1

Az OTC Villamosenergia-piac

Közép- és Kelet-Európában

Szerző: dr. Jávorszky Helga

Energetikai szakjogász képzés

Pécsi Tudományegyetem

2013.

Konzulens: Dr. Kovács Bertalan ügyvéd

2

Tartalomjegyzék

Rövidítések……………………………………………………………………………….…….4

I.Az OTC piac kialakulása ......................................................................................................... 5

1. Definíció .......................................................................................................................... 5

2. A kereskedési mód fejlődése ........................................................................................... 5

2.1. Eredet ....................................................................................................................... 5

2.2. Telefonos kereskedés ............................................................................................... 6

2.3. Közvetítők belépése a piacra – a likviditás elősegítése ........................................... 6

2.4. Az elektronikus platformok és a hibrid élőszavas bróker tevékenység hatása ........ 9

2.5. A személyes kapcsolat jelentősége ........................................................................ 12

2.6. A villamos energia OTC piac sajátosságai ............................................................ 12

2.7. OTC termékek és ezek kialakulása ........................................................................ 14

II.A piac liberalizációja ............................................................................................................ 14

1. Dereguláció előnyei ....................................................................................................... 14

2 A korábban zárt villamosenergia piacok libelarizációja Közép- és Kelet Európában .. 16

2.8. Cseh Köztársaság ................................................................................................... 16

2.9. Szlovákia ................................................................................................................ 17

2.10. Lengyelország .................................................................................................... 17

2.11. Magyarország ..................................................................................................... 18

3. Tendencia a térségben ................................................................................................... 19

III.EFET – European Federation of Energy Traders ................................................................ 20

1. Az EFET tevékenysége ................................................................................................. 20

2. EFET Master Agreement .............................................................................................. 21

IV.ISDA - International Swaps and Derivatives Association .................................................. 23

V.OTC piacok és tőzsdék viszonya .......................................................................................... 24

1. Intraday ügyletetek – a tőzsde erőssége ........................................................................ 24

2. Termékek létrejötte, a kereskedési platform fejlődése – az OTC erőssége .................. 26

2.1. Termék ................................................................................................................... 26

2.2. Kereskedési platform ............................................................................................. 26

3. A kereskedési parnerek belépése a piacra, díjak ........................................................... 27

4. Üzletkötési technika ...................................................................................................... 28

5. Klíring ........................................................................................................................... 29

6. A kereskedési partnerek hitel és szállítási kockázatának kezelése................................ 29

3

VI.Piac formáló Uniós Irányelvek ........................................................................................... 32

1. MIFID – Markets in Financial instruments and Derivatives ......................................... 32

1.1. Nagykereskedelmi és kiskereskedelmi ügyfél ....................................................... 32

1.2. Kérésre szakmainak tekinthető ügyfelek - Professional Client Classification

Confirmation ..................................................................................................................... 33

2. REMIT .......................................................................................................................... 34

3. EMIR ............................................................................................................................. 35

3.1. Az EMIR követelményei ....................................................................................... 35

4. Tendencia ...................................................................................................................... 36

VII.Összegzés ........................................................................................................................... 36

Irodalomjegyzék, Jogszabályok jegyzéke………………………………………………….....37

4

Rövidítések

AES - Applied Energy Services - amerikai energia cég

Alpiq - Svájci energia cég

APX-ENDEX - Amsterdam Power Exchange (APX) és European Energy Derivatives Exchange

N.V. (ENDEX N.V.) összeolvadásával létrejött holland-angol energia tőzsde

BAFin - Bundesanstalt für Finanzdienstleistungsaufsicht - a német pénzügyi felügyeleti hatóság

BSZT. - 2007. évi CXXXVIII. Törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról,

valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairó

CEGH - Gas Exchange of Wiener Börse,

CEPS Český plynárenský servis, cseh átviteli rendszerirányító

ČEZ České Energetické Závody, cseh energia vállalat

ECC - European Commodity Clearing AG - elszámolóház

EDF Électricité de France francia energia vállalat

EEX, European Energy Exchange, német energia tőzsde

EFET - European Federation of Energy Traders - Energiakereskedők Európai Szövetsége

EFET European Federation of Energy Traders , Európai Energiakereskedők Szövetsége

ELMÜ- Budapesti Elektromos Művek Nyilvánosan Működő Részvénytársaság

EMIR - European market infrastructure regulation

EnBW Energie Baden-Württemberg AG ugyancsak vezető német energia vállalat

ENEL - Ente Nazionale per l'energia ELettrica, olasz energia cég

E-on - német energia vállalat

EPEX DAM - az EEX és Powernext energia tőzsdék spot piacainak összeolvadása hozta létre

ETD - Enerji Ticareti Derneği - Török Energia Kereskedők Szervezete

FRA - Forward Rate Agreements - határidős kamatláb-megállapodások

FSA- Financial Services Authority, az angol pénzügyi szervezetek felügyeleti hatósága

HUPX - Hungarian Power Exchange - Magyar Energia Tőzsde

IRS - Interest Rate Swaps - kamatswap ügyletek

ISDA - International Swaps and Derivatives Association

MÁSZ Magyar Áramszolgálatató Kft.

MIFID - Markets in Financial Instruments and Derivatives

MVM- Magyar Villamosművek Zrt.

OPCOM- Operatorul Pietei de Energie Electrica din Romania, a román energia tőzsde

OTC – Over The Counter

OTE - Operátor trhu s elektřinou, Prágai Energia Tőzsde

PGE-Electra - Polska Grupa Energetyczna, lengyel energia cég

PMUM - Piyasa Mali Uzlastirma Merkezi törötk day-ahead tőzsde

Powernext - francia multilateral trading facility

PXE cseh székhelyű közép-Európai energia tőzsde

REMIT - Regulation on Wholesale Energy Markets Integrity and Transparency

RWE - Vorweg Gehen Európa egyik vezető villamosenergia és gáz vállalata német székhellyel

SSE - Stredoslovenska Energetika, szlovák energia cég

TEİAŞ - Türkiye Elektrik İletim A.Ş. – a török átviteli rendszerirányító

TFS – Tradition Financial Services Ltd. Esetenként úgy hivatkozott, mint Tradition Ltd.

VSE - Vychodoslovenska Energetika, szlovák energia cég

ZSE - Zapadoslovenska energetika, szlovák energia cég

5

Bevezetés

A dolgozat témája az OTC Villamosenergia-piac működése Közép- és Kelet-Európában,

kezdve az OTC piac kialakulásával és zárva a régió aktuális állapotával. A témaválasztás oka,

hogy lehetőségem nyílt a piaci szereplők szemszögéből nyomon követni a piac működését és

kihívásait. A dolgozat elsősorban azokon az ismereteken alapul, amit a régió piacvezető OTC

platformjáról, a Tradition Financial Services Ltd (TFS) interdealer brókerház tevékenységéről

szereztem. http://www.traditiongroup.com/ Forrásaim elsődlegesen Jason Curtis-szel, a TFS

Ltd. Közép- és Kelet-Európai OTC villamosenergia piac csoportjának vezető brókerével, és

az iparágban dolgozó más szakemberekkel folytatott szakmai beszélgetések. Célom egy olyan

könnyen érthető bevezetést adni a témába, ami azok számára is kezelhető, akik csak most

először mutatnak érdeklődést a piac iránt, úgy, hogy közben felvázolom a gyakorlati, napi

munkát érintő kérdéseket is.

I. Az OTC piac kialakulása

1. Definíció

OTC – Over The Counter definíció szerint olyan ügylet két üzletfél között, ami nem a tőzsdén

kerül lebonyolításra. Az ügylet létrejöhet internetes platformon vagy telefonon vagy más a

felek által elfogadott – lehetőség szerint rögzített – médián. A tranzakció lehet kétoldalú,

kizárólag a két üzletfél részvételével, vagy egy brókeren keresztül, aki az üzlet

megszervezésért jutalékban részesül. Az angol kézzel fogható “pulton keresztüli” megnevezés

helyett a magyar szaknyelvben a kevésbé plasztikus “tőzsdén kívüli” kifejezés terjedt el.

2. A kereskedési mód fejlődése

2.1. Eredet

OTC termékeknek az árupiacokon való kereskedése jóval a tőzsdék létrejötte előtt létezett,

alakot öltve mind rövid távú, mind hosszútávú ügyletekben, ilyen példák a kőolaj és ennek

melléktermékei, szén, földgáz, búza, burgonya, cukor, kakaó, kávé és tea. Mezőgazdasági

vagy ipari termékek vevői és eladói termékek vevői és eladói találkoznak egymással hogy

kielégítsék egymás igényeit. Az üzlet megköthető akárhol, dologi áruk esetén a városok piac

terein vagy a termelő saját tanyáján, de pénzügyi termékek kereskedésére is kialakultak a

szokásos helyszínek, mint például az angol City esetén a kereskedők a City négy oroszlánja

által kijelöt 1 négyzetmérföldnyi területén lévő kávéházakban találkoztak egymással. Ma az

OTC platformok működtetése akár több száz személyes kereskedési termekben történik, egyes

brókerekekkel specializálódva az egyes piacokra.

6

2.2.Telefonos kereskedés

Kezdetben az OTC piac kétoldalú telefonhívásokkal működött, az originátorok és értékesítők

az üzlet megkötése érdekében felhívták a kontaktjaikat a szokásos társaságoknál, azt kérdezve

hogy vesznek-e, és ha igen, akkor mennyiért. A módszer hátulütője, hogy előfordulhat, hogy

nem azt a kereskedési partnert hívják aki valóban érdekelt az eladásban vagy vásárlásban, egy

ilyen hívás rosszabb árat eredményezhet, mint amit a kínáló remélt. Nyilvánvalóan

meglehetősen nehéz lenne akármelyik cég számára egyszerre kapcsolatba lépni a különböző

társaságokkal, és ez az a faktor ami szükségessé teszi a közvetítők piaci működését.

A másik következménye annak ha több hívást is le kell bonyolítani több üzletfél felé, a hívó

célja vagy érdeke széles körben ismertté válik, még mielőtt a hívónak lenne esélye beszerezni

a legjobb ajánlatot.

Azon túl, hogy több hívás lebonyolítása roppant időigényes, a piacot kedvezőtlenül is

ferdítheti a érdeklődéssel szemben. Például ha egy elosztó társaságnak csak végfelhasználói

vannak és nincs saját termelő egysége, akkor megtörténhet hogy folyamatosan magasabb árú

eladási ajánlatokat kap, mint ami egyébként indokolt lenne. Ez a helyzet az angol “being read

by the market” megjelölésként ismert, vagyis amikor a vételi vagy eladási szándék már előre

ismert a piaci szereplők előtt, ezért a társaság csak a reális piaci árnál rosszabb ajánlatokat

kap.

Akkor sem jobb a helyzet, amikor egy energia termelő cég érdeklődik körbe ajánlatokért. Az

energia eladói a természetes pozíciójuk, ezért amikor az üzletfeleiktől vételi ajánlatokat

kérnek, a másik fél alacsony vételi árat mond a termelőnek, hiszen tudja, hogy a termelő long

pozícióban van, el kell adnia a megtermelt energiát ahhoz hogy bevételhez jusson, és a

termelőnek nagyon is szüksége van a bevételre ahhoz, hogy a nyersanyagot és fix költségeit

fedezni tudja.

2.3.Közvetítők belépése a piacra – a likviditás elősegítése

Természetesen meglehetősen nehéz lenne akármelyik társaság számára egyszerre

kapcsolatban lenni az összes potenciális kereskedési partnerrel, de nem csak ez az a faktor,

ami szükségessé teszi a közvetítők belépését a piacra.

Az energia kerskedők, elosztók, termelők, nem egy tökéletes piacon működnek, nem minden

szereplő szándéka egyértelmű, és egy adott idő pillanatban nem tudhatják, hogy melyik

társaság lenne a legjobb partner az üzletkötésre. Ezt az egyidejű, jelen idejű információt

7

először az OTC platform nyújtotta. A piac jelen időben működik, a folyamatos kereskedési

modell sokkal rugalmasabb, mint a nehézkes és sok adminisztrációval járó árveréses modell.

A társaságoknak gyakran hirtelen kell vennie vagy eladnia, külső vagy belső tényezők

függvényében, nincs idő egy árverés megszervezésére.

Egy tisztán kétoldalú piacon, (mint pl amilyen legutóbb Törökország volt, mielőtt az első

OTC villamosenergia bróker által közvetített ügylet 2012. májusában ennek véget vetett,

Jason Curtis és Serkan Bayraktar, a TFS brókerei által) nehéz megállapítani, hogy mennyi egy

termék valós piaci ára. Minden egyes vevőnek és eladónak megvan a saját véleménye arról,

hogy mi lenne a fedezeti pontja egy kapott ajánlatnak. Az ügyletek nincsenek egy központi

helyre bejelentve, ezért a piaci események megfoghatatlanok. Gyakoriak a szóbeszédek,

pletykák, amik félrevetik a piaci szereplőket, továbbá az is előfordul, hogy valaki valótlan

ügyleteket publikál a piac tisztességtelen manipulációja céljából.

Közvetítők, úgymint brókerek vagy tőzsdék belépése a korábban kétoldalú piacra, biztosítja a

vevők és eladók számára, hogy egy tökéletesebb piaci környezetben találkozzanak, ahol az

adott termék legjobb eladási árát látják a legjobb vételi ár felajánlói. A közvetítők

hatékonyabbá teszik a kockázat átadását is: amikor egy kereskedési partner fedezetet akar

találni, nagyobb eséllyel találkozik valakivel, aki profitszerzésre spekulál.

A közvetítők olyan piacot teremtenek, ahol az összes piaci szereplőnek egyenlő hozzáférése

van - kredit megállapodások és jogi dokumentáció függvényében - a fair árakhoz, így a piac

átláthatóbbá válik. A piachoz való egyenlő hozzáférés követelményét rögzíti a MIFID is

„Minden befektetési vállalkozásnak azonos lehetőségekkel kell rendelkeznie a Közösségben a

szabályozott piacokhoz való kapcsolódás vagy hozzáférés tekintetében. Függetlenül attól a

módtól, ahogyan jelenleg a tagállamokban az ügyleteket szervezik, fontos megszüntetni a

szabályozott piacokhoz való hozzáférés technikai és jogi korlátozásait.”1

A közvetítők kereskedési szolgáltatásai ösztönzik a likviditást és a piaci mélység növekedését,

ami azt jelenti, hogy nagyobb volumenek kereskedhetőek anélkül hogy az aktuális piaci ár

jelentősen elmozdulna. Ez a jelenség a kereskedési rendszerbe vetett bizalom növekedéséhez

vezet, ezáltal lehetővé válik a könnyebb be- és kilépés a kereskedési pozíciókból.

1. Markets in Financial Instruments and Derivatives - Az Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelve a Pénzügyi Eszközök Piacairól (47) bekezdés

8

Tendencia szerint, amint kialakul egy likvid és átlátható piac, a nem hagyományosan energia

iparági társaságok, úgymint bankok és befektetési alapok is elkezdenek érdeklődést mutatni a

piac ármozgásai iránt. Ezek az új szerplők hajlandóak kockázati tőkét befektetni a piacon, ami

a kereskedő felek számának, a nyitott pozícióknak további növekedését eredményezi.

Kezdetben az üzleti közvetítés és tárgyalás telefonon zajlott az összes hívás rögzítésével,

azonban ennek a működési formának hátránya, hogy elkerülhetetlenül kialakulhat az

elfogultság benyomása aszerint, hogy melyik ügyfél kapja a hívást elsőként. Természetesen a

közvetítő célja létrehozni az ügyletet és ezzel megkeresni a volumenen alapuló jutalékot, majd

az ügylet nyilvánosságra hozzásával további ügyleteket létrehozni. Ugyanakkor a

közvetítőnek a piac növelése is érdekében áll, több ügyfél több ügyletet jelent.

Ezért különösen a Közép- és Kelet-Európai energia piacok esetében más módszereket kellett

használni az árak megosztására, mivel a földrajzi eloszlása és a száma ezeknek az

ügyfeleknek meglehetősen tág. Az ügyfelek nem csak a régióban működnek, hanem más

európai országokban is, úgymint Spanyolországban, vagy az Egyesült-Királyságban.

Amikor a közvetítés internetes üzenetküldő rendszerrel vagy e-mailekkel történt, ezek

rögzítése nehézségeket okozott, és még ha rögzítésre is kerültek, az archívumból felhívott

üzeneteket viszonylag könnyen lehetet manipulálni egy szövegszerkesztő szoftverrel. Maga a

rendszer meglehetősen megbízhatatlan és nagymértékben támaszkodik arra, hogy az

üzletfelek folyamatosan kapcsolatban vannak a brókerrel és tájékoztatják, hogy mi a

szándékuk egy-egy megbízással.

A brókerek számára is nehéz a sok megbízás kezelése telefonon és az üznetküldő rendszeren.

Amikor az üzlet létrejött a messenger-en, szükséges volt a megerősítése telefonon is, a

munkának efféle megduplázása rendkívül időigényes és alacsony hatékonyságú volt.

A megoldás bróker és ügyfél közötti közvetlen vonalak telepítése volt. Nyitott telefonvonalak

kapcsolódnak a dealer board-hoz mindkét végen, valamint egy hangszóró, ami lehetővé teszi

mind a bróker, mind a kereskedő számára megbízások bemondását, megkötött ügyletek

bemondását, az ár információ egymás közötti megosztását. A beszélgetés ezen a vonalakon

minden esetben rögzített a compliance érdekében, azonban ezeket a vonalakat általában

költséges működtetni, és csak azon társaságok számára életképes megoldás, akik sok

megbízást adnak a brókernek és jelentős üzleteket kötnek, máskülönben a bróker számára

9

pénzügyileg nem éri meg ezeknek a vonalaknak a létesítése. Néhány esetben az is

megtörténik, hogy az ügyfél finanszírozza a direkt vonal telepítését. Mindazonáltal még

mindig nem oldódott meg az a probléma, hogy esetleg a kereskedő lead egy megbízást, majd

elhagyja az asztalát, mert például be kell ülnie egy tárgyalásra.

Ezek a vonalak természetes elemei minden OTC piacnak, gyakran láthajuk a hírekben

(különösen, ha a Bloomberg a kedvenc hírcsatornánk) a kereskedési szobákat tele

kereskedőkkel, akik állnak és kiabálnak egymással, miközben az előttük lévő hangszórókból

hallhatók a brókerek, amint adják az árakat.

A fenti módszerek mindegyike segítette a likviditás előmozdítását a nagykereskedelmi

energia piacokon, azonban nem kínált teljes megoldást, még mindig nem vezetett el a

fodulóponthoz, amikor is a piacok rendszeresen kereskedetté válnak. A brókerek számára a

tisztán élőszavas közvetítés munkaigényes feladat, egy bróker maximum két emberhez tud

beszélni, és három emberre tud hallgatni egyszerre. Ahogy több ügyfél kapcsolódik be a

piacra, szükség van a létszám növelésére a megbízások gyors és hatékony teljesítése céljából.

2.4.Az elektronikus platformok és a hibrid élőszavas bróker tevékenység hatása

Az OTC piacok számára hatalmas előrelépés a Trayport Global Vision software, ami elsőként

Németországban, a régió legnagyobb energia piacán volt használatban. Ez a software lehetővé

teszi a tréderek számára, hogy folyamatosan az irányításuk alatt tartsák az áraikat a

rendszerben. A kereskedő felelős minden megbízásért, ami az ő login nevében került beírásra.

Ez a felelősség rögzítésre kerül a kereskedő és bróker közötti keret megállapodásban csakúgy,

mint a Trayport felőlésségvállalási nyilatkozatban a software letőltésekor.

Maga a platform letölthető egy website-ról az interneten keresztül, és minden egyes közvetítő

biztosít egy felhasználó nevet és jelszavat minden egyes kereskedő (a személy, nem a cég)

számára, ami lehetővé teszi számukra a hozzáférést a szükséges releváns árakhoz. Számos

termék szerepel ezen a platformon, nem csak villamosenergia, hanem fölgáz, szén, és

kibocsátási egységek is.

Az energia keretén belül az összes jelentős energia piac kereskedik ezen a platformon,

ideértve Németországot, Franciaországot, Hollandiát, Olaszországot, Spanyolországot

csakúgy, mint a Közép-és Kelet-Európai országokat, Magyarországot, Lengyelországot, a

Cseh Köztársaságot, Romániát, Szlovéniát, de még EU-n kívüli országok is, úgymint Szerbia

és Törökország.

10

Maga a Trayport platform, és ennek kezelőfelülete annyira könnyen kezelhető, hogy a

nagyobb tőzsdék módosították a saját software-eiket, hogy együtt tudjanak működni. Az EEX

(Németország), a PXE (Cseh Köztársaság) és a HUPX (Magyarország) mindegyike kínál

ilyen interfacet. A Trayporthoz csatlakozhat a back-office, az ügyletek rögzítésére szolgáló

rendszer, a pozíció management és kockázat kezelés. Felmerül a kérdés, hogy hátrányok

nélkül való-e ez a függőség egyetlen rendszertől, a Trayport ki fogja-e használni a monopol

helyzetét a jövőben?

Az ezen platformon kereskedett termékeknek szabványosítottnak kell lenniük, minden

kereskedési partnertől elvárt, hogy ismerje a Baseload kifejezést, vagy a Peakload különféle

típúsait, ami egy ország vagy szomszédai fogyasztási profiljának függvénye.

Baseload vagy Zsinórterhelés a nap 24 órájára szól 00:00-23:59:59 között, Peakload vagy

Csúcsterhelés országonként változhat, a legtöbb országban 08:00-19:59:59, ennek párja az

Off Peak 00:00-07:59:59 és 20:00-23:59:59 de vannak ez alól kivételek, és van néhány egyéb

termék is ami egyes országokban kereskedhető, ilyen Magyarországon a High Tariff

(06:00:00-21:59:59) és Low Tariff (00:00:00-05:59:59 és 22:00:00-23:59:59), ami az

országok energia fogyasztási szokásaitól függ. Ha egy ország túlnyomóan iparosított, akkor

nagyszámú gyár kezd egyszerre dolgozni korán reggel, és a csúcs időszak korábbra tevődik.

Annak ellenére, hogy az energia fogyasztás sémája országonként eltérhet, mégis az a

tendencia, hogy mindenki igyekszik olyan közös termékeket találni, amit lehet a határokon

keresztül – különböző időzónákban is kereskedni, az ilyen termék fog több kereskedési

partnert vonzani.

A piacon kialakult szokás szerint a termékek időszakok szerint listázottak, a keresleti és

kínálati időegység akár 15 perc rövidségű is lehet, azonban a költségek és a praktikusság

szempontjai miatt általában órákból álló blokkokban történik a kereskedés a Trayport

rendszerén keresztül, a túl sok információ elnehezítené, lassítaná a kereskedést. A

fogyasztáshoz jobban igazodó termékek kereskedését a brókerek telefonon keresztül

bonyolítják le, az egyedi igények szerinti ügyleteket nem lehet bevinni a Trayport rendszerbe.

A villamosenergia piacon szokásosan kereskedett időtartamok napok, hétvégék, hetek,

hónapok, negyedévek (Quarters) és évek (Calendars). A földgáz piacon a könyvelésre (gázév)

tekintettel találunk ettől eltérő időszakokat is, és az évszakoknak is meghatározó a hatása, így

a földgáz piac kereskedik téli (Q2+Q3), és nyári (Q4+ következő év Q1) termékeket. Ilyen

szezonális termékek ritkán kereskednek a villamosenergia piacon, mert az egyes hónapokra

eső kínálat és kereslet heterogén, a több hónapot átölelő átlag termék nem lenne hasznos.

11

1.Ábra: A Tradition Financial Services Ltd. által üzemeltetett Trayport képernyő

Látható a képernyőn, hogy számos különböző megbízás különböző ügyfelektől kezelhető

egyszerre. Azok a megbízások, amik esetleg nem azonosak a piaci árral, a képernyőn

hagyhatóak addig, ameddig versenyképesebbé válnak. Mindenki akinek van hozzáférése a

képernyőhöz látja az aktuális piaci árakat. Ha valaki nem kíván árat kirakni a képernyőre

(annak ellenére, hogy ez a leghatékonyabb módszer a szándékának közzétételére), akkor

szóban is adhat árat a brókernek. Természetesen a legjobb vételi ajánlat mutatása a legjobb

eladási ajánlatnak és fordítva, továbbra is alkalmazandó. A Trayport OTC platform

megnyitásával robbanásszerű növekedés volt a kereskedett volumenben. Ha a Trayportot

ötvözzük az élőszavas közvetítés hatásával, drasztikus fejlődést tapasztalunk a piacokon.

Amikor a kereskedőknek csak képernyő áll rendelkezésre, hogy arra árakat tegyenek ki, a

likviditás még nem indul be. A piacnak szüksége van a motivációra a közvetítőtől, aki le

akarja zárni az ügyleteket.

12

2.5.A személyes kapcsolat jelentősége

A telefonos és személyes kapcsolat elengedhetetlen a jó üzleti kapcsolatok kifejlődéséhez a

piac szereplői között, ami lehetővé teszi a hatékonyabb üzletkötéseket és az etikus viselkedés

megerősödését, csakúgy, mint a barátságosabb és segítőkészebb piaci környezetet. Ennek egy

piaci szereplő igencsak hasznát veheti például egy mistrade szituációban amikor az ügylet

valamilyen emberi hibából jön létre, pl a kereskedő reggel amikor bejelentkezik a gépére, az

előző kijelentkezés kori árakkal frissít, és azonnal valaki ráköt. Ha a piaci viselkedés civilizált

keretek között folyik, akkor van lehetőség arra, hogy mistrade-re hivatkozzon, mert

nyilvánvaló, h nem az lett volna az ár, ha a piac mozgás ismeretében frissítette volna az árait.

Vagy két kereskedő egyszerre üt rá az ajánlatra, valamelyik gyorsabban fog átmenni a

rendszeren, és elviszi a legjobb ajánlatot – ezután a második legjobb ajánlat ugrik fel az első

helyre, azonban a különbség a két ajánlat között lényeges volt, és a lassabb kereskedő erre a

rosszabb árra köt.

Amikor pénzről van szó, a stressz is jelen van, és a szóbeli ügynöki tevékenység képes

lekűzdeni ennek a stressznek egy részét. Kereskedők és brókerek megtanulják értelmezni az

árnyalatokat, fordulatokat egymás beszédében, a bróker éreztetni tudja az ügyfeleivel, hogy

egy megbízás különösen előnyös vagy sem, vagy hogy van egy konkurens érdek is a piacon,

amelyiknek szándéka kivitelezni az ügyletet.

2.6. A villamos energia OTC piac sajátosságai

A villamos energia természeténél fogva – azaz, hogy jelenleg nem tárolható más módon csak

kinetikusan víztározókkal – a napi, de még az óránkénti ár is ki van téve a keresletet és

kínálatot befolyásoló számos hatásnak. Pontosan ez a változékonyság amit a vevőknek és

eladóknak le kell fedezniük a pozíciójuk biztonságban tartása, és a cash-flow kezelése

érdekében, de ugyanakkor ez a változékonyság az, ami arra ingerel más üzleti szereplőket,

hogy a spekulációs lehetőségek miatt belépjenek ezekre a piacokra.

A közvetítőnek feladata, hogy folyamatosan jelezze az aktuális piaci árat egy adott termékre,

amit nehéz elérni minden termék esetében, de az is igaz, hogy a gyakrabban kereskedett

termékek likviditást vonzanak és mintául szolgálnak a környező kevésbé gyakran kereskedett

termékeknek. Továbbá a brókernek minden lebonyolított ügyletet nyilvánossá kell tennie a

termék-ár-volumen tekintetében, azonban általánosan elismert piaci magatartás szabály

szerint az ügyletben résztvevők neve harmadik félnek nem adható ki.

13

Ha a felek az ügylet bizalmasan kezelését kérik (Private and confidential, rövidítése PNC),

akkor a bróker még a fenti adatokat sem hozza nyilvánosságra. Számos oka lehet annak, hogy

az üzletfelek miért nem szeretnének publikálni egy ügyletet. Egyik ilyen, hogy az felek egy

nagyobb volumenű ügyletet terveznek, és nem akarják, hogy az ügylet nyilvánossá válása

kedvezőtlen irányba fordítsa a piacot. Másik ok lehet, hogy a felek nem szeretnék hogy egy

másik közvetítő tudomást szerezzen az ügyletről, vagy esetleg az eredeti ügylet olyas

valakivel jött létre, akinek nincs direkt hozzáférése a közvetítő platformjához, de például látja

a ‘read only screen’-t, vagy lát egy ügylet listázó hírlevelt.

Az OTC sokszínűségét és rugalmasságát mutatja, hogy végletek kiszolgálására alkalmas.

Költség hatékonyság okán kiszolgálja az egyszerű ügyleteket, mert ezek tőzsdei intézése

szükségtelenül növelné az árat, - a legjobb példa erre a globális deviza piac, ami egy hatalmas

OTC piac annak okán, hogy az ügyletek roppant egyszerűek, a tőzsdén keresztül való

kereskedés egy plusz elemmel növelné a költségeket, ami egy ilyen egyszerű termék esetében

szükségtelen.

Az OTC piac képes kiszolgálni a másik végletet is, a roppant összetett, számos különféle

faktorból álló ügyleteket, amikor az ügylet egy vevő és egy eladó között egyedi és nem

általánosítható. Az OTC-n a megállapodás számos különféle elem együtteséből jön létre, mind

jogi, mind pénzügyi szempontok figyelembe vételével, valamint magának a terméknek a

jellegéből adódóan. Ezzel az egyéniesíthetőséggel szemben, a tőzsde szabványosított

termékekkel operál.

Azonban az OTC tranzakciók sem szabályozatlanok, számos nemzeti és nemzetközi szervezet

szabályozza azon társaságok tevékenységét amelyek úgy döntenek hogy az OTC piacokon

kívánnak működni, mint például a Bank of England(UK), az FSA (UK), az Európai Unió(EU),

a Commodities Futures Trading Commission CFTC (US), BAFin (DE), vagy a Magyar

Energia Hivatal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (HU).

A brókerek a működési engedélyüket a helyileg illetékes nemzeti hatóságtól kapják, ami

feljogosítást ad az Európai Unió egész területén való kereskedésre, további tagállami

engedélyekre nincs szükség.2 Ezt a MIFID éppúgy kimondja, mint az azt implementáló BSZT.

2. MIFID (17) és BSZT 2007. évi CXXXVIII. Törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei

szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

14

A brókerek és egyes ügyfeleik közötti együttműködés feltételeit keretszerződések állapítják

meg. Ezek a bróker keretszerződések nem feltétlenül korlátozódnak egyedi termékekre, ezért

szükség esetén más piacokra is kiterjeszthetőek.

Az ügylet két szerződő fele, a vevő és az eladó között is általában szükség van egy

keretmegállapodásra, különösen nagy volumenű tranzakciók esetében. Általában fizikai

villamosenergia és gáz tranzakciók esetében, az EFET (European Federation of Energy

Traders) Master Agreement kerül aláírásra, a szabvány megállapodás megtalálható a

www.efet.org oldalon. Ugyan létezik egy szabvány megállapodás, és az említett weboldalon

több nyelvre lefordítva is megtalálható, mégis néha a szerződő felek más keretmegállapodás

alapján kereskednek, vagy az is előfordul, hogy az egyedi megállapodásokat, az úgynevezett

Long Form Confirmation-t részesítenek előnyben, amit minden egyes ügylet esetén külön kell

megkötni.

2.7.OTC termékek és ezek kialakulása

OTC termékek kereskedése szignifikáns a pénzügyi piacokon, bankok és befektetési házak

között, különösen olyan termékek, mint pénzpiaci hitelek és betétek, deviza és kamat

származékos ügyletek, úgymint határidős kamatláb-megállapodások (Forward Rate

Agreements) (FRA) és kamat swap ügyletek (Interest Rate Swaps) (IRS), valamint az

értékpapírok, mint a Kincstárjegyek és államkötvények.

OTC termékek egyes esetekben azért alakulnak ki, mert nincs olyan tőzsdei termék, ami a

kialakult igényt kielégíthetné, vagy más esetekben létrejöhetnek egy tőzsdei termék

kiegészítésére is. Ilyen kiegészítésre példák: a) tőzsdén kereskedik az Interest Rate Future,

aminek kiegészítője a FRA az OTC-n, vagy b) az OPCOM-on van fizikai Villamosenergia

Forward, és a Tradition Ltd OTC platform kínál pénzügyileg elszámolt román villamosenergia

swap-ot az OPCOM napi elszámoló árának alapul vételével. Ezt a terméket Jason Curtis és

Maxim Panka a Tradition Ltd két brókere fejlesztette ki néhány nap alatt, reagálva a román

piac igényeire.

II. A piac liberalizációja

1. Dereguláció előnyei

A piac fejlődése akkor kezdődhet, amikor megtörténik a dereguláció. Ennek eljötte a verseny

növelése iránti vágyból fakad, amikor a fogyasztó előtt álló választék bővítése nem csupán a

15

nagyvállalatok vagy kisvállalkozások, hanem az utca embere számára is realitás. Ezen

változások politikai késztetésre indulnak be, a valódi ok lehet a puszta verseny ösztönzés

szándéka éppúgy, mint a bevétel növelés az állami vagyon eladásával. Az Európai Unió egyik

alapvető célja a dereguláció előmozdítása a korábban állami tulajdonú iparágakban, nagy

inkumbens vállalatok támogatásainak és más előnyeinek megszűntetése, a helyi piacukon lévő

monopol helyzeti előnyük felszámolása, ezáltal biztosítva a határokon kívüli vállalkozások

számára az egyenlő feltételek melletti versenyt a nemzeti és az uniós piacon. Az energia nem

az egyetlen iparág, amelynek meg kell küzdenie az unió deregulációs követelményével, arra

pedig majd csak a jövő tud választ adni, hogy ez a törekvés sikerre van-e ítélve.

A deregulációs törekvéseket megfogalmazó magyar szabályozás lépései a villamos energia

termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994 évi XLVIII. törvénnyel kezdődtek,

megszűnt a kizárólagos állami tulajdon, és céllá vált az út megnyitása a privatizávió előtt. A

2001. évi CX. Törvény reagál az EU követelményeire, támogatja a versenypiacot és a

piacnyitást, majd ezt folytatva a 2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról célja a

gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő villamosenergia-versenypiac

kialakításán keresztül, és a magyar villamosenergia-piac integrációja az Európai Unió

egységesülő villamos energia piacaiba, különös tekintettel a transz-európai hálózatok

létrehozására és fejlesztésére, valamint a villamosenergia-rendszer együttműködési

képességének ösztönzésére.3 A piaci likviditás nélkülözhetetlen alapköve volt a villamos

energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. Törvény, a villamosenergia-

iparban kötött hosszú távú villamos energia- és kapacitás lekötési megállapodások

helyzetének az európai közösségi joggal és a nemzeti érdekekkel összeegyeztethető

rendezéséről.

Az újonnan megnyitott piacokon nagy számban megjelennek a lehetőségeket kereső

kereskedési partnerek akik számára alapvető támogatást jelent a bróker szolgáltatása,

tekintettel arra, hogy a bróker körbe kérdezi a potenciális feleket ajánlatokért, ezzel stimulálva

a piacot.Nagybani OTC energia piacok Európában az 1990-es évek óta léteznek és jelenleg a

villamosenergia ügyletek 70-80%-a OTC piacokon zajlik. Az OTC kereskedés katalizátorként

működött és működik a korábban kevésbé likvid piacok likviddé válásában, ilyen a Cseh,

Magyar, Lengyel és Román piac.

3.VET. 2007. évi LXXXVI. Törvény a villamos energiáról 1. § a) és f)

16

A kormány politika változása az energia liberalizációt és privatizációt érintően, csakúgy mint

a piaci szereplők igényei, ideális választ találtak az OTC kereskedésben. Termelőknek és

forgalmazóknak fedezetet kell találniuk a beépített árkockázatukra a kereskedőkkel szemben,

akik ezeket a kockázatokat akarják kihasználni a nyereség érdekében.

2 A korábban zárt villamosenergia piacok libelarizációja Közép- és Kelet Európában

Közép- és Kelet-Európa OTC villamosenergia piacai az ezredfordulón kezdték fejlődésüket.

A követendő utat a német piac jelölte ki, mely a '90-es évek végén indult. Ugyan Nagy-

Britanniában is a 90-es évek eleje óta létezik OTC piac, azonban egyértelműen a német piac

konvenciói és kritériumai jelölték ki a fejlődés irányát a többi OTC piac számára európában.

A privatzáció időszakában a német és francia közművek vásárolták meg a korábbi

tervgazdaságú államok termelő és elosztó eszközeit. A német piac túlnyomó hatásának oka,

hogy ezen kereskedik a legnagyobb volume, még olyan országok is mint Albánia és

Macedónia, ahol még nincs OTC piac, a német árakat használják indexként az aukciókon.

2.8.Cseh Köztársaság

A Cseh Köztársaságban nyolc áramelosztó társaság létrehozására került sor a különféle

földrajzi térségek, jelentős városok lefedésére. A társaságok tulajdonosi struktúrája számos

nagyszabású külföldi befektetőből, RWE, EnBW (EDF), E-on, és a CEZ állami

inkumbensből állt össze. A 8 új beszerző és szolgáltató társaság születése elvezetett további

társaságokhoz, akik az újonnan elérhető import kapaciásoknak és a Cseh Köztársaságon kívüli

termelőkkel való jó kapcsolatoknak köszönhetően versenyezni tudott a Cez-zel a 8 társaság

ellátására.

A Cseh Köztársaság kisebb erőművei ugyancsak képessé váltak az elosztó társaságok

ellátására. Sajnálatos módon a társaságok sok szereplős tulajdonosi struktúrája gyakran

problémássá tette egy egységes irány megfogalmazását a board számára, ami azt eredményete,

hogy a részvények konszolidációjával 3 elosztó társaság jött létre a korábbi nyolcból.

Az új társaságok kialakulásával egyidőben a végellátó megválasztásának lehetősége is

liberalizálódott a Cseh Köztársaságban, immár minden háztartás szabadon választhatott

energia szolgáltatót. Ez a folyamat növelte a versenyt és megnyitotta a korábban zárt piacot. A

CEZ szerepel a Prágai Értéktőzsdén, nem lett eladva külföldi befektetőknek, az állam továbbra

is többségi tulajdonos.

17

2.9.Szlovákia

Hasonló változások mentek végbe Szlovákiában is, három elosztó társaság alakult az ország

felosztására, egy a nyugati részen, magában foglalva Poszonyt, ez az ZSE, egy az ország

középső részére és Zsilina vidékére, ez a SSE, valamint a harmadik Kelet-Szlovákiában

Kassával, ez a VSE.

A különbség az volt, hogy ezek a társaságok egy-egy befeketetőnek (E-on, EDF, RWE) lettek

eladva az összetett keresztezett részvényesi struktúrával szemben. Ez a liberalizáció itt is arra

sarkallta a befektetőket, hogy létrehozzanak kisebb villamosenergia kereskedő társaságokat,

amelyek fürgén nyereséget gyártottak a Szlovákián kívüli energia importálásával, amit

eladásra kínáltak az új elosztó társaságoknak, vagy a saját ügyfeleiknek (végfelhasználóknak),

vagy újra exportálták azt a profitszerzés érdekében.

A piacnyitás óta eltelt évek alatt az elosztó társaságokban részvényeket vásároló

nagybefektetetők ugyancsak megépítették a saját modern termelő létesítményeiket és

nagyszabású energia termelésbe kezdtek. 2006 áprilisában az állami inkumbens Slovenske

Elektrarne nagy százalékát (66%) megvette a stratégiai befektető ENEL, aki további

szlovákiai befeketetéseket is tervez a társaság nukleáris termelő képességének növelése

érdekében. Nukleáris energia termelés továbbra sem engedélyezett Olaszországban, így ez a

szlovákiai részvény tulajdon lehetőséget biztosít az ENEL számára, hogy kifejlesszen

alacsony költségű termelő technológiákat, amit majd az olasz közvélemény esetleges

megváltozása esetén azonnal alkalmazhat.

2.10. Lengyelország

A lengyel piac liberalizáció érdekessége, hogy az inkumbens PGE-Electra továbbra is a

kormány kezében van, de a kormányzati politika változásának tárgya más csoportok

fejlesztése, és az arra irányuló szándék, hogy számos nagy vertikálisan integrált csoport jöjjön

létre Lengyeloszágon belül úgy, hogy a külföldi csoportok lengyel energia piaci tevékenysége

korlátozott maradjon.

A lengyel eszközök külföldi tulajdonlása korlátozotta Az RWE tulajdonában van az RWE

Polska (korábbi nevén Stoen) ami egy elosztó, de az RWE nem tudott erőművet venni itt. Az

EDF a tulajdonában van az EDF Polska (korábbi nevén Everen) és a GDF SUEZ tulajdonában

van a GDF SUEZ Polska, amely egy erőmű tulajdonosa, és hasonlóan a CEZ is tulajdonosa

néhány erőműnek, azonban nincs a tulajdonukban elosztás. Vattenfall megvásárolta a GZE-t

18

és néhány más eszközt Lengyelországban, de jelenleg a lengyelországi működésének

szerkezet átalakítását végzi, más szóval elhagyja az országot. A helyi csoportokhoz tartozik a

Tauron, PGE-Electra, Energa, ENEA ezek mindegyike többségi állami tulajdonban van.

A kormány jelenleg (2013. január) a pályáztatás folyamatában van az Energa és az Enea ipari

befektetőnek való eladását illetően, azt követően, hogy az Energa kisebbségi részvényeit is

nyilvános forgalomba bocsátotta. Lengyelország az elmúlt években már eladott kisebbségi

részvényeket a nyilvánosság számára az Energa legnagyobb versenytársaiban, úgymint PGE

SA (PGE), Tauron Polska Energia SA, Enea (ENA) SA, azonban a többségi részvényeket

továbbra is megtartotta a maga számára. Ez már a kormány második pályázati kiírása az

Energa ipari befektetőjének megtalálására, miután a lengyel antitröszt hatóság leállította az

Energa eladását a PGE-nek 2010-ben. Az Enea esetében ez már a harmadik kísérlet.4

Talán az egyik legnagyszerűbb kormányzati intézkedés az új lengyel energia törvény volt, ami

kikényszerítette az energia termelők és ügyfeleik közötti hosszútávú energia adásvételi

szerződések megszűntetését. Még akkor is, ha ezek a termelők kötelesek voltak a termelésük

egy részét a POLPX energia tőzsdére bocsátani cserébe a váratlan nyereségért, ami a korábbi,

alacsony bevételű hosszútávú megállapodások eltörlésével generálódott. Annak ellenére, hogy

ez a jogi szabályozás kötelezővé tette a villamosenergia bizonyos mennyiségének tőzsdén

keresztüli kereskedését, az OTC-n kereskedett mennyiség növekedése szignifikáns a törvény

megszületése óta.

2.11. Magyarország

Magyarországon az elosztó társaságok néhány termelő társasággal egyetemben a fentiekhez

hasonlóan külföldi stratégiai befektetőknek került eladásra. MÁSZ (ELMÜ) még mindig 2

nagy német közmű, az RWE és az EnBW 50-50%-os tulajdonában van, míg a szegedi EDF

Démász tuljadonosa a francia Electricite de France (EDF). A termelési oldalt nézve az MVM a

tulajdonosa vagy az irányítója a termelés többségének, ide értve a Paksi Atomerőművet, és

szén- és földgáz-erőműveket. Az RWE a tulajdonosa a Mátrai Eroműnek, a GDF Suez a

Dunamenti Erőműnek, az Alpiq a.g tulajdonában van a Csepeli erőmű, és az AES egy

amerikai energia cég megvásárolt 3 erőművet Magyarországon (Tisza, Tiszapalkonya,

Borsod) azonban sajnálatos módon AES kivonulni látszik Magyarországról.

4. Poland to Pick Energa Investor This Year After IPO By Konrad Krasuski and Maciej Martewicz on January

18, 2013 http://www.businessweek.com/news/2013-01-18/poland-to-pick-energa-investor-this-year-after-ipo

19

Azt láthatjuk, hogy a termelési és elosztási eszközök sokszínűsége a likviditás növeléséhez

vezet ezen a piacon, mindannak ellenére, hogy bizonyos adózási és jogalkotási változások

először kedvezőtlennek látszottak a külföldi befektetők számára.

2.Ábra: A térség villamosenergia OTC-piacainak volumene a Tradition

Financial Services Ltd. által kötött ügyletekkel szemléltetve.

A TFS Ltd mintegy 80%-os piaci részesedéssel bír, ezért az adatai reprezentálják a piacokat :

Láthatjuk a kereskedett volumen folyamatos növekedését, majd 2012-ben a cseh piac esését. A

volumen csökkenés oka egyrészt az, hogy számos vállalat elhagyta a cseh piacot, másrészt

hogy a német-cseh spread annyira kicsi, hogy a piaci spekuláció az egyéb német spread-ekre

terelődött.

3. Tendencia a térségben

A kormányzatok és a nemzetközi szintű szabályozás által kikényszerített energia politikai

változások hatása érezhető a teljes Közép- és Kelet-Európa villamosenergia piacon. Mégis az

alapvető hatás a kereskedelmi pozíciók megnyílása volt ezen országokban a külföldi

befektetők, spekulánsok, de ugyanakkor az inkumbensek számára is, biztosítva számukra egy

korábbinál szélesebb ügyfélkört, illetve az energia exportjának lehetőségét az eddigieknél

nagyobb határon túli területre.

Még a tőzsdék megjelenése előtt az OTC piac lehetővé tette a térségben lévő incumbens

társaságok számára a magasabb profit termelését és hozzásegítette a nemzetközi kereskedőket

-

50,000,000

100,000,000

150,000,000

200,000,000

250,000,000

300,000,000

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

M

W

h

T

r

a

d

e

d

Year

MWh Per Year

CZ

SK

HU

PL

20

az ezen piacokon való működéshez azáltal, hogy új módszereket, lehetőségeket adott a

különböző piacokon lévő árak egyidejű, egy képernyőn való követésére. A kereskedők napi

szinten jelentős gyorsasággal kereshetnek arbitrázs profitot ugyanúgy, mint kivitelezhetnek

nagyszabású hosszútávú stratégiákat és spread-eket a piacok között.

III. EFET – European Federation of Energy Traders

Energiakereskedők Európai Szövetsége

1. Az EFET tevékenysége

European Federation of Energy Traders közismert néven EFET, a fenntartható és likvid

európai nagykereskedelmi energia piac előmozdítására jött létre. Amszterdam székhellyel

1999-ben alakult, 82 rendes, és több mint 30 társult tagja van, 27 ország cégeit képviseli. Az

EFET célja a tisztességes, nyitott és átlátható energiapiacok fejlesztése, országhatári és

jogalkotási akadályok nélkül.

Az EFET aktívan nyújt szabvány megoldásokat az energia tranzakciók gyakran ismétlődő

elemeire, úgy mint az ügyletek szerződés lefedése, elszámolási folyamatokra.

Az EFET lobbizik a nemzeti, regionális, és nemzetek-feletti szinteken a villamosenergia és

földgáz kereskedelem és más kapcsolódó eszközök fejlődése érdekében, mint például

derivatív termékek kereskedelme.

Ösztönzi a helyes gyakorlat és etikus viselkedés fejlődését mind a front mind a back office

működésében, ugyanúgy, mint a könyvelési és hitel kockázati részlegeken.

Az EFET lefektette a magatartási szabályok 10 alap pillérét.

Az alapelvek között találjuk a szabad verseny tiszteletét, a piaci manipulációk elkerülésére

való felhívást, az üzletfelek közötti professzionális szakmai együttműködést, a hatékony

kockázat kezelést, jogi és egyéb szabályozásnak való megfelelést, szakképzett kereskedők

alkalmazását, a kenőpénzek és más korrupt cselekmények elkerülését, számviteli gyakorlat

betartását.5

5.Az EFET “Towards a single European energy market” című kiadványa.

http://www.efet.org/Cms_Data/Contents/EFET/Folders/Documents/Home/~contents/GPC2TV6X8L2STWT8/Hi

ghlights-II-Final.pdf

21

A likvid európai nagykereskedelmi energia piac fejlesztésére az EFET board 3 fő irányt tart

szem előtt:

Piac tervezési politika és szabályozás

Nemzeti és Regionális végrehajtás

Szerződéses és tranzakciós szabványosítás

A board alatt az EFET Földgáz és Villamosenergia 2 piaci csoportjára oszlik, amelyek tovább

tagolódnak egyes regionális kérdésekkel foglalkozó munkacsoroptokra. A munkacsoportok az

érintett piacon aktív tag társaságok compliance, jogi, elszámoló és kereskedő alkalmazottaiból

állnak össze.

A munkacsoportokat a jogi bizottság hangolja össze, és ennek egyik eredményeként több

nyelven kibocsátott számos szabványosított dokumentumot, amelyek mind az Uniós, mind a

helyi szabályozásnak megfelelnek. Ezeken a dokumentumokon alapulnak az európai fizikai

energia, földgáz, kibocsátási egység nagykereskedelmben legszélesebb körben használt keret

megállapodások.

2. EFET Master Agreement

Az EFET Master Agreement a gerince az OTC energia piacnak Európában, a legtöbb jelentős

nemzetközi társaság nem üzletel e keretmegállapodást alá nem író kereskedési partnerekkel.

A Master Agreement foglalkozik az anyavállalatokkal, bank garanciákkal, credit support

megállapodásokkal is, ami lehetővé tesz bizonyos rendszeres kötelező marginálást az ügylet

megkezdése után. Ez hivatott fedezni a szállítási és teljesítési kockázatokat amelyek az

energia fizikai szállításához kötődnek. Ilyen kérdés, hogy mi történik szállítási vagy fizetési

mulasztás esetén, vagy az egész társaság fizetésképtelensége esetén, hogyan lehet szabályosan

lezárni egy rendezetlen ügyletet. Az ügylet időtartam alatt, a szállítás időpontja előtt, a

helyettesítés költsége változik minden nap a piaci ár mozgásával. Különösen amikor egy nagy

társaság köt ügyletet egy kisebb céggel, akkor a nagy társaság esetenként kéri a credit support

megállapodás aláírását, ami akár heti fizetéseket is jelenthet az ügylet eredeti ára és az

aktuális piaci ár közötti különbözetre. Szállításkor a felek elszámolnak a fennmaradt

különbözettel.

A Master Agreement legfontosabb része az Election Sheet, ami a megállapodás egyedi

igényekre szabható része. A Master Agreement szabályozza fizetési feltételeket is, a standard

22

EFET fizetési határidő a szállítási hónapot követő 20. nap, vagy ha az ügylet hosszabb, mint 1

hónap, akkor minden hónap végét követő 20. nap a szállítás befejezéséig.6

Az ok, amiért néhány kisebb kereskedési partner tartózkodik az EFET Master Agreement

aláírásától az az, hogy saját jogi osztály nélkül az ilyen szerződések létrejötte időigényes és a

külső jogi szakértő igénybevétele meglehetősen költséges. Mindemellett is igaz, hogy az

EFET Master Agreement a megállapodások előnyben részesített módja az energia piacon,

különösen a nagy nemzetközi szolgáltató cégek esetében.

Az Európai Únión kívül is érezhető az EFET hatása, Törökországban némi kezdeti nehézség

után az ETD, a Török Energia Kereskedők Szervezete és az EFET szorosan együttműködik,

egészen odáig, hogy a török kereskedők már saját nyelvükön tölthetik le alkalmazásra az

EFET szerződést.

Ezen túlmenően a kereskedők által gyakran használt ETD szerződés nagyon hasonló az EFET

Master Agreement-hez, és még a helyi megállapodásokat szabályozó Long Form

Confirmation (LFC) szerződések is számos közös vonást mutatnak az EFET szerződéssel.

Néhány vállalat, aki mostanra teljesen elhagyták az euróai villamosenergia piacot, mint az

amerikai energia cégek, akik kivonultak a kontinens energia piacairól 2002-2004 között,

meglehetősen sajátosan fogták fel az EFET alatti kötelezettségeiket. Egy részük soha nem jött

vissza az euróai piacra, ilyen az ENRON, vagy a TXU, az EFET tehetetlen maradt, egy

esetleges kollektív szankció kieszközölésére velük szemben. Mindazonáltal a Lehman

Brothers 2008-as összeomlása más irányt mutatot, és a pozíciók lezárása nagyobb rendben

zajlott.

Összefoglalásként azt mondhatjuk, hogy az EFET munkája a piacok szabványosításában, a

lobbizás nemzeti szinten a kormányoknál az energia kereskedők érdekei védelmében, az

átláthatóság előmozdítása, mind ösztönzően hatott az OTC energia piacok növekedésére.

Annak ellenére, hogy a brókerek nem tagjai az EFET-nek, a kommunikáció a két fél között

informális szinten elég gyakori. A brókerek az iránymutatói az OTC piac fejlődésének, a

magatartás változásoknak, ők azok, akik képesek gyorsan reagálni a változó igényekre új

termékek piacra hozatalával. Az OTC energia piac teljes egésze profitál az EFET

működéséből, munkája nélkül e piacok likviditása kétségtelenül csekélyebb lenne.

6.http://www.efet.org/Standardisation/Legal-EFET-Standard-Contracts-and-Documentation/Electricity-And-

Electricity-Annexes

23

IV. ISDA - International Swaps and Derivatives Association

Az energia ügyletekhez kapcsolódó pénzügyi termékek körében az EFET szerződés nem

használt széles körben. Ezek a swap vagy index ügyletek a szerződés pénzbeli teljesítésén

alapulnak, a villamosenergia vagy földgáz fizikai szállítása helyett.

Ezeknél az ügyleteknél a forward vagy future értéke egy szállításnak (szállítási időszaknak) a

konszolidált átlag napi indexár függvénye. Érthetőbben: amit veszünk vagy eladunk, az egy

index jövőbeli értéke. Például: én veszek ma, január 31-én Mácius zsinór pénzügyi terméket

10 MW-ot 45 EUR-ért, mert én arra számítok, hogy a március havi napi elszámolóárak átlaga

magasabb lesz, mint 45 EUR. Március utolsó előtti napján megtudjuk, hogy az átlag 48 EUR,

ezért a szerződő partnerem kell hogy fizessen nekem 10MW X 743(órák száma márciusban)

X 3EUR =22.290 EUR Az indexár lehet egy tőzsde napi elszámoló ára is, vagy származhat

onnan, hogy egy független ügynök, pl egy újságíró megkérdezi a piaci szereplőket (például

eredetileg Peter Sceats TFS bróker körbetelefonálta a piaci szereplőket az indexárakért, és

megalkotta TFS API (TFS All Publications Index) indexet, ami annyira elismerté vált a

piacon, hogy ezt az indexet használták a pénzügyi szén szerződések elszámolásához, majd

később a TFS eladta a licencet az Argus / McCloskey hírügynökségnek.

Ezeket a termékeket Contract for Difference-nek (CFD) hívjuk, magyarul Megállapodás a

különbözetre, és általában bankok vagy más pénzügyi intézmények szoktak ezzel kereskedni

azért, hogy fedezzék magukat egy villamosenergia-tőzsde napi elszámolóár változásával

szemben, vagy éppen azért, mert nyereségre spekulálnak.

Az efféle termékekre a nagy nemzetközi, pénzügyi vállalkozások az EFET-hez több

szempontból hasonló ISDA (International Swaps and Derivatives Association) megállapodást

használják, míg a kisebb társaságok a magas költségek miatt, gyakran a saját keret

megállapodásaikat. Ezek a pénzügyi energia termékek ritkán kereskednek az OTC piacokon.

24

V. OTC piacok és tőzsdék viszonya

Az OTC piacok bemutatása nem lehet teljes a tőzsdék munkájának bevonása nélkül. E két

kereskedési forma első ránézésre úgy tűnik, hogy egymás versenytársai, azonban valójában

jobban kiegészítik egymást, mint arra számítanánk, és talán a fejlődés abba az irányba mutat,

hogy a kettő szorosabban fog együttműködni.

1. Intraday ügyletetek – a tőzsde erőssége

A tőzsde rendszerint azután jelenik meg, hogy a villamosenergia OTC piac fejlődni kezd egy

országban. Gyakran a tőzsdék szorosan kapcsolódnak az államhoz, vagy nemzetek feletti

követelményeknek való megfelelés érdekében hozta őket létre az állam, vagy a piac

átláthatóságának előmozdítására. Kezdetekben gyakran a visszamaradt óránkénti pozíciók

kiegyenlítésére kínálnak helyszínt, azután, hogy a fogyasztó a keresleti görbéjével elment a

termelőhöz, vagy az elosztóhoz. Egy energia cégenek a short term tranzakciókkal mindig

egyensúlyban kell lennie, ha 5 órányi 1 MW energia szállítására vállalt egy fél

kötelezettséget, de csak 4 órányi 1 MW energiája van, akkor a tőzsdén egyszerűen megveheti

a hiányzó 1 órányi energiát, és a hálózat újra egyensúlyban lesz.

A bróker számára egy ilyen szolgáltatás nyújtása kevésbé gazdaságos, a költsége egy ilyen

tranzakció kivitelezésének meghaladja a tranzakcióval elérhető jövedelmet. Ezért van az,

hogy a napi piacon az OTC rendszerint több órás tömbökben kereskedik, pl 00.00-06.00 vagy

Low Tariff vagy Peakload időszakokban.

Az intraday piacok létrejöttének oka a napon belüli keresleti és kínálati ingadozásokat, amik

természeti-jelenségeken vagy az emberi faktoron alapulnak.

Ha az időkeret rövid, kevesebb, mint 4 óra az ügylet és a szállítás között, akkor a kereskedési

partnerek számára célszerűbb az órás üzleteket az Átvieteli Rendszerirányítóval kivitelezni,

ebben az esetben a menetrendezés, valamint a szállítás és fizetés a lehető leghatékonyabban

lesz levezetve. Egy bróker is képes lenne megkötni egy ilyen üzletet, de nagyon szorosan

kellene kapcsolódnia az Átviteli Rendszerirányítóhoz ahhoz, hogy minden probléma

elkerülhető legyen.

A kockázat az órás és intraday tranzakcióknál csekély, mert az energia még azelőtt áramlik

mielőtt az eladó tudomást szerezhetne arról, hogy megtörtént-e a fizetés. A fizikai és pénzügyi

teljesítés garanciája lehet maga a tőzsde - a nemzeti tőzsdék gyakran az Átviteli

Rendszerirányítókból nőnek ki, a szoros kapcsolat nélkülözhetetlen az intraday scheduling

25

zökkenőmentes biztosításához, míg a pénzügyi fedezet könnyen rendelkezésre áll a tőzsde

tagjai által fizetett díjakból-, a másik garanciális megoldás az elszámolóház garanciája, mint

például az European Commodity Clearing AG (ECC) elszámolóház garanciája, ahogyan az a

HUPX esetében is történt. „A European Commodity Clearing AG (ECC) elszámolóház

szolgáltatásai segítségével történik az energia és a hozzá kapcsolódó termékek tőzsdei és

tőzsdén kívüli klíring és elszámolási tevékenységek. 2006-os megalapítása óta az ECC

folyamatosan bővíti termékskáláját, növelte klíring tagjainak és a partner tőzsdéinek számát.

Jelenleg az ECC biztosítja a HUPX mellett az APX-ENDEX, a CEGH Gas Exchange of

Wiener Börse, az EEX, az EPEX DAM és a Powernext piacokon az ügyletek fizikai és

pénzügyi teljesítését.”7

A tőzsde magas árat szabhat az ilyen rövid távú termékekre, mert a hibás teljesítésért (nem

menetrendezett igény, szállítás v. átvétel elmulasztása) kiszabott bírságok rendkívül magasak,

továbbá a sorozatos ilyen jellegű problémák az engedély viszavonásához vezetnek.

Nincs értelme, hogy egy bróker hasonló rendszert építsen ki, a tőzsdének megvan a teljes

infrastruktúrája az ilyen jellegű ügyletek kezelésére. Majdnem minden európai energia tőzsde

ajánlja az órás kiegyenlítő kereskedés lehetőségét, ami ugyan nem a legjövedelmezőbb

tranzakció a volumenből adódóan, de mindenképpen szükségszerű szolgáltatás.

Ezen intraday és órás piacokat üzemeltetőt tőzsdék gyakran az Átviteli Rendszerirányítókból

nőttek ki, például Magyarországon a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli

Rendszerirányítóból (MAVIR) – HUPX, Romániában a Transelectrica – OPCOM, Cseh

Köztásaságban az CEPS – OTE most a PXE része, és Törökországban TEIAS - PMUM.

Ezek túlnyomó részben állami tulajdonú üzemek, ami elég logikus, hiszen az ország iparának

működéséhez nélkülözhetetlen a hatékony és stabil energia hálózat.

A HUPX megalakulása előtt, ha a kereskedési partnereknek a MAVIR villamosenergia-

hálózaton volt órás pozíciójuk, akkor erre fedezetet kellett találniuk a legközelebbi liquid

piacon. Részt kellet venniük napi határkeresztező kapacitás aukciókon, az órás pozíciót el

kellett adniuk, vagy megvenniük az EEX-en Ausztrián keresztül, vagy a Szlovák és Cseh

határokon, vagy az OPCOM-on Romániából. A Magyar Energia Tőzsde létrejötte

csökkentette a kereskedők munkaterhelését Magyarországon és Dél-Kelet Európában.

7.ECC definició http://www.hupx.hu/trading/clearing_and_settlement/index.html

26

2. Termékek létrejötte, a kereskedési platform fejlődése – az OTC erőssége

2.1.Termék

Az OTC termékek az ügyfelek igényeit jobban figyelembe vevő és gyorsabb fejlődésre

képesek, mint a tőzsdei termékek.

Amikor a piac fejlesztésén és új termékek bevezetésén a sor, az OTC platformok képesek

gyors fejlesztésre a rendszerükön. Nagyon kevés akadálya van annak, hogy egy új termék

megjelenjen, amennyiben maguk a kereskedési partnerek támogatják az elgondolást.

A software és programozási költségeket a brókerek viselik. Az újonnan felmerült termék

jóváhagyásának folyamata meglehetősen gördülékeny, onnantól, hogy létrejön a megegyezés

a termék definíciójáról, a termék telefonon már kereskedhető is azon a napon amikor a

Comliance és felső vezetés megadja rá az engedélyt. Amint a programozó végrehajtja a

software változást, a termék a képernyőn is kereskedhető.

Ezzel szemben egy új termék bevezetése egy tőzsdén rendkívül hosszú időt vesz igénybe. A

hozzájárulásnak Bord szinten kell megszületnie, és a tőzsde minden tagja hozzászólhat a

termék definiciójához. A Market Maker-eket ugyancsak konzultációra kell hívni, hogy

támogatják-e az új terméket, és végül a tőzsde piaci szabályzatát érintő esetleges változások

megszavazása is időigényes lehet.

2.1.1. Egyéni igényekhez alkalmazkodás

Annak ellenére, hogy a nagyobb volumen minden piacon a szabvány termékek

lebonyolításában van, a mennyiség, időtartam, szállítási pont és más kritériumok csak az OTC

platformokon egyénre szabhatók. Ez a testre szabhatóság, alkalmazkodás az, ami annyira

vonzó a piaci szereplők számára.

2.2.Kereskedési platform

OTC piacokat lényegesebb olcsóbb létrehozni mint a tőzsdei piacokat, a működés hamarabb

beindul. A MIFID rögzíti, hogy ha egy multilaterális kereskedési rendszer rendelkezik a

székhely szerinti tagállam engedélyével, akkor további engedélyre nincs szüksége. Akár

egyetlen személy csak néhány személyes (legalább név-telefonszám) kapcsolattal képes

beindítani egy új OTC piacot. Ez a személy megkapja az első megbízását, tipikusan a “Tudsz

nekem árat mondani erre a termékre?” kérdést, amit aztán közvetít a potenciális partnerek felé,

27

és lezárja az első ügyletet. Majd a bróker publikálja minden lehetséges fórumon a megkötött

ügyletet, és ahogy többen szereznek róla tudomást, többen fognak vele kereskedni. Vagy a

másik útja az új piacnak a cseh-magyar példa, már volt működő OTC platform a Cseh

Köztársaságban, és az egyik ott operáló kereskedési partner a fenti kérdést feltette egy magyar

ajánlatra.

Egy tőzsde beindításának nehézségeit jól mutatja a Magyar Energia Tözsde kialakulásának

mente.

- 2007. Május 25-én jegyezte be a Cégbíróság a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-

piac Zártkörűen Működő Részvénytársaságot,

- 2008. Szeptember 11-én benyújtotta a szervezett villamosenergia-piac létrehozására és

működtetésére vonatkozó engedélykérelem dokumentációját,

- 2009. Április 9-én MEH kiadja az engedélyt 10 évre

- 2010. Július 20-án indítja a HUPX a day-ahead piacot

- 2011. Július 19-én indítja a fizikai futures piacot.8

3. A kereskedési parnerek belépése a piacra, díjak

Ahhoz hogy egy társaság az OTC platform tagja lehessen nem kell tagsági díjat fizetnie,

azonban a tagoknak meg kell fizetniük a képernyőhöz való havi hozzáférés díját, ami a

Trayort személyenkénti előfizetési díj továbbszámlázása, plusz az adminisztrációs költségek.

A software eladójának a platform biztosítója akkor is ki kell hogy fizesse ezt a díjat, ha a

kereskedési partner nem aktív.

Ehhez hasonló díj a tőzsde éves tagsági díja, ami független attól, hogy a tag aktív-e, egyes

tőzsdék ezen felül még kiszámláznak személyenkénti képernyő hozzáférési díjat is. A

tőzsdéken a belépési díjon túl általában még fizetendő éves tagsági díj, tranzakció díj,

rendszerhasználati díj. Valamint minden ügylet alkalmával meg kell fizetni az egységesen

számított letéteket.

8.Forrás: http://www.e-cegjegyzek.hu/index.html és A Cseh Köztársaság Energia Hivatalának tanulmánya

Polsko a Rumunsko mají zájem rozšířit CZ-SK-HU Market Coupling

http://www.eru.cz/user_data/files/tiskove%20zpravy/2013/20130128_%20Press%20Release_final_CZ.pdf

28

Az OTC piacon a garanciák minden társaság esetén külön kerülnek megtárgyalásra. Az OTC-

re nem jellemző a one size fits all módszer, amit a tőzsde jellegéből adódóan elkerülhetetlenül

alkalmaz. Az OTC piacokon kevesebb belépési akadállyal kell a kisebb piaci szereplőknek

megkűzdeni.

A tőzsdék megkövetelik a kereskedőiktől, hogy tréningen vegyenek részt és vizsgát tegyenek.

Az egyes tőzsdéknek külön vizsgái vannak, így ha egy kereskedő több piacon is jelen van,

akkor vizsgát vizsga után kell tennie, csak hogy a napi munkáját elvégezhesse.

A compliance nézőpontjából ahhoz, hogy valaki aktív lehessen egy OTC platformon az kell,

aláírja a nyilatkozatot, miszerint felelős a cselekményeiért és azt kívánja, hogy a szakmai vagy

nagykereskedelmi piac kereskedési partnereként kezeljék. A társaságokon belül az egyes

kereskedőknek önálló felhatalmazásra van szükségük a kockázati osztályuktól vagy felső

vezetéstől, amit minden OTC platform üzemeltetőhöz el kell juttatni.

4. Üzletkötési technika

Korábban részletesen elemeztem az élőszavas kereskedés előnyeit a csupán egy képernyőn

lévő árakkal szemben, ezért erre nem térek ki újar, azonban a végrehajtás sebessége

ugyancsak fontos, különösen kivételes piaci feltételek között, mint a “Fast Market”. Ilyenkor

a piacra kitett árak rendkívül volatilisek, másodpercről másodpercre változnak. Ebben a

helyzetben senki nem akar merev kereskedhető árakat egy hosszabb időre, egy vételi vagy

eladási ajánlat akár olyan rövid is lehet, mint az ár bemondása a közvetlen telefonvonalon és

az azonnali válasz időtartama. Nincs olyan kereskedő aki fenntartaná az árat a tőzsdei

platformon, ha úgy érzi, hogy az ár változtatásával való késlekedés hátrányt okozhat.

Brókerek számos kereskedési partnernek egyszerre be tudják mondani az árakat, és gyorsan

reagálnak kérdésekre a termékről. Ez egy olyan szolgáltatás amit a tőzsde az élőszavas háttér

nélkül nem képes nyújtani.

Ezekben az esetekben a tőzsde Market Maker-ei, gyakran tágítják a bid-offer árrésüket, azaz a

különbséget aközött, hogy mennyiért vennének és mennyiért adnának el egy bizonyos

terméket. Ez a módszer csökkenti az árkockázatnak való kitettségüket, ezzel elkerülik, hogy

azelőtt kereskedjenek, mielőtt a piac iránya újra egyértelművé válik.

Tekintve hogy az árak a tőzsdén anonímak, nem lehet felhívni telefonon az ellenirányú ajánlat

adóját, hogy esetleg tud-e javítani az ajánlaton. Ez az OTC bróker feladata. Egy bróker

29

ugyancsak képes megkérdezni az ügyfeleit minden nap, és rákérdezhet egy-egy speciális

igényre. Ez az új ügyleteket kereső pro-aktivitás növeli az OTC platformokon keresztül

kerskedett volument. A tőzsdének meg kell várnia, hogy az ügyfeleik maguktól feltegyenek

ajánlatokat, nem képes ingerelni őket erre, és nincs meg az a képessége se, hogy két partner

között közvetítsen, közbenjárjon az úgylet létrejötte érdekében.

5. Klíring

A tőzsdék biztosítanak klíring szolgáltatást, akár maguk, akár klíringházakon keresztül (mint

pl HUPX és az ECC). Az OTC platformoknak jelenleg nincs saját klíringje, azonban van

lehetőség az OTC ügyletek klíringjére, ha ez a felek számára szükséges. Az OTC ügyletek

klíringjét a tőzsdeihez hasonló termékek esetén az egyes tőzsdék végzik, vagy az egyike a

nagy multinacionális klíring vállalatoknak, mint a LCH – London Clearing House, ECC – The

European Commodities Clearing a.g., vagy ICE CLEAR – Intercontinental Commodities

Exchange. A termékek helyettesíthetősége lehetővé teszi a kereskedők számára, hogy

egyszerre rendelkezzenek pozícióval az OTC-n és a tőzsdén. Megteheti a kereskedő, hogy az

összes pozícióját átrakja az egyikre, akár OTC-re, akár tőzsdére, ekkor azonban megtörténhet,

hogy a partner ezért díjat számít fel, ami leginkább a Cseh piacon jellemző.

Ez egy olyan terület, ahol új EU szabályozásnak jelentős hatása lehet a jövőben. A REMIT

(Regulation on Wholesale Energy Markets Integrity and Transparency), az EMIR (European

market infrastructure regulation) és a MIFID II., ami az eredeti 2007 november óta hatályban

lévő MIFID revíziója, mind arra törkeszenek, hogy egy mélyrehatóbb jelentéstételi rendszert

alkalmazzanak az OTC piac szereplői.

6. A kereskedési partnerek hitel és szállítási kockázatának kezelése

Amint azt korábban említettem, a brókerek és a kétoldalú megállapodások általában

megelőzik a tőzsdék kialakulását, különösen a hosszútávú termékek piacain. A szokásos

eljárás az, hogy a kereskedési partnerek megállapodnak egymással az EFET vagy más

keretmegállapodás alkalmazásában.

A következő lépés, hogy hitel keretet állapítanak meg egymásnak, a társaságok credit osztálya

meghatározza, hogy mekkora expozíciót hajlandó kockáztatni. Ennek meghatározása a

kereskedési partner részletes elemzésének eredménye, magában foglalva az éves

beszámolókat, bankszámlák vizsgálatát.

30

A maximum kitetségen belül további kondíciókat találunk, mint az ügyletek időbeli hossza,

hosszútávú lejáratok, vagy a kitettség különbözik vétel és eladás szerint is, vagy hogy melyik

piacon folyik a kereskedés.

Adott kereskedési partner aktivitása egy piacon befolyásolhatja, hogy más cégek milyen

kitettséget készek vállalni ezen partner kapcsán. Például nincs értelme jelentős hosszútávú

kitettséget meghatározni olyan kereskedési partnereknél, melyekkel csupán short term

ügyletekben találkoznak. Ez a maximum limit pazarlása lenne, mely esetleg egy aktívabb

üzleti partner és hosszabb távú termékek esetében jobban felhasználható lett volna. Ezek a

teljes kitettség kockázatok Kockázati kezelési bizottságok által kerülnek meghatározásra,

melyeknek gyakran a felső vezetők is tagjai és rendszerszintű, illetve politika kockázatokat is

figyelembe kell venniük.

Ugyanakkor bármely fél meghatározhatja kitettségének szintjét az alapján is, hogy a másik fél

milyen kitettséget alkalmaz az ő esetében. Nagyobb felek hajlamosak egymásnak magasabb

limiteket adni, mivel a kockázatkezelési rendszereiket jobbnak ítélik meg. Azok a vállalatok,

melyek fizikai eszközökkel rendelkeznek (erőművekkel, elosztó hálózattal, határon átnyúló

kereskedelmi vonalakkal és vásároltak határkeresztező kapacitást) általában pozitív

megkülönböztetésben részesülnek.

Ezek a limitek és mechanizmusok a tőzsdék megalakulását megelőzően jöttek létre és képesek

a rugalmasabb működésre, mint maguk a tőzsdék. Ezek az üzleti kapcsolatok a kölcsönös

bizalom, nem pedig szigorú szabályok alapján létesültek. Gyakran az alkalmazott limitek

múltbeli partnerségen alapulnak. A személyek közti kapcsolatok – ami az OTC és a kétoldalú

piacok alapja – mindenképpen hozzáadnak a piac működéséhez, ami a tőzsdei formából

esetleg hiányzik.

A tőzsdék igyekeznek elosztani a hitelkockázatot, nemteljesítési kockázatot és árkockázatot

valamennyi tagjuk között, ahelyett hogy minden egyes tagja számára egyedi hitelkeretet

állapítana meg. Amikor egy társaság kereskedik, a kereskedési partnere minden egyes

ügyletben maga a tőzsde. A tőzsde (vagy a HUPX esetében az ECC) kezeskedik minden

egyes tranzakcióért, ennek kivitelezése érdekében a tőzsdének letétet kell szednie minden

cégtől aki pozíciót nyit.

31

Ez a fajta letét az Initial Margin, ami arra szolgál, hogy az összes nyitott pozícióval

rendelkező tőzsde használó kockázatát lefedje arra az esetre, ha valamelyik, vagy akár több

kereskedési partner nem teljesít, vagy esetleg fizetésképtelenné válik.

Az Initial Margint a pozíció megnyitását követő napon be kell fizetni a tőzsdére. Szállításkor

vagy a pozíció lezárásakor a letét visszafizetésre kerül az eljárási és szállítási költségek

levonása után.

Egy másik fizetendő letéti forma a Variation Margin, ami a különbség az ügylet kötési ár, és a

tőzsde által meghatározott napi elszámolóár között. Az ügylet megkötését következő napon a

kereskedési partnerek vagy megfizetik vagy kegkapják egymástól (a tőzsdén keresztül) az

eredeti kötési ár és a napi elszámolóár között különbözetet más néven Variation Margin-t a

attól függően, hogy az elszámolóár melyik irányba mozdult el.

A napi átértékelése egy tásaság pozíciójának (Marking to market) a tőzsdén biztosítja, hogy a

kereskedési parnerek a pozíciójukat folyamatos ellenőrzés alatt tartják, és csak azok vannak

jelen, akik anyagilag megengedhetik maguknak hogy az adott piacon kereskedjenek.

A pozíció napi piachoz igazítása megnöveli az adminisztrációs munkát az egyes

társaságoknál, a napi mozgásokat és új ügyleteket követni kell, amihez kapcsolódóan

kifizetéseket kell tenni vagy fogadni. Ez a kereskedési forma napi realizálatlan profit vagy

veszteség pénzforgalmát okozza, amikor a nyereség vagy veszteség csak a pozíció

lezárásakor, vagy a lejáratkori szállítással realizálódik. Kisebb társaságok számára ez roppant

költséges és időigényes.

A tőzsde felé ezek a kifizetések a mind a vevő mind az eladó által teljesítendők az ügyletet

követő napon, és minden napon a szerződés lejártáig, az elszámoló ár napi változása szerint.

Ezzel szemben az EFET alapú OTC ügyleteknél a fizetés csak a szállítás első periódusát

követő 20. Napon fizetendő, ami a kisebb cégek számára megkönnyíti a pénzmozgásokat.

A fentieket szemléltetve: Ha 2013. 01. 29-én két kereskedési partner létrehoz egy ügyletet

CAL16 Base-re (HUPX jelzés: YR-16 base), akkor a vevő is és az eladó is fizetni köteles

2013. 01. 30-án Initial és Variation Margint, majd ezt követően minden nap Variation

Margint, azaz az elszámolási ár és a kötési ár különbözetét. Az initial margin a tőzsdénél

marad a szerződés lejáratig, jelen esetben majdnem 3 évig.

32

Ha ugyanezt ez az ügyletetet OTC piacon nézzük, akkor a szerződés időtartama alatt nincs

fizetendő tétel és a vevő első fizetendő tétele a teljes összeg 1/12 része 2016. 02. 20-án a

január hónapi szállításért.

Láthatjuk, hogy kisebb társaságok számára az efféle tőzsdei garanciák fenntartása 3 éven

keresztül napi fizetésekkel igen költséges, és negative cashflow-t okoz az eladó számára,

hiszen egy eladó általában elad, és nem pedig fizet, míg a tőzsdén az eladó akár minden nap

fizetési kényszer alatt lehet az elszámolóár mozgásától függően.

Azonban azt szem előtt kell tartanunk, hogy a kisebb kereskedő társaságok számára a hosszú

lejáratú termékek kereskedése függ attól az OTC piacokon is, hogy képesek-e garanciát adni a

kereskedési partnerük számára annak érdekében, hogy a kereskedési partner biztosíthassa a

hitelkockázatot.

VI. Piac formáló Uniós Irányelvek

1. MIFID – Markets in Financial instruments and Derivatives

1.1.Nagykereskedelmi és kiskereskedelmi ügyfél

Az OTC bróker társaságok compliance osztályai meghatározzák a kereskedési partnerek

elkülönítését nagykereskedelem és kiskereskedelem szerint. Ez a megkülönböztetési

követelmény a MIFID irányelvből (Markets in Financial instruments and Derivatives), az

Európai Parlament és a Tanács 2004/39/EK irányelvéből származik. Ezt a pénzügyi

eszközök piacairól szóló irányelvet a Magyar Országgyűlés a befektetési vállalkozásokról és

az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

szóló 2007. évi CXXXVIII. törvénnyel implementálta (Bszt.).

Ez az irányelv alkalmazandó az összes pénzügyi piacon, az OTC-n éppúgy, mint a tőzsdéken,

és arra törekszik, hogy a piaci szereplők besorolásra kerüljenek vagy a szakmai vagy a

lakossági kategóriába. A célja ennek a besorolásnak a tapasztalatlan és nem-professzionális

kereskedési partnerek védelme, akiktől nem várható el, hogy teljesen értsék a kereskedés

minden vetületét, úgy, ahogy az a szakmai ügyféltől elvárható. A szakmai ügyféltől elvárt,

hogy tudják a piaci viselkedés szabályait, értsék az általuk kötött ügyletek minden hasznát és

kockázatát.

33

Ahhoz, hogy egy a pénzügyi piacokon engedéllyel műkődő kereskedési partner

nagykereskedőként minősüljön, a MIFID két követelmény együttes teljesülését várja el az

alábbi háromból

A kereskedési partner

i, mérlegfőösszege 20 millió EUR

ii, nettó forgalma 40 millió EUR

iii, tőkéje legalább 2 millió EUR

1.2.Kérésre szakmainak tekinthető ügyfelek - Professional Client Classification

Confirmation

Ha a kereskedési partner nem teljesíti a fenti kritériumokat, akkor a bróker társaságnál lévő

Compliance Officer (a megfelelésért felelős vezető) döntésétől függően kitölthet egy további

dokumentumot, amivel kijelenti, hogy lemond a kiskereskedelmi ügyfelet illető védelemről,

és azt kívánja, hogy szakmai ügyfélként kezeljék. Ezen nyilatkozattal együtt, 2 további

kritériumnak kell megfelelniük az alábbiak szerint :

- az ügyfél jelentős nagyságrendű ügyleteket hajtott végre a releváns piacon az előző négy

negyedévben, átlagosan negyedévenként 10 ügylet gyakorisággal,

- az ügyfél készpénzbetéteket és a pénzügyi eszközöket is magában foglaló pénzügyi eszközei

portfóliójának mérete meghaladja az 500000 eurót,

- az ügyfél legalább 1 évet töltött el a pénzügyi szektorban olyan szakmai beosztásban, amely

ismereteket igényel az előirányzott ügyletekkel vagy szolgáltatásokkal kapcsolatban.

Az eljárást megtaláljuk a MIFID irányelv II. Mellékletében.

A MIFID megfelelőségen túl az OTC platformoknak egy Know Your Client ellenőrzést is el

kell végezniük a platformon kereskedni szándékozó ügyfeleken. Ez magában foglalja a

társaság tulajdonosának, managementjének ellenőrzését, a Compliance és számlanyitásért

felelős munkacsoportok csak az átvilágítás után adnak hozzáférést az aktuális árakat

tartalmazó rendszerhez.

Ha a bróker szokatlan magatartás tapasztal egy korábban már elfogadott kereskedési

partnernél, erről értesítenie kell a compliance officer-t, vagy ha szükséges, akkor a Money

Laundering Reporting Officer-t. Az OTC platformok brókerei és működtetői nem akarják az

34

ügyfeleiket kitenni amatőr viselkedésnek, vagy olyan partnereknek, akik nem tudják

teljesíteni az ügyletet, ezért ezeket az eljárásokat az OTC platformok nagyon komolyan

veszik.

Továbbmenve ezen a vonalon, a fő forrásomként használt Egyesült Királyság beli OTC

platformnál a brókerek is ki vannak téve egy átvilágításnak, bűntetlen előéletűnek kell

lennikük, és rendszeresen teszteltek az FSA Financial Services Authority szabályozásból a

bennfentes kereskedelemre és a pénzmosásra vonatkozóan. Ez a munkába állásukkor

kezdődik, és sor kerül rá minden második évben a munkatapasztalatuktól és pozíciójuktól

függetlenül. A brókerek regisztrációja ellenőrizhető az FSA weboldalán.

2. REMIT

Az Európai Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi

energiapiacok integritásáról és átláthatóságáról. A rendelet célja a piaci visszaélések

megelőzése a nagykereskedelmi energia piacokon.

A REMIT bevezette a következetes uniós szintű keretet:

• definiciót ad a nagykereskedelmi energia piaci visszaélésekre, úgy mint a piac

befolyásolása, a piac befolyásolásnak kísérlete, bennfentes kersekedelem.

• bevezet explicit tilalmakat a piaci visszaélésekre, a piac befolyásolására, a piac

befolyásolásnak kísérletére, bennfentes kersekedelemre.

• új keretet határoz meg a nagykereskedelmi energia piacok monitorozására a piaci

manipuláció és bennfentes kereskedelem felderítése és megakadályozása érdekében

• feltéve, hogy a nemzeti szabályozó hatóságoknak van kikényszerítési nyomozati hatalma és

a tagállamok megállapítank egy büntetési rendszert a visszaélésekre nemzeti szinten 2013.

Június 29-ig.9

9.Ofgem tanulmány [http://www.ofgem.gov.uk/Markets/WhlMkts/remit/Pages/index.aspx]

35

3. EMIR

Az Európai Parlament és a Tanács 648/2012/EU rendelete a a tőzsdén kívüli származtatott

ügyletekről, a központi szerződő felekről és a kereskedési adattárakról. A rendelet 2012.

Augusztus 16-án hatályba lépett, és a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó, célja az OTC

derivatív piacok átláthatóbbá tétele a piaci kockázatok csökkentése érdekében. Mindenki aki

belép egy derivatív szerződésbe köteles ezt a kereskedési adattárak felé bejelenteni, és a

kezelni a derivatív pozíciók kockázatát.

3.1.Az EMIR követelményei

Jelentéstétel: egy erre felhatalmazott kereskedési adattár (trade repository, TR). felé, azokra a

származtatot ügyletekre vonatkozóan, amelyek megkötésére 2012. augusztus 16. előtt kerül

sor, és amelyek az említett időpontban még nem lezártak; vagy megkötésére 2012. augusztus

16-án vagy azt követően kerül sor.

Kockázat kezelés: European Securities and Markets Authority (ESMA) Európai Értékpapír-

piaci Felügyeleti Hatóság arra kötelezheti a szerződő feleket, hogy egy meghatározott típusú

OTC származtatott ügyletet elszámoljanak miután a központi szerződő fél (central

counterparty, CCP) meghatalmazást kapott az EMIR alapján arra a típusú szerződsére. Azon

szerződések esetében, amelyek nincsenek elszámolva, a szerződő felek meg kell hogy

feleljenek a működési kockázat kezelési követelményeknek (ezalatt értve az időben való

visszaigazolást, kockázat értékelést, portfolio összeegyeztetését, portfolio tömörítést, és

vitarendezést)

Elszámolás és fedezet: Azon pénzügyi szerződő feleknek, akiknek a szerződései nincsenek

elszámolva egy központi szerződő partneren keresztül, ugyancsak meg kell felelniük

kétoldalú fedezeti követelményeknek. Nem pénzügyi partnerek csak akkor kell hogy

megfeleljenek elszámolási és fedezeti követelményeknek, ha az OTC derivatív pozíciójuk

nagy, és nem közvetlenül csökkentik a kereskedelmi vagy likviditásfinanszírozási

tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kockázatokat.10

10.FSA one minute guide

[http://www.fsa.gov.uk/smallfirms/resources/one_minute_guides/eu_legislation/emir.shtml]

36

Ugyanígy az Egyesült Államokban hasonló szabályozást vezet be a Dodd-Frank törvény, ami

egy reakció arra a krízisre, ami a különféle kamat derivatívák 2002-2008 közötti megtévesztő

értékesítéséből és félreértéséből eredt.

4. Tendencia

Mindezek a szabályozási változások oda vezethetnek, hogy az OTC platformoknak be kell

jelenteniük az összes ügyletet a kereskedési adattáraknak, és egyes termékekre kötelező lesz a

klíring. Ha ez bekövetkezik, az OTC platformoknak meg kell változtatniuk a kereskedési

modelljüket, és esetleg közeledni fognak a tőzsdékhez, azonban a jövőbeni jogi szabályozás,

és ennek interpretációjának jelentős része még nem került napvilágra.

Ha ezeknek a javaslatoknak a lényege, hogy a kereskedés átláthatóbb, a kockázatok jobban

beazonosíthatók legyenek, valamint hogy világosabbá váljon, hogy mi történik a kereskedési

termekben, akkor az a piaci résztvevők és végső soron a végfelhasználók számára is előnyös.

De a túlzott szabályozás is veszélyeket rejt, mivel korlátozhatja a kockázatok átruházását

Vevők és Eladók között. Ebben az esetben a piac lényegesen rosszabbul működne, független

attól, hogy a kereskedés a tőzsdén vagy OTC platformokon keresztül történik.

VII. Összegzés

Összefoglalva az OTC egy rendkívül hatékony módja a kereskedésnek. Mint minden

módszernek, ennek is megvan a maga pozitív és negatív oldala, ám a pozitívumok messze

felülmúlják a negatívumokat. Történjen az üzletkötés telefonon keresztül, vagy a képernyőt

figyelve telefonos támogatással, az OTC piacok volumene jelentősen meghaladja a tőzsdékét

Közép- és Kelet Európában, Dél-Kelet Európában, és ott is működhetnek ahol még tőzsde

nem is létezik.

Az OTC piacok hosszú múltra tekintenek vissza és joggal feltételezhető, hogy némileg

módosulva a jövőben is létezni fognak. Hatékony módjai a kockázatok, a pozíciók és a

megállapodott ár közvetítésének Vevők és Eladók között bármely termék esetében, biztosítják

a piac szereplői által elvárt rugalmasságot és hatékonyságot. Alacsony költséggel

működtethető életképes alternatívái a tőzsdei kereskedésnek és elérhetők mindazok számára,

akik megfelelnek a professzionális kereskedés szabványainak és kritériumainak.

37

Irodalomjegyzék

A Cseh Köztársaság Energia Hivatalának tanulmánya Polsko a Rumunsko mají zájem rozšířit

CZ-SK-HU Market Coupling

http://www.eru.cz/user_data/files/tiskove%20zpravy/2013/20130128_%20Press%20Release_

final_CZ.pdf

CEE definició http://www.hupx.hu/trading/clearing_and_settlement/index.html

FSA one minute guide

[http://www.fsa.gov.uk/smallfirms/resources/one_minute_guides/eu_legislation/emir.shtml]

EFET Standardisation http://www.efet.org/Standardisation/Legal-EFET-Standard-Contracts-

and-Documentation/Electricity-And-Electricity-Annexes

EFET “Towards a single European energy market” című kiadványa

http://www.efet.org/Cms_Data/Contents/EFET/Folders/Documents/Home/~contents/GPC2T

V6X8L2STWT8/Highlights-II-Final.pdf

Ofgem tanulmány a REMIT-ről

[http://www.ofgem.gov.uk/Markets/WhlMkts/remit/Pages/index.aspx]

Poland to Pick Energa Investor This Year After IPO

By Konrad Krasuski and Maciej Martewicz on January 18, 2013

http://www.businessweek.com/news/2013-01-18/poland-to-pick-energa-investor-this-year-

after-ipo

Jogszabályok jegyzéke

BSZT. - 2007. évi CXXXVIII. Törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei

szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól

EMIR - European market infrastructure regulation - Az Európai Parlament és a Tanács

648/2012/EU rendelete a a tőzsdén kívüli származtatott ügyletekről, a központi szerződő

felekről és a kereskedési adattárakról

MIFID - Markets in Financial Instruments and Derivatives - Az Európai Parlament és a

Tanács 2004/39/EK irányelve a Pénzügyi Eszközök Piacairól

REMIT- Regulation on Wholesale Energy Markets Integrity and Transparency - Az Európai

Parlament és a Tanács 1227/2011/EU rendelete a nagykereskedelmi energiapiacok

integritásáról és átláthatóságáról.

VET. 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról