16
Elöfizetési árak: Egész évre 14 frt., fél évre 7 frt., negyed évre 3 frt 50 kr. Egy hónapra 1 frt 20 kr. Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Főszerkesztő MIKSZÁTH KÁLMÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIlI. kerület, József-körút 65. szám Megjelenik mindennap, hétfön és Ünnepnap után is. II. év. Budapest, 1898, kedd, január 25-én. 25. szám. Virágok a politikában. Erdélyi szász asszonykák a király elé akartak járulni Bécsben. Köntösük gyász volt, ékességük a bánat, de sz ke fejük azért a bécsi pályaudvaron tüntet német testvéreknek bólongatott. Volt vi gasság is a dologban. És miért váltak el gyermekeikt l e szász anyák s miért férjeikt l e szász hitvesek ? ! Miért követték Bécsbe a négy brassai tanárt s miért fognak a négy brassai tanárral oly gyorsan visszatérni ? ! Tán Niobe szenvedése üzte öket, avagy a Gracchusok anyjának könyeit hullajtottak, mert az ö fiaikat nem hivják Gracchusoknak, hanem Lutznak és Wutznak ? ! . . Nem, ök nagyobb dologban jártak Bécsben. Keservük az, hogy Kronstadtot ezentul Brassónak fogják hivni. Hivatalosan is, a városi tanács kiadványaiban is, minde nütt, mikép a helynevekröl szóló törvény mondja. Meghalt ugyanis Kronstadt; Schassburg és Mediasch vele együtt; te metkezik, a sz ke asszonyok ezeket a halottakat akarták visszas rni, Gretchen szivük ezekért a nevekért lángol, melye ket a teuton lovagrend vitézei osztogat tak nyolcz század elött s melyeket most levert a kardjával egy másik sisakos vi téz : a magyar állam. A Bécset járó asszonyok szóval a nemzetiségi ellenakcziót tüntetik fel. Bens örömmel látjuk ennélfogva, hogy a nem zetiségi mozgalom virágokat is termel néha; selymes, illatos asszonyokat, kik más hasonlattal élve — elsülyedt régi városokból szállnak fel a politika vizszi nére, mint Heine költeményeiben a sel l k. Nedves hajukat, nedves szemüket meg is bámuljuk, de az apró hullám mozgástól csak nem indul nagy hábor gásnak a tenger. Tizennégy nemzetiségi asszony kevés ahhoz. Visontai egyszer száz asszonyt vezetett deputáczióba, még sem lett a dologból semmi. Hiába itt a virág, hiába a sell . Kivált ebben az eset ben, mikor a szász asszonyok azért men tek Bécsbe, hogy a király ne szentesitse a törvényt; mikor naiv asszonylelkek, kik egy n i gyülekezetnek (csudálatosképen egyhangu) határozatából mentettek eröt a törvényhozás ellen való harczra, azt akarják elérni, amit már sokkal hatal masabb tényez knek sem sikerült elér niök máskor; mikor röviden csak arról van szó, hogy az egész képviseleti alkot mány megcsufolását s rják ki tizennégy szász asszonyok. El relátható volt te hát, hogy ezuttal nem a spártai, fiuk fog nák paizs nélkül visszatérni hanem az édes mamáik. Az ilyen mozgalmakat különben is már kitanulta a magyar közvélemény és innen van, hogy a brassói n i küldöttség a hazában nem okozott izgalmakat. Bizo nyos állandó programmjuk van ezeknek a nemzetiségi utazgatásoknak, mikéntha a Cook kapitány irodája tervezte volna öket. A deputácziók megalakulnak, meg beszélik a toalettkérdést, megválasztják a szónokokat, megfogalmazzák a felségfolya modványt (ez tart legtovább természete sen), azután ügyelnek arra, hogy Buda pestr l Brucknak induljanak reggel, mert arra jár az étkezökocsi. Következik Bécs. Ott következik a jelentkezés a kabinet irodában, melynek folyományai szintén ismeretesek. Letelefonoznak Bánffynak, hogy beleegyezik e a küldöttség fogadta tásába és a magyar ember nyugodtan igy szól: „Most következik a Cook kapitány programmjának utolsó pontja. u — Bánffy visszatelefonoz, hogy nem kell fogadni a küldöttséget. A magyar ember azonban még más okból is nyugodt, mikor arról van szó, hogy a koronát a törvényhozás dezavuá lására akarják ráb rni. A kormány ugyanis nem léphet mindig közbe a votum con sultativummal, mert az ellenakczió nem mindig lép föl olyan nyiltsággal, mint a brassói szász asszonyok. A magyar em ber tehát a mult, tanuságain okulván, tudja, hogy a korona egyéb esetekben is. és minden körülmények közt az a szim bolum marad, mely a saját.értelmét, az alkotmányszerz déshez való hüséget nem fogja megczáfolni. Abban hát pláne kevés veszedelem van, ha Bécsbe mennek tizen négy szász asszonyok. Nyugodt magyarok, miért irunk mi mégis a szász hölgyekr l ezen a helyen ? Azért, mert a lovagias nemzetnek nem szabad megelégedni az udvariasság elemi Á bánat benyit. Irta: Mikszáth Kálmán. (Vége.) Majd fölvették a házat a roppant öröm t l. Berczi csörgette az ötszáz krajezáros zacs kót, magasan fentartva azt a kezében ; körül tánczolta az asztalt, a Tinti pedig ágaskodott a zacskó felé, mely egy nagy darab röpköd tüd nek látszhatott el tte. A fiu csak egyre incselkedett, a kutya csak egyre kapkodott, nosza a Berczi is arra ugrott, erre ugrott, le jebb eresztette, még följebb emelte a zacskót: ,Hop, hop, Tinti, kapd meg, Tinti.* Nekimele gedtek, nekiszilajodtak, széket, himz rámát, szatyrot, poklot feldöntöttek a szobában és csak ugráltak, tánczoltak, mint a bolondok. Kopogott, dübörgött a padló a lábaik alatt, hogy rengett, mozgott minden butor. Hát egyszer csak nagyot ugrott a Berczi, de szörnyü nagyot és top, egy szivszaggató vo nitás hangzott fel a nyomában: a czipöje sar kával, teste egész súlyában rároppantott a Tinti lábára. Rémülten tekintett oda. A Tinti apró vé kony lába össze volt zuzva alul szilánkokra. Fent a csuklóban is kitört a helyéb l. Vége van. A Tinti nem birt mozdulni, csak üvöltött, unkogott fájdalmasan. Rettenetes volt nézni és hallani. Kis vézna teste reszketett, mint az aszpik. Berczi megmeredve nézte, némán, padtan, megüvegesedett szemekkel, melyekben a rémület ült. Rendkivüli érzések nyügözték le. Benyitott hozzá az elsö bánat ... A kutya hanyatfekve meredt a pokróczon, rom ép lába az égnek meredt, a negyedik lelógott holtan, zuzottan, mint egy letört galy, mintha nem is az övé volna. Idétlen kölyök hangja [borzalmas volt amint nyöszörgött, miközben szomoru, megtört tekintetét le nem vette a megijedt fiuról, mintha mondaná: Jaj, mit tettél velem, kis gazdám 1 Ezt már nem állhatta a kis bünös, ösz tönszerüleg fölemelte lecsüng kezeit és elta karta vel k a két szemét, aztán odatántorgott egy székhez, ráborult és elkezdett keservesen s rni. A gyermek s rása messze kihangzott az éjszakába át az ajtókon és falakon. A szom szédok átjöttek tudakozódni: mi baja a Berczinek. Nagy szerencsétlenség történt — sut togta nekik a nagyobbik fiu. — Eltörte a Tinti lábát. Izzé porrá zuzta az egyik lábát És a nagyobbik fiu is könyezett Az anyjuk tanácstalanul volt Látván a nagy drámát, a Berciire támadt: Látod, látod, hogy megint mit tettél a nagy szélességeddel. Hát illik az? fiát nem fáj szived a szegény állatért? Dehogy nem fájt, dehogy; hiszen meg se lehetett áll tani a s rásban. Az bánatához nem szabad hozzátoldani olyan nagy bánat az. t Észre is vette ezt az anyja, aki el tt az istenke egy kis ablakot tart nyitva, melyen ál belát a Berczi szivébe, más senki se tud arról az ablakról. Hát látta legott, hogy otl mi morajlik, hogy tengernyi keserüség s ford tott a beszédjén sietve : No semmi az. Ne busulj, édeském. Hiszen nem. akartad. Meg nem is lesz semmi baja a Tintinek. Tudod, hogy az ebcsontok beforrnak. Fejét az ölébe vette, a könyeket, me lyek átbarázdáltak maszatos, rózsás arczocská ját, valóságos barázdákat, tiszta s kokat hagyva' azon, lecsókolta. De a fiu sirt és egyre* sirt, lassankint átnedvesedett az anya keblén a ruha, még a füz derék is. Ennek már a fele se tréfa. Jaj, még. a szive szakad meg szegény kének. Nosza, Nelli, Róza, szaladjatok hamar valahol egy állatorvosért. De hol lehet most kés n este orvost ta lálni. Meg kell a Homolkánét kérdezni. A Ho molkáné mindent tud. ORSZÁGOS HIRL

Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

Elöfizetési árak:Egész évre 14 frt., fél évre 7 frt., negyed évre 3 frt 50 kr.

Egy hónapra 1 frt 20 kr.Egyes szám ára helyben 4 kr., vidéken 5 kr.

Főszerkesztő

MIKSZÁTH KÁLMÁNSzerkesztőség és kiadóhivatal:

VIlI. kerület, József-körút 65. szám

Megjelenik mindennap, hétfön és Ünnepnap után is.

II. év. Budapest, 1898, kedd, január 25-én. 25. szám.

Virágok a politikában.Erdélyi szász asszonykák a király

elé akartak járulni Bécsben. Köntösükgyász volt, ékességük a bánat, de szőkefejük azért a bécsi pályaudvaron tüntetőnémet testvéreknek bólongatott. Volt vi-gasság is a dologban.

És miért váltak el gyermekeiktől eszász anyák s miért férjeiktől e szászhitvesek ? ! Miért követték Bécsbe a négybrassai tanárt s miért fognak a négybrassai tanárral oly gyorsan visszatérni ? !Tán Niobe szenvedése üzte öket, avagy aGracchusok anyjának könyeit hullajtottak,mert az ö fiaikat nem hivják Gracchusoknak,hanem Lutznak és Wutznak ? ! . . Nem,ök nagyobb dologban jártak Bécsben.Keservük az, hogy Kronstadtot ezentulBrassónak fogják hivni. Hivatalosan is, avárosi tanács kiadványaiban is, minde-nütt, mikép a helynevekröl szóló törvénymondja. Meghalt ugyanis Kronstadt;Schassburg és Mediasch vele együtt; te-metkezik, a szőke asszonyok ezeket ahalottakat akarták visszasírni, Gretchen-szivük ezekért a nevekért lángol, melye-ket a teuton lovagrend vitézei osztogat-tak nyolcz század elött s melyeket mostlevert a kardjával egy másik sisakos vi-téz : a magyar állam.

A Bécset járó asszonyok szóval anemzetiségi ellenakcziót tüntetik fel. Bensőörömmel látjuk ennélfogva, hogy a nem-zetiségi mozgalom virágokat is termel

néha; selymes, illatos asszonyokat, kik— más hasonlattal élve — elsülyedt régivárosokból szállnak fel a politika vizszi-nére, mint Heine költeményeiben a sel-lők. Nedves hajukat, nedves szemüketmeg is bámuljuk, de az apró hullám-mozgástól csak nem indul nagy hábor-gásnak a tenger. Tizennégy nemzetiségiasszony kevés ahhoz. Visontai egyszerszáz asszonyt vezetett deputáczióba, mégsem lett a dologból semmi. Hiába itt avirág, hiába a sellő. Kivált ebben az eset-ben, mikor a szász asszonyok azért men-tek Bécsbe, hogy a király ne szentesitsea törvényt; mikor naiv asszonylelkek, kikegy női gyülekezetnek (csudálatosképenegyhangu) határozatából mentettek eröta törvényhozás ellen való harczra, aztakarják elérni, amit már sokkal hatal-masabb tényezőknek sem sikerült elér-niök máskor; mikor röviden csak arrólvan szó, hogy az egész képviseleti alkot-mány megcsufolását sírják ki tizennégyszász asszonyok. Előrelátható volt te-hát, hogy ezuttal nem a spártai, fiuk fog-nák paizs nélkül visszatérni hanem azédes mamáik.

Az ilyen mozgalmakat különben ismár kitanulta a magyar közvélemény ésinnen van, hogy a brassói női küldöttséga hazában nem okozott izgalmakat. Bizo-nyos állandó programmjuk van ezekneka nemzetiségi utazgatásoknak, mikénthaa Cook kapitány irodája tervezte volnaöket. A deputácziók megalakulnak, meg-

beszélik a toalettkérdést, megválasztják aszónokokat, megfogalmazzák a felségfolya-modványt (ez tart legtovább természete-sen), azután ügyelnek arra, hogy Buda-pestről Brucknak induljanak reggel, mertarra jár az étkezökocsi. Következik Bécs.Ott következik a jelentkezés a kabinet-irodában, melynek folyományai szinténismeretesek. Letelefonoznak Bánffynak,hogy beleegyezik-e a küldöttség fogadta-tásába és a magyar ember nyugodtan igyszól: „Most következik a Cook kapitányprogrammjának utolsó pontja.u — Bánffyvisszatelefonoz, hogy nem kell fogadni aküldöttséget.

A magyar ember azonban még másokból is nyugodt, mikor arról van szó,hogy a koronát a törvényhozás dezavuá-lására akarják rábírni. A kormány ugyanisnem léphet mindig közbe a votum con-sultativummal, mert az ellenakczió nemmindig lép föl olyan nyiltsággal, mint abrassói szász asszonyok. A magyar em-ber tehát a mult, tanuságain okulván,tudja, hogy a korona egyéb esetekben is.és minden körülmények közt az a szim-bolum marad, mely a saját.értelmét, azalkotmányszerződéshez való hüséget nemfogja megczáfolni. Abban hát pláne kevésveszedelem van, ha Bécsbe mennek tizen-négy szász asszonyok.

Nyugodt magyarok, miért irunk mimégis a szász hölgyekről ezen a helyen ?Azért, mert a lovagias nemzetnek nemszabad megelégedni az udvariasság elemi

Á bánat benyit.I r ta: Mikszáth Kálmán.

(Vége.)

Majd fölvették a házat a roppant öröm-től. Berczi csörgette az ötszáz krajezáros zacs-kót, magasan fentartva azt a kezében ; körül-tánczolta az asztalt, a Tinti pedig ágaskodotta zacskó felé, mely egy nagy darab röpködőtüdőnek látszhatott előtte. A fiu csak egyreincselkedett, a kutya csak egyre kapkodott,nosza a Berczi is arra ugrott, erre ugrott, le-jebb eresztette, még följebb emelte a zacskót:,Hop, hop, Tinti, kapd meg, Tinti.* Nekimele-gedtek, nekiszilajodtak, széket, himző-rámát,szatyrot, poklot feldöntöttek a szobában és csakugráltak, tánczoltak, mint a bolondok. Kopogott,dübörgött a padló a lábaik alatt, hogy rengett,mozgott minden butor.

Hát egyszer csak nagyot ugrott a Berczi,de szörnyü nagyot és top, egy szivszaggató vo-nitás hangzott fel a nyomában: a czipöje sar-kával, teste egész súlyában rároppantott a Tintilábára.

Rémülten tekintett oda. A Tinti apró vé-kony lába össze volt zuzva alul szilánkokra.Fent a csuklóban is kitört a helyéből. Végevan. A Tinti nem birt mozdulni, csak üvöltött,

unkogott fájdalmasan. Rettenetes volt nézni

és hallani. Kis vézna teste reszketett, mint azaszpik.

Berczi megmeredve nézte, némán, sá-padtan, megüvegesedett szemekkel, melyekben arémület ült. Rendkivüli érzések nyügözték le.Benyitott hozzá az elsö bánat . . .

A kutya hanyatfekve meredt a pokróczon, há-rom ép lába az égnek meredt, a negyedik lelógottholtan, zuzottan, mint egy letört galy, minthanem is az övé volna. Idétlen kölyök-hangja

[borzalmas volt amint nyöszörgött, miközbenszomoru, megtört tekintetét le nem vette amegijedt fiuról, mintha mondaná:

— Jaj, mit tettél velem, kis gazdám 1Ezt már nem állhatta a kis bünös, ösz-

tönszerüleg fölemelte lecsüngő kezeit és elta-karta velők a két szemét, aztán odatántorgottegy székhez, ráborult és elkezdett keservesensírni.

A gyermek sírása messze kihangzott azéjszakába át az ajtókon és falakon. A szom-szédok átjöttek tudakozódni: mi baja aBerczinek.

— Nagy szerencsétlenség történt — sut-togta nekik a nagyobbik fiu. — Eltörte a Tintilábát. Izzé-porrá zuzta az egyik lábát

És a nagyobbik fiu is könyezettAz anyjuk tanácstalanul volt Látván a

nagy drámát, a Berciire támadt:

— Látod, látod, hogy megint mit tettél anagy szélességeddel. Hát illik az? fiát nem fájszived a szegény állatért?

Dehogy nem fájt, dehogy; hiszen meg selehetett állítani a sírásban. Az ő bánatáhoznem szabad hozzátoldani olyan nagy bánat az. t

Észre is vette ezt az anyja, aki előtt azistenke egy kis ablakot tart nyitva, melyen álbelát a Berczi szivébe, más senki se tudarról az ablakról. Hát látta ő legott, hogy otlmi morajlik, hogy tengernyi keserüség s fordí-tott a beszédjén sietve :

— No semmi az. Ne busulj, édeském.Hiszen nem. akartad. Meg nem is lesz semmibaja a Tintinek. Tudod, hogy az ebcsontokbeforrnak.

Fejét az ölébe vette, a könyeket, me-lyek átbarázdáltak maszatos, rózsás arczocská-ját, valóságos barázdákat, tiszta síkokat hagyva'azon, lecsókolta. De a fiu sirt és egyre* sirt,lassankint átnedvesedett az anya keblén a ruha,még a füződerék is. Ennek már a fele setréfa. Jaj, még. a szive szakad meg szegény-kének.

— Nosza, Nelli, Róza, szaladjatok hamarvalahol egy állatorvosért.

De hol lehet most későn este orvost ta-lálni. Meg kell a Homolkánét kérdezni. A Ho-molkáné mindent tud.

ORSZÁGOS HIRLAP

Page 2: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

2. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, Január 2 5 .

követelményeivel. Az udvariasság elemikövetelménye tudniillik az volt, hogy ahölgydeputáczióról általában hirt adjunk.Az udvariasság fokozottabb követelményeazonban az, hogy a szőke szépségekkelelső helyen foglalkozzunk. Mozgalmuknem alkalmas arra, hogy az udvarias-ságon tul más érzelmeket, is keltsen.

POLITIKAI HIREK.A képviselőháznak délelőtt tiz órakor

ülése van.

Báró Jósika Samu lemondása. A királyszemélye körüli miniszter lemondásával kap-csolatosan több lap azt irta, hogy báró Jósikaés Bánffy miniszterelnök között 'kiegyenlithe-tetlen ellenlétek merültek fel. Erre vonatkozó-lag a félhivatalos Bud. Tud. illetékes helyrőlnyert felhatalmazás alapján kijelenti, hogymindazok a híresztelések és kombinácziók, amelyek báró Jósika lemondásának okául aközte és a miniszterelnök, közt felmerült nézet-eltéréseket említenek, tévedésen alapulnak. BáróJósika és a miniszterelnök közt mindvégig alegteljesebb volt az egyetértés. A volt minisz-ter lemondásának egyetlen oka megrendültegészségében keresendő, melynek helyreállítá-sára előbb hosszabb szabadságot kért; mostpedig beadta lemondását, mivel egészségénekhelyreállítása hosszabb időt vesz igénybe.

A báró Jósika, Samu helyére megindultminden személyi kombinácziók önkényes föltevés,mert az a latere miniszteri állást báró Bánffycsak hosszabb provizórium után, a kabinet ál-tajános rekonstrukcziója alkalmával fogja be-tölteni. Ellenben báró Apor államtitkár távo-zása s helyére báró Fiáth Miklós országgyü-lési képviselő kineveztetése körülbelől bevég-zett tény.

Pártértekezletek. Az országgyülési füg-getlenségi és 48-a,s párt ma délután 6 óra-kor tartotta meg szombatról elhalasztott érte-kezletét, amely iránt most sem érdeklődtektulságosan a párt tagjai. Habár táviratilagrendelték fel a vidéki tagokat, mégis összesencsak tizenhárman jelentek meg és Thaly

Kálmán elnöklete alatt tárgyalták a költségve-tést. Ott voltak: Győry Elek. Meszlény Lajos,Toth János, Leszkay Gyula, gróf BenyovszkySándor, Pichler Győző, Boda Vilmos, AntalPál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklósés Marjay Péter. A tárgyhoz többen szólaltakfel és végül elhatározták, hogy a költségvetést,a kormány ellen táplált bizalmatlanságból éspénzügyi szempontból, sem általánosságban, semrészleteiben el nem fogadják. A párt állás-pontját rövid nyilatkozatban Thaly Kálmánfogja a képviselőház holnapi ülésén kifejteni.Kívüle mások is felszólalnak az általános vitá-ban és mindannyian, a hagyományokhoz hiven,erősen hangsulyozni fogják a kormány ellenvaló bizalmatlanságukat. — Szó volt az érte-kezleten a Bartha-pártiak belépéséről is. Egye-lőre azonban ez a kérdés függőben marad.Bizonyos azonban, hogy a jövő parlamenti ak-cziókban a két párt együtt harczol. A Bartha-párt különben ma nem is tartotta meg márahirdetett értekezletét. — A költségvetés rész-letei tárgyában a függetlenségi párt még többértekezletet tart.

A néppárt ma este szintén tartott érte-kezletet Molnár János elnöklete alatt. Kimon-dották, hogy a költségvetést még általánosság-ban sem fogadják el, nem ugyan elvi szem-pontból, hanem azért, mert a kormány ellen,nagyfoku bizalmatlansággal vannak. Tavalyeltekintettek e bizalmi kérdéstől, a kormánynakama többszörös kijelentésére, hogy a költség-vetést nem tekinti bizalmi kérdésnek. Mostazonban ennek daczára sem szavazzák meg aköltségvetést. A párt álláspontját gróf ZichyJános fejti ki a képviselőházban s a vita sorántöbben is felszólalnak a párt részéről.

Diósgyőr kezelése. A kormány körében föl-merült a terv, hogy a diósgyőri magyar királyi vas-és aczélgyár kezelése a kereskedelmi miniszteriumügyköréből a pénzügyminiszteriumba vitessék át ésily módon az összes állami vasmüvek kezelése egyhelyen központosittassék. A pénzügyminiszterium-ban most dolgoznak a terv tanulmányozásán. Egy-uttal megemlitjük azt is, hogy az állami vasmüvek-nek, vagy azok egyik-másik csoportjának eladásáravónatkozó hírek alaptalanok.

Az őrlési forgalom. Székek eresztették azt ahirt, hogy a magyar és az osztrák kormány kapcso-latba hozták egymással az őrlési forgalom és azosztrák járadékadó kérdését, mondván, hogy a ma-

gyar kormány hozzájárul az örlési forgalom meg-szüntetéséhez s viszont osztrák részről elrendelikmajd, hogy a magyar papírok Ausztriában ezentulis adómentesek legyenek. Ea a hiresztelés teljesenalaptalan. A két ügy között nem volt és nem is leszsemmiféle kapcsolat. Az őrlési forgalom egyáltalánszóba sem került az utolsó tanácskozások alkalmi-val, annak sorsa változatlan, ellenben arra igenisalapos a remény, hogy Ausztria velünk szembenrövidesen megszünteti a járadékadó behajtását, megpedig minden ilynemü ellenszolgáltatás nélkül, egy-szerüen a recziproczitás alapján.

A polgári törvénykönyv. A magyar általánospolgári törvénykönyv előkészítése tárgyában alakítottállandó bizottság szombaton Erdély Sándor igaz-ságügyminiszter elnöklése alatt, a második teljesülését tartotta meg. A szerkesztő-bizottságnak atervezett főbeosztásra vonatkozó megállapodása volta tanácskozás tárgya, amelyhez többen szólaltakfel. Végül kijelentette a miniszter, hogy a tanács-kozáson felhozottakat tekintetbe veszi és méltányolja.A szerkesztő-bizottság viszont tegnap tartotta megheti ülését ugyancsak Erdély igazságügyminiszterelnöklése alatt. A dologjog általános része felettfolytatták a vitát és különösen az a kérdés foglal-koztatta a bizottságot, vajjon csak a testi tárgyak,avagy a hasznosítható természeti erők is (hő, villa-nyosság stb.) nyerjenek-e a dolgoknak megfelelőszabályozást.

A szász asszonyok Bécsben. ,A hazaárulásban és memorandumban

operáló szász menyecskék és lányok mozgalmakülönböző irányban kezdi foglalkoztatni a köz-véleményt.

Elsö sorban ma lett közhírré a különösfelségfolyamodvány, melyet, mint megirtuk, egybrassói deputáczió már tegnap fölvitt Bécsbe,ahol is mindaddig előszobázik a Hofburgban,mig a magyar kormány véleménye meg nemérkezik Budapestről, mely szerint az alkotmá-nyos miniszterelnők ajánlja, vagy ellenzi ő fel-ségénél a rossz utakon járó küldöttség elfoga-dását.

Kétségtelen, hogy a politikai tánczra per-dült szász hölgyek ezuttal nem hazát, hanempetrezselymet fognak árulni.

A szász mozgalmakról ma egyébként akövetkező tudósításokat kaptuk:

Fel is jött nyomban a Homolkáné. Mondta,hogy ösmer egy állatorvost itt a szomszédutczában, ő szokott rá mosni: de az csak dél-előtt állatorvos, igy este már csak állat.

Vette a nagykendőjét, átszaladt hozzáés otthon találta, de holtrészegen. Róza, Nellitehát szétszéledtek a városba, rendőröktől,éjjeli bakterektől kérdezősködve állatorvos után.

Ezalatt a telefon is egyre berregett, csen-gett és vitte a szót gyorsan az állatgyógyin-tézetbe, a redakeziókba, az ismerös ujság-irókhoz nem tudnak-e valahol egy sürgösenkapható állatorvost.

Berczi pedig sírt, sírt, a vacsorához hozzáse nyult, az orrocskája megdagadt, a szemeitmár véresre marták a sós könyek, de nemlehetett a keserves, egyre jobban előtörő zo-kogását megállítani, csak néha tekintett, át lopvaa nyöszörgő és reszkető kutyára,

Ah, rettenetes ! A kutya mindig csak ötnézte a fekete borókaszemeivel. '

— Engem néz! Engem vádol! — tördelte aBerczi fuldokló hangon és jajveszéklésbe tört., ki.

Mikor éjféltájban haza kerültem, valóságosfelfordulást találtam a házban, a cselédek jöttek-mentek, csapkodták az ajtókat, ott bent pediga nappaliban az egész család sírt. Berczi, akutyát siratta és a kezeit tördelte. A nagyobbikfiu meg az anyja pedig a Berczi bánatátsiratták.

De szerencsére épen jött már az állat-

orvos is. A Róza felhajkurászott egyet valaholaz Erzsébetvárosban.

Mogorva öreg ur volt boglyas czilinder-kalappal, nagy bajusszal, a nyaka össze voltkötözve különféle tarka kendőkkel.

— Hüm, hüm — kezdé —-mi az asürgős baj ? Hol az a kutya? Hm? Mi az akutya? Hm?

Megmutattuk neki a kutyát.— Ostobaság! — szólt ingerülten egy

megvető kézlegyintéssel. — Hiszen ez nem isratler, ez csak félrattler. Hát ezért költöttekfel engem? Ez a kutya nem ér öt garast se.

— De nagyon szenved, orvos ur — csil-lapitá a feleségem.

. — Szenved ? Hát hadd szenvedjen. Azértkutya. És csak félrattler. Mit akar egy fél-rattler ? Az orvos nem arra szerzi a diplomáját,hogy félrattlereket gyógyítson. Nem érdemesezt gyógyitani. Hm.

— Igaz, orvos ur, de mikor a fiué. Ezé akis fiué…

Az anyja ezzel akarta a Tinti rangjátemelni, de az állatorvos rá se nézett a fiura,hanem a czipöje orrával megpiszkálta a Tintit,amire az még fájdalmasabban kezdett remegniés üvölteni.

— No, hát hozzanak közelebb valami vilá-gosságot. Ha már itt vagyok, megnézem, hogymi történjék vele. Agyonütendő leszen-e vagygyógyítandó ?

Berczi most felugrott és a doktor eléállott merészen:

— Ezer forintot adok, ha meggyógyítja!kiáltá hevesen.

Az öreg doktor elmosolyodott. Oda vittékneki a zsinóros villanylámpát, de az abban aperczben kialudott, épen kiégett a körtéje.

— Ostobaság — morogta a doktor. —Az utolsó komoly találmány a koppantó volt.Hm. Ami azóta jött, az mind nem ér sem-mit. Hm.

Gyertyákat gyujtottak, megnézte a kutyalábát és igy szólt. Berczi mohón leste mindenszavát:

— Egy hét mulva szaladni fog a kis bestia;.Nagy teher esett le a gyermek leikéről.

Az orvos gipszbe tette a kutya lábát, aztánbekötötte.

— Láza van — mondá — de holnap azis megszünik. Csak szépen hagyják igy és ad-janak neki enni.

Berczi most előhozta a zacskót, amelybena Tinti szabadsága volt és odanyomta a doktormarkába.

Nem volt egészen ezer forint, csak ötforint, de a jó doktor megelégedett ennyivel is.Egy félrattlerért ez is sok. Hm.

Most egy kicsit lesimult a Berczi bánataés le hagyta magát vetköztetni, fz ágyba mert,de nem tudott elaludni. S mikor már azt hit-tük, amint egyre csöndesebb lett a pihegése.

Page 3: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

Kedd, január 2 5 . ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 3 . oldal

Az asszonyok küldöttsége.Bécsből táviratozzák: Tegnap délután két

óra felé megérkezeti ide a szász asszonyok tizenkét-tagu küldöttsége, hogy a királynak a magyar hely-ségnevekről szóló törvény ellen memorandumotnyujtsanak be. A küldöttség fogadására, melyet kétnagyszebeni tanár vezet, megjelentek a pályaudvarona Bécsben lakó szászok s különösen diákok, akik avonat megérkezésekor hoch !-kiá!tásokban törlek ki.

Miután a hölgyek kiszállottak a kocsikból, adiákok a „Sachsenliel"-et énekelték, mire Trepper,a szász diákok egyesületének elnöke és Gerstgasser,az Ostdeutsche Rundschau szerkesztője beszéddelüdvözölte a küldöttséget.

Ma még öt hölgy érkezik Bécsbe, kik csatla-kozni fognak a küldöttséghez.

Ha az uralkodó a küldöttséget fogadná,Fritsch asszony lesz a küldöttség szónoka és őfogja átnyujtani az emlékiratot.

A felségfolyamodvány.A szász nők brassói gyülésének felségfolya-

modvárnya igy hangzik :

Legkegyelmesebb Urunk és Királyunk !Attól a mély aggodalomtól és fájdalomtól

lesujtva, mely e napokban drága hazánk, Ma-gyarország • minden nem magyarajku lakójánátrezeg, merészlünk Felséged" szine elé járulniés kérésünk meghallgatásáért esdeni.

A magas magyar kormány által az or-szággyülés elé terjesztett és elfogadott törvény-javaslat mely : :a „helységnevekről" :szól; váro-sainkat, községeinket és falvainkat elődeinktőlöröklött német neveitől akarja megfosztani, abennök testet öltött, hét százados, munkábanés szolgálatokban gazdag mult emlékét eltörölniés erdélyi hazánk német hangzását megsem-misiteni.

Ami alkotmányos uton -lehetséges voltarra, hogy a népünket és neveinket fenyegetőszégyent elháritsák, megtették hi'cpüiik férfiai :a városi és községi testületekben,' a szász vá-lasztókerületek összejöveteleiben felháborodás-tól lángoló szavakban tiltakoztak a törvény-javaslat ellen; felhívták országgyülési "képvise-lőinket, hogy az ellen határozottan állást fog-laljanak és lépjenek ki a kormánypártból, melyképes volt egy ily — nemzeti önérzetünket mé-lyen sértö — törvényjavaslatot elfogadásra aján-lani. Most, hogy minden alkotmányos eszközki van merítve — láítjuk férjeinket és atyáinkat

fájdalomtól megtörve, mivel nem voltak képe-sek őseink örökét, becsületét megmenteni.

Mi, szász asszonyok, akik az oltárnálesküt tettünk, hogy férjeinket sem veszélyben,sem lelki szükségben nem hagyjuk el, és miszász hajadonok, a kik a negyedik parancso-latra gondolunk, mely azt rendeli nekünk, hogyatyáink nehéz gondjait, aggodalmuk terhétenyhítsük, mielőtt a törvényjavaslat Felségedszentesítése által kötelező törvényerőre emel-kednék, Felséged atyai szivéhez fordulunk,melylyel Felséged istenáldta ötvenéves uralko-dása alatt népünk szive nem szűnt meg sze-retetben és hüségben együtt-dobogni, és kö-nyörgünk, kegyeskedjék Felséged megnyug-tatni, hogy népünktől és annak multjától a fe-nyegető jogtalanságot elhárítja legkegyelmeseb-ben és a , helységnevekről szóló törvényjavas-latot legmagasabb szentesítésében ne ré-szesítse.

Isten áldja és tartsa Felségedet!Isten áldja és tartsa Hazánkat!"

A felsült tüntetők.

A helységnevekről szóló törvényjavaslat ellena segesvári szászok is akarlak tiltakozni a ezérttegnapra népgyülést hivtak össze. A szászok azon-ban arra a meggyőződésre jutottak, hogy a nagyagitáczió daczára se lesz e népgyülés megtartható,mert a választók a meghívást nem akarják tudomá-sul venni. Az utolsó órában tehát a következő hir-detést tették közzé :

Az e hónap 23-ára egybehívott segesvárinépgyülést egyelőre elhalasztják, mert a segesváriválasztókerület több helyiségében himlőjárványuralkodik.

Józan itélet.

Mig a hazai szászság ekként fészkelődik, az-alatt, mint már jelentettük, a németországi sajtóbana józan, higgadt felfogás a magyar helységnév törvénytárgyában mindjobban terjed. Legujabban aDie Post, elökelő berlini lap, a helységnév törvényrőlszóló czikkben arra a konkluzióra jut, hogy a tör-vénynek mégsem a tervszerü magyarosítás a czélja,mint azt különösen az osztrák sajtó állította, hanema községneveket összetévesztések ellen akarja megóvnis legalább a nagyobb puszták cs tanyáknak birto-kosaiktól független, állandó elnevezést kiván biz-tosítani.

Konstatálja a czikk, hogy a törvény a pusz-ták elnevezését az érdekeltekre, különösen a községi

hogy elaludt, egyszerre csak megint fölsirt ke-servesen.

— Mi bajod, Berezike? Mi lelt, kis boga-ram ? Fáj valamid ? • . •.

— Eszembe jutott, hogy a Tinti nemfog szerelni többé.

— Ugyan, ne beszélj. Dehogy nem fog.Elfelejti. Hidd meg, hogy elfelejti. Megint csakolyan jó pajtások lesztek.

De a Berczi sehogysem bizott ebben.Csóválta a fejét és ujra sirt, fuldokolva, gör-csösen, hogy a Tinti most már gyülölnifogja öt.

— Oh, mama, mama! Mit ér már énnekem a világ, ha a Tinti nem fog szeretni?

Az anyja az ágya szélére ült és simogattaa haját, a homlokát, törülgette a könyes sze-mecskéit, csuromviz lelt a zsebkendője, beszéltneki történeteket hü kutyákról, kik a gazdájuksírján haltak meg, kik a csatákba is együttmentek urukkal és nyalták annak a kezét, ha-bár megrugta öket. A történetek láthatólag le-csendesitették vagy kifárasztották, nem sirttöbbé.

— Mama, gyujts gyetyát, kérlek.— Minek, fiam ? Hiszen most alvás

ideje van.— Látom a Tinti rám szegzett szemeit a

sötétben — szólt borzadálylyal — gyujts gyer-tyát, hogy ne lássam.

— De hiszen a Tinti a cselédszobábanvan. Oda vitte a Róza.

— Mindegy, mégis látom. Rám néz a Tintiszemrehányón.

— Hunyd be a szemedet, próbálj elaludni,gyermekem és mingyárt nem látsz semmit.

— Ha behunyom a szememet, ugy is lá-tom. Csak le gyujts gyertyát, mama. Félek, fé-lek a Tinti szemeitől.

Magára huzta a paplant, vaczogott a foga :— Hamar gyujts gyertyát, mama!Meg kellett gyujtani a gyertyát, igy aztán

el tudott beszélgetni, mig végre hajnal felé el-nyomta az álom, miután a bánat kifárasztotta,meggyötörte. De ez az álom is szakgatott volt,hánykolódott ide-oda, néha nehéz sóhaj szálltföl a melléből, fölriadt, egyszer-egyszer valamiidegenszerü szavakat mormogott — nem ért ezaz álom semmit.

Mikor a reggelit behozták, ö még aludt.De a Tinti, mint máskor mindig, most is be-osont a cseléddel az ajtón és a három lábá-val nagykinosan fölmászott a kis pajtásaágyába, mellé feküdt, ugyszólván alája bujtés az egyik egészséges elsö lábát hanyagul

áttette a gyermek hófehér meztelen karján.

Berczi a vézna kutyatest érintésére föl-riadt és egy örömsíkoltással kiáltá ki nekünka nyitott ajtón át a nagy hir t :

— Képzeljétek . . . szeret.

közegekre bizza, mig a községek elnevezése fölöttvaló döntés a belügyminisztert illeti meg ugyan, dea községi közegeknek messzemenő befolyás biztosit-tátik. Gondoskodva van róla — ugymond —hogy ott, ahol a nem magyar elem van többségben,ennek kívánságai teljesen érvényesüljenek.

A törvény czélja tehát nem a magyarosításez nagyobb mértékben tényleg nem is fog bekövet-kezni ott, ahol a lakosság kivánságának megnem felel.

KÜLFÖLD.A cseh tartománygyülés ma nem a

kérdéssel foglalkozott ugyan, hanem a budget-provizóriummal. de azért a németek és csehekelhalmozták egymást szemrehányásaikkal. Dr. Schütt-lernek az a nézete, hogy az ország pénzügyihelyzete a cseh többség felülkerekedése óta váltegyre rosszabbá. Dr. Pippich épen az ellen-kezőről van meggyőzödve: a szomoru pénz-ügyi helyzetet az okozza, hogy a németekragaszkodnak a czentralizmushoz. Vasaty felszó-lalása után a budget-provizóriumot elfogadták. Mel-lette szavaztak az ifju csehek és a nagybirtokosok,mig a németek nem veitek részt a szavazásban, —A tartománygyülés tanácskozásai különben egylovagias affaire-re is adlak okot. Pinkász cseh kép-viselő beszéde alatt ugyanis Wolf közbekiáltotta:

— Rendőri szolgák nemzete !Ezért Pinkász elküldte Wolfhoz segédeit.

A Dreyfus-ügy.(Távirati tudósítások.)

A mai nap szenzácziói Berlintől Algírigterjednek. A német birodalmi gyülésben Bülowállamtitkár kijelentette, hogy Dreyfus és vala-mely német közeg között soha semmiféleösszeköttetés sem állott fönn; a francziakamarában Jaurés heves támadást intézett akormány ellen; Algírban pedig valóságosforradalom ütött ki.

Vita a kamarában.

A franczia kamarában ma folytattak aDreyfus-ügy fölött megindult vitát, amely szom-baton oly szenzácziós parlamenti verekedéssénőtte ki magát. Ámbár nagyon tartottak attól,hogy a szombati jelenetek ismétlődni fognak,mindeddig semmiféle hasonló szczéna nemfordult elö. Gróf Bernis jelen sincs az ülésen.Az ülésterem különben egészen megtelt és aképviselők egymás közt élénken társalognak.

Jaurés egész nyugodtan folytathatja in-terpellácziója indokolását. Szemére veti a kor-mánynak, hogy még esetleg a Zola-perben isugy vissza akar élni a titkos tárgyalással, ami-lyeket csak valódi közérdekből volna szabadtartani, mint a Dreyfus- és az Esterházy-perek-ben. Ha nem merik a két hadi törvényszék el-járását, amelyet pedig minden oldalról támad-nak, a polgári esküdtszék bírálata alá bocsá-tani, ez azt jelenti, hogy a hadsereg vezetőiönmaguk birái a maguk cselekményeinekés hogy ök a biróságok felett állanak. Pedighát ők is a törvények és a kormány alattállanak.

Mindinkább kézzelfoghatóvá válik az azigazság, hogy a magas katonai állásbanlévő egyéneidkel szemben napról-napra ne-hezebb az igazi demokratikus álláspontotmegvédelmezni. (Zajos helyeslés a szélső bal-oldalon.)

Jaurés ezután igy folytatta: Kérdem akormányt, igaz-e az, hogy titkos tárgyalásközepette olyan iratot juttattak a biróságkezei közé, melyet sem a védő, sem avádlott nem látott ? Igen vagy nem ?

Méline: A szószékről e kérdés vitatásábabocsátkozni nem lehet. (Helyeslés a középen.Ellenzés a baloldalon.)

Jaurés: A kormány a kétszinüséget foly-tatni akarja! Hisz tudjuk jól, hogy pártosko-dások sokszor fordultak elő itélethozatalnál,különösen szoczialistaperekben.

Ha nemzetközi szempontok miatt nemítélkezhetünk franczia törvények szerint az árulókfelett, ugyan miért áldoztunk akkor annyit akülügyi képviseletünkre?

Page 4: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

4 . oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, január 2 5 .

Németország ugyancsak másra tanithatnámeg a kormányunkat! Hát ott miért tárgyal-ták a legnagyobb nyilvánossággal a Tausch-féle pert ? Miért volt ott bátorsága a kormány-nak az összes kulisszatitkokba betekintéstengedni az egész világnak ?

Németország példája hatalmas önérzetrőlés büszkeségről tanuskodik, csakhogy az ö pél-dáját a mi miniszteriumunk nem meri követni.De ez még nem minden. És különben, miértis követelték a titkos tárgyalást.

Brisson elnök (félbeszakítva a szónokot):Talán szíveskednék a képviselő ur jogerős ité-lettel eldöntött ügyekre vissza nem térni? Ké-rem, szíveskedjék e pontban tartózkodni.

Jaurés (folytatja beszédéi): Csak konstatálniakartam azt, hogy a titkos tárgyalásban fölhozottbizonyítékok jórésze, amelyek a nemzeti véde-lemre vonatkoznak, a kormány lapjaiban nyil-vánosságra hozattak". A bordereaut közzétették,azt a zárt levelezőlapot, melyet a hadügymi-niszterium kém-osztálya Esterházyhoz intézett,nyilvánosságra hozták. Hát akkor miért ne le-hetne a közönséget a többi részletek iránt ismegnyugtatni ?

Becsületemre mondhatom, ha a dologfelől bizonyosságban volnék, semmiféle kétke-désnek nem adnék kifejezést. Csakhogy aközzétett adatokból bizonyosságot szerezni nem

-tudtam. Azt a tényt, hogy a Dreyfus-akták köztmég sok titkos fasciculus van, nem dementálták.Az Esterházy-pör feletti kételyek eloszlatásáraa kormány nem tesz semmit és ez a franczia kor-mányhoz éppen nem méltó eljárás. A kormánynaknem áll jogában a védelem biztosítékait bármelytekintetben is korlátozni és ebben a tekintetbenkövettek el igazságtalanságot. Most, hogy fajiés vallási kérdéseket vegyítenek az ügybe,helyénvaló rámutatnunk arra, hogy mikor aKeleten a katholikusokat mészárolták, mi azokatvédelmeztük anélkül, hogy kérdeztük volna, hogykatholikusok-e ? A kormány kétértelmü eljárásá-val ezeket a problemákat megoldani nem lehet. Atitkos tárgyalások czélja csak az, hogy a ve-zérkar tisztjei közt fönnálló vélemény-különbsé-get eltakarja, mert hiszen ez ügyben azok egy-mást vádolták. (Ellenmondás a középen). Ha aZola-pörben a kormány magát határozatlannakmutatja, azzal csak azon gyöngeségröl tesz ta-nuságot, amelyben a republikánus szellem évekóta sínylődik.

Jaurés végül szemére veti a többségnek,hogy a köztársaságot a katonai és kleri-kális reakcziónak szolgáltatja ki. Beszédétazzal a kijelentéssel fejezi be, hogy a szocziális-ták meg fogják védeni a köztársaságot.

Méline miniszterelnök kijelenti, hogyminden választ elutasít, mert a kormánynaknincs joga az ország igazságszolgáltatásánakhelyét elfoglalni. (Tetszés.)

Lanjuinais (jobboldali) kéri, hogy a kor-mány vessen véget a Dreyfus-szindikátus utá-latos üzelmeinek. Szóló fejtegeti a német zsi-dóknak Francziaországba való betolakodását ésköveteli, hogy a kormány indítsa meg a bün-tető eljárást a hadsereg főtisztjeinek rágalma-zói ellen.

Méline azt mondja, hogy a kormánymegteszi kötelességét. A fennálló törvényekelegendők az ország nagy érdekeinek megóvá-sára. (Tetszés.)

Goblet szemére veti a kormánynak, hogyCavaignacnak bátortalanul válaszolt. A kabinet-nek formálisan ki kellett volna fejeznie azt ameggyőződését, hogy Dreyfus bünös és nemszabad Esterházy ellen, aki ártatlan, pörtindítani. Szóló végül azt mondja, hogy a mi-niszterium azért üldözi Zolát, hogy a jobbol-oldalnak tessék.

Méline azt feleli, hogy a kormány aDreyfus-pör ügyében nem közölhetett semmitanélkül, hogy a legnagyobb törvénytelenségetne követte volna el. (Tetszés.), A miniszter-elnök appellál mindazokra, akik Francziaorszá-got szeretik. (Tetszés.)

A vitát erre berekesztik.Baucel indítványára kimondják 375 szó-

val 171 ellen, hogy a kormány nyilatkoza-tait helyeslik. Ellenben Gendrenak azt azindítványát, amely szerint a kamara sajnálatátfejezné ki afölött, hogy a kormány nyilatko-zatai bátortalanok voltak, 301 szavazattal 140ellenében elvetik.

A kamarai ülésen Baudrie képviselő nagyonrosszul lett, összeesett és aléltan terült el a földön.A képviselők a legnagyobb izgatottságban szaladlakoda és vitték ki a teremből. Az orvosok epileptikusrohamnak tulajdonítják a rosszullétet.

A parlamenti botrány,A szombati parlamenti botrányról érdekesen

nyilatkozik a szocziálista Gérauld-Richard, akinekközbelépésére keletkezett a verekedés. Gérauld-Ricbard egy ujságírónak a következőket mondta el:

— Bernis gróf már hetek óta sértegetettbennünket; a minap a kultuszminiszterium költség-vetésének tárgyalásánál is azt kiáltotta nekünk:

— Benneteket eladtak a zsidóknak!Az efféle közbeszólásokat megtáviratozták az

összes vidéki ujságoknak és a leggyávább embe-reknek kellene lennünk, ha az ilyen sértéseket el-türnők. Midőn gróf Bernis mult szombaton Jauréstközbeszólásával félbeszakította, eltökéltem, hogy emiatt megboszulom magamat. Hallottam, amintgróf Bernis ezt mondta Janrés-nak:

— Ön is a Dreyfus-szindikátusnak tagja!Egyelőre beértem azzal, hogy azt kiáltottam

Bernisnek:— Ön nyomorult ember!Azonban Jaurés, a ki nem értette meg jól

Bernist, arra kérte őt, hogy ismételje imént mon-dott szavait s midőn Bernis ujra azt mondta, hogyJaurés a Dreyfus-szindikátusnak tagja, oda rohan-tam hozzá, hogy őt megfenyítsem. Barátai köz-bevetették magukat s bennünket szét akartakválasztani. Én torkon akartam ragadni, de a köz-tünk levő nagy távolság miatt ezt nem tehettem; erreaztán fölemeltem jobb kezemet és tenyeremmel ar-czul ütöttem. Ebből állott az egész: számos képviselőhozzánk rohant és szétválasztott bennünket. Egyébrenem emlékszem; amikor az ember heves fölindu-lásában követ el valamit, nem emlékszik visszacselekedetének minden egyes mozzanatára. Csakazt tudom, hogy Bernis megsértette Jaurést éshogy én Bernist emiatt megfenyítettem. Ezt csöp-pet sem sajnálom, sőt szerencsét kivánok magam-nak hozzá. Csak azt az egyet sajnálom, hogy azizgalmas jelenet miatt berekedt a hangom, pedigmég ma este beszélnem kell választóim elött.

Ugy látszik, hogy a szombati verekedés miattnem lesz párbaj ; legalább eddig nem kapottGérault-Richard-Bernistől kihívást. MásrésztJaurés ina a következő nyilatkozatot teszi közzé:

Midőn gróf Bernis-nek sértő közbeszólásaután azt mondtam, hogy nyomorult ember, az volta szándékom, hogy neki e szavamért lovagias elég-tételt adjak: azonban Bernis azzal, hogy orvulmegtámadott és megütött, a lovagias elégtételvevésenkivül helyezkedett. Nem ismerem őt többé.

Bernis eljárását mindenki elitéli s még azokis Jauréshoz fordulnak szimpátiájukkal, akik ' kü-lönben Bernis politikai elveit vallják.

Bülow államtitkár nyilatkozata,

A német birodalmi gyülés mai ülésénBülow államtitkár kijelentette, hogy a Dreyfus-ügyröl csak végtelenül óvatosan szólhat, mertez a franczia ügyekbe való beavatkozásnak volnatekinthető. Ugy véli, hogy annál nagyobb tar-tózkodást kell tanusítania, minthogy várható,hogy a magában Francziaországban megindi-tott pör az ügyre világosságot fog derítem.Határozottan kijelenti, hogy Dreyfns exkapi-tány és valamely német közeg közöttsoha semmiféle viszony vagy összekötte-tés fenn nem állott. A papírkosárban találtlevél története sohasem játszódott le. Azállamtitkár megelégedéssel konstatálja, hogyaz ugynevezett Dreyfus-affér a Németország ésFrancziaország közt fennálló nyugodt viszonytnem tudta megzavarni. A szónok hozzáteszi,hogy ö mitsem tud Dreyfus kapitánynakElzász-Lotharingiába, való utazásairól, mégkevésbbé arról, hogy a nevezettet ez alkal-makkor német részről különös kedvezmények-ben részesítették volna.

Forrongás Algirban.Algir, január 21

A nép reggeli 9 óra körül értesült arról,hogy egy zsidó egy spanyol embert a nyakaikéssel sulyosan megsebesített. Azonnal csődületámadt és a tömeg kirabolt egy zsidó üzletet

Algír, j a n u á r 24.Arra a hirre, hogy egy zsidó-boltot ki-

fosztottak, Lepine kormányzó két dobossal éshat zuávval azonnal a Bab-el-Onet utczábament és erélyesen felszólította a népet, hogyóvja meg a rendet és nyugalmat. A tömeg azárkádok alatt torlódott össze és azt kiabálta:

— Mondjon le! Vesszenek a zsidókiDéltájban Lepine kormányzó visszatért a

palotába. Azt állitják, hogy egy széket dob-tak a kormányzó felé. Lepine megőriztenyugalmát és csillapítani igyekezett a népetA tüntetésekben benszülöttek is részt vet-tek. Egy tekintélyes zsidókereskedőt meg-támadtak és össze-vissza vertek. Mintegyhusz letartóztatás történt. A külföldieket,akik részt vettek a tüntetésekben, haladéktala-nul kiutasítják.

Algir, január 24.A város jórésze lángokban áll.

A revoluczió valósággal kitört. Azutczai harczokban száz ember leltehalálát. A kormány ugyan tagadja eszomoru állapotokat, mindazonáltal Pá-risban a lapok külön kiadásai hirde-tik az algíri forradalmat.

Páris, január 24A Havas-ügynökség jelenti, hogy Jaurés

képviselő táviratot kapott Algírból, amelyszerint ott komoly események történtek. Ezzelszemben a Havas-ügynökség konstatálja, hogyegy, délután 3 óra 45 perczkor feladott táviratszerint, abban az órában aránylag nyugalomuralkodott Algírban. Egy másik, 5 órai, táv-irat szerint az összes tereket katonaság őrzi.Voit néhány tüntetés, de komolyabb inczidensnem történt. A zsidók boltjai zárva vannak.

A budapesti demokraták — Faure Felixhez.A Dreyfus-ügyben ma Budapesten is történt

egy enuncziáczió. A demokrata-kör ugyanis a kö-vetkezö táviratot küldte a franczia köztársaságelnökének:

Elnök ur!A budapesti demokrata-kör bámulattal el*

telve küldi szerencsekivánatait a franczia nem-zetnek, amely fiai közé számithatja az ember-szeretetnek és igazságnak oly nemes és fenségesbajnokát, mint Zola Emil.

A budapesti demokrata kör szerencsésnekérzi magát, hogy erröl önt, mint a francziaköztársaság elnökét, értesítheti.

TÁVIRATOK.A koaliczió indítványai.

Zágráb, január 24. A horvát országgyülés maiülésén a koaliczió, amely ma megint teljes szám-mal megjelent, két sürgös inditványt terjesztett elö.Az egyik az ügyrend megváltoztatását, nevezetesena kizárási intézkedések enyhítését illeti, a másik pe-dig bizalmatlanságot szavaz az elnökségnekés felszólítja, hogy mondjon Je. Az utóbbi ellengróf Erdődy és társai elleninditványt tettek, amelyszerint a ház bizalmat szavaz az elnökségnekés áttér a napirendre. Ez inditványok felett azon-nal szavaznak és a koaliczió indítványait 37szóval 18 ellenében elvetik. Az ügyrend. módo-sítására vonatkozó indítvány sürgösségét elvetették,magát az inditványt pedig a tartománygyülési ügyekbizottságához utasították.

A német külügyi államtitkár jelentése.Berlin, január 24. A birodalmi gyülés költ-

ségvetési bizottságában Bülow külügyi államtitkárkijelentette, hogy az az ellenőrzési tervezet, amelyeta pénzügyi megbízottak a görög pénzügyminiszterrelegyetértően dolgoztak ki, most a kabinetek és agörög kormány előtt van határozathozatal végettAz államtitkár reméli, hogy Görögország belátja,hogy a pénzügyi ellenőrzés Görögország érdeket

Page 5: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

Kedd, január 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 5. oldal

szolgálja, mert az ellenőrzés nélkül nem kapná megGörögország a hadikárpótlásra és egyéb czélokraszükséges pénzt. Görögország jövője hitelének hely-reállításától függ. »

Azokat a tárgyalásokat illetőleg, amelyeket adél-santungi német hittéritők meggyilkolásáért valóelégtétel ügyében folytatnak, az államtitkár a követ-kezőket jelentette ki: I. A santungi kormányzót el-mozdították. Azonkívül hat santug-tartománybelifőtisztviselőt, akiket Németország jolölt ki, áthelyez-tek és megbüntettek. A gyilkosságban magában ré-szes gonosztevők ellen megindították a bünvádi eljá-rást. IL A kinai kormány megigéri, hogy a misszió általa szenvedeti anyagi kárért követelt 3000 taelt meg-fizeti. III. A meggyilkolt hittérítők haláláért engesz-telésül három templomot állítanak fel és azokatcsászári védőtáblával látják el. A kinai kormányminden templom czéljaira 66 ezer taelt utalványozki, azonfelül .ingyen telket ad az építésre és 24.000taelt utalványoz.ki,a tsao-tsou-fui. katholikus pre-fektura számára építendő hét lakóház költségeké.IV. A német misszió védelmére külön császári edik-tumot bocsátanak ki. A kinai kormánv — mondáaz államtitkár — ezzel eleget tett mindén követelé-sünknek ebben az irányban. A német kormány azthiszi, hogy ezzel megtett minden szükségeset a tör-téntek megtorlására és egyuttal arra, hogy a jövő-ben hasonló dolgok ismétlődésének eleje vétessék.

Orosz ezredek uj nevei.

Bécs, január 24. A Politische Correspon-denz jelenti Pétervárról: A hadügyminiszterelrendelte, hogy a Kexholm-testőrezred elsöszázada, melynek Ferencz József a tulajdonosa,ezentul az Ausztria császárja ő Felségénekszázada nevét és a III. Frigyes Vilmos nevétviselő pétervári testőrezred első százada aNémet császár ő Felségéhek százada nevétviselje.

A, kenyérhiány;Gallipoli, Január 24. Tegnap este mint-

egy hatszáz ember tüntetést rendezett. Fenye-gették a községi hatóságot a kenyérhiány miatt.A tüntetők összezuzták az utczai lámpásoküvegeit és felgyujtottak egy hatósági épü-letet Néhány befolyásos polgár segítségével arendőrség helyreállítottá a rendet. Harmincz-hat embert letartóztattak.

A korcsolyázás áldozatai.Lausanne, január 24. Berney ügyvéd és

egyetemi tanár és két fiatal leány alatt tegnapkorcsolyázás közben a Joux-tavon; beszakadt ajég. Mindhárman a vizbe fultak. Berhey és azegyik leány holttestét megtalálták.

A pestis.Bombay, január 24. Ma .129 ember betegedett

meg és 131-en haltakel pestisben. A multévugyane napján a megbetegedések száma 62, a halá-lozásoké 55 volt. A kórházakban most 770 pestisesbeteg van.

HIREK,— Javuló betegek. Gróf Szapáry Gézá-

nak, a beteg főudvarmesternek állapotában kétnap óta lényeges a javulás. A beteg álmatlan-sága eltünt és az orvos reményű, hogy grófSzapáry a legközelebbi,napokban, már elhagy-hatja az ágyat. — Szlávy József koronaőrneks a főrendiház volt elnökének állapota, . mintértesülünk, jobbra fordult. . A beteg fájdalmaitegnap óta alábbhagytak, de azért látogatókat;még mindig nem fogadnák Eötvös-utczai palo-tájában.

— A német császár a szultánnak. A németcsászár tudvalevőleg tiz telivérlovat ajándékozott aszultánnak. Mint zimonyi levelezőnk táviratozza, atiz telivérió már utban van Konstantinápoly felé ésa vonat ma vitte őket keresztül Zimonyon.

A központi egyetem épitése. A szerb-utczai központi egyetemi épület nem marad sokáig'mostani csonkaságában. Kiegészítik, az egyetemtérrenyiló főépülettel, melyben a diszhelyiségek lesznek :az ünnepélyek tartására alkalmas diszes aula, arektor és a dékánok hivatalos helyisége. Az uj fő-

épület alapozási munkálatait már befejezték s mostfogtak hozzá a falak emeléséhez. Az uj egyetemmár az idén elkészül, de csak a jövő esztendőbenadják át rendeltetésének.

— A pápa engedett. Szegedi levelezőnktáviratozza: A szegedi Ferenczrendiek ház fő-nökéhez ma érkezett meg a rend provincziáli-sától a pápa ama legujabb rendelkezése, hogya magyarországi Ferenczrendiek életmód-ját szigorító valamennyi rendeletét ha-tályon kivül helyezi. Urbán Juvenális ház-főnök az örvendetes pápai rendeletet azonnalkihirdette. A rend tagjai természetesen nagyonörülnek a pápa ez ujabb elhatározásának.

— Wahrmann Renée esküvője. A II. kerületianyakönyvvezető előtt Beretvás Endre cs. és kir.kamarás és hevesmegyei nagybirtokos délután ötórakor házasságot kötött Wahrmann Renée asz-szonynyal, Wahrmainn Mór volt képviselő leányá-val. A polgári kötést este 6 órakor Szász Károlypüspök egyházilag is megáldotta saját lakásán. Ta-nuk voltak gróf Károlyi Tibor, a főrendiház al-elnöke és Hegedüs Sándor képviselő. A házaspáraz esküvő után hosszabb tartózkodásra Déli-Fran-cziaországba utazott. Az esküvő előtt WahrmannRenée a pesti izraelita nőegyletnek ezer forintotadományozott.

— Halálozások. Kellemesi Melczer Béla, csá-szári és királyi kamarás és honvéd alezredes, a ka-tonai érdemkereszt tulajdonosa a hadi kitüntetéssél,a Johannita-rend lovagja, 64 éves korában meghalt.Az elhunyt nagybátyja Melczer Géza képviselőnekés testvérbátyja Melczer Gyula, volt borsodi alispán-nak. — Kerpellani Huszár Adolf, volt 48-as honvéd,aki 25 év óla volt jegyzője a tolnamegyei Kömlődközségnek, tegnap rövid betegség után meghalt.

— Dr. Lenkei, Hirt adtunk arról, hogydr. Lenkei, a képtolvaj orvos, amikor a vona-ton Bécsbe szállitották, Pozsony közelében ki-ugrott a vasuti kocsiból és ezért a pozsonyikórházba vitték. Mint ma Pozsonyból jelentik,tegnap délelőtt a kórházban levő Lénkei amakivánságát fejezte ki, hogy sürgősen beszélniszeretne valamelyik rendőrségi hivatalnokkal.A rendőrkapitányság kiküldötte Kesik fogal-mazót, aki délután elment a kórházba. A Len-keível való beszélgetése meglehetősen sokáigtartott; ugy látszik, Lenkei fontos dolgokatmondott el, mert a rendőrfogalmazó azonnalaz ügyészhez ment, akinél hosszabb ideig ma-radt. Lenkeit különben még tegnap esteBécsbe szállitották. Egy csendőr kisérte őt acsászárvárosba, ahol átadták a bíróságnak. Kétévi sulyos börtönbüntetésének kitöltése végettátadják valamelyik fegyintézetnek.

— Uj telep a főváros körül. A Pest-Szent-István családház építő-társaság a Terézvárosi tár-saskör termeiben ma este értekezletet s utána ke-délyes lakomát tartott. Az életrevaló uj telepitvénynem nyaralóhelyet, hanem állandó otthont szándé-kozik teremteni a benne résztvevő müveit közép-osztály, hivatalnokok, irók stb. számára. A telkek-nek immár nagy része jegyezve van s a telep létre-jöttét nagyban biztosítja az a körülmény, hogy irántaa budapesti városi közlekedési vállalatok egyik leg-tekintélyesebb vezérférfia, Jellinek Henrik is mele-gen érdeklődik. A lakoma során Hentaller Lajosigazgatósági alelnök üdvözölte a sajtó megjelentképviselőit, akiknek nevében dr. Lipcsey Ádámemelt poharat a telep felvirágzására s annak lcghat-hatósabb mozgatójára, Jellinek Henrikre; ugyan-csak őt éltette a telep tervezője, Bobula János,mire Jellinek Henrik hosszabb lendületes beszéd-ben- hangoztatta a főváros körüli telepítések jogo-sultságát, szemben a megdöbbentően emelkedő ház-bér-uzsorával. Még számos felkőszöntő is volt. .

— A szoczialista harangozó; Mátészalkailevelezőnk ir következőket: Mig eddig a máté-szalkai járás bb községeiben lépett fel a Szo-cziálizmus, most egyenesen a kerület székhelyén,Mátészalkán is befészkelte magát. F. hónap 20-án állottössze néhány bus hazafi és szervezkedni kezdett.Választottak elnököt, alelnököt, jegyzőt, pénztárnokot,fő- és albirót. Érdekes, hogy a mozgalom élén akatholikus harangozó áll, ki eltanult kenetteljes be-szédeivel könnyén fanatizálni tudta hálás, noha nemépen nagy közönségéi, kik között szegény napszá-

mosok és néhány iparos volt a főelégedetlen elem. Ajámbor harangozó instancziát irt a püspökhöz,.ilye-tén bevezetéssel:

Kegyelmes püspök! Midőn Krisztus urunka mennybe költözött volt, Szent-Péterre bizta anyájat, hogy őrizze, de nem pedig, hogy nyirja,mint minket nyirnak, kopasztanak . . .

Hanem ezzel alaposan beharangozott magánakBéres István harangozó, mert az egyháztanács el-mozdította állásától. A nyáj ily körülmények közöttmihamarabb elszéled, mert a kolompos aligha fogvállalkozni ezután arra, hogy a szocziális harangotkongassa.

— Kardpárbaj. Ma délelőtt 11 órakor a Fodor-féle vívóteremben kardpárbaj volt. Havas huszár-hadnagy és Frankfurter müegyetemi tanársegédállottak egymással szemben, nehéz kardokkal, sulyosfeltételek mellett. Mindkét fél támadott. Az elsöösszecsapásnál egyik sem sérült meg, a másodikösszeütközésnél Havas huszárhadnagy a kézcsukló-nál sulyos vágást kapott. A felek nem békültek ki.A párbajra szóbeli sértés adott okot.

— Pfaunenstiel. Rövid idő mulva nem lesznév, melyet sürübben emlegetnének az emberek,mint ez a név: Pnaunenstíel. Egy botránynyalkapcsolatban emlegetik majd a nevét, amely botrányismét Szófiában keletkezett A bolgár udvarnálugyanis, ugy látszik, nem nagyon szerencsésen vá-lasztják meg azokat az embereket, akiket teljesbizalomra érdemesítenek, A Bojcsev-ügy még nemis ért teljesen véget és már a Pfaunenstiel-eset fe-nyeget zavarokkal. Az eset a kővetkező: Ferdinándbolgár fejedelem néhány évvel ezelőtt nővérének,Amélie herczegnönek ajánlatára, titkos irodájábanapidíjasnak felvett egy Pfaunenstiel nevü fiatalbajor embert, aki egy főerdész fia és kereskedő-segéd volt. Az intelligens fiatal ember nemsokáraaz iroda attaséja lett és a fejedelem teljes bizalmátélvezte. Pfaunenstiel egyszerre nevezetes udvariszemélyiség lett, a fejedelmet utazásain elkísérte,többek között Berlinben ott evett a német császárasztalánál és egész sereg érdemjelt kapott. A jómód és az előkelő állás megzavarhatta a fiatal em-ber fejét, mert röviddel ezelőtt könnyelmü adósság-csinálás és a bizalommal való visszaélés miatt el-bocsátották. Pfaunenstiel egyszerre eltünt Szófiából,amint mondják, nagy összeg végkielégítéssel, Nagyfeltünést keltett, hogy egy bizottság a lakásán soklevelet és iratot lefoglalt. Pfaunenstiel, akinekállitólag sok bizalmas iratról másolata van s többekközött sok bizalmas és érdekes részletet tud Sztam-bulov meggyilkolásáról, most közzé akarja tenniezeket az iratokat. Hir szerint, több idegen udvar-nál már fölajánlotta megvételre iratait.

— A pápa báránykái. Rómából irják, hogySzent Ágnes napján adták át a pápának a lateránikáptalan ajándékát, a két fehér élő bárányt, mely-nek gyapjából szövik a pápa által ajándékozandópalliumokat. A bárányokat a Sánta Agnese fuori lemusa templomban tartott ünnepélyes misén meg-áldották, azután a lateráni káptalan küldöttsége fel-vitte a vatikáni palotába, ahol átadta a pápának,aki a Szent Czeczilia-kolostorba küldte, hol a bárá-nyokat lenyirják és gyapjukat a megmondott czélraszövik,

— Öldöklő orvos. Karditzas közelében egythesszáliai faluban történt, hogy a lakosság, közt ki-ütött a himlő Az emberek megijedtek és az orvos-hoz szaladtak, hogy beoltassák magukat. Az orvosel volt utazva, helyettesítésére azonban vállalkozottaz apja, egy pópa. Beoltott egy egész sereg földmi-velőt olyan eredménynyel, nogy pár nappal rá bete-gei közül negyven ember meghalt, A török ha-tóság értesülve a borzasztó eseményről, a hivatlanorvost elfogatta •

— Mikor orvosnő az inspekcziós. Londonnakegyik női vezetés alatt álló kórházában történt mega következő eset. Mikor az intézet egyik orvosa meg-halt, a gondnokok azt határozták el, hogy állásátnői doktorral töltetik be. Találkozott is hamarosanegy 29 esztendős leány, aki megfelelt minden köve-telésnek és mindjárt szerződtették is. Eddig mindenrendben ment volna, de az első inspekcziónál na-gyon kényes fölfedezésre jutottak. Az inspekcziósorvosoknak ugyanis közös szobiban kellett tölteniük

Page 6: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

6. oldal. — Budapest, 1996. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, január 25.

az éjszakái, vagyis egy szobában kellett meghalniuk.Az egyik férfiorvos sehogysem tudott megbarátkozniezzel a gondolattal. A kisasszony azonban kijelen-tette, hogy ő annyira komolyan veszi hivatását, hogya nemi különbséget nem ismeri el akadálynak. Azorvos ur neje azonban nem bizott a kisasszony áll-hatatoságában és határozottan megtiltotta a férjé-nek, hogy együtt legyen szép kollégájával. Mit tehe-tett Tolna az orvos ur ? Kénytelen volt a kórházatelhagyni; elhagyott állását aztán egy másik nőveltöltették be, hogy többé elő ne forduljanak az in-spekcziónál olyan pikáns vitatkozások, mint amilyena szakadást előidézte.

— A szerb főudvarmester Budapesten. Ra-sics ezredes, a szerb király főudvarmestere madélben Belgrádból Budapestre érkezett. A pálya-udvaron Berlovácz budapesti szerb főkonzul vártaMa utazott vissza Belgrádba a szerb igazságügy-miniszter, aki két napot töltött Budapesten.

— Eltünt uri nő. Végh Karolin, TörökFerencz nyugalmazott táborszernagy sógornője há-rom nap előtt eltávozott a táborszernagy lakásárólés azóta nem tért haza. A rendőrség mindent el-követ az ötvennyolcz éves hajadon hollétének ki-fürkészésére.

— Az uzsorás halála. Törökszakoson —mint levelezőnk táviratozza — Korkogyán Pál.gazdaembert, aki faluszerte gyülölt uzsorás volt,három adósa a templom előtt botokkal agyon-verte. A gyilkosok azután önként jelentkeztek acsendőrségnél.

— Pánik a templomban. BarczelonábóJ távi-ratozzák, hogy ott az egyik templomban ma robba-nás történt, mely rettenetes ijedelmet keltett a hitekközött. Több asszony elájult. Azt hiszik, hogy va-laki rossz tréfát űzött a robbantással.

— Le az adóval. Ne higyjék a magyarok,hogy csak ők nem szerétnek adót fizetni. Másuttis sok galibát okoz az adó. Firenzében — mintlevelezőnk jelenti — tegnap este a Viktor Emánuel-térén mintegy kétszáz ember gyülekezett össze ésazt kiáltotta:

— Le az adóval 1E kiáltás közben a város belseje felé indultak.

A tüntetők "tömege egyre szaporodott, mig végreközbelépett a rendörség, hogy szétkergesse a zavar-gókat. Ez alkalommal egy rendőr megsebesült. Mi-után a tüntetők küldöttséget menesztettek a polgár-mesterhez, egyik részük eltávozott, a másik pedigas egyháztérre vonult, ahonnan a katonaság vissza-szólította őket. Hat embert letartóztattak ésekkor a nyugalom helyreállott.

— Szerelmi dráma. Lembergben tegnapnagy feltünést keltett egy szerelmi dráma, melyrőllevelezőnk a következőket táviratozza : Tegnap esteSmala Ottilia, egy fiatal csinos nő, aki Bécsből agyorsvonaton érkezett, elment egy hadnagynak, aSixtus-utczában levő lakására, akivel azelőtt bensőviszonyban volt. A lakáson azután szóváltásba ke-veredett a hadnagygyal és eközben fejbe lőttemagút. A szerencsétlen nő szörnyet halt.

— Bomba az apácza kolostorban. A cover-cianoi apáczakolostorban a napokban egy előkelőkülsejű ismeretlen nő jelent meg és a kapusnőnekátadott egy csomagot, hogy juttassa a fejedelemasz-szonyhoz. Sem ezt nem mondta, hogy mit tartalmaz,sem azt, hogy kicsoda ő, vagy hogy ki küldi Acsomagot átadták a fejedelemasszonynak, aki men-ten elgondolkozott azon, vajjon mi lehet a titokza-tos küldemény. Összehívta az apáczákat tanácsko-zásra. Az egyik apácza, aki hallott valamit rosszemberekről, olyanokról, akik dinamittal fejezik kigyűlöletüket minden létező iránt, figyelmeztetettarra, hogy a csomagban alkalmasint bomba van.Az apáczákat megszállottá az ijedtség, egy pillanatalatt mindnyájan szétrebbentek és szobáikba mene-kültek. Csak egy volt közöttük, aki összeszedveminden bátorságát, dobogó szivvel nyitotta ki a cso-magot. És kitűnt, hogy egy picziny skatulya vanbenne, ebben pedig hatezer Ura, egy ismeretlen jó-tékony férfiunak ajándéka a kolostor számára.

— 26.800 forint elsikkasztása. Schossber-ger Lajos földbirtokos jelentést tett a rendőrségnél,hogy uagykartali jószágigazgatója, Ottocska Géza26.800 forintot elsikkasztott, azután megszökött

Schossberger Lajos e hónap 19-én átadta a szó-ban forgó összeget a jószágigazgatónak, hogy vigyeel azt a fővárosba Schossberger Henriknek, aföldbirtokos édesapjának. Ottocska az nap a pénz-zel tényleg el is utazott az aszódi vasuti állomás-ról s azóta nyoma veszett. Sikkasztás miatt tehátföljelentette a földbirtokos Ottocskát, akiről a fő-városi rendőrség a következő személyleirást adta ki:

42131898 fk II.26.800 forint elsikkasztása után szökésben levö

Ottocska Gézaletartóztatandó.

Személyleirása:Születéshely : Gyula. Arcza: hosszas.Kora: 50 éves. Arczszine : sápadt.Vallása : rom. k. Haja : őszülő.Állapota : nős. Homloka : magas.Foglalkozása : jószágigaz- Szeme : szürkéskék,

gató. Orra: hajlott.Beszél: magyar, tót, német Szája: rendes,

franczia nyelven. Fogai: épek.Nagysága: közép. Bajusza: kis barna.Testalkata: jól megtermett. Szakálla: borotvált.

Ruházata : világos, drapp ruha, sötétkékvagy fekete téli kabát, fekete puha kalap. Kü-lönös ismertető jel: homlokán kis vágásnyoma.

Budapest, 1898. január 24-ón.Dr. Farkas,r. tanácsos.

Megjegyezzük, hogy Ottocskát mindenki de-rék, szorgalmas embernek ismerte és gazdája föl-tétlenül rnegbizott benne. Schossberger feljelentésé-vel egy időben a jószágkormányzónak már viseltdolgai is napfényre kerülnek. Ottocska Géza el-tünése ugyanis nagy ribilliót keltőit a baranyaine-gyei Gyula-pusztán, ahol Ottocska bérlő volt. Ittlakik a családja, mely tiz nap óta semmi hirt semkapott felőle. Most, hogy sikkasztása és szökésenyilvánvalóvá lett, kitünt az is, hogy a gyula-pusztaibérlő, aki a baranyamegyei gazdasági egyesület el-nöke is volt, százezer forintnál több adósságothagyott hátra. Mint pécsi levelezőnk táviratozza,Vanics Sándor főszolgabíró, egy Budapestről érke-zett detektivvel, ma Gyula-pusztára hajtatott, aholtöbb embert kihallgatott, de minden eredmény nél-kül. Innen Magyar-Peterdre hajtattak MikesJózsef bérlőhöz, aki harminczezer forintig van ér-dekelve. A sikkasztónak sok és nagy összegekrőlszóló váltója járt most le.

— Öngyilkosság a bankban. Bécsből telefo-nálja tudósitónk: Az itteni Wiener Bankverein-banma egy Strasser Miksa nevü magyar származásuember agyonlőtte magát. Azt mondják, hogy va-lami szerelmi ügy az oka a tragédiának, StrasserKulán, Bácsmegyében született.

= Krigner-féle Akacia arczcréme I forintért,szappan 50 krajczárért kapható országszerte a gyógy-szertárakban. Főraktára: Budapest, Kálvin-tér, Korona-gyógyszertár.

Mesterházy Kálmán — öngyilkos.Ismét egy ember, akinek oly nehéz volt

az élet, hogy nem birta elviselni. Két nap előttmég ő rendezte a Nemzeti Szalon tánczesté-lyét, melynek éltető lelke az ő vig kedélye volt.Ma is még hüségesen elment a Szikszaihoz ebédtáján, mint rendesen sörözni; barátjai közöttanekdotázott, legjobban maga hahotázván asaját burleszk, néha vaskos, de mindig jő izüötletein, aztán katonás lépésekben hazafelésietett, csakugy, mint máskor, hangosan, paj-kosan köszöntgetve jobbra is, balra is számosismerősének; otthon még elővette az ecsetjét,festett ábrándozott, hangulatokba merült és mi-kor négy óra felé kezdett a köd leereszkedniés besötétedett, vette a revolverét — és agyonlőtte magát.

Talán ezt is jó kedvvel, hangulat keltés-ből, nevetve tette. Hisz oly bolond az élet!Különösen egy bohémnek, egy festőnek, egy

nagy gyerekének, mint a milyen ő voltNaivan szőtte álmait, rajongott ideáljaiért

s nem értette az embereket, akik viszont őtnem értették. Azt hitte mindenkinek poétánakkell lenni és minthogy a legtöbben épen ennekaz ellenkezőjét vallották, szidta öket, veszeke-dett velők, mig végre megunta öket és kilépetta sorból.

Mintha csak kifogyott volna a tréfálkozás-

ból és végre; maga is komolyan vette volna azéletet, melyet kinevetett, talán azért, mertszive mélyén megvetette. A czinikusok lelkét— amilyen Mesterházy Kálmán is volt —nehéz megmagyarázni. Teli idealizmussal, ön-bizalommal, söt rajongással kezdette pályájátolyan időben, mikor nálunk még piktorságrakészülni, valóságos vakmerőség volt. A festőtmég a vándorszínésznél is kevesebbre becsülték,Annak is vándorolni kellett, megismerni vidé-keket, embereket az országban, de nem hogyszavakkal, hanem hogy színekkel, képekkel hir-desse a nemzeti géniusz dicsőségét.

Széchenyi István gróf azt mondta, hogya magyar fajnak nincs tehetsége a festéshezés még sokáig a nagy próféta után, egy kicsittalán napjainkban is, sokan haszontalan mes-terségnek tartják a mázolást, melyet legföljebbcsak kellemes időtöltésnek lehet tekinteni, nempedig élethivatásnak. De az isteni szikrát amü vésziélekben nem lehet eloltani se lenézés-sel, se indolencziával, se koplaltatással.

A szabadkai fiu nekiindult a világnak, ki-kaczagva a hitetlenket, a kétkedőket, utjábanlataposta a töviseket, melyek gyakran véresresebezték és minél nagyobb akadályokra talált,annál nagyobb ambiczióval, kitartással, majd-nem erőszakkal haladt előre. Nem volt akkormég iskola festők részére, csak a nagy ter-mészet. Ennek a nagy iskolájába kellett járniaz egyszerü kezdő alföldi magyar fiunak, hogymegtanulja a festészetet. Voltak már a hetve-nes évek elején is, kik Münchenbe, Párisbamentek tanulni,.de .Mesterházy sokat tartottarra, hogy későbbi külföldi tanulmányútja da-czára naturalista maradjon, még pedig a tős gyö-keres magyar fajtából.

: Nem kellett ő neki más, mint magyartájék, magyar viz, amelyet lefessen. Mindenszinében, minden hangulatában, humorában,komoly szerkesztésében, összes képein a magyarszem látása és magyar sziv érzése tükröződik.Különösen szerette a -Balatont.—

A balatonvidéki mocsarakát, gólyákat,nyírfákat és holdvilágos estéket festette. Annyi-szor ismételte ezeket a tájakat, hogy szintekonkurált az anyatermészettel, mely tudvale-vőleg szintén örökké ismétli önmagát. Mocsaraioly temészetesek hogy szinte megterem ben-nök a nád, hosszúlábu gólyái pedig annyiraélethüen álldogálnak a vizben, hogy az igazibékák is megijednének tőlük. Különösen büszkevolt az ő balatoni holdvilágára.

— Aki ezt látja az énképeimen, tehetségnélkül is .szerelmes lesz és ha egyebet nem tud,előveszi a gitárját és zenéjével kiolthatatlanvágyakat ébreszt- másokban, a félhőszárnyakonelvonuló Éndymion és Selena iránt.

Mesterházy megrögzött adomázó embervolt. Mindenre szeretett valami jóféle tréfávalfelemi. Mikor egyszer Vélenczéből hazatért,arra a kérdésre, hogy mit vett, azt felelte:lélegzetet.

De jellemzi őt, a müvészt, az a mondása,hogy egész Magyarországon csak ö tud meg-élni — levegőből.

A folyton változó levegő színeit senkijobban nem tudta festeni nálánál. A levegővibrálását, a benne levő millió hangulatot, afelhők árnyékvetéseit és az ég tükröződésétrögtöni inspiráczió szerint szinte végtelen vál-tozatokban tudta megörökíteni. El lehetett rólamondani,- hogy képének legtöbb tárgyát a le-yégőből kapta.

Utolsó napjaiban műtermében egy Erdő-részlet festésével foglalkozott, bükk- és nyír-fákkal, sötét, sürü lombozatos háttérrel. Tréfá-san jegyezte meg czinikus modorában:

— Jobb volna, ha magamat mindjárt rá-akasztanám— in effigie.

Szegény, szerencsétlen müvész! Ki hittevolna, hogy oly gyorsan beteljesedik rajta afátum? Maga sem, bizonyara. Hogy ma mára diszes, szőnyeges müteremből a morgue ré-mületes bonczasztalára kerüljön. Hiszen utolsóórájáig bizva bizott Ez a magyar müvész tra-gikuma. De küzdeni már nem volt képes. (F. J.)

Nem tartozott az agresszív erélyességü embe-rek közé s rabja volt gyorsan változó hangulatainak.Az utóbbi időkben rosszul ment a dolga, különö-sén azóta, hogy. feleségétől, Pongrácz Klári báró-nőtől elválva 4b. Képeit nem igen tudta már eladni

Page 7: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

Kedd, január 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 7. oldal.

s két képére, melyek a Nemzeti Szalonban lógnak,félesztendeje, hogy hiába várta a vevőt. Lassankintadósságokba keveredett s nagyon bántotta őt, hogytöbbnyire apró-cseprő összegekből álló tartozásaitnem tudja fizetni.

Feleségével eleinte békés egyetértésben élt, azasszony azonban elvesztette vagyonának nagy ré-szét, anyagi zavarok keletkeztek s a házastársaknapról-napra jobban elidegenültek egymástól.

Másfél évvel ezelőtt felesége elköltözött dunán-tuli kis birtokára, Mesterházy pedig uj lakást bé-rélt a Kinizs?i utcza 14. szám alatt, ahol 83 évesanyjával együtt lakott.

A feleségével való bizonytalan állapot azonbannem hagyta nyugodni s nagy foku idegesség vetteröt rajta.

Több izben emiitette is barátai elött, hogy főbelövi magát.

Felesége időközben visszaköltözött Budapestres ekkor barátai unszolására elhatározta, hogy ki-békül vele. Egyik legmeghittebb barátját, TelegdyLászló rajztanárt kérte fel közbenjárónak. De mind-járt az első kérdésnél, hogy hol találkoznak, meg-akadt a dolog. Mind a két fél a saját lakásán sze-retett volna tárgyalni. Végre hosszu huza-vona éslevélváltások után megállapodtak abban, hogy aNemzeti Szalonban fognak találkozni. Ez a talál-kozás tegnap este 7 órakor meg is történt, de haTelegdy néhány közömbös szót nem szól, ugy hang-talanul váltak volna el egymástól.

Sajátságos, egyiknek sem volt semmifélemondani valója.

Mesterházy este 9 órakor elment a NemzetiSzalonból s az utczán arról panaszkodott, hogynincs több pénze öt forintnál.

— Volna csak egy revolverem, bizony főbelőném magami

— Ne tégy bolondot öreg, — biztatta a ba-rátja, aki az adott körülmények között tartott attól,hogy Mesterházy szavának áll.

Ma délelőtt izent Telegdynek és nejének, hogydélután négy órakor várja őket a lakásán. Dél táj-ban benézett a Nemzeti Szalonba, majd a Szik-szayba, ahol nem talált a rendes társaságából sen-kit s ezért nem is soká maradt.

Ebéd alatt szótalan volt. Édes anyja egyrefaggatta, mi baja, de nem igen felelt, azt mondotta:fáradt.

Lefeküdt a dolgozószobájába s mikor feleségenégy óra előtt néhány perczczel megérkezett, mo-gorván fogadta,

— Isten hozta, tessék helyet foglalni. Ez voltminden, a mit mondott az asszonynak, ő maga el-nyujtózott a pamlagon s mintha azt várta volna,hogy felesége kezdje meg a tárgyalást.

Csöngettek, felugrott s kinyitotta az előszobaajtaját barátjának, Telegdynek.

— Szervusz, öreg!Mesterházy nem felelt, csak kezet adott.— Van odabent valaki?— Igen, volt a válasz szokatlan erős hangon.

S bevezette barátját.Telegdy beszélgetni kezdett a bárónővel, Mes-

terházy pedig idegesen járt-kelt a szobában s rájoksem figyelt.

— Csinos kis lakása van a Kálmánnak.— Ó, igen kellemes lehet, nagyon kellemes

lehet, bár egy kicsit szegényes.Mesterházy megállott egy pillanatra, mintha

oda figyelne, azután szó nélkül kiment az előszo-bába, az ajtót egész zajtalanul tévé be maga után.

Nehány pillanat mulva tompa dörrenés ráztameg az épületet.

Felesége és barátja kirohantak az előszobába• ott találták a szerencsétlent átlőtt halántékkala padlón fekve. A golyó a jobb halántékon be-ment s a bal halántékon kijött.

Az előhívott orvos és a központi ügyeletesrendőrtisztviselő már halva találták MesterházytKabátja belső zsebében egy Telegdy barátjáhozczimzett levelet találtak.

Azt irja ebben, hogy öngyilkosságának azidegbetegség és zilált anyagi helyzet az oka. Föl-kéri barátját, hogy öreg édesanyját támogassaés sorait • szavakkal végzi:

— Intézkedjél, hogy testemet, de különösenagyamat fölbonczolják, hogy fől ne támadhassakebben a czudar világban.

Emellett még egy kis czédula is volt, telenévvel, egyik után 5, másik után 10 frt zárójelbetéve. A névsor czime:

Adósságaim.A szegény öreg asszonyt fia öngyilkossága

annyira lesujtotta, hogy beszélni is alig tudott. Mes-terházyt, levelében kifejezett kivánságának elegettéve, fel fogják bonczolni.

Életrajzi adataiból adjuk a következőket:Mesterházy Kálmán 1857-ben született Sza-

badkán. Iskoláit Budapesten végezte s elöször azenészi pályára készült, de erröl a tervéről le kel-lett mondania, inert időközben a kezét törte.1871-ben a festészetre adta magát s rövid ideigkülföldön is járt. Gróf Zichy Jenővel egyetértve1882-ben sokat fáradozott azon, hogy a képzőmű-vészeteket a vidéken is népszerüsítse s Székesfehér-váron, Debreczenben és Kolozsváron szép sikerükiállításokat is rendezett.

Mesterházy Kálmán egyike volt a tehetsége-sebb tájképfestőinknek. Pályája kezdetén azon mo-dorhoz szegődött, melyet a franczia Corot tett ked-veltté az európai müvészetben. Csakhogy ő nemkövette szolgailag a mestert mindenben. Meg tudtaóvni az irány széles keretén belül saját egyéniségét,mely különösen a részletes kivitel józanságábanmutatkozott. A mocsaras tájak képét kedvelte leg-jobban ; előszeretettel tanulmányozván a törpe törzsüfűzfát, melynek égnek meredő száraz, vékony ágaicsöndben tükröződnek a posványos patak vizleplében,Szürke egében mindig valamely komoly hangulat boron-gott, mely nem maradt hatás nélkül a szemlélő lelkére.Eleinte kedvelté müveit; nevét is gyakran emleget-ték. Később azonban a vásárló közönség mások feléfordította kegyét és a szép törekvésü festő szomo-ruan látta napról-napra nagyobbodni elhagyatottsá-gát Talán ennek következtében unta meg az életet

A villamos fináncz.Amióta a lóvonatból villamos lett, sok min-

den megváltozott szeretett hazánk székes fővárosá-ban. Hiába, a technika századát éljük, amely lassan-kint fölöslegessé teszi az állati erőt s géppel végez-tet minden munkát. A lóvasúti lovak ugyan nemalakultak át villamossággá, hanem részben továbbfolytatják azt a müködésüket, amelyet a tudományoséletben lóerőnek neveznek, részben felvándoroltakBécsbe, ahol a mindent átalakító technika feldol-gozta őket. Igy alakul át a közlekedés virsliivé. Deátalakult sok más egyéb is.

Ma már nemcsak a viharos tengeren, hanema csöndes és szelid Damjanich-utczában is gyakoridolog a hajótörés, sőt Budapesten egymagában többa hajótörés egy hónapban, mint az Atlanti óczeánonegy esztendőben. Ez is a technikának a vívmánya.Mert a technika hajónak hívja azt a kis aczélpor-tékát, a mely a villamos sinek aljában együtt sza-lad a kocsival s magába szívja a központi áramot.Ennek a kis aczélnak a legfőbb foglalkozása, hogyeltörik. A tengeri hajótöröttek egy puszta szigetremenekülnek, a hol gyökerekkel és csigákkal táplál-koznak, a kerepesi-ut hajótöröttéi ellenben a Szik-szaiba szállnak ki, a hol a gyökeret spárgának ésa csigát osztrigának hivják. A rohamosan haladókor és a müveltség terjedése még a finánczot semhagyta meg az ő ősi mivoltában, hanem átalakí-totta öt pénzügyőrré, röviden püőrré.

Mikor a finánczból püőr lett, felfogta azonnalaz ő sulyát s kezdte megvetni a lóvasutat. Micsodasemmi is a lóvasut a nagy vasuthoz képest, ahol apüőr minden szép asszony bőröndjében szuverénhatalommal kotorászhat!

A püőr tehát megvetette a lóvasutat, de azértszabadjegygyel járt rajta. Ezt ugyanis nem ve-tette meg.

Nagyon fájt ez a lenézés a lóvasutnak. Hamár a fináncznak sem kell, hát ki az ördögnekkell ? Fogta magát és átalakult. Lett belőle villamosvasut, amely abban különbözik más vasuttól, hogyamig az elindul, rohan és megérkezik, addig a vil-

lamos csenget és áll, ismét csenget és ismét áll,folyvást csenget és folyvást áll. Szóval: ez a leg-állandóbb közlekedés. Ha a hosszu körutakon végigvagy husz villamos kocsi áll, ugy ezt a forgalom,lebonyolításának nevezik. A villamos vasut rend-kivül büszke erre az állapotra.

Igy történt, hogy kezdte lenézni a finánczotilletve pénzügyőrt s nem adott neki szabadjegyet.

Soha még ugy hordárt és Achillest nem ta-láltak sarkon, mint ahogy a villamos eltalálta apénzügyőrt.

Iszonyu még csak elgondolni is, hogy mittett vele!

A legczinikusabb hidegvérrel megszabadjegy-telenitette.

És ez a szabadság századában történt.A pénzügyőr megharagudott a villamosra a

kitört a háboru, amely aszerint, hogy tiz vagy többévig tart, tiz vagy több éves háborunak fog ne-veztetni.

Az előcsatározások már folynak. A harcztáraz ujpesti vonal.

Ujpest a Duna mellett fekszik s a Szunyog-szigeten kivül a palotai asszonyokról ismeretes, akika rajtuk levő száz szoknyán kívül semmit sem hoz-nak be Palotáról és élelmiszerek eladásával foglal-koznak, ök közvetítik a legsilányabb élelmi czik-keket a vásárcsarnokok és a közönség között

A püőrök mindezt tudták s az ujpesti vámnálrá sem hederitettek a régi lóvonatu kocsikra, hogyvan-e rajta megvámolni való ? Megnyugtatta öket,hogy palotai asszonyok ülnek benne. Hja, de ak-kor szabadjegyük volt!

A palotai asszonyok nem változtak s ma semhoznak be semmit a városba, de a pénzügyőr ha-ragszik a villamosra és fölszáll. Fölszáll és kutat. Ez-alatt a villamos áll akárcsak hajótörés alkalmával.A pénzügyőr pedig kikutat mindent: kosarat, ska-tulyát, szatrozt, batyut s szórakozik azon, hogy aközönség mérgelődik. Néha azonban a közönségmulat is. Mint például ma, amikor felszállolt apüőr s az ujpesti kocsiban 22 skatulyát talált, amelyek oki összefüggésben voltak egy vigéczczel.

— Mi van a skatulyában ? kérdezte a püőr!A vigécz szemei felcsillantak.»Egy vevő!" gondolta magában s igy szólt:— Parancsoljon helyet foglalni! Örvendek,

hogy a Rohstock és Nimmergrün czég legszebbmintáit bemutathatom uraságodnak. (Felnyit egyskatulyát.) Tessék nézni! A legfinomabb batisztzsebkendők valódi gunyáron. Tuczatja 6 forint 50krajczár. Méltóztassék ezt a szövést nézni. (A vilá-gosság felé tartja a zsebkendőt) Bámulatos technika!Szolgálhatok egy tuczattal ? (A püőr tagadólag int)Ugy, ez tehát nem tetszik. (Felnyitja a másodikskatulyát.) A legremekebb termékei a szepesi csipke-verő iparnak. Tessék nézni ezt a darabot! Valósá-gos költemény 1 Oly könnyü és üde, mint . . . (Apüőr félbeszakítja.)

— Ne meséljen nekem annyit! Mi van a többiskatulyában?

— Igen! ez megfogja nyerni tetszését (Kinyitjaa harmadik skatulyát, az utasok mind köréjükgyülekeznek és mosolyognak.) Törlőminták! Por-törlők, edény törlők, mosdótőrlők, butortörlők, padlótör-lők, ablaktörlők, kádtörlők, mosogatórongyok. Valódigunyáron ! A tuczatja 1 frt 20 krajczár! (Közderültség.A püőr szorongva nézi a kocsiajtót) Kérem, méltóz-tassék egy próbarendelést tenni, 10 százalék kassza-skontót engedek uraságodnak. (A püör kiugrik azajtón, le a kocsiról s be a laktanyába. A vigéczutána kiabál a kocsi elejéröl): Kérem, ne tesséksietni! Kérem! Egy szóra! Engedek még tiz per-czentet (A püőr a hivatalos szobából ráfogja apuskát, a villamos csönget és indul)

A vigécz : Igazán sajnálom, jó üzletet csi-nálhattam volna. Valódi gunyárakon.

•Amint értesülünk a villamos igazgatóság a

püör néven ismert forgalmi akadály elháritása czél-jából most már állandóan szerződtetett vigéczeketszándékozik az ujpesti vonalon utaztatni.

Feltételek: Büntetlen előélet, rotácziós nyel-vezet és legalább 15 skatulya.

Page 8: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

8 . oldal. Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, Január 2 5 .

SZINHÁZ ÉS MÜVÉSZET.* .Beugrások* • Vígszínházban. Hegedüs

Gyula hirtelen betegsége folytán tegnap, vasárnapdélután a .Chambeaudet állomás-ban Daroanrszerepét Gyöngyi Izsó és este. „ A harenf”-banBudi szerepét Balassa Jenő játszta. A közönség abeugrásokat elismerő tapssal jutalmazta.

* Örley Flóra Kecskeméten. A vidéki színpa-dok egyik kedvelt és szép tehetségü énekesnője,Őrley Flóra, vendégszerepelt a mult héten Kecske-méten. A kisasszony másfél évi pihenés után lépettujra színpadra s az ottani ujságok és a közönségnem győznek betelni dicséretével. Mint tudósitónk irja,a müvésznőnek erős, csengő hangja még jobban iz-mosodott, iskolája fejlődött, játéka, mint mindig,eleven, temperamentumos volt Örley Flóra négyestén át lépett fel a kecskeméti szinházban. Elsőeste „Lili"-ben, második este „Nánia czimszerepé-ben, majd a Párisi életben és a Csillaghullás Erzsiszerepében.

* Párisi premlére-ek. A Gymnase-ban bemutat-ták Abel Hermant „Les transatlantiques" czimüszínmüvét. A szerző be akarja mulatni ama szenzá-cziós házasságokat, amelyeket fiatal franczia arisz-tokraták amerikai milliomosnőkkel kötnek. Szerepeltetis a franczia fővárosban egy amerikai milliárdoscsaládot, de ahelyett, hogy az életből vette volnaalakjait, lehetetlen karrikaturákat állít a néző e l é . —A Renaissance-szinházban előadták D'Annunzio „Villemorte" czimü darabját, amelynek meséjét a napok-ban részletesen ismertettük. A bemutató a közön-ségre idegenszerüleg hatott.

Keresztelő szent János.— Sudermann legujabb drámája. — '

Nyolczezer ember ostromolta a berlini Deut-sches Theater irodáját, hogy jegyet kapjon Su-dermann Johannes-ének első előadására.

Már ezelőtt két évvel került bele az ujságokbaaz első hir, hogy a „Becsület" szerzője elmélyedt aKeresztelő szent János thémájába. Tehetségét ez-zel egészen uj oldalról kivánta bemutatni: egy ötfelvo-násos dráma, gondolta, esetleg alkalmas lehet arra,hogy vele Schiller örökébe lépjen. Ugyanakkor voltolvasható, szinte nap-nap után a lapokban, hogyGerhard Hauptmann mennyire van már az ő nagytörténeti tragédiájával: a „Geyer Flórián"-nal. Azseniális poéta darabja megbukott és most nem.sokkal jobb sors jutott osztályrészül Sudermannak.

A „Johannes" elkészült és a berlini czenzuranem engedte előadatni. Ez, mint már szokás, óriásihangulatot csinált a darabnak, olyannyira, hogymaga a német császár is figyelmessé lett rá és el-kérte a kéziratot. A legmagasabb figyelem eredmé-nye pedig az lett, hogy a czenzura tilalmát felfüg-gesztették és a Deutsches Theater szenzácziós: pre-miérejének mi sem állotta többé utját

Fény és illat veszi körül a Jordán völgyénekörök csodáit. Megközelítően visszatükrözni csak alegnagyobb poéták tudják. Mindnyájan, amikor méggyermekek — azaz költők — voltunk, elkísértük aMegváltót vándorutjain Galilaeában és Judaeában.És szerető, részvétteljes pillantással néztünk arra akülönös férfiura is, aki Krisztust megkeresztelte,aki daróczruhában járt, sáskával és vadmézzel táp-lálkozott, a sivatagban csodás dolgokat prédikált ésakinek végül meg kellett halira, mert egy szép ki-rálynő ugy akarta és egy királyleány a fejét kértejutalmul igéző tánczáért Mily csodálatos ős regényesmindez: szebb és nagyszerübb Hellász és Rómaminden történeténél !

És ehhez a tárgvhoz mert nyulni Sudermann,a hideg rationalista, az uj-berlini Juvenális, akimegírta a „Szodoma végé"-t, ezt a borzalmas vá-dat, amely nem is szatíra többé, hanem maró vit-riol. A századvég rókaravaszságu intelligens gyer-meke, akinek nincsenek többé álmai, meséi, illúziói,bele akart kontárkodni a középkori egyházi drámanaiv, jámborhitü költőinek mesterségébe!

A darab Krisztus születése után a 29-ikévben játszik. Magunk előtt látjuk János rabbinust,aki az embereket Jordán-vizzel meg-

A szegény zsidó népből emelkedett ki, hogy ujtant hirdesssen, egy olyan tant, amelyei mégmaga sem ismer. Csak sejti, kegy valaminek jönnekell. A törvény merev és arait, a nép fáradt meg-tört és nyomorult. Jönnie kell valakinek, aki a né-pet megváltja. János ezt a Messiást ugy képzeli,mint egy pánczélos vitézt, egy erős, hatalmas királytA nép már Keresztelő szent Jánost tekinti az ujüdvösség meghozójának és abban, amit tesz, csodá-kat lát, amelyekben hinni szeretne. De ő becsületesszivének fölháborodásával utasitja vissza azt a hitet,hogy ő volna a várvavárt Messiás, Ő csak elő-futárja annak, aki nálánál nagyobb leend és aki elfog jönni.

János a régi törvényekről, melyeket a farizeu-sok féltékenyen őriznek, mit sem akar tudni Demit akarna a helyökbe tenni, még maga sem tudja.Egy Galilaeából érkező ismeretlen férfiu szájábólhallja először az igét: „Törvénynek és áldozatnakis fölötte áll a szeretet !”

Szeretet! Mi ez ? Csak hallja, de nemérti . . .

A nép őt szemelte ki, hogy Heródes királyt,aki testvérétől elrabolta a hitvest, Heródiást, meg-akadályozza abban, hogy e házasságtörő nővel be-lépjen a szent templomba az egyház áldását köve-telve bünös frigykötésükre. János szemére lobbantjaHeródiásnak, hogy a királylyal bünös viszonyt foly-tat. Az asszony erre igy felel:

— Te nem tudsz az emberekkel érezni, mertfölöttük állasz és nem tudsz szeretni!

— Te is szeretetről beszélsz ? kiált fől János.Ismét szeretet? Mi ez? Csak hallja, de

nem érti . . .Később egy halásztól tudja mag, hogy a

Messiás nem villogó karddal és aranyos pánczéllaljő, mint ahogy ő hitte, hanem egy szerény ács fiaés nazaréthi Jézusnak hivják. Tanítja pedig azt,hogy szeressük ellenségeinket! . . .

Tehát ismét szeretet? János még mindignem érti, de valami isrmeretlen érzés megragadtalelkét

És a mikor közeledik a király Heródiással ésbevonul a templomba, és a nép azt kiáltja, hogykövezzék meg, János fölkap egy követ, de e pilla-natban eszébe jut a nazarétbi tanítása és megren-dülve ejti ki kezéből a követ.

Heródiás királyasszony leánya, Salome, szere-lemre gyül János iránt, de ez ridegen elutasítja maagá-tóL Mikor erre a kis kígyó egy lakomán, a melyet atyjaVitellius római követ tiszteletére ad, pokoli csábbaltánczol s megbontja vele Heródes eszét is, ez meg-engedi neki, hogy kívánjon jutalmul bármit. Salomenem kiván sem csillogó tükröt, sem diszes haj-éket,hanem kivánja Keresztelő szent János fejét arany-tálon. Jánost erre lefejezik, kunt az utczán pedigörömrivalgás hallsaik, a nép hozsannát kiált éspálmaágakat lenget, mert nazaréthi Jézus bevonulta városba és fönn a fejedekai palotában Heródesmegrendülve hallgatja a nép örömzsivaját

Ime, ez keresztelő Szent János szomorujátéka.Tragédiája az előfutárnak, a nagynak, aki egy nagyob-biknak készíti elő az utat. De még nem tragikaihős, mert nem cselekszik, -csak kontemplál és ha-boz. Tragikai vétségét nem látjuk. Nem azért halmeg, mert az erkölcs nevében szembeszállott Heró-deszszel, hanem meghal egy visszautasított nő bor-zasztó szeszélyéből. Sudermann nyilván abban látjatragikai vétségét, hogy akkor, amikor Heródes a ke-zében volt és a nép halált kívánt fejére, 0 Jézustanítására gondolva, kiejtette kezéből a követ ésezzel a szeretet uj igéjének áldozatává lőn. De tud-juk, hogy halála ezzel a jelenettel sem áll közvetlenösszefüggésben.

Lessingnek kell igazat adnunk, aki egy he-lyen azt mondja, hogy a kereszténység történetébőlmerített drámák soha sem lehetnek igazi drámák,mert hibátlan, szelid lelkü hőseiknek nincs valódivétségük.

Sudermann tulbecsülte erejét, midőn a „Johan-nes* megírásához fogott és a darab virtuőz tekni-kája, valamint nehány jelenetének szellemessége nemváltoztat azon a tényen, hogy a .Johannes" nemtragédia — csak passziójáték !

FŐVÁROS.(A budai kábelvasut szerződése.) A föváros

vasuti albizottsága. Waszilievits János tanácsoselnöklete alatt ma délután tárgyalta a kábelvasutérdekeltjei részéröl bemutatott szerződés tervezetétA bizottság kimondta, hogy a vasut kizárólag közutijelleggel építhető fel Az építési tőkét 2.792,000forintban állapították meg; a költségek elszámolan-dók, kivéve a 350,000 forintban meghatározott ala-pítási költséget. Az engedélyidőnek kilenczven esz-tendöben való megállapításához a bizottság hozzá-járult, valamint ahhoz is, hogy a megváltás joga be-következhessék az .elsö 45 év lejártával. A megvál-tás feltételei és módozatai olyanok, mint a többiközuti vasutaknál.

A szegények ügye.A mult esztendő utolsó közgyüléseinek egyi-

kén heves interpelláczió és vita tárgya volt a fővá-ros szegény ügye. A köztörvényhatósági bizottságegyik tagja tett panaszt a tanács közjótékonyságiügyosztálya ellen, amiatt, hogy a szegények ügyenincs kellőképen rendezve.

A felszólalásra most készült el a felelet: azügyosztálynak mult esztendei működéséről való be-számolója.

A legérdekesebb ebben az a leleplezés, hogya kórházakból kiszorult lábbadozó betegeket, sőt anem közveszélyes elmebajosokat is szegényhá-z a k b a n helyezik el, mert erre példát nem igentalálni.

A jelentés részletei egyébiránt ezek:A főváros szegényházaiban 1035 férfi, 1431

nő, az árvaházakban pedig 334 fiu és 119 leányvan elhelyezve.

A profeszionátus koldusok és munkakerülőknapról-napra ijesztő módon szaporodnak. A rendőr-ség a kihágási törvény alapján nem boldogul velökszemben, s az állam feladata volna, hogy a folytonnövekedő bajon segítsen.

A tanácsi ügyosztály kéri is a polgármestert,tegyen lépéseket a kormánynál egy kényszer-do-logház és egy uj j a v i t ó intézet felállitása ügyében.Az elsőben a munkakerülőket, a másodikban az el-züllésnek indult kiskoruakat helyezzék el.

Ezenkívül még egy olyan munkásházra isszükség volna, amelyben munkát nem kapó tisztes-séges szegény embereket dolgoztatnának, megfelelődijazás mellett, hogy az alkalmaztatás hiján szüköl-ködők, ne legyenek kénytelenek alamizsnáért alkal-matlankodni.

Végül emliti föl a jelentés a legszembeötlőbbdolgot, azt, hogy a főváros szegényházait kórháziczélokra is használják.

A főváros a kormánynyal, ez meg a főváros-sal szeretne uj kórházat építtetni. A különféle üze-netváltások közben ugy megtelik minden kórház,hogy a betegeket.ki kell telepíteni, a szegényháza-kat tehát megrakják gyöngélkedőkkel.

Az Erzsébet szegényházat pedig valami kór-házi megfigyelő osztálylyá alakittották á t : a nemközveszélyes elmebetegek számára.

A jelentés adatai közül különösen az utóbbita közgyülésen is szóvá teszik.

VIDÉK.* (Bizalom a kormánynak.) A soproni szabad-

elvüpárt e hónap 23-án nagygyülést tartott, amelybőla következő táviratot küldték báró Bánffy Dezsőminiszterelnökhöz:

„A soproni szabadelvű párt mai nagygyűlésea hálás ragaszkodás és őszinte hódolat által meg-érlelt bizalom megnyilvánulását küldi meg Nagymél-tóságodnak és a bölcs vezetése alatt álló kormányminden tagjának, Köszöntjük Nagyméltóságodat, megaz összminiszteriumot, a lefolyt hároméves sikerek-ben gazdag kormányzás után, áthatva annak tuda-tától, hogy minden hazafit lelkes hódolatra kész-tet az a politikai előrelátás és bölcseség, amely-lyel Nagyméltóságod és miniszteriuma előbbrevitte a haladásnak és az ország anyagi jólé-tének az ügyét A királyi bizalomnak fel-emelő birtokában olyképen gondozza Nagyméltó-ságod a hazafiui érzés és a nemzeti öntudat teljeskiépítését, hogy az európai kulturnépek nap-nap utánláthatják életerejében • megizmosodni, sulyában éstársadalmi erejében megnövekedni szeretett hazánkatEnnek elöbbrejutásáért áldozott hazafiui munkássá-

Page 9: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

Kedd, Január 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 9. oldaL

gában kérjük, számítson Nagyméltóságod és minisz-teriuma mindenkoron hálás és odaadó ragaszko-dásunkra.

Sopron, 1898. január 23-án.Dr. Hania József, pártelnök.Dr. Berényi Pál, pártjegyző.

* (Mározius 15-ike Kolozsváron.) Kolozsvárona márczius 15-ét ünneplő állandó bizottság ma ülésttartott, melyen elhatározták, hogy a félszázados év-furduló alkalmával az egész napot, az egyletek éstestületek közreműködésével, általános és nagy-szabásu ünnepségekkel ülik meg. Kivonulnak ezalkalommal az iskolák a az egyetem hallgatói is. Avárosháza erkélyéről Hegedüs István budapestiegyetemi tanár fog beszélni; ő beszélt 25 évvel ez-előtt is. A délután folyamán dr. Márky Sándormond emlékbeszédet; E. Kovács Gyula egy alkalmikölteményét fogja elszavalni; Palóczy Lajosné éne-kel ; Nagy Mariska zongorázik. Este általános ki-világítás, banket és díszelőadás.

* (Mandel Pál nyilt levele.) Az alsólendvaimandátum megsemmisítése alkalmából Mandel Pál,aki az utolsó választásnál Marsovszky Endrévelszemben kisebbségben maradt, ma nyilt levelet in-tézett az ő volt választóihoz. A nyilt levélben hi-vatkozik a törvénytelen mandátum megsemmisitésé-ben rejlő erkölcsi elégtételre és másrészt felhívja akerület figyelmét arra a körülményre, hogy amit anéppárt a választásokon izgatva hirdetett, abból aletelt másfél esztendő alatt semmi sem valósult meg.A szabadelvü párt nem bántotta az egyházakat, anéppárt pedig semmit, de semmit sem csinált.Éppen azért Mandel Pál felhívja az alsó-lendvaikerület választóit, hogy a várható uj választás al-kalmával ne hagyjak magukat megfélemlíteni vagymegtéveszteni, hanem — bárki legyen is a szabadelvüpárt jelöltje — vigyék zászlóját diadalra, Ő, aki akerületet a mult országgyülésen képviselte, mindenkörülmények között megőrzi ragaszkodását voltválasztóihoz.

* (Itt és ott.) Gróf Szapáry Lászlóról egykőnyomatos ujság alapján megirtuk, hogy tegnapBudapestre érkezett. E hir azonban tévedésen ala-pul. A fiumei kormányzó most még a fiumei hiva-talokat vizsgálja és csak holnap jön Budapestre.

(Szabolcs vármegye közgyülése.) Szabolcs vár-megye törvényhatósági bizottsága, báró FeilitzschBerthold főispán elnöklése alatt ma közgyülést tartott.A gyülés elején felolvastál: Perczel Dezső belügymi-niszter leiratát, melyben tudatja, hogy a szocziálistamozgalmak miatt katonaság kiküldését szüksé-gesnek nem látja és a szocziálisták lapjaik-tól a postai szállítást meg nem tagadhatja;a közgyülés a miniszter leiratát tudomásul vette.Ezzel kapcsolatban azonban elhatározták, hogy egyhazafias irányu néplap minden egyes számából két-ezer ingyenpéldányt fognak kérni a minisztertől. A48-adiki események félszázados évfordulójának meg-ünneplését, Mezőssy Béla képviselő indítványáraelhatározták. Budapest fővárosnak az obstrukczióravonatkozó átiratát — mint ez idő szerint már tárgy-talant — mellőzték és levéltárba helyezték.

TÖRVÉNYKEZÉS.= Császárváró csőcselék. Ezt a czimet adta

Rádi Sándor a Népjog-nak elnevezett szocziálistaujságban annak a közleménynek, amelyben kikeltaz ellen a lelkes fogadtatás ellen, amelyben a fő-város lakossága Vilmos német császárt részesítette.A királyi főügyészség osztálygyülöletre való izgatástlátott e czikkben és perbe fogta ugy Rádi Sándort,mint Safranek Istvánt, a ki az izgató közleménytnémetre fordítva, kiadta „Volksstimme" czimü lap-jában.

Ma tartották meg ebben a sajtóperben az es-küdtszéki tárgyalást, amelyen Zsitvay Leó elnö-keit. A vádhatóságot Baumgarten Izidor királyií.gyész képviselte, a vádlottakat dr. PollácsekSándor ügyvéd védte.

A vádlottak kihallgatása után felolvasták avádlevelet, amelyben a királyi főügyészség a kö-vetkező kitételeket inkriminálja:

„Minket, munkásokat, szoktak a csőcseléknévvel megtisztelni. Visszautasítjuk és most a bur-zsoázia képébe vágjuk ezt az ocsmány szót Ki a

csőcselék? Az-e, aki rongyos, éhes, tudatlan, mert• polgári gazemberét, a pénzes zsák alávalólovagjai minden erkölcsi és anyagi javát eltulajdo-nították ? Vagy az-e, ki embertársait erkölcsileg csanyagilag megrabolja ? Ki a csőcselék ? Az-e, akilopja a napot, mert nem kap munkát, mert a mun-kaeszközök tulajdonosai kilökték az utczára? Alá-való emberi söpredék ! Ordítsatok torkotok szakad-táig, üvöltsetek, hogy az égig hasson, éljenez-zetek, tapsoljatok, ugráljatok, ünnepeljetek, vi-lágitsatuk, mert jön ő, az Isten kegyelmébőlvaló ! Meggyalázói az emberi méltóságnak, utálattal,megvetéssel fordul el tőletek mindenki, aki nemakarja a teremtés koronáját, az embert, önmagábanmeggyalázni. Ti vagytok a csőcselék, hasoncsuszóférgek, császárváró burzsoák !„

A czikkek felolvasása után Rády beismerte,hogy ö irta meg a czikket magyarul és Safraneketbizta meg a német fordítással. A bizonyítás után aperbeszédekre került a sor. Dr. Baumgarten Izidorkirályi ügyész vádbeszéde és dr. Pollacsek Sándorvédő beszéde után az esküdtek visszavonultaktanácskozásra. Megválasztott főnökük Biró Tamásfél óra mulva kihirdette a verdiklet, amely azon-ban oly logikátlan volt, hogy az elnök sehogy-sem tudott eligazodni rajta.

A kérdésekre ugyanis ezt a választ adták azesküdtek:

1. Van-e izgatás a Népjog czikkében ?11 igen, 1 nem.

2. Rádi a szerzője e czikknek?12 igen.

3. Vétkes-e e czikk miatt Rádi?10 igen, 2 nem.

4. Van-e izgatás a Volksstimme czikkében ?11 igen, 1 nem.

5. Szerzője-e Rádi e czikknek ?11 igen, 1 nem.

6. Szerzője-e Safranek is e czikknek ?5 igen, 7 nem.

7. Vétkes-e e czikk miatt Rádi ?9 igen, 3 nem.

8. Vétkes-e e czikk miatt Safranek ?•9 igen, 3 nem.

Vagyis azt mondták ki érthetetlen módon azesküdtek, hogy Rádi mindakét czikk dolgában vét-kes és vétkes Safranek is, noha ő nem szerző.A biróság dr. Pollacsek felszólalására visszaküldteaz esküdteket, hogy a 6. és 8. kérdésre ujbólszavazzanak. A tizenkét esküdt másodszor tanács-kozott és ismét akként döntött, mint először. Erreaz elnök kijelentette, hogy a verdiktben nincs logika,miért is tegyenek inditványt a közvádló és védő.Baumgarten kir, ügyész Safranek tekintetében azitélethozás felfüggesztését s az ügynek reá nézve ujesküdtszék elé való terjesztését indítványozta, migdr. Pollacsek Sándor azzal a kéréssel állt elő, hogya törvényszék egyszerüen mentse fel Safraneket. Haazonban ez pein volna lehetséges, maga is hozzá-járul a közvádló előterjesztéséhez.

A sajtóbiróság Safraneket illetőleg az ügyetuj esküdtszék elé fogja terjeszteni és csak a má-sik vádlottra nézve hozott itéletet. Ezzel Hadi Sán-dort két izgatás vétségeért négy havi állam fog-házra, továbbá 60 forint pénzbüntetésre, esetleg(államfogházról lévén szó) még két havi fogságraitélte.

= Hivatali sikkasztás. A budapesti törvényszékma másfél esztendei börtönre itélte EnesseyGábor adótisztet, aki a fogyasztási adóhivatalnálpénzkezeléssel volt megbízva és a kincstárt 2200 fo-rint erejéig megkárosította. Enessey azzal védekezett,hogy alkoholizmusban szenved és a sikkasztást be-számithatatlan állapotban követte el A biróság eztaz alkoholizmust nem mint beszámítást kizáró okot,hanem mint nyomatékos enyhitő körülményt vettefigyelembe és a 92. szakaszt alkalmazta. Enesseybüntetéséből a vizsgálati fogság által öt hónapot ki-töltöttnek vett. Az elitéltet, aki föllebbezést jelentettbe, nyomban szabadlábra helyezték.

= Sikkasztó „gentleman". A budapesti tör-vényszék négy rendbeli sikkasztás büntette és egyrendbeli párviadal vétsége miatt helyezte vad aláPogány (Weimann) Jákót, aki a vád alá helyezőhatározatban megnyugodott A vadhatározatból

nem tünik ki. vajjon Pogány ur csak a sikkasztásután verekedett-e, avagy akkor követte-e el a sik-kasztást, midőn lovagias ügyét már szépen elintézte.

= Korotnai Árpid. A sokat emlegetett dr.Korotnai Árpádot egyik pácziense tudvalevőlegsikkasztás büntette miatt panaszolta be, mert Korot-nai a rábizoit értékpapírokat többszöri kérésére semadta neki vissza. Vád alá is helyezték sikkasztásmiatt. Korotnai fölebbezett a vád alá helyező hatá-rozat ellen s a királyi tábla most több körülményyfölderítése czéljából pótvizsgálatot rendelt el. Apótvizsgálat vezetésével Drill Béla vizsgálóbirótbízták meg.

A miniszteri titkár bűnpere.A külföldön nemrég letartóztatott Petiké

László volt miniszteri titkár bünpere nemsokáravégtárgyalásra kerül. A Pettkó által elsikkasztottösszeg körülbelül 62.000 forint, amely összeg-ből a vádlott néhány ezer forintot megtérített. Atöbb ivre terjedő vádhatározatból kivonatosan közöl-jük a következőket:

Fogvalevő Pettkó László budapesti születésü,ágostai evangelikus vallásu, 43 éves, nős, büntetlenmultu, volt miniszteri titkár a büntető törvénykönyv462. §-ába ütköző s a 463. §. szerint minősülő hivatalisikkasztás büntette; továbbá a büntetőtörvény-könyv 401. §-ába ütköző s a 402. §. szerintminősülő három magán-okirathamisitás bün-tette ; a büntető törvénykönyv 379. szakaszába üt-köző három csalás büntette, végül a büntetőtör-vénykönyv 333. és 336. szakaszaiban körülirt lopásbűntettének kivérlete miatt vizsgálati fogságánakfentartásával vád alá helyeztetik.

Mert:Az Országos Törvénytár szerkesztősége az

1883. évet megelőző időben egyesítve volt a Buda-pesti Közlöny hivatalos lap szerkesztőségével; azelőbbinek teendőit azonban már 1878. év óta PettkóLászló végezte, aki abban az időben segédfogalmazóvolt a budapesti királyi itélö táblánál. A Törvénytárszerkesztésével járó teendők szaporodása miatt akét munkakör teljes különválasztása vált szüksé-gessé, ami 1883-ban meg is történt és az OrszágosTörvénytár szerkesztésének teendőivel Pettko Lászlótbízták meg, akit ugyanakkor miniszteri titkárrrá ne-veztek ki. Mikor a belügyminiszterium a szerkesztő-ség által sajtó alá rendezett törvények és rendele-tek elárusitása körül a házi kezelést léptette életbe,ezzel a kezeléssel is Pettkót bízták meg.

1894. deczember havában Tokaji NagyKálmán helyettes szerkesztő „bizalmas" följelen-test küldött Huszár Kálmán miniszteri tanácsos-hoz, amelyben azzal állott elő, hogy Pettkó Lászlóa belügyminiszterium kiadásában megjelenő Tör-vénytár kiadványaiból befolyó jövedelem nagyrészét a saját czéljaira fordítja.

E följelentésre a szerkesztőség ügykezelésénekés. pénzkezelésének megvizsgálására bizottságot küld-tek ki, amelynek tagjai voltak: Huszár Kálmán mi-niszteri tanácsos, Farkas Zoltán titkár, GagolákJózsef számtanácsos és Szaklóczay Mihály szám-ellenőr, akik nagy szabálytalanságokra és hiányokrajöttek rá és ennek következtében a miniszteriumPettkó Lászlót állásától felfüggesztette.

Pettkó László kihallgatása során késznek nyi-latkozott a megállapítandó hiány fedezésére, s édes-anyja le is tett e czélból 5000 forintot.

Pettko Lászlót rendőri felügyelet alá helyeztékugyan, de mégis sikerült a fővárosból külföldreszöknie.

A belügyminiszterium részéről eljárt szakkö-zegek folytatták a vizsgálatot és 61688 forint 02krajczárban állapították meg azt a kárt, amelyPettkó László eljárása következtében fölme-rült. Minthogy ez a hiány csakis akként keletkez-hetett, hogy Pettkó László a hivatalánál fogva ke-zéhez jutott pénzértéket jogtalanul eltulajdonította,tehát azokat elsikkasztotta;

minthogy a sikkasztás fölfedezésének meghiu-sitására az egyes számlákat és nyugtákat meghami-sította, jogosan vádolható ugy a hivatali sikkasztás,mint a magánokirathamisitás bűntettének elköve-tésével.

A csalás miatt emelt vádnak az az alapja,

Page 10: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

10. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, január 25.

hogy az államkincstárt fordítási dijak czimen na-gyobb összeg erejéig megkárosította.

Lopás kísérlete miatt azért helyezték vád alá,mert Pettkó László 1894. évi deczember hó 14-éneste, az ellene meginditott vizsgálat idejében a szer-kesztőség raktárhelyiségét lakatossal jogtalanul fel-nyittatta abból a czélból, hogy az oda korábban be-csempészett kiadványokat onnan elvitesse és a sajátrendelkezése alá vegye.

Pettkó László ellen a vizsgálati fogság fen-tartását a cselekménye sulyos voltánál fogva meg-határozott büntetési tétel és az a körülmény indokoljameg, hogy a terhelt e]őzőlcg megszökött.

A végtárgyalápon Fekee Gyula biró fogelnökölni. Pettkó László védelmét Eötvös Károlyügyvéd vállalta el.

Szimon Anna gyilkosa.(Filippopolisz, január 22.

A hamiseskü napja volt. Bojcsev kapitánykörülbelül egy tuczat uj mentő tanut hajszoltatott felés ezeknek a többsége meg volt vesztegetve. Ezpedig nem valami titok, amelyet kifecsegek. Min-denki tudta ezt a városban és a törvényszéki terem-ben, a birák is tudták és mindenki nyíltan beszélerröl. A pénzt Bojcsev gazdag apósa adja : a pópa.Ez a dolog már sok ropogós ezresébe került, demindez nem használ semmit. Az egyetlen haszna aza kétes értékü élvezet, hogy a pert végighallgathatjaés meggyőződhetik róla, hogy a birák nem veszikkészpénznek az ő hamis tanuinak a vallomásait, sőtel sem hiszik azokat.

A mai tanuk egyike, a szófiai pristav, akinélSzimon Anna lakott, azt iparkodott bizonyitgatni,hogy a leány nemcsak Bojcsevvel, hanem más fér-fiakkal is érintkezett. Azt azonban elhallgatta, amitpedig biztosan tudott, hogy Bojcsev annak idejénkísérletet tett az ő és Szimon Anna gyermekének, a kisEugeniának a meggyilkolására. Amikor egyszerAnna elutazott, odaadta a gyermeket egy „angyal-csinálónak." A midőn Anna visszaérkezett, tu-datta vele, hogy a gyermek meghalt. Annaerre gyászuliát öltött. Egy ismerősének a köz-benjárására azonban néhány nappal későbbmegtalálta a gyermeket félig kiéhezett állapotban.A pristav, aki ezekről tudott és ismételve elbes^élto,most Anna ellen és nem Bojcsev ellen vallott.

A halotthalvány, dadogó Hanazursky had-nagy, aki az anyja miatt nem akar beszélni és más-részről ugy a szülein, mint társán Bojcseven is se-gíteni szeretne, szintén különös alakja volt a tár-gyaló teremnek. Nem tehetett egyebet, mint hogy azemlékező tehetségében hézagokat fedezett fel.

Annak a gazdának a vallomásait, aki 600Napoleon-aranyért vallott Bojcsev mellett s kirőlmár volt említés, teljesen megdöntötték a többizsandar vallomásai.

Kár, hogy a törvényszék az államügyész arnazindítványát, hogy a Bojcsev szökési kísérletére vo-natkozó jegyzökönyvet felolvassák, nem fogadta el.Bojcsev ugyanis ott előadta, hogy a ruméiiai hatá-ron Törökországba akart szökni és aztán a macze-doniai határon Küstendilnél vissza akart térni. Eus-tendilben a barátai várták volna, akikkel Szófiábament volna, hogy ott valakin, „aki nem mindig idő-zik Szófában/' mcgboszulhassa magát.

Ennek az előadásnak az lett volna a czélja,hogy a rendkivül félénk fejedelmet megijeszsze,mintha ellene Bojcsev érdekében összeesküvéstszőttek volna.

Ilyen kétségbeesett és ravasz eszközökhözfordult Bojcsev, hogy magán segítsen.

Mindez azonban hasztalan és hiábavaló. Abirák én az államügyész komolysággal és méltóság-gal felelnek meg a hivatásuknak. Az államügyészma késő este fejezte be a beszédét. Azzal a kíván-sággal fejezte be, hogy emeljék fel az esküdtszékbüntetését s illetve az életfogytiglani börtön helyettmondják ki a halálbüntetést Bojcsevre.

És ha a biróság nem is fogadja el az állam-ügyész indítványát, annyi bizonyos, hogy az előbbiitélet fennmarad.

Mindazonáltal Bojcsev még egy pillanatra semjött ki a sodrából. Ennek az embernek nincsenekidegei. Emlékeztet arra a nemrégen főbelövésre itélt

rablófőnöke, Brkicsre, aki másfél érig kenyéren ésvizen ólt a börtönben, ahol nehéz lánczokkal volt afalhoz odakovácsolva és ennek daczára egész vad-sága és testi ereje az utulsú pillanatáig megmaradt.

*A mai tárgyalásról a következő távirati tudó-

sitást kaptuk :Filippopolisz, január 24.

A mai tárgyaláson folytatták a perbeszé-deket s most a védelmé volt a szó.

Bojcsevnek mind a két védője erősenhangsulyozta a gyilkossági ügy politikai ol-dalát. Dr. Bojcsev azt mondja, hogy a rend-őrség a külföld heves támadásai következtébenelvesztette a fejét s Bojcsevet keritette hatal-mába, hogy áldozatuk legyen. Popov, a másikvédő a kapitány teljes ártatlansága mellettkardoskodott. Szimon Annát vadállatnak ne-vezte, aki Bojcsevre vetette magát. Ezért azelnök rendreutasitotta.

Popov ezután az Osztrák-magyar kon-zulátust támadta meg és azt mondta, hogyaz összes terhelő tanukat előbb a konzulátus-nál hallgatták ki.

Mire a jelenlevő konzul, báró Rodichodakiáltotta:

— Ön hazudik!Genadicv ügyvéd, a kis Szimon Eugénia

kártérítési képviselője, rámutatott arra, hogy aza csendőr, aki szombaton Bojcsev mellett val-lott, ugyanaz, aki annak idején hamis jelen-tést tett Szimon Annáról és azt mondotta,hogy Anna egy másodosztályu vasuti jegygyeiFilippopoliszból elutazott.

SPORT.+ A nizzai versenyek. A mai (negyedik nap)

versenyeinek legérdekesebb száma a Grand prixde la ville de Nice volt, egy 20.000 frankkal díja-zott, 40.00 méter távolságu akadályverseny handicap.Győztese angol ló, a Mr. A. Mailer Detonator-jalett, amely 72 kiló sulylyal a nyergében, igenkönnyen verte le a vicomte de Beugnot Sarcelle-jét (69 kiló); harmadik a báró Lamartiniere Sa-voyard-ja (67 kiló) lett. A legközelebbi s egyuttalutolsó versenynap, szerdán lesz.

FARSANG.Készülődés az athléta-bálra. A meghivók zömét

már szétküldte az athléta-bál rendező-bizottsága. Abál iránt nemcsak a főváros előkelő köreiben, hanema vidéken is "élénk az érdeklődés, ugy, hogy alaposa remény, hogy az athléták idei bálja méltó utódjalesz a lefolyt negyedszázad athléta-báljaínak. Ezalkalomra ifj. Rózsa Kálmán sikerült keringőt aján-lott fel „Flirt" czimmel a rendezőségnek.

Protestáns-bál.A Vigadó termében ma este zajlott le a far-

sang egyik legszebb és legjobban sikerült bálja; aProtestáns-bál. Nem volt ez az ugynevezett nagy-szabásu tánczestélyek közül való mulatság ; semmipazarlás, semmi felesleges költekezés és mégis amaga egyszerüségében imponáló volt. A táncz-rendre sem költöttek százakat, egy karton kis füzet,rajta kél kis árva, jelezve a jótékony czélt, melyrea jövedelmet fordították. A bálanyai tisztet a követ-kezö hölgyek töltötték b e : báró Radvánszky Gé-záné, Wlassics Gyuláné, gróf Bethlen Andiásné,Hegedüs Sándorné, báró Bánffy Györgyné, Be-niczkyné-Bajza Lenke, Heinrich Gusztávné,Plachy Tamásné, gróf Teleki Józsefné, MünnichAurélné, Csiky Kálmanné, Gajári Ödönné, NagyJenöné, L&nczy Gyuláné, Fischer Kálmanné, grófMikes Árminné, gróf Pejacsevics Zelmika és báróDániel Ernőné. Ott voltak továbbá:

Asszonyok:Brenneberg Gyuláné, Boor Boemches Gyuláné,

Borbély Lajosné, Bálint Sándorné, Blaskovich Waldeckgrófnő, Beretvás Gyuláné, báró Radvánszky Antalné,Bölöni Ödönné, Dobisz Ágostonná, Dubravitzky Lászlóné,Dobránszky Petemé, Dégenfeld Lajosné grómé, EbnerEdéné, Falvay Antalné, Földváry Miklósné, rosti For-gách grófné, Fekete Gyuláné, Forscher Adolfné Fe-renczy Lászlóné, Füzesséry Gézáné, Fáy-Kuun Irmagrómé, Gajári Gézáné, Gajári Ödönné, Gregersen Guil-brandné, Gedtitzka Antalné, Gnofh Sándorné, HeniczAlbertné, Hirsch Kálmánné, Hampel Antalné, déva-ványai Halasy Sándorné, Homann Ottóné, Heinrich j

Gusztávné. Haggenmacher Arpádné, gróf HugonnayBéláné, Hudecz Miksáné, Irsay Györgyné, Illyés Lajosné,özvegy Justh Ferenczné, Imling Konrádné, KnuthKárolyné, Kommer Ferenczné, Kovács Gyuláné, Klama-rik Jánosné, Kesselbauer Ida (Futtak), Klug Nándorné,Klebersberg Béláné grófné, Komáromy Lajosné. Lovas-syné Száky Jozefa, Lappert Antalné, Lukács Lászlóné,Hlavatka Béláné, özvegy Leclunaier Nándorné, báróLipthay Béláné, Ligetkuthy Ivánné, Lukács Antalné,Molnár Gézáné. Morvay Jenöné. Maszák Hugóné, Mol-nár Antalné, Isyiry Lajosné, Papp Antalné, Patai Fe-renczné, Pappszász Károlyné, Pálfy Daun Lipótnégrófné, Prónai Róza báróné, Podmaniczky Gézánébáróné, Örley Kálmánné, Reichmann Vinczéné, RucsekJózsefné, Ragályi Ferenczné, Stesser Jánosné, özvegySzabó Albertné, özvegy Soltz Rezsőné, Schweiger Gyu-láné, Say Thekla, Sárkány Sámuelné, Sulyovszky Jó-zsefné, Szabó Józsefné, Szabó Imréné, Szende DárdayOlga, Steindl Imréné, Szentkirályi Kálmánné, SzedemisZoltanné, Storer Viktorné, Szilágyi Emilné, SzvobodaJakabné (Salgó-Tarján). Sehleiminger Lászlóné, özvegySimonsits Jánosné (Gödöllő), Szász Károlyné, TarnóczyGusztávné, Takáts Lajosné, Török Aurélia, TirscherErvinné, Tutschek Józsefné, áTeszáry Lászlóné, ThurySámuelné, Tolnay Gedeonné, Teleky Sándorné grófnö,Teleki Gézáné grófnő, Ulbrich Edéné, Várady Béláné,Weissenbacher Endréné, Wittchen Kornélné,

Leányok:Assimovszky Margit, Andrássy Ilona és Marianne,

Borbély Elza, Bölöni Blanka, Bálint Margit, BotkaSárika, Radvánszky Ella, Brodman Melanie, DornayErzsike, Dobisz Vilma, Dubrawitzky Birike, DobránszkyVilike, Ebner Vilma, Falvay Gizella, Fischer Olga ésStefánia (Győr), Fekete Alice, Forscher Mariska, FerenczMariska és Margit, Füzesséry Kornélia és Ida, FaludyIlonka, Gajári Stefike, Gregersen Sarolta és Ilonka, Gal-góczy Jolán, Gedliczka Emmuska és Emilia, GnothMariska, Harmos Mariska, Heincz Margit, Händel Vali.Hisch Lili, Homann Irén és Biri, Heinrich Viola és Mar-git, Dévaványai Halasy Gizella, Häuffel Olga, HuszárMariska, Haggenmacher Lili, Hajnik Mariska és Er-zsiké, Hudecz Olga, Irsay Jolán, Illyés Mariska, JusthGusztika, Imling Paula, Knuth Lujza, Klug Jolán, Ko-máromy Ilona, Kommer Kati, Klamarik Maja, Kessel-bauer Ottilia és Kornélia (Futtak), gróf KlebersbergValéria, Kovács Etelka, Kéler nővérek, LappertEtelka, Lavatka Margit, Lölbach Olga (S.-Tarján),Lehmayer Brigitta, Lónyai Gabriella, Lukács Margit ésIlonka, Lukács Gizella, Meissner Irma {Vácz), MaszákLeona és Viola, Cholnok Emesztin, Nyiri Margit, ÖrleyAnna, Papp Katinka, Pelnár Alicze, Pappszász Katinka,Plahy Sárika, Reichmann Eugénia, Rucsek Nelli, RévayJolán, Stessel Margit és Róza, Szabó Irénke és Margit,Scholtz Judit, Sárkány Erzsiké (Pilis), Szabó Ottilia,Schulkovszky Szeréna, ~ Steindl Ida, Szabó Irma ésJuliska, Szentkirályi' Ilonka, Szedenics Jolán, StáhlPaula, Szilassy Lenke (Sopron), Szilagyi Margit, SzáryMargit, Szvoboda Olga (S.-Tarjáp), Szantner Vilma,Sehleiminger Belia, Simonsits Irma és Ilka, TarnóczyIda, Török Elza, Takács Márta, Teszáry Donka, ThuryGizella, Tolnay Vilma, gróf Vass Hortense, VáradyMargit, Weissenbacher Irén, Wittchen Elza, WaskovicsIlonka.

NYILTJÉR.

Köszönet nyilvánítás.Folyó hó 2-án éjjel Komárom-Szent-Péteren tűz

ütött ki s rövid pár óra alatt községünk nagy részeelpusztult. Mi alulírottak az O r s z á g o s M a g y a rK ö l c s ö n ö s Biztos i tó-Szf ivetkezetnél voltunkbiztosítva és hálásan isinérjük el, hogy a szövetkezetnagy érdemü igazgatósága kárunkat a lelkiismereteseb-ben azonnal felvétette s az igazságosan megállapítottkártérítést mindnyájunknak késedelem nélkül, teljesmegelégedésünkre t i z e n n é g y e z e r for in t ta l mindenlevonás nélkül készpénzben kifizette. 41c

A szövetkezet ezen becsületes eljárásáért, hálásköszönetet mondunk azért is, mert a mióta leégtünk,nem mult el nap, hogy a községünkben itt ólálkodóbiztosító részfénytársasági ügynökök ne ijesztgettekvolna azzal, hogy mi, kik a szövetkezetnél biztosítottunk,hiába várunk kártérítésre, mert a szövetkezet csak igér,de nem fizet. Most pedig arról győződtünk meg, hogyezen híresztelések alávaló hazugságok és hogy mijártunk a legjobban s azok bánták meg. akiknem itt voltak biztosítva; mert a szövetkezet nemtett ugy, mint Egyes más társaság, amely egyéb levo-násokon kivül a kártérítésből feleitől dijaikat is többévekre előre lefogott

Isten áldása legyen ezen a szövetkezeten ésminden gazda ember csak saját érdekében teszi, baidejön biztosítani. Ajánljuk minden gazdának figyelmébe.

Kelt Komárom-Szent-Péteren, 1898. január 23.Molnár Sándor s. k., Kováts Lajos s. k., Répás Istváns. k., P o t r e s Jánosné*), Czompó J á n o s s. k., BilkóJuliánná*}. Bálint J á n o s s. k., Mitos István s. k., özv.Zakár Jánosné*), Mészáros Lajos s. k., Pivoda Zsófis. k„ Holétz András s. k., Bálint Balázs s. k., GöllPál s. k., Mészáros Máté s. k., Tokod! Sándor s. k.,Molnár J á n o s bilitzk s. k., Czövek István s. Je, Mé-száros László s. k., Czövek Sándor s. k., Balint Joachims. k., Szabó András Dósa s. k., Nagy Ambrus s. k.,Id. Kosdl Mihály s. k., Némát Andrásné s. k., NémethGábor s, k., Kozsdl Bálint a. k., özv. Kozsdl J á n o s n és. k., Mészáros István Miklós s. k., Mészáros AndrásMiklós s. k., Német Mihály s. k., Hajabács Imre biróS. k., Mészáros István s. k.

Előttünk: (P. H.) Szent-Péter helység pecsétje.Hajabács Imra s. k., községi biró. Mészáros István sk. községi t biró. Hollányi Miklós ft. k. jegyző.

Page 11: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

Kedd, január 25 , ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 11. oldal.

Cooper Cooper & Co. £öt. íonöonlegfinomabb eredeti

Ceylon teáját!!árusítja az

I Angol Gyarmat Társaság ]Budapest, V., Peroiköz 4.

Ö (Fürdö-utcza és Mérleg-utcza között.)S Árjegyzékkel kívánatra szolgálónk. Vtdékr* m»g-

872

Árjegyzékkel kívánatra szolgálónk. Vtdékr* m«arrendelés fél kgr. és nagyobb menratséffbwi bér-

R-atv« •xaüittatlk. ~~"

Oyomorbetegrekaek segély.

KÖZGAZDASÁG.Közgazdasági táviratok.

Berlin, január 24. Májusi járadék 102.30,Ezüst járadék 102.25, Osztrák aranyjáradék103.40, Magyar aranyjáradók 103.10, Magyar korona-járadék 99.90, Osztrák hitelrészvény 224.10, Osz-trák-magyar államvasut 145.60, Déli vasut 35.—,Osztrák bankjegy 169.95, Rövid lejáratu váltó Bécsrevagy Budapestre 169.90, Rövid lejáratu váltó Parisra80.85, Rövid lejáratu váltó Londonra 20.38, Oroszbankjegy 216.50, Olasz járadék 94.50, Laura-kohó1S2.60, 'Olasz központi vasut 135.—, Török sorsjegy115.90. • • * - _•-- - J ^

Az uiótozsdón : Osztrák hitelrészvény 224.50,Osztrák-magyar államvasut 145.60, DéÜ vasut35.—, Magyar aranyjáradék 103.10, Disconto-társaság201.40.

Páris, január 24. Uj 3°/o-os franczia já-radék 101.90, 3°/o-os franczia járadék, 103.25,oV2°/o-os franczia járadék 107.55, Osztr.-magy.államvasut 731, Osztrák aranyjáradék 104.—, Ma-gyar aranyjáradék 102.50, Déli . vasuti< elsőbbség890.75, Alpesi bánya 318, Török dohányrészvéöy292.50, Török sorsjegy 112.50, Olasz járadék94.70, Spanyol kölcsön" 60.62, Meridional 678, RioTinto 690.—, Debeers 755.—, Eastrand 132.50,Chartered 78.75, Randfontein 51.50, Szilárd..

New-York, január 24. (C. T. B.); i ; január £4. január 2?.

• - • <> •••:"-_ "••" J>:'•'•'•"•' c & n l i ' ' . " * c e l i f e 1 '"

Buza, januárra :„ májusra,;..„ juliusra

Tengeri májusraChicago, január 24.

Buza májusraTengeri májusra

107 V95V»

,8934

(G. T. B.)január 24.

cents98Ví29

94V»

•. sav*84

január 22.cents

9229

Mezőgazdaság.Gazdasági állapot a Bécskában. Mint lapunk-

nak irják, a Bácskában komoly baj fenyegeti a gaz-gákafc. A rossz időjárás következtében rendkivül el-szaporodtak a mezei egerek, patkányok, ürgék éshörcsögök. A tanyai lakosság már nem tudja, mimódon védekezzék ellenük. Künn a mezőn, a hóta-karó nélküli vetésekben roppant károkat: okoznak,de behatolnak a szobákba, élés és magtárakba ésösszerágnak mindent. A napokban is egy tavankutibunyevácz gazdának a két kis malaczát ették megtisztára. *

Országos baromfi tenyésztési egyesület. Ezenegyesület tegnap tartotta rendes évi közgyülését.Báró Nyáry Gyulának elnöklése alatt, ennek pilisikastélyában. A zárszámadás előterjesztése, a fel-mentvény megadása s a jövő évi budget elfogadásaután Pnrthay igazgató röviden megemlékezett.azelmult esztendő munkaköréről, bejelentette a magyarbaromfitenyésztés részvételét az 1900. évi párisivilágkiállitáson és körvonalozta az egyesület" jövöévi müködését

Ipar és kereskedelem.Kereskedelmi akadémia Székesfehérvárott A:

vallás- és közoktatásügyi miniszter felhívása folytánSzékesfehérvárott a kereskedelmi akadémiának ujpalotát fognak épiteni. A kereskedelmi akadémiaköltségeit eddig a város és a kereskedelmi testületfedezte; a vallás és közöktatásügyi miniszter azesetre, ha a követelményeknek megfelelő uj épületeiemelnek, az akadémiának szintén megígérte a támo-gatást.

Kőbányai sertésplacz, január 24. Magyar elsö-rendü : Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon fe-lüli sulyban) 50—51 krajczárig. Közép (páronkint251—320 klgrig terjedő sulyban) 50—51 kr,

Könnyü (páronk. 250 klgrig terjedő sulyban) 51—52kr. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgr. felüli sulyban)50—51 krajczárig, közép (páronkint 24.0—200kilogramm sulyban) 49—50 krajczárig. Könnyü (pá-ronkint 240 kilogrammig terjedő sulyban) 48—49krajczárig. Sertéslétszám: 1898. január 22. napjánvolt készlet 19.302 drb, január 22-éi felhajtatott1168 drb, január 23-án elszállittatott 919 drb,január 24-én maradt készletben 19.551 darab. Ahizott sertés üzlelirányzat a kissé kellemesebb.

Budapesti konzum-sertésvásár, január 24. Aferenczvárosi petroleumraktárnál levő székes-fővárosikonzum-sertésvásárra 1898. január 22-én érkezett231 drb. Készlet január 21-éről 120, ösezes felhaj-tás 351 drb. Elszállittatott budapesti fogyasz-tásra 225 drb.; elszállittatlan maradt 126 drb.Napi árak: 120—180 kilós 49—51 kr., 220—2S0kilós 49—51 kr., 320—380 kilós 47—49 kr.,öreg nehéz 40 kr., malacz 47—49 krajczár. A vásárhangulata lanyha volt.

Budapesti birkavésár, január 24. A mai bir-kavásárra felhajtottak 580 darab hizlalt ürüt és 284darab feljavított juhot, összesen 864 darabot. Azegész állomány eladatott. Napi árak: Hizlalt ürüpáronkint 17—19 forint, 100 kilonkint élő suly sze-rint 19—20 forint, feljavított juh párja 13V2—16forint, 100 kilonkint 17—18 forint, kiverő juh pá-ronkint 6—10 forint. A vásár lassu lefolyásu volt.

Decsi vágómarhavásár, január 24. A maivásárra felhajtottak: 2861 darab magyar, 534 da-rab galicziai, 232 darab bukovinai, 677 darab né-metországi, összesen 4304 darab szarvasmarhát, eközött 924 darab sovány marhát. A vásár lanyhánindult meg s az árak átlagban 1 forinttal csökkentek.Jegyeztetett 100 kilonkint élő sulyban: magyarhizóökör I. minőségü 36—38 frt, II. min. 29—34frt, III. min. 25—28 frt; galicziai hizó ökör I. min.36^38 frt, II. min. 30—34 frt, IÚ. min. 26—29frt; német hizóökör L min. 39—411/* frt, lI.min. 34—38 -frt, III. min. 28—32 frt, ; paraszt ökör20—25 frt, bika és tehén 18—31 frt.

Közlekedés.A budapesti alagut-társulat. E társaság ja-

nuár 23-án tartotta közgyülését báró KochmeisterFrigyes elnöklése alatt. Az igazgatóság jelentéseszerint a lefolyt évben a bevétel 11.I84 frt 72krral kevéskédéit, aminek az oka a teherkocsi-közlekedés apadása, mert a Ferencz Józse£hid meg-nyílta óta a lánczhidon át alig egynegyedrésznyipateherkocsi-forgalom. A tiszta nyereség 52,347 frt 62kr. volt. Javasolja az igazgatóság,. hogy ebböl a tar-talékalapra 8887 frt 30. kr. fördittassék s hogy aforgalomban levő 2380 részvény 38-dik szelvénye9 frt 50 krral s az eddig kiadott 920 élvezeti jegy7. sz. szelvénye 4 frt 25 krral váltassék be. A köz-gyülés a jelentést tudomásul vette s a felment-vényt megadta. Végül kisorsoltak 180 drb részvényt.

BUDAPESTI GABONATŐZSDE.Budapest, január 24.

Szombaton azt hirdették a gabonatőzsdén,hogy kezdetét vette a gabonaárak hanyatlása ésennek daczára ma ismét az a tény, hogy ina esté agabonaárak tiz krajczárral magasabbak a szombatizárlatnál.

Január huszonkettedike különben némikép em-lékezetes napja lesz az idei gabonaforgalom törté-netének. Nem annyira, a végre is jelentéktelen ár-mozgalom avatja azzá, mint ama körülmény, hogyezuttal mi magunk adtuk meg önállóan az impul-zust, amelyet aztán az egész világon — nemkövettek, özönével érkeztek tegnap sürgönyi kérde-zöskődések, minden gabonapiaczról, hogy tulajdon-kép mi történt nálunk, mert sehol sem tudtak ma-gyarázatot a szombati árhanyatlásra. Még a hoz-zánk legközelebb eső és velünk legszorosabb Össze-köttetésben lévő piacz, jóllehet ez az összeköttetésjelenleg csak a határidőforgalomra szorítkozik,mondjuk még Bécs is csak vontatottan haladt nyom-dokainkon és ott a tavaszi buza árfolyama szom-baton egészben hat krajczárral csökkent

A mai nap teljesen tájékozatlanul találta azérdekelteket. A kontremin biztosan számított arra,hogy sikerrel folytathatja munkáját, de már az elsökísérletnél ellenállásra talált, részben azoknál, akika két nap előtti eladások révén elért hasznot bizto-sították maguknak, részben ama — a gabonacsar-nokbeli terminológia szerint — „naiv" embereknél*ifcik még mindig hisznek a javulásban és szívesenvásároltak az olcsó árfolyamok mellett A két áram-lat folyton sakkba tartva egymást az üzlet délelöttnem is követett egységes irányt A hangulat majdnemminden tiz percznyi időközökben változott Délután

túlsúlyra jutott a hausse és csak a fél öt

órai harangszó vetett gátat a további emelke-désnek.

Ha már a tegnapi ¾ centnyi amerikai emel*kedésröl nem vettek tudomást nálunk az összeseurópai piaczok szilárd magatartása még sem. voltignorálliató és ez adta meg délután a rugót azemelkedésre. Különösen a párisi távirat gyakoroltbefolyást, a lisztárak fél franknyi emelkedését fe-lezve.

Ily izgalmak között az időjárás megfigyelésérerá sem értek. A gabonacsarnokban az árak hullám-zása kötötte le a figyelmet, nem törődtek az ane-roiddal és a higanyoszloppal és igy megkiméltet-tünk a mostanában divatos termésbecslésektől is.

Sőt az Országos Hirlap római sürgönye, melyszerbit Olaszágban a gabonabeviteli vámot 7½ lirá-ról 5 lírára szállitották le, sem keltett érdeklődést,pedig tekintettel arra, hogy Olaszország

az 1891. évben 6 millió hektoliter1892. ,1893. ,1394. .„1895. ,1896. „1897. „

9 » •11 . •6 , .8 , ,7 . .

10 „buzát importált és most szükségét látja annak, hog)még fönnálló buzahiányának könnyebb fedezésére avámot leszállítsa, ez talán még sem jelentéktelenmozzanat annál inkább, mert tudjuk, hogy az or-szág nemcsak az amerikai, hanem főleg az oroszbuzára tart igényt.

Megemlítjük még, hogy a prolongálása dijmájustól juliusra tengeriben tiz krajczárra szálltle, mivel az oláh szállítók csak későbbre várjákhajórakományaikat Talán a buzarakományok is ké-sőn fognak érkezni ?

Buza.Elkelt néhány kocsirakomány magyar szárma-

zásu buza 5 krajczárral olcsóbb áron. Orosz buzá-ból egy kisebb tételt adtak el 11.20 forinton, azazvámmal együtt IS.— forinton.

Előfordult eladások buzában. •

fi11S B

1400400200100200600

"5"

1 azármazás

dnnaipestvidéki

tiszai

worosz

ífa

72»-76 ,

- 74*76757S»

St•SS?|?

átadási hely

Budapestm

9

transito

slI•S

11.7012.4012.3312.65"12.4011.20

h•o^ 1

Sh.

Hivatalos jegyzések buzában.

r A J

T i s z a v i d é k i . . . . . . u j

PcrtviSéJd '. '.'.'.'. In]

Fejénnegyw uj

I8-S

747678807476788074767860

lOOkilojT.készp.. árafrttól | írtig

12.2512.6512.8518.1012.2012.5012.8013.0512.3012.6012.8018.10

12.3512.6012.9513.1512.8012.5512.9013.1012.4012.0513.—18.15

100 kilogr.készp. arafrttól 1 frtig

12.4512.7018.—

12I4012.C512.95

12I5012.7518.—

1&50.12.6013.05

15U512.7513 —

12I5512.8013.05

Raktárállomány buzában és lisztben: Afővárosi közraktárakban 147.900 métermázsa buza.és 86.900 métermázsa liszt; A nyugotiban 73.322métermázsa buza és 3470 métermázsa liszt. Silosi49,100 métermázsa buza.

Határidőüzlet buzában: Tavaszi buzábandélelőtt kezdetben nagyobb vásárlásokra szilárd volta hangulat, mig később realizácziókra lanyhább,őszi buza tartósan szilárd irányt követett Délutánhausse volt az egész vonalon.

Előfordult határidőkötések buzában.

Határidő

-Kánsziiu

májusszept.

Délelőtti es déli ttzsda

kezdet ' forgalom ~

11X8

9.30

U.69-72-75-73-7067-69-70-72-70

9.29-31-8840-84

zárlat kezdet

11.71

9.85

Délutáni tőzsde

11.72

9.36

forgalom zárlat

11.7& -7577

9.3S-89-3.

il.78

••87.

Hivatalos határidőjegyzések buzában.Déli t&ude zárlata

janaár S4."pénz I ára

u.n 11.72

9.87

január 32.pénz | ára

11.76

9J8

11.78

9M

Leszámolóárfolyamok

Page 12: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

12. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, Január 25.

Rozs.Készáruüzlet rozsban : Eladatott

kocsirakomány 5 krajczárral olcsóbb áron.Előfordult eladások rozsban.

nehány

yeftm ácsiban

SOÓ100

'ininőséfszarroaziw I n e g j

nyíripesti

átadásthely jlOO Ker

kint 3 iióra

DebreczenZiudapgst

7.87V*8.45 5t

Hivatalos jegyzések rozsban.utktuütorenkiiiti 100 kilogramm kcszpéaz ára

fiitól frtigelsörendü

másodrendü8.508.4Ö

6.058.50

Baktárállomány rozsban : A közraktárban40.000 métermázsa; a nyugati pályaudvaron8369 méternázsa.

Határidöüzlet rozsban. Rozsban alig voltforgalom, délelőtt olcsóbb, délután rohamosan emel-kedő áron.

Előfordult határidökötések rozsban.

Határidő

márczius

Délelőtti és déli tőzsdeKezdet

8.53furiv.lotu I zárlat

• £ 3 9 - 5 0 a.al

| Délutáni tőzsdeJjezdet

Ő.54

fordulom8.06

zárlat

Hivatalos határidőjegyzések rozsban.

Határidő

Márczius . • .

Déli tőzsde zárlatajaxiuár 24-cn

8.52am

8.54

január 22-énpénz8.55

ara8.57

Leszámolóárfolyamok

Takarmái yfélék.

Készáruüzlet takarm&riyfélékben. Zab-ban árpában nem volt semmiféle forgalom. Ten-geri lanyha, kevés üzlet mellett.

Előfordult eladások takarmányfélékben.

.s iS| | |

100100100

•© 1zab

tengeri

ea

3

min

i

_

•d t.

BudapestDévaványalüsujsziliáá

P si33 o .

S s |J--S5

«

6.654.804.67»/»

1^«készp.

a

Hivatalos jegyzések takarmány félékben.

Am

Árpa . . .

z&.\::Tengeri. .

• » •

Óvagy

uj

uj••

Faj

taV ármányégetni valósörfőzdéi

bánságimásnemü

Hektoüte-renklnti suly

kg.-ban

60—8262—6464-6689-41

100 kg. készp.

frttól

6.206.708.—6.305.fO5-05

frtig

6.50T.409.50C.C55.155.10

Rak tárállomány takarmány félékben : Aközraktárakban 46.900 métermázsa árpa, 13.800 mé-termázsa zab, 79.400 métermázsa tengeri. Anyugati pályaudvarban 4142 métermázsa árpa, 12.608métermázsa tengeri.

Határidö-üzlet takarmány félékben: Ugyzabban, mint tengeriben alig volt üzlet.Előfordult határidőkötések takarmány félékben.

Ara

Tengeri .

ol...•

Határ-idő

májas

juliusmárcz

Délelőtti és déli tőzsde

kezd

5. la

5.£86.31

forgalom | zári.

5.19-20

5.306.32

5.19

6.30

Délutáni tőzsde

kezd.

5.19

5.296.30

forgalom

5.20

6.31

zári.

5.21

5.316.32

Hivatalos határidó'jegyzések takarmány-félékben.

Am

Teng** . .Z t t b . . . .

batáridő

m á j u s r a . . . .márcziusra

déli tőzsde zárlata

január 24-én

pénz

6.196.28

áru

5.216.30

január 22-én

pénz

5.196.30

ára

5.216.82

lIIs

1-Gabona- és lisztforgalom.

A m. kir. közp. statisztikai hivatal az 1897. évi január hó 21.este 6 órától január 23. este 6 óráig Budapesti* vasuton és hajónérkezett • innen elszállított gabonaküldeményekröl és a budapestifővámhivatalnál előjegyzett gabona- cs lisztmennyiségekről a követ-

kezö kimutatást teszi közé:

J>z árumegnevezése

É r k e z e t t Elszállittatottvasuton | hajón | együtt vasuton j hajón | egyfltt

m ó t e r m á z s ah e l y i f o r g a l o m b a

53724033542 — 854£j| S101387202 — 202Ü 2356

10906 — 10908|[ 2666

810

2358

a fövirnb. iratainál elSjegyeztetett:

Az áruicesneveiése

buza 'I O » iárpa ]_

YisszVmtelczfíjüiiui % aló

behozatalraelöj. mennyi-ség rrséterin.

Az árumegnevezése

buznliszt . . .ruzsüszi . . •árpaliszt . . .

A visszkivi-telxe előjegyzettmennyise^ iné-

tcrmázs&kban

4973

152

összesen . 657

BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE.Budapest, január 24.

A legjobb diszpozicziókban kezdődött meg mareggel az üzlet a tőzsdén. A javulás főrugőja azvolt, hogy Bécsből, hol a havi prolongáezió már mamegkezdődött, nagy darabhiányt jelentettek osztrákhiteiben, oly nagyot, hogy ott 20—25 krajczárraltovábbították a lebonyolítási kötelezettséget egyhóra, ami ritka jelenség még a nagy pénzbőségidejében is. Ezenfelül Bécsben az alpesi bánya rész-vényeket is élénkebben keresték. A két körülményaz irányzatot megszilárdította. A kedvező hangulatazonban csak délig tartott, amikor ugyanis Berlin-ben a bányapiaczon ujabb tetemes gyöngülés álltbe. Ez azonnal nyomasztólag hatott Bécsre is, a mitőzsdénkre is.. Csupán az osztrák hitel mutatottnémi ellenállási erőt az általános depresszió köze-pette. Az osztrák hitel, a föntebb emlitett jelenségkövetkeztében, ma egyátalán emanczipálta magát azáltalános irányzattól és estefelé 357-en zárult. Adélután folyamában külömben. Berlinből is némiszilárdulást jelentettek, mely körülmény visszatereltea tőzsdét a reggel kezdődött barátságosabb hangu-latba, amely a közutiaknak is javára szolgált,amennyiben ezeknek ára folytonos élénkebb keres-let mellett 404 ¾-re ment fel. Egyéb helyi papirainkártartók voltak.

Az előtőzsdén : Magyar hilelrészvény 381.75—382.25. Jelzálog bank 274.50—275, Osztrákhitelrészv. 355.60—356.60, Osztrák-magyar állam-vasut 341.75—342.75 Közuti vaspálya 403.25—405.75, Villamos vasut 277.50—277.25, Rimamurányi249. 249.75.

Délelőtti 11* óra 25 perczkor zárulnakOsztr, hitelrészv. 866.60, Magyar hitelrészv. 382.—Aranyjáradék 121.15, Koronajáradék 99.35, Leszá-mitoló bank 253.—, Jelzálogbank 274.75, Rimamurá-nyi 248.50, Osztr.-magy, államvasut 342.50, Ipar- éskereskedelmi bank 104.50, Déli vasut 81.25, Közutivasut 405.50, villamos vasut 277.50.

A délitőzsdén előfordult kötések : Közutivasut 405.50—403.75, Villamos vasut 278.276.50 Magyar hilelrészvény 381.25, Magyar jelzá-logbank 274.26—274.50, Magyar leszámitolóbank253.—, Déli vasut 81.—81.50, Riniamrtrányi 249.—.Osztrák hitelrégzvény 356.50—356.—, Osztrák-magyar államvasut 342.—-342-25, Bankegyesület106, Orsz. központi takarékp. 850, Ujlaki tégtagyár276—278, Ankeripar 152.

Dijbiztositások : Osztrák hitelrészvényekbenholnapra 1.50—2.— frt; 8 napra 5.—6.—frt;utoljára 11.—12.— frt.

Délutáni 1 óra 30perczkor zárulnak:

Magyar aranyjáradékMagyar koronajáradékMagyar hitelrészvényMagyar ipar és keresk, bankMagyar jelzálogbankMagyar leszámítoló bankRimamurányi vasmüOsztrák hitelrészvényDéli vasutOsztr.-magyar államvasutKözuti vaspályaVillamos vasut

Az utótőzsdén: Osztr, iiilelr.—357.—, Magyar hitelrészv. 382.—, osztrák-magyarállamvasut 342.25—342.50, Közuti vasut 404.50—405.— forinton köttetett.

Délután 4 órakor

Osztrák hitelrészvényMagyar hitelrészvényOsztr.-magyar államvasutLeszámitoló bank *JelzálogbankRimamurányi vasmüKözali vaspályaVillamos vasutIpar és keresk, bankDeli vasut

január 24.121.—99.30

381.—104.75274.—252.75248.75356.10

81.25342.—403.—276.—

január 22.121.2599.60

3S2.25105.—275.50254.50248.50355.80

81.—341.75400.75277.50

386. 357.10

zárulnak:Január 24.

357.—382.—342.25253.—274.—248.50404.75276.50104.75

81.25

Január 22.

355.90382.50342.25254.50275.75248.50400.50277.50105.—80.50

TERMÉNY. ÉS ÁRUTŐZSDÉK.Budapest, január 24. Terményekben igen cse-

kély forgalom volt, az árak nem változtak.

Hivatalos jegyzések.

F a j

Ar 1 -J| graiamo iiat

i frtX>iB£aczsringyen hordó _

budapesti . Il o-t.—vidéki il —.-

Szalonnala Ié;enszáiilott ridéki . •'j — .—

városi légeasíárilytt, 4 darabos . . ; 4S. -

füstölt . . . " ." . .

Sz i lvaKész áru ']Zsákkal együtt j|töngyBuly Úsztasúly helyett

boszniai, 1897. évi usance-minősé^!1*20 darabos . . ,

SzilvaHatáridőre

Minőség500grammonkini

SzilvalzKész áruIngyen.hordó.SzilyaizHatáridőreIngyen hordó

H e n m a g

szerbiai,

|. . !

4 9 . -50.—

4 0 . -50.—57.—

10.M17.—19.5014.23

lCWdaral»os . .A 1U.—iü . . .! | 1 9 . -

boszniai,VJ.0 darabos ;i

szerbiai, . . . . . . usance-s:ia. |i — .-•. 100 darabos !i — .—

• . 85 . il - . -

szlavóniai 1397 .sstrbiai 15Ü7 . .

10.5017.G0

szlavóniaiszerbiailuczerna inagyarTlSíjT"vörös uprúbZuiiAil 1SJ7vörös kúzépszcmtt 1S'J7vörys nagyszemü ia97

17. JO20.—14.5016.5019.50

Budapesti vásárcsarnok.Budapest, jan. 24. A vásári forgalom: Has-

nál á forgalom csendes, árak csökkentek. Baromfinállanyha, árak szilárdak — Halban lanyha, árak szi-lárdak. — Tej és tejtermékeknél csendes.Tojásnál csendes, árak csökkentek. — Zöld-ségnél csendes. — Gyümölcsnél csendes. —Fűszereknél csendes. — Időjárás: esős,enyhe. A központi vásárcsarnokban nagyban eladottélelmi czikkek hivatalos árjegyzése a következő : Hüs.Marhahus hátulja I. 46—54 frt, lI. 40—46 frt.Birkahus hátulja I. 30—38 frt, II. 28—30frt. Borjuhus hátulja I. 52—64 frt, IL 48—52 frtSertéshus elsőrendü 52-^54- frt, vidéki 46—49 frt.(Minden 100 kilonkint.) Kolbász füstölt 72—90 kr(kilonkint). Sertészsír hordóval -54—56 frt (100kilónkint). — Bá&miB fé/ö^Tyuk 1 pár 1.10—1-40frt. Gsirke 1 pár 0*80—120 frt. Lud hizott kilon-kint 0-50—0-55 frt. — Különfélék. Tojás 1 láda(1440 drb) 37.0—37-0 frt. Sárgarépa 100 kötés 2—5.—frt. Petrezselem 100 kötés 3.0Ö—5.— frt. Lencse m.100 kiló 14^18 frt. Bab nagy 100 kiló 08—16 frt.Paprika I. 100 kiló 30—45 frt* I t 18—30 frt. Vajközöns, kilonkint 70—80 frt. Vaj-téa kilonkint 1.00—1.40 frt. Burgonya-rózsa 100 kiló 2.00—2.80 frt.Burgonya sárga 100 kiló 2.60—3.20 frt. — Halak.Harcsa (élő) 0'35—1 00frt 1 kiló. Csuka (élő) 040—1.— frt 1 kiló. Ponty dunai 040—060 frt

•i -.,-. Szesz.Budapest, jan. 24. Irányzat változatlan. Fi-

nomított szesz nagyban 55.75—56.— frt, kicsiny-ben 56.25—r56.5ö frt. Élesztőszesz nagyban 55.50—56.— forint, kicsinyben ; 56.50—56.75 forintNyersszesz adózva nagyban 54.75—55.—forint, kicsinyben 55.25—55. (5 forint. Nyersszeszadózatlan (exknt.) 15; 15.25 frt. Denaturáltszesz nagyban 19.25—19.50 frt, kicsinyben 19.75—20.— frt. Az árak 10,000 literfokonkint hordónélkül, ab vasut Budapestre szállitva. (Készpénz-fizetés mellett értendők.)

Bécs, jan. 24. Kontingens nyersszesz azon-nali saáUitásra 18.10—18.80 frton kelt el. Zárlatjegy-zés 18.—18.30 frt.

Prága,jan.24. Adózott tripplószesz 54.—frton.jegyeztetett nagyban. Adózatlan szesz 17V4frt azonnali szállításra.

Trieszt, jan. 24. Kiviteli szesz tartályokbanszállitva januárra 11 forint és február-áprilisi szállí-tásra IOV2—108/« frt.

Berlin, jan. 24. Szesz helyben 39.30 márka— 23.11 frt,-fogyasztási adó nélkül hektoliterenkinta 10,000 literszázalék. Átszámitási árfolyam 100márka, = 58.80 frt.

Stettin, jan. 24. Szesz 70 márka fogyasztásiadóval 39.— márka == 22.93 frt. Átszámitási árfolyam100 márka = 58.80 frt. .

Boroázló, jan. 24. Szesz (50-es) pr. november57.40 márka = 33.76 frt; szesz (70-es) pr. novem-ber 38.— márka = 22.34 frt Átszámitási árfolyam100 márka -» 58.80 frt

Hamburg, jan. 24. Szesz nov.—decz. 19.50márka « 11.47 frt; decz.—jan. 19.— márka =»11.17 frt; jan.—febr. 18.50 márka =- 10.88 frt.Átszámitási árfolyam 100 márka «= 58.80 forint.

Czukor.Páris, jan. 24. Nyersczukor (88 fok) kész áru

28.25.-28,75 frk, fehérczukor novemberre 31.50 frk,deczemberre 31.Vs frk, 4 első hóra 32. Vs frk,4 bóra májustól 32.50 frk. Finomított készáru101.50-102.— frk.

Londóív jan. 24. Jávaczukor 11 shilling

Page 13: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

Kedd, Január 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 13. oldal

bágyadt. Nyers czukor és Jegeczedett cznkornyuyodt; finomított darabczukorban meglehetősüzlet, ái-tartó. Külföldi tört lanyha és olcsóbb.Jegveztetett: készáru 10.98/* sh., márcz.-ápr.-ralO.IOVs sh., május-aug.-ra 11.1 Vt ab. Répaczu-kor nvomott cs alacsonyabb. Nemei (88%)jan.-ra 9.2 sh., februárra 9.28/4 sh., ápr.-ra 9.38Ash., máj.-ra 9.5V4 sh., jun.-sra 9.6V* shilling.Határidőüzlet: januárra 9.1'A sh., februárra9.2V2 sh., márcziusra 9.3a/« sh., áprilisra 9.4VÍshilling, májusra 9.5 V* shilling, juniusra 9.6shilling.

Prága. jan. 24. Nyersczukor 88% cukortar-talom alapján franco Aussig, azonnali szállításra12.75 forint.

Hamburg, ján. 24. Nyersczukor f. o. b.Hamburg, azonnali szállításra 9.12 márka, februáriszállításra 9.15 márka, májusi szállításra 9.37márka. Irányzat nyugodt.

Olajok.Páris, jan. 24. Repczeolaj folyó hóra 54.—

frk ( = 25.42 frt); januárra 53.75 frk ( = 25.30 frt);négy első.ihóra 53.75 frk (== 25.30 frt); négy hóramájustól 54.— frk ( = 25.42 frt). Árak 100 kilon-kint érteadők. Átszámitási árfolyam 100 frk =47.55 frt.

Hamburg, jan. 24. Repczeolaj helyben 54.—márka ( = 31.75 frt). Átszámitási árfolyam 100márka — 58.80 frt.

Köln, jan. 24. Repczeolaj májusra (hordóval).56.50 márka (-* 33 23 frt). Átszámitási árfolvam 100márka = 58.80 írt.

London, jan. 24. Repczeolaj 23 shilling.Lenolaj 16.— shilling Gyapotmagolaj 14.—.—14.6sh. Terpentin 24. 24.1V* sh.

Petroleum.Hamburg, jan. 24. Petroleum helyben 4.80

márka = 2.82 frt.Antwerpen, jan. 24. Petroleum fin. helyben

14.25 frank = 6.77 frt.Bréma, jan. 24. Petroleum fin. helyben 4.95

márka = 2.91 frt.Newyork, jan. 24-Petroleum fin. 70 Ábel Fest.

Newyorkban 5.40 cents, fin. petróleum Philadelphiá-ban 5.35 cents; United Rife Line Certificates de-czemberre 65.— ; Nyers Petroleum deczemberre 5.95.

London, jan. 25. Petroleum, amerikai 4s/8—4Va sh., orosz 4V4 sh.

Kávé/tea, rizs.London, jan. 24. Santos határidő gyenge,

meglehetős forgalommal. Jegyeztetett: januárra30-6 shilling, márcziusra 30.6 sh., májusra31.— sh., juliusra 3L3 sh., szeptemberre 31.6sh., decz.-re 32.— shilling. Tea. Indiai és Cey-lon ártartó..J?/zsi; változatlanul bágyadt.

Fémek.London, jan. 24. Réz * G. M. Brande 49*'ie—

49'As font sterling készáru és 49Va—493Afont sterling 3 hóra ; bestsel. 53—53Va font ster-ling. On : finom külföldi 63Va—635/s font sterlingkészáru és 633/*—64 V« font sterling 3 hóra.Ólom : angol 123/* font sterling; külföldi 12*/w125/s font sterUng. Horgany: külföldi 18—lSVa font sterling. Higany: 7.— font sterling elsöés 6.19 font sterling másodkézből. Vas: A glasgovinyersvaspiacz ártartó jó üzlet mellett: Zárlatárak:46.4Vs sh. készáru és 46.7Vi ah. egy hóra; Cleve-land 41*3 sh. készáru és 41.6 sh. egy hóra; He-matit 49.4 shilling készáru és 49.7 sh. egy hóra;Middlesbrough 50.6 shilling készáru és 50.9 sh.egy hóra.

KÜLFÖLDI GABONATŐZSDÉK.Bécs, január 24. Az enyhe időjárás hatása

alatt, valamint az alacsonyabb budapesti jegyze-tekre az irányzat a mai gabonatőzsdén, gyenge voltés a jegyzések olcsóbbodtak. Buza tavaszra 11,60—11.61—11.55—11.56 forinton, rozs tavaszra 8.70—8.71 forinton, zab tavaszra 6.6b forinton, tengerimájus-júniusra 5.44—5.43 forinton köttetett.

Hivatalosan jegyeztetett:Buza tavaszra 11.56—11.57, rozs tavaszra

8.69—8.71, tengeri máj .-jún. 5.43—5.44, zab tavaszra6.64—6.65.

Boroszló, január 24. Buza helyben 18.60 márka(-= 10.93 frt) sárga. Buza helyben 18.50 márka(— 10.87 frt). Rozs helyben 14-90 marka (=» fc76frt.) Zab helyben 14.— márka ( = 8.23 frt) Tengerihelyben 12.— márka (=- 7.06 frt). Minden 100 kilon-kint. Átszámitási árfolyam 100 márka — 58.80 frt

Hamburg, január 24. Buza holsteini 180—186márka (=- 10.58—10.89 frt). Rozs meklenburgi140—150 márka (8.23—3.82.) Rozs orosz 107—108márka (=> 6.29—6.35 frt). Minden 100 kilonkintÁtszámitási árfolyam 100 márki — 58.80 frt.

München, jan. 24. Buza 22.20 márka (== 13.06frt), Rozs 16.25 márka (=> 9.56 frt), Árpa 17.— |

márka (=10.— frt), Zab lö.SO márka {= 9.29 frt).Minden 100 kilonkint. Hozatal 4795 q. Készlet3.721 q- Átszámitási árfolyam 100 m. = 58.80 frt.

Lindau, jan. 24. Tartózkodó. Orosz buza21.10—22.70 márka ( = 12.41—13.84 frt), románbuza 20.30—22.30 márka ( = 11.94—13.12 frt).

Páris, január 24. (Megnyitás.) Buza folyó héra28.40 frank ( = 13.54* frt.). Buza deczember hóra28.20 frank ( = 13.49 frt). Buza 4 első hóra 28.—frank ( = 13.34 frt). Buza 4 hóra májustól 27.90 frank(*= 13.29 frt). Rozs folyó hóra 17.50 frank ( = 8.33frt). Rozs deczember hóra 17.60 frank ( = S.38 frt).Rozs 4 elsö hóra 17.50 frank ( = 8.33 frt). Rozs 4hóra májustól 17.50 frank (=8.33 frt) minden 100kilonkint. Átszámitási árfolyam 100 frank = 47.55forint.

Páris, január 24. (Zárlat.) Buza folyó hóra28.30 frank ( = 13.49 frt). Buza deczember 28.25frank (=-- 13.40 frt). Buza 4 első hóra 27.90 frank(=13.29 frt.) Buza 4 hóra májustól 27.80 frank(=13.24 frt).

KÜLFÖLDI ÉRTÉKTŐZSDE.Bécs, január 24. Jóllehet a forgalom igen

korlátolt volt, az irányzat szilárdnak mutatkozott.Főleg villamossági és uj Tramway-részvények irántmutatkozott érdeklődés. Utóbb alacsonyabb berliniárfolyamok gyengülést idéztek elő.

Az előtőzsdén: Osztrák hitelrészvény 356.25—356.87, Lánderbank 219. 218.—, Unionbank303.5Q—804.—, Magyar hitelrészvény 382.75—383,Osztrák-magyar államvasut 342. 342.75, Délivasut 81. 81.25, Uj Tramway 116.50—116.75,Trifaili 171.50, Alpesi bánya 146. 146.50,Magvar általános kőszénbanya I19.—, Rimaraurányi249.—249.50, Prágai vasipar 711.—, Osztrák villa-mossági 305. 307.—, Magyar aranyjáradék 121.45,Török sorsjegy 60.75, Német márka 58.S21/2.

Délelőtt 11 óra perczkor zárulnak:Osztrák hitelrészvény 356.65, Magyar hitelr. 382.50,Lánderbank 218.50, Osztrák-magyar államvasut342.62, Déli vasut 81.—, Tramway 458.—, Töröksorsjegy 60.75.

A déli tőzsdén : Osztrák hitelrészvény 356.25.Magyar hitelrészvény 382.—. Lánderbank 218.25.-Unionbank 304.—. Anglo-bank —.—. Bankverein259.— Osztr.-magy, államv. 342.75. Déli vasut 80.—.Elbevölgyi vasut 265.25. Északnyugoti vasut 251.75.Alpesi bánya 146.50. Rimamurányi 248.—. Prágaivasipar 711.—. Májusi járadék 102.45. Magyar ko-ronájáradék 99.35. Török sorsjegy 60.60. Németmárka^ 58.82 forinton köttetett.

Délután 2 óra 30 perczkor Jegyeztek: Ma-gyar aranyjáradék 121.20. Magyar koronajáradék99,30. Tiszai kölcsönsorsjegy 139.75. JMágyar föld-tehermentesitési kötvény 97.20. Magyar hitéirészvény3S2.5IX Magyar nyereménykölcsön sorsjegy 154.—.Kassa-oderbergi vasut 191.40. Magyar kereskedelmibank .1432.—'. Magyar vasuti kölcsön ezüstben 101.—Magyar keleti vasuti álaml kötvények 122.—." Ma-gyar leszámítoló és pénzváltóbank 252.—. Riraa-muranyi vasrészvénytársaság 248.50. 4-2°/o papir-járadék 102.45. 4.2% ezüst] áradok 102.40. Osz-trák aranyjáradék 121.90. Osztrák koronajáradék102.85. 1860. sorsjegyek 144.50. 1864. sorsjegyek189.50. Osztrák hitelsorsjegyek 198.50. Osztrák hitel-részvény 387.37. Angol-osztrákbank 161.25. Unio-bank 304.25. Bécsi Bankverein 259.50. OsztrákLánderbank 218.75. Osztrák-magyar bank 933.—.Osztrák-magyar államvasut 342.50. Déli vasut 81.—Elbevölgyi vasut 265.52. Dunagőzhajozási részvény456.—. Alpesi bányarészvény 146.50. Dohányrész-vcny 135.50. 20 frankos 9.53. Császári királyi vértarany 5.69. Londoni váltóár 119.95. Német bank-váltó 58.77.

Bécs, január 24. (Utótőzsde.) A déli tőzsdezárlata után jegyeznek: Osztrák hitelrészvény 357.30,Magyar hilelrészvény 382.75, Anglo-bank 161.—,Bankver. 259.—, Union-bank 304.75, L&nderb. 218.75,Osztrák-magyar államvasut 342.37, Déli vasut SI.—,Elbevölgyi vasut 265.25, Északnyugoti vasut 252.25,Török dohányrészvény 136.—, Rimamurányi vasmü249.—, Alpesi bánya*146.40, Májusi járadék 102.50,Magyar koronajáradék 99.35, Török-sorsjegy 60.40,Német márka azonnali szállítás 58.80.

Berlin, január 24. (Tőzsdei tudósitás.) Atőzsde nyomott. Bányaértékek erősen csökkentek.Vasutak gyengék. A zárlat csendes. Magánkamatláb27/s°/o. Ultimópénz 4—33/s%.

Berlin, január 24. (Zárlat.) 4*2°/o papirjáradék102.30, 4-2o/o ezüstjáradék 102.20, 4°/o osztrákaranyjáradék 103.40, 4 % magyar aranyjár. 103.10,osztrák hitelrészvény 224.40, magyar koronajára-dék 100.—, déli vasut 35.—, osztrák-magyarállamvasut 145.60, Károly Lajos-vasut 107.—, oroszbankjegy 216.70, bécsi váltóár 169.90, 4% uj oroszkölcsön 99.80, magyar beruházási kölcsön 103.30,olasz járadék 94.40. Az irányzat nyugodt.

Berlin, január 24. (ütótozsde.) Osztrák hitel-részvény 224.50, magyar koronajáradék —.—, délivasat 35.—, Osztrak-magyar államvasut 145.60.Az irányzat javult

Frankfurt, ianuár 24. (Zárlat.) 42°/o ezüst-járadék 86.65, 4°/o osztrák aranyjáradék 103.30,4° 0 jnagy. aranyj ár. 103.50, magy." koronajáradék99.S5, osztrák hitelrészvény 301.25, osztrák-magyarbank 795.—, osztrák-magyar államvasut 294.87,déli vasut 71.63, bécsi váltóár 169.85, londoniváltóár 20.38, párisi váltóár 80,816, bécsi bankverein220.50, villamos részvény 139.90, alpesi bánya-részvény 123.50, 3°.o mágy. aranykölcsön 91.l6.Az irányzat csendes.

Frankfurt, január 24. (ütótozsde.) Osztr, hitel-részvény 302.37, osztrák-raagvar államvasut 295.—.Déli vasut 71.87.

Hamburg, január 24. (Zárlat.) 4.2°/0 ezüst-járadék 86.50, osztrák hitelrészvéuvok 302.50,osztrák-magyar államvasut 7oü.—, déli vasut169.—, ulasz járadék 94.25, 4°/n osztr. aranyj.103.50, 4ü/0-os magyar aranyj. 103.25. Az irány-zat szilárd.

Páris, január 24. (Zárlat.) 3°/0 franczia jár.103.25, 3V2°/o franczia jár. 107.65, olasz járadék94.17, Osztr. m. államv. 731.—, Franczia töri. jár.101.90, 4 % osztr. aranyjáradék 104.—. 4°/o magyararanyjáradék 102.50, Ottománbank G5S.—, párisibank-részvény 914, osztrák Landerbanlc —.— alpesibányarészvény 318.—. Az irányzat szilárd.

Lendon, január 24. (Zárlat.) Angol consolok112.75. déli vasut 7.50, spanyoí járadék 6.0.5/8,olasz járadék 92.75, 4% magy. aranyjáradék 101.50,4% rúpia 63.25, Canada pacificvasut 91.3/s,leszámitolási kamatláb 2.1/4, ezüst 26.25, Bécsiváltóár —.—. Az irányzat nyugodt.

New-York, január 24. ezüst 56.7/s.

5DÖJÁRÁS.A m; kir. meteorológiai központi intézet távirati

jelentése 1S9S. január 24-én reggel 7 órakor.

Állomások

Árvaváralja .SelmeczbányaN.-Szoinbat .tylagyar-OvárO-Gyalla . .Budapest .Sopron .Herény .KeszthelyZágráb .Fiume . . . .Ciikvonica. .Pancsova . .Zsombolya .Arad . . . .Szeged . . .Szolnok . . .Eger . . . .Debreczen. .Késmárk . .Ungvár . . .Szatmár . . .Nagy-Várad .Kolozsvár . .Kagy-SzebenBécs . . . .Salzburg. . .Klagenfurt. .

+gű-g"T-2 3

60-166-065-166-5G5-163-066-866-037-ü6S-467.4)6S-266-575-187-564-104-462-361-162-360-583-4

I62-1

I60-5I6G-97Ő-671-8

í

2.01.92.72.41.62.41.03.60.40.41.73.01.24.00.22.11.81.00.33.50.63.20.71.01.41.82.07.4

ÁllomásokEo00

PolaLesina . . . .Sarajevo . . .Torino . . . .Flófencz . . .RómaNápoly . . . .Brindisi . . . .P a l e r m o . . . .MáltaZürich . . . .Biarritz . . . .NizzaParisKopunhága . .Haöiburg . . .BerlinChristiansund .Stockholm . . .Szent-Pétervár.Moszkva . . .VarsóKiewOdessza . . . .SuliriáSzófiaKonstantinápoly

68-067-66 9 1

J69-SICSS-4169-0JGÜ.707-86Ö-766-77Ü.877-0fit'.O77-264-66*3.064.1CG-1

Ö3-443-6

I53-7

!53-8166-764-5

t

1.0G.l0.71.31.41.57.00.07.0

13.31.84.77.20.17.26.24.91.3

— 1.7

— 1.3

— 5.7

— l.I— 3.3+ 1.2

13

10

A helyzet A nyiigoti magas és at lényedében változatlan. A nyiigoti mkeleti alacsony légnyomás, között a különbség jelentékeny s azzalkapcsolatban a légáramlás is élénk.

Kismérvű csapadék voít mindenfeléi csak Francziaozsságbanés a Földközi tenger környékén száraz az idő. A hőmérséklet Közép-Európában többnyire a fagypont fölött van.

Hazánkban erős, söt viharos északnyugoti szelek uralkodnak6s elvétve esih a hó vagy eső. Gyenge fa ry volt az ország keletifelében, nyugaton ellenben lassu olvadás állott be. -

Változékony, időnként csapadékos idö várható, élénk észak-nyugoti szelekkel cs fagypont körüli hőmérséklettel.

-

Fiija

InnDuia

•irvaVég

Nyitrafiiba

Drfva

Szin

Sslpa -UuaVerUczBu;naOrisaUua

Vizmérés

SclifirdingPassauRécsPozsonyKomáromBudapestErcsiPaksMohácsUjvidékZimonyPancsova3áziásOrsova

M.-Falvaísolrm

SzeredÉrsekujvárSárvár3y6r

Zákányíszék

M.-Szerdah.ZágrábSziszekMitroviczaiár olyvár.<oviBanjalukaloboj

Zwornik

VIZÁLLÁS.—

Viz

állá

s 1

Január

regg

el

|

Ára

dás

v, a

padá

s

czentiméter

x4-±1

T+~

_4-

j _

-j-4 -

4293

Ir 762BO44

83392742149279

1720

<><

>

<>>

<<<

>>

-22

+ 150— f>4

íJ .___—

lelik •aijarfnia:< «B áradt; > = apadt;

42051004365510

<<><

>

n

8

3

362527

47R

—ti

- 1-— 1

- Jid

- 11034

~ j

2:- j

24-én.

Foljé

Tiszam

9

wm

m

Szamos

t3torc;-:Laterc22UngOndovaEcdrcgSe]ofieraááBerettyóSet.KSr.

F.-SSrIjFeh.RBr.Ret.-KBr.R.-Ktr.Maris

TeróeiBsga

• = Jeges viz; 4-• _ kétséges.

Vizmérés

M.-SzigetTisza-UjlakV.-NaményCsapTokajSzolnokCsongrádSzegedTitelDuésSzatmár>.íunkácsiomonnaJng-.'árSártfaüemplénZsolczaí.-Németi}.-UjfaIuCsucsa

NagyváradBelényes[jorosjenSBékésGyomaGy.-Fehérv.AradMakóK.-Kostélyfe.iiesvárN.-Becsker.= 0 felett; -

•j lczentiméter

4- 18— 60— 109— 176— 5S- 71— 136— 82

>><><<

+ 31 >2-10

——

+ 18-f 146+ 1-r 17

— I522

— 24- 54- 4- 22— 153— 24- 68- 90- 63

<><

>><

>

><>><

29

881G8224

821

82

26212

146

- _ 0 alatt;

Felelős szerkesztő: L i p c s e y Ádám.

Page 14: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

14. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, január 25.

A budapesti értéktözsde hivatalos árjegyzései 1898. január 24-én.

I. Államadósság.

*J Magyar államadósság.

Mai záró-árfolyam

*5S

4/46VI*4444VI*44

2Vh4'/*4•Vi4VI"44444VI*

VI*4

5SPEVz4>/25VhS4'/ i* ' / *665VI*6fitt£Pl*3

4Vi

VI*

444G6444444i/»65455VI*

34»/t

aranyjáradék •, , 10 000 f r t o i . . .

Bfajzyar koronajáradék . . . . . .1S76. keleti vasuti kölcsön . . .ifc'SO. évi államvasuti aranykölcsönISS'J. , , eziislk6lesönVaskapukölcsönIS70-ki nyercm.-kölcsön, 1Ü0 frto31870-ki , 60 .Magyar resjále-kárt. kct.t-.ay . . .Horvát-Sziavon , . . . .Magyar füldteherni. kötvény . . .Horvát-Szlavon , " . . .Tiszai és szegedi nyer.-kölcsön . .Horv.-Szlav. jelz. iöldv. kötvény .

b) Osztrák államadósságtg.

Egyes, járadék papir febr—aug, .» . » máj.—nov .

Egyes, járadék ezüst. j ; in—júl . .. . . upr.—okt. .

Osztrák' aranyjúruiliVkOsztrák koroi!üj;u;:dúkAllanisorsj. 1K54. évb. 250 frt p .

punzvz\.—

I12.31r21 76121.60101.--91 —

154—153.50101 —1012597.25 !u/.&o !

U J . —

93CJ1227^122.00132—9 2 . -

155.—154.50102—10*2.-33259S.60

141 —

12—6.50

8.50 13000Ceceoal13334!12000!40GG!

120 510&51505S0I5

iseo.1SÜ0.1ÖÜ4.1SG4.

50010010050

It

Idegen álJaiwidóssfigok.j B o l g á r á l l a m v , z á l o g k ö l c s ö n . . .

S z e r b , n y e r . - k u l c s ú ni » . (Osztr , f e lb . )

II. Más közkölcsönök.Bosnyák-Hcrczegov . örse . kö lcsönE u d a p u s l föváros lSUO-ki t ö i c s ü u eB u d a p e s t föváros 1097-lú kö lcsönaTemes-bégavö lgy i kö lcsön . . . .

:: 1C2.25i 102.25

ij 102.25!i 1U2.25i| 12I.7i j!| 1133.7J I! 1S2. - i

114.5) !! 182.50 !

139.25 ;! 1 3 3 . - I

113.51J S . 5 037.50

07.75100—KI.25

100—03.25

55040.—| 500 ii

6.--! SKCJ-'Kte— 5ÖOÜ>:15—i I*#O,K5.50I 3sHoú

21 .—' C=^i?j102.75 I102.75 i102.75102.75 i

r 4 O -.-24 — ! 0 7 0 ' J J A12— S _§OÓfj"

103.25 3 25—! '£oö5!'13—!25OÖ3öj•43.40; 1.'ÖÜÖ5I

209 5

1K>!52005109 5

111. Záloglevelek és köl-csönkötvények.

a) budapesti intézetek kibocsá~tásai.

Belvárosi takarékpénztár r . - t . .Egyes, bposti fovar. takarókp. . ._ . » . . , • » > koronaért.KisLirt. orsz. fuldh.it . .

. 50>/2óvkor. ért.. . . . » 5O'/a évre . . .Ma»yar földliiteliut. pap. . . .

• • . 4 1 évro .• • kor. ért. .00évre• . kor.ért .GSwre

", • . szab.,talaijav.Magy. vasut. kötv. 50'/3 évre .". .

• . " -W évre kor. ért., , » . . 00 évre 105% .filngyar jelzáloghitolbank

103 50190.25190.-

113.5037.5U33. S0

R8.75101.—98-75

1 0 1 . -100—

2001540015500*5

• , 5 0 évre kor. ért. . .a . l ü2s .k .50ó . , v f . l l 0M.

, • , I.ii7.s. Uötv. M övre .• , közs. kötv. 50 évre .s , nyer.-kötv• • " oszlr. ftilulb.

» nyer.-jejry• • > osztr. felüli).

" • » nyer.-kötv. ,Magy. orsz. közp. takarúkp. . . .

» • » > kor. ért.Magy. takarélcp. közp! jelzáJogb ".

• » • " kor. ért.• » » . közs. k.

O^zUák-ma^-ar bank 40Va évre ".— », » » 50 évre . .PesU JiazaUakaiókp. közs. kötv. .o - ,. • , » z&iojl. kor. ért.Pesti m. keresk, bank . .

K0.25100.25

102—102—100.25100.97.;0 i97. l ü !91.50 1

85.58üS.SO i

IÜT'.SO il o a — I93.10 !

101.25101.2593.75

103—103.-100.75101.—Ö8.S0U3.5OSÉAQ97.7*

1C9.59-aj.56-94-50

102.50101 —;100.10|

il —.— i — .—

• » » , közs. k. 110 frt• • • . közs. k. 210 k.

b) Vidéki és külföldi int. kib.Albina takarék- cs hitelintézet . . .Aradi polg. takarékp. 40 évro . . .

» . . 40 é. 110 f r t, » , » » " 40 évro . .Araumegyei takarékpénztár . . .Eosnyák-hcriv.c£i.>v. orsz. Bank . .Debreczeni olsú takarékpénztár . .Erdólyr. ni. jelzálogiatuib.-lOévro ." » ,« » 40é.visszafiz.Iiorv.-sziav. orsz.jelzálogbank . . 'Nagysacb. ált. takp. SJi";a é . . l io f r t

. . 40 évre,'100 frt. , 40 évre III. kib.. , ööiivrolV.kib.

bem földhitelintézet . . .

100.— !93.23 j

I21 — i1Ü2.75 |

*i

lüfcas i

S^-2S i

6325?C'O—%.-

1Ü0.10100.10 |96.5093. i ö

ioo—!9ü £0 i

105—9 9 —

» , VI. kib.Osztrák földhitclint nyer.-kolv. ._ • . nyor.-jogy. .Temesvári elsö takarékpénztár .

• » .

IV. Elsöbbségi kötvények.Adria m. kir. t. hajóz. r.-t. . . .Bpesli közi;ü vaspálya kor. é r t .Bpesü villamos v. vasut r.-t. . .Hpust-pácsi vasutlim'.i vasu tElsö cs. kir. sz. duna^Szhajózási t .fclso spodiuisi- és csontlisztgyár r . - tKassa-oderbergi vasut ISSa, ezüst

• a lHtii), arany• . lö'Jl, ezüst• . 1891. arany. (oszt. von.) ltist), ez.

Magyar folyam- és tengerhaj, r . - tMagyar-gácsországi vasul 1. 'kib. .

. , II. kib. .. ezüst . .

Magy. ny. v . (székcsf.-jy5r-Er:icziv.). . . 1874. kib. . . . . .

Magyar v. els. köivsün. . - . . , .Osztrák-magyar államv. 1883. . .

. . X . kib. :tiS5Pwtf Uofd- ea tóisdoópttlet. . .

101 —100—l ü i . —1Ü0—98.50

9 9 —1D0.—SS.50

10950102—1Ü2.—101.7510Ü.251O3.fK)102—103.—103.25118.—

13—100.5099.25

100.5099.2538.509Ü.—

99.25

2\'.~

ia4—1*1.2?141.2*

99.35101 —07—

101 —101.5097.5!)09.50

101 —

I 0 6 — I103—

102—100.50

IOO'ÖO

89.—

G3I50101 —92.50

101.25

1C2.25101.25105.—

101.25119—

19—101 —100—

101.5099.7599.5Ü97.—

253ÚGGOGOO

153 —

3!203300i

15—3 -

ia!— ic'üMi iö5:5"—.—| 0ü03!K. 2üó532— i 3260ÜJ lóÓ 5

—.— saoooi 40

150.50 152.5099.25 100.-25

120— | 121.—5<a.75 ! 98.75

120— j 121—

100— i 101—103— 109—108— ' 109—98.501 ÖS.SO

106.75 j 1&7.2510B.75 1C7.25121.50. 122.50

100— 100I5§

10—t7.—110—14—6.—

12—13.—1 1 -IS.—

20.-14—

t 8 —12—SO—

2 5 —

25I—

6I50

7—24—

r70—

16—8 —5 . -

ICO—25—

18.——.—t4.—4J0

7500 200 530000K.200 5

6003 4003750; 203 5OaglK. 2ÖÜ;

I3ÜS0J 100 9OCQÜi 2(K» ••CÖÖOlK. 200 56000 K . 4 0 0 5

40G0 100. 150 -

13009! 100 52coa;K.2oo -3900 200 -591 500 -

6000 K . 1 0 3 5150Ü0 K . 200; —

2&jOli .áCO4000 K. 203 5

5

3000I7C0

3O0fli2300

200! —100 —200 —300 —200! -200 5

só: —ioo;50$ —200]

55501200;ISOfl1 . . . .SXff 20$ —2SS5* 2Ö0' ~~

29300IK. lOül —ödOOj 100! —3000! 100! —6000; S G J : —

20000K. wa\ —

+ 8 *_

26099 100 430000 Itt) 4

100 -

i> Mai záró-i| árfulyam

pénz

Torontáli h . 4 . vmsntak . . . .Urüany-zs i l r . m . k á s z é n b . . . .

. . . IL k ib .

V. Bankok részvényei.

Angol-oszt rák b a n k . . . . • • •! B u d a p e s t i i>i'.i:k<!£ycs!llot. . • • •' Elsö inagyar i p a r b a n k . . . . . .

F i u m e i I:itulbaiui . . . . . . * -Föváros i b ü n k r . - t . . . . . .Bpcs t i giro- és pénz tá r -egy le tHaza i b a n k r . - tHcr incs ina^'y. á l t . vál lóSzIet t .Horvá t leszáuirUiló b a n k . . .H«rv-sz!av. o r sz . jelzÁiugbacJcMagyar úlüiii 'mos hi lül l inuk .Magy. ipa r - c i ke re sk , b a n k . . .Magy. j eká togl i i i e i t i . I . k ibocsá túaMagy. jelzáJi ' t l . i iol l) . I I . k i b o c s . .Magyar kereskeik- lmi r .-tRi. lusziimit . OH pénzvá l tó b;uik .61. t a k a r é k p . kOzp. ju lzá logb . . .OszLrúl; h i tc l in lézo t . . . . . . .O s z t r a k - m a g y a r b a u k . . . . • .P e s t i i a a g y . k e r e s k , b a n k . . . .U n i o b a n k . • • • « . . « « • • •

VI. Takarékp. részvényei.

fialvarosi t a k a r é k p é n z t á r . . . .l Judapgs t , 1K. 1:. t a k a r é k p . . . .Bpcs t -o rzsébo tvá ros i laksi rékp. . .B p c s t i t a k a r ó k p . s orsz . záio 'gk.r . - t .E f y . b p v s t i fövárosi t a k u i é k p . . .Magy . £ l t . t a k u r é k p .Mi o r sz . közpon t i t .akarékpéii2t . .P e s U h a z a i t a k a r é k p é n z t á r . . .

Vil. Biztosftó-társ részv.

Récsi bizlosUó társaságPécsi élet- és JHr.-bizt.inlézet .Elsö ill. ált. W-Lu$itM társ:tság .Fimciére, pvsti bizt. intézet .Uoyii, in. viszontb. társ. . «f.i. jég- ós viiizonljj. r.-t. . .Nemzeti ha!<?3vt h'r/.losiló r.-t.l'iuirionia viszüiitb. iniózüt . .

V!ü. Gözmalmok részv.

bposti

r.-t. üls.rcsz.v.

Pesti Vi

IX. Bányák és téglagy. r.

B r a s s ó i b á n y a - é s koi ió-CHyte t . .Upussü l é g l u - i!s mös : có^e lö . . . .l } p e s i - s z o i i ü o n ' i u ; z i l iS^laav. . . .iSgy. l ég l i i - é s c z Q i i m t t t ^ y a r . . .E k k ö é b i ii i gy ipyFi'Ls3,7i. ljiitjya- és Uohójuii . . .István té-jIH'tyár r.-tKp9a-«Ó!no4i köszón-b. id. eüsm.

I

K ö ^ f i i k á n T s . w. ftilu^yár . . . .I i e p h f l p r r á k o s i t é g l a g y á r . . . . .M a g y a r a s p h a H r . - t . . . . . . . .M;.,gy. á l l . k ö s z ü n b á n y a r . - t . . . .S i a a y - g ö z i ó i i a ö y i f " • - 'J i a p v a r k e r á m i a i g y á r . . . . . .P ó i e r h e g y i t é g l a i p a r . . . . . . .S ; i i ; c t a r j á u l k ö s z é n b á n y a % . . .Ü j l n k i l e g l a - 6's n i é s z é g e t S . . . .U r i k & n y - z s i l v ö l g y i i n . k ö i z ó a b . . .

X. Vasmüvak és gépgy. r.

£ l s ö in . j ;aEdasá?i g é p g y á r . . . ." D a n u b i u s " h i y ó - é s gépgyár . .G a n z é s t á r s a vasön töde . . . . .Nadrá ; : ! v:isipr.r t á r su l a t . . . . .J i i c h o l s o n " yfspjyár r . - tHinminurány-su l i ió ta r ján i v a s m f l .Sclilick-félo vasö i i tödeleud lo f f é s Dit t r ic l i gépgy. A . sor.W e i t z e r J á n o 3 gép- , wajjgor.syar,

XI. Könyvnyomdák r. -

Általános waif,--,—.--..-—_: - -,Apolló t köoliijlinyriiitó-gyiir r . - t .Bautiin-fójc vegyi gyárak ' r . -L . .Bihar-szilátvi olajipar r . - t . . .Bpesti á l t villamossági r.-L '. .ERV. inagyarli. fiveggyárak r.-t.Elsö iiiajry- betüünWJe' . . .Elsö i:iagy. gviijjjuiiiosö r.-t. •Elsö magi'- rési.vényscrfözödSElsö inagy. surléibizlalö . . .Elsö nia,',y. s/.állitási vá l la la t .Elsö magyar s/álioda . . . .

Fiumei rizshilr.ti'iö-syár . . .Gsuii'-vindt-fúle S2c</gyár . .Gr. Esterházy co^mi'.'gyúr . .-Huiigária* niütiágva.-á eensav-gy.Jordán Viktor-féle börgyár .

, • . cls-Káhtigyi." részvénytársaság ..Köbányai Virály-serfözö r.-L . <Xöbúnyai polgári serfoza r.-t.Magyar ezukoripar r.-t A. tor.

[Magyar iém'ét lámpaára-ffár

161 —105.-1 9 J - -103—3 2 —

10 •*.—1:5—

152.—1Ö7—192 —109—& * . -

197—135.—

H8.75

210.—

505I—

9 3 5 . -1435 —303.59

115.-35 . -

! 3 I3 . -I S53--^ 3 7 5 . -

233—

'4225.—! 113—

SS—123—12Ü—

1150—

2S3.—

119.75

220—

5io!—

940—1440—304.50

100.123.87.

231,2$U.31$855.

8425

262—339—

4075—1 2 0 —

1 2 5 : -

1175 —

14*.

12a.—

115.—235—3 —

1 9 3 -11Ö—(jS-505 6 —

735I—J 4 j —132.—22-1113.

8 4 —1 5 3 —

| 8 0 —5J8—277.—

^Alicnaeum" irod. és nyomd, r . - tFraskl in- társula t"Kesinos" m ü i n t é z e t . . . . . . .Könyy-us Kálmán r.-t . . . . . . .J a l l a s " iró<l. és nyomd. r . - t . . •Pes t i könyvnyomda r . - t

XII. Különféle váll. részv.

1S3-—ilOp.—2133.—

1 0 5 * -

203*—1 4 5 . -

370.-240-8 8 -25.-

2 0 0 -1500.-

555.—

4 3 3 —

Itt!-

1 5 3 —416.—

5 3 , 0 . -2 5 J —2 2 3 —

, 2 3 5 —133—

I1S25.-

t•SS..22D.125.

123—245—

9 9 —1 9 2 . -112.—*7a.5O2/.T-

110—SOÓ —747—117-—223—

3.75 119.2

!_««._ 4 8 J -

ÖS—155-—8 2 —

60a—278 . - -

1 9 2 . -101 —

2U0.—

1 0 7 ] -

2 1 3 . -1 5 5 . -270.—

375.-250.-8 1 -30>

203.-

5 3 5 . -

450—

142.—;

155!-4 2 8 -

1329 -

23Ó!-245.-1 i5 -

1675.-4&).-

l 74.r 295.i: 38V 78.

i! 1

76.I 305.

.— ! 4 0 —— ] 73.—

1 3 3 -J3

1 3 5 . -

. ; < j-3.p l~.

|l|i212.50; 330OI lUL'j -—.— IQÜCOlK. 2C0I5

6 5 0 400Qa!K. ?Rdis- . - I Oto! 5(K>; -1 6 . - ! 3OO0OI, 20ÖI52 5 . - ; TtJOOjK.-iflOjS— ! 16C0J 2CD0; -- - .—! I25ÖD! 100: -- . - 12CÖ011I. 200 -1 5 — SCOCi 200! -—.— 12501 1Ö3 -- . - I eeooiK. io3i -

fr. 15j25f0Q0iFr.2Q0'5

Osztalék

10.—

10—

1 4 ! -

9 ! -12.-7—

fr. 4 —21 —

3.-

7.9»Vio

3.344/H)10—

9.87Vio4.503 —3 —

fr. 31 —9.94Vl0

Névért.

100 5

1005200j4£00 —.2005200, —200 5iflO.41/*

:

K a g y l v i k m d a n a g y b e c s k c r , v . r . . .Or i cn l e in . t eng . ha józás i r . - t . .U.£zirAli-ina?yar á l l a m v a s u t . . . .Pccs-!)arc=i v a s u t . . . . . . . .Pe t roz . -h ipény i II. é . v . e l s . r é s s v . .tizlavouiai 11. é . v a s u t e l s . r é szv . .

Bazilika sorsjegyXIV. Sorsjegyek

o s z t r . f e l ü l b é l y e g z é s s e l ." . o s z x r . l e i u w e i y e g z e s a e i • • « • • • • • • •m n n y c r e i i i ^ i i y - j o g y • . . . . . « . • • • • • • •

B é o h v á r o s i n y e r c i u é n y k ö l c s ö n 1874 . e r r ö l . . ' • • • • • • •Budaiv&ros i s o r s j e g y «- .• • • • • • •

" ,. o s z t t . f e l ü l b ó l y é g t é s s o l . * ' . . « • • • .tió s z i v " e g y e s ü l e t i s o r s j e g y . . ..y . ._.-,^ *(*. • • • • • •

M a g y a r v ö r ö s - k e r e s z t sor&i<ig\\. . .._,.[*.. £ • • • • • • •

n y e r e m é i i y - j c s y

XV. Pénznemek.A r a n y , c s . é s k i r . v e r t . . • • • • •

. . . _ " , k ö r . . . . . . . . • • •. o s z t r á k v a g y m a g y a r 8 f r t o s . . • • • •

m 2 0 f r a n k o s - > » : . . . . . . . . . • • •, 2 0 l u á r k á s . . . . . . . . . . . • • « • •, tyrv'rf s r a n y l i r a

N e i n e t l i i r v d . v a g y e g y é n é r t , b a n k j . ( i O O m a r k a ) .Fra i}C2i i i b a u k j e g y (100 T r a a k ) ( M . ) .O i a s Z b a n k j e g y ( !00 l i r a ) . . . . . . i . . . .P a p i r r u b u l d s r a j j f i r i k i x i t . . . . . . . . . . » « « • .Ro i ! ) á i i b a n i j o g i " i! 0 0 le t ) . ' . . . . • • • • • •S z c i b b a n k j e g y UOii e z ü s t d i n á r ) . . . . • • •

Amsterdau t .HrilssclL<)n<lon

XVI. Váltók árfolyamai (látra).100 h o l l a n d i f r t é r t .100 f r a n k é r t . . . .

10 s i e t i i n y é r t . . .» p H C

O l a s z lúmkpi '&cok 10U l i r á é r t .P á r i s . . . . . . 100 f r a n k é r tS v i i j c z i b a o l n i a c o k 1 0 0 " "S z e n t p é t e r v á r . . . 100 r u b e l é r t

XVII. Határidöre kötött értékp.

i ' ' . ' Január i hó végére.

Magyar aranyjáhidék . . . '. . .' .' .M a g y a r k o r o i j a j á r a i l é kM a g y a r á l t a l á n o s b i i e l b a á k .- jW ^ g y a r i p a r - c s k o r e s k e i i e b n i b a n k . . . . . . .M a g y a r j e l z á l o g h i t e l b a n kM a g y a r l e s z á i n i M ó é 3 i p é n z v á l t ó b a n k . . . . . .R i i h a m u r á n y i v a s m ü . . . . . . . . . . . . .O s z t r á k h i l e ü n t e z e t . . ..:..•'•. . - . . .•D ö l i v a s u tO s z t r á k - m a g y a r á l l a m v a s u t . . . . . . . . . . .

M a g y a r v i l l a m o s s á g i r . - tN a g y s z e b e n i yilliu-iutKnil r . - t . • •N e m z e t k ö z i v i l l á m o t - i r * . . . . • •Kexi iz i i tközi waggt*^ iu^lcsdiiflft . • •

' P o p p o r L i p o l i a ; ; . U / . - t . . . • •Q u a m e r u r ó s z v e n y t ^ m a s á g . . • •R o y a l t i a g y s z á l l o d a r . - t . . . . .S z e g e d i k e n d e r f u n ú - g y á r r . - t • •S z h z c k i t á i l i á z a k r . - t . . . • • •T e l e f o n H i r m o n d ó r . - t • • • • •T ö r ö k d o h á n y e g y e d r .»U . « • . •

XIII. Közieked, váll. részv.

A d r i a m . k . t eng . h a j ó r , 4 . . .A r a d i é s c s a n á d i r . - t . . . . . .B a r c s - p a k r á c z i v a s u t . . • • • • .B u d a p e s t a l a g u t - t á r s u l i t . . • • •B p e s t i közut i v a s p • •

. . • . . . Id . r é sz j,, e lv . j e g y . . .

B p e s t i v i l l ám, v a r v a s u t . . . . .. - é l v . j e g y .

B p e s t - s z t - 1 6 n n c z i h . é . v a s u t • .. , . . . . e l s . részv .

B p c s t - u j p c s t - r a k o s p . v a s u t . . . .D c b r e c z e n - h a j d u n a n á s i v a s u t . . .Dé l i v a s u t . . ' • . . .E l s ö c s . k i r . du2ia. ' :5zhajó-t . . .Gvkúvzvölgyi v a s u t e l s ö b s . . . . .Györ-soprcn-obcEfur t i v a 3 u t . . .K a s s a i közu t i v a s u t . . . . . . .d f i ssa-oderberg i v a s u t . . . . . .K a s s a - t o r n a j h . é- v a s u t c l s . r . .Mii^ ryar-"áesor.?ziigi v a s u t . . . .Magya r Ti. é . ' v ; i s :úak r . - t . . .Magyar , nyugot i v a s u t . . . . . . . .M á r a m a r o s i s o v a s u t c l s . r é s n r . . .5>úrainarosi s ó v a s u t t ö r z s r . . . .M : u 4 ; u a i o s i s ó v a s u t B . részvénye)Marosvád'árh.-'Süászr.. v a s u t e . r . .

:. Maizárf-!i árfolyam

:| pénz j áru;!TS2~^j

4 J 0 ' - 1

jjSr1

13S!

165—13S—142.S0510—3 3 2 . -545—

290—

139—

213— 214—113— 117.235—j 2 0 1 —1 6 3 - 1 i65—403 50, 404.

2 5 5 . -2 7 6 —1 3 5 —

9 0 —1 0 2 —

4 5 5 . -1 0 3 —

191 —200—211.50

223—

6.306.7Ü1.60

187—G2—6 3 —3.503.808 —

10.—2.50

11 —12 —20.50

193.506 2 —

2 6 0 -278 50143—

9 2 —103—

4sa—

192—205—212—

211.5"9S.5062—62—

100—103—

212.5097.5067.—67.—

1 0 1 —101 —

224—

175!—

6.70

1.93163—63. —64.—3.304.203.Ö0

13.592.80

11.5012.502 1 —

230.536 3 —

5.70 5.755.67 5.719.51! 9-559.51 9.55

11.73 11.80

5&80; 5 3 —

45.40 45.601.27 1.23

93.53 99.90

120!ö5 123I45

45.15 45-iw47.53 47 6 21'247.35 47.50

1 2 1 — ;99^5

331 — 'T3I.75J274—1252.7324J.75353.10

8125;342—

121.2593.55

38I.5J105.7527!.5i)253.2524J.2535J.3081.75

342.50

Magy. á l t látelt 'ank .< .Oszlrák iiiteiijitt:zct '. '•.•Magyar •aranyjáruuék .•Magyar koróijajáiadék :

ó árfolyamot január 21- r L382.-^

' l 355.-—

Magyar koróijajáMagy. ip . cs keresk-Masy. jelzáio»UitelbaMa^-y. lcszaiuitoió bankIüiüa-Miinmyi vasma r . - t.Déli v a s u t . ."•.••'; . .Osztr.-magy, áüamvasu t jBudapesti baiikeó'yysnist..Kiúuiti liilulb^nk r.-t. . .Hazai bank r.-t.Pet-ü ú iu^ ' . kecosk. bankBpesli takp. és zálog, r . - tKgyosv l ip : ffiy. t a k a « k p . .Magy. ált. lakarokp. •- . .Posti l»axai elsö tafc.-p. .Elsö inagy. >^t. b iz t - tá rs .. F o a c é r e - posti liltt^iút.Lujza-jSzinálom; resxv;-t

230.—

Egyes. té^Ja- és rzem'.-gj.Kas?a-son!nu'i k5sz . - i . r . - tKössúnl). és téglasy. r - - t .Ma^y- ált. köszénb. r . - t .Ma;yar a s p h a l t . . . r . - t£aIüi-TarIHT.i köszénb. r . - tUjJaJti tcglajryár r . - t . . .bMiubius-iiciioan hajózyc ioan . hajózy.Ganz-féle vasdntödo r . - t .Sclilick-iélo vasüntijdu r . - t»iitJ»:i;o." lüUi •! • ..;. . . .AtA!t. wasfonkölf-. r.-L. . .Els5 magyar részr.-serfózSHagy. ezukuripar r.-i . . .SI agyar villar.ior.sái-'i r.-t. .Köbányai palg. serfözü r.-t.Budapesti viitainosiági r.-t.Adria m. tengérhajóz. r . - tBp. közuti vaspálya- társ . .Budapesti vili. városi r a su tBp.-ujport-r. villám, vasut

103.20.

7-15.118

271

80

141

143

> 401.

A i-el megjelölt érjtéÁjopiroknül, melyek üzleti éve nem esik össsaá naptári évvel, a* osztalak az utolsó ozletévre rónaitozc7re vonatkozólag értendö

Page 15: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

Kedd, Január 25. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. —15. oldal.

KÉT ASSZONYBARANCZEVICS SZ. KÁZMÉR REGÉNYE

oroszból forditotta SZABÓ ENDRE (6)Ily közeli barátságos viszony mellett lassan-

kint eltünedeztek ugy az egyik, mint a másik ol-dalon a tulajdonra vonatkozó hatások és különb-ségek, vagy helyesebben mondva, a háziasszonymár ugy rendelkezett a lakó holmijával, minta magáéval. A lakó nagy, kitünö szamovárjátfelváltotta a háziasszony régi, rozzant készsége,amelynek legkisebb baja volt, hogy csepegetta lakó ágyruhája hasonlóképen a háziasszonyhasználatába került, a lakó nyakkendöit a házi-asszony fia viselte s ugyancsak ez szitta el alakó czigarettjeit, esernyöjét pedig a család min-den tagja használta a nedves elem ellen valóvédekezésre.

Mindez olyan forma volt, mint a hajdanidiákélet s különös kedvességet nyert attól, hogyaz idegen jószágnak felhasználására nem iskellett külön engedelmet kérni a tulajdonostól.

Petrovna Olimpiáda öszintén örült mindenolyan alkalomnak, melyben a lakó valamelynevezetesebb esetet vagy dolgát ünnepelte. Devolt is miért örülnie, mert minden ilyen ünnep-napon jó summácska pénzt kapott a kezébe aszükséges költségekre. Azt azonban meg kellneki adni, hogy ilyen napokon nem sajnálta afáradságot: felkelt korán s azonnal hozzá-látott a dologhoz. A konyhában, ahol rendsze-rint halotti csend és üresség uralkodott s aholbusan tévelyegtek az éhes svábbogarak, szo-katlan élénkség keletkezett. A piaczról nagykosarat czipelt fel egy legény, egy másik legénypedig egy másik nagy kosárral italokat hozotta borkereskedésböl. Petrovna Olimpiáda, szinteégve a tevés-vevés vágyától, surczot kötöttmaga elé, kezét késsé} vagy villával fegyve-rezte fel s ritka élénkséggel kezdett vágni,törni és reszelni.

Gazdasszonyi önérzete el nem türte volnamég csak a gondolatát is annak, hogy pél-dául a fánk ne sikerüljön, amiért is PetrovnaOlimpiáda gyakran azzal a. nyers és kategori-

kus követeléssel jelent meg a lakónál, hogy apénzügyeket még valamelyes pótlással kell ki-egésziteni. Megesett, hogy a lakót a sziiletés-vagy névnapi ünnep negyven, ötven rubelnyiköltségbe is becsávázta ; de ha eszébe jutottvolna a kiadásokat ellenörizni, hát természete-sen senki sem ellenezte volna, hogy olvassaössze például az üres üvegekot, amelyekbölPetrovna Olimpiáda állandóan nagy készletettartogatott.

Ami pedig az ételeket illeti, azokra néz-vést nem lehetett semmiféle ellenörzést gyako-rolni, legfeljebb a Petrovna Olimpiáda család-jában váratlanul fellépett böség és a kosztmegjavulása szolgáltathatott volna némi bizo-nyitékot arra, hogy a tiszteletreméltó asszonyságmeg tudta magát jutalmazni az ö fárado-zásaiért.

Petrovna Olimpiádának temérdek ismerösevolt, akikböl ö az ö szeretetreméltóságáva!, jó-ságával és szivességével mindig sok hasznottudott huzni. Az ismerös orvosok erkölcsi kö-telességüknek tartották, hogy ingyen gyógyitsáka szegény szalmaözvegyet és gyermekeit, havalamelyikök beteg volt, az ismerös ügyvédekeljártak ügyeiben, melyek legtöbbnyire abbólszármaztak, hogy a cselédek bepörölték öt abéreikért, az ismerös tanférfiak pedig tölüktelhetöleg igyekeznek neki megkönnyiteni agyerekek nevelését stb. Másfelöl azonban Pet-rovna Olimpiáda sem maradt adósa az ö is-meröseinek. Ha valami szerencsétlenség tör-tént, például megbetegedett vagy meghalt va-laki valamely családban, a gyászolás örök asz-szonya rögtön megjelent a beteg ágyánál,napokig ott ült, ott virrasztott éjjelenkint, örakta fel a borogatásokat, ö adogatta be azorvosságot s a betegség egész ideje alatt,mig a család tagjai fejöket vesztették nemtudva: mit cselekedjenek, ö megtartotta atisztes matróna méltóságát és ugy intézke-dett a házban, mint a magáéban. A PetrovnaOlimpiáda ismerösei közül egyet sem temettekel az ö tényleges közremüködése nélkül. El-feledve migrénjét, amely különösen véletlen-

ségböl mindig akkor vett rajta eröt, mikor ö acsalád körében idözött, varrt a hölgyeknekgyászruhákról tárgyalt a temetkezési vállalko-zókkal, rendelkezett a temetési szertartásról,sirhelyet vasárolt a temetöben stb. stb. Ma-gától értendö, hogy mindezekre egy kereksummát kapott ' Petrovna Olimpiáda, amelyet ö a saját belátása szerint ésama társadalmi álláshoz mérten költött el,melyet a megboldogult ebben a siralom-völgy-ben elfoglalt. Ez utóbbi körülményekhez képestkülönbözö fokokban variálódott a Petrovna Olim-háztartásának feljavulása és bösége, azokhozpiáda képest fizetödtek ki a kisebb-nagyobbadósságok a szatócsoknak mészárosoknak stb. Ésmindez a család kedvéért történt annak a négygyereknek a lábra-állitásáért, akik, miután ap-jok öket elhagyta, ott maradtak a PetrovnaOlimpiáda keze alatt.

Az anyai érzés, mely ennek az asszony-nak a lépéseit vezette, az egoizmus legegysze-rübb, legprimitivebb, legállatiasabb érzése volt,mégsem merte volna senkisem elitélni az ödolgait söt voltak, akik feltétlenül dicsértek érte.

— Ugyan hát mit tegyen, mondják né-melyek, hiszen anya s melyik anya nem futárad agyerekeiért, neki pedig van négy. Nem tréfa az!

Ilyen módon, örökös hajlongások, rimán-kodások, megaláztatások, különféle ravasz utontörtént pénzszerzések révén sikerült PetrovnaOlimpiádának csaknem mind a négy gyerekétfelnevelni.

Nágya és Olga elvégezték a nöi gimná-ziumot és várták a kéröket. Valodja, a fiu,elvégezte az egyetemet s leczkeadásokkal meg-keresett már havonkint vagy ötven rubelt, ön-állósitotta magát, fizetvén anyjának lakásért éskosztért harmincz rubelt, a többit pedig elkölt-vén magára. Hátra volt még Vjéra, aki a gim-názium hatodik osztályába járt s még segit-ségre szorult, de ez a segitség egyelöre csakarra szoritkozott, hogy Petrovna Olimpiádakosztot és ruhát adott neki; a tandijak elenge-dését azonban kijárta és olcsó privát-tanitótszerzett a leánykájának.

(Folytatása következik.)

SZINHÁZAK.Budapest, kedd, 1893. január 25-én,

NEMZETI SZINHÁZ. VÁRSZINHÁZ.

Évi bérlet 19. Havi bérlet 19.

Jefte leánya.Vigjáték 1 felvonásban. Irta:FeHce Cavalotti. Forditották :Rényi Dezsö és Rudáu Amadé.

Személyek :Aibéri Mario HorváthEmma, neje Csillag T.Villáiba Arzénia MatóthyVfticbi dr. Császár

Utána:

Nök az alkot-mányban.

Vigjáték 8 felvon. Irta; Tótb. R,

Személyek:Bánfalvi Bálint VizváriKrisztina, neje VizvárinóOka, leányok Nagy IbolyaBercsey Vilmos PáffiCselei AbonyiGselgiué GyörgynéPitrarosiné Denyén M.Borbocs GabányiKántor LaUbárJános FaludiSzelei CsászárBáró Szlankaményi Náday F,

Kezdete 7 órakor,

MAGY. KIR. OPERAHÁZ.

Évi bérlet 15. Havi bérlet 15.

Bajazzók.Dráma 2 felvonásban. Szövésétés zenéjét irta Leoncavallo. For«

ditotta Radó AntaL

Személyek:NeddaTMÜOPonlo

Suvio

P. Pewnyl.PerotüVáradTKerténMihályiNeyB.Beck

Utána:

A piros czipö.Tánczlegenda 4 képbea, RegeiU.-ML OioreografláiátHassreiter,

senéjét fiiadét R. szerzetté.

Zárva.

NÉPSZINHÁZ,

A varázsgyürü.Operette 8 felvonásban, 5 Képben,Irták : IVEnnery Adolphe és Bu-rani Paul, Ford.: Komor Gyula,Zenéjét uerietts: Plánquette R.

Személyek:XV. Lajos. SzirmaiDe Chavannes SzerdahelyiRenée Nádat Hónk*Leocadie VidornéDe la s^de Georges F. HegviNICOIM VidorMichelette Küry KláraV&lpingon lovag SolymosiArtois Kiss M.La Popeünióre FoUinusAthonals Balogh Etelgolanges Révi A.Henrietta Bártfai M.Louise Lukácsy O,

Kezdete 7 érakor.

VIGSZINHÁZ.688. Káin. 582. nájn.

A harang.predeli azinxntl 8 felvonásban.

Irta: Kazaliczky AntaLSzemélyek:

Hernádi Fülöp GálZsifa, Sa RáthonyiMariska, leánya Nógrádi J.Oka, n«velt leánya Fái St.Berényi AndorBerényi JozsefRetek PongráczJani, GaLudmilla, leányaBódiCzeczilia, nejeDr. Sünonfff Ákos Decsi _Dr. ^TIIT^^M^* NanasiVojalta Jozsef SzeremiBoiii, leánya KomlósslE.

Kezdete fél 8 érakor.

MAGYAR SZINHÁZ.

A k i k a p ó spatikárius.

Bohócát 4 felvonásban. Irta: Gan-dillot. Forditotta: Heltai Jené.

H f | HGóthRónaszékiTarajkaiR. Kostagni

Nikó L.

Szinházi müsorok.

Szerda

Csütörtök

Péntek

Szombat

Vasárnap d. u.

Este

Nemzeti Szinház

Folt, amelytisztit

Az egér

Othello

Figaro házas-sága

Folt, amelytisztit

Vár Szinház

Amakranczoshölgy

A nagymama A fény árnyai

M. kir. Operaház Vig Szinház

A CremonaihegedüsCoppelia

A portici-inéma

A windsorivig nök

Szökekatalin

Eatonadolog

Coulisset ur

Hivatalosfeleség

Szöke KatalinChampbaudet

állomás

Nép Szinház Magyar Szinház

Az ördögmátkája

A Msalamuszi

A toloncz

A baba

A Czigány

A varázs-gyürü

A gésáfc

A gésák

Á. '.kikapós*patikárius

A gésák

Menyecskekisasszony

A gésák

Kisfaludy SzlaSáz

Tengeri aquariumKoysd-sz&Uoda, Erzsébet-kSrnt 46 . (338)

A magyar tenger eleven állatvilágának bemutatása.ZooiogiaS küiönlQg&sségek.

k V Minden hó 16-á.a é s 1-6n uj s z á l l i t m á n y . ~ MIfün regpsü 3 iriti! - Bolüpü (ij 33 fcr. — Satana- fa »ensrt-]egy 15 Ur.

kjghathatósabb

Antisepticuma száj- és fogaknak

6 csepp elegendö.

Société de produits hygléniques.STAPLER A Co., Bécs, XVIII., Qeotzgasse) 27.BakUrt Db Sgpr.Le* é « J o a L. fyósytárábaa a ^ttdor--

LASZKY X JLJOS,Belégxótü-intéxete;

gége-, torok* és orrbetegeknek, asthmatikusoknak.fiendel St—l-ig ét 2-4-tg. (14D)

BUDAPEST, Vil., Erzsébet-körut 6.

BLICKENSDERFERaaer. gyors-Irógép(klaviaturrendszer, mint a Remington,Hammond, Yost) a legujabb. Alétezö összes rendszereketfelülmúlja tartósság és meg-bizható gyors munka tekinte-tében. Egyszerü, romolhatlanszerkezet. Nincs festéksza-lagja, irása látható, 60%-al

olcsóbb,SCHÜLHOF QYÜLA "*

V. ker., Váczi-körut 80. sz.

Az ogyodül

sterilizált és bakteriammentes

SANITAS SZIKVIZTelefon: 8ASTTAS.

Page 16: Országos Hirlap 1898. II. évf. 25. sz. (1898. január 25.)oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/13/52/dd/1/OH1898_025.pdf · Pál, Illyés Bálint, Putnoky Mór, Lakatos Miklós és Marjay

16. oldal. - - Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Kedd, Január 25 .

Központi kiadóhivatal: jl Minden szó 2 krajczár, vastagabb betükböl szadva 4 krajczár.

VIlI. k e r . , J Ó 2 S 6 I - k Ö r U I 8 5 . S Z á m . [ TXZxa SzeteBüSlt készpénzben, levélbélyo^skban va~y EO3*

Fiók-kiailóhivaial:

V. ker., Marokkói-uteza 4. szám.Ha a hirdetö czimimét is ki / l i a h i rde töben vn^y a választ posta-restante kori, akkrok minden ködés után mé? 30 kra jss i r kia23tárbélya?ület)s is Gzetsadó. — O ^ U a e r a tu aprólüraetést pustau^lvár .y

ticni, s a szöveget az~utalvány szelvényére i rn i ; esetleg kOzOasé-es levélben is lehet a szövését s a ievéljegyök«t óekSUiieiu. Mindenki *,onnyen kisziUi.iuaija \ I aproinruclüs arat .Iványoa bakul-

LEVELEZÉS.

Talpra magyar4 k C á d

p gy £££?Üi i 1 *K-^akorona. Csanády Virgil szerzönél, Budapest, IV.

zálló.Bristol-

453—1a z ajánlatokat Oa jcvtloket, nieivi-küt az apróhirdetés weg-jelenésétöl s / á c i l o t t r.igy hét a 'Ut czimzetju c inem visz.

kiadóhivatal megsemmisiti. 217Ö—1Cüikis ulyuu levelekre válaszolunk, melyekhez a vá-l a bz LQiy... Ru-hék^Y.: van. A kiadóhivatal. 12Ü4-1

.^y kv.;:..-zu:ibo óhajt lepni komoly ismeretségJ l S I I m f l Ü H i czcijáb.J! uo—u> Oves eiokulö. jollemcs, ál lana hiva-talnokkal. Levelük "UisUn.jiiáit W alatt u l.ip kiatióUivataliJia inté-z e n d ö k . 471—1

ifO^VOC Ja-'-';^a '"omu iiujiii.".iio egy Ul évus iiatai emberftXUVIid s i v á r M\:_,-I szeretetre tanitani? Yáiaszt kér ,,5Ie-

inento" jelibe alatt a. kiadóhivatalba. 515—1

J&iliÖCnhCZ éilönek levele van. 545—1bzivuikcJuLk masát bövebben megismertetni, akar ehelyen, vagy levúiilog, melyet a kiadóba kérek. Tra-

vailk-r.M Nagyon l'hmigolt vagyok, ma magához térek. Egy

J » kin jó:r.i!u:at. egy kis 'gyöngédséguiáu vágyódom.Ez a chab!o:;os, gif>iü:i él-:t r.n'göii az cmtic: ii.-Ikét, ullompltja kedé-lyét és valami ki seri! rMIp::it:o feszi-<:li bo inasát szivébe. És h a

utaztuMarietta.

nil.2232—1

Szekszárd 1396, licilileii délelött I t óra után ismert helyrekérlek : örök, mély vonzalommal . . 533—1^ ó i a k o a á s cz.-ljuJjul fiatal leányok, vagy asszonyok .is-

méretsorét kurvái szöke fiatal ember. Levelek "Jaienkor"jelige slr-.tt e lap kiadóhivatalába köretnek. 5-13—1

3 0 . levél ment föposla poste restanta. 22C2—1

'•£ N'ivénuk kezdöbetüit ós a helynek, ahol találkoztunkJ >Q. C ] S Ö szüUwiál hidassá abban a lapban, melyben azelöbbi hirdetést közölte. H i v ö 5 4 7 — 1

azon szöke kisasszonyt, kit vasárnap a nemzeti szinházbóltávozóban e Iapni figyelmessé tettem, sziveskedjék barna

fiatal embert a kiadóhivatal utján tudatni, ismeretség lehetséges-e?549—1

i * C « e ! o ? a i óhajtok egy csinos fiatal lánykával. Leveleket e lap kia-A t V e r c á t i i dójába kérek .Romeo" czimen. 2254—1

HÁZASSÁG.I É r i h P 7 óhajtom adni intelligens családból származó szép, 1G éves,• . * szökö húgomat. H á z ú m n nevelt, szolid, szóplelkü leány,minden kellék megvan nála, ami a boldog házassághoz szükséges, csök

ÁLLÁST KERES.

e lap kiadóhivatalába intezemlök.

%<)• képzett, fiatal, nös kertész állást keres, nagyobb birtokon.' •*! vagy esetleg fövárosi kertészetnél. Cz im'a kiadóhivatalban.

1990—3

M2 keresztóny, 21 éves. taafolyamot végzett, alkalmazást"t keres. Czin; a kiaiióJiivataibar. 4ö7—3f w á r ajiuilkt-zii a—5 éves gywisekek meiié ffc-y városbal V * ! wü.t ,ycrtiokkiTtésznök. Jú bizvuyitvinyokkal:-:. Czim a kiadóhivatalban. ö23—8

ÁLLÁST KAPHAT.t l iavonktat 60—100 IMrintat kereshetnek s

ként, Ajánlatokat "Vi-ágezikk-1 alatt a kiadóba.hasznáil , de jó karban lévö, Megvételre kerestetik. Ajún-latok " B y - i d i " jelige alatt a kiadóiúvaialba kéretnek.

2010-4

OKTATÁS.? donne lecons pour diner. Adresse sons francaisa l'exp.

" ' 1970—5

tépezdész liatai intelligens ieány,,szerény_ dijazásérti* .1/ órákat ad, ugy képezdészeknek, mint kisebb gyer-mekeknek, kik az elemi tantárgyakban gyengék. Czim a kiadóhivatalban.

1670—5

Zongora-órákat óhajt adni egy e téren már évek óta müködözongora-müvesznö. Czim a kiadóhivatalban.

JC90-5

BIRTOK ELADÁS.Szép nagy birtok, teljes {elszereléssel és malommal, gyönyörü kies

fekvésü vidéken eladó. Czim a kiadóhivatalban; ' ,' 2100—6

Eladó

TELEK ÉS HÁZ ELADÁS.Kossuüifalván, kispesti halám;i] , 1G0 és üOOnégrszög-ölenknit parczellálya, ára 2 frt 30 krtól 4 M i g , h i m 10

frt, vagy heti 2 frt részletfizetésre kaphatók. BövebbetSzezef.aáowskiZsigmondnál, vendéglös, Vlfl., Nap-utcza 13. 6449—7

egyemeletes szolid épület kerttel az Uiiöi u t közelében valamintegyemeletes s a r o k h á z Budán szmtéa kerttél és adómentes

olcsón eladók valamint bá -z t e l l r ek IV, V, VI, Vil , és V m kerületek-ben ju tányos áron eladók. Bövebbet komoly vevöknek. Blau S'élisKirály utcza 19. 537—7

ihUELADÁS.

több fényes estélyi ruha, gyászeset miatt. Czimhivatalban.

a kiadó-1Ö34—8-

több tudományos mii eladó. Czim a kiadó-hivataibnn. 1850—IS

A\ nem használi; selyem ruha, gyászeset miatt igen jutányos áron* * l eladó. Az egyik fehér, a másik rózsaszinü. C.*im a kiadóhiva-

ta lban. 213C—S

VÉTEL.7ft*1ftAPS "l o c ' - ' , g j ,. . *". . .kerestetik. Ajánlatok "Jó zongora" jelige alalthivatalba kéretnek.

használt , de még jó karban lévö, megvételre1 kiadó-1900—9

óhajtok venni részletiizetésie, kéz alalt. Ajánlatokat kéreka kiadóhivatalba. "Haszná l t " jelige aiatt . 2132—9

KIADÓ SZOBÁK.

fitálban. 1 & . - ; i i _ 10

a körúton iakast, és jó ellátást kaphat üb/.u.bségescsaládnál. Hölgyek, kik nem lakhatnak szü l e iné l ,

irjanak e lap kiadóhivatalába "Lakás és ellátás" jelige alatt.2000—10

]/Bree/t\rLAKÁS KERESTETIK.a kereskedelmi minisztérium közelében, 3szobára és a hozzá tartozó melk-k helyiso-

x-teu lehet. I.rveleketgekre van szükségem. A laicás csakis elsö emel, 1 . emeleti" jelibe a laü kérek e lap kiadóhivatalban 1734—11

SZOBA KERESTETIK.Imrnenh a József-városban, lehetöleg külön bejáratlalt i b l ü d U A és IOrdöszoha használattal . LevéUieU ajánla-

tokat kérek "Áiiandó* jelige alatt a kiadóhivatalba. 21r>ii—12? P 1 5 I > C l ü l l s f ó c t keres intelligens családnál, hasonló iiaiul liiva-WUijvd wtldlCIdft Uilnoknö a Józáef-karutun, vagy unnak közvcilenközeiében. Ajánlatokat kérsk as ár cs kiirahnónyek pontos ismerteiésével e lap kiadóhivatalába ..Fauiiliárls" jelige alatt. ISSJ—13P i C n I H C ü H buwrozott, liáziu utczai szobát kei esek fetiLiar eise-W l ^ y m l ^ a l l jére, lehetöleg kis elöszobával cs hálú-füUtével. Aján-latokat "Csendes h á i " czim alatt közvetit a kiadóhivatal. 1 9 2 < J - 1 2

KIADÓ LAKÁSOK.cöbb kisebb és nagyobb lakás kiadó május 1-ére. Czim a kiadó-

hivatalban. 1S94-13

fwólüvatabiban.

szoba és konyha- fobruár hó 1-érefrtért kiadó. Bövebb értesités e lap

21G3—13

HITEL-PÉNZ?

KÜLÖNFÉLE.Jt \stUrA\\\ masi 'ár élezbip az " Ü s t ö k ö s " . Most sorra közh' pom-jp IKif j v U U pás karrikaturákban a nevezetesebb Irókat és müvé-szeket. • -' •Tfo?5W»C t l t n l r a f ^ a szinházha, hangversenybe megy és n<lVvyrC<> c J l v i l n u i ^ fellünö akaT'lcóiii, mint barátnöm, akkorne használjon mást , mint a 25 év. óla legjobb hirnévnek örvendöItávissante aicibör szépitö különlegességet: Rar issanto arezport,Ravissante pipere-szappant és Rayissante szépitöt. (Ara 1 frt 50 k r . ;elegendö 3 hónapra) Török József és T«rök Sándor urak gyógyszer-táraiban kapható valódi minöségben. ICamilla. 918—18T»Ti«yj5f^gMC elökeiö garcon ürná l^kinek nagy lakása van, egyJ l l i Ü H M I I I t d ) szoba cs konyháért elvállalja a takaritást , felügye-letet, szóval az egész lakás gondozását, egy igen intelligens nö . Szi-ves levélbeli megkeresést a kiadóhivatal" közvetit. "Comme il faut"jelige alatt. .• ,,.;..', :. .':'.:: \ 2102—18V i l intelligens iiatal ember ebédkosztott esetleg vacsorát is keres*•>•• ejy müveit családnál a "Mária. Terézia kaszárnya közvetlenszemszidsáj-úban. Szives megkeresések . jelelem" jelige alatt a kia-dóba ^ é r e t n e k , 2 1 9 Ö — 1 3

ÜgyCsznbónö kerestetik házhoz, mérsékelt dijazással. Czim akhidóliivatalban. 219G—18

irivát háztól havi bérletre akar egy intelligens családiolni. Czim a kiadóhivatalban. 196S—18

gAAAAAAAAAAAÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAliPáratlan siliorü gyógryliBtÁaai

bsn ajánlható.

hydro-elekfrotherapiai rendelö intézete

Az ideg- s nemi betegségek elnevezése alattrejlö külöuféle legelhanyagoltabb bántalmak,makacs börbajok ifjúkori könnyelmüség folytánfellépett bármily nagyfoka' gyengeség! áilú-pptolarál iij gyósrjrmódoni az összes gyógy-módokat hasonlitiiatlanul s inesaze felül-múlja, a mennyiben gyógyszerektöl menteünoiiány nap alatt gyökeres, állaadó a tel-jes gyógyulást biztosit.

Intézetem a modern liygea és orvosi technika elsörendü,vivraáiiyaiszoi'iat nagyszabásu gyógytonneldtel van berendezve.TapiEstr . l t , b iz tos c s £;yors e rodiaéuyak fo ly tknhonorá r ium te l j e s g y ó g y u l á s u t á n dzeihoti i . Külüavárótermek. Külön be- s kimenet. Rendelés naponta d. e.9—I-ig d. u. 2—S-ig. Levelekre dijmentesen válaazoltatik.

l?f»VT?YfTY¥rY WYv ¥ V r VvY vTf V T V T T T *

sok esetben a rendeHercs vérzés ejjycdül okozója. Biztos sikerüg\ ugVbzer ellene a . .HYEi lASTIS ZiAB2>ACSCK" árai adás

2 til r>0 kr., fel . dag 1 frt .'.Ukr.Virti»ztnt2l3BSIgnil bisiakóioi s c^ycb bajoktia! páratlan hatásu a"SiárcssUvcns!" Aia 1 Uvcj 3 fit, i>! ÜVCK I frt CO kr. Epilepszia(rosszbftpg'.-gi iiK'irossf UIU^UJ t7iv- e:s föfája^okaiü tes4ki<£ihatással has^nalUtUk a ,.Lii;ov.r <.nctxa cpi lop^zia". Számoselismerö levél. 1 üveg 3 frt, föl üveg I irt CÜ kr. — EgyedSH

készitojü: (SS7)

Váradi-féle gyógyszertár Sraü^uahársfaiva.

lehet a tözsdéneredményes ügy-leteket kötni?

Közelebbi felvilágositástad jóliirü budapest i banktözsde intézijje. ak ian iér -tékadó pénzvilággal fenn-álló összeköttetései foly-tán értékes iniormáiiók.kai rendelkezik, amelye-ket érdeklödöknek a nye-reségböl való csekély ré-szesedés ellenében része-sedés ellenében rendel-

kezésére bocsát.Minden "Hagrjr s ; k « r "jelige alat t a Vischer A.D. hirdetési irodába, zsi-árus-uteza 7. szám a láintézett kérdezösködésre

rostafurduitávai vála-szolok. (418)

JSL fiacet»ésl fel tételek következök:felpénzé 5 frt, a maradék havonként 4 frt.Egy bevásárlási összeg 50 frtról

, 1 0 0 ," 150 "

1015

8 "10 "

okát legolcsóbbtöbb mint 300

'eJvilágositást ad

M A G Y «J£K<& részletfönök, butor-raktárfean,Budapesti IV., Koroisalierczeg-u. 2., i,

Az S-féle

Elsö biztositó intézetkatonai szolgálat esetépe.

6 cs. és kir. fensége Jézsei föherczeg védnöksége alaü.

M T Biztositási t ö k e : 2 7 millió korona . T * |

Fiu gyermekek legelönyösebb ellátásak a t o n a i szolgákxt köHségüneK fedezöso — illetve a nagy-k o r ú s á g idejére . Bövebb felvilágositással Szivesen szolgál(ö) az Igazgatóság.

Budapest, V. ker., Erzsébet-tér 1. sz.

Antisspticus és hygienicus

HÖLGY- ÓVSZER.Teljes biztos hatással , használatban k iméktes és nem

kellenek többé semminemü gyöngédtelea és ártalmasgummi vagy spongya-czikkek. \ doboz (12 drb} ára 1 frt50 kr. pontos használati utasitással. 1 frt 75 kr. elölegesbeküldése után bérmentve. Kapható a feltalálónál:

László József gyógyszerésznél,' SXarcB-Ujvár (Erdély). (1S9)

Budapesti f5rait4r: Altctadter J., Gyár-ntoza26. SE- Kleis, VIZ., Aréiut-atoza 68. száza.

Gyors és diskrét szétküldés.

p söra legjobb sör, dus x i a l á t a tar talma fölé iielyezi minden más sörtcrincnyen. G y o m o r - ési d e g b e t e g e k n e k orvosilag ajánlva. C s o k é l y s x o s z tar tabnánál fogva és a s e p r ü t ö l való teljesmentessége, kiváló minösébe incllett tanuskodik. — Kapható minden nagyobb füszer- és cáemege-

üzitében és elökelöbb kavéh:izakban. — Kiváló tisztelettel 355URS S. és TÁRSA, BUDAPEST,

V. ker., Séiatér-utcza 2. szám.Magrendeléackli&zlioza2611!ttatnak. Kcgrcngrolcsek h&thoz sz&lUttatnak.

Nyomatott az "ORSZÁGOS HIRLAP" körforgógépén, Budapest, VIlI.. József-körut 6 5 . szám.