PEDAGÓGIAI PROGRAMJA · A szülő, gyermekek, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ... autizmus spektrum zavarral küzdő,

AZ ÚJPESTI ÓVODA, ÁLTALÁNOS

ISKOLA

ÉS

EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI

MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Budapest, 2017. szeptember

Korfanti Andrea

intézményvezető

Észak-Budapesti Tankerületi Központ

Újpesti Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

1041 Budapest, Venetiáner u. 26.

Tel./fax: 369-3384

E-mail: [email protected]

OM 038408

Újpesti Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Pedagógiai Program

2

Tartalomjegyzék

Korfanti Andrea .................................................................................................................................................. 1 I. PREAMBULUM ................................................................................................................................................. 4 II. KÜLDETÉSNYILATKOZAT ........................................................................................................................... 5 III. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA ................................................................................................... 6

1. Egyéni arculat, sajátosságok ........................................................................................................................ 7 IV. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI,

ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ...................................................................................................................................... 9 1. Alapelvek ....................................................................................................................................................... 9 2. Értékrendünk ............................................................................................................................................. 10 3. Céljaink ........................................................................................................................................................ 11 4. Feladataink .................................................................................................................................................. 12 5. Eszközeink, eljárásaink, módszereink ....................................................................................................... 22 6. A teljesülés kritériumai ............................................................................................................................... 23 7. Intézményi önértékelés/elvárások/intézményi célok................................................................................. 24

V. A SZEMÉLYES ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI

FELADATOK ....................................................................................................................................................... 26 1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................... 26 2. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................................................... 27 3. A természet- és környezetvédelem, környezeti nevelés ............................................................................ 28 4. A környezeti nevelés színterei: ÖKO Iskola ............................................................................................. 29 5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................................................... 33 6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................................................ 37 7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........................................ 40 8. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ......................................................................... 43

VI. AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDE KÉRVÉ NYE S ÍTÉ S FORMÁI, FÓRUMAI ............................................................ 46 1. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rend ............................................................ 46

VII. A S ZÜ LŐ , A GYERMEKE K , A PE D AGÓ GUS IN TÉ ZMÉN Y I P AR TN ERE I

KAPC SO LATTAR TÁS ÁN AK R ENDJE ............................................................................................................... 49 1. Az intézmény kapcsolatai ........................................................................................................................... 49 2. A szülő, gyermekek, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

.......................................................................................................................................................................... 50 VIII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ......................................................................... 51 IX. FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI ................................................................................. 52 X. AZ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TERV ...... 53 XI. OKTATÁSSZERVEZÉS ................................................................................................................................ 54

1. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció és rehabilitáció ................................................................ 54 2. Utazó gyógypedagógusok- szomatopedagógiai ellátás ............................................................................. 55 3. Utazó gyógypedagógusok- pervazív fejlődési zavarral élő tanulók/gyermekek ellátása ....................... 57 4 Az integrált beszédfogyatékos gyermek/tanuló habilitációs-rehabilitációs ellátása ............................... 60 5. Utazó gyógypedagógusok- egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek/tanulók ellátása ....... 63 6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység ......................................................................... 64 7. Szakkörök szervezésének elvei ................................................................................................................... 65 8. Alkalmazott pedagógiai módszerek ........................................................................................................... 66

XII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................... 69 1. Egészségnevelés a tanórákon ...................................................................................................................... 69 2. Egészségnevelés a foglalkozások és tanórákon kívül ................................................................................ 69 3. Az egészségnevelés színterei ....................................................................................................................... 72 4. Prevenciós programok ................................................................................................................................ 73 5. Az egészségnevelés módszerei .................................................................................................................... 73 6. Az egészségnevelés követelményei .............................................................................................................. 73 7. Mindennapos testnevelés ............................................................................................................................ 74 8. Hit – és erkölcstan oktatása ........................................................................................................................ 75 9. A tanulók fizikai állapotának mérése ........................................................................................................ 76

XIII. HELYI TANTERV ...................................................................................................................................... 78 I. Alapelvek ..................................................................................................................................................... 78 A helyi tanterv pedagógiai koncepciója......................................................................................................... 78

A pedagógiai munka szakaszainak feladatai: ................................................................................................... 79 Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam ép intellektusú tanulóknál ........................ 79


Pedagógiai Program

3

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam .................................................................... 85 TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A TELJES KÉPZÉSI IDŐRE AZ ÉVFOLYAMOKHOZ RENDELTEN AZ ÉP INTELLEKTUSÚ

TANULÓK RÉSZÉRE 2013.SZEPTEMBER 1-TŐL FELMENŐ RENDSZERBEN AZ 1. ÉS 5. ÉVFOLYAMTÓL. .............. 92 Helyi tanterv a tanulásban akadályozott tanulók számára ............................................................................. 93 Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam ..................................................................... 93 Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam .................................................................... 99

TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A TELJES KÉPZÉSI IDŐRE AZ ÉVFOLYAMOKHOZ RENDELTEN A TANULÁSBAN

AKADÁLYOZOTTAK RÉSZÉRE ....................................................................................................................... 105 A KERETTANTERV ................................................................................................................................... 106 Kerettanterv az értelmileg akadályozott tanulók számára (kimenő rendszerben) ................................. 106

Az értelmileg akadályozott tanulók speciális értékelési rendszere ............................................................... 112 II. A TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ...................................................................... 114 III. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI.................................................................................... 115 Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel:.............................................................................. 116

XIV. LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK ............................................................................................................... 131


Pedagógiai Program

4

NEVELÉSI PROGRAM

I. PREAMBULUM

Az iskola hivatalos neve:


Az iskola fenntartója: Észak-Budapesti Tankerületi Központ

Működési területe: Budapest IV. kerület

Az iskola beiskolázási célszemélyei:

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Szakértői Bizottsági tagintézményei döntése

alapján sajátos nevelési igényű tanköteles gyermekek:

enyhén értelmi fogyatékos,

autizmus spektrum zavarral küzdő,

beszédfogyatékos,

pszichés fejlődési zavarral küzdő

Az óvodába felvehető gyermekek a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat döntése alapján:

ép értelmű pszichés fejlődési zavarral küzdő

ép értelmű autizmus spektrum zavarral küzdő

Az intézmény pontos címe: 1041 Budapest, Venetiáner u. 26.

Tel/fax: 369-33-84

E-mail: [email protected]

Óvodai telephely: Park-Lakkozó Óvoda

1048 Budapest, Külső Szilágyi út 46.

mailto:[email protected]


Pedagógiai Program

5

II. KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Az intézmény elkötelezett arra, hogy oktató-nevelő funkciójában minden sajátos nevelési

igényű tanuló számára egyenlő hozzáférést biztosítson a minőségi oktatási, ill. a fejlesztő és

terápiás szolgáltatásokhoz.

Intézményünk nyitott szemléletű, gyermek- és emberközpontú, ahol az emberi értékek minél

teljesebb kibontakoztatása a cél.

Az intézmény hatékony, sikeres működése érdekében a kiegyensúlyozott intézményi légkör

megteremtésére törekszünk.

Az értelmi képességek fejlesztése mellett hangsúlyt fektetünk a sokszínű, személyiséget

gazdagító érzelmi, erkölcsi-etikai nevelésre.

A társadalmi és tanulási tapasztalatok széles körét biztosítjuk gyermekeink számára,

figyelembe véve életkori sajátosságaikat, képességeiket és igényeiket.

Célunk, hogy a pedagógus- gyerek-szülő együttes munkájaként gyermekeink a

munkaerőpiacon mind nagyobb számban és eredményesen jelenhessenek meg

munkavállalóként, társadalmi beilleszkedésük jobb eséllyel valósuljon meg.

Kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen alapuló emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk.

Feladatunk a színvonalas, hatékony munka, az innovatív gondolkodásmód, a folyamatos

önképzés.

Kiemelten támogatjuk, segítjük az együttnevelésre vállalkozó iskolákat, óvodákat, amelyek

vállalták a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók integráltan történő nevelését, oktatását.

Az intézmény elkötelezett arra, hogy feltételeinek és lehetőségeinek megfelelően ellássa az

integrációs tevékenységet intézményen belül és kívül.

Valljuk, hogy a módszertani intézmény egy bázis, ahol a gyógypedagógiai tudás van. A

gyógypedagógiai kapacitás kijut a többi iskolába is, és segít a többségi pedagógiának mind

szemléletben, mind szaktudásban.


Pedagógiai Program

6

III. AZ INTÉZMÉNY ÖNMEGHATÁROZÁSA

Olyan légkört teremtünk, amelyben a felnőtt és gyermek egyaránt jól érzi magát, ahol az

emberi, társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű

emberként fejlesztheti önmagát képességei maximumára, elfogadva a különösséget és a

másságot.

Gyermekeink mind sajátos nevelési igényű tanköteles és óvoda köteles gyermekek, akik

nappali rendszerű nevelésben, oktatásban részesülnek.

Intézményünk feladata, hogy ellássa a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai

foglalkoztatását és a tanköteles korú tanulók iskolai nevelését, oktatását speciális

gyógypedagógiai módszerekkel a sérülés specifikus ellátás biztosítása céljából.

Utazó gyógypedagógusi hálózatunk az integráltan nevelt és oktatott gyerekek, tanulók

megsegítését látja el a befogadó óvodákban, általános iskolákban.

Iskolánk alapfokú végzettséget ad, 1-8 évfolyamon neveljük tanulóinkat.

Az oktató-nevelő munkában minden területen érvényesül a differenciált, individuális és

korrekciós jelleg, az értelmi képességek maximális kibontakoztatása speciális módszerekkel

és sokoldalú személyiség fejlesztéssel.

Az oktató-nevelő munka hatékonyságát növeli az osztályok alacsony létszáma (8-12 fő),

az ismeretek feldolgozásának lassúbb üteme, a lelkiismeretes, jól felkészült, hivatását

szerető gyógypedagógusokból álló tantestület.

Speciális fejlesztő csoportban kapnak autizmus specifikus fejlesztést a szegregáltan oktatható

autizmus spektrum zavarral küzdő tanulóink.

Logopédiai osztályainkban alsó tagozaton beszédfogyatékos tanulók oktatása-nevelése folyik.

Az olvasás-írás tanításában a Meixner-féle dyslexia prevenciós módszert alkalmazzák

tanáraink.

Alsó és felső tagozaton egyaránt a tanórákon a tanulók fejlettségének megfelelő differenciált

foglalkozás és fejlesztés történik.

Az eltérő neveltetési előzményekből és körülményekből, valamint egyéni sajátosságokból

eredő különbözőségek kiegyenlítését biztosítják a tanulók szükségleteihez igazodó

habilitációs és terápiás órák. A szenzomotoros terápia, a zeneterápia, a beszédfejlesztés és

logopédia, a mozgásfejlesztés, autizmus specifikus fejlesztési módszerek, mind a tanulók

képességeinek maximális kibontakoztatását szolgálják.

A tanórán és iskolán kívüli programok, kiállítások megtekintése, színház, mozi,

múzeumlátogatás, állatkerti séta, kirándulások, versenyek, vetélkedők, teszik változatossá,

tartalmassá a tanulók szabadidejének eltöltését.

A szülőket – mint legfontosabb partnereinket - bevonjuk az óvoda és az iskola életébe. A

Szülői Szervezeten keresztül, illetve a nyílt órákon, a közös szabadidős programokon

lehetőségük van megismerni intézményünk oktató-nevelő munkáját, a gyermekeik fejlesztése


Pedagógiai Program

7

érdekében végzett mindennapi tevékenységünket, illetve módjukban áll véleményezni az

iskola munkáját, javaslatot tenni programokra.

Gondoskodunk a gyermekeink napi és szünidei ügyeletéről, étkezéséről, az alapvető

egészségügyi szokások, önálló tevékenységek elsajátításáról, alkalmazásáról, valamint

rendszeres iskolaorvosi ellátásáról.

A kerületben utazó tanári hálózatot működtetünk. A többségi iskolákban és óvodákban

integráltan nevelődő sajátos nevelési igényű gyermekeket látunk el.

Utazó gyógypedagógusaink elsősorban fejlesztő munkát végeznek, az ellátott gyermek

sérüléseinek megfelelően. Ezt a tevékenységet legtöbbször a gyermek számára kijelölt

intézményben végezik. Az utazó tanári hálózatban a gyógypedagógusok az integráltan

nevelődő gyermekek tanórai munkájának eredményességét támogató szolgáltatásokat

nyújtanak, egyben az oktatási program gondozói és mentorai is.

Az EGYMI és az integráló intézmények kapcsolata, a pedagógusok együttműködése:

egyenrangú felekként való együttműködés

rugalmas együttgondolkodás, problémamegoldás, esetmegbeszélések

sokszereplős tevékenység

valós, új értékek megfogalmazása,

nyitott, innovatív, megújulni kész pedagógusok, gyógypedagógusok

Óvoda: elsődleges cél a nevelési év során a gyermekek befogadása, beilleszkedése az óvodai

közegbe, életbe, a gyermekek bevonása a tevékenységekbe, egyéni és csoportos

foglalkozásokba, interperszonális kapcsolatok és óvodai közösség kialakítása. Ez a speciális

nevelési igények miatt előreláthatólag egyénenként eltérő időtartamot vesz majd igénybe.

Fontos hogy a gyermek idővel jól érezze magát, és otthonosan mozogjon az óvodai közegben,

valamint hogy legyen alkalma gyakorolni a szociális normákat. Érjék minden nap új

élmények, ismerje meg jobban a körülötte lévő világot. Tanuljon meg kijönni társaival,

figyelni a körülötte lévőkre. Fejlesztése folyamatos legyen, de a fejlesztő, nevelő munka ne

terhelje a gyermeket túl.

1. Egyéni arculat, sajátosságok

Innovatív, tervezett, szervezett, teljesíthető.

Intézményünk egy olyan gyógypedagógiai módszertani intézmény, amely felvállalja azoknak

a tanulóknak és óvodásoknak az alapfokú oktatását és nevelését, akik az általános iskola

keretei között vagy integrált óvodai ellátásban nem oktathatók-nevelhetők. A logopédiai

ellátás, illetve az ép értelmi övezetbe eső, de pszichés fejlődési és/vagy viselkedési zavarral

küzdő egyéni bánásmódot igénylő gyermekek ellátása az elsődleges profilja, valamint az

autizmussal élő gyermekek ellátása is fontos feladata. Pedagógusaink segítik a sajátos

nevelési igényű gyermekeket a gyógypedagógia és egyénre szabott terápiák eszköztárával

abban, hogy képesek legyenek az óvodai nevelési program elvárásait és az általános iskolai

tanulmányaikat jó eredménnyel elvégezni, akár szegregált, vagy integrált formában. Ezzel

segítve őket abban, hogy a társadalom aktív tagjává váljanak. A pedagógusok munkáját

teljesítmény orientált cselekvés jellemzi.

Az utazó gyógypedagógiai hálózat a kerületben óvodás és iskoláskorú SNI gyermekek

sokrétű gyógypedagógiai ellátását végzi.


Pedagógiai Program

8

Gyermekközpontú, pozitív légkörű intézmény a miénk. Magas színvonalú oktatást

igyekeznek biztosítani jól képzett pedagógusaink, melyhez következetes, magas elvárások

társulnak. Intézményünk dolgozói valamennyien igényesek saját maguk és környezetük

munkájára.

Önmagunkkal szembeni elvárásaink:

szakmaiság, szaktudományos tudás

új terápiás eljárások, jó gyakorlatok ismerete

nyitottság új képzések, tudás, továbbképzések felé, majd azok integrációja a

fejlesztésbe

komplexitás

a nevelés és oktatás egységben való szemlélete

pontos adminisztráció

intézményi innovációban, pályázatokban való részvétel

folyamatos kommunikáció, aktivitás az iskola munkájában

tudásmegosztás – egyéni erősségek bevonása az intézményi munkába

integráció segítése, együttműködés a befogadó intézményekkel

jó partneri kapcsolatok (befogadó intézmények, szülők, vizsgáló intézmények,

fenntartó stb.)

team munka kiemelt szerepe

mentori munka hatékony végzése

egyéni differenciálás kiemelt szerepe a tanítás során

a habilitáció-rehabilitáció sérülés specifikus alkalmazása


Pedagógiai Program

9

IV. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI,

FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

A Pedagógiai Program törvényi háttere:

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.);

110/2012 (VI.4) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és

alkalmazásáról;

51/2012 EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről,

20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési és oktatási intézmények működéséről és

a köznevelési intézmények névhasználatáról

SNI gyerekek óvodai és iskolai nevelésének irányelve 32/2012. EMMI rendelet

24/2012. (IV. 18.) NEFMI rendelete egyes egészségügyi és oktatási tárgyú miniszteri

rendeletek módosításáról

2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény

módosításáról

11/2012. (VII. 30.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.)

OM rendelet módosításáról

az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII.28.)

Korm.rendelet

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.)

OM rendelet

Továbbá tartalmában igazodik

a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseihez

a szülők elvárásaihoz

a fővárosi, tankerületi feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-

fejlesztési tervéhez

tanulóink sajátosságaihoz

1. Alapelvek

Emberi mivoltunk nem egyenlő képességeink összességével

Intézményünk gyermek- és személyiség központú, alapelve a gyermekek személyiségének

maximális tiszteletben tartása, a sérülés minőségétől független befogadása, valamint a

gyermekek és őket nevelő családok feltételek nélküli elfogadása.

Intézményünk légköre demokratikus és pozitív, humánus odafordulással koordinálja a

gyermekek gazdag interakcióira épített együtt munkálkodását.

Szükségesnek tartjuk, hogy a család partnernek tekintse az óvodát és az iskolát, és mind

inkább együttműködővé váljon.


Pedagógiai Program

10

A gyerekek aktív közreműködése nélkül nincs tanulás

Aktív és konstruktív ismeretszerzést valósítunk meg, komplex személyiségfejlesztő és nevelő

módszerekre építve. A gyermekek közösségek és pedagógusok egyaránt szolidárisak a

különböző sérülést mutató gyerekekkel, akik számára a gyakorlatorientált tevékenységekkel

készítjük elő a társadalomba való minél sikeresebb beilleszkedést. Pedagógusaink

hivatástudata magas szintű, munkavégzésükre a professzionalista felkészültség és a gyerekek

nagyfokú motiválása jellemző.

A pedagógiai munka empatikus légkörben, széleskörű motivációs eszköztárra építve, a

speciális nevelési szükségleteket figyelembe véve történik.

A mindennapi életben hasznosítható ismeretekre van szükség.

Életszerű ismereteket tanítunk kooperatív és kommunikatív oktatási módszerekkel, amelyek

biztosítják a gyerekek változatos tevékenységét.

Kiemelt a kompetenciák fejlesztése, a gyakorlati ismeretek átadása.

Minden gyermek sikerélményhez juttatását, a tanulás megszerettetését és a belső motiváció

kiépülését tartjuk az iskolai munka egyik legfontosabb alapelvének.

Differenciált, az egyéni fejlettségi szinthez és a sérülés specifikusságára irányuló terápiás és

habilitációs, továbbá felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokat, csoportbontást biztosítunk az

intézményi élet során. Pedagógiai kultúránk az egyéni bánásmódra törekvésen, az életkornak

és sérülésnek megfelelő követelmények támasztásán, és ezen szempontokhoz igazodó

értékelésen alapul.

A tanulási nehézségek feltárása mellett törekszünk a tanulói kiemelkedő teljesítmények

feltárására és fejlesztésére a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon is.

Szociokulturális hátrányokból származó hiányosságok pótlása, az esélyegyenlőség

biztosítása

Pedagógiai törekvéseink összhangban vannak a leghaladóbb társadalmi integrációs

alapelvekkel. A prevenciós és korrekciós ellátás biztosításával a hátrányos helyzetű

gyermekek számára a többségi iskolákba történő integrálást készítjük elő.

A tehetséggondozás kiemelt helyet kap alapelveink között, így fontos szempont, hogy a

tehetség felismerését, megmutatkozás lehetőségét biztosító nevelő-oktató munka valósuljon

meg.

Az un. készségtárgyak módszertani átdolgozásával, az iskolai munkában is helyet kapnak a

különböző művészeti tevékenységek.

A tanórán kívüli és szabadidős tevékenységekben a kreativitás fejlesztéséhez terápiás

módszereket biztosítunk.

Személyes példamutatás és hiteles viselkedéskultúra

Az intézményi kommunikációs kultúra alapelvei mind tanulóra, mind a felnőtt közösségre

vonatkoznak. A pedagógusok példamutatása és hitelessége a tanulók számára példaértékű

kell, hogy legyen.

2. Értékrendünk

a sérültek identitásának tiszteletben tartása


Pedagógiai Program

11

pozitív teljesítményelvárások

az esélyegyenlőség biztosítása

személyiség megismerésének igénye

a gyógypedagógián belül is lehetőség biztosítása az intézményen belüli integrációra

a befogadó, inkluzív nevelést, oktatást felvállaló intézmények segítése

a speciális nevelési igények szem előtt tartása

az interakciók minőségének garantálása

kommunikáció és kooperáció megjelenése az oktatási gyakorlatban

a reflektív gyógypedagógiai szemlélet előtérbe helyezése

az adaptív oktatás feltételeinek biztosítása

3. Céljaink

3.1. ÁLTALÁNOS CÉLJAINK

1. A szegregáltan intézményünkben és integráltan a többségi intézményekben nevelt,

oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek teljes körű ellátásának megszervezése,

szakmai szolgáltatások biztosítása.

2. Gyermekeink komplex személyiségfejlesztése, differenciált, egyéni haladási tempót

biztosító értelmi, erkölcsi, esztétikai és testi nevelése, oktatása.

3. Gyermekeink műveltségének megalapozása magas színvonalú egyénre szabott

készség - és képességfejlesztéssel. Kulcskompetenciák kialakítása, fejlesztése,

amelyek lehetővé teszik számukra az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges

készségek elsajátítását.

4. Az értelmileg akadályozott és beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarban küzdő

gyermekeknek, pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekeknek integrált nevelése és

oktatása.

5. Óvodáskorú kisgyerekek intenzív, egy éven át tartó, nyújtott tantervű osztályokban

történő felzárkóztató fejlesztése, akiknél felmerül a tanulási zavar lehetősége.

6. Integratív pedagógiai gyakorlat kialakítása, amely a tradicionális gyógypedagógiai

módszertant ötvözi a fejlesztőpedagógiai ismeretekkel, továbbá a speciális pedagógia

modern elméletével.

7. Módszertani kultúránk folyamatos bővítése, az innovatív szakmai eljárások

adaptációja.

8. Szakmai és civil szervezetekkel való folyamatos együttműködés.

9. A végzett diákok sorsának nyomon követése.

3.2. NEVELÉSI CÉLJAINK

1. Nemzeti azonosságtudat kialakítása, hazafias nevelés a társadalmi folyamatokban való

eligazodás, tájékozódás érdekében.


Pedagógiai Program

12

2. Állampolgárságra, demokráciára nevelés. Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb

környezet közügyeinek megismerésére, jogok és kötelezettségek érvényesítésére.

3. Az önismeret és társas kultúra fejlesztése az egészséges önértékelés, az önbizalom

fejlesztése, a társas kapcsolatok megsegítése érdekében.

4. Testi és lelki egészségre nevelés rendszeres testedzéssel, testmozgással, a káros

szenvedélyek negatív hatásainak megismertetésével.

5. Családi életre nevelés harmonikus családkép és erkölcsi normák közvetítésével, a

családi konfliktusok kezelésének megsegítésével.

6. Önálló életvezetésre való felkészítés folyamatos tervezése az oktató-nevelő munka

folyamatában, saját élmények, tapasztalatok elemzésével.

7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség. A szociális érzékenység, együttműködés,

problémamegoldás képességének kialakítása.

8. Fenntarthatóság, környezettudatosság. A környezet ápolása, rendezése mindennapi

feladatként jelenjék meg.

9. Pályaorientáció. A pályaválasztás segítése, az ehhez szükséges képességek fejlesztése.

10. Gazdasági és pénzügyi nevelés. Ismeretek nyújtása a pénzhasználat, gazdálkodás,

fogyasztás, értékteremtő munka köréből.

11. Médiatudatosságra nevelés. A médiahasználat pozitív és negatív hatásainak

megismertetése, a hatékony ismeretszerzés lehetőségeinek feltárása.

12. A tanulás tanítása, felkészítés az egész életen át tartó tanulásra.

13. Intézményünk a 2016-2017-es tanévben pályázott a „Boldog Iskola” cím elnyerésére,

amelyet nagy örömünkre meg is nyertünk. A „Boldogságóra” program tíz egymásra

épülő témából áll, amelyek fokról-fokra ismertetik a boldogság különböző feltételeit,

összetevőit. Célunk, hogy az alsó tagozaton kívül minél több osztályt vonjunk be a

„Boldogságóra” programba.

4. Feladataink

4.1. AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA FELADATAI

Az intézményi munka feladatai a változó gyermek összetételből és az integrációs alapelvekből

következően az alábbiak:

A helyi tantervben a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciók fejlesztéséhez a

lehetőségek szerinti leghosszabb idősávot biztosítjuk.

A tantárgyak közötti integrációt alkalmazva az egymást erősítő funkciókat kiemeljük,

az ismeretelsajátítás komplexitását megvalósítva.

Figyelembe vesszük a tanulók közötti nagyobb eltéréseket, nagy hangsúlyt fektetve a

differenciálásra.

Sokoldalú szemléltetéssel, manipulációra épített tevékenységekkel, közvetlen érzéki

tapasztalatokkal, gazdag feladattárral igyekszünk biztosítani a készség- és képesség,

valamint a kulcskompetenciák fejlesztését.


Pedagógiai Program

13

Kiemelten fejlesztjük a kulcskompetenciákat, melyek különös hangsúlyt kapnak az

önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés terén.

Fejlesztendő kompetenciák:

- anyanyelvi kommunikáció

- idegen nyelvi kommunikáció

- matematikai kompetencia

- természettudományos –és technikai kompetencia

- digitális kompetencia

- szociális és állampolgári kompetencia

- kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

- esztétikai – művészeti tudatosság és kifejezőképesség

- hatékony önálló tanulás

Az alsó tagozatos nevelő-oktató munkában alkalmazzuk a mozgásterápiás alapelvekre

épülő játéktevékenységeket, mind a mindennapos testnevelés, mind a szabadidős

programok keretében.

Tanulóink magatartási és viselkedési problémáinak feltárására, kezelésére segítő

szakembereket keresünk, ajánlunk.

A tanulási, magatartási és viselkedési szokásokat következetesen alakítjuk, erősítjük,

az erkölcsi nevelés állandó és kiemelt feladatként kezeljük.

A tanulók önismereti tevékenységeinek, a pozitív én-kép kialakításának eszközeként

alkalmazható személyiség fejlesztő, önismereti csoportmunkákat, tevékenységeket

szervezünk.

Differenciált, folyamatos és a gyerekeket önmagukhoz viszonyítva mérő és értékelő

rendszert alkalmazunk.

Biztosítjuk az iskolánkban integráltan oktatott értelmileg akadályozott, autizmus

spektrum zavarral küzdő, pszichés zavarral küzdő és beszédfogyatékos tanulóinknak a

fogyatékosságuknak megfelelő speciális tanterv szerinti haladását az SNI irányelvek

alapján.

A testi-lelki egészségmegőrző programot alkalmazunk, amely magába foglalja az

egészséges életmódra, valamint drog és alkohol prevencióra irányuló pedagógiai-

pszichológiai módszereket, tartalmazza továbbá az önálló életre való felkészítést is.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását biztosítjuk tanórai és tanórán kívüli

foglalkozásokon.

Az iskolai nevelő-oktató munkával a szociokulturális hátrányok csökkentésére

törekszünk.

A törvények és szabályzók szellemében a gyermekvédelmi tevékenységet támogatjuk.

A gyermekvédelmi felelőssel szorosan együttműködünk.

Ellátjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek logopédiai fejlesztését, utazó tanári

hálózat működtetését, mozgásfejlesztést.

Habilitációs és rehabilitációs célú foglalkozásokat, valamint a logopédiai és komplex

mozgásfejlesztést a tanulócsoportok igénye, szükséglete szerint biztosítjuk.


Pedagógiai Program

14

Biztosítjuk az iskolai osztályainkban integráltan oktatott ép intellektusú autizmus

spektrum zavarral küzdő tanulóink autizmus specifikus megsegítését.

Biztosítjuk a személyi és tárgyi feltételeket, amelyek a sajátos nevelési igényű tanulók

iskolai neveléséhez szükségesek.

Intézményünkben tankonyha, kézműves terem és szenzoros terem található.

A tanulókat, szülőket folyamatosan tájékoztatjuk a tanulók iskolai előmeneteléről,

elért eredményeikről, lehetőségeikről.

A befogadó iskolák munkájának gyógypedagógiai szemléletű megsegítését tanácsadás,

ajánlások, szakmai anyagok, eszközök, előadások kínálatával támogatjuk.

Közreműködünk az integrált nevelést segítő környezeti feltételek megteremtésében, a

taneszköz választásban, a tanulásszervezésben, módszertani megújulásban.

A befogadó intézményekkel aktív, szakmailag hatékony kapcsolat kialakítására

törekszünk a tanulók érdekében.

Tanácsokkal, szakanyagokkal segítjük a befogadó iskolák pedagógusait a súlyos,

tartós tanulási nehézséget mutató tanulók esetében.

Terápiákat, kezeléseket, tréningeket, rehabilitációs célú eljárásokat biztosítunk a

tanulók fejlesztésének érdekében.

A következő tanév tervezésénél figyelembe vesszük az előző tanév tapasztalatait, a

féléves és év végi beszámolók alapján.

A pedagógiai munka megfelel az éves tervben foglaltaknak, az esetleges eltérések

indokoltak.

A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet módosítása szabályozza és nevesíti a NETFIT

rendszerrel történő tanulói fittségi állapotmérések tartalmi keretét.

4.1.2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai oktatásának, fejlesztésének

elvei

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak,

akik tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart

mutatnak.

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb

érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak.

Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a

figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a

szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi

kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is

mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.

A nevelésükhöz szükséges feltételek:

a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanár, gyógypedagógus

foglalkoztatása,


Pedagógiai Program

15

a fogyatékosság típusához igazodó speciális tanterv, tankönyv és más segédletek,

a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakszolgáltatások

biztosítása.

habilitációs, rehabilitációs foglalkozások biztosítása

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése nevelési igényeinek megfelelő

gyógypedagógiai nevelés, oktatás és terápia hatására a mentális képességek területén is

számottevő lehet.

4.1.3. A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatása, fejlesztése

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak,

fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek

jelentkeznek. A fejlesztés szokásos útjait, módszereit jelentősen módosítja a kommunikáció és

a beszéd fejlődésének sajátos útja, a megismerő funkciók késleltetettsége, a lassúbb tanulási

tempó, a figyelem ingadozása, az alacsonyabb fokú terhelhetőség. Mindezek konkrétan

megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának és nevelésének legalapvetőbb célja a

minél teljesebb szociális és társadalmi beilleszkedés megvalósítása.

Ennek érdekében fogalmazódnak meg a nevelés-oktatás feladatai:

kommunikációs és szocializációs képességek, a pszichés funkciók fejlesztése, a

mozgásállapot javítása,

jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási környezet, a kis lépésekben történő

haladás, a gyakori ismétlés,

védő-irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés,

a játék alkalmazása a képzés minden területén,

a személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása,

a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása,

gyakorlatorientált képzés,

az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása,

a képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában,

egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok

csökkentésére,

az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése,

a személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns

magatartásra való nevelés,

az eredményes társadalmi integrációra törekvés.

Az értelmileg akadályozott, beintegrált tanulóink száma minimálisra csökkent az utóbbi

években. A közeljövőben kifutó rendszerben szüntetjük meg ellátásukat.

4.1.4. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Beszédfogyatékos az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer

szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkorától eltérő, különböző klinikai

képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai, valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus

fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett, és akit a


Pedagógiai Program

16

Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság komplex állapotfelmérés

alapján annak minősít.

Nagyon súlyos esetekben – főként az intenzív napi rendszerességű rehabilitáció érdekében –

szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló e célra létesített gyógypedagógiai intézményben,

osztályban történő iskolai nevelésére, oktatására. A szegregált oktatás esetén törekedni kell

arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása

az intenzív rehabilitáció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva.

A beszédfogyatékos tanulók beszéd és nyelvi fejlesztése

egyéni fejlesztési terv alapján

komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások keretében,

az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik.

Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a

beszédfogyatékosság jellegétől függ.

A beszédfogyatékos tanuló a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján adott

tantárgy(ak), tantárgyrész(ek) értékelése alól mentességben részesülhet.

Feladatok:

A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai

tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására,

funkcionális összefüggésrendszerére.

A tudatos és tervszerű fejlesztésük szempontjai:

- a beszéd és nyelv állapotának felmérése

- egyénre szabott terápiás terv meghatározása

- tudatos módszerválasztás

- komplexitás és a folyamatkövetés megvalósulása

A módszerek megválasztásakor az életkor, a kognitív készségek, és a szociokulturális

környezet sajátosságainak figyelembevétele szükséges.

A fejlesztésben meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés.

Mivel a nyelvi és kognitív képességek kölcsönhatásban állnak, komplex fejlesztéssel a

terápia hatékonysága fokozható.

A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása az osztályban megvalósuló, szakmailag

megalapozott, differenciált foglalkoztatás mellett megköveteli az egyéni és csoportos

foglalkozások változatos szervezeti kereteit.(intenzív logopédiai kezelés)

A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív, komplex és folyamatos

fejlesztőmunka napi rendszerességgel.

A terápiában – a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében – a

tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner.

4.1.5. Az autizmus spektrum zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei

Az autizmusban sérült három terület közül (szociális viselkedés, kommunikáció, és

rugalmas gondolkodás) a legmarkánsabb problémákat a szociális interakciókban

fedezhetjük fel - az autizmus mint "szociális fogyatékosság" a legszembetűnőbb.

Természetesen egymástól elválaszthatatlan az első két terület, hiszen a valódi

kommunikáció mindig valamilyen szociális interakciót is jelent. Elsődleges fontosságú

speciális pedagógiai cél tehát a gyermek képességszintjének megfelelő szociális


Pedagógiai Program

17

viselkedés, illetve az ezt megalapozó elemi készségek fejlesztése, tanítása.

A szociális fejlesztési feladatok között a beilleszkedést közvetlenül elősegítő készségek

tanítása (taníthatóságot megalapozó szociális készségek, önmagáról való tudás,

kapcsolatteremtés és fenntartás) mellett rendkívül fontos feladat, hogy a gyermek minél

tartalmasabban legyen képes eltölteni szabadidejét önálló és társas formában egyaránt.

A tanítási, fejlesztési módszerek kiválasztásakor feltétlenül figyelembe kell venni, hogy

az autizmusból fakadó nehézségek megakadályozzák a gyermekeket abban, hogy a

szociális készségeket spontán, intuitív úton sajátítsák el, szociális megértésükre

alapozva. Ezért a fejlesztés metodológiájában elsődleges fontosságú szerepet kapnak a

kognitív és viselkedésterápiás eljárások, amelyek a gyermek egyéni szükségleteinek és

képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel is (pl. zenei

interakció).

A fejlesztés fő területei:

I. A szociális beilleszkedést közvetlenül befolyásoló készségek

A taníthatóságot megalapozó szociális készségek;

a.) A pedagógus segítségének elfogadása.

b.) Más személyek jelenlétének elviselése.

c.) Az elemi viselkedési szabályok elsajátítása.

d.) Az utánzás tanítása.

Önmagáról való tudás;

a.) Személyi adatok megtanítása.

b.) Saját külső tulajdonságok ismerete.

c.) A gyermek által gyakran végzett, megszokott és rendkívüli saját tevékenységek körének

tanítása.

d.) Annak tudatosítása, hogy a gyermek mit tud és mi az, amelyet segítséggel képes csinálni,

mi az, amit egyáltalán nem tud.

e.) A kedvelt és elutasított dolgok meghatározása.

f.) Kellemes és kellemetlen dolgok meghatározása, tanítása.

g.) Saját élmények felidézése.

h.) Saját teljesítmény értékelése megadott szempontok alapján, önellenőrzés.

i.) Saját viselkedésére vonatkozó szabályok betartásának tanítása.

j.) A sztereotip viselkedésformák kontroll alá vonása.

Kapcsolatteremtés, fenntartás:

a.) A metakommunikáció megértésének és használatának fejlesztése.

b.) Ismerős és ismeretlen személyek külső és nem látható tulajdonságainak tanítása.

c.) Egyszerű szociális rutinok megtanítása (pl. köszönés).

d.) Az információcsere szabályainak tanítása: témaválasztás, kezdeményezés, a beszélgetés

fenntartása, befejezése stb.

e.) Iskolán belüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályai.

f.) Iskolán kívüli szociális helyzetek viselkedési, udvariassági szabályainak tanítása

különböző színtereken.(pl. uszodában, üzletekben, járműveken, könyvtárban)

g.) A legnyilvánvalóbb érzelmi reakciók felismerése és az azokhoz illő, megfelelő viselkedés

szabályai.

h.) Elemi kooperáció tanítása felnőttel, gyermekkel.


Pedagógiai Program

18

II. Szabadidős készségek

A szabadidős készségek tanításának közös feladatai

a.) A gyermek számára örömöt nyújtó, az életkornak és a mentális kornak egyaránt megfelelő

szabadidős aktivitások kiválasztása.

b.) A lehetséges aktivitások közötti választás tanítása.

c.) A teljes önállósághoz szükséges vizuális segítség megtervezése, használatának tanítása.

d.) A tárgyakon való megosztozás tanítása.

e.) A megfelelő viselkedési szabályok elsajátíttatása.

A szabadidő önálló eltöltésének tanítási szempontjai:

a.) A szabadidős aktivitások lehetséges helye, ideje.

b.) Önállóan végezhető szabadidős aktivitások.

c.) Eszközök, anyagok kiválasztása.

A szabadidő társas eltöltésének tanítási szempontjai:

a.)A sorra kerülés szabályának és jelzésének tanítása.

b.) Egyszerű társasjátékok szabályainak tanítása.

c.) A vesztés elviselésének, a nyerés jelentésének megtanítása

A kommunikációs készségek fejlesztése

A fejlesztés egyik fő célterülete a kommunikáció, mint a kapcsolatteremtés és fenntartás,

valamint az információcsere eszköze. Az alapvető probléma nem a beszéd hiánya vagy

fejlődési zavara, hanem a kommunikációs szándék, illetve a kommunikációs funkció

megértésének sérülése. Minden autizmussal élő gyermeknél függetlenül verbális képességeik

színvonalától - elsődleges fontosságú cél tehát az egyén képességszintjének megfelelő

kommunikatív kompetencia megteremtése. E cél megvalósításához egyénre szabott

kommunikációs eszközök (pl. alternatív kommunikációs rendszerek; metakommunikáció)

használatának tanítása szükséges. Hasonlóan a szociális fejlesztéshez a kommunikációs

készségek tanításának metodológiájában is elsődleges fontosságú szerepet kapnak a kognitív

és viselkedésterápiás eljárások, amelyeket a gyermek egyéni szükségleteinek és

képességszintjének megfelelően vegyíthetőek más fejlesztési módszerekkel is (pl. zenei

interakció).

Kognitív készségek fejlesztése

Az autizmussal élő gyermekek közel 75%-a valamilyen szintű értelmi sérülésben is szenved.

Az autizmus-specifikus fejlesztési célok mellett tehát az értelmi szintnek, illetve az

egyenetlen képesség-struktúrának megfelelő kognitív fejlesztési célok is szerepet kapnak az

oktatás és nevelés során. A következőkben azon sérült kognitív készségekkel foglalkozunk,

amelyek autizmus specifikusak, illetve gyakran jelennek meg járulékos problémaként. Az

autizmussal élő gyermekek kognitív stílusát a rugalmas gondolkodás, valamint az

információk jelentés-teli egészként való észlelésének, értelmezésének sérülése jellemzi.

Jellegzetes nehézségek tapasztalhatóak az általánosításban, a szimbólumok kezelésében és a

belső forgatókönyvek kialakításának és alkalmazásának területén. Részben e problémák

következménye a sérülések triásza az autizmusban, azaz a jellegzetes viselkedéses kép. Így

természetesen a kognitív fejlesztési célok erőteljesen befolyásolják a szociális és

kommunikációs terület fejlesztését is.


Pedagógiai Program

19

A szenzomotoros készségek fejlesztése

A szenzomotoros készségek sérülése gyakran megjelenik az autizmusban: a problémák

részben a társult fogyatékosságok következményeként jelennek meg, részben az autizmus

részjelenségeként. A szenzomotoros készségek fejlesztése minden tantárgyban megjelenik, és

különösen nagy szerepet kap az Életvitel és gondozási ismeretek, az Ábrázolás-alakítás és a

Mozgásfejlesztés tantárgyakban, valamint a "Tér- idő szervezése" fejlesztő programban. Az

alábbiakban az autizmussal élő gyermekeknél leggyakrabban megjelenő fejlesztési

feladatokat emeljük ki.

Elemi pszichoszomatikus funkciók

Az autizmusban gyakoriak az evéssel, ivással, alvással, szobatisztasággal kapcsolatos

problémák. Ezek részben az általános fejlődési elmaradással magyarázhatók, részben az

autizmusból erednek. Ilyen jelenség az azonossághoz való ragaszkodás, mely az élet bármely

területén jelen lehet.

Az evéssel, ivással kapcsolatos leggyakrabban megfigyelhető nehézségek:

- Túl sok vagy túl kevés táplálék, folyadék bevitele.

- Rágással, nyeléssel kapcsolatos nehézségek.

- Azonossághoz való ragaszkodás (pl. hely, idő, evőeszköz, személyek, bizonyos ételek,

italok típusa, állaga, színe, hőfoka).

- Étkezési helyzetekben jelentkező viselkedésproblémák.

- Az étkezés tempójával kapcsolatos problémák.

Protetikus környezet kialakítása

A környezet térben és időben strukturált, így informálja a tanulót arról, hogy mit, hol, hogyan,

miért, mennyi ideig tegyen, tehet. (Ennek részletes leírása a Tér-idő szervezése című

fejezetben található.) Beszéd helyett, illetve mellett a gyermek szimbólumszintjének

megfelelő vizuális eszközök, információhordozók alkalmazása szükséges (valódi tárgyak,

kicsinyített tárgyak, fotók, képek, piktogramok, szóképek, stb.) A tárgyi, fizikai környezet

csak a szükséges információkat tartalmazza, segítve ezzel a tanulók figyelmének fenntartását

és a megértést. (Zavaróak lehetnek a fény-árnyék viszonyok, felületek, mintázatok, színek,

szagok, zajok, felesleges dekoráció, kényelmetlen bútorok, váratlan változások, stb.) A

pedagógusok tudatosan tervezik kommunikációjuk minden dimenzióját és számolnak azzal,

hogy ők is lehetnek olyan ingerforrás, amely a gyermeket zavarják (pl. sok hangos beszéd,

szemüveg, ékszer, mintás, színes ruha, új frizura, illatok, váratlan változás a

viselkedésükben).

4.1.6. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók, akik az iskolai teljesítmények és a

viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése,

a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik

figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai

segítséget igényelnek.


Pedagógiai Program

20

Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz

– diszlexia,

– diszortográfia,

– diszkalkulia,

– diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek

maradványtüneteinek fennállása,

– kevert specifikus tanulási zavarok;

– hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá

–a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló

agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az

alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés sérült fejlődésében

mutatkozik meg.

Fáradékonyabbak, nyugtalanabbak, ezért gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre,

esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra. Fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó

állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres

teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti

közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési

problémák alakulhatnak ki.

A fejlesztés

egyéni fejlesztési terv alapján történik,

rehabilitációs célú órakeretben zajlik,

a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az

értékelés és minősítés alól mentesítés adható,

a különböző részképesség zavarok (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia, ….) sérülés

specifikus módszerekkel való fejlesztése, kezelése tanórai keretben és rehabilitációs

foglalkozásokon egyaránt

Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat

a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása,

a pozitív énkép és önértékelés kialakítása,

a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése,

a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok

kialakítása,

a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés.

4.2 UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSI HÁLÓZAT FELADATAI

Az Újpesti Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 2003 óta

működtet utazó gyógypedagógusi hálózatot a kerületben. Akkoriban ez a szolgáltatás csak

egy-két óvodát, iskolát és néhány gyermeket érintett, a 2014/15 – ös tanévben az ellátott

intézmények száma 29, a gyermeklétszám pedig 199 fő. A sajátos nevelési igényű gyermekek

száma folyamatosan emelkedő tendenciát mutat.

Az utazó gyógypedagógusi hálózat a kerületi intézményekben (óvodákban, iskolákban,

gimnáziumokban) a sajátos nevelési igényű, integráltan nevelt és oktatott gyermekek ellátását,

sérülés specifikus fejlesztését, a különböző intézményekbe való beilleszkedését segíti. Az

ellátandó gyermekek körébe tartoznak a pszichés problémákkal, autizmus spektrumzavarral,


Pedagógiai Program

21

beszédfogyatékossággal, mozgássérüléssel, tanulásban akadályozott, értelmileg akadályozott

és halmozottan sérült diagnózisú gyermekek. Az érzékszervi fogyatékos gyermekek ellátását

megfelelő képzettségű szakember hiányában nem tudja felvállalni. Ezt a szakellátást más

EGYMI-k szurdo / tiflopedagógia szakos gyógypedagógusai biztosítják. A kerületi ellátás

folyamán szoros partneri kapcsolatokra törekszik az integráló intézmény vezetőivel,

pedagógusaival, az ellátott gyermekek szüleivel, a Szakértői Bizottságokkal és az Észak-

Budapesti Tankerülettel.

Az SNI ellátás igénybevételének módja:

A kerületi befogadó intézmények vezetői minden adott tanév elején, augusztus hónapban

jelzik utazó tanári ellátás iránti igényeiket a fenntartó Észak-Budapesti Tankerületi Központ

igazgatója felé. Fenntartó az igénylésről értesíti az Újpesti Általános Iskola és Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézményt, aki az utazó tanári ellátást koordinálja.

Az utazó gyógypedagógiai hálózat tevékenységi formái

(A táblázatot kisebb módosítással a Meixner EGYMI Pedagógiai Programjából vettük át.)

TEVÉKENYSÉG

TEVÉKENYSÉG TARTALMA

Habilitációs, rehabilitációs

foglalkozások

• Gyógypedagógiai felmérés

• Fejlesztő – terápiás tevékenység

• Képességek, készségek intenzív fejlesztése

• Hiányosságok pótlása, hátrányok

csökkentése

•Törekvés a kudarcok megelőzésére

• Sérülés okozta elváltozások megelőzése

(szomatopedagógia)

• Törekvés a másodlagosan kialakuló

viselkedési problémák megelőzésére

• Zökkenőmentes beilleszkedés segítése

Szakmai tanácskozások, konzultációk,

esetmegbeszélések

• Óvodai, iskolai problémák megelőzése

• Konfliktusok oldása

• Hatékony módszerek, eszközök

bemutatása

• Kapcsolat a szülőkkel

Szemléletformáló tanácsadás • Érzékenyítés, szemléletformálás szülők,

diákok, pedagógusok körében

Az utazó gyógypedagógiai ellátás előnye, hogy helyben nyújtott segítséget jelent. A

folyamatos, intenzív óvodai/iskolai jelenlét lehetőséget biztosít a probléma közvetlen, rövid

időn belül történő megoldásához, az ellátás pedig eredményesebbé és hatékonyabbá válhat.

4.3. AZ ÓVODA FELADATAI


Pedagógiai Program

22

A Pedagógiai Program szerves részét képezi az Óvodai Nevelési Program. Az Óvodai

Nevelési Program határozza meg a fő célkitűzéseket, a nevelés alapelveit és az értékeket.

Tartalmazza a személyi és tárgyi feltételeket, a gyógypedagógiai óvodákban alkalmazott

foglalkozási formákat, speciális fejlesztési területeket. E mellett az ellenőrzés és értékelés

rendszere, illetve a pedagógiai dokumentáció vezetése is megjelenik benne.

Az óvoda képét, arculatát a Pedagógiai Program egységesen határozza meg az intézmény

egészére nézve.

5. Eszközeink, eljárásaink, módszereink

Az oktató-nevelő munkánkban pedagógiai módszereinket intézményi céljainkhoz,

feladatainkhoz igazítjuk.

Módszereink, eszközeink megválasztása a gyermekeink életkori sajátosságaihoz, értelmi

fejlettségéhez és képességeihez, sérülésük fokához, a speciális nevelési szükségletekhez

igazodik. Továbbá az alkalmazott eljárások a nevelő személyiségéhez, pedagógiai

kulturáltságához, felkészültségéhez, stílusához is igazodnak.

A pedagógiai munka megvalósítását úgy tervezzük meg, hogy az egyes tanulók optimális

fejlesztése az egyéni sajátosságokra tekintettel lévő differenciálást és az egyéni sajátosságokra

tekintettel levő egységességet egyaránt garantálja.

Eljárásaink az oktatás terén:

adaptív oktatás feltételeinek kialakítása

modern oktatási módszerek alkalmazása

speciális, sérülésspecifikus tankönyv családok és fejlesztési eljárások bevezetése

differenciálásra és egyéni haladási tempóra való alapozás

autizmus specifikus módszerek alkalmazása

szemléltetésre és cselekvésre épített ismeretelsajátítás

aktív tanulás, belső motiváció kialakítása

alapkészségek kialakításának kitolása a 6. évfolyamig

alternatív iskolai értékek beépítése

a gyakorlati élethez szükséges kompetenciák fejlesztése

diszlexia, diszgráfia és diszkalkulia prevenció biztosítása

tanulási zavarok prevenciója és korrekciója terápiás eljárásokkal

kooperatív tanulás

projektoktatás

csoportbontás szervezése

komplex mozgásfejlesztés

mozgásterápia

szenzomotoros fejlesztés

zeneterápia

művészetterápia

munkaterápia


Pedagógiai Program

23

Eljárásaink az utazó gyógypedagógiai tevékenységben:

az integráció támogatása, az inklúzió erősítése

az implementációs folyamatok gyakorlattá válásának segítése

olyan készség- és képességfejlesztés, amely lehetővé teszi a sikeres társadalmi

integrációt, az életfogytig tartó tanulást

tanácsadás

jó gyakorlatok megismertetése a többségi iskolákkal

intézményi szakmai fejlesztések külső támogatása

a többségi iskolákban lévő fejlesztések tudáshátterének biztosítása

6. A teljesülés kritériumai

A teljesülés kritériumait a gyerekek életkorához igazodva értelmezzük.

A gyermekek jól érzik magukat az óvodában, iskolában, csökkennek az igazolatlan

hiányzások.

Tisztában vannak a tanulás hasznával; érdeklődnek a különböző ismeretek iránt; a

foglalkozásokon aktívak.

Önmagukhoz képest fejlődnek, tudásuk nő.

Eligazítással képesek önállóan tanulni, szeretnek olvasni.

Fejlődik önismeretük, felismerik értékeiket, hibáikat, korlátaikat.

Ha tudnak, segítenek, szükség esetén elfogadnak vagy kérnek segítséget.

Beilleszkedtek az épek közösségébe.

Kulturált kommunikációt folytatnak a felnőttekkel és társaikkal.

Szabadidejüket képesek kellemesen, hasznosan eltölteni.

Higiéniai alapelveket betartják.

Reális elképzeléseik, terveik vannak a továbbtanulással kapcsolatban.

Ellenőrzési formák: folyamatos megfigyelés, feljegyzések készítése, beszélgetések,

cselekedet-, viselkedéselemzés, felmérés, nevelési eredményvizsgálat, nyomon követés.

Ellenőrzésben résztvevők: a pedagógusok, a pedagógiai munkát segítő alkalmazottak, a

munkaközösség vezetők, az iskola vezetői.

Fontosnak tartjuk, hogy az intézmény pedagógusai gyermekszerető, humanista emberek

legyenek.

Képesek legyenek, és akarjanak fejlődni, kreativitással és szakmai elhivatottsággal neveljék,

oktassák a gyerekeket.

A pedagógus személyiségének kiteljesedése érdekében minden jó ötletet és innovációs

lehetőséget az intézmény vezetése a mindenkor rendelkezésére álló eszközeivel támogat. Az

újonnan belépő kollégák, rendszeres segítséget kapnak. Team megbeszélések, hospitálások

állnak rendelkezésükre.

Fontos a pedagógiai munka szabadsága, mindemellett az alábbi elvárásoknak kell megfelelni:


Pedagógiai Program

24

társadalmi elvárások

pedagógus etikai kódex

az iskola szabályzatai, dokumentumai

A pedagógusokat munkavégzés közben, és annak érdekében megilleti pszichikai, jogi és

fizikai védelem.

Természetes elvárás, hogy a pedagógus a szülőkkel való kapcsolattartásával pozitív irányban

erősítse az iskolához, illetve a gyermekcsoporthoz való viszonyulást. Célunk egy olyan

intézmény működtetése, ahol a pedagógus biztonságban érzi magát, így a gyermekek

nevelése-oktatása elfogadó, szerető környezetben biztosított.

7. Intézményi önértékelés/elvárások/intézményi célok

Intézményünk egy olyan gyógypedagógiai módszertani intézmény, amely felvállalja azoknak

a tanulóknak és óvodásoknak az alapfokú oktatását és nevelését, akik az általános iskola

keretei között vagy integrált óvodai ellátásban nem oktathatók-nevelhetők. A logopédiai

ellátás, illetve az ép értelmi övezetbe eső, de pszichés fejlődési és/vagy viselkedési zavarral

küzdő egyéni bánásmódot igénylő gyermekek ellátása az elsődleges profilja, valamint az

autizmussal élő gyermekek ellátása is fontos feladata. Pedagógusaink segítik a sajátos

nevelési igényű tanulókat a gyógypedagógia és egyénre szabott terápiák eszköztárával abban,

hogy képesek legyenek az óvodai éveiket és az általános iskolai tanulmányaikat jó

eredménnyel elvégezni, akár szegregált, vagy integrált formában. Ezzel segítve őket abban,

hogy a társadalom aktív tagjává váljanak. A pedagógusok munkáját teljesítmény orientált

cselekvés jellemzi.

Az utazó gyógypedagógiai hálózat a kerületben óvodás és iskoláskorú SNI gyermekek

sokrétű gyógypedagógiai ellátását végzi.

Gyermekközpontú, pozitív légkörű iskola a miénk. Magas színvonalú oktatást igyekeznek

biztosítani jól képzett pedagógusaink, melyhez következetes, magas elvárások társulnak.

Intézményünk dolgozói valamennyien igényesek saját maguk és környezetük munkájára.

Önmagunkkal szembeni elvárásaink:

szakmaiság, szaktudományos tudás

új terápiás eljárások, jó gyakorlatok ismerete

nyitottság új képzések, tudás, továbbképzések felé, majd azok integrációja a

fejlesztésbe

komplexitás

a nevelés és oktatás egységben való szemlélete

pontos adminisztráció

intézményi innovációban, pályázatokban való részvétel

folyamatos kommunikáció, aktivitás az iskola munkájában

tudásmegosztás – egyéni erősségek bevonása az intézményi munkába

integráció segítése, együttműködés a befogadó intézményekkel

jó partneri kapcsolatok (befogadó intézmények, szülők, vizsgáló intézmények,

fenntartó stb.)


Pedagógiai Program

25

team munka kiemelt szerepe

mentori munka hatékony végzése

egyéni differenciálás kiemelt szerepe a tanítás során


Pedagógiai Program

26

V. A SZEMÉLYES ÉS SZOCIÁLIS KOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSÉVEL

KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A gyermekek személyiségének maximális figyelembevételével határoztuk meg azokat a

nevelési területeket a Pedagógiai Programban, amelyek kiemelt szerepet kapnak a

személyiség fejlesztésében.

A személyiség fejlesztés célja a sajátos nevelési igényű gyerekek és fiatalok szocializációja,

társadalmi integrációja, ezért feladatunk a sérülésből eredő, hátrányok csökkentését segítő,

személyiségfejlesztő módszerek, terápiák alkalmazása, amely a társadalmi beilleszkedéshez

szükséges képességek fejlesztését szolgálja s a tevékenységek mindegyikét áthatja a játék, a

tanulás és a munka.

Ezt szolgálják a habilitációs, rehabilitációs és terápiás foglalkozások egyéni fejlesztési tervek

alapján.

Nevelési programunkban - a személyiségfejlesztés tekintetében kiemelt területként kezeljük:

a szocializáltsági, a neveltségi mutatók erősítését,

az egészségmegőrző, óvó attitűd kialakítását,

a természet- és környezettudatos magatartásformákat,

a tanulást az egész személyiség fejlődése, fejlesztése érdekében,

a kommunikációs nevelést és kultúrát.

Az egyes gyermekek sikeres szocializációjának, a tudásának gyarapítását szolgáló rendszer

gondozását is kiemelten építjük be a személyiségfejlesztés területei közé.

A személyiség alakulása, alakítása nem független az adott közösségtől. Az egyén a maga

tulajdonságaival hatással van a közösségre. Ez az együttes hatás még erőteljesebb a sérült

tanulóink esetében.

A fentiek alapján a személyiségfejlesztési tevékenység

a sajátos nevelési igényű gyerekek speciális szükségleteiből/állapotából indul ki

az integratív hatásrendszer előnyeire épül

pozitív hatást fejt ki a tanulmányi munkára

a humán értékek átadására törekszik

az életre készíti fel őket

segíti a kommunikációs nevelést

segíti az egészségmegőrző szemlélet kialakítását

elősegíti a természet és környezettudatos magatartásformák kialakulását

közösségépítő hatása van.

A fejlesztő munka színterei:

tréning, mint önálló fejlesztési terület

egyéni, csoportos megsegítés


Pedagógiai Program

27

a tanítási óra, osztályfőnöki óra, erkölcstan (etika) tantárgy

a tanórán kívüli programok

szabadidős tevékenységek

hittan

A személyiségfejlesztés alkalmazott technikái:

művészetterápia

tánc

zeneterápia

drámajáték

szenzoros integrációs fejlesztés

az autista tanulók szociális viselkedését formáló speciális módszerek: babzsák, én-

könyvek, szociális történetek

Az erkölcsi nevelés, mint új tantárgy kerül bevezetésre a 2013/2014. tanévtől (20/2012.

EMMI rendelet 14.§(5b)

Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való

viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a

fejlesztése, alakítása.

2. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az egészséges életmódra nevelés az intézmény valamennyi színterén megjelenik. Egészség

nem csupán a betegség hiánya, hanem a teljes testi, lelki, szociális jólét állapota, amely

lehetővé teszi az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi-lelki szociális

kibontakozást.

Az egészségfejlesztés célja, hogy

a nevelési-oktatási intézményben eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes

testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az intézmény

mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben.

A gyermekek személyiségébe értékként épüljön be a testi - lelki egészség megóvása.

Sajátos eszközrendszerrel járuljunk hozzá tanulóinknál - az egész iskolai oktató-nevelő

munkával összhangban és együttműködve - a minél teljesebb tulajdonság és képesség

együttessel rendelkező harmonikus személyiség kialakításának megalapozásához.

Az értelmi képességek sérülése mellett sok esetben a motoros státusz is érintett, ezért kell a

mozgásfejlesztésre nagy súlyt helyezni.

A gyermekeket képessé tenni olyan attitűdök kialakítására, amelyek könnyebbé teszik

számukra a társadalmi beilleszkedést.

Feladatok:

mindennapos testnevelés megvalósítása

egészséges táplálkozás

aktív rendszeres testmozgási igényt magába foglaló életmód kialakítása


Pedagógiai Program

28

alapvető személyi higiéné, egészségügyi ismeretek, testápolási szokások megismertetése,

a szervezet működésének és fejlődési folyamatainak segítése.

a gyermekek motoros képességeinek fejlesztése (mozgástevékenység és mozgásos

cselekvések tanulása)

tehetséggondozás (versenyeken való részvétel)

életviteli ismeretek, táplálkozási kultúra fejlesztése

szabadidő hasznos eltöltésének kialakítása

környezetvédelem

az egészségre káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése, elkerülő magatartás

kialakítása

önismeret és emberismeret fejlesztése

stressz hatások csökkentése, a stresszek elviselésének fejlesztése

kritikus élethelyzetek, konfliktusok megoldására való képesség kifejlesztése

párkapcsolat, családi életre nevelés, felelős családtervezésre nevelés

bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

olyan életmód, napirend és pihenés biztosítása, amely megfelel a gyermek szükségletének

részvétel a Kézmosás Világnapján

egészséges életmódot megismertető programok

baleset-megelőzés és elsősegélynyújtási ismeretek oktatása

a tanulók fizikai állapotának rendszeres mérése

prevenció

Az egészségfejlesztés figyelembe veszi a gyermekek biológiai, társadalmi, életkori

sajátosságait, a sajátos nevelési igényéből adódó speciális igényeit.

Az intézmény együttműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és

megszüntetésében a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekvédelem szakembereivel.

Deviáns viselkedésformák észlelésekor, vagy a tanuló bántalmazásának gyanúja esetében

esetmegbeszélésen tárjuk fel a problémákat kiváltó okokat, és esetleges megoldásaikat

bevonva a gyermekkel foglalkozó pedagógusokat és az iskolapszichológust.

3. A természet- és környezetvédelem, környezeti nevelés

A környezeti nevelés célja

Környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel, életkornak megfelelő kialakítása

a fenntartható fejlődés értelmében. Célja, a természeti és társadalmi környezet, az embert

tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai, morális megalapozása. A célok kitűzésénél

figyelembe kell vennünk azok konkrétságát, és a helyi sajátosságokat.

A környezeti nevelés feladata

Gyermekeinket életkoruknak megfelelően a természeti, társadalmi, gazdasági és politikai

konfliktusok kezelőjévé alakítsuk. Meg kell alapoznunk gyermekeink környezeti erkölcsét,

társadalmi, természeti felelősségét, formálnunk kell értéktudatát, együttműködési képességeit,

le kell raknunk a személyes és közös felelősségtudat alapjait.

Ennek megvalósítása rendszerszemléletű megközelítést, új tanulási stratégiát igényel, amely

messzemenően figyelembe veszi az egyéni különbségeket, sajátos módszert igényelve testi,

szellemi, szociális hátrányokkal küzdő gyermekeknél, hiszen életük során halmozódhatnak


Pedagógiai Program

29

környezeti konfliktusaik. A fenntarthatóságra nevelés területén a pedagógusok rendszeresen

használnak kooperatív technikákat. A pedagógiai munkába beépülnek a környezeti nevelési

játékok is.

Intézményünk arculata, dekorációja összhangban van a fenntarthatóságra nevelés céljaival

(évszakoknak, ünnepköröknek megfelelő díszítés a tantermekben és folyosókon).

A természetvédelmi nevelés részét képezi a főváros és Újpest természeti értékeinek

felkutatása, vizek, hegyek, szigetek megismerése, a parkok szépségei és jelentőségük a

főváros életében, valamint a gyerekek felelősségének megismerése a játszóterek, a zöld

kertek, parkok megőrzésében.

A természet- és környezetvédelem természetesen nem korlátozódik csupán a lakóhelyre,

hanem minden tanórán és nevelési szintéren az országunk és Európa értékeinek megismerése

is feladatként jelentkezik.

A természet szépségeinek megismerése elválaszthatatlan a történelmi emlékek, a népcsoport,

a lakóhely népszokásainak, hagyományainak ismeretétől. A szűkebb, a tágabb

környezetünket, életterünket szerves egységként kezeljük ebben a személyiségfejlesztési

feladatban.

A környezeti nevelés feladata, harmonikusan ötvözni a természet- és

társadalomtudományokat, felértékelni a tantárgyak közötti integrációt. A feladatok

koncentrikus és lineáris fejlesztést igényelnek.

természeti környezetvédelem, fizikai, kémiai és egyéb hatások.

a társadalom környezetvédelme (lakóhelyi, iskolai, munkahelyi higiénia).

tudatosodjon, hogy környezetünk számos energiaforrása nem megújuló, szükség van a

gazdaságosságra, takarékosságra.

ébredjenek rá a tanulók a Föld globális problémáira, ezek következményeire, a

tennivalókra.

járuljon hozzá az ökológiai szemlélet, a környezeti attitűd, magatartás és értékrend

kialakulásához.

neveljen olyan életmódra, amely lehetővé teszi a környezettel való adekvát együttélést.

biztosítson gazdag tapasztalatszerzési lehetőséget az egyszerűbb érzékszervi

benyomásoktól a bonyolultabb gondolati műveletekig, a tanulókat körülvevő

természeti, technikai és társadalmi környezetben.

4. A környezeti nevelés színterei: ÖKO Iskola

Helyzetelemzés:

Intézményünk az Észak-Budapesti Tankerületi Központ fenntartásában működő iskola,

melybe jelenleg 160 SNI-s gyermek tanul (beszédfogyatékos, autista, tanulásban

akadályozott, értelmileg akadályozott, pszichés és magatartási problémákkal küzdő). A

kétszintes iskolaépület Újpest kertvárosi részén található, kis udvarral, melyben bokros, fás

terület és játszótér is helyet kapott. A meglévő adottságokat figyelembe véve és maximálisan

kihasználva törekszünk a környezetbarát iskola kialakítására.


Pedagógiai Program

30

Célkitűzéseink:

- elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását

- kialakítani a fenntartható fogyasztás elvét, megértetni, elfogadtatni a fogyasztás és

környezeti erőforrások kapcsolatát

- környezetünk hagyományainak, értékeinek megőrzése, gyarapítása

- a természet tisztelete, felelősség a környezeti károk megelőzésére

- a fenntarthatóság pedagógiájában a környezettudatos gondolkodás kialakítása,

elmélyítése, együttműködve a fenntartóval, a szülőkkel és egyéb társadalmi, ill. civil

szervezetekkel

Kritériumok:

Szervezeti feltételek

Megalakítottuk az ökoiskolai munkacsoportot, melyben a tantestület minden munkaközössége

delegált tagot. A DÖK aktívan bekapcsolódik az ökoiskolai munkaterv megvalósításába.

Intézményünk valamennyi pedagógusa nyitott a fenntarthatóságra való nevelésre. Rövid

kérdőívet dolgoztunk ki a fenntarthatóságra való nevelést célzó önértékelési rendszerhez.

Pedagógiai munka

- a fenntarthatóság témakörében évente kétszer témanapot, projektet szervezünk

- a tantervbe beépített speciális fenntartható tematikájú tanóra van

- intézményünk bekapcsolódik a fenntarthatósággal foglalkozó hazai Madárbarát iskola

programba

- törekszünk arra, hogy évente legalább 15 tanulónk elmehessen erdei iskolába,

alapítványi támogatással

- lehetőség szerint táborokat szervezünk a fenntarthatóság témaköréhez kapcsolódóan

- az intézmény működését rendszeresen tanulmányozzuk a pedagógiai munka során

(fűtés, vízfelhasználás, villamos energia használat)

- a diákok bevonásával rendszeres „zöld kommandót” működtetünk

- rendszeresen használunk kooperatív technikákat a fenntarthatóságra nevelés területén

- a pedagógiai munkába beépülnek a környezeti nevelési játékok is

Az intézmény működtetése

- intézményünk iskolaotthonos jellegéből adódóan lehetőséget teremt a kulturált,

kötetlen szabadidő eltöltésére

- intézményünk dolgozóinak becslésünk szerint 80%-a gyalog, kerékpárral, ill.

tömegközlekedéssel érkezik munkahelyére

- intézményünk tanulóinak becslésünk szerint 50%-a gyalog, kerékpárral, ill.

tömegközlekedéssel érkezik az iskolába


Pedagógiai Program

31

- intézményünk területén fák, cserjék, ill. virágtartóban virágok vannak

- a tantermeket és közös helyiségeket gondozott cserepes növényekkel igyekszünk

díszíteni

Kommunikáció

- a társadalmi környezet számára évente legalább egy környezettudatos vagy

fenntarthatóság témakörével kapcsolatos eseményt szervezünk

- ezekbe az eseményekbe fontosnak tartjuk a szülők bevonását is (SZMK)

- az ökoiskolai folyamatokról a szülőket szülői fórumokon (szülői értekezlet, fogadó

óra) valamint az iskolai faliújságon és az iskolaújságon keresztül tájékoztatjuk

Együttműködések

- a fenntarthatóságot érintő témákban együttműködésre törekszünk a gazdálkodó

szervezettel védőnői szolgálattal, rendőrséggel, Rotary Klubbal, Cseritivel,

gyermekjóléti szolgálattal, szülői munkaközösséggel

Vállalásaink

- iskolánkat a fenntarthatóságra neveléssel összhangban évszakoknak megfelelően

díszítjük

- az iskolai könyvtárban külön polcot alakítunk ki a környezettudatos nevelés és

fenntarthatóság témakörében

- három éven belül tervezzük a tűzfalak befuttatását, ill. fűszernövénykert kialakítását

A fenntarthatóság pedagógiáját szolgáló, már meglévő, kiemelt tevékenységeink

- a „jeles napokról” programokkal, vetélkedőkkel, versenyek és kiállítások

szervezésével emlékezünk meg

- tavaszi-őszi papírgyűjtést szervezünk

- gyűjtjük a használt elemeket

- rendszeresen megtekintjük a Természet csodái kiállítást

- iskolai egészségnapot szervezünk

- részt veszünk a Kihívás napján

- integrált családi- és sportnapot szervezünk a szülők és a többségi iskolák SNI-s

tanulóinak részvételével

- projekteket szervezünk a téli, ill. tavaszi ünnepek köré

- erdei iskolát, táborokat szervezünk

- a Föld napján virágültetést szervezünk

Az intézmény éves ökoiskolai munkatervet készít, melybe bevonja a diákokat /

diákönkormányzatot és együtt döntenek annak elfogadásáról.

Az intézmény éves ökoiskolai munkatervének során egyeztet a szülők képviselőivel. (SZMK)


Pedagógiai Program

32

1. Iskolán belüli lehetőségek

a.) Tanórákon (osztályfőnöki órák, szaktantárgyi órák) belüli lehetőségek maximális

kihasználására kell törekedni.

Formák:

megfigyelések kísérletek,

mérések, környezeti adatok gyűjtése,

újság- és sajtófigyelés, rádió és TV- híranyag figyelemmel kísérése,

vélemények, információk gyűjtése,

önálló forráskutatás könyvekben, folyóiratokban,

rajzok, plakátok, faliújságok készítése,

csoportviták adott környezeti témákról,

fogalmazások,

kiválasztott területek folyamatos megfigyelése és lejegyzése.

b.) Tanórán kívüli lehetőségek minél szélesebb körű kihasználás.

szakköri munka kiszélesítése a többi tanuló tájékoztatása (szakköri híradó, iskolarádió

segítségével)

a fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos munka megjelenik az intézmény

kiadványaiban (honlap, iskolaújság)

az intézmény weblapja folyamatosan frissül, nyomon követhető rajta az ökoiskolai

program megvalósulása

az iskolaújságban a fenntarthatóság témakörének szentelt rovat van

ökoiskolai programunk faliújságon is megjelenik

iskolai előadások szervezése

környezeti akciók szervezése az iskola tanulóinak teljes létszámú bevonásával

takarítási akciók

fásítási és kertgondozási feladatok

az iskola virágosítása, otthonossá tétele

gyűjtési akciók: - szárazelem, papírgyűjtés

versenyek, vetélkedők

pályázatok kihirdetése

környezetvédelmi téma nap szervezése

„jeles napok” megtartása (Víz napja, Föld napja,….)

2. Iskolán kívüli lehetőségek

felfedező terepséták, terepgyakorlatok,

kirándulások, a természet felfedezése céljából,

múzeumlátogatások,

állatkert látogatások,

a település szépségeinek megismertetése, történelmi értékeink megbecsülése,

környezeti papírgyűjtési akciók a lakóhelyen,

erdei iskola szervezése.

gyalog, illetve kerékpárral könnyen elérhető, a helyi - természeti és épített – környezet

tanulmányozására alkalmas területek rendszeres látogatása


Pedagógiai Program

33

5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A szocializáció pedagógiai megvalósulása az óvodai és iskolai közösségbe való beilleszkedés.

A közösségben erős, ösztönző hatás, cselekvésre indító szuggesztív erő rejlik, amelynek

személyiség formáló hatása van.

Olyan óvodai és iskolai közösség szervezése a cél, amelyben a gyermekek, a tanulók,

pedagógusok, tanárok és szülők egyaránt jól érzik magukat, amely érzelmi biztonságot

teremtve közös tevékenységekre motiválva lehetőséget ad a közösségben a személyiség

kibontakozására:

Oktató-nevelő munkánk teendői:

erkölcsi, etikai ismeretek oktatása, egymás tiszteletére, elfogadására nevelünk

lehetővé kell tennünk a tanulók közös tevékenységét, alkotását, tanulását, alkotó

együttműködését

az osztályközösségeket és a működő csoportokat nem izoláltan, hanem az iskolai nagy

közösség részeként működtetjük

gyakoroltatni kell a demokratikus döntéshozatalt, ahol mindenki kinyilváníthatja

véleményét, szándékát

pontos szabályozókkal kell meghatározni az iskolai közösség kötelességeit, jogait,

ezen belül a tanuló kötelességeit, jogait

ellenőrizni és értékelni kell minden tevékenységet, amely a közösség alakulására

befolyásolással lehet (iskolagyűlés)

következetes, korrekt, ugyanakkor játékos módon modulálni azokat az élethelyzeteket,

amelyekből a tanuló mindenkor erőt meríthet a szocializációhoz

iskolai könyvtár használatával alapozza meg a tanulók életre szóló tanulási igényét

közös étkezéseknél az együttétkezési szokások etikáját szükséges megismertetni és

gyakoroltatni

nagy gondot kell fordítani a kommunikációs kultúra kialakítására, gyakoroltatására

közös szolgáltató helységek használata gyakran konfliktus forrása, ezért kiemelten kell

fókuszálni ezen helységek kulturált, egészséges használatára a tanulók

személyiségjogainak tiszteletben tartásával

az intézmény felnőtt közösségének példamutató viselkedéssel kell a diákok

közösséghez való viszonyát formálni

A jó óvodai és iskolai közösség a társadalom alappillére lehet. Ahogyan szocializálódnak

gyermekeink közösségünkben, úgy szereznek ismereteket a későbbi társadalmi integrációhoz

is. Fontos tehát, hogy közösségünk nyitott legyen minden környezeti, társadalmi változásokra.

Nevelőmunkánkat a legfontosabb partnerünkkel, a szülőkkel közösen végezzük. Ahogyan

megtapasztalják gyermekeink azt, hogy milyen értéket hoznak és visznek el a szülők, úgy

teljesedik ki családi életük a jelenben és majdan.

A személyiségnevelés minden szakaszában jelen kell lenni a szülőknek is. Nemcsak bemutató

órákon, kulturális és sportversenyeken, hanem olyan alkalmakon, ahol főszerepet kaphatnak

(pl. egy-egy foglalkozás megismertetésében, közös játék, munka, kiselőadás, stb. során).

Ilyenkor a szülő, gyermek kapcsolat is pozitívan alakulhat, de lehetőség nyílik a

kapcsolatteremtés, kommunikáció gyakoroltatására, minta, norma közlésére.


Pedagógiai Program

34

Intézményünk keresi az együttműködés minden lehetőségét. Kiszélesíti kapcsolatait, hogy

gyermekeink számára a világ egyre megismerhetőbb legyen.

A közösségi nevelés színterei:

óvodai foglalkozások

tanórák (projektek, kooperatív technikák, terápiák)

osztályfőnöki órák

óvodán és iskolán belüli szabadidős programok (mesesarok, bábozás, táncház, tánc-

szakkör, ..)

óvodán és iskolán kívüli szabadidős programok (kirándulások, sportprogramok,..)

rendezvények, ünnepségek

a DÖK által szervezett hagyományőrző rendezvények: kirándulás, Mikulás,

újságpapírgyűjtés,

DSE programjai

Különösen fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink megismerjék, tiszteljék hagyományainkat,

megtanulják azok ápolását, megőrzését, és aktív részesekként vegyenek részt a hagyományok

ápolásában, továbbfolytatásában.

Az ünnepi megemlékezések, a sokszínű, érdekes rendezvények mind beleilleszkednek az

óvoda és iskola nevelési programjába, szolgálják a nevelő-oktató munka alapelveit, céljait,

meghatározzák intézményünk arculatát.

5.1. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYRENDSZERE

ÓVODAI ÜNNEPI RENDEZVÉNYNAPTÁRUNK

Október 23. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe

Március 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc ünnepe

az óvoda születésnapja – december 3

Mikulás

Karácsony

Farsang

Húsvét

Mozgás napja

Anyák napja

Gyermeknap

Búcsú az óvodától- augusztus utolsó munkanapja

„Zöld Ünnepek”

Családi nap- évenként 1-szer

a jeles napokhoz kapcsolódó szokások.

Állatok világnapja,

Föld-, Víz napja,

Madarak és fák napja


Pedagógiai Program

35

ISKOLAI ÜNNEPI RENDEZVÉNYNAPTÁRUNK

Szeptemberben rendezzük meg az őszi diák önkormányzati napot.

Október 6-án, az aradi vértanúkra való megemlékezés iskolai szinten történik.

Az október 23-i megemlékezés iskolai ünnepély keretében történik.

Osztályfőnöki órákon, beszélgetés formájában ismerkednek meg a gyerekek a

Halottak napjához kapcsolódó hagyományokkal, szokásokkal. (Ehhez kapcsolódik a

Megyeri Temetőben lévő 2 sír gondozása.)

Tanulóink egyik kedvence a Mikulás ünnepség és Mikulás-futás. Még a nagyobbak is

izgatottan várják a meglepetést.

Decemberben karácsonyi vásárt rendezünk a gyerekeknek és szülőknek, melyen

többek között az osztályok által készített ajándékok is megvásárolhatók.

A téli szünet előtti utolsó héten fenyőfát állítunk az ebédlőben, amelyet az osztályok a

karácsonyi kézműves foglalkozásokon készített díszekkel díszítenek fel.

A téli szünet előtti utolsó tanítási napon tartjuk a közös, iskolai karácsonyt. Ez az

egyik legbensőségesebb rendezvényünk, ilyenkor minden osztály karácsonyi

meglepetést is kap, valamint a felnőttek karácsonyi műsorral kedveskednek a

gyerekeknek és szüleiknek.

Farsangkor vidám műsorral egybekötött jelmezversenyt és tombolahúzást tartunk,

ahová a szülőket is mindig szeretettel várjuk.

Februárban megemlékezünk a Kommunizmus áldozatairól.

A március 15-i közös iskolai ünnepélyre színvonalas produkciókkal készülnek a

tanulók.

A húsvéti ünnepkörre való készülődés, a húsvéti szokásokkal való ismerkedés

elsősorban az osztályfőnöki órák és a napközis foglalkozások feladata. Iskolai szinten

közös húsvéti kézműves foglalkozást szervezünk, húsvéti terített asztallal lepjük meg

tanulóinkat. Ekkor szervezzük a Nyuszi-futást is.

Áprilisban megemlékezünk a Holokauszt áldozatairól.

Anyák napja alkalmából elsősorban az alsó tagozatosok köszöntik műsorral, virággal,

maguk készítette ajándékkal az édesanyákat, nagymamákat.

Bár az iskolai élethez kapcsolódik, mégis igazi ünnep a mindenkori végzősök

ballagása, amelyet összekapcsolunk a nagysikerű tanévzáró gálaműsorral. Tanulóink

színvonalas műsorral köszönnek el végzős társaiktól, s egyben megmutatják

szüleiknek, rokonaiknak, hogy mit tanultak a tanév során.

Nemzeti ünnepeinket nemcsak változatos műsorral, de plakátokkal, faliújsággal is köszöntjük.

A közös iskolai ünnepélyeken a fehér inget, illetve blúzt, sötét nadrágot, illetve szoknyát

viselnek a tanulók és pedagógusok. Ezeken az ünnepélyeken az iskola minden tagja (felnőtt,

gyerek) részt vesz.

5.2 AZ ISKOLAI ÉLETHEZ A TANULMÁNYI MUNKÁHOZ KAPCSOLÓDÓ

SZOKÁSOK HAGYOMÁNYOK

Tanévnyitó ünnepség, tanévnyitó szülői értekezlet.

Szóban és írásban is tájékoztatunk minden szülőt a tanév feladatairól, a tanév

rendjéről,

valamint az iskola házi rendjéről.


Pedagógiai Program

36

Az első tanítási nap kiemelt feladatai: a házirend ismertetése, baleset- és tűzvédelmi

oktatás.

Minden hónap első hétfőjén iskolagyűlést tartunk, ahol az osztályközösségek és a tanulók

munkáját értékeljük.

Januárban versmondó verseny megrendezése a Magyar Kultúra Napja alkalmából

Már februárban megkezdődik a legjobb 6. és 7. osztályos diákok felkészítése a Fővárosi

Komplex Vetélkedőre.

Az áprilisi tanulmányi versenyen végül sokoldalú feladatokon mérik össze tudásukat a

budapesti speciális iskolák tanulói.

Tanulóink rendszeresen részt vesznek a speciális iskolák részére rendezett budapesti

kulturális- és sportversenyeken, és mindig szép eredményekkel térnek haza. A gyerekek

ugyancsak szívesen vesznek részt legszebb rajzaikkal a különféle rajzpályázatokon.

Hagyományunk az Egészség-nap, amely szorosan kapcsolódik az egész éves

egészségnevelő programunkhoz.

Játékok, vetélkedők, egészséges ételek bemutatója teszi kézzelfoghatóvá a gyerekek

számára az egészség megőrzésének fontosságát.

Évente megrendezzük a Gyermeknapot és az iskolai sportnapot.

A tanév utolsó hetében, minden évben közös iskolai kirándulást szervezünk, amire a

szülőket is meghívjuk.

A tanév utolsó tanítási napján búcsúztatjuk a végzős tanulókat.

A tanévzáró ünnepélyen összegezzük a tanév eredményeit, és oklevéllel ill.

jutalomkönyvvel ismerjük el legjobb diákjaink éves munkáját.

Tanulmányi verseny a kerület sajátos nevelési igényű gyermekeinek.

Kerületi Integrált Gyereknap megrendezése

A Fogyatékosok világnapja alkalmából Tolerancia nap szervezése

5. 3 A FELNŐTT KÖZÖSSÉGRE VONATKOZÓ HAGYOMÁNYOK

Havonta egy alkalommal információs értekezletet tartunk. Ennek tárgya az elmúlt

időszak eredményeinek összegzése, illetve a következő hónap feladatainak

ismertetése. Ekkor kerül sor az aktuális problémák megbeszélésére és közös

megoldáskeresésre.

Természetesen kötetlen programokra is sor kerül év közben, amelyek a kollegiális

kapcsolatok elmélyítésére is lehetőséget adnak:

- a karácsonyt és a pedagógus napot közösen is megünnepeljük

- minden évben jó hangulatú kirándulást szervezünk.

- szakmai külsős napon való részvétel egy tanítás nélküli munkanapon


Pedagógiai Program

37

Célunk, hogy a szakmai felkészültség mellett, nevelőtestületünk együttműködő és

empatikus közösség legyen.

6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

6.1. OSZTÁLYTANÍTÓK FELADATA

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

gondoskodás a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról

az egyéni képességek, adottságok, szociokulturális helyzet figyelembe vételével,

a tanuló erkölcsi fejlődésének, közösségi együttműködésének, pozitív magatartási

normáinak előmozdítása

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók dolgozatainak javítása,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

osztályozó, javító vizsgák lebonyolítása,

kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,

a tanulmányi versenyek lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,

iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük

haladásáról

részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, folyamatos önképzés

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

együttműködés a kollégákkal, egymás iránti tisztelet közvetítése

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

hivatali titok megőrzése

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: e-naplót vezet.


Pedagógiai Program

38

6.2. AZ UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUS FELADATAI

Az utazó gyógypedagógus megismerkedik a befogadó iskola, óvoda szakmai és

szabályozó dokumentumainak munkájára hatást gyakorló részeivel, így különösen

Pedagógiai Programjával, Óvodai Nevelési Programjával, Házirendjével.

A Szakértői Bizottság javaslatának figyelembevételével, a gyermekek megfigyelése után,

a befogadó osztályokban tanító pedagógusokkal, óvodákban az óvodapedagógusokkal

együttműködve alakítja ki munkarendjét.

Tanulmányozza a tanuló iratanyagát, ha kell, felveszi a kapcsolatot a speciális

szakemberekkel.

Segíti a Szakértői vélemény értelmezését az integráló intézmények pedagógusai és igény

esetén a szülők számára.

Javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet

kialakítására (üléshely, hely-és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök).

Segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását

Javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására az óvodai foglalkozásokon, a tanórákon, és azokon kívül.

Segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához

mért fejlődésének megítélésében.

Tanév elején felmérést végez minden hozzá tartozó gyermekkel.

A felmérés eredményei alapján elkészíti az egyéni fejlesztési terveket, a fejlesztésről

tájékoztatja az integrált gyermekek pedagógusait, a szülőket, tanácsot ad az otthoni

neveléshez, fejlesztéshez.

A habilitációs foglalkozások időpontját fél évre előre meghatározza, tartalmát három

havonként tervezi és rögzíti a fejlesztési tervben, a gyermek fejlődési ütemét követve. A

fejlesztési terveket kiegészíti megjegyzéseivel, és a fejlődés ütemének megfelelően, ha

kell, változtat annak tartalmán. A változtatást megbeszéli a befogadó intézmények

pedagógusaival.

Az ellátás formái lehetnek: tanórai foglalkozásba való bekapcsolódás, vagy tanórán kívüli

egyéni vagy mikro-csoportos (2-5 fő) fejlesztés.

Habilitációs, rehabilitácós foglalkozást tart, mely során támaszkodik a tanuló meglévő

képességeire, az ép funkciókra.

Félévi, év végi szöveges értékelést készít a gyermekekről, melyeket átad az integráló

pedagógusoknak és a gyermekek szüleinek.

Figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében,

javaslatot tesz a többségi pedagógusoknak az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó

módszerváltásokra.

Felkérésre részt vesz a gyermekeket érintő megbeszéléseken, vizsgákon, értekezleteken.

A közvetlen foglalkozásra megállapított időn kívül – munkaköri feladatként - látja el a

foglalkozások előkészítésével kapcsolatos teendőit, a vizsgálati vélemények értelmezését,

konzultációhoz időpontot biztosít a pedagógus kollégák, szülők részére.

Végzi a gyermek fejlődéséhez szükséges egyéb, intézményen kívüli tevékenységet, utazik

a gyermekhez.

Fogadó órákat tart a tanév elején és végén.

Szükség, illetve igény szerint beszámol a gyermekek haladásáról a szülőknek,

pedagógusoknak

Felelős a csoportjába járó gyermek fejlődésének nyomon követéséért. Javaslatot tehet az

általa ellátott gyerekek kiegészítő vizsgálatára.

Hivatalos felkérés esetén a gyermekről/tanulóról pedagógiai véleményt ír.


Pedagógiai Program

39

Felkérés esetén hospitálási lehetőséget, bemutató órát biztosít kollégák, szülők számára.

Évente egyszer nyílt órát tart.

Naprakészen vezeti a gyermekek habilitációs-rehabilitációs egyéni lapját, a munkanaplót.

Minden gyermekről portfóliót vezet, mely tartalmazza a Szakértői véleményt, az év eleji,

év végi felmérési eredményeket, felméréseket, fejlesztési tervet, a félévi, év végi szöveges

értékelést, a gyermekek munkáit.

Minden tanév végén a befogadó intézmények kérdőívek formájában értékelik az utazó

gyógypedagógusok szakmai munkáját.

Munkahelyi felelősségek

Az utazó gyógypedagógus a Házirendet, a munkavédelmi előírásokat betartja és a

gyermekekkel/tanulókkal betartatja.

A rábízott gyermekek/tanulók testi, érzelmi, erkölcsi épségének megőrzéséért felel.

Szorgalmazza a tanulók egészséges testi és mentálhigiénés környezetének kialakítását.

Az Újpesti EGYMI és a befogadó intézmény nevelőtestületével összhangban szervezi

munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására.

Előre tervezett hiányzásokról (pl. tanítás nélküli munkanap), vagy betegsége esetén a

gyerekeket, az intézményeket tájékoztatja.

Szakmai fejlődése érdekében önképzéséről gondoskodik, továbbképzéseken vesz részt.

Hivatásához méltó magatartást tanúsít.

6.3. AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során

maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az

osztály szülői munkaközösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

Szülői értekezletet tart.

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és

év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással

kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok

megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban


Pedagógiai Program

40

6.4. ÓVODÁBAN DOLGOZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSOK FELADATA

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk

tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.

gondoskodás a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról

az egyéni képességek, adottságok, szociokulturális helyzet figyelembe vételével,

a gyermek erkölcsi fejlődésének, közösségi együttműködésének, pozitív magatartási

normáinak előmozdítása

az óvodai foglalkozásokra való felkészülés,

a gyermekek fejlődésének rendszeres értékelése,

a megtartott foglalkozások dokumentálása,

óvodai kulturális, és sportprogramok szervezése,

a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,

szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, szülők rendszeres tájékoztatása gyermekük

haladásáról

részvétel nevelőtestületi, munkaközösségi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, folyamatos önképzés

kirándulások, óvodai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

óvodai ünnepségeken és óvodai rendezvényeken való részvétel,

együttműködés a kollégákkal, egymás iránti tisztelet közvetítése

tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű

munkavégzés,

intézményi dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

óvodai csoportszoba rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

hivatali titok megőrzése

Ellátja a csoportjával kapcsolatos ügyviteli teendőket: tanügyi dokumentumokat vezet.

7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

7.1. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

A tehetség felismerésében és kibontakoztatásában döntő szerepe van a pedagógusnak,

ugyanakkor a szülő megfigyelései, észrevételei is fontosak. Nevelőtestületünk fontosnak tartja

a jobb képességű és szorgalmas tanulók támogatását. A tehetséges tanulók környezetére hárul

érzelmi biztonságuk, kiegyensúlyozottságuk biztosítása, mivel ők képességeik miatt sokszor

magányosak. Bátorításra van szükségük, hogy elfogadják a másoktól való különbözés és

egyedülállás szerepét. Segítséget várnak abban is, hogy türelmesekké váljanak a kevésbé jó

képességű tanulókkal szemben.

A tehetséges tanulók szükségleteit pszichológiai szempontból három kategóriába sorolhatjuk:

Kognitív szükségletek:


Pedagógiai Program

41

1. Minden kiemelkedő képességgel rendelkező egyénnek szüksége van arra, hogy

alkalmat és lehetőséget kapjon az önálló tanulásra.

2. A tehetséges egyéneknek szüksége van arra, hogy tapasztalatokat szerezzenek az

önálló problémamegoldásban.

3. A tehetséges egyéneknek szükségük van arra, hogy elsajátítsák a hatékony tanulási

készségeket.

4. Lehetőséget kell biztosítani a számukra, hogy képességeiknek megfelelő kognitív

szinteken dolgozzanak.

Affektív szükségletek:

1. A tehetséges egyéneknek szükségük van olyan tapasztalatokra, amelyekből bátorítást

kapnak az elmélkedésre, a töprengésre.

2. Támogatni kell és bátorítani, hogy kérdéseket fogalmazzanak meg.

3. Erősíteni kell bennük a kockázatvállalási hajlamot.

Szociális szükségletek:

Lehetőséget kell teremteni a kiemelkedő képességgel rendelkező gyerek számára, hogy

megtanulják a másik ember tiszteletét, a másokkal való együttműködést.

Bátorítani kell őket a vezető szerep elfogadására.

Meg kell tanítani őket arra, hogy elfogadják saját maguk másságát.

A fent leírt szükségletcsoportok valójában nemcsak a tehetséges, hanem az átlagos képességű

gyerekek számára is fontosak, azonban a tehetséggondozásban különös jelentőséggel bírnak

és kielégítésük szinte nélkülözhetetlen.

Ezeket a szükségleteket szem előtt tartva az iskolai tehetséggondozás egyik formája a

differenciált tanulásszervezés, melynek során figyelembe vesszük tanulóink képességeit,

érdeklődését és teljesítményét. Tanulóinknak ezzel lehetőséget biztosítunk, hogy egyéni

képességeiknek megfelelően érjék el a tantervi követelmények teljesítését. A differenciált

tanulásszervezés során a tananyagot kisebb egységekre, témákra bontjuk fel. A differenciált

foglalkozások alkalmával taníthatnánk meg tanulóinkat a számukra legmegfelelőbb tanulási

technikák elsajátítására.

A tehetséggondozás másik formája a tanórán kívüli programok keretében valósul meg.

Ezt a célt segíti még az iskolai, illetve a fővárosi versenyeken, rendezvényeken való

részvétel feltételeinek megteremtése, illetve a tanulók felkészítése.

Ezen igények kielégítésére szolgálnak a közös színház- és múzeumlátogatások.

Tantestületünk célja a gyermekek kommunikációs képességének fejlesztése. Napjaink

változó világában a munkavállalás lehetőségét szem előtt tartva egyre fontosabb szempont

egy-egy állás betöltésénél, hogy a pályázó képes-e megfelelően kommunikálni, viselkedni,

kapcsolatot teremteni. Ezeknek a tulajdonságoknak a hiánya komoly problémát okozhat.

Tapasztalatunk szerint gyermekeink nincsenek felkészülve erre a kihívásra. Sem a családban,

sem a közvetlen környezetükben nem látnak követendő példákat, nincsenek alkalmak

számukra, hogy begyakorolják ezeket a készségeket. Nem egyedi eset, hogy arra is a

pedagógusnak kell megtanítani a gyerekeket, hogyan köszöntsék egymást, pedagógusaikat.

7.2. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT

SEGÍTŐ PROGRAMOK


Pedagógiai Program

42

Iskolánkban az egyéni képességekhez igazodó, az egyéni fejlesztési tervek alapján történő

speciális készség- és képességfejlesztés kiemelt jelentőségű.

A fejlesztés során figyelembe vesszük tanulóink sérüléséből eredő jellegzetes különbségeit,

speciális szükségleteit és egyéni teherbíró képességét.

Az egyénre szabott nevelés – differenciált tartalmakban, a sérülés jellegéhez igazodó

módszerek, terápiás eljárások alkalmazásában – a tanórákon az egyéni és kiscsoportos

rehabilitációs és fejlesztő órákon valósul meg.

A fejlesztés egyéni fejlesztési tervek alapján történik. A tervkészítés részletes pedagógiai

diagnosztikus vizsgálatokon alapul, melynek szempontjai a tanulási képességeket

meghatározó pszichikus funkciók vizsgálatára irányulnak.

A fejlesztés célja: a személyiség biztonságérzetének megteremtésével annyi, és olyan jellegű

tevékenység biztosítása, amennyi a gyermek adott fejlettségi fokán szükséges ahhoz, hogy

valamely ismeret, képesség biztos készséggé váljon nála. Saját lehetőségeinek megfelelő,

optimális szintre hozása.

A fejlesztés feladata a sérült funkciók korrigálása és a hiányzó funkciók kompenzálása.

A fejlesztés területei:

motoros és orientációs képességek (izomtónus, egyensúly, nagy- és finommozgás,

mozgáskoordináció, dominancia, cselekvés- és irányítástervezés, térbeli- időbeli

tájékozódás),

kognitív képességek (észlelési folyamatok, figyelem, emlékezet, koncentráció),

diszlexia prevenció

a beszéd alaki és tartalmi részének fejlesztése (tiszta beszéd, helyes nyelvi rendszer),

grafomotoros képességek fejlesztése,

rendszerezési képességek fejlesztése,

az értelmileg akadályozott tanulóink készség- és képességfejlesztése.

A fejlesztéshez a következő módszereket, fejlesztő eljárásokat alkalmazzuk:

Alapozó terápia motoros és orientációs képességek fejlesztésére,

Sindelar program a részképesség gyengeségek terápiájához,

kiscsoportos személyiségfejlesztő tréning,

művészetterápia,

Meixner-féle diszlexia prevenció,

szenzomotoros integrációs terápia.

logopédiai terápiák: pöszeség, megkésett beszédfejlődés, diszfázia, dadogás

A korrektív célú fejlesztés folytatódik a felső tagozaton a megelőző évekre alapozva. A

fejlesztésnek itt fokozottabban kell szolgálnia a:

harmonikus személyiség alakítását,

az önfegyelem fejlesztését,

a tudatos magatartás kialakítását,

a céltudatos feladat és munkavégzést,

az önálló ismeretszerzés igényének kialakítását,


Pedagógiai Program

43

a lényeges ismeretek kiemelésére való képesség fejlesztését,

az információhordozók használatának megismerését (könyvtár, IKT).

A kognitív képességek fejlesztésében a logikus gondolkodás megerősítése és a

kommunikációs képesség fejlesztése kerül előtérbe.

Törekvés a kulturális, szociális hátrányok felszámolására, kortárs csoportokba történő

visszavezetésre, beilleszkedésre.

Követelményei: rendelkezzenek tanulóink az alapvető kultúrtechnikák tanulásához szükséges

pszichikus működéssel, szociális érettséggel.

Értékelése: szakaszos, diagnosztizáló értékelés év elején, félévkor és év végén. A tanuló

felé folyamatos szóbeli, pozitív megerősítés, illetve félévkor és tanév végén szöveges

értékelés.

A megvalósításhoz felkészült szakemberekre, a speciális szükségletet szolgáló

eszközrendszerekre, valamint megfelelő nagyságú és berendezésű termekre van szükség.

8. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Jogi háttér

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/20102 (VIII.31.) EMMI rendelet

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2015. (II.27.)

önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott

szociális ellátásokról

Iskolánk tanulóinak nagy része veszélyeztetett, vagy hátrányos helyzetű. A gyermekek

túlnyomó többsége kiemelt figyelmet igényel gyermekvédelmi szempontból is.

Veszélyeztető helyzetek:

fizikai bántalmazás a családban

felügyelet nélküliség

súlyos elhanyagolás, gondozatlanság

megállapítható alkoholizáló, drogfogyasztó gyermek vagy családtag

hajléktalanság, nem megfelelő lakáskörülmény

pszichés bántalmazás a családban

tartós, súlyos egészségügyi probléma

A tanulók egyre növekvő arányára jellemző az igazolatlan hiányzás. A bukás csak néhány

százalékban fordul elő.

A családok helyzetét figyelemmel kísérve megállapítható, hogy az intézményünkbe járó

tanulók családjai túlnyomórészt a perifériára került, alacsony jövedelmű, vagy munkanélküli

rétegből kerülnek ki. Ez alól kivételek az autista csoportba járó gyerekek családjai.

Az intézmény település-földrajzi környezetében a munkanélküliség jelentős. Sok család igen

rossz komfortfokozatú lakásban lakik.


Pedagógiai Program

44

Ezen hátrányok leküzdésében nagy segítséget jelent a kerület kiépített gyermekvédelmi

hálózata és egyéb segítő intézmények (szociális iroda, családsegítő, gyermekek átmeneti

otthona, gyermekjóléti központ).

A gyermek és ifjúságvédelmi tevékenységünk célja minden esetben a gyermekek érdekeinek

mindenek feletti képviselete, mely átfogja az intézmény egész életét a gyermekeket megillető

jogok érvényesülésében. Segíti a tanulók szakmához juttatásának felkészítését, koordinálja a

családi életre nevelést. Ez pedagógiai programunk kiemelten fontos részét képezi.

Gyermekvédelmi és szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeink:

Nyilvántartások (veszélyeztetettek szükséges adatai, hiányzások alakulása, rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyerekek, hátrányos és halmozottan

hátrányos gyerekek) vezetése.

Segélyezési lehetőségek felkutatása.

Kirándulások költségeinek pályázatból történő fizetése, az arra különösen rászoruló

gyermekek részére.

A gyermekek egészségi állapotát figyelemmel kísérjük az iskolai védőnő segítségével.

Folyamatosan ellenőrizzük a veszélyeztetett gyermekek óvodai és tanulmányi

előmenetelét.

Figyelemmel kísérjük és megtesszük a szükséges intézkedéseket a hiányzásokkal

kapcsolatban.

A folyamatos kapcsolattartás érdekében rendszeresen tartunk fogadóórákat, szülői

értekezleteket és nyílt napokat.

Szükség esetén együttműködést kezdeményezünk a gyermekvédelmi jelzőrendszer

tagjaival, illetve a hatósági szervekkel.

Segítséget nyújtunk az eltérő etnikai környezetből érkezett gyermekek

felzárkóztatásához, hátrányaik csökkentéséhez.

Felzárkóztató programok szervezése (tanórán kívül, tanórán belül, fejlesztő

foglalkozások, korrepetálás) indulási hátrányok csökkentése, a gyermekek

esélyegyenlőségének növelésére.

Felvilágosító, prevenciós előadások szervezése (szexualitás, internethasználat, élvezeti

szerek,….)

Kiemelt fontosságú a személyiségfejlesztés, melyet egészségvédő programok

(egészséges életmódra nevelés, drogmegelőzés, stressz kezelés), családi életre nevelés

keretein belül valósítunk meg.

A gyermekek szabadidős programjainak színesebbé tétele érdekében lehetőség szerint

nyári tábort szervezünk és a részvétel segítéséhez anyagi forrásokat keresünk,

pályázatok és támogatók felkutatásával.

Külön figyelmet fordítunk a gyermekjóléti gondoskodásban részesülő gyermekekre.

A tanár-diák kapcsolatok elmélyítése érdekében a diákönkormányzattal is

együttműködünk.

A szülők igényei szerint tanulási és egyéb problémákban tanácsot adunk, szülőklubot

tartunk.

Tanulmányaik folytatásában veszélyeztetett, túlkoros, alulmotivált tanulóink

érdekében aktívan részt veszünk a Köznevelési és Szakképzési Hídprogramban.


Pedagógiai Program

45

A gyermek és ifjúságvédelmi munka négy színtéren zajlik: a gyerekek, a szülők, a nevelők és

pedagógusok körében, valamint a társintézményekkel való kapcsolattartás keretében.

Intézményen belüli humán erőforrás Az intézményi gyermekvédelmi munka elengedhetetlen része a belső információ

áramoltatása, a titoktartásra vonatkozó előírások betartásával.

Az intézményen belül a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát koordináló intézményvezető

személyén túl kiemelten fontos szerepe van a pedagógusoknak és a nevelő-oktató munkát

közvetlenül segítő munkatársaknak, akikkel a gyermek napjának legnagyobb részét tölti.

Társintézmények

Az évek során – a hatékony problémamegoldás érdekében - együttműködő kapcsolatot

alakítottunk ki a IV. kerületi, illetve a főváros más kerületeiben működő segítő

intézményekkel.

A társintézményekkel való hatékony kapcsolatrendszer kialakításának szükségessége abból

adódik, hogy gyakran adódnak olyan jellegű problémák, melyeket nem tudunk intézményi

keretek között megoldani.

Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye Gyermekjóléti Központ

Újpest Önkormányzatának Szociális Intézménye „Aranyhíd” Gyermekek Átmeneti

Otthona

IV. kerületi Kormányhivatal– Gyámhivatal

Pedagógiai Szakszolgálat IV. kerületi Tagintézménye

Rendőrség – gyermek és ifjúságvédelmi osztálya/körzeti megbízott

Gyermekorvosi- védőnői hálózat

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

Észak-Budapesti Tankerületi Központ,

Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó,

Korai Fejlesztő, Oktató, Gondozó Tagintézménye

Budapest Főváros Kormányhivatala IV. kerületi Hivatala

Budapest Főváros Kormányhivatala XIII. kerületi Hivatala

Dunakeszi Városi Önkormányzat Humán Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Központ

Pest Megyei Kormányhivatala (Szentendrei/Dunakeszi Járási Hivatala)

Az információ külső belső áramoltatás a következő módszerek szerint történik:

Beszélgetés, tanácsadás, esetmegbeszélő konferenciák, konfliktuskezelés, tréningek, belső

továbbképzések, értékközvetítés a gyermekek felé mind az óvodai foglalkozásokon, mind az

órán, valamint a délutáni és a szabadidős foglalkozások keretében.

A várható eredmények:

tanulóink körében csökken az iskolai kudarcok száma,

zökkenőmentes átmenet az alapozó és a fejlesztő szakasz között,

csökken a hiányzások száma,

a bandákba sodródás veszélye csökken,

a továbbtanulási esély nő

a pozitív értékrendek megjelennek a családban.


Pedagógiai Program

46

A fent megjelölt hatásokat vezetői értekezleteken, munkaközösségi értekezleteken rendszeres

beszámoló formájában ellenőrizzük.

Elsődleges célunk, hogy a szociális hátrányokkal küzdő tanulóinkat olyan helyzetbe hozzuk,

mely a tanulási hátrányok csökkentésével, a későbbiekben a családi életben és a szakmához

jutásban is segítséget jelent számukra.

VI. AZ ÉRDEKEGYEZTETÉS, ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS FORMÁI, FÓRUMAI

1. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rend

Mivel gyermekeink sajátos nevelési igényű gyermekek, így a Diákönkormányzat működése is

sajátosabb formában valósul meg, mint a többségi általános iskolákban. A DÖK

tevékenységét segítő tanár fogja össze, akit az intézményvezető bíz meg. A

Diákönkormányzatot segítő pedagógus szerepe, tevékenysége elengedhetetlen, hisz az önálló

szervezés, tevékenység, döntéshozatal nehezített a mi tanulóink esetében. Az osztályok

megbízottjait a Diáktanács vezetője képviseli az iskolavezetés felé. A Diákönkormányzat az

iskola diákjainak érdekvédelmi, jogérvényesítő szervezete.

Saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a Köznevelési

Törvény, joggyakorlásának módját jelen szabályzat tartalmazza.

A működéshez szükséges feltételeket az iskola vezetője biztosítja: az iskola helyiségét

és berendezéseit – egyeztetés után – szabadon használhatja

Szervezeti és Működési Szabályzatát a DÖK saját maga készíti el a segítő tanár

közreműködésével, a tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá.

A tanulóközösséget az intézmény vezetése és nevelőtestülete előtt a DÖK-t

segítő tanár képviseli.

A DÖK rendezvényeket szervez, melyek időpontjait az éves munkaterv rögzíti.

A DÖK vezetője dönt a DÖK gazdálkodásáról és a tanév végén elszámol a

kapott összegről.

A Diáktanács véleményezési jogkörrel rendelkezik egyes – a tanulókat közvetlenül érintő –

kérdésekben. Véleményét ki kell kérni a

Házirend elfogadása előtt,

szociális juttatás, értékelés, jutalmazás, elmarasztalás, fegyelmi büntetés során,

tanulókat érintő iskolai programok előtt,

az iskolai SZMSZ elfogadása előtt

1. A szülői érdekérvényesítés

A szülők legfontosabb érdekérvényesítési szerve iskolánkban a Szülői Szervezet. A szülők

ezen szervezeti kereten keresztül informálódnak és nyilvánítják ki véleményüket az iskolai

életet érintő kérdésekben (SZMSZ, Pedagógiai Program, igazgatóválasztás, szervezési

kérdések, financiális kérdések, programok), a pedagógusokkal együttműködve részt vesznek

az iskolai ünnepélyek, hagyományos rendezvények, és egyéb programok szervezésében.


Pedagógiai Program

47

A szülők a nyílt napokon, a fogadóórákon, szülői értekezleteken és az iskolai rendezvényeken

tájékozódhatnak az iskolában folyó munkáról, a tanulók teljesítményeiről, eredményeiről.

A Szülői Szervezetnek döntési joga van:

saját működési rendjének és munkaprogramjának megállapításában, illetve elnökének

megválasztásában

a Szülői Szervezet dönt minden olyan kérdésben, amelyben az intézményvezető, a

nevelőtestület vagy a fenntartó a döntési jogát átruházza.

A Szülői Szervezetnek véleményezési joga van:

SZMSZ elfogadásakor

házirend elfogadásakor

az intézményi védő, óvó előírásokkal kapcsolatosan

az ünnepélyek, megemlékezések rendjével, a hagyományok

ápolásával kapcsolatban

az ökoiskolai munkaterv egyeztetésével kapcsolatban

az intézmény működési rendjének kialakításában

külső kapcsolatok alakulásáról

az intézmény működését érintő összes kérdésben.

A Közalkalmazotti Tanács elnökének jogai, kötelezettségei:

Az ülések összehívása, előkészítése.

Az ülések levezetése.

A Közalkalmazotti Tanács tevékenységének megszervezése, folyamatos működtetése.

A munkáltatóval való rendszeres, közvetlen kapcsolattartás.

A Közalkalmazotti Tanács döntéseinek képviselete.

A Közalkalmazotti Tanács tájékoztatása a munkáltatóval folytatott tárgyalásokról.

A Közalkalmazotti Tanács iratainak, dokumentumainak kezelése, őrzése.

A Közalkalmazotti Tanács tagjainak jogai és kötelezettségei:

Javaslattétel, állásfoglalás a Közalkalmazotti Tanács munkarendjének kialakításánál.

Kezdeményezheti általa fontosnak tartott kérdések megtárgyalását a Közalkalmazotti

Tanács ülésein.

Kezdeményezheti a Közalkalmazotti Tanács összehívását.

A Közalkalmazotti Tanács döntéséről eltérő álláspontját jegyző könyvben rögzítheti.

Indoklással bírálatot gyakorolhat a Közalkalmazotti Tanács működésével

kapcsolatban.

A Közalkalmazotti Tanács ülésein személyesen részt kell vennie, megismeri az

intézményben dolgozó közalkalmazottak véleményét, és azt képviseli a

Közalkalmazotti Tanács ülésein.

A Közalkalmazotti Tanács tevékenysége során tudomás ára jutott szolgálati titkot

megőrzi.


Pedagógiai Program

48

A Közalkalmazotti Tanács tevékenysége során tudomására jutott adatokat, tényeket

csak a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a

közalkalmazottak személyiségi jogainak megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.


Pedagógiai Program

49

VII. A SZÜLŐ , A GYERMEKEK , A PEDAGÓGUS INTÉZMÉNYI PARTNEREI

KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE

1. Az intézmény kapcsolatai

Intézményünk korrekt és eredményes kapcsolatot alakított ki a kerületi és fővárosi

intézményekkel, társadalmi szervezetekkel.

Étkezési támogatást, ingyenes tankönyvet, beiratkozási és egyéb segélyt nyújt az arra

rászorulóknak, a nyári táborokhoz anyagi támogatást biztosít. Gyámügyi és szociális

kérdésekben is nyitottságot, segítőkészséget tapasztaltunk.

Naprakész információáramlás és együttműködés jellemző:

a Családsegítő Központtal,

a Gyámhatósággal,

a Gyermekjóléti Szolgálattal,

a kerületi Vöröskereszttel,

az Újpesti Kulturális Központtal

az Iskolaorvosi hálózattal,

Fővárosi Pedagógia Szakszolgálat

Autizmus Alapítvánnyal

kerületi (többségi) általános és középiskolákkal (intézmények), óvodákkal

a fővárosi EGYMI-kel

Kapcsolatot tartunk:

a gyermek szakrendelőkkel, védőnői hálózattal

a gyermek ideggondozóval,

a rendőrséggel,

a civil szervezetekkel.

Magyar Gyógypedagógusok Egyesületével

Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szövetségével,

Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvánnyal,

Autisták Országos Szövetségével.

Az intézmény nyitottságát rendkívül fontosnak tartjuk, ezért kerületi és fővárosi szervezésű

órabemutatókat tartunk, közös programokat, szakmai napokat szervezünk, valamint nyílt

órákon, óvodai és iskolai programokon a szülők is betekintést nyerhetnek az intézmény

életébe.

Gyógypedagógus hallgatók gyakorlati képzésében is részt veszünk, ezzel is növelve

intézményünk nyitottságát.


Pedagógiai Program

50

2. A szülő, gyermekek, iskolai pedagógus együttműködésének formái,

továbbfejlesztésének lehetőségei

Intézményünk figyelembe veszi és betartja mindazon törvényeket és rendelkezéseket,

amelyek a gyermekek, a szülők jogait és kötelezettségeit tartalmazzák.

Célunk, hogy erősítsük, kiszélesítsük és javítsuk a kapcsolatokat a gyermekek, a szülők és a

pedagógusok között, érvényre juthassanak mind a szülők, mind a gyermekek jogai.

Jelenleg a törvényi szabályozáson túl, a kapcsolattartás lehetőségeit az SZMSZ és a Házirend

is tartalmazza.

KAPCSOLATTARTÁSI FORMÁK:

fogadóórák,

szülői értekezletek,

szülői fórumok,

nyílt napok,

nyílt órák,

személyes beszélgetések

honlap

iskolaújság

családi napok, közös program

szülőklub autizmussal élő gyermekek szülei számára

adják a lehetőséget arra, hogy a szülők és az iskola között állandó, rendszeres kapcsolat

legyen.

Az Szülői Szervezet megalakításával az intézmény és a szülői közösségek szervezeti

együttműködésének eredményesebbé tételét várjuk.

A megvalósítás formái

Évente három alkalommal szülői értekezletet tartunk

Minden héten hétfőn és csütörtökön vezetői fogadóóra van

Minden tanév elején kiosztásra kerül a Házirend kivonatos változata

Szülői Szervezet működésének megfelelő teret biztosítunk

Nyílt délutánok rendezésébe a szülőket is bevonjuk

Tájékoztatást, tanácsot adunk (gyermekek előmenetelről, a továbbtanulás

lehetőségeiről, a családi kedvezmények igénybevételének lehetőségeiről)

A megvalósulás során elvárt hatás, hogy

tartalmasabbá váljon a kapcsolat az intézmény és a szülők között,

a szülői igények, elvárások közvetlenül jelenjenek meg az intézmény oktató-nevelő

munkában.

a szülők aktívabban kapcsolódjanak be az intézmény életébe.

A fent megjelölt hatásokat a szülői visszajelzésekből, a részvételi arány változásából, a

partnerek szóbeli visszajelzéseivel kívánjuk mérni.


Pedagógiai Program

51

A TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0010 „Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja” pályázat

keretén belül elkészített intézményi innovációs anyag tartalmazza a szülői házzal való

kapcsolattartás protokollját: „Intézményi innováció- Szülői partnerség” címmel

VIII. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

A magántanulói jogviszonyban lévő tanulókkal kapcsolatos törvényi szempontokat és a

vizsgáztatás eljárásrendjét a TÁMOP-3.4.2.A-11/1-2012-0010 „Sajátos nevelési igényű

gyerekek integrációja” pályázat keretén belül elkészített intézményi anyag , „ A mindennapos

iskolába járás alól felmentett magántanulók protokollja” tartalmazza. A magántanulói

jogviszonyt a Szakértői Bizottság kezdeményezi.

Gyakran előfordul tanulóinknál, hogy a Szakértői Bizottságok a szakértői véleményükben egy

vagy több tantárgy érdemjeggyel való minősítése alól felmentésre tesznek javaslatot. Ha a

szülő elfogadja az intézményvezető minden ilyen esetben határozatban erősíti meg annak

tényét. A határozat számát a naplóba, és a törzslapon is rögzíteni kell.

A felmentett tanulók:

- havonta százalékos minősítésben részesülnek

- félévkor és évvégén fm (felmentett) bejegyzést kapnak

- kivételes esetben a felmentés kiegészül szöveges értékeléssel a félévi és az évvégi

bizonyítványokban

Osztályozó vizsgák:

A magántanulói jogviszonyban lévő tanulók első félév végén és a tanév végén osztályozó

vizsgán kötelesek megjelenni.

A vizsga napját az igazgató állapítja meg, és az iskola hirdetőtábláján teszi közzé, továbbá a

tanulók szüleit is köteles tájékoztatni.

Az osztályozó vizsgát az igazgató vagy megbízottja, a kérdező tanár és még egy tanár

bonyolítja le.

Tanév végén sikertelen vizsga, vagy a vizsga igazolatlan elmulasztása esetén a tanuló

javítóvizsgát köteles tenni.

Javítóvizsgák:

Főtárgyból és kötelező tantárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló

augusztus 21. és augusztus 30. között javítóvizsgát tehet.

A javítóvizsga napját az intézményvezető állapítja meg, és az intézmény hirdetőtábláján teszi

közzé.

A javítóvizsga idejéről és a vele kapcsolatos tudnivalókról a tanulók szüleit értesíteni kell.


Pedagógiai Program

52

Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, és azt igazolni nem tudja, vagy a

javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja.

Igazolt távollét esetén új időpontot kell biztosítani a vizsgázónak.

A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató vagy megbízottja,

tagjai a kérdező tanár és még egy, lehetőleg azonos vagy rokon szakos tanár.

IX. FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL HELYI SZABÁLYAI

Intézményünkbe felvételt/ átvételt csak a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat által kiállított

szakértői vélemény alapján nyerhet az a gyermek, akinél a sajátos nevelési igényt

megállapították.

Intézményünk az Alapító Okiratban megjelölt fogyatékossággal rendelkező gyermekeket

veheti fel.

A felvételi eljárás első lépéseként az intézményvezető befogadó nyilatkozattal tájékoztatja az

érintett Szakszolgálatot, hogy a gyermeket fel tudja venni az intézménybe.

Érvényes szakértői vélemény megszületésekor létesíthet az intézmény a gyermekkel

jogviszonyt.

A szakértő véleményben intézményünknek kell a kijelölt intézménynek lennie.

Az adott évben tanköteles korba lépő sajátos nevelési igényű gyermeket a szülő a szakértői

bizottság véleményében vagy a kormányhivatal jogerős határozatában megjelölt időpontig

köteles beíratni a kijelölt iskolába, illetve az óvodás korú gyermeket óvodába.

Az általános iskola első évfolyamára, illetve az óvodába történő beiratkozáskor be kell

mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi

azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges

fejlettség elérését tanúsító igazolást, szakértői véleményt.

Az intézmény vezetője köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a

döntést megalapozó indokolással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel

esetén az előző intézmény vezetőjét is.

A kötelező felvételt biztosító intézmény vezetője a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a

kijelölt intézmény a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján

értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes

kormányhivatalt, ha a gyermeket az intézménybe nem íratták be.

Az intézmény vezetője értesíti a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási

helye szerint illetékes kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy

át, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény

székhelyén van.

A gyermek átvételére a nevelési/tanítási év során bármikor lehetőség van, amennyiben a

maximális létszámhatár megengedi.


Pedagógiai Program

53

X. AZ ELSŐSEGÉLY NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS TERV

Az intézmény egyik fontos feladata a mindennapi életre való felkészítés, melyhez

hozzátartozik az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása is. Az intézmény elsődleges

célja, hogy a gyermekekkel a mindennapokban előforduló eseteket és az adott helyzetekben

való megfelelő cselekvést ismertesse.

Cél:

az életmentésnek, a további károsodás megelőzésének és a gyógyulási folyamat

elősegítésének megismerése,

baleset megelőzésére nevelés

a gyermekek ismerjék fel a baleset megelőzés fontosságát,

ismerjék fel a vészhelyzeteket

tudják egyes sérülések élettani hátterét, következményeit

sajátítsák el az alapvető segélynyújtási módokat

ismerjék a balesetek típusát,

fejlődjenek készségeik a probléma felismerés, a gyors és szakszerű cselekvés terén

fejlődjön együttérzésük a bajbajutottakkal szemben

veszélyhelyzetben segélykérés elsajátítása

Módszerek:

elméleti oktatás gyakorlattal megerősítve

szituációs gyakorlatok alkalmazása

oktatófilmek vetítése és feldolgozása

szakemberek előadása

Elsősegélynyújtás témakörei:

- Általában az elsősegélynyújtásról

o azonnali teendők

o segélykérés

o elsősegély

- Sérülések

o sebzések fajtái

o kötözések fajtái

o sebellátás (vérzéscsillapítás, kötözés)

- Eszméletlenség

- Újraélesztés

o légúti idegentest eltávolítása

o keringés vizsgálata

o alapszintű újraélesztés

- Belgyógyászati balesetek

o hőártalmak

o elektrotrauma

o vízbefulladás

- Általában a mérgezésről


Pedagógiai Program

54

A nevelési-oktatási intézményekben

a) olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos

szokások, magatartási formák kialakítására,

b) a tanórai és az egyéb foglalkozások során a nevelési-oktatási intézmény sajátosságaira

figyelemmel ki kell alakítani a gyerekekben a biztonságos intézményi környezet

megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti

közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés

témakörében,

c) fejleszteni kell a gyermek, a tanuló biztonságra törekvő viselkedését.

Veszélyhelyzetek tudatosítása:

óvodai foglalkozások alatt

óraközi szünetek,

testnevelés óra,

technika óra,

óvodai és iskolai sportversenyek

ünnepségek során.

XI. OKTATÁSSZERVEZÉS

1. A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció és rehabilitáció

A habilitáció az az eljárás (képességfejlesztés, eszközzel való ellátás), amelynek célja

az hiányzó vagy sérült képességek pótlása. A rehabilitáció a megmaradt képességek

fejlesztésén alapul, a habilitáció más eszközökkel az eredeti funkció pótlását jelenti. Célja,

hogy az óvodai és iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a fogyatékosságból eredő

szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális érést. A fejlesztés alapja a

pedagógiai diagnózis.

A rehabilitációs foglalkozás célja:

- meglévő képességekre építés

- eredményes személyiségfejlesztés

- képességek, készségek terápiás fejlesztése

- az érzékelés, észlelés

- figyelem

- emlékezet

- koncentráció

- grafomotoros ügyesség

- vizuomotoros koordináció fejlesztése

- logopédia

- művészeti foglalkozások során

a./ a dráma

b./ zene

c./ tánc

d./ ábrázolás személyiségformáló erejének kihasználása


Pedagógiai Program

55

- mozgásállapot javítása

- pszichés funkciók

- mozgásállapot javítása /úszás, gyógytorna, konduktív torna/

- kézműves technikák

- önkiszolgálás, önállóság

2. Utazó gyógypedagógusok- szomatopedagógiai ellátás

Újpest integráló intézményeiben: óvodákban, iskolákban integráltan nevelkedő

mozgáskorlátozott gyermekek habilitációs-rehabilitációs ellátása

a fejlesztés, az egyéni, ill. kiscsoportos fejlesztési tervek a Fővárosi Pedagógiai

Szakszolgálat, Mozgásvizsgáló, Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató

és Gondozó Tagintézménye szakértői véleménye alapján készülnek a nevelési

év/tanév elején szeptember hónapban

vizsgálat:

év elején anamnézis, mozgásvizsgálat és a szakértői vélemény alapján jelen

állapot készül

félévkor, illetve év végén újra sor kerül a mozgáskorlátozott gyermekek

vizsgálatára, felmérve ezzel a változásokat, melyek új utakat jelölhetnek ki a

terápiás folyamatban

értékelés:

írásban év elején (jelen állapot), félévkor és év végén (szöveges értékelés)

szülők, befogadó intézmények pedagógusainak tájékoztatása: év elején,

félévkor, év végén, ill. megbeszélés alapján

a szülők a fejlesztésről folyamatosan kapnak tájékoztatást (fogadó órák

biztosítása heti 1 alkalommal az intézményben, ill. egyéni megbeszélés

alapján)

értékelés módja:

óvodában:foglalkozások végén matrica, nyomda, stb. gyűjtése

iskolában: egyéb motivációk segítségével: pl. plusz egy játék a foglalkozás

végén, rövid séta a gyermek által kért helyre stb.

a foglalkozások fajtái:

mozgásnevelés foglalkozások (egyéni vagy kiscsoportos formában)

nagymozgás

finommotorika

önkiszolgálási tevékenységek (segítése, kialakítása, gyakoroltatása)

ergoterápia (főként iskolás korban)

kognitív képességek fejlesztése (egyéni vagy kiscsoportos formában)

a fejlesztés elvei:

korrekció és kompenzáció elve

sérülésspecifikus

egyéni (a fejlesztési célok és feladatok a mozgáskorlátozott gyermekek egyéni

fejlettségi szintjéhez, egyéni sajátosságaihoz alkalmazkodnak, azokra épülnek)


Pedagógiai Program

56

a komplexitás (magába foglalja a mozgásfejlesztés, kommunikáció, kognitív

fejlesztés, személyiségfejlesztés együttes, egymást erősítő és kiegészítő

alkalmazását)

a szomatopedagógus feladatai, kapcsolattartás:

vizsgálat és annak eredményeire alapozva fejlesztési terv készítése

foglalkozások tartása

folyamatos kapcsolattartás a befogadó intézmények pedagógusaival, a

pedagógiai munkát segítőkkel (asszisztens, dajka)

esetenként ergoterapeuta, szakorvos együttműködésére is szükség van

tanácsadás

akadálymentes környezet kialakítása a befogadó intézményekben

sportolási lehetőségek kiválasztása

továbbtanulás, pályaválasztás

szakorvosi vizsgálatra való küldés, segédeszköz választása

játék/tanulás közbeni ajánlott testhelyzetek megbeszélése, bemutatása

(lábtartók, kivágott asztal stb. alkalmazása)

önkiszolgálási tevékenységek során a helyes mozdulatok bemutatása,

megtanítása a befogadó intézmények pedagógusai, pedagógiai munkát

segítők (asszisztens, dajka) számára

kirándulások, séták alkalmával kíséret biztosítása

foglalkozásokon/órákon kiemelt célok, feladatok:

I. mozgásnevelés

szenzomotoros ismeretszerzés biztosítása- vesztibuláris rendszer fejlesztése

saját testükről szerzett ismeretek homályosak, testsémájuk fejletlen lehet- a

helyes mozgásminták kialakítása

testtudat, testérzékelés, helyzetérzékelés kialakítása, fejlesztése

mozgásérzékelés, izomtudat kialakítása, fejlesztése

mozgásigény felkeltése, kielégítése, mozgáskészség fejlesztése

hely- és helyzetváltoztatás képessége, mozdulatainak kialakítása

helyes testtartás kialakítása

izomerő fejlesztése

a két testfél együttmozgásának kialakítása

mozgáskoordináció, egyensúly fejlesztése

megkésett mozgásfejlődés, kóros mozgások kialakulásának korrekciója

kiesett funkciók helyettesítése, kompenzáló technikák tanítása

II. finommotorika

kézügyesség fejlesztése

kéz és az ujjak ügyesítése, mozgékonyságának fokozása, fejlesztése

praktikus kézmozgások kialakítása

szem- kéz, kéz- kéz koordináció fejlesztése, ujjak koordinált mozgásainak

kialakítása, fejlesztése

óvodai ábrázolás végső célja az írás előkészítése az iskolában


Pedagógiai Program

57

eszközhasználat (kézműves technikák, eszközök használatának

megtanítása)

végtagredukció esetén: segédeszközzel való ellátás, használatának

megtanítása

III. iskolára való előkészítés

kognitív funkciók fejlesztése

érzékelés, észlelés fejlesztése (szenzoros integráció)

testtel kapcsolatos észleletek, tapasztalatok integrálása

környező világ tevékeny megismerése, tapasztalatszerzés cselekedtetéssel

Elvek, melyeket fontosnak tartunk:

önállóságra nevelés

a pozitív megerősítés, önbizalom fejlesztése

szeretetteljes, motiváló légkör

játékosság, szemléletesség

ingergazdag környezet, mozgásos tapasztalatszerzés biztosítása

fontos, hogy megtaláljuk az optimális arányokat: mennyit kell segíteni és

mennyire kell, hogy önálló legyen a gyermek

az integráltan nevelkedő mozgáskorlátozott gyermekekre is ugyanazok a

szabályok, szokásrendek vonatkoznak, mint az épekre- ezek

megismertetése, gyakoroltatása, az ezekben való segítségnyújtás (mennyi

várható el, mennyit tud önállóan megcsinálni)

3. Utazó gyógypedagógusok- pervazív fejlődési zavarral élő tanulók/gyermekek ellátása

Újpest integráló intézményeiben – óvodáiban, általános iskoláiban és középiskoláiban

– integráltan nevelkedő pervazív fejlődési zavarral élő gyermekek/tanulók habilitációs,

rehabilitációs ellátása

Az egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztési tervek a területileg illetékes Fővárosi

Pedagógiai Szakszolgálat szakértői véleménye alapján készülnek a tanév/ nevelési év

elején

Képességek/készségek mérése:

A mérés eredménye irányadó az egyéni fejlesztési terv összeállításában, a fejlesztési

területek kiválasztásában, az egyéni eszközök és stratégiák meghatározásában és

abban, hogy a fejlesztési célok fontossági sorrendjét a szülőkkel egyeztetve

megállapíthassa a gyógypedagógus.

o anamnézis

o megfigyelés óvodai foglalkozáson/ tanórán valamint szabad játék, szabadidős

tevékenység közben


Pedagógiai Program

58

o tanév/nevelési év elején az utazó gyógypedagógusok által összeállított

egységes komplex felmérést végzünk

o a nem vagy alig beszélő gyermekek komplex felmérését vizualizált módon

végezzük

értékelés:

o Félévkor és tanév/nevelési év végén szöveges értékelést készítünk

o Az általános iskolákban, középiskolákban pervazív fejlődési zavarral élő

tanulók pedagógusainak javasoljuk, hogy az érdemjegyek mellett, melyek

elsősorban a tananyagban való előrehaladásról szolgálnak tájékoztatásul fontos,

hogy a tanuló konkrét, azonnali és folyamatos visszajelzést kapjon

teljesítményéről, viselkedéséről. A visszajelzés lehetőleg pozitív tartalmú

legyen, fogalmazódjon meg a tanuló számára, hogy miként lehetne sikeresebb

o Szülők, befogadó intézmények pedagógusainak tájékoztatása: év elején,


o A szülőkkel szükséges a gyermek fejlődése érdekében a szoros kapcsolattartás.

A gyermek fejlesztésről, fejlődéséről folyamatosan kapnak tájékoztatást (fogadó

órák biztosítása heti 1 alkalommal az intézményben, ill. egyéni megbeszélés

alapján)

jutalmazás módja:

Egyénre szabott motivációs rendszert kell kialakítani. A gyermek/ tanuló motivációs

szintjéhez igazodó jutalmazási rendszert alakítunk ki. Jutalomnak azt tekinthetjük, ami

a gyermek számára örömforrás (ez lehet nagyon egyedi, szokatlan, az ételektől, a

tárgyaktól a szociális megerősítésig). A jutalmazás kezdetben azonnali, majd

késleltetett. Törekedni kell arra, hogy a tevékenység önmagában jutalomértékűvé

váljon, hogy fokozatosan el lehessen hagyni a külső jutalmakat.

a foglalkozások főbb fejlesztési területei:

o elemi pszichoszomatikus funkciók fejlesztése

o kommunikációs képességek fejlesztése

o szociális képességek fejlesztése

o kognitív képességek fejlesztése (egyéni vagy kiscsoportos formában)

o nagymozgások és finommotorika fejlesztése


o korrekció és kompenzáció elve

o sérülésspecifikus

o protetikus, strukturált környezet kialakítása

o speciális megközelítés a tanításban

o egyéni (a fejlesztési célok és feladatok a pervazív fejlődési zavarral élő

gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez, egyéni sajátosságaihoz

alkalmazkodnak, azokra épülnek), a foglalkozások személyre szóló feladatokkal

valósulnak meg


Pedagógiai Program

59

o a komplexitás (magába foglalja az elemi pszichoszomatikus funkciók, a

kommunikáció, a szociális képességek, a kognitív fejlesztés együttes, egymást

erősítő és kiegészítő alkalmazását)

o a gyógypedagógusnak minden esetben figyelembe kell vennie a pervazív

fejlődési zavarral élő gyermeket nevelő család szempontjait, céljait és a lehető

legnagyobb együttműködésre kell törekednie

o szakaszosság

o megszilárdítás

o pozitívumok figyelembevétele

o támogatás

kiemelt célok, feladatok a foglalkozásokon:

o a deviáns fejlődésmenetből következő zavaró vagy veszélyes viselkedésformák

megelőzése és kezelése

o az esetlegesen előforduló repetitív szokások, mozgások kontrollálásához

stratégiák kialakítás, tanítása

o hipo- és hiperszenzibilitás enyhítése, kezelése

o a sérülésből következő fejlődési hiányok, elmaradások kompenzálása a

következő területeken: elemi pszichoszomatikus funkciók, szociális készségek,

kommunikáció, kognitív készségek, nagymozgások és finommotorika

o a sérülésből adódó szükségletekhez adaptált környezet megteremtése

(protetikus, stukturált környezet)

o bejósolhatóság, átláthatóság

o a gyermek alkalmazkodását segítő viselkedésformák kialakítása

o fizikai közelség elfogadása

o motiváció

o önállóság, önkiszolgálási képesség fejlesztése

o szabadidős készségek fejlesztése

o a többi ember mentális állapotainak megértése

o az érzelmek azonosítása, megértése

o az elsajátított ismeretek, készségek bővítése, szinten tartása, általánosítása

o az oktatás-nevelés során támaszkodni kell a meglévő ép, esetleg kiemelkedő

képességekre, speciális érdeklődésre, melyek különösen fontosak lehetnek a

pályaorientáció szempontjából

o

a pervazív fejlődési zavarral élő gyermekek/ tanulók speciális eszközei

o Protetikus környezet

A jól érthető, kiszámítható környezet elemei:

1. A tér strukturálása

2. Napirend

3. Tevékenységszervezés

4. Egyéb vizuális segítségek

5. A nyelv egyszerűsítése


Pedagógiai Program

60

o A PECS (Picture Exchange Communication System)- Kártyacserés

kommunikáció

o Énkönyv

o Napló

o Szociális történetek

o Rajzolt, írott viselkedési szabályok

o Dobozban szervezett feladatok (kódos munka)

tanácsadás

protektív, strukturált környezet kialakításának segítése a befogadó

intézményekben

augmentatív, alternatív kommunikációs eszközök bemutatása,

használatuknak megtanítása a befogadó intézmények pedagógusai,

pedagógiai munkát segítők (asszisztens, dajka) számára

Szükség szerint egyszerű/ tőmondatokra alapozó verbális

kommunikáció alkalmazása

A gyermek/ tanuló motivációs szintjéhez igazodó jutalmazási rendszer

kialakítása

A pedagógusoknak, pedagógiai munkát segítő személyeknek, szülőknek

továbbképzési lehetőségek, tanfolyamok, segítő csoportok,

szülőklubok, testvérsegítő klubok, honlapok, szakkönyvek ajánlása

A pervazív fejlődési zavarral élő gyermek/tanuló számára érdeklődési

körének megfelelő hobbi, csoport, klub… ajánlása

továbbtanulás, pályaválasztás

4 Az integrált beszédfogyatékos gyermek/tanuló habilitációs-rehabilitációs ellátása

4.1. A beszédfogyatékos gyermek/tanuló

Beszédfogyatékos az a gyermek/tanuló, aki

- a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése,

- fejlődési eredetű vagy szerzett zavara

- életkorától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkozó tüneti sajátosságai,

- valamint a verbális tanulási folyamatok atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi

beilleszkedés szempontjából veszélyeztetett.

A beszédfogyatékosság együtt járhat

- a nyelven kívüli kognitív képességek

- és a viselkedésszerveződés zavaraival, azok maradványtüneteivel;

- valamint tanköteles korban az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén kialakuló

verbális tanulási zavarral.

A beszédfogyatékosság sokféle változatban fordulhat elő

- az enyhe alaki eltérésektől az értehetetlen beszédig,


Pedagógiai Program

61

- az észlelési, feldolgozási elmaradásoktól a súlyos, több területre kiterjedő tanulási

zavarig

- a súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs zavarok következtében

különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki

- mindezen tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak.

4.2. A beszédfogyatékos gyermek/tanuló ellátása

Beszédfogyatékos az a gyermek/tanuló, akit

- a szakértői bizottság (Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Beszédvizsgáló

Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye)

- a sajátos nevelési igény megállapítása céljából

- diagnosztikus protokollra épülő

- komplex állapotfelmérés alapján annak minősít.

A beszédfogyatékos gyermek/tanuló folyamatos gyógypedagógiai/logopédiai ellátása

- egyéni fejlesztési terv alapján,

- komplex fejlesztést szolgáló foglalkozások formájában,

- az egyéni képességekhez igazodó tevékenységrendszer keretében történik,

- a terápia tartalma a beszéd- és nyelvi teljesítmény jellegétől függ.

A beszéd- és nyelvi teljesítmény jellege szerinti csoportosítás:

a) nyelvfejlődési zavar (beszédgyengeség a receptív, expresszív, kevert típusú diszfázia,

ill. ezek maradványtüneteiként

b) orrhangzós beszéd (nyílt és zárt forma)

c) a folyamatos beszéd zavarai (dadogás, hadarás)

d) logofóbia (a mutizmus különböző fajtái)

e) diszfónia

f) centrális eredetű szerzett beszédzavarok (centrális pöszeség, gyermekkori afázia,

diszartria)

g) a verbális tanulási zavar együttjárása az olvasás/írás/helyesírás/számolás területén

megmutatkozó problémákkal, illetve ezek halmozott előfordulása

A beszédfogyatékosok fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében

elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő

nevelésnek/oktatásnak a sajátos nevelési igényűek számára biztosítandó személyi és tárgyi

feltételekkel rendelkező többségi óvodákban/iskolákban. Ez biztosíthatja a

gyermekek/tanulók számára a felfelé nivellálódást segítő pedagógiai környezetet.

Aktuális állapot felmérése:

- konzultáció a befogadó intézmény integráló pedagógusaival

- megfigyelés óvodai foglalkozáson/tanórán, valamint szabad játék, szabadidős


- nevelési év/tanév elején és végén komplex felmérés az utazó logopédusok által

Értékelés:

- félévkor és nevelési év/tanév végén szöveges értékeléssel

- félévkor és nevelési év/tanév végén írásos minősítéssel a logopédiai munkanapló

egyéni fejlődési lapjain

A minősítés kategóriái:


Pedagógiai Program

62

o Tünetmentes

o Lényegesen javult

o Részben javult

o Keveset javult

o Nem javult

o Nem minősíthető

o Kimaradt

- A nevelési év/tanév folyamán a gyermek/tanuló szóbeli értékelése folyamatos

Logopédiai terápiák típusai:

- megkésett és akadályozott beszédfejlődés terápia

- mutizmus terápia

- pöszeség terápia

- orrhangzósság terápia

- hadarás terápia

- dadogás terápia

- nyelvlökéses nyelés terápia

- diszfónia terápia

- afázia terápia

- diszfázia terápia

- diszartria terápia

- diszlexia prevenció

- diszlexia reedukáció

- diszgráfia reedukáció

- diszortográfia reedukáció

- diszkalkulia reedukáció

- komplex logopédiai terápia

4.3 Fejlesztés elvei:

- korrekció és kompenzáció elve

- sérülésspecifikus

- egyéni (a fejlesztési célok és feladatok a beszédfogyatékossággal küzdő

gyermekek/tanulók egyéni fejlettségi szintjéhez, egyéni sajátosságaihoz

alkalmazkodnak, azokra épülnek)

- komplexitás (magába foglalja a beszéd és a nyelv, kommunikáció, mozgásfejlesztés,

kognitív fejlesztés, személyiségfejlesztés együttes, egymást erősítő és kiegészítő

alkalmazását)

4.4 Kiemelt célok, feladatok:

- pozitív megerősítés, önbizalom-fejlesztés

- szeretetteljes légkör

- játékosság, szemléletesség

- differenciálás a meglévő képességekre épülve

- tudatos módszerválasztás, folyamatkövetés

- sokoldalú percepciós fejlesztés

- egyénre szabott motivációk

- egyéni tanulási stratégiák feltárása, egyénre szabott ismeretelsajátítási módszerek

megismertetése


Pedagógiai Program

63

- a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatásának figyelembe vétele

4.5 A logopédus feladatai:

- a szakértői véleményre és a felmérés eredményeire alapozva egyéni fejlesztési terv

készítése,

- terápiás foglalkozások tartása,

- szakmai munkát rögzítő dokumentáció vezetése (munkanapló, betétívek)

- logopédiai vélemény készítése a befogadó intézmény kérésére a szakértői bizottsági

kontrollvizsgálathoz

- esetenként javaslattétele szakorvosi vizsgálatra

- tanácsadás pedagógusoknak, szülőknek (konzultáció, fogadóóra, nyíltóra, szülői

értekezlet alkalmával)

- beiskolázással, továbbtanulással, pályaválasztással kapcsolatos segítségnyújtás

- kapcsolattartás:

o az integráló intézmény vezetőjével, pedagógusaival

o a szülőkkel

o a gyermeket további terápiában részesítő szakemberekkel

o szakértői bizottsággal, szakorvosokkal

5. Utazó gyógypedagógusok- egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek/tanulók

ellátása

Újpest befogadó intézményeiben: óvodáiban, iskoláiban integráltan nevelkedő egyéb

pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek/tanulók habilitációs, rehabilitációs

ellátása, alapképességek fejlesztése

Az egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztési tervek a területileg illetékes Pedagógiai

Szakszolgálat Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Bizottságok

szakértői véleménye alapján készülnek a tanév/ nevelési év elején

mérés:

o anamnézis

o megfigyelés óvodai foglalkozáson/ tanórán valamint szabad játék, szabadidős


o tanév/nevelési év elején az utazó gyógypedagógusok által összeállított egységes

komplex felmérést végzünk

értékelés:

o Félévkor és tanév/nevelési év végén szöveges értékelést készítünk

o Szülők, befogadó intézmények pedagógusainak tájékoztatása: év elején,


o A gyermek fejlesztésről, fejlődéséről folyamatosan kapnak tájékoztatást (fogadó

órák biztosítása heti 1 alkalommal az intézményben, ill. egyéni megbeszélés

alapján)


o korrekció és kompenzáció

o sérülésspecifikus


Pedagógiai Program

64

o egyéni (a fejlesztési célok és feladatok az egyéb pszichés fejlődési zavarral élő

gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez, egyéni sajátosságaihoz

alkalmazkodnak, azokra épülnek), a foglalkozások személyre szóló feladatokkal

valósulnak meg

o komplexitás

o fejlődés

o fokozatosság

o megszilárdítás

o a pozitív énkép és önértékelés kialakítása

A fejlesztés

egyéni/csoportos fejlesztési terv alapján történik a befogadó intézményekben

rehabilitációs célú órakeretben zajlik

a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességeket Vizsgáló és

Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján történik

a különböző részképesség zavarok (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia, ….) sérülés

specifikus módszerekkel való fejlesztése, kezelése

A fejlesztés főbb területei

nagymozgás és finommotorika

érzékelés-észlelési funkciók

testséma kialakítása

orientációk

kommunikáció

szociabilitás

kognitív képességek

általános tájékozottság

a külvilág tevékeny megismerése

Az általános iskola felső tagozatán – a nevelőtestület döntése alapján – a habilitációs,

rehabilitációs tanórai foglalkozások legfeljebb ötven százaléka a sajátos nevelési igényű

tanulók tehetséggondozására, a tantárgyi követelmények eredményes teljesítését szolgáló

felzárkóztatásra is fordítható. A nevelőtestület az erre irányuló döntését félévenként köteles

felülvizsgálni, és a tanuló fejlődésének ismeretében megerősíteni vagy módosítani.

6. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenység

Tanulási nehézségekkel, sérült személyiséggel, esetleg testi rendellenességgel küzdő

tanulóinknak ép társaiknál is nagyobb szükségük van olyan tevékenységek gyakorlására,

melyre fogékonyak, amely iránt érdeklődnek, és amelynek eredményei kiváltják környezetük

elismerését.

Sajátos nevelést igénylő tanulóink esetében a tehetség az osztályszintnél magasabb kvalitást

jelez.

Az osztályfőnök jelzi a szülő felé a tehetséggondozás lehetőségeit iskolánkban.

Szinterei intézményünkben: a szakkörökön, tantárgyi versenyeken, kulturális versenyeken,

sportrendezvényeken, -versenyeken, kiállításokon való részvétel.


Pedagógiai Program

65

Intézményünkben néhány szakkör működik, amely a verbális, vizuális, manuális, mozgásos

területeket érintve lehetőséget nyújt jobbképességű tanulóink tovább fejlesztésére, illetve a

valódi tehetség gondozására. A szakköri munka segíti tanulóink helyes pályaorientációját is.

A gyermekek kiválasztását és a megfelelő szakkörre, versenyre irányítását a szülők

egyetértésével az osztálytanítók, szakkörvezetők együttműködve végzik.

Szakköreinkben kevésbé tehetséges, de nagyon érdeklődő gyermekek is részt vehetnek a

szülő kérésére is.

Versenyeink:

házi kulturális verseny,

szavaló verseny,

tantárgyi vetélkedők,

prózamondó verseny,

sportverseny,

Képességfejlesztésre és tehetséggondozásra a szakkörön kívül a tanórák is lehetőséget adnak s

a napközi is; sport, kulturális és technikai foglalkozások keretében. Az iskola minden

szakköre szaktanteremben működik. Működtetéséhez a megfelelő eszközökkel rendelkezik,

illetve folyamatosan fejleszti eszköztárát

7. Szakkörök szervezésének elvei

A szakkörben a gyermekek olyan nevelő fejlesztő folyamat aktív részévé válhatnak, amely

közösségben végzett munkával, egyéni képességeik felismerését, kibontakoztatását segíti, és

alkalmat nyújt a kipróbálásra, a gyakorlásra.

A szakkörök szervezésének célja:

a szabadidő tervszerű, céltudatos, szervezett és hasznos eltöltése

érdeklődési körbefolyásolása,

saját önképzésük és önnevelésük iránti igény kialakítása,

ép képességek továbbfejlesztése, sérült képességek kompenzálása

pályaorientáció

egyéni differenciált fejlesztés

A szakkörök funkciója, feladata

a különbözően tehetséges gyerekek tényleges egyéni képességeinek felismerése,

fejlesztése

az egyéniség szabad kibontakoztatásához teremt lehetőséget

olyan lehetőségek biztosítása a tanulók számára, amelyek tanórai keretben nem

teremthetők meg

egyéniségük kiteljesítése az alkotó munka során

személyiségfejlesztés

a közösségi nevelés hatásrendszerének erősítése

önművelődési igény fejlesztése

a sikerélmény nyújtása gyermeki ötletek érvényesítése

a szakköri tevékenység hatására a kapcsolódó tantárgyak megkedveltetése


Pedagógiai Program

66

A szakkörökre jelentkezés tanév elején történik, a szülő aláírásával beleegyezik abba, hogy

gyermeke szakkörre járjon, és tanév végéig a szakkörök foglalkozásain kötelezően

megjelenik.

8. Alkalmazott pedagógiai módszerek

8.1. PROJEKTOKTATÁS

A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák

megoldása köré csoportosítja.

Projektmódszer:

Sajátos tanulási egység, technika, a megismerés fő forrásává az önálló és csoportos

tapasztalást teszi.

A tanulók egy-egy problémának a lehető legtöbb összefüggését és kapcsolódási

pontját is felfedjék.

A passzív befogadó és feldolgozó magatartás helyett, a saját meglévő képességek,

viselkedésformák kipróbálására, és újak kialakítása.

A projektmódszer fő értéke a munkafolyamat: a gondolkodási folyamat, a gyakorlati

tevékenységek megvalósítása során szerzett tapasztalatok, élmények szellemi és

érzelmi hatása.

A pedagógiai projekt jellemzői:

Mindig alkotó jellegű megismerési- cselekvési egység.

Valóságos” (tárgyi vagy szellemi) produktum létrehozásának folyamata”

Mindig komplex.

A tanárok és diákok partneri együttműködése.

A differenciálás eszköze.

A projektmódszerrel fejleszthető kompetenciák:

Szervezett, minőségi tudás.

Szocializáció, másokkal való együttműködés, konfliktuskezelés.

Tervezés, munkaszervezés, időbeosztás.

Esztétikai érzék fejlődése a különböző produktumok előállításakor.

Nyitottság a világ dolgai iránt.

Különböző ismeretforrások megkeresése, a kapott információk kezelése, adott

szempont szerinti válogatása, felhasználása (internet, könyvtár, folyóiratok, tévé, rádió

kritikai gondolkozás.

Értő olvasás fejlődése.

Előzetes tudás elemeinek felszínre hozása, mozgósítása.

Tanulási technikák fejlődése, élethosszig tartó tanulás elősegítése.

Az ismeretek különböző helyzetekben való használata, alkalmazható tudás

létrejöttének elősegítése.

Problémaérzékenység,

Kreativitás, az alkotókedv fejlődése.

Kommunikációs kompetencia fejlődése.

Vitakultúra elsajátítása, mások véleményének meghallgatása, tiszteletben tartása.


Pedagógiai Program

67

Felelősségvállalás saját maga és társai iránt.

Intézményünkben alkalmazott projektfajták:

Iskolai szinten év elején a munkaközösségek meghatároznak egy témát. Évente 2

projektet hirdetünk meg, mely projektben az egész iskola részt vesz.

Osztályszinten tananyaghoz, műveltségi területekhez kapcsolódó projektek

feldolgozása történik. Ez kiscsoportos, osztályközösségi munka.

Középtávú 1-2 hétig tartó, projekteket hirdetünk meg, melyeket egy projektnyitóval kezdünk

és befejezése egy közös projektzáró. A hagyományos órakeretet nem változtatja meg, az

osztályok, csoportok külön tervezik meg, hajtják végre a meghirdetett projektfeladatokat.

A tervezés szakaszai:

témaválasztás,

tervkészítés,

adatgyűjtés,

a téma feldolgozása,

a termék, produktum összeállítása,

a termék, produktum bemutatása

(portfolió),

a projekt értékelése.

Az adott módszer, téma kiválasztásánál mérlegelnünk kell

az oktatás tartalmát

a nevelési célt

az életkori sajátosságokat (fejlődés-lélektani szempontból)

a tantárgy sajátosságait

az adott tanulói csoport fejlettségi szintjét

az iskola technikai lehetőségeit

A projektzárók produktumai:

Tárgy, modell, játék

Írásmű, album, újság, kötet

Színpadi előadás, videofelvétel, kiállítás

Rendezvény, kirándulás

A projektek értékelésének szintjei

tanári kérdőív

tanulói kérdőív

a tapasztalatok közös megbeszélése pedagógus és tanulók közt osztályszinten.

8.2.TÉMA NAP

Komplex tanulásszervezési forma. Lényege, hogy az adott tanítási napo(ko)n minden

foglalkozás valamely választott téma köré épül.

Legfontosabb jellemzője a sokszínűség, változatosság, diverzitás.

Alapélménye (mind a tanulók, mind a pedagógusok és bevont szülők, illetve más

felnőtt résztvevők számára) az, hogy a világ kimeríthetetlenül gazdag és sokféle.


Pedagógiai Program

68

Rávilágít, hogy minden mindennel összefügg.

Választani lehet! Saját „órarend”.

A témanap(ok)nak nem kritériuma a produktum. Lehet ugyanakkor záró – esemény pl.

egy kiállítás a nap(ok) folyamán elkészített, összegyűjtött anyagokból, megírt

versekből, színdarabból stb., de a résztevékenységeket nem a leendő kiállítás

elkészítésének rendeljük alá, hanem annak a célnak, hogy az adott témát minél több

oldalról járjuk körül, s minél jobban fölfedezzük a világ sokszínűségét.

8.3 TÉMA HÉT

Ugyanolyan, mint a témanap, de az egész hét minden foglalkozása az adott téma köré

épül.

8.4 KOOPERATÍV TANULÁSSZERVEZÉS

Több tanuló közösen végzett tevékenysége, amely során szoros kölcsönhatásban vannak

egymással. Nemcsak a tanulás tananyaga a cél, hanem szociális folyamatok elsajátítása is. A

közös munkával a gyerekeknek a személyiségfejlődés területén is lehetőségük van a

haladásra, miközben az ismeretszerzésben is előbbre jutnak céljaik felé.

A kooperatív tanulás hatására

nő a gyerekek tanulási motivációja,

csökken a szorongásuk,

erősödik pozitív beállítottságuk az iskolával, tanulással kapcsolatban,

javul a tanulási teljesítményük

segíti a problémamegoldó, kreatív gondolkodásuk fejlődését,

gyakorolják az egymás iránti toleranciát, egymás megértését, a közös munkát

A kooperatív technika alkalmazásának szempontjai:

megfelelő csoportalkotás (leginkább heterogén csoportok)

a csoportokon belül a megfelelő feladat elosztás

a pedagógus alapos előkészületét igényli

a tanuló aktív tevékenységére épül

a tanterem megfelelő elrendezése

osztálycél kitűzése, együttműködési szándék megteremtése

a feladatok alkalmazkodjanak a tanulók életkorához, képességeihez, ne legyenek

nehezek, de késztessék a gyerekeket problémamegoldásra, logikus, kitartó, közös

gondolkodásra.

mindig értékeléssel zárul: egyén és csoport munkája


Pedagógiai Program

69

XII. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

1. Egészségnevelés a tanórákon

Az egészségnevelés jellegéből adódóan nem köthető szorosan egyik tantárgyhoz, vagy

műveltségi területhez sem. Ez olyan követelmény, melynek szemléletével át kell hatnia a

nevelési, oktatási intézmény valamennyi foglalkozását, tanórai és tanórán kívüli

tevékenységét.

mindennapos testnevelés

környezetismeret

rajz és vizuális kultúra

technika, életviteli ismeretek

természetismeret

drámapedagógia

osztályfőnöki óra

napközis foglalkozások

reggeli körbeszélgetések

A mindennapos testnevelés biztosítása a gyermekek kötelező foglalkozásainak

megszervezésével történik, heti 5 tanórával.

Évente egy alkalommal – tavasszal – mérjük a tanulók fizikai állapotát.

A testnevelést tanítók a mindennapos munka során alkalmazzák a tartásjavító gyakorlatokat.

Egyes gyermekek egészségi állapotuk miatt könnyített testnevelésben vehetnek részt.

Szakorvosi beutalással gyógytestnevelésben részesülnek a rászoruló tanulók.

A foglalkozások és a tanórák keretén belül kötelező és rendszeres témaként jelenik meg a testi

–lelki egészség megőrzésére nevelés, melyet a tanmenetben terveznek meg a pedagógusok a

gyermekek életkorának megfelelően.

Minden évben külső szakembert (orvos, védőnő, egészségszervező) kérünk fel előadás

tartására.

2. Egészségnevelés a foglalkozások és tanórákon kívül

Mentálhigiéné

Feladatok:

- törekszünk a munkavégzéshez ideális légkör megteremtésére

- megteszünk mindent annak érdekében, hogy nevelésünk a gyermeki

személyiség egészére irányuljon

- oktató- nevelő munkánk során figyelembe vesszük az egyéni képességeket.

- egészségre káros szokások megelőzésére stratégia kidolgozása

Formák:

- esetmegbeszélő körök szervezése

- könyvtársarok

- diák-önkormányzati programok

- szülő- és diákfórumok

- rendkívüli osztályfőnöki órák, előadások, dramatikus játékok


Pedagógiai Program

70

- egészségnevelési programok bevezetése, felhasználása

- ismertető filmek, kiállítások, vitakörök, pályázatok, egyéb programok

- együttműködés kialakítása: iskolaorvos, rendőrség

Testi fejlődés

a.) Mozgástevékenység – mozgási igényre nevelés

A testmozgás a fizikai és lelki egészséget egyaránt erősíti, éppen ezért kell biztosítanunk

gyermekeink számára a mindennapos testmozgást. Ezt szolgálják az alábbi programok:

- játékos testmozgás

- egészségfejlesztő testmozgás

- a versenyszerű, rendszeres sportolási lehetőségek bővítése

- szervezett szabadidős sporttevékenységek (sportdélután, iskolai házibajnokság,

táborok, iskolák közötti kupa küzdelmek, Kihívás Napja, kirándulások)

Intézményünk napközis terveibe is beépítjük a mozgásos tevékenységekre épülő játékos

foglalkozásokat, napközis tornát a meglévő testnevelés órák mellett.

Higiénés magatartásra nevelés

Fontos az egészség megóvása, az egészségvédelem, prevenció.

Programok:

- vetélkedők

- versenyek

- bemutatók, filmek

- segítség a serdülőkori higiéniai problémák megoldásában, beszélgető körök

keretében.

Fontosnak tartjuk a tisztaság igényének kialakítását, mely során előtérbe kerül a WC helyes

használata, (a WC leöblítése, WC papír használata, alapos kézmosás, csapok elzárása,

kéztörlés), az étkezések utáni rendszeres, helyes fogmosás, a fogkefék váltása, fogmosó

poharak tisztántartása

Egészséges táplálkozásra nevelés

Az egészséges életmód egyik feltétele az egészséges táplálkozás.

Feladatok:

- az egészséges táplálkozási szokások ismertetése életvitel, biológia és

osztályfőnöki órák keretében.

- iskolai büfé kialakításának szorgalmazása.

- az étkezési kultúra kialakítása, a meglévő kulturált étkezési szokások

megőrzése

- ételbemutatók, vetélkedők szervezése szülők bevonásával

- egészségnap szervezése

- hetente 1-2 alkalommal zöldség és gyümölcsnapok szervezése

- szakirodalom tanulmányozása

A biztonság megőrzése

Az egészséges, kiegyensúlyozott élet alapja a személyes biztonság megőrzése. A

közlekedésbiztonságra nevelés fontos része a nevelésnek.


Pedagógiai Program

71

- az elsősegélynyújtás megismertetése (életvitel, környezetismeret,

osztályfőnöki órák és szabadidős tevékenységek keretében.)

- óvodai és iskolai KRESZ,

- kockázatok, veszélyek felismerésének segítése, felelősségvállalás kialakítása,

- lehetőség szerint évi egyszeri alkalommal közlekedésbiztonsági nap

megszervezése.

Növekedés, változás, emberi szexualitás, családi életre nevelés

Fontos, hogy tanulóink életkoruknak megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek saját

testükkel és annak változásaival kapcsolatosan. Megfelelően készítsük fel a tanulókat a

szexualitás érzelmi fontosságára és a családi élet harmóniájára.

A témát feldolgozzuk:

- tanórai keretben (biológia, életvitel, osztályfőnöki órák)

- szakköri keretben (életvitel szakkör)

- tájékoztató programok, előadások szervezése iskolaorvos, védőnő bevonásával

- szülői tájékoztatás (beszélgetés) szülői értekezlet keretében.

- iskolaorvos és védőnői szolgálat

Mozgásfejlesztés

Intézményünk gyermekei között gyakori jelenség a mozgás ügyetlensége, amelyhez a

ritmus, a tempó, a dinamika zavara is járul. Ezek a problémák a harmónia nélküli,

darabos, nehézkes, koordinálatlan alapmozgásban nyilvánulnak meg.

Gyakorinak nevezhető a hiperaktivitás vagy éppen a mozgásszegénység. A gyermekek

egy részénél előfordul mozgásfogyatékosság, mely szintén szükségessé teszi a

mozgásfejlesztés előtérbe helyezését.

A mozgásos játékok, tanult mozgásformák játékos gyakorlása, egyszerű szabályok

megismertetése során a gyerekek megtanulnak egymásra odafigyelni, alkalmazkodni a

foglalkozások rendjéhez, szabályokhoz, tanulják a tornaszerek használatát.

Célok:

A gyerekek alkalmazkodjanak a foglalkozások rendjéhez, értésék az egyszerű verbális

utasításokat.

Alakuljon ki náluk a természetes mozgásigény, örömmel és szívesen mozogjanak.

Tudjanak mozgást utánozni.

Az alapmozgásokban szerezzenek jártasságot. Tanulják meg a tornaszerek, játszótéri

játékok használatát.

Tudjanak rövidebb - hosszabb ideig a felnőttre és egymásra figyelni.

Az elemi szabályokat ismerjék és tartsák be.

Erősíteni a gyermekek egészséges testi fejlődését.

Feladatok:

Megismertetni a gyermekekkel olyan gyakorlatokat, játékokat, amelyek elősegítik

szervezetük fejlődését, növelik erejüket, ellenálló képességüket, edzettségüket.

Fejleszteni a gyermekek természetes mozgását, mozgásbiztonságát.

Segíteni az összerendezett mozgások kialakulását, a célszerű, akaratlagos mozgások

kivitelezését.

Fejleszteni a gyermekek megfigyelő- és utánzókészségét, ügyességét, gyorsaságát.


Pedagógiai Program

72

Hozzájárulni a feladatok megértéséhez, azok teljesítése révén az értelmi erők

fejlesztéséhez.

Növelni a gyermekekben az összetartozás erejét, a megerősíteni a közösségi érzést.

Segíteni az egészséges életmódra való nevelés eredményességét, az egészséges életmód

szokásainak betartását.

Biztosítani, hogy a rendszeres mozgás a gyermekek számára öröm és sikerélmény forrása

legyen.

A gyakorlatok bemutatását szóbeli instrukció követi. Figyelembe vesszük, hogy a gyermekek

az együttes, szervezett mozgáshoz nincsenek hozzászokva, mozgásuk rendezetlen, az irányító

szavakat nehezen fogják fel. Ügyelünk arra, hogy az utasítás ne haladja meg a gyermekek

szókincsét, értelmi képességét. A felszólítás rövid, és a lényeget tartalmazza.

A foglalkozások megtervezésénél a játékosság szempontját érvényesítjük. Egy-egy

foglalkozásra a gyakorlatokat úgy válogatjuk össze, hogy az egész szervezetre ható, minden

oldalú fejlesztést biztosítunk. Figyelembe véve a gyermekek egyéni sajátosságait, a

mozgássérült vagy gátolt gyermek feladatát az ő képességeihez mérjük. A megfelelő időben

adott segítség fontos szerepet játszik az önbizalom, a magabiztosság fejlesztésében.

Fontos szempont a fokozatosság elvének betartása. Ez nem csak az egyszerűbbtől a

bonyolultabb, a könnyebbtől a nehezebb felé való haladásra, hanem az időtartamra is

vonatkozik.

A gyakorlatok végzését tornateremben és szabadban egyaránt végezzük. Nem csupán a

kötelező foglalkozásokon gyakoroljuk a mozgásfejlesztés anyagát, hanem egyéb (játék)

foglalkozásokon is.

3. Az egészségnevelés színterei

Intézményünkben a gyermekek testi, mozgás,- mentális,- és pszichés fejlődésének folyamatát

figyelemmel kísérjük, s ennek érdekében bizonyos időközönként szűrővizsgálat működik,

melyet az

- iskolaorvos

- védőnő

- iskolafogászat végez.

Elsődleges prevenció:

- egészséget támogató életmód megerősítése, gyakorlása

- károsító tényezők kiiktatására irányuló tevékenység

Másodlagos prevenció:

- egészséges emberek körében végzett időszakos vizsgálatok

- a még panaszt nem okozó kóros állapotok felfedezése

Ezen tevékenységek segítségével a gyerekek elsajátíthatják az egészségügyi prevenció

igénybevételének módját, a pedagógusok pedig személyes példaadással és szervező munkával

segítik a gyerekek szűrővizsgálaton való részvételét, illetve értesítik a szülőket a vizsgálatok

eredményeiről.

Az egészségnevelés egyik nagyon fontos színtere a család, ezért fektetünk hangsúlyt a szülői

házzal való együttműködésre.


Pedagógiai Program

73

Ennek követelményei:

- mindkét fél céljai megegyezzenek,

- az együttműködés rendszeres legyen,

- az együttműködés minden pedagógusra és minden családra terjedjen ki,

- a kapcsolatot az objektivitás, a türelem és a tapintat jellemezze,

- tekintettel az egyes családok közötti különbségekre, minden családot egyénileg

kell megközelíteni.

4. Prevenciós programok

a dohányzás megelőzése

alkoholfogyasztás megelőzése

drogprevenció

áldozattá válás megelőzése

bűnmegelőzés

fogyasztóvédelem

AIDS, szexualitás

konfliktusok kezelése, stressz

Az egészséges életmódra nevelés az életkori sajátosságoknak megfelelően az egyéni

fejlettségi szintet figyelembe véve történik.

5. Az egészségnevelés módszerei

- előadás, a szükséges tudásanyag, információ bevezetése

- a meggyőzés (tudatos hatás),

- eszmecsere, mely elmélyíti a tudást

- élethelyzetek megelevenítése szituációs játékok és bábjáték segítségével.

- a közös / csoportos játékok, szerepjátékok

- a beszélgetés kisebb csoportokban vagy az osztályközösségen belül,

- a beszélgetéssel és az ismeretek gyakorlati alkalmazásával egybekötött kötetlen

előadás,

- az audiovizuális technika (rádió, tv, videó) bevitele,

- a pedagógus által irányított kísérlet és kutatás,

- a természetiskolai tevékenységek,

- a séta és tanulmányi kirándulás,

- a faliújság és plakátok segítségével történő propaganda,

- a könyvek, folyóiratok, képek és nyomtatott egészségügyi szórólapok

tanulmányozása,

- az osztályon belüli, iskolai és iskolán kívüli versenyek.

- szülők bevonása az egészségnevelési programba

6. Az egészségnevelés követelményei

- a család szerepének megértése.


Pedagógiai Program

74

- a helyes viselkedés szabályainak elsajátítása, a felnőttek és a társak tisztelete.

- a jó és rossz tulajdonságok felismerése, önismeret és önuralom kialakítása.

- a közösségbeli „én-szerep” felismerése, a tolerancia, empátia és pozitív gondolkodás

kialakítása.

- a jó emberi és baráti kapcsolatok kialakítására és a problémák konfliktusmentes

megoldására való igény.

- az egészségmegőrzés alapvető feltételeinek ismerete, a helyes napirend kialakítása.

- az egészséges táplálkozás aktuális elveinek ismerete.

- a biztonságos közlekedés és az elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása.

- a káros szenvedélyek negatív hatásának felismerése.

- a testi higiénia iránti igény kialakítása.

- a rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.

- az egészséges életkörnyezetre való igény, tudni, mit tehet az ember a szűkebb / tágabb

környezetéért.

- a környezetre káros anyagok ismerete.

- a környezet egészségre káros hatásának ismerete.

- az egészségért és az egészséges környezetért folyó törekvésben való aktív részvétel

igényének kialakítása

7. Mindennapos testnevelés

A gyermek joga, hogy a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben, biztonságban és

egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő,

szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának

és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

A 2011. évi CXC. Köznevelési Törvény értelmében a 2012/13 tanévtől bevezetésre kerül

intézményünkben felmenő rendszerben 1. és 5. évfolyamon a mindennapos testnevelés.

Fontosnak gyermekeink mindennapos, folyamatos mozgáslehetőségének biztosítása.

A mindennapos testnevelés legfontosabb színterei:

Heti 5 testnevelés óra órarend szerint (naponta 1x 45 perc)

Mindennapos testnevelés az óvodában

A testnevelés célja, hogy a gyermek pszichoszomatikus fejlettségéhez igazodó, játékos

mozgástevékenysége gazdagítsa és fejlessze a gyermekek mozgásműveltségét, pótolja az

esetleges elmaradásokat.

Minden órán végzünk pszichomotoros fejlesztést, melynek területei:

- nagymozgás

- finommotorika

- egyensúly

- szem – kéz, szem – láb koordináció

- tér- és helyzetérzékelést fejlesztő gyakorlatok

- testséma fejlesztés

- a biztonságos járás fejlesztése

- mozgás és a beszédritmus integrált fejlesztése


Pedagógiai Program

75

Továbbá nevelőmunkánk során feladatunk, hogy gyermekeinkkel elsajátítassuk a korszerű,

egészséges életvitelhez szükséges ismereteket, kialakítsuk bennük ezen életmódhoz helyes

viszonyukat. Ennek érdekében sor kerül több olyan tevékenységre, mely kielégíti

gyermekeink mozgásigényét.

További testedzést biztosító területek:

gyógytestnevelés (orvosi beutaló alapján)

szakkörök (tánc szakkör)

iskolai sport kör (DSE)

napközi (mozgásos játékfoglalkozás, napközis torna bevezetése, sportdélután)

szabadidős tevékenységek (úszás lehetőségének biztosítása, kirándulások, séták,

kerékpártúrák)

versenyek (óvodai/iskolai házibajnokságok, iskolák közötti kupa küzdelmek)

kondicionáló foglalkozások (mozgásfejlesztés, tartásjavító torna)

Az óraközi szünetet, a tanulás előtti időt /esős idő kivételével/ a szabadban töltik

tanulóink.

Amennyiben csak gyógytestnevelés órán vesz részt a tanuló, abban az esetben a

gyógytestnevelő, amennyiben gyógytestnevelés és testnevelés órán is részt vesz, értékelését a

testnevelő és a gyógytestnevelő együttesen végzi.

Intézményünkben a felső tagozaton a mindennapos testnevelés órákat tömbösítve látjuk el. A

tanulók rendszeresen heti 3 órában részesülnek testnevelés órában. A fennmaradó heti két

tanórát tömbösítve, havi egy alkalommal tartjuk meg, mely az évszaknak megfelelő, a

személyi és tárgyi körülményekhez, feltételekhez igazodó fizikai aktivitást jelent

(kirándulások, úszás, jégkorcsolya, egyéb sportprogramok, sportesemények).

A kölyökatlétika célja és lételeme, hogy érdekessé és izgalmassá tegye az atlétikát a gyerekek

számára és megismertesse őket olyan újfajta mozgásformákkal, melyek gyakorlatilag szinte

bárhol kivitelezhetők. Elsődleges céljai közt szerepel, hogy ne csak az erősebb és gyorsabb

tanulók érjenek el eredményeket. A gyerekek egyidejű foglalkoztatása, a korukhoz és a

koordinációs képességeikhez való alkalmazkodás mellett egyszerű értékelést alkalmaz és a

koedukált csapatmunkára ösztönöz.

8. Hit – és erkölcstan oktatása

Intézményünkbe a hit – és erkölcstan oktatása a 2013-2014- tanévtől került bevezetésre

felmenő rendszerben.

Az iskolai keretek között folyó hit – erkölcstan oktatás szervezését, tartalmának

meghatározását és felügyeletének ellátását az egyházak nevében eljáró jogi személy

hatáskörébe utalta a köznevelési törvény. Intézményünkben ennek megfelelően folyik a hittan

oktatása. Így római katolikus, református, evangélikus, izraelita hitoktatásra jelentkezhetnek a

tanulók. Aki nem hitoktatásra jelentkezik, az erkölcstanoktatáson vesz részt. Az erkölcstan

oktatását megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus végzi.


Pedagógiai Program

76

9. A tanulók fizikai állapotának mérése

- NETFIT® program

A 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet módosítása szabályozza és nevesíti a NETFIT®

rendszerrel történő tanulói fittségi állapotmérések tartalmi keretét. A NETFIT® rövidítése:

Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt. A NETFIT® egy komplex pedagógiai célú

eszközön túl, egy informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer is egyben.

A tesztet az adott tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott mérési

időszakban (a 2014/15. tanévben 2015. január 5. - május 27. között) kell felvenni.

NETFIT® program küldetése, hogy népszerűsítse és tudatosítsa az élethosszig tartó fizikai

aktivitás jelentőségét és az egészségtudatos életvezetés értékeit az iskoláskorú diákok,

családjaik és a köznevelés szereplői körében. A NETFIT® program a 21. század

követelményihez igazodó, diagnosztikus és oktatási célú, pedagógiai értékelő és visszajelző

eszköz. Újszerűsége többek között az alábbi területeken érhető tetten: a tudományos

megalapozottságban, a tanulók minősítésének kritériumorientált módszerében, a személyre

szabott visszajelentő és értékelő modulban, az egészségközpontúságban, a motoros tesztek

ízület- és gerincvédelmet biztosító végrehajtásában, a pedagógiai alkalmazhatóságában és az

online adatkezelő rendszerében.

A NETFIT® által biztosított tesztelési lehetőségek közül iskolánkban a kötelező,

intézményi szintű tesztelést végezzük el. A NETFIT® a tanmenet tervezett része, melyre

megfelelő óraszám áll rendelkezésre. Felhasználása az őszi időszakban tipikusan

diagnosztikus célú, míg év közbeni alkalmazásával a folyamatközpontú értékelés válik

lehetővé.

A NETFIT® felmérések előtt fontos a tanulók felkészítése az „éles” teszthelyzetre. Alsó

tagozatban a tanulóknak meg kell tanulniuk a fittségi tesztelés célját, az egyes próbák pontos

végrehajtási kritériumait, az eredmények rögzítésének módját. Az egyéni öntesztelés iskolánk

speciális adottságait tekintve nem megfelelő munkaszervezési forma, helyette a pedagógus

irányításával, 3-4 fős csoportokban történő teszttelét és annak regisztrálása (pedagógiai

asszisztens segítségével) tűnik megfelelőnek.

A NETFIT® lebonyolítása iskolánkban egyenkénti pedagógusi felmérés, felmérés 3-4 fős

csoportokban, pedagógus irányításával, esetleg a teljes intézményt érintő módon (NETFIT®

projektnap) történik meg.

A NETFIT® program felvételéhez szükséges eszközcsomagot a Magyar Diáksport Szövetség

2014/2015-ös tanévtől ingyenesen az iskola rendelkezésére bocsátotta. Ennek tartalma:

mérési útmutató, hanganyag az ingafutás, hasprés és fekvőtámasz gyakorlatokhoz, oktató

DVD, tesztek lebonyolításhoz szükséges eszközök (mérleg, testmagasságmérő,

hajlékonyságmérő eszköz, kézi szorítőerő-mérő, mérőcsík, 20 m-es szalag, bioimpedencia-

analizátor).

A NETFIT mérés eredményeinek meghatározása, rögzítése:

Az egészséges fittségi teljesítményértékek mellett (egészségzóna) – teszttől függően – további

egy, illetve két zónát (tartományt) tartalmaz (“fejlesztés szükséges” és „fokozott fejlesztés

szükséges” zóna).

Szummatív osztályozási célokra nem használjuk a fittségi tesztek eredményeit, még az egyéni

fejlődést figyelembe véve sem! A NETFIT® folyamatos alkalmazása lehetőséget teremt az

eredmények portfóliószerű gyűjtésére és speciális szempontok szerinti összeállítására.


Pedagógiai Program

77

A NETFIT® informatikai rendszerében a tanulók és intézmények adatainak rögzítése

központilag, az Oktatási Hivatal közreműködésével a KIR rendszeren keresztül történik. A

tanulók személyes adatainak védelmét figyelembe véve az eredmények rögzítése mérési

azonosítók alapján valósul meg – a kompetenciamérésekhez generált azonosítók segítségével.

A jogszabály értelmében a fittség-mérési eredményeket a kötelező mérési időszak utolsó

napjáig szükséges rögzíteni.

Összefoglalva elmondható, hogy a NETFIT fittségi tesztrendszer alkalmazásának

segítségével képet kaphatunk diákjaink motoros képességeinek szintjéről, azok előző

teljesítményértékhez, illetve az egészségkritériumokhoz viszonyított helyzetéről. Ennek

ismeretében pedig kijelölhetjük a fejlesztési kiindulópontokat, illetve célokat.

Az általunk használt motoros tesztek, és végzési sorrendjük

1. Hajlékonysági teszt: ülésben előrenyúlás

2. Dinamikus láberőt mérő teszt: helyből távolugrás

3. Törzserőt mérő teszt: sit-up teszt, felülések

4. Funkcionális karerőt mérő teszt: függés hajlított karral

5. Futási sebességet, fürgeséget mérő teszt: 10 x 5 m ingafutás

1. teszt: Ülésben előrenyúlás

A vizsgált tényező: Hajlékonyság.

A teszt leírása: Ülő helyzetben a lehető legtávolabbra nyúlás.

Felszerelések: Megfelelő méretű tesztasztal vagy doboz, 30 cm hosszú vonalzó.

2. teszt: Helyből távolugrás

A vizsgált tényező: Explozív erő

A teszt leírása: Álló helyzetből távolugrás

Felszerelés: Csúszásmentes kemény felület (pl.: tornaszőnyeg), kréta, mérőszalag

3. teszt: Sit-up teszt, felülések

A vizsgált tényező: A törzs ereje (hasizom erő – állóképesség).

A teszt leírása: A fél perc alatti maximális számú felülés.

Felszerelés: Két szőnyeg, stopperóra, asszisztens (segítő).

4. teszt: Függés hajlított karral

A vizsgált tényező: Funkcionális erő (a kar és a váll izomerő állóképessége).

A teszt leírása: Megtartani a hajlított karú helyzetet rúdon való függés közben.

Felszerelések: 2,5 cm átmérőjű, kör keresztmetszetű, vízszintes rúd, stopperóra, szőnyeg a rúd

alatt a leugráshoz, törlőruha és magnéziumkréta, szükség szerint pad vagy szék.

5. teszt: 10 x 5 méteres ingafutás

A vizsgált tényező: Futási sebesség, fürgeség.

A teszt leírása: A maximális sebességű futás, fordulás szintje.

Felszerelések: Tiszta, csúszásmentes padló, stopperóra, mérőszalag, kréta vagy

szigetelőszalag, jelzőbóják.


Pedagógiai Program

78

Az eredmények értékelésénél nem használjuk az OM által megadott értékelő táblázatokat,

tanulóink mozgásos státusza miatt. Az évente kétszer végzett vizsgálatokat hasonlítjuk össze,

és az alapján készül a fejlesztőprogram, mely további munkánkat segíti.

(A tesztek részletes leírását lásd: Útmutató a tanulók fizikai és motoros képességeinek

méréséhez Szerkesztette: Tompa Ferenc, OM 2000)

XIII. HELYI TANTERV

I. Alapelvek

A Nemzeti alaptanterv a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is

alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok,

kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos

nevelési igényű tanulókra is érvényesek.

Iskolánk oktató-nevelő munkáját a sajátos nevelési igény ténye meghatározza. Tanulóink

enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral küzdő, pszichés

zavarral küzdő gyermekek.

A különböző fogyatékossági típusok megjelenése miatt helyi tantervünk többféle kerettanterv

alkalmazását tette szükségessé, továbbá figyelembe vettük a nemzeti köznevelésről szóló

2011. évi CXC., a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai irányelvének

gyermekeinkre vonatkozó előírásait.

Iskolánk által alkalmazott kerettantervek „A kerettantervek kiadásának és jogállásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékletei” alapján az alábbiak:

Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára

Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára

Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)

Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam)

A helyi tanterv pedagógiai koncepciója

Iskolánk 8 évfolyamos és egész napos oktatásszervezeti formában működik. Oktató- nevelő

munkánk minden területén élünk a differenciálás lehetőségével.

Pedagógiai koncepciónkban azt fogalmaztuk meg, hogy a meghatározott célok alapján hová,

meddig kívánjuk eljuttatni tanulóinkat, illetve a tanulók különböző fejlődésű csoportjait.

Mindehhez milyen jellegű ismeretekre, készségekre, képességekre, magatartásformákra van

szükség.

A helyi tantervi célok és feladatok kidolgozásánál építettünk a Nemzeti Alaptanterv és a

kerettantervek követelményeire.

Az új kerettantervekre épülő helyi tantervet a 2013/2014. tanévben az iskolák kezdő

évfolyamán, továbbá ötödik, évfolyamán, majd ezt követően minden tanévben felmenő

rendszerben kell alkalmazni.

http://kerettanterv.ofi.hu/1_melleklet_1-4/index_alt_isk_also.html

http://kerettanterv.ofi.hu/2_melleklet_5-8/index_alt_isk_felso.html

http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/11_sni/enyhe/index_sni_enyhe.html

http://kerettanterv.ofi.hu/kiegeszites/11_sni/kozep/index_sni_kozep.html


Pedagógiai Program

79

A pedagógiai munka szakaszainak feladatai:

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam ép intellektusú

tanulóknál

Célok, feladatok

Az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a

megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Átvezeti a gyermeket az óvoda

játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá teszi saját

környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt. Az

iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését,

érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal

– fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket,

szokásokat alakít ki.

Ez a szakasz fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartást, az önállóságot,

megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad, magatartási normákat,

szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásához, a

problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásformákat,

szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését. Támogatja az

egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés

folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-

kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből

fakadhatnak.

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és

bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a

tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor,

valamint a feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök

kiválasztásakor a tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési

szükségleteit tekinti irányadónak.

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a hozzá

közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott

formáit.Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott

esetben képes a szabályok újraértelmezésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő

szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy

hagyományát és az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes

elhelyezni, valamint ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket,

műalkotásokat). Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását


Pedagógiai Program

80

segítő tevékenységekben (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések

készítése).

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges szerepeit

egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát.

Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és

követi a közösségi hagyományokat.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A

közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a

saját és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten

ismeri a kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő

kooperatív készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget

és a feladatok megosztásának fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a

családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat.

Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi

szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját

feladatait napi rendszerességgel elvégezze.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és

felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel

egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete

igényként épül be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az

egészség mint állapot közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás)

megnevezésére. Tudja, hogy a védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének.

Képes kifejezni, leírni egyes feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs

technikákat, képes légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna)

önálló elvégzésére. A tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos

környezet iránt. Kipróbálja a testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több

formáját, és képes megfogalmazni ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait.


A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a

családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és igyekszik betartani az

illemszabályokat. Megismerkedik a családi ünnepekkel, és az ezekhez kötődő szokásokkal.

Megtanulja a családi szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik

rá, hogy saját feladatait napi rendszerességgel elvégezze.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott

helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein.

Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja

tevékenységét. Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak.


Pedagógiai Program

81

Tapasztalatot szerez arról, hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása

alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon).

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak

megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat,

tudja elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan

változásokat javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az

ember alkotta környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne

környezete értékeinek megőrzésére.

Pályaorientáció

A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének

zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző

foglalkozások együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma

tevékenységét, és képes csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai

műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre

vonatkoztatva is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a

pénzére. Beépül az energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei

arról, hogy hazánkban és a világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek

gyerekek.

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni a

televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő

szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.

A tanulás tanítása

A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a

tanulásból adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül

az órákra. Vannak élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az

önművelésnek egyéb lehetőségei is léteznek.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni

szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi

élményeit, olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud

fogalmazni saját véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő

olvasására, illetve fokozatosan kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés

és elrendezés szabályainak alapjait. Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt.

Képes a korosztályának szóló irodalmi és ismeretterjesztő művek megértésére és

értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció


Pedagógiai Program

82

A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más

országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés

nyitottabbá teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli

kommunikációval próbálkozik. Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő

dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és jelenetekhez kötődnek.

Matematikai kompetencia

A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben

és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti

kapcsolatokat, képes ezen tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű

méréseket, az eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult

matematikai algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud

fejben számolni 100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét,

felismer egyszerű logikai kapcsolatokat.

Természettudományos és technikai kompetencia

Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak megismerése

iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű

törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket

végezzen el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon

használni. Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását,

a káros következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és

törekszik a helyes magatartásminták követésére.

Digitális kompetencia

Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé válik

az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg

létrehozása, továbbítása).

Szociális és állampolgári kompetencia

Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással

együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a

közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet

megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés

kialakulásához.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl.

háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle

út is vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy

felelős a vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes

előre látni cselekedetei egyes kockázatait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását,

elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra,

ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos

improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt,

elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.


Pedagógiai Program

83

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A tanulás

iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel

képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a

sok pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri

szükségleteit, gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében.

Képes kisebb segítséggel, vagy anélkül házi feladatai elvégzésére.

Egész napos iskola

A Nemzeti köznevelésről szóló CXC törvény 4. § 4. pontja rendelkezik az egész napos

iskoláról:

- Az egész napos iskolában a tanuló választásának megfelelően, kiskorú esetén a szülő

egyetértésével jár a gyermek

- Olyan szervezési forma, ahol a kötelező és egyéb foglalkozásokat délelőtti és délutáni

időszakra egyenletesen elosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését

figyelembe véve kell megszervezni.

- Biztosítja a segítségnyújtást a házi feladatok elkészítéséhez, a többlet pedagógiai

támogatást, a tananyag megértéséhez és elsajátításához azon tanulók számára, akik

bármely okból egyéni nehézséggel, a tananyag értelmezési problémájával küzdenek.

Intézményünkben minden évfolyamon iskolaotthonos osztályok működnek.

Iskolaotthonos (egész napos nevelés – oktatás) rendszer

Az iskolaotthon, mint munkaforma biztosítja az óvodából, az iskolába történő átmenet

zökkenőmentes megvalósítását. Jól segíti az új környezetbe való beilleszkedést és a helyes

tanulási szokások kialakítását. A gyermekek nevelését – oktatását minden osztályban két

tanító irányítja. A tanulók naponta 8 – 16 óráig tartózkodnak az iskolában, részt vesznek a

tanítási órákon, és a szabadidős tevékenységeken.

Az iskolaotthonos munkaforma a pedagógiai programunkkal összhangban biztosítja a

tananyag elsajátítását, a tanuló személyiségének fejlesztését, az együttműködést és a

tolerancia képességének kialakítását. Segíti egymás elfogadását, az eredményes

felzárkóztatást, és a színvonalas tehetséggondozást. A délelőtti és a délutáni tanítási órák

között szabadidős tevékenységekkel, önálló tanulással, gyakorlással töltik idejüket a tanulók.

Az iskolaotthon napi időbeosztása jobban megfelel a gyermekek életkori sajátosságainak és

egyenletesebb terhelést biztosít számukra. Több lehetőség nyílik a beszélgetésre,

megfigyelésre, nevelési helyzetek elemzésére és kihasználására. Ezáltal fejlődik empatikus,

tolerancia – és tűrőképességük, így nyugodtabban, feszültség mentesebben kezdik meg a

tanulást.


Pedagógiai Program

84

Célunk az iskolaotthonos munkaforma keretein belül:

- személyiségfejlesztő gyakorlatok és tevékenységek, technikák alkalmazása a

tanórákon és a szabadidős tevékenységek során,

- a kommunikációs készség fejlesztése,

- a differenciált készség – és képességfejlesztés biztosítása,

- a megfelelő mentálhigiénés szokások kialakítása,

- helyes magatartási szabályok elsajátítása, a közösségi normák kialakítása, betartása,

betartatása

- egészséges, és kulturált életmódra nevelés

- a társas kapcsolatok kialakítására való képesség fejlesztése,

- önálló tanulásra, önművelésre nevelés,

- konfliktuskezelési technikák hatékony működtetése,

- iskolán kívüli programok szervezése, és lebonyolítása a tanuló bevonásával, és

igényeik figyelembe vételével,

- info – kommunikációs képességek kialakítása, fejlesztése,

- népszokások, hagyományok megismerése, ápolása

Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az

egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek

feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A

tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási

módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek

kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során

a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket,

és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő

tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,

mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges,

de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó

ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és

segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés

egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására,

elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.


Pedagógiai Program

85

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő

pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges

kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi

tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait.

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít.

A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-

egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik

különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a

pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges

többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez,

továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való

hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A

sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a

nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a

sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt

(integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére,

oktatására.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam

Célok, feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos

szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan

pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész

személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás

és nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos

más színtere, fóruma is. Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is

az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Igazodva a gyermeki gondolkodás

fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók

gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6.

évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a 7–8.

évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont fogalmi és elemző

gondolkodás fejlesztése.

Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli a

különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú,

szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek

megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra,

illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára,

összességében ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést.

Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató

érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás

módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez

szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok

fejlesztésére. Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló

önismeret fejlesztését, a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését.

Mindehhez előnyben részesíti az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek


Pedagógiai Program

86

teremtését az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és

problémamegoldáshoz.


Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre

törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden

körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más

társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló

erkölcsi gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a

társadalom hozza és alakítja.

Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hogy az

értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát.


A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az

ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb

közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó

műalkotásokat. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez

való kötődés, megismeri azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és

szimbólumait. Fel tud sorolni néhány, lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a

hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és

ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja. Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet

fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri,

hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy

magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri az általa tanult idegen nyelvet

beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban kialakul egy kép az európai

kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó intézményeket, programokat.


A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus

technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés

képességére. Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában

alakítja tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári

jogokkal, kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel.

Alkalmazza a méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben

való tevékeny részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség

jobbítását szolgálják.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni, és

egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis

cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz

és stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok

természete között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a


Pedagógiai Program

87

személyiségének megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések

egységében, képes elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő

jellemzőit. Több szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni.

Felismeri társadalmi szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos

előítéletes magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.


A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat,

megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai

funkcióival, társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során

előforduló súlyos problémahelyzeteket, és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni.

A szakasz végére a tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot.

Tisztában van azzal, hogy a szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel

kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről,

ismeri a művi terhesség megszakítás lelki és fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten

ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését.


A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a

tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait,

majd megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás

és művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan

kialakul az igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan

kikapcsolódást, hobbit találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az

aktív pihenés fogalmát, meg tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés

és kikapcsolódás jelentőségével. Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének

jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a

nem megfelelő stresszoldás következményeivel, ennek kockázataival (különösen az alkohol, a

dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel), és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a

stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek megelőzésének módját.


A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva.

Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a

környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült,

fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget

biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről,

amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és

a mindennapokban is.


A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges

szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi

és minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél,

sem nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását

elemi szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező


Pedagógiai Program

88

anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival

együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az

iskola belső és külső környezetét. Nem hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek

kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben részesítve a természetes,

újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az anyag- és

energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság

fogalmát.

Pályaorientáció

A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, és felismeri, hogy érdeklődési

körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő

ismeretekkel rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal

kapcsolatban. Ismeri az élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet

felállítani. Van önkritikája, képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése

között. Érti a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit.


A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását,

viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az

egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba.

Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a

fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai

ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy

különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány

összefüggést az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.


A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik

elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes

mértékével. Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak

megosztásának esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió

elhárítására megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy

magánszférájába ne engedjen be nem kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai

érzéke a médiatartalmak hitelességét illetően.


A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével

hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény,

csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult

témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb

kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes

gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri

saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely

területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik

ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő

fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.


Pedagógiai Program

89



A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont szerint

újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú

szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott

szöveg lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és

elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a

szövegelemzés alapvető eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű

szóbeli és írásbeli szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és

értékelésére. Korosztályának megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom

műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható

és pontosan értelmezhető írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes

rövidebb szövegek alkotására különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb

szövegek összegyűjtésére, rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában,

törekszik a normakövető helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és ennek szöveges

interpretálására. Képes egyes nem verbális természetű információk adekvát verbális leírására.


A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat, ami

tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése

mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi

kultúra fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a

tudatos nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb

mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi

szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan,

világosan beszél és segítőkész.


A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben

egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati

összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására.

Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek

összehasonlításában. A tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű

algoritmusok kialakítására, követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján

az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok

megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.


A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb

technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza

az alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és

megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind

önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is

tudja. Technikai ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre

önállóbban alkalmazza az iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi

tevékenység környezetre gyakorolt káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően

végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a

környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes környezettudatos döntések

meghozatalára.


Pedagógiai Program

90


A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető

számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a

tanórán kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb

biztonsággal és mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által

biztosított információkat, akár megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A

megszerzett információkból irányítással, majd egyre önállóbban képes összeállítani

prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi

portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri az elektronikus

kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és a virtuális

kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó

tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.


A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére,

megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az

állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai

és az iskolán kívüli életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott

közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó

problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért,

ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes

megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni

mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével

kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való

tartozás tudata.


Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései

következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező

lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként

segítséggel - meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a

végrehajtás megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és

kitartó.


A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus,

képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes

szabad asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző

művészeti területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával.

Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és

mozgástechnikai, továbbá képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló

ízlése, és ez megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában,

alakításában is.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,

olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan

tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes

a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A


Pedagógiai Program

91

tanulás iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit,

egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy

saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt,

támogatást kérjen.


A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az

egységes oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek

feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A

tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási

módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek



és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő

tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,

mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges,

de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó

ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és

segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés

egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására,

elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.









pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges

többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez,

továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való

hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan a

sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a

nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a


Pedagógiai Program

92

sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt

(integráltan) és a tőlük elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére,

oktatására.

TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A TELJES KÉPZÉSI IDŐRE AZ ÉVFOLYAMOKHOZ RENDELTEN AZ ÉP

INTELLEKTUSÚ TANULÓK RÉSZÉRE 2013.SZEPTEMBER 1-TŐL FELMENŐ RENDSZERBEN AZ 1. ÉS 5.

ÉVFOLYAMTÓL.

Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv 4 4 3 4 2 2 2 2

Magyar irodalom 4 4 4 3 2 2 2 2

Matematika 4 4 4 4 4 3+1 3+1 3+1

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1

1

Informatika - - +1 +1 +1 1 1 1

Környezetismeret 1+1 1+1 1+1 1+1 - - - -

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek - - - - 2 2 2 2

Élő idegen nyelv - - - 2 3 3 3 3

Természetismeret - - - - 2+1 2+1 - -

Biológia-egészségtan - - - - - - 2 1+1

Fizika - - - - - - 2 1

Kémia - - - - - - 1 2

Földrajz - - - - - - 1+1 2

Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1

Dráma és tánc - - - - 1 - - -

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 - - - -

Technika, életvitel és gyakorlat - - - - 1 2 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki - - - - 1 1 1 1


Pedagógiai Program

93

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 3 3 2 3 3 3

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

Szabadon tervezhető órák

Helyi tanterv a tanulásban akadályozott tanulók számára

Bevezetés:

A pedagógiai szakaszok és a tanítási folyamat összefüggő rendszerben alkotják szakmai

munkánkat.

Első pedagógiai szakasz

1 – 4. évfolyamig tart.

Szolgálja a tanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítását. Lehetőség szerint

biztosítja a sérült elemi funkciók részleges helyreállítását. Elősegíti a kultúrtechnikák

eszközszintű elsajátítását, a súlyos tanulási nehézséggel küzdő tanulók felzárkóztatását.

Második pedagógiai szakasz

5 – 8. évfolyamig tart.

Biztosítja az ismeretbővítés, rendszerezés, az egyes tanulmányterületek felé történő

kitekintést, az önálló életvezetés előtérbe helyezését. Célja az önálló tanulási képességek

intenzív fejlesztése, a megközelítőleg azonos tudásszint elérése.

Egyéni megsegítéssel önálló tananyag – feldolgozás megkezdése. Nagyobb elméleti egységek

önálló elsajátítása. Gyakorlat és elmélet összehasonlítása, párhuzamba helyezése. Tanulási

képesség további fejlesztése. A tantárgyak tanításakor alkalmazkodni kell a szakképzés

követelményeihez.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat, 1–4. évfolyam

A tanulásban akadályozott tanulók számára készült kerettanterv céljaiban, feladataiban és az

ezekre épülő további tartalmakban is figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi,

gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére

vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer a tanulásban akadályozott tanulók

esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és képességfejlesztési

tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt nélkülözhetetlenek.

A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű

tanulók iskolai oktatásának irányelvén alapul.


Pedagógiai Program

94

Célok, feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás e szakaszában a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók

fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált

eljárások, tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik

szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki

tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott

tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek

megfelelően kell módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. Az

alsó tagozat első évfolyamán javasolt tananyag elsajátítására – a Nemzeti alaptanterv által

biztosított lehetőséggel élve – ajánlott egy tanévnél hosszabb időtartamot tervezni. A

hosszabb időkeret nagyobb esélyt nyújt az alapvető kultúrtechnikák eszközszintű

elsajátítására, amennyiben megfelelő motiváltság mellett, ismétlődő tanulási folyamatban,

állandó aktivitásban egyre önállóbb tanulási tevékenységet tesz lehetővé a tanulók számára.

Az 1–2. évfolyamon a fő cél a személyiség biztonságérzetének megteremtésével, az egyéni

diagnosztikára épülő funkcionális képességfejlesztéssel elérni az egyénhez viszonyítva azt a

legoptimálisabb adaptív állapotot, amely elégséges előfeltétele a tantárgyi rendszerű

fejlesztésnek.

Olyan fejlettségi szintre kell hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat – a

gyógypedagógia eszközrendszerének, módszereinek, terápiáinak felhasználásával –, hogy a

tanuló az alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésének, állapotának megfelelő idő

biztosítása mellett felkészült legyen. A tanulókat fogékonnyá, befogadóvá kell tenni a

környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a társas kapcsolatok iránt, miközben tág

teret adunk az életkori sajátosságoknak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és

mozgásnak, mindezzel felkeltve érdeklődésüket a tanulás iránt.

A 3–4. évfolyamon a cél az alapvető képességek és alapkészségek fejlesztése a tanulók egyéni

háttértényezőinek figyelembevételével, a pszichés funkciók fejlesztésének stratégiáját

tartalmazó egyéni fejlesztési tervek alapján, tantárgyi rendszerben végzett intenzív fejlesztési

folyamatban.

Kiemelt feladat a személyiség érésének, az önismeret fejlődésének elősegítése a tanulási,

viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével; a sérülésből, a

fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő funkciók

továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló pedagógiai

eljárások alkalmazásával.


Erkölcsi nevelés

E szakasz feladata a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása. Az

életkori jellemzőkhöz illeszkedő – a spontán belátáson alapuló – szabálykövetési képesség

megerősítése, az alkalmazkodás és az önérvényesítés, a felelősségvállalás képességének

alapozása a mindennapi iskolai gyakorlatban. Szociális konvenciók (köszönés, megszólítás

stb.) szerepének tudatosítása a közösségi életben.


Az otthon, az iskola, a lakóhely alapvető személyi viszonyainak megismerése, biztos

tájékozódás kialakítása az alapvető téri és időrelációkban, a nevezetes események

megismerése, az ezzel kapcsolatos élmények feldolgozása. Hagyományok, népszokások

megismerése, felelevenítése az azokban való aktív részvétel feltételeinek megteremtésével.


Pedagógiai Program

95


Az iskolai keretek között gyakorolható demokratikus részvétel. A házirend értelmezésével a

jogok és kötelességek szerepének megértése. Érzékenység kialakítása mások problémái,

nehézségei iránt, megoldások keresése.


A tanulók önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezet létrehozásával az önmagukra

jellemző tulajdonságok, érzelmi és indulati megnyilvánulásokat ismerik meg. Az énkép,

önismeret alakítása, fejlesztése, szociális tanulás, az ember jellegzetes külső- és belső

jegyeinek megismerése. Az egymáshoz való alkalmazkodóképesség, együttműködési készség,

elfogadás alapozása. A gyakran előforduló konfliktusok kezelésének gyakorlása, helyes

magatartás bemutatásával. Az együttműködés és közreműködés a csoportban, közösségben, a

meghatározott feladatok végzésében. A családi és az iskolai szerepek megismerése,

alkalmazkodás és azonosulás a családi és iskolai viszonyrendszerekben.


Személyes élmények alapján a családi élet jellemzőinek megbeszélése, élmények, történések,

családi események feldolgozása. A családon belüli kapcsolatok, egymás segítése,

felelősségvállalás a családon belüli feladatokért, az egymásrautaltság tudatosítása.


A testi fejlettségnek, adottságoknak megfelelő egészségtudatos táplálkozás, a mértéktelenség,

mohóság elkerülése, az önkorlátozás gyakorlása. Tisztálkodási szokások napi ritmusának

kialakítása.


Gyakorlati tevékenységekben a részvétel különbözőségeinek megfigyelése, hasonlóságok és

különbségek, egymás erősségeinek és gyengeségeinek felismerése, az együttműködésre

alapozott segítés és a segítéshatásainak megtapasztalása.


A környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös

levonása. A szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatokban.

Pályaorientáció

Foglalkozások, foglalkozásokhoz rendelt tevékenységek megismerése, egyeztetése,

tapasztalatgyűjtés. Az érdeklődés felkeltése, egyéni érdeklődések erősítése. Olyan feltételek,

tevékenységek biztosítása, amelyek során a tanulók kipróbálhatják képességeiket.


Vásárlások, társasjátékok, szituációk segítségével a pénz szerepének, a gazdaságosság

fontosságának a felismertetése.


Életkornak megfelelő gyermekműsorok hallgatása, nézése és a tapasztalatok megbeszélése. A

valóság és a virtuális valóság megkülönböztetésének elemi példáival az értelmező, kritikai

gondolkodás alapozása.


Pedagógiai Program

96


A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, sok személyes élmény biztosítása a tanulói tevékenység

serkentésével. Az egyéni érdeklődésen alapuló önművelő és szükségletkielégítő szabadidős

tevékenységek lehetőségeinek megismerése, az azokban való részvétel igényének kialakítása,

alapozása.



Az anyanyelv-elsajátítás folyamatában elsődleges feladat a szókincsfejlesztés, a beszédértés

és a beszédprodukció fejlesztése. Ennek során a tanuló képek tartalmáról szóbeli leírást ad,

elsajátítja az írás, olvasás képességét. Feladat a szöveg információhordozó funkciójának

tudatosítása, az értő olvasásra törekvés. Tények, gondolatok, érzések felismerése, átélése

olvasott szöveg alapján, dramatizálás.


A tanuló érdeklődésének felkeltése és pozitív irányultság kialakítása a más nyelveken

megszólaló beszéd és a más nyelveken beszélők iránt.


Jellemzője a cselekvő, személyes tapasztalatszerzés. A fejlesztés feladata az elemi

rendszerező képesség és kombinatív képesség fejlesztése. Kialakul a tanuló fejlettségének

megfelelő szintű, biztos számfogalma. Alapműveleteket végez, manipulál. Ismeri és használja

a mértékegységeket. Képes mennyiségi következtetésre, becslésre, mérésre.


A tanuló érdeklődéssel fordul a környezet tárgyai, élőlényei, jelenségei felé. A mindennapi

életben előforduló jelenségek körében tapasztalatszerzésre törekszik. Tanári irányítás mellett,

de mind önállóbban hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, ezek eredményeit értelmezni is

tudja. Alkalmazza a segédeszközöket. Figyel az ember és természet kölcsönhatásának

folyamataira. Gyakorlatias ismeretekre tesz szert. Értékeli a természet szépségét, törekszik

annak védelmére, a környezet megóvására (növényápolás, madáretetés). Igyekszik elsajátítani

és lehetőség szerint betartani az egészséges életmód szabályait.


A számítógép megismerése, egyszerű kezelési műveletek végzése, szoftverek futtatása

irányítással. A tanuló motivált az IKT-eszközök használata iránt.


Az iskolai életrend biztonságában a tanulók jól érzik magukat. Ismerik a magatartási

szabályokat. Kötődnek a pedagógushoz és a társaikhoz. Szociális képességeik főként az

osztályban megélt saját élmények alapján fejlődnek: felelősségtudat, kitartó, szorgalmas

munka, mások teljesítményének elismerése, jó és rossz elkülönítése, reális önértékelés.


A tanuló tud segítséget kérni.


Pedagógiai Program

97


A tanuló ismeri az alkotás örömét. Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására

különböző dramatikus, képzőművészeti elemek alkalmazásával.

Hatékony, önálló tanulás

A középpontban az olyan alapvető készségek fejlesztése áll, mint az írás, olvasás, számolás,

az IKT-eszközök használata. A hatékony, önálló tanuláshoz alapvető készségekkel,

képességekkel kell rendelkezni. A tanuló a tanuláshoz szükséges taneszközök használatában

biztos, gyakorlott. Érdeklődik a tanulás iránt, érdeklődése az elért sikerekből, a fejlesztő

értékelés során kapott elismerésből és biztatásból, valamint a korábbi tapasztalatok alapján

kialakult kíváncsiságból táplálkozik.

Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatok

Rehabilitáció

szociális érés elősegítése

művészeti terápiák alkalmazás – önkifejezés, az örömszerzés megteremtése

logopédiai ellátás a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítására

részképesség – gyengeségek, hiányok (diszkalkulia, diszlexia, diszgráfia)

a tanulási képességek területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése

a mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása

a tudatos pihenési tevékenységek módjainak, frusztrációs helyzetek megoldásának

megtanulása

Művészetterápia

komplex művészeti tevékenységek

Mozgásterápia

alapozó mozgásfejlesztés

mozgáskotta


Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai

gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé.

Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az

egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás gondolata, a megvalósítás

gyakorlata az egymástól különböző tanulók egyszerre történő eredményes tanításának

ellentmondását oldja fel. Olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a

tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás

egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet.

Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a szükséges tanulói

sajátosságok – a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, fejlettsége az önálló


Pedagógiai Program

98

munkavégzés és az együttműködés terén, helyzete a társas kapcsolatrendszerben – és a

tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a

csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka.

A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi

szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban

részesülhessen optimális fejlődése, egyéni teljesítőképességének teljes kibontakoztatása

érdekében. A differenciálásnak nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott

eszközegyüttesként kell megjelennie.

A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatása, nevelése érdekében többszintű és

változatos differenciálást kell megvalósítani – mind a gyógypedagógiai intézményi, mind az

integrált nevelési szervezeti formák esetén – a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a

követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában egyaránt. A megfelelő

oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek



és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és

csoportos – eljárások biztosítják ugyanakkor az egyes területeken alulteljesítő tanulók

felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében-oktatásában (az együttnevelésre vonatkozóan

is), a fejlesztésben részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia,

továbbá az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás

során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók

csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek

alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális

módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma

megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a

gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos

nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális

tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást,

életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti

jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető

stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek

a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények

meghatározásához nyújtanak segítséget.

A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre

szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a

szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a

pszichológia módszereivel történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a

figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvési, a

szocializációs képességek), a család legjellemzőbb mutatói, a családi szocializáció színterei, a

kommunikációs, cél-racionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és

struktúrák rendszere együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait,

amelyre építeni lehet az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és

terápiát.

A kimeneti elvárások – a pedagógiai folyamatban a tanulók egyéni jellemzőit, fejleszthetőségi

sajátosságait mindvégig figyelembe véve – a társadalmi szükségletből vezethetők le. A

társadalmi szükséglet meghatározásához a kiindulópontot a társadalom leírása jelenti, a jelen

és a belátható jövő társadalma sajátosságainak számbavétele. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus


Pedagógiai Program

99

tudásközlés mellett az információrobbanás korszakának jellemzőjeként az integratív,

interpretatív szerepet is figyelembe véve lehet az iskola helyi nevelési rendszerét a társadalom

szocializációs közegének modelljeként tekinteni. Így a fejlesztési-nevelési-oktatási-képzési

rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: a nevelés, mint kapcsolat, az értékek, a

tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje; az identitás és önismeret, mint szocializációs cél;

párbeszéd, megoldáskeresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, kipróbálás,

mint tipikus tevékenységek; valamint a kíváncsiság, mint motiváció.

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat, 5–8. évfolyam

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára készült kerettanterv céljaiban, feladataiban és

az ezekre épülő további tartalmakban is figyelembe veszi a jövőben várható társadalmi,

gazdasági változásokat, valamint az ezzel összefüggésben megjelenő, a köznevelés egészére

vonatkozó célokat és feladatokat. A kerettantervi rendszer az enyhén értelmi fogyatékos

tanulók esetében is prioritásként értelmezi azokat a személyiség-, készség- és

képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom számára egyaránt

nélkülözhetetlenek.

A célok és feladatok meghatározása a Nemzeti alaptanterven és a Sajátos nevelési igényű

tanulók iskolai oktatásának irányelvén alapul.

Célok és feladatok

A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további

fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az

elsajátított tanulási szokásokra irányul. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység.

A tudásgyarapítást, a képességek, a személyiség fejlesztését a konkrét tapasztalásokra

alapozva a gondolkodási funkciók különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe

véve kell elérni.

Az 5–6. évfolyamon a cél a tevékenységek számának és minőségének növelésével, az önálló

tanulás képességének fejlesztésével az alapvető kultúrtechnikák használatának eszközszintűvé

tétele, valamint az intenzív személyiségfejlesztés.

Ehhez szükséges az alapkészségek megerősödésének biztosítása a tanulói

tevékenységek középpontba állításával, a gyakorlás lehetőségeinek megteremtésével, továbbá

a konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók

különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve. A tantárgyi tartalmakat, a

tevékenységeket, feladatokat, a terápiás célú eljárásokat a fejlődés egyéni üteméhez, a

módosult tanulási képességhez kell igazítani. Végső soron mindennek meg kell alapoznia a

tanulók felkészítését az önálló életvitelre és önálló munkavégzésre, a tanulói képességkultúra

fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi beilleszkedésre.

A 7–8. évfolyam legfontosabb céljaa tudáselemek szintetizálása, a képességstruktúra

megszilárdítása, a személyiség integritásának növelése.

E cél eléréséhez szükséges feladatok: a tanuló sikeres továbbtanulási,

szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása; az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a

tájékozottság, a döntési képesség erősítése; a társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális

és cselekvési kompetenciák kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.


Pedagógiai Program

100


Erkölcsi nevelés

A szabályok létrehozásának folyamatában való részvétel megtapasztalása, gyakorlati

alkalmazása, a megbeszélés, a megegyezés, a szabályokhoz való rugalmas alkalmazkodás

képességének fejlesztése. Pozitív erkölcsi tapasztalatok erősítése. A magatartásban, az emberi

kapcsolatokban a szeretet, bizalom, türelem, együttérzés, igazmondás stb. megismertetése,

gyakoroltatása, befogadása. A negatív tapasztalatok feldolgozása, irigység, közömbösség,

harag, durvaság stb., azok hatásainak kompenzálása.


Tantárgyi tanulmányaik során megismert történelmi és kulturális értékeink alapján

tudatosodjon a nemzeti összetartozás érzése. Közösségi tevékenységgel, a tanuló lakóhelyén

aktív részvétellel váljon részesévé a jelentősebb társadalmi eseményeknek, ünnepeknek, ezen

élmények segítségével, alakuljon ki benne a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet.


Az iskolai demokráciában, a diákönkormányzat tevékenységeiben való aktív részvétellel a

demokratikus technikák gyakorlása: véleménynyilvánítás, döntéshozatal, képviselet. A tanulói

jogok és kötelességek arányainak tudatosítása.


Az éntudat, az énkép (önismeret) fejlesztése, törekvés önmaga minél sokrétűbb fizikai,

pszichikai, erkölcsi megismerésére.


A család fogalma, típusai, tagjai, feladatai, családfa, generációk együttélése, családi

munkamegosztás, gazdálkodás a családban, a család szerepe az egyén egészséges, harmonikus

fejlődésében, egymásrautaltság, lelki közösség.


A mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a

hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával, az egészséges

életmódban a tudatosság szerepének bemutatása. Önellátó, testápoló technikák. Az érzelmi

intelligencia mélyítése, gazdagítása, az önismeret alakítása, az önértékelés képességének

fejlesztése.


A szociális érzékenység fejlesztése, az együttérző, segítő magatartás erősítése. Segítő

feladatok az iskolai életben, rendszeresség.


Mindennapi tevékenységeiben váljon általánossá a környezetkímélő, takarékos magatartás,

alakuljon ki a természeti és épített környezet iránti szeretet és megóvás igénye.

Pályaorientáció

A munka szerepe az ember életében. Érdeklődési területek, vonzódások tudatosítása, reális

pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. A fizikai és a szellemi munka (a

szülők és ismerősök szakmája, ismert szakmák rendszerezése fizikai és szellemi

munkacsoportba, a két szakmacsoport lényegi különbségei és hasonlóságai felismerése.


Pedagógiai Program

101


Részvétel a pénz kezelésében, a csoport (évfolyam) ezzel kapcsolatos tevékenységében, a

családból hozott példákkal a célszerű gazdálkodás gyakorlása a pénzhasználat és a fogyasztás

területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Gazdasági, pénzügyi

intézmények szerepének alapvető ismerete a mindennapi életben.


A különböző médiumok mint ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési

lehetőségek megismerése, az alkalmazásokban lévő veszélyforrások tudatosítása. Tudatosság

kialakítása a válogatásban.


Az életkori jellemzők figyelembevételével a kreativitás fejlesztése, az írásbeliség és a

szóbeliség egyensúlyára való törekvés, a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk

követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük. Az együttműködésre építő (kooperatív-

interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok fokozott alkalmazása. Az egyéni

tanulási stílus figyelembevétele, egyéni tanulási stratégiák érvényesítése.



Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása. Szókincsfejlesztés. Különböző helyzetekben

szóban, írásban megnyilvánuló kommunikációs képesség kialakítására törekvés. Szövegértés

fejlesztése. A tanuló a nyelvi funkciók birtokában képes érvelni, vitázni. Az írásbeli

kommunikációban elvárás a normakövető helyesírásra törekvés. Képes a kép-, ábra, grafikon-

és diagram-elemzésre. Elsajátítja a jegyzetkészítés alapjait. A metakommunikációs eszközök

értelmezésére és alkalmazására törekszik. Képes könyvtárhasználatra. Képes különböző

típusú szövegek megkülönböztetésére, információk gyűjtésére és feldolgozására.


Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók idegennyelv-tanulásában elsősorban hallásra

támaszkodó nyelvtanulás valósul meg. Az elsajátítás során a kommunikáció játékos keretek

között zajlik, sok helyzetgyakorlattal. Célja a tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrája

iránti érdeklődés felkeltése. Az idegen nyelvi kommunikáció mint kulcskompetencia az

enyhén értelmi fogyatékosok nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel.


A tanuló fejben vagy írásban végzett számításai során matematikai műveleteket végez, s

ezeket mint eszközt alkalmazza különböző mindennapi problémamegoldása céljából. A

matematika órákon elsősorban az elemi számolási készségek fejlesztése valósul meg. Ide

tartozik a számírás készsége, az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a törtek használata, a

mértékegység-váltás. A tanuló figyelmet fordít a térbeli, időbeli, mennyiségi viszonyokban

való pontosabb tájékozódásra. A szövegek értő olvasásával képes adatgyűjtésre, a feladat

lényeges elemeinek kiválasztására. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt

tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat

kialakítása. Elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási műveletek (pl. problémamegoldó

gondolkodás), a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés, felidézés, emlékezés, figyelem,

képzelet), a segédeszközök alkalmazása.


Pedagógiai Program

102


A tanuló felismeri a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb technológiai

folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az alapvető

tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudásalkalmazásra

képes az ember és természet kölcsönhatása vonatkozásában. A mindennapi életben előforduló

természettudományos jelenségek körében vizsgálódásra törekszik. A természeti és gazdasági,

valamint a társadalmi folyamatok közötti összefüggéseket felismeri, megérti. Megismeri az

emberi test felépítését, működését, értékeli az egészséget, törekszik annak megőrzésére,

ismeri a káros szokások, szenvedélyek egészségromboló hatását. Kiemelt feladat a tanulók

egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek bővítése, az emberiséget

fenyegető járványok, veszélyek és elkerülésük lehetőségének ismerete. Felismeri a gazdaság

környezetkárosító hatását (éghajlatváltozás, savas esők) és a környezetvédelmi törekvések

összefüggéseit. Belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek és ezeket körültekintően,

takarékosan kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés,

pl. a veszélyes hulladékok kezelése iránt.


Számítógépes alkalmazásokat ismer. Képes az elektronikus média használatára. Ismeri az

információkeresés technikáit, ezeket a tanórán, tanórán kívül és a hétköznapi életben is

alkalmazza. A világhálón elérhető információkat megadott szempontok szerinti

gyűjtőmunkában is kamatoztatja. A megszerzett információt irányítással, majd egyre

önállóbban képes kezelni, azokból prezentációkat, beszámolókat állít össze. Ismeri az

elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja

is ezeket. Fontos feladat, hogy a tanuló felismerje az elektronikus kommunikációban rejlő

veszélyeket és törekedjen ezek elkerülésére. A valós és a virtuális kapcsolatok közötti

különbségek megláttatása nyomán kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó

tartalmakat.


A tanuló megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért. Képes

megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni

mások érvelését. Ismeri az alapvető magatartási, viselkedési szabályokat, megnyilvánulásai az

alkalomnak és helyzetnek megfelelőek.

Fejlesztendő készségek: a személyközi viselkedés készségei (tolerancia, kapcsolatteremtő

képesség, mások elfogadása, konfliktuskezelés, asszertivitás, segítés másokon); az

önmagunkkal szembeni viselkedés (következmények vállalása, etikus viselkedés, pozitív

énkép, érzelmek kifejezése, önelfogadás); feladattal kapcsolatos viselkedés (együttműködési

készség, kommunikáció feladatvégzés közben, csoporton belüli aktivitás).

A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az

országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata.


Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései

következményeit. Terveket készít céljai megvalósításához. Tudja fogadni mások segítségét,

és tud segítséget adni. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás

megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó.


Pedagógiai Program

103


Képes történetek, érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és

mozgástechnikai elemek alkalmazásával. Nyitott a kulturális sokféleség megismerésére. Az

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése.Fontos

megismernie a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő

tapasztalatszerzést. Érzékeny a művészi önkifejezés felismerésére. A tanuló képes korának

megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus, képzőművészeti, fotó- és film-)

élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad asszociációs játékokra,

gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti területeken alkalmazott

kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez

megnyilvánul közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is.

Feladat az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése.


Az önálló tanuláshoz szükséges más kompetenciák: kognitív kompetenciák (értelmi

intelligencia, kreativitás, alternatív gondolkodás) emocionális kompetenciák (érzelmi

intelligencia, érzelmi tulajdonságok) fizikális kompetencia (erő, fizikai állóképesség,

ügyesség, gyorsaság, edzettség, ellenálló képesség), affektív kompetencia (feladattartás,

feladattűrés, újrakezdés, kitartás), szociális kompetenciák (pl.: együttműködési készség)

éskommunikációs készség. Az önálló tanulásra képes tanuló szükségszerűen rendelkezik ezen

kompetenciákat alkotó képességek eszközeivel, alapismeretekkel és pozitív attitűddel.

Bizonyos tanuláshoz szükséges tulajdonságokkal is, ilyen az igényesség, a fegyelem, a

rendszeresség, a következetesség. A tanulás az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

különösen megerőltető, mert több időre van szükségük, gyakrabban éri őket kudarc, ezért

folyamatos feladat a motiváltság biztosítása, kudarctűrésük fejlesztése.


Az egységesség és a differenciálás érvényesítésének megvalósítását a pedagógiai

gyakorlatban az adaptív oktatás jellemzőinek ismerete és annak alkalmazása teszi lehetővé.

Az oktatási folyamat akkor adaptív, ha a megvalósítása során a differenciálás és az

egységesség elve egyaránt érvényesül. Az adaptív oktatás gondolata, a megvalósítás

gyakorlata az egymástól különböző tanulók egyszerre történő eredményes tanításának

ellentmondását oldja fel. Egy olyan tanári gondolat- és tevékenységrendszert kínál, amely a

tanulók egyéni sajátosságainak figyelembevételére épülve egyszerre biztosítja a differenciálás

egyéni fejlesztő hatását és a pedagógiai gyakorlatban megjelenő egységességet.

Az adaptív oktatás feltételei között egyenrangúan szerepelnek a szükséges tanulói

sajátosságok – a tanuló tudása, az aktivitásra való készenléte, fejlettsége az önálló

munkavégzés és az együttműködés terén, helyzete a társas kapcsolatrendszerben – és a

tanulók számára leginkább kedvező tanulásszervezési formák: a frontális munka, a

csoportmunka, a párban folyó tanulás, az egyéni munka, az individualizált munka.

A pedagógiai differenciálás hátterében az a törekvés húzódik meg, hogy az egységes tartalmi

szabályozás keretei között minden tanuló a neki megfelelő nevelésben és oktatásban

részesülhessen optimális fejlődése, egyéni teljesítőképességének teljes kibontakoztatása

érdekében. A differenciálásnak nélkülözhetetlen és sok variációban alkalmazott eszköz-

együttesként kell megjelennie.

A sajátos nevelési igényű tanulók hatékony oktatása, nevelése érdekében többszintű és

változatos differenciálást kell megvalósítani – mind a gyógypedagógiai intézményi, mind az

integrált nevelés szervezeti formák esetén – a csoportba sorolás, a célok, a tartalom, a


Pedagógiai Program

104

követelmények, a szervezési módok és eszközök vonatkozásában egyaránt. A megfelelő

oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek



és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és

csoportos – eljárások biztosítják ugyanakkor az egyes területeken alulteljesítő tanulók

felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében oktatásában (az együttnevelésre vonatkozóan

is), a fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia,

továbbá az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás

során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók

csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek

alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális

módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma

megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a

gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos

nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális

tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást,

életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának két kulcsmozzanata van. Az egyik a bemeneti

jellemzők köre, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat, illetve az annak bejárásához vezető

stratégia megvalósítandó pedagógiai mozzanatait. A másik a kimeneti elvárások köre, melyek

a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés kritériumainak, a kimeneti követelmények

meghatározásához nyújtanak segítséget.

A bemenetnél, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén a sajátos nevelési igény pontos, egyénre

szabott feltárása szükséges, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a

szocializációs funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a

pszichológia módszereivel történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a

figyelem, a gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a

szocializációs képességek), a család legjellemzőbb mutatói, a családi szocializáció színterei, a

kommunikációs, célracionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és struktúrák

rendszere együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait, amelyre

építeni lehet az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist, a stratégiát és a terápiát.




és a belátható jövő társadalma sajátosságainak számbavétele. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus



szocializációs közegének modelljeként tekinteni. Így a fejlesztési-nevelési-oktatási-képzési

rendszerben érvényesíthetők a következő jellemzők: (a) a nevelés mint kapcsolat, az értékek,

a tudás, a cselekvési minták közvetlen cseréje, (b) az identitás és önismeret, mint

szocializációs cél, (c) párbeszéd, megoldáskeresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen

megfigyelés, kipróbálás mint tipikus tevékenységek és (d) a kíváncsiság mint motiváció.


Pedagógiai Program

105

TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A TELJES KÉPZÉSI IDŐRE AZ ÉVFOLYAMOKHOZ RENDELTEN A

TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK RÉSZÉRE

Évfolyamok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Magyar nyelv és irodalom

Magyar nyelv és irodalom

7+1

7+1

6+1

7+1

4+1

4

4+1

4

Matematika 4

4 3+1 4 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Informatika - - 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 2 2 2

2 - - - -

Történelem és társadalmi ism. - - - - 2 2 2

2

Hon és népismeret - - - - 1 - - -

Élő idegen nyelv - - - - - - 2 2

Természetismeret - - - - 2 2

4 4

Földrajz - - - - - 1 1 2

Ének-zene 2 1+1 2 2 2 2 1 1

Vizuális kultúra 1+1 2 2 2 2 2 1 1

Technika, Életvitel és gyakorlat 1

1

1 1+1 1+1 1+2 2+1 1+2

Testnevelés és sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki - - - - 1 1 1 1


Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

Szabadon tervezhető órák

Párhuzamos osztályok esetén a fenti óraszámokat annyival szorozzuk, ahány osztály működik

az adott évfolyamon.


Pedagógiai Program

106

A KERETTANTERV

Helyi tantervünk az „51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III.

29.) EMMI rendelet", „Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára és

„Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára, és „Kerettanterv az enyhén értelmi

fogyatékos tanulók számára" és „Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos

tanulók számára" című kerettantervek alapján készült.

Az Intézményünk speciális fejlesztő csoportjainál rugalmasan alakítjuk az óraszervezést,

mivel a tevékenységek elhúzódhatnak. A tanulók egyéni tanrend szerinti haladását biztosítjuk,

tanórai foglalkozások keretében. A tanulók portfóliós anyaggal rendelkeznek. A kerettanterv

kiválasztása a tanulók fogyatékossági típusához igazodik.

A gyermekek számára speciális szükségleteiknek megfelelően egyénre szabott napirend

készül, melyben az órák egyéni illetve kiscsoportos, önálló vagy irányított foglalkozások

formájában szerepelnek. Az egyes tantárgyakra, foglalkozásokra rendelkezésre álló órakeret a

tanuló napirendjében jelenik meg.

A gyermekek eredményes fejlesztéséhez elengedhetetlenek a következő fejlesztési területek:

- szociális készség fejlesztése

- kommunikációs készség fejlesztése

- kognitív készség fejlesztése

- szenzomotoros készség fejlesztése

további fejlesztési tevékenységeink:

- tér-idő szervezése

- „kódos munka”

- „babzsák”

- társas viselkedés fejlesztése

Kerettanterv az értelmileg akadályozott tanulók számára (kimenő rendszerben)

Alapfokú nevelés-oktatás szakasza, általános iskola, 1–8. évfolyam

Célok, feladatok:

Az iskolai képzés során az egyéni bánásmód elvét alkalmazva biztosítható az értelmileg

akadályozott tanulók személyiségének harmonikus fejlődése.

A képzés célja kialakítani a helyes közösségi magatartást, az együttműködési képességet és a

szocializációs készséget a hiányosan működő képességek korrekciója, a hátrányok

csökkentése érdekében, miközben folyamatos motivációval, az érdeklődés fenntartásával

valósul meg a jól működő funkciók fejlesztése.

A képzés feladata minél nagyobb mértékben előkészíteni az önálló vagy támogatott

életvezetés lehetőségét, kialakítani a környezethez való kötődés igényét, a közösségi

alkalmazkodást és elfogadást, törekedve az önérvényesítéssel és önálló döntési képességgel

rendelkezés kialakítására, a tanuló felkészítésére a lehető legeredményesebb társadalmi

integrációra.


Pedagógiai Program

107

Az intézménytípus megalapozza a tanulói képességekhez és érdeklődéshez igazodó,

készségfejlesztő speciális szakiskolai képzésben történő részvétel és a gyakorlati

munkavégzés feltételeit úgy, hogy fokozott figyelmet fordít azoknak a kompetenciáknak a

fejlesztésére, amelyre a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulóknak az iskolai oktatás után

szükségük lehet (a készségfejlesztő speciális szakiskola évfolyamain, napközi otthonokban,

családban, lakóotthonokban, védő vagy integrált munkahelyeken).

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók nevelésében kiemelt figyelmet kell fordítani az

egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazásával a képességstruktúra

hiányosságainak kompenzálására, az épen maradt funkciók feltárásával és azokra építéssel. A

pedagógusoknak feladatuk a gyakorlatorientált, a mindennapi élet tevékenységeire felkészítő

képzés megvalósítása, az életvezetési technikák megalapozása, elsajátíttatása, gyakoroltatása.

A személyiség gazdagítása érdekében az önelfogadásra és mások elfogadására a toleráns

magatartás kialakításával tehet szert a gyermek/tanuló.

Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól

érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol

minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.


Erkölcsi nevelés

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanuló képes szociális kapcsolatokat kialakítani és

fenntartani, ismeri és elfogadja az alapvető emberi értékeket, a személyiségében rejlő pozitív

tulajdonságokat meg tudja jeleníteni a környezete számára. Különböző élethelyzetekben

képes az adekvát viselkedésre, elfogadja társait és környezetét, megismeri, követi és igyekszik

betartani a szabályokat. Interperszonális kapcsolataiban együttműködő, megértő, türelmes.

Nemzeti öntudat és hazafias nevelés

A tanuló érdeklődik környezete és lakóhelye szokásai iránt, ismeri a legfontosabb nemzeti

ünnepekhez köthető hagyományokat, képességeihez mérten bekapcsolódik az ünnepi

megemlékezésekbe. Fokozatosan megismeri a szülőföld, a haza legfontosabb értékeit,

megismeri környezetében előforduló szimbólumait.


A tanuló fokozatosan képessé válik az együttműködésre környezetével, közösségében

magatartása elfogadó. Megismeri, és képességeinek megfelelően alkalmazza alapvető emberi

jogait és kötelezettségeit. Kialakul igénye az önállóságra, megismeri az önérvényesítés és a

támogatott döntéshozatal lehetőségét. Közösségének alakításába bevonható, igényli a

rendezett, célszerűen kialakított környezetet.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanuló megtapasztalja saját személyét, bekapcsolódik társas foglalkozásokba.

Megtanulja a helyzeteknek megfelelő kapcsolatokat megteremteni környezetével,

cselekedeteit kontrollálni, képes a kapcsolatokban a közeledés és a távolságtartás

egyensúlyának és szükségességének megválasztására. Konfliktusait önállóan, vagy segítséget

kérve próbálja megoldani. Megtanul választani lehetőségei közül, képessé válik korlátai

felismerésére, megismeri az adekvát segítségkérés módszereit.

Megismeri a nemi szerepekkel kapcsolatos alapvető társadalmi elvárásokat és a biológiai

működés elemeit.


Pedagógiai Program

108

Családi életre nevelés

A tanuló lehetőség szerint minél nagyobb önállósággal közreműködő önmaga ellátásában,

ismeri a családi élet szerepeit, feladatait. Képességeihez mérten elfogadja és kéri személyi

segítő tanácsát a magánéletben adódó problémahelyzetek megoldásához.

Testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló megismeri a helyes táplálkozás és a személyes higiéné alapjait, minél önállóbban

képes gondoskodni magáról, ápolni testét. Igényli a rendszeres testmozgást, figyel testi

épségének és egészségének megőrzésére.

Lehetőségeihez mérten felismeri és elkerüli a káros szokásokat és veszélyes helyzeteket.

Testi és lelki érzéseit képes környezetének megfelelő jelzésekkel tudomására hozni.


A tanuló igényli a kulturált környezetet, vigyáz lakóhelye, élettere tisztaságára, óvja épségét.

Felismeri a szennyező anyagokat, kerüli a káros környezeti hatásokat. Igényévé válik a

takarékosság az anyagokkal, energiával, kerüli a felesleges pazarlást. Megtanulja

szükségleteihez mérten beosztani a javakat.

Megismeri és alkalmazza a szelektív hulladékgyűjtés, az újrafelhasználás és hasznosítás

gyakorlati technikáit.

Pályaorientáció

A tanuló motivációja felkelthető a munkatevékenységek iránt, lehetőségeihez képest igényli a

felnőtt élet alapvető tevékenységének, a munkának megismerését, elsajátítását.

Képes önmaga munkatevékenységi lehetőségeinek felismerésére, belátására, elfogadja a

segítséget.


A tanuló megismeri a pénz fogalmát, adott nagyságrendben tisztában van az ár és az érték

fogalmával. Tisztában van a takarékosság, a pazarlás és a felesleges fogalmával.

Képes saját tulajdonának felismerésére és megóvására.


A tanulóban fokozatosan tudatosul a virtuális valóság és az élet közötti különbség. Felismeri

az elektronikus eszközök helyes információszerző és szabadidő eltöltési lehetőségeit, ügyel a

mértékletességre.

Tanulás tanítása

A tanuló az elsajátított kompetenciák felhasználásával igényli az ismeretszerzést, az új

információk, tevékenységek elsajátítását. Felkelthető a tanuláshoz és megismeréshez

motivációja, kíváncsisága.



A tanuló képességeihez mérten bekapcsolódik kommunikációs helyzetekbe, igényli

gondolatainak, érzéseinek átadását, egyszerű utasításokat megért. Elsajátítja az anyanyelvi


Pedagógiai Program

109

verbális vagy nem verbális kommunikáció alapelemeit, megismeri a beszéd kapcsolatteremtő,

közlő, informáló funkcióját. Folyamatosan törekszik a formailag és tartalmilag helyes

kommunikáció elsajátítására. Képes önállóan kapcsolatot teremteni és adekvát

kommunikációban részt venni. Praktikus helyzetekben, a szükséges mennyiségű segítség

mellett, alkalmazni tudja a különböző mértékben elsajátított kultúrtechnikai ismereteket.


A tanuló felismer elemi ok-okozati összefüggéseket, tevékenységekkel kísérve számlál,

mennyiségeket összehasonlít. A mindennapi életben használt egyszerű mértékegységeket

ismeri. Megismeri a pénz értékének és az árak összefüggésének alapjait. Egyéni igényekhez

igazodó segítséggel tájékozódik térben és időben.


A tanuló segítséggel tájékozódik alapvető természeti jelenségekben és folyamatokban.

Megismeri testének működését, együttműködik szervezetének megóvásában és egészségének

fenntartásában. Ügyel környezetének védelmére, képes a természet szépségeinek

felismerésére. Minél önállóbban, adekvátan alkalmazza környezetének berendezéseit és

eszközeit.


A tanuló megismeri az információs eszközök használatának lehetőségeit a kapcsolatteremtés,

a megismerés és a szabadidő hasznos eltöltése érdekében.


A tanuló fokozatosan elsajátítja a környezetével való együttműködést, lehetőségéhez képest

segítséget nyújt rászoruló embertársainak, családjának. Megismeri a különböző népek és

csoportok szokásait, kultúráját. Megismeri állampolgári jogait és kötelezettségeit, megtanulja

a helyes mértékű személyi segítség elfogadását.

Kezdeményező képesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló a mindennapi életében megtanul egyszerű feladathelyzetekben célokat kitűzni,

döntéseket hozni és kitartani az eredmény elérése érdekében.


A tanuló képes különböző művészeti élmények (zene, tánc, dramatikus előadás, irodalmi

művek, képzőművészeti alkotások, film és fotó) befogadására. Különböző művészeti

tevékenységekbe bevonható, kifejezi egyéni ízlését, igényét.


A tanuló az egyénileg eltérő mértékű tudáselsajátítási technikáknak megfelelően képes a

képességeinek megfelelő mértékű támogatással új információkat megszerezni. Érdeklődéssel

és kíváncsisággal fordul a világ felé, motivált a megismerésre. Elfogadja a változás és a

változtatás szükségességét.


A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók oktatásának követendő szempontja az életkori

csoportokban történő fejlesztés megtartása mellett a tanulók egyéni haladási üteméhez


Pedagógiai Program

110

igazodó, az önmagához mért fejlődést értékelő, sikerélményt biztosító, a reális

életlehetőségeket folyamatosan szem előtt tartó oktatás, nevelés, képzés.

A tananyag kiválasztásában és elrendezésében figyelembe kell venni, hogy a foglalkozások

célja lépésről lépésre a károsodásokból eredő lemaradások csökkentése a meglévő

képességekre építve, tanórai keretek között, figyelembe véve a harmonikus

személyiségfejlődés igényeit. Fontos a folyamatos ismétlés, gyakorlás, nagy szerepe van a

tevékenységek életközegben való alkalmazásának, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek.

A tantárgyak tananyagánál a fő hangsúly nem a műveltségátadáson van, hanem azon komplex

képességek, készségek, kompetenciák kialakításán, amelyek elősegítik az alapvető fejlesztési

célok megvalósítását.

A pedagógiai munka során törekedni kell a gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben

kiemelkedő jelentőségű érzelmi motivációra, játékosságra. A nevelési és oktatási módszereket

mindig a tanulók életkorának és személyiségjegyeinek megfelelően kell megválasztani.

A tanterv a kultúrtechnikai tantárgyak tanítása során, a magasabb évfolyamokon sem javasol

képesség szerint differenciált csoportokat. A differenciálást az ismeretekben, módszerekben, a

tanulói tevékenységekben és a segítségnyújtás mértékében a tanítási órán kell megvalósítani,

mert a gyakorlati pedagógiai tapasztalat azt mutatja, hogy minden tanuló képes fiatal felnőtt

koráig ezen a téren továbbfejlődésre. A kamaszkor és annak befejeződése után is motiváltak a

tanulók az olvasás, írás, számolás elsajátítására.

Az egyénre szabott nevelés és oktatás mellett is mutatkoznak – az adott csoporton belül –

leszakadó, lemaradó tanulók. A lemaradás oka a súlyos akadályozottságban, hosszantartó

betegségben, a képesség, tudás elsajátításához rendelkezésre álló időkeret szűkösségében

keresendő. A tanulási képességek terén mutatkozó nagyfokú eltérések leküzdésére fontos a

differenciált foglalkoztatás, egyéni és kiscsoportos formában.

Tanórai keretben a figyelemfelkeltés, a cselekedtetés, az ismeretek közvetítése és

megerősítése differenciált formában, képesség szerinti csoportok kialakításával, esetenként

egyéni bánásmóddal történik. Lehetőséget kell teremteni a feladatok elvégzésében az egyéni

igényekhez igazodó segítségnyújtásra, a szemléltető eszközök és tanulói segédletek

szükséglet szerinti megválasztására. Ebben a munkában a legfontosabb segítők a pedagógiai

asszisztensek és a gyermekfelügyelők. A tanulás szervezésénél döntő az állandó ösztönzés

megvalósítása, a cselekedtetés, a különböző tantárgyaknál megjelenő tananyagok

kapcsolódási pontjainak különböző szempontú megközelítése, megerősítése. Az iskola

tanulásszervezése a napközi otthoni foglalkozásokkal együtt egész napos. A tanulók házi

feladatot csak saját kérésre kapnak, minden kötelező tanulási tevékenység az iskolában

történik.

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások célja a

károsodásból eredő nagyfokú lemaradások csökkentése, a meglévő képességelőnyökre építve

az eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása, tanórai keretek között, egyéni és

kiscsoportos formában.

A fejlesztés célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem a képességek, készségek,

kompetenciák terápiás fejlesztése:

– érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros koordináció,

tájékozódás;

– bazális stimuláció, beszédfejlesztés, szociális és kommunikációs tevékenység

segítése,

– művészeti foglalkozások, zene, rajz, tánc stb.;

– mozgásállapot javítása, sporttevékenység;

A tehetséggondozás során a fő hangsúly az épen maradt részképességek fejlesztésén van, és

elsősorban érdeklődési körök alapján szerveződik. Legfontosabb feladata a szabadidő hasznos


Pedagógiai Program

111

eltöltésére nevelés, művészetekkel, az egészséges életmóddal és a környezettudatos

magatartással összefüggő tevékenységek.









pedagógiai folyamatokba.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz

tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati,

valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés.

Az adaptív oktatás gyakorlati megvalósításának kulcsmozzanatai:

– a bemeneti jellemzők megismerése, melyek alapjaiban kijelölik az egyéni utat,

illetve az annak bejárásához vezető stratégia megvalósítandó pedagógiai

mozzanatait;

– a kimeneti elvárások, melyek a prognosztizálható fejlesztés/fejlődés

kritériumainak, a kimeneti követelmények meghatározásához nyújtanak segítséget.

A bemenet, az iskolai, oktatási folyamat kezdetén szükséges a sajátos nevelési igény pontos,

egyénre szabott feltárása, a képességstruktúra, a lényegi személyiségvonások, a szocializációs

funkciók területeinek feltérképezésével. A feltárás a gyógypedagógia, a pszichológia

módszereivel történik. A funkcionális képességek (az észlelés, az emlékezet, a figyelem, a

gondolkodás), a tanult képességek (a kommunikációs, a kognitív, a cselekvés, a szocializációs

képességek) és a család legjellemzőbb mutatói (a családi szocializáció színterei, a

kommunikációs, cél-racionális, dramaturgiai tevékenységrendszer, az interakciók és

struktúrák rendszere) együtt jelenthetik a gyermeki szükségletek megfogalmazásának alapjait,

amelyre építeni lehet az egyéni út meghatározását, a pedagógiai diagnózist – a stratégiát és a

terápiát.




és a belátható jövő társadalom sajátosságainak számbavételét. Ez azt jelenti, hogy a klasszikus



szocializációs közegének modelljeként tekinteni.

Így a fejlesztési-nevelési-oktatási-képzési rendszerben érvényesíthetők a következő

jellemzők:

– nyitott pluralista tudománykép, mint világkép,

– a munka, a tanulás, a szabadidő, a szórakozás határainak elmosódása, az

élethosszig tartó tanulás szükségessége,

– a piaci elemek, mint a gazdasághoz való viszony fő jellemzői,

– nagy választási lehetőség, elágazó életutak, mint az életút jellemzői,

– a nevelés, mint kapcsolat, az értékek, a tudás, a cselekvési minták közvetlen

cseréje,

– az identitás és önismeret, mint szocializációs cél,

– párbeszéd, keresés, értékelés, válogatás, kritika, közvetlen megfigyelés, mint

tipikus tevékenységek,


Pedagógiai Program

112

– érték-pluralitás, egyéni boldogság, mint értékek, és a kíváncsiság, mint motiváció.

4. TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A TELJES KÉPZÉSI IDŐRE AZ ÉVFOLYAMOKHOZ

RENDELTEN AZ ÉRTELMILEG AKADÁLYOZOTTAK RÉSZÉRE

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok

A nevelés-

oktatás-

fejlesztés

területei

Tantárgy 1.

évf.

2.

évf.

3.

évf.

4.

évf.

5.

évf.

6.

évf.

7.

évf.

8.

évf.

Anyanyelv és

kommunikáci

ó

Kommunikáció 4+1 4+1 4 4 4+1 4+1 5 5

Olvasás-írás 2 2 3 3 4 4 2 2

Társadalmi

környezet

Számolás-mérés 2 2 2 2 3 3 3 3

Játékra nevelés 2+1 2+1 2 2

Társadalmi

ismeretek

1 1 2 2

Életvitel és

gyakorlat

Önkiszolgálás 2+1 2+1 +2 +2 +2 +2 +2 +2

Életvitel és gyakorlat 2 2 2 2 3 3

Természeti

környezet

Környezetismeret +1 1 1 2 2

Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Ábrázolás-alakítás 3 3 2 2 2 2 2 2

Informatika Információs

eszközök használata

+1 +1 +1 +1 1 1

Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5 +2 +2

Testnevelés 5 5


Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31

Az értelmileg akadályozott tanulók speciális értékelési rendszere

Az értelmileg akadályozott tanulók értékelésének alapelve az, hogy a tárgyi követelmények

elsajátítása, valamint a gyermek önmagához mért teljesítménye milyen, fejlődésének üteme

hogyan alakul.

Havonta történik a szülők tájékoztatása a gyermek előmeneteléről a tájékoztató füzetben.

A minősítés formái

– kiválóan megfelelt (5)

– jól megfelelt (4)

– megfelelt (3)

– felzárkóztatásra szorul (2)

Havonta rövid szöveges jellemzéssel írásban

Módja:

Folyamatosan évközi időben a szülőket szóban tájékoztatjuk a gyermek munkájáról.

Félévkor és év végén pedig írásban rögzítjük az eredményeket.


Pedagógiai Program

113

Formája:

Az értékelés 2 módozatban történik az év végi bizonyítványban.

1. Szöveges értékelés: 1-4. csoportos tanulók részére

2. Szöveges értékelés: 5-8. csoportos tanulók részére

Év végi bizonyítványban a tanulók dicséretet is kaphatnak. A nevelőtestület döntése

alapján indokolt esetben a felső tagozatos tanulóknál is alkalmazható szöveges értékelés

érdemjegyes értékelés helyett.

PEDAGÓGIAI CÉLÚ HABILITÁCIÓS ÉS REHABILITÁCIÓS FOGLALKOZÁSOKAT AZ ALÁBBI

ÉVFOLYAMOKON ÉS TERÜLETEKEN VÉGEZZÜK:

A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció és rehabilitáció A habilitáció az az eljárás

(képességfejlesztés, eszközzel való ellátás), amelynek célja az elveszett képességek pótlása. A

rehabilitáció a megmaradt képességek fejlesztésén alapul, a habilitáció más eszközökkel az

eredeti funkció pótlását jelenti. Célja, hogy az iskolai fejlesztés során jelentősen csökkentse a

fogyatékosságból eredő szomatikus és pszichés hátrányokat, elősegítse a szociális ér érést. A

fejlesztés alapja a pedagógiai diagnózis.

A rehabilitációs foglalkozás célja:

meglévő képességekre építés

eredményes személyiségfejlesztés

képességek, készségek terápiás fejlesztése

az érzékelés, észlelés

figyelem

emlékezet

koncentráció

grafomotoros ügyesség

vizuomotoros koordináció fejlesztése

bazális stimuláció

logopédia

művészeti foglalkozások során

a./ a dráma

b./ zene

c./ tánc

d./ ábrázolás személyiségformáló erejének kihasználása

- mozgásállapot javítása

- pszichés funkciók

- mozgásállapot javítása /úszás, gyógytorna, konduktív torna/

- kézműves technikák /szakkörök/

- önkiszolgálás, önállóság


Pedagógiai Program

114

II. A TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI

2013/2014-es tanév tankönyveinek megrendelése 2013-tól már az új szabályok szerint

(16/2013. (II.28.) EMMI rendelet alapján) történik az Oktatási Hivatal által felügyelt

elektronikus rendszeren (TAR) keresztül.

Az iskolán belüli tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása a jövőben is az iskola

feladata és felelőssége marad. Így a

tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadása;

a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása és

a visszáru kezelés iskolán belüli feladatainak lebonyolítása;

valamint az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzése.

Természetesen a tankönyv és a taneszköz nem csupán a nevelőtestület ügye, hanem a szülőé

is. Így a döntéshozatal előtt szükséges a szülőkkel egyeztetni az egyes évfolyamok

tankönyveit.

A tankönyvválasztás elvei az iskolában:

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv,

munkafüzet, térkép stb.) használunk, amelyeket kerettantervek alapján hivatalosan

tankönyvvé nyilvánítottak és szerepel a miniszter által elfogadott Közoktatási

Tankönyvjegyzékben.

A tankönyvek kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

a tankönyv tartalmában, információiban, ábravilágában, a feldolgozás mélységében

igazodjék a tanuló szükségleteihez, fogyatékosságának súlyosságához.

a tankönyv legyen vonzó, figyelemfelhívó, szép kivitelezésű és időtálló,és cselekedtető,

motiváló

az egyes tantárgyak könyvei egymásra épüljenek, a tankönyvekhez munkafüzet is

tartozzon, a megerősítés, a gyakorlás, az önálló tanulói munka, a tudás ellenőrzése végett,

az egyes évfolyamok könyvei tartalmukban, módszertanukban egymásra épüljenek,

egymást kiegészítsék,

a tankönyvek ne legyenek túl zsúfoltak, jól olvashatóak, jól áttekinthetőek legyenek,

A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült

létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy

– a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az

iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet véleménynyilvánítási joggal

rendelkezik.

Az évfolyamok tartós tankönyvét a tankönyvraktárban őrizzük. Innen lehet kikölcsönözni

szükség esetén.

A Köznevelési Törvény rendelkezése alapján a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam

biztosítja tanulóink ingyenes tankönyvellátását.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket az osztálytanítók határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

júniusában) tájékoztatjuk, a tanévzáró ünnepély után a beszerzési listát a honlapra is

feltesszük. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.

http://www.muszakikiado.hu/files/Hirekhez/2013/16_2013.%20(II.%2028.)%20EMMI%20rendelet.pdf


Pedagógiai Program

115

A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:

- A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

- Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni,

amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

- A taneszközök ára mérsékelt legyen, ezzel alkalmazkodva tanulóink - sok esetben – nehéz

anyagi helyzetével.

A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAKKAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI:

Iskolánkban a választható tantárgyak az etika és a hit-és erkölcstan. A szülők minden év

május 20-ig írásban nyilatkoznak arról, hogy gyermeküknek mely tárgyat igénylik e kettő

közül, valamint a hit-és erkölcstan választása estén a szülő előzetes tájékoztatás után

választhat, hogy mely felekezettől kéri az oktatást.

Beiratkozáskor, átiratkozáskor szintén nyilatkoztatni kell a szülőket a két választható tantárgy

esetében.

Az iskola honlapján meg kell jeleníteni a hit-és erkölcstan oktatás megszervezését vállaló

egyházi jogi személyek megnevezését.

A hit –és erkölcstan oktatását a saját egyház, felekezet által delegált hitoktató végzi, ennek

értelmében a pedagógus kijelölése felekezeti feladat, nem az iskola kompetenciája.

Az erkölcstan oktatását iskolánkban erkölcstan oktató végzi, aki rendelkezik a tantárgy

tanításához szükséges képesítéssel.

III. MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI

A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette, a Helyi Tantervben meghatározott tantárgyi minimum

követelményeknek megfelelt. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a tantestület osztályozó

értekezleten áttekinti, és a megállapított osztályzatok alapján a tantestület dönt a tanuló

magasabb évfolyamba lépéséről.

Az iskola igazgatója a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első

évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi követelményeket

sikeresen teljesítette. Ebben az esetben a megismétlésre kerülő évfolyamról nem kap

bizonyítványt a tanuló.

Ha a tanuló a megfelelő szakértői vélemény alapján előkészítő jelleggel vesz részt az

oktatásban, és nem tudja a tantervi követelményeket teljesíteni, akkor munkája az első

tanévben előkészítőnek minősül. Erről igazolást az iskolalátogatási papírral kap.

Osztályismétlése nem minősül bukásnak. Az első évfolyamot a következő tanévben folytatja.

Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a

kétszázötven tanítási órát, meghaladja,és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem

volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a

nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen.

Ha a tanuló teljesítménye év végén nem értékelhető, javítóvizsgát tehet a tanuló, ha

a)a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,

b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.


Pedagógiai Program

116

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus

15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet.

Magántanulói jogviszonyban álló tanuló félévkor és év végén osztályozóvizsgát köteles tenni.

Amennyiben a vizsgán nem jelenik meg, és ezt nem tudja igazolni, az évfolyamot

követelményeinek nem tett eleget, javítóvizsgát tehet.

Az osztályozóvizsga, javítóvizsga időpontjáról előzetesen írásban tájékoztatni kell a szülőt,

valamint az időpontot az iskola hirdetőtáblájára jól látható helyen ki kell függeszteni, és az

iskola honlapjára feltenni.

A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára

megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt

is teljesítheti. A tanuló az egyes évfolyamok tanulmányi követelményeinek teljesítéséről

bizonyítványt kap.

IV. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

Tanulóink ellenőrzése, mérése, értékelése egységes elvek alapján történik.

Az ellenőrzés jellemzői:

Az intézmény pedagógiai programjára épül.

Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált.

Egyénre szabott, konkrét és az egész személyiséget figyeli.

A személyiség alakulására, az attitűd fejlődésére is irányul.

Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén.

Megoldási módokat ad a javításra.

A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más-más

tevékenységi formákat preferál.

A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri a diagnosztizálás és ennek

dokumentálása.

Az ellenőrzési rendszerünk két nagyobb területet ölel fel:

1. A tanulók személyiségfejlődésének, szocializáltsági mutatóinak, attitűdjének

folyamatos alakulását nyomon követő ellenőrzés

Területei Színterei Módszerei és

dokumentációja

Aktivitás, együttműködés

tanórán és tanórán kívül

A tanórán, a tanórán kívül

(napköziben külső

programokon, játékban,

sportban, vetélkedőkön, a

családban)

Megfigyelés, produktumok

elemzése, beszélgetés,

családlátogatás, feljegyzés


Pedagógiai Program

117

Együttélési normák,

szabályok követése

iskolában

Tanórán, napköziben,

szünetben, szabadidőben

Megfigyelés, visszajelzés az

adott esetben, tapasztalatok

gyűjtése a családtagoktól,

feljegyzés készítése

Kapcsolatteremtés

Feladattudat, feladattartás,

Feladatvállalás és

viszonyulás a munkához.

Munkatevékenység,

önállóság.

Iskolában, osztályban,

Folyamatos megfigyelés,

visszacsatolás,

kommunikáció, a feladatról

írásos feljegyzés

Érzelmi élet, az önismeret

és önelfogadás

Iskolában osztálytársakhoz,

iskolatársakhoz, a

családtagokhoz a családban

Beszélgetés egyénileg,

kiscsoportban, a

családtagokkal történő

konzultáció, feljegyzés

készítése

Nagy- és finommozgás Iskolában, osztályban


felmérés, feljegyzés

készítése,

Beszéd és beszédértés

(Alaki és tartalmi)

Tanóra, tanórán kívüli

tevékenység


felmérés, feljegyzés

készítése,

Emlékezet

(Verbális, akusztikus,

vizuális)

Tanórán Megfigyelés, felmérés, írásos

feljegyzés készítése,

Figyelem és gondolkodás Tanórán


felmérés, írásos feljegyzés

készítése,

2. Az adott tantárgyhoz, tanulmányi munkához kapcsolódó ismeretek, tevékenységek és

képességek fejlődésének ellenőrzése

Szóbeli számonkérés (feleltetés), főleg a felső tagozaton történik, a gyakorlást, a

rögzítést, megerősítést követően.

A tanuló szóbeli visszajelzést kap.

Az írásbeli beszámoltatás formái és rendje

Formái Célja Tervezése Bejelentés

rendje Ellenőrzés, értékelés

dolgozat

A tanulási

folyamat

közben

jelentkező

problémák

feltárása

az előző

tanórán

/szóban/

Tanári ellenőrzés; értékelés

osztályzattal


Pedagógiai Program

118

témazáró

dolgozat

Szükség szerint

egy adott tan-

anyag, téma

lezárását követő

számonkérés

tanmenetben

a témazáró

megírását

megelőző hét

Tanári ellenőrzés; %-os

értékelés és

osztályzat

félévi

felmérés

Az évfolyam

félévi

követelményei-

nek

számonkérése

éves

munkaterv;

tanmenet

megírását

megelőző hét


értékelés és

osztályzat

év végi

felmérés

Az évfolyam év

végi

követelményei-

nek

számonkérése

éves

munkaterv;

tanmenet

megírását

megelőző hét


értékelés és

osztályzat

külső mérés

(országos)

A tanulók

tudásának

központilag

elrendelt

mérése

időszakos

tanév

rendjéről

szóló

miniszteri

rendelet

%-os értékelés

A sajátos nevelési igényű gyerekek speciális fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.

A gyermeki személyiség figyelembevételével az írásbeli beszámoltatásokat a minimálisra

csökkentjük, és azok irányultságát a minősítésről áthelyezzük a tényfeltárásra: a gyengeségek

feltérképezésére és korrekciójára, valamint a meglévő erősségek továbbfejlesztésére.

A tanulók sérüléséből, a nagyon különböző mértékű előzetes ismereteiből, szokás- és

normarendjéből adódóan folyamatos ellenőrzést végzünk: – a tankönyvek, taneszközök,

füzetek használatáról, az önellátásukról.

Lemaradás esetén terápiákat alkalmazunk. Dokumentálása: szóbeli visszajelzés, feljegyzés,

korrekciós, fejlesztési terület megjelölése.

Az ellenőrző munkát minden esetben megelőzi egy pontos diagnosztizálás, amely feltárja,

hogy a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók milyen szinten működnek.

Az előzetes tudás, a hozott ismeret milyen körre terjed ki. A tevékenységek milyen szinten

működnek.

Mérés:

A tanulók tudásának, képességeik fejlődésének mérésére - a helyi tantervi

követelmények figyelembevételével - saját és külső mérőlapokat használunk. Ezeket

évenként felülvizsgáljuk, és tanulói szükséglet szerint módosítjuk, kiegészítjük.

Kiemelten vizsgáljuk az alapkészségek fejlődését. Az eredmények értékelésénél a

tanulók önmagához mért fejlődését kiemelkedő fontosságúnak tartjuk. A követő

mérésekkel kétévente vizsgáljuk és elemezzük a fejlődés ütemét.


Pedagógiai Program

119

A sajátos nevelési igényű gyerekek speciális fejlesztésére helyezi a hangsúlyt.

1. Célja:

- mérjük a tanuló fejlődését önmagához képest (ismeretek elsajátítása,

képességek gyarapodása)

- szociális képességének és magatartásának fejlődését

- tanuló iskolán kívüli programokon és más területeken megmutatkozó

képességeit

2. A pedagógiai értékelés:

Módjai:

- Szóbeli felelet.

- Tesztlap kitöltése.

- Témazáró dolgozat.

- Tanítási órákon végzett munka.

- Gyűjtő munka.

- Tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény.

Funkciói:

- helyzetfeltárás

- hatásfokjavítás

Típusai: diagnosztikus, formatív, szummatív

- diagnosztikus: helyzetfeltáró, innováló. Megmutatja, milyen szinten tesz

eleget a tanuló az elvárásoknak.Kimutatható a megfelelő teljesítmény és

a lemaradás.Segít a tanulási stratégiák, módszerek kiválasztásánál.

- formatív: a tanulást fejlesztő, formáló, segítő tesztek. A tárgyi tudást

értékeljük. Megmutatja, milyen szinten állnak a tanulók az anyag

elsajátításában. Az eredmények alapján megtervezhető a differenciált,

egyénre szabott fejlesztés. A tanulási folyamat hatékonyabbá tehető a

segítségével. Önkorrekcióra ösztönöz.

- szummatív értékelés: összegző, lezáró, amely minősíti a tanulót

(osztályzat, szöveges értékelés). Eredmények megállapítása, regisztrálása

történik. Hátránya, hogy nem nyújt segítséget a hiányos tudás

korrigálásához és elzárja a továbbhaladás útját. A minősítés visszahat az

iskolára, meghatározza annak társadalmi presztízsét. Az értékelés

személyre szóló kell, hogy legyen. A bíztatás és a dicséret ösztönzőleg

hat. Fontos, hogy a szülő egyértelmű visszajelzést kapjon, amely

nemcsak az érdemjegyre korlátozódik.

Értékelés és az osztályozás összefüggése:

- a kettő nem egyenlő egymással

- az értékelés legyen: tárgyszerű (objektív), megbízható, érvényes.


Pedagógiai Program

120

Értékelés érdemjegyekkel:

- szóbeli felelet: Előnye: hogy a tanuló tudásának mérésén kívül

fejleszti kommunikációs képességét. Hátránya: időigényes.

- írásbeli felelet

Értékelés az irányultság szerint:

- normaorientált

- kritériumorientált

Az értékelés célja:

A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális helyzetéből adódóan intézményünk a

képesség, készség, személyiség fejlesztésre helyezi a hangsúlyt.

Tanulóink iskolai értékelése során a tanulók tudását, teljesítményét, attitűdjét,

magatartását figyeljük meg, az egyénekre, valamint a közösségre megállapított

követelményekhez viszonyítunk, és az önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk

megállapításokat.

Iskolánkban az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a

motiváltság, a közösségben elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú

elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret képességének alakításához, az

önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz.

Az értékelés informáló funkciója a visszacsatolás, mely a pedagógusnak, tanulónak

egyaránt fontos, segít abban, hogy hatékonyabbá tegyük a tanítás-tanulás folyamatát.

A gyermeki személyiség figyelembe vételével az írásbeli beszámoltatásokat a

minimálisra csökkentjük, és azok irányultságát a minősítésről áthelyezzük a

tényfeltárásra: a gyengeségek feltérképezésére és korrekciójára, valamint a meglévő

erősségek továbbfejlesztésére.

Az értékelésnél alkalmazott alapelveink:

Az értékelés ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek

továbbfejlődését, a reális önértékelés kialakítását.

Differenciált, egyéni vonatkozású és lebontású

Az értékelés igazodik a tanulók értelmi képességeihez, az életkori sajátosságokhoz, a

tantárgyak jellegéhez.

Diagnosztikus, formatív, segítő célú folyamatos értékelési módok prioritást élveznek a

tanítás-tanulás folyamatában.

Az értékelés mentes a kategorizálástól, a megbélyegzéstől.

Előremozdító legyen a tanítás-tanulás hatékonyabbá tétele szempontjából

A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértő bizottság

véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő

értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását

írja elő.

Szintén a szakértő bizottság véleménye alapján lehet igazgatói utasításra a szóbeli

számonkérést és annak értékelését alkalmazni az írásos beszámoltatás helyett.

Az értékelés szempontjait a pedagógusok a megírás előtt ismertetik a tanulókkal.

Rendje:


Pedagógiai Program

121

- 1-2. évfolyam: év eleji, félévi, év végi felmérés szöveges értékeléssel az

első évfolyamon és a második év első félévében

- 3-8. évfolyam: év eleji, félévi, év végi felmérés érdemjeggyel értékelve

Korlátai:

Az egyéni képességek befolyásolják az írásbeli értékelés használatát: a pszichés

fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamat tartósan és súlyosan

akadályozott pl.: dyslexia, dyscalculia, dysgraphia, mutizmus, autizmus, kóros

hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar esetén.

A sajátos nevelési igényű tanulót a Szakértői Bizottság véleménye alapján az

igazgató mentesítheti egyes tantárgyakból, tantárgyrészletekből az írásbeli

munka érdemjeggyel való értékelése és minősítése alól.

A tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe:

- helyzetfelmérés: a diagnosztizálás alapja, a terápiák kiválasztásának és irányának

meghatározásának leglényegesebb eleme.

- visszacsatolás: a gyerek, a szülő és a pedagógus felé ad elsajátítás mélységéről, a

korrekció hatásfokáról, a habilitáció és terápiás munkák eredményességéről.

- minősítés: a félévi és év végi osztályzatok alapja a lezáró értékelés. Folyamatos

értékelésként alkalmazva a mindenkor teljesítmény minősítése.

- tájékoztatás: a gyermek felé az önértékelés alapját szolgáltatja, a szülőnek reális képet

ad a gyermek teljesítményérő.

Követelmény:

- az ellenőrzés, értékelés rendszeres legyen

- nagy jelentőségű az egész éves folyamatos tanórai ellenőrzés

- az értékelés előre mutató legyen

- legyen objektív

- törekvésünk az egységes tesztalapú felmérők bevezetése, alkalmazása. A tanulók

szempontjából motiváló, könnyebben áttekinthető és kitölthető. Tanároknak

könnyebb, gyorsabb javítást, értékelést tesz lehetővé.

A sajátos nevelési igényű tanulók értékelése a 2015/2016-os tanévtől

Az 1993. évi közoktatási törvény 2010. évi LXXI. 70.§(3) bekezdés módosítása alapján

intézményünkben az 1-4. évfolyamos tanulók félévi és év végi teljesítményértékelése a

következő módon történik:

A korábbi rendelkezések alapján a tanulásban akadályozottak körében az 1. évfolyamon

félévkor és év végén, valamint a 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel fejezzük ki,

hogy a tanuló kiválóan, jól, vagy megfelelően teljesített a tanév folyamán. A 2. évfolyam

végén és magasabb évfolyamokon félévkor és a tanév végén érdemjeggyel értékeljük a

tanulók teljesítményét.

A 3-8. évfolyamon az évközi érdemjegyek beírásánál különbséget teszünk felelet/röpdolgozat,

témazáró dolgozat és felmérő dolgozat között. A súlyozott minősítés alkalmazásánál a

felelet/röpdolgozat egyet, a témazáró és felmérő dolgozat kettőt ér. Ezen minősítési eljárást az

e-napló vezetésénél is figyelembe vesszük.

Az értelmileg akadályozott tanulók értékelése a következő:


Pedagógiai Program

122

1-4. évfolyamon félévkor és év végén tantárgycsoportonként szöveges értékelést kapnak a

tanulók:

1. Szociális és kommunikációs fejlődés

2. Fejlődés az önkiszolgálásban és munkatevékenységekben

3. Fejlődés a készségtárgyakban

4. Fejlődés az „Olvasás-írás elemei” és a „Számolás-mérés elemei” tantárgyakban.

5-8. évfolyamokon az értelmileg akadályozott tanulók tanév végi értékelése érdemjeggyel

történik.

A tanuló minősítésének fokozatai:

Magatartás Szorgalom Tanulmányi eredmény

példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

példás (5)

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

Az értelmileg akadályozott tanulók minden félévkor egytől – nyolc évfolyamon szöveges

értékelést kapnak a tájékoztató füzetbe a négy tantárgycsoport alapján.

A tanuló az 1. évfolyamon akkor utasítható évismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket

mulasztások (igazolt és igazolatlan) miatt nem tudta teljesíteni. Az évfolyamismétlésről való

döntés 2. évfolyamtól kezdve a pedagógus és a nevelőtestület kizárólagos döntése, melyhez

nem szükséges a szülő beleegyező nyilatkozata.

Ha az igazolt és igazolatlan mulasztási órák száma meghaladja a 250 órát, a nevelőtestület

dönt az osztályozó vizsga, vagy az évismétlés tényéről. Amennyiben az igazolatlan mulasztási

órák száma meghaladja az igazoltakét évismétlést von maga után.

A szülőt évente tájékoztatni kell írásban a szakértői véleményre alapozott, intézményvezetői

határozattal a tantárgyi felmentésről.

Az eredményes továbbhaladáshoz az alábbiakat biztosítja az iskola:

- hosszabb felkészülési időt a javító vagy osztályozó vizsgán

- írásbeli beszámolón segédeszközként számológép és számítógép használható

- írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy szóbeli beszámoló írásbeli

beszámolóval való felváltása a tanuló képességei alapján.

A tanterveink abban az esetben használhatók, ha az osztály összetétele 80%-ban ép értelmű

tanulókból áll.

A tanulásban akadályozott tanulóink oktatását differenciáltan, az Irányelvek figyelembe

vételével látjuk el.

Magatartás és szorgalom érdemjegyek kritériumai:


Pedagógiai Program

123

Magatartás Szorgalom Tanulmányi eredmény

példás (5)

jó (4)

változó (3)

rossz (2)

példás (5)

jó (4)

változó (3)

hanyag (2)

jeles (5)

jó (4)

közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

Magatartás érdemjegy:

Magatartás Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2)

1. Aktivitás,

példamutatás

igen jó,

nagyfokú

közepes gyenge negatív vagy

romboló

2. A közösségi célokkal

azonosulás - érdekeinek

figyelembe vétele-

munkában való

részvétel

igen

élenjár

ellen nem vét

aktívan részt

vesz

ingadozó

közömbös

szemben áll

érdektelen

3. Hatása a közösségre pozitív befolyást nem

gyakorol

nem árt negatív

4. Törődés társaival gondos,

segítőkész

segítőkész ingadozó közömbös,

gátló

5. Házirend betartása betartja, arra

ösztönöz

betartja részben tartja

be

sokat vét ellene

6. Viselkedés, hangnem kifogástalan kívánnivalót

hagy maga után

udvariatlan,

nyegle

durva, goromba

7. Fegyelmezettség nagyfokú megfelelő gyenge elégtelen

Szorgalom érdemjegy:

Magatartás Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2)

1. Tanulmányi munkája igényes figyelmes ingadozó hanyag

2. Munkavégzés kitartó, pontos,

megbízható

rendszeres rendszertelen megbízhatatlan

3. Ált. tantárgyi

munkavégzés

Önálló munkavégzés

mindent

elvégez

ösztönzésre

dolgozik

önállótlan feladatait nem

végzi el

4. Többféle feladatot

vállal-e?

igen keveset ritkán nem

5. Munkabeosztás:

- önellenőrzés

- önálló munkavégzés

igen jó jó közepes gyenge vagy

nincs

6. Tanórán kívüli igen sokszor előfordul ritkán egyáltalán nem


Pedagógiai Program

124

információk

felhasználása

rendszeresen

A magatartás, a szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük az önmagához

képest elért pozitív változást, fejlődést, amelynek szóban és írásban történő dicsérettel

adhatunk nagyobb hangsúlyt.

Második évfolyam év végétől nyolcadik évfolyam év végéig érdemjeggyel minősítjük a

tanulók munkáját.

Havonta minimum egy tantárgyi értékelésnek kell szerepelnie a naplóban és a

tájékoztató füzetben.

A dolgozatok, az időszakos tantárgyi mérések eredményeit a naplóba be kell vezetni.

Első és második évfolyam első félévéig érdemjegy hiányában a százalékolt eredményt

kell feltüntetni. Ezeket a minősítéseket a tájékoztató füzetben is jelezni kell, hogy a

szülőt rendszeresen tájékoztassuk gyermekük haladásáról.

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az

iskola az osztályzatról a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét félévkor értesítő, év végén

bizonyítvány útján értesíti.

Félév zárásakor a félévi értékelést az értékelő napló részben kell feltűntetni a

minősítés alkalmazott formái szerint, valamint a tájékoztató füzet félévi értékelés

lapjain. A szöveges értékelést a naplóban pótlapként lefűzve tároljuk, a tájékoztató

füzetben pedig pótlap csatolmányban továbbítjuk a szülő felé.

Év végén a szöveges értékelés minősítő formáit a naplóban a tanuló adatainál, a

bizonyítványban értékelő pótlapon, a törzslapon pedig a tanuló adatainál tüntetjük fel.

A részletes szöveges értékelést a naplóban lefűzve tároljuk.

Év végén az érdemjegyeket a naplóban, bizonyítványban, törzskönyvben egymással

egyeztetve tüntetjük fel.

Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának értékelni kell a

tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó

tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges

intézkedésekre.

Valamely tantárgy érdemjeggyel történő értékelése alól felmentett tanuló

teljesítményét szövegesen kell értékelni.

A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó

vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott

teljesítménye alapján kell megállapítani.

A tanuló tantárgyi tudásának értékelése:

Értékelési határok megállapítása alapműveleteknél:

Alapfogalmak, alapműveletek, a tantárgyhoz kapcsolódó minimum szintű, a

továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretek mérésénél és a témazáró dolgozatoknál az

alábbi százalék alkalmazandó alsó és felső tagozaton egyaránt:

Elégtelen (1): 0 % - 45 %

Elégséges (2): 46 % - 55 %


Pedagógiai Program

125

Közepes (3): 56 % - 70 %

Jó (4): 71 % - 85 %

Jeles (5): 86 % - 100 %

Jeles (5): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását

alkalmazni is képes.

Jó (4): ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, kisebb

bizonytalansággal tudását alkalmazni tudja.

Közepes (3): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként

felszínesen és több hibával teljesíti, tudását csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni.

Elégséges (2): ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz

szükséges ismereteit sajátította el, kizárólag nevelői segítséggel képes önálló

feladatvégzésre.

Elégtelen (1): ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem

sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel,

nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre.

Vizsgák:

Javító és osztályozó vizsgát tehetnek az érintett tanulók a KT. érvényben lévő

rendelete alapján.

Méréses vizsgák szervezése: fővárosi, Országos Kompetenciamérés

A pedagógus feladata:

- a vizsga célja

- évfolyamok, időpontok

- vizsganapok száma

- önkéntes és kötelező jelleg figyelembe vétele

- írásbeli és szóbeli aránya

- a vizsga tétje

A tanuló feladata:

- felkészülés, követelmények ismerete

- a lebonyolítás módjának, a vizsga időtartamának, tétjének ismerete

- értékelési szempontok ismerete

- a szülők tájékoztatása: a vizsga helyéről, idejéről, a vizsga tétjéről

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény 70. § (3) bekezdésének 2010. évi LXXI.

Törvénnyel módosított rendelkezése alapján járunk el a szöveges értékelést és

évfolyamismétlést illetően.

Iskolai írásbeli beszámoltatás formái és korlátai

Évente tantárgyanként három felmérő dolgozatot iratunk (év elején, félévkor,

évvégén), mellyel tájékozódhatunk a tanulók adott tantárgyon belüli átfogó

ismereteiről. Célszerű ezt tantárgyanként és évfolyamonként egységesen kidolgozni,

az elért eredményeket minden évben összehasonlítani, elemezni.


Pedagógiai Program

126

Félévente tantárgyanként 4. évfolyamtól célszerű legalább három témazáró

dolgozatot íratni, melyből következtetni lehet az adott témakörben elsajátított

ismeretekre, az esetleges hiányosságokra. Ezeket a feladatokat, feladatlapokat mindig

az adott évfolyamon tanító szaktanár állítja össze az adott csoport képességeit

figyelembe véve.

A szaktanár döntése alapján, bármikor írathat, un. röpdolgozatot, melyből képet

kaphat az éppen akkor tanított-tanult ismeretek elsajátításáról. Ezek az érdemjegyek

egyenértékűek egy felelet érdemjegyével.

Az írásbeli számonkérés során a felmérő dolgozatot és a témazáró dolgozatot a

tantárgyat tanító szaktanár köteles három nappal előtte bejelenteni, s azt más

szaktanárral egyeztetni, mert egy tanulócsoport egy napon két ilyen típusú dolgozatnál

többet nem írhat! Röpdolgozat bármikor bejelentés nélkül is íratható!

Házi feladatok elkészítéséhez előírt szóbeli és írásbeli munkák meghatározásának elvei és

korlátait meghatározó elvek:

Az egész napos működés jellegéből adódóan a napi feladatokat tanulóink napközben

elvégzik. Erre kijelölt idő délután a napközis foglalkozások valamelyikében szabadon

megválasztható Ez az önálló tanulás időszaka, ekkor történik a házi feladatok

megírása.

Hétvégékre és szünetekre (őszi, téli, tavaszi) lehetőleg nem adunk írásbeli

feladatokat.

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok

érvényesülnek:

Házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó

gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz kapcsolódó

ismeretek megszilárdítása;

A házi feladatokat differenciálni kell, figyelembe véve a tanulók eltérő képességeit;

Az írásbeli és szóbeli feladatok lehetőséget kell, hogy adjanak a tananyag megértésére,

elmélyítésére, a kérdésfeltevés gyakorlására;

Házi dolgozat, kiselőadás készítéséhez 1-2 hetet biztosítunk, amelybe beleeshetnek az

évközi szünetek napjai.

Az 1-2. évfolyamon a házi feladat adása megalapozza és kialakítja a rendszeres

munkára szoktatást, az alapkészségek (írás, olvasás, számolás) gyakoroltatását, illetve

az írásos munka formailag igényes megjelenítését.

A 3-4. évfolyamon a tanulási szokásokhoz, módokhoz, azok kialakításához adunk

segítséget a házi feladatok adásával: szövegértés, szövegtanulás, önellenőrzés.

Kiemelten hangsúlyos cél a gyermek sikerélményhez juttatása az önálló munka során,

amely pozitív hatással lesz a későbbiekben a tanuláshoz való viszonyulására.

A felső tagozat 5-6. évfolyamán sok új tantárgy van, így mennyiségi és minőségi

növekedés keletkezik a házi feladatoknál is. Ezért itt a tanárok összehangolt, átgondolt

munkájára van szükség.

A házi feladatok kijelölése során, az alsó tagozaton megszerzett alapkészségek

továbbfejlesztésére, bővítésére fektetjük a legnagyobb hangsúlyt.


Pedagógiai Program

127

Az ismeretek szélesedésével egyre nagyobb jártasságot szereznek az önkifejezésben és

a szóbeli feleletekre való felkészülésben. Arra törekszünk, hogy fejlesszük

lényegkiemelő képességet.

A 7-8. évfolyamon a legfőbb cél a középiskolára való felkészítés, egyben a két

iskolatípus közötti átmenet tudatos előkészítése, annak megkönnyítése.

1-8. osztályig egységesen érvényesüljenek a következő alapelvek:

A házi feladat rendszeres ellenőrzése

Kötelességtudat erősítése

Precíz, szép házi feladat készítés igényének kialakítása

A hanyag tanulók munkára szoktatása

A házi feladatok adásánál előtérbe helyezzük

Az alapkészségek gyakoroltatását, elmélyítését, bővítését

Lehetőséget adunk az egyéni érdeklődésnek megfelelő témákban gyűjtőmunkára.

Tanulói kiselőadásra való felkészüléshez szaktanári segítséget kapnak.

Tanulmányi versenyekre készítjük fel a kiemelkedő képességű gyermekeket.

Továbbfejlesztjük a lényeglátást, a rendszerező képességet.

Elősegítjük a világra való rálátást, a humán, illetve a természettudományos

tantárgyakon belüli kapcsolatrendszer megértését.

Az utazó gyógypedagógusok értékelési módja

Az utazó gyógypedagógus félévi és év végi szöveges értékelést készít a gyermekekről,

melyeket az iskolai zárás előtt egy héttel átad az integráló pedagógusoknak, ezzel elősegítve

minősítésüket az adott gyermekről. A gyógypedagógusok szöveges értékelését a befogadó

intézmény pedagógusai csatolják a gyermekek félévi és év végi értesítőjéhez.


Pedagógiai Program

128

II. Az iskolák által alkalmazott záradékok Záradék Dokumentumok

1. Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve]

a(z) (iskola címe) ....................iskolába. Bn., N., Tl., B.

2. A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján

tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja. Bn.,Tl.

3. Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola. Bn.,Tl., N.

4. Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó

vizsga letételével folytathatja. Bn.,Tl., N.

5 ...... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi. N.,Tl., B.

6. Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól N.,Tl., B.

7. .....tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben

teljesítette a következők szerint: .... N.,Tl., B.

8.

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben

felmentve ............................................ miatt.

Kiegészülhet:

osztályozó vizsgát köteles tenni

N.,Tl., B.

9. Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján)

magántanulóként folytatja. N.,Tl.

10.

Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy

tanulása alól.

Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.

N.,Tl., B.

11. Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ...................

évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni. N.,Tl.

12. A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a

tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette. N.,Tl., B.

13.

A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve

....................-tól ........................-ig.

Kiegészülhet:

Osztályozó vizsgát köteles tenni.

N.

14. Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata

értelmében osztályozó vizsgát tehet. N.,Tl.

15.

A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba

léphet, vagy

A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte,

tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja.

N.,Tl., B.

16. A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási

évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette. N.,Tl.

17.

A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet.

A javítóvizsgán ..................... tantárgyból ..........................

osztályzatot kapott, ....................... évfolyamba léphet.

N.,Tl.,B.,

Tl., B.

18. A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az

évfolyamot meg kell ismételnie. N.,Tl., B.

19.

A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot

kapott.

Évfolyamot ismételni köteles.

Tl., B.

20. A(z) ........................ tantárgyból ..........-án osztályozó vizsgát tett. N.,Tl.

21. Osztályozó vizsgát tett. Tl., B.

22. A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve. Tl., B.


Pedagógiai Program

129

23. A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve. Tl., B.

24. Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga

letételére .............................-ig halasztást kapott. Tl., B.

25.

Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z)

................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette

le.

Tl., B.

26. A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja

tanulmányait. Tl., B., N.

27. Tanulmányait ......................................... okból megszakította,

a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel. Bn.,Tl.

28. A tanuló jogviszonya Bn.,Tl., B., N.

a) kimaradással,

b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt,

c) egészségügyi alkalmasság miatt,

d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt,

e) ........................ iskolába való átvétel miatt

megszűnt, a létszámból törölve.

29. ............................ fegyelmező intézkedésben részesült. N.

30. ............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés

végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve. Tl.

31.

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén

a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt

felszólítottam.

b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása

miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a)

pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl.

dokumentumokra.

Bn.,Tl., N.

32. Tankötelezettsége megszűnt. Bn.

33. A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra

helyesbítettem. Tl., B.

34. A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt

érvénytelenítettem. B.

35.

Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett

(megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján

állítottam ki.

Pót. Tl.

36. Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti

helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki. Pót. Tl.

37. A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján,

téves bejegyzés miatt állítottam ki. Tl., B.

38.

Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja

neve ................................................ a(z)

.............................................. iskola .............................................

szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály,

tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben

eredményesen elvégezte.

Pót. B.

39.

Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő

tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga

eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének

befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a

tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat


Pedagógiai Program

130

megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat

ki.

40. Érettségi vizsgát tehet. Tl., B.

41. Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-

ig pótolhatja. Tl., B., N.

42. Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.

43. Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam. N.

44.119

45. Ezt az osztályozó naplót ............. azaz ................... (betűvel)

osztályozott tanulóval lezártam. N.

46. Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévig ........ óra közösségi

szolgálatot teljesített. B.

47. A tanuló teljesítette az érettségi bizonyítvány kiadásához

szükséges közösségi szolgálatot Tl.

48. ..... (nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi

tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte Tl., B.

Beírási napló Bn.

Osztálynapló N.

Törzslap Tl.

Bizonyítvány B.

A kollégiumok által alkalmazható záradékok

Záradék Dokumentumok

1. Feltéve a ................................................. kollégiumba (externátusi

elhelyezésre) a(z) .......................... tanévre. Kt.

2. A kollégiumi tagsága (externátusi elhelyezése)

.................................................. miatt megszűnt. Kt., Kn.,Csn.

3. ............................................fegyelmező intézkedésben részesült. Csn.

4. ............................................fegyelmi büntetésben részesült. Kt., Csn.

Alkalmazott rövidítések:

Csoportnapló

Kollégiumi napló

Kollégiumi törzskönyv

Csn.

Kn.

Kt.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200020.EMM#lbj119param


Pedagógiai Program

131

XIV. LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK

Az Újpesti Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Pedagógiai Programja és Helyi tanterve a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat által ismert

és véleményezett, a nevelőtestület által elfogadott.

A programot rendszeresen felülvizsgáljuk és módosítjuk a mindenkori törvényi előírásoknak

megfelelően.

Budapest, 2017. szeptember 13.

………………………………………. ……………………………

nevelőtestület részéről nevelőtestület részéről

……………………………………. ……………………………

Diener Lúcia Zita

DÖK segítő pedagógus Szülői Szervezet elnöke

……………………………….

Korfanti Andrea

intézményvezető

Jelen Pedagógiai Programot az intézmény fenntartója az Észak-Budapesti Tankerületi

Központ jóváhagyta.

Budapest, 2017.

……………………………

Tamás Ilona

Igazgató

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA · A szülő, gyermekek, iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ... autizmus spektrum zavarral küzdő,