték öket egyenkint az ágakhoz zsebken-dökkel. A poharaikat pedig a zsebeikbe rakták.

— Tölts! — kiáltotta el magát Radern.Frankovich töltött egy kicsit nehézkesen

ment de ment. S az elsö pohárt nagy lelke-sedéssel üritették a kapaszkodó napra.

Aztán Frankovich leszólt a vigyorgó he-teseihez :

— Hordjátok el a létrákat!Samu tiltakozni akart. De Frankovich

garázda lett.— Hordjátok el a létrákat és magátokat

fis ne merje magát mutogatni egyikötök sem,mezt lövök. Innen nem lehet hazamenni, csakleesni. Aki érett, az leeshetik Azért vagyunka fán.

A létrák eltávolitása egy pillanatra ked-vüket szegte.. De Frankovich töltött és a tár-saság nemsokára nagyon jól találta magátRadern szerelmi kalandokat mesélt és Samu

nagyokat nevetett Frankovich rájuk sem figyelt,csak a fegyvertárt örizte. Szinte szerelmesensimogatta a felakasztott pezsgös üvegeket, akörmeivel ütögette és, azt képzelte, hogy egésznótákat ver ki az üvegeken, mint az örfeumixilophonosok. Ez a mulatság egészen lefoglalta.A sürü iszogatások közt csak akkor riadt fel,amikor a társaság egyik tagja (a Radern kol-légája volt, városi irnok) ijedtén suttogta:

— Gyülnek a vásárosok.A nagypiaczon csakugyan mozgolódni

kezdtek. Szerda volt, hetivásár napja és a csiz-madia-szin legényei hozták elö a kecskelába-kat Néhány oláh, zsidó is feltünt, ahogy tarkalepedöket teregettek le a földre. Azokra rakos-gatják a portékáikat. A piacz tulsó végén atemplom mellett vezetö utczában az elsöparaszt-kocsik is jelentkeztek. A káposztás ko-csik. Aztán egyik-másik bolt ajtói is meg-nyiltak, a toronyban pedig megkondult aharang.

A fa tetején a társaság egy kissé meg-juhászodott

Samu szinte kijózanodott—No fiuk, most jó lesz észrevétlenül

eltünni.— Soha! — orditotta el magát Franko-

vich és töltött.. A furcsa helyzet öt egészenmegvaditotta. Aki meg akart lapulni és huzó-dozott a pezsgös pohártól, azt egyszerüen le-öntötte. Mikor pedig a vásáros nép végre figyel-messé lett és vihogva, dülöngözve, az ujjaivalfelbökdösve sereglett az akáczfa alá — Fran-kovich soha nem érzett gyönyörrel kapta fel apohárt.

— Éljen a nép! Éljen a vásár !Azok odalenn vele kiáltották az éljent és

szertelenül röhögtek. A nap (mintha elejtettevolna az aranyfolyadékos kannáját), hirtelené-ben elöntötte az egész csoportot. A csizmadiák,a zsidók, az oláhok, a boltosok ott hagyták ahelyüket s odasereglettek a k o r c s m a - á k á c zcsudájára. (Mert ez a kifejezés persze hamarmegszületett.) Asszonyok is elökerültek és ösz-szecsapták a tenyerüket. Jézus, micsoda lum-pok! A fa tetejéröl pedig, mintha a harmatotrázták volna róla, permetélve szitáit alá a sokkiöntött pezsgö.

Az akáczfán ujra töltöttek, ujra ittak.S most egy pandur vetödött oda. Azszörnyülködve szólt fel a fára :--Nagyságos urak !Frankovich megkapaszkodott az ágban s

egy teli poharat nyujtott le a pandurnak.

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 5. oldal.

TÁVIRATOK.A Kelet békéje.

Bécs, április 9. F e r d i n a n d bolgárfejedelem legutóbbi itteni tartózkodása alkal-mával, amely tudvalevöleg anyjának betegségé-vel volt összefüggésben, Ausztria-Magyarországés Oroszország erélyes közös jegyzéket intéz-tek a bolgár kormányhoz, amelyben óva intet-ték attól, hogy a bolgárok agitáczióját Maczedo-niában valamiképen elömozditsa, mert mindkétnagyhatalom el van tökélve arra, hogy a ke-let békéjét minden körülmények között ésminden eszközzel fenn fogja tartani. A kéthatalom lépését siker koronázta, amit eléggémutat az, hogy a fejedelem Bulgáriába valóvisszatérte után a szultánhoz a leglojálisabbszolgálatkészég biztositását tartalmazó leveletintézett, amelyre azután a szultán jóakarólagválaszolt. (N. Fr. Pr.)

A szerb kölcsön.Belgrád, április 9. A 10 milliós kölcsönröl

szóló törvénynek megfelelöen a nemzeti bank kétmillió frankot utalt át az állampénztárba. A hátra-lék kifizetése a legrövidebb idö alatt megtörténik.A részvényesek rendkivüli gyülésétöl elállottak.

HIREK.A mai szám.

Az Országos Hirlap mai husvéti száma hárommelléklettel ötvenkét oldalon jelen meg. Mellékle-teink tartalma a következö :

I. M e l l é k l e t :Husvét.Mátyás halála . . . Irta: Pap Dánlel.A Görgey koporsója „ Abonyi Lajos.A bünös nö . . .Shakespeare a nökrölAz oroszlán . . .Nagyhét Mária Terézia

Idejében . . . .II. M e l l é k l e t .

Az olvasóhoz.Állami gyárak veszedelme.Raktári gabonakészlet Magyarországon.Üzleti hetiszemle.Idöjárás és vizállás.A budapesti értéktözsde.

III. Melléklet.Mindenféle.Az Uj Zrinyiász . Mikszáth Kálmántól.Két asszony . . Szabó Endrétöl.Ujonan belépö elöfizetöink az Uj Zrinyiász

eddig megjelent folytatásait külön lenyomatban kap-hatják meg.

gróf Tostoj Leo.Milkó Izidor.Bodrogi Lajos.

— A király Budapesten. Ö felsége hol-nap, vasárnap este indul el nagy kiséretévelBécsböl és hétfön reggel 5 óra 40 perczkorérkezik meg a nyugati pályaudvarban a fövá-rosba. A király innen kedden fél 1 órakorutazik vissza Bécsbe.

— Személyi hirek. K o p e n h á g á b ó ltáviratozzák: A trónörökös és a trónörökösnéáprilis 15-én S c h a u m b u r g - L i p p e herczegés neje látogatására Sopronaa utaznak és késöbbCannesbe mennek, hogy jelen legyenek K e r e s z -t é l y dán herczeg és A l e x a n d r a mecklenburg-sechwerini herczegnö esküvöjén. — P á r i s b ó ljelentik, hogy F a u r e köztársasági elnök ma dél-után Nizzába utazott és néhány napot ott fogtölteni.

— Ferencz Ferdinand föherczeg azözvegy trónörökösnénál. B o z e n b ó l táv-iratozzák : ma Meranból ide érkezett F e r e n cF e r d i n a n d föherczeg és S t e f á n i a öz-vegy trónörökösnénál hosszabb látogatást tetta Bellevue szállóban.

— Magyarországi palotaorvosok. A hivataloslap mai száma közli, hogy a király április 2-ánkelt elhatározásával dr. V e c s e y Gyula kerületiorvosnak és dr. T e g z e László gyakorló orvosnaka p a l o t a - o r v o s i czimet adományozta. Ez aczim uj tisztséget jelent a magyarországi (tévesenmagyarnak is nevezett) császári és királyi udvar-tartás státusában. Bizonyára az elsö föudvarmestergondoskodásának köszönhetö, hogy ilyen fokozatosintézkedések utján mindinkább gyarapodni fog aBudapesten székelö császári és királyi udvartartásés igy idövel két teljes császári és királyi udvar-tartás lesz a monarchiában : az egyik Bécsben, amásik Budapesten. Örömmel jegyezzük föl ezt atényt, noha a hivatalos közlemény csak azon fö-nevet teszi ki, hogy „palota-orvos", ellenben szokásszerint elhagyja a „császári és királyi" jelzöt. Ezazonban alattomban értendö. Ha magyar udvartar-tásról van szö, a „császári és királyi" jelzö mindigalattomban értendö.

— Politikai tüntetés temetésnél. Az ok-kupált tartományok szerb lakossága, mely azországos kormánynak különben is sok gondotokoz, legujabban egyházi téren erös agitácziótfejt ki. A szerbek körében nagy az elkesere-dés amiatt, hogy az országos kormány a pa-pok izgatásának elejét veendö, most hivatalbólnevezi ki a szerb lelkészeket és nem veszifigyelembe a szerbek állitólagos autonómiájaalapján vindikált szabadválasztási jogot, me-lyet ezelött egyházi téren gyakoroltak. A szerblakosság most b o y k o t t h o z folyamodik,mellözi a kormány által kinevezett lelkészekets inkább lemond a papi segédletröl, mintsem

hogy „Kállay papjait" igénybe vegye. Az ilyenboykottálásnak tüntetésszerü példájáról egyszerb ujság ad hirt. M o s z t á r b a n , Herczeg-ovina székhelyén, egy K i s z i c s nevü va-gyonos és tekintélyes szerb halt meg. Méghalála elölt megtiltotta fiainak, hogy „Kállaypapját" hivják a ravatalhoz és e rendelkezé-sét hátrahagyott végrendeletében a leghatáro-zottabban ismételte. A végrendeleti tilalomnagy elkeseredést keltett a mosztári szerbekközt, kik óriási számban tódultak Kiszics ra-vatalához. Temelés elölt egy ismert agitátorpolitikai izü imát mondott a koporsónál, ez-után pedig megindult az óriási tüntetö meneta temetö felé. A temetésen pap nem voltjelen.

— A király ajándéka. A t i z s z o b o r lé-tesitésére vonatkozó elökészitö-munkálatok meg-beszélése végett ma délelött 11 órakor szükebbkörül értekezlet volt a miniszterelnöki palotában.Az értekezleten báró Bánffy Dezsö miniszter-elnök elnöklése alatt résztvettek a miniszterelnökségrészéröl T a r k o v i c h József államtitkár és mintelöadó dr. Romy Béla osztálytanácsos, továbbá akövetkezö meghivottak : báró P o d m a n i c z k yFrigyes, M á r k u s József föpolgármester, Hal-mos János polgármester, dr. P a u l e r Gyulaországos fölevéltárnok, báró L i p t h a y Béla,S t r o b l Lajos és F a d r u s z János szobrász-müvészek.

— A vizáradás. Az ország déli vidékei-röl ma is kaptunk hireket a vizáradásokról.B é k é s - C s a b á r ó l táviratozzák: Az árviz-veszély egyre fenyegetöbb. Békésen a vizállásmost már csak 30 centiméterrel kisebb azeddigi legnagyobb vizállásnál. A Berettyó roha-mosan emelkedett. Szeghalomnál egész éjjele-ken át munkások dolgoztak a töltéseken.Szarvason is magas volt a vizállás, de ujab-ban apadást jelentenek. — Nagybecskerekröljelentik: P a n c s o v á n á l a Duna rohamo-san árad. A vizállás ma reggel 430 czentimé-ter. — B o r c s á n a Duna néhány nap óta15 czentiméterrel áradt. A szántóföldek mégvizmentesek, a községháza kertjébe azonbanmár behatolt a viz s a legelök fele szinténviz alatt áll. A töltéseken megfeszitett eröveldolgoznak.

— Bagoly mondja verébnek: nagyfejü, Bel-g r á d b a n — mint levelezönk irja — sokat be-szélnek most az emberek két szerb ujságnak cziva-kodásáról. A két jeles ujság, az „Odjek" és a„Male Novine", melyeknek czivakodása azt a jó ma-gyar közmondást juttatja eszünkbe : bagoly mondjaverébnek: nagyfejü. A szerb radikálisok lapja, az„Odjek" ugyanis azt veti a „Male Novine" szer-

— Fogja barátom, az én egészségemre.A pandur elvette, ki is itta, de csak rös-

telkedve könyörgött tovább :— Nagyságos ur! Ha a kapitány ur ide-

téved . . .Aminthogy oda is tévedt A vásárosok

csoportosulása, a szétröppent hir. kicsalta aházából és sürü fejcsóválások közt sietett a„tett szinhelyére." Már utközben is a hivatalosjelentést fogalmazta tán. Vagy inkább azontörte a fejét, hogy miképen fogja ezt a csufdolgot eltussolni. Az a fránya Frankovich, aRadern báró, de a Samu is jó embere — azördög bujjék beléjük!

Elöször is szétparancsolta tekintetével abámészkodó csoportot. Vihogva oszlott szét,de nem nagyon messzire. Aztán a kapitányfölvette a hivatalos arczát és a fához lépett:

— Amit önök cselekednek, az köz-botrány.

— Közbotrány — motyogta utána Fran-kovich.

— Közbotrány, és felszólitom önöket, hogyazonnal jöjjenek le.

Itt elhallgatott és várt Frankovich le-hajolt.

— Hogy tetszett mondani?

— Jöjjenek le!— Kapitány ur (hangzott a Frankovich

könyörgése) — j ö j j ö n f e l !Hamarosan megtöltött egy poharat csaló-

gatónak. A kapitány ur szemöldökei veszedel-mesen remegni kezdtek s mentül buzgóbbanismételte Frankovich a barátságos meghivást,azok a szemöldökök annál gyorsabban remeg-tek. Mintha valami villamos áram tréfálná meg.Utoljára a kapitány félretett minden barátságotés dühösen kiáltott fel:

— Gyertek le ! (Most már tegezte öket).— Gyere fel! — orditott most már Fran-

kovich is.A társaság pedig kórusban utána:— Gyere fel!A piacz röhögött, a kapitányi tekintély

vékonyabb szálon lógott, mint az ákáczraakasztott pezsgös üvegek. Azok odafenn nagyelönyben voltak (nemcsak az elfogyasztott italszempontjából). Öket nem lehetett csak ugyegyszerüen lerázni.

A kapitány hajdukra kiáltott— Hozzátok le öket!S ámbátor a társaság minden maradék-

pezsgöjét leöntötte a kapaszkodó hajdukra,mihaszna ! Forró szurokkal se gyözték öseink,hát még ha pezsgövel öntözték volna a po-

gányt! A hajduk bizony leszedték öket sorraés a piacz népe nevetett, mintha robotbatenné. Csak a kapitány volt dühösen komolyés ráütött a Frankovich kinyujtott kezére, pe-dig az békesség okáért nyult feléje.

Frankovich az ütésért se haragudott Aztmondta:

— Bolond vagy, kapitányom !. . . Másnap Frankovich már józan tölt

amikor a kapitány barátságos szemrehányásárafelelt:

— Becsületemre mondom, csak azért jöt-tem be Szatmárra, hogy uj kalapot vegyek.

— Hát vedd meg és pusztulj haza ! —mondta a kapitány.

Frankovich a fülét vakarta :— Azaz hogy most már nem vehetek

szatmári kalapot, mert elvertem a pénzemetDe sebaj, nagyok szépek a csengeri kalapok isMajd veszek odahaza.

A kapitány szivarra gyujtott. Ugy mo-rogta:

— Ezért pusztul a gentry ! S z a t m á r ikalapot akar, p á r i s i árakat fizet s mégiscsak c s e n g e r i kalapokat visel . . .

Pedig hát a kapitány ur téved. Párisbansem kerülnek a kalapok kétezer forintba.

Kabos Cd*.

6. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

kesztöjének a szemére, hogy G e o r g i e v i c sGyörgy miniszterelnök 10.000 dinárral megveszte-gette Öt T o d o r o v i c s Pera, az igy aposztrofáltszerkesztö, nem marad adós a felelettel, és azthirdeti, hogy az „Odjek", amikor S i m i c s minisz-terelnök megbukott, 140.000 dinárt kapott a rendel-kezési alapból és még ma is ebböl sz összegböltartják fenn az „Odjek"-et.

— A záróra miatt. K o l o z s v á r itudósitónk táviratozza : K o z m a t e l k e köz-éégböl ideérkezö jelentés szerint ott nagy za-vargás volt. Két csendör a községben voltörjáraton és beszólt a korcsmába, hogy jó leszabbahagyni a mulatságot, mert itt van már azáróra. A legények, akik ugyancsak vigan vol-tak, nemhogy engedelmeskedtek volna, hanemmegtámadták a csendöröket, akik lassan-lassanhátráltak, mert nem akartak nagyobb bajtokozni. A tömeg ezenközben mindjobban meg-szaporodott. Nemsokára nyolczvan ember vetteüzöbe a két csendört és beszoritotta egy ud-varba, ahová azután köveket hajigáltak utánuk.A csendörök ezt már nem türhették és négy-szer a levegöbe löttek, majd mikor látták, hogyez sem használ, bele löttek a tömegbe. Egye m b e r m e g h a l t , k e t t ö h a l á l o ss e b e t k a p o t t Ekkor azután a tömegmegfutott.

— Resurrexit! Feltámadt Krisztus e napon— zug millió ajakon. Majd kétezer esztendö ótaujul meg ez az ének évröl-évre, amikor beköszönti s emberiség megváltásának emlékünnepe. Talán aszó is, talán a melódia is ugyanaz, amelyet a jeru-zsálemi asszonyok mondottak, a Krisztus sirjátóltávozván. Talán az áhitat se más, amely a másodikévezred alkonyának gyermekeit eltölti, mikor azeszme, az igazság felmagasztaltatásának örvendez-nek, mint amely a Golgotha véres szinjátékánakszemtanuit a tragédia igaz, költöi megoldá-sinál eltöltötte. Csak a pompa változott, csak afény, a czeremónia növekedett, amelylyel az ünne-pet megszenteljük. De ez változik esztendöröl esz-tendöre,, mint ahogy a tavaszi, nyári, öszi kalapvagy rokolya. Resurrexit — zugott ma az ének va-lahol, csak templom van az igének, az Ur Krisztus-nak szentelve. Egybegyültek papok és katonák, ifjak,vének, szegények, gazdagok egyaránt, hogy örvend-jenek az örvendezökkel az emberisten halottaiból valófeltámadásán, az eszme fölmagasztaltatásán. Ésegybegyülnek holnap is, holnapután is, papok éskatonák, fiatalok és vének, ifjak és öregek valaholtemplom van az Ur Krisztusnak szentelve, hogy amegujhodás ünnepén halleluját kiáltsanak, hogya teremtönek hálát adjanak a megváltóban történtfelmagasztaltatásukért.

A föltámadás ünnepélye ma délután 5 órakora f ö v á r o s b a n a budavári Mátyás-templombanvolt a legpompásabb. A katonaság, a hatóság,a politikai és társadalmi notabilitások egész soro-zata részt vett az istentiszteletben, a körmenetben.- Bé c s b e n, mint tudósitónk jelenti, jelen vol-tak az istentiszteleten a király, a föherczegek, azudvari méltóságok, G o l u c h o w s k i , Krieg-

ammer és K á l l a y közös miniszterek, grófT h u n osztrák miniszterelnök, We l s e r s h e i m b ,W i 11 e k és B y 1 an d t-R h e i d t osztrákminisz-terek, báró. S p a u n tengerészeti parancsnok, báróB e c k táborszernagy, a vezérkar fönöke, a tábor-noki kar, a hatóságok fejei és az arisztokráczia.

— Röntgen, a katonaszabaditó. Sok mindentelmondottak és kitaláltak már Röntgenröl és az ösugarairól. Tulajdonképen fölöslegessé is vált min-den uj találmány, ne is törje most már a fejétsenki többé, mert a Röntgen-sugárral ugy vagyunk,mint a baka a hideg borogatással vagy a chinin-nel. Fáj a feje? Chinin vagy hideg borogatás. Meg-dagadt a lába ? Chinin vagy hideg borogatás — aszerint, amint az orvos a hidegviz- vagy a chinin-rendszer hivei közé tartozik. Mert ez a fö és nema baka, vagy a betegség. Mióta Budapesten aRöntgen-sugárral az elsö kisérletet megtették, nap-ról-napra jönnek a hirek: ma itt, tegnap ott hasz-nálták ember nem remélte hallatlan sikerrel. A leg-utolsó nagy reccordot most érték el a MáriaTerézia-kaszárnyában a sorozáson. Kiszabaditottak

egy különben tauglichnak látszó aranyifjut a Rönt-ten-sugár segedelmével. Valami törés volt a térde-kalácsába amelyet az orvosok nem tudtak elég jólmegvizsgálni. Már-már kimondották, hogy megütötte

a mértéket, amikor az ifju egy furcsa fényképpelhozakodott elö. Azt mondták rá, hogy Röntgen-fotografia. Ábrázolta pedig ez a kép a fiatal embereltört és összeforrt, de rosszul összeforrt térde-kalácsát. A tudós katonadoktorok hol feltolták, hollehuzták a pápaszemöket, nézték a fényképet svégül azt mondották, hogy a mérték alatt állóhadfijelölt nem alkalmas a fegyverszolgálatra. Amireeddig csak a ludtalp, pukli, csonka test, meg ahektika volt alkalmatos, ime most már egy fény-kép is elégséges. Egy valódi Röntgen-fénykép. Szó-val Röntgen és sugarai mindenre jók, talán még ahalál ellen is, ámbár még egy halottat sem próbál-tak meg vele föltámasztani.

— Elfogott pénzhamisitók. A k i s -j e n ö i csendörség — mint levelezönk táv-iratozza — S i k l ó n veszedelmes hamisitó-bandát fogott el, mely egyforintosok, koroná-sok és huszfilléresek gyártásával és értékesité-sével foglalkozott. A csendörség nagymennyi-ségü hamisitványt és sok gépet is elkobzott.

— Rigóné asszony. R i g ó Józsefné születettJamandi Máriáról, ki jelenleg a bécsi általánoskórház elmebeteg osztályán van, a következö érde-kes részleteket kapjuk: Rigó Józsefné eddig állan-dóan Budapesten, a Vörösmarty-utcza 13-ik számalatt lakott, még pedig férjével együtt egy, anyagiviszonyaiknak megfelelö s ehhez képest elökelöenés elegánsan berendezett lakásban. A házastársakközt hosszu ideig a legjobb egyetértés uralkodott.Rigóné atyja gazdag földbirtokos volt, kitöl abesszarábiai Z e l e n a j a uradalmat örökölte, —mely máig az ö tulajdona. Elsö izben egy S i j e v -s i k y nevü földbirtokoshoz ment nöül, kitöl azok-ban — annak határtalan tékozlása miatt — elkellett válnia. Odesszában ismerte meg Rigót, hozzáBudapesten ment nöül 1887-ben. Rigóné sokatáldozott arra, hogy férje müvészi kiképzése a leg-tökéletesebb legyen és ép ezért házasságuk elsöéveit a külföld különbözö, zeneileg jelentös városá-ban töltötték, hogy aztán állandóan Budapestentelepedjenek le, ahol Rigó József a müvészköröknekáltalánosan kedvelt egyénisége volt. Néhány héttelezelött Rigóné budapesti lakását felmondotta, ösz-szes butorait eladta és Bécsbe ment, hogy olt a„Kaiserbad" czimü fürdöben a Metropol-szálló kö-zelében hidegvizgyógymódnak vesse magát alá,melynek végeztével Pétervárra növéréhez, PetrovskinPaulina asszonyhoz akart költözni. Férje ellen aválöpört a budapesti törvényszéknél már megindi-totta. Rigóné a férje és közte történt szakitás oká-ról a legmélyebben hallgat. Általában mint kitünöenképzett, müvelt hölgyet ismerik. Az a körülmény,hogy elsö férjének mintegy 50.000 rubelre rugóadósságát ki kellett fizetnie s hogy második házas-sága se volt boldog, Rigónét buskomorrá tette ésgyakran szenvedett nagyobb foku idegrohamokban,azonban egészsége mindannyiszor helyreállolt;alapos ennélfogva a feltevés, hogy most: is csakmuló bajról van nála szó. Emlitésre méltó, hogyRigóné a K e c s k o - család révén N a t á l i as z e r b k i r á l y n ö v e l is rokonságban van,amennyiben a királyné atyja Rigóné anyjánakunokabátyja.

— A vonat alatt. D o m b o v á r i levelezönkirja: Ma délután a Pécsröl érkezö személyvonat a92. számu örháznál S á r k ö z i Mihály 65 évesmágocsi czigányt elgázolta. A dolog ugy történt,hogy S á r k ö z i kocsijával a leeresztett sorompóhozérkezvén, a sorompó: tulsó oldalán a sinektöl tizlépésnyi távolságban ülö parasztok társaságáhoztelepedett le. Midön azonban a vonat közeledett,S á r k ö z i lovai a géptöl annyira megijedtek, hogymegvadulva elrohantak. S á r k ö z i ezt látva, hir-telen száguldó lovai után akart ugrani, de mielötta melette ülö parasztok visszatarthatták volna, mára robogó vonat alá került, mely öt 30 lépésnyirevonszolta. S á r k ö z i a szenvedett sérülések követ-keztében, borzasztó kinok között, 5 perez 'mulvamegtelt.

— Magyarország Párisban. Az 1900-iki ki-állitásra országszerte készülödik már a magyarértelmiség s a belvárosi takarékpénztárnál számo-san fizetik be máris a költségeket. S o m o g y iigazgató Párisban a programm minden részleteügyében tárgyalt ugy, hogy a magyarok társas ki-rándulása minden tekintetben sikerülni fog. A fövá-ros elökelö kaszinói, szakkörei és a legtöbb megyevezérembereikböl álló bizottságokkal az élén résztvesznek e nagyarányu kulturális mozgalomban, ugy-

szintén az ország lakosságának nagy része. Parisbanelökelö bizottság alakult a vendégek fogadására.

— Ujfajta fürdök. Nap-, lég- és villamoshomokfürdöket rendezett be dr. P a l ó c z Ignáczgyógyintézetében (Budapest, IX. Vámház-körut 7.)Dr. Palócz honositotta meg hazánkban a villamosfényfürdöt is, amelynek remek gyógyitó hatásátmost már egész Európa orvosi tekintélyei elismerik.Annak a sok nöbetegnek, albizottságban, reumában,köszvényben, emésztési zavarokban, vérszegénység-ben, mindenféle idegbajban és hurutokban szenve-dönek nem kell most már messze külföldre vándo-rolni, hogy az orvosi tudomány legujabb és leg-praktikusabb vivmányainak segitségével megszaba-duljon bajától, — elérheti azt itthon is.

- Minden besorozott egyéves önkéntesnek aWeiner és Grünbaum egyenruházati czég Budapest, IV.,Váczi-utcza 27. sz. kivánatra dijmentesen küldi árjegy-zékét, mely az összes nélkülözhetetlen folyamodvány-mintát tartalmazza.

— Villamos gázcsillárokat ajánl a Csillárgyárrészvény társaság Budapest, VII., Ilka-utcza. (Közlekedészuglói közuti vasuttal.)

= Husvéti fecskendök és tojások Kertész Tódornál.— Krigner-féle Akacia arczcréme 1 frtért, szap-

pan 50 krért kapható országszerte a gyógyszertárakban.Föraktára: Budapest, Kálvin-tér, Korona-gyógyszertár.

= Elektromassage dr. Kajdacsy Józsefnél, Buda-pest, V., Váczi-körüt 4. szám, I. emelet.

= Szépség-hibák: szeplö, anya- és májfolt, pat-tanás, szemölcs, fagyos végtagok, hajkorpa, hajhullásstb. ellen különféle szerek vannak forgalomban. Dr.Révész Benö fövárosi szakorvos feltünö eredménynyelgyógyitja mindezeket a bajokat. Lakása Budapesten,Kerepesi-ut 63. szám.

= A hülyékügye alapitója. Frim J.t daczára annak,hogy intézete államosittatott, teendöjét nem szüntette be,hanem VII., Erzsébetkirályné-ut 15—17. sz. a. uj inté-zetett nyitott, még pedig jobbmódu családból származóhülyék és nehéz kórosak számára. Az intézet a legujabbkornak teljesen megfelel és Frim hires neve a betegek-nek kezelésére és ápolására vonatkozólag elég garan-cziát nyujt.

= Figyelemre méltó Katzer József mai szá-munkba foglalt hirdetése.

= A Szabadságharcz Története. Olvasóink szi-ves figyelmét felhivjuk Gracza Gy. SzabadságharczTörténetének lapunk mai számában foglalt hirdetésére.A megrendelést könnyitendö, a Lampel R.-féle könyv.kereskedés (Wodianer F. és Fiai) a müvet olvasóinknakhavi részletfizetésre is szállitja, amely czélból a hirde-tésben foglalt megrendel öbárcza kivágandó és aláirvaküldendö be a czéghez.

= Bogdány S. m. kir. osztalysorsjáték-föeláru-sitónak figyelemreméltó hirdetése van lapunk mai szá-mában.

Április tizenegyedike.A 48-as törvények szentesitésének 50 éves

fordulóját országszerte mindenfelé diszszel ésméltósággal fogják megünnepelni. Elöljár magaa székes föváros, melynek fáklyásmenete, azelökészületek után itélve; impozáns lesz. Avidéken is mindenütt lelkesedéssel fogják ugya törvényhatóságok, mint az egyesek is meg-ünnepelni.

Ezekröl az elökészületekröl szóló tudósi-tásaink a következök:Fáklyásmenet és a rendörség.

R u d n a y Béla rendörfökapitány a hétföifáklyásmenet zavartalan megtartásának biztositá-sára rendeletet bocsátott ki, amely a következö uta-sitásokat tartalmazza:

Az 1848. évi törvények szentesitésének 60-ikévfordulója alkalmából az eziránt hozott törvénybölkifolyólag folyó hó 11-én tartandó ünnepségek ésa székes föváros közönsége által rendezendö hódolófáklyásmenet zavartalan lefolyása érdekében a kö-vetkezö rendöri intézkedéseket tettem és hozomköztudomásra:

1. A törvényhozás mindkét Háza tagjainak akirályi várpalotába való hivatalos felvonulása a déliórákban megy végbe, mely alkalomból felhivom afö- és székváros közönségét, hogy az utvonal sza-badontartása érdekében teendö rendöri intézkedé-sekhez alkalmazkodjék.

2. A fáklyásmenetet illetöleg rendelem: a) Afáklyavivök gyülekezési helyéül szolgáló város-ház-tér,- eskü-tér és Petöfi-tér a nagy közön-ség elöl délután 5 órakor el fognak záratni s az el-zárt területre csak azok bocsáttatnak be, kik azünnepélyrendezö bizottság által kiadott fáklya-utal-ványt felmutatják. Ily fáklya-utalvány mellett azelzárt, területre a váczi-utcza, kigyó-utcza és város-ház-utcza felöl lehet bemenni. A fáklyásmenet aPetöfi-térröl esti 7 órakor indul s a Ferencz József-rakparton, lánczhidon, Albrecht-uton, disztéren,Szent-György-utczán s téren át a királyi palotá-hoz vonul. -

Az ünnepély befejezte után a fáklyavivök aSzent-György-utczán át a disztérre vonulnak s otta fáklyákat az oda kirendelt tüzoltók felügyeletealatt kioltják.

3. A disztér, Szent-György-utcza és tér, vala-mint a palota-utcza a nagyobb tolongás és ebbö1

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 7, oldal.

származható balesetek megelözése végett, ezenkivüla budai elipsz az ottani ültetvények megóvása czél-jából az elözö gyakorlathoz képest ez alkalommalis el lesznek zárra s az elzárt területre délután5 órától kezdve csak azok bocsáttatnak fel, akik-nek a várba, vagy elipszre szóló belépöjegyük Tan.

A göz-siklón 5 órától kezdve csak azok bo-csáttatnak fel a várba, akik ily belépöjegyek bir-tokában vannak.

4. A rendörség a fáklyásmenet utvonalát dél-után öt órától kezdve elzárja és a rendöri zárvona-lon belül levö járdákra a fövárosi rendezö-bizottságcsak oly számu közönséget bocsát, amennyi ottnagyobb tolongás és a menet rendjének veszélyez-tetése nélkül elfér.

5. A lánczhidon a gyalog- és kocsiközlekedésdélután hat órától, a menet elvonulásáig szünetel.Ugyanezen idöben az alaguti közlekedés is beszün-tettetik.

6. Felhivom a föváros közönségét, hogy amenet utvonalán mindenütt a gyalogjárókon tartóz-kodjék s a kocsiut-testet el ne foglalja és a kivezé-nyelt rendörközegek figyelmeztetéséhez mindenbenalkalmazkodjék.

7. Minden oly felvonulás, körmenet, csopor-tosulás vagy tüntetés, mely ezen törvényhozásilagnemzeti ünnepnek kimondott napon a rend meg-zavarását czélozza, tilos. Aki ezen, az 1881. XXI.törvényczikk 11. szakasza alapján kiadott rendele-tem ellen vét. kihágást követ el s az 1879. XI.törvényczikk 78. szakasza értelmében fog büntettetni.

Rudnay Béla s. k.fökapitány.

Az Egyetemi kör felhivása.Tóth Ödön, az E g y e t e m i k ö r elnöke,

az egyetemi ifjusághoz felhivást intézett, amelybenarra kéri az ifjuságot, hogy az ü n n e p e t n er o n t s a . A felhivás erre vonatkozó része igyhangzik:

A budapesti egyetemi ifjuság, utána a vidékikollegák egy lelkesedéssel határozták el, hogyáprilis 11-ét nemzeti ünnepnek nem tekintik és azonmint ünneplök részt nem vesznek.

Most már csak arra kérünk titeket, egyetemipolgártársak, hogy koronázzátok szép elhatározás-tokat azzal, hogy ha nem vesztek részt mint ünnep-lök, ne jelenjetek meg mint ünneprontók. Kérünkpedig erre azért, mert hire hallik, hogy megzava-rása készül azon ünnepnek. A magyar ifjuság, hanem ünnepel, de ne is rontsa mások ünnepét. Mu-tassa ki müveit ifjakhoz méltóan, hogy mások véle-ményét, cselekedetét tiszteletben tartja, hogy nemtartja érdemnek mások ünnepét zavarni Különbenis nagy rendöri assistentia mellett fog ez ünnepélylefolyni, és ha csak egyet is közületek a zavargá-soknál találna, ujból kellene hallanunk ellenségeinkrészéröl ama minduntalan felmerülö vádat "illoyalisifjuság".

Ünneplés a vidéken.Szeged, április 9.

Szegeden is nagyban készülnek április tizen-egyedikének megünneplésére. A város törvényható-sági bizottsága diszközgyülést fog tartani, az ünnepibeszédet pedig dr. L á z á r György királyi taná-csos országgyülési képviselö fogja mondani. Aziskolák — mivelhogy tizenegyedike husvéti szünetreesik — az iskolaszék határozata folytán áprilistizenhatodikán fogják iskolai ünnepélyeiket meg-tartani, melyekre nagyban folynak az elökészületek.

Hódmezö-Vásárhely, április 9.Hódmezö-Vásárhely törvényhatósági bizottsága

április 11-én, mint az 1848-ik évi törvények szen-tesitésének 60. évfordulóján, d i s z k ö z g y ü l é s ttart, mely igen ünnepélyesnek igérkezik. Az elnökimegnyitóbeszédet J u h á s z Mihály polgármester,az ünnepi beszédet G a r z o Imre törvényhatóságibizottsági tag s a 48-as események egyik aktivszereplöje fogja tartani. A diszközgyülésböl ö felsé-géhez hódoló feliratot küldenek. Ez az ünnepélyannál figyelemreméltóbb, mert a tulnyomóan füg-getlenségi érzelmü bizottság majdnem egyhangulaghatározta el annak megtartását.

A szocziálisták és április 11.A szocziáldemokrata-párt az április 11-ére

vonatkozólag a következö fölhivást bocsátotta ki:Felhivás Budapest munkásaihoz!Elvtársak!E hónap 11-én a kormány és a parlament

elhatárolásából ismét egy j u b i l e u m i ü n n e -

p é 1 y-lyel ülik meg az l848-as szabadságharcz öt-venedik évfordulóját, mely ünnepély tisztán egy hó-doló fáklyásmenetböl áll. Ezen manifesztáczió kez-deményezöi és hirdetöi sem áltatják magukat azzala hiedelemmel, hogy a nép széles rétege velük ün-nepel. Az egész közvélemény tisztában van azzal,hogy ezen „ünnepély" hivatalosan kirendelt, sötszelid nyomással kényszeritett közönségböl fog al-állani. Ez okból a szocziáldemokrata-párt vezetö-sége és a budapesti munkásság bizalmi férfiai el-határozták, hogy a munkástársak felszólittassanak,hogy ezen h i v a t a l o s ü n n e p é l y t ö l tá-v o l t a r t s á k m a g u k a t ,

Szocziáldemokrata üdvözlettela pártvezetöség.

Szocziálista mozgalmak.Azok után az erélyes intézkedések után,

melyeket tél utóján a zavargó szocziálistákellen életbe léptetlek, egy ideig elcsendesed-tek a szocziálisták, de most a tavasz ébredé-sével ök is uj életre kelnek és minél inkábbközeledik május elseje, a munkásoknak ünnep-napja, annál többször adnak magukról életjelt.

A fövárosi rendörség folytatja a szocziálistaizgatás vezetöi ellen meginditott akcziót. Hir sze-rint nemsokára feloszlatják a k e r ü l e t i p á r t -s z e r v e z e t e k e t is. Ezek a rendörség kiját-szására szolgálnak. A munkások minden szombateste összeülnek valamely vendéglöben, tanácskoz-nak és pénzt gyüjtögetnek szocziálista czélokra.S t e i n e r Jenöt, a párt állandó ünnepiszónokát ma hallgatták ki s egyuttal je-lezték neki, hogy a fövárosból kiutasitják. Pola-csek ügyvéd közbenjárt, hivatkozott arra, hogySteiner budapesti adófizetö polgár és hogy önállóipart üz, de felszólalását figyelembe se vették, mi-vel — Steiner i z g a t á s m i a t t m á rb ü n t e t v e v o l t . Ama kivánságát, hogy f e l e -s é g é t ö l és g y e r m e k é t ö l elbucsuzhassék,n e m t e l j e s i t e t t é k . Az ujabb intézkedéseksora egyébiránt Steinerrel csak kezdödött a foly-tatás most következik.

A vidékröl a szocziálista mozgalmakról ma akövetkezö táviratok érkeztek:

Esztergom, április 9.A város polgármestere táviratilag jelentést

tett az államügyészségnél, hogy a városban szo-cziálista mozgalmak észlelhetök, söt a helyörséglegénysége sorában is kelendöségnek örvendenek aszocziális sajtó termékei. N i e d e r m a n n Józsefrendörkapitány a maga körében szigoru vizsgálatotintézett, melynek folyamán kiderült, hogy a polgár-ság között szocziálista mozgalmaknak nyoma sincs,másrészt a katonaság körében inditott vizsgálat iskideritette, hogy ott a szocziális sajtó termékeimeröben ismeretlenek. A vád eszerint tendencziózusvaklármának bizonyult.

Heves, április 9.A szocziálisták tegnap, nagypénteken, a dél-

elötti órákban nagy -tömegekbe verödve, kivonultakaz utczákra, h a l á l l a l f e n y e g e t t é k a zu r a k a t é s a z s i d ó k a t s azt kiabálták,hegy p o r r á é g e t i k a v á r o s t , ha követe-léseiket nem teljesitik. A vánosban m i n d ö s s z ek é t c s e n d ö r v a n , akik a tulnyomó erövelszemben tétlenül kénytelenek bevárni sorsukat.Délben tizenkét órakor Egerbe H e v e s m e g y ea l i s p á n j á h o z a következö távirat érkezettHeves város lakosságának veszedelmes helyzetéröl:

A szocziálisták l á z o n g a n a k . Nagytömegekben lepik el az utczákat és tereket.H a l á l t k i a b á l n a k a z u r a k r a é sa z s i d ó k r a . F e l g y u j t á s s a l f e n y e -g e t i k a v á r o s t . G y o r s é s e r ö ss e g i t s é g e t kérünk, mert az itt levö kétcsendör fedezete mellett s e m m i r ö l s e má l l h a t u n k j ó t s a legrosszabb-tól félhetünk.

Az alispán tüstént intézkedett, hogy a szo-cziálisták megfékezésére pár óra alatt elegendöcsendör érkezzék Hevesre.

Varjas, április 9.Nagy ijedtséget okoztak Varjason a szocziá-

listák, kiknek egyik tagja, T e k u m Ferencz, nagy-péntek éjjelén egy fakereskedönek a házába lopód-

zott és ott a raktáron levö nagymennyiségü deszkaés fa alá tüzet rakott. A tüzet a szomszédos ven-déglöböl vették észre és hamarosan elnyomták. Akár nem nagy, de ha észre nem veszik a tüzet, anagy szélben nemcsak a fakereskedö, hanem azegész negyed leéghetett volna. A gyujtogatót mene-külés közben elfogták.

Békés-Csaba, április 9

B á n f a l v á n a szocziálisták e hónap17-én népgyülést tartanak. Gróf W e n c k h e i mAntal örökösei elvben elhatározták, hogy szegöd-menyeseiknek az összes uradalmaikban nyugdijatbiztositanak.

SZINHÁZ ÉS MÜVÉSZET.* A „Ninon- bordala. S z t o j a n o v i t s Jenö

dalmüvének egyik piéce de resistance-a, amelyneka bemutató elöadáson oly szenzácziós sikere voltés amelyet a következö elöadásokon is a közönségviharos tetszésnyilatkozataira meg kellett ismételni,most önálló füzeiben megjelent. A provencei bortdicsöitö ördöngös nóta belopódzott minden fülbe ésszivbe; népszerüsége immár el van döntve. A zene-piaczra is kikerülvén, megkezdi diadalmas utját azországban. A zongorázó, daloló és fütyüld emberekezreinek szimpátiái és a barátságtalan szomszédokádáz gyülölete fogja kisérni pályáján. Ez volt min-den idökben a sorsa a kiválasztott „sláger"-eknek,a „Fauszt" keringöjétöl kezdve a Mascagni inter-mezzojáig. A B o r d a 1 elöadási jogát a szerzöfentartotta magának a hangversenyek számáraazt esetröl-esetre meg kell szerezni. A füzet mindenzenemükereskedésben kapható. Még e hét folya-meg fog jelenni a N i n o n másik feltünést keltöszáma, a L e p k e r o m á n c z i s .

* A kollegák ünnepe. A Nemzeti szinháznakis van tudvalevöleg egy Farkas-Raskó jutalma, me-lyet a Nemzeti szinház tagjai minden évben szó-többséggel itélnek oda az arra legérdemesebbpályatársuknak. Ez idén B a k ó Lászlót tüntettékki vele. A jutalmazott fiatal szinészt tegnap este aNemzeti szinház szinpadán a két szubvenczionáltszinház vezetésével megbizott miniszteri tanácsosüdvözölte, a jutalmat pedig gróf Festetich Andorigazgató adta át.

* A „Gésák" ötvenedszer. A Magyar Szin-házban 13-án, szerdán, jubiláris elöadása lesz. Owen,Hall és Sidney Jones bájos operettje, a „Gésák" ezalkalommal kerül ötvenedszer szinre.

* Az Iparmüvészeti kiállitás. Az országos ipar-müvészeti muzeum üllöi-uti palotájában ma nyiltmeg egész csöndben az a modern iparmüvészetikiállitás, amelyet R a d i s i c s Jenö igazgató rende-zett külföldi müvészeknek müipari alkotásaiból. Akiállitás czélja megmutatni a magyar közönségnekés az illetékes köröknek azt, hogy mivé lehet fej-leszteni a müipart, ha annak elöbbrevitelére elökelömüvészek vállalkoznak. A kiállitott üveg-, porczellán-és agyagtárgyakat, a kárpitokat és szönyegeket, va-lamint a terem nagyrészét betöltö falragaszokatmind müvészkezek tervezték és alkották. Különösenérdekes csoportok a T i f f a n y new-yorki készitmé-nyei, melyeknek legföbb bájuk a csodálatos szivár-ványszinü és gyöngyházszerüen tündöklö felület;S c h n e i d e r krisztiániai festömüvész keramikaimunkái, K a c h l e r dániai cserépmunkái, C h a r-p e n t i e r párisi szobrász, ón- és bronzmüvei, asvéd porczellángyár készitményei, a kopenhágaikirályi porczellángyár mázas edényei, a Crane-félefalszönyegek és az angol papir-falkárpitok. A kiál-litás nagy részét a falragaszok foglalják el, közteamerikai, angol, franczia, belga, német, osztrák ésmagyar falragaszok. A tervezök közt olyan müvé-szek vannak, mint Benczur Gyula, Karlovszky Ber-talan, Roskovics Ignácz, Vaszary János, TolnayÁkos, Basch Árpád, Gerster Kálmán, KarvalyJózsef, Beggarschaft, Chevet, Grassel, Hazly, Mucla,Orlik, Rhead, Steinlein. Külön osztályt foglal elRippl-Rónai József szönyeg-, plakát- és üvegkiálli-tása. Az érdekes és tanulságos kiállitás keddennyilik meg a közönség számára. Megtekinthetö dij-talanul, hétfö kivételével, naponta délelött 9 órátóldélután 2—5 óráig.

8. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

* A kifütyölt Van Dyck. Van Dyck, a bécsiudvari Opera elsö tenoristája, Tegnap Párisbanénekelt a Lamoureux-féle hangversenyben. A közön-ség el volt ragadtatva, de mikor a "Siegfried''-bólés a "WaIkür"-böl néhány részletet n é m e t ü lénekelt, a hallgatóság fütyölni kezdett. Van Dyckazután Méhul „József Egyptomban" czimü operájá-ból adott elö egy áriát f r a n c z i á u l , mireviharos taps következett. R i c h t e r János fényes•ikerrel dirigált.

* „Eduárd pöre". Feydeau és Desvalliéresháromfelvonásos bohózata szombaton, április 16-ánkerül elöször szinre a Magyar Szinházban.

* "A felhöszakadás". G e r ö Károly uj nép-szinmüve, amelynek bemutató-elöadását a szocziá-

lista-mozgalmak miatt annakidején elhalasztották,szombaton, április 16-án kerül szinre a Népszin-házban K ü r y Klárával a föszerepben.

* A tavaszi kiállitás. A tavaszi nemzetközikiállitás már teljesen el van rendezve a városligetiuj mücsarnok termeiben. A tárlaton 104 magyarmüvész 217 müvei, 68 külföldi müvész 160 müveiés Msucha Alfonz Párisban élö morva müvész 270müvei, tehát összesen 173 müvész 647 müvei vanképviselve. A firniszelés, amelyre a kiállitó müvé-szek hivatalosak, április 12-ikén lesz, 13-ikán pedig

a sajtó képviselöinek matatják be a tárlatot Akiállitás tulajdonképeni vernissage-ja április 14-érevan kitüzve, amikor is délután 5 órakor dr. W1as -s i e a Gyula miniszter fogja a kiállitást ünnepé-lyesen megnyitni a müvészek, a sajtó és meghivottelökelöségek jelenlétében. A vernissage-ra a képzö-müvészeti társulat tagjai tagsági jegyeik alapjánbelépödij nélkül, a nagy közönség pedig 2 forintbelépödij mellett jöhet el. A kiállitásnak ugy egy-szerü, mint képes tárgymutatója már sajtó alattvan s az egyszerü tárgymutató már e hónap 13-án,a 70 érdekes illusztráczióval diszitett képes tárgy-mutató pedig 14-ikén kapható lesz. A tárlat anagy közönség számára a rendes 1 korona belépö-dij mellett április 15-ikén nyilik meg. Az idén isrendeznek sorsjátékot 1 forintos sorsjegyekkel.

* Ad acta. Dory „Estély" czimü dramoletjéta Nemzeti Szinház igazgatósága levette a mü-

sorról. Szombaton A b o n y i Árpád érdekesszinmüvével, a „Kápolná"-val Cavalotti „Jephtelánya" czimü egyfelvonásos vigjátékát adják.

* Lole Fuller Budapesten. Az európai hirüszerpentin-tánczosnö, mint halljuk, Budapestre jönés a Magyar szinházban fog föllépni A „SztrogoffMihály utazásá"-ban fogja bemutatni szenzácziósprodukczióit.

* Duse uj repertoire-ja. Serao Matild, aki je-lenleg Duseval együtt Nizzában idöz, saját lapjá-nak, a „Mattino"-nak azt táviratozza, hogy a nagyszinmüvésznö most felfrissiti egész repertoire-ját.Igy játszani fog Dumas "Bagdadi herezegnö"-jében,D'Annunzio „Holt város" és „Gioconda" czimü da-rabjaiban (ez utóbbi még sehol sem került szinre),Ibsen „Hedda Gabler"-ében, Porto-Riche "Mult"-já-ban és Shakespeare „Cleopatra'-jában.

* A városligeti szinkör husvétja. A városligetiszinkörben mint emlitettük, a husvéti finnepekennégy elöadás lesz, valamennyi félhelyárakkal. Vasár-nap délután 3 órakor N é m e t h Józseffel ésK ö v e s s y Albertnével a föszerepekben a „Náni"kerül szinre, fél 7 órakor pedig a „Trylbik" LángEtelnek a Magyar szinház, Rónaszéky Gusztávnaka Vigszinház és N y á r a y n a k a kolozsváriNemzeti szinház tagjának vendégfelléptével. Husvéthétföjén mindkét elöadás elött G y ö z ö Lajosalkalmi prologusát adják elö, melyet "Mult ésjelen" czimmel április 11-ének ünneplése alkalmá-ból irt. Az alkalmi szinjáték után a délutáni elö-adáson a „Vigéczek", este fél 7 órakor „A vas-gyáros" kerül szinre. Az ensembleban résztvesz azujonan szerzödtetett társulat csaknem valamennyitagja, a hölgyek közül: Tóth Ilonka, Taraszovits,Nagyné, Bánfalvy, Csiszérné, Bogyó Ilonka, Ilosvayné,K. Tarnay Leona, Kutassy Janka, Vértan, Simándyné;a férfiak közül: Feld Mátyás, Könyves, Fehérváry,Kömlei, Csiszér, Hatvani Ede, Hatvani Károly,8omlár, Hevesi, Kremer Sándor.

FÖVÁROS.(Sartoryék veszedelme.) Nemsokára aligha

meg nem kondulnak a vészharangok a városházán,de föképen a kerületekben. Sartory urékat nagyveszedelem fenyegeti. Meg fogják öket tizedelni. Azu j f ö v á r o s i t ö r v é n y , amely hir szerintmár jóval tul is van a puszta tervezgetés stá-diumán, leszállitja a városatyák számát.

(Az eskütéri hid.) Az eskütéri hidnál mostfogtak a két hidfö alapjához. Ugy a jobb, mint abalparti hidfö közvetlenül a part mellett épül, deazért alapját a vizbe kell rakni. A hidfö alapjánakföalkotó része a Duna 0 pontja alatt négy métermélységben körülbelül 34 méter hosszu, 40 méterszéles, harmadfél méter vastag betonfal lesz, amely-nek lejtöje a Duna felé emelkedik, ugy, hogy aviz felöl esö rész harmadfél méterrel magasabblesz. A város felöl levö részre helyezik el a hatal-mas gránitkoczkákból épitendö kamrákat, amelyek-ban a két-két lánczot lehorgonyozó vassarukat erö-sitik le. Ennek a betonalapnak, amely ugyszólvánaz egész hid sulyát tartja, teljesen kifogástalannak,tömöttnek és szilárdnak kell lennie s ennek követ-keztében azt kiváló gonddal, szabadon, szárazonkell késziteni. Ha a betonozáskor, amelyre körül-belül a jövö hónapban kerül a sor, nagyobb viz-állás miatt nem lehetne a gödröt szárazon tartani,akkor a betonalapnak alsó 70—80 czentiméternyivastag rétegét pneumatikus szekrényekkel a vizalatt készitik el és csak ennek a rétegnek meg-keményedése után csinálják meg a betonalap többirészét.

(UJ tanitónöi állások.) A tanács egy polgáriiskolai igazgatói és több tanitói és tanitónöi állásrahirdet pályázatot. A kérvények a tanácsi iktatóbanmájus 10-éig adhatók be.

VIDÉK.Gróf Apponyi Albert levele.

Jászberényben B a l o g h Miklós fövárosihirlapiró szerkesztésével nJászberényi Hirlap" czi-men uj nemzeti párti lap indult meg. A lap szer-kesztöjéhez most gróf Apponyi Albert levelet in-tézett, amelyböl világosan kiderül, ami eddig félig-meddig kétes volt, hogy csakugyan Jászberény kö-rül forog a világ. A levél igy szól:

„Tisztelt Szerkesztö Ur!Örömmel és meleg rokonszenvvel üdvözlöm

azt a lapot, mely hivatva van Jászberény polgáraibanaz elvhüség, a szabadságszeretet és a jogaikhozvaló ragaszkodás szent tüzét éleszteni Az uralkodórendszer, mint az állampolgári erényeknek engesz-telhetetlen ellensége, nem hiába veszi kérlelhetlenülüldözöbe azt a várost, melyben azokat meg-törni eddig nem sikerült, valamint az utolsóképviselöválasztásnál, ugy most is a közéletminden mozzanatában itt vivja döntö csatáját. Aközségi életben épugy, mint a politikai választá-soknál a törekvés mindig egy: a polgárok szabadakaratának helyébe a hatalom parancsszavát tenni,és evégböl — a törvényes formák megtartásával— a törvények valódi szándékát meghiusitani.Minthogy pedig a törvényes ellentállás eszközeinekeröteljes és lankadatlan felhasználásán ez a törek-vés hajótörést szenvedhet, a közhatalmak nagyrészea jog megoltalmazása és a közjólét elömozditásahelyett föczélul azt látszik kitüzni, hogy kiméletlen,szakadatlan és leleményességben szinte kifogyhatat-lan zaklatással kifáraszsza és megadásra kénysze-ritse az ellentállókat

Ezen a téren az uralkodó rendszer, sajnos,kiváló sikerrel dicsekedhetik: az ország igen nagyrészében az önkény már kevés ellenmondással ta-lálkozik; a hátgerinczek meggörbülnek, mert ajog érvényesitésénél több eredményt igér a kegynekkeresése.

Szabadságunk, büszkeségünk, alkotmányoséletünk végvonaglásban hever; ezt az állapotottükrözi vissza parlament és sajtó, csak a nemzetelszánt eröfeszitése hódithatja vissza azt, ami már-már elveszett

Kettös gonddal kell tehát öriznünk a nem-zeti energia maradványait és ébren tartani azt ott,ahol még életképességet mutat Jászberény közön-sége még nem tett le a harczról önrendelkezési jo

gáért, még nem fáradt bele az egyenlötlen küzde-lembe : nagy hivatást teljesit az alap, mely e küzde-lemben erkölcsi támaszt nyujt ennek a közönség-nek ; nem helyi érdek csupán — országos ügy az,a mi Jászberényben eldöl, mert az egész országbaterjed innen csüggedés vagy bátorság, a küzdelemeredménye szerint.

Adjon Isten eröt és gyözelmet a szabadságelöharczosainak.

Eberhard, 1898. április hó 5-én.Gróf Apponyi Albert.*

TÖRVÉNYKEZÉS.— Elitélt szocziálista. Békéscsabai tudósitónk

táviratozza: Szokolay István orosházi szocziálistát,aki Puszta-Földváron egy népgyülésen a tulajdonés a hatóságok ellen izgatott, annak idején letar-tóztatták és Gyulára kisérték. Ügyében ma volt avégtárgyalás. Védöügyvéde nem volt, hanem ön-maga védte magát és beszédében erösen leczkéz-tette a törvényszéket. Erre Szakmáry törvényszékielnök megvonta töle a szót. Szokolayt három napifogságra itélték el, büntetését azonban a vizsgálatifogsággal kitöltöttnek vették. Szokolay GyulárólMezöturra ment apostolkodni, itt azonban ujból le-tartóztatták és az ünnepek alatt fogva tartják.

-= A monori hitvesgyilkosság. Megirtuk annakidején, hogy a pestvidéki törvényszék g y i l k o s -s á g é s h a m i s t a n u s z e r z é s büntettemiatt vád alá helyezte B e r k e s József monorikárpitos - iparost és szeretöjét G o l d b e r g e rEmmát gyilkosságban való bünrészesség miatt ésügyükben a mult hónap végére tüzte ki a végtár-gyalást. Ezt azonban G o l d b e r g e r Emma meg-betegedése következtében el kellett halasztani.A vizsgálat adatai szerint B e r k e s József-nét született Zelenyák Máriát 1896. évi januárhónap 13-án délután Monoron, a saját udva-rán vérzö sebekkel halva találták. A gyilkos-ság gyanuja Berkes Józsefre és szeretöjére Gold-berger Emmára irányult, kik azért tették el lábalól Berkesnét, a már korosabb asszonyt, hogyegymáséi legyenek, s hogy az asszony vagyonát ismaguknak tartsák meg. De Berkes tagadott sdr. Bucz Lajos vizsgálóbiró érdeme, hogy a vizsgá-lat eredménynyel járt. Goldberger Emma beismerte,hogy Berkes József lötte agyon az asszonyt, s hogy tölekért tanácsot, hogy miként pusztitsa el az asszonyt.Bevallotta azt is, hogy hamis tanukat akart sze-rezni annak a körülménynek az igazolására, hogyB e r k e s n é öngyilkos lett. Ezt az állitást a mo-nori járásbiróság el is hitte, de nem ugy a vizs-gálóbiró, kinek sikerüit is a valóságot kinyomozni,daczára B e r k e s József tagadásának. MostanG o l d b e r g e r E m m a m e g h a l t a f o g -h á z b a n . Már el is temették. Vele tehát a vizs-gálóbiró föbizonyitékát temették földbe. Az uj vég-tárgyalás iránt, mely május hónap 2-án lesz, nagyérdeklödéssel tekint a közönség.

— Följelentés egy külföldi biztositó-társaságellen. Egyik estilap a minazt azt ujságolta, hogy aR o c k czimü életbiztositó - társaságnak néhányügynöke és igazgatója ellen büntetöföljelentést ad-tak be a budapesti törvényszéknél. Ugyanez azestilap másnap megczáfolta e hirét. A Magyar Hir-adó most hiteles forrásból árról értesül, hogy a föl-jelentés tényleg megtörtént s a feljelentést mártiz nappal ezelött adta be dr. Z b o r a y Mik-lós ügyvéd 22232/98. iktatószám alatt Panaszoskénthárom vidéki mérnök szerepel, akik pénz dolgábanmegszorulván, fölkeresték K á l m á n Arthur ésWeisz (Vajda) Ignácz ügynököket, s megkértéköket, szerezzenek nekik néhány ezer forintnyi köl-csönt Az ügynökök rögtön készeknek nyilatkoztakerre s az alatt az ürügy alatt, hogy aki a Rockéletbiztositó-társaságnál biztositja magát, azonnal2000 forintnyi kölcsönre tarthat igényt, rávették amérnököket, hogy a biztositási ajánlatot aláirják. Atársaság néhány hét mulva megküldte a mérnökök-nek a kötvényt s felszólitotta öket, hogy fizes-sék ki az elsö részletet A mérnökök eleintemosolyogtak s azt telelték a társaságnak, hogy adologban nagy tévedés van, mert hiszen ök akar-

nak pénzt, nem pedig, hogy még ök fizessenek.

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 9.

Amikor azonban láttak, hogy a társaság nem érttréfát, a büntetö-törvényszékhez fordultak. Igy adjaelö a tényállást a feljelentés, amely a két ügynö-kén kivül a társaság igazgatóját, F i s c fa e r Józsefetis vádolja, mert az állitólag azzal az instrukczióvalküldte utnak ügynökeit, mondják meg a feleknek,hogy a társaságnál kölcsönt fognak kapni A fel-jelentés c s a l á s , h a m i s t a n u z á s é sm a g á n o k i r a t h a m i s i t á s czimén történt.

SPORT.+ Athleták versenye. Az athletikai versenyek

saisonját az idén is, mint minden évben a M. A.C. nyitja meg. E hónap 17-én tartja III-ik me-zei (Cross Country) versenyét. A versenyre már ja-vában folyik a training. A „Magyar Uszó-Egyesület"ujból diadalra akarja juttatni sárga-fehér szineit sa legjobb eröket inditja csupán. A próba-versenyholnap lesz. Eddig Füzeséri Kund, Tomésák Gusztáv,Sugár Elemér, Penninger Gusztáv, Renninger Gyula,Bischitz Manó, Braunberger Hugó, Czukor János,Zirkelbach Vilmos, Zettel Árpád, Révai István stb.jelentkeztek. Dijazás I. Nagy ezüst érem s tisztelet-dij, melyet az elsö beérkezö csapat fog kapni A többinégy ezüstérmet kap. A verseny kezdete délutánfél 4 órakor a czinkotai-uton fekvö „Zöldike" állo-mástól 200 lépésre fekvö „Sárga csikó"-nál lesz.

Bécsi tavaszi meeting.— Elsö nap. —

Holnap, husvét vasárnapján nyilnak meg aBécs mellett fekvö Freudenau kapui, holnap lesz ahivatalos megnyitója az 1898-üá versenyesztendö-nek. Az a Przedswitröl elnevezett handikap, melya tél óta foglalkoztatja a sportközönséget, melyröla lapok annyit irtak, e bevezetö napon kerül el-döntésre. A különféle kombináczióknak és talál-gatásoknak hamar véget fog vetni ez 1200 méteresverseny kimenetele. Az osztrák Lincolnshire —mint nevezni szokták — mindenesetre nagy érdek-lödést fog kelteni, nemcsak azok körében, akik afreudenaui tribünökröl fogják nézni, mily örültiramban fognak elugrani a starttól a monarchialegjobb flyerjei s hogy válik ki a csomóból agyöztes a finishben, hanem azok is, akik az alagigyepen fogják bevárni e futam eredményének atelefonhirét.

Annak idején eleget foglalkoztunk e versenybenevezett lovainak esélyeivel, söt a hivataloshandicaper-t megelözöleg a lovak sulyviszonyaitmagunk is megállapitottuk.

E futam startjához valószinüleg a következötelivéreket fogják nyergelni :Lov. Wiener Welten 5é sm Gomba 65 kg. IOT. PfcattMr. Dorryt 4é pm Wette nicht 63 kg. lov. Barker.Gr. Battyány E. id sm* Álmos 61 kg. lov. Haxtable.uréter Antal 4é pm Tip-Top 55 kg. IOT. Smith.Br. Üchtritz Zs. 4é sm Aga 54 kg. IOT. S. BulfordDr. Russo E. öé sm Bátor 54 kg. IOT. Hyams.Mr. C. Wood 4é sm Couty Küdare 54V2 kg. lov. Adams.Péchy Andor sga m Mirkó 51 kg. IOT. Sharpé.Gr. Porgách L. és S. 4é pk Hajadon 51 kg. lov. "WStonOttó föherczeg 4é sm Hipp Hipp Hamui 5 kg knr.

CkestássonMr. Dorryt 4é sk Katinka 49 kg. lov. Ibbett.Br. Schönberger 4é pk Marilla 49 kg. lov. GriftUbs.Gr. Henkel A. 4é sh YHmos 46 kg. IOT. Marsh.Gr. Wenkheim Dénes 4é pm Bálványom 45 kg.

IOT. Sydenham.Gr. Arco-Zinneberg 4é sk OSensive 45 kg. lov. t

A starterlistából két ló neve tünik ki : aG o m b á é és W e t t e n i c h t - é . Gomba, atavalyi Austria-dij gyöztese, ma az elsö favorithelyét foglalja el. Ez a körülmény azt igazolja,hogy a Dictator-mén jó kondiczióban van. Ami aképességét illeti, az is mellette szól, mert Gombá-nak az 1200 méteres táv nagyon megfelelö, azon-kivül klasszisa a többi fölé helyezi. Esélyét nagy-ban emeli az a körülmény, hogy Álmos kedvéértGanache-t is benevezték a versenybe, miáltal ateherskála két kilogrammal lejebb szorult; Bára kedvezmény mindegyikre áll, de mégisnyösebb a magas sulyt vivönél. A 65 kilogrammontul lévö fontok két annyit nyomnak, Ha igaz az,hogy a klasszis leadhatja a sulyt, akkor Gomba,mely értesüléseink szerint kitünö állapotban van,könnyen elbánhat azokkal, amelyeknek stonokatczedál.

Igaz, hogy ritkán kerül össze annyi jelesflyer, mint holnap e futamban. Álmos, a tavalyigyöztes, a hü W e t t e n i c h t , a gyors M i r k o,a tavaszi formáju C o u n t y K i l d a r e , mindott lesznek a végküzdelemben s ha Gomba gyözniis fog, az emlitett ellenfelek nagyon közel lesznekhozzá. K e l e t , melyröl a mai napig szintén jóhireket hallottunk, távolmarad e versenyböl, istállójaBálványom-at küldi ki, melynek bár pehely könnyüsulyt visz, nincs esélye. Tip-top, mely kétéveskorában évjáratának legjobbjai közé tartozott, tavalyirossz futásai után könnyü sulylyal jutott be a handi-cap-be. A bécsi handicaper, mely a nagy formátmutatott lovakat a handicapekben sokáig szoktaüldözni, ezuttal egérutat adott a Dréher lovának,amidön 55 kilogrammot mért reá. Ha jól emlék-szünk, mi 58 és fél kilogrammot róttunk a négy-éves ménre, mely különbség épen elég lehet arra,hogy e versenyt biztosan megnyerje. Ezt mind nemazért emlitjük, mintha nagy bizalommal volnánkiránta, hanem azért, mert az istállóból kiszivárgotthirek szerint visszanyerte volna kétéves formájátHa ez igaz, akkor 58 és tél kilogrammal is meg-nyerné a versenyt, mert ez esetben Gomba nemczedálhat neki 15 fontot.

A mi impressziónk és meggyözödésünk odakonkludál, hogy az idei Przedswit-handicap-et

Gomba

fogja megnyerni. A második helyért Wette nicht,Tip-Top és Mirko küzdhetnek. A többi futamokranézve tipjeink a következök:

I. Kelet— Gagerl.II. Kárpát—Menyecske—Nyilvány.

III. Gomba—Wette nicht.IV. Morny—Páratlan.V. Dreher-istálió—Sarajevó.

VI. Eins ins andere—Anatole—Ruab'n.VII. Malteser—Zopf.

— Második nap. —Husvét hétföjén kerül döntésre a Hároméve-

sek szabad handicap-je, melynek 12,000 koronásdijáért 43 ló maradt állva.

E futamra tipelni nagyon nehéz, mert a két-évesek hároméves korukig nagy formaváltozásonmennek keresztül Tavaly például ki álmodta volnaazt, hogy Sebaj fogja e dijat megnyerni. A lapokis annyira nem gondoltak a gyözelmére, hogy méga valószinü indulók között sem emlitették. Annyitény, hogy e versenyt egy kiváló állóképességü lófogja megnyerni.

Ha a tavalyi formákat veszszük alapul, akkorazoknak kell esélyt adnunk, melyek tavaly ugyan-ezen távra már jól futottak.

Lássuk elöbb, melyek a valószinü indulók:Valaki 571/* kg. lov. CleminsonFortély 55 . IbbettNett . 54 „ , PrattForgószél 52J/2 , , WiltonKfienczes 52Va ?Reparatur 51V2 , „ Hyam3Alár 51V* , , GIlchrist •Domina 51 , , BulfordHermina 51 , , MarshFair uiav 51 » , Mac FarlaneWagner 0OV2 , . - A. BulfordConsort 50 , , WestwoodAlpár 49Va , „ PeakeDeczember 47Vs , „ PoolMorgó . 4 7 , .... ?Árviz 45Vi . „ SydeohamJó lehet 40 , „ Swan.V a l a k i , mely a versenyzök élén áll, az

öszszel nagy suly alatt jó második volt Ayala mö-gött. Tehát állja a távolságot Ha formában van,illetve, ha kiküldik a starthoz, jó esélylyel kellbirnia. A második ló, melynek jó kilátása lehet agyözelemre: C o n s o r t , melyet ugy elökelö szár-mazása, mint alkotása s a róla terjesztett hirekajánlanak. A Minting-mén tavaly nem tudott érvé-nyesülni, mert még nem volt teljesen kifejlödve. Jóesélylyel indulhatnak még: Táltos, melyet istállójamindig nagyra tartott, Reparatur és a könnyüsulyuMorgó.

Tipünk tehát a szabad handicapre:Valaki,

távollétében C o n s o r t vagy T á l t o s gyöz-hetnek.

Az összes futamokra a valószinü nyerök akövetkezök:

I. Pál—Makó.II. Dogma—Garibaldi.

III. Valaki—Consort—Táltos.IV. Riadó—Turi-Tari.V. Sehr möglieh—Bottine.

VI. Koppantó—Irrthum.VII. Nickerl—Emanek—Feldherr.l

Az alagi lóversenyek.— Hatodik nap. —

A urlovasok szövetkezete már elöre örülhet ahusvéti versenyeknek, mert ha továbbra is ilyen jómarad az idö, egész karaván fog holnap és holnap-után kivonulni a lóversenyekre. A versenyprogramraszámai nem valami kecsegtetök, mert a nagyobbérdeklödést keltö versenyeket már lefutották.

A holnapi nap chief éventje az Igazgatóságiakadályverseny, melynek dijáért kevés ló fog ki-állani. Legtöbb erélye az adott formák alapjánG r o b i a n n a k van. Sokkal érdekesebbnek igér-kezik a második futam, mely ugyancsak eladóver-seny, de tekintettel a mezöny nagyságára, mely astarthoz fog állani, szép finishre van kilátás. Tip-jeink a hatodik napra a következök:

I. Veloce—Kökény—RainbowII. Juliette—Jammerfetzen

III. VerbungIV. King AmphionV. Grobian

VI. Gábor—Agneta.

— Hetedik nap. —A tavaszi meeting utolsó napjának a föfutama

a Verbung-gátverseny, melyben Springinsfeldnek vanlegtöbb esélye. A bevezetö futam Fodrász és Palotaközött dölhet el, meglepetést Golden Residue okozhat.Az eladók versenyében Tömörd gyözhet, mig agátverseny handicap-ben Water Lily megismételhetimultkori gyözelmét. A Pyladas-akadályversenybenTheklában bizunk leginkább, az utolsó versenybenpedig, ha Fodrász itt indulna, ugy ennek a dijátnyerhetné meg gazdájának. Tipjeink tehát a hete-dik napra a következök:

I. Fodrász—Palota—Golden Residue.II. Tömörd—Bieberak.III. Water Lüy—Barinkay.IV. Springinsfeld—Schönborn-istálló.V. Thekla— Grobian.

VI. Fodrász—Agneta—Elsa.

KÖZOKTATÁS.Az eszéki magyar iskoláról. Az eszéki

vasuti magyar iskolában még mindig függöbenvan a hitoktatás kérdése. Stroszmayer püspökugyanis nem engedi meg, hogy az ö egyház-megyéjében magyarul oktassák Istennek tanait;és igy ez iskola növendékeit a vallástanbannem is oktatják. A magyar királyi államvasutakigazgatósága most a bánhoz fordult orvoslás-ért és egy lelkész alkalmaztatását kéri, ki ahittant tanitaná a csak magyar nyelvet értönövendékeknél. Ha e lépés is eredménytelenlenne, akkor a vasuti igazgatóság a dárdaiplébániához fordul, hogy az gondoskodjék avallásoktatásról és hetenkint egy lelkésztküldjön át Eszékre.

Uj tanügyi paloták Szegeden. Sok tárgyalás ésalkudozás után végre megkötötte Szeged varosa aközoktatásügyi miniszteriummal a polgári és felsökereskedelmi iskolák államositására és ez iskolákuj helyiségben leendö elhelyezésére vonatkozó szer-zödést. Nemsokára kiirják az árlejtést, az épitke-zéshez nyáron okvetlenül hozzáfognak, s remélhetö,hogy a jövö tanévben már az uj palotákban tanit-hatnak. A szegedi I. polgári iskolába 340 növendék,,a II. polgári iskolába ugyanannyi, a felsö kereske-delmi iskolába körülbelül 300 növendék iratkozikbe évenkint, ami bizony igen tekintélyes SOMIÉIhoz az iskolafentartó kasszájába. A szegedi fent-emlitett iskoláknál a tanárokat az állam fizeti, de a20—25.000 forintra becsülhetö évi tandijat éven-kint a Táros veszi át, mig az államositás utáne pénzösszeg az állampénztárba lessDe másrészröl az épitkezés szempontjából is kivá-natos volna a mielöbbi államositás.

10. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

Schwimmer tanár tanszéke.S c h w i m m e r tanár halálával két állás

maradt gazdátlanul: az egyetemen a bör- és buja-kóros bántalmak tanszéke és a Szent István-kórházbörbetegségi osztályának a föorvosi állása. Schwim-mer tanárnak nagy érdeme volt abban, hogy ezt akét egymást kiegészitö állást egyesiteni tudta azorvostanhallgatók és a betegek érdekében. Az egye-temi tanszék ugyanis csak járó betegekkel rendel-kezett, mig a kórházi börbeteg-osztályban fekvöbetegek vannak s igy mig egyrészröl a medikusoka bör- és a bujakórok mindenféle fajtaját láthattáki s tanulmányozhatták, addig másrészröl a dologtermészeténél fogva ugy a járó, mint a fekvö bete-gek a tudomány mai álláspontjának megfelelöszigoruan szakszerü kezelésben és ápolásban ré-szesültek.

Mind a két állás elökelö s tekintélyes anyagielönyökkel van összekötve, ennek következtébennagy izgatottság van most a reménybeli utódokközött.

Bár ez a két állás nincsen egymással össze-kötve, mégis szükséges volna, ha egy kézben ma-iad. Ezt nagyon jól tudta maga Schwimmer is, akinem egy memorandumot terjesztett be a minisz-teriumhoz a kétféle beteganyag egyesitése tárgyá-ban, persze teljesen eredménytelenül. Az igaz, hogyminden nyugati egyetemen a bör- és bujakór szak-májának klinikája van és csak minálunk nincs, dehát, ugy látszik, mi mégis egy kissé kelet felévagyunk.

Már most két dolog vált akuttá: a kórháziföorvosi állásnak és az egyetemi tanszéknek méltóbetöltése.

A megüresedett kórházi föorvosi állások be-töltésénél rendszerint a rangidösebb, kisebb osztály-lyal biró föorvosok szoktak elölépni. Ez esetbenRóna egyetemi magántanár, kis-rókus-kórházi fö-orvos volna a soron, hogy Schwimmer helyéi be-töltse.

Amint az e napokban lejárt pályázaton részt-vevökböl következtetni lehet, Müller kórházigazgatóigazságszeretete bizonyára öt fogja ajánlani.

Ha ezt az állást függetlenül az egyetemi tan-izéktöl töltik be, ugy az orvostanhallgatók elesnekegy értékes beteganyagtól, amelyet a kórházi bete-gek szolgáltatnak s ennek a jövendöbeli orvosi ge-neráczió s azután a bör- és bujakóros betegekszenvedik a kárát.

Elég kár van abból is, hogy e szakma, mely-nek tudására az orvosoknak talán a legtöbb szük-ségük volna, n e m k ö t e l e s t á r g y az orvosiegyetemünkön. Külföldön persze majdnem mindenegyetemen vizsgatárgy. Igy hát az egyetemi börkór-tani tanszék csakis járóbetegrendelés marad to-vábbra is. Csakis a könnyebb megbetegedésekettanulhatják meg ottan a jövö orvosai. De még ezis kérdéses.

Ha egy egyetemi tanszék megüresedik, olyan-kor rendesen egy szakmabeli legidösebb rendkivülivagy magántanárt biznak meg az ügyek ideiglenestovábbvezetésével. Ez esetben Havass egyetemimagántanárt illetné a megbizatás, mert ö 16 évóta egyetemi magántanár, mig Róna csak tiz évóta és Török pedig csak három év óta az.

Azonban mi történt ?Az orvosi egyetemi tanári kart hirtelen nagy -

foku feledékenység lepte meg és ugy tett, minthaa bör- és bujakór szakmájában egyetemi magán-tanár nem is volna az egyetemen. Ellenbea egymeglepö fordulattal Kétli doktort, a belgyógyászattanárát bizta meg azzal, hogy felügyeljen a bör-gyógyászati tanszék fölött.

Meglehetösen barokk idea, melyet csak azenyhit némileg, hogy ezzel a felügyelettel csekélyezer forint tiszteletdij van összekötve. Elvégre ezerforintért már lehet felügyelni akármire s vannakfelügyelök, kik nem kapnak ezer forintot. Példáula házfelügyelök.

Az az egy bizonyos, hogy a börgyógyászat aKétli tanár szakmájával igen nagyon távoli rokon-ságban van. Körülbelül oly messze állanak egymás-tól, mint a remontoir óra és a biczikli. Valóbankülönbözö természetü két szerszám a kettö s talán

csak az a rokonvonás van köztük, hogy mindkettönek kerekei vannak. Igy viszonylik tán a bel-gyógyászat is a börgyógyászathoz. Gyógyászat minda kettö.

A dolog azonban ugy áll, hogy a tisztelt ta-nári kar szükségét érezte annak, hogy — tekintetnélkül az egyetem vitális érdekeire s a helyesegyetemi politikára — szivességet tegyen Kétli ta-nárnak — a kollegának.

Hiszen valami köze Kétlinek is van a bör-gyógyászathoz. Ö ugyanis a klinikája szomszédsá-gában engedélyt adott dr. N é k á m Lajos fövárosibakteriológiai intézeti igazgatónak és a gépgyáribetegpénztár szakorvosának arra, hogy a többi kli-nikákon kiosztott nyomtatott piros czédulákkal hozzá-utasitott börbetegeknek rendeljen. Szegény megbol-dogult Schwimmer sokat is boszankodott e miatt,de az ár ellen nem tudott uszni, hát hallgatott.

Most már kezd érthetöbbé válni a dolog.Kétli, a börkórtani intézet személyzete elött

hivatkozva arra, hogy ö nem szakember és hogyroppant nagy az elfoglaltsága, maga helyet N é k á-mot bizta meg a járóbetegrendelés vezetésével, amelyrendelés vezetéséhez az elsö tanársegédnek volnajussa, aki hét év óta dolgozik mér és aki az ezzelaz állással járó teendök intézésére reflektált is. Nékámaz egyetem kötelékén kivül van ugyan és ime mégisö ült bele, ha „ l á t s z ó l a g " i d e i g 1 e n e-s e n is, a fönöki székbe. Azért mondjuk, hogyl á t s z ó l a g , mert magántanárrá való képesi-tését kérö folyamodványát a tanári kar négy hétalatt már kétszer tárgyalta.

Elsö alkalommal felhasználták Schwimmertanár távollétét és ugy szavazták meg, hogyNékám méltó az egyetemi magántanári czimre. Ameghalt tanár ugyanis személyzete elött ugy nyilat-kozott, hogy ügyes tárczák irása nem elég jogczimarra, hogy valaki egyetemi magántanár legyen, mégakkor sem, ha az illetö egy egyetemi tanár-n a k a fia.

Szóval tehát Kétli tanár ugyan rettenete-sen el van foglalva a klinikájával és egy cseppetsem ér rá felügyelni egy másik tanszékra, amelyreime mégis felügyel, viszont dr. N é k á m se bör-gyógyász, hanem bakteriologus s van elötte szak-ember, aki méltó az állásra s ime mégis dr.Nékám bizatik meg a tanszék ideiglenes veze-tésével.

Hát ugyan minek hivják ezt ugy jóma-gyarosan !?

De feladunk ime egy csomó kérdést, amelyreugy sem tud helyes feleletet adni senki.

Miért mellözték a bör- és bujakóri tanszékbetöltésénél az arra hivatott szakembereket ?

Ha ezek nem értenek a dolgukhoz, miért csi-nált belölük a tanári kar egyetemi magántanárokat ?

Ha Kétlit kellett ezer forinttal a felügyelettelmegbizni, miért nem helyettesiti öt az ö elsöasszisztense?

Hogy kerül dr. Nékám erre a bujakóri ésbörbetegségek tanszékére, mikor ö a bakteriologiábanszakember, vagyis mért mindegy a remontoir órameg a biczikli?

S végül mi más ez egyéb, mint közönségesklikk- és vacsora-rendszer ?

NYILTTÉR.Ruha-bér/et.

A bérlet 2 évre köttetik és negyed vagy fél évirészletekben fizetendö. A szövetválasztás a bérlö izléseszerint történik, a régi ruhák egy, illetve 2 év mulvaadandók vissza, esetleg egyenként 5 frt fizetés ellené-ben megtarthatnak. Például 37 frt 50 kr. negyedévi f i z e t é s mellett következö ruhadara-bokat szál l i tok:

4 elegáns utczai öltönyt1 szalon-jaquette öltönyt legfinomabb1 felöltöt kivitelben

1 szalon- v. iraki-öltönytifj DEUTSCH MANÓ

férfi-szabótermec s a k : Ferencz iek- terén 7, I. em. (Ferencziek-bazára.)

Eredeti aasol sziletek, hires szabászok, saját nOialv.

A „Hammond"- irógépegyedüli magyarországi föraktára

Xanitz C. és fiaiBudapest, Dorottya-utcza 12.

A „Hammond11

a, legftökéleteselbib Irógép.7(\\rfr\p\(>e mert a látható irás által a kezelés%»VlMil*H»*j egyszerüsége, sok idömegtakaritás, vala-

mint a konczepczió folytonossága éretik el.l f m e r t a könnyü billentyünyomás által a

kér nem fárad el .m e r t bármily nagyságu napirtlehet alkalmazni.m e r t t ö b b (14-féle) nyelven és többfélebetüalakkal lehet egy gépen irni.

Próbára bárhova küldünk gépet.

leirással és árjegyzékkel szivesen szolgálunk.

Finom butorok eladása.Teljes háló-, ebédlö- és szalonberendezksek készpénzfizetésmellett olcsón vehetök. Valódi angol bOr itUi-butorok, min-táim elömutatása után, olcsóbban mint bárhol kaphatók

vagy rendelhetök.

GRESZ LAJOS kárpitos és diszitönéllialztár és mühely: VIII., Józoof-körut /7/a.

Értesités bútorkereskedök és kárpitosok részére lAz els6 magyar

gözlószörfonóda és fözödeHollMnder W. fial utódal

Prager Bernát és fia.ajánlják kitünö fonott IószSrgyártmányaikat, valamint kárpitós-anyag*635 czikkeiket a legjutányosabb árakban. Levélczim :Hollander W. flel utódai Budapest, Klrály-utcza 1. sz.

Szt.-Lukácsfürdö Gözfürdökés nyári o» un^s hölgyek részére

maóo* nap nylhrm

ROYAL nagyszálloda BUDAPESTEN.Kngler-féle raktár a fcodegában, naponta friss nagy Tálaaztékeredeti bonboniérokban. Legfinomabb coarnaoo kicsinyben,nagybani árak mellett eladatnak. Szinházi elöadások után frisaételek, naponta hangverseny. Sohmitt Károly igazgató.

Ezúton ajánlom a mélyen tisztelt hölgyközünség becses figyel-

nöi divat-termem SitiiR B á n S c h a n személyes otttartóz-következ5 nyári idényre • « ^ " > » M « « kodásom alatt éa adITat alapos tanulmányozása alapján szereztem be.

GEDÖ SAROLTA, József-tér 5.Téii és nyári kérékpárlskola.

Columbiaa legelsö amerikai kerékpár

1898 újdonsága a láncznéküli.

FodopKároly éstápsa.Hnsébet-tér 17. sz. Telefon 14—IS

orytnicai ásványviz.Elismert kitünö gyógyviz gyomor*, bél-!aranyeres bántalmak, máj-, lép-daganatokv sárgaság, idült szék*rekedés és epekövek ellen. Kapható

Korytniczán a f ard6iaazgatóság által, Ede*"fcuty L-a Mattoni é s Wille Budapesten, Makó*viczky Péternél Rózsahegyen, valamint minden

gyógyszertárban.Szezon megnyitás május 15-én,Felvilágositással szolgál a fOrdöorvos Dr. Ortnay

József Budapest (Royal-szálló). Úgyszintén

a ffirdöigazgatóság "Kopytniczán.

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 11. oldal.

HURUT KÖHÖGÉS,BIICEO7SI9. ASZTMA &AZ£U£T

CUSMERT LEOJOftSj A

BLEICHENBERGIÉ U L I O B B

Betörés elleni biztositás„KOSMOS"

Ferencz-József-tép S. sas.biztosit t l akásokat a bennük lévö bátorokkal, arany-

és ezüstnemüeket, ékszereket, készpénzt stb.IOOO frt után I frtnyi évi pr&xniixxn mellett 818

KÖZGAZDASÁG.A tözsde hete.

Az egész héten Amerika felé néztek atözsde emberei. Megszünt az érdeklödés a gö-rög herczeg ambicziói iránt up ugy, mint aziránt, hogy ki árendálja ki a kinai császártengeri kikötöit? Az osztrák-magyar egyesség-gel sem igen gondoltak; csak azt lesték, hogymit izen az Egyesült-Államok elnöke a spanyolkirálynénak? Nem izent semmit. Még a sajátkongresszusának sem akart izenetet küldeni.Ez utóbbit kezdetben hétföre, aztán csütörtökreés az utolsó órában ismét hétföre, már minthusvét második napjára igérte.

Mac Kinley valóban ugy viselkedik, minthaö nem akarná a háborut De tudvalevö dolog,hogy ö nagy róka volt egész életében; rettentöamerikánus szellemü és udvarias, de kemény el-lensége mindennek, ami nem az ö hazája. Irtóháborut kezdeményezett és folytatott az idegenipar és az idegen müvészetek ellen. Gyöztes isvolt e harczban. Kiszoritott hazájából mindenmü- és ipar-terményt, ami kiszoritható volt. Mostlátja, hogy az ö emberei — és bizonyáraaz állam is egy kissé, melynek ö élénáll — sok pénzt öltek bele Kuba szigetébe ésannak hosszu forradalmába. Mert hát a kubainégerek sem lázonganak ám ingyen senkinek;még az amerikai „fenegyerekeknek" sem. akiköket bujtogatják. A kérdés tehát az, hogy azelnök ur megindul-e a sok baj és nyomorgondolatára, melyek a háboruval együtt jár-nak, vagy pedig ott hagyja-e veszni a sokpénzt, melyet földijei a kubai forradalombahárom éven át „beruháztak" ?

Igen közel áll a föltevés, hogy az elnökur nem ereszti el a prédát, melybe belehara-pott. Kuba nagyszerü aquisitio volna és azEgyesült-Államok egész történetükön végig nemtesznek mást, mint hogy acquirálnak. És való-ban a hét végén, ugy látszik, mintha a háborukikerülhetetlen volna. Él van feledve a pápa,az ö emberbaráti közbenjárása, el van feledveaz európai hatalmak intö szózata: csak aparancsszó hallatszik, melylyel az amerikaitisztek katonáikat vezénylik a tengerparti váro-sok felé.

De még feltünöbb hirnöke is van már aháborunak. Az angol bank, a német birodalmibank sietve emeli föl a kamatlábat; pénztgyüjtenek; sok készpénzt; mert várják azEgyesült-Államokat, kik a háboru költségeitrészben Angliától és Németországtól fogjákkölcsön venni.

A helyzet tehát komoly.Már most mennyiben érint minket a spa-

nyol-amerikai háboru gazdasági dolgainkban?Közvetlenül nem igen érint az igaz: ha csakazt nem tekintjük kanak, hogy a gabona áramég jobban felszökkenne. De Francziaország,mint Spanyolország legnagyobb hitelezöje,sokat veszitene; és Angliában, hol viszont azamerikai papiros nagyon sok, a tözsdét érzé-kenyen károsithatná a háboru. Már pedig, mi-kor Parisban és Londonban a tözsde sir, akkorBerlinben és Bécsben sem nevet; mi pedig ekettö után igazgatjuk kedélyhangulatunkat

Igen nagy benyomást a velünk közvetlenösszeköttetésben levö tözsdékre azonban aháboru nem fog tenni. Habár hosszadalmasabbis lehet, mint egyelöre sejthetnék, az európaiallamok gazdasagai érdekeit nem érinthetimélyebben. És ezért nem is félnek e

háborutól oly nagyon, mint akár csak egyBalkán-félszigeti veszekedéstöl is, melynekeshetöségei inkább hatnánk az európai nagy-hatalmak magatartására. Ez magyarázza megama viszonylagos közönyt is, melylyel atözsdék az amerikai bonyodalmat tekintik.Figyelnek ugyan r á ; jobban is szeretnék, haelsimulna : de azért háborus árfolyamokatnem teremtenek. Három-négy forint terébenmozognak az árfolyamok aszerint, amint ahirek békésebben vagy fenyegetöbben érkez-nek. Ez pedig nem sok. A tözsdék inkább azóvatos tartózkodásra szoritkoznak, nehogyvalamely nagyobb horderejü véletlenség fájdal-masabban érinthesse öket.

És ez óvatosságnak kifejezö mozzanataaz üzlettelenség, mely mindenfelé uralkodik.

Nagyobb baj az, hogy amikor majd bele-törödtek már a háboru tényébe, akkor fognakelöállni a saját bajaink, a mi egyezkedésünkAusztriával. Ennek mikénti fejlödése még aháborunál is fenyegetöbb ránk nézve. És eztkell szem elött tartanunk mindenkor.

Igy állnak a dolgok és nem mondhatni,hogy nagyon biztatók.

Közgazdasági táviratok.New-York, április 9. (C. T. B.)

április 9. április 8.ccnts cents

Baza májusra 1015/s lOlVa„ 'júliusra 887a 88B/s. szeptemberre 8P/« 81Vs

Tengeri májusra 34Va 345/sChicago, április 9. (C. T. B.)

április 9. április 8.cents cents

Bazsi májusra 106 105Tengeri májusra 29V« 30

Ipar és kereskedelem.A bécsi Jubileumi kiállitás. Az alsó-ausztriai

iparegyesület átiratot intézett az országos magyariparegyesülethez, amelyben ez utóbbit meghivja aközelebb megnyiló bécsi jubileumi kiállitás testü-leti megtekintésére. Az országos iparegyesület végre-hajtó bizottság a legközelebbi ülésén fog határoznie meghivó dolgában; mi azonban hinni akarjuk,hogy az iparegyesületnek talán még élénk emléke-zetében lesz az a sok áskálódás, leszólás és gya-lázás. amelylyel a bécsiek a mi ezredéves kiállitá-sunkat illették és amelylyel bécsi szomszédaink rá-szolgáltak arra, hogy az ö kiállitásukkal mi leg-alább is ne törödjünk.

Budapesti kereskedelmi és iparkamara. Akamara április 13-án, szerdán délután 4 órakorülést tart.

Köbányai sertéspiacz, április 9. Magyar elsö-rendü: Öreg nehéz (páronkint 400 kilogrammonfelüli sulyban) 56—57 krajczárig. Közép (páronkin t300—400 kilogramm sulyban) 56—57 krajczárig.Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon fe-lüli sulyban) 58—59 krajczárig. Közép (páron-kint 251—320 klgrig terjedö sulyban) 58—59 kr.Könnyü (páronk. 250 klgrig terjedö sulyban; 59—59 1/2kr. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgr. felüli sulyban)58—581/2 krajczárig, közép (páronkint 240—260kilogramm sulyban) 58—58 1/2 krajczárig. Könnyü (pá-ronkint 240 kilogrammig terjedö sulyban) 58—59krajczárig. Sertéslétszám: 1898. április 7. napjánTolt készlet 29.608 drb, április 8-án felhajtatott40 drb, április 8-án elszállittatott 242 darab,április 9-ére maradt készletben 29.406 darab. Ahizott -sertés üzletirányzata változatlan.

Budapesti konzum-sertésvasár, április 9. Aferenczvárosi petroleumraktárnál levö székesfövárosikonzum-sertésvásárra 1898. április 8-án érkezett114 drb. Készlet 147 darab, összes felhajtás 261drb. Elszállittatott budapesti fogyasztásra 85 drb;elszállittatlan maradt 176 drb. Napi árak: 120—180kilós 58—59 krajczár, 220—280 kilós 59 kraj-czár, 320—380 kilós 59 krajczár, öreg nehéz— malacz 40 krajczár. A vásár hangulatalanyha volt.

Bécsi husvásár, április 9. A husvásárra ehéten felhozatott 217,900 kiló marhahus, 36.065 kilóborjuhus, 3395 kiló juhhus, 94.220 kiló Sertéshus,760 darab ölött borju. 136 darab ölött juh és 525darab ölött sertés. Fizettetett: Marhahus hátulja36—66 krral, eleje 30—60 krral, angol bélszin54—90 krral, juhhus 42—48 krral, borjuhus 32—60 krral. Sertéshus 48—70 krral, borju 40—52krral, juh 40—42 krral, sertés 46—56 krral kilón-kint. Bárány 8—14 forinttal páronkint. A nagy-

hétnek megfelelöen a vásár lanyha és marha-husban a forgalom csekély volt. Sertést kevesethoztak fel és ez tartotta árát. Ellenben borjuolcsóbbodott, mert a st.-marxi vásárra sokathoztak fel

Bécsi vesztegzári marhavásár, április. 9. Amai vásárra felhajtottak 42 drb vágómarhát, e kö-zött 41 drb hizómarha. A kereslet ma oly csekélyvolt, hogy még e jelentéktelen felhajtás is nehezenvolt értékesithetö. Jegyzések: hizóökör magyar fajta27—34 frt, hizóökör német fajta 31—36 frt, bikaés tehén 28—35 frt, 100 kilónkint élö sulyban.

Pénzügy.Magyar értékpapirok külföldön. Volt

alkalmunk emliteni, hogy a német tözsdéklegujabban azt a gyakorlatot követik, hogyhivatalos jegyzésre csakis az olyan idegen érték-papirokat bocsátják, amelyek czimletei az illetöországos értéken kivül német birodalmi márkatehát aranyértékre is szólanak. Ez a gyakorlatlegujabb keletü, mert azelött a német tözsdéknem támasztották e követelést és a magyarpénzintézetek ép a legutóbbi esztendökben többszáz millióra menö papir- és koronaértékreszóló czimletet helyeztek el akadálytalanul Né-metországban. A Pesti Hazai Elsö Takarék-pénztár — amint azt mai lapunkban az intézetköréböl vett érlesülés alapján megirtuk —inkább kitelte magát annak, hogy czimleteitözsdei jegyzése iránti kérelmével elutasitsák,semhogy hajlandó lett volna a berlini tözsdeelöljárósága fentebb emlitett követelésének elegettenni. Tette pedig ezt azért, mivel aranyértékreszóló papirok kibocsátásával nem akart a magyarállami hitelnek versenyt okozni. Azt hiszszük,hogy ez az indokolás ép a fenforgó viszo-nyok között nem állja meg a kritikát. Akkor,amidön nekik az osztrák intézö politikai éspénzügyi körök rendszeres ellenségeskedésemiatt minden erönkböl arra kell törekednünk,hogy az osztrák pénzpiacztól magunkat füg-getlenitsük és a német tökepiacznak a magyarértékpapirok iránti kedvezö hajlandóságaerre a lehetöséget megadja, sem nem okos,sem nem hazafias cselekedet visszautasi-tani a kinálkozó alkalmat, csak azért, mivelez némi áldozatot, illetve risicót invol-vál. Ha már egyszer értékpapir-emissziók ré-vén k ü l f ö l d ö n kell adósságot csinálnunk, az,a körülmény, hogy aranyban igérjük a fizetést,igen keveset változtat a dolgon, mert hiszen, haakár koronára, akár forintra szól a szelvény,a külföldön mégis csak aranynyal fizetünk. Akülönbség az, hogy ebben az esetben az át-számitás fodrozott alapon történik, mig, ha aszelvény az országos értéken kivül példáulmárkaértékre is szól, az átszámitás bázisa aváltóárfolyamok állása szerint változó s igy bi-zonyos koczkázatot involvál. Ámde ez a koczká-zat nem jelentékeny és elörelátó bankárpolitikaezen koczkázattal szemben is fedezni tudjamagát. Mindenesetre sokkalta nagyobb az azelöny, hogy czimleteink könnyü elhelyezést ta-lálnak a nagy német tökepiaczon és nem szo-rulunk Ausztriára, mint az a hátrány, hogy aczimleteket aranyértékre is ki kell állitani, ésigy a Pesti Hazai Elsö Takarékpénztár által el-járása mentségeül felhozott indok véleményünkszerint nélkülözi a kellö alapot.

Román népbank Nagyváradon. Bihar várme-gye s különösen Nagyvárad román társadalma régenfoglalkozik már egy "népbank" alapitásának esz-méjével. Sokáig tartó fáradozás után végre már arészvények aláirattak, söt a kibocsátott 2000 darabrészvényen fölül jelentékeny tuljegyzés is történt.Az alaptöke tiz százalékát be is fizették már s igya bankot „Bihoreana" czimen megalapitották. Akereskedelmi törvényben elöirt alakuló közgyüléstmájus 12-én tartják meg Nagyváradon. Az uj pénz-intézet mindennemü hitelmüvelettel fog foglalkozni,föczéljául pedig állitólag a szegénysorsa románföldmives-osztály hitelszükségleteinek kielégitéséttüzte ki. A „Bihoreana" élén Biharmegye és Nagy-várad románsága áll. Ezzel ismét szaporodott egy-gyel a magyarságra oly veszedelmes román nemze-tiségi pénzintézetek száma.

A német birodalmi bank kamatlábemelése.Az angol-bank példáját nyomon követte a németbirodalmi bank, amely ma a leszámitolási kamat-lábat bárom százalékról négy százalékra emelni föl.

12. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

A közvetetten indokot erre az a körülmény szol-gáltatta, hogy az angol-bank kamatlábemelése foly-tan Berlinben drágultak a Londonra szóló váltókárfolyamai, ami ismét közel hozta az eshetöséget,hogy nagyobb mennyiségö arany fog kiszivárogniNémetországból Angliába. Hogy Berlinben a londoniváltóárfolyam megdrágult, ez részben annak istulajdonitható, hogy a kinai kölcsön kapcsán, amelytudvalevöleg nem sikerült, fizetéseket kellett Lon-donban teljesiteni. Amig a kamatláb Londonbanalacsonyabb volt, mint Berlinben, ezek a fizetésekakként történtek, hogy a berlini bankárok London-ban vették kölcsön a fizetendö összegeket. Mihelytazonban Londonban a kamatláb felszállt, ezek amüveletek nem vezettek többé czélhoz. Más szóvala Londonban fizetendö tartozásokat ott fizetendöváltókkal kell fedezni, ami az ezen váltók irántikeresletet fokozza.

Amerika! hadi kölcsön. Mint Washingtonbóltáviratozzák, a kongresszus elé törvényjavaslatotfognak terjeszteni, amely szerint egyelöre 100 milliódollár és azután további 300—500 millió dollárösszeg erejéig hadi czélokra szolgaié kölcsön fel-Tételére kér a kormány felhatalmazást. A kölcsön3%-os lesz.

Szelvénylevonás. A Budapesti Villamos Vá-rosi Vasut Részvény-Társaság abbeli jelentése foly-tán, hogy részvényéinek 7. számu szelvényét folyóévi április hónap 8-ától kezdve 10 forinttal, élve-zeti jegyeinek 5. számu szelvényét pedig öt forint-jával valtja be, elrendelte a tözsdetanács, hogyezen részvények folyó évi április 9. napjának délitözsdéjétöl fogva szelvény nélkül s az 1898. évijanuár hónap elsejétöl folyó 5 százalék kamatokkaláruitassanak s jegyeztessenek a tözsdén.

Közlekedés.Szolgálati pragmatika az osztrák államvasutak-

nál. A hivatalos „Wiener Zeitung" mai száma közliaz osztrák vasuti miniszterium körrendeletéi az ujszolgálati pragmatika tárgyában. Az uj szabályzatkülön fejezetekben tárgyalja az államvasuti alkal-mazottak jogait és kötelességeit. Ami a jogokatilleti, ezek az eddigi állapotokhoz képest sza-batosabban vannak körülirva és lényegesenkibövittettek. Minden alkalmazottnak joga vanaz öt megilletö illetmények csorbitatlan él-vezetére, az utazási és költözködési költségekmegtéritésére, illetményeinek élvezetére, betegségesetére, kedvezményekre katonai szolgálat esetére,rendszeres elöléptetésre, a minösitési táblázat be-tekintésére. Semmiféle alkalmazott állásából el nemmozditható, ha csak fegyelmi uton nem. Mindenalkalmazott jogositva van üdülése végett szabadsá-got kérni, amely még az altisztektöl és szolgáktólsem tagadható meg. Pontosan meghatározza az ujszabályzat az elöléptetés idöbeli sorrendjét és végreuj alapon rendeztetik a fegyelmi eljárás is. Egyál-talában a szolgálati pragmatikát rendkivül humánusszellem lengi á t

UJ postaszerzödés Oroszországgal. A „Wie-ner Abendpost" irja: Április elsején irták alá.Szt.-Pétervárott az orosz- német- osztrák- és magyarpostaigazgatóságok képviselöi az Oroszország és azemlitett többi országok között való postai forgalomrendezése dolgában kötött uj megállapodást, amelykülönösen az Oroszországgal való ujság- és csomag-forgalomra nézve állapit meg jelentékeny reformo-kat. Ezen uj megállapodás szerint, amely folyó éviaugusztus 1-én lép életbe az 5 kilogrammnál nem na-gyobb sulyu csomagokat az Oroszországgal való forga-lomban a nemzetközi csomagpostaforgalom ; egy-séges szállitási dijtételeivel szállitják, ami a porto-tételek jelentékeny mérséklésével jár. A határszélipostaintézetek kölcsönös forgalma számára a mér-sékelt dijak annyiban maradnak meg, amennyibenaz uj dijtételeknél olcsóbbak. A postaintézetek" fele-lössége az értékjelzés nélkül való postai csomag-küldemények elveszéséért vagy megrongálódásáértamely eddig az Qroszerszággal való forgalombannem állott fenn, Oroszországra is kiterjesztetik. Aküldemények visszavételére, czimváltozásokra, avászajelentési és utánküldési eljárásra vonat-kozólag jelentékeny könnyitések lépnek életbe.Az ujságforgalcm postahivatali közvetitését afennálló nemzetközi egyezség szerint szabályozták.A megállapodás az Oroszországgal való utánforgal-mat is rendezi, de e rendelkezések csak az Orosz-országban erre vonatkozólag folyamatban levö elö-készttO rendszabályok liatálybalépte után lépnekéletbe. Az uj megállapodások* eszerint igen sok be-sjsss vivmánvt *»r*y ffv»»"»V az- Oroszországba való

kiviteké nézve, amelyekröl remélhetö, hogy a bel-földi közgazdaság érdekében teljes mértékben kifognak használtatni. Azokon az értekézleteken, ame-lyek e megállapodások kötése végett márczius 28-tóláprilis 1-éig P e t r o r tábornok, orosz föpostaigaz-gatö elnöklése alatt folytak, Ausztria részéröl dr.N e u b a u e r Rudolf kereskedelmi miniszteri osz-tályjönök, a posta- és távirdaügyek föigazgatója éslovag S t i b r a 1 Adalbert miniszteri segédlitkár,Magyarország részéröl S z a 1 a y Péter, a magyarkirályi posta- és távirda elnökigazgatója és dr.H e n n y e y Vilmos postatanácsoa, Németországrészéröl pedig G r e t k e, a birodalmi posta igaz-gatója és N e u m a n n titkos postanácsos vet-tek részt.

Legfelsöbb helyen engedélyezett „Duna" biz-tositó társaság. Ezen társaság ez évi harminczegye-dik rendes közgyülése folyó hónap hatodikán tar-tatott meg Bécsben, a kormányzótanács elnöke,lovag Grimburg Rezsö udvari tanácsos elnöklésével,ki a mult év szeptember hó harmadikán elhunytOertel H. vezérigazgatóról kegyelettel emlékezettmeg. Az elöterjesztett üzletjelentés szerint az elmúltév üzieteredményei kielégitöknek tekinthetök. Azelemi biztositási ágazatokban 2-912 millió forintnyidij és illetmény véieleztetett be, mig károkértés függö károk tartalékára összesen 2* 188 millióforint adatott ki. — Az életbiztositásban adijak és illetmények bevétele T176 millió forintottesz ki, a kiadások pedig esedékes életbiztositásokés járadékokért 0605 millió forintot igényeltek.Az életbiztositási állomány 18.910 kötvénynyel31-247 millió forintra emelkedett. Az összes bizto-sitási ágazatok dij- és káriartulékai 7#511 millióforintnyi összeget értek el. Az évi fölösleg a nyere-ségátvitel betudásával 173.394 forint 47 krajczárttesz M. A közgyülés jóváhagyta az évi zárszáma-dásokat és részvényenkint 10ö/o = 20 forint, össze-sen 100.000 forint "osztalék kifizetését, a felraaradó71.219 forint 87 krajezámyi összegnek pedig ujszámlára való átvitelét határozta el.

A társaság vagyona 9658 millió forintra emel-kedett A kormányzó-tanács kilépö tagjai, úgymint:lovag Grimburg Rezsö udvari tanácsos, vezértaná-csos Siegl Rezsö és lovag Westenholz Károly urakismét megválasztattak.

Az „elsö biztositó Intézetnél katonai szolgálatesetére" Ó cs. és kir. fensége József föherczegvédnöksége alatt (Budapest, V. Erzsébet-tér 1.) folyóévi márczius havában 1.272,900 koronáról szólóbelépési nyilatkozat nyujtatott be s 1.231,700 koro-náról szóló kötvény lön kiállitva. A biztositási töketehát immár 29.496,367 koronára rug. Az intézettudvalevöleg fragyermekek számára biztosit tökéketés járadékokat a katonai szolgálat költségeinek fe-dezése, illetve be nem soroztatás esetén ellátás czél-jából a nagykorúság idejére s össze nem tévesz-tendö egv hasonló ezégü ujabb keletü osztrák vál-lalattal.

BUDAPESTI GABONATÖZSDE.Budapest, április 9.

Mint mindig a tavaszi hónapokban, ezidösze-rint is kifogyhatatlanok a gabonacsarnok embereikülönféle, a mezögazdasági állapotra vonatkozóhirek kolportálásában. A hirek tendencziózus voltamár abból a merö ellenmondásból is konstatálható,amely az egy és ugyanazon vidékröl szóló hirekrevonatkozik. Ezek ellenében az ország legföbb ter-melö vidékeiröl megbizható és nem érdekelt forrás-ból kapott tudósitások alapján jelenthetjük, hogy avegetáezionális viszonyok tekintetében egyelöre nemállott be semmiféle olyan inczidens, amely komo-lyabb aggodalomra adna okot. Az ösziek igen jólkihúzták a telet és az utolsó napok esös idejekhün5 hatással volt a vetésekre. A búza és rozstöbbnyire jól áll, üde és bokros. A tavasziak, azárpa fis a zab vetése be van fejezve és a korábbiakmár kehiek. A természetes kaszálók pedig szép zöldszint öltenek.

A magyar gazdák emigyen nyugodtan és jóreményekkel eltöltve ülhetik meg a husvéti ünne-peket, mert a kilátások ezidöszerint kielégitö hozam-mal kecsegtetnek és bizunk a Gondviselésben, hogya Péter és Pál napjáig még hátralevö tizenégy heti,kalászt ériélö idöszakban is kedvez majd az idö avetéseknek és meghazudtolja azokat, akik az idei,mindenesetre abnormális télröl apodiktikus bizton-sággal oly szeszélyes tavaszra következtetnek, amely-ben majd mindenféle meteorológiai kellemetlenintermezzók jelentékenyen leszállitják a ma mégbiztató kilátásokat. Semmi alapja az ilyen pesszi-misztikus jóslatoknak, mert az utolsó három év-tizedben nem egy, valósággal olaszországi módra

enyhe, hótalan telünk volt, aitólkül, hogy ezért azáprilis—júniusi idöszak ki lett volna vetköztetvetermészetrendelte jellegéböl. Az elött azonban nemhunyunk szemet, hogy ilyenkor a vetések sokkalérzékenyebbek az idöjárás viszontagságai iránt.

De azért túlzott sötétlátás ezidöszerint kedve-zötlen fordulattól tartani. Ellenkezöleg termelöink-nek már azért is kilátás nyilik arra, hogy az idénmegkapják egy évi fáradozásuk jutalmát, mivel —ha az elöjelek nem csalnak — alig terelödnekvissza már az ez évi campagneban — mint ahogyezt több oldalról hangoztatják — az árak egy csa-pással az utolsó tizenöt év alacsony áüag-nivójára.

Az olyan silány termés, mint az 1897-diki,amikor a világ buza-produkeziójában hatvan milliómétermázsányi kevesbletet konstatálnak, amikor azeurópai termelöországok eredménye harmincz szá-zalékkal és saját búzatermésünk legalább is ötvenszázalékkal csökkent, az ilyen katasztrófaszerü ese-mény-ütötte sebek nem hegednek be, az elsö köze-pei, vagy mondjuk, bár kitünö termés után. A multévi revoluezió a gabonaárakban ki fog hatni nem-csak az idei saisonra, hanem alkalmasint a leg-közelebbi évekre is, amivel azonban korántsemakarjuk azt mondani, hogy a mostani jegyzésekugyszólván állandósulnak.

Nem, hanem az a kongó üresség, amely azegész világ góczpontjainak elevátorjaiban és mag-táraiban észlelhetö, nem múlik el az elsö termésbehordásával, annál kevésbbé, mert a gazdák azidén elöreláthatólag nem fogják siettetni az értéke-sitést, mert továbbá a fogyasztás júliusban márszonijuhozza majd az uj árut és mert — ez a fö-dolog — most már evidens, hogy a magas áraknálunk ugyan igen, de a nyugat-európai import-államokban nem redukálták a szükségletet.

Ezért hiszszük, hogy az idén még okvetetlenülmegtartjuk jó árainkat és gazdáink abban az irigy-lésreméltó és ritka helyzetben lesznek, hogy amennyiségileg is kielégitö hozamot jól eladhatják.

Mert nemcsak a quantitás, hanem tudvalevö-leg az ár is nagy szerepet játszik. Tekintsük csakaz utolsó tiz év átlagos buzajegyzéseit, amelyek akövetkezök voltak: 1888-ban 7 forint 44 krajczár,1889-ben 8 forint, 1890-ben 8 forint 26 krajczár,1891-ben 10 forint 07 krajczár, 1892-ben 9 forint9 krajczár, 1893-ban 7 forint 98 krajczár, 1894-ben7 forint 5 krajczár, 1895-ben 6 forint 95 krajczár,1896-ban 7 forint 41 krajczár, 1897-ben 11 forintés azt találjuk, hogy távolról sem hasonlithatókössze ezek az idei árakkal. Vagy vegyük a mult éváprilis hó kilenczedik napjának gabonaárait, amelyeka készárupiaczon a következök voltak:

Búzában 7.20—7.80 forint, rozsban 6.—6.10forint, árpában 4.—4.50 forint, zabban 5.70—6.10forint, tengeriben 3.40—7.60 forint. A határidöpiaczonpedig jegyzett az áprilisi búza 7.40 forintot, amájusi búza 7.20 forintot, a szeptemberi búza 6.80forintot, az áprilisi rozs 6.05 forintot, a májusi ten-geri 3.30 forintot, az áprilisi zab 5.50 forintot.Mily óriási különbség ez a mai árakhoz képest!

Azt az egy tanuságot merithettük az utolsóidöben a gabonapiáczon látott mozgalmakból, hogyamaz ádáz ellenségeskedés, amely a mezögazdaságiés a kereskedelmi tényezök között lábrakapott, me-röben motiválatlan, mert hiszen tapasztaljuk,hogy az úgynevezett mesterséges árak a fantáziabirodalmába tartoznak. Láttuk épén az utolsö idö-ben és hatványozott mértékben a ma befejezödöhéten, hogyha csakugyan akad egy érdekcsoport,amely tényleg el akarja törülni azokat az árakat,amelyeket a termelés és fogyasztás, a kereslet éskinálat örökérvényü törvényei felszinre hoznak,hogy akkor e machinácziók szánalomráméltó hajó-törést szenvednek. Ezzel azonban nem akarjuk aztmondani, hogy a bátáridöüzlet felesleges, vagy plánekáros befolyású, ellenkezöleg elismerjük ez üzletágfontosságát, és jó emlékezetben tartjuk, hogy amult év derekán épen a budapesti . határidöpiaczvolt az, amely hauáse-akcziójával magához ragadtaa vezérszerepet a nemzetközi vásáron. Reméljük,hogy ezuttal sem lesz másként I

Búza.Elkelt 40,000 q búza 6 krral magasabb ára-

kon, közte 25,000 q oláh és oross búza.

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 13. oldal.

Elöfordult eladások buzában.

*leooit«10Ü100ICO2001004007006004004QÜ

2S3O1ÖÜ06600

65004*01.JÖ02008:200

4 arfdéki

fehénnegyei

pestvidékia |

felsö-magyar

Terb ászi |bán áti ,

aláhorazági

77»75*7575*74*76*7674»

7670*76

7773«74727273I _

7178

átiaf

átlag

transitó

13.2513.SSI3.4O133913.—12.45

1JL2S

13.15

12L6O103510.35 IViSi '1X33 |

ll'.x'l{oroszországi 7:

Baktárállomány búzában és lisztben: Afövárosi közraktárakban 60.400 niétermázsa búzaé3 64.900 métermazsa liszt, a nyugotibaa 9Q8Qmétermazsa búza és 545 métermázsa liszt A Süos-ban 5100 métermázsa búza.

Határidöüzlet búzában: Tavassá és öszibúza irányzata délelött szilárd volt, mig délutánnagyobb realizácziókra ellanyhult.

Hivatalos jegyzések buzában.

F A J

I t a n t f t k l . . . . . . "J

PssitTt^Akl niJ

Fajtanstfvi »3

l f |

747678807478788074767880

100 kiloer.készp. ára

fittel 1 frtig

12.9513^513^5

12.9013.2013.50

12!9513.3013.60

13X513.3013.65

ia!—13.2518.60

is!io13^918.TO

m75nn157TTV

75nn

MOLfcüay.

üttól t frtis

13.15M.4Ü1S.TO

13JI013JS13-65

13vt5

1S.2>13.5013.76

1S.15ia>4á13.70

fLSS13^513-78

Elöfordult határidökötések buzában,

H&ttrMü

Epriül

BlIJlTS

Délelötti és déli tözsd«

keidet forgalom Izaria:

12.82

12.409.36

Délutáni

keafeij

81

12.39-37-399.33-40-33-37.35

83-32-33

12.77 12.T3-74r7S S12-7172 i

JZJ32-S1 I12J309131^0-23-1 »J»

Hivatalos határidöjegyzések buzában.

Határiét

ápriütmájas

3 éli tözsde réH»fa

április 7. | április 6.pénz

12.801-2.34

S.33

áru t pénz

12.3112.36

9.85

12.7312^9••27

ara

12.75

LcrritninHádbljanak

12.?!. . _ ,

Rozs.Készáraüzlet rozsban : Elkelt néhány koca-

rakomány 5 krral magasabb áron.

Elöfordult eladások rozsban.

soo109

6származás

partvidék!&5B

Hivatalos jegyzések rozsban.

bekto okmti

figg f

A köirmlBaktárállomány •métermazsa ; a nyugati pályaudvaron 1Ö02 méter-

Maiáridöüzlet z Tavaszi rozsban csekélyQzkt Tolt, az árak változatlanod öszi rors szüáácL

Elöfordult határidökötések rozsban*

4prffi«

Délelötti ésdéfftarsd* "K n d e t I fcrgaioin i

7 * »8.63-C47.30-33

3*

BjBS7.31

SJBOH 7-2T-26

iaer&59

l 7JB

Hivatalos határidojegyzések

Déli tüada Adata . ,im »-éa) árn

1 apcaSa^éaJ pése I ára''

trMfUBSk

a.827.30

8.851.23

a^r t

KéssAruüzIet takarmány/élekben* Zab5 krajczárral drágább, a kinatat gyér. Aip« »aite^tatlan, üzletteleu. Teaaeri után nincs érdeklödés.

Elöfordult eladások takarmányfélékben.

800200100150H3ÖICO

átp»

!iB-AJmisBudapest

KöbányaT.-Sjt-MJklös

;.2o5.107 . - -7.1Ö"7.15

Masp.

Hivatalos jegyzések takarmányfélékben.

A r p . . .

ti-.:':l

takarmánrégetni v»ld

•örfözdei

Hektolite-rankintitulT

kf.-ban

60-6S62-W64- C639-41

100 kJ. kétip.

frllól 1 frlig

6.60i.—8.—

6.85 5.40

6.907J5O9.G07.80

Határidöüzlet. Tengeriben ugyan csekélyforgatom volt, de az árak emelkedtek.' Zab válto-zatlan.Elöfordult határidökötések takarmány félékben.

ám Határ-idd

aaáju

juliasáprü.BMpt.

Délelötti és déli tSzsde Délutáni tözsde

kezd.! forgalom |xárL jjlcezd. forgalom | tárL

SJ2

5.437.055.90

5^4-35-36-85

7.075.88.3*

544 I 5.33

5.45 | 5.447.04 7.015.85 li 5.85

6.S2 6.88

Hivatalos batáridöjegyzések takarmány'félékben.

án

Tiagaf . májasjabusáprilis•zepteabei

déli tözsde tárlata

április 9-én

pénz I áru

5.335.44

|_7JÜS5.85

5.355.467.066.8S

április 8-án

pénz áru

5.295.407.—5.88

5.315.427.105.90

7.—

Gabona- és lisztforgalom.~ A m. kir. közp. staüsriikai hivaUl az 1898. év! áprdiá hö 7,

Mi» S ératél április ö. este 6 óráié Budapestre vasuUm és hajónértetett s innen elszállitott gatonaküldeinényekröl és a budapestittviatiratalsál elSJecrzett gabona- és lUztmeanfiségekrol a iöTet-

kezö kimutatást t SEi Idzzé: _ • ' .

ItinÉ t k e k é t t

Tasatooj hajén j egyfltt ||ra8iiton| Üajáo \ egyflttin é t e' f m á z s a. . .

Elszállittatott

ir.

b e l y i f o r ; a l o i n b a7232J 31374 3S6064IG 27306 27716— 8304 8304

406 51S7I 5393— 10374? 10874

71OJ

3710

80483045] 91093JJ 1114] — | 1014

Ihsst

arl:b) átmeneti forgalomban

a fST&mhivalalnil elöjegyeztetett;

És i nVisszldTitel

ccérjából valabehozatalra

ségméteim.

A TIS3lkI¥I-Az i m I télre elftjezyzet

saegnavMésa.1 tenniI

b ú z a l i s z t . . .rozsliszt - . .árpaÜMi » . .

73717

összesen . . . , 754

BUDAPESTI ÉRTÉKTÖZSDE.Budapest, április 9.

Két bir lanybitotta el a tözsdét már . koránaz, hogy Amerikábaa g)t)rsan készülnek a

Mbonsa és az, hogy a Német.Birodalmi Bank akamatlábat 3%-r6l 4%-ra fölemelte.' Az elsö hirtniSr tegaap.. tudtak Parisban és azért nieht le ottoly nagyon a spanyol értékek ára. Ma xeggel aztááaz feszes európai tözsdék követték á párisi irány-ztflát és igy csökkentek az árak náiunk is vagy kétfórinttaL Azután az egész napi fizlet gyönge volt,csak délután állt be némi javulás, mikor Berlinböljobb árfolyamokat jelentettek. Viszonylag legjobbantartották magukat az államvasut részvényei, me-lyeiben a kinálat sem. Tölt oly nagy, mint a hitel-régzrényekbea. * /. . . ' . . - . r -/.

Az elötözsdéni Magyar litelréazrény 3T$-—273.60, Leszámitoló bank 251—251^0 (prolongalTa),Oaztrik bitekészrény 353.10—354.25, Közúti vas-

" 399.50—401, Vniamo* vasúi 270.26—277.26,tarjáni 613—618.Délelötti 11 óra 26 perczkor zárulnak:

Oszfr. hhelrészv. 355.50, Magyar hitelrészr, 873^5,Axanyjáradék 121.15, Koronajáradék 99.40, Leszá-mitoló baak 250.15, Jelzálogbank 253.25, Rima-

á i 25l—,; Osztrák-magyar áUamnaut 3 4 3 ^

vasut

A déli tözsdén elöfordult kötések : Ko-ronajáradék 99.20—99.30, Kreskedelmi bank 1413,Salgótarjáni 615—618, Közutivasut 399.50—400.50,Villamos vasut 272—272.75 (szelv. nélkül), Ma-gyar hitelrészvény 373.25, Magyar leszámitoló bank251—25L25, Rimamnrányi 251, Osztrák hitelrész-vény -353.80—353.80, Osztrák-magyar államvasut348.25—344, Bankegyesület 107, Országos központitakarékpénztár 790, Magyar általános köszénbanya112-114.

Dijbiztositások : Osztrák hUelrészvényelcbehholnapra 2:50—3 forint; 8 napra 5.50—6-50 frt,április utoljára 7—8 forint.

Polliién 1 óra 80 perczkor záruluaV.április 9- április 7.

Magya* aranyjáradékMagyar koronajáradék .Magyar hitelrészvényMagyar ipar és keresk. bankMagyar jelzálogbank •', i-Magyar leszámitoló bankRimamurányi vasmüOsztrák hiteU-észvónyDöliOsztr.smagyar államvasutKözúti vaspályaVillamos vasut

Az utétözsdéri nyugodtl é 353'403

121.—99.20

373.25102.75252.50251.25250.75353.4U75.—

343.—400.—272.50

irányzat350 M

121.2599;20

375.25102.75254,251.2Ö251.25355.—

75.—344.50400.75277.50

mellett:yg yosztrák hitelrészvény 353.'40- -353;50, Magyar hitel-részvény 373.25, Osztrák-állam-vaáüt 343.50—343.75forinton köttetett.

Délután 4 órakor

Osztrák liiteliészvényMag)rar lútokószvényOsztr.-magyar áUauavasulLeszámitoló bankJelzálogbank.Rimamurányi vasmfiKözúti vaspályaVillamos vasut.Ipar és keresk. bankDéli vasut

zárulnak -.ápiiUs 9.

353.80373.25343.50251.25252.50250.25

' 400.50272.50102.5074.50

április 7.

354.50374.75344.25251.—254.—251.—401.—277.50102.5075.-

TERMÉNY- ÉS ÁRUTÖZSDÉK.B u d a p e s t , ápri l i s 9 . S z i l v a é s s z i l v a i z

üz le t t e l en , Z s i r a d é k ü z l e t t e l e n é s vá l toza t lan .

Hivatalos jegyzések.

> - ' : ^ -

Disznózsirinryen hordjB -

-r^r ;;SzUv»Kész i nZsákkal együtt

B z á v aHatáridöre

MinöségSÖOgráaiiBonklnt

SUlva l s .Kész áraIngyem hordó

Jfatáridsi*' ,

| A r 1 0 0 fciio-1 grammonkintI Pénzj frt

-vidéki- 1 —magyar la légenszáritott vidéki . .városi légeriizáritott, 4 darabos . .

lüstiat . . . .":. '*-. . ! !boszuiai. 1897. évi usatuia-ininösei?

s . . * 120 darabos . .

: ' • ' : : x ^ : : . :

szerbiai, a a itsance-minöség. . . 100 darabos . .

. . 8 5 : . • •

100 .83

« • .

szlavóniai 18to'J

v ö r ö s J c ö z c p s z e m f l 1 8 9 7 . . . . . .

5 2 . -5 3 . -57.50—•'.11.501 3 . -16.—11.2512.50l ö . —

|

19.5018.—

- . -

48.—31.—34.—:41.—

A ni

60.—

5L".5O53.^0

-58.^--

12!—13.25

11.5012.751G.50

- ! -

2 0 . -18.50

rz52.—

37!—45.—

Budapesti vásárcsarnok.Bu^spest, április 9. A vásári forgaj m : Hus-

nál á föjrgáipdi élénk, árak: szilárdak, borjuiius emel-kédeiC naiomBnál élénk, arák csökkentek. Halbanélénk, árak csökkentek, fej- és tejtermékeknélélénk. Tojásnál csendes, árak csökkentek. Zöldség-nél'élénk. Gyümölcsnél élénk. — Füszereknélélénk. ^- Idöjárás: derült, enyhe. A központivásárcsarnokban, nagyban eladott élelmi czikkekhivatalos áriegyzése a következö: Hus. Mar-hahus hátulja'L 48—56 frt. IL 42—48 frt.Birkahus" hátulja I. 36—10 frt, II. 28—36frt Borjuhus hátulja I. 56—66 frt, II. 4>-50 frt.Sertéshus -elsörendü 56—60 frt, vidéki 50—54 frt.(Mindedi 100 kilonkint) Kolbász füstölt 60—80 kr(küonkmt;. Sertészsir hordóval 60.0—60.5 frt (100ldtÖnkmi). ^'JSaromB (4töK Tyuk 1 pár 1.30—1.80frt Csirke 1 pár 0.90—1.60 frt Lud hizott küón-kánt te-r&> kr,. — Különfélék. Tojás 1 láda(1440 drb) 30.0—310 frt. Sárgarépa 100 kötés 2r-5.00frt. Petrezselyem 100 kötés 2.00—5.00 frt. Lencse n.lÖOkfló 14—18 frt. Bab nagy 100 kiló 8 -12 frt.iápnka L 100 küó 30-r-4Ö frt, H. 16—24 frt. Vaiközöns. küónkint 1.10—1.20 frt Vaj-téa kilonkint L20—\A0 frt. Búrgpnya-rózsa 100 kiió 2.60—3.3Q frt.Burgonya sárga 100küó2.65—350 frt. — Halak.Hatesa (élö) 1.00-1.2Öfrt .1 tOÓ. Cáfta (élö) 0 .80-1.00 frt 1 küó. Ponty dunai 0.50—0.60 frt.

14. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10,

Szesz.Budapest, április 9. Irányzat változatlan.

Kontingens nyemszesz jegyzése 18.76—19.—forint. Fiaouutott szesz nagyban 56.75—57.—.FinwritaU szesz kicsinyben 57. Vs—57.25, Éleaztf-izeiz uagrbau 57. 57.25, Élesztö szesz ücsiny-böft 57.50—57 :

;8, Nyers szesz adózva nagyban55.75—56.—, Nycr2sr.esz adózva lácsmvbea 6C.Y»—56.25, Nyers szesz adózatlan (exknt) 15.75—16.—,Denaturált szesz nagyban 21.—21.25, Denaturáltszesz kicsinyben 21.50—21.75. Az árak 10.000literfokonlaxú hordó nélkül, ab Tasnt Budapest,készpénzfizetés mellett értendök.

Bécs, április 9. Kontingens nyeraszesxazonnali szállitásra 19.50—19.60 forinton jegyez-tetett.

Trieszt, április 9. Kiviteli szesz tartályokbanszállitva ÖO%> hektoliterenMnt nagyban cseh ára12.50, roüián áru 12.75 forinton jegyeztek április-augusztusi szállitásra.

Prága, április 9. Adózott trippló azesanagyban 5ü.i;V— 55.25 forint azonnali szállitásra.Adózatlan szesz 1H.50—1S.75 forinton.

Berlin, április 9. Szesz helyben 4?.— márka— 28.1.^ frt, fogyasztási adó nélkül hektoKterenkintá 10,000 litcrszázalék. Átszámitási árfolyam 100márka = 5S.7O frt.

Stettin, ájuilis 9. Szesz 70 márka fogyasztásiadóval 47.— márka = 27.59 frL Átszámitási árfolyam100 márka = 58.70 frt.

Boroszló, április 9. Szesz (50-es) pr. áprilisra65.30 márka = 38.33 frt; szesz (70-es) pr. áprilisra45.60 márka — 26.77 frt. Átszámitási árfolyam100 márka = 58.70 frt.

Hamburg, április 9. Szesz áprilisra 24.75márka =14.52 frt; ápril—májusra 24.75 márka •—14.62 frt; május—júniusra 24.50 márka = 1439 frtÁtszámitási árfolyam 100 márka « 58.70 forint.

Czukor.. London, április 9. Jávaczukor 11 Vs shilling,

ártartó. Nyers czukor és jegeczedett czukornyugodt, de ártartó. Finomitott darab-ezukormeg-lehetös üzlet mellett ártartó. Külföldi tört czukorszilárd, de nyugodt. Jegyeztetett: kész-ára IO.IOVSshilling, május-augusztusra 11 shilling. Répacznkorkismérvü forgalom mellett szilárd. Német (88%)áprilisra 9.1 sbilling,májusra 9.2V* shilling, jnamsra9.3V4 shilling,,júliusra 9.4V* sh., augusztusra 9-öVsshilling, október-deczemberre 9.5 sh. Határidöüzlet-áprilisra 9.lVz sh., májusra 9.2Hz sh., joniusra 9.31/«sh., júliusra 9.41/* sh., augusztusra 9.51/! sh.,október-deczemberre 9.5V4 shilling.

Olajok.Hamburg, áprlis 9. RepezeaLajheiyben 60.50

márka (=> 29.65 frt). Átszámitási árfolyam 100márka -= 58.70 frt.

Köln, április 9. Repczeolaj májasra (hordóval)55.— márka ( = 32.29 irt). Átszámitási árfolyam 100márka = 58.70 irt.

London, április 9. Terpentin 23.6 sh.Repczeolaj 22.6 shilling. Lenolaj 16.— shilling.Gyapotmagolaj 14.9-T-15.3 shflfing. , -^

Petroleum.^ Hamburg, április 9. Petroleum helyben 5.-r

márka .— 2.93 frt. .Antwerpen, április 9. Petróleum fin, hebben

16.V« frank = 7.14 frt. "' " *"Bréma, árpilis 9. Petróleum fin. heh/baa 5 4 5

aranka «- 3.02 frt. .." ; . ' " •'Newyorfc, április 9. Petroleum fin. 70 Ábel Test

Newyorkban 5.70 cents, fin. petróleum PnQadelpbiá-ban 5.63 cents; Uniled Pipe line Certifieates áp-rilisra 75.—; nyers ' petróleum áprilisa 6.35 cents.

London, április 9. Petroleum, amerikai AV*-^--^4Vs sh., orosz 4Va sh. --

Fémek.Lomon, ápr. 9. Séz, G.M. Brinde 511 s—öl'/a

készáru és 511/!—51*/4 font sterling 3 hóra ; best se lo53/t—56l/i sh. fontsterfing. Ón: finom, külföldi 65—651/! font sterling, készáru 65^7—66^/s fontsterling 3 hóra. Ólom : angol 12T/a font sterling;külföldi 123/i font sterling. Horgany: kül-földi 18/1!—185/» font sterling. Higany: 7.13 fontsterling elsö és 7.0 font sterling másodkézböl. Vas:A glasgovri nyersvaspiacz ártartöan indult és nyu-godtan zárult mérsékelt üzlet mellett. Zárlatdraki46.1 Vi készáru és 46.4 sh. egy bóra. Cleveland40.— sh., készáru és 40.2VI sb. egy bóra;Hemaüt 49.5V* sh. készáru és 49.8Vi sh. egy hóra;Hiddlesbrough 50.9«sh. készára és 51.1 shillingegy hóra. A nyersvaskészlet Glasgovban 333.264ös Hiddlesbroughban 44.071 tonna.

Kávé, tea, rizs, juta, shellack.London, áptiüs 9. Kávé. Stuttos, határidö szi-

lát ös drágább. Jegyeztetett ápr.-ra 28.9 sh., má-jusra 29.— sli., jxiiiusra 29.6 sb n szeptemberre30.— sh., deczemberre 30.6 sb. Tea-, indiaiTáltozatlan. tüzs : meglehetös kereslet mellett igánszilárd. Juta: nyugodt, szflániabb árak mellatt.Schellack : igen nyugodt; április—júniusra 58.6 sb,

KÜLFÖLDI GABONATÖZSDÉK.Bécs, április 9. A határidöpiaczon ma folyta-

tást nyert u áremelkedés. Különösen fedezeti vásár-lások hatottak közre e tekintetben. Köttetett: búzatavaszra 12.60—12.59 forinton, búza május—júniusra12.35—12.40 forinton, búza öszre 9.62—9.60 fo-rinton, rozs tavaszra 9.05 forinton, zab tavaszra 7.45forinton, zab május—júniusra 7.46—7,25 forinton,tengeri május—júniusra 5.64—5.65 forinton. Azeffektiv piaczon búza 20 krajczárral, rozs 10—15krajczárral, zab 20—25 krajczárral, tengeri 5—10krajczárral emelkedett. :

Hivatalosan jegyeztetett:Búza tavaszra 12.59—12.60, május-jupiusra

12^8—12.40, öszre 9.60.—9.62, rozs tavaszra9.03—9.05, tengeri május-júniusra 5.63—5.65, zabtavaszra 7.45—7.47 forinton.

Boroszló, április. 9. Búza helyben 19.40 márka(— 11.39 frt) sárga. Búza helyben 19.30 márka(— 11.33 frt). Rozs helyben 15.— márka (— 8.81frt.) Zab helyben 15.40 márka (=• 9.04 frt.) Tengerihelyben 12.— márka (=- 7.04 frt). Minden 100 kilon-kint. Átszámitási árfolyam 100 márka — 58.70 fit.

Hamburg, április 9. Búza holsteini 199—205márka {— 11.68—12.04 frt). Rozs meklenhurgi143—154 márka (=8.39—9.04 frt) Rozs orosz 114—115 márka (=- 6.69—6.75' frt). Minden 100 kilonkint.Átszámitási árfolyam 100 márka =• 68.70 frt,

Pirls, április 9. (Zárlat.) Búza fflyóhóra29.10 frank ( = 13.87 frt). Búza májusra 29.10frank ( = 13.87 frt). Búza julius-augusztúsiá "28:40frank (=13.54 frt) Búza 4 lióra májustól 27.50frank (=13.10 frt).

Rohrschach, áprüis 9. Orosz búza ,26.—28.— frank ( = 12.62—13.34 frt). Román búza25.50—28.— frank (== 12.13—13.— frt). Minden100 kilónként Átszámitási árfolyam 100 fiánk —47.55 frt

KÜLFÖLDI ÉRTÉKTÖZSDÉK.Bécs, áprüis 9. Az a hir, hogy az amerikai

kormány nagyobb hadi kölcsönt készit elö és hogya német birodalmi bank egy egész * százalékkalemelte fel a kamatlábat, kedvezötlen hatást gyako-rolt a tözsdére, föként a hitelrészvényeknél, milye-neket egy* nagy spekuláns adatott el. . Utóbb azon-ban az irányzat javult, mivel ugy Berlinböl, mintPárisból kedvezöbb jegyzéseket jeleztek.

Azelöiözsdén: Osztrák hitekészvény 354.35!353.—, Anglo-bank 158.50. ünion-bank 296.—;Magyar bitelrészvény 373.50—372.50, Osztrák-magyaráfflunvasut 344.50—343.25, Déli vasut 74.75—74.85,Alpesi bánya 151.75—151.20. Rimainurányi 250.75,Magyar aranyjáradék 121.15, Magyar koronajáradék99.40, Török* sorsjegy 56.75—56.50. Német márka58.81—58.82, Oszlrák Landerhank 220.50—220,Elbcvölgvi vasut 257.50, Dohány-részvény 130.50,Osztrák " koronajáradék 102.20,' Tramyay 503,50,Magyar állslános köszénbánya 114.—113.J50.

Délelött 11 oráior zárulnak": Osztrákbitelrészvény 353.12, Magyar hitelrészvény 372.75,Landerhank* 220.25,, Osztrák-magyar államvasat343.62, Déli vasut 74.75, Alpesi bánva 1P2.30,Májusi járadék 102.15, Török sorsjegy 56.60:

A déli tözsdén: Osztrák hilelrészvény 353.3'7,'Magyar bitelrészvény 373.25, Landerbank 220.50,Ünion-bank 295.50, Ánglo-bank 158.25, Bankverein264.—, Osztr.-magyar államvasut 344.—, Déli vasut74.75; Elbevölgyi vasut 257.50, Északnyugoti Vasut243.50, Alpesi Lánya 151.40. Rimainurányi 250.25,Májusi járadék 102:15, Magyar koronajáradék 99.35,Török sorsjegy 57.—, Német márka 58.85.•*• . Délután 2 ön 30perczkor jegyeztek': Ma-gyar aranyjáradék 120.80. Magyar koronajáradék§9.30. Tiszai kölcsönsorsjegy 140.25. Magyar föld-téhermentesitési kölv. 97.15. Magyar hitelrészvény373.50. Magyar nyeréménykölcsön Sorsjegy 160.50.Kassa-oderbergi vasut 190.75. Magyar kereskedehhibank 1410.—. Magyar vasuti kölcsön ezüstben 100.25.Magyar keleti vasuti állaim kötvények 122.10. .Ma-gyar leszámitoló és pénzvállúbank 250.75. Rúna-murányi vasrészvéhytársaság 249.75. ' 4*2°/« - papir-járadék 101.95. 4.2% ezüsiidradék 10I.70. Osz-irák aranyjáradék 121.25. Osztrák koronajáradék101.55. 1860. sorsjegyek 143.60. 1864. sorsjegyek196.75. Osztrák hitelsorsjegyek 204.50. Osztrák hitel-részvény 353.50. Angol-osztrák bank 157.50. Ünk*bank 295.50. Bécsi Bankverein 264.—. OsztrákLanderbank 220.25. Osztrik-magyar bank 92Q.—.Osztrák-magyar áHamvantt 343.87. Déli vasut 74.75.Sbevölgyi vasut 256.—.' DunagÖzliajózási részvény444.—. Alpesi bányarészvény 151.40 Donányrész-yény 129.75, 20 frankos 9.54, Cászári királyi Tettáranv 5.69/ Londoni váltóar 126.75. Német bank-váltó 58.82. *

Bécs, április 9. (Utótözsde.) A déli tözsd*zárlata után jegyeznek: Osztrák hitelrészveirf 353.63," bitekészvény 373.50, Anglo-bank 15f.76,

. 264.—, ünion-bank 296.75, Llndarb. 220.75.

Osztrák-magyar államvasut 343.7.5» Déli vasut 74.75,Elbevölgyi vasut 256.—, Északnyugoti vasut 241.75.Török dohányrészvény 130.25, Rimamuiányi vasmü249.75, Alpesi bánya 151.60, Májusi járadék 102. - ,Magyar koronajáradék 99.30, Török-sorsjegy 5Ü.60,Német márka azonnali szállitásra 58.85.

Barlln, április 9. Májusi járadék 101.60,Ezüstjáradék 10L90, Osztrák arariyjáradék.103.10^ -Magyar aranyjáradék 102,50, Magyarkoronajáradék ' 99.90, * Osztrák hi teliészvény221.40; Osztrák-magyar államvasut 146.40, Délivasut 33.—, Bustiehrádi vasut 294.—, Osztr bank-jegy 170.10, Rövid lejáratú váltó Bécsre vagyBudapestre 170.—, Rövid lejáratú valló Parisra81.05, Rövid lejáratú váltó Londonra 20.51, Oroszbankjegy 216.50, Olasz járadék 93.10, Laura-kohó183.10, Harpeni 178.70, Ólász központi vasut 134.—,Török sorsjegy 114.—.

Az utótözsdén : Osztrák hitelrészvény 221.50,Osztrák-magyar államvasut 146.40, Déli vasut32.90. Magyar aranyjáradék 102.50. Disconto-társa-ság 199.25.

Frankfurt, április 9. (Zárlat.) 42°/o ezüst jára-dék 86.50 4% osztr. aranyjáradék 103.45, 4°/o magyararanyjáradék 102.80, magyar koronajáradék ö'J.yö,osztr. hitehrészvény 300.—, osztr.-magyar bank 787.—,osztr.-magy. államvasut 296.—, déli vasut 66.25,bécsi váltóár 169.90, londoni váltóár 20.51, párisiváltóár 81.083, bécsi bankverein 224.50, villamosrészvény 138.50, alpesi bányarész, vóny 128.—,3°/o magyar aranykölcsön 9Q.C0, 4'2°/o papir-járadék 86.50. Az irányzat gyenge.

" Frankfurti április 9. (Utótözsde.) Osztr. hitel-részvény 300.— osztrák-magyar államvasut 296.25,déli vasut 66.50.

Hamburg, április 9. (Zárlat) 4.2°/0 ezüst-járadék 86.25, osztrák hitelrészvény 300.50,osztrák-magyar államvasut 740.^-, déli vasut 156.—,olasz járadék 93.40, 4°/0 osztr. aranyj. 103.20,4°/o-os magjrar aranyjáradék 103.10. Az irányzattartott.

. Páris, április 9. Magyar aranyjáradék 103.50,3%-os franczia járadék 102.95, SVa^o-os franczia já-radék 107.10, Déli vasut 182, Lánder-bauk 487,Osztrák aranyjáradék 102.40, Déli vasuti elsöbbség390.50, Alpesi bánya 329.—, Török dohányrészvérr282.—, Török sorsjegy 105.—. Olasz járadék 93.20,Spanyol kölcsön 48.—, Meridional 676, Ottoman-bank'539.50, Rio Tinto 72L50, Debeers 674.50;Eastrand 108.50, Chartered 72.—, Randfontein 39.--.

London, április 9. (Zárlat.) Angol consolok111.25.' déli vasut 7.—, spanyol járadék 48.50olasz járadék 92.50, 4°/e magy. aranyjáradék101.70, 4% rúpia 62.50 Canada pacificvasut 83.50,leszámitolási kamatláb 2.75, ezüst 257/e. bécsiváltóár 12.19. Az irányzat csendes.

New-York, április 9. Ezüst 55.75.

Felelös szerkesztö: L i p c s e y Ádám

Budapesti czégmutató.Palkovics szállotlája az Angol királynö-tiöz.Etafinmga szálloda a város közepén, kUatáasal a Dunára. Éttermek

éa fordö a waslan^jnUam«Jl|citá# éa lift, — Mérsékelt árak.

„Vadászkürt" elsörangu szálloda. ,AvminA kdepontjáu, ujonnan éa kényelmesen berendezve. — Kávé-hár fa étterem a BEáUoaábaa.--^ Kitünö kiszolgálás, olcsó árak. —'

VUágitas éa kiszolgáláa az arakban benn foglaltatik.

- , idösb Kammer Ernö,tulajdonos.

Fonciére. Yééti biztositó-intézet.Jüaptiko 4 mil l ió korona. Nyereség- és' dijtartalékai; -valamint"vA drjbevételei B zoOUff korona. Elváöal -tüz-, jég-, számtmány-élet- éa.balesetbiztoaitasokat. Központi irodái :> V., Bas-utoza 10.,

. * *' . aaját hazában. . >

^ a l t é s k á t r á n y vegyi gyárak giehn János.Gyárak: Bndapest, Ilspsst, Mezötelegd. <

KSxponti inda: Oudmpmmi, IX., Fmrmnox~k8rut 49* ma*-teiméasetea iMrfalt-bitumenba. készült,«k, aszfalt olazigetelö-lemezak,

Vállal es készitka* ttkúávmimt-Utöitétf

' ' * * Mtalét,

jobb kivitelben: fedéUomez-befSdóae-ü d l ü AJUfálCozásokat, nedven

lefSdéseket.

JánosIstván föherczeg .szállodája.

A tttOM karepén; a lánohiddaT aremben. »«*»*—i a bnda.fcaajakw és a királyi •árpalotára. Aifizhajóéa villamos vasutiatkmáf k&zalében. Sslc-ará tisztássá*, pontos mxolgélmt.

almák.fcomy

Itatok. rutHHHt * házbanitt Takarélnéauetarrftiraaaia Befizetettuodéja és riltóazleto:

és Orsiáffos Zálogrköloson-lefizetett résrvénytSke : XO.OOO.OOO korona

A«4Tá*sy-Ut 6. F.ók : Korona- 1 18. Király-utcai• • • ' ^ • w f j " • " • » • « • •<•>•• r^A»w^#i» • a a m Tffaij amuri »MBJ *«^* Ba>A4kaaHajr la^ViC

67. Joxsof-könt 12. és Zalkáros-ntoxa a föpostával izemben

Meller Ernömeméahai agfrirö —rtsUtsimt Irodája Budapest,

VU.3 Bnaétst-könt&e. MM. ffeMlágasitáaaalés tanácsosaij£gj»a]

V a s á r n a p , 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 15. oldal

Nöt divat-pipere,

Nöi fehérnemü,Nöi divat-keztyü,

DIVAT.-FÁTYÓL

ruha-kellékekvalamint

minién háztartási czikket

LUSTIG EDEBUDAPESTEN,

INGATLANOK.

TELKEKBIRTOKOK

VILLÁKje 1 &A a* t » a. l

PÉNZKÖLCSÖNÖK

ingatlanokra, birtokokra,hálákra, t»Utebr«, váltókraés értékpapirokra esikifcai-

AZ ORSZÁGOS KÖZPONTI

TELEKÉSBIRTOKLADÁSI ÉS VÉTELI INTÉZETE

által.

BUDAPEST,

VIII., Kerepesi-ut 19.

* kétqienzért, úgyszintén ..

részletfizetésrelegjutanyosabban kapható

CONDA 3.©fcotrraktáriiaa ^ 451

VH., XsW&n-tér 7. sz.

RichterieieHorgony-Pain-ExnellerIi Ci

yCapsici comp.

Ezen hirneves háziszer elioutAÜt az idö megpróbálásá-Dek? mert már több mint 27 ÓT óta inésbizható, fájda-IWNwHtaipité bedürzsölésként alkalmaitatii; köszvénynél.csúzDát, tagszaggatásuál és meghüléseknél és axoTvosofcáltal bodörzsölósokxe is mindig gyakrabban rendpitetik. Avalódi Hoigongr-Paiu-Expátler, gyakoiia Hoi gony-Linimentolnavezós alut^' nem titkus s?er, hanem iyazi népszerü házi*szer, melynek egy háztartáöban sein kciicno hiánvozui.40 krl, 70 tr. «8 \ frt. üvegeokéuti ártan uiajuaenigy^yszartárban készletlien Taa; föraktár:TBrdk Jóisef.jiyögyszeiésiiiél Budapesten. He-Tásáriá^alkatmával igcu óvatosak legj'ünk, merttöbb kiáébbértpfcü. utánzat van. forgalomban. Ki

| néih akar mégkárosodnJ, az Diindeu egyes| üveget „Horgony" védjepy és Richter caégjegy-I zés Déliül mint nem valódit utasitsa, vissza.MCHTER F. AD. U t i r u , cs. és kir. udvarVuiiüiók, RU30LSTADT.

JPoIlitzer Mór és Fia•• . 4i kir. szádad.

, . . . ' — Alapittatott 18GO. Csak V., Deák-Ferehcz-utcza 10

Fontos

túr ÚJDONSÁG. -&*PoUitxer-féle ujonnan javitott cs. és

kir. uab.'gummi sérvkötoVa legjobbnak vanelismerve és monarchiánk hatarain tul isnagy elismerésnek- örvend'. Nem csúszik lea teströl, nem gyakorol kullemijtlen nyomást,ugy éjiéi mintalappal nordliotó, Gzelszerft-sego által az eddigi sérvkötök hiányait pó-tolja. & palották a aéivliet. idomith&tók ésbiztonsági övvel vaá ettátvá,' melyek a test-röl való lecsúszást meggátolja. Árak egy

Oldalú 7—10 irtig, kétoldalú 10—16 irtig.Kejnendelésnél a test bösége kéretik." ' ~ v»yaH|flfEkfltaifik a böiével,, olcsóbb* "JMagy'*raktaV atigoFér fraáraia ié'rvfrttSkben.--Sus*-pensorium, haskötö, gürcsér-gummiharisnya,i yenestarto. MéhfecskendS, légpárna ágybe-tó(réjl*liávi*liaf jelfogók ilus-vÁlasztökbau kap*T>yfcfty**^yj| | | | ii \ H*j *Pff ifiiirf^tiH franCitia e s a n g o lfiTTMMT külöxUeffesaésrek. valódlakVVWMLióÚllá* nieUett. Ronlé ep-deli dobozban'"facratja 8 ,4 ,» és 8 forintért.Lonlé egyenként csomagolva, tuczatja: 8, 4,6 és 8 frt. Caobte améne. (rüvid) fehér atinatncsatia 8 és '4 frt,iaWiaicssziau 5 és 0 frtFüktóna tucratja 4, 6 és 8 frtü a H i A l v o n (bosszú) tuczatja: 8, 4, 8 ésaattlUUl.jAII ÁjM. Halbolyag (rövid) te*.4 im 0 frt Pely Borús Haase drbja 2 frt Polyftnm Measinga darabja 2 forint 50 krajczár.

* - -toc«a1ija4taeirt (4T

kötsz^részek.

sz.

1876B e r l i n

©IsöÁHtmdi j .

1996Ber t i n

TiszteletdijÁÖatnl erem.

émet osáezápi és királyi udirari

Villany-, légszesz- ésacdyienesillárok

Ajtó- és ablakkilmcsekgyári raktára

1 8 7 9

B e r l i nÉrcJembiró az

rkiFIHtSson.

1883Amsterdam!Nemzetközi

Jury-tag.

16. oldal. — Budapest, 1898. Vasárnap, április 10..

Hazánk legnagyobb és legjobb hirü

Mindenkinek alkalom nyujtatik, hogy a télen át használt ruhákat, szörme/éleket, függönyöketStb, stb. fáradtság nélkül (mert csak egy levelezölapba kerül, hogy azok elvitelét megrendelje), a legfigyel-mesebb gondozásban részeáttesse és azokat minden károsodástól biztositva, a nyári idényre elhelyeztes3e.A szönyegeknek megóvása göngyölitett állapotban történik és azok tisztitása kéz-zel és nem a szönyegeket rontó gépkészülékkel eszközöltetik. Ruhadarabok függö hely-

zetben, a finomabbak és nagyobb értékü tárgyak pedig horgany-szekrényekben öriztetnek.

jf megóvási árak aijagyterjefclffifi szak-szeri terentezfe folytan felette mér-

s&ettek.

S z ö r m e h á za m i l l e n i u m ik i á l l i t á s o n .

fi megóvási tárgya szállitása poito-san, kiméletesen az e czélraimlon ü -renöezctt kocsimmal dijmeatesea tsz-

kSzöltetik.

Javitások és átalakitások azonnal,vagy a nyiri hónapok alatt kéret-nek eszközöltetni, mivel azok akkor/ele munkaáron és a legnagyobb

jigyeleramel végezletaek.

fiz érte járó összeg csak a tárgyátvételekor fizetendö.

Az ezredéves országos kiállitás jury-tagja. '\- '- \

A tárgyak betörés eUen a ;7Hazai Wztositó társaságr<tnál, tdzkái eUen pedig az „Elsömagyar általános*^ és a gönciére" pesti biztositó táwaaágoknál tavaly már ::

1^32.000, szwal egymillióháromszázharminakétczer koronáravoltak biztositva.

Eaz arany érdemkereszt é&m boronis máj érdemkereszt tulajdonosa, ö csász. és Mr. Fensége József föherczeg és fömagass&ga Dr. Vaszary

^ Külái8 itétiOTúdk MagjaxoTszÁz berczegprimása 0 eminencaiájAiiak udviüi szái?»*:- ' ,; ^

Budapest, Vh ker., Ó-uic +saját házában.

Raktárak és mühelyei

Budapest, Ó«utcza 42., 44., 45., * - "

Uj-utcza 43. szám alatt. •

\m

HUSVÉTA keleti legendákban két vándor érkezik

egyszer a paradicsom kapuja elé, a szent már-ványportálé elött fáradtan áll meg Ali, a hivöés Mirza, a gondolkodó.

— Mit akartok ? — Kérdi tölük az arkan-gyal, kezében a pálmaággal, arczán ama ki-mondhatatlan ragyogással, mely azoké, kikmindent tudnak. A két vándor a küszöbig bo-rul le elötte.

— Be akarunk jutni mind a ketten —felelik alázattal.

Az arkangyal Alihoz fordul erre.•— Hittél-e, barátom, odalenn a földön?— Hittem — feleié Ali. — Erösen hit-

tem. Ha feljött a nap és a sivatag harmatjaelpárolgott, az Ur leheletét érezte vén homlo-kom, a fehér hajtól koronázott: "Az Urerös" sóhajtottam ilyenkor áhitattal. Ha fel-pattant a gránátalmavirág és a figelevél zöldbársonya kibújt a rügyböl, az Ur kezét láttavén szemem, a könybeborult: „Az Ur müvészis", sóhajtottam ilyenkor ámulattal. S ha jött azalkony és feketére vált a tenger sikja és árnyékletta büszke pálmafából, az Ur bölcseségét érezteszivem, a jámbor: "Az Ur gondviselö is" —sóhajtottam ilyenkor nyugalommal, Ö erös ésmüvész, és gondot visel — hittem én. Egyet-len fuvalmával üditi a sivatagot, egyetlen in-tésével növeszti a virágot, egyetlen gondolatá-val pihenést ad az egész földnek. Igy fog gon-doskodni Aliról is, az ö vén szolgájáról, az Ur,az erös, a müvész, a gondviselö.

— Lépj hát be a paradicsomba, Ali,veled végeztem immár — szólt erre az angyal.És az aranyos boltivek alatt bocsoszogott 'Ali,ki mennyországot érdemelt buzgalmával.

— Hittél-e te is, barátom, odalenn a föl-dön? -—fordult már most Mirzához az angyal.

— Láttam, hogy mások hisznek—feleléaz néki. — Ó, Gábriel arkangyal, sejtem, hogyez neked semmi.

— Azt odalenn mondják az imámok és

a dervisek, de mi idefönn a dolgokat elöbbmegvizsgáljuk — utasitotta rendre az angyal.— Tehát mit tettél még ? Szólj, Mirza, biza-lommal.

— Mit tettem.— mondta az és kiegyene-sedett ösz szakáiiát odatartva az illatos lágyszélnek. — Töprenkedtem — szólt Mirza, a gon-dolkodó. — Ha feljött a nap és füvekét szári-tott a reggel, gondolám : „ A hivök most dicsé-rik az Ur erejét és én szeretnék velük lenni."Ha nyiltak a jázminbokrok és fülemile szólt,azt mondtam: "A hivök most dicsérik az Ur

.müvészetét és én szeretnék velük látni." S ha jöttaz alkony és elhallgatott a levélsusogás és pihenta föld, én gondolám: „A hivök most dicsérik azUr bölcseségét s én szeretnék velük lelkesedni."De nem voltam velük, nem láttam velük, nemlelkesedtem velük; óh, Gábriel, ne büntessetekmeg azért, hogy nem tudtam semmit. Mirza,a vén ember, eleget bünhödött ezért odalenna földön...

— Ne fecsegj, Mirza, — vágott közbeaz angyal — az a kérdés, hogy csufoltad-eazokat, akik hisznek ?

— Valóban ezt nem tevém —- sóhajtottfel a gondolkodó megkönnyebbülten.

— Lépj be hát a paradicsomba te is —mondá az angyal. — Ennyi elég a menny-országhoz.

És szintén belépett Mirza, a gondolkodó,az aranyos boltivek alatt és az elsö forduló-nál utolérte Alit, a hivöt. Az Ur szine elé mármind a ketten egyszerre léptek. . .

Miként két embere van nem csupán amesének, hanem a valóságnak is. Az egyikvallja a hitet, a másik mithoszról beszél, delelkében nem szállitja le semmivé az, ihletettekhitvallását. E két fajtát veszik leirás alá abölcsek is régtöl fogva és e két fajta közül azutóbbi sem tudja számüzni gondolatköréböl ahitet. Csüri-csavarja, elnevezi mithosznak, azt

vallja, amit Mirza, a gondolkodó: hogy keserüa hivök boldogsága felé váló vágyakozás : — demikor bevallja ezt, már együtt vagyon a hivökfelekezetével.

Az emberek e két fajtája, a lágy „johan-nita" és a spekuláló „hellén" van együtt emai ünnepnapon is a felekezetben, a boldogszellemi egységböl csak a gonosz löketik ki, aszentségtörö. A többi nem kérdez egymástóldogmát: az egyik rész nyilt pajzson hozzamagával a hitet, a másik öntudatlanul hozzaazt és az olajfák hegyének fönséges szenve-döje bizonyára odaitéli mind a kettönek a meny-nyek országát. Mert ö feltámadott sziklasirjá-ból; mert ö nem is szállt el innen; mertö vizsgálja az elméket és ö látja a szi-vekben a maga képét; ö tudja, hogy ö

.benn van a szkeptikus szivben is, mert ö mil-liónyi milliók számára való szeretetet hagyotthátra és ez megoszlott, de nem veszett ki; öazt mondja, hogy untig elég szigoruság azigazi gonoszokat megbüntetni. Ez tán mégjobban fáj is neki, mint mikor öt a gonoszokostoroztak.

Ö tehát kegyelmesebb valóban, mint az öimámjai és müezzimjei idelenn. És mikor ne-vére emlékezünk ma, akkor nem tornyokat, me-cseteket és imaházakat látunk, hanem látjuk anapkeleti égen az ö feltámadott alakját, akihezvagy tételes szókban kifejezve, , vagy zsongólelkének rejtett alapakkordjaiban, de megszáll,akinél bevallottan vagy csak érthetöen, de meg-pihen a bölcs, a müvész, a fejedelem és akérgestenyerü ember, a sokféle alfaj a kettösfelekezetben. Kik szeretet és fölfelé való törek-vés nélkül nem a szent Pál csengö ércze va-gyunk, hanem értéktelen agyag, — mi kétfélék,hivök és szkeptikusok, szoritsunk kezet ez ün-nepnapon és dicsérjük az Ö nevét, ki a feltá-madás napján eljött, bennünket emlékeztetni,hogy az Isten igazságosabb és bölcsebb az ögyarló szolgáinál.

Mátyás halála.Irta: Papp Dániel.

1490. április ötödikén ragyogó tavaszinap volt és az ösz Hunyadi Mátyás királyhosszabb sétát tett a budai részen. Jól esettneki a testmozgás az egyszerü böjti ebéd után,mely állott borsos csukából, sóban fött csuká-ból, rántott csukából, továbbá, csukából lengyellével; nemkülönben vizából borsporral, vizábólvajjal és sült vizából. A szép Ilona tájékán,hol ifjabb éveiben Csezmiczei János mulattattaa királyt, rügyeztek a hársak és napfénybenuszott a halovány mandulavirág. Itt HollósMátyás megállt a halmok alatt, mert a továbbiBétában megakadályozta egy hirtelen kelet-kezett széláramlat. A király reszketve gom-bolta be sötétzöld zekéjét és visszafor-

dult, elöbb egy tölgyfa kérgébe bevésvénezen szókat: "Itt járt Mátyás király."Azután a Városmajoron és a Lógody-utczan átsietve ment föl a várba. A szembenjövök tisz-teletteljesen üdvözölték és ö örömmel mondottnekik „jó napot", mert ugyis ritkán beszélhe-tett magyarul. Neje es udvaronczai ugyanis

csupán olaszul és latinul tudtak s a belsö em-berek közül egyedül Bánffy Miklós volt. az, akiMarino Sanuto állitása szerint, a ma-gyaronkivül nem beszélt más nyelvet.De. Bánffyt sajnosan nélkülözte a -király,e hü embere folyton követségben volt, holRómában, hol Nápolyban. Mintegy rászületettö. erre a tisztre, mert legalább nem ferdit-hette el a pápa üzenetét.

Éjjel heves föfájást érzett Mátyás királyés forróságot. Azt hivén tehát, hogy a sétánmeghült, több izben czitromos vizet ivott ked-ves poharából, mely nem volt egyéb egyaranyba foglalt, ezüstlábon álló szerecsendió-nál ; de még reggel sem érzett enyhülést, sötszédülése egyre fokozódott. Ekkor igy: szóltnejének a király:

— Beatrix, hivasd el az orvost.Csakhamar megérkezett erre, magister

Milio, az udvari sebész. Öt, a jámbor magisterFontana halála után. egyenesen Ferrarából ho-zatta a királyasszony és nagyrabecsülte,. minta szépmüvészetek doktorát és nyolcz gyermekgondos atyját. Maga a király is igy nyilatkozott

ezen magisterröl, a milanói herczegnek, SforzaLajosnak irt levelében: „Kiválóan szeretjükMiliöt, mert betegségünkben nagy. gonddalápolt. Meg vagyunk gyözödve, hogy nincs or-vos, akit hozzá lehet hasonlitani.'' Mely kirá-lyi itélet értékesnek mondható ugyan, de elha-markodottnak szintén.

Ugyanis magister Milio beállitván kamu-kabluzában és kipárnázott selyemujjaiban akirály szobájába, elsöbben, is ö felsége, kösz-vénye felöl tudakozódott, mivel lehetetlennektartá, hogy más baja is lehessen annak, akitgyötör a köszvény. Holott a szélütésröl semlett volna szabad megfeledkeznie. Ennélfogvaföltette . szemüvegét és a ferrarrai ; iskolánakazon tanitására támaszkodván, miszerint atermészetelleni meleg természeti meleggel or-voslandó: a királynak nagy forrósága ellentüzes téglákat rendelt a fej hátsó része alá ésezzel még korántsem elégedvén, meg, leült aPodjebrád király által ajándékozott aranyve-résü ébenfaasztal mellé s ott megirta a "követ-kezö reczipét:

„Compositó medicinalis ad solem supra

18. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

Taurum, midön a nap vagyon jegyében a Zo-diacus Bikájának.

„ Recipe : végy mercurium sublimatumot.russikát, salétromot, salmiakot egyenlöképennégy latot, s alkalit egy latot es égesd megkörnyül való tüzön, hogy megfixáltassék azegész. Azután hét lat mustármagot örölj megjól egy kövön és ittasd régi és tiszta egymesszely köz olajjal mindaddig, mig nem olyan,mint egy pastum. Ezen két maszszát tedd aztánegy vasserpenyöben gyenge tüzre, hogy mind dis-solváltassék. És mikor látnád föltajtékozni, veddel a tüzröl és ismét tedd a tüzre, hogy lassan forr-jon és legyen sürü, mint a méz. Annak utánatedd ezt a sünit egy hideg márványköre ésmindjárt megcongeniáltatik és leszen olyan,mint egy lép. Melyet egy töküvegben két óráiggyenge tüzön melegedvén, jön ki belöle egygyenge fehér viz, mely neveztetik áldott olaj-nak, Oleum benedictum-nak. No immáron veddezt az Isten akaratjából és destilláld meghatszor, melyek után az egy ezüstedénybeneltétetödvén, fertályóránkint három csöppelfog szolgálni királyi Fölségünk egészségére."

Tehát a kora délelötti órákban már be-vette volt Mátyás király az oleum benedictu-mot, minek következtében csakhamar agóniábaesett is szegény. Április hatodikán déli tizen-két óra volt és a nyitott ablakokon át behal-latszott, hogy lenn a konyhákban verik a habota királynak Nagy-Szakácsiból való szakácsai,a három Orros ugymint Orros Miklós, OrrosPéter és Orros Mihály. Ök voltak egyszersminta patikáriusok is, azért irta Milio magyarul areczipéjét. Az ágyasházban együtt volt a chirur-gussal és Bakócz Tamás kanczellárral Beatrixkirályasszony, drága virágos selyemruhájában,fülében azon hires két függövel, melyek közülaz egyik Szent János nyakavágásának történetétábrázolta, melyben volt három gyémánt, egyöreg és tizenhárom apró rubint és háromgyöngyszem, melyek közül a másikon az an-gyal verte át a sárkányt, ahol is volt négytábla gyémánt, egy hegyes gyémánt és a sár-kány gyöngyböl volt kicsinálva.. A szegény ki-rály nem látta már ezen ékességeket. Nyugta-lanul forgolódott ágyában és szaggatott szókatrebegett:

. . . A fiam . . . Corvin János . . . .törvényesiteni . . . hivjatok közjegyzöt . . . .Beatrix . . . Corvin János . . .

— Ö Felsége a fiáról óhajt intézkedni-jegyezte meg Milio, ki valóban jobban értel-mezte a szellemi nyilvánulásokat, mint atestieket.

A királyné rázta a fejét:— Félrebeszél, szegény — sóhajtotta és

jelentösen pillantott Bakócz Tamásra,Az orvos mélyen meghajolt:— Ha Fölséged ugy találja, hogy félre-

beszél, akkor bizonyára félrebeszél — mondtaalázatosan.

A király még néhány szót sóhajtott törve:. . . . Fekete sereg . . . Podiebrád . . . egyet-len Térem . . ." Azután tehetetlenül vergödötthalálos ágyán és utolsó órájában nagy lelkifájdalmakat érzett Kétségkivül megkimélhettevolna magát ettöl, ha második feleségének ha-lála után nem az olasz herezegnöt vette volnanöül, hanem a Corvin János anyját Igy azon-ban ezzel az elintézetlen gondolattal kellettmeghalnia; a tavaszi alkonyat lágy szárnyakonjött érte és föllebbent vele Hadurék és Csabavitézei közé. A földön csak viaszsárga rómaifeje maradt neki, ezüstös göndör fürtöktöl ko-szoruzva; azt boritá le fehér selyem szemfö-déllel utolsó föudvarmestere, Wingarti GerébPéter. Az utczákon pedig gyászkeretü ujságo-

kat árultak ezzel a keresztczimmel: "MeghaltMátyás király, oda az igazság."

. . . A test még föl volt ravatalozva atanácsterem remek faragványu boltozata alattés az udvari népség ép az elsö tort ülte fenna Zsigmond király „friss palotájában," elfo-gyasztván a husok mellé az összes forlii hagy-mákat, e drága füszerszámot, melyet a királya maga számára tartogatott életében. A csat-lósok és solymárok szürcsölték a soupe dorée-t,mely rózsavizböl, fehér borból, czukorbólés tojássárgájából állott, még sáfránynyal isfüszerezve, hogy igazán semmi se hiányoz-zék. A kengyelfutók nagyokat huztak aGaleotti kedves italából, a Szerémi barna-vörös borból, melyet különösen szerettek ahumanisták, és e zajos tömegen át szo-moruan haladt egy tizennyolcz éves ifju. Egy-szerü gyászrahát viselt és a vénebb csatló-sok tisztelettel álltak elöle félre, mert arczvo-násait látván, azt hitték, hogy itt Mátyás királyjön ifju korában. (De a jövevény jobb lábánerösen biczegett és igy ki volt zárva a sze-mélyazonosság.) Corvin János fölment a palo-tába és a tanácsteremben sirva csókolta összea halott keskeny, olajszinü kezét. Azután letö-rölvén könyeit, átment Bakócz Tamás fökan-czellárhoz, ki épen gyászkeretü leveleket irt

az európai udvaroknak és hosszu szakáiiát be-dugta volt a reverendája alá, hogy rá ne cse-pegjen a gallus tinta. Ezen elövigyázati rend-szabályról még a gyász óráiban sem feledke-zett meg a pontos ember; söt a gyász órái-ban még arra is gondolt, hogy mikor hal mármeg az esztergomi érsek.

— János gróf, ön i t t? ! — szólt csudál-kozva a belépönek.

— Ne féljen, uram — válaszolt CorvinJános szerényen. — Nem kivánok alkalmat-lankodni e hajlék fölséges urnöjének. Egy pestifogadóban vagyok szállva.

— Igen — mondta Bakócz •— de mostkövetkezik még majd a temetés s a beszen-telés Székesfehérváron. Hová teszem én önt,mikor a Garák és az Ujlakiak akarnak közve-tetlenül a koporsó mögött menni ? !

Corvin János szomoruan mosolygott.— Hagyja ezt, uram, — mondta a kan-

czellárnak. — Nem ez a kivánságom.— Tehát bizonyosan a végsö intézkedé-

sek felöl óhajt tudakozódni — szólt most némimegnyugvással Bakócz. — E tekintetben közöl-hetem önnel, hogy a boldogult királynak tizév elött alkotott végrendelete teljes hatályábanfönnáll és a fehérvári káptalan, mint hiteleshely által öriztetik. Az abban tett intézkedésekszerint ön éltefogytáig a sziléziai birtokokjövedelmét kapja, valamint készpénzben kapnyolczszázezer forintot, ami tekintélyes összeg,mert épen kétszer annyi, mint a nápolyi király-nak czivillstája. Azonkivül országunk nagyjai-val együtt gondoskodni fogok, hogy önnekvalami elökelö és jövedelmes, de kevésbbé ter-hes hivatal is jusson. Állami szervezetünk ésgazdasági életünk mai állapotában leginkábba horvát bánság mutatkozik erre alkalmasnak.

— Köszönöm, — mondta Corvin János he-vesen. — Én mást kérek. Én a vezetéknevemetkérem!

— A vezetéknevét ké r i ? ! . . . Szólt agunyos csodálkozás hangján Bakócz. — Hiszenönnek van vezetékneve; ön anyai ágon aboroszlói polgármesternek, Klempfingernek azunokája, önt tehát de jure Klempfingernekhivják. Örüljön, hogy nem a prágai polgár-mester unokája, mert akkor Kluzácseknekhivnák.— Ne tréfálion uram — vágott közbe Cor-

vin János, — azt akarom tudni, hogy törvényesfiává tett-e a király a halálos ágyún, ha máraz édesanyámat nem vette feleségül.

Bakócz Tamás a fejét rázta.— Köszönöm — mondta erre Corvin

János és otthagyta Tamást. Azután ujra keresz-tül ment a tanácstermen és még egyszer meg-csókolta a halott kezét, most már sokkalkeservesebben sirván; onnan letért a palotákudvarára és átment Pestre, ahol még mindigárulták az ujságok külön kiadásait azzal akeresztczimmel, hogy: „Meghalt Mátyás király,oda az igazság." A fogadóban összecsomagoltés este hét óra öt perczkor Pragerhof feléelutazott, miután még elözöleg kidobott bizo-nyos Süss Jakab nevü ügynököt, aki már délóta várta és felajánlta neki a kelet-albániaifejedelemséget. Hogy azt háromszázezer forintonmeg lehet kapni és a származás, az lappáli a.Azt a Balkánon nem veszik szigoruan.

A Canale Granden, szemközt a Mocenig-gok hármas palotájával és a Desdemona házá-val, a Frangepán-lánytól való kis fiát simogattaCorvino János, a velenczei nemes. A férfifestöi hoszu köpenyt, hordott, a renaissance-korbeli velenczei viseletet; hosszu és nehézruha volt az, talán még a multat is eltakarta.

— Apám, hogy hivták az én nagyapámat ?— kérdezte a fiu.

— Igazságos Mátyásnak, kis fiam — felelteCorvino János;

— Akkor mért nem hivnak engem Igaz-ságos Pierronak?

— Azért, mert a nagyapád talán még-sem volt igazságos — mondta Corvino Jánosa szöke kis fiának.

Egy kicsiny velenczei kert volt az a hely,ahol elhangzott ez a szó; kicsiny velenczeikert, a falba épitett rózsaszinü marványfülkék-kel. Egy szürke gránitfaun tenyeréböl löveltföl a szükökut, repkény futotta be a padokatés fikuszok hajlongtak köröskörül. A világ telivan ilyen apró oázisokkal, ahol a legáltaláno-sabb nézetek sem érvényesek.

A Kossuth-legendákból.A Görgey korsója.

Irta: Abonyi Lajos.

I.Az öreg honvéd, a Mihály, kiment kuko-

ricza-csösznek a vasutmenti dülöbe. Kivitte atarisznyáját, viselt bundáját és régi vászon-korsócskáját magával és berakta a kunyhóba.Tudja Isten miért, de nagyon becses volt Mi-hálynak ; féltette, örizte, hozzányulni se voltszabad senkinek, pedig a leghitványabb, a leg-egyszerübb, a legszegényebb korsó volt a vi-lágon, sárgás-veres; mázolatlan cserép-korsó.

A kukoricza-csöszség — gondolta Mihály- nem rossz kenyér, elég jó kereset; meg

lehet belöle élni, az igaz, hogy csak kenyéren,vizen, de egész nyáron és öszön; és a csösz-részen ki lehet telelni. Aztán, mikor az em-ber már nem. birja ugy a dolgot, mint régen,nem muszáj dolgozni. A szegény ember ismegpihenhet vénségében.

Mindenki ismerte a faluban, megtisztelte.Mihály bácsinak hitta mindenki. Katonás tar-tása, komoly, tiszta Öregember volt, olyan, akáraz elsö gazdái, akik a faluházához bejárato-sok. Csak a régi öreg honvédek szoktak ilyenbecsület-tudók és magukra sokat adók lenni.Rajta is egyszerre meg lehet ezt ismerni.Mindig gonddal van fésülködve és tisztára bo-rotválkozva. Nyakravalója ügyesen van felcsa-vargatva, nem is láttatja a foszlányokat. Visel-tes mándliján szenny nincsen; soha sem ron-gyos ; ruhájára a foltok oly ügyesen és csin-nal vannak rávarrva, mintha csak oda tartoz-nának.

Már régen itt van a faluban, majdnem aforradalom óta. Azért állapodott itt meg, hogy

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 19. oldal.

itt könnyebb megélni s a boldogabb idöketvárni. Akkor is öreges volt már. Talán tiz év-vel Világos után — amint mondja — a fejederesedni kezdett, lehetett 40—50 között mostmár a 80 felé jár, de hát most is csak olyan,se öregebb, se fiatalabb. Mintha az idö meg-állott volna rajta.

Néha nagyon furcsákat beszélt: profetizáltaz idöjárásról, szük termésröl, háboruról, em-berek sorsáról, a legfurcsábbat pedig, hogyigen sokat tud az öreg Kossuthtól, aki elszo-kott hozzá járni beszélgetni.

De azért nem nézte bolondnak senki.Azt beszélte tudniillik, hogy amióta

kukoricza-csösz lett, s ott kinn ül nyaranta,öszönte, hónapokig egy magában egyedül akunyhó elött a tüz mellett; megkerüli a kuko-ricza-földet és ismét csak leül a tüz mellé,ismét csak pipázgat s néz a tüzbe, emlékezik arégi szép idökröl s gondolkozik arról, hogy-visszatérnek-e még azok valaha ? Szentül hiszi,hogy képes volna még lóra ülni s a kardotsuhogtatni a feje fölött.

Csendes, szép öszi este volt. mikor elö-ször megjelent nála.

A tüznél szunyókált.Egyszer csak, amint fölnéz, ott ül elötte

a másik tökén Kossuth Lajos.Nem képzelt mese töle. mert saját maga

teste valóságában látta. Épen olyan volt. mintmikor utoljára látta Aradon. Az a csodaszépember. Fekete-tollas kerek kalappal, fekete kisköpönyegje a vállán. Szép. kerek barna sza-kállába ugyan már egy pár ösz szál vegyült,de azért szemei még most is oly ragyogók ésajkai mosolygók, beszédesek voltak.

Nem félt töle és beszélgettek szépen arégi, elmult idökröl. Ö beszélte, mit mennyitnem szenvedett azóta hontalanságában. Hány-szor, de hányszor kérdezve: vajjon lesz-e mégjobb világ valaha?

— Tegye kend a fülét a földre, majdmeg tudja arról.

És letette, de hányszor! És meghallottaaz ágyuszót még messzebbröl, mint száz mér-földröl és várta, várta, mindig várta, hogymajd közeledik, közelebb, köze lebb . . . de hátnem ért ide soha.

Aztán ugy csendes estéken eljárt hozzá,eljött nagyon sokszor, mindig, valahányszorcsak róla gondolkozott, valahányszor óhajto-zott utána.

Lesz-é jobb világ ?Most nem lesz, mert most összeaszik,

elsül minden. Most sem lesz. mert & tavaszonelfagy minden. Most sem lesz, mert lesz ugyanböven, de nem lesz ember, aki learassa. Nézd,olvasd ! Az benne van a csillagokban.

Hát az benne van-e, hogy rossz a világ?Nagyon, de nagyon megrosszabbodtak az em-berek.

— Nem rosszak addig, mig engem éstéged el nem felejtenek.

Nem csinált belöle titkot; elbeszélte, hogylátta, hogy el szokott hozzá járni, el szoktamondani azt is. amit vele beszélgetett.

És minden ugy volt minden ugy történta világon, amint neki Kossuth elöre meg-mondta.

Nem nevették; csak eleinte nézték, bá-multak meröen a szemeibe: gondolkoztak, nembolondult-é meg? De mivelhogy máskülönbenmásról is. de erröl is mindig nyomon és oko-san beszélt, meg hogy tisztes öreg ember volt,látták, hogy nincsen megzavarodva. Legfölebbálomlátó, vagy léleklátó lehet és öregségéresok mindenféle gyöngeség eshetik meg azemberen.

De hát azért becsületesen megörzi a ku-koriczát

Nem hitték ugyan, hogy Kossuth járnael hozzá. Az természeti lehetetlenség, olyanmessziröl. Elég, ha ö maga szentül hitte. Ahit boldogitja az embert. De azért gondolkoz-tak rajta . . . A szentirásban magában is sokoly titkos, megfejthetetlen dolog fordul elö. Ki-vált látások és profecziák, melyek a sejtelem-böl erednek. Mégis prófétává, orákulummánötte ki magát Figyelnek arra, amit mond sszámon tartották, amit töle hallottak, mertmég az idöjárást is elöre meg tudta mondaniKossuth azután is csak eljárt hozzá, valahány-szor csak ugy elgondolkozott utána.

Jól esett neki. Ugy megvigasztalódott töle!

Nem is tudott de nem is akart hinni másnaksenkinek, csak öneki. Tehát még lesz jobb vi-lág. Ez fentartotta életét, erejét.

Hogy valósággal ö volt, arról teljesenbizonyos volt. Látta. Élö szemeivel látta. Meg-ismerte. És látta, ismerte évröl-évre, amintelötte öregedett meg, amint szép barna szakállaévröl-évre fehérré, fehérebbé vált. Olyan lett,amilyennek pingálva a vásárokon is látható.

Nem volt az álom, mert csak itt e biz-tos, édes. titkos magányosságban jelen megnála. Ha álom volna, álmodna róla, álmodnavele, egyszerü téli szállásán is, mikor az öregMatusné padkáján szunyókál. Az álomkép el-jön, ha mások is vannak közeiében, de azélökép nem jelen meg, csak odakinn, aholmaga van egyedül.

Tehát teljesen hitte. Hogyne hinné azember, amit iát.

Nem igaz a ! miért nem látja más is ?Szánalmasan mosolyog.Azért, mert csak neki jelen meg. Ö gon-

dolkozik legtöbbet róla s keblét a hüségértboldog büszkeség tölti el.

Emlékezik reá. Régi ismerösei közül ötválasztotta ki mint hozzá legigazabbat. Emlé-kezik rá, mikor a keblére tüzte az érdemjelt.A Görgey hozta oda elébe. Megveregette aa vállát és a nevén szólitotta.

— Jó estét, Mihály !Most is csak mindig azon kezdi.És aztán eszükbe jutnak a régi szép

napok! Elbeszélgetnek ott a tüznél, melegség-gel, érzéssel. Mindkettöjüknek a szivükhöz,életükhöz vannak kötve azok az emlékezésekés csak is azokról a dolgokról beszélgetneklegszivesebben.

— Emlékezett-e még Mihály azokra agyönyörü napokra, mikor a nap is mindig olyfényesen ragyogott?

.És aztán Mihály mindenre olyan édesenvisszaemlékezett. Könyek olvadtak a szemeibea szivét elöntö boldog melegségtöl.

Mikor az ágyudörgés alatt azzal az áldottemlékü, vitéz óbester ur Gáspárral az élükönrohantak, mintegy eszeveszett förgeteg! A napfényében villogtak a kardok a fejök felett,mint egy folytonos villámlás a menydörgésben.A menték ujjaikkal repültek u t á n u k . . . Azágyuk dörögtek, a patkók dobogtak, a riadalfelzavart mindent, a szárnyasok röppentek fela boldogi nádasokból az égnek, a nyulak se-rege futva özönlött a bozótokból.. . de egySem szaladt át az utra elöttünk. Az óbesterfelkiáltott: „Oh,milyen szerencse! Oh, milyenjó jel! Megverjük az ellenséget. . . És futotta német, ahogy csak birt.

— Bolondság is lenne tovább üzni. Utólsem lehetne érni, ugy fut — mondta az óbes-ter ur. A szegény lovat is kimérni kell, majdrájuk kerül még a sor.

- Szegény pejkóm, de jó paripa voltszegény. .

A nagy utak után komendóra meg-állottunk egyszerre, szép, egyenes sorban,azon a szép zöld egyenes hatvani réten, akárcsak réges-régen, mikor még regruta voltamhajdanában Bécs alatt a manöveren, csakolyan szépen haptákra, regula szerint.

Azután oda jött a fögenerális Görgey.Szép sárga lovon ült, kesely volt a hátulsóbal-lába. Az óbesterrel elléptetett a front elött.Szólt a kapitány uraknak. A kapitány urak ki-szólitottak név szerint minden svadronból há-rom-három embert. Engem is.

Görgey mindenikhez szólt egy pár szót.Hozzám többet is. Mondta, mintha már látottvolna. Mondta, hogy már állottam elötte.— Igenis, kérem alássan, Kápolnánál; mikorKossuth is ott volt, meg elöbb is a Stureczen,meg mikor Rima-Szombatra vittem a stafétátmajor Beniczkytöl.

— Igen. igen. És azután elkezdett dicsérni.Szinte szégyeltem magamat. Azt mondta : vitézhuszár vagyok. Lesütöttem a szememet. Nemis láttam, hogy a kezét nyujtja felém, csak aMiska lökött meg a könyökével. És azt semtudom, kegyelmes jó uram, mi történt velem.Megszédültem. Csak azt tudom, hogy megszo-ritotta, a markomat A kezemet megrázta.

— Már érdemjele van kendnek. Mit ad-hassak én ennél egyebet? . . .

Ezt, ezt — nem tudom én elfelejteni.

Ugy-e, nem hiba ez, kegyelmes nagy jó uram,hogy nem tudom elfelejteni ?

De azért kivette a bugyellárisát a zsebé-böl, olyan nagy volt, akár a strázsamesterTomeké és abba felirta a nevemet.

Hát azok a gézengúz tintanyaló diákrekruták nem mindjárt nótát csináltak rólam ?

Görgey tábornok jól ösmer engemet.A hatvani réten irta föl nevemet.

A parasztleányok még most is dalolják.Tavaly is hallottam kukoricza-töréskor. Én nemharagszom érte, hanem fáj, kérem alássan. Na-gyon fáj. Hiszen tetszik tudni, miért? Ugy-étetszik tudni?

Az óbester urat pedig olt nyomon gene-rálisnak titulálta.

Amig a nevemet irta, kérem alássan, aszemüvege mögül folyvást csak nézte az ábrá-zatomat. Sohasem láttam még szemet ugy ra-gyogni . . . Ugy láttam, tele volt könynyel.Soha sem nézett még igy rám senki . . . Azta nézést sohasem tudom elfelejteni. . . Ugy-énem hiba, hogy nem tudom elfelejteni?

S én néztem utána, amint tovább ment.Néztem utána, amig láttam. Utána voltambolondulva . . . Nem tehettem róla, Isten látjalelkemet, nem tehettem róla . . . Hej, hej . . .azután . . . m é g i s . . . Ugy-é, ugy-é, ki hittevolna?

És Mihály felpislantott a nagy álmodo-zásból, hogy hallgatja-e Kossuth ott a tökénaz ö emlékezgetését...

Az bólintott a szavaihoz a fejével. Éssóhajtott ö is. Sóhajtoztak mind a ketten.

Ö azután megint csak folytatta emlékez-getését, de a Görgey mindig csak benne volta megemlékezésben.

Igenis :emlékezem arra, mikor kegyelmesnagy jó uram ezt itt ni, a mellemre akasz-totta, ide a szivem fölé; tetszik tudni, azt azérdemjelet. Vagy nincs itt. Nem is hordom,mert félek, hogy elveszitem, de bizony Istenmegvan otthon a láda fiában, szép piros pánt-likájába csavarva . . .

Minden eszembe jut most is. Hogy vitt,hogy vezetett bennünket azokon a nagy havashegyeken keresztül, merre a madár se jár.Kutya egy tél volt az, se azelött, se azótanem volt olyan. Hogy ki tudta az a hunczutGörgey fortélyaival tréfálni az ellenséget, deel is tanulta töle aztán minden jóravaló ka-tona . . . A német csak tátotta a száját, mikorgondolta, hogy megfogott bennünket mint azegeret a fogóban, akkor csusztunk ki a mar-kából és vertük napról-napra mindig. Még mostis nevetem, hogy mink huszárok tizenketten ésegy csapatka hitvány honvéd-kölyök, hogy trom-bitáltuk ki, hogy kergettük ki Losonczból! Min-den utczán nagy trombitaszóval vágtatott bekét-két huszár, a honvéd-kölykök meg orditoz-tak, mint akiket hasigatnak. A német pedigeszeveszetten szaladt a városból. A hány ezer,annyi felé. Minket pedig majdnem lehajitott anyeregböl a nagy nevetés. A major ur Be-niczky tölem küldötte el a stafétát Görgeyhez.

Ekkor láttam életemben elöször. Azt gon-doltam, hogy valami széles vállu, testes, hasas,nagy mahomed-ember, mert hát kérem ilyengenerálisokat láttam azelött a manövereken.Hát kérem alássan csak egy hitvány, nyulánkszöke fiatal ember . . . akár a föhadnagy urDézsi. Semmi különös nem volna rajta, csakaz okuláré a szemén. Mikor a stafetát elolvasta,ö is nagyot nevetett. Épen raszton voltak.Mindjárt megparancsolta, hogy engem is lás-sanak el mindennel böven. Megkérdezte, nin-csen-e valamiben hiányosságunk ? . . . — Nincs,generális uram. Még csak a pejkó lábáról semesett le a patkó. Szivesen türünk, szenvedünkédes hazánkért Csak az az egy baj, hogydohányunk nincsen Erre is jót nevetettés kivett a mentéjéböl egy pár czigárót, odanyomta a markomba. S mikor azt mondtam:elég lesz ez nekem egy hétre, még jobban ne-vetett, mert látta, hogy az egyiket ott nyom-ban ketté törtem és a felét benyomtambagónak.

— Ugy-é sok hiábavalóságot összebeszé-lek itt, kegyelmes nagy jó uram? De ne itéljenmeg, kegyelmes nagy jó uram . . . nem tehe-tek róla, ha ez mind eszembe ju t

— Csak beszéld, szivesen hallgatom.

2 0 . oldal. - Budapest, 1898: ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április

Mihály folytatta:— Hát ilyen ember volt az, kérem alássan.

Kemény egy legény volt. Mindig elöl járt,mindenben példát adott. Láttam én még gya-log is csepletni, abban a térdig érö hóban.Csak ugy emelgette vékony lábszárain azokata nagy putton-csizmákat. Mert, uram, le-leszál-lani a lóról s gyalog járni hasznos, hogy azember lába ujja el ne fagyjon a kengyelen.Ilyennek köll lenni az igazi generálisnak! Bi-zony, más generális hintón masérozott volna...De hát ö mindig csak ott volt közöttünk. Min-dig szólt mindenkihez, buzditott, biztatott.Nem volt hát csuda, hogy ugy megszerettük ...ügy-e, hogy nem volt csuda, kegyelmes nagyJó uram ?

Mihály. megint fölnézett az álmodozásból.Ajka megpihent és várta, hogy hát Kossuthmit mond mindezekre?

Kossuth csak erre is bólintott a fejével.Talán el is álmosodott a hosszu beszélgetésalatt. Hiszen a Mihály szempillái is már majdleragadtak s Kossuth csak mint egy ködpára.révedezett a szemei elött. Pitymallott is már,

•mikor fölébredett és azt sem tudta, hogy ked-ves vendége mikor távozott el töle.

De más este aztán megint csak megláto-gatta Kossuth.

Másszor aztán megint a váczi, megintmásszor a nagy-sallói, megint másszor az ácsicsaták jöttek szóba — azok a szép, diadal-inas, nagy, hires csaták. Oly édesen tudta azo-kat elmesémi és Kossuth oly édesdeden, figye-lemmel hallgatta. Görgey mindenütt ott voltelbeszélgetésében, a fényben, a ragyogásban,dicsöségben, mintha mindazokat, mint a napfénye, a szép vidékeket ö fényesitette volnabe. Görgey el nem maradhatott, Görgeynekcsak ott kellett lenni mindenütt a beszédben.Ki lett volna ott más, ha ö ott nem lett volna ?Ugy-é, nem hiba, hogy ennyit beszélek róla ?

Egy szóval: Görgey nélkül soha sem esettmég a beszélgetés. .

Majd a kedves sárgán ült, majd a kevélyszürkén, majd rikitó veres aranyzsinóros atillavolt rajta, majd csak a vászonzubbony. Hanemkevély, vitéz tartásu, hatalmas volt mindig,mindenütt intézkedett, mindenütt parancsolvamegfordult, elöljárt, maga, vezetett és ott jártlegtöbbször, ahol a golyók legjobban süvite-nek. Azután a csata meg is volt nyerve . . .De hát hiába . . , . mi minden hiába, mi ma-

radt meg neki abból ? . . .Nagyot sóhajtott. Fölnézett a füstön át.

Kossuth is csak nagyot sóhajtott.Most azt mondják, hogy a halált kereste.

Nem találta. Nem akarta az Isten. Akit azIsten jóra kiválaszt, hosszu élettel áldja meg.Én rólad is igy gondolom, kegyelmes jó uram.Éltessen is az Isten még soká, nagyon soká.De ö sem halt meg.

Bizony nem akarta az Isten. Egyszer,abban a rettenetes csatában ott Komárom kö-zelében, mikor már egészen élet-halálra menta dolog, s mindenki csak eszeveszetten vágottelöre, csak elsuhanni látom magam mellett —a Görgeyt,kegyelmes nagy jó uram. A fejefehér kendövel volt bekötve s a fehér kendöát volt iva vérrel . . . . nem tudom máskéntmondani — az ö drága vérével. Felböszültönk,annál dühösebben vágtunk neki az ellenségnek.Ö vitt, ö biztatott . . .

Elhallgatott. Várt. Gondolkozott, azutáncsak félve, titkosan folytatá:

Azt mondják pedig, hogy egy huszár.strázsamester vágta meg. Görgey el akarta a .csatát vesziteni, a hazát el akarta árulni, el-adni a. németnek, a hadsereget megsemmisiteni,hadd veszszen ott mind! Oh Istenem, oh édesIstenem! Már hogy volna olyan bolond ember,aki egy, fényes királyi palástot, vagy a ragyogóég csillagait, mit rája raktak, leszaggatná ma-gáról, gazdagságának, fényességének legnagyobbdicsöségében.'

Én ezt mondtam az én egyszerü, butafejemmel. Mondták is aztán mások, hogy az astrázsamester boszuból tette, mert a Görgeyleszidta volna, .hogy a Buda ostromakor apalatinus szobájában azon érte, hogy egyet-mást zsebre dugdosott. Nohát azt a Görgey setette jól, mert katona-regula: a bevett várbólel lehet vinni mindent, ami az ellenségé. Anyomtató lónak nincs bekötve a szája.. Másokmeg ismét azt mondjak: mese ez az egész.

Egyik se igaz. Ki tudja ? . . . Ki tudhatmindent? Ugy-é kegyelmes nagy jó uram?...

Kossuth csak hallgatott.— Alszol, uram?— Nem aluszom, csak beszélj, hallgatom.Megálltunk ott a domb tetején. Lenézek

a völgybe. Hát könybe lábadnak a szemeim.Az én kedves kis szülöfalum terül el ott zöldfáival, kis piros tornyával a dombok aljában...Be jó is volna oda leugratni és megölelgetniédes jó öreg szülémet, akit tiz esztendeje nemláttam.

Ott állt a domb elén tisztjeivel a Görgeyis. Hát miért ne mennék inkább oda, megnézni,ha nincs-e valami nagyobb baja? Hiszen eztis csak ugy szeretem, mint az édes anyámat.Meglát. Megismer. Szól hozzám: „Mihály,mondá, hozzon kend hamar egy ital vizet!"Repültem. Csak a gondolat jár oly gyorsan,mint a huszár lova. Bekiáltok az udvarunkba.Elöjön az én édes jó öreg szülém, hogy azIsten nyugosztalja. Kiterjeszti a karjait, elsival-kodja magát, nevet is, sir is örömében. "Jaj,a fiam, Mihály ?" — „Majd azután, majdazután, édes szülém, most csak hamar egykorsó friss vizet !" Mint a villámlás, viszem avizet neki. Ivott belöle. Mindjárt fel volt fris-sülve töle. Az áldás, a gyógyitás volt abban akorsó vizben. És ittak mind, üres lett a korsó.

A másik minutában már azt kiáltottam:„Most már öleljen meg, édes szülém, és csó-koljon meg, azután öleljen meg ismét! Hanemezt a korsót eltegye örökös emlékezetül. Szentlegyen az, ne nyuljon ahhoz senki. Csak majdén iszom abból, ha egyszer visszatérek."

És a korsót hüségesen megörizte édesszülém.

Ugy-é, te is ott voltál akkor, édes jó ke-gyelmes uram ? Oda jöttél a dombra a. csataután és együtt néztük nagy gyönyörüséggel,hogy fut, szalad az ellenség. Talán még te isUtál abból a korsóból . . .

Kossuth elkomorodott és megrázta a fejét.Mihály lehajtotta a fejét nagy szomoru-

sággal, s csak lassan, vontatva folytatta :A korsó most is megvan. Ott hagytam a

falun. Az apám, az öreg apám házát, régen,nagyon régen otthagytam. Nem is hoztam elhazulról egyéb örökséget, de ezt nem birtamott hagyni.

Ügy rémlett neki, mintha Kossuth nevettevolna. Mintha rajta nevetett volna. Olyan gu-nyos hahota-féle csengett a fülében.

Nevettél jó uram? Szóltál valamit?Mintha azt mondtad volna, hogy nem érdemesd o l o g . . .

S a fülében csak folyton csengett az anevetés A vér a fejébe ment és felkiáltott el-keseredve:

De nem volt még eröm hozzá, hogy aföldhöz vágjam, összetörjem, rágázoljak s ösz-szetiporjam még a cserepeit is.

Most meg mintha csak szelid, gyengesóhajtást s engesztelö, lágy, érzékeny hangothallott volna.

Bizony, igy voltam én már sokszor ezzela korsóval. Hanem ha te is innál belöle, édesjó uram? Nem is töröm össze soha. Ugyörizem továbbra is, mint a szemem fényét.Velem fogják eltemetni. Igyál belöle. Jó friss-viz van benne. Az estenden hoztam a papkutjáról.

No most mit fog mondani ? Leste.Ugyan iszik-e abból a korsóból? Vagy

megveti, megborzong töle, elkapja és haraggala földhöz vágja.

De hát hogy ivott volna Kossuth abból akorsóból? Mikor Mihály felkelt a tökéröl a be-

nyult a korsóért a kunyhóba s visszafordult,már nem látta ott többé maga elött, a tüz isel volt már hamvadva, már pitymallott s egybolondos kis pacsirta már dalolva röppent azég felé.

Aztán megint másik este volt.Hát eljöttél hozzám megint, édes, kegyel-

mes nagy jó uram? Jól tetted. Olyan jól esiklelkemnek. Hiszen csak is te éltetsz már en-gemet. Hol is hagytuk el tegnap este a beszé-det? Olyan rossz napom volt ma. Gondolom,a hideg is kilelt egy kicsit Mindjárt tudtam.Sületlen kenyeret hozott vasárnap az a csám-pás Vargáné. Meg aztán meg is loptak. Olyanrosszak most az emberek. Aztán egész napVilágosról, a fegyverlerakásról gondolkoztam.

Szomoru dolog volt az nagyon. Hej de mindenmásként lett volna, ha az nem történt volna.Ugy-é ? . . . Én is azt mondom. Milyen szépegy hadsereg volt az 1 Majd mind a régi.Aztán azok a szegény honvéd-gyerekek is,eszem a szentjüket, az is mind olyan voltmár a végin, mintha mind a régi lett volna.Keresztülvágtuk volna magunkat. Vagy hát :jól van! Ha ott vesztünk volna is vala-lamennyien. Mit mondasz hozzá, uram ?Nem jobb lett volna, ha mind ott vesztünkvolna ? Azt mondod, hogy nem. De hát akkoris csak ott lettünk volna,, ahol most. De hát,hogy lett volna jobb ? Tudja Isten! Megáll azember esze. Hunczutság volt biz'a! Hát árulóvolt biz'a! Valóságos áruló! De hát, hogy le-hetett az ? Egy olyan ember! Nem fér afejembe. Ez nem fér a fejembe. El voltunkkeseredve mindnyájan. Bocsáss meg édes Iste-nem : még a te nevedet is, amig jó Istenünk-nek a szentséges szent nevét is szidtuk, méga te szent fiadat is, aki értünk a keresztfánkinszenvedett. Hogyne haltunk volna meg hátszivesen? Én is eltörtem a kardomat derékon.Összetöröm azt a czudar korsót is holnap. Mitmondasz hozzá uram?

De hát Kossuth nem szólt egy hangot,mintha csak elaludt volna.

Pedig de biztam benne, de szerettem, deimádtam, édes jó uram!

Most egyszerre riadva felütötte szundikáló fejét.

Ni, ni, mintha zörgött volna a kukoricza-szár az országut felöl. Nem hallod-é te is, jóuram ? Mintha törné valaki. Ugyan miért nemnyughatnak, mikor nekem olyan édes dologitt veled elbeszélgetni. Még ezt a jót semengedik meg. Lásd uram, csak te töled vároma s z ó t . . .

Szemeit belé meresztette a sötétségbe. Atüz csak pislákolt már, csendesen füstölögve;és Kossuth is, amint ott ült a tökén, folyvásthomályosabb alakká vált és aztán eltünt, minta páva.

— Ejnye beh kár, mondá Mihály magá-ban. Pedig most már a szájamon volt, hogymegkérdezem töle,-...

S fölkelt, hogy a kukoriczát megkerülje.S amint ment, amint ment . . . Mindig csakazt hajtogatta magában :

— Áruló volt biz'a . . . Jól mondják.A' volt biz'a ! Még nem találtam embert, akimást mondott volna. De hát hogy hihessem énazt ö róla ?

Ezt csak igazán ö mondhatja meg . . .neki fogja elhinni. No majd megkérdezi hol-nap . . . .

És aztán sem holnap, amiböl ma és teg-nap lett, sem azután nem merte megkérdezni.Mindig letette a korsót csendesen.; —Nem, nem töröm össze. Még várok vele.Megkérdezek, megtudok kérdezni mindent; csakerre az egyre nem visz rá a lelkem, mertmegmond ö nekem mindent s ezt is meg-mondaná.

Hányszor, de hányszor megkérdezte:lesz-e még jobb világ valaha ? S ezt nem birtamegkérdezni.

Hányszor, de hányszor nyerte ezt afeleletet:

— Tegye kend a fülét a földre, majdmegtudja arról.

És le is tette minden istenáldott nap, és•meghallotta az ágyuszót száz mértföldröl, ésvárta, várta mindig, hogy közelebb, közelebbj ö n — de hát nem ért ide soha.

És a hosszu esztendök teltek, multakegymásután. És a korsó mégis mindig csakmegvolt . . .

Meghallotta mindazt, amit az emberekis beszéltek: a franczia, az olasz, a burkuságyuk szavát, mikor mar a föld is megdobbant.De hát egy sem ért ide . . .

És megint esztendök multak.Csak Kossuth nem hagyta el. Hüséges

maradt hozza, folyvást meglátogatta, habárritkábban is. Tudta az okát is. Folyvást öre-gebbnek, öszebbnek látta. Mar nagyon ki van,fáradva.

De hát, csak azt az egyet még sem mertetöle megkérdezni soha.

Maga sem tudta talán, de valóban ugyvolt: félt, hogy attól a felelettöl meghal . . .vagy Ö, vagy más valaki.

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAPÉs aztán Kossuth magárai vitte a várt

feleletet a sirba.Egyszer a tavaszon a faluban, mikor a

piacz felé ment, olyant hallott amitöl majdmegrepedt a szive. De látta a tornyon is afekete zászlót. A faluban szerették, hát nemakadt egyetlen egy olyan czudar ember sem,aki az ö rögeszméjét kifigurázta volna. Detisztelték még Kossuthot is. hát senki sem vi-gyorogta a szemébe, hogy: ,No kendhez semjön el többet a Kossuth soha." Hiába ismondták volna ; még az is, aki a temetésenott volt, még az se hitte volna. Nem igaz!

A nyáron az öszön ott a kunyhónál hiábavárta. Csak nem jött el többé hozzá soha.Akkor azután elhitte, hogy valóban meghalt.de egyuttal azt is még jobban hitte, hogyKossuthról nem álmodozott, hanem látásai va-lóban igazak voltak.

Most már nem fogja soha megtudni,amit akart. Másnak nem, de neki elhitte volna.Akár igy, akár ugy.

Csak ö mondhatta volna meg az igazat.Ö maga is ugy tudja. De hát ö is csak gyarlóember, aki abból itél, amit lát s amit az egészvilág beszél. Áruló volt. Eladta a hazát. Verjemeg az Isten !

De hát nem verte meg az Isten! Hosszu,szép öregséggel áldotta meg. És nagy dicsösé-géröl még most is beszélnek. Azokra a szépnapokra még most is az ö neve vet legna-gyobb fényességet. Tehát nem tudja hinni semezt, sem azt.

Azért nem birja a lelke rávinni, hogyazt a korsót a földhöz vágja.

II.

— De hát, ha olyan messze földröl el-jöhetett hozzám, eljöhet talán hozzám a sir-ból is.

Azt gondolta el Mihály. Hiszen ugy semvolt más, mint a lélek. A testnek látszott devalóságban a lélek volt, mely végül is elfoszlikmint a köd és pára.

Álmodott is róla, most már ott a pádiánis Matusnénál, mert soha sem aludt ugy el,hogy a kebelén hordott arczképét ne nézegettevolna és másoknak is megmutogatta. Álmodta,hogy megigérte neki: „Eljövök hozzád mégegyszer." — "Mikor?" — "Az ötvenedik esz-tendöben." — „Miért az ötvenedik? — "Miért?Hát azért, mert akkor mindenkinek eszébe fogjutni, minden ami szép, ami ragyogó volt."

És aztán Mihály nyugodtan várta ezt azidöt. Akkor mindent megtud.

Épen az idén jött el ez az ötvenedikesztendö . . .

Ötven esztendö !Teremtö Isten, milyen nagy, milyen régi

idö az !Huszadrésze annak, hogy itt vagyunk s

bennünket magyaroknak neveznek.Épen igy gondolkozott és nézett a sem-

mibe, midön lövést hallott.A hosszan nyuló tábla-kukoricza még

zöld volt, de olyan nagy, akár egy növen-dék-erdö.

A kukoricza közül egy nyul szaladt ki amezöre. Az árokparton a hátulsó lábaira fel-ült, mint a kis kutya, mikor szolgál. A füleitaz ég felé hegyezte. Hallgatózott. Gondolko-zott: átfusson-e az uton, vagy visszatérjen?

Tul az uton érett gabona-tábla terültEgy kis része le volt vágva a csomóba, a többinagy rész ott hevert vágatlan. A szép kalászokmár a földre konyultak, s már hullajtották amagot. Az aratók ott hagyták.

Az ispán ott állt az ut tulsó oldalán azárokparton es megütödve nézte az otthagyotttáblát. Fiatal volt. kiben hamar föltámad aharag. Kin tölthesse? Fogta puskáját és lelöttea nyulat. Nem is volt mesterség. Alig volt töleötven lépésre.

A lövésre oda jött a kukoricza - csösz éslátta a dolgot.

No, hála Istennek, nem futott át elötte azuton ! A szegény jó fiatal embert hát neméri baj.

A nyul az árokpartról legurult az árokba.Arra felé indultak mind a ketten. Az egyik azinnensö, a másik a tulsó oldalon.

A szegény nyul ott viczkándozott az árokfenekén, vergödésében belegubanczolta magát a

szederindába. Ha akart és tudott volna istovább menni, nem tehette.

A csösz ért oda elébb, lehajolt, elbori-totta a szederindát s a nyulacskát fölemelte akét hátulsó lábánál fogva.

A fiatal ispán, mert arról a bozótok ésaz árok mélysége hátráltatták, csak lassan tu-dott le- és felmászni, de azalatt is odaszólt acsösznek . . .

— Meg ne mondja kend senkinek.— Tudom, mert még nincs itt a vadászat

ideje.— Nem azért, hanem restellem, hogy

nem birtam jól eltalálni.— Az nem az ur hibája, hanem a pus-

kájáé, mely széthord, még a szürömön is kop-pant egy pár szem sörét.

Aztán, amint a kezében tartotta, végig-nézte és tapogatta a nyulacskát.

— Nincsen ennek, uram, semmi baja.Csak a hátulsó ballába vérzik egy kicsit. El-törve sincs. Csak egy szem sörét érhette ahusát véletlenül.

És aztán hirtelen leszakitott rózsapirosperkál ingéböl egy szalagnyi darabot. Nemsajnálta. Ugyis ajándékba kapta a mult hétenépen attól a jó fiatal ispán urtól. Miért netegyen hát épen vele jót ?

Az ispán akkor mászott a tulsó árkonfölfelé.

— Mit csinál kend?— Sajnálom szegényt Bepólyázom, be-

kötözöm a sebét és eleresztem. Hadd menjena jámbor a maga utjára.

Idö sem volt rá tiltakozni. A nyulat ne-vetö örömmel eleresztette s az virgonczanvisszafutott a kukoriczába.

— Megbolondult kend ?— Nem uram. A nyul, ha az uton elöt-

tünk keresztül fut, baj és szerencsétlenség; deha visszatérül, szerencsét hoz. Én hát vissza-téritettem. Láttam a hatvani csatában is, ésrégi jó óbesteremtöl tanultam.

Az ispán ur lelkes örömmel kiáltott fölés a kalapját féloldalra ütötte a fején.

— Hát maga is ? Talán épen honvéd isvolt kigyelmed ?

— Igenis, a 9-dik huszárezredben szol-gáltam !

A lelkesülés még nagyobb lett.— A nagyapám regimentjében? Akkor

megálljon, beszélgessünk csak egy kicsit?A kukoricza-csösz tiszteleltei levette a

kalapját és szerényen, de boldogan elfogadtaa felé nyujtott kezet.

— Az ur . . . az én óbesterem uno-kája ? . . . Éltesse Uristen! . . . Mintha csakmegéreztem volna . . .

— No lám, már itt is van a szerencsemind a kellönknek, hogy találkoztunk s egy-mást megösmerhettük.

— Ez nekem nagy tisztesség, uram, deén még másféle szerencsét is gondolok. . .

— Ugyan, miféle szerencsét?Az öreg egy jóizü, bizalmas mosolygást

engedett meg magának s azt felelte:— Uram. Furcsa az a babona. De hát

mindig igaz marad. A fiatal embernek sze-rencse a karika-gyürü az ujján, mely mostmár. hogy a nyul át nem ment az uton, se lenem hull. se le nem pattan az ujjáról. Csakezt akartam megmondani, hogy ezért akartammegakadályozni a nyulat az átfutásban.

A fiatal ember fülig pirult. Az öreg em-ber pedig lassan mormogta magában :

— És engem is érhet szerencse.Bámulva nézte és szánakozva találgatta,

mily szerencse érhetne ilyen szegény embert,ilyen rossz szürben, öregül, magányosan, egye-dül, elhagyottan a világon egy csöszgunyhó-ban ? . . . Szerencse, mely boldoggá tenné ?Jó kukoricza-bér téli élelemre és egy ajándék-pipadohány.

Azt adott is neki mindjártÉpen a száján volt annak, hogy: — Sze-

retnék bizonyosat tudni arról, amin régentépelödöm . . . Ez lenne az én szerencsém.

De az ispán elvágta az. utját a hozzá, in-tézett kérdéssel.

— Hát megint csak elmentek az aratók ?— El uram, még a hajnalon. Nem tettek

azok ma még egy kapavágást se.— Pedig uj alku lett Lássa, az uraság

megadta nekik, amit kértek és mégis elmen-

Budapest, 1898. — 21. oldal.

tek. Nem hallotta kigyelmed mit, mondtak ?— De hallottam. Valami messziröl vetö-

dött próféta jött hozzájuk. Felbiztatta, ne vág-ják az Istennek se ! Arra azt mondták: "Majdlevágjuk, mikor mind a mienk lesz. Különbenvágja le az Isten!"

Az ispán elszörnyedt.— Teremtöm! . . . Hát már az Istent is

káromolják ? Nézze kigyelmed ezt a marékbuzát. Soha szebb nem vo l t . . . és igy gyaláz-zák az ö szent nevét és az ö áldását.

— Én is azt mondtam nekik. Nincs azokelött, uram, semmi szent. Kinevettek és kicsu-foltak. Kifiguráztak és röhögve kérdezték: "Nohát, eljár-e még kendhez az a Kossuth ? Aztkérdené meg kend töle, hogy hát ehhez, azily állapothoz mit mond a kend Kossuthja?

És ez volt elötte a legtöbb, a legnagyobb.Már ennyire jutottak. Még Kossuthból is csufotüznek . . .

S aztán elkeseredve folytatta, azzal, amitreggel rájuk rivalt: Lát benneteket a menny-országból. Sir és fáj a lelke, hogy benneteketfelszabaditott.

De az ispán is élénken közbevágott:— Igazsága van ! Meggyalázzák ezt a jó

magyar nemzetet, megszentségtelenitik ezt a föl-det ! Azok ellen törnek, akik jót tettek velök. Ökárulják el hamis prófétáknak és idegeneknek, akikkel a szent haza ellen szövetkeznek. Nem azoka hazaárulók, akik ellen kiabálnak, hanem azok,akik a szabadságot beszennyezik.

Az ispán a véletlentöl, amely érte, na-gyot rándult. Két hatalmas kéz ragadta mega karját.

Az ispán csak ránézett Mihályra. Az kivolt a szinéböl kelve.

— Köszönöm uram! Áldja meg az Istenazért, amit mondott.

Az ispán csodálkozott.— De hát mi van ezen megköszönni való?— A Kossuth lelke küldte az urát hoz-

zám . . . Látom, hogy az küldte.Az ispán csak azt kérdezte a közös fel-

háborodásban :— Hát aztán, hogy volt tovább?— Nem uram! Nem beszélek tovább ar-

ról az ocsmányságokról. Hanem inkább másrólakarok beszélni, ami nekem is, az urnak ishasznos. Aminek örülni fog. Jótét helyébe jó.A maga dolgáról.

— Az én dolgomról ? . . .— Igen is. Épen azért kötöttem bele a

nyullal, hogy szóba álljon velem. Hát mégmikor megtudtam, hogy az én dicsö obeste-remnek az unokája! Most már el sem hallgat-hatom. Megmondtam, hogy szerencse fogjaérni. Beszeljünk hát a szerencséjéröl. Elmon-dom, ami a csillagokban áll irva.

Az ispán elmosolyodott. Minden az eszébejutott, amit ez emberröl hallott. Az a csodá-latos ember állott elötte, akihez a Kossuth elszokott járni. A látó ember, a próféta, aki azálomképekböl és a csillagokból olvas.

— Igaz . . . Kigyelmed az az ember, aki-röl azt mondják, hogy látásai vannak.

— Jól mondja az ur, hogy látásaim van-nak. Az ur találta el a leghelyesebb mondást,és jól esik, hogy nem nevet ki érte. Tudtamén azt is elöre, meg volt nekem mondva anagy fagy, a nagy szükség, mint az is, hogyterein gabona, de nem lesz, aki learassa . . .

Aztán elérzékenyült s ugy folytatta:— Ne is nevessen ki. Való, szent igaz ez

mind, mint az, hogy még lesz jobb világ. Min-dig itt volt s itt van a fejemben. Már hogy aKossuth . . . És nem tudtam szabadulni töle,s olyankor mindig láttam, mindig eljött hozzám.

' Az ispán ur megborzongott. Ránézettfolyvást; de látta, hogy nem forog a szeme sszépen, szeliden beszél.

— A világért sem nevetem ki és elhiszem,amit beszél. Kigyelmed erösen képzelödik ésa képzelödésben az emberek lelkei találkoz-nak . . . látják egymást és beszélgetnek egy-mással.

Már az uj világ fia volt és amennyireszerény köre engedte, az uj világ szellemidézé-seiröl is hallott beszélni. Fiatal volt és szerel-mes és a szerelmes emberek hisznek legjobbana csodákban.

És aztán csak a minap esett meg itt avidéken.

A lelkek egyformák. Ami a thuzséri

22. oldal. — Budapest, 1898.. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

asszonynyal megtörtént. hogy lelkek jelentekmeg néki": miért ne történhetnék meg egyegyszerü emberrel is, ha folyvást csak azzaltépelödik.

Szinte érdeklödve kérdezé:— Ugy-é nem bántom meg, hogy meg-

kérdezem, ha eljött-e azóta kigyelmedhezKossuth?

Ezt vágták a szemébe azok a gorombaemberek is. Azokra megharagudott, mert ki-csufolták. A jó fiatal emberre nem. mert az

merö figyelemmel várta feleletét Jámborul fe-lelt neki, majdnem áhitatosan:

— Azóta nem jött el, hanem el fog jönniés eljön mindenki lelkének. Addig mást küldmaga helyett, nekem a feketeruhás asszonyt,és most magát az u r a t . . .

Már erre megdöbbent az ispán ur. Dehát az ember szeme még most sem forgott.

— Honnan tudja azt?— Honnan tudom? Hát ugy jött a

fejembe és nem akar belöle kimenni, hát hi-szem . . .

Az ispán meg sem állhatta, hogy ki neakarjon térni a dolog elöl.

— Az elébb azt mondta, hogy az éndolgomról akar engem értesiteni, hogy szeren-csét mond, meg akar örvendeztetni.

Mihály szeliden mosolygott.— Hisz épen ez az! Biztatni ajkarom,

hogy csak kéresse meg azt a leányt.Az ispán ur csak nézett, bámult.Hát ezt honnan tudja ez az ember?Az csak folytatta:— Az a leány szereti és most már hozzá

is adják, végezte jóizü rábeszéléssel.A szegény, vagyontalan ispánhoz, a dus-

gazdag uri kisasszonyt?Mintha csak a gondolatát is olvasta volna

az egyszerü ember s arra adna feleletet— Miért ne ? Akik együtt szenvedtek a

hazáért, együtt szerezték a szabadságot és ahazát, azoknak még a maradékaik is együvétartoznak . . . Igy hallottam én ezt, uram.

No lám, még sem olyan bolond ez azember, mint ahogy az ember gondolná.

— Lássa, milyen szerencse az. ha a nyulát nem szalad az uton az ember elött? Kü-lönben ezt meg sem. tudta volna.

Enyje, de furcsa medium ez az öreg!— És honnan tudja mindezeket?— Hát a feketeruhás asszonytól.Már megint bolondozik az öreg. Vaj-

jon melyikök alszik ? Ö-e, vagy az öreg ? Vagymind a, ketten ébren vannak?

Az öreg most már egészen más hangon,rendes elbeszéléssel kezdte.

, — Ne tessék csodálkozni! Én tudom,amit tudok. Itt ültem tegnapelött a kunyhónál.Amott az érnél állott az uraság hintaja. És agyaloguton a kukoricza mellett jött az ur éskarján vezette a feketeruhás asszonyt A hajafehér volt, akár a hó; az arcza akár a leg-szebb patyolat. Soha sem láttam szebb öregasszonyt. A tagot járták, a gabonákat néztékés a kukoricza-táblát Azt mondták: szép min-dén. Aztán megálltak itt a sarkon es engemnem láttak a kunyhótól és kukoriczától s ugybeszélgettek. Egyszer csak azt mondja az aszép öreg asszony az urnak: — Lajosom, haszeretik egymást, ne ellenkezzél, ne gondol-kozzál egy pillanatig. Ha szegény is. addhozzá a leányodat. Még a nagyapja ér-demeiért is odaadhatod annak unokáját,aki vele együtt küzdött a hazáért . . . Össze-tartozunk mi az idök végeig. — Akkor nemtudtam, mi érdeme volt az ispán ur nagyapjá-nak. Most már tudom és áldom is Istenemet,hogy megengedte látni az én dicsö óbesteremunokáját Az ur megfogta az öreg asszonykezét és megcsókolta. "Igazságod van, kedvesnéném, odaadom a Miikát neki" Nem is tud-ták, hogy a szavaikat más is hallja. De hátén azután alig vártam, hogy ezt az urnak el-mondjam . . . No, hát akkor már nem a lei-keink beszélgettek egymással? . . .

Az ispán ur hálásan, erösen megrázta azöreg kezét .. .

Az öreg pedig bizonykozni kezdett.— Higyje el szent igaz az, amit beszélek.Hogyne ? Hiszen ebben semmi csodalatos

sincsen. Ez nagyon természetes hypnozis.— Hanem most már nekem' is van egy

kérésem. Hátha az én szerencsém is megérke-

zik ? Tudja meg kérem, ki volt az a feketeruhásszép öreg asszony.

— Azt most is megmondhatom kigyel-mednek, az a generális özvegye.

Mihály összecsapta kezeit.— Teremtö Isten! Azé, akit felakasz-

tottak ?— Arra volt itélve, de beteg lett, végre

nem hajthatták, a börtönben halt meg.Mihály megint beléesett rögeszméjébe.— No lássa! Most mondja már, hogy a

Kossuth nem magukat küldte nekem maga he-lyett, az óbesterem unokáját s a szerencsétlengenerális özvegyét.

— Hogy, hogy?— Mert csak maguktól tudhatom meg a

legigazabbat, amit Kossuthtól nem érkeztemmegtudni. Senki sem haragudhat jobban arraa Görgeyre, mint az, akinek a familiája ötvenesztendö óta küzködik miatta, a dicsöség he-lyett a szegénységgel és az, aki ötven esztendöóta hordja a legsötétebb fekete gyászruhát.Mondja csak, hát bolondul vettem én ezt afejembe ?

— Oh, dehogy ! Hanem hát mondja csakkigyelmed: mi az. amit Kossuthtól nem ért rás most tölünk akar megtudni ?

Az öreg ember egészen mellé huzódotts nagy titkolózva kezdett beszélni:

— Hát uram, egész ötven esztendö ótanem hallok egyebet Ur és paraszt, okos vagybolond, vitéz katona vagy olyan is, aki mégcsak ágyut se látott életében, tud irást, nemtud irást, élt és látta, tudta az akkori dol-gokat, vagy csak hirét hallotta, mint a baka akávénak: mind azt beszéli, akárkit kérdezek,vagy nem kérdezek, — nem mond mást, csakhogy áruló volt a Görgey. Nem találtam em-bert, aki le tudjon czáfolni. Szeretnék bizo-nyosat tudni.

— Kelmed talán nem hiszi.. . .— Hiszem uram, hogy ne hinném? És

váltig szidom, átkozom. Kigázolnám a lelkétannak, aki mást mondana.

Most forgott erre azután igazán vadul aszeme, s ha örült, valóban ettöl volt megza-varodva. Megcsóválta nagy dorongját a fejefölöt t . . .

— Hanem . . . szeretném nem hinni.És leeresztette a dorongot kezében.No hát, mit mondjon az ilyen embernek,

aki a nagy, a szörnyü kétségtöl átkozódik:Szerencsére nem azt kérdezte, hanem ezt— Mit mondott az ur öregapja, az én

régi, jó óbesterem?— Miröl ?— A világosi fegyverlerakásról.— No hiszen, ezt bátran megmondhatja,

Nem felelös azért, amit az öregapja mondott.Ezért csaknem fogja agyonütni.

— Azt mondta, hitvány, gyenge katonav o l t . . .

— A már nem igaz. Azt nem mond-hatta . . .

— De igen! Azt mondta, hogy abban akényszerüségben, mely elöl már kitérni nemhirt, elveszitette a bátorságát.

— A hitét vesztette el, uram; nem nézettse Istent, se embert, hogy megadta magát

— Nem azt mondta. Söt inkább, hogyami egy bátor huszárnak nem mindig juteszébe: ugy gondolkozott, mint egy . istenesplébános. Éppen csak Istent és embert nézett,nem a katonai kötelességet és elöbbi harczainakdicsöségét. Ha hiba volt: az volt a hiba, hogylágy lett a szive. Istentelenségnek gondolta,hogy negyvenezer embert kétszázezer emberrellemészroltasson hiába. .

— Hm, hm ! És nem hitte volna az óbes-ter ur, hogy kivágjuk magunkat akár a világ-ból is.

— De igen. Hogy ne hitte volna? Megis mondta, meddig: öt napig, tiz napig, akáregész addig, mig egy szál marad . . . Egy katonaigy gondolkozik.

— Hm. hm! És nem mondta az óbesterur . . . már engedjen meg, hogy mindig igytitulálom - hogy miért nem csinált az aGörgey valami kötést? Kegyelmet minden-kinek " . . .

— Kegyességre adta meg magát s ö nemtehet arról, hogy, ha kegyesek nem vo l t ak . . .Épen ugy lehettek volna, mint ahogy ö irántaToltak, az öregapám iránt . . .

Mihály azt mondotta magában:— Nagyon jámbor volt, hogy hitt irás

nélkül. S tette utána elkeseredve: „Mégis öaz oka! Eladta biz az az országot, mindnyá-junkat. Nem mondta azt soha az óbester ur,hogy ö is ugy hiszi — megfizettek neki?

Erösködött. Csak firtatta erövel. Bizonyo-sat akart tudni. Hátha tudja valaki? És mégisazt várta, hogy leczátolják.

— Mindig azt mondta, nem látszik megrajta. Dominiumokat nem vett, se böségbennem uszik. Ö legalább nem cserélné el élet-módját, melyben faradsággal keresi kenyerét,annak az életmódjával, kinek, a jámbornak,még azt is rossz néven veszik, ha a betevöfalatja megvan.

Mihály gondolkozva lesüté fejét.— Biz' ez furcsa!Surán nagy lehangoltsággal tette utána :— No hát látom, az azutse tud többet

mint én.De hát tudja-é azt valaki ? Tud-e többet

valaki ?E pillanatban egy szelid hang szólalt meg

a közelökben.— Itt talán kaphatnánk egy ital friss

vizet.Arra fordultak. Csak pár lépés közelben

ott álltak az ur és az a feketeruhás öreg szépasszony, kinek olyan hófehér volt a haja.

Kézcsókra siettek.Mindketten meg voltak rendülve az észre-

vétlen érkezés meglepetésétöl és az örömtöl.Mihálynak csak ugy vert öreg szive a

nagy megindulástól. Az esze, lelke csak olygyorsan járt mint lábai és reszketö keze, melya korsót az árnyék alól gyorsan elörántotta.

No hát most mindjárt, igen is mindjártmegmond ez a korsó mindent.

És ettöl reszketett a szive is épen.Lehet ám, ez ennek a korsónak utolsó napja is.

Mihály csak tartotta a korsót, de nemnyujtotta föl az öreg asszonyságnak.

- Nem, nem! Ne igyék ebböl a korsó-ból, kegyelmes asszonyom!

Az Öreg asszonyság nyájasan mosolygott— Miért ne? Nem vagyok én, édes lelkem

öregem, amolyan kevély dáma. Magyar asszonyvagyok én, szivesen iszom én a szegény em-ber korsójából is, ha jó az az ember és jófriss viz van abban a korsóban.

Mindezekét olyan szépen tudta mondani,mintha csak imádság vagy valami szép énekhangzott volna ajkairól.

Legalább igy beszéli el azt az öregMihály.

— De kegyelmes, méltóságos asszonyom,tartozom megmondani, nem titkolom én e l . . .

S kimondta azt a nagy végzetes intést :— A Görgey ivott ebböl a korsóból ! . . .— Tudom, hallottam.Mihály csodálta, Az öreg asszonyság se

meg nem rázkódott, se meg nem irtózott, semeg nem dermedt attól a korsótól. Még csakel se halványult, még csak mosolya sem re-pült el. Csak egy pár könycsepp jelent mega pilláin.

Aki nagyon vizsgálódva néz, az elött mégaz ilyen apróság sem vesz el. De az a párkönycsepp másról is szólhat, de semmi esetresem a gyülöletröl.

Szép szeliden elvette s ajkaihoz emelte akorsót és ivott belöle hosszasan.

Nagyon szomjas lehetettAmig ivott, Mihály le nem vette róla a

szemeit Ahitattal, majdnem édes imádássalbámulta s az ö szemei is telefutottak könyel.

Soha sem hitte volna.A korsó' meg lett elötte szentelve.Nem állhatta meg, hogy ámulattal ne

szóljon, mikor ismét a kezéhez került:— És kegyelmes, méltóságos asszonyom

— bocsássa meg, ha kérdezem — nem át-kozza azt a Görgeyt?

Kifurta volna az oldalát, ha ki nempondja.

Az öreg asszonyság minden gondolkozásnélkül gyorsan tudott felelni.

— Nem átkozom. Az átok, ha igazságos,utoléri, akit megátkozunk; ha igazságtalan,visszaszáll arra,- aki az ajkán kiejti. S én jókeresztény asszony vagyok, édes öregem.

Mihálynak szeme-szája elállt s meg-bámulta a dicsö asszonyt, mennyei nagyságában.

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 23. oldal.

A szive mindent, sok, sok mindent meg-értett ; de az esze mégse tudott, mégse ismerttöbbet, mint eddig.

Vajjon kérdezzen-é még hát többet?Nem is kellett kérdezni. Az öreg asszony-

ság beszélt magától. Mikor bucsuzott, nem szo-moruan, de sóhajtva szólott:

— Tegye el azt a korsót, édes öregem.Sok pénzt adnak még azért magának, ha majdoda elteszik, ahol ama nagy idöknek minde-emlékét megörizik.

— Megérdemli? . . .— Meg!Mihály erre megragadta a kezét, össze-

visszacsókolta, könyei hulltak raja,, s elra-gadtatással kiáltott föl :

— Lássa, lássa! Én is azt hittem: azttartottam mindig, hogy megérdemli.

És aztán csodálatosan nyugodtnak éreztea szivét. Nem azt tudta meg. amit akart —de ugy érzé, hogy ez elég. vagy ez talán annáltöbb is volt.

Mert hogy mondhatná meg valaki azt.amit bizonyosan nem tud senki?

És várja, várja, hogy majd jönnek azérta korsóért.

Mikor jönnek el ért e ?Mikor? Hiszen megmondta Kossuth neki

álmában a nagy napot, mikor az emberekismét szeretik egymást s amint a keresztényvallás nagy imádságában meg van irva, meg-bocsátják az egymás büneit s mint hazafiaktalálkoznak a hazaszeretetben s egyesülnek.

Mikor az emberek minden szépröl, min-den dicsöségröl megemlékeznek, s megemlé-keznek azokra a dicsö nevekre, melyek amanagy idökre a legragyogóbb fényességet ve-tették.

Vajjon eszibe jut-e valakinek az a sze-gény öreg ember, akire egykor az ég mindencsillagát rárakták volna ?

Talán épen ugy el van felejtve, mint azöreg Mihály.

Az öreg Mihály nem röstelli a fáradsá-got. Elviszi messze, szülöfaluja községe házá-hoz azt a korsót, hadd legyen ott addig, migodajut arra a helyre, melyröl az a dicsö öregasszonyság beszélt. De hát Uram. teremtöm,olyan soká nem jön azért a korsóért senki!Vajjon eljön-e érte valaha valaki?

A bünös nö.— irta: Gróf To l s to j Alexei. —

Tolong a nép. Vig dobzörejbeKaczaj eseng s peng a czimbalom.Virulás, illat szanaszerteS közén a márványoszlopoknakTarkálló selyemfonalonAranyszin leplek ingadoznak.Pompában a nagy csarnokok.Mindenütt kristály s arany ragyog.Szitok s röhej az udvaron . . .S benn hószin asztalok körülPárnás padon száz ember ül.S vigan cseng tul czéczón, dalonRezgö dob. zengö czimbalom.S a dáridót mi sem zavarjaEs szóba kerül ez meg az:Rómának rég megunt hatalma.S Pilátus, a kevély, a gaz.S a pénzügy, béke, háboruS a vének — kiknek büne tenger..S ki szerte jár: a szomorú,A csudatékony isten-ember.

Az ó törvény fölé emelteÖ a szeretet tanait.Urat, szolgát egyként szeretveÖnkéntes alázatra int.Szelid bocsánat a tana :Nem jó gyülölnöd, boszut állnod,Áldással viszonozd az átkot! —És útja csupa, szent csoda:Szavára újra lát a vakS a bénák talpra ugranak,Ép lesz a kór s erös a gyönge,S nem kell hogy panaszkodjanak,Mezt nincs titok, rejtély elötte . . .

Szivekbe lát s nem birja senkiAz ö nézését elviselni. —Barátja ö mindenkinek.És minden emberi — mondja — megvált.Az ajka csak áldást rebeg.Átokszó még azon ki nem szállt;Istennek választottja ö,Az ihlet csodamüvelö.S küldöttjeként gyógyitva, áldvaA Jordán völgyét már bejártaS a szeretet hitét tanitvánMost erre jár majd szerteszét,Tizenkét hü, szelid tanitványImádja benne mesterét.

Köröskörül igy járta szerteA mulatók közt a beszédS a legszebb lány is fölemelteBorral telt arany serlegét.Lebüvöl buja piperéje,Csak kéjvágy eszel ki olyat!Emez egy életröl regélne,Mely csupa vétek s kárhozat,De ö oly szép . . . Ifju szivekE báj láttán hö lázba esnekS a bünös tüzre gyult szemeknekHevét megérzi sok öreg.A csábitó s incselkedö . . .Ugy villog hószin fogsoraS mosolya csupa déli höS hamvas válláról tétovaUgy hull a fátylak száz redöjeZuhatagként a lágy csipökre.Arany cseng karján derekánS száz vágyat ébreszt messze csengvénUj féktelen, vad kéj után.Dús ékszer villog, ég a keblénS bársony arczára árnyat öntveUgy ejt szemet s szivet gyönyörbeCsillámló gyöngysorral teleHajának sürü éjjele.Vak. siket, holt a lelke rég,Az arczán szégyenpir nem ég,Csókját ihatja mind. akiArany-hálát igér neki.

S hogy hallja im az uj regét,Szilaj daczczal néz szerteszétS kevély szép arczán semmi b á n a t . . ."Az ily bübáj le nem igázhat.Kaczagnom kell ily hös hatalmán.Fogadjunk hát. nos rajta, hadd lám,Rogy földre sütöm-é szememElötte? Nem, nem! — Sohasem!"Fogy. fogy a bor s vad dobzörejbeKaczaj cseng s peng a czimbalomTömjénfüst száll a fellegekbeS egy férfi tart az uton erreEs már betér az udvaron.Csodás szép arczán égi békeOly fenkölt ifju termeteS egyszerüsége s büszkeségeRajongó szent hévvel tele.Mind mind oly lebilincselö,Lelket meghóditó erö,A zaj, a fény nem hatja öt megS tán titkát kémli a -jövönek.Szivében semmi földi tévely,ügy áll ott busan, tele fénynyel,Az ur választott hive, höse,Olyan, mint ama fényes angyal,Ki egykor a lángélü karddalAz ös Rossz ármányát legyözte . . .S egyszerre im önkéntelenEltünt a szép lány hetyke kedve,Lesütné már szemét ijedve,S szavára gondol hirtelenS fölpattan ültéböl azonnalS a vendégtömeg sürüjétTestével nyilként szelve szét,Ugy nyujtja szemtelen mosolylyalAz uj vendégnek serlegét.„Vezeklés a tanod s lemondás?Nos h i t én nem hiszek neked.Oh, más az én hitem s tanom más!Nem igéz meg tekinteted.

A pusztát járod, te szegény,És böjtölsz ott negyven napig,Csupán a kéjért élek énS nem sirok, nem imádkozom.A szépség istenét imádom,Üdvöm csak bor, meg szerelem.Ah, szánlak erényes barátom . .Nem térithetsz meg sohasem !És kaczajától zeng a csarnok,S ott csengnek még a hetyke hangokS ott gyöngyözik még gyürüinA bornak ezüstszinü habjaS szavára válasz csendül im,A szép bünös borzadva halljaS már arcza halotthalovány . . .„Csalódik, téved a leány,E bánatos fenkölt alakAz nem a Krisztus, nem a Jézus,Csak János ez a galiléus,A mester tanitványa csak."

A dacz s a guny szavát nyugodtanUgy türi ott a méla férfi . . .S egy másik férfi lép be nyombanÉp tizenkét hü társ kiséri.Nézése csupa gyász s bocsánatNem szórja rajongás tüzét,De nagy, mély eszmék fénye áradHalvány arczárói szerteszét.Nem a nagy égnek angyala,Fanatikus próféta sem,Szellöcsókolta dus hajaVállára omlik fényesen.Oly egyszerü hosszu chitónja.. .Fölötte a szörme kigyózvaRedöllik karcsu termetén,Egész valója oly szerény;Szakálla a szép ajk alattSzeliden simul kétfelé,Szemében oly jóindulat,Amilyen csak az istenéÉs mintha csodás, néma ajkaIm szent békét lehelne szét,Ugy készti titkos áhitatraEgy vágy az emberek szivét.És némán s uj csodára várvaCl a vendégek sokaságaÉs alig mer lélekzeni . . .Ö pedig ott áll s néz tünödve,Néz szótlanul a vétkezökreS szelid szemét reáveti

. Irgalmas-szánón a leányra,Aki oly bünös és oly árva.Olyan volt e csodás tekintet,Mint hajnal ködös éj után.Érezte a czenkmultu lány,Hogy itt felé uj élet intettÉs ami bün és ami szennyLelkét sötétre mételyezte,Elébe tárult rémesenS ugy érzi, ah, hogy üdve veszve.Már tudja, élte, mily hazug voltS most nem érezhet mást, csak undortEmlékszik minden szóra tettre,Mi életét ugy tönkre tette.Emlékszik minden szégyenéreS eszébe jut az üdv, a béke.Siratja azt a régi kort:A gyermekség rózsás korát,Mit aztán szennyen sáron átOly örülten hurczolt, tiport.Szivén kinnal csak most hatottElöször át a bün ijedten . . .De ama szemböl ime egybenNyer büntetést s bocsánatot.Uj élet üdvét sejti lelke,Csák vére lázong benne mégS a régi dacz s a büszkeség . .Még egyet-kettöt lép remegveS a földre csörren serlege. —A csöndbe ugy sir, nyög bele,Oly görcsösen feszül a melleÉs ajka reszket, esd szeme,Ugy rogy zokogva, vezekelveKrisztus szent szine e l ibe .

Forditotta: Telekes Béla.

24. oldal. — Budapest 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

Shakespeare a nökröl.Irta: Milkó Izidor.

Nagy fejezet Shakespeare-ben a nö .Az ö asszonyai és lányalakjai egy-egy

külön tipus az ugynevezett szépnemböl, amely-nek dicsöitésére és kisebbitésére Homerosz ótaoly sokat irtak a poéták. Az öröknöiségbenrejlö örök rejtély Shakespeare-nek is érdekesprobléma. Müvei telvék szerelemmel, sok hátbennük a nö is, a szerelemnek oka, forrása,tárgya és czélja. Desdemonától Kleopátráig,Kordéliától Lady Macbethig, Imogentöl Goneriligitt van minden nöi jellem. Akiket itt látszunka Shakespeare szinpadján, ugyanazokkal talál-kozunk életünk utjain, amelyeket virággal szór-nak tele, de Golgotákká is tudnak változtatniaz asszonyok. S e költö, kiröl méltán irtaegyik bámulója, hogy Isten után a legtöbbetteremtett, biztos kézzel, a nagy alkotók csal-hatatlanságával rajzolta meg öket, azokkal aszilárd vonásokkal, melyekkel csak a lángelmeintuicziója dolgozik.

Pedig tudta, minö nehéz müvészet a . . .n ö i s m e r e t .

C y m b e 1 i n e-ja az ilyen czimü szin-játékban (V. 5.) ámulattal kiált:

Ki látEgy nön keresztül?

Nos, ha valaki, ugy ö volt az, aki keresz-tüllátott rajta — S h a k e s p e a r e ! Elöttenem volt talány ez a rejtelmes lény, amelytölnem idegen semmi idegenszerü, mely folyto-nos meglepetéssel szolgái az emberiségnek,amely akkor legcsalfább, amikor öszinténektartják, és akkor legmegbizhatóbb, amikorcsalfának hiszik. Ö ismerte a természetnek ezta bájos hibáját, e szivet, ez érzékeket, ez in-dulatokat, e szeszélyeket és szenvedélyeket,amelyeknek együttes neve: nö , s amelyeknekszolgálatában áll a világ.

Innen müveiben az a sok lehetetlenség-gel határos helyzet, amelyeknek lélektani okaa shakespeare-i nök jellemében rejlik. Hafigyelmesen olvassuk, vagy gondos elöadásbanlátjuk e müveket, akkor nem fogjak lehetetlen-nek vagy valótlanszinünek találni Anna királynöcsodás meghóditását a vérszomjas Rikhárdáltal, meg fogjuk érteni Desdemona kétségbe-ejtöen ügyetlen viselkedését a Jágö által rútulrászedett Othellóval szemben, s nem fogunkcsodálkozni Imogen páratlan önfeláldozásánvagy a Julia hirtelen magaodaadásán. MertShakespeare jellemei általában s a nöalakjaikülönösen, készen, érthetöleg lépnek a szin-padra, — a költöjük néhány szava bizton jel-lemzi öket s a shakespearei géniusz csalat-kozhatatlansága gondoskodik arról, hogy ejellemek mindvédig hivek maradjanak önön-magukhoz s ne tegyenek és ne mond-janak semmit, ami ellenkezik a termé-szetükkel. Ugyannyira, hogy ha egy Snaks-pere-rel kongeniális szellem támadna, amelynem ismerné nagy elödjét, az, ha e drámákelsö felvonásait rája biznak kidolgozás végett,mindannyit ugy fejezné be, ahogy azt Shakes-peare tette. Talán az egy H a m l e t - o t kivéve,melyet én nemcsak a shakespeare-i muzsa leg-sajátosabb és legegyénibb termékének, de ashakespeare-i géniusz tulajdonképeni megnyilat-kozásának, a shakespeare-i akarat és szellemkifejezésének tartok, — még fokozottabb mér-tékben, mint ahogy F a u s t a goethei muzsalegszemélyibb kifejezése.

Hamle t -nak hires és szállóigévé lettmondása is (I. 2.)

Gyarlóság, asszony a neved !bizonyára a shakespeare-i meggyözödés eröteljeskifejezése volt, valamint a VIII. H e n r i kczimü drámában (II. 3.) egy A g g h ö l g yajkaira adott vélemény is valószinüleg meg-egyezik a költöével:

Nösziv pedig csak aKitüntetésre, fényre, rangra vágy.

Ez az,' amiért annyi királyi nö és her-czegasszony küzd e drámákban; ezért tagad-ják meg apjukat Regan és Goneril; ezért se-git megölni Macbeth neje a skót királyt — sezért kell uszályhordással, farkcsóválással éstányérnyalással járni kitüntetések és rendjelekután annyi férfinak I Ez a nagy ember ismertea nöi gyengeségeket s aki értelemmel és figye-lemmel tanulmányozza a költeményeit, az szin-

tén ismerni fogja öket. Mert Shakespeare nagymüve — ez a háromszor tizenkét dráma —olyan, mint a leggazdagabb erü bánya: gaz-daggá teszi azt, aki kutat benne.

Hamlet kegyetlenül támadja meg Oféliát(III. 2.}. de brutális leczkéjéböl mások is okul-hatnak :

Hallottam hirét, festjük is magunkat!Isten megáldott egy arczczal, csináltok másikat;lebegtek, tipegtek, selypegtek; Isten teremté-seinek gunyneveket adtok, s kaczérságból tu-datlannak mutatkoztok.

S a szegény leányzó nem tiltakozik. Le-horgasztja szöke fejét s hallgat. Shakespearehölgyei abban különböznek (mert valamibenmégis különböznek) a többi asszonyoktól, hogynem tagadják, söt készséggel ösmerik be gyar-lóságaikat, mint például a Brutus Portiája is(Julius Caesar, II. 4.) a ki igy sóhajt föl;

Nönek mi terhes titkot tartani !Késöbb pedig felkiált:

Ah mi gyenge szerA nöi sziv!

Nem tagadják ök, a Shakespeare-i höl-gyek, csak magyarázzák, mentegetik a gyarló-ságot, melynek asszony a neve.

Viola a V i z k e r e s z t b e n (II. 2.)egészen öszintén vallja be :

Mi könnyü a szép hizelgöknek a nökViasz-szivébe nyomni képöket!Ah! gyöngeségünk az ok, nem magunk !A mint születtünk, olyanok vagyunk.Egy másik derék hölgy: a S z e g e t

s z e g g e l Izabellája se kevésbbé öszinte.Angelo igy szól hozzá (II. 4.):

Gyönge ám a nö is.Ö pedig feleli:Az: mint a tükör, hol magát szemléli,S mely oly hamar törik, mint képet ád.Nö! — Mentse ég! A férfi, vele élve.Megrontja lényét Mondj tizszer gyöngéknek :Lágyak vagyunk mint alkatunk s hiszünkCsalóka benyomásoknak.Lörincz barátnak is van mentsége a nöi

gyengeségre s a következö sóhajjal nyugszikbele ( R ó m e ó é s J u 1 i a, II. 3.) a változ-hatatlanba:

. . . hogy ne volna lengeA nö, mikor a férfi sziv ily gyenge!

Keményebb szavak is hangzanak el anökröl. Annyi baj éri tölük az embert s aShakespeare embereit is, hogy egyikböl-másikbólnögyülölö lesz, aki aztán kegyetlenül szóljameg öket. Régi dolog, hogy a férfiak igazságafurcsa egy igazság. Ha csalatkozunk egy nöben,akkor nem ö rá haragszunk, hanem az egésznöi nemre. A szegény Posthumus például,midön csalódni vél Imogenben, kétségbeesettenszidja (C y m b e 1 i n e, II. 5.) a világ összesasszonyait:

A férfiban vétekre tör, az a mi vágy.Nö része: ha hazugság, tudd meg, azA nöé; hizelgés, azé; csalás,Azé; kéj s álnokság, azé; boszú,Azé ; a dicsvágy, megvetés s hiuHivalkodás, a kéjvágy, gyöngeségÉs ingatagság s minden mondható hün,Mit ismer a pokol, azé egészbenVagy részben . . . Nem! egészben:Mert ép a bünben ök nem állandóak;De söt változva örökön, a perczesBünt fölcserélik félig oly idössel.Shakespeare legnagyobb gazembere: Jágó

is sok rosszat tud mondani a nökröl. A rosszemberek soha se voltak jó véleménynyel azasszonyokról; aki a legrosszabb köztük, aztermészetesen gyülöli öket. A nöt a poéták sa naiv emberek, a fiatalos lelkek szeretik, — abölcselkedök és a gazemberek rosszul véle-kednek róluk. Jágó mind a kettö: o k o s -k o d ó g a z e m b e r , aki elött mindenki csakannyit ér, amennyit n e k i ér. Mikor a sajátfeleségét szidja (0 t h e 11 ó, II. 1.), akkorcsak általános nögyülölségének ad — elégczinikusan hangzó — kifejezést:

A házon kivülKép vagy: szobádban nagy harang; a konyhánSárkány; ha vétesz: álszenteskedö;Ha bántnak : ördög; ha dolgozni kell:Játékra kész ; munkás nö csak — az ágyban.

S mikor Desdemona, aki Cassió szerintMinden leirást kecsben tulhalad,A természetnek legszebb remeke,

mikor a szépséges Desdemona igy szól hozzá:S rólam, ha kell,

Mi dicséretet tudnál mondani ?a gonosz ember maga megvallja:

Oh, drága hölgy, azt ne kivánd; csupánGyalázni tudok én.De, mert Desdemona nem tágit s minden

áron szeretetreméltóságokat akar hallani, végreJágó ekképen tálalja föl nöismeretét (II. I.):

A nö, ha szép s eszes : furfangos is ;Szépsége jó, de esze vizre visz.Ha rut mint éj, de amellett eszes :Elfeledni rutságát, szépet keres.Ha egyszer szép : nem lehet ostoba,Kap örököst,-akármilyen liba.Legyen bármily bolond és bármi rut,Több rosszat tenni szép s eszes se tud.Ki szép s amellett nem is kevély ;Beszélni tud s nagyon még sem beszél;Bár dus, nem üz fényt s kéjben nem hever,Fut a vágytól s csak néha mondja : jer !Ha sértve van s boszut tud állani,Boszuságát el hagyja szállani;Nem oly botor, hogy a házi kenyértEldobja uri hulladékokért;Magának, tartja szivét s meg se látjaHa széptevök tolonganak nyomába :Az, — ha ugyan szült ilyen nöt a föld —:Jó lesz szoptatni s árulni a sört.Szóval: a legnemesebb és legtökélete-

sebb erényü hölgy, például Desdemona, semvaló egyébre, mint hogy gyermeket szüljön,vagy — amennyiben közpályán akar müködni— hogy pinczérlány legyen. Méltó gondolkodáse fö-gazemberhez; ki csak azért tett rosszat,hogy rosszat tegyen, hogy valami rossz el-követetlen ne maradjon, — ez ördög-ember-hez, aki ellensége minden erénynek és gyülö-löje minden becsületnek.

Sokkal több joga és sokkal több oka vangyalázni a nöi nemet Learnek. Öt saját vérecsalta meg; saját leányai ejtették kétségbe-esésbe, kergették örületbe s utáltatták megvele az életet, a 'világot, az asszonyokat. Skülönösen az asszonyokat, mert hiszen Reganés Goneril is, akik oly rosszul bántak vele,szintén asszonyok. Itt már „bánki sértödés"forog fenn. Az öreg trónvesztettet a legnagyobbkeserüség érte s fájdalmas csalódása némi jo-got ad neki általánositani a bünöket, melyekrettenetes leányait szörnyetegekké csufitották.Még csak az egyik szörnyetegére : Gonerilregondol, mikor ( L e a r k i r á l y , IV. 6.) igykiált fel:

NézzetekAma mosolygó hölgyre. Arcza aztLátszik mutatni: keble csupa hó.Erényt fitogtat s elfordul, ha csakNevezni hallja a kéjt s a görényNem rohan neki mohóbban mint ö.

De nyomban eszébe jut, hogy a nönemböl valók azok a némberek, akik oly gya-lázatosan bántak el vele; akik kiüzték a va-donba, viharba ; akik elvették koronáját ésországát s kárpótlásul még csak hajlékot semadnak neki es menedéket az elemek kegyetlen-sége ellen — nyomban általánositani kezd aGoneril-gyülöletéböl nöutálat leszen:

Centaurok alul,Bár asszonyok különben. Csak övigBirják az istenek; mi azon alul van,Az mind az ördögé : ott a pokol,Ott a sötétség, ott a kéngödör,Mely forr és ég, ott büz van és enyészet.

A legerösebb szavak, melyek a világiro-dalomban a. nökröl elhangzottak. Ehhez fog-ható indignácziótj még Moliére-nél, ennél anagy asszonygyülölönél sem találunk. A legna-gyobb átkozódás a legnagyobb szenvedélyüköltönek tollából eredt. Ám a legnagyobb dicsé-retek nem töle származnak, Schiller dalolta elazokat és Hugo Viktor, akiknek nöalakjai ke-vésbbé eszményiek, mint Shakeapeare-éi, kiknek

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 25 oldal.

lirai természete azonban épen ugy megkivánjaa nödicsöitést, mint vallásos ember a templomünnepségét s az isteni tisztelet fényét. Semegyik, sem másik nem alkotott ImogeneketDesdemonákat, Portiákat és Violákat, de mü-veik telvék nöi kultuszszal, az asszonyi nemrimes imádatával. A náluk és mindenkinélnagyobb Shakespeare ránkhagyta a legnemesebbasszonyok legtisztább tipusait, de minden er-kölcsi bizonyitvány nélkül. A költö csak tette-ikkel és nemes lelkük megnyilatkozásaival jel-lemzi hölgyeit, — dicsöiteni öket az olvasófogja, akinek pótolnia kell a teremtöjük sze-rénységét.

Nökre vonatkozó mondásai között aligvan egynehány, amely föltétlenül magasztaló.A legdicsöitöbb talán a V e l e n c z e i ka l -m á r másfél sora, amelyeket Lorenzo mond(V. 1.):

Szép nök! ti mannát szórtok mindenüttA szenvedöknek!S a következö harmadfél a Talbot szájá-

ból, VI. H e n r i k második részében (II. 2.):. . . hol valamennyi

Férfi-szónoklat nem megy semmire,Egy nö jósága ott lefegyverez.Ez minden, ami három tuczat drámájá-

ban föltétlenül magasztaló csak olvasható anöi nemröl. Minö szegényes böngészet amagazdag aratás mellett, amelylyel akárhány ki-sebb jelentöségü, de a nöket jobban kedvelöpoéta kedveskedik a kutatónak! De ne keve-seljük. Többet tett Shakespeare az asszonyokdicsöitésére azáltal, hogy megalkotta testbenés lélekben egyaránt gyönyörüséges hölgyeit,semmint ha köteteket irt volna az erényeikröl,Diderot recipéje szerint a Schiller modorában.

Hogy mily nemes fogalma volt a nöies-ségröl, arra elég bizonyiték az az e g y sor,amelyet Angelo mond a S z e g e t s z e g g e lczimü komédiában (II. 4.):

Légy, ami vagy nö. Több ha vagy, nem az vagy.

Nincs is szüksége rá az igazi nönek,hogy több legyen, vagy más legyen mint azami. Elég szép társadalmi állás ez még ma is.

S amelyik nö kilép a nöiség határai kö-zül, az rendesen szemben találja magát a fér-fiakkal, akik benne azokat a tulajdonságokat tud-ják csak tisztelni, amelyek idegenek tölük: anöieseket.

Katalinnal mondatja ezeknek a tulajdon-ságoknak dicséretére a M a k r a n c z o s hö lgy -ben (V. 3.):

Lényünk miért szelid, gyöngédke, lágy,Világi baj s zavarra képtelen,Mint: hogy szelid kedélyünk és szivünkÁltal külsönkkel egyezök legyünk?Ugyanazzal, a Katalinnal, aki elöbb bösz

volt és fékezhetetlen, de utóbb belátja, hogyaz erély és a dacz nem nönek való, s igyérvel a szelidség mellett:

A durczás nö: zavart forrás vize,Tisztátalan, sürü és kellemetlen;S mert ilyen, a legszomjasabb se merSzörpölni abból enyhe esöppeket.

Az elöbb oly makranczos hölgy beösmerivégre, hogy a nöuralom: természetellenesállapot, s hogy a harczias nö : természet-telén nö.

Szégyenlem én, hogy oly dörék a nök,Hogy háborut üzengetnek, midönA békeért kén' esdekelniök,S fölényt, uralmat és daczot vadásznakÉp ott, ahol nekik szolgálni ésSzeretni és engedni illenék.Szerencsére a legtöbb asszony már házas-

sága elején — az elsö felvonásban — belátjaazt, mit a bösz Kata csak az ötödik felvonás-ban ismer be : hogy a férfi és nö viszonyábanutóbbit az engedékenység illeti meg. Tulzásbizonynyal, mit a brutális Petruchio állit (M a k-r a n c z o s h ö 1 g y, II. 1.) :

. . . csodás az.Mint megszelidül egy anyámasszony-Lovag mellett a legmakranczosabb nö,Ha férfi és hölgy egymagába' van.

Tulzás, mert anyámasszony katonái nemimponálnak az asszonyoknak, ellenben av a l ó d i f é r f i — még ha olyan bolondosmódon erélyes is. mint Petruchio — könnyenszeliditi meg a vadócz-leányt. Csak gyönge

férfi mellett tud erös lenni a nö. Legjobb per-sze, ha szeliditésre nincsen szükség s ha a nötermészettöl szelid s gyöngédségével tudjaellensulyozni a férfi erélyét. Ez esetben szelid-sége, gyöngesége, elnézöbb itéletet biztositrészére, ha esetleg vétkezik. A L u k r e t i aczimü költöi elbeszélés 178. versszaka mondja:

Viasz a nösziv, férfi szive márvány,,Ugy alakulhat, mint márvány akarja;A gyönge hódol, s csel, eröszak, ármányMás idegen minták után csavarja;Bal sorsa bünét hát ne rójjuk arra,

Ki oly bünös csak. mint viasz, ha ráValaki ördög képét vakará.

S ugyane költemény legközelebbi (179)strófája igy hangzik:

A nö kedélye nyájas, sima róna,Láttatja apró férgek seregit;A férfi, mintha zordon erdö volna,Odvakba titkos vészek búnak itt.Kristályon porszem feltünik legitt;

Bünt bátor arczczal férfi rejt csak el,Nö arcza nyilt könyv, minden vétkivel.

Thaisa is azt bizonyitja (P e r i k 1 e s, II.3.}, hogy csak a szende nöiesség hódithatjameg az igazi férfit, midön igy szól:

. . . férfi szemibenA bökezün osztó nö szemtelen.

Ahhoz a fontos szerephez képest, melyeta shakespeare-i müvekben játszanak az asszo-nyok, nemcsak magasztalást találunk bennükkeveset, de általános szentencziát se sokat.Akár Chesterfield leveleiben, akár Labruyérekarakterei közt, Rochefoucauld vagy Chamfortmaximáiban, akár Balzac regényeiben bövebbtermésre találunk, mint költönk szinmüveiben,nem is szólva arról a jó vastag kötetröl, me-lyet például Goethenek nökre vonatkozó mon-dásaiból és verseiböl lehetne szerkeszteni.Valószinü, hogy Shakespeare-t nem nyugtalani-tották annyira az asszonyok, mint az emlitettelökelö világfiakat s a német Olimpus jupiter-fejü poétáját. Objektivebben állott velük szem-ben más költöknél, egy bizonyos impassi-bilité-vel s ezért kevesebbet beszél rólukáltalánosságban, de jobban jellemzi öket egyespéldányaikban. Az a kevés azonban, ami ki-jelentésszerü a müveiben, az mindig érdekes,— nemcsak azért, mert az avon- hattyútólered, de azért is, mert sokak által érzettigazságokat szerencsés és meggyözö formábanfejez ki. Nincs itten semmi banalitás, jelentö-sége van itt minden mondásnak s ha Vala-melyik állitása nem uj, akkor bizonyára ere-deti és szép a forma, melyben kifejezésre jut.

Mily szépen mondja például a C y m -be1 ine-be l i királyné (III. 5.) Imogenröl smily jellemzö a gyöngédlelkü és finom kedélyüasszonyokra:

. . . asszony ö,Oly gyenge gáncsra, hogy a szö verés,S verés halál neki.

Hallva e szavakat, az ember nemcsakImogent, Shakespeare-nek ezt a tiszta, szüziesés hüséges hölgyét látja maga elött, hanemmindazokat a gyöngéd nöi lényeket, a kikkelszemben a kemény szó: durvaság s a szigor:kegyetlenség. Magunk elött látjuk mindazokata nöismeröseinket (s én reméllem, hogy mind-nyájunknak vannak ilyen ismeröseink), akikneknemes érzékenysége elött hódolattal kell meg-hajolnunk s akiknek kedveért szivesen tiszteljükaz egész nemet, amelyhez tartoznak, — mégazokat a nöket is, akik nem hasonlitanakhozzájuk.

A n ö e r é n y r ö l gyakran van szóShakespeare müveiben. Vannak darabjai, ame-lyekben nem is igen beszélnek egyébröl —S z e g e t s z e g g e l , C y m b e l i n e —találunk hát imitt-amott egy szentencziát isróla. Oktavius Caesar mondja A n t o n i u sé s C l e o p a t r a - b a n (III. 10.), hogy:

Jó szerencsében sem erös a nö,De a nyomor a Vesta-szüzet isMegtántoritja.

Cloten pedig C y m b e l i n e - e n (IV. 1.)az ö durva prózájával igy nyilatkozik :

Az olyan asszony, aki könnyen illásra veszi adolgot, hamar illik akárkihez.

Mig Pázsiné a W i n d s o r i v i g a s z -s z o n y o k - b a n (IV. 2.) ekképen fejti ki azálláspontját :

A nö becsületes s vig is lehet;Ki vig, pajzán, az nem mindig gonosz,De lassu viz — mondásként — partot mos.

Olyan három sor, amelyeket IV. Henrikkirály korában mondott egy windsori asszony-ság, de elmondhatott volna akár tavaly egydunántuli vagy tiszáninneni magyar menyecskeis. Bármely kor- és nemzetbeli polgárnö közön-séges gondolkozásának a kifejezése ez. Ki itéloly szigoruan s egyuttal oly léhán az ember-társáról s különösen az asszonytársáról, minta közönséges asszony?

Jágó végül csuful rágalmazza meg avelenczei nöket, de mert ezek se rosszabbak

— de persze nem is jobbak — mint másország vagy városbeli nöszemélyek, hát ideigtatom az ö itéletét is ama mondások közé,amelyek általában vonatkoznak a nökre. Acsufnyelvü ember (0 t h e l1 o, III. 3.) igyárulkodik :

Velenczét én igen jól ismerem,Oly dolgokat lát sokszor ott az ég,Mit nem szabad a férjnek látnia.Nem arra van gond: meg nem tenni aRosszat, csak azt titokba tartani.Egy költöi beszélyére : L u c r e t i a-ra

maradt, hogy megvédelmezze a b u k o t tn ö t s kegyelmet kérjen számára. A 180.versszak ez, mely igy hangzik:

Ne káromold az elhervadt virágot,Korhold a durva hervasztó telet;Gáncsold a gyilkost s nem akit levágott.Kárhoztatást ne mondj a nö felett,Ha férficsábok áldozatja lett;

Férfin a bünsuly, ki szégyenbe rántGyarló szegény nöt martalék gyanánt.

Miután Hugo Viktor egyike ama néhányfrancziának, akik érdemesnek tartották aShakespeare-rel való foglalatoskodást, hát nemlehetetlen, hogy ez a versszak inspirálta ötO h n i n s u l t e z p a s u n e f e m m e q u it o m b e kezdésü hires költeményének a meg-irásánál. Mentül nagyobb és egyetemesebb va-lamely költö, annál inkább utánozzák, mertmennél univerzálisabb, annál általánosabbak azigazságai. Hányszor ismételték már kölönbözöformákban az Alban herczeg kétségbeesett fel-kiáltását is a felesége gonoszsága felett (Lea rk i r á l y , IV. 2.):

Ördögben a rútság, mely sajátja,Nem oly borzasztó, mint nöben.

Nemcsak egyetemes és mindenki által ér-zett igazság, de egyszersmind finom kifejezéseannak az esztetikai törvénynek, hogy csakegymáshoz illö dolgok lehetnek szépek s amazetikai szabálynak, hogy csak egymáshoz illölelki tulajdonok hozhatnak létre harmóniát.R ú t s á g alatt itt lelki romlottság, erkölcsirutság értendö s igy természetes, hogy legbor-zasztóbb az a nöben, kitöl, nötiszteleténél fogva,a férfi azt legidegenebbnek tartja.

Általánosan érzett igazság, melyet min-den parasztleány ismer, az is, amit Imogensóhajt (C y m b e 1 i n e, III. 4.):

Férfi-eskü a nök árulója.Mert a nök még többet hisznek a fér-

fiaknak, mint ezek az asszonyoknak, s annyibizonyos, hogy a férfiak több árulást követnekel ellenük, mint viszont. De ha boszuállásrakerül a sor, akkor (a nöi nem böbeszédüségeellenére) többet szitkozódnak a férfiak. Férfi-ajkakról mindig több panasz hangzott el a nökellen, mint asszonyszájból a teremtés uraivalszemben. Még a paraszt, ki a kigyót hozza azegyiptomi királynönek ( A n t o n i u s é s Cleo-patra, V. 2.), még ez az együgyü embersincs megelégedve velük:

Az asszony isteneknek való falat, ha nemaz ördög fözte; de biz isten, azok a lator ördö-gök sok boszuságot csinálnak az isteneknek azasszonyokkal, mert minden tizböl, amit terem-tenek, ötöt az ördög elkaparit.

Ugyancsak e római tárgyu tragédiábanmondja (I. 2.) Enobarbus:

Ha meg kell lenni: hadd haljanak megaz asszonyok! Semmiért, kár volna föláldozni

26. oldal. — Budapest 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

öket, de valami fontos dologgal szemben annyik,mint semmi.

Mindkét nyilatkozaton meglátszik, hogyCleopatra büvkörében termett Ugy a paraszt,mint a már finomabb gondolkozásu udvariember csak élvezeti czikknek nézi az asszonyts ebböl a szempontból foglalkozik vele. Merta nö az, akinek szelleme áttengi környezetéts nincs természetesebb, mint hogy az egyip-tomi királyasszony társasága másképen itél anökröl, mint például Portiáé.

Épen Cleopatráról, a tragédia hösnöjérölmondta egyszer Pascal, hogy ha pisze lettvolna az orra, most másképen rajzolnákEurópa térképét, hát még ha Enobarbus ke-resztül vitte volna az elméletét ! Nem Shakes-peare mondta, de azért igaz. hogy akkor nemis volna világtörténet. Mert. ha asszonyok nemlennének, akkor kik csinálnák azt meg*?

Pedig egy asszony : Rozalind vallja be(A h o g y t e t s z i k , IV. 1.), hogy az eszüknem épen tizenhárom próbás:

Csukd egy asszony eszére az ajtót.Kimegy az ablakon ; zárt be ezt,Kimegy a kulcslyukon ; dugd be ezt,A füsttel is kiröpül a kéményen.

Általában azt tartják, hogy beszédbenerösebbek a nök, mint gondolkodásban s hogynyelvük tultesz az eszükön. Örök témája avigjáték-, bohózat- és humoreszkiróknak, —Shakespeare nem foglalkozik ily banalitások-Ital. Elmés, kedvesen csevegö hölgyei mellettbemutat nem egy oly asszonyt, aki tür, szen-ved, gondolkodik, de vajmi keveset beszél. (CsakVirgiliára gondoljunk, a nagy Corolianus felesé-gére, aki magába fojtja érzelmeit s alig szól egy-néhány rövidke mondatot.) Igazi fecsegö asz-szonynyal csak egygyel találkozunk Shakes-

peare-nél: a Julia dajkájával. A többinekmindnek van valami mondani valója, — csakez az egy beszél hiábavalóságokat. Nem isigen figurázza ki költönk az asszonyok szaporabeszédét. A komikai hatások ez olcsó eszközétátengedi az apróbb iróknak, — nagyobb dol-gokról dalol Shakespeare, aki csak egyetlenhelyen foglalkozik e nöi gyengeséggel. Dárdásinas mondja a K é t v e r o n a i i f j u - b a n(DL 1.), hogy:

A lassu beszéd a legkiválóbb virtusaz asszonyokban.

Sokat és sokfelé foglalkozik még Shakes-peare a nökkel s az ö sokféle tulajdonságaik-kal, de általános szentencziát, amely rájukvonatkoznék, nem találtam többet a Shakes-peare-i müvekben. Mert amit költönk a nöiszépségröl, a nöi hüségröl, a nöi becsületröl segyéb nöi dolgokról tud mondani, az más feje-zetekhez tartozik.

S igy a nökkel — akikkel nem jó kez-deni — e helyen legalább végeztünk.

Az oroszlán.

Varga Dániel bizony sohasem hitte volna,hogy erre a sorsra jut.

Csinos vagyont örökölt az apjától, amelyhezvalahol az ösz-utczában szép kétemeletes házatis ajánlottak neki. Ráadásul persze egy bete-ges leányzót is kináltak hozzá, elökelö szárma-zásut, nagy összeköttetésekkel. Varga Dánieltermészetesen azt mondta r á : Köszönöm (ké-rem a nemes hozományvadász-czéhet, ne rá-zogassa hitetlenül a kollektiv fejét) és mertaz apai száz hold gazda nélkül nem marad-hatott, bucsut mondott az egyetemnek és menthaza parasztnak.

Igazi földturó parasztnak, aki maga-magá-nak az ispánja, kasznárja és ha ugy fordult adolog sora. még a bérese is. Hiszen a tizediköregapja is paraszt volt, aki csak azért kapottnemességet néhai jó Zsigmond királyunktól,mert valahol Szendrö alatt vagy tiz törökötfogott el, ami abban az idöben nem is voltvalami nagy virtus. A hány Vargának tizediköregapja volt (pedig azt hiszem, valamennyi-nek volt), az mind megkaphatta volna a ku-tyabört.

Csak a tiz törökhöz lett volna alkalma-tosságuk.

Manapság még törököt se kellene fogniok.

Annál dicséretesebb volt Varga Dánieltöl,hogy nemes-ember létére maga-magától állt beparasztnak. Annyira parasztnak, hogy még aházasságával sem kereste az összeköttetéseket.Elvette az özvegy tiszteletes asszony leányát,akinek a nevelésére a négy bátyja mellettbizony alig jutott valami. Megtanult mégis min-dent, amit az édesanyjától megtanulhatott. Ala-posan értett tehát a dorongos-fánk készitésé-hez és a kolozsvári káposzta mesterséges ösz-szeállitásához. Tudott festeni a himzötüvel,pompás lábformákat mintázni a kötötüvel; vi-dámabban énekelt a pacsirtánál és igazi kö-nyeket sirt Maróth bán szomoru sorsán. Adekadensekröl azonban soha sem hallott, éspasztellrajzokból nem tudott hangulatokat ki-olvasni. Zongorán nem kalimpálta a „ Velenczeikarnevált", a Malthus tulnépesedési elméletérölpedig fogalma sem volt.

Igy hát nagyon természetes, hogy VargaDánielnét a jó Isten nyolcz egészséges gyer-mekkel áldotta meg. Nem is igen emésztettemagát, hogyan találnak majd helyet a társada-lom teritett asztalánál. Az ura is gond nélkülnézte a jövendö napokat, mig a gyerekek ki-csinyek voltak. Hiszen hallott ö hajdan vala-mit azokról a bizonyos mezei liliomokról.

Mert bizony Varga Dániel nem voltolyan ember, akit a szó psychologiai értelmé-ben „un intellectnel"-nek nevezhetnénk. Abbana vastuskó fejében nem igen fejlödhetett ki aszellemi elökelöség iránt való azaz érzék, amelyaz utszéli morált nélkülözhetövé teszi. A gazsá-got nem szerette, akármilyen szépen ütötték isnyélbe. Tudott szeretni hevesen és gyülölnimélységesen ; jó barát volt és nyilt ellenfél;bizott mindenkiben, mig meg nem csalták ésnem akarta visszacsalni azt, akinek egyszerhátat forditott. Valami csodálatos makacsság-gal csüngött mindenen, amit igaznak tartott.Nem is csoda, hogy jó barátja alig maradt, el-lenségei pedig csodálatosan felszaporodtak.

— Az embergyülölö, mondták fiatal-házaskorában a szomszéd* város bálrendezöi. Bizo-nyosan a feleségét félti, azért nem viszi sehova.

— A zsugori — szólták meg barátai —világért sem irná alá másodszor a váltónkat.

Azt persze már elfelejtették, hogy az elsöváltót is a zsugori fizette ki ; arról is csak el-vétve beszéltek, hogy a felesége tiszta becsü-letét majdhogy az élete árán nem váltotta megaz az embergyülölö.

Mert Varga Dániel szerette az embereketés a világért sem féltette tölük a feleségét.Csörgös szánon maga hajtott a k k o r a vá-rosba azzal a virágharmat, gyöngyvirágszálmenyecskével (ezekkel a paraszti epithetonok-kal ö maga ékesitette fel a feleségét), haddlegyen része a világ gyönyörüségeiben neki is.Legszebb is volt az ö asszonya azon a bálon,a legkapósabb is. Akit leánykorában meg semláttak (hiszen még kelengyére valója sem volt),azt mint asszonyt a legnemesebb vadnak ismerteel maga a gróf ur ö méltósága is. Pedig ez agavallér potentát nagy vadász volt és ha rajtamulik, szent Hubertus mellé Don Juant is aszentek sorába emeli. Agancsokkal legalábbDon Juan nevében látta el alattvalóit. Tánczközben azután a lesben álló föügyésznéneknagy megbotránkozására módját is ejtette va-lahogyan, hogy a legnemesebb vadnak ott csó-kolja meg a kezét, ahol a keztyü végzödik ésaz egyszerüségében is csodálatosan bájosrózsaszinü ruhácska ujja kezdödik. Keskenykis sávocskában tünt elö ottan a piros vértölduzzadó hófehér hus.

A lesen álló föügyészné természetesenmeglátta. Ki csodálhatná tehát, hogy másnapmár az egész megye látta és megláthattákVarga Dániellel is a jó barátai?

De meglátta volna amugy is. A feleségesiró szemén, piruló arczán. Szomoruságábólazt is megértette, hogy nincs mitöl tartama.

Mert az igazán modern asszony ilyenkornagyon jókedvü és beszédes. Jókedvü, mertnem fél; beszédes, mert biztat.

A Varga Dániel Ilonkája azonban sirt ésfélt. Sirt, mert szégyelte magát attól a „vénmajomtól", amint ö méltóságát nevezte nagy-boszusan. És félt, mert az ura életét féltette.Az ura nem is háborgatta ebben az üdvösfélelemben. Másnap korán reggel a városbahajlott és a délelötti konyakozásnál mindená probos nélkül vágta a patentát szeme közé:

— Neveletlen pimasz!Nagy háboruság lett ebböl. Varga Dániel

paraszti sorban állt ugyan, de nemes embervolt. Amolyan földesur-féle, tehát teljesen pár-bajképes. Ki is állottak még aznap. A méltó-ságos ur golyója fütyült egyet és a parasztmellét át meg átjárta.

A sebet a szegény asszony ápoló kezegyógyitotta meg, a méltóságos ur sebére, a„neveletlen pimaszra" pedig a tiszteletére fel-vonult helyi nagyságok tettek gyógyitó flastro-mot. A szónokok hangos gesztusokkal ismertékel ö méltóságát a megye elsö gentlemanjének.

Mert hát hiába, tömérdek a függetlenmeggyözödbsü ember Magyarországon.

— Pedig nagy veszedelemben forgott öméltósága, meséigették a segédei. Annak azembernek a két szeme ugy villogott, akár atüzes parázs; sürü, fekete haja meg széjjelállt a fején, mint valami sörény.

Rengeteg markával majd szétnyomta apisztolyt. Ha nem czélozni kellett volna, hanemütni, százfelöl szedték volna össze a gróf urméltóságos koponyáját.

— Olyan volt, mint valami oroszlán. Megsem rezzent, mikor a mellébe kapta a golyót,mondta az orvos.

Rajta is száradt az „oroszlán" név. Mégakkor is ugy hivták, amikor sok, sok esztendömulva szomoru vendég érkezett az. oroszlánbarlangjába, A nyomoruság.

II.Száz hold föld nem akkora birtok, hogy

egymásután öt inséges esztendönek a csapásaitkibirja.

A dorongos fánknak meg a kolozsvárikáposztának a készitésmodját tehát már rég-óta csak elméletileg ismerte szegény Vargáné ;annál többet varrt. Szép, bár nem épen diva-tos szoknyákat a három leánykának, a magaviseltes holmijából, és ruhákat az öt siheder-nek az ura elhagyott ruhadarabjaiból.

A három nagyobbik már gimnazista volt.Varga Dániel ismerte ugyan a jelszót: „Iparramagyar", de hát a szomszéd város szabóihozmeg csizmadiáihoz csak nem adhatta a pom-pás fiukat szárazdajkáknak. Ha végeztek, majdcsak kiszoritanak maguknak egy darab kenyeret.Pali, a legöregebbik, már a negyediket járta.Olcsó koszton volt két testvérével együtt, atemplomszolga adta nekik. A sekrestyések ren-desen uri passzióju emberek: vagy isznak, vagykártyáznak. Dobacsek Péter uram nemihatvánmást, mint bort, borra pedig nem lévén ele-gendö alkalmatossága, szerény uri házában akártya sportját üzte. Elnyeregette a szomszé-dok garasait, a vizek apadásának idején pediga fiukat avatta be müvészetébe, akik szivesenszórakoztatták az öreget. Hiszen valamivelcsak kellett kárpótolni a derék egyházfit, amiértolyan nevetséges áron tartotta jól a fiukattélen sülttökkel, nyáron meg fött burgonyával.

Hanem azért a fiuk szépen fejlödtek. Atitkos kártyaconventiculumok csak a kombi-náló képességüket fejlesztette, a jellemükön megnem rontottak. Hiszen csak babba ment az egész

Különösen Pali fejlödött gyönyörüen.Nagy, erös fiu lett, aki rövid egy-két hónapalatt ki-kinött az anyja varrta ruhákból. Egé-szen az apjára ütött; épen olyan villogószemü,feketesörényü, erös öklü volt, mint az édesapja.

Katonát csinálunk belöle, honvédtisz-tet — mondogatta az anyja.

— Ha csak volna miböl. Ez a néhányszáz forint, ami az igavonók eladásából mégmegmaradt, vetömagra, adóra kell. De ha ráis költöm, egy esztendöre sem elég.

— Hát hiszen ne is fizetönek adjuk be ;hadd küldje el a megye. Két ingyenes helyevan, az egyiket csak megkaphatjuk! Régi,nemes familia vagyunk mind a ketten, a fiu megolyan, mint egy fiatal tölgyfa. Jeles tanuló iskülönben. Kit is tehetnének elébe?

A szegény asszony szeme felvillant. Csakolyan hirtelenül elfutó fény csillant föl azok-ban a régóta kialudt tüzü szemekben, de eza gyorsan fellövelö láng is eléggé megvilági-totta, miért repült a k k o r beléje az az ot-romba nagy bogár.

Pedig ez a láng csak az anyai büszkeségfényével égett.

— Pártfogók utón kellene néznünk, foly-tatta. Igaz, régóta visszavonultunk a világtól,de talán mégis csak akad valaki. Holnap ugyis

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 27. oldal.

a Tárosba mégy a kosztpénzzel, az igásokárát is a takarékba akarod vinni, befordulhat-nál talán a megyeházába is . . .

— Ugyan kihez, kis csacsim t e ? Nincsenott nekem senkim.

— Igaz, igaz; de látod, olyan régi his-tória már az, aztán olyan nagy igazad is volt.Talán jóvá tehetné az öreg méltóságos és be-ajánlhatná a fiunkat.

Megczirógatta az ura homlokát és hogyélét vegye a szónak, maga is jót nevetett azötleten.

De érezte, hogy az ember homloka ke-mény ránczokba huzódik a puha simogatástól.Hirtelen elkapta a kezét, mikor az ura felriadvakérdezte:

— Miféle méltóságos?Már nem nevetett, mikor ráfelelt a hara-

gos kérdésre. Letérdelt az ura elé, fejét azölébe hajtotta, ugy mondta neki kérlelö rá-beszéléssel :

— Igen, a grófot értem. Látod, öreg asz-szony lettem én már azóta, régi dolog is márnagyon. Szegények vagyunk és a szegények-nek alázatosság illik. Bocsásson meg nekünk afiunk kedvéért.

Varga Dániel nem felelt a kérlelésre.Megcsókolta a könyörgö asszonyt és csak eny-nyit mondott;

— Holnap reggel indulok a városba; apénzt tedd a vadász-rokkom oldalzsebébe. Mostpedig fektesd le a kislányokat és jó éjszakát.Már a szobájában volt, mikor az igazi válaszkitört a szivéböl. Kikereste az asszony régiarczképét, azt a nagyon régit, azt az akkorit.Sokáig nézegette szeretö szemmel, édes mosoly-gással és mondta:

— Szegény, szegény édesanya.Aztán ökölbe szoritotta a kezét és keserü

nevetéssel tette hozzá:— Ö bocsásson meg nekünk!

ÜLMásnap kilencz óra felé már közel volt a

városhoz Varga Dániel. A reggeli óra ellenére for-rón tüzött le az égröl a nap. A sárlguló kalászokhalk zizegéssel verödtek egymáshoz. Gyéren me-redeztek a gyalogösvénytöl szegélyzett táblákon,mozgásukat mintha nem is a szellö: a remény-ségét veszitett földnépének sóhajtása okozná.

Az ösvény a táblák közül hirtelen csava-rodással a vasuti átjáróhoz fordult. A töltésinnensö sinjén, beléakadt hátulsó kerekekkelszénásszeké állt, a széna tetején meg kényel-mes nyujtózkodással feküdt a kocsis. Ökölnyigyerekember.

Ostora a töltés porába hullott a kezéböl,maga meg a friss szénába temetve a fejét aperzselö nap ellen, csendes pihegéssel aludtboldogan.

A szekérbe két ökör volt fogva. Azegyik valahogyan kiszabaditotta a fejét azigából és a töltés gyepes lejtöjén elterülve,kérödzött nagylustán.

A másik bámulta a pipacsos mezöt. Mértis, hogy azok a bolond emberek azt a fakóbuzát vetik és nem ezt a szép piros virágot?

Varga Dániel nagyot ütött rá a botjával,amint a töltésre kifordult.

— Ho-hó! —kiáltotta, indits már Csákó,vagy minek hivnak!

Akkor vette észre az akadályt, a csende-sen kérödzö másikat.

A távoli kék égen pedig egy lapdányifüstgomolyagot.

— Hé, kocsis, emberek ! — kiáltotta ésaz örház felé fordult. De a kocsis édesen aludttovább, az ör pedig . . .

Igen, a részeg ör ott babrált a vészjelzökörül és egyre hajtogatta, milyen bolond az aparaszt. Gyerekre bizza a szénáskocsit, aki ittalszik el a pálya közepén.

Megbicsakló lábán ide-oda dülöngött ésbamba nevetéssel mondta:

— Pedig fel kell ám rántani azt az ökröt,mert még baj lehet ! Az a lapdányi füstgomolymár sürü piszkos-barna gyürük tömegévé vál-tozott és jött közelebb.

Varga Dániel nem feleselt az emberrel.Azt hitte, az állat elöbb megérti.

Nógatni kezdte, de az állat nem mozdult.A gyürük gomolyogja pedig rémitö gyor-

sasággal futott a kocsi felé.

A sineket kattogó zakatolás reszkettettemeg és a tulsó fordulónál feltünt az ostoba,kegyetlen gép.

Varga Dániel gyorsan a gyerek utánnyult. Leemelte a szekérröl és lefektette a fübe.Ott tovább aludt.

— De a vonat, a vonat! — kiabált két-ségbeesve az ör. Nekimegy, kisiklik, százemberhalál.

. És tolta volna ügyetlen erölködéssel aszekeret.

A gép már ott prüszkölt, sziporkázott,alig ötven lépésnyire.

Varga Dániel a részeget egy csavarintás-sal az árokba lökte, aztán széles vállával neki-feszüit a szekér hátuljának.

A meleg szél feléje csapta a füstöt. Ottállt eltakarva, mint a felhök közé burkolt Isten,aki segitséget hoz.

Hangos nyikkanással emelkedett a kéthátulsó kerék a sin fölé.

A széna féloldalt dölt, Csákó rántottegyet és a következö pillanatban szekerestülaz árokba gurult.

A vonat pedig éles fütyüléssel vágtatottel Varga Dániel mellett, épen csak hogy félreugorhatott az utjából. Arcza kipirult, mellelihegett, sürü szürkülö haja kuszáitan csapó-dott homlokára.

Felemelte az öklét, megfenyegette a ré-szeget és aztán ment tovább nyugodtan. Meg-ütötte a vonat szele — és egy izma sem rán-dult meg belé.

Nem is sejtette, hogy a halál szele volt.— Üssön beléd a kö, dünnyögte a ré-

szeg. Lássa az ember, olyan haragos mint va-lami oroszlán!

Az oroszlán pedig ment nagy nyugodtana fiai után.

Dobacsek uram tele volt dicsérettel ésdicsekedéssel. Hogy milyen pompás gyerekek,milyen jól tanulnak, milyen keveset szórakoz-nak. Ezt némi szemrehányással is mondta, mi-vel csak hébe-korba foghatta öket harangozásigyakorlatba a sok tanulás miatt.

Varga Dániel sorba csókolta a diákokat,kifizette a kosztpénzt, kinézett a buzapiaczraés hallgatta nagy örömmel, hogyan szökik fölfeléa buza.

Már a kinek van.No de ez a kevés is valami. A meglevö

néhány száz forintot tisztán a gyerekekre for-dithatja majd. Milyen derék kis kadét lesz be-löle, gondolta nagyvigan.

Igy fordult be a "Kék Struczmadárba",a város egyetlen vendégfogadójába, hogy meg-ebédeljen.

Benn az étkezöben vig poharazás folyt.Kerek Bandi, Polcsák Rudi, az Iváncsics Pájómeg a többi régi czimbora mind ott mulatott.Épén vásár is volt a városban, most csináltákaz uj kötéseket a drága buzára.

— Igaz, hogy 11 forint a buza? —kér-dezte nagy örömmel, amint belépett.

— Hohó, hát téged is a városba hozottaz öröm! — kiáltott feléje Pájó és mindjártmeg is ölelte. No hát ha itt vagy, el sem sza-badulsz tölem. Mulatni jöttél, ugy-e ?

— Nem biz én, hanem a fiam miatt.Csak megebédelek, aztán indulok haza.

— Haza ám a manóba! Aztán mi van afiaddal?

— Viszem magammal haza, onnan, mega Ludovikába.

— Ejnye te! hát már akkora az a gye-rek ? Persze alapitványosnak ?

' — Dehogy annak ; pártfogás kell ahhoz!Már meg is ebédelt, de Iváncsics Pájó

még mindig mellette ült. Biztatta, igérgetett.Hogy neki fényes összeköttetései vannak odafönt: egyik nagybátyjának a sógora épentanácsos is a miniszteriumban. Az sok min-dent kivihet, „mert tudod", sugta a fülébe,sma sokat adnak a hazafias nemzetiségekszavára. Beprotegállak öcsém, isten ucscse,beprotegállak!"

A szomszéd szobában, régi megyei szo-kás szerint már együtt ültek a kártyások.

Négy asztalnál is ütötték. Egyik borizühang kikiabált:

— Hé Pajó! Nem mersz bejönni amiattaz erényhös miatt ?

— Söt azt is hozom — felelt a protek-

tor és gyöngéd eröszakkal tuszkolta Vargátbefelé.

De Vargát nem is igen kellett erösza-kolni, A jó bor (régóta nem volt része benne),a biztatás, a nagy buzaárak egészen felvidi-tották. A régi gondtalan diákesztendök jóked-vével nézte a játékot és gyönyörködött a gyü-rött, piszkos ötösökben és a kéken mosolygótizesekben. Csak ugy hemzsegtek a tálczán,bizony, gyönyörüség is volt nézni.

Épen Kerek Bandi huzott be egy nagyzsinórt; lehetett vagy háromszáz forint.

— Istenem — gondolta az oroszlán —ennyi pénzzel esztendöre is elláthatnám azta fiut.

És nézte, nézte, hogyan repülnek, szállin-góznak azok a könnyelmü bankók.

— Hát te nem ülnél közénk? —fordultfeléje hirtelen Polcsák Rudi — Vocatus lude,tudod!

Pufók arczán hivogató nevetés szaladtvégig. „Aki mer, az nyer" toldotta meg a deákmondást.

Varga Dániel amióta megházasodott nemvett kártyát a kezébe. Nem valami elv miatt,— egyszerüen, mert nem mulattatta. Nem istudta hát, hogy küzd magával, pedig valamihatározatlan, de erös vágy vonta. Hátha nyer-nék, gondolta és alig tudta, hogy gondolta.Csak azt érezte, hogy a fia miatt szeretnenyerni ebböl a gazdátlan, könnyelmü pénzböl.

Észre sem vette hogyan, de már leült ésjátszott. Közömbösen, mosolyogva nézte, hogyanvándorol egy-két forintja a szomszédba. Nemmulatott és nem. sajnálkozott, csak azt várta,mikor képzödik valami nagyobb zsinór. Ugyhitte, azt neki kell elvinni, aztán majd csakvigyázz magára, ugy kell nekik; miért is fájt afoguk az ö pénzére?

Az ö elveszithetlen pénzére, gondolta jó-kedvvel magában.

A nagy zsinór egyszerre csak formálódnikezdett. Drága tizesekért kinálták a lapokat ésVarga Dániel pénzének a java már a kasszábavándorolt. A többi mind elhullott mellette, csakö, meg Kerek Bandi tartották.

— Husz forint ez a kártya, mondja mostKerek Bandi.

Varga Dániel szó nélkül dobja a pénzt atálczába. Pompás kártyája van, hiszen ö csaknem veszithet!

. Jókedvét valami ideges nyugtalanságváltja fel. De legyözi és derült mosolygássalmondja ;

— Látod Bandi, vesziteni fogsz. Ezértcsak egy forintot hivok rád.

Bandiból kitört a kártyás büszkesége. Öt.ugyan senki fia se kimélje ! Vaktában egy csomóbankót dobott a tálczába és szólt kihivón:

— A többit vissza.Varga Dánielt most elöntötte a tüz. Biz-

tatták is mindenfelöl, adja meg vaktában, hi-szen már a kezében is több van. Beledobtaaz utolsó pénzét is a tálczába.

Amikor hirtelen csak azt látja, hogy aza tálcza elöbb lassan, késöbb meg mind gyor-sabban forogni kezd.

Hátha kevesebbje lesz? — gondolta ma-gában.

Amit eleinte lehetetlennek tartott, az most.mind valószinübbé vált képzeletében.. Ijedtszemmel nézett a pénze után; mind ott feküdta tálczán és a tálcza már most ijesztö gyor-sasággal forgott elötte.

Nött, nagyobbodott is egyre. Nem is tálczavolt már, hanem valami prüszkölö, pöfékelöszörnyeteg, mely a sürü pipafüstben forgó moz-gással, zakatolva rohant elöre. Örjöngö siet-ségének hideg szelével végiglegyezte VargaDániel verejtékes arczát

Fölemelte két tömérdek kezével a kár-tyákat, akár ujra a sulyos szénásszekerettolná. Kitágult szemekkel nézett e nyargalótálcza felé és mintha a hideg szél, amely végigsikálta nedves homlokát, a halál szele volna.

Kártyájába tekintett majd meg felkiáltott.És aki akkor, mikor igazán a halál szele jártkörülötte, nem remegett: most reszketö kézzelválasztotta szét a gyürött lapokat.

— Nézd csak, nézd! Az oroszlán meg-vénült, reszket, sugdosták a háta mögött.

— Kevés! — kiáltott diadalmasan KerekBandi es huzta magához a büvös tálczát.

28. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

De akkorra Varga Dániel nem volt mára szobában.

"Az oroszlán reszket, az oroszlán resz-ket", zúgott egyre a fülében, amint nagylo-

holva. sietett, maga sem tudta, bora.Kinevették, szemtöl szembe kigunyolták

öt az eröset, a büszkét, az oroszlánt!— A léhát, a hitványt, a gyávát, aki a

fia jövöjét rontotta meg! dobogta szivébena lelkiismeret.

Maga sem tudta hogyan, egyszerre csakaz öreg méltóságos ur elött állott.

Bejelentették-e, vagy csak agy rontott-ebe hozzá, soha sem tudta megmondani

Ha a méltóságos ur nem lett volna olyanöreg és olyan nagy ur, talán meg is ijedt volnaa lihegö embertöl.

De az öreg emberek és a nagyurak hi-degvérüek.

Kegyes bocsánat játszadozott az ajakán,mikor kérdezte:

— Nos, kedves öcsém, hát csak mégiseljöttünk ? Persze, persze ; vén legények va-gyunk már mind a ketten. Nem törjük már ma-gunkat bolondságok után.

A s s z o n y o k a t akart mondani, denem merte; még magához térhet ez a bolondember.

— A fiamat szeretném, méltóságos urama Ludovikába . . . Kitünö tanuló; szegény-ségem . . .

Nem mondhatta tovább. Valami ráült adadogó nyelvére és nyomta lefelé. Hiába kinál-gatta a föispán szivarral.. üléssel, jó szóval —csak fordult egyet és rohant vissza a lépcsökfelé. Nem hallotta lefelé rohantában. hogy améltóságos ur vállat vonva utána szólt:

— Bolond és tolakodó !

Varga Dániel pedig egyenesen a fia szál-lására futott.

A fiuk azt hitték, hogy édesapjuk márrégóta utban van hazafelé. Szivesen megtettékhat a kosztpénztöl friss eröre zsendült Droba-csek urnak, hogy egy kicsit "gyakoroltak" vele.

Mikor belépett az édesapjuk.Már teljesen nyugodt volt, csak elcsüg-

gedt. szomoru volt nagyon.Mintha nem is lepte volna meg a kár-

tyázó társaság olyan szép csendesen lépettPali széke mögé. Kivette a kártyát a meg-lepett gyermek kezéböl és mondta szeliden:

— Ne végy többé kártyát a kezedbefiam; a kártya megrontja a férfit.

Bodrogi Lajos.

Nagyhét Mária Terézia idejében.A Habsburg dynastia minden idöben kitünt

nagy vallásosságával és különös pietéssal, szertar-tásosan töltötte el a sátoros ünnepeket. KülönösenMária Terézia tartott rá sokat, hogy az udvar, sötbirodalmának népe is megszentelje a nagy napokat

1765-ben, a kilencz hónapig tartott ország-gyülést is, husvét elött, márczius 21-én, délelötttizenegy órakor rekesztette be Pozsonyban.

A mondott napon a Rendek az országházá-nak nagy szilájában gyültek össze, ahol elöször is

egy gróf Batthyány Lajos nádorhoz intézett legfelsökézirat olvastatott fel. amelyben a királynö köszö-netet mond a Förendek és követek derekas maguk-tartásáért, egyszersmind kegyesen elbocsátja öket,azzal az óhajtással, hogy : a közelgö ünnepeket márövéik körében örömmel és vigassággal tölthessék.

"Kászolódtak is azonnal a Deputátosok" irjaegy egykoru feljegyzés, aztán hozza teszi, hogy-Eggynémelly követ urak, szöszön boron adnak tolholmijukon". A sárgult irásból az is kitünik, hogyolyan követ urak Toltak ezek. akik egy kissé ott-ottfeledkeztek a kártya, meg a bor mellett és „sürünvásárolának Ékszerárosoknál portékát ollyan AsszonyiSzeméllyeknek a' kik nem valának Hitveseik . . ."

Nagyon figyelemreméltó, mint kulturhistóriaiemlék, egy ilyen régi Hirdetés, amelyet az akkoriPressburger Zeitung-ban nyomatott ki Becsky László,Szathmármegye követe s mély szó szerint követ-

HIRDETÉS.Mindenkinek tudtára adatik, hogy itt Pos'ony-

ban két Kotsi, még pediglen eggy, négy Üléses,veres posztóból való Üléssel, sárga Bojtokkal és pa-szománttal diszesitett, aranyozással ellátott, a másikkét Ülésses Schwimmer hamuszinü plüssel bevonva.A ki azokat megszerezni ohajtja, jelentse ebbéliszándékát Kummerer, polgári szattler Mesternél.

Noha szivesen és gyakran rándult PozsonybaMária Terézia, a sátoros ünnepeket az egész udvarmégis rendesen Bécsben töltötte.

Egy szolgálattételben volt gárdista hazakül-dött levele szerint, az 1765-ik esztendöben, április4-én, z ö l d c s ü t ö r t ö k ö n a magas udvar azudvari kápolnában vett részt a szertartásokon és „aFejedelmi Uraságok nyilvánságosan áldoztak."Ugyancsak igy áldoztak a jelenvolt méltó-ságok. A felségek végighallgatták a misét ésprédákácziót, aztán pedig a szentséget kisérték azoratóriumba. A Burgba visszatérve, a császárnétizenhárom szegény nönek és férfinak a lábát mostameg. Az elsöknek évei összesen 1022 évet, a fér-fiaké 1037 évet tettek ki. Köztük egy 102 évesaggastyán volt, aki Mária Terézia nehány kérdéséreazt felelte, hogy a császárné nagybátyját, I. Józsefcsászárt is ismerte, hogy magyar születésü, sötmég azt is elmondta, hogy a kurucz-lobogó alattis szolgált:

— De aztán Károlyi Generális urammal aCsászár hivségére álltunk — és bizony nem bán-tuk meg, amoda át ritka volt a Lénung, sürü akoplalás . . .

Mária Terézia mosolyogva forditotta el fejéts késöbb három aranyat adatott az öreg B a n aIstván nevezetü koldusnak.

Feltámadást megelözöleg, ünnep szombatjánakdélutánján, a császár, Károly lotharingi herczeg ésCharlotte herezegnövel, elmentek a Józsefvárosba,ahol meglátogatták a „Nemes Trattner János-Tamásáltal felállitott könyvnyomtató és compactorságot"Az intézet legnagyobb tetszésükre volt és a császáregy aranynyal jutalmazta meg Gotthelz Jakab sze-döt : "aki két-három minutumok alatt kiszedte:V i v a t F r a n c i s c u s I m p e r a t o r ! "

A gárdista megjegyzi itt, hogy Bécsben lak-ván, véletlenül is a császár szó szaladt a pennájába.Fölemlitjük abból a figyelemreméltó jelenségböl,hogy Magyarországon sohasem nevezte lotharingiFerenczet senki császárnak vagy királynak s tár-saságban, magánlevélben csak ugy emlitették: „Ak i r á l y n ö f é r j e."

Husvétvasárnapján a császárné, valamint arómai király (a késöbbi II. József), ennek a feleségea Dignitáriusok és a magas nemesség jókivánataitfogadták.

Maria Terézia idejében a palotahölgyek szaba-don járhattak ki s be a Burgba; igy történt, hogyez alkalommal, a kissé megkésett Illésházy gröfné,gratulácziója mellé ezüsttányérra rakott pompáshusvéti tojásokat hozva, nem akarva zavarni, meg-állt a terem hátterében. De Mária Terézia szemefölfedezte, maga ment elébe és kézen vezetve anemes urnöt, igy szólt:

— Kommen Sie nur, liebe Grafin, mieux vauttard, que jamais . , .

Aztán elvette töle a husvéti megemlékezést és,mint a levéliró gárdista mondja, egyet magánaktartva, a többit szétosztotta a fiatalabb föherczeg-nök közt.

Husvét elsö ünnepén a Szent-István templom-ban hallgatott misét az udvar. Aztán nyilvánosanebédeltek és mint ilyen alkalmakkor szokás volt,csak a pohárnokok és asztalnokok által szolgáltat-ták ki magukat Ezen a napon, ugyancsak az udvarszine elött tartották meg: magyarországi Fökomen-dáns Pálffy Leopold eljegyzését Ogilvy Vilma udvaridámával, mely alkalommal este fényes apparte-ment volt.

Az ünnep második napját rendesen a laxen-burgi császári kastélyban töltötte az udvar, ahonnan,ha szép volt az idö, állandó tartózkodásra nem isment sem a Burgba, sem Schönbrunnba.

Mint a levéliró gárdista mondja: "Ünnepmásodnapjának délutánján nagy kerti jádzásokkalmulatták magukat a Fö-Hertzegek, Fö-Hertzegnök

és több Fö Nemes Uraságok meghivott Urffiai ésKisasszonyai."

„Erzsébet és Jozéfa föherczegnök nagyon ügye-sek voltak a labdavetésben és oly kedvesen mulattak,hogy legénysorba lévö testvérük, Leopold Fö-Hertzeg,szinte lement hozzájuk a kertbe, és nagyokat ne-vetett mikor növérei jó hátba dobálták a labdával.Velük mulattak Ferdinánd és Miksa föherczegekis, csak alkonyat tájba mult el egy kicsit ajátszó fenségek kedve, mikor is, a velük mulatóegyik kedves játszótársuk, Pálffy Antónia egy-szerre] rendkivül nagy fogfájást kapott; de —irja a gárdista — 'a kastélyban kint lévö Jos'eftrónörökös mingyártságosan leküldte a Klarich,göttingai professor által kitalált szert. Ez eggyhat czoll hosszu, négy czoll széles atzél mágnesés a' mint a' gouvernante-kisasszony tsak öt minu-tumokig tartotta a' neveltje fájos fogán , a' fájdal-mat mintha elvágták volna. Ha valaki akar ilyetotthon, irjanak Bétsbe Ganser Fhilipp mathematikaieszközök készitöjének, Maria-Hilfen, a' „hét csillag-nál" létezö házban, nem messzire a savoyai her-tzegi akadémiától kapható."

A gárdista, miután a fogfájás elleni szertkommendálta, megjegyzi, hogy a meggyógyult gróf-növel együtt egészen naplement utánig játszottak aa magas uraságok, akkor pedig a laxenburgi kastélyszámára ebben az esztendöben szervezett örség tar-tott muzsikaszóval fényes takarodót.

Pompás olasz teátromi elöadás fejezte be azünnepet, amelyet a felségek, a föherczegek és fö-herczegnök az egész udvarral végig néztek.

d'Artagnan.

Czerny Tanningene-Je

a legjobb festöszer bajnak és szakáinak.Általánosan maradandó, egyszerüen alkalmazható, sötét-

szöke, barna es fekete szinben. Ara 2 irt 50 kr.

. Czerny keleti rózsatejegyengéd üde ifjúságii

finom, tiszta arezbört kölcsönöz, mely más szer által elnem érhetö. fjgp BmIMmam»xappan hozzá 30 kr.

Törvényesen védett, lelkiismeretesen megvizsgált és va-lódi minöségben kapliató:

ANTON J. CZERNY, BÉCSXTIZX., Carl T*n4wi§TStraaae 6. (saját ház). Föraktár:X, WallfiMllffaase 5. Szétküldés azonnal, utánvéttel.5 irton felöli megrendelések csomagolási költség nélküles ezenfelal poetadijmentesen küldetnek. Leirások é3használati utasitások az bszts Czeriy-K!e kétzitaéiijekrilkivánatra is»ei tt bénaestve. Biktár Buiapestcii: TCrlk Jizsef

•Tfenz., Viily-stta 12. es Egjer A. Fia. ¥fczl-Mrrt 17.Csak akkor valódi, ha AstM J. bzenj névvel van ellátva,

más visszautasitandó.

A NAGY KRACH:i_ , » « r - * o t * em I m d n nem titméKék meg az

muópai szárazföldet és ezért egy nagy ezüstáragyárindittatva éieste macát, hogy az egész készletet csak

karpótlása ellenében eladja.a munkaerö egy kis ,meghatalmazva vagyok ezen megbizást "teljesitenitehát bárkinek megküldöm a következö tárgvakattán a kárpótláséi 6 frt 6O krórt; és pedig:

6 drb finom asztali. ké3i, valódi angol p e n e v6 , anmikai szab. ezüst veilát, egy darabbóL

evökanalafkávéskanalatkésraszfli,gyfimöledcés,gyfimöiesreU*Jeyesmeröt,tejmeröt,

- _ - - tojás-ssrieget,angol V&tcria-tálcza,igen hatásos gyértfatartóteasz&röt,finom ezokorporzó,

86drb összesen 6 frt 6 0 kr.Mint e feati 5 6 tárgy elöbb 40 frtba kertit és

most csak © (»-C 5 8 tu*« minin-áiis áron kaphatóAz amerikai szabad, ezüst egy DVÜI - belal feáér lémmely erest sziaét 25 esziesJuig is megtarja, a miértszavatoitatik. Legjobb bizonyiték, hogy ezen bizdeté*

nem csaláskötelezem magam itt. a xn-iiráscsság elött, bárkinez,kinek az áru nem tetszik, a pénzt visszaadni és seakisem mslassza el azt & kedvezö alkalmat, hogy ezendiszes gamitorát megszerezze, Eely grenyöra lákodaiaia£kahni és bafe ajásdékal egy est agyédöZ kapható.

HIRSCHBERG JL-ná!•x «cy. awiTlir TfiTr -TüttffTftra>friii£7jTijitsC^>

WIEN, I L Betóraitfstrasse 191Z Teiefoi 71114.a TIdékre utánvétellel, ragf iz össze*

tea bekaidése r]Vrrs«a.t iszt itókor 10 kr.

•awaaisit az •Usmerö tovdekbSl:Az eJsö kfildeméayzrrel

elégedve, kérek iség egy készfetei.Kalocsa. Maidrossy Jáacs, i

~ ~ A kftidaBéBTt megkaptam és igen mag vagyok eléfedrs,Mcck s a v «gy kflUesBéart Tfit 60 fcwt « g

~ ' ' Xagvm. Bánffy báráaéK kaidcaé&Tt "Ttt-T*-". asg TagrokeJégedT^kéreiiBéf

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 29. oldal.

Szives figyelmeztetésül.

dekj-erobea az eddigieket messze fölülmúljakünutathatólag 0.76 Yolta-vülanyfukot tartalmaz.

Az én villanydelej „Volta-Keresztem" nem titkosszer, hanem tudományos physofogiai törvényeken alapszikés minden, környezetben a vülanyosság oszlopa.

Elektro-Volta-Kereszt.Nom lehet eléggé ajánlani minden embernek, hogy

hordja mindig a VOLTA-KERESZTET, mely az idegeketerösiti, megújitja a vért és az egész világon összehason-lithataüanaak eüsmert szer a -következö betegségeknél:köszvény, rheuma, neuralgSa, ideggyengöség, álmatlanság,

FELDMANN ANTAL-nál

I hideg kezek és lábak, hipochondria, sápkor, asthma,I bénulás, görcsök, börbetegségek, aranyér, gyomorbajok,' Influenza, köhögés, süketség, fülzugás, fej- és fogfájásstb. stb. Az életerö önkénytelen elvesztése, tehetetlen-ség és elgyengülés a Volta-Kereszt folytonos viseléseáltal gyógyithatók.

Unlnvob áe lainvMr a kritikus idökben csakis a Volta-7\Ü13JCR C3 ICdnjOft keresztet hordják, mert ez úgyszól-ván mindenkor csillapitja a fájdalmat. Villanyos áramamegóv kellemetlen következményektöl, amely már oly sok

fiatal életet oltott ki a kritikus idöben.Reformátusok és izraeliták csillag-alakban kaphatják.

Ára darabonkint 1.80 kr., vidékre franco 2 irt.Megrendelhetö :

Budapest, VII. kerület, Kerepesi-ut 50.Erzsébet-körut sarkán.

SZ.

Vér uj életeröt adiUJT g"% G&. X3* X 9 <2L Esterházy herozec voltJMX Vr » 9 JCU JEV « • uradalmi orvosa

Élet-Elixir-jeáltalános elgyengülésnél már használat után a legmeglepöbb,leghatásosabb és legjobb sikert eredményez : mentöszer mindenbetegség ellen ; bámulatos Itatásával az elöbbi természetes erötismét helyreállitja, felvillanyozza az életszellemet, élesbiti azeszméket, nyomtalanul eltávolitja az idegek rezgését, gyengiti aköszvény, podagra fájdalmait es elháritja ennek benyomását abelsö bélrészekbe, tisztitja a gyomrot a benyálkásodó nedvektöl,melyek emésztési nehézségeket, fejfájást és gyomorémelygéstszülnek, egyszóval lekiirdi a legtöbb betegségnek biztos forrását.Eltávolitja a bélgürcsöt a gyomorban, jó kedvre és derültségre

ébreszt.Egy palaczk ára használati utasitással 2 frt 5 0 kr. , egy kispajaczk i frt 96 kr. o. c. A szétküldés az összeg elöleges be-küldése, vagy utánvét mellett a világ minden irányába pontosaneszközöltetik.

Föraktár: Török József gyógyszerészurnál Budapest, Büraly-ntoza 12. szám és minden nagyobb

gyógyszertárban kapható.

Hungária-kávéle?kitanöbb tápszer gyermekek és felnöttek részére a szemes kávé

helyett. Blint háziszer gyomorbajok ellen sikerrel használtatik.Egy kiló ára 1 frt 20 kr. utánvéttel vagy a pénz beküldése mellett.

Csomagolás ingyen. Kapható:

Szalády Antal gyárosnál, v i ,és minden nevezetesebb fiiszerüzletben. Ugyanott a legjobb hazai

pótkávé a SZALÁDY PÓTKÁVÉ."

BUDAPEST,Andrássy-ut 86/6.

Alkalmi vételek.Remek szép (672)

selyem-, pSüsch- éspOSZtÖ-

modern mflhimzéssel, úgymintgobelin-bordürökkel, továbbá

MENYEZETES ÁGYBblyombo, dnpla ágryteri-tovel cgyUtt, bámulatos olcsó

árban május 1-cig eladatik

Markovicskárpitos és diszitö.

VI., Toréz-körut 34.

ASZTALI-ÉS

PECSENYE-BORoK

TERMÉSZETES

ÁSVÁNYVIZEK

V a n szerencsém a HL <É. JzMönség s s r^s itutiomásiisa aási^ Ihogy

VIII. ker., József-körut 65. sz(Az ..ORSZÁGOS HIRLAP" kiadóhivatala mellett)

a kivánalmaknak minden tekintetben megfelelöen berendezett

füszer-, bor- és csemegekereskedésHALAK

SAJTOK

HÚSFÉLÉK

CSOKOLÁDÉÉS

CSEMEGE-CZUKORKÁK,

nyitottam.

Fötörekvésem lesz t. beTásárlóimat a legkitünöbb czikkek pontos és gondos kiszolgálásával,v ' " valamint a legolcsóbb árak felszámitásával minden irányban kielégiteni.

Jidybcn minden mennyiséget házhoz szállitok.

Vidéki megbizásokat a lehetö leggyorsabban teljesitek.Tisztelettel

Dvorzsák Xároly.J

3 0 . oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

a legszo!iá'-bb kivitelben leso'csobban kapható

Stelnbacii SánüorésTársánálBUDAPEST,

V. kertilet, Nááor-utcza 17. szára.

legnagyobb kerékpár raktárBudapest , Iiái"oiy-k6rift 9-

Csakis a leghiresebb >** elismert legjobb gy&Ftmioyi aásssel ugy mint: eredeti Huinber Beestem. Bitüaosn Hsrbert* Cooper-Conventry <>s Villám kfTi-kpárofcat saját .grórt-raúnvom, a legjutar.vo-abb ncikhan. A t. ez. közéaséjE ké-

nyelmére ajánlom a minden kényelemmel berendezel? fecett

korékpár-iskolúmaiKerepesi-ut (Tattsrscl)

a keleti-pályaudvar átelienében 5000 Tiégy-zögnif-ter nagrságfcan-

TN itélettel ,

HERBSTEB KAROLYmechanikus

Budapest, Károly-körut 9.2 fürinitóL aaélüL kogr agyökerei ei ketfeae 'fároli-táni. szájpadlással s tntél-

]4injectio.) lüPii taifi'.s foiifimós. fogkoronákgröfaiefceillesztetnek, melyek a »zitjpa>üási iölösiegessé teszik.

Fogorvos dr.Budapest, Kossuth Lajos u. 4. Dreber-palota.

tmütM Vasár- és ünnepnapokon délután 4—5-ig. aHB

krach,bánom tisztességes alapon vagraitk képesek a köireike-zölt'i felsorolt biitannia-ezüst-teszietet. mely 56daiabaüláll, csak ö Frt 60 krnvi hailatlan.ui olesö áron bárSaek

ö darab légiin, britanaia a ^ a t i kés valódi angol pen-srével. . *

ft darab amerikai britanma-«~zös£ viOu pgr diából.t> liaiah a:ii:.-:-ikat britaitaia-ezüst c-vökanáh

12 darálj amerikat br:tannia-e2rfi=i káv'-skaaáf,1 darab ai.n.-:v»a.i tirit;tr!n:a-ezü<t levesmérö. _1 darab o.i!>vrikai britaniiiiü-ezüs! tt-jciiirö.2 darab általi brttuiuiia-t.-züst tc«ásseries.(> tiaraii atii'.»l britanniai ift-I--zoisn.i'V csészeaij.- darab butáso? aszlali gyt-rtvaiarii;.1 darab teaszürö.1 darab l<' tino!iiabi> britaa.:I2-cziikorIiiiitá.3 darab !.>«fia. svfiiüüIL-sr.i 5- s..- , pürczeüáimyéllef. .. •3 darab lcjiin. gyttinöicsi"^ vili;.. parcsirUánnféilel,B dar:ii> Vjkt>:'Á3. c^t-fz^nij

5t> darát) esviittréve csak 6 &c 6O kr.Az ÖSSZPS fenti "«8 tárgyat vagyunk; képes* a 6 firt

6O kruyl nüniuiáiis áii>a ^zátUtaoi. A britania-erüste?y minden részében MIIT fi'ia.. mely ezüst szinét 25óvan át megtartja, a miért jótáfciik. Annak legföbb l<i-zonvitókáuL liogv o: .1 tiinletiiiönir tiszta isazságiin ala-y , gypul szolgáljon töiünk a

Nyilvános nyilatkozat.Abban ax. ee-r-ticr.. ltogy ?. Iieknldölt brüannia-ezjlit

kp-szlct nem iV.rln- uii-^. aB-cv<1ti öi-ieg akadiiytaiannlvisszafizetti-tik. Akinek t -hnt b i. in:V-pf»ii <=-zük~é lenne.reá. i.'ndclje inog a föntebbi .INzk^zIetet, ainelj-.ki**luan alkalmas -'•- *

nász- és ünnepi ajánickn^,valamint s^áilók. vemlrslök jnbbfajla biztari^ék:

Xapkató csak

RIX kiviteli hasábanháza egyletének, sii1. b*-j 'sys-it

ifennáll Biár har-

Bécs,II2. praterstrassc 27.Szcliuldijs a vidékre iifönvvtel vagf az -™1

tisszeg el51ege= baküliiés^ után.Tisztipor bozzá 1O kr. ládikó 4O kr.Figyelmeztetés. A másré-zrJI hinteteit kere-seib értékü -44 dxisból iüö evöes^kör na'aniöfrtbakerü!, azonban bevásiriáiranein ajánl-

hatom.Csak védjegygyei valódi. Számos siisnaró irat teteiúitMi.

A Magyar

Szerkesztette jeles irok és müvészek közremüködésével

Jókai Mór, Bródy Sándor és Rákosi Viktor.ELKÉSZÜLT [•

ezen diszmü 1000 egykoru képpel, kitünö kézirások, nevezetes ok-mányok, kiáltványok s egyéb jellemzö nyomtatásokkal a dicsö idök érdekes erek-lyeinek teljes gyüjteménye, mely a nagy korszak lefolyását hü képekbenszemléltetöen varázsolja elénk.

A képek idörendi sorrendben következnek egymásután, minden kép alattmagyarázó szöveggel, ugy hogy a munka ifjunak és öregnek egyaránt élvezetesolvasmányt nyujt

A munka daczára rendkivül diszes voltának fölötte olcsó,

3O füzetnek 9 forint,

külön diszkiadás amerikai simitott velin-papiron nyomva 1 5 frt.

Megrendelhetö füzetekben elöfizetés utján és kötve utánvéttel vagy

csekély h a v i 1 f r t o s részletre is.

i rendelölapot tessék levelezölapra ragasztva a kiadóhivatalba beküldeni.

Az „Országos Hirlap" kiadóhivatala által,megrendelem a mü kiadóitól Révai Testvérek'irodalmi intézet részvénytársaságtól az

€zernyolczszáznegyvennyolcza magyar szabadságharcz képekbenczimü diezmüvet füzve 30 füzetben 9 frt, kötvediszkötésfaen 12 £rt-ért, ugyanaz amerikai simi-iott papiron 15 frt-ért és kötelezem magamata mü átvételétöl kezdve havonkint 1 frtot mind-addig a munka kiadóinak Budapesten fizetni,mig a teljes vételár törlesztve nincs.

A részletfizetések be nem tartásaesetén az esedékes összegek rajtam postaimegbizás utján (30 kr. postaköltség hozzá-számitása mellett) beszedhetök.

Hely és kelet: Név és állás:

i Az „Országos Hirlap" tok. kiadóhivatalánakBadapeat, JózsefOtörnt 65. sz.

Rondolö-tap*Alulirott ezennel megrendelem ily czimü müvet:

Czemyolczszáznegyvcnnyolcza magyar szabadságharcz 1648/49-ben

Szffkttztifc Jókai Hór.Bródy Sándor.Rikosi Viktor-30 füzetben 30 krjával a teljes mü átvételénekkötelezettsége mellett:

Elöfizetek és postautalványon beküldök:

6 fOzetre frt L80 24 füzetre frt 7.2012 , . 3.60 30 . . 9 . -

Htir éa k»let: Név Óa állás:

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 31. oldal.

Ház-lerombolás miattKreász vászon,vég 30 röf 4/4 széles,

4.50rendkivüli minö-s>'iú csak . . .

Czérna kanauász,1 v.-g, 30 röf, különfélec-ikoi vagy koczkás min-tákkal legjobb mi- £ C g |nu-ég. esak . . Tt»5RJ

Sárga nanking,1 veg 30 röf, rendkivülisürü, tartós minö-ség. csak . . .

Csikós damaszt grádli,1 vég 30 röf, különbözöc?ikos mintákkal. 5.50

kaimász,1 v-'g 30 röl, különfélecsikos vagy koczkás min-tákkal, rendkivüli C Cf |Húaöséir, csak . ü . ü l l

OlCSÓ ÁSifton,

1 vég 30 röfös, 1 EflDIO 4.3U1 vég 30 röfös, C RÁD25 U .üU1 vég 30 röftis, 9f e n

kénytelen vagyok a tuliialmozott raktáromon levö összes áruimon

p1 vég 18 röC s/» széles, var-rás nélkül, reedk. fi Cf |tartós, mic, esakVirágos f ,

1 rég 30 röf, különféleremektTkágo5 BÚJÓ-tákkal, C3ak. . .Rumburgl vúsxoii,1 vég 30 röt %* széles,sürü száiu, tartós H A Cminöség, esak . imünMRumburgJ vászon,1 vég 50 röf, 3*4 széles,rendkivOü minö- f A I9Cség, esak. . . * « - • • »

csakRumburyi vászon,1 rég 54 röf, 5 4 széies,tiszta czérna mi- t\l\ 17Cnoség, csak . . H H I i U

Damaszt-szalvéta,tiszta czérna minöségéértkezeskedem, 12 Q Cfldarab C3ak . . , O«UU

Czérna diBuszt-törtlkozó,különféle virágos min-tákkal, 12 darabcsak

Dantaszt-teriték,6 személyre, tiszta ezéraa-minöség, 1 abrosz Q t\i\6szalvétával,csak w . J B

Czérna áamaszt-teriitt12 személyre, valódi czérnaminöség, 1 ábrose 17 *7C12 szalvétávaf,esak 1 • • %#

mégSzines kávésteriték6 személyre, szintartós mi-nöség, l" abrosz 1 I7C6 szalvétáral.esak * • • **

Szines ajourteriték6 személyre, valódi ezérnadamaszt minöségben, meg-lepö remek szin és minták-ban, 1 abrosz 6 Q QAszalvétával, csak

Virágos boiretMdaré,2 ágy és 1 asztalteritö,meglepfi csinos minták-kal vagy sima alap, C I7Rcsak . . . . . . J . I J

Szövet-függönyremek, csikos mintákkáés kötött oldal-rojtukkal1 ablak 2 rész, O OKcsak « • « «

rövidKaschtnir-paplan,

2.25

vászon- és fehérnemü Budapesten, kerepesi-ut 10. szám.Ujonnan mefjetent Árjegyzékemet és mirrtékat, o n U i vawonarufcból, vidékre bárkinek ingyen és bérmentve küldök.

piroscsak.

szinben,

Atlasz kasctimir-papton,minden lehetö sziliek-ben, finom vatta- Q E f lval töltve . . . . O " Ü U

Selyem-paplan,minden lehetö szinekben,legfinomabb vatta- 17 I7Cval töltve, csak . • • I ü

Paplan-lepedö,fenti paplanokhoz, unomsiffonból, csak . f% Efj

Alsó-lepedö,varas nélk., jó erös 1 1 flvászonból, csak . 1 « 1 U

Nöi ingek,fin. vászonból, kézi Q Clihimzéssel, 3 db csak Oi wU

Nöi háló-köntös,finom siffonból és finomhimzéssel, 3 darabcsak

Szines abroszok,sörház és vendéglösök ré-szére, piros-fehér és kék-piros szinekben, legjobbczérna minöségben, Oildarabja csak . .

Szines abrosz-kelmék,sörház és vendéglösök ré-szére, piros-fehér és kék-piros szinekben, Cfl . Qflméterje csak kr. DU e s 0U

Franczia levantin-maradékok,2—4 méteres nagyságig,különféle szintartós min-tákkal, 1 csomag20 méter, csak . .finomabb minöség- Q QCben , Oiwü

2 darab OLASZ v5r. ke r . sorajegy,2 „ MAGYAR „ „ >,

[2 „ BAZILIKA „ „ n

tehát 6 darab sorsjegy kapható136havi 2,25 friosbefizetés utján.). „ á r az elsö és második róaxlet «ajyazexra

J lefizetése ellenében.,Jtiadoni a soiwzat es siláim*aláiutt törvényesen Kállitott részleirreket 9 xésxlettoll

J^Sg a nuzasuEDan. e z e n aa«Qegy«H£3 nniásnk van 21OJOOO kor. _ .

fco#- Játéktartam 193S ÜL '

yn y n g - t á s v a ( t e b á t e g y r ébirtokabaa már a vevö elrezia huzásotban. E z e n

Legközelebbi hozás tnápn f-*s

FLEISSIG SÁNOORlBudapest, Erzsébet-körut2.\

k tayaszi és nyári iáSszakxivaló tekintettel

áruházam oly annyira van felhal*mozva czipöárukkal, hogyvagyok e tekintetbenminden kiván alomnakeleget tenni. Áraim e!y ei-esák,lagy valööan bámuiatss.

F é r & k i a k .C r a g ü s c z i p ö , e ? v d a r a b p i t t i n f b ö r b ö l . . . • • • • • . . . . 8*—B o r j u b ö r b e t é t e s c z i p ö . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . & 2 IB o r j u b ó r , k e z t y ü b ó r - s z á x r a l , e l e g á n s . . . . . . . . . . » « « U iO i v a i o s b a r n a s z i n ü , b e r g s t e i g s r czipö . . . . . . . . . . . . 4 L —D i r a i o s b a r n a s z i n ü e r u g o s c z i p ö . . . . . . . . . . . . . . . 4 . —D i v a t o s s z i n ü b a r n a b o r j n b ö r , é l ö i fcapctOTB i - a i o s z ö l d s z i n f i e l ö f k a p c s o s c z i p ö . . .D i v a t o s s z i n a b a r n a f é l e z i p ö . . . . . . .S z a i d n i a k c z i p ö , v i l á g o s b ö r v a g ? k e z t y f l b ó r

4 . 9 I

9JSB

4SB

16 crm. magas seffsm cnig

&4B

Sö; IsLSztin cza^os czipö,Zor^obör cziigos czipöDivafos szinii barna fftzös aiijrol czipö .DITatos szinü barna gombos angoi czipöDivatos zö'd ExinS elülffizüs czipö . . . . . . . . . . . ^ ^Nöizergebör gombos czipö 10—12 gomfr Tnaga= 4 . - fitsuluu-IaSMI 4.—Divatos szinu barna. iéiczipö . . . . . . . . . . . . . . . . . *•*>Zlergebör reratta-czipö, kötni való . . . . . . . . . . . . . . I *Lasztin regatta-czipo, kötni való . . . . . . . . 'f\- - - ; ~QÓriási választék mindennemü divatos bánat e s wMsu.'ill, _WHMHOIfekete bör gyermek-, gombos- es faiös-cz^afcffl- — TidáSi ! • • & » -lek pontosan eszköznltetaék ttbi s á s dáwtos

árjegvzékera ingyen és bérmantre.

& G U L A R E D E Budapest, Erzséfeet-fclret 6.a Netr-York palotával j LI intwi .

Amcdem vegyészet hatalmas haladásar> az ebböl száxmarö ~rfTntaiini kazaie»tikus készüméa-Eet sem vrftak képesek

a 3u éves. áf bevált

}r. Lenglel ftigyes-féle

Invoinni. aiegjobb y ^tt égy valódi, a természet áital

é i t a Ó E z a B 3 r á f aegy sajáisigos 3ü éri syakrrTatijárás alapiás praesaráltatik ésj

,. . . .. „ Izen. foIyadeK hatassC fcajy a *&iapjaii lehanija és ez által ae al*é tisxtfto»1»&rBataX

demTemü idütéat, szépiát, vSrö* ftattrifcat es anyafoJ»-feai. sünitia a ránezos bört es a UjslAelyeket ImssaB-fciat teljesen eloszlása es az axtafcwaak 44* és egv**-

aégaa s^int kfilesS&Ss.használati mtmaüémaal m

A nvirfa-balzsam hatásának tásKJ§aiás£ra dr.

Benzoe-szappajániaios. Egy darab ára 6O és 3 5 tx.gTúsytárbar. "Föraktár Magfaracazis lésaése

gyógyszereszaei B d ^ YIL S g i l y i

ain-iga

Anyák! Gyermek-koosit mW6K Tesznek, taesék elOizBr

c , vacy kópsa kr^gyzétet ingyenA* birmentve hozatni az uj higiénikus,

tptásr* ös fiitelésn ijrarltliató, levsbeUtmoaaaM ftisztraUasei ellitott k i t ö l

X.c». és kir.

«i«bad alom-tulajdonol

BÉCS,Ti/a. MlUerrau* • •

Orakodjimk haszontalan utánzások vásárlásától, csak akkor valódi,a az oldalt látható védájegy a kocsi fapadlóján be van égetve,

snp assssi;igazolja, hogy a S36

Margit Uliei Arczkeaácsaz egyetlen szer az arccbörmindea tisztátaiansága ellen.Már 3 napi ha-rvfilftt aiángTrfirrt r ininiIpTi fo!t, szeplöfcsbánniiy eihanya jóit idütés.

Margit liaj-klvonathamar megszuatet mindenInjkSrnOást, a fejbör viszke-tej^égét a világ' egyetlenrögtön ható hajnövesztöje.

Maxgitrhz$kenooBa Icgoüban konzerválja ésbársonyos finommá teszi ahajat, eltávolitja a fejkorpát.

Margit-arczpora legáriatlanalb arezszépitöa le^töib raSvé^nö állandókedvencze. Fehér rózsa éseremé szinekben. Egy doboz

ára. 60 kr. nagyobb "l frt.SzéiküMI utánvét ellenébena Margit szépitö szerek fö-

raktára: Újpest.Benitekr-ntcza 10.- szám. .

ékat és ablakokatminden formábanésnajyságbanteljesen felvasalva bár mennyit,

készletbfil szállithat olcsó ármellett.

WüttMKR A. adóda asztalosáru gyár. Budape . Ciloi-ut 77

árjegyzék kivánatra,

Szives i

Börszékipar ésbutorbörsajtolás

y,, lifrtj-itai 2.azevaag. iskola-ép£Üetben-

Nagy raktár rxlódi börtzékekem knntg^zékekbett, jóval ol-

csóbb árban, mint eddi;.TUUki megrendelések gyort

em pontom esmMiliac.

Elektro-Volta-Xereszt.

• e m lehat élémgé ajánlaniBUadsB embernek, liogy

hordja mindig a .VOX.TA-KEKESZTBT', mely ax ide-geket erösiti, megnji^a a-vért es az egész .világon össze-hasonlitbatlannak elismert szerakövetkezSbetegségeknél: kösz-vény, rheinna, nenralgla,Uasaryenfeséc;, álmHtian-aé«, bidec-lMsak es lábak,hlpcohondria, sápkor, asth-ma, bénnlás, gCresSk, bor-betegsétTttk aranyér, gyo-morbalok, influenza, köhS-

* « M i «tau«ás,fej- é s fogfájás stb. stb-'

Az életerö Sskésytelen el-vesztése, tebetetleiiségr éselgyengfülés a „Volta-ke-

teszt* folytonos viselése ál-tal gyógyithatok.

Qölgyek és leányoka kritikusidökben csakis a Volta-Keresztet hordják, mert ez agy-scólván, mindenkor csillapitja afájdalmat, villanyos árama megóvkellemetlen következményektöl, -

amety már oly - sok fatál életetoltott ki a kritikus idöben.

Számtalan koaxdnö é s -dis-mero levél áll ranéelke-

zésvs. ' 3521 drb árai frt 80 kr.2 frt beküldésével (bélyegekbenis) bérmentve. Utánvét mellett20 krral több. Valódi aain&iée-

bsn csak

REIF MIKSAtikos Mzpoatt nkta-

Er2sébet-körBt6.i.M.»W10.

osztrák császári és magyar királyiudvari selyem divatáru szállitó

BUDAPEST,Bécsi-utcza•BBsssi A L A P I T T A T O T T 1849.

Ajánl selyemruháknak, mint

I nouveauté exclusive || „Paris qui marche." J

tavaszi ruháknak/ Mint

haute nouveauté „PAHELA"-ttovábbá

nöi angol costumöknek,nalmt olcsóságot

„Génre Tailleur en grand Largeur'Hméterje

3 fomnt 5O kr»ajczái».

Kmcsesnegyes szám ára 5 kr.

Szezkesztöségr és kiadóhivatal:Erzsébet-körut 29.

fékünk bematatott számtalan megbizhatóhiteles kös«6netirat folytán ezen negyed-

' * óto feoálló reedelo-intézet e legmele:gébben ajánlható.

TITKOS BETEGSÉGEKET,

fohériolyáat, bármennyire üdültek is, vala-mint mlndaxon nöt betegséffokot, melyekneka magialanság egyik Mokoxóla ea börbeteg-mégeket gyógyit uj gyógymód axetrlnt, birt09

alkarral, gyoraan éa alaposan

Dr. GARAI ANTALorvos-, sebész-, szemész-és szülésztudor, v. es. kir. oszt.-föorvosBudapest, belváros, IV. ker., Kigyó-utcza 1. szám.

II. emelet. Bejárat a lépcsönél.Rendel naponta délelött 10 órától egész délután 4 óráig, este

7 órától S óráig.Dijazott levelekre legnagyobb figyelemmel valaszoltatik és gyógy-

szerekröl iá gondoskodva lesz._ ^ máknak kOISn vérétaram. ^=—

Ugyanott megjelent és a szerzönél Dr. GAitAI AiNTAL-nálme&endelhetö;

- s KÉPSZERÜ ÚTMUTATÓ. =ss—{már a 12-ik kiadásban megjelent) a nemi betegségek és ezekészszerü gyógykezeléséhez czimü könyv, rolt ára 2 frt 50kr., mostesak 9O kr. A könyv jól becsomagolva lesz elküldve, l frt be-

küldése mellett Bementve, vagy 90 kr. utánvét mellett. ,A könyv tartalma : 1. Az ivarszervek leirása. II. A nemi életbredése. Hi. Az önfertöztetés s az éjjeli magömlések, IV. Hugy-hókatár (tripper) és hugrcsoszOkfiletck. V. A bujakór (siphiüs)VI-Avérfolyás. Vn. EigyengOlt férfierö Vlfl. Nöi magtalansag. IX. Az

ivarszarvek megbetegedésének fötényezöje: a prostituiió. (

ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

m 9> O

/ /

W.

Nyilvános I Sszönet.T. Heoht baakbáz

Budapesten.Azon pontos és lelkiismeretes kiszol-

gálásért, melfbea részesüitüiik. vaismiiiiazon szives "elSzátanvségeéxt. hogr az1317. számra, e s e t t 7 0 . 0 0 0 koronásttyereraényank összegét rögtön' a "fanzás

. után, teiuit már a iorvéaves határidö•letelte elött, minden levonás néüal ki-fizetni méltóztatott, f o d j I ü & é b bköszücetünket.

Kitünö isztelattel

Pintér IstváNagy-ilánv

Dastkó Antal.k ö r i S

OS József.

Pln'cés Mibálj.Debreczen.

Az elsö m. kir. szabad, osztály sorsjáték fényesen bebizonyitotta a magas kormányunkáltal meghonositott intézmény áldásos voltát. A f. évi április hó 6-án befejezödött sors-játék alatt

560 fönyeremény, 214O nagyobb nyereményés 4 7 3 0 0 nyeremény jutott kisorsolásra. Miután az összes sorsjegyek eladattak, a felsorolt

nyeremények összege

13 millió 160,000 korona \KgKIEIk fizettetett ki.Minden sorsjáték befejezte után egy uj, ugyanazon játéktervvel ellátott sorsjáték

Teszi kezdetét, ugy, hogy a II. m. k. szab. Osztálysorsjáték elsö húzása már

jövö hó kezdetén1898. májas hó 11. 12. és tartatik meg, mely huzásra annál is inkább kérjük megrendeléséthozzánk juttatni, mivel a részvétel ezen sorsjátéknál nagyobb mérvben mutatkozik, mint azI. sorsjáték kezdetén; hol tudvalevöleg a közönség legnagyobb része sorsjegyet már nemis kapott. A II. sorsjátéknál is csak 100,000 sorsjegyet bocsátanak ki, melyekböl a sorsjáték

VI. osztályhuzása alkalmával 50,000 sorsjegyet huznak ki nyereménynyel ugy, hogy

minden második sorsjegy n, Megrendelések lehetöleg azonnal a magy. kir. szab. osztálysorsjáték

Föelárusitojáhozintézendök, ki azokat a legpontosabban eszközli.

A sorsjegyek

•| Egy egész 6 frt. | — Egy négy ed 1.50 |

Egy fél 3 frt.• •

Egy nyolcad 75kr.

Levél- es pénxkfildemények czimet

echt EankházBudapest, Ferencziek-tere 6. szám.

Utánvételes megrendelés lehetöleg mellözendö, miután az a sorsjegyekárát hiábavalóan megdrágitja. Közvetlen minden húzás után a hiva-talos nyereményjegyzéket küldjük. Az osztálysorsjátékról irt köny-vecskét, mély a tervezetet tüzetesen megmagyarázza, a befizetési ésmegi0itási határnapokat közli és egyéb •útbaigazitással szolgál,bárkitiek ingyen és portómentesen küldjük. —• Legnagyobb számvá-

laszték. — Föelv : Fontos, szolid és diszkrét kiszolgálás.

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1896. — 33. oldat

Az olvasóhoz.A most megindult negyedévvel lapun-

kat fölösleges sok szavakkal ajánlani az olva-sóknak. Megmondtuk már, hogy az olyan bizo-nyitvány, amit maga állit ki a lap maga mel-lett, nem sokat érhet okos olvasó elött. Egylapot hosszabb idön a magatartásából tehetcsak alaposan megitélni, ép ugy, mint a ba-rátot.

Annyit már eddig is bebizonyitottunk,hogy függetlenek vagyunk minden irányban,kormánytól, pártoktói és mindenkitöl. mégazoktól is, akik ezt a lapot alapitottak — inertugy alapitották, hogy az a liberálizmust szol-gálja olyan mértékben, amint azt a magyarságerösödése kivánja és senki mást ne szolgáljon.

Komoly törekvésünkben, a közönségnek mi-nél élénkebb, frissebb, meghizható és tisztessé-ges hangon irt lapot adni. nem fogunk lan-kadni ezután som. söt a közönségnek lapunkiránt példátlanul megnyilatkozott rokonszenvétmost kettözött igyekezettel kivánjuk kiérdemelni

Gondoskodunk, hogy lapunk mindenkitkielégitsen, nem csak a politikával foglalkozó-kat, hanem a gazdákat és kereskedöket is.Lapunk gazdasági részére ezentul is nagy gon-dot forditunk, hogy olvasóink minden e térenfelmerült mozzanatról rögtön értesülve legyenek.

Az „Országos Hirlap" abban is ambicziójátlátja, hogy a családban minden egyes tagja acsaládnak megszeresse. Közölni fogjuk sorbana legérdekesebb és legbecsesebb regényeketeurópai hirü iróktól, Kiplingtöl, Bourgettól,Claretietól, Sudermanntól, stb., mihelyt a mostfolyó „Két asszony" czimü regény bevégzödik.

Eredeti regényünknek,

a Mikszáth „UJ ZRiNYIÁSZ"-ának,mely az olvasóközönség elött oly nagy feltünéstkeltett, hogy már kétszer kellett utánanyomatniaz elözö folytatásokat, márczius végéig lepergörészét, mely egy kötetet tenne már ki, külön-lenyomatban küldjük meg azoknak az uj elö-fizetöknek, kik legalább egy negyedévreelöfizetnek.

A rendes rovatokon kivül, melyeket olva-sóink ösmernek, a hölgyek szamára mindenévadban közölni fog az „Országos Hirlap" divat-leveleket. A gyermekek mulatságára pedig min-den második vasárnap a mellékletet nekik valóolvasmánynyal tölti meg munkatársaink nagygárdája.

Az elöfizetési és megrendelési föltételeka lap homlokán olvashatók.

Állami gyárak veszedelme.Ami az országnak a közlekedés terén a

Magyar Államvasutak : ugyanaz a gyáripar teréna diósgyöri singyár és a budapesti gép- és-mozdonygyár. A nemzet szemefénye. Mind a kétgyár már régóta fennáll, de csak azóta indultvirágzásnak, amióta a diósgyöri gyárat, melyetazelött a pénzügyi tárcza kezelt, egyesitettéta budapesti gépgyárral, és mindkettöt a keres-kedelmi miniszteriumnak rendelték alá.

A felvirágzás oka igen egyszerü. Elöszöra két gyár szorosan utalva van egymásra,mert a budapesti gépgyár ugy tartható fennelönyösen, ha a gazdasági gépek és mozdo-nyok stb. elöállitásához szükséges félkész-gyártmányokat önköltségi áron Diósgyörtölkapja, ami ismét csak ugy lehetséges, ha minda két gyár egy kézben van. Másodszor pedigazért, mert a kereskedelmi tárcza elvégre ishivatottabb iparvállalatok kezelésére, mint apénzügyi tárcza.

Igy történt, hogy a pénzügyi tárcza ke-zelése alatt napirenden volt deficzitek nem-csak elenyésztek, hanem évenkint 2—3 millióforint tiszta hasznot hoznak az országnak,daczára annak, hogy az egymásután következöpénzügyminiszterek mindig meglehetösen szük-keblüek voltak azon beruházások tekintetében,amelyek szükségesek voltak a vállalatok felvi-rágoztatása érdekében. De még ennél is na-gyobb az az erkölcsi haszon, melyet az államigyárak különösen az ezredéves kiállitás alkal-mával elértek, mert a német szakértök csak-nem a hires Krupp-féle gyárakkal hozták öketpárhuzamba.

Tény azonban, hogy, ha állami gyárainkmég nem is érték el és egyhamar nem isfogják elérni a Krupp-féle gyárak szinvonalát,de azok igy is ép oly hasznára, mint becsü-letére váltak eddig az országnak.

Mi lesz ezután"? Ez a jövö titka, de ahirek, melyek szárnyalnak, alkalmasak arra,hogy aggodalmakat keltsenek.

Nem vagyunk barátjai a személykultusz-nak s következéskép nem attól a személyvál-tozástól féltjük gyárainkat, amelynek szükségeazáltal következett be, hogy a gyárak eddigiigazgatója, F ö r s t e r Nándor miniszteri ta-nácsos beadta lemondását és folyó évi má-jus hónap elsejével a szabadalmazott osztrák-magyar államvasut- társaság bánsági gyá-rainak és uradalmainak vezetését vesziát. Mi is szivesen elismerjük a voltigazgató képességeit és veszteségnek tartjuk,hogy ö most egy versenyzö vállalat éléreáll. Nem kicsinyeljük a megüresedett állásbetöltésének nehézségeit sem, de mindez ke-vésbbé aggaszt, mint az, hogy a lapos é r t e -sülés s z e r i n t m i n d k é t g y á r k e z e -l é s é t a p é n z ü g y m i n i s z t e r i u ms z á n d é k o z i k á t v e n n i .

Mit jelent ez ? Elsö látszatra ez sem je-lentene egyebet személyváltozásnál, mert a minagyrabecsült pénzügyminiszterünk, vagy annakállamtitkárja bizonyára ép oly jól tudnák vezetnia gyárak kezelését, mint amily jól vezetik apénzügyminiszterium ügyeit és -mégis mi agyárakra nézve komoly veszedelmet látnánk eváltozásban.

Ugy tudjuk, hogy Förster visszalépésénekokai nem voltak tisztán személyes jellegüek,hanem azon idöponttól datálódnak, amióta hirejár, hogy a pénzügyminisztere v a j d a - h u -n y a d i vasmüveket el akarja adni. Érthetö,hogy a gyárigazgatóság és a kereskedelmi mi-nisztérium mindig ellene volt az eladásnak,söt azt kivánták, hogy, mint elöbb Diósgyör, ugyVajda-Hunyad is a kereskedelmi tárczánakadassék át, mert ez a vasmü szállitja a szük-séges nyersvasat Diósgyör és a budapesti gép-gyár számára, a két tárcza között megosztottkezelés tehát csak fölösleges huzavonával éstorzsalkodásokkal jár, Vajda-Hunyad eladásapedig épen csak arra való volna, hogy a gyá-rak életerét elvágja. . .

Nyilvánvaló tehát, hogy a veszedelmetnem a vajda-hunyadi vasmünek a két államigyárral való egyesitésében kell keresni, söt el-lenkezöleg, ez az egyesités — ha, nem tud-juk, mely okból, a kereskedelmi tárcza alattlehetséges nem volna — a gyengébbek elöttmég érvül is szolgálhatna amellett, hogy agyárakat a pénzügyminiszterium vegye át.

A veszedelmet mi abban látjuk, hogy, haa pénzügyi tárcza már évek óta viselös a kincs-tári vasmüvek eladásának eszméjétöl, akkormég inkább viselössé válik azáltal, ha a kétállami gyárat is "kebelébe" veszi. Teljességgelkizártnak tartjuk, hogy a pénzügyminiszternek

más alapgondolata legyen e kérdésben, m i n taz a l a t t a e g y e s i t e n d ö g y á r a k ésv a s m ü v e k f o k o z a t o s e l a d á s a . Ajövedelmezöség fokozása nem lehet irány-adó, mert a tapasztalat megmutatta, hogymig a pénzügyi tárcza alatt levö kincstárivasmüvek folytonos deficzitekkel küzködnek.addig a két állami gyár a kereske-delmi tárcza vezetése alatt évröl-évre millió-kat hoz az országnak. A további gyári beruhá-zások megtakaritása szintén nem lehet irány-adó, mert a pénzügyminiszter bizonyára nagyonjól tudja, hogy a versenyzö magángyárak rohamosfejlödésével szemközt az általa mindig annyiragáncsolt beruházások megtagadása nem amai, öt talán kielégitö jövedelmezöségi statusquo föntartását, hanem a n a g y v i s s z a -e s é s t jelentené. Ha tehát sem a jövedelme-zöségi, sem a beruházási szempont nem szóla pénzügyi tárcza terjeszkedése mellett, akkornem marad más hátra, mint az a pénzügyimüvelet, melyet a pénzügyminiszter az államigyárak és vasmüvek eladása utján remél el-érhetni.

Nézzük közelebbröl ezt az alapgondolatot.Számoljunk tényekkel. Tény, hogy a két ál-lami gyár, amely az esetleges eladás magvátképezné, évek óta milliókat hoz az országnak,söt ha figyelembe vesszük, hogy a diósgyörigyár jövedelmezöség szorosan összefügg a vi-czinális vasutak épitésének fejlödésével, —bátran felállithatjuk a tételt, hogy a gyárakjövedelmezösége a kulmináczió pontját elérte.Ha tehát a kormány csakugyan az eladásragondol, akkor itt van a legkedvezöbb idöpont,mert minden üzlet akkor értékesithetö leg-jobban, mikor jövedelmezösége a tetöfkotelértei

Tény továbbá az is, hogy hazai pénzin-tézetek részéröl már hosszu idö óta egy csomóvételi ajánlat fekszik a „kormány elött. Megvan tehát az elönyös alkalom is az eladásra,mert nem a kormány kénytelen a kinálattalfellépni.

Iparpolitikai szempontok sem állanak azeladás utjában, mert, hála a nemzet életerejé-nek, vasiparunk immár oly magas szinvonalrafejlödött, hogy az állami gyárak nemcsak bát-ran átengedhetök volnának a magánvállalko-zásnak, hanem alaposan feltehetö, hogy ezuttóbbi a szükséges beruházások dolgábankevésbbé lenne fukar, mint a pénzügy-miniszter. A gyárakra tehát a magánkeze-lésben elöreláthatólag szebb jövö várna.mint az állami kezelésben, söt a vételárnakczélszerü és ügyes felhasználása által a kor-mány is nagyobb lendületet adhatna a köz-gazdaságnak, mint a gyárak megtartása által.

Egyesegyedül a magyar királyi államvas-utak érdeke szól az eladás ellen. Ha azonbanez az érdek nem elég sulyos arra, hogy agyárak a kereskedelmi tárcza kezelésébenmegmaradjanak, akkor még kevésbbé es-hetik latba az eladás ellen, mert nyilvánvaló,hogy a vevönek is érdekében állana azállamvasutak klientéláját a maga részére biztosi-tani s igy minden nehézség nélkül lehetségesaz eladás esetén is oly viszonyt létesiteni,mely az államvasutak érdekeit jobban képesbiztositani, mint az a huzavona és torzsalko-dás, mely a gyáraknak a pénzügyi kezelésbevaló átadása után természetszerüleg be fogkövetkezni.

Ime tehát, sok indok szól az eladás mel-lett, de m i n d e n i n d o k amellett szól,hogy ha az eladás szükséges avagy kivánatos,akkor az minden uj organisatio, illetve tárcza-csere nélkül m o s t történjék. De egyuttal

34 . oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

minden indok amellett is szól, hogy az eladásne "fokozatosan'", darabonkint, kótyavetye ut-ján történjék, hanem együttesen, m e r t ag y á r a k é s v a s m ü v e k a n n y i r ae g y m á s r a v a n n a k u t a l v a , h o g ym i n d e n e g y e s r é s z k i s z a k i t á s aa t ö b b i e k e t e l é r t é k t e l e n i t e n éé s p o t o m á r o n e l a d ó v á t e n n é .

Viszont azonban van egy fontos indok,amely, habár csak subjectiv természetü, de azeladás ellen szól s ez a k ö z v é l e m é n y .Ismételjük, hogy a gyárakban az ország köz-gazdasága szemelényét látja. Ezzel vagy szá-

molni kell, vagy szembe kell vele szál-lani, felvilágositani a közvéleményt, d e t a k -t i k á z n i n e m s z a b a d . Nem is magá-ban az eladás eszméjében, hanem ebben ataktikázásban keressük mi a gyárak veszedel-mét, mert immár felelünk arra a kérdésre,hogy mit jelent az, ha a gyárak kezelését apénzügyminiszterium veszi át ?

E l ö s z ö r is jelenti azt, hogy a közvé-lemény még nem barátkozott meg az eladáseszméjével, azt tehát ily kerülö uton meg kellvele barátkoztatni. Tehát ez taktikázás.

M á s o d s z o r jelenti azt, hogy a ke-reskedelmi miniszter ellene van az eladásnak,öt tehát félre kell tenni, mert igaz ugyan, hogya korona tanácsában az ö szavazata nemvolna képes megbuktatni az eladás eszméjét,de alkalmatlan lenne annyiban, amennyibenaz ö ellenkezését magasabb vételárral kellenelefegyverezni.

H a r m a d s z o r jelenti azt, hogy azeladás ne akkor történjék, mikor a gyárakjövedelmezösége a tetöfokot elérte, hanemakkor, mikor a jövedelmezöség már meg-csappant.

N e g y e d s z e r jelenti azt, hogy az el-adás ne együttesen, hanem "fokozatosan"történjék.

Jelenti egy szóval Kollonits herczegpri-más ama politikájának követését, hogy a ma-gyarokat elöbb koldusokká kell tenni, hogy jökatholikusok legyenek: jelenti ugyanis a gyá-raknak szük pénzügy" kosztra állitását, elérték-telenitését és ily módon megpuhitását a köz-Véleménynek, mely ma az eladás ellen van.

Egy szóval nézetünk és meggyözödésünkaz, hogy a gyáraknak a pénzügyi tárcza általvaló átvétele egy jelentékeny állami vagyonelfecsérlését jelentené.

Hogy mit jelent ez az átadás a magyarkirályi államvasutak és a gyárak közti viszony-ban és mit az állami és a magángyárak köztiviszonyban — arról nem is szólunk, de egydolgot még fel kell emlitenünk.

Az együttes eladás ellenzöi azt szoktákérvül felhozni, hogy ily nagy complexumnaké g y magánvállalkozó kezébe való átadásamonopóliumot jelentene. Nézetünk szerint azon-ban ez az érv, még ha helyes volna is. nemindokolná az állami vagyon elfecsérlését, dekülönben is az érvelés czélja, vagyis a gyárakközti verseny fejlesztése, el nem érhetö mind-addig, mig iparunknak szüksége lesz a cartell-védelemre, amire pedig még beláthatatlan idöignagyobb mértékben lesz szükség, mint a ver-seny fejlesztésére. Söt épen az árak mérsék-lése szempontjából nagyon is megfontolandó,hogy különösen a külfölddel szemben nemjobb-e a már meglevö életerös magán vas- ésgépgyárakon kivül még egy jelentékeny ésegészséges magánvállalatot létesiteni, mint sokbeteges söt gyenge magánvállalatot, melyek akartellekben semmi egyebet nem keresnek,mint csakis az árak felcsigázását.

Bár mint döntessék is el azonban ez a

kérdés — annyi világos, hogy az állami gyárakés vasmüvek értékesitésénél iparpolitikai szem-pontokat is figyelembe kell venni és igy megnem engedhetö, hogy az iparpolitika sulypontjaa pénzügyminiszteriumba helyeztessék át.

Akár pénzügyi, akár iparpolitikai szem-pontból nézzük tehát a kérdési, a tervezettátadásban mindkét irányban a gyárak vesze-delmét látjuk.

Erre a veszedelemre akartuk ezuttal azilletékes köröknek figyelmét felhivni.

Raktári gabonakészletek Magyar-országban.

(B. V.) Ujévi számunkban tettük közzé amagyarországi raktárházak gabonakészleteinekkimutatását és tekintettel amaz élénk érdek-lödésre, amelylyel e kimutatás mindenütt ta-lálkozott, ujból megszereztük a megfelelö ada-tokat, amint azok az utolsó napokban meg-állapithatók voltak. Feltüntetjük ezek alapjána mostani állományt, ama meggyözödésben,hogy a készletek terjedelme ma hatványozottjelentöséggel bir, mert hiszen jóformán ezenfordul meg az üzleti forgalom további alakulása.

Az uj termésig még hátralevö hetekbenaz árképzödés jobbára attól függ, vajjon ren-delkezünk-e elegendö áruval, hogy legalább alegkorlátozottabb szükségletet fedezhetjük, mégaz esetben is, ha a Balkán-államokból ésOroszországból jelentékeny hozatalra nem isszámithatunk.

Kimutatásunk nem lehet teljes, inert araktárházi vállalatok egynehánya egyáltalábannem, vagy csak késedelmesen szolgáltatta beaz adatokat. Általában nem mellözhetjük azta megjegyzést, hogy nálunk igen nagy közö-

nyösség észlelhetö minden iránt, ami a statiszti-kára vonatkozik. Mig máshol, mint például Ame-rikában, az állami, gazdasági és kereskedelmitényezök vállvetve dolgoznak azon, hogy azefajta jelentések minden héten lehetöleg a leg-pontosabban elkészülhessenek és mig e kimu-tatások megjelenését nemcsak odaát lesik bizo-nyos feszültséggel, hanem megtelegrafalják azadatokat a világ összes piaczainak, addig azez irányban mozgó törekvések nálunk alig le-küzdhetö akadályokkal találkoznak. Nem a mihibánk ennélfogva, ha kimutatásunk hézagos.

Mindenesetre látjuk, hogy a raktárházikészletek már nagyon megfogytak és tekintet-tel arra, hogy akárhány megyét tudunk, ahola gazdák magtárában egyáltalában nincsengabona és hogy a sokat emlegetett elrejtettkészletek az idén alkalmasint cserben hagyjákazokat, akik ezek elökerülésére számitanak,bátran állithatjuk, hogy ha éhinség nem islesz nálunk, de mindenesetre olyannyira ki-fosztva minden szemterményböl megyünk átaz uj campagneba, hogy nem találunk hasonlóviszonyokra az utolsó huszonöt év alatt egyizben sem.

Ami pedig magukat e statisztikai kimu-tatásokat illeti, elébb-utóbb mégis csak arrakerül a sor, hogy az országos magyar királyistatisztikai hivatal ezekre is kifogja terjesz-teni figyelmét, annál inkább, mivel látjuk, hogyországszerte uj raktárházak létesitésén fá-radoznak és már csak idö kérdése, hogymegteremtsük az országos gabona-elevátor-hálózatot — mellékesen emlitve ez ügyet leg-jobban a magyar királyi államvasutakkal kar-öltve lehetne megoldani — mivel csak enneksegélyével képzelhetö ama fontos közgazdaságiprobléma megoldása, hogy miként tétessenekelevenné a gabonában fekvö nagy tökék, vagyismiként lendithetünk a legbelterjedelmesebbmódon a mezögazdasági hitel ügyén is.

A r a k t á r h á z

széknek-e c z é g eAradi ánicsa.ra ok r. t.

Készlet métermázsákban

Búza Rozs

Farcstelep

BarcstelepBrassú

Budapest

ilagyar Leszáai. és Pénzv. bankBarcsi Raktárházai

Sübersteiü és Társa tárházaBrassói Bank és Raktárház r. t.Magyar leszámitoló és Pénzváltó bank

Budapesti közrakt. vállalata.

Budapest

Budapest

Magyar Leszámitoló és Pénzváltó bankRaktárháza a nyugoti pályaudvaronLm-zei:&a'.-licr Pál utódai áru- és gabona-

csarnokaCsaba Csabai áruraktárCsáktornyaDebreczenFiume

Fiume

KassaEisvánlaKolozsvárMiskolczNagyváradS agybecskerékXviregyházaPozsonv

SzegedSzegedSziszekSziszekTörokszentmiklös

Csáktornyái raktárh. r. t.Debreczeni termény és áruraktár r. t.Fiumei Dock társulat r. t.Magyar Leszámitoló es Pénzváltó bank

raktárvállaiaiaKassai termény és áruraktárTermény és szeszraktár r. t.Kolozsvári takarékpénz, es hitelb. áru raktáraMiskolczi hitelintézet áruraktáraNagyváradi áruraktár r. t.Országos raktárh. r. t.Termény és áraraktár r. t.Pozsonyi raktárh. r. t.Szarvasi takarékpénztár tárházaOrszágos Raktárház r. t.Kereskedelmi és Iparbank raktárh.Sziszek! raktárh. r - t .Szövetkezeti TárházakTárház részvénvtársaság

9266

1500

62400

8981

5100

6450

22823

300

6877

505015000

55624400

6000

69501

2218

300

10700

1502

13800

1182

72802933

3220

19386

Árpa Zab Ten-geri

61100

9000

2214

100

1749

34412560

573

66264 23235

1870

800

17100

319

325

199

100200

1415

730

119

26846

2500

2910Ü

8800

1000

253S

200637

9J09

7611

7120

14000

.45610

J e g y z e t

felszámolásban

májusban nyilik me

épülöfélbenüres

adatok hiányzanak

üresadatok hiányzanak

épülöfélben

ÜZLETI HETI SZEMLE.Gabona. Az idöjárási viszonyok e héten is ki-

elégitök voltak és a mezögazdasági állapot továbbrais megtartotta azt a nagyjában kedvezö képet,amely az e hét elején megjelent hivatalos kimuta-tásból kitünt.

A külföldi gabonapiaczokon szilárd volt ahangulat, az árakban azonban jelentékeny változásnem állott be.

Nálunk az ünnepek elöre vetitették árnyékukat,a forgalom a készárnpiaczon korlátolt volt, az árakazonban határozottan szilárd irányt köveitek.

Összehasonlithatatlanul intenzivebb volt azon-ban a hanssemozgalom a határidö forgalomban.

Az egyes czikkek áralakulásáról a következö-ket jelenthetjük:

B u z á b ó l elkelt mintegy százezer méter-mázsa. Az árjavulás 15 krajczárra tehetö.

R o z s b ó l eladtak vagy 4000 métermázsát8.80—9.07 1/2 forintot fizetve helyben.

Á r p a . Takarmányáruban gyenge a forga-lom. E czikk jegyez 6.80—7.20 forintot Köbányán.

Z a b o t élénken keresnek és szivesen üzetnek7 forint 25 krajczárig terjedö árakat.

T e n g e r i el van hanyagolva. Ó és ujáruBudapesten 5 forint 45 krajczárt jegyez.

Hüvelyesek. A kiviteli kereslet gyenge maradt,a belföldi fogyasztás normális. Ma a következö ára-kat jegyeztük fel: B a b , nagy fehér 7—7.50 forint,barna 7 frt, tarka 6 frt., apró bab 7.50—8.50 forint.L e n c s e 8 frt, zsizsikmentes lencse 10—12 frt.Borsó'8.50—10.50 forint, hüvelytelenitett borsó14.50 frt. M á k 31—33 frt. K ö m é n y m a g 27forint K e n d e r m a g 7.80—8.60 frt. B ü k k ö n y5.80—6.30 frt.

Olajmagvak. E czikkekben kevés forgalom voltés jobbára névleg jegyez : K á p o s z t a r e p c z e12—12.50 forint, V a d r e p c z e 5.50—6,25 forint.G o m b o r k a 13.50—14.50 forint. L e n m a g10.50—11.50 forint. M u h a r m a g 6—6.25 forint

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 35. oldal.

Liszt és korpa. A lisztüzletben a lefolyt hétenmár ünnepi, hangulat uralkodott Uj eladások nemfordultak elö s az átvétel sem igen haladt. A kül-földtöl mind nagyobb, áthidalhatatlanabb árkülön-bözetek választanak el. Reméljük, hogy az ünnepután az üzlet mégis némi lendületet fog venni, mert

különben a malmok aligha fognak tovább dolgoz-hatni. A korpaüzlet változatlan.

Árjegyzéki átlagárak :

Ü l 1 8 4 5 6

19.108

18.70F

i7.ee

lö.öO 13.00 7.70 4.60 4.40100 kilónként, zsákostul, Budapesten szállitva.

Repczeolaj. A repcze kedvezötlen fejlödésefolytán e czikk szilárd irányzatát továbbra is meg-

tartotta kész áru nagybani jegyzése 35 frt, határ-idö áru. augusztus —márcziusi szállitásra nagyban32 forint métermázsánkint, Budapesten.

Repczepogácsa. Teljesen leapadt készlet mel-lett jegyez nagyban 5 frt 75 kr., kicsinyben 6 frtmétermázsánkint, Budapesten.

Czukor és kávé. Budapest, április 9.Czukor. Nagyban, ab Budapest vasut, fogyasztásiadó nélkül. Finomitvány prima 37.25—37.50 forint,koczka38.50—'áf-.öú irt,'Püé 06.25—36.50 frt, kris-taly-czukor 35 frt. Candis fehér 46 frt, Candis ?árga41 forint, iSzölöczukor 25 forint. Káré: Santosgood average 40—42 frt, Santos superior 42—4f? frt,Portorico 102—120 forint, Jáva, sárga 90—124 fo-rint. Menado 140—170 forint, Carracas 66—80 frt,Laguayra 88—96 forint, Jamaica 90—110 frt, Sal-vatore 75—85 forint. Lahat 100 forint, MoccaHodeiúa 108—114 frt. Preanger 118 forint. Közép-amerikai 104 forint, Rio 50—58 forint, W. J. B.100—140 frt, detto gyöngy 128—145 frtr Santos-gyöngy 72 forint, Bogotá 72—75 forint, Lávé-gVöngy 86—92 forint, Guatemala 100—112 forint,Yiktoria-gyöngy 68 forint.

Szesz. A szeszüzletben e héten a válto-zatlan irányzat fentartotta magát és az árak amult heti zárlatjegyzés szerint záródnak. A forga-lom e héten az ünnepek folytan korlátolt volt,és minthogy a vevök olesább árakat remél-nek, tartózkodnak nagyobb kötéseket eszközölni.M e z ö g a z d a s á g i szeszgyárak még mindignagyon magas árakat, 18.75—19.— forintot kérnekkontigens nyersszeszért és minthogy Béesben akontingens nyersszesz lanyhább, ugy a veYök csak1.—1.10 forinttal, bécsi jegyzésen alól akartákvenni és ennek folytán csak néhány kisebb üzletlétesült.

A b u d a p e s t i p i a c z o n k o n t i n -g e n s n y e r s s z e s z 18.75—19 frt, f i n o m i -t o t t szesz nagyban 56.75 frt, é l e s z t ö s z e s z56*70—57 frt, n y e r s s z e s z a d ó z v a 55.75frt, a d ó z a t l a n s z e s z k o n t i n g e n s 16frtig, d e n a t u r á l t s z e s z 20.75—21 forintonkelt eL K i c s i n y b e n az árak 25—50 krajczár-ral drágábbak. A kivitel e héten több tétel finomitottszeszt vásárol. V i d é k i szeszgyárak változatlanuljegyeznek. Arad, Losoncz. Baja Vs irttal olcsóbban.

B u d a p e s t i z á r l a t á r a k e h é -t e n : Finomitott szesz 56.75—57.— forint, élesztö-szesz 57. 57. * s frt, fnyers-szesz adózva 55.73—56.— forint, adózatlan 16.- 16^8 forint. Denaturáltszesz 21. 21.50 frt. Az árak 10.000 liter fokon-kint, hordó nélkül, bérmentve Budapestre szántva,készpénzfizetés mellett értendök. B é c s : Kontin-gens nyersszesz azonnali szállitásra 19.50—19.60irtig kélt el. — P r á g a : Adózott tripplószesznagyban 55.60 frtig kelt eL Zárlatjegyzés OO1!B—55.25 frt, adózatlan szesz 18.50 fit. — A r a d :Finomitott szesz 56. 56.25 forint jegyeztetik.L o s o n c z : Élesztöszesz azonnali szállitásra57.50—57.75 forinton kelt el. — K e n y é r m e z ö :Finomitott szesz nagyban 57.50 frt. Denaturált szeszhordóstól 20.50 frt."— G y ö r : Szesz változatlanuljegyeztetett. T r i e s z t : Kiviteli szesz román áru12750, csen 12.75 frt. tartályokban szállitva 90 szá-zalék hektoliterje.

Konzervek. Mai hamburgi jelentések szerintaz árak következök: A n a n á s z , szütgaporei ér-kezett 450 láda, a hozatal ismét emelkedett.1U0 darab l 1 4 kilogrammos doboz 53 mátka ;detto 100 darab 1 kilós doboz 45.50 márka: dettoGuadeloupe 100 darab 1 küós doboz 94 márka;detto Bahama, láda á 24 doboz 158—160 márka; dettoSaint-Mignel érkezett 510 láda. aukczióra kéröit 395láia 5 márka áreséssel, per 100 klgr. 232 márka.Tenaeri rák -. 87 dobozos láda á *_4 klgr. 60 márka,detto 48 dobozos láda á H klgr. a2 márka, Lazacz4i- dubozos láda á 12 klgr. 30 márka; detto ma-ga? dobozban 26 márka. Mustár maillé 12 doboz á1 klgr. y.50 márka: detto l% kilós doboz 6.50márka : detto diaphane 12 doboz á 1 klgr. 6.15marka : detto 12 doboz á */* kigr. 4.50 marka.Szarvasgomba : Perigord, legjobb minöség. 10 da-rab J • doboz 65 márka, detto üvegben 60 márka :•iTsritntt npr klffr. 14 márka. Sajtok : Viktória 20—

30 kilós darabokban per klgr. 2.40 márka ; Ches-ter 7—30 kik.s darabban per klgr. 2.30 márka ;Stilton 4—6 kilós darabokban per klgr. 3.80márka : Roquefoit 212 kilós darabban 2.30 márkaNeufchatel 37 darahc* kosárban 4.7i> márka. Edan2 kilós gömbben 1.Ö0 mái ka ; hollandi tejszin per10 klgr. 20 mátka. Sváj. zi per 10 kl<n\ 18 márkaPanne-an per In klgt. i s marka. Sardines á l'huile2100 ládával érkezett: árak változatlanok.

Zsiradékáruk. Üzlettelenség jellemzi a lefolythetei, ami nagyobbrészt a küszöbön levö ünnepihangulatnak tulajdonitható. Az árak a mult heliok-hez képest változatlanok. Jegyeznek : I. pesti disznó-zsirt 5i».50—59 irttal, 3100 fehér táblaszalonnát63—62.50 frttal, * 100 fehér láblaszalonnát 62.50 —62 irttal és füstölt táblaszalonnát 61—60 Irttal. Avidéki piaczokon sem fordult elö jellemzö változás.D e b r e c z e n : Változatlan árak, lanyha hangulatmellett 3/no szalonna 59-*60 frttal jegyeztetett.S z e g e d : Üzlet csekély, árak változatlanul szi-lárdak, bi-znozsir ara 60 frt, parasztszalonna 54 —55 frt.

Gépolaj és kenöcsök. Budapest, április9. Olivaolaj valódi pugüa: 44 frt. gyári olivaolaj40 forint. Bakuul aj valódi orosz 22 forint, i«u-gosint.laj 20 forint, transmUsiúolaj 28 forint,turbinaolaj 33 forint, vulkánolaj 22 forint. Kenö-olajok : Cilinderolaj valódi amerikai iiH forint,egyéb eilinderolaj 22—36 forint, consistens géj>-kenöcs 30—35 forint, bányakocsikenöcs 16—ISforint, sodrony- és kenderkötélkenöcs 24—26 fo-rint, valvolinolaj elsörendü 50—55 forint, fogas-kerékkenöcs 20—24 frt, szij- vagy szerszámkenórs35—40 frt. Gyantaáruk: Serfözdeszurok lö—17frt, terpentinolaj fehér orosz 27 frt, amerikai 38frt, osztrák 36 frt, gyanta 7—11 frt, gyantaolaj18— 20 frt. Kátránytermékek : Carbolineum 12—13 frt, köszénkátrány 4—£.25 forint, fenyökátrány10—12 frt. Vaselin börkenöcs 20—25 frt, szerszám -és fegyverkenöcs 30—35 frt. Halzsir : svéd 36 frt,grönlandi 35 frt, oroszlán-zsir 12—13 frt. Lenolaj :26 frt, valódi hollandi 30 frt. Lenolajkencze le-ülepedett 22—30 frt. Vaselinkenöcs 35—40 frt,Faggyú 38—40 frt. Tejszinszappan 22 frt. Ko-csikenöcs : fekete vagy sárga 5.50—5.25 frt, fehérfinom 6.50—7.— frt, monfalkonet 7.50 frt, kékfinom 7 frt, úszó 7.50—9.— frt, fehér 7.50 frt.Fiakkerkenöcs 9.75—10 frt, finom belga paraffin7.30 frt. Sehellak narancs 116 frt, félnaranes88 frt, rubin 85 frt. Szalmiák: fehér angol 56 frt,jegecz 28 frt. Naftáim hordókban frt 1450.Glicerin 48—90 frt. Benzin, fehér 28 frt. Kolo-foniutn : belföldi 6.75—7.25 frt, amerikai elsörendü6.50—11 frt. Szurok : bognárszurok 7.25—8 frt,fenyöszurok bójor 12.25—12.75 frt, detto fehér5.5Ó—6.75 frt. vargaszurok 10.50—12 frt. Gummiarábiai 75—77 frt, per kevert 39—42 frt, kereske-delmi 45—48 frt. Litti 34 forint per 10 kilogrammab Trieszt.

Kikészitett börök. (H. C.) Sajnos, hogy válto-zásról nem szólhat ezen jelentésem, mivel az üzleta régi mederben folyik. Daczára a husvéti ünne-peknek, melyek az idény kezdetét jelentik, a forga-lom nem indult meg oly arányban, hogy a hónapokóta szünetelö vételkedv folytán felhalmozódott kész-letek kedvezö lebonyolitást nyerjenek. Tetézi ezen'visszás állapotot továbbá még azon kedvezötlenkörülmény, hogy a nyersára — tekintet nélkül asiralmas helyzetre a készbörüzletben — mindig ma-gasabb és magasabb árakat jegyez. Igaz ugyan,

hogy a gyárosok igyekeznek — legtöbb esetbenegyöntetüleg kartel utján — ezt a készbör árak fel-emelésével ellensúlyozni, de siker nélkül, mivelviszont a kereskedök — hivatkozva a rossz üzlet-menésre — nem ismerik el a magasabb árakjogosultságát s bevásárlásoktól tartózkodva, több-nyire engedékenységre is találnak. Éhez járul méga minden kritikán aluli inkasszó,, mely legjobbanigazolja a tavalyi rossz termést. Arak : I-szer ü 1-t e t e t t t a l p ' könnyü 138—144, nehéz 145—149,eléggé keresve volt, különösen a könnyü áru. Dl-szorü l t e t e t t t a l p nagy készletek s csekély keres-let rniad az árak gyengültek 134—138. B i v a l y -t a l p b a n élénk kereslet 120—130, B i k a t a 1 p116—126 forinton, b i v a l y h á t (bends) ezenczikkben a forgalom kedvezö, az árak tartósan ma-gasak I. 142. 11. 136, III. 126forint, k i p s o l d a l120—130 forint, t e h é n b ö r ö k elhanyagolva,barkás 170—180 forint, barna 180—190 forint,ama 190—200 forint, b o r j u b ö r barna 350—400forint, sima 360—420 forint, k i p s vagy f r i 11-I i n g barkás 190—260 forint, barna * 200—270forint, sima 210—280 forint 100 kilogrammonkint.

Petroleum. Az üzlet változatlan.Nagybani jegyzések. A köolaj-fiaomitó-gyár:

Fiumei egycsillagos (amerikai) petróleum: 21.— frt.Háromcsillagos (orosz) petróleum: 17.50 forint.Brassói prima: 15.— frt. — A magvar petroleum-ipar-részvénytársaság : Császár-olaj: 23.50 forint.Egvkeresztes petróleum 19.25 frt. Orosz három-keresztes petróleum: 17.50 frt. Kétkeresztes petró-

leum : 16.50 frt. Budapesten, 100 kilogramm tisztasuly után, nettó tara, hordóval együtt (ingyen hordó).Világos hengerolaj I. számu: 32 "frt. Sötét henger-olaj II. számu: 30 frt. Könnyü gópolaj 111. számu:15 frt. Nehéz gópolaj IV. számu: 17.— frt. Keveröolaj (tisztitó olaj) X. számu: 11.— frt. Keveröolaj (nehéz, faj súlya 0.905) XI. számu : 13.— frt.A X. és XI. számu olaj fénytelen minöségben egyés Vt forinttal drágább. Budapesten 100 kilogrammtisztasuly uláu nettó tara, ingyenhontnban, pereassa 2 százalék árengedinénynyel. Orsovai StandardVVhite (sálon) petróleum : 16.50 forint. — Az Apollóásványolajgyár-részvénytársaság : Liliom - császár-olaj : 23.51) forint. Egysziv petróleum: 17.50 forint.Csillag-kereszt 16.— forint. Lámpaolaj : 13.50 forint.Budapesten nettó i-assa, 100 kg.-ként, ingyiMmordó-han. 2U°/o tara. Apolló III. számu gépolaj : 18.50forint Budapesten 10U kilogrammonkint, hordóvalegyütt, nettó tara: per cassa 2 százalék árenged-ménynyel vagy váltóval négy hónapra. E;Iyes hordók25 krajezárral drásáhbak. Üres petroleumos hordókára: 2.05 forint. Üres olajos hordók áru 1.30 forint.Ásványolajok : Jóllehet az orosz nyersanyagból ké-szült olajok igen keresettek, föleg a gülic/.iai olajokkönnyebb minöségei olcsóbb áraikkal már is erösentért hóditanak. Henger-olaj (magas gyulladási fokkal):21) forint. Igen nehéz gépolaj (fajsuly U07—910):24.— forint! Nehéz gópolaj (905—908) : 22.— frt.Könnyü gépolaj (900—902): 20.— forint, ürsóolai(900)": 15.— forint. Tisztitó olaj (885) • 13.—forint".Vulkánolaj : 9.— forint. Budapesten 100 kilo-gratninonkint, ingyen hordóban, nettó tara. Nemorosz nyersanyagból gyártott olajok a minöség sze-rint két-négv forinttal olcsóbbak.

IDÖJÁRÁS.A m. kir. meteorológiai^ központi intézet távirati

Jelentése 1898. április 9-én reggel 7 órakor.

Állomások•% £

Állom&aok

• « i i -c s

Se3

Arwrirtlja . . 66-4 + 5 . 8 5( pola |69'4 + 9.6Selmedbanya. 165-8 + 7.8 . Lesina . . . . jöirl + ll-SK.-Szombat . . !G7-8 •+- 9.6 . | Sarajevo . . . <V3 75Magyai'-Ovár . titi-ü + ?.8 7 j Torino . . . . 1*5 6O-Gyalla . . . 67-7 + 6.2 — [ F l ö r e n c z . . . ; T i - 3B u d a p e s t . . . . 6 7 - 0 + 10.3 . , Róma 'i't-8Sopron . . . . 6S-4 + 9.6 . Nápoly . . . . J71-4Herény . . . . 68-4 4 - 8.8 . Briiidiai . . . . C8-7Keszthely . . . 08-6 - - 8.4 . P a l e r m o . . . . 71-3Zágráb . . . . 69-£ - - 9.0 . ( Málta 69-5Fiume 88.4 -f- 7 - 5 • i Zürich . . . . 70-0Cirkrenica . . . 69-6 4 - 7 . 0 . j BiarriU . . . . 169-8Pancsova . . . 63-6 + I0.Ö . Nizza . . . . . itiC-0Zsomboly* . . 66-7 + 8.0 . 1 Páris . . . . . |6ö-6Arad tiö-7 + 7.0 . | Kopenhágs . . ,65-6Szeged . . . . öT-l 4 - 9 ^ . { Hamburg . . . \f.A.r,Szolnok . . . . 66-8 + 1°-2 • i Berlin uu-4Eger 66-3 + 7.2 3 Christiansund . [59.6Debreczen. . . 66-4 - j - 7.0 21 Stockholm. . . Sa-2Késmárk . . . S6-4 4- 5.5 3 i Szent-Péterváx. !>8-7Ungvár . . . . 67-5 4- 4.3 1 Moszkva . . . |ö.j-8Szatmar . . . . 68-2 + 5 . 3 8 j Varsó I67-9Nagy-Várad . . 66-4 + 93. 1 i Kiew {61-9Kolozsvar . . . 63-9 + 7 . 8 2 { Odessza . . . . —Nagy-SzeJben . 67-0 + 6.0 6 Solina 60-tBécs 63-3 4- 10.4 . Szófia . . . ^ . 65-8Salzburg. . . . 69-4 + ti"7 • Konstantinápoly 65-4Klagenfurt. . . ~0-5 + 4.4 . . |

Az északnyugati minimum elöre nyomult és az északkeletilejebb vonult Küzcp-Oroszországba. A kettö között van egy magasnyomású réteg, melynek maximuma S váj ez és Olaszország tájánfekszik.

Angliában uj esözés indult meg, továbbá esett még a Keleti-Kárpátok mentén és szórványosan a német parton. A homérséktetKözép-Európában emelkndöben van.

Hazánk keleti felében az idö tegnap esös nyu<rali felébenledig száraz volt. S ma reggel is a borultság inkább keletre szörit-ozik. Nyugatról csak M.-Ovár jelent zivataros esöt.

Melegebb s jobbára száraz idö várható.

S.2S.5

11.612.013.4

+ 14.4-t 5.6+ 14.34- 12.04- 9.1

!o!2+ 10.0

6.10.70.41.61.90.3

9.210.67.9

+

VIZÁLLÁS.— Április 9-én. —

Filji Vizmérés Jü Foljé

GiM

im

lika

ikn

faára

iigchördincPassauIBécsPozsony

'KomáromBudapest(ErcsiPaksMohácsÜjridékZimoay|Paacs8«JBáziásOreovmM-Fahrm

t

Tbza

SzeredÉrsekujTátj Sárvár(GyörZákány'EszékM.-Szerdalt.Zágráb 'jSziazak] M i t I

ItsnaIriiaIxra

,Károiyvar.NöviBanjalukaDobojZaruriúkJtiei MII* - _ _ . .

ártdt; > = ' apadt; ? —

ÜlVizméréa .S g

czentiméter

lil.-ttr.,Békét

SL-Sziget 1+ 74] -Tisza-Újlak -r C2'>V.-üiamény + 2 i l ; >Csap • - ' -TokajSzolnokCsongrádSzeged

DeésSzatmár

liiirezi MunkácsLaioiUi Homonna

üngvirBártfaZemplénZsolcza

+ 545 <534 <

-- 414 <f 671>44 |4" 40|<:-- 57 <

70

l-f- 330 <H.-NémeU ! + 188 >B.-Uifalu ! •CsúcsaNagyvárad j —Belt-nyeaBoros jenü

Gyom aGy.-Fehérv.jl

I 124>ise >6O4>

4- 6ü4l>

A(4dMakó

Temesvár

— 034 <230 >

4-2flOI>- 1!6I>

kétségei.

36. oldal. — Budapest 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

A budapesti értéktözsde hivatalos árjegyzései 1898. április 9-én.

444

54!,2

444543'to

42/10

i. Államadósság.

m) Mmgjar államadósság.

Marrar aranvjárade k1 . * lu"W

Magyar koranajáradekfrtos .

IST6. keleti vasuti kiilcsün . . .I*«3. évi áiianivasuti aranfkö!cs»jn1SS9. , . ezustköicsön

Sfaizári-irfctyani

péaz

110 90 121491

p1370-ki fivérem.-köksön, l'JO frtos ,ili-TO-ki . . 50 , ;'Ma^vor iegáie-kárt. kötvény . - - iiHorvat-özlavon „ _ . . . ' • 'Magyar fötdtehenn. kütvény . . . |,Horvát-Szlavón » „ . . . j!Tisx^i <•-- szegedi r.ver. -kölcsön . . ;Horv.-Szlav. jelz. föidv. kötvény .

b\ Osztrák államndússng.

Egyes, járadék papir febr.—aug, .. . . máj. -nov .

Egyes, járadék «!7!ist. jan.— jiil. .„ . , » apr.--okt .

Osztrák aranyjaradekOsitrita. kurunajaradukÁilam^orsj. 1SJ4. evl). :15O frt p.p.

i*60. , ViO o. é.1SG0. . 100 . . .18I54. . 100 . . .1S64. . 50 . . .

992© \92 sO

1Z2. - t115.25188.4$ i95.75;

ISO—fT59 5S-1G8.6Ö101.3 7 M97J5B;

102- - !102 - - ,102- 'Ilii.-12225tOi—163 M143.51Si25i195.5C136.

937333-—

123L—

18145St.15

tói

9S.M

t42—

182-53102.50182.55

-Q^ -S § ti? S

850150000 120 57— 60808 100 5

a — i 13331! 1SB 56-50 12008I 8815ejaS 4688 180] —

4 _ 500K2000 4fc— 58000 K.200 51 4 5008 K. 28*4

1 5 - : 5CGCK.4C*;-&SI 38K0j 103 5

» — 85008! 2805S._IIC8KM)i 1005

Vi« —! 30Q8< Ar.200;5M 5 - | gmaArioos12.— 3000 280i5t | ._ * 73CTI*25.-I seoo;« . - 258G001

400:550051685

terese15*50I-W.75

I9I.50197.

Idegen Államadósságok.

Bolgár áliamv. zálogkölcsön . .Szerb, nyer.-köicáön j.

(osztr. feü>-> I!

4»jt

41.'!

341/*

4Vit44444

II. Más közkölcsönök.Bosnyák-H<?rczegov. orsz. k u l t i ü aBudapest föváros lS9U-ki kö lcsöneBudapes t föváros 1897-ki kuictöneTemei -bégavö lgy i kölcsön . . . .

III. Záloglevelek és köl-csönkötvények.

«> budapesti intézetek kibocsá-tásai.

Belvárosi takarékpénztár r.-t . .Egyes, bpesti fövár, takarékp. . .

,. „ , „ koronaértKisbirt. orsz. ffliduit . •

• » . 50'II év kor. ért, a » 50V2 érre . . .

1 Magy. agrár- és jaradékbank r.-t. .Magyar füldlúteliat. pap

> . „ 4 1 ^vre •, a kor. ért. ~>Q évre» , kor. ért. 63 évre

I , , szali., talajjá.'.*.: Magy. vasut kötv. 30V2 évre . . .i „ , „ 50 érre kor. értf . , 50 év1 Magyar jeLzáioghiteibank

. 50 évre ker. ért . . ., küzs. k. 50 é.,vf.I10frt, közs. kötv. 50 évre ., küzs. kötv. 50 évre ., nyer.-kötv. . . . .

osztr. felSlb'.. nyer.-jegy, . osztr. felüib.„ nyer.-kötv. „ .

orsz. közp. takarékp. . . .. a , kor. ért

Magy. takarékp. közp. jelzálogb .. - . . kor.ért.. „ » „ közs.k.

Osztrák-magyar bank 401/! évre ., üQiérre - -t Pesü hazai takarékp. közi- kötv. .1 , zülogl. kor. é x t

P e s ü m. keresk. bank . . . . . .

11Ö.5J35 .5036-30

3S-5Ö37.58

97.75100.-

98.75101.—

10a.-99.25

101--100.—

100.251O.25

Wf-25101.25

98-— 99-—103— i lOi-56102-58 j 103—lOft— , 181—

!' 98.59 99.5BII 188.— | MI—

9 .75

9S.5B

96-30

97-7018&5B4&M

10B-MB.

108—! KML58!< 3£2S( 9925' 108.— * Wfir 121.50 i 122381122-25 * 123.28P 13—i 28—r 23-— 2 1 —|! 1C3-— j 1C4—, 10O25 MT-25.'• 100.25 Wl-25

; sas ss!• 1«t5B OT-5B! 9S-25 39.25p 1 8 8 - i 18*-—

253601S.-I 88008

K»5005200 5

5.59 25000

7.-t 932180 5s a -

s i - 18836 K.208» -12— 25008 K - ffi -6 8 . - MOOS; *B -7—i 6000*- f°J»i -

4 8 - - ; 12830! 3C5; -

1 4 . -1S-- ;

132.—I7._«5—a—I6—

78.—

2885qwi 269; 5I5fi i e K I -

^ S i IOOI^-15030,5000]

2008!

2300

3 as

18815

V. Bankok részvényei.

Angol-osztrák bank . . . . • .Budapesti b a n k e g y e s ü l e t . . . .Eiiö niagyar ip«rbaakFiumei hiteibankFövárpii b&nk r.-tBpesti *áro- es pénztár-egylet .Hazai bank r.-t!Hermes magy. ált. váltóüzlet tHorvát keieskede' -ni bank . . .Horvát leszámitoJó b a n k . . . .Horv-szlav. qrsz. jeizá'-gbank .Magvar általános hiU-Uunk . .Magy. ipa:- es keresk. bank. .Alagy. jeizaiogliiieii). I. kibocsátásMsgy. jeizáiotdiittlb. n. kibocs.Magyar kereskedelmi r.-t. . . .M. leszáini*. es pénzváltó bankM. iakarekp. közp. jelzálogb. .Osztrák hitelintézetO-HEtrák-magyar bankPesü uiagy. keresk. baak . . .L'ntobanfc

i VI. Takarékp. részvényei.: Belvárosi takarékpénztár . . . .t Budapest , I C k. takarékp. . . .! Bpest-erzsébetvárosi takarékp. . .' Bpesti takarékp. s orsz. zálogk. r.-t.: Egv. bpesti fövárosi takarékp. . .i Magy. ált takarékp! M. orsz. központi iakarékpénzt. ., Pesti hazai takarékpénztar . . .

VII. Biztositó-társ részv.Bécsi biztositó társaságBécsi élet- és jár.-biztintézet . ..Elsö ni. á l t biziofitó társaság . .Fondénr, pesti bizt intézet . . .Lloyd, m. viszontb. társ. . . .M. jég- és viszontb. r.-tSeuLzeii baleset biztositó r.-t. . .Pannónia viszontb. i n t é z e t . . . .

Viii. Gözmalmok részv.

Mat zárt-árfolyam

pénz j áru

— • Cüncordis-gözmalüin r.-t.

158.—107.—178.—103 . -

80.—

110l50120.-130.—

1 2 1 . "

188.—

5C3*.-

S20—-V.J. -296.—

103.—1 J 9 . -81 .—

22 ..—11 5 -rj)^79i!—

18150.-

253.—329.—

|3 25.—118.—90.—

120.—Hl'.—

1075.—

2 5.—

9.107.50180.—1 0 * . -

8 2 . -

111*50130.—1 3 5 -

193 . -

SÖ3I—

625.—U . 8 . -2 9 8 . -

10 .50112.-8 2 . -

305.—7 9 5 . -

82C0.—

262.—3 3 9 . -

3875.—120. -9 8 . -

1 2 1 . -1 2 1 . -

1085.-

270.—Jgj Z— : Elsö bpesti gözmalom . .

, els. rész.v. ij 3 2.— j — .—6 :..— j 76 — .

1=Pesti saoin. es sülökPesti Viktcjáa-sözinaioin

•"" 1 * • » —

iao.40 101- o9633* S7--

. , . ', közs'klilöfrt :[

. . . , közs. k. 210 k- ,;

*) Vidéki és külföldi int. Kb. jj

Albina takarék- és hitelintézet . .Aradi polg. takarékp. 4O évre . . -

40é. IlOfrt40 évre . .

Aradmegyei takarékpénztár

130.- 10I--9025

rés.— tos.—99^-i VO.

101. -

Ifll.—100-—

182.—16030

100J0

| j } « - 1-12-:i 9 - - . . . .f '2-3.- I2 . -

157—j iaf 2 . - j 2 . -, 182— ! 105—

7A— j 790II8 2 . - 8 3 .

106—! 188—; 106—j v2 . - :

j Bosnyák-Iierczeguv. ursz. bank . -! Debreczeai elsötakaré

7583 28857— 30003 K- 233 5

118L—i 60831 488: —_ ; •saa.'K.-^-oi -

M-—I 3750 20056—l 1808BK.2Ü8; —

tt—180000 108 513—1 WOBS: 200I —11—^ 6000 K. 20816— 6SOOK.400

j ' • 15 i Erdélyr. m.41 2 '41 2 Horv.-szlav. <

40é.visszafiz.99-—

les.—

fi5 !

3 -5Vit

.. köe égi k">"v.Nagyszei . aii. takp. 31Ji» é..ll&frt

„ 40 évre. 106 frt40évrelILkib.3-"»évrcIV.Sai.

Nagyszebeni földhitelintézet . . .

S9JB

mm1883910 —182 - —

i ifti.— 1 - . —W i - 5 182-25

Osztrák földhitelint nyer.-kölv. .. , nyer.-jegr. .

Temesvári elsö takarékpénztár. .» » » • •

IV. Elsöbbségi kötvények.Adria m. kir. t hajóz, r.-t . . . ||Bpesti közuti vaspálya kor. ér t . |(Bpesti villamos v. vasut r.-t . . jiBpest-pécsi vasut . . . . . . . . jlDéli vasut "Elsö es. kir. sz. dunagözhajézásitElsö spódium- és (rsoutSsztgyárr.-tKassa-oderbergi vasut l » v , ezüst

, ISffl, araaT, , 1S91. ezBst

1591. arany, (oszt TOB-S I£9», ez.

Magyar folfam- és tia^eiaaj. r.-tMagyar-gicsúrszági va«at L kib. .

• °-*?* •m 9 e s i s t . .

Magy.ny. T . (arékfist-«y5r-fráciiv.). . , 1874. kji

Magyar v. tis. kölcsüc . . . . . .Osztrák-magyar allamv. ISS3. . .

X. Mb. 1885Pesti. Ltoyi- es táisii«ép6£ei . . .

183^8 185—182-—133—100-S1,9=6 12858

1 18—i IS—; 1GI>-5B, 1 0 1 . —i 99J5! M8L-

10831 1613>

| IX. Bányák és téglagy. r.

: B p e s ü tégia- é s mészégetö . . . .: Bpe=i-szs^iÜ5riaczi téglagv. . . .i Egy. tégla- é s czementgyár . . .: E ü i k a i . . egy , k ö s z é n b . é s i p a r v . .

F e k ö m . b á n y a - é s ktf iömü . . .i Ists-án téglagyár r.-i .

I ' .assa-somodi köszénb . id . eüa:a.i K i i - s e i c s á grácitfeányák• Köbányai göztégla^yár• K ö s z é n b á a v a é s téglagyár . . . .! L e d m e r rákosi t é g l a g y á r . . . . .I Magyar aspkalt r.-i. ."| Magy . á i t k ö s z é n b á n y a r.-t. . . .

1 Biagy. göztéglagyár r . - t *I Magyar kerámiai gyár . .• Pcterl iegyi tégSaipar ,I Salgótarjáni köszénbánya . . . .j Újlaki tégia.- é s m é s z é g e t ö . . . .

| X. Vasmüvek és gépgy. r.I Elsö m. gazdasági gépgyár. . . . •{} - .— j 63.—; .Danubius' hajó- és gépgyár . . j! 97.— | -9if Ganz és társa vasöntöde . . . . . '2140.— 2 45,j iiairyar bel sa fém'p srgyár r. t. |i —.— i —.! Sadrági raslpar tái-sulnt ;1 —.— J —.; .Niciiülsoir' gépgyár r.-t . ' . . . f! lOo— 1 1 0.! Riciainuráiiv-saliióiarjáni vasmü . ?! —.— —,{ Sehllck-féle vasöntöde 1,2/'.— 2 J .I Tendloff es Diftrich gépgy. A. sor.f 1 5 . — 145.i Weiizer János gép-, waggongyár. \\ 255.— f 260.—

- Ü 8 I - iii 159— j

85—;

25-=!

-!i

2 2 , . -

30162—87.—

f2\-25 .—

12.50

6.5ÖI

16—

15—

3000|10000 K. 200 54O0O0!K. 200|5

9001 500 -2005

7000 K. 400,51600| 2000; -

12500 100 -12000 K. 200 -20001 200 -1250' 100 -6000K. 100 -

j,200OOO!Fi.2O0 5

10—'

14-!

12.7—

fr. 4—

21—i

l-l7.9*«/io|- ! K

8.94Vio10—

9.87</io!

4.503 —3—;

Z'Z!. -i—ifr. 31—

9.94Vm

10051001 -2005105I -103 5100,5

100 5

100" —IOOI -

K.2005lOOj -

Ar. 200 55005

K. 200 52001 —100520042JÜ.5200! -200.5200! —200-5100'4V*IOOi -1001 —100J —100! —

K. 1000! —A. 230 5

200 5280 —

Magyar ruggyantaáni-gyar . .Magyar vasuti forgalmi r.-t. .Magyar villamossági r.-t. . .Nagyszebeni yillamosmü r.-t.Nemzetközi villamostárs. . . .Nemzetközi waggoukölcsönzö .Popper Lipót faipar r.-t. . . .Quarnero részvénytársaság. .Royal nagyszálloda r.-t. . . .Szegedi kenderfonó-gyár r.-t.Sziszeki tárházak r.-tTelefon Hirmondó r.-t. . . .Török dohányegyed r.-t. . . .

Mar ?irS.árfolyam

pénz i

170—15/—

! 135—499.—

: 328 -! 578—

4 2 —•280—

áru——-—

1 6 2 ' -137. -510.-33 . -530.-

4 8 . -290—

132. 133—

2 1 . - 21S.—

2 0.50 2 i.bO

4Dn.iC 43 '.~

210 - 2 « ! -272.3J 27 . -133.-- 1J5.-

8 —103—

43J-—

XIII. Közieked, váll. részv.Adria in. k. teng. hajó r,-t . .Aradi és csanádi r.-t 116— 117. -Barcs-pakráczi vasut . . • . . . . " " = n " ' UB

Budapest a l a g u t - t á i ' s u l i i t . . . . .Bpesti közuti vasp

„ id. niszj. . '. .» elv. jegy . . .

Bpesti villám, vár vasut„ úiv. jegy .

Bpest-szt.-lörinczi h. é. vasut • .„ „ „ „ „ c'.j. rés^v.

Bpest-ujpest-rákosp. v a s u t . . . .DubreozL-n-liajdunáuúsi vasut . . .Déli vasut • . . .liloo Co. kir. dunagözhujó-t. . . .Gömiczvölgyi vaFiit olsöbsüyo.-sopion-ebeufurti vasut . . .Kassai közuti vasutKassa-oderbergi vasutKassa-toniai h. é. vasut els. r. .Alajry. Jolyain-és tojiKeriiaj. r.-t .Magyar-sácsoi-üzági vasut . . . .Magyar ii. é. vasutak r.-t. . . .Magyar nyugati vasut . . . . . .Máramarosi sóvasut els. részv. • .Máraniarosi sóvasut törzsr . . . .Máramarusi sóvasut B. részvényeiMarosvásárh.-szászr. vasut e. r. .Nagykildnda-nagybeesker, v. r . . .Oriente m. teng. hajózási r.-t . '.Osztrák-magyar államvasut . . .P^cs-barcsi vasutSzlavóniai h. é. vasut els. rúszv-

79. -1 0 2 . -

4*5 . -100—

131.5i 192 5J207.5) 20J.50

212.50 213!0

! 212.—I! 9 7 . -

62—62—

109—100—

97.5067—67—

101 —101 —

22?— 223—— — 175.—

XIV. Sorsjegyek.BaztUkw •orajegy

ose tr . f e l ü l b é l y e g z é s s e l . •„ . n y e r e m é n y - j e g y . . . . . • • • • * • • •

B é c s v á r o s i n y e r e m é n y k ö l c s ö n 1S74. é v r ö l . . • • • • • • •B a d a T á c o s i s o r s j e g y

\ » o s z t r . f e l ü l b é l y e g z é s s é ! . . . . . . . .»Jó ttiv* egyes f l l e t i s o r s j e g y • • • • • •

, » . osz tr . f a l i i l b ó l y e g z . . . . . . . .M a r y a r T ö r ö s - k t r e n * aorejegy . . « . . * . .

, a a • ° s z t . f e l a l b é l y c g z . . . . . . . .. . ' , „ n y e r e m é n y - j e g y . . . . . . . .

OIBEZ v ö r ö s - k e r e s z t s o r s j e g y. , , . .' . o s z t r . f e l o l b é l y e g z . . . . . . . .

O s z t r á k v ö r ö s - k e r e s z t s o r s j e g yO s z t r á k h i t e l i n t é z e t i s o r s j e g yPál f fy s o r s j e g y . . . . . • . . . . . . . . . . . . . . . .

XV. Pénznemek.Araar, m. «• Ur. »ert. . •

. a a a , kfif.s o s z t r á k v a g y m a g y a r 8 f i t o s . . . . . . . . . . . . ' '. 2 0 f r a n k o s . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .a 2 0 m á r k á s_ t ö r ö k a r a n y l i r a . . . . . . . . . .

N e m e t b i r o d . v a g y e g y é n é r t b a n k j . ( l O O m á r k a ) . . . . . . .F r a n c z i a b a n k j e g y ( 1 0 0 f r a n k ) . . . . . ( M . ) . . . . . . .O l a s z b a n k j e g y ( 1 0 0 l i r a )P a p i r r u b e l d a r a b o n k i n t . . . . . . . . . . . . . . . . . .R o m á n b a n k j e g y ( 1 0 0 l e i ) . . . . . . . . . . . . . . . . .S z e r b b a n k j e g y ( 1 0 0 e z ü s t d i n á r )

6.3 J 6.706.70 7.201.6) 1-90

16 . 0 17:.5967.586 75

6 . 5 06 7 . 7 .

3 . 4 03.80

2.5019.301 .—20.

3.70A.'.i8.ÓD

1U.332-30

1 1 . -12.5>20.75

I 2 J J I 5 0 ! 2 0 B . I J6 .25: -8.2;

!5.635.S39.5:9.5:

11.75

5.7i5-'J I9.5S9.55

11.7a

IB8.-7. ; 2 5J . l7 ' i

4911 97

45. '51.23

XVI. Váltók árfolyamai (látra).A m s t e r d a m . . . 100 h o l l a n d i frtért . . . . . .B r o s s é i . . . . . 100 frankértL o n d o n 10 s ter l ingér t . . . . . . . .N é i n e t b a n k p i a c o k 100 m á r k á é r t . . . . . . . . .C.'asz b a n k p i a c o k 100 l iráért . . . . . « • . . .Pá iÁs 100 frankér t . . . . . . . . .S v á j c z i u a ü k p i a c o k 100 . . . . . . . . . .Szentpétervár . . 100 rubelért

99.7j "IVÓ

: 123./58.9

12 .V),3 -0.1 i

4 . 8 ' « —„ 7 47. 2 -i

• 477r, «.55

- f

!

12-—.

4680 108 —4899 153; —

13099 100 52330 K.230 —3090 28Bf —591 569: —

XI. Könyvnyomdák r. ii-

XVII. Határidöre kötött értélrp.

Márczius hú végére.

Higyu aranyjáradék %

* irod. és nyomd, r.-t![ 4 "«— I 4iH"'.:—Franklin-társulat . . . " '; 240. I 250-—_Kosmos" müintézet.Könyves Kálmán r.-t. . . . ..Pafla^* irod. és nyomd, r.-tPesti könyvnyomda r.-t. . . .

XII. Különféle váll. részv.

25—!9 .—30—

1J50.— Itt A.—,

25—! 6900 K. 409 5— ' 15060 K. 208I -2a.— 288B,K.áaa; -_.—I 4000K.2005

6JÖ 3560O K-280 57 . - ' 38B8I 180 -

24— j 78BI -288! -—« JUBU; O8J5»I —

630.-Al ta lános waggonkölesönzö . . . §

JLponó" köoiajünomitó-gyár r . - t . . ;i — . —Bant l ir - i é le vegyi gyárak r.-t. . . 'ti 436 .—

|

SOJ5D97 . -L S3- -

ii£9958 100^0

1 2 0 . - 121.—9&.5O 1 0 J0

UB.— t21—130:25tett.- 101

16839 109-501 9&5B1

i<n. 5

16.—a—5— 1203

zaas88 -

10a -;25.-S 3080 200

—.—{' 28951' 200_ — i 20360 K. 160— S . 5000 108—.—i 38881 -1881m _ j 6000 200—.—\ 20000 K. 2004 . - 20B60E.2004J8 26888! 10848 — | 3 8 » i MB*l^_!.'490Bj • 180 .

Biiitlin-féle vegyi gyiBHiar-sziiágyi olajipar r . - t .

i Bpesti ált. villamossági r.-t .* Elsö magy. betüöntödé . . .' Elsö magy. gyapjumosó r.-t .| Elsö magy. Teszvényserfözödö1 Elsö magy. sertéshizlalö . . . . . 5. Elsö magy. szállitási vállalat. . . I[ Elsö magyar szálloda . . . . . ., Elsö pesti spódimn-gyár . . . .__.I Fiumei rizshántoló-gyár . . . . ' .| Gscfa-windt-féle szeszgyár . . . .I Gr. Esterházy cognac-gyár . . . .* .Hungária* mütrágya-s kénsav-gy.| Jordán Viktor-féle börgyár. . . •

els . xészv.

Magyar ipar- és kereskedelmi bank . .Magyar jelzálog hitelbank

"Magyar leszámitoló és pénzváltó bank .Rimamnxá&Tivasmü . . . . . . . .Osztrák hitelintézetDéli vasutOsztrák-magyar államvasut . . . . . .

! 12 ' .25 121.bO99. 0 99.43

f 37 .25 3 / .751D:. 5 1J3.-5

: 2 -2.V) 253—2I .2 2á .75

I 25C'5 251.213 J 3 . , C 3i?.-0

75. 7 .ii 313.^5 314.23

4.8. -

— i Kábelgyár részvénytársaság . ._ | Köbányai Irirálj-serfözö r.-t . .— I Köbányai polgári serfözö r.-t .

Magvar ezukoripar r.-t A. sor.

Magyar fém- és Iámpaáru-gyár

138^

ai«i- iáir 150— > 152— I Magy. ált Hitelbank

428.— 1 Osztrák hitelintézet .1332 —I Magyar aranyjáradék1 265.— I Magyar koronajáradék

i9r.—|Magy. ip- és keresk. bank~ * Magi- ielzáloghitelbank

Magy. leszámitoló bankBima-Murányi vasmü r.-tDéli vasut.Osztr.-magy. államvasut.Budapesti bankegyesuletFinmei hitelbank r . - t . .

1Pesti magy. keresk. bankBpestt takp. és záDt. r.-tBelvárosi takarékpénztár.Egyes. Bp. föT. takarékp

1438.— iwes'.—:

! 280.—i v;8—|23B—

138.-18,8.—

45B. -

26.—45—

383.—44.—

r.-tHazai bank r.-t . . . .

| Erzsébet-gözmalom r.-t.'esti T*"*** és sfltök gm.

Leszámoló árfolyamok április 7-éröI, >

Egyes, tégla-és czementgy. | 92 -Északmagy. köszénb. r.-t ' — . _Felsöm, bánya és koiiómüKöszénb. és téelagyár r.-t.Magy. áll. köszénb. r . - t .Magyar asphalt r.-t. . . .Salgo-Tarjani köszénb. r.-t.Újlaki téglagyár r.-t . . .Danubius Schoen. bajógy.Ganz-féle vasöntöde r.-t. .Schlick-féle vasöntöde r.-t.Adria m. k. tengerhaj, r.-t.Alt. waggonkölcs. r.-t. . .Köbányai polg. serfözö r.-tMagy. ezukoripar r.-t. . .Bp.-sz.-lörinczi téglagyárBudapesti villamossági r.-t.Nemzett, waggonkölcs.-t.Bp. közuti vaspálya-társ.Budapesti vili. városi vasutBp.-ujpest-r. villám, vasut

3 7 5 . -3 5 5 . -

108—103.—

1417—

1175'.790.

8 j 2 . -

624.-

I38--

403.—2 7 5 . -

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 37. oldal.

MINDENFÉLEKubai asszonyok, kubai erkölcsök. Charles

Dickens egyik novellája egy fiatal havannai leány-ról szól, akit szigora és kegyetlen apja mindenáronel akar választani szerelmétöl. Mesne kietlen pusz-tára számüzi, de a leány férfiruhában, lovon elme-nekül. Elfogják, kolostorba csukják; a szerelemleleményessége innen is kibuvót talál. A hü terem-tés ezer veszedelemben koczkáztatja életét, migvégre kedvese karjaiban megpihenhet A két évefolyó kubai csete-patéban, amely most világháboruvákészül megnövekedni, hajmeresztö kegyetlenségekváltakoznak az ilyen legendákba való höstettekkel.

S ha valahol, ugy itt áll a J ó k a i mondása :„Minden elkövetett és minden el nem köve-

tett höstettnek asszony volt az oka." Ime egypélda a kubai asszonyokról. A spanyolok hosszasvéres küzdelem után végre hatalmakba keritikB a y a m o s városát. A férfiak az utolsó emberighösiesen elhullottak. Ekkor a nök lángba boritjáka város házait, gyermekeik kiséretében kivonulnakaz országutra s a spanyol fegyverek gyilkos kereszt-tüzében a földre borulva kiáltják:

— Éljen a szabad Kuba !A kubai asszonyok nem csupán szépek, de

érdekesek is. A börük barna, a szemük fekete ésolyan perzselö sugarakat lövelnek belöle, amelytölfelforr az ember vére és mindenféle bünre veteme-dik. A kubai férfi asszonyát a tenger gyöngyeihez,a mezö virágaihoz, az ég csillagaihoz hasonlitja.Érte él, de igen szivesen meg is tud halni érteSokat verekszik, de csupán az asszonyáért. AligTan köztük férfi, akinek tiz-tizenkét párbaja ne lettvolna. Az asszonyon kivül szereti a játékot, a vig,könnyelmü életet, de minden élvezetröl képes le-mondani, ha keblét a hoszu heviti. Ha gyöz, egykézszoritás, egy mosoly a jutalma; ha meghal, kétfekete szem néhány könyüt ejt érte s ez a tulvilá-

gon is elég neki. Asszonyát nem csupán szereti, dea legnagyobb szeretettel, gyöngédséggel ös udvarias-sággal is körülveszi. A kubai asszony naphosszanta kanapén czigarettázva lustálkodik, de azért véremeg nem alszik, fel tud forrni minden pillanatban.A férfiak dicsekvö természetüek de ez nema Tartarin jellemvonása. A kubai ember ami hös-tettel dicsekszik, vagy máris elkövette, vagy el tudjas el fogja követni. Ime például a C e s p e d e spéldája szintén a mostani kubai háboruból. Cespe-des maroknyi fölkelö élén a spanyoloktól üdöz-tetve, puskaporából, élelmiszereiböl kifogyva, végsökétségbeesett kisérletet teszen. Valami lélekvesztönát akar evezni Jamaikába. De elárulja négerszolgája. A spanyolok meglepik, körülveszik.A kis csoport hösiesen védekezik, majd lassu lépés-ben egy fensik felé hátrál, amelynek a szélén tá-tongó örvény van. Cespedes halálos sebet kap.Összeszedve minden erejét, odavergödik a fensikszéléig. Egy zuhanás, teste szikláról sziklára gurul.A spanyolok összezuzott, idomtalan, felismerhetet-len hustömeget vehetnek csupán a birtokukba. Nemis dicsekedhetnek vele, hogy ez a hös Cespedesteste, akit ök meglöttek s majdnem elfogtak.

Palais des Invalides. Hires épülete Párisnak aP a l á i s d e s I n v a l i d e s , a rokkant katonákmenháza, amelyet még XIV. Lajos épittetett ezelöttkétszáz évvel. A Palais des Invalides az ugyneve-zett „ancien regime" alatt, a Bourbon-királyok ide-jében élte virágkorát, amikor 2000—3000 lakójais volt egyszerre. Az idök folyásával azonban vál-tozott az emberek felfogása. Az öreg katonák ... ismegunták aggságukra a katonai fegyelmet s inkábbcsaládjuk körében kivánták tölteni végsö napjaikat.A szürke palota élénksége megcsappant, aliglakott benne 100—150 ember. Miután nem feleltmeg többé régi rendeltetésének, a franczia kormányuj szerepet szánt neki: épp a mult héten költözöttbelé Péris városa katonai parancsnoksága. A Palaisdes Invalides tele van érdekes relikviákkal, megkapótörténelmi emlékekkel. Legérdekesebb benne kétség-kivül I. N a p o l e o n s i r j a . Köralaku, nagyszerüendiszitett kripta közepén van a hatalmas sarkofág,az orosz császár ajándéka. Piros finnlandi gránit-tömb, 67.500 kilogramm a sulya s 150.000 frankbakerült a szállitása a L a d o g a - t ó t ó l Párisig. A

gránit tetejét gondosan kimélyitették, kicsiszolták s ittnyugszik a világhóditó teste ö t ö s koporsóban. Azelsö, mely közvetlenül a császár hült porait zárjamagába, zinkböl való, azután következik a maha-goni-, ólom-, ébenfa-, végül a fenyöfa-koporsó. Asirbolt épitését 1843-ban kezdték meg s csak 1861-retudták befejezni. A kripta körül hat diadalmi jel-vény van kitéve, hat meghóditott lobogó a r i v o 1 i i,m a r e n g ó i , a u s t e r l i t z i , j e n a i , fried-landi. w a g r a m i és m o s z k v a i ütközetekböl.A kripta déli részén van a „szentek szentje" alegbecsesebb relikviák örizö helye. Itt örzik Na-poleon k a r d j á t , amelyet az austerlitzi üt-közet napján viselt, továbbá a b e c s ü -l e t r e n d n a g y k e r e s z t j é t és egyébjelvényeket, amelyek ünnepies, rendkivüli alkalmak-kor a nagy császár kabátját diszitették. 1814. elötttömérdek volt az ellenségtöl elragadott gyözelmilobogó. De ebben az évben, mikor a szövetségeshatalmak egyesült hadereje Francziaországot el-árasztotta, F e l t r e herczege, akkoriban hadügy-miniszter, nem akarta megengedni, hogy a gyöztesellenfelek ezeket a trofeumokat is hatalmukbakeritsék. H a t s z á z l o b o g ó b ó l mág-lyát rakatott tehát, meggyujtatta s mirea füstjük eloszlott, körülbelül oda is voltmár Napoleon minden hatalma és dicsösége.Napoleon sirján kivül egy csomó hires katonanyugvóhelye van itten. Sorba olvashatjuk a dicsöség-koszoruzta neveket: V a u b a n , T u r e n n e ,D u r o c és B e r t r a n d , a nagy császár két leg-utolsó hive, M o r t i e r , Oud ino t Ma c-M a h o n,hogy csak a leghiresebbeket emlitsük. A Palais desInvalides a két század során eleven állapotban isigen hires embereket: fejedelmeket, császárokat lá-tott falai között. Igy többek között meglátogattaN a g y P é t e r orosz czár, VII. P i u s p á p a ,V i c t ó r i a királynö. Most a katonai bürokrácziagépezete dolgozik a dicsöséges emlékek szomszéd-ságában.

Párisi vásárok. Érdekes sajátsága a párisiéletnek és ebben elüt a többi nagy várostól, hogymakacsul ragaszkodik az ösi szokásokhoz. Amig azizlés a szinházat, irodalmat, toilleteket illetöleg év-röl-évre változik, addig a vásári hölgyek (értsd: kofák),a mosónök és a diákok megtartják régi hagyományosszokásaikat, ünnepi körmeneteket rendeznek és azegyes városnegyedek évröl-évre ugyanabban az idö-ben tartják meg nagy vásárjaikat, épen ugy, mintrégebben, még a középkorban is és minden negyedbüszke az ö hagyományos sajátosságaira. Évszáza-dok óta a mai napig a párisiak nagy ünnepe ahentesáruk és a vasáruk vására, amely április5-én kezdödik. Ekkor a hentesek Francziaországminden részéböl Párisba jönnek, itt sátrakatépitenek, ahol áruikat kirakják. Ugyanekkor jönnekfel Parisba a vaskereskedök is, hogy uj és régiércztárgyaikat eladhassák. Hogy hány évszázad ótaáll fenn ez a szokás, azt senki sem tudja, — annyibizonyos, hogy a legrégibb irók is megemlékezneka sonkavásárról és a vasvásárról. Ezek a vásárokrégebben a Mi Asszonyunkhoz czimzett templomelötti téren voltak, ennek az évszázadnak aközepén azonban szük lett a vásárosok tereés ezért a Richard Lenoir-boulevardra vonul-tai , ahol a Bastille-tér egész vonalán felállit-

j ák sátraikat Ebben a negyedben jórészt szegényemberek, munkások és kisiparosok laknak. Ezek ésa gyári munkások látogatják ezeket a vásárokat. Azelökelö világ tagjaival itt nem lehet találkozni,csak egy-egy müvész vetödik nagyritkán erre,hogy a vasáruk között régi mütárgyakat keressen, ame-lyeket aztán potom áron vesz meg. Természetesentöbbnyire régi hibás vasakat árulnak ezeken a vá-sárokon, azonban különféle késeket, töröket és kar-dokat is kapni itt. A régi pisztolyok között olya-nokra is akadunk, amelyek már a szent Bertalan-éjen is müködtek; aztán mutogatnak kétszázéveskapukulcsokat, amelyeket hütlen asszonyok adtakát udvarlóiknak, lámpákat, amelyeket középkori hiresmüvészek készitettek és még sok mindenfélét, amik aritkaságkutatókat és régészeket ide vonzzák. Azon-ban nagyon nehéz itt valamit kikeresni, mert temér-dek sok a vásárló és vevö és a nagy tömegbennéha órahosszat várakozik az ember. Ha már ki-

választott az ember valamit, akkor az al-kura kerül a sor, mert alkudni okvetetlenülkell: enélkül nincs vásár. A kereskedö ugyan-csak elbámulna például, ha a vevö a köve-telt árnak több mint a felét ajánlaná fel.Könnyebb a vásárlás a sonkavásáron. Itt nem olynagy a tolongás és azon kivül — nos azon kivül alegkisebb kedvünk sincs innen sonkát vagy kolbászthazavinni. Megelégszünk azzal, hogy végig megyünka sátrak elött és megcsodáljuk a szép rendben ki-állitott árukat. Vannak itt hentesek Normandiából,Mülhausenböl, Colmaiból, Strassburgból, Milánóbólés Bolognából és mindeniknek megvan a magakülön sertéscsemegéje. A kutyát és macskát kivévemindenféle háziállat husát lehet itt kapni. Szamár-kolbászt és lósonkát, öszvérhust és egyebet. Meg-lehet, hogy a husáruk között ehetö is akad, de kitudja megmondani, hogyan és miként készitik eze-ket a husféléket?

A londoni nyilvános parkok. A „GardenersChronicle" legujabb számában igen érdekes adato-kat találunk London nyilvános tereinek az utolsó10 évben való szaporodásáról. Eszerint Londonban1889-ben csak 40 park s nyilvános disztér volt,2656 acre (1 acre = 0,40467 hectár) területen. Je-lenleg azonban Londonnak 79 parkja s nyilvánosdisztere van, tehát kétszer annyi, mint kilencz óvelött, 3685 acre területtel — ami 1000 acrenél többszaporodást jelent; ez összegben az ugynevezettkirályi parkok (Royal Parks) nincsenek befoglalva.A városi parkok fentartása évente 105,000 fontsterlingbe vagyis 1,260.000 forintba kerül, amiacrekint majdnem 28.5 font sterling.

Az özvegyek eldorádója. San-Franziskobaérkezett a „New England" nevü kis halász gözhajó,hogy élelmiszereket és köszenet vegyen, hogy igyVoconverig mehessen. Bostonból indulván ki, át-haladt a magellanoi szoroson s igy 14.770 tengerimértföldnyi utat tett meg minden baj nélkül. Egözhajócska kapitánya — Small — elbeszélte, hogy„City of Columbia" nevü hajó elött haladt el, mely-nek fedélzetén 6 férfi és 20 özvegy ,nöi utas volt,kik New-England államokból jöttek. Az özvegyekAlaskába mennek, hogy ott posztó- és vaskeres-kedést nyissanak, szükség esetén pedig, hogy azottani aranybányászokkal és gyüjtökkel házasságralépjenek, inert ez is „jó" üzlet.

Védekezés a moly ellen. Most tavasz felé,mikor a sok szörme és bundaféle már lekivánkozikaz emberröl, nagy gondot okoz a háziasszonynakaz a kérdés, hogyan biztositsák a szörmefélét amoly pusztitásai ellen. Hozzánk is számos kórdósérkezett. Erre vonatkozólag egy elökelö budapestiszaklapban a következöket olvassuk:

Megtisztelö felhivásának eleget teendö, vauszerencsém a moly ellen való megóvásról a követ-kezöket közölni: Azoknak, kik nincsenek abban ahelyzetben, hogy szörmenemüiket megbizható ésszakértöi konzerválásra adhassák át, szolgáljanaktájékozásul a következök:

Nagyon elterjedt, de teljesen téves az a hit,hogy erösszagu füvek, aeterólajak, füszer stb. biz-tositást nyujtanak a szörméknek és ruháknak a molyellen való megóvásnál, mert a tapasztalat kétség-telen módon igazolta, hogy a molyok még a leg-erösebb szagokat is megszokják. Konstatálom, hogya molyok ellen csak egy sikeres védelem létezik éspedig minden mesterséges szer kizárásával azoneljárás, hogy a ruhák szakszerüen bizonyos idö-szakokban alapos tisztitásnak Vettessenek alá, amikülönben az emlitett szerek használatánál is mintalapfeltétel van elöirva. Nem tudom eléggé inteniaz érdekelteket a kámfor és naftlinnal való be-hintéstöl, mert ezek a böröknek természetes zsira-dékát kiszáritják, a szörméket homályossá és tö-rékenynyé teszik s elrontják a legszebb szint, amennyi-nyiben a szörök ódonszinüek és vörhenyesek lesz-nek, azonfelül azoktól a ruhanemüek impregnálód-nak és ezáltal hosszabb ideig hasznavehetetlenekkévárnak. A helyiség, amelyben a szörmék megóvan-dók, szellös és hüvös legyen, a megóvandó tárgyakpedig lehetöleg nyers kendervászonba göngyöltes-senek vagy legalább is olyanokkal takartassanak be.Nagyobb értékü tárgyak legjobban ónfalazatu szekré-nyekben óvhatok meg. Minthogy a szörmék a rosszvagy hiányos megóvás miatt rendkivül sokat szen-vednek, ajánlom, hogy jó és értékes daraboksemmiesetre se tartassanak otthon, hanem azon idöalatt, mig nincsenek használatban, konzerválásra ésgondozásra megbizható szakértö szücsnek adassanaká t Hogy a moly ellen kizárólag ezen eljárás avalódi védelem, bizonyitja a számos elismerönyilatkozat Tisztelattal Katzer József, szücsmester,Budapest.

38. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

AZ UJ ZRINYIÁSZ.(Politikai és társadalmi tréfás rajz.)

Irta: MIKSZÁTH KÁLMÁN. (44)Nemcsak a Sándor-utczát lepték el dolog-

talan csoportok, még a muzeum-kert fáin iscsizmadiainasok ülvén verebek helyett és ri-koltozván abczugokat, hanem az egész városforrt; az ifjuság a kávéházakban gyülésezett ésszónokolt (Herczeg Mihál pedig az iróasztalá-nál ült és irta leszerelésükre a czikkeket), amuzeum-köruton, valamint a kerepesi-utonis lavinaszerüen növekedö tömegek foglaltakfenyegetö állást, szivükben a Zrinyi kiszabadi-tására irányzott nemzeti törekvésekkel. Való-ságos véderö-vitai hangulat ömlött el a váro-son. A kereskedök siettek fényes nappal be-csukni boltjaikat. Mert a honszeretetnek ezenaz utján a kirakatok az elsö állomás.

A Ház ülései voltaképen idáig terjedtek,mert amint egy szónok valami hangzatos mon-datot kicsiholt a koponyájából, az futott ki afolyosóra, a folyosóról az utczára és szájról-szájra egész a kerepesi-utra; onnan felelt ráa visszhang:

— Romboljuk össze a börtönöket!— Hozzuk ki Zrinyit!Egy öreg varga közbekiáltott:— Én már hoztam egyszer Táncsics

Mihályt. Bizony isten nem nagy élvezet.A levegö megtelt phosphorral. Valóságos

kis forradalom volt ez, persze csak olyanJámbor, mint a waldecki, hogy délben haza-oszlott a forradalom ebédelni s másnap dél-elött megint összegyült forrongani. Kicsike voltmég, de a gorombáskodó rendörök és a kraj-czáros hirlapok mesterségesen hizlalták, ugy,hogy szemlátomást növekedett.

Maga a Ház folyosója is szines mozgal-mas. Hát még a karzat, melyet zsufolásig töl-töttek meg a szép asszonyok. A szivárványösszes szinei ott játszottak a ruhaszöve-teken. De tulnyomó volt a rubint és asmaragd szin. Ezek az uralkodók most.Az a feketeruhás fehér liliom a jobb kar-zaton Juranicsné, milyen szomoru és milyen tö-rékeny. Különös, hogy a szép Boborné ma nin-csen itt. Ma bizonyosan Apponyi fog beszélni.Ah, ni azok a kis mosolygó konteszek, hogynyujtják elöre a nyakukat! Ugyan kire kiván-csiak a kicsikék? S hogy verik le legye-zöikkel, libegö csipkekendöikkel a finom illatot,mely száll, száll mesterségesen vert szellöszárnyán lefelé és megcsiklandozza a szunnya-dozó Fabiny Teofil orrát. Amott is három szépasszony nevetgél egy csoportban. Valóságosrózsagrupp. És mindenütt, amerre szem lát.Oh, semmi kétség, Apponyi fog ma beszélni

A folyosón hirlelték, hogy Polónyi nagyleleplezéseket tesz a nádor-utczai titokzatospincze rabjairól s hogy & kormánynak is lettvolna tudomása ez üzelmekröl. Hagy csemegelesz ez. Mert a Bobor fogságát is szóbahozza és az okot is — az asszonyt. Ellehetünkkészülve pikáns részletekre. Azt mondják, zártülést kér. Ejnye, hát lesz lelke lekergetni ezta sok gyönyörü asszonyt a karzatról?

A folyosó hullámzó, élénk, söt lázas ké-pét csak rövid idöközökre szakitja meg egy-egy szónok, akitöl valami érdekeset várnak.De különben itt él itt oldódik és kuszálódikpáratlan elevenséggel ez a kérdés.

A miniszterelnök boszusan rágicsálja aszivarját s panaszkodik nagy zsörtölödéssel ahiveinek:

— Ilyen sületlenséget ugy felfujnak.— Hja ! Sok ember fult már meg kis

szálkától.

— De hát mi lesz a vége ?Egykedvüen von vállat a miniszterelnök:— Hiszen még azt se lehet tudni, hogy

mit akar a HÁZ. AZ ördög ismeri ki magát.Szeli Kálmán fénylik a nyájasságtól és

minden perczben egy-egy fülkébe von valakit.Ö az, aki fájdalom nélkül tud méregfogakatkihuzni. Matuska Péter messziröl bámulja ésdicséri a körülötte állóknak:

— A Szili egy csodaember. Egy-két szótszólja rebellisnek s ereszti neki fülibe egybolhát, amitöl az egyszerre ugy tánczolja(intelligitur az ember tánczolja, nem a bolha),ahogy ö fütyülte neki.

Mindenki ideges, irritált, csak a generálisül egykedvüen a szokott helyén, a kandallóvalszemben, s épenséggel nem titkolja, hogy öminden beavatkozást helytelenit, akár a parla-ment, akár a közvélemény, akár a kormányrészéröl a birósági functiókba.

A wippek minden perczben jönnek ésreferálják a "nagy öreg embernek" :

— Mócsy beszél.Az öreg ur vagy fumigálva int a kezével,

ez annyit tesz, hogy nem kiváncsi, vagy aztmondja : „nos" s ez annyit jelent, hogy „haddhallom, mit mond".

Két-három kijövötöl is megkérdi, ellenörziöket, konfrontálja, mit mondtak s ebböl meg-alkotja magának egy ültöhelyében nemcsakaz ülés teljes képét, de a kérdezettek tehet-ségéröl is tájékozást nyer. Ezért tud mindent.

Ha nagy szónokot jelez a wipp — mintpéldául most, „Apponyi fog mingyárt szólani",akkor nagyboszankodva felczihelödik helyéröls elöször a félig elszitt szivarjának keres valamimagaslatot, ahonnan közönséges halandó el nevehesse s besompolyog „az erdö szélére",mert messzeutat nem koczkáztat, csak a jobb-oldal szélén kuporodik le, ahonnan akármikorvisszatérhessen elhagyott szivarjához.

— Apponyi fog beszélni!Egyszerre üres a folyosó. — Apponyi fel-

áll és mély csönd támad. Feláll és egy másod-perczig várja, mig nagy robajjal elhelyezked-nek padjaikban a képviselök: ezalatt épen jutannyi ideje, hogy futó pillantást vessen amanchettáira, ha a szimmetriának megfelelölegvannak-e künn a sötét kabátujjból, aztán azsebkendöjét tekinti meg, melyböl négy centi-méternyi fehér siknak kell künn lenni a hóna alatt.Mindez szükséges a röpüléshez; aztán fel-tekint a karzatra, honnan szöszke és barnafejecskék bólintanak — s ha karzat, zsebkendö,manchetta tökéletesen rendben vannak, meg-csendül gyönyörü hangja s betölti a termet amaga fönséges hullámszerü hömpölygésével:

Gróf Apponyi Albert: Tisztelt Ház I Azonsajnálatos rendszerrel szemben, mely a félmunkák,a félig teljesitett feladatok labirinthusába való bo-lyongásra, rezet, évtizedek óta foly a harcz e pa-dokról, soha nem csüggedve és nem lankadva, ujraés ujra rámutatunk, hogy a nemzetek helyes kor-mányzása nem az összegyülemlett csomók mester-séges kikerülésében, hanem azok teljes kioldásábankeresendö.

Ily politika hiányában történnek azután olyaninczidensek, mint amilyen most már napok óta fog-lalkoztatja e tisztelt Házat, felkorbácsolva s harczbaszólitva olyan szenvedélyeket is, amelyek eddigcsak lappangva mutatkoztak. Ez a krizis" természete,tisztelt ház. Ez nem a Zrinyi-ügy, a Zrinyi-ügy csaka keret, melyben egy krizis jelentkezik. Egy krizis,melyben több év óta vagyunk és mert e krizis felisme-résétöl irtóznak, mert annak valódi elemeivel megbir-kózni nem akarnak, nem tudnak, vagy nem mernek, sannak meggyógyitására az orvosszereket nem ismerikvagy nem tudják, vagy nem merik alkalmazni, (Fel-kiáltások a baloldal némely padjain : Nem merik !)azért iparkodnak részleges válságokkal elvonni a

közfigyelmet a nagy és igazi válság lényegétöl. (Za-jos helyeslés és tetszés a haloldalon.)

Különben már maga azon tény, hogy aminiszterelnök válaszát a Ház többsége nem vettetudomásul, önérzetes kormányt azon alkotmányosalternativa elé állitana vajjon megtarthatja-e a hatal-mat vagy sem, mert a kis dolgokban mutatkozóbizalmatlanság nagyobb sulylyal esik a fejlettebbalkotmányos érzékek serpenyöjébe, mint a nagydolgoknál mutatkozó bizalmatlanság (Zajos tetszésa baloldalon.)

Noha én magam, vezéreltetve azon fenköltnemzeti érzésektöl, melyek minden magyar honpol-gár szivében magasan fellángolnak, gróf ZrinyiMiklós nevének emlitésénél, teljes loyalitással elfo-gadtam a miniszterelnök ur válaszát, mert mégmindig jobb, ha történik valami, mint egyáltalábansemmi, noha mondom részemröl elfogadtam a mi-niszterelnök ur válaszát, mint némi könnyitést amanagy történelmi alak valóban sajnálatos helyzetén,ez nem jelentette részemröl, hogy ezen válasz ki-elégitett.

Én ugyanis azt tartom, tisztelt Ház, hogy egynagy fallácziában vagyunk és összecseréljük a vád-lottakat, a bünösökhöz fordulván támogatásért azártatlanok számára. (Nyugtalanság a jobboldalon.)Mert midön a kormány minden elöfeltételek nél-kül gróf Zrinyi Miklóst csodaszerü feltáma-dása után azon általam jelzett rendszer alap-ján, mely a fél feladatok teljesitésében birja jel-lemzö vonásait, egy bank élére segiti, amint mon-dottam, minden elöfeltételek nélkül, már megpe-csételte ama nagy férfiu sorsát, a tragikumot mintegykiséröjéül adván.

Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi mi-niszter : Maguk a hollandusok választották. (Gu-nyos felkiáltások balról: Mint nemzetgazdászt!)

Gróf Apponyi Albert: A francziák és angolokportást szoktak állitani nagy férfiaik számára, haazok vagyontalanok. Önök a tarpeji szikláravitték Zrinyi Miklóst, nem taszitván öt le, mertahhoz a bátorság egy neme Kivántatik, hanemegy olyan pontra helyezték, ahonnan okvetlenül ön-magának kell lecsusznia a mélységbe. (Frenetikustetszés és taps.) A kormányok ilyen természetü jó-akarata kártékonyabb a rosszakaratnál és hozhat-nék fel példákat, t. Ház, (Nyugtalanság a szélsö-balon.) hogy ilyen jóakaró gyámolitás sokszor alegnagyobb történelmi nevekröl lekoptatta az ara-nyozást. (Zajos tetszés a bal- és szélsöbal egyespadjain.)

De ha hinnem kell is Wlassics tisztelt mi-niszter ur közbeszólásában, amint hiszek is, hogyspontán akaratból, senki által nem befolyásoltatva,maga a németalföldi pénzcsoport helyezte öt ezenpénzintézet élére, a kormánynak meg kellett volnaezt akadályoznia, a kormány mulasztása kétségenkivül áll, mert a kormánynak tudnia kellett, hogye ranaissance-korabeli ragyogó lovagban váltakoz-nak a legtündöklöbb, legnemesebb erények olyszokásokkal és hibákkal, melyek ily intézet élénelöbb-utóbb végzetes eredményekre vezetendnek.

Báró Bánffy Dezsö miniszterelnök : Én ezenhibákat benne lenni nem láttam.

Polónyi Géza: A Bobor ezredes lánczra-vereteséröl se volt tudomása? (Nyugtalanság, mozgás.)

Gróf Apponyi Albert: De nem akarok fölös-leges recriminatiókba bocsátkozni, nem akarommegvilágitani ezen ügy összes részleteit, melyeketmég bizonyos homály fed, (Halljuk! Halljuk!) nemakarom föllebbenteni a saissi fátyolt s kisérninyomról-nyomra a mulasztások és az eltaka-rások egész sorozatát, mint általában ezen kormányegész multjának vörös fonálként átvonuló föismér-veit; pusztán utalok azon arczpiritó tényre, igenisezt a lesujtó szót kell használnom, tisztelt Ház,mely egész Európa elött lealáz, bennünket,. hogygróf Zrinyi Miklós a nemzeti történelem ki-magasló alakja, kinek fölséges királyunk szobrotrendelt emelni, kit a német császár, mint a vitéz-ség és hazaszeretet örök szimbólumát a leg-lángolóbb szavakkal glorifikált, ma egyéni szabad-ságától megfosztva, rideg börtönben tölti nap-

jait, Magyarország szégyenére és a czivilizáltemberiség megbotránykozására. (Zajos felkiáltások :

39. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

Ugy van! ugy!) És kérdem, ki az értelmiszerzöje e szomoru, tanulságteljes drámának? —Önök hallgatnak. Ám elfogadom feleletnek e mély-séges hallgatást, de ujra kérdem, akiknek kezébenigy megy tönkre és igy végzödik egy századokonát ragyogó pálya, mi lesz azoknak a kezében, azösszetorlódott bajokban sinylödö országból? (Moz-gás jobbról, tetszés és taps a baloldalon.)

Tovább megyek. Odáig megyek, tisztelt Ház,hogy ha felvetjük ezt a kérdést, egyszerüen, ride-gen, minden szinezés és kommentár nélkül is, hogyszabad volt e Zrinyit letartóztatni, tekintettel arra,hogy ö nem a mai Magyarország és a mai társada-lom egyik része, hanem egy korábbi Magyarországéés társadalomé, mindenesetre nemmel keli felehifinkés konstatálnunk kell, hogy az csak olyan kormányalatt történhetett, amelynél kiveszett vagy legalábbnagyon eltompult általában a szabadságok, de külö-nösen az egyéni szabadságok iránti érzék. (Ugy van!ugy! a baloldalon.)

Ha szabad ebbeli felfogásomat illusztrálni —mely lényegesen eltér a Pulszky képviseld urétól,ámbár szivesen elismerem érvelésének bövelke-dését jóizü és mondhatnám pikáns részletekben,söt egyes megjegyzéseinek helyességét is belátom,mindamellett nézetem szerint más argumentumok-ban kell leczölöpözni a büntethetöség kizártságánakmegdönthetetlen biztositékait. (Halljuk! halljuk!)

Ismeretes, tisztelt Ház — mintegy népszerüenkivánván magam megérthetövé tenni — hogy azidegen hatalmak képviselöi területkivüliséget élvez-nek, vagyis a büntethetöség szempontjából ugytekintetnek, mintha nem volnának itt. De factougyan itt vannak, de jure azonban a külföldönvannak. No már most, tisztelt Ház, amint ezen egyé-nekre nézve fennáll a térbeli területenkivüliség,ugyanezen jogköltés, fictio alapján kell élveznieZrinyi és társainak az idöbeli területenkivüliséget,vagyis az i d ö n k i v ü l i s é g e t (Ugy van ! ugy!a baloldalon.) Látom Chorin képviselö ur arczán agunyos mosolyt, de ez engem nem hoz zavarba,mert azt, hogy az extemporitás fogalma eddig abüntetöjogban ismeretlen volt, mindenki nagyontermészetesnek találhatja, még Chorint képviselö uris, ha elismeri azon állitás föltétlen alaposságát,hogy a kriminalisztika eddig csak a kortársakdeliktumaival foglalkozott. (Élénk tetszés a balol-dalon.)

Mindezeknél fogva helytelenitem egészben ésrészleteiben a kormány eljárását; jogtalannak,igazságtalannak, méltánytalannak, söt szégyenletes-nek tartom gróf Zrinyi és társainak letartóztatását,mint szárnyalni nem képes, köznapi gondolkozásveszélyes botlását; tiltakozom lelkem teljes hevévelés erejével a nemzeti kegyelet arczulcsapása ellenés elfogadom a Györffy Gyula határozati javaslatát.(Élénk éljenzés a baloldalon.)

(Folytatása következik.)

KÉT ASSZONYBARANCZEVICS SZ. KÁZMÉR REGÉNYE

oroszból forditotta SZABÓ ENDRE (76)

— Eh bien, allez ! — kiáltott Lida feléfordulva — allez, Lida. chantez mon enfent,faites voir aux messieurs!

A kis leány lassan lecsuszott a Timofje-jics Vaszil térdéröl, oda ment a zongoráhozés megállt-

— Allez, allez, n'ayez pas peur —ismé-telte a franczia hölgy — voyons!

De Lida várta, hogy mikor lesz tökéletescsend és boszusan intett a kezével a bonnefelé. Madame Leonie letéve kezét a billentyü-zetre, ünnepélyesen várt.

A kis leányka felemelte kezét és rákezdteaz éneket. Az egész társaság visszatartott lé-legzettel hallgatott, a vig dal mindenkinek na-gyon tetszett. Madame Leonie nagy odaadássalkilimpelte a kiséretet.

Lida szünetet tartott, szétnézett és rop-pantul elpirult, mikor észrevette az általánosfigyelmezést, elragadtatást.

— Allons plus loin — mondá halkanmadame Leonie — quelle talent, n'est cepas ? — fordult a hallgatósághoz.

Lida pedig folytatta:

Un p'tit verr'de CliquotC'est bien peu d'chose 1Ca fait voir aussitotLa vie en rose!

Az utolsó sort oly bravurosan énekelte,oly tüzesen, kezét felemelve és ujjaival pat-tintva, hogy a hallgatók hosszas, hangos tap-solásban törtek ki.

Lida mély reverence-t csapott és graczi-ózus léptekkel távozott a zongorától, aztán ki-vette a zsebkendöjét és kaczérul legyezgetvekipirult arczát, leült egy szék szélére.

— Gyönyörü ! Elragadó — ujongott Ti-mofjejics Vaszilj.

— Oh, elle a du talent! — mondá madameLeonie, aki olyan volt kipirultában, mint asárgarépa s akinek nagyon hizelgett, hogy azö növendékét annyira dicsérik.

— Kétségtelenül! Nagy tehetség! Li-dácska, adja ide a kezét — szólt a tábornok.

A kis leányka oda ment s besülyesztetteapró kezecskéjét az öreg ur puha, nedvesmarkába. Ez megszoritotta az odanyujtott kezets hosszan nézett a kis énekesnöre.

— Lida, jer hozzám — szólalt meg Olga.A kis lány makranczos mozdulatot tett a

vállával és kelletlenül ment oda.— Neked már le kell feküdni. Köszönj

és menj! — mondá Olga összerántott szem-öldökkel.

Valami nehezet érzett bensejében. Ked-vetlensége egyre növekedett. Soha még ilykellemetlenül nem érezte magát, mint ma.

— Mama, én nem akarok lefeküdni —jelentette ki a kis lány, csodálkozó tekintettelnézve az anyjára.

— Neked engedelmeskedned kell és azttenned, amit én parancsolok! — szólt Olgaélesen — légy szives, rögtön elbucsuzni saludni menni.

Lida ránézett az anyjára. Szemében va-lami boszuság, makrancz villant meg. Aztánszót se szólva madame Leoniehoz szaladt, át-ölelte annak a nyakát és gyorsan, hevesen be-szélni kezdett.

A bonne ránézett Olgára, megvetöen vál-lat vont és valamit mondott a kis lánynak.Lida erre engedelmesen bucsuzni kezdett avendégektöl.

— Holnap lesz a napja, hogy elkerge-tem ezt a vén szatyort! — gondolta magá-ban Olga.

Madame Leonie méltóságosan ment elmellette, kézen vezette a kis Lidát, aki fejétlehorgasztotta s szemében könyü villogott

A teremben egy szöke, mintegy 23—25éves fiatal ember jelent meg, választékos ésdivatos öltözetben, kis pisze orrán orrcsiptetöszemüveggel. Rövidlátó szemeivel hunyorgatva,szétnézett a vendégek közt s meglátva Olgát,hozzásietett.

— Jó estét, Flegontovics Miklós, üljön leide hozzám. Honnan jön? — kérdezte Olga,különösen kedves arczkifejezéssel nézve a ven-dégre.

— Szinházból — felelt az.— Ilyen hamar?— Nem vártam meg az utolsó felvonást.— Mindjárt vacsorálunk — suttogta Olga.— Nem fog ártani — felelt a fiatal em-

ber is suttogva.A vacsoránál a vendégek még jobban

felélénkültek. Nevettek, fecsegtek, pöröltek. Aférfiak sok bort ittak. Olga Flegontovics Mik-lóssal beszélt és néha, a bor hatása alatt,tegezödve szólta el magát. Hanem ezen ategezésen, aki hallotta, nem csodálkozott; min-denki tudta, hogy Lalejev, egy gazdag keres-kedö fia, Olgának pártfogója, mindenki tudta,hogy Lalejev megjelenése azt jelenti, hogyideje lesz szétoszolni.

Mikor Olga, kikisérve az utolsó vendéget,Timofjejics Vasziljt, visszajött a vendéglátóterembe, Lalejev szundikált a karosszékében.

— Elfáradtál, Miklós? — kérdezte Olga,leülve hozzá és anyai gyöngédtséggel megfogvaannak az állát, amelyen még alig látszottak aleendö szakáll pelyhei.

— Igen. . . megvallom, álmos vagyok —felelte ez hanyagul

— Oh, szegénykém! Hol Toltál ma?Mondd el!

— Meg akarsz számoltatni?— Természetesen. Tudod, hogy aki sze-

ret . . . én pedig téged szeretlek. Aztán máregy egész hét óta nem találkoztunk.

Olga fölnevetett és megsimitotta a Lalejevhaját.

— Kedves macskám! valamit akarok tö-led kérni 1 Megteszed ?

— Ha lehet: megteszem, ha nem lehet:jobb, ha elö sem állsz vele.

— Persze, hogy lehet. Hát kérek én olyat,ami lehetetlen? Én nem vagyok — te.

— No, jól van. Ah, be álmos vagyok.Olga egy pillanatra összehuzta a szemöl-

dökét, de hirtelen elnevette magát s mikorLalejev kinyitotta a száját, hogy ásitson, Olgabefogta azt a kezével.

— Ham ! — mondta Lalejev, mintha megakarná az Olga kezét harapni.

Olga ugy tett, mintha megijedt volna éselkapta a kezét.

— Jaj, beh megijesztettél — mondá Olganaiv, gyerekes hangon, felduzzasztva az ajkait.

Lalejev felélénkült s kiváncsian és szen-vedélyesen nézett Olgára.

— Jaj, milyen vagy ma! — szólt La-lejev.

Olga ugy tett, mintha nem hallotta volna,felkelt s néhány lépést tett a szobában. Bár-sony ruhájában, amely szépen simult kecsestermetére és amelyben a szokottnál magasabb-nak látszott, kipirult arczával és csillogó feketeszemével elragadóan szép volt, mint amilyenszépek csak a harmincz éven felüli asszonyoktudnak lenni.

Lalejev megtöltött borral egy poharat ségy hajtásra kiitta azt.

— Olga! Ülj le mellém — szólt és oda-nyujtotta a kezét.

Olga hozzá ment, Lalejev átölelte öt s öelkezdte a Lalejev haját simogatni.

— Jól viselted magad? jó kis fiu voltál?— igen? — kérdezte Olga.

— Igen, de . . .Lalejev erösen magához ölelte Olgát, de

ez ügyesen kiszabaditotta magát és ujjávalmegfenyegetve Lalejevet, leült egy kis oto-mánra.

— Csak illedelmesen! — mondá — énigazán rosszul érzem magamat és a hangulatomis oly kelletlen . . .

— Miért? —kérdezte Lalejev, eltolvamagától a boros-poharat.

— Csak ugy! különféle házi bajok miatt.— Házi bajok? Lám, lám; de mit akar-

tál tölem kérni ?— Jobban meggondoltam — szólt Olga,

lecsüggesztve a fejét — azt hiszem, hogy nemteljesitheted, nem akarod teljesiteni kérésemet

— Nem tudom, vagy nem akarom? —Nem értettem jól.

— Az egyik is, a másik is — felelt Olgalassan, mintegy eltünödve, kihivó tekintetetvetve Lalejevre.

— De miröl van hát szó?— Nekem ezer rubel kellene! — szólt

Olga alig hallhatóan.— Hm! Hát honnan gondolod, hogy én

azt nem tudnám neked megadni? Talán azért,mert nincs annyim? — kérdezte Lalejev.

— Az oly sok pénz . . . nem tudom —folytatta Olga naiv hangon.

— Csak azt szeretném tudni, hogy minekneked annyi pénz?

— Nem mondhatom meg . . . majd ké-söbb . . . de nagyon hamar meg fogod tudni,de most még engedd meg, hogy titokben tart-sam. Egyet mondhatok, hogy nem rongyokra,nem czifrálkodásra kell — tette hozzá komolyhangon.

— Jótékonyságot akarsz valakivel gya-korolni ?

— Meglehet. Engedd meg, édesem, hogyma erröl hallgassak. Nemsokára megtudod.

— Megint valami szertelenség ?— Nos, tudtam én elöre, hogy nem te-

heted meg.— Kár pedig igy beszélned.— Akkor hát nem akarod megtenni.— Az már más.

(Folytatása következik.)

40. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

SZINHÁZAK.Budapest, vasárnap, 1898. április 10-én.

NEMZETI SZINHÁZ.

Eéfntán fél S érakor ménekéithúftnk m«Utt :

Általános bérietiiöaet.

A nök iskolája.Vigjáték 5 felvonásban. Irta:Muüére. FoMiitettaSzász Károif.

Személyek:

pAgaesHunueBangóKiizsa

VizváriLigeti J.

LatabárGyörgynóKgressyKörösmezeiAbonyiFaludi

p ChrysaieÜrunte HoraceJegyzö

Este fél 8 órakor rendeshtiyáxakkal

I-Sü általános normanapi térlet,szünet.

A nemzeti szinházi munkás-osztály nyugdijintézet:

Az embertragédiája.

Drámai költemény irta MadáchImre. Szinre alkalmazta Paula?.Zenéjét szerzetté Erkel Gyula.

Személyek:Az UrRafaelGáborMihályLuciferÁdámÉraA föld Bxelleme

Palotai P.Cs. AlszegiPaulaynéGyenesPaltiP. Márkus E.Egressy

MAGY. KIR. OPERAHÁZ

A Magf. Kir- Operaház és aNemzeti Szinház Nyugdijintézete

javára.Rendkivüli bérleUtitaetben 4.

S h e.Fantasztikus ballet köt részben12 képben. Kéméndy Jenötöl ésBeér Józseftöl. Zenéjét Madár

Raoul szerzetté.

Személyek:

KalykratesAmenaetasIsis, istennSFöpapMen-Kan-RaAvesha1} Libella-i LibeiU2) LibellaCsaptvezérShea

CarboneZsuzsanitsNémethFeketeGáborhelyiGasznerBarbieriBaloghSchmideck

CsöreghG&szner B.

Kezdete 7 órakor.

VÁRSZINHÁZ.

Zárva.

VIGSZINHÁZ.

Délnttnfól3 órakor mérsékelthelyárakkal:

Coulisset ur!Bohózat 3 felv. Irtak: EmestBftua éa Raoul Toché. Forditotta

Mihály Jóxse

Személyek:Coulüset HegedfisSt. Castel tábornok MátraiGastaa deBnonae FenyvesiRosine LáaczyLacién GóthLouise Kalmár P.DEspamüené L. RostagniAlfredné Nikó L.Aanette Munkácsi••Ptrste SzökeBenöit KassaiElsö játékos Décsi• t e S liánássr

K. Bod«HódossyL.

Byte ISI 8 érakor rendes hely-árakkal:

«56» ax&B. S5S. sás .Clössör

Feri kisasszony.Amerikai bohózat 3 felvonásban.Irta: M. Morton. Forditotta:

Mihály József.Személyek:

Frank Staynor TapoiyczaiFred Anderson FeaWesiByroa Mac Stnff GööiA b Á Hegedüs

Szeré myDelli E.Varsányi LNikó L.R. Rostagai

é t i I

gySe per, komornyikYeataEdMura kisasszonyChetw-fndaéC i t bf gCoseita, szabaleány Berzétei I.

NÉPSZINHÁZ.

Délután fél 8 érakar msrsékelthelyárakkat:

BlahaLnjzaasszoay mist nádig.

A gyimesi vad-virág.

Pályadijai ayert aépsziamt 3 fel-vonásban, irta: Géczf latrán.

Személyek :gálánkat János FeretczyOizse a feleség* izsécéImre SarasaiMaria Gazsi M.Özv. Fábián Julia SiposnéGyurka TuiarRib-Prezsmer Péter LaMnszkyMagdolna BEb LPlébánosTürpe CsaraCsuránéMarcziBigyúCsörgö IstvánA völegény

BEaba L.SzerdahelyiSzabé A.

L'jwáriKassaiLvoteis

Lesárai

Eat* fél 8 órakor rendes hely-árak mellett:

Blaha Lujza. assz. mist vesdés

1848.(Hadak útja).

Látványos, zenéa szramffl, elö-játékkal, It képbea. A népszin-házi hizoitsáz megbizásából irt*és zenéjét szerzetté Verö Gjföiey.A nyitány, mely a népszinházibizottság "által hirdetett pályáza-ton elsö dijat nyert, irta és

Tezényii Barna Ixsé.

Személyek:

Vasvári Pál SzarfAceif-Irinyi József Vamai iZakár GeneiT K"^f^^hEgf uri böl«y Báröai SL

LnkácsyFerenczyLendvaiStTnnaiBlaiia L.HorTiih V.

Gróf SzéchenyiKossuthEszterDarkó Btfzs*Déhor

PistukaBalta JánosAntos plépános

RaskóGvürtiKÖS 5LSzabó A.

MAGYAR SZINHÁZ.

Délután fél 3 órakor mérsékelthelyárakkal:

Aranylakodalom.1848—1898.

Látványos alkalmi játéi: nyolczképben, dalokkal és tánczezai.Irtak: Beöthy László és RákosiViktor. Zenéjét ösazeálliioiia :

Fekete J.

Személyek:Koltay Jea*KafaKnBélaKyárádyHowaráTarnay Ákos

Molnár L.

Sr eatmiklössySsiligyi V.Iványi A.

Csiki.Mátrai J.TötiiH.VáradiP.Lápo~i G.GsdtámiFurenczi K.

Ae^ienyei

Est* 7 ázakar rendes heiyárakmellett.

Ugyanez.

VÁROSLIGETI SZINKÖRIgazgató: Féld Zsigmond.

Délután 3 örakor léiiiel^árakkalKÖTÉST Albertné és KemethJózsef á Népaziniiáz tagja Tea-

Néni.Pályartyertes népszinniü 3 fely.fp<»i:i.-p; és táni!2£zaL Irta és

zenéjét szerzetté h oiiiausz.

Este hit órakor f'-IkelyárakkalLáng Etel a magyarsziaház,Rónaszéki Gusztáv a vijszir-házes Nyarai Antal kolozsv.szinház tagjának vendé

tL

Trylbik(Az aggs2ü2ek.)

Éaekas fDr. életkép 3 felvonás-ban. Irta : Feid Mátyás. Zené-.

jét szerzete : Fodor Bertalan.

Szinházi müsorok a 42. oldalon

„Magyar Könyvtár."Szerkeszti: RADÓ ANTAL.

tfavonkint legalább 2 füzet jelenik meg.Egy-egy füzet ára 15 kr.

A Magyar Könyvtárban megjelent füzetek a következök:1. Katona. Bánk-bán. Be-vezetéssel ellátta BeöthyZsolt

2. Guy de Maupaitant.'- FJbeszéiések, ford. Tóth

Béla.3.. RerzBtnyi Válogatott0<iái. Életrajzi beveze-téssel.

4. Coppée. A kovácsoksztrájkja és egyéb elbeszélököltemények. Forditotta;Radó AnlaL

5. Kisfaludy K. A kérök.Bevezetéssel ellátta BeöthyZsolt.

6. Sipnlutz. Humoros tár-czák.

7. De Amieis. A bor. For-ditotta Tóth Béla.

8.Zrinyi. Szigeti veszedelem.9. Du Maurier - Potter.Triiby. sziámii. Ford. FáiJ. Béla.

10. Csokonai. Dorottya.11—12. Arany János válo-

gatoii. balladái. (Iskolai ki-adás.f_ Rtedl Frigyes be-vezetésével.

13. Olasz elbeszélök tára.Elsö ssrozat. Farina, Vcrga,Serao. De Amicis. Ford.Radó AntaL

14. Petifl. üti rajzok.15. 2 h i m « Sándor. A ka-

ntéliás hölgv. SzinmQ. For-ditotta Szemere AlÜia.

18, Sxomah&zy István.Légyott hármasban ésegyéb történetek.

17. Wranezia elbeszélöittára. (Maupassant, Gré-TIÜ6, Rieard, Chavetie,Bonsergent.) Ford. AmbrusZoltán.

13. Gerolatno Xocetta. Abecstelenek. Ford. RadóAntaL

1$. Kisfaludy Károly Válo-gatott költeményei. Sajtóalá rendezte és bevezetés-sel ellátta Bánóczi József.

20—21. Shakespeare. Szeat-ivánéji, álom. ForditottaAranr János.

22. Ká'rnián. Fanni hagyo-mányai. Bevezetéssel el-látta Bánóczi J.

23.. Byron. Manfréd. Ford.Ábrányi Emil.

24. Porzó. (Ágai A.) A ViolkaVera s egyéb elbeszélések.

25. SardoH-lfaJac: Váljunkel. Ford. Fái J. Béla.

20. Deák Ferencz 1861-ikielsö föliiati javaslata.

27. AUehylos. A lcli'n:zoUPrométheusz. Ford. iulabyKároly, bevezette Tóth R.

28. Bársony István. Vadász-történetek.

29. Mnrger és Barrlére.Bohém-élet, szinmü, ford.Radó Antal.

30. Béla király névtelenjegyzöje. A mw^HTok tet-teiröl. Ford. Szabó Károly,javitotta és bevezetésselellátta Mika Sándor.

81. Mollért. Dandin György.Forditotta Hevesi Sándor.

82. Gracza György. 1848.márczius 16-ike.

88. Bourget. Három elbeszé-lés. Ford. Hevesi Sándor.

84. ataboUska Mihály.Versek.

35. Targenycv. Az ötödikkerék. Ford. Szab óné No-gáll Janka.

36. Kossutit Lajos 1848. Ju-lius 11-iki beszéde a had-erö megajánlása Ügyében.

37. Camille FlamtnarUm.Csillagos esték. Ford. TóthBéla.

Minden füzet egyenkint kapható.Elöfizetéseket 6 füzetre 9O krral, 12 fü-zeire 1 farint 8O krral elfogad minden

könyvkereskedés és a kiadók:

£amel Róbert (Wodianer f. és fiai)es. és kir. udvari könyvkereskedése

Budapesten, VI., Andrássy-ut 21. sz.

Esketési Ügy vivöségbeszerzi az esküvöhöz szükséges összes okmányokat

és elvégzi az összes utakat. (359)

Hivatala: Budapest, VII., Erzsébet-körut 7.Vldére levélben. Vidér* levélben.

Tavaszi toilletteka legelegánsabb kivitelben, mérsékelt árakon kap-

hatók:

A. LEGRANDdivatszalonjában &95

Budapest, IV., Váczi-utcza 25.

Fehér ló szállodaVIII. ker., Kerepesi-ut 15. sz.Magyar, franczia konyha, jó valódi borok,

gyors kiszolgálás, mérsékelt árak.

Esténként kitünö czigányzene hangversenyezF A R K A S J Á N O S ,

vendéglö-tulajdonos.

Elsö es. es kir. osztrák-magyar kizárólag szab.

Homlokzat-festék- gyárKronsteiner Károly

BÉCS, III., Hauptstrasse 120.(saját házban.)

Az aranyéremmel kitüntetve.Föherezegi és herczegi uradalmak, es. és kir.katonai intézöségek, vasutak, ipari-bányaés gyári társulatok, épitési vállalatok, épitö-mesterek, úgyszintén gyári és ingatlan tu-lajdonosok szállitója. £ homlokzat-festékek, me-lyek mészben feloldhatók, száraz állapotban, por-alakban és 40 különbözö mintában kilónkint 16 krtólfelfelé szállittatnak és ami a festék szürtisztaságát

itleti, azonos az olajfestékkei.Mintakártya, úgyszintén használati utasitás

kivánatra ingyen és bérmentve küldetik.

607

Finom nöi fehérnemüket és

menyasszonyi kelengyéketjutányos árban, legnagyobb választékban ajánl 6(

Kanitz Ferencz és TSA.szepességivászon raktára

Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza 11.

BUT0R.Elegáns él egyszerü teljes háló-f ebédlö- ésszalonberendezéseket| barock-, angoi-és ó-német stylusban( ugymint minden kár-pitozott bútorokat s egyes darabokat legolcsóbb

árak mellett eladunk!

Friedländer és TaubBudapest, IV., Károly-körut 4. sz:

mxmmbon. 786

A székesfövárosi

megnyitása

husvét vasárnapján.Egy régi óhajnak véltem eleget tenni, midön a

kicsinynek és szüknek bizonyult kioszkot áldozatok áránkibö .ittettem, azt téli kertté alakittattam és az annyfrakedvelt kioszkot ugy nyárára, mint télire az elökelöközönség gyülhelyévé tettem.

Kioszkom télen át fütve lesz, elökelö közönségemtehát szakadatlanul látogathatja azt, annál is inkább,mert télen át egy hideg buffet is fog a n. é. közönségrendelkezésére állani, mely választékosságánál fogva alegmagasabb igényeket is kielégiti.

Midön kérem a n. é. közönséget, hogy páratlanbizalmával és látogatásával továbbra is megtisztelnisziveskedjék s, vagyok mély tisztelettel SS

Pohl Károly,a Vigadó-kávéház és kioszk bérföje.

A világhirü

CHICAGO-kerékpárraktára eaakto

BUDAPESTEN,VII. kerület,

fosébet-korni 19. sz.

Perl és Löwinger.BésxiAtftzetésre Is kaphat*.

Képei árjegyzék 10 kr. postahelye* beküldése ellenében küldetik.

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 41. oldal.

SZINHÁZAK.Budapest, hétfö, 1898. április 11-én.

NEMZETI SZINHÁZ.

II. RákóczyFerencz fogsága.Eredeti dráma 5 felvonásban.

Irta Szigligeti Ede.

Személyek:

Zrinyi IlonaRákóczy FerenczKárt/iyAmaitaKuionicsLehmannOüvierF. Ksitelrastiróf BercsényiKristófKótárias

Jászai M.Suvttló*z\s.-n LMarútUyE"ressyMihilfiIvánfiViz-ári

ZuainGabányi

Kezdete 7 érakor.

MAGY. KIR. OPERAHÁZ

EérletsziiEetben (12. szám) mér-sékelt helyárakkal.

Ünnepi elöadás.

Ilka és a huszár-toborzó.

Eredeti opera 3 felvonásban.Zenéjét szereette Doppler F.Szövegét irta Czanyuga József.Az opera harmadik felvonásábabetétUl „a Csárdásból" a Ver-

imn£us és a Végcsárdás.Ezt követi :

Hymnus.Szövegét irta Kölcsey Ferencz.

Kezdete 7 órakor.

NÉPSZINHÁZ.

Délatin fél S órakor mérsékelt

helyárakkal :

BlahaLnjzaa?szony mint vendég.

Talmi herczegnö.Eredeti operetté 8 felvonásban.Irtak Makai Emil és Koreai A.Zenéjét azeizette Konü József.

Személyek:

Dárius NémethMiraieUa M. CsatáiSaston Raskö

Margarita Z. BárdiKazimir . Vidorivonne BlahaCogaac biró Sólymos!Rigabeit ÚjváriPuffancs, paraszt BokorKikiáltó VárnaiAjtónálló S. Hannath

Este fél S órakor rendes hely-árak mellett:

Blaha Lujza assz. mint vendég

1848.(Hadak utja).

Látványos, zenés szinmü, elö-játékkal, II képben. A. népszin-názi bizottság megbizásából irtaés zenéjét szerzetté Verö György.A nyitány, mely a népszinházibizottság által hirdetett pályáza-ton elsö dijat nyert, irta és

vezényli Barna Izsó.

Személyek:

Petöfi SándorVasvári PálIrinyi JózsefZakár GergelyEgy uri hölgyEgy polgárEgy hölgyGróf BatthányGróf SzéchenyiKossutb.EszterDarkó MóseaDéborGyörsasPirtukaBalta JánosAntoa plépáno*

LuilnsztySzéni ah eiy-Várnai iKenedichBártfai M.ÚjváriLuküCSTFerenc ryLenti vaiSzirmaiBlaha L.Horváth V.SiposnóSzirmaiRaskóGyörkiKiss M.Szabó A.

VÁRSZINHÁZ.

Zárva.

VIGSZINHÁZ.

Délután, fél 3 órakor mérsékeltfceiiárakkal:

Szöke Katalin.Dráma rege 3 szakaaziaa, ftképben. Irta : Vess Bakára. For-ditotta : Mafcai EEMI. Zaséjét

•nrzette PiUradiCL

Személyek:Az Irja Haiál Fáy SxS/ert-EataiiB kép« MalsárWeiner Katatf^ Harasithytiyuri (6 éve») tlsuaszLörincz Bo-JaárMarton EoeaiAnnuska GeráSMagda Cselis J.Tera Varsáafi 6Este fél 3 örakar reoiies feslf-

6i"?l. szám. 8G5. szám.Més&lsxor.

Feri kisasszony.Amerikai L-JIIUZÜI. S feistwsstran.Irta: 51. Mijrtoa. F&«üt«tU:

Mihály Józssf.

Személyek:

Frank StsynorFred AnúersunByron Mar ataiiAiis^bátsitiu per, komornyik &éré--ufVeata Btiü E.

iiann kisasszony SÜSÁ L.CheiwvEdné R- Roai^niCosette, szuoaleinj Beszéiiá I.

f-Gáik

MAGYAR SZINHÁZ.

Délután, fél 3 órakor mérsékeltbelváis&kal:

Aranylakodalom.1848—1898.

Látványos alkalmi játék .nyolczképben, rfaltAfeil és táaczczal.Irtak- Beöthy László és RákosiViktor. Zenéjét csszeáttttetta :

Fekete J.

Személyek:

Koitay JenöKatalinBéla

M^toárL.

Howani ,Tuxnaj ÁkosEmerenczáTábornokSegédtisztBoriska.Öreg parasztPetiké. «n»S i jaCzigánypriii. á *Bam táfcc^noaPetöfi százaácsMxkuláfc Janó

BessenyeiSzeEtasikKssy

Szilágyi V.Ivánvi'A.

AáaaiKardosCsS I.Máltai 3.Tóth M.Yir=di P.Lá^si G.GaiányiFcrenezi K.SzaiaiK-

Kozákkáplár

Este ~ órakor rendas helyárakzaeEett.

Ugyanez.

VÁROSliGETi SZINKÖR

Igazgató: JETeld Zsigmond.

Délután 3 órákor iéEielyirakkal

Mult és Jelen.Alkalaü proié<r. Iria: Gyözö L.

Ezt követi:

A vigéczek.Énekes förárail éistkép. Irta

KöTesy Albert.Este 1O* órakor:

Mult és jelen.Ezt küveii:

A vasgyáros.Száimfi 3 felr.-tan. Irta: Ohaet

György:

Szinházi müsorok a 42. oldalon.

I A, bpcstl asztalos szövetkeset védaöSsöga alatt

Vtll. kor:,»Jóxsc!fk

kán a Swáb-fétm hámban

nyitott.

nuntarastirt és Irodát

y

Ebédlö-, háló-, uriszoba- és szaionLerendezések.legfinomabb kivitflben dus ra&tároa iFaaaak. A n. é. iZ-zümé»-nek ezáltal módjában vas jó butorofcai ok&i áros körreilea a

kesritöfctSI veiMisiiA szCTetkezet ajánlja továbbá. megteMaüsie a sajit

Iev8= mÉEtakiálüissi

érdekü müvvek.A pesii müveit társalgó. Kötve . . . 1.20Kártyajátékok könyve. Szerkeszti Par-

iaghy Kálmán. Mokány Bcrczi eiösza-vávad, füzve 1 frt 40 kr., dtszkötésbea 1.S0

Hölgyek titkára. fXoi levelezö.) Kötve . —.80Levelezö é s házi iiikér. iria Kassay

Adolf. 80 kr., kötve 1.—önü§yvéd. Legujabb názi taiiácsado.

Iria Kassay. 1 frt. kötve 1.20Képes budapesti szakácskönyv. Szer-

keszt. St. Iliiaire Jozefa és többen. Uj,tetemesen böv. kiad. 4 pompás szin-nyomatu képpel 1 frt 80 kr., kötve

2*irf. diszkötés 3.—I\i»-an;iz nétuet nyelven 1 frt 40 kr.,kötv.- '. 1.80

Házi kincstár. Több száz titkos szer.Szerkeszti Hankó V. Ára 1 frt 20 kr.,kötve 1.50

Pohérköszentésak. Felköszörtokönyv.>?élyacsaytóll Fiizv*1 (i0 kr., kötve . —.80

Magyar virágnyelv. Miniatür kiad. Ró-

zsa-szin papiron —.40

A kis magyar tnlnt köszöntö. Szerk.Bác -i .Fózspf, kötve —.80

Czigányjósrsö . . . <. —.fiuE2ermsstsr. (Büvész-könyv.) . . . . —.30

Az i?szeg elözetes beküldése esetén bér-ment vp küMeinek v\?<i. E^v forinton fölüli ren-delések utáuvéttei is küldetnek.

Megjeienlek és kaphatóké

IMM m i m (Woslaner F, és Fiai)könyvkereskedésében

Budapesten, Andrássy-ut 21. szám.

•BMWW 1úmimm 1felkéri mindazokat, kiknél iüénybéiletjegyeire szólógyujtöivek %-annak, hogy azokat á p r i l i s 20á -g város-ligeti irfidájáfaa megküldeni sziveskodjenek, mert azelöreliaiadt iöény következtében fenfeKilitctt idön

tssi bérietjeg 'ek

u r a k részére csak 10 irtértnök . , „ 8 „

12 éven alóli oye r rnekek „ , , 6 „lesznek kaphatók.

szemben _ .ki, kinyiiatkoztatjok, hogy azok ápri l is 2O-áig

* urak részére C irtnáln ö k . . 4 „

12 éven alali g y e r m e k e k „ 3 , .Glcsóbban senki áltai meg nem kaphatók, egyéb hiresz-telés csakis a t. közönség tévuiravezeiéséi és megká-rositását czélozza.

Áz á

EEiöIáön élsajátifott szaMstuereielc és hossza

gyakorlat alapján ic3ziiet iaaücrn sülben

kárpitos- és diszitési munkákat.Függöni/ök diszitése, terem diszitéséit stb.

kiváló izléssel eszközöltetnek.

Magranat a n. é. közönség kegyes pártfogásába

ajánlva, maradtam kitünö tisztelettel

SZILÁGYI ZSIGMOND,kárpitos és diszitö.

Bvdapests VJl., Dohúny-utcza 63.

(Kertész-uioza sarkán.) 120

-erdekelhsJ tudni, ücgy

a párisi dr. Boiton Injectio OriantaJeár sáftaay aapl nasznalst ctán oliculaszrja m6j a tegitfültabbés lage'.a^ysgcitaiü ba]sfcat \a, — Táissieg>» te&at Santal olaj,vtttl Cigslva tilMamxal fcisérletetr.i, mart etek ctak •

" gycairot roRtjáic, dr a bajt nem g;sgyltjia neg.

F&raktár: Zoitás Béla gyógyszertárában, BudapestV. Sácbenyi-tér és Nagykorona-trtcza sarkán,

' to ! üv93E»kiut 1 frtért tspttatö.

EBakúi

nyerlieU

dr. Henffel-fél*

fxajusznSvesztoá d é l

;II;Ü: is gyiayör-ii iitjuszt és dusrilcnU r.yci'nr-k. 1 ádaj 'Jt frt.

u f.t -20 kr. fjjlejes liokülilés'.-ellL-n 1 aüajb JnucütisenkUSdtlik.

VÉRTES LAJOS gas-gyógyszertárából,Lunoson 353* szánta

?»ját készit.'r.ényti o'.pgács háló,-ebédlö-és szalon berendezések azolids'ilszertl kivitelben, legolcsóbban kaphatók :

asziaios-metarnél

Budapest, Csengery-utczaDob-utcza snrlc&n.

Budapest, Erzsébet-körut 54.

fii elökelö világ legksBvdtebb illatszerei.Kézápolás (xnanicure) és

Ú STyitva : naponta 8—8 óráig.

| Vaság*' és ünnepnapon zápva«

•

>1b z o n g o r á kSieinway és SotasLÜTHNERGYULA

kir. ndv. pianoiryárOBOi egyedüli kép*

visclösége

| _ , » | BUDAPEST,

- l i a l IV., Kigyó-utcza 6.Ezeniivül igun dus választl'kban kaphatók uj és átjátszott zongorák

és hannoniumok. (702)

• Logolcmóbb kSIcaöndUak. <

Jlevezett könyvet bárki rendelheti.

DR- LASZKY INHALATORIUMAmell-, cége-, garat-, orr-betegeknek soole és fenyS szétporlasz-

tással külöa kamarákban.

^sfhmásoknak pneumaticus curák.Erzsébet-körut 6., I. (New-York átellenében).

Bandelés U—l-ig és 2—4-lg. 630

ezes.Van szerencsém a n. é. közönség és t. vevöim szivetudomására adni, hogyRózsa-tél*Blt és KossttthLajets-Sitczáhan 1854-ben alapitott üzleteimet be-

szüntetem és

Csakis Kigyó-utcza 1. szám alattösszpontositottam osöopnyö és nap'ernyö áruietiatm Ez alkalomból azon helyzetbensvagyok hogy na&ymegnyiségü nap- és osö-ernyöket a legjutányocabb árakonadhatom. Tisztelettel

Láng Ágoston, Kigyö-u. 1. sx.

Föraktár:

Budapest,Koronaherceg-ulca 8.

Gyártelepek:

Késmárk-Sossócz

Vértes gyógysz.-félekelet i cv.)

I ibdacsok.u:i.-:!gij nöknek telt szép\>i<'Á fomxát külcaönöznek.1 alag 3 frt. — KaphatóV é r t e s Xk ó

tára,

42. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

Szinházi müsorok.

' A k a P o i n aK e a a : Barátságbél

Szerda

Csütörtök

Péntek d. u.

Szombat

Vasárnap d. u.

Este

Fült, amei 'tisztit

Franciilon

Cramptonmester

ÜL Rikárd

Folt, amelytisztit

. Ninon. A nap- Ferii pai és az éjjel kisasszony

UpSzüMz

A baba

. , „ t Feri 1848. Hadakf Aprofeia k;5asszpny | útja

- 1 Faust | kisasszony

_ i -— } Carmen

j

j Lohengrin

Ferikisasszony

Ferikisasszony

A nöszaM

Ferikisasszony

A szultán

1848. Hadakútja

Felhöszakadás

1848. Hadakútja

Felhöszakadás

fijjar fcliMi

Arany-lakodalom

A gésák

Arany-lakodalom

A gésik

Eduwd pöre

Arany-lakodalom

Eduárd pöre

Olasz czipSár^k gyái^a

BUDAPEST, Kossuth Lajos-utcza 4 . BUDAPEST.

minden minöségben és formában,fekete, sárga, zöld és lack.

Uraknak. 5 &*Höknek 4 frtF i u i é s leányoknak . . . . 3 frtGyermekeknek . 2 frt

Budapesti Takarékpénztár és

Országos Zálogkcicsön Részven jiársaságSietett -itBriBjtib: 1 0 . 0 0 0 , 8 8 0 k i m

Központi irodája és váltöüzlete: 3315 . S!ZS3»iaa.«

Fiók: IV., Koronaherozegf-utczs. IX. szám. Zálogház Só!IV., Károly-körut 18-. V E . . Király-iiteza. 57-, TH

számlán). — (A 10°/o-os betétkamatadói az intézet Ozefc-fLeszámitol váltókat, elölegeket nyuj t é r t é ipap i ro t aa .

Üzleti órák: tTk : mÁTT&r T?ISI1? Ozleö órák:d 0 / s 9 V i t e temegbizásból teljesiti mindenféle éxtekpapirolt vételét

1 r t á t a iegelönyösehb feltétetek indiett.

Gondosan elkülönitre termelt, következö fajtiszta,minöségit válfajokban kaph aió :

kitünö

garácM

J2—.-,—.Alv • Ananász z51d husu, Ananásr vö-^ i l l l l l i y e j s . « rösliusu, Bem tábornok, BeUe-cantaionp. Bomba sárgabusu, Compoáté, Lind Jenny, Margit,

Mascaieilo, Mascai orange. Párisi prescott cantalonp, Prescott fondblanc, Preacott narancs, Siriapecsek, Tisza gyöngye, Turkesztánigömbélvü, Tuiiresztiiá zöid, Tnrkesztáni nagy zöld, Turkesztáni

rózsairaso, Torkesztáni muskotály.Apafai, Arany-sárga bélfi, Halasi

„ , vérbéiü, Hevesi javitott, Hortobágy,LnBf-iéle, Marsovszky-féle, Onody-iéie, Páratlan, Sámsoni.

Fajtánfcint :50 szemes adag 5 fészeknek kétizbeni vetésére Irt —.10

50o . . 50 , , —.801000 100 » , , 1.502500 2-10 . p A holdnak) , , 3.50500O , , -T€O „ (»/2 holdnak) » m 6.—

10O0O . » 1UOÜ , ;1 holdnak) » , 10.—A TnegraEdsiésliez nyomtatott termelési -utasitást csatol s

kivánat ra árjegyzékkel szolgál

BIPÓ Pál, Debreczen.

V Utazókoffereket, utazókosarakat és böröndöket csakis1 boröndös-üzletben vegyünk.

BUDAPEST,

Kerepesi-ut 17.péaz-, baakö-, ofcaány- és postatáskák, mmden-féle egyéb bör&rgyak aagj válaszokban, olcsó

árak mellett a 35 éve fennálló

Licbtwitz M. H. utóda czégnél.Berendezett taskak

Magyar Könyv i

Az összes magyar.mükrltlkusok egyhangúvélemónye szerint a legszebb magyar könyv a

RÉVAI TESTVÉREKIRODALMI INTÉZET RÉSZVÉNYTÁRSASÁG

kiadásában megjelent

f

költeményeiillusztrált diszkiadása.

A legnagyobb Hegyedrét alateu, pompát dlaslcOtésil mü,tizennyolca fény metszetet (Beltogravur), tlzenlcfit auto-typiktts $zinet mümellékletet 6s harmincz tzüvag/cépet

foglal magában.

A képeket a nagybányai müvéazkolónia tagjaifestették:

FERENCZY KÁROLY, GRÜNWALD BÉLA,RÉTHY ISTVÁN, HOLLÓSY SIMON és

THORMA JÁNOS.

A pompás dlszmii ára fényes vászon-Hütésben— 24 forint.

A sajtó nyilatkozatai a miiröl:„A könyv formájáról, ug ygondolom, szö nélkül elismerjük,

hogy ei a legszebb magyar könyv. A Franklin-Társulat s amüncheni hires lleisenbach czég remekelt ezzel a munkával,melyben a szöveg nyomásánál csak a képeké gondosabb s azeredeti képeknél csak a réprodukeziójuk szebb. Ezek a képekmeg fognak lepni mindenkit,- mint ahogy a Révai-ék különkiállitásán ir.ee; is lepték a meghivottakat, akik elsö napidegenUl fordultak el e gyönyörü különlegességektöl, másnapazonban eljöttek rajok liczitálni.' Magyar Hirlap.

»Ez a kiadás igazán mü-vészi alkotás és a magyaripar is bátran kiállhat vele."

Budapesti Hirlap.

„Kiss Józsefnek összeskölteményeit adták ki RévaiTestvérek egy olyan kötetben,aminöhüz hasonló fényesettalán még nem produkált amagyar könyvészet."

, Országos Hirlap.*

A köteten nincs rajta acára. Megér száz pengöt."

f Függetlenség.

,36 volna ezt a müvet akülföldre vinni. Onnan visz-Ezakerülne a hire s az ilyenvisszhangnak könnyebben

hisz a közönség, mint azeredeti szónak.*

Uj Idök.„Diadala és büszkesége a magyar irodalomnak, hog

kiadók becsvágyat ily magas fokon láthatjuk Mintha köllábrándot valósitana még ez a munka, egy -irodalmán lelkesencsüggö nemzet ábrándját, mely költöit a dicsöség fényébenóhajtja látni,— Ezzel az érzéssel forgattuk a Révai Test-verek kiadásában megjelent diszes könyvet, mely elegancziaés müvészeti érték tekintetében páratlanul áll a magyarkönyvpiaczon s mely a világ legelökelöbb könyvpiaczain is2 egkülönhöztetett-tiszteletre tárthat számot.

Magyarország.

Minthogy az „ORSZÁGOS HIRLAP" kiadó-hivatala módot' akar nyújtani, hogy elöfizetöi ezta legszebb magyar könyvet könnyü szerrel meg-szerezhessék, a kiadóhivatal oly megállapodást lé-tesitett a mü kiadójával, mely lehetövé teszi la-punk t. olvasóinak, hogy a müvet csekély havirészletfizetésre megrendelhessék.

Egymásután fizetendö 2 frtos havi részlet-fizetésrerendelhetik meg a diszmüvet az „OrszágosHirlap" elöfizetöi, ha a munkát az alábbi rendelö-lapon megrendelik és a megrendelö lapot az.Országos Hirlap" kiadóhivatalába beküldik.

Az „ORSZÁGOS HIRLAP"kiadóhivatala

Budapest, VIII., József-körut 65.

Az „Országos Hirlap" kiadóhivatala általmegrendelem a mü kiadóitól Révai Testvérekirodalmi intézet részvénytársaságtól

Kiss József költeményeiillusztrált dinzkladáfiát diszkötósben 24 frtértés kötelezem magamat a mü átvételétöl kezdvehavonként 2 frtot mindaddig a munka kiadói-nak Budapesten fizetni, mig a teljes vételártörlesztve nincs.

A részletfizetések be nem tartása esetén azesedékes összegek rajtam postai megbizásutján (30 kr. postaköltség hozzászámitásamellett) beszedhetök.

Hely és kelet: Név él állás:

Ezen rende!61ap levelezö-lapra ragasztandó és az „ O r u á g o gHi r l ap" czimére küldendö.

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 43. oldal.

A 69686. számu sorsjegy nálam adatott el sezen sorsjegyre

nyeremény esett, ugy a 23772. számu nálameladott sorsjegyre szintén 60.000 korona nye-

remény eseti; továbbá61463 számu 10000 Kr. 23352 számu 1000 KP"€90936965887206632595726514213235964322943358433474379657S7262729I4I201429318450184842351923638

5000580050GQ50905000200020002000200020002000200020001000£0001000100010001000

23733237S9! 25SI1I23£4328680j 31315! 31323i 41524432C543446534565643357SS6

j 664947SO76

I 82375i 82385182473

„IOOOI000 „IOOO „IOOO „IOOO „ICOO „I0C0 „IOOO „1000 „IOOO „ICCO „IOOO „IOOO „IOOO „IOOO „1OOO „IOOG „IOOO „

és számtalan 500 és 200 koronásnyeremények.

a magy. kir.szabadalmazott

Föüzlet: Károly-körut 28. szám, Károly-laktanya,Iroda: Kerepesi-ut 20. szám,

elad és elküld az összeg elöleges beküldése ellen vagy utánvét mellett I. osztályúeredeti sorsjegyet:

egy egész^ egy fél egy negyed epy tayolczad6 frt. 3 frt. I.5Ö frt. —.75 frt.

Minden megrendeléshez a hivatalos tervezet mellékeltetik. A nyeremóny-jögyzék a húzásután rögtön felszólitás nélkül megküidetik.

flSST Megrendelések és pénzküldeményelv vidékröl mindig az irodábaKerepesi-ut 20. szám alá intézendök. Sorsjegyek azonban Károly-lak-

tanya, Károly-körut 28. szám alól hozandók el.

A legszerencsésebb esetben a legnagyobb nyeremény

mzm^^

A szabadalmazott 774

„FAIRBANKS"-mérlegek£sze«ek, tolósolyos fteméröfcaxisl bimak és a

t J á l ö á l i khid tal

Gazdasági-, szekér-, marba-,zsák- és raktári mérlegeinket.

iódessel ajánEiaijuk.ftáAKáTMffCacrmkJ

fteMfbtt.mérleg- és gépgyár-

részvénytársaság.

Budapest, Andrássy-ut 14. Gyár: Váczi-ut 156.Megrendelések közvetlen közp. irodánkhoz Andrássy-ot 1.4 sz. intézendök.

WALLA JÓZSEFmozaik- és czeiDSBtáni-gyára

épitési anyagok raktára

Budapest, ¥11., Roitenbüler-utcza 13, szám.Vállalkozik:

Gránit'terazzoBetonirozásokMedenczékCzement-lapok ésMozaik-lapokkaH kö-vezések elkészitésére

Fayencze-lapokkalifalburkolások, stb.

CsatornázásaiéSsö&SkutaltJászolokCzementvizelöle

Raktárt tart:Keramit-lapokKelheimi-iapokTerraeotta-árvMs

Mozaik-lapok, mett-Icchi módra

Asz fali tetö-lemezAszfalt elszigetelö-lemez

TezáUö-téglákKöagyag-csövekKémény-toldalékokköegyágból stb.

Gyári raktára

pt- és vizálláaészgyárnak

MeanYezet-nádszövct-raktár.

^^Sj v

AA

pénzt!megtakarithatnak évente káréházakban, vendéglökben, gyárakban, irodákbanés nyomdákban az ujonan föltalált mxab. Fortuna Auoi-héJó-vó-dökkel. Behunyt szemmel bárki a GyUndort le és fölteheti anélkül,hogy s. hálót mauértnloné, liaaczylinderhasad, a hálót uem veszélyezteti.

Jótállás. Bizfos siker. Darabja 55 kr.

Vidéki viszonteiárusitóknak árengedmény.

Kapható egyedül a föltalalónal

Höfio Károly ós TsaBudapest, József-körut 58—61. sz.

44. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

Május, junius. Julius, augusztus, szeptember és október hónapokban 14 napra.

Magyarok társas-kirándulása az#

Ezen kulturális mozgalom programmjának pontos kivitelét, valamint a befolyt összegek kezelését ellenörzi a köv. bizottság:Elnök: Toroczkó-Szent-Györgyi Thoroczkay Viktor báró, a förendiház titkára.

Sacelláry Mihály min. osztály-tanácsos a m. kir. belügyminisztériumban.Dr. Schubert Emil v. Ur. törvényszéki biró, ügyvéd.Sturm Albert a „Budapesti Tudósitó" tulajdonosa és föszerkesztöje.Urányi Imre országgyülési képviselö.Dr. Várady Antal az orsz. magy. szin. akadémia igazgatója, a Nemzeti Szinhál

dramaturgja, az „ Ország-Világ" föszerkesztöje.

Igazgató: SOMOGYI NÁNDOR, Budapest, Erzsébet-körut 48. szám, I. emelet.

a Belvárosi Takarékpénztár Részvény-Társaságnál (részvénytöke 2,500.000 forint.)Budapest, Koronaherczeg-utcza 3 . s z á m

készpénzben, vagy a m. kir. postatakarékpénztár utján eszközlendök. A takarékpénztár kezeli a befizetett összegeket és ugyanott adatikki a programmban foglalt szolgálmányokról szóló részvéte l i jegy.

Párisi százas fogadó-bizottság. Hölgy-bizottság. Irók, müvészek százas bizottsága.Jelentkezések az igazgatósághoz: Budapest, V l I , Erzsébet-körut 43 . sz. I. em. intézendök. A chaqusk, me'iyaklol a bsfizstásak portómentesan intézhetök, a Belvárosi

Takarékpénztár Részvény-Társasághoz dijtalanul küldetnek meg.

Dr. Barthos Andor mim-zV'ri ü -. .r, a. vasuti tisztk'-^ö tanfuly;t:n tanára.Dr.Gerenday György p- / ..N.,.H-I. tukc-r £i .J

Ta^»^r Aluieiii.ai Club* alelnöke.Igmándy Mihály iró, a ,[•"•<:." i •:«.•• pc-L bul'm'.'jw'^mz u^zlzlviúnöke.K. Jónás Ödön müe-rveU-nu t<iiiá.r tr iasc/% úi»-=i képviselö.Dr. Kovács Gyula kir. táuactus, i ^ t ' . i -l±:L~r a : tügyúi- Eu-rcak. muzetim aligai-gtitója.Molnár Viktor min. oszLJj-tauaLsijá a. \aiir es Lu.so;X

A befizetések kizárólag

Fizetendö 8 forintos havi vagy 2 4 forintos negyedévi részletekben.Kényelmes utazás (csak nappal).Szabad podgyász.Elsörendü étkezés uton is.Egy nap Münchenben.

Ünnepélyes fogadtatás.Kényelmes szobák. Bérkocsik.Kis csoportok, müvelt vezetök.Kiállitás, látványosságok.

Visszautazás 6 héten be!ül Svájczon átAkadályoztatás esetén a jegy másra átruházható vagy a befizetett összeg egy Csekély levonással visszatérittetik.

Részletes illusztrált prospektust az igazgatóság kivánatra küld.

Szinházak, mulatók jegyei.Saint-Cloud-Versailles.Kongresszusok.Magyar orvosok, balesetbiztositás.

"B U DAP ES T—PÁR IS"- Magyarok társas kirándulása az 1900. évi pár is i v i lágkiá l l i tásra.Igazgató: SOMOGYI NÁNDOR Budapest, Erzsébet-körut 43. sz., I. emelet.

Aluiirott ezennel kinyilatkoztatom, hogy a közzétettjegyért 2CO forint — kft a folyó nötöl kezdve

prospektos ala-pján fenti vállalat által rendezendö társas-utazásban részt veszek és egy részvételifrt kr. havi-, negyed-, félévi részletekben (a m. kir. postatakarékpénzár utján) a Belvárosi

Takarékpénztár Részvény-Társaság pénztárához Budapesten (Koronaherezeg-uteza 3.) az 1900. évi január hó végéig befizetni.Az utazásban való részvéte! hónapját jogomban áll az 1900. évi január vógén megállapitani, ugyanekkor jegyemet másra átruházhatom, avagy az utazástól

visszaléphetek. ILóbbi esetben a Belvárosi takarékpénztár Részvénytársaság a részvételi dij egy lizedrészének levonásával a befizetett összeget visszafizetni tartozik.Ezen idöponton tul visszalépésnek helye ugyan nincs, de* az ellenörzö-bizottság móltányos esetben jogositva van a szabálytól eltekinteni.Végül tudomásul veszem, hogy iigv uton, mint 8 napig Parisban a prGgrammnak megfelelö teljesen szabad utazást, podgyászt, lakást, élelmezést, közle-

kedést, szórakozási és ünnepségben való részvételi jegyeket a megááiapitott összegért dijtalanul kapom. 1898. évben belépés esetén 260 frtot fizetek. Az elmaradtrészlelek az utolsó részlettel fizethetök.Lakhely : _1898 , hó n. liév és állás : :— .

Magyarország Párisban.Nehéz lenne itt felsorolni sokaságát azoknak a

testületeknek, a melyek már eddig is bejelentették apárisi kiállitásban váló részvételüket. A mozgalom be-járta az egész országot és mindenütt aktuálissá tettea kirándulást: olyan arányokban, a minövé nemcsakhazánkban, de másutt sem adódik példa. Törvényható-ságok, testületek, egyesfiietek, kaszinók foglalkoztakmár a kirándulási mozgalmunkkal, a melyben az egészmagyarság nemzeti megnyilatkozását látván, bejelentet-ték csatlakozásukat. A vidéki centrumokban társadalmialapon szervezkednek a bizottságok, élükön a legfelsöbbrétegekkel. A Budapest-Páris gyönyörü plakátjával teleaz ország és nincs már egyetlen vidék sem hazánkban,a hol a mottó ne lenne az:

— Fel Párisba! . . .Az Eperjesi Széchenyi Kör Szinnyey Merse

István föispán elnöklése alatt legutóbb tartott üléséndr. Horváth Ödön egyetemi tanár, jogkari dékán indit-ványára elhatározta, hogy a kör, mely nagy számbanvett részt az l889-iki párisi világkiállitáson is, ezuttalis csatlakozik a kirándulási mozgalomhoz. A Budapest-Páris kebelében rendezi, melynek meghivását a Szécheny-Kör igen rokonszenvesen fogadta s a szervezés czél-jából Szinnyey Merse föispánt elnöklése alatt bizottságotalakitott.

Az Erdélyi Kárpátegylet és Budapest-Páris. Erdélyi részünk impozánsan lesz képviselve apárisi kiállitáson. Kolozsvárott olyan arányu mozgalomindult meg a Kárpát-egylet égisze alatt, kapcsolatban aBudapest-Páris mozgalmával, amely biztos garanczia,hogy az erdélyi magyarság rendkivül tekintélyes szám-ban megy ki a világkultura ünnepére. Január 23-kánnagy gyülés volt a szervezkedés ügyében Kolozsvárott,melyen a város legelökelöbb társasága és hazafias pol-gársága tekintélyes számban vett részt A gyülés egy-hangu lelkesedés közt mondta ki a csatlakozást a moz-galomhoz s az erdélyi rész mihamarabb való szervez-kedését határozta el. Az erdélyi szervezkedés élén rend-

kivül nagybuzgalmu és elökelö bizottság áll: csupa ve-zéralakjai az Erdélyi Kárpát-egyletnek. A bizottságtiszteleti elnöke báró Feilitzsoh, a Kárpát-egylet elnöke.

elnöke Szádeczky Lajos a kolozsvári egyetem tudósprofesszora, titkárai pedig Radnóti Dezsö, a Kárpát-egylet és dr. Gámán József a kolozsvári kereskedelmiés iparkamara nagybuzgóságu titkárai.

Temesvárott is megindult a mozgalom a kirán-dulás tekintetében a Budapest-Parissal kapcsolatban. Amost szervezkedö mozgalom érdekében Mága kereske-delmi és iparkamarai titkár buzgólkodik.

Debreczenben nagy érdeklödést keltett igazga-tóságunk meghivása s ennek nyomán rövid idö alattmegalakult a bizottság, mely a Hajduság kirándulásátrendezi a párisi kiállitásra. Az elömunkálatokban Grün-

wald József, a kereskedelmi és iparkamara nagybuz-galmu titkára fejt ki széleskörü akcziót a megalakultbizottsággal, melynek élén Wolafka Nándor püspök, afövárosból is igen ismert rokonszenves föpap és SzabóKálmán, a kereskedelmi és iparkamara elnöke állnak.

Székesfehérvárott a Vörösmarthy-kör kebelé-ben szervezkedik az akczió a kirándulásra. VértessyJózsef, a Vörösmarthy-kör helyiségébe hivta egybe aszékesfehérvári intelligenczia képviselöit és elhatározta,hogy a két testvérkaszinó elnökének Vértessy József-nek és Kenderessy Árpádnak vezetése mellett szervezika kirándulási akcziót és pedig a Budapest Páris kebelében.

Sopronmegyében Baán Endre alispán és Geb-hardt József polgármester állnak a kirándulási mozga-lom élén. husztagu rendezö-bizottságban pedig Szom-bathely elökelösége tekintélyesen van képviselve. Amozgalom nagy érdeklödést kelt megyeszerte.

Györött a megye alispánja, Zechmeister polgár-mester és Szávay Gyula a jeles iró, tervezik a nagyszabásumozgalmat, amely arra enged következtetni, hogy Györváros tekintélyes számban lesz képviselve a párisikiállitáson.

Pozsonymegye legutóbbi közgyülésen jelentet-ték be a Budapest-Paris meghivását az 1900-iki kirán-dulásban való részvétebre. A megyegyülés örömmel vettetudomásul a meghivást, amiröl az alispán értesitette aBudapest-Paris igazgatóságát.

A föváros különösen impozánsan lesz kép-viselve a kirándulásban. Eddig mozgalmak indultak mega képviselök körébeni, a kaszinók legnagyobb részében,a Demokrata-körben. nemzeti szövetségben stb.

Vasmegyében is megalakult a párisi kirándulásrendezö-bizottsága a Budapest-Páris meghivása kapcsán.A mozgalom élén a város egész intelligencziáját magábanfoglaló bizottságban Károlyi Antal alispán és ÉhenGyula polgármester szerepelnek. A bizottság, melynekKirchknopf Frigyes kereskedelmi kamarai titkár a jegy-zöje, élénk akcziót fejt ki a vasmegyeiek kirándulásaérdekében.

A budapesti hirlapirók egyesülete, mintelnöke : Mikszáth Kálmán a Budapest-Páris igazgatóságátértesitette, szivesen fogadta a kirándulásra való meg-hivást és öt taggal képviselteti magát rendezö-bizott-ságunkban.

Az országos magyar kertészeti egyesületlegutóbbi választmányi ülésén elhatározta, hogy testü-letileg vesz részt az 1900-iki kiállitáson, miröl az egye-sület nevében Szelnár Adolf elnök és Sigray titkár ér-tesitették a Budapest-Páris igazgatóságát.

A magyar hajózási egyesület választmányiülésén kimondta, hogy résztvesz kirándulásunkban, s arendezés teendöivel dr. Herzfeld Oszkárt bizta meg azegyesület.

Szeged városa, melyet még a hála érzete isköt a franczia nemzethez, emlékére annak a bazár-ün-nepnek, melyet annak idején a francziák a szegedi ár-vizkárosultak javára rendeztek, ezt az emlékezetétöszhite kegyelettel rójja le a franczia nemzet iránt az1900-iki kiállitáson. A városban Pálffy Viktor elnöklésealatt nagyszabásu mozgalmat inditottak meg, melynekczélja a francziák ünnepe iránt való érdeklödés felkel-tése és minél nagyobb számu kiránduló-csapat tobor-zása, hogy a hála és kegyelet kifejezése minél impozán-sabb legyen. A bizottság akcziója Szeged város egész kö-zönségében rendkivüli érdeklödést kelt, ugy, hogy nagy-arányu kirándulás van küszöbön. A bizottság tagjai Sze-ged város legelökelöbb polgáraiból állanak.

Magyarország Párisban a czime a Budapest-Páris hivatalos lapjának. Az uj szépirodalmi folyóiratirásban és képekben bemutatja Párist a magyar közön-ségnek és folytonos érintkezési kapcsot tart fenn aBudapest-Paris és kiránduló közönsége közt Az uj lapföszerkesztöje Öszi Kornél, kiadója Somogyi Nándor.

Vasárnap, ápilis ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 45. oldal.

„36 évSaját Léaziknénra rendkivül szmMss. közifett

szalongarnitiipák és butorokeaiy teszteltet iniöitjigi áiftnafebak EL

A X. É. kötóuségtt telepem megiáios&tisáia kén* maradokTisiteleiiei rss

KÁRNER JÓZSEFkárpitos és diszitö

Fereaeziek-teréa (a bazárban) L emelet.

órái, aray- Isvásárlók, rendöri, posta- és vasutialkalmazottak IPo engedményben ré-

szes Omek.

ohn Upótórás és

Budapest, ¥H.f Csömöri-ut I5 a. szánt.Egy nkkct rem. óit a frt 4 0 kr., fiaamáhb 35 irat járó 3 frt 5O kr.dupla fedéllel 4 frt 3O kr., tula rem. 4 frt 3O kr., dasbi fedéllel7 frt. Ezilit rem. 5 frt, dupla fedéllel S frt 3O kr., ESSISIT dsolftancro 8 frt. Rbre^ztu óra 1 frt 8C kr. 3 é v i jó tá l lás sa l . *Ái-JoayxSk bórmantrts. Vidéki mejreziiielésefc BIáaTéi mellett

kflldetaek. (g>3)

j eredeti párisi gumnii és halh<">lyag; fineniiág ésjóság tekintetében még a legmagasabb igényeketis meghaladó, tuczatonként lr 2„ 4. 5, 6. 7 és 8forintért. Soujls A m c r . (rövid) 3 és 4 friéii,le^iinoniabb nöi szivacsok 2, 3, 4 és 5 frt. EöipreuePffatifekHasse után 2 frt. M:s>in~ortanár ulán 12 frt 50 kr darabja Scspeasoriumokstb. kimeritö árjegyzék szériát. Szétküldés a leg-

diszkrétebbül .€?C»

SEIFJ. BÉCS,I., Erasdatáá tc C.

Praktikus te!^;j inictasv-ajieaé-nyek urak Ezámára ~lt 3J i, 5 frt.Arjegyxéi zárt horitckbanin^en.

áci ifrüT I? BUDAPEST,Szállitja a világhirü

eredeti „Giió" ssioforokallégszomx- ás banxln~hamxitálatra*

Esisn motorok misiáaa IparaiBsa a losjobb és log-sbiróatptb £xejBgrép -£t?ek bizonynltak. Oasdo-sági gé|>9l£ öieiüéhez ajialjuk a pályadijas

„Oitö" b e n xin-mozgony t.r kéU gép ász! Jf'ncs tüavoazély!

!Kne» visfogyassiás I, prsapektas és fcöitségvatfci ingyen.

Tataion 57-38. Tolatott B7-3B.

Átköltözéseket és szállitásokatzárt szab . b n t o r k o c s i k d a lepjutányosabb áir.k meilott eszközöl

MAUTNER HENRIKbatoiszállitási es boraktározási vállalata 719

Budapest, VIII. ker., József-körut 21. szám.

JL bpsett &sxtalos ipartestület vódncfesóara alati áUók

Vif. iiur.Jáxsssf-körutéaBárliocslB-tstcza azay-itttéa tavö Siráh-félo házban nagy mintaraktárt és va!-aiüti irutiái nyitott, hol készietca tart dus választékban kivált

minöségü iiiiiorükat

eiJédia-, iilo-, oriszoba- es szelonijerendezésekbö!.V.rr.Á módjábaa áii a n. é. közönségnek közvetlen a készitösszialos-mesifR-kiji jó bútorokat juiáiivos áron készea venni,e.~ tle^ mesrjBdelai. Tová&i>á meilekinlésre ajánlja a testületnek

•jll sa]ái Itázávaa ievö áilandó kiállitás is.

3ö*». Högyes-féleaz egész világon szabadak fiygénlkus asbest talpbetét

Egy találmány, mely hosszas kisérletekes fáradsáj^>k eredménye hivatva van,hogy az emberi test leglényegesebb ré-szil niogúvja a meghnléstöl. Xinrs többétyúkszem, bSrkeménytdés, lábfcltö-ri«, lábföét, meg van védve hidegvagy meleg is lábizzadás ellen az, kir/,f>c\jét Dr. Hagyeg-féle szabadalma':ot; Ashust talpbutéttel látja cl. Csuzb&nszt'i:v< d ikuek és köhi>?csre ingerültek*nek iiieübücsülheUon uit«-kü. Az asbesttalpbplét killlnöségijt lcKJobbarl bizonyitja,

licpy n i s . t - kir. kCzös hadseregnek, es .i in. kir. lionvédsóiniek ejtil;i 22500 pár szállittatott. Ára páronként 1 .frt 20kr., cyi-rmckttkuek G0 kr. Szélküldés csiikis utánvétellel. Fel-

viliijjositásofc ús prospektusok ii!t:v<::.Általános Astiesiáru-yyár betéti társasát/ Rudapcst,

VI', Ssiv-utesa IS. — liécs, I., Jh'rma Josej'-quai 7.IsdóioIárusitóK koreatotnoic. 797

felvétetnek lapunk kiadóhivatalában

VIIL, %!óz&e$f~ körút 65. szám*

k világ eled fcyá-

raibál, valamint sa-

jét készitmények,

melyek zenemüvé-

Ezek ált&l a zene-

gyöngyeinek nevez-

tettek el, ez idöben

legBzolidabban v&sA-

rolbatók. " *

Keresztély minfazongora ferméOenJuöapcst, Váczi-körüt 21. sz.

Ócska zongorák becsoréltetnek é> hangolások Vala-mint javitások lelkiismeretesen eszköiöltetsek.

Váczi-körüt 21. sz. (Ipar udvar).

férfi-divat I p - l i ^ s t {Syenask-rsliák ifransz, Iilaicisre?! Hap-és csosrnyökj Sétabotok I Utazó-czikkck Utazó-kosarak

I Tosicren hajlitott fabútorok.

SZ.(a liépszinháaczal szentben.)

f é n y e s iKJ.^irilá.gx'tá.s. TBaIBt

V'ilócitajtékpipá

Isfiérák.konyha-

berendazéaek Vasbntcrok | Üvegáruk J Porczelláflárak | faggg-lámpák

vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 46. oldal.

Q>

Cft

Fövárosi sorsjegy-iroda

Budapest, Váczi-utcza II- szám.A második magy. kir. szabad, osztálysorsjátékhoz, mely május hó 11. és 12-én történik! legjobbanajánlom szerencse-föárudámat; tanácsos, hogy a sorsjegyeket idejekorán bistositsuk magunknak,

mert tapasztalat szerint röviddel a huzás elött sorsjegyek már nem kaphatók.

Az I. osztály sorsjegyeinek árai:I Egy egész sorsjegy 6 frt

I i

<lgy negyed sorsjegy 1 frt S0\

Egy fél sorsjegy 3 frt

Ezen sorsjáték legnagyobb nyereménye legszerencsésebb esetben

•CB

amit más sorsjáték nem mutathat fel!

A most befejezet! eisö magy. kir. szab. csztáiyscrsjáiéknál tisztelt vevöimnek számos nagynyereményröt adhattam értesitést melyröl az alább közölt nyereményjegyzék tanuságotszolgáltat! Vajha sikerülne azon érdekelteknek, a kiknek ez alkalommal nem kedvezett aszerencse, az ujonan kezdödö II. sorsjátéknál annál örvendetesebb szerencse-esélyekröl

jelenthetni; a szerencséhez idö kell!

Nálam -nyertek s

200*000 k o r o n á t a 25534. számu sorsjegyre15.OOO koronát az 51401. sz. sorsjegyre.

1O.OOO koronát a 90. sz. sorsjegyre.5 O O O k o r o n á t a 74, 1254, 10844, 16025, 50573, 52001, 57093. számu sorsjegyekre.

isr.

kor.

m

kor.

127 sz.25761105216459125818662568257171808705110151644316493132244314129118852534

- 7195990811038110691643316484170911748820589

ker.

17440 sz.1744918100244811748825578274352748427697460084608146088461412-5514267S727413274462748227576276222763827675340223469235546384iO3843838646

kor.

kor.

Kor,

26808 sz.274832755035530461584621146367523285232952333628436343167599403994607546223462634629250597506415113451307514135218352346530785722757233

kor. 45098 sz.526585443067586

kor. 804578049481267866808669986845880148804388132

kor, 572625729063436641446826968289719757199175922759777986981253866768687886885

kor. 71970 sz.846118683099957

kor. 8826689076946099476496628973649736899951

kor, 88040880928811188138881988823690484946049466796602966459665899976

és 160-nál több kisebbnyeremény..

Vidéki megbizásokat azonnal eszközlök. Megrendeléseket kérek :

fövárosi sorsjegy-irodájába> Budapest, Váczi-ntoza 11.

Sürgönyczim: „FORTUNA".Az élet olyan, mint egy sorsjáték! Éljen Fortuna!

U)

<D

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 47. oldal.

Jfév vé Ném. bir. szab. 95193.

ujonan felfedezett, kitünöen ható és teljesen ártalmatlan szer

Éghajlatunk bajhozó ellensége a tüdötuberkulózis.Ez az ellenség veszélylyel fenyegeti népünket ép ugy,amint halálkezével a gazdagok palotáin kopogtat s eVragadja gyermekétöl az apát s az apától a gyermeket.A statisztika valósággal iszonyatos számadatokkal tanus-kodik arról, hogy mennyire pusztit e borzasztó beteg-ség éghajlatunkon.

A moszkvai orvosi kongresszuson Leyden tanárkonstatálta, hogy Németországban állandóan 1.200,000ember tüdövészesése számból évenkint.189,000 pusztulel. Az orvosi tudomány folyton azon fárad, hogy e nép-járványt leküzdje.

A legkitünöbb erök évek óta azon dolgoznak,hogy a tüdövész terjedését meggátolhassák és a tüdö-vészeseket gyógyithassák.

A nagy mozgalom, melynek czélja tüdögyógyin-tézeteket hygiéniai-diätetikus alapon létesiteni, mutatja,hogy a tüdövész gyógyitása korunk egyik legfontosabbkérdése, mely szocziálpolitikai jelentöséggel bir, hiszenaz értékes munkaerök százezreinek megmentésérölvan szó.

E mozgalom eredményei, habár nem egészen ked-vezötlenek — egyes esetekben sikerül a gyógyitás —mégsem mutathattak fel egy tudományos gyógyszert,mely valóban képes volna a tüdö tuberkolózis baczil-lusát kiirtani.

A Koch-féle tuberkulinban sem fedezték fel tekin-télyeink e tulajdonságot.

A fáradhatatlanul dolgozó tudománynak végresikerül... egy ily szert felfedezni. E szer dr. Hoffmann"Glandulen"-je!

Mielött a „Glandulen" gyógyhatására rátérnénk,vizsgáljuk meg a tuberkolózis természetét.

A tüdöbetegség okozója a tuberkel-baczillus, me-lyet minden ember belehel . . .

Ha már most nagyrésze azoknak, kik a baczil-lust belélegzik, szerencséjére tuberkulózisba nem esik,

akkor kétségtelen, hogy az emberi test bir azzal aképességgel, hogy a baczillust ártalmatlanná tegye. Sötaz életerös emberi test még akkor is képes a baczillustleküzdeni, ha e bajhozó a testbe már erösen beékeltemagát. E tény egy bizonyos és tudományosan megálla-pitott baczillust ölö erön alapszik, mely erö a bronchialmirigyekben van, amelyek a baczillusokkal folytonosviaskodásban vannak. Most már bizonyos, hogy amig abronchial-mirigyek, melyek mint baczillusölö és tisztitófilterek müködnek, épek, addig tüdövészröl szó semlehet. Csak ha e mirigyek elgyöngülnek és a baczillu-sok TÖMEGES vándorlását ki nem birják, képesek a ba-czillusok a tüdöbe hatni s romboló müködésüket meg-kezdeni

Közei fekszik tehát a gondolat, hogy a bronchial-

mirigyek erösitése által a bacillus leküzdésének módjamegtaláltatik.

Ezt az utat választotta tehát dr. Hoffmann ésmegcsinálta a „Glandulen"-t, magából a bronchial-miri-gyek erösitö anyagából. A „Glandulen" nem mérges,nem vegyi mükészitmény, hanem frissen levágott ésállatorvosi ellenörzés alatt álló ürük torokmirigyeibölkészül — a természet maga adja meg minden baj gyógy-szerét, csak meg kell tudni találni. A ürük bronchial-mirigyei, az összes elövigyázati rendszabályok pontosbetartásával és minden idöveszteség elkerülésével, vala-mint a zsir-alkatrészek eltávolitása után alacsony höfokúlégmentes helyiségben megszárittatnak és aztán porrátöretnek.

Ezen por tejczukorral kevertetik és kis tablet-tekké préseltetik : minden 0*25 gramm sulyu tablett ahasonló sulyu friss mirigytartalomnak felel meg. A tab-lettek száraz helyen eltéve, zárt üvegekben elhelyezve,igen tartósak és kellemes izüek.

Ha a „Glandulen"-t idejekorán használják (ahasználati utasitás az üvegcsén van), az étvágyat nö-veli, jó hangulatot idöz elö, a test sulya és ereje emel-kedik, láz, izzadás, köhögés szünik, a nyálváladék oldódikés a gyógyulási processus csakhamar folyamatban van.

Sok orvos és magánszemély igazolja a tüdövész-gyógyszer nagy értékét. — "Glandulen" már meglepösikereket ért el.

OrvosiDr. Dosing ur, kerületi orvos Hermesheilban. 1897 IV./6.: Kivánságára szi-

vesen ismétlem, hogy a „Glandulen" hatásával kiválóan meg voltam elégedve.A betegség összes jelenségei eltüntek. A hömérséklet ismét normális lett. Aköhögés teljesen megszünt.

Dr. Rindorf Rhinowban (Brandenburg), 1897. IV./4.: Véleményem az, hogyaz ön tablettjei eddigelé a legjobb ellenszerét képezik a tuberkulózisnak. Sem arzén,sem kreozot nem hat oly gyorsan és biztosan, mint a "Glandulen."

Dr. Decker ur Jannovitzban, 1897. III. / 24.: Preparátumával itt az elsökisérletet tettem és eddig jö sikerrel, nem fogom tehát elmulasztani azt praxisombantovábbra is alkalmazni. Tegnap egy második paczienseimmel kezdtem a kurát. Egyetmár most is mondhatok, azt, hogy a siker kétségtelen.

Dr. Braun ur, Herbstein. 1897. VIII./27.: Az Ön "Glandulen" tablettjeitrekedtség és köhögés ellen igen kedvezö sikerrel alkalmaztam. Kedvezötlenmellékjelenségek sohasem mutatkoztak. E tabletteket hasonló esetekben ismétalkalmazni fogom s azokat kartársaimnak legmelegebben ajánlhatom.

Dr. Hausmann ur, Cannes, (Riviera} 1897. XII/15.: A "Glandulen" tüdö-vésznél és tüdöhurutnál kitünö gyógyszernek bizonyult. Alkalmazásánál a láz hamarmulik, az éjszakai izzadás elmarad, az étvágy javul és a köhögés okozta álmatlanságmegszünik. E gyógyszer jelenleg az egyedüli gyógyszer, mely a tüdövész kezelésénélértékkel bir.

Dr. Kohn F. ur Bécs. 1897. XII/21: Már az elsö 100 tablett elhasználásaután meglepö változás állt be ; a köhögés könnyebb lett, a hörgés alig volt hallható,az általános állapot javult, a testi erö gyarapodott és az az örömem volt, hogybetegem 2 hónap mulva teljesen felépült. Testi sulya 6 kilogrammal gyarapodott

Dr. Warnitz ur Dresda. 1898. I./3: A "Glandulen"-tabletteket 2 esetbenkitünö sikerrel alkalmaztam. Az étvágy mindkét esetbe cca. 3 nap után tetemesenjavult, a testsuly lényegesen gyarapodott, a váladék és köhögés megszünt.

Dr. Mörker ur Grethem. (Hannover) 1898. I I . /5 : A „Glandulen" tablettektüdöbetegségnél és légcsö-hurutnál eddigelé jóknak bizonyultak s máris lényegesjavulás állott be.

Dr. Hinze fötörzsorvos ur Danzig. 1898. II/2: Abban a kellemes helyzet"ben vagyok, hogy közölhetem Önnel, miszerint nagybeteg pacziensem egy saját nyi-latkozata, mint a külsö jelek szerint láthatólag javult. A gyakran fellépö véres köhögéselmaradt s a váladék csak hurutszerü. Testsulya néhány fonttal emelkedett.

Dr. Frisch intézeti orvos ur Würzburg. 1899. II/ 28: T. asszonynál ésleányánál — 43. illetve 19 évesek — az eredmény látható. A baltüdöszárny sorvadásamegszünt. Éjjeli izzadás elmult. Étvágy igen jó. Leánynál a lélegzés könnyebb, étvágy-talanság elmult, minden 2 órában étkezik; testsulya 15 nap alatt 3 fonttalgyarapodott.

Egyéb bizonyitványok.Brenner Ad. ur Stuttgart, 1897. VI/19. Szivesen közlöm Önnel, hogy a

márczius elején vett tablettek nekem igen jó szolgálatot tettek, amennyiben már azelsö üveg használata után a terhes éjjeli izzadás, elmaradt álmom javult és étvá-gyam is jobb lett, ugy, hogy, állapotom megint egészen normálisnak nevezhetö.

Schmidt J. ur, Oppeln, 1897. X/10. Az Ön "Glandulen"-tablettjeinek hasz-nálata által szenvedö állapotom észlelhetöen javult, ugy, hogy mellem szuró fáj-dalmai, valamint a hurut elmaradt és a kinos éjjeli izzadás is megszünt. 100 tab-lettnek további használata után hiszem, hogy mellbajomtól teljesen megszabadulokés kérem stb.

Dietrich assistens ur Klotzsche Drezda mellett 1897 X/16. Hosszu évek ótaküzdvén egy nehéz, kiterjedt tuberkulózis tüdöbajjal, folyó év augusztus vége óta or-vosom tanácsára az Ón „G!andulen"-jét használtam. Állapotom azóta lényegesenjavult, amennyiben a tegnapelötti megvizsgálásnál lélegzésem a jobb tüdöszárnyonfelismerhetöen tisztább lelt. Minthogy ebben az idöben más szert nem használtam ésa javulás külsö kedvezö körülményekre nem vezethetö vissza, azt csakis az Ön„Glandulen"-jének tulajdonithatom és a kurát a magam és orvosom kivánsága szerintmég egy ideig szivesen folytatom.

Hegel Ferencz ur Lipcse 1897 XI/23. Konstatálnom kell, hogy az Ön tab-lettjei nem tévesztik el hatásukat, a köhögés, valamint a váladék az utolsó napokbanszünni kezdett, az étvágy növekedö, álom jó.

Fischer P. ur,-mérnök. Hamburg 1897. XI/27. Nem mulaszthatom 'el ;annak közlését, hogy én a „Glandulent" — miután eddig a tüdöbajok gyógyitásáraelismert összes szereket alkalmaztam — nemcsak enyhitö, hanem valóságos gyógy-szernek tekintem. ;

Huber József ur, Stuttgart, 1898. I/8.: Öszintén és örömmel közölhetemÖnnel, hogy a „Glandulen" használata óta sokkal jobban érzem magam. Köhögésemmajdnem teljesen megszünt és csak gyengébb mértékben lép fel. A váladék világo-sabb lett és már nem oly kellemetlen szagu. Lázas tüneteket már karácsony ótanem észleltem. Étvágyam ismét javult, ugy, hogy két óránkint ehetnem. Lélegzetvé-telem oly könnyü, hogy azt hihetnem, sohsem szenvedtem nehéz lélegzéstöl. Nyel-vem tiszta, jobboldali szurásom teljesen megszünt és testileg erösen gyarapodtam,sokkal erösebbnek érzem magam. Mindezt a "Glandulen"-nek köszönhetem.

Kühn H. ur. Drezda, 1898. L/16.: A „Glandulen" hatása leányomnál va-lóban frappáns. Étvágya, mely elöbb teljesen hiányzott, ismét megjött, ugy, hogy aleány jó sokat tud étvágygyal megenni. Álma csendes és tartós, köhögése majdnemteljesen eltünt. S mig a "Glandulen" használata elött lélegzési nehézségekben szen-vedett, most rendes, nyugodt lélegzete van.

Knaak Pál ur, Königsberg. Körülbelül 5 év óta szenvedek idült tüdö-hurutban s a legkülönfélébb szereket használtam eredmény nélkül. Az Ön tablett-jeinek használata óta sokkal jobban érzem magam. A váladék ritkább lett, ép ugy .a köhögés. Ez az elsö gyógyszer, mely bajomat gyógyitja.

Ezen másolatok hitelességét igazolja:KÜHNE ERNÖ FRIGYES VILMOS jogtudor,

szász kir. közjegyzö Meeraneban.

mint legjobb szert ajánlja sok kiváló orvos és nagy számubeteg, kik azt az eddigelé szokásban volt összes szerek után

meglepöen kedvezö eredménynyel alkalmazták.

kapható 100 tablettenkint 2 frt 7 5 krért, 50 tablettenkint I frt 5 0 krtért alegtöbb gyógyszertárban. Ha készleten nem volna, az alábbi föraktárhozkell fordulni, mely kivánatra részletes leirással ingyen és bérmentve szolgál

Dr. Hoffmann utód., vegyészeti gyár, Meerane, Szászország.ügyelni, hogy minden Üvegcsén a használati utasitáson kivül az itt lerajzolt felirés rajta legyen,

a valódi „Dr. HOFFMANN "GLANDULEN-SZELETKE" é s sok értéktelen utánzat jö forgalomba.

FÖRAKTÁR:

Budapest, VII., Károly-körut 5.

48. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

_ _ mosószöveteinku. m. zephyr, levantin, batiszt. Hinták kivánatra bérmentve küldetnek.

K U N Z É S M O S S M E R vászon és fehérnemü áruháza Budapest, Kigyó-ter a „Szép juhászné"-hoz.

részletfizetésrelegjutányosabb áron

szab. készülék a kerékpározás tanulására.

testvéreknél

JODFÜRDÖ (SZLAVONIÁBAN)Elsö dijakkal kitüntetve: BTiüaaezt t£S5. tondoa 1892.

3.*cs 1894. Bósxa 1834.fasiiti állocssok: Fa-raiz-Li^i'j (deli vasári Eesitiérii i»ffifek

33" o sr£3:g:i^:cl ..s ükacii-i in. 2. r.) zcs3iin*2.£ ~ v « l CB ioriot : fe il s á •- r.- s -t. kontraa^sea.

Állana "i f .k.i .-1 1. ! K , «. a. i- v. . . , .A 1 »>.ki h n v r 1.7, . L-ju t i i ar ' i l cwJ (sia-

gycr £m3), vatan. t n aja< I jf.Aa e- j ti s .,~»2-»'J :-ts«iaéIfogva ivo s f i-l"Vuri' \k's. i< £• Lb .- > .. '. i-/n^"a.'-i a ttstn y i V I i ^ i c r. n ir.v:» a t nu iiordtos b t s t i i a u a '- -;<J5IQZ-béi-, £• c*e J .' ''. u c . o s es .•öcz t a y c s faajoia >i eforrás elzo be l / su •.. 1 az ourc-p • foir-so": * •=•-• ' ~*J"ciirt inul,; - i - i . IJ„J »•.*;. ;-ir>. L : ^ J '„- - . - — -t*>Mint k.wi.^1 >s . T i.v - cr H ir^-Lsl o ? » c s 3 c- - *i^

A IagT.r.;ryoljb r% cyEv-cl <~s „--cn^ .v.-I "itrcsisiO'.té s szinpaddal olla.ctt gyojyLeroin. 'nL.'i..tn '--ri .-ac-yfényüzéssel kia .ito : uj d i ta icu es !t»iVcii£.ii Jiclyt- orjei&.nagy «j ,yosyaz«il.oSaSi Viltaiaca vi.ámitás. i_-i ki-terjpdt ctrnp kj- j-ir» rr.. i." látva-tannis r- -* lúvcl le t ,tekepályát "t'i-'uiti rt --tb taita r.:.: Ponp^s es =~?,y feddtt• itany, ba/arlielyi-' jeH-e1 a [• •i >. jb'j . . --airel berenüe/et£ porozellan, minrany e s l ü ^erjedeimes fcrdcicodexiczék Cep.el -IU-I.

Jódviz-szétküldé3mindig friss '.jltótben az ig.xzs*. i,r u. iJ Fü.s.il_r Sla^yar-orsza^on: Édeskuty !• . , Blattom o-* Vi i ia B^^a^.est. — iiár-müy idTilágositással készséggel s;wi«-ai ®H

t a lipifci ^rdöigarg=ttó«4g.

- - a >--

Kerepesi-ut 8. számáruházában Budapesten legnagyobb ernyö-rai-ár van,ahol szabott árak mellett olcsóbbat, szebbet és jobbalkap mint bárhol. — Túlfizetés lehetetlen, mert as z a b o t t gyári á r a k miinden darabben feltünöen

látha ók.

Bgy nyers selyeni férS,vagy nöi ernyö 1 irt

50 és 1 frt SO kr., aatomatszerkezetü 2 frt 50 kr.

Egy graezicsa (vasbcöal)lókban 1.5Ü és If i t 9T

kr., finom nyers selveinbü'tokban 2 frt 50* kr.

Egy szegeü?n angol graczioza tokban 3 fri, gor-

donét selyemböl 3.50és4.—lyoni selyemböl 5.—ésö.5G

Egy valódi antoiuát ne-héz gordonéi-selyem

böi 4.50, igen nagy 12* ág4 forint.

Egy gyernieü-tirnyo,—.55, iodros —.43,

selvemböi 1.— és 50 gra-"czioza 1 &t m kr.

* l«p«»f Önmüködö se~yJÜS^fi lyem-emyö

rasáiiránifon. meTunyomás által magátólcsukád ik 3.50.4:<SOt 6-.

Üdvös tanács.Köhögésnél, rekedtségnél, a torok és légzési szer-vek müködési zavarainál Egger biztos hatása

veendök. (1 doboz 50 kr. és 1 &L Pröbadoaoz25 kr.) A gyomor rendeüen müködésénél radikálishatásúnak bizonyultak Egge r ssó&t pasztfUái.(1 aoboz 30 kr.) Mindkét szer kapható mindengyógyszertárban. — Fö- és szétküldési raktár Ma-

gyarországon ; CT

„Nádor"iyógyszertái8udapssi,V22zi-kQrutl7.

Elsö magyar sport-tanintézetmint részvénytársaság

Budapest, VI., Ferencziek-tere 9.(Cziráky-fále paiota).

Fia-öltönyökL o d e n-ö 11 ö n y ö k

2 f r t . T e v e s z ö r -h a v e l ö k t e l j e sg a l l é r r a ! 4» 2 f r t .M a t r ó z-y 1 t 0 n y ö td u p l a g a l l é r r a l

5 f r t .R o h b e r g e r J a -k a b e s . é s k i r. u d-r a r i s z á l l i t ó n á !B u d a p e s t e n , IV.,V á c z i-uton 2 8. sz.

•arak éa hülerei részér? kowöht»árvfx£sbaa és xfittzea rportneicesBert u. si. viv£sr tammxim, fiivmmzot,mxmhmkorc*efjráxám e> idiacz. ayaser^tök hsZaöá karéi.pirosok tészérm. Arak p#«sj3«£rfjfs sxmrimi. 3eiralis S -12éa i—7 teáig. Miadea kéiin. kaiezuü hs=s

A legujabban javitott, erö-sitett magruetijiss aramnvillamos „Voiia-fcereszi" E.ZSsazes eádigri készibnényc-ket kéiszsrc-sac fölülaialja

villajaos ércben.Az 1893. sxáia rajta van a

kereszten és rajta van Bboritékon is, rendslétaéliebái tessék ceak ilyet Jtérni.

i j i k J külü£tje«ü és versztj^tiny fgytinek- Inek cj5- piiliiiaiig se«i \-oIaa |szabad a rülasj'.os Voila-Kercszt'.-t !FztzÜLiiltj£zii. I^Z Sti*iitAlyuZ7ii a v é r - j

ktrá»s».-st föifrZs-iti t s tiszti;ja a jvért, tiázi ÜZ i-iaiatiacs^iii, eiö- !nxazdltjú. IIZ étvigyat, cJii a te. tvi.

kerékpárokvalamint elsörendü angolés amerikai kerékpárok ju-tányos árban és elönyösfizetési feltételek mellettkaphatók közvetlen a fö-

raktárban

DernenyJésAngyalnálBudapest. Án rirssy-ut 59.

csakis itt kapható a m. kir.szabadalmazott „Kincsem*tanuló-készülék és Buda-pesten csakis ami iskoláink-

ban használtatik.y j g-yora

és pontos Itiüzolgálással.SHEaennsinii alkatrészek esk-Uéket nagy választéka.

Árjegyzékfrioyenésbérmenive.

* o 9anm

\PUDAPESZfifuzeum-kóruf 15.

Elf°9 ' ^Ezen erüEIeit áramú viilaI;:o^

."ulLiL-Her<?£ZI fiascnIiUiiii^.i!iiiiuI |

llfi z 2ydrtirE: iiy<-ikiii ftil ii:*T":iisi, i-cJ^WitjS £L \T6Xt S SX£ST>XJÁti3kJi t e s t ó t , gjeruit'«ek t - iUta . t

aák részére .,yol$Ai i^ujabbar. jai-iic-itT«I!a!.:oi

Vblta-Keász£ 2 "itst mériekcit.de folftan&s d^sneiikcs vilianyu-zása köveikezttitea gyógyitja atöreikszö belejségskei:

Csoz és riieuma, neora'giaideggyöii£eség. álinEtiansá?, hidegkezek es idbak, iroskouiorságsápkor, s-jzihsia, xaereredés,

görcs, ágyfaaiizefe. büibfrtegség,aiasyér, gyusiuriiaj, inTiafaza,köhög;-?. iS zu^ás. fogfáúts, liys-

teria, föfal?-^ -zivdotugás,falit

3OO gyermek-öltöny, tulgyártásmiatt, most 3 frt 75 krért !e:=z

eladva 72Ö

Kohn Heifmann és fiaielsörangu férfi- és gyérmet-rulia

áruház <

IV., Károly-körut 12.Vigyázz czlmomro i

„VoIta-tCetihs-Catrisig,«lT egyénetnek, kik keresztet

ren bordának.Köszönö e s i^laiTitokat

n e a tsszark iözzé .Ara 1 frt 8O sr.: 2 irt «I5rebeküldése ir.iriiutt bérineDtve;ctJnTtte!iel2O i-rral többVolta-SZI7 i-rz: 1 irt 5li kr. hozzávaló

kSiánlsgBS szaias 2O kr.Fönütdr:

Tausig «J.Budapast,

YIMG Csösjöri-ut 23/a.X. emelet.

FÜREDI UFÓTBUDAFEST.

VI! 10 ÚT&ái-atcza 24. sz.

kcszközöl és értékesit a v!jiág valamennyi államába:

PATAKY H. é s W^s Budapesten,VI. ker., Erzsébet-korát 42.

Saját Irodák:{Berlin. Hamburg, Köln, Frank-furt, Lipe.-e, Boroszió, Prága,Yarsö. Hannover, ^ew-York).EiékesUési szerzödések VümiOióériekben k-jtiettik. Szabadalmipeifik. FelTiliiositasok éa pro-spektusok ingyen. A magyar ker.

nruze-iiüi képTiselösése

Budapest, Teréz«kös«uf 8.

Szokánczgyomor- és májbetegek magyar Kar2&badja«

Fürdömegnyitás május 15-én.Ezen — maga nemében páratlan — gyógyfürdö négy ásványc*lurrásának hideg' sós-kénes vi/.o biztos segélyt nyujt: mii;*(iennemü börkiütésekben, gyomor- é s inajbajokban, g-örve-lyoo betegségekben, csnzoa ésköezvényes bántalmaknúl,acg^anatok, vertódulss, azemnpyon^ülés, nemi bajok éb kövévaég ellen. A fürdöterületen levö forrás a szomeki*

rendkivüli pyógyorovel bir.A legujabb! nagymérvü újitások és átalakitások ezen kilünü

s rendkivül elönyöd fekvéáii fürdót ugy kényelem szempontjából, VH-lanúiit egyáltalában minden tekintetben olyannyira emellé!., noj^a legvüogatottabb igényeket is kifogástalanul tielégiteni képes.

Zongorával ellátott közös társalgó, valaiuiüt küluüférfi és nöi terek. Igen szép étkezö helyiségek, kitünö konyhával imérsékelt árakkal. A fürdöi összes vizvezetékek, szivattyúk stb güz-eröre rendeztettek be.

Vasuti állomások : Ungvár és Nagy-Mihály, honnét kénye!tces bérkocsik közlekednek (l3At óra.)

Elzen kitünö gyógyviz üvegekben több évig is megtartja gyógy-erejét, miért is azt a beteg otthon is sikerrel használhatja. Arak.

véggel á 1 literes üvegekben a fürdöben 7 frtkisebb láda ugyanolyan 20 üveggel 4 irt. A vizszállitás is vasutikedvezményekben részesül. Megr

rrtQdeléseka,.Fürdöigazg:atóság»hez-' czimzendök ; Budapest ÉDESZCUTY Zi.-nái kapható

fürööiöény: május 15-töl szeptember 15-ig.Állandó fOrdSorvós dr. Russay Gábor

Lajos járásorvoa. — Szobráncz, 1898.

A fürdöigazgatósáy.

2 5 évi , rszben katonaságnál, a budapesti

és bécsi kórházakban, észben magánorvos!

praxisban szerzett bö tapasztalatok utján

gyógyitja, legrövidebb idö alatt, lelkiismeretes

alapossággal és biztos eredmnynyel

Dr. Kajdacsy üózsejv. os. éa Tür* ezredorvos

a nemi betegségek elnevezése alatt össze-foglalható valamennyi bántalmai, makacs nö-és börbetegségeket, gyengeségi állapotokatpedig az orvosi világ által legujabban felkarolt

és hatásában páratlan sikerü

Elektromassageáltal.

Lakik: Budapest, V., Váczi-körüt 4.,I. emelet . 413

Levelekre dijmentesen és kimeritöen válaszol-

tatik Gyógyszerekröl is gondoskodva lesz.

Höknek külön Táróterem.

Rendelés naponta 9—4 óráig és este 7—8-ig

Hölgyek figyelmébe.H a s z n o s találmány. A Csüri Jáno3»féle es. és kir. szabadalmazott himzö-dob (keret), a mely ielaimul mindenezideig föltalált kereteket, a melynekelönye, hogy pnsztithatatlan, erös C3'tönnyü, •alamuit egyszerü kezelésénélogva megnyeri a n. é. höljyközönség

tetszését.Kapható a föltalálónál:

C s ü PI Jánosnál,Budapest, VIII. ker.

Szétküldés utánvéttel T&gy a z

eszközöltetik.

Baross-utcza 8. szám.elálejea bekfildésóvel azonnaltik

ajánlom saját készitménya valódi IJCONTJ2-SAHGTUM golrókat és babákat, valamint minden • szakmába váfió munkát a lee-tájeMDb árra kéiUk

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 49. oldal.

GRACZA GYÖRGY

Az 1848/49. Magyar SzabadsáAz illusztrácziókat (881 kép és szinnyomatu mümellékletek) összeállitotta gr. Kreith Béla — Teljes öt diszk., a budai hon-védszobor dombornyomatával ellátott köt ára 35 irt. Öt köt. f. 28 frt Füzetenkint is kapható, 98 f. egyenkint 30 krjával•fi ^3Itfl H ^7^ha^cált)l3rr7 VMontftürtÜ ^ u tó faW évtizedben alig jelent meg könvv, mt-lv oly általános nagy elismerésben része-J% ddJIU a J£40d(Kd(}IIdrU lOnei ie ierUl . süJi volna, mint Gracza Györgynek „Az 1848 49. Magyar Szabadságharcz Törte-nete** czimü ötkötetes munkája. A magyar közönségnek máris egyik legkedveltebb olvasmánya, a sajtó pedig csaknem kivétel nélkül a leguagyobb

dicséret hangján emlékezik meg róla. Ime néhány szemelvény :Az „ALKOTMÁNY" a többi közt igy ir: Ezt a könyvet meg-

becsüli a tudomány alaposságáért, a laikus érdekes, szépen irt voltáért.. . . A kiadó gondoskodott, hogy a munka megfelelö szép kiadásbankerüljön a könyvpiaczra . . .

A "BUDAPESTI HIRLAP" tárczájában egyebek közt a kö-vetkezöket mondja: Nem vagyunk annyira elkényeztetve tökéletesmunkák által, hogy teljes mértékben ne kellene méltányolnunk az irókitartó szorgalmát, példás lelkiismeretességét s a kiadó czég bökezü,hazafias áldozatát. Nemzeti nagy epopeánknak hü, öszinte és becsületesmagyarázója a Gracza Gy. könyve. Feladatának emberséggel tett eleget,a mi tisztünk, hogy fáradsága nekünk gyümölcsöt érleljen . . .

„BUDAPESTI NAPLÓ": Ennél kimeritöbb, pontosabb leirása fényes és gyászos emlékekben annyira gazdag szabadságharczról mégnem jelent meg a magyar irodalomban . . . Gracza György müvét aWodianer czég gazdag diszszel állitotta ki, s mind az öt kötet tele vanszebbnél-szebb illusztrácziókkal. Ezuttal jogosan alkalmazhatjuk itt azta mondást, hogy ez a tartalmánál és kiállitásánál fogva egyaránt értékesmü diszére válhatik minden müvelt magyar család asztalának . . .

EGYETÉRTÉS : A munka öt kötettre terjed, melyböl körül-belül egy kötetre valót töltenének be az illusztrácziók. A négy kötettisztán a szabadságharcz monográfiája s ez a terjedelem körülbelül sej-teni engedi, mily gazdag a fölhalmozott anyag, melylyel Gracza Györgya szabadságharcz képét megfestette . . . Szerzö azt irja, hogy négy évalatt készült el munkájával. Igen, megirta négy év alatt, de a gyüjtés,az anyag felhalmozása, melyböl a müvészi formát megalkotta, régótatartott megelözöleg is. Lelkében ott élt a kép, mint ott élt mindnyájunké-ban. Ha neki megadatott, hogy azt elénk állitsa szépen, ragyogó szi-nekkel : ez az ö dicsösége. Könyve el fog jutni a magyar család szen-télyébe s örizni fogják nagy szeretettel. Dicsöség érte" az irónak, kimegalkotta, dicséret a Idadónak, aki ily megejtö szép köntösben bo-csátja közre a szabadság- harcz könyvét

„HÉT" : Utolsó szabadságharczunkról irtak sokan, de igen külön-bözö talentummal és hatással. De Gracza többet és világosabban látelödjei bármelyikénéi, még Horváth Mihálynál is, aki pedig szemtanu...Gracza György a szabadságharcz történetét ha. az alkalom kedvéért irtavolna is, akkor is nagy, szinte megbecsülhetetlen szolgálatot tett. Akimunkáját csak felületesen lapozta át, az nem hiszi el még neki sem,hogy annyi fáradságot, olyan lelkesedést pusztán az alkalmiság szültAz ö fantáziáját a nagy idök megigézték jobban, mint a legtöbbünkétAz igézet nem fért meg az ö lelkében, kiáradott és megirta nagy mun-káját : A Szabadságharcz Történetét

"MAGYARORSZÁG": . . . Hossza fáradozások, lelkiismereteskutatások eredménye ez a könyv. A tudós tárgyilagosságával, a törté-neti kritika biztosságával, helyenkint költöi megragadó erövel s egészé-ben nagy szeretettel és lelkességgel megirt munka ez, amelynél szebbemléket állitani a félszázados évfordulóra nem igen lehetett volna. Akiadó a nagy ötkötetes munkát fényesen állitotta ki. A Lampel-Wodianerczég nem kimélt költséget, hogy a mü külsö kiállitásával is méltó legyena félszázados évforduló irodalmi emlékéhez . . .

„MAGYAR- UJSÁG": . . , Rajongó lelkesedés, meleg követ-kezetesség szólal meg Gracza György müvéböl: de elragadtatása seholsem oly nagy, hogy az igazságot elhomályositsa. Az élvezetes leirásokatszáz meg száz rajz tarkitja. A kiállitás mindvégig diszes, söt helyenkintpazar is, mint aminöt a magyar könyvkiadóktól nem igen szoktunkmeg. A mostani jubiláris hangulat, ha az elöjelek nem csalnak, mulóslesz, de a könyv értéke maradandó. Illik, hogy minden magyar embermegismerje. Mert csak önzetlen hazafiságot, lelkes honszeretetet és bátorhösiességet tanulhat belöle

„MAGYAR ÁLLAM": Gracza György könyve az elsö, melykimeritöen tárgyalja az óriási anyagot Ugy az anyag gyüjtésének nagymunkáját mint az anyag feldolgozását Gracza Gy. kitünöen oldottameg. Olyanforma hatással van ez reánk, mint Guizot és Dickens nagymunkái, melyekben nemzetük történetét öreg és fiatal számára egyarántélvezhetö modorban irták meg. Elborul a szem a lelkesedés könyüitöl,midön olvassa Gracza Gy. könyvét Dicséret érte a kiadónak, aki nemsajnálta az ezernyi illusztráczió költségét, hogy amit az iró oly szépenmegirt a rajz még szebbé varázsolja... Akihez eljut ez a1 könyv,kegyelettel fogja forgatni lapjait, mert hiszen nem egyszeri olvasásravaló, hanem ott legyen a család szentélyében —

„MAGYAR HIRLAP" : Oly kimeritöen, oly széleskörütárgyismerettel s oly szépen nem irta meg senki a szabadságharcz tör-ténetét mint Gracza György. Világosan, áttekinthetö beosztással csopor-tositja az óriási anyagot Nyelvezete mindvégig tiszta, magyaros semellett annyira élénk, hogy ugy tetszik, mintha egy érdekfeszitö regényfeküdne elöttünk.

"NEMZET". Gracza György mindvégig élénken, egyes helyekenlázas erövel és drámai irálylyal beszéli el az eseményeket, ahol lehet,az illetö személy saját szavait idézve, novellisztikus elöadó hangon ;innét hatása, sikere. Nemcsak a tartalom érdekessége az, amely Gracza.György könyvéhez odaköt, hanem elöadásának jelessége is, ami igazirói siker, mely az elöadás müvészi átalakitásához is ért és le tudjaikötni érdeklödésünket. E könyv abban az album formájában a magyarszabadságharcz igazi muzeuma, benne van minden, amihez édes-busemlék köti a magyart . . .

"NEUS PESTER JOURNAL". Igazán bámulatot keltö az asok történeti esemény és graphikus anyag, ami az öt kötetben fel vanhalmozva. Gracza könyvében mindent megtalálni, ami a magyar szabad-ságharczban történt és ezek között nagyon sok, eddig teljesen ismeret-len érdekes és tanulságos esemény. Különösen érdekessé teszi Graczakönyvét a számtalan és kivétel nélkül pompás kivitelü kép és mümel-léklet A vonzó nyelven irott munka nemcsak a történetirókra rendkivülbecses, hanem az egész magyar olvasó közönségre.

„ORSZÁGOS HIRLAP" , . . Bizvást elmondhatjuk, hogy az, ami manapság szabadságharczunkról megtudható: az mind benne van aGracza Gy. könyvében. A munkában egy más dolog is nagyon méltány-landó, tudniillik a képek, az illusztrácziók rendkivüli gazdagsága, ami-lyennel kevés magyar könyv dicsekedhetik. Sokáig ez lesz az egyetlenmunka, melyböl történetünk legragyogóbb korszakának az ismeretét sze-rezzük majd meg. Ez a könyv ott legyen a családi szentélyben, tanul-ságul minden idökre...

„PESTI HIRLAP" : . . . Gracza Györgynek ez az öt kötetreterjedö könyve elsö teljes és kimeritö történetét adja a magyar szabad-ságharcznak] . . . Gracza Gy. ugy irta meg a szabadságharcz történetét,hogy azt mindenki élvezettel olvashatja, mintha csak történeti regényvolna. Leirásai nemcsak hüek, de poétikusak is; az események drámairészét nagy erövel kidomboritja, ugy, hogy a szereplök szinte megele-venednek az olvasó elött. És mennyi hazafias érzéssel irta meg ezt anagy munkát! Az öt kötetre terjedö mü az illusztrácziók egész özönétfoglalja magában. . .

„PESTEK LLOYD". Gracza György, akinek az irodalomban jóneve van, ezen müvében különösen tárgyilagosságával és az eseményekhü vázolásával tüntette ki magát. Minden magyar embernek, de különö-sen az ifjuságnak ajánlhatjuk a legmelegebben olvasmányul.

"PESTI NAPLÓ": . . . Gracza György müve teljes elismerésreméltó. Oly kimeritöen, teljes tárgyismerettel és odaadással még eddigsenki sem irta meg a szabadságharcz történetét. Felhasználja a régiforrásokat, ujakat nyit meg, jól csoportositja az anyagot, sohasem nagy-képüsködik a maga nézetével, hanem a tényeket beszélteti. A nyelvemagyaros, elöadása eleven és érti a hatás titkát is. Ami a mü kiállitásátilleti, az igazán szép, sok helyütt a nagy igényeknek is megfelelö. Aszövegbe nyomott 900 illusztráczió, arczképek, kézirások, ereklyerajzok,csataképek, egykoru torzrajzok másolatai stb. becsületére válnak amagyar nyomdászatnak.

„ F Ü G G E T L E N S É G " : Gracza Gy. a tudomány biztosságával,a történetiró tárgyilagosságával ugy mondja el ennek a dicsöséges kor-szaknak a történetét, hogy tanult és kevésbbé tanult ember egyarántigaz gyönyörüséggel olvashatja. Most, mikor a nagy napok emlékét lelkesünnepekkel feltámasztjuk, nem ünnepelhetjük meg méltóbban a fél-százados évfordulót, mintha e könyvet megszerezzük: okulásul és gyö-nyörüségül magunknak, tanulságul a jövendö nemzedéknek . . .

„POLITIKAI HETISZEMLE": Ugy van irva ez a könyv,mint a franczia Guizot hires történeti munkái, melyekben nemzetemultját állitja a jelen és a jövö nemzedéke elé fölemelön, lelkesedéssel,tanulságul. Olvashatja bárki és lesz okulása benne, fiatalnak és öregnekgyönyörüsége fog telni rajta. A Lampel (Wodianer F. és Fia) czég gon-doskodott hogy a munka megfelelö kiadásban kerüljön a könyvpiaczra.Az öt hatalmas kötetet közel ezer illusztráczió ékesiti.

„UJ IDÖK": Gracza György munkája mély hatást tesz az ol-vasóra. Nyelve magyaros, szerzö érti a hatás titkát és tudja, hogyankell az érdeklödést ébren tartani. Müve ugy olvastatja magát, mintvalami érdekfeszitö regény. Ami a kiállitást illeti, igazán megfelel anagy igényeknek is. A szabadságharcz ötvenéves fordulójára nagybecsüajándék Gracza György története a magyar nemzetnek.

Hasonló szellemben nyilatkozik a nagyszabásu munkáról az egészhazai sajtó.

Az 5 kötetre terjedö teljesen befejezett mü ára pompás dombor-nyomatu diszkötésben

35 forintés alanti megrendelö-jegy kitöltésével egy irtos havi részletre kapható.

£ampel Róbert Jfegreiidések (Wodiaier f. és fiai) könyvkiadóhivataiának Budapest, jfodrássy-at 21. szám alá kfildendok be

Alulirott Lampél Róbert KadóMvatalábóI Budapesten, ereméi megrendelem;

GRACZA : „SZABADSÁGHARCZ TÖRTÉNETE"Tálja* mfi 5 fcStctfr— B M I W 3* tttért-

KStelezem magánul az L kötet áttételétöl aieiölegidddi tektt f i n t o t befizetKStele g

hótól kezdve mindaddig e * y forintot nenzeun, mig a leyes ma tur-„inraban kSteteakmt l e n szállitva.. — A részlet-

üzeté«ek~lm nem tartása, eseién a részletfizetési kedvezmény megszüntt s a teljeshátralék azmaal érdekessé vilik- Tudomásul raxam. hagy az msó részlet után-Tlteük a többi résriet ped« a cxeg által bekttidenas posUttkaiekpenztan befizetésilapokoa dijmeat«»en knldtai*.Kelet K*»

Lakhely Aflia

üsrar.ott Jelent meg: Szalay-Barótl: A MAGYAR NEMZET TÖRTÉMETE.Közel 1000 illusztráczióval és 120 (köxte több szines) mümelléklettel. 4 diszes egész vászon-(korona) kötésben 3O mért , félbör- (Corvina) kötésben 33 frt. Hogy ezen ma beszerzé-sét megkönnritsak, elhatároztak, hoff art 1 frtos havi résd«t«kr« Ut szállithatjuk.

es

fed

SzaJay-Barótl; A MAGY AB NEMZET TÖRTÉNETE.Mcprendelö-báreza. • •

Alulirott Lampel Róbert kiadóhivatalából Budapesten, ezennel megrendelemSzalaY-Baróti: „A Mafljf»i* Mmutift TSriénetó" czimü müvet, 4 kötetben,vááoakötésben 30 frt, felbdikatésben 82 frt értékben. Kötelezem magamat az L kötetátvételétöl mindaddig minden elsején tmronklnt f irtot befizetni, mig a teljesvételár törlesztve nines. A mü a Szelesek arányában kötetenkint lesz szállitva. (Ar.eia kivánt kiütés törlendö. — A részletfizetés ha nem tartása esetén a részletfizetésikedvezmény megszünik és a számla teljes összege azonnal esedékessé válik. Tudó-.másul részem, hogy az elsö részlet utánvetetik, a többi részlet a czég által bekül-dendö postatakarékpénztári befizetési lapokon dijmentesen küldhetö.

Kér es állás: Lakhely «M kelet:

50. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

Magy.4SS4T. számhoz.

Pályázati hirdetménytüzifa szállitása iránt:

A m. kir. államvasutak igazgatósága a vezetésealá tartozó vonalak részére 1899. évi január hó 1-tölegy kedvezö árak elérése esetés azonban öt évre isterjedhetö idöre évenkint szükséges mintegy 70.000köbméter kemény, usztatlan hasábfa és mintegy 20.000köbméter dorongfa, esetleg puha- vagy kemény szél-deszka, szállitásának biztositása czéljából ezennel nyil-vános pályázatot hirdet.

Ezen tüzifamennyiség a következö feltételek mel-lett szállitandó:

I. A fenebb kitett egy évi mennyiség csak meg-közelitö elöirányzatot képez és ennélfogva a szállitásraátengedendö mennyiség minden egyes évre nézve egynegyedrész erejéig a m. kir. államvasutak tetszése sze-rint felemelhetö vagy leszállitható. Ha azonban a m.kir. államvasutak ezen jogukkal élni kivánnak, erröl azilletö szállitó minden megelözö év utolsó negyedébenértesittetni fog.

2. A m. kir. államvasutak Igazgatóságának jogá-ban áll, hogy az egy-egy évre megrendelt mennyiséget

a vagy az évközben esetenként felmerülö szük-séglethez képest

b vagy pedig egy bizonyos, elöre meghatározottidöben és részletekben vehesse át.

Az elöbb alatt érintett) esetben tartozik szál-litó az egy-egy évre megrendelt mennyiség egy negyed-részét az illetö beszállitási állomáson, esetleg állomá-sokon vagy az ezek közvetlen közelében levö sajátrakhelyén állandóan készletben tartam, s ezen készletetvalahányszor abból egy bizonyos mennyiség átvétetik,azonnal kiegésziteni. Ha az egy-egy évre megrendeltmennyiség az illetö év deczember hava végéig át nemvétetnék, a fenmaradó mennyiség a következö év januárhavában fog átvétetni.

A második (b) alatt érintett) esetben az egy-egyévre megrendelt mennyiség készlettartás kötelezettségenélkül — és pedig annak háromnegyed része az illetö év-január havától junius hava végéig egyenlö havi részle-tekben, a fenmaradó egy negyedrész azonban felerész-

ben ugyanazon év november hö 1-töl november 15-ig,felerészben pedig ugyanazon év deczember hó 1-töldeczember 15-ig szállitandó be. Amennyiben ezen szál-litási határidöt a m. kir. államvasutak igazgatóságamegváltoztatni kivánni, szállitót erröl a megelözö évutolsó negyedében fogja értesiteni.

3. A szállitandó hasábfa, bükk, cser, gyertyán éstölgyfa a vegyes dorongfa azonban cser, gyertyán, bükkés tölgyfa, esetleg puhafa is lehet. Megfülledt vagy usz-tatott tüzifa feltétlenül visszautasittatik. Bükkhasábokcsakis törzsböl állithatók elö : ágból vágottak még akkorsem vétetnek át. ha az elöirt méretekkel birnak. A ha-sábfa es dorongfa 1 méter hosszuságban szállitandó.

4. A mozdonyoknál alágyujtásra használandó szél-deszkának teljesen egészséges és kiszáradt fából készitveaz egyes daraboknak egyenleteseknek és 50 czentiméterhosszuaknak kell lenni.

5. Az ajánlatban minden kétséget kizáró módonmegnevezendö azon termelési hely, hol az ajánlott favágattatni fog és a m. kir. államvasutak igazgatóságafentartja magának azon jogot, hogy kiküldött közegeiáltal erröl bármikor meggyözödést szerezhessen. Azonczégek, melyek a m. kir. államvasutakkal szállitásiviszonyban még nem állottak, tartoznak szállitóképes-ségüket és megbizhatóságukat igazoló kereskedelmi ka-marai bizonyitványt bemutatni.

6. A szállitás egyebekben 122291/1896. számuanyagok és leltári tárgyak szállitása iránti általános ésa tüzifára vonatkozó 65465 1892. számu különlegesszállitási feltételek alapján eszközlendö.

Ezen szállitási feltételek a pályázati határidöiganyag és leitár beszerzési szakosztályunknál (BudapestAndrássy-ut 73. sz. II. emelet) és üzletvezetöségeinknélnaponkint a hivatalos órákban megtekinthetök, vagya megállapitott ár elözetes beküldése mellett buda-pesti nyomtatványtárunktól posta utján is megszerez-hetök. Az általános feltételekért 25 kr., a különlegesfeltételekért 15 kr. fizetendö.

Mindegyik ajánlóról feltételeztetik, hogy a fentebbijól ismeri és azokat, a mennyiben a jelenfolytán változást nem szenvednek egész ter-

jedelmükben elfogadja.7. A szállitás bérmentve a m. kir. államvasutak

valamelyik állomására vagy állomásaira eszközölhetö,a szállitási helyek azonban" az ajánlatokban pontosankiteendök.

8. Mindegyik ajánlattevö ajánlatával az e feletthozandó határozatig, azon ajánlattevö pedig, kinekajánlata elfogadtatott, elfogadott ajánlata alapján aszerzödés megkötéséig kötelezettségben marad.

9. Az 50 kros magyar bélyeggel ellátott és lepe-csételt ajánlatok, melyek boritékain a rendes czimezet-sen kivül még világosan megjegyzendö "Ajánlat a49847/1898. számhoz" 1898. évi m á j u s hó 7-éndéli 12 ó r á i g anyag- és leltárbeszerzési szakosztá-lyunknál (Budapest,'Andrássy-ut 73. sz. 11. em-i benyuj-tandók, vagy posta utján beküldendök. Bánatpénzképenaz egy évre ajánlott mennyiség értékének 5%-a kész-pénzben, vagy ovadékképes értékpapirokban f. é. májushó 6-ika déli 12 óráig budapesti föpénztárunknál le-teendö. Az ajánlatban a bánatpénznek megtörtént leté-tele megemlitendö, az arról nyert elismervény azonbannem csatolandó az ajánlathoz.

10. Az árak számokkal és betükkel kiirva köb-méterenkint külön egy, külön öt évi idöre is terjedhetöszállitásra és külön az esetre, ha a szállitás a 2. -ai éskülön az esetre, ha az a 2. b) pontban mondattak szerintköveteltetnék és pedig bérmentve a m. kir. államvasu-tak valamely állomására, esetleg állomásaira teendök.Kiteendö továbbá az is, hogy az ajánlott tüzifa milyenfából áll és hogy a széldeszka köbméterenkint milyensulylyal bir.

11. Az ajánlatot az egész kiirott mennyiségre.vagy annak bármely tetszés szerinti részletére lehet tenni.

12. A föntebbi feltételektöl eltérö ajánlatok, to-vábbá olyanok, melyek nem a kitüzött határidöben ér-keznek vagy pótlólag, vagy táviratilag tetetnek vagyamelyekben javitások és vakarások fordulnak elö. ésvégre oly ajánlatok, melyekre nézve az elöirt bánatpénzle nem tétetett, figyelembe vételre rendszerint nemszámithatnak.

13. A m. kir. államvasutak igazgatósága fenn-tartja magának a jogot, hogy a szállitási egy, esetlegöt évi idötartamra is átengedhesse, valamint hogy azajánlók között minden tekintet nélkül az árra s felté-telekre, szabadon választhasson, továbbá, hogy az aján-lott mennyiségböl tetszés szerinti részmennyiség szállitá-sát is átengedhesse az esetben, ha az ajánlat világosannem az egész mennyiség szállitásának elnyerése ese-tére és kikötése mellett tétetett és végre, hogy a szük-séglet biztositása czéljából másként is intézkedhessek.

Budapesten, 1898. április havában.A m. kir. államvasutak igazgatósága.

Chic fae ónban, t ar-tös és olesó. Mindent i s z t a gyapjúból . Egyf e l ö l t ö *9 frt. — Egyöl töny 10 frt. — Egyg y e r m e k - k o 5 z t ü m 3i r t t ó l , ker ékpár á re ss8 fo r in t és 50 k r t ó i

feljebba z „A n g o ! s z a b ó n á l " ^ M K ö l n H e i I rs a n n és fiai

Budapest . Káro ly -köru t 12. — Legnagyobb uri- és gyermek-ruha rak tá r . — Ai*api t ta tot t lS4S. — S z i g o r u a n szabo11 árak.

Kérjük ez imünke i jöf f igyelembe venni.

gc8oo—MHIHIIM

ut orvevök ibecses ükeimébe ajázijsk, bagf a

Nsmes és Lengyel," Belváros, Egjeien-tér 5M i. ea.

lévö aagy butorrzbtziabaa a. ház lercsnbotás miatt a

403

Katonai elökészitö tanintézetKolozsvápott.

Aki etyéTes önkéntes óhajt iesm. és a. rse^üvaai kip^üsesri t s a

Ö blr. iégjea Se az

.. nkéates-jdöltek tanfolyama"Eeraiati mar héi ére fesEilMIatózeiise. Hiiüj:r;:^«^r,=£. e"sétiáay osxtáiv. Az intései aiesi egészsc ura=--errert-ilk t*3&S3 1I2 SkUTSTIst liiifc

Tözmantes

kazettákat,vffl. jelzc-pénzszekorényekef, pénczél-

pénzszekrényeket és

Eesky TestvérekBudapest

VI. Szabelcs-stcza 4*szab. hazai pénz-szekrény-gyára*

szállodaBUDAPEST,Jiáöor-utcza 5.

1 irttól kezdve.Hónapos-szobák

olcsóbbanmint bárhol.

Elsörangu

szabenöajánlkozik a n. é.hölgyközönségnek.

HeimlrénBUDAPEST,

Cseaserj-itezi 62 a. sz.

butorvásárló közönségh

földszint és I. emelet

Ttljes iroda-fcUtertUtek.

BUDAPEST,

Nádor-utcza2O.Kereskedelmiés luxus levél-papirosok.

Hivaaiok,egyletek, pénzintézetek, kereske-

delmi és iparvállalatok, ügyvédirodák stb. kérjenek árjegyzéket

Sárosból!Üzleti köny-

vek.

7 BUDAPEST,

I Wador-utcza 20.Nyom tatvA-

nyok. I

fi könyvpiacz újdonságai!J*l(Uniila( IOU WUHIIlK. rsillatiászattan és az égboltozat egye-temes leirása. Teljes kiadá?. Fordiúitta Zeniplérii F. G\ au.. 2 diszeskiáilitásu vaskos kötet több mint 30 ivnyi terjedelemben. Müvészikivitelü ábrákkal, csillagászati térképpel stb. stb. Ara 1 frt SO kr.Diszes kötélben. 9 frt SO kr. (34)

A ,„Fövárosi Lapok" birálata e müröl kivonatban:A QgHlág-világ csodái f-?'*pszerü cs'/.'agi'-zafrari,.- czim

alaii, a magyar köcyvpiacz és a magyar olvasó t-•zöns<%- FlamtnarionCamOle-nak, a franczia költö csiliagászüak legkitün jL-i» muiüajiihoz.melynek elsö kiadása teljesen elfogyott isméi hczzaj *'.. V.I.IS Józsefköayrkereskedését iBudapesten, TII. ker., Erzsth-t-korn 3.*.; iiieti adicséret, hogy e nagyszabású és a világirodalomban páratlanul állömarét mindenki által hozzáférhetövé teszi, mert a ket kötetes,remek IBiisztrácziókkal diszitett münek árát oly oks Jra szabii hogyFlamtnarion e könyve most ijazár; közkinr-s. se vxlha'ik. KQiöndicséretet felesleges e könyvre pazarolnunk. Fiantmarirn nevet J6Iisaisriközönségünk. Tudományos költemények ez--::, molyok l:ikü.iicre.szirönkre és elménkre ejTformán hatnak. Gyönyörü re?énT--k, m .-ivek-nek öivasá^ánál ábrándokba m&rüiünk. elgondol k'-zunk az isrnfiretlenTÜágokon, anielv-ekaek rejteimeibe a franczia, tuuús bevezet és kep-zeleiönk szárnyain ekráHimkr ods. ahová a v-„-.;s eraber s«iaa elnem jaöiat- A csoáák vSága. a csilJag^k viláf^ a teremtés na^vmüve nyil i meg elöttönk végtelensésébec, minden szépségével ésragyajásávaJ. A forditást, a legujabb franczia kialas nyomán.Zecpltwi P. Gycia. végezte, ki ugyane izerzönek '~rr,nia. czimümftvét is átaltette irodaimmskba. Á forditónak r^irneri jó nevekezesséc «n» ú, kojy ax eredéinek minden szépséget me/taialjok afcr&iásban,

*MiOf»i törváofélU korezolatal. Elejána kiálUtásakOtet fikcrtiit mövéizi czlmképpoi. .-fre *O fcr.

i"ir:T. A .Kató" geniálisHl'-!; i? -J--SZ rna/yary fiie-iiiii-si'-S ftjsad-

irui •'.•ii> iz^ij teü"'l--gezer &>-i es ':"UM\

A *** «***9 ematendö.« ••±rz5jéaek lejcUá resé

f kiranciiságit felkeltette éstetott. X rejpisy zneMJe otráa érdekes ésOIT JÉayesea jut érrünyre' a ledreli

t! Jy

aogf teljesen meihódiictia a LajyközJnséji?!.jiJrk Lajos reaist rajza di=zi:; "Árt: SO kr.A k'SsTT

Az 9ssz«g tf^eg«9 bokOWéss maltatt bementve.árjegyzéket loszáitttott áru köny-

vokröl bórmentva küldök.

VASS JÓZSEF¥11., Erxsébet-köput 38.

Vasárnap, április 10. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1889. — 49. oldal.

AZ ORSZÁGOS HIRLAP APRÓ HIRDETÉSEIKiadóhivatal: Minden szó 2 krajczár, vastagabb betükböl szedve 4 krajczár. Kiadóhivatal;

VIII. ker., József-körut 6 5 . szám. D 5 r . ^ ^ ^ ke.ipea,bea, t»véu.»iyeSek!»n »»**„o.ta«taw4ay«a. ; VIII. ker., József-körut 6 5 . szám.Ka a hirdetö uis.fi is közli a fürdetésben, vagy a Tilaszt pesfe-reataBte kéri, akkor minden U-zlks u ü i inog 30 krajczár kiacstárbSIyajtllotalc is üretondS. — Czélszerü az apróhirdetést postautalványon

cieni, s a szöveget az atahrásf*szelvényére inti; esetlég lözönségcs levélben is iehei a szöveget * & levéljesyeifet beküldeni. Mindenki könnyen kiszámithatja as apróhirdetés árát

j.JUUiiS ti. .. , z ., . . s,

LEVELEZÉaI 1- II .-. n feltni:.'!. Eeen Eapit_'. t .t'.v.k tr czü-:e-re es

;> I c ita C L . t i i l ik. Jelzetti%7—1

(*eiiiA<j ' . u •-. * z . » - ' . ' i i i n i j n.telL,r n i urrai uh-jlana szü-t J U I L ' J j /^ , j-t"'' '-. < .-itn L'»-jLb^az<E.ei;e3 Ei**c.-i:ief-

11 i i »i *( c ti tü!** a.*!* . ^z^^cS vitla>%z.k a titt***. *

. - " i alt • <; , ' , \ i UifiO— 1

jelige alatt aiE'Jr 1

ir ;• -zt r oly szuntul megigérte. L&S; az t.a kedVe-..ii -i -ikat isrrift fi'l fo^ja keresni, ™.--ica ok n> ikülii i II> II'TII s z a t a l soha sem tkd£*u. k^yedaekif i k i/'.'nij-.^^re valló eljárását. S j t ni"? az taet-

< /'. ii in i iii/chn- IIIP^ msndannik. utczára el kellj» i * i « >r\ bt-biZon\ L* n.£, iic^v ty>y^^ s néni 05a-r -ti j / aranvos Annuskat. * K/12—i.

1 7 S'-veiS'-veie van a kivánt helyen.

HÁZASSÁG.uri divatttzlel tulajdonosa, jé fiázMl szárma-fpsa izraelita hölgy israeretsé«et ksresi h izas-

iijál-'ól. Nk-jkiviuitatifc jó nevelés, háziasáág és -t—3iW*> farintktiszpeuiuuzuuiauy. Csakis telj«s n c w e i ellátott ajaniaiakra. meiyes.Üarna :'•-- jtügén küldendök a kiadóba, reiekti iék. Titoktartást'.-.-sületdulog. 3flfi&-2

JoHfiiin ?70n nn jómódú urieracer barátiáját keresi. lie£-j ViiUHU dbvjl 1IU) kivántatik Iejmiilyeiio Utaktaitás és Ónommodor. Szives megkereséseket .Kelet rózsája* jeligéit kére* e laphoz.

9603—2gépészmester, kinek igen szép évi bisztos jövedelme van,óhajt házasság czéljából megismerkedni csinos, háziasán

nevi.lt Ur. Iiolgygyel. ilozoznányra nem reflektál. Levelek .Barnagépész- jelige alatt a kiadóhivatalban czimzendok. 34S2—2

IX kitünö tziettel, vidéki, középkoraizr. hölgy komoly ismeretségét keresi

uiuussag czéljából. Megkivánta tik 5—6000 frt készpénz hozomány éshá/ias jó nevelés. Szives választ „Titoktartás" alatt kérem e iaphozczimemi. - 32*0—2

ÁLLÁST KERES.MaftVSr ó v A r o t t végzett töhi ért gyakiaiatial ellálatt

mmSUT J»'*jjj •** "gazdász, ki a szarvaamarfaateayéaaifes cznkör-rénamiV;>tésben jártas keres magához Ülö állást. Az ületá GÜtáisnak isajánlkozik kelet felé utazónak, heaaél a magyar német rommán nyel-veken kivül a franczia és torait nyetvet is. Cnm a kiadéfaITatalban.

a>ie—3

£R V {:._1.„1 magányos nö. magányos úrhoz TagT j»já bázhay j j j la ia l ajánlkozók gasdasszonTnak.Czim m. kJaáofeiratalban

84Te^Y t'-r*-'5 ' " segéd, ki már mint SzIetvsetS isvoit alkalmazva, a fövároa legna^yi^b fiszerkeres-

edé^tirck egrj-ikéijen. Leveleket ^Füszeies" jeliéit alait közvetit akiadóhivatal. | 12SB—3

Ö"v-.?v!-fti/+i>l«H házaspár, a f»i mTilafcatiw.á—€00 fitt Msztositáfc-J t i i a e K T g i e n kai házmester! állást keres. Szives me^eresést

.Hlzniester* czimen kér e laphoz intézni. 3414—3kitünö bizonyitvánnyal ellátva, több évigyakorlattal, állást keres. Ctim a kiadó-

3428-3Xereskeöö-se^éö,hivalaiban.

^ nagyun jói föz, ajánlkozik vúiékre papi házhozJAüKdWdllU, beszormagyarul, németaL horvátul és szsibSL Szi-ves megkeresést „Reodszeretö" jelige alatt a kiadóhivatalba kér..-

ÁLLÁST KAPHAT.rs-tvlik o?y jul jüvetieituczü váliaiaUioz. Ajánlat „ lárs

g\t•rai-ktikiit.-z keresek egy éü-as-tiúmet kite3ssi.ji.yt,tétjei dátással «s lakááia!, Vi;:»!üiBt egy inagy.tr f>;l-

isot *,iT wrátúi kezdve G irt havi üzetüav.t. üOvelü'et a kiiL.M.hi-vatallaaa. ..«..!).'--4

» fci'restetib vidéire Hiv. niagáuyos úrhoz. C;iin akiadóiuvataiban. iMVS—4

>:reste ik. Czim a kiajóhivaialban. :U'J2- 4

kézileány feifétetik elsörangu varrúuünél. Czijna luadóhival albán ;t4-i4—1

_ mazást találuak. Váczi-körüt 1G, II. em. 52. Júlent-keghetni 9—1 l-ig . 'ÜI^Z.4

^ találmányhoz egy társ kerestetik "i—lü.:"JU fitszükséges a viiájii isi szakmábun. t'i::i a

9ü7— 4kialóbaa.

OKTATÁS.3e!es, al^os, zongora-tanitás ZS^SSSiiakoláluui Szervita-tér 3 . Felnötteknek külön tanórák. Le^ol-» gcsóbb tandii. K*i:e!eb!jit és feITétele minden idölsen, IV., Szervita-té r 3 . «z. ' G091 -5.

va^y "ázitanitúnak ajánlkozik egy Vlil-ikp gymnáziumi tanuló. Megkeresést kér a kiadó-

hivatalba „Házitanitó* czimen. 2720—5CttAmmlrimmmlUmm magyar és német nyeivbeukiképez oklevelesO T 0 r S i r d S 2 a I D I i n gyorsirászaU taaár. Czim a kiadóhivatalban.

CC81—5

HÁZ- ÉS TELEK-ELADÁS.i háztelkck

mos vasuti megállóhei., az utczák keramit téglával burkolva, csa-torna, vizvezeték és legszesz világitással lesznek ellátva. Vázrajz abudapesti lakás hirdetöben. Közvetitik dijaztatnak. Bövebbet a tu-lajdonosnal, Fiacher István, dohány-uteza 20. 6698—7

A körúton bslttl levö VH. kerületben mo-J . 4 e m épitkezésü háromemeletes, 14 évig

adómentes, jövedelmez 15,000 frtot, más vállalat miatt 160,000 irtért,valamint egy jól épült s a r o k h á z , 15 évig adómentes, kimutatható10,003 frt Jövedelem és 55,000 frt töri. bankteher 105,000 irtért, ugy-mint a IX. kerületben egy szolidan épült adómentes kétemeletes hazjövedaimez 7I-90 frtot 40.000 frt törieszlóses bankteberrel 63.000 frtérteladok, esetleg telekért vagy birtokért eleserélendiik. Bövebbet B l a t tB ó d o g n á l király-uteza 19. Személvescn 2—l-ig, vagy levélileg.

B689—7.

ELADÁS.Uipesten Dobö-utcza 7. sz. a. a palotai állómás és kétTiiiajnos vasut közelében 300 SI kifizetett telkest minden

kényelemnek megfelelöen épitve, ÖV2 évi adómentességgel elönyösfeltetelek sicllett eladó. 1071—8

jt kitünö karban levö tüzfecskendö kocsival, egy 4 lóerejUV Langen és Wolf-féle gázmotor és egy 25 Ióercjü magas nyo-

mása Meyer-féle vezénymüvel ellátott, Láng gyárából való gözgép.Üzemben'inegtekinthetök Herz Ármin fiai czégnél -Budapest, IX. So-reksári-at I6J30. - - - 1071—8

zsaiopkwcai két szép-lóval kiadó, .esetleg eladó.--Czim . Akiadi'h vatalban. 1065-H

VÉTEL.IÁ SJfiVtt&JoV* v'yi kerékpárt keresek motfvóteire. Ajánlatok<rfü 3..*.,f\li.K.l^ ,.\ói kerckpár- jeüso alatt a kiadóhoz t-zim-zendök. 33SS-9

KIADÓ SZOBÁK.bútorozott utczai szoba azonnal kiaiió. Czim a kiadö-

utcz.ii KI egy udvari szolia inielligL-:is urnónél a/ouualkiadó. Czim a kiadólüv a falban. 3*498—10

elegánsan bútorozott szoba azoniiat kiadu.Czim a kiadóhivatalban. 8250—.10

LAKÁS KERESTETIK.t ii>0 keresek 3 szo'Da, konyha stb.-bol álló lakájt a

Ci l i városligeti fatiorban.-Ajánlatokat az évibúr kitéte-1'vei „Május 1" czimen a kiadnliivatalba kérek. U3S2—11

fti. ^yt\h% ^ s hozzá tar'.o/u mulluLheljisigeUiol álló ur.isági lakástWJ dXUUA kpresek a Uürutak valume'^Ii 011. A '-i1 is i.-ti3 imeleteiilegyen s luiiutülc^ kot elu&<sübav>il. Ajuniatokut ,l<üldbirtokos* czimalatt a kiadóldvatalba kerek. 1SQJ—U

fi teréz- vayy Erzsébetvárosban cL'^ies^e^nffiházat lü 20 szobával megvételre. Vjiiulotot kére-%. , Kényelmes lakás"czimen a lap kIHdóhiyal.ú.J)a cziiKesni. SyiiO-rll

TJárbeaöó.tálban.

KIADÓ LAKÁSOK.Üllöi-ut <"8 pipa-uteza kezdet t-n több 2—3 szobáslakás olcsóbban mint bárhol. Czim aldudóbiva-

6097—18

KÜLÖNFÉLE.kieszközöl és értékesit az ós'zos államokbanWeisz Sándor lütes szabadalmi - ügyvivö

Bndapeat, Teréz-körut 15 szám 66tf5—iaa m a g y a r h á z i a s s z o n y u k k ö z l ö n y e ,az egyedüli niagvar liántartási lap április 10-iki

ll."(119.) száma a küvetkezj ro\a'okkal es. gazdag tartalommal jelentmeg: Husvét. (Czikk.) A husvéti tojásokról. Ina: Molnár Viktor.Gyennekszobába. Egészség. Szépség ápolás.i: Kezmosó-por. Jó kéz-pumádé. Lakás. Kálószoba. Ékszerek. Szabás és varrás: Elölkap-csaló, magas álló-gallér rajza (2 képpel). Irta; K.-nó Margitay Maris.Kézimunka: Ellenzö (képpel). F. H. kereizthimzósil monogramra

hab, Bikö

VegyeBiirgonya-purée. Aszalt alma. Töltött kápoa/la. Az egrea yagj

köszméte feldolgozása, Kardos Á.-tol. Attórébek a konyhán, Litera-tiné Á. Rózától. Lakomák. Tiz napra való eilap. Etelék: 12-féletülönbözS étel leirása. Sütemények: Hatféle sütemény roczeptja.Különlegességek: Hering ieinlandi módi a. Szegedi halpaprikás. Ita-lok. Baromfiudvar: A pt/smnka-rsa, báró Kyary Gyulától, (képpel).

mfiköaö szivószöiiökut (képpeiK --. ,

Sád): A buigonya vetélytársa. Hogyan kezeljük a paradicsomot?teák Gyulánétúl. Diszkert. Gyümölcsös.. Az ejo-es vagy^köszmále.

(GyOrnölcsészeti tanulmány). Irodalom: Öt czikkel. Szinészet. Zene.Képzömüvészet. J\öki61 a nöknek. Gondolatok. Vegyes. Valamennyi

jzefók részére dijtalanul. Hirdetések. — Ezen hézagpótló igazi ma-gyar családi lapnak egyetlen háztartásban sem válna szauad^ hiá-nyoznia. Idönkint pályadijakat tüz ki olvasói kú^t fontosabb háztar-tási kérdésekben. Megjelen havonkint Jiáromszor s elöfizetési araegész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frr 50 kr. Mutató-sza-mokkal a kiadóliivalaj szivesen szolga}, A „ H á z t a r t á s " klRöo-h i v a t a l á (Magyar Nyomda) Budapesten VU1., Józsuf-utcza 45.

6695—18.

Fövárosi bankrészvény-társaság.

ker., Erzsébet-tér 1.Alapittatott 1883-taM.

Leasiniitól váltókat rövid uton. ralanáat _hitel-egyletben vagy hefcebeleiM* meBaU.papirokx . IIS teljesit megbizásokat miisara és vásárlására, elad sorsjegyeket »_rék-boiéteket könyvecskékre és pénstári jegf*kötelezvényeket, vasuti részvényeket és smsjesséj ellen elönyös feltétetek meflett.

soisjetTeket ázEotyam n n -

kölcsön, mindennemü értékpa-p&ofcTa, -Knajagye—r- a legol-csóbb kamatra (visszafizethetökisebb iés_tetekben) kapható

WOHL <J.bankOzlatben Budapest,

F«nauB_ József-tér 3.Diana-f&rdS. . 656

j _ « pocan jnnert, is himevnek örvendöa i i T l . Idtoatetett a6_borszeaz-

— kelc-dó-égioéi iüjva — sekUféa az utóbbi idöben kitéve,

eBia-—roc—un, b«_T azokon czimjegy-iinet_a6_os_na s arra keknyoma-ban. saját hazamka_fi alakját v__em j a , bejegyeztetvén aztKimiw.mnid vé-jgOT-—t a b u d a p e s t i

i p a r k a m a r á n á L (818)

orszesz_ , kitunü háziszer: kü!3-

« hnttrrtiftis kcnÖ-sfyuró-gyógy-t igen jó hulásu. Ajánl-fogti*-tltó**mil is,, a

a fofirnb fényit elösegiti, a fog-és-Ki száj tiszta, szagtalan

izt nyer a ssess elparoleisa. utiui, úgyszinténi IM 3./*ajid*geic erositesere, a

utalásosán

es 30.

Egy nagy Oveg ára

BF-ÁZAYkr. f egy kisebb Oveg ára 4 5 kr.

, Bndapest, Musemn-kornt 23.

52. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Vasárnap, április 10.

AZ ORSZÁGOS HIRLAP APRÓ HIRDETÉSEIKiadóhivatal: Minden szó 2 krajczár, vastagabb betükböl szedve 4 krajczár. Kiadóhivatal:

VIII. ker., József-körut 65. szám.VIII. ker., József-körut 6 5 . szám. | B s » rundokkém*-*.-,i.v.ibtiw.k*—***?P«.t**tfj»éw..ate kéri, akkor minden közlés után mée 80 ***tv£* Uncjt t^lmUlelék l» w Ci«M»rll a* apróhirdetést postau

i*sca;éges tevéiben is khei a száseget s a leveljegyeket bokáidon!. MinioaU könnyen kiszámithatja az apróhirdetés arat.H a a h i r d e t i c z i m e t i> kSzü a h i r f e t é t i K a , w « r * « ü _ _ t pos te -rer taate kéri , akkor m i n d e n k ö z l é s u t á n m é e 8 0 ***tv£* U n c j t t ^ l m U l e l é k l» fiwUadi. _ C i « M » r l l a* apróhirdetést postauta lványon bakúl-

* B M M W £ £ ^ t T S i á * « i w » i S i « ^ f « i * s c a ; é g e s tevéiben i s k h e i a s z á s e g e t s a leve l jegyeket bokáidon! . M i n i o a U k ö y e k t h t ó h d t ti> kz , «£,a^vegttaTaSiTáaj ««*«*iw»

APRÓ HIRDETÉSEK ÉS ELÖFIZETÉSEK

ORSZÁGOS HIRLAPrészére felvétetnek kiadóhivatalunkon kivül (VIII.. ker,

József-körut 65.) a következö üzletekben:

I. ker. Tárnok-ntaa 22.fi

Béval JTÓzsaAé,iiohánytöxsáa

Wett VllmAS,dahisTtiade

II. „ fo-atcza 7. sz. alatt E a ^ K i -IV. „ Kecskeméti-utczi 14. sz. **** -•*•-IV. „ Ifarisch-bazárIV. „ Petöfi-tér 3.V. „ Jfagykorona-utcza 20.:V. „ Sorottya-ntcza 13. sz,V. „ Váczi-körüt 6. számV. „ lipót-körut 22. szám

VI. „ Teréz-körut 5*. számVI. „ $iörássy-uH8. számVH. „ £rzsébet-kontt 50. számVII. „ Erzsébet-körut 7. számVm. ker., a Kemzeti szinház béri.s ugyane helyeken mindennemü fetvüágositásolc kész-

ségesen megadatnak.

WoilÁlc Zsigmond,do&á&ft&tsde

Braa*r aSvérak,d f c á t á

LEVELEZÉS.\k karit mi-dketalatt két fess hölgy isi

adkettü intelligens, feltünö csinos é s pénzes- . . <rek, 2—3 héten kérésztöl a fávárosfean idS-

zésfik iuatt két fess hölgy ismeretségét keresik. Szives választ „Laeziés Ernft* néven kérünk e laphoz. 3590—1

az én nevein, a szép arakat igen szeretem, hutánakengem neveznek, mert senkit sem ismerek. Hogy e jel-

. keresek. A ki tec—t szhnem-3SG4—I

e g e m neveznek, muri senkzötöl ment legyek, egy szép férüut mostre pályázik, irjon nevemre e hét vegéig.

„földbirtokos leánya" C 2 i m e a t e y a TO

t i L hó i2ü-án okvetlenül virosodLa• X P« 11 x 26l 99 á99. szám.

; i s iehet43 és igy minden RT — 1 X 5. Addig is

SSlft—1földbirtokos egy csinos asszonyával óhk e < m i . F5fceIIék titoktartás es absoiuie

S á d * é kidóbg g k e < m i . F5fceIIék titoktartá

Választ .Fejér Sándor* névre a kiadóba. 3810—1B*i7ft*iff ö r ^ xa' ^KgeUen fess hölgy mielöbbi ismeretséget keresi.VO&vaiJ Szives megkereséseket .Nyugdijas rr^T"t^i' je&gen kérem* kiadóba. 3SU—1

C Szivemhez szoritom s ujra olvasgatom .sasaidat, aki»• életemhez nöttél. Már hogyne mennek Éretted ahová

. ha lehet, ne e hó utolsó hetében. EL-be szálljunk s tadasdmely vonattal mégy. Ha ez nem sikerül, munka könyvre! kereslekfel, mert keli. hogy megöleljelek és csókoljalak. Ama lépésemkomoly, de valóban édes esak Teled lett volna- Kati becsapta azilletöt Laciijavai- Ha Isten engedi, hogy tgiánexrfi-at-.ip*- oit, sajnos,hogy az idö határoz, de róla keveset fogunk bt sielni, azt hiszem!Forrón csókol Gy . . . d aki boldog, hogy szereted. Jelazd kérlek,hogy olvastad. 1077— I

Szép megjelenéstéét k i (22 é fl

HÁZASSÁG.S z é p m e g j e l e n é s t S S ^ ^ ^ Sséfét keresi (22 éven felöli) házasság czéljából. Kéhány ezer frthozomány megkivántatok. Levelek .Boldog otthon* abttl kéretnek e

! z á t m u * róm. kath. hölgy «&—50.QÜ0 frt| l. készpénziiozománnyaL ezen n e a szokatlanuton illö férjet keres. Allamhivaialnok, katonatiszt elönyben résxe-sBL Válasz .Gentry leány 19" alatt kéretik a. kiadóba. 3S0*—S

J * £ t CSluOS DalTalaOf pünkösdi; minden kürölmöiyek közöttfökötö alá kell jutciok. Ennek megTalósitásalioz keresnek lüau kaSt.vallásu tisztességes iparosokat vagy más h^sg^ifogl-T*-~*~"' fiatalembereket, kik 2—3000 forint hozományt és jó folesógst megérde-mefflek Választ .Árvák" alatt kérönk e laphoz czimezm. SG06—2

ÁLLÁST KERES.

falban.

-CMlOfl kitanS bixonyitváaynyal dáttva, több évi" 5 e B t ü . CTakorlattal áüasi keres f»rfm a kádéhfva-

flni ^f6^6113 n*>. ti a háztartás müiden igában jártas,V I U mint liázvezetöná Jdváa alkalmaztatni. Cziz&e a ki-J

•dóhlTataüian megtudható. 333*—3

lyo hó 15-ére belépésre állást keres. Czim a.sdóhivataPian a ^ o 3ft«rllI7 kezelését teljes feleiósséz mellett elvállalja egyg»agasjhb

WUUUOt, rangu hivatalnok, iióayei szerények. I0&) forict biztosi-tekot is adhat, bar álU>a elé? biztositék. Czim a Uadób'an. 1059—•

JT vidékimagyaru

Jlfliatluili>"- ^ m a r miai ei&rasütóoö több Sxietben Tolt

V#tnwdf J f l alkalma, va és e- lireu aa^" járUsáfa! hir. ei-irositénöi aliást kerrs, nagyobb üzletien. Leicieke* ^L. B." jefig«Klatt kéret a kiadóba. 3134—8

e téren tfeb évi jártasáéi* vaa. állást, s Ajád»toi«t .PénááxBdksF jelig* alatt*

kir. 3519-3

AmmlmlJlmMU K»m%\ttft>\S ffiérleL'kcpcs könvrelS. mag>'ar éieBZl&teZetl tlSZtVtSeiO, neaici'levelezö, délutámjoslal-

azáit keres. Czim a ktaduMvalaiban. 55J1—3u i t i a r tanitóuö. nevtilöaöi állist kezes. Tanit az elemi e«r e i U p«igiui iskolai tantárgyakon kivül, franczia nyelvet,

rii usyszictéa kcztBiitnkát. Cy.ttn a kiadóhivatalhan. 3588—3

delk

_ I T _ ; n 1 S U házitanitónak. esetleg nevelönek ajánlkozik intel-BtlU JSlCtl ti»eus családhoz. K i * legjobb referencziákkaj ren-;ezik és » héberben kiváló tehetséggel bir. Czim a kiadóhiva-

8294—3"_%r-\nt mámvnitr forint biztositék felett rendelkezö hivatalnokOarUlt t -uEDYCZsr hazsoiidnoki állást óhajtana a fövárosbanelnyenii. Szives megkereséseket „Bktositék" alatt kér e lap kiadóbaintézni. 324:>—3

kiadéMsraiaÜJan.

fiatal nö, felulvasónöi, társaikodónoi állást keres.Beszél magyarul, németül és francziául. Czim a

" 8516-8

ÁLLÁST KAPHAT.E x e i é a m e l i e t t . Czim a kiadóhivatalban.

A a franczia nyelv tanitásáért lakájt kaphat. Czim aO kiadóhivatalban. 83Ó2-4

cvcrnseLkertesznó azonnali belépésre kerestetik. Czima küitióMvatalbAn. .3308-4

leány egv nöiruha szabónöuél azonnal felvétetik. Czim akiaclóhivátalljan. 32SM5-4Ta^V tranoz la b o á n * egy 5 és fól éves fmcska mellé i é lnapra, esetleg e;ész napra kerestetik. A czim megtudható

tU 8104—4T W I H I * jó hAzból fiCaflttlO hivatalban.

ó házból festészeti müterembe felvetetik. Czim a kiadó-1003 4

l a l m fifff—ökök, kik ugy Európa legtöbb államábanlOftv szabadalmazott, minden háztartásban é3 üzletben

néikfiiöziietleii ezünek eladásával foglalkozni es e réven tekintélyesineliékkereseireszert tenni óhajtanak, c s a l á s l evé l i - ogr ford.l anika Gyakcrlai i óitó.rö újdonságokat terjesztö botéit társai-aágbojt Budapest , V., Búthory-atoza 15. A czikk nagyon "lesö,gyorsan és kSaayen eladható. 6683—4

OKTATÁS.fi németnyelv oktatására kerestetik egy tanitóuö két gyermek

r.icüé. Czim a kiadóhivatalba!]. 3543—5tt&'voi nyelv aia]Kiá oktatására ajánlkozik e£y fiatal nö szerényUiM^l dijjazás mellett. Levelek „Észak-német* jelige alatt 6

p kiadójába küldendök. 3420—6Két hónap alatt bárkit is megtanitok az általainfeltalált legujabb és legkönnyebb maaryaf

re—dszer (meihodus) steriut, Iiáznál és házon Uvttl, úgyszinténvidékre is tanitok pontos és kiineritö niagyarázat utján (posta fordul-tával). Czim a kiadóhivatalban. 2630—5

nyelvböl óhajtok órákat venni, ki ennek tanitására vállal-kozik, az irjon _,X, N-( jelige alatt o lap kiadóhivatalába

3530-5tanár kerestetik •F'jyennek kiképzésére. Pályázók ludas-

"'sák cziraeiket. „ Kezdök." jelibe aiatt a kiadóhivatalba3528--5

BIRTOK VÉTEL ÉS ELADÁS.7 H M 1 Á 1 I 4 M esv Msebb villát óhajtok venni, esetleg a nyári hóna-aVBglQOaB pókra bérbe. Ajánlatokat .Zuglói villa' jelige alatt ee-laphoz czhmendök. 3430—6

birtok megvételre kerestetik. Ajánlatok .Bútok* czimena. kiadóhivatalba kaldendük. 3424—6

—karékpéaztár vesz elad földbirtokokat, közvetiti és elöie-giti azokeladását, haszonbérbe kiadását és vételét. Czim a

kiadóhivatalban. 929—6

HÁZ- ÉS TELEK-ELADÁS.Ujpesten egészen ujonnanért eladó. Czim a kiadóhivatalban.

cziós bankteherrelie.OOOforint-3432—7

ACI,emeletes házat akarok venni a Krisztina - városban.Ajánlatukat a kiadóhivatal közvetit .Házvétel" czi-

8528—7

ELADÁS.naponta frissen vágott, 5 Inlograuunos csomagon-ként 4 frt. hérroentes szállitással, áWanctof

ál Mjlfbátophau. 107S-8i r m-lielt cbidó egy 'még jókarbau levö kertkpar.ö» Megtekinthetö 3^-4 óra között. Czim a kiadóhiva-

3486—8

Szeg ^ e=^ faragott, jó karban levö kredencz azonnaleladó jntáuyos ár mellett. f*r'm a t-fn<iAtjj>ratglhyi

3260— S

Ufllri fottllttW tcl-:e£ foluszlatása miatt eladók: SUzoserjék, aft«gl Jal5K01a legkiválóbb fajokban, igen erösek 9 frt 100 darab.Disz fák erösek 20 frt lüu drb, alma- és körte-vadonezok, erös, 3évesek 40 frt 100 drb. HÓTtiik, a legkiválóbb fajokban 12 frt 100drb.apfayaaargfcMre-«0kr. i*» drb. Czim a kiadóhivatalban. 29-t—8

S| » « A « S v i s t berendezés, 1 év óta. hasenáutban, mérlegekkel,15261 HZiei-petrcleum és olaj tartányokkal, minden kilttnobazi, eladó. Ajánlatot .Füszer 100- alatt kérem. 8468—8

felhagyása miatt eladásra kerül 18 pár igás ökör,^ 3 pár ió, 4C0 drb juh, 4 fejös tehén, továbbá kü-

lönféle £azd_3á°i berendezések, esetleg 3 lóereja gázdtéplAgarnitura.is . Minden a. legjobb kaiban'. Ajánlatokat ,,CouLa;is" alatt iérem akiadóba- • 3466—8

' briilijiitin, liajponiádé, nagyobb mennyiségben'I a Ieiülcsóbb árun eladatik. Szives válaczakai

t; áru" alatt kérem e Hpliozintézni.* 8460—S• i r e n *•—- - ' tjvegtaplak mindenfajban és nagyságban,MWW vslauiint -üröskorsók, boros-stucznOt és boroaUvegek, IS drb

vizespohár *X> kr, l i drb boros pohár 43 kr. ajánlja Szinell JánosSvesjrári raktáros, Mária Yaléria-utcza 1. - 6677—8

JTináennemü ócska ajtók tóBhatok. Tg^.1"^ Izidor éa fia. épitési asztalosoknál, Budapest ,arád 61. a Upót-kDrut sarkán. 6641—»

' « H o t e l e k < DUzcs olcsók, n r e n M k á a ^i'x éslo;* jr aa\tx»e

ruganyosJsa-és

__ _ , « y l t r i t ö k , , ,rak, iiiiról és fü-;eiámrák kapható PAPAI és X A T H A Nnál. Budapest. \ i . , Anttrássy-ut 2. (Fonciére palota). Yidókre éstterybfn részleSzetésre is uolgálunk nunden árfelemelés nélkül. Ár-jegyzsket ingyen és hérmentve k Oldunk. 6ü8—S

VÉTEL.két gyors jukker ló. Azeladó ki>;dóhivatalba intézze „Jukker" jel

a k i a -

levö kerékpárt óhajtok mielM'b viiu.i. Ajimlaio-kat .Tandem" jelige alatt o lap kiadóhivatalába

8302 «kérek.

alatt.latokat a kiadóhivatal közvetit „Czimbalom 60-

KIADÓ SZOBÁK.P M U ir tán szép, szobához laktárs kerestetik u^yanuU lulji•.-• Wlut;ifcg.T I g g l r js kapható. Czim a kiadóliiv.ilalbim". :i-t .2 MV i l A n szépen bútorozott szoba intel!i»ons csa!á.!n.'i fiin!..-/ul:iMUVV használattal. Czim a kiadóhivatalban. :::12 lu

fiih- kiadó egy kUlünbejáratu u.ivkn szoba U'.iivsellátással. Czim a kiadólüvatalban. 3300--10

s z 6 P e n hutorozott szoba, teljes ellátással. Czim a kiadó-i ú v a t a l b a n . S 2 r , ^ ló

C7^tl ^sz^a szoba a Váczi-körutun két ur*L*\lf esetleg teljes ellátással kiadó. Czim a kiail

3iiva-

3,-44 10I szoba lépcsöházbeli bejárattal toljos ellátással és z.m^jrai használattal láadó. Czim a kindúhivatilKüi. 3 "MJ - 10

butuiozott sióba, fürd5,zob:i használ.ittal havi lu f'rt'-rtkiadó. Megtekinthetö d. e. 8 es lü úv.i közuti. C/.mi u

kiadúlüvatalbaii. :r,". - lubútorozott szoba, teljes ellátással intulliguns csalmlnaifciadó. Cziui a lüadóhivatalban. 32U-2 10

LAKÁS KERESTETIK.8 szoba és konyhából álló lakást úlu.jtok a nyári

^ hónapokra kivenni. Ajánlatok „Nyaraló" j-.-ligj alatta kiadóhivatalba kérek. KWü 11V o f D H o c i IIIT:II - utczai, 3 udvari, L'lö,-l'i.ndo-é» i^rkM-zubaJ V « i e p « » l " U l V I I konyhából álló lakást elsö, va-v más>.>dik MIO-leien akaruk május 1-ére kivenni. Ajánlatok „CSendés lakó" irimena kiadóhivatalba intézendök. :!.'.3J 11Voro<io]t ÜK ' vaeV két szobás a lépcsöházból külj 11 bejáratú elsöJkCt%«Cn emeleti bútorozott lakást. Ajánlatok a kiadóhivatalbakéretnek „Alkalmas lakás" czim alatt. 2394 -11

KétSZOBA KERESTETIK.

fiatal ember, hivatalnokok, a m. kir. államvasutak mentén.Budapesthez közel, edy vagy két bútorozott szobai keres olyan

lap

KIAD0 LAKÁSOK.• egy négy szobás nyaraló gyümölcsössel, árnyas

_ ^ 'nagy fenyves erdövel és gyönyörü kiláiással abegyek fele kiadandó. Czim a kiadóhivatalban. 3453—13f *lt*ác e ^ u l a z ^ s miatt a Ferencz-várqábau május 1-éns kiadó 3i»anüif nagy utczai-, 2 udvari-, elö- és fürdöszoba ott az elsöemeleten. Évi lakbér 800 frt. Levelek „Lakás 800" jelige alatt a ki-adóhivatalba küldendök. 3402—13

Kvéil 4 C kényelmes lakás 6 szobával, konyha, fürdö-és elöszo-•«H"J»-*»- bával Visegrádon kiadó. Egességes, tiszta levegö, gyö-nyörü kilátás, a vasutt állomástól 8 perez. Levelekel a kiadóhivataltovábbit „Urasági lakás" czimen. , 3532—13

mely ály 5 utczai elöszoba, cselédszoba, fürdöszoba stbmájus 1-ére kiadó. Czim a kiadóhivatalban. 3546—13

HITEL-PÉNZ.kölesSnöket budapesti házakra és telkekre I., II.,IS. helyre 10, 20, 30, 40 és 50 évre, mindun elöze-

tes költség nélkül, közvetitek a legrövidebb idö alatt, elökelö fövárosiintézetnél, csekély utólagos honorárium fejében. Telekkönyvi. kivonatés kataszteri birtokiv szükséges. Értekezhetni d. u. l -3-ig. Hol? meg-mondja a kiadóhivatal. ' fc&j - Ufi{|}4t>A»i gyak. orvos, nehány száz frtnyi kölcsönt óhajtana havifVWÚMVH reszletekbeni visszafizetésre ^felvenni. Szives incgkerii-saket , F . 26.* alatt kérem e laphoz intézni. 3303 -14M o l v n s m « e férfiu volna hajlandó fiatal özvegy asszonynak|Wi lT UKUUIA ioo frtot -hayi 5 frt részletfizetésre kölcsönözni.Levelek „Pontos visszafizetés* czimen kéretnek. 8054—14

KÖNYVEK.könyveket, világhirü irók müveit, olcsón. Czim a kiadóhi-vatalban. . 1772-15

KIADÓ BOLTHELYISÉGEK.családi körülménvek miatt, a belváros legélén-

_ tebb helyén eladó. Venni szándtjkyzijk szives-kedjenekleveleiket .Készpénz* jelige.'alatta kiadóba küM---ni. 3322 17* | 1 | m 0 n n kávéház á József-városban, napi bevétel in—Gü frt,JUI IHKUU elköltözés miatt szabad kézböl május hó l-re átadó.Megkeresések .Körút" alatt kéretnek e laphoz intéztetni. 3238-17

KÜLÖNFÉLE.éa olcsón lehet étkezni egy szállodás özvegynél. Czima kiadóhivatalban. 34Ö4-18

C*Mft4fte n5i ruhákat készit jutányos árban ogy kitiluo varrónö.%lClja!ld Czim a kiadóhivalalbau. Z'YSi— IS£ IÁHIIIIIII magyar élezlap az „Üstökös". Most sorra közli pom-J l ICyjVUV pás kamkatorákbaa a nevezetesebb irókat éa laUvó*neket.

m 4tArim^mZ ajánlja magát szerény dijazás mellett. SznS ]QWra5ZHQ megkeresést .Könnyü kezli- jelige alattivatalha kér. 3003—IS

m i n a e n fajainak kitömésére vállalkozik Katona Mihály,j az orsz. muzeum és könyvtár praparetorának nyilvánusállalkitömési laboratóriuma Budapest, József-körut 21. Emlösük ésmadarak természethücn, a legujabb módszerrel (modellirozással) ké-szittetnek, szebben, jobuan és olcsóhban, mint bármely hasonló inté-zetbea. 10S1—18

a kiadóba kér.

kötönö, szerény dijazás mellett elvállal munkát.Szives megkeresést .Tartós és szép" jelige alatt

3162—IS

Jkiadóhivatalban.

it IM lebtt « » « I U »VI. kerületben, naponta 4 tál ételCS JÓI havi 12 irtért, 2 féle pecsenyével 15 irtért. Czimt l b 8358138358—13

Nyomatott az„ORSZÁGOS HIRLAP' körforgógépén, Budapest, VIII., Józsefkörut 65 szám.