PEDAGÓGIAI PROGRAMszentistvankorut-altisk.hu/wp-content/uploads/2018/09/... · 2018-09-04 · Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg

PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZAKMAI PROGRAM

Szent István Körúti Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Szakiskola és

Készségfejlesztő Iskola

OM: 036045

Jászberény

2018.

TARTALOM

KONYHAI KISEGÍTŐ

LAKÁSTEXTIL-KÉSZÍTŐ

SZÖVÖTT-TÁRGY KÉSZÍTŐ

UDVAROS

4.64.

SPECIÁLIS KERETTANTERV

a

21 811 01

KONYHAI KISEGÍTŐ

részszakképesítés

szakiskolában történő oktatásához

tanulásban akadályozottak (st) számára

a 34 811 04 Szakács szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere

A speciális kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a 21 811 01 részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó

27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet

alapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai

A részszakképesítés azonosító száma: 21 811 01

A részszakképesítés megnevezése: Konyhai kisegítő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás – turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70 %

III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a részszakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás – turisztika

szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

IV. A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés /Szakképzettség

- -

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a

részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további

részletei az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs

V. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

Tanulásban akadályozottak

1. A tanulásban akadályozottság fogalma, jellemzői

„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer

biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a

kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási

képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.)

Az idegrendszeri károsodás mellett és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális

környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan

befolyásolhatja.

A tanulási akadályozottság az esetek nagy részében az iskolába lépés évében realizálódik. Ám

egyes gyermekeknél már az óvodás korban is felmerülhet a gyanú az sikertelen iskolai

előmenetelre.

A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a

gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar

következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását.

Az érintett tanulóknál előfordulhatnak problémák a következő területeken:

- észlelés (egyensúly észlelés, nehézségi erő észlelés, taktilis-kinesztetikus észlelés,

auditív észlelés, vizuális észlelés, amnesztikus funkciók)

- kivitelezés-végrehajtás (izomtónuszavar, nagymozgások, finommozgások,

mimika)

- szociális-emocionális terület:

a késztetések területén (apátia, passzivitás, túlérzékenység, hiperaktivitás),

az általános pszichés állapotban (levertség, féktelenség, szorongás),

a motiváció alakulásában (motiválatlanság, megközelíthetetlenség),

a munkavégzésben (gyors kifáradás, vontatott tempó, impulzivitás),

az önirányításban (rövid zárlati cselekvések, labilitás, rigiditás),

az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, túlzott elbizakodottság,

egocentrizmus)

és a szociális beilleszkedésben (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott

alkalmazkodás, belátás hiánya, agresszivitás).

(Englbrecht - Weigert, 1996, 33-38. )

A tanulási akadályozottak körét tehát az enyhén értelmi fogyatékosnak minősítettek,

illetve az iskolában tanulási problémákkal küzdő gyermekek alkotják.

„A tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot. A folyamatosan ható,

kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával, a tanulási

akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértékében

csökkenthető.” (Mesterházi Zsuzsa)

Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a

tanulási akadályozottság további romlását. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor

kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük

(motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak.

Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és

figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a

tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti.

A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási

helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével,

melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is

megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is nagy figyelmet kell fordítani rájuk. A

problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális

területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek.

A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban

akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül

munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a

„mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor

jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére

fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül.

2. A szegregált és integrált szervezeti formák

Szegregált intézményekben tanulnak tanulásban akadályozott diákok. Amely

gyógypedagógiai intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok

dolgoznak, valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kislétszámú osztályokban.

Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott

fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A

tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció

feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű

kortárscsoporton belül kapják meg. Tanulási akadályozottság esetén több területet érintő,

tartós, súlyos problémáról van szó, mely megfelelő szakmai segítség nélkül a többségi

iskolákban nagyon megnehezíti az érintett gyermek és pedagógus életét is. A probléma

gyökere nem kifejezetten a gyermekben van, hanem a többségi iskola és a sajátos igényű

tanuló találkozásában.

Hazánkban is egyre nagyobb teret hódít meg az integrált/inkluzív oktatás, nevelés, melynek

elengedhetetlen feltétele a gyógypedagógiai segítségnyújtás és a megfelelően strukturált

környezet.

Inklúzió mint optimalizált, kibővített integráció is jelen van a mai oktatási rendszerünkben.

Az inklúzió a többségi iskola folyamatos, rendszerszerű átalakulását jelenti. Ebbe a

folyamatba az összes tanulót bevonják. A gyermek áll a középpontban. Nem zavaró elemként,

hanem új kiindulópontként és egyúttal célként. Individuális gondoskodás jár valamennyi

tanulónak, legyen bármiben akadályozott vagy nem. Ebben az értelmezésben az inkluzív

pedagógia több mint gyógypedagógia, és több, mint az eddigi integrációs pedagógia. Az

integrált, inkluzív oktatásban kiemelt szerepet kap a differenciált oktatás.

2.1. Az integráció/inklúzió feltételei

„A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai integrációjának az a célja,

hogy ezek a gyermekek a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortárscsoportjaiktól

elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg, kiegészítve a pedagógiai ráhatások

körét a szocializáció abból fakadó elemeivel, hogy a gyermekek heterogén

csoportokban tanulnak.” (Dr. Papp Gabriella és Faragóné Bircsák Márta Módszertani

intézményi útmutató a tanulásban akadályozott gyermekeket befogadó iskolák

számára 2005.)

1. Objektív tényezők

Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását

segítő tárgyi feltételek.

- Az iskolának rendelkeznie kell megfelelő intézményi dokumentumokkal (alapító

okirat, pedagógiai program, nevelési program, helyi tanterv) Ki kell dolgoznia egy

egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet,

eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő

követelmények szintjén jelentkezhet.

- A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal

tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több

figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel.

- Ajánlott a tanterem berendezésénél figyelembe venni a strukturált tanítási

környezet kialakítását (mobilizálható padok, tanulói boxok, pihenősarok, IKt-s

eszközök, kézikönyvtár), többféle kisebb tér létrehozása az osztálytermen belül,

például kiscsoportos munkához, illetve célszerű az egyéni tanuláshoz különálló

asztalokat elhelyezni.

- A befogadó intézményeknek lehetővé kell tenniük a megfelelő fejlesztést biztosító

többletszolgáltatások elérését.

2. Szubjektív tényezők

- A befogadó nevelőtestület, pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége,

kreativitása, elkötelezettsége valamint a sérülésről szóló ismeretei.

- A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása.

- A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt,

felkészültsége, szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti

kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó

kapcsolata.

- A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és

elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a

környezet, az osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a

viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a sérült gyermeket olyannak fogadják el

amilyen, és igyekezzenek egyenrangúként kezelni. De múlik a sérült gyermek

személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb

eséllyel lesz sikeres.

- Teamban dolgozó szakemberek együttműködése, partneri kapcsolatai

2.2. Az integráció formái lehetnek:

- Lokális integráció: az integráció legegyszerűbb és viszonylag könnyen

megvalósítható változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos

nevelési igényű tanulók között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az

iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban,

csoportokban tanulnak.

- Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés,

a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben

találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal.

- Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat

meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja

egy épületben tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály

órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl.

készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és

rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció

legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban

akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el.

Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében.

Megfigyelhető, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely

jelentheti azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez

hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók

személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb

távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált

környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak

ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok.

3. A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok:

- az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése,

- az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése,

- az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése,

- az alapvető ismeretek folyamatos felidézése,

- a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása,

- az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása,

- lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész

viszonyának bemutatása,

- a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat

hangsúlyosan kell kezelni.

4. Módszertani javaslatok

4.1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás

hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás

minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb

időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének

megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé.

Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét

és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály

közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az

osztályteremben.

4.2. Projekt módszer: közösen végzett tevékenységek köre. A központban egy gyakorlati

jellegű probléma áll, melyet a tanárok és tanulók együtt dolgoznak fel több szempont szerint

elemezve, komplex módon. A módszer legfontosabb értéke a munkafolyamat. Mindenki saját

képességei, lehetőségei, tapasztalatai alapján végzi el a feladatot. A munkafolyamat

eredménye a produktum.

4.3. Komplex Instrukciós Program (KIP)

- Az osztályon belüli rangsorbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában

felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak.

- A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális

instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az

együttműködési normákra történő felkészítésére.

- Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt

megbúvó képességek kibontakoztatása.

- A fentieken kívül módszer másik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének

fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kell

tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt, ezért a

módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos,

szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre.

"Azok a tanulók, akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek, vagy

azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt

venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik

aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást

gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és

több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek.

Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják (ez a megnyilvánulás a

státusprobléma jelensége). A Komplex instrukciós programban a tanár célja az,

hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú

munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely

alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre." (Cohen,

E. G.: Designing Groupwork. Teacher College Press, New York, 1994.)

A módszer elvei 1. Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, ez minden esetben nyitott végű,

több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatokat

jelent.

2. A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját és a

csoport teljesítményéért, illetve a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért.

3. A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik. A

közös munkában az alábbi együttműködési normák betartása valósul meg: „Jogod van

a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”

„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”

„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.”

„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.”

„Mindig fejezd be a feladatod.”

„Munkád végeztével rakj rendet magad után.”

„Teljesítsd a csoportban kijelölt szereped.”

A fenti normák kifüggesztve láthatók az osztály falán, és minden alkalommal

emlékeztetik a tanulókat a csoportmunka lényegére, alapelveire. A normák

együttes alkalmazása lehetővé teszi a tanulók számára egymás viselkedésének

ellenőrzését. A munkában minden tanulónak meghatározott szerep jut, ezek az

egymást követő csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak. Ez a szerepváltás

segíti elő a képességek sokoldalú fejlesztését, a státusprobléma kezelését. A szerep

mindig a feladat típusától és a csoport létszámától függ. Az ideális csoportlétszám

3-5 fő. A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek alkalmazása a

leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős. A

szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több

szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is előfordulhatnak (pl. időfelelős,

konfliktuskezelő stb). A szerepek rotációja alapkövetelmény. A szerepeken

keresztül mindenkinek meg kell tanulnia a munka irányítását, a beszámolást, a

helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, végeztetést.

4. A csoporton belül kialakult hierarchia, rangsor kezelése az eltérő, sokféle képesség

mozgósítására alkalmas feladatokon keresztül megváltoztatható. A pedagógus feladata

annak tudatosítása, hogy nincs olyan tanuló, aki minden képességben kiváló, de

mindenki számára van olyan feladat, melyet maradéktalanul meg tud oldani, valamint

egyedül senki nem olyan tájékozott, mint a csoport együttesen. Az együttműködési

normák és a tanulói szerepek kialakításának már az iskolába kerülés pillanatától

kezdve fontos célja annak biztosítása, hogy a diákok mind jobban megértsék a velük

szemben támasztott elvárásokat, és a felső tagozatot elérve képesek legyenek direkt

tanári irányítás nélkül is dolgozni.

5. A tanár szerepe szintén változik. A hagyományos csoportmunkánál a tanár hajlamos a

direkt beavatkozásra, irányításra. Ennél a módszernél a beavatkozás szükségtelen. Az

együttműködési normán keresztül a tanár hatalmát átruházza a tanulókra. A rendszer

megfelelő működése esetén a tanár feladatainak egy részét maguk a diákok végzik el.

A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz, hisz lehetőségük nyílik

a feladat megbeszélésére egymás között. A csoportban a tanulónak a korábbitól eltérő

szerepek jutnak: kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat stb. A

szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a

csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet

kialakulását.

6. A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a

csoport milyen úton hajtja végre a feladatot, és a meglévő státuszprobléma milyen

jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált

feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a

tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége

legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a

közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni

továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása tudatos, logikus munkaszervezést kíván.

7. A Komplex instrukciós programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka

magja, de alkalmazása nem kizárólagos. A csoporttevékenység beépül a tananyagba.

A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a

magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink

közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex

instrukciós program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész

összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és

feldolgozására is alkalmat adhat. Ezt a módszert a tanítási órák körülbelül

egyötödében alkalmazzuk.

8. A csoportmunka elemei a csoport-feladatlapok, a háttér információt nyújtó adatlapok,

az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai

munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni

feladatmegoldással zárul.

5. Oktatásszervezési eljárások, pedagógiai többletszolgáltatások

5.1. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi

társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok

pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a

tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet.

5.2. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően

különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek

felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor,

intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes

hatását kell feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő

sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz

szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén

való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket

figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási

feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek:

- Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban

akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik

megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák

kihasználása, mintaadás stb.

- Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb

munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak.

- Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen

eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség

biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket.

- Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban,

kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló

csoportokban.

- Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások

auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is.

Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően

alakítani az ismeretközvetítést.

- Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok

kitűzése.

- Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást,

akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés)

nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges

értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre

vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív,

mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék

és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan

konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető

módon.

5.3. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből

álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus

biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban

akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak

valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint

szervezett oktatás megvalósítását.

5.4 Fejlesztő helyiség kialakítása „Érdemes kialakítani egy fejlesztő helyiséget az iskolában,

ahol a szükséges egyéni fejlesztéseket lehet folytatni. Ez a szoba nem pusztán egy pici

fejlesztő szoba, hanem a folyamatosan gyarapodó fejlesztő eszközök, szakirodalom

gyűjtőhelye is legyen. Érdemes a könyvtárakhoz hasonlóan egy kölcsönző rendszert

működtetni, így lehetővé válik a szakmai anyagok terítése a kollégák között.” (Dr. Papp

Gabriella és Faragóné Bircsák Márta Módszertani intézményi útmutató a tanulásban

akadályozott gyermekeket befogadó iskolák számára 2005.)

5.5. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a

tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek

valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon

alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott

tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok

segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A

multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb

távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az

elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg.

VI. Szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

Előkészítő

évfolyam

heti óraszám 36

hét

9. évfolyam

heti óraszám

9. évfolyam

éves óraszám

(36 héttel)

10. évfolyam

heti óraszám

10. évfolyam

éves óraszám

(35 héttel)

Közismeret 31,5 10,5 378 11,5 402,5

Szakmai elmélet és

gyakorlat együtt 0 21 756+70 21 735

Összesen 31,5 31,5 1134+70 32,5 1137,5

8-10% szabad sáv

(közismereti rész) 3,5 1,5 54 1,5 52.5

8-10% szabad sáv

(szakmai rész) 0 2 72 2 70

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) 35 35 1260+70 36 1260

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1561 óra (756+70+735) nyári összefüggő

gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.

1. számú táblázat

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

szabadsáv nélkül

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Heti óraszám

9. évfolyam 10. évfolyam

elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános

élelmiszerismeret 3

70

1

11519-16

Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról

általában 1

Vendéglátás higiéniája 1

12904-16

Ételkészítési

ismeretek alapjai

Ételkészítési ismeretek

alapjai elmélet 5 1,5

Ételkészítési ismeretek

alapjai gyakorlat 12 17,5

Összes heti elméleti/gyakorlati óraszám 9 12 3,5 17,5

Összes heti/ögy óraszám 21 70 21

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5)

bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves

kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének

legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.

A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat

arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie.


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

évfolyamonként

Szakmai

követelmé

nymodul

Tantárgyak/témakörök

Óraszám

Összesen 9. évfolyam 10. évfolyam


11518-16

Élelmisz

erismeret

Általános élelmiszerismeret 108 0

70

35 0 143

Táplálkozás ismeret 24 24

Környezetvédelmi ismeretek 4 4

Fogyasztóvédelem 8 8

Élelmiszerek csoportjai I. 72 72

Élelmiszerek csoportjai II. 5 5

Élelmiszerek csoportjai III. 14 14

Élelmiszerek csoportjai IV, 8 8

Élelmiszerek csoportjai V. 8 8

11519-16

Élelmisz

erbiztons

ági

alapismer

etek

Élelmiszerbiztonságról általában 36 0 0 0 36

Élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 4 4

Élelmiszer mikrobiológia, tartósítás 16 16

Kémia toxikológiai

élelmiszerbiztonság 10 10

Élelmiszerekre vonatkozó

jogszabályok 6 6

Vendéglátás higiéniája 0 0 35 0 35

Vendéglátó üzlet kialakításának

feltételei 16 16

Személyi higiénia 4 4

Vendéglátó tevékenység

folytatásának követelményei 16 16

12804-16

Ételkészí

tési

ismeretek

alapjai

Ételkészítési ismeretek alapjai

elmélet 180 0 52,5 0 232,5

A szakács szakma alapozó ismeretei 10 10

Technológiai ismeretek 18 18

Étel kiegészítők (saláták,

salátaöntetek, köretek, főzelékek,

mártások)

44 44

Levesek, levesbetétek 36 36

Meleg előételek 17,5 17,5

Sós tésztaételek 14 14

Vágóállatokból (sertéshúsból,

borjúhúsból, marhahúsból, bárány-,

birka- és ürühúsból, egyéb

háziállatok húsából (kecske, nyúl)

készíthető ételek

72 72

Háziszárnyasokból készíthető ételek 21 21


gyakorlat 0 432 0 612,5 1044,5





mártások)

54 54







234 234





mártások)

56 56


Meleg előételek 98 98

Sós tésztaételek 70 70






182 182

Háziszárnyasokból készíthető ételek 122,5 122,5

Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 324 432 122,5 612,5 1491

Összes éves/ögy óraszám: 756 70 735 1561

Elméleti óraszámok/aránya 446,5/1561=28,6.%

Gyakorlati óraszámok/aránya 1114,5/1561=71,4.%

Jelmagyarázat: ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően a

táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám

szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a

felosztásra került.



11518-16 azonosító számú

Élelmiszerismeret

megnevezésű

szakmai követelménymodul

tantárgyai, témakörei

A 11518-16 azonosító számú Élelmiszerismeret megnevezésű szakmai követelménymodulhoz

tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő kompetenciák

Ált

alán

os

élel

mis

zeri

smer

et

FELADATOK

Alkalmazza a korszerű

táplálkozástudomány eredményeit x

Alkalmazza a korszerű életmódhoz

kötődő sajátosságokat x

Alkalmazza az élelmiszerkutatások

eredményeit x

Az előírásoknak megfelelően tárolja az

élelmiszereket x

Ellenőrzi a fogyaszthatósági, illetve

minőség-megőrzési időket és az áruk

minőségét

x

Betartja a fogyasztóvédelmi előírásokat x

Megtanulja az élelmiszerek

táplálkozástani ismereteit x

Termékkészítésnél és értékestésnél

alkalmazza a legfontosabb fehérje

forrásokat

x

Termékkészítésnél és értékestésnél

alkalmazza a legfontosabb szénhidrát

forrásokat

x

Termékkészítésnél és értékesítésnél

alkalmazza az élelmiszerekben

található zsírokat, lipideket

x

Alkalmazza a vitaminokról és ásványi

sókról megtanult fogalmakat x

Tudatos környezetvédelmi

tevékenységet folytat x

Szelektíven gyűjti a hulladékot x

Megkülönbözteti az alapvető

élelmiszereket és élvezeti cikkeket x

Édes, sós és savanyú íz kialakításánál

felhasználja az ízesítőanyagok

tulajdonságait

x

Tulajdonságaik és felhasználásuk

alapján megkülönbözteti a fűszereket x

Megkülönbözteti a tejkészítményektől

a növényi eredetű termékeket x

Termékkészítésnél, és értékesítésnél

felhasználja a sajtok érleléséről

állagáról tanult ismereteket

x

Termékkészítésnél felhasználja a tojás

összetételéről, technológiai szerepéről

megtanult ismereteket

x

Alkalmazza a malomipari termékekről

megtanult ismereteket x

Alkalmazza a száraztésztákról


Termékkészítésnél alkalmazza a

természetes és mesterséges

édesítőszerekről megtanult ismereteket

x

Alkalmazza a növényi és állati eredetű

zsiradékokról megtanult ismereteket x

Tulajdonságai alapján megkülönbözteti

a vágóállatokat és a húsrészeket x


a húsipari termékeket x


és csoportosítja a házi szárnyasokat x

Tanultak alapján megkülönbözteti az

édesvízi, tengeri és egyéb hidegvérű

állatokat

x


az étkezési vadakat és vadszárnyasokat x

Idényjelleg szerint rendszerezi a

zöldségeket és gyümölcsöket x

Táplálkozástani összetételük alapján

rangsorolja a zöldségeket, gombákat és

a gyümölcsöket

x

Alkalmazza az édesipari termékekről


Alkalmazza a kávé és tea

hatóanyagairól, előállításáról

felhasználásáról megtanult ismereteket

x

Alkalmazza az alkoholtartalmú és

alkoholmentes italokról megtanult

ismereteket

x

SZAKMAI ISMERETEK

Táplálkozástani ismeretek x

Környezetvédelmi ismeretek x

Fogyasztóvédelmi ismeretek x

Alapízesítést befolyásoló anyagok x

Fűszerek x

Tej, tejtermékek x

Tojás x

Malomipari termékek, sütőipari

termékek, tészták x

Természetes édesítőszerek x

Zsiradékok x

Hús, húsipari termékek, baromfifélék,

halak, hidegvérűek, vadak x

Zöldségek x

Gombák csoportjai x

Gyümölcsök x

Édesipari termékek, Koffein tartalmú

élelmiszerek x

Alkohol tartalmú italok, alkoholmentes

italok x

Adalékanyagok, kényelmi anyagok,

mesterséges édesítőszerek x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x

Szakmai nyelvű hallott

szövegmegértése x

Szakmai nyelvű beszédkészség x

SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK

Pontosság x

Felelősségtudat x

TÁRSAS KOMPETENCIÁK

Határozottság x

MÓDSZERKOMPETENCIÁK

Rendszerező képesség x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x

1. Á

ltalános élelmiszerismeret tantárgy 143 óra*

* Két évfolyamos képzés közismereti oktatással

1.1. A tantárgy tanításának célja

Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak

megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása. A tanulók

megtanulják az emésztés folyamatát. A minden napi tevékenysége során használni

tudják az emberiség tápanyag és energia szükségletének megtanult szabályait.

Képes lesz értékelni az élelmiszereket. Az élelmiszerismeret tantárgy célja

vendéglátásban felhasználásra kerülő élelmiszerek tulajdonságainak, azok

konyhatechnológiai szerepének és fontosságának megismerése, a felhasználás

lehetőségeinek az elsajátítása

1.2. Kapcsolódó közismereti, szakmai tartalmak

A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és

szakmai tartalmakra épül. A szakmai ismeretek tantárgyban technológiai

alapismeretek témakörhöz kapcsolódik a tartalom.

1.3. Témakörök

1.3.1. Táplálkozási ismeretek 24 óra

Táplálkozás jelentősége:

Élelmiszerek összetevői víz és szárazanyagok (alaptápanyagok, védőtápanyagok,

járulékos anyagok, ballasztanyagok) jellemzése

Emésztés, tápanyag felszívódás

Táplálkozás feladata, a szervezet tápanyag és energiaszükséglete

Élelmiszerek tápértékének megőrzése:

Az élelmiszerek feldolgozásának hatása a tápanyagokra

Az élelmiszerek előkészítése folyamán bekövetkező változások

Az élelmiszerek elkészítése folyamán bekövetkező változások

Befejező műveletek

Élelmiszerek tartósítása: Fizikai-, fizika-kémiai-, kémiai tartósítási eljárások

1.3.2. Környezetvédelmi ismeretek 4 óra

Vizek védelme

Környezeti elemek védelme

Veszélyes hulladék

Zajvédelem

1.3.3. Fogyasztóvédelem 8 óra

Fogyasztók egészségének és biztonságának védelme

Fogyasztók gazdasági érdekeinek védelme

Fogyasztói jogokról való tájékoztatás és azok oktatása

Jogorvoslathoz és kárigényhez, érvényesítéséhez való jog

Jog a fogyasztóvédelmi érdekek képviseletéhez fogyasztói részvétellel

Állami fogyasztóvédelmi intézményrendszerek

Önkormányzati fogyasztóvédelmi szervek

Társadalmi fogyasztóvédelmi érdekképviseleti szervezetek

Vásárlók Könyve használatának és az abba történt bejegyzések elintézésének

szabályai

Vásárlók könyvének hitelesítése, kihelyezése

Jegyzőkönyv kitöltése

Válaszadás határideje a bejegyzésre

Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségei

Szavatosság és jótállás helytállási kötelezettségének időtartama

1.3.4. Élelmiszerek csoportjai I 72 óra

Alap ízeket befolyásoló anyagok:

Édes, sós és savanyú ízt adó anyagok:

Természetes édesítőszerek (répacukor, gyümölcscukor, malátacukor, tejcukor,

dextróz, invertcukor, keményítőszörp, izoszörp, méz és cukoralkoholok) édesítőereje

jellemzése, felhasználása. A cukrok technológiai hatása. Cukor szirupok sűrűségének

mérése

Só jellemzése felhasználása

Ecetek jellemzése felhasználása (ecet esszencia, fűszerezett ecetek,

gyümölcs ecetek, balzsamecetek)

Fűszerek:

Fűszerek jellemzése, fűszercsoportok termések, magvak, virágok- virágrészek,

levelek, héjrészek, gyökerek-gyökérrészek, fűszerkeverékek jellemzése,

fajtái,felhasználása

Tej és termékeink:

A tejtermékek megnevezésének védelmében hozott élelmiszer rendelet értelmezése

A tej, tejkészítmények,(savanyított, dúsított, ízesített, tartósított) tejtermékek

(túrófélék, sajtok) jellemzése, tárolása felhasználása.

Tej és termékeinek érzékszervi vizsgálata

Tojás:

Tojás felépítése, összetétele, tojássárgája és fehérje technológiai hatása.

Tojás minősítése, tárolása, tartósított termékei

Tojás érzékszervi vizsgálata

Malomipari termékek:

Malomipari termékek alapanyagai, lisztek fajtái lisztek minőségét meghatározó

tényezők

Lisztek érzékszervi vizsgálata szín, szag íz, és sikérvizsgálata

Keményítők, darák, hántolt, pelyhesített, puffasztott, és egyéb termékek jellemzése

Sütőipari termékek jellemzése: kenyerek, péksütemények, morzsák jellemzése

Száraztészták: csoportosítása, jelentősége a táplálkozásban

Zsiradékok:

Állati eredetű zsiradékok

(vaj sertészsír, baromfizsír háj, tepertő, állati eredetű olajak) jellemzése felhasználása

Növényi eredetű zsiradékok

(kakaóvaj, étkezési olajak, margarinok, keményített zsiradékok) jellemzése,

felhasználása. Zsiradékok érzékszervi vizsgálata

1.3.5. Élelmiszerek csoportjai II. 5 óra

Hús húsipari termékek

Húst szolgáltató állatok, húsok összetétele táplálkozás élettani jelentősége, érése, a

hús minőségét meghatározó tényezők, különböző húsainak és belsőségeinek

jellemzése

Húsipari termékek nyersanyagai, húsfeldolgozás műveletei, töltelékes áruk (gyorsan

romló termékek, tartós termékek) darabos készítmények jellemzése felhasználása.

Baromfiipari termékek, vágott baromfik, libamáj jellemzése tárolása

Vadak jellemzése:

Nagyvadak és apróvadak csoportjai vadhús összetétele, tulajdonságai, kezelése

tárolása felhasználása

Halak és hidegvérűek jellemzése:

Halak összetétele táplálkozás élettani jelentősége, csoportjai felhasználása tárolása

Egyéb hidegvérűállatok fajtái, felhasználása.

1.3.6. Élelmiszerek csoportjai III. 14 óra

Zöldségek:

Zöldségek átlagos összetétele

Burgonyafélék, kabakosok, káposztafélék, hüvelyes zöldségek, hagymafélék,

gyökérzöldségek, levélzöldségek, gombák egyéb zöldségek fajtái jellemzése

felhasználása

Gombák: termesztett gombák és vadon termő gombák fajtái és felhasználása

Gyümölcsök:

Hazai gyümölcsök almatermésűek, csonthéjasok, bogyótermésűek, kabakosok,

száraztermésűek fajtái jellemzése felhasználása

Déli gyümölcsök, friss és szárított déligyümölcsök fajtái jellemzése felhasználása

Friss, lédús, és száraz termésű gyümölcsök kémiai összetétele

Gyümölcsök táplálkozás élettani jelentősége

1.3.7. Élelmiszerek csoportjai IV. 8 óra

Édesipari termékek:

Kakaópor előállítása, fajtái, zsiradéktartalma, felhasználása

Csokoládétermékek,(kakaóvaj, kakaómassza, ét-, tej-, fehér csokoládé) előállítása

összetétele felhasználása

Bevonó masszák fajtái, megkülönböztetése összetétel alapján a csokoládétól,

felhasználása

Csokoládé és bevonó massza összehasonlító érzékszervi vizsgálata

Fondán, marcipán, nugát összetétele jellemzése felhasználása

Koffein tartalmú élelmiszerek:

Kávéfajták, kávé feldolgozása, pörkölési módok, pörkölt kávé kémiai összetétele,

felhasználása

Kávéital extrakt tartalmának meghatározása refraktométerrel

Tea fajták, tea feldolgozása, összetétele, felhasználása

1.3.8. Élelmiszerek csoportjai V. 8 óra

Italok:

Alkoholtartamú italok borok, sörök, szeszesital ipari készítmények jellemzése,

készítése, csoportjai minősége, felhasználása

Pálinka alkoholtartalmának meghatározása szeszfokolóval

Párlatok

Alkoholmentes italok gyümölcs és zöldség levek, szörpök, szénsavas üdítők

jellemzése, készítése, csoportjai, minősége, felhasználása

Adalékanyagok:

Adalékanyagok jellemzése, adagolásának szabályozása, E-szám értelmezése

Mesterséges édesítőszerek fajtái, édesítő hatása, tápértéke energiatartalma

felhasználása a diétás termékeknél

Színezőanyagok, térfogatnövelő szerek, savanyító szerek, mesterséges édesítőszerek

emulgeálószerek, stabilizáló szerek és zselírozó anyagok, tartósítószerek, módosított

keményítők, ízfokozók jellemzői, fajtái felhasználása

Kényelmi anyagok:

Ételkészítési és cukrászati kényelmi anyagok jellemzése és felhasználása

1.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanterem

1.5. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek, tanulói

tevékenységformák (ajánlás)

1.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek (ajánlás)

Sorszám Alkalmazott oktatási

módszer neve

A tanulói tevékenység

szervezeti kerete Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések egyéni csoport osztály

1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x

8. Kooperatív tanulás x

9. Szimuláció x

10. Szerepjáték x

11. Házi feladat x

1.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma

Tanulói tevékenység

szervezési kerete

(differenciálási módok) Alkalmazandó

eszközök és

felszerelések egyéni

csoport-

bontás

osztály-

keret

1. Információ feldolgozó tevékenységek

1.1. Olvasott szöveg önálló

feldolgozása x

1.2. Olvasott szöveg feladattal

vezetett feldolgozása x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.5. Hallott szöveg feladattal


1.6. Információk önálló

rendszerezése x

1.7. Információk feladattal

vezetett rendszerezése x

2. Ismeretalkalmazási gyakorló tevékenységek, feladatok

2.1. Írásos elemzések

készítése x

2.2. Leírás készítése x

2.3. Válaszolás írásban

mondatszintű kérdésekre x

2.4. Tesztfeladat megoldása x

2.5. Szöveges előadás egyéni

felkészüléssel x

2.6. Tapasztalatok utólagos

ismertetése szóban x

2.7. Tapasztalatok helyszíni


3. Csoportos munkaformák körében

3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

3.2.

Információk

rendszerezése

mozaikfeladattal

x

3.3. Kiscsoportos szakmai

munkavégzés irányítással x

3.4. Csoportos

helyzetgyakorlat x

3.5. Csoportos versenyjáték x

1.6. A tantárgy értékelésének módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

A


Élelmiszerbiztonsági alapismeretek

megnevezésű



A 11519-16 azonosító számú Élelmiszerbiztonsági alapismeretek megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Éle

lmis

zerb

izto

ns

ág a

lapja

i

Ven

dég

látá

s

hig

iénéj

e

FELADATOK

Alkalmazza a korszerű

táplálkozástudomány eredményeit x

Alkalmazza a diétás szabályokat x

Betartja az élelmiszerekre vonatkozó

jogszabályokat x x

Betartja a kémiai szennyeződésekre

vonatkozó szabályokat x x

Alkalmazza az élelmiszerekben lévő

allergénekre vonatkozó szabályokat x

Betartja és betarttatja a HAACCP

előírásait x x

Betartja és betarttatja a higiéniai

előírásokat x x

Megtanulja és alkalmazza a

mikroorganizmusok káros és hasznos

tulajdonságait

x x

Az előírásoknak megfelelően tárolja az

élelmiszereket x x

Alapanyagokat vizsgál és/vagy

ellenőriz x x

Ellenőrzi a fogyaszthatósági illetve a

minőség megőrzési időket és az áruk

minőségét

x x

Az előírásoknak megfelelően

alkalmazza a mintavételi szabályokat x x

Magas fokú személyi higiéniát tart fenn

az élelmiszer forgalmazás során x x

SZAKMAI ISMERETEK

Élelmiszerek tápértékének megőrzése x

Mikroorganizmusok jellemzői x

Élelmiszer eredetű megbetegedések x

Élelmiszerek tartósítása x

Élelmiszer vizsgálat x

Kémiai-toxikológiai

élelmiszerbiztonság x

Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok x

A HACCP élelmiszerbiztonsági

rendszer jogszabályai x x

Személyi higiénia x

Nyersanyagok beszerzési átvételi,

tárolási, előkészítési követelményei x

Vendéglátó termékkészítés, tárolás,

szállítás, kiszolgálás kritikus pontjainak

meghatározása

x

Vendéglátó műhely, konyha, eladótér

higiéniája kritikus pontok ellenőrzése x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Olvasott szakmai szöveg megértése x x

Szakmai nyelvű hallott szöveg

megértése x x

Szakmai nyelvű beszédkészség x x


Pontosság x x

Felelősség tudat x x


Határozottság x x


Rendszerező képesség x x

Problémamegoldás, hibaelhárítás x x

2. É

lelmiszerbiztonságról általában tantárgy 36 óra*



A tanulókkal megismertetni az élelmiszerbiztonsági alapfogalmakat, kialakítani a felelős

magatartást, az élelmiszerek feldolgozásánál, tárolásánál és értékesítésénél.

Az élelmiszereket felépítő anyagok jellemző kémiai, fizikai tulajdonságainak

megismertetése, a táplálkozásban betöltött szerepük megmutatása.

A feldolgozott élelmiszerek forgalomba hozatalának lehetőségei, feltételeinek elsajátítása


A tantárgy az adott évfolyamba lépés feltételeiként megjelölt közismereti és szakmai

tartalmakra épül.

2.3. Témakörök

2.3.1. Élelmiszerbiztonsági alapfogalmak 4 óra

Élelmiszerlánc, élelmiszerbiztonság

Élelmiszer minőség

Élelmiszer higiénia (hús, tej, tojás, zöldség)

Élelmiszer nyomon követhetőség

Az állam, az élelmiszer-vállalkozó és a fogyasztó felelőssége az élelmiszerbiztonság

megteremtésében

Vállalkozói felelősség

Hatósági felügyelet

Fogyasztói magatartás

Élelmiszerlánc biztonsági stratégia

2.3.2. Élelmiszer mikrobiológia, tartósítás 16 óra

Mikroorganizmusok jellemzése, életfeltételei

Mikroorganizmusok csoportosítása

Mikroorganizmusok szaporodásának környezeti feltételei

Mikroorganizmusok hasznos és káros tevékenysége. (élesztők, penészek, fehérjebontók)

Szennyeződés

Romlás, romlást okozó mikrobák

Az élelmiszer előállításban közreműködő mikroorganizmusok

Élelmiszer eredetű megbetegedések

Ételmérgezés

Ételfertőzés

Eljárás élelmiszer eredetű megbetegedés gyanúja esetében

Leggyakoribb élelmiszerrel is terjedő kórokozók

Az élelmiszerek romlása

A tartósítás fogalma

Az élelmiszer-tartósítás fizikai módszerei

Az élelmiszer-tartósítás, fizika-kémiai módszerei

Az élelmiszer-tartósítás kémiai módszerei

Az élelmiszer-tartósítás biológiai módszerei

2.3.3. Kémiai-toxikológiai élelmiszerbiztonság. 10 óra

Kémiai szennyezőkre vonatkozó szabályozásról

Kémiai szennyezők az élelmiszerekben

Állatgyógyászati szermaradékok

Peszticid maradékok

Környezeti szennyezők – toxikus nehézfémek- poliklórozott

szerves vegyületek-(dioxinok, poliklórozott bifenilek)

Technológiai eredetű szennyezők (PAH-ok, Nitrózaminok, Transz-zsírsavak)

Zsírban, olajban sütés szabályai

Csomagoló anyagok

Élelmiszerrel érintkező felületek

Biológiai eredetű szennyezők – Mikotoxinok

Tengeri és édesvízi biotoxinok

Hisztamin

Adalékanyagok felhasználásának jelentősége és szabályozása, adalékanyag csoportok

Élelmiszerekben természetes módon előforduló méreganyagok

Mérgező gombák, vadon termő gomba felhasználása a vendéglátásban

Mérgező állatok,

Mérgező növények

2.3.4. Élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok. 6 óra

A jogszabályok célja, rendszere, hierarchiája

Élelmiszer-előállításra és forgalmazásra vonatkozó jogszabályok

A GHP helye és szerepe a szabályozásban

Termék specifikus szabályok: Magyar Élelmiszerkönyv

A fogyasztók tájékoztatásáról szóló jogszabályok; Allergének a vendéglátásban;

Húsok származási helye

Élelmiszerekben előforduló szennyezőanyagokra és adalékanyagokra vonatkozó

jogszabályok (határértékek)

Speciális területekre vonatkozó jogszabályok

Vendéglátás és közétkeztetés

Ételmérgezés, ételfertőzés

Kártevőirtás, biocid termékek, egészségügyi nyilatkozat


Tanterem





módszer neve



eszközök és


1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x


9. Szimuláció x

10. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x



1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x





készítése x






felkészüléssel x






3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x



3.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x




értékeléssel.

3. V

endéglátás higiénéje tantárgy 35 óra*



A vendéglátó üzlet kialakításának és üzemeltetésének követelményei

és a működéssel kapcsolatos HACCP szabályok elméleti hátterének megismertetése, a

tudatos fogyasztói magatartás kialakítása. A tanulók megtanulják és tudatosan használják

a korszerű személyi higiénia minden előírását a munkahelyükön és a minden napi

életben. Nincs előtanulmányi követelmény



tartalmakra épül

3.3. Témakörök

3.3.1. Vendéglátó üzlet kialakításának feltételei 16 óra

Vendéglátó egységek telepítésének alapfeltételei

Környezetszennyezés nélküli építési terület, ivóvíz, szennyvízelvezetés követelményei

A helyiségek egyirányú kapcsolódása, tiszta és szennyezett övezetek,

kereszteződésének tilalma

Bejáratok kialakításának követelményei

Raktárak kialakításának követelményei

Előkészítő helyiségek kialakításának követelményei

Konyhák, műhelyek kialakításának követelményei

Mosogatók kialakításának követelményei

Vendégtér, szociális helyiségek kialakításának követelményei

3.3.2. Személyi higiénia 4 óra

Személyi higiénia

Test, munkaruha higiéniai előírásai, egészségügyi kiskönyv, érvényes orvosi

alkalmassági vizsgálat igazolása

Vendéglátó tevékenység, élelmiszer előállítás személyi feltételei

Képzési, egészségügyi, szakmai és erkölcsi feltételek

Jelentősége az élelmiszerbiztonságban

Személyi és tárgyi feltételek

A kéz ápolása, tisztán tartása, a dolgozó helyes magatartása

Védőruha, munkaruha használata, tisztítása

Betegségek, sérülések

Egészségügyi alkalmasság

Látogatók, karbantartók

Helyes magatartás az élelmiszerkészítés, és tálalás során

3.3.3. Vendéglátó tevékenység folytatásának követelményei 16 óra

A HACCP minőségbiztosítási rendszer alapelvei

Nyersanyagok beszerzési, átvételi, tárolási, előkészítési követelményei

Üzemi, üzleti terméktárolás szabályai

Vendéglátó tevékenység környezetvédelmi előírásai


Tanterem, laboratórium





módszer neve



eszközök és


1. Magyarázat x

2. Elbeszélés x

3. Kiselőadás x

4. Megbeszélés x

5. Vita x

6. Szemléltetés x

7. Projekt x


9. Szerepjáték x

10. Házi feladat x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x



1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x





készítése x






felkészüléssel x






3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x



3.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x




értékeléssel.

A



megnevezésű



A 12094-16.. azonosító számú Ételkészítési ismeretek alapjai megnevezésű szakmai


kompetenciák

Éte

lkés

zíté

si

ism

eret

ek a

lapja

i

elm

élet

É

telk

észí

tési

ism

eret

ek a

lapja

i

gyak

orl

at

Éte

lkés

zíté

si

ism

eret

ek a

lapja

i

üze

mi

gyak

orl

at

FELADATOK

Alkalmazza a raktározás szabályait x x x

Elvégzi az egyéni előkészületeit x x

Előkészíti a tevékenységéhez szükséges

munkaterületet, gépeket,

berendezéseket, eszközöket,

kéziszerszámokat, anyagokat,

gondoskodik a tisztántartásukról

x x

Alkalmazza a konyhai

munkafolyamatok felépítését x x x

Az egyéni munkavégzést megtervezi,

megszervezi x x

Munkavégzésében együttműködik

társaival x x

Tudja alkalmazni az elkészítésre kerülő

ételek alapanyagainak kiméréséhez a

súly- és az űrmértékeket

x x

Nyers és feldolgozott élelmiszereket

készít elő további felhasználásra: húst,

halat, zöldség- és gyümölcsféléket,

gombát, tojást, malomipari termékeket

x x

Ételkészítési alap-, kiegészítő- és

befejező műveleteket végez x x

Étel kiegészítőként kínált salátákat,

önteteket készít, tálal x x

Főzelékeket készít, tálal x x

Köreteket készít, tálal x x

Hideg és meleg mártásokat készít, tálal x x

Leveseket és betéteit készíti és tálalja x x

Meleg előételeket készít, tálal x x

Sós tésztaételeket készít, tálal x x

Vágóállatok húsrészeiből ételeket

készít, tálal x x

Házi szárnyasok felhasználásával

ételeket készít, tálal x x

Ételeket jellegüknek megfelelően

készen tart x x

Gondoskodik a maradványok

tárolásáról, kezeléséről x x

Szükség szerint mosogat x x

Rendet, tisztaságot tart környezetében x x

Betartja az élelmiszerbiztonsági

elvárásokat x x

Betartja a balesetvédelmi, a

munkavédelmi és a tűzrendészeti

szabályokat

x x x

SZAKMAI ISMERETEK

Konyhai gépek, berendezések,

eszközök, kéziszerszámok

rendeltetésszerű, szakszerű használata

x x

Súly- és űrmértékek alkalmazása x x

Ételkészítés alap-, kiegészítő- és

befejező műveletei x x

Húsrészek (vágóállatok, házi

szárnyasok) felismerése, húsok

előkészítése

x x

Növényi eredetű élelmiszerek és

gombák felismerése és előkészítése x x

Étel kiegészítő saláták és öntetek x x x

Főzelékek és feltétek x x x

Köretek x x x

Hideg és meleg mártások x x x

Levesek és levesbetétek x x x

Meleg előételek x x x

Sós tésztaételek x x x

Vágóállatok húsrészeiből készíthető

ételek x x x

Házi szárnyasok felhasználásával

készíthető ételek x x x

Élelmiszerbiztonsági alapismeretek x x x

A konyha és kapcsolódó helyiségeinek

higiéniai, tűzrendészeti és

munkavédelmi szabályai

x x x

Munkahelyi és személyi higiénia x x x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai tartalmú hallott szöveg

megértése x x x

Írott szakmai szöveg olvasása,

megértése x x x

Szakmai tartalmú beszédkészség x x x

Szakmai szövegek olvasható kézírása x x x

Elemi számolási készség x x x


Állóképesség x x

Koordinált motorikus mozgás x x

Szakmai alázat x x x


Irányíthatóság x x x

Együttműködés x x x

Konfliktuskezelő képesség x x x


Áttekintő képesség x x x

Egyszerű munkafolyamatok szervező

képesség x x x

Kommunikációs képesség x x x

4. É

telkészítési ismeretek alapjai elmélet tantárgy 232,5 óra*



A tanulóknak meg kell ismerniük, illetve el kell sajátítaniuk:

Az ételkészítéssel kapcsolatos helyiségeknek, azok kialakításának,

berendezéseinek, eszközeinek, az alkalmazott kéziszerszámoknak és azok

alkalmazásának, használatának alapismereteit.

Az ételek készítéséhez felhasznált élelmiszereket és azok előkészítését.

Az elkészítéshez szükséges elkészítő-, és az elkészítést kiegészítő technológiai

műveleteket

Az ételek hőn tartásának, tálalásának és díszítésének alapjait és követelményeit.

Az élelmiszerbiztonsági követelményeknek eleget tevő tevékenykedés

szabályait.

A tantárgy témaköreihez tartozó típusételek készítését

Ki kell, hogy alakuljanak a tanulókban azok a személyiségjegyek, amelyek a vendég

szolgálatát, az anyagok, az eszközök és a munkatársak ismeretét és tiszteletét helyezi

előtérbe. Erősítik azt a szemléletüket és akaratukat, hogy a színvonalas munkavégzés

elképzelhetetlen megfelelő munkakultúrával, amelynek része a technológiai fegyelem,

az alázat, az élelmiszerbiztonság kiemelt kezelése.

Fejlődjenek azok a képességek (gondolkodás, absztrahálás, rendszerezés,

lényegkiemelés, összefüggéslátás, kommunikáció, önelemzés, önértékelés,

tevékenységszervezés, együttműködés stb.) amelyek nélkülözhetetlenek az ismeretek

feldolgozásához, befogadásához és felhasználásához.


Élelmiszerismeretek

Élelmiszerbiztonsági ismeretek

4.3. Témakörök

4.3.1. A szakács szakma alapozó ismeretei 10 óra

4.3.1.1 Munkavédelmi-, tűzvédelmi-, higiéniai- élelmiszerbiztonsági- és

környezetvédelmi alapismeretek

A szakáccsal és a tevékenyégével kapcsolatos alapvető elvárások

Munkavédelmi előírások a szakács szakmában.

Balesetvédelmi előírások szakács szakmában.

Tűzvédelmi előírások a vendéglátásban.

Higiéniai előírások (a személy, az öltözék, a helyiségek, a gépek, a berendezések és

a használati tárgyak higiéniája)

Környezetvédelem a szakács szakma gyakorlatában

Az élelmiszerbiztonság alapjai

4.3.1.2 A konyhák és a kapcsolódó helyiségek kialakítása, gépei, berendezési,

felszerelései és azok alkalmazási területei.

Gazdasági bejárat, átvevő helyiségek, raktárak, előkészítő helyiségek, konyhák,

kiegészítő helyiségek

4.3.2. Technológiai alapismeretek 18 óra

Az ételkészítés munkafolyamata

A nyers és feldolgozott élelmiszerek rendszerezése, kiválasztása

A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, rendszerezése

A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése

Gombák rendszerezése és előkészítésük

Malomipari termékek és előkészítésük

Állati eredetű élelmiszerek rendszerezése és előkészítése

Az elkészítés műveletei: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás, mikrohullámú

hőkezelés, füstölés

Elkészítést kiegészítő műveletek: sűrítési-, dúsítási-, bundázási eljárások, alaplevek,

kivonatok, fűszerezés, ízesítés

Befejező műveletek: hőn tartás, adagolás, tálalás, díszítés

4.3.3. Étel kiegészítők 44 óra

4.3.3.1. Saláták, salátaöntetek 10 óra

(Étel kiegészítőként kínált saláták)

Nyers-, főzéssel készített- és tartósított saláták

Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék-, paradicsom-, majonéz-,

vajmártás-, gyümölcs alapú öntetek

Salátabár összeállítása

A csírák szerepe, készítése és kínálása

4.3.3.2. Köretek 10 óra

Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek.

Főzéssel-, sütéssel-, pirítással-, főzéssel-sütéssel, párolással készíthető

burgonyaköretek

Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek.

Főzéssel, gőzöléssel, sütéssel, pirítással, párolással és gőzöléssel készíthető

tésztaköretek.

Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek.

Vegyes

4.3.3.3. Főzelékek 10 óra

Hagyományos és alternatív módon sűrített főzelékek

4.3.3.4. Mártások, pecsenyelevek 14 óra

Meleg mártások:

Egyszerű meleg mártások

Gyümölcsmártások

Fehér mártások (tej- és bársonyos alap- és alapú mártások)

Vajmártások (felvert mártások)

Barnamártások

Pecsenyelevek

Csatnik

Hideg mártások:

Majonéz alapú mártások

Vinaigrette alapú mártások

Egyéb hideg mártások

Zománc mártások

4.3.4. Levesek, levesbetétek 36 óra

Híglevesek:

Hús és csontlevesek

Erőlevesek

Magyaros híglevesek

Összetett híglevesek

Egyéb híglevesek

Híglevesek betétei

Sűrített levesek:

Egyszerű sűrített levesek

Pürélevesek

Krémlevesek

Hideg és meleg eljárással készített gyümölcslevesek

Összetett sűrített levesek

Alternatív módon sűrített levesek

Nyáklevesek

Sűrített levesek betétei

4.3.5. Meleg előételek 17,5 óra

Zöldség- és főzelékféléből készíthető meleg előételek (bundázott előételek, töltött

előételek, ropogósok, felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények)

Tojásból készíthető meleg előételek (főtt tojások, bevert tojások, habart tojások,

tojáslepények, tükörtojás, tálon sült tojás, rántott tojás, töltött tojás)

Tésztákból készíthető meleg előételek (vajastésztából készíthető meleg előételek,

sós omlós tésztából készíthető meleg előételek, főtt tésztákból készíthető meleg

előételek, palacsintából készíthető meleg előételek, fánkok, tekercsek, rétesek)

Rizottók

Sajtból készíthető meleg előételek (bundázott sajtok, ropogósok, felfújtak, egyéb

készítmények)

Húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek (bundázott előételek,

ropogósok, felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények)

4.3.6. Sós tésztaételek 14 óra

Egyszerű gyúrt és száraz tésztákból készíthető sós tésztaételek

Kevert tésztából készíthető sós tésztaételek

Élesztős tésztából készíthető sós tésztaételek

4.3.7. Vágóállatokból készíthető ételek 72 óra

4.3.7.1.Sertéshúsból készíthető ételek 36 óra

Egészben sütéssel készíthető sertéshús ételek

Frissen sütéssel készíthető sertéshús ételek

Párolással készíthető sertéshús ételek

Főzéssel készíthető sertéshús ételek

Füstölt sertéshúsok

Disznótoros ételek

Belsőségekből készíthető sertéshús ételek

4.3.7.2.Borjúhúsból készíthető ételek 6 óra

Egészben sütéssel készíthető borjúhús ételek

Frissen sütéssel készíthető borjúhús ételek

Párolással készíthető borjúhús ételek

Főzéssel készíthető borjúhús ételek

Belsőségekből készíthető borjúhús ételek

4.3.7.3. Marhahúsból készíthető ételek 22 óra

Egészben sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek

Frissen sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek

Párolással készíthető marhahús ételek

Főzéssel készíthető marhahús ételek

Belsőségekből készíthető marhahús ételek

4.3.7.4. Bárány-, birka- és ürühúsból készíthető ételek 6 óra

Egészben és frissen sütéssel készíthető bárány és ürühús ételek

Párolással készíthető bárány-, birka- és ürühús ételek

Főzéssel készíthető bárány és ürühús ételek

4.3.7.5. Egyéb háziállatok húsából készíthető ételek 2 óra

Kecskéből és házinyúlból sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek

4.3.8. Házi szárnyasok húsából készíthető ételek 21 óra

Csirkéből és jércéből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek

Pulykából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek

Kacsából sütéssel és párolással készíthető ételek

Libából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek

Galambból és gyöngyikéből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek


Szaktanterem





módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x

2. előadás x

3. megbeszélés x x

4. önálló

ismeretfeldolgozás x

5. vita x x

6. kiselőadás x

7. szemléltetés x

8. projekt x

9. kooperatív tanulás x

10. munkaterv készítés x x x


(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x


vezetett feldolgozása x x

1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x





készítése x




2.4. Tesztfeladat megoldása x x


felkészüléssel x x


ismertetése szóban x x


ismertetése szóban x x



értékeléssel.

5. É

telkészítési ismeretek alapjai gyakorlat tantárgy 1044,5 óra*



A tanulók az elméleti ismeretekben tanultak ütemezéséhez, annak tematikájához és

tartalmához igazítottan készítsék el azokat az alapételeket, amelyek biztosítják a

számukra a megfelelő jártasságot az alapanyagok feldolgozásához, az előkészítő, az

elkészítő és a befejező technológiai műveletek begyakorolt végzéséhez.

Ennek érdekében gyakorolniuk kell:

a gyakorlati munkavégzésre való egyéni előkészületeket és az ételek készítésére

való tudatos felkészülést,

a tervszerű, szakszerű és higiénikus munkavégzést,

azokat a mozdulatokat, amelyek szükségesek az egyes ételek készítése során

elvégzendő műveletek elvégzéséhez,

az élelmiszerek szakszerű és takarékos felhasználását,

a tradicionális ételek készítése során alkalmazott elő- és elkészítő műveletek

szakszerű végzését,

tradicionális ételek önálló készítését,

a modern konyhatechnológiai eljárások alkalmazását,

a nemzetközi, a tájegységi és hagyományos konyhakultúrától eltérő ételféleségek

készítését.

a szakszerű készen tartást, tálalást és díszítést,

az egyéni és a társas munkavégzést,

a tudatos kóstolást, ételelemzést, értékelést,

a konyhai kiegészítő tevékenységek (takarítás, mosogatás, ételmaradvány és

hulladékkezelés) szakszerű végzését,

tevékenységük elemzését értékelését.

A tanulók üzemi környezetben napi munkálatokhoz kapcsolódó feladatok végzésével:

szerezzenek tapasztalatokat a nagyüzemi munkamegosztással végzett

tevékenykedésben,

az egyéni és a csoportos felelősségvállalásban,

gyakorolják be azokat a motorikus mozgásokat, szakmai fogásokat, amelyeket az

alapételek készítése során megismertek

Bővítsék ismereteiket:

az adott üzlet napi kínálatában szereplő ételekkel

a nagyüzemi eszközök, gépek és az ebből eredő technológiák alkalmazásában az

elő-, az el-, és a kiegészítő műveletek terén

az élelmiszerbiztonsági követelmények üzemi körülmények közötti betartásában,

az ehhez kapcsolódó operatív feladatok végzésében

A képzettség kompetenciák fejlesztése, azaz a gyakorlati ismertekhez juttatás

közben:

Ki kell, hogy alakuljanak a tanulókban azok a személyiségjegyek, amelyek a vendég

szolgálatát, az anyagok, az eszközök és a munkatársak ismeretét és tiszteletét helyezi

előtérbe. Erősítik azt a szemléletüket és akaratukat, hogy a színvonalas

munkavégzés csak megfelelő munkakultúrával lehetséges. Ennek része a

technológiai fegyelem, az alázat, a munkatársakkal való együttműködés, az

élelmiszerbiztonság kiemelt kezelése. Ki kell, hogy alakuljon bennük a

munkavégzésük és ezen keresztül a vendégek iránti felelősség tudat.

Fejlődjenek azok a képességek (motorikus mozgás, kommunikáció, önelemzés,

önértékelés, tevékenységszervezés, gondolkodás, kreativitás, együttműködés stb.)

amelyek megalapozzák a hatékony és szakszerű munkavégzést, a társakkal való

együttműködést. Biztosítják a megfelelő tempójú és szakszerű motorikus mozgást.

Érzékszerveik tudatos használatával és munkavégzésük átgondoltságának

fejlesztésével alakuljon ki az ételek és tevékenységük elemző, értékelő képessége.

Megalapozzák a tudatos technológia alkalmazást, az önfejlődést, az életen át tartő

tanulást.


A tantárgy az ételkészítés alapjai (elmélet) tantárgy ismereteire épülnek. Kapcsolódó

ismeretek a matematika tantárgy keretében elsajátított mérési, súly-, hossz- és

űrmérték átváltási ismeretek. A tantárgy tananyagtartalma Az ételkészítési ismertek

alapjai, tantárgyaiban, valamint az élelmiszerismeret és az élelmiszerbiztonsági

alapismeretek modulok tantárgyainak a keretében elsajátítottakkal szoros egységben,

arra építve kell, hogy feldolgozásra kerüljön. A további ismeretek a tanulók

foglalkoztatását biztosító vendéglátó egységek ételkínálatát kell, hogy tükrözzék.

5.3. Témakörök

5.3.1. A szakács szakma alapozó ismeretei 36 óra

Munkavédelmi-, tűzvédelmi-, higiéniai- élelmiszerbiztonsági- és környezetvédelmi

alapismeretek

5.3.1.1. A szakáccsal és a tevékenyégével kapcsolatos alapvető elvárások a

gyakorlatban

Munkavédelmi előírások a konyhai gyakorlatban

Balesetvédelmi előírások a konyhai gyakorlatban

Tűzvédelmi előírások érvényesítése a konyhai gyakorlatban

Higiéniai előírások (a személy, az öltözék, a helyiségek, a gépek, a berendezések és a

használati tárgyak higiéniája)


Az élelmiszerbiztonsággal összefüggő gyakorlati tennivalók

Szelektív hulladékgyűjtéssel és moslékkezeléssel összefüggő gyakorlati feladatok.

Egyéni felkészülés a gyakorlati foglalkozásokra

5.3.1.2. A konyhák és a kapcsolódó helyiségek kialakítása, gépei,

berendezési, felszerelései és azok alkalmazási területei.


kiegészítő helyiségek.

Üzleti alaprajzok, helyiségkialakítások, eszközök gyakorlati megismerése

5.3.2. Technológiai alapismeretek 36 óra

Az ételkészítés munkafolyamata értelmezése a gyakorlatban

Vételezés, anyagkimérés a gyakorlati foglalkozásokhoz


Gombák előkészítése

Malomipari termékek előkészítése

Állati eredetű élelmiszerek előkészítése

Az elkészítés műveletei a gyakorlatban: főzés, gőzölés, sütés, pirítás, párolás,

mikrohullámú hőkezelés, füstölés


kivonatok, fűszerezés, ízesítés a gyakorlatban

Befejező műveletek: hőn tartás, adagolás, tálalás, díszítés a gyakorlatban

5.3.3. Étel kiegészítők 54 óra

5.3.3.1. Saláták, salátaöntetek 8 óra

(Étel kiegészítőként kínált saláták)

Nyers és főzéssel készített saláták készítése

Salátaöntetek (dresszingek) ecet-olaj öntetek, tejtermék-, paradicsom-, majonéz-,

vajmártás-, gyümölcs alapú öntetek készítése

A csírák készítése és alkalmazása

5.3.3.2. Köretek 14 óra

Zöldségekből főzéssel, gőzöléssel, sütéssel és párolással készíthető zöldségköretek

készítése

Főzéssel-, sütéssel-, pirítással-, főzéssel-sütéssel, párolással készíthető

burgonyaköretek készítése

Főzéssel, pirítással és párolással készíthető gabonaköretek készítése

Főzéssel, gőzöléssel, sütéssel, pirítással, párolással és gőzöléssel készíthető

tésztaköretek készítése

Főzéssel, sütéssel, párolással készíthető gyümölcsköretek készítése

Vegyes köretek összeállítása

5.3.3.3. Főzelékek 8 óra

Hagyományos és alternatív módon sűrített főzelékek készítése

5.3.3.4. Mártások, pecsenyelevek 6 óra

Meleg mártások:

Egyszerű meleg mártások készítése

Gyümölcsmártások készítése

Fehér mártások (tej- és bársonyos alap- és alapú mártások) készítése

Vajmártások (felvert mártások) készítése

Barnamártások készítése

Pecsenyelevek készítése

Csatnik készítése

Hideg mártások:

Majonéz alapú mártások készítése

Vinaigrette alapú mártások készítése

Egyéb hideg mártások készítése

Zománc mártások készítése


Híglevesek:

Hús és csontlevesek készítése

Erőlevesek készítése

Magyaros híglevesek készítése

Összetett híglevesek készítése

Egyéb híglevesek készítése

Betétek készítése híglevesekhez

Sűrített levesek:

Egyszerű sűrített levesek készítése

Pürélevesek készítése

Krémlevesek készítése

Gyümölcslevesek készítése

Nyáklevesek készítése

Összetett sűrített levesek készítése

Betétek készítése sűrített levesekhez


5.3.7.1.Sertéshúsból készíthető ételek 30 óra

Egészben sütéssel készíthető sertéshús ételek készítése

Frissen sütéssel készíthető sertéshús ételek készítése

Párolással készíthető sertéshús ételek készítése

Főzéssel készíthető sertéshús ételek készítése

Disznótoros ételek készítése

Belsőségekből készíthető sertéshús ételek készítése

5.3.7.2. Borjúhúsból készíthető ételek 10 óra

Egészben sütéssel készíthető borjúhús ételek készítése

Frissen sütéssel készíthető borjúhús ételek készítése

Párolással készíthető borjúhús ételek készítése

Főzéssel készíthető borjúhús ételek készítése

Belsőségekből készíthető borjúhús ételek készítése

5.3.7.3. Marhahúsból készíthető ételek 20 óra

Egészben sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek készítése

Frissen sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek készítése

Párolással készíthető marhahús ételek készítése

Főzéssel készíthető marhahús ételek készítése

Belsőségekből készíthető marhahús ételek készítése

5.3.7.4. Bárány-, birka- és ürühúsból készíthető ételek 10 óra

Egészben és frissen sütéssel készíthető bárány és ürühús ételek készítése

Párolással készíthető bárány-, birka- és ürühús ételek készítése

Főzéssel készíthető bárány és ürühús ételek készítése

5.3.8. Üzleti munkarend, munka-, tűz-, baleset- és élelmiszerbiztonsági

alapismeretek 14 óra

Az üzlet helyiségei, azok funkciói, a munkatársak, azok feladatkörei és az üzleti

munkarend





Higiéniai előírások (a személy, az öltözék, a helyiségek, a gépek, a berendezések és

a használati tárgyak higiéniája)



5.3.9. Előkészítő és konyhai kiegészítő tevékenységek 14 óra



A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, rendszerezése.

A zöldség és gyümölcsfélék előkésztése.


Malomipari termékek és előkészítésük.

Állati eredetű élelmiszerek rendszerezése és előkészítése.


hőkezelés, füstölés.


kivonatok, fűszerezés, ízesítés.

Befejező műveletek: hőn tartás adagolás, tálalás, díszítés

5.3.10. Saláták, öntetek, köretek, főzelékek, mártások, csatnik, pecsenyelevek. 56 óra

Nyers és hőkezelt saláták, salátaöntetek készítése. Csírák alkalmazása.

Zöldségfélékből, gombákból, burgonyákból, gabonákból, házi és gyári

tésztafélékből és gyümölcsökből különböző sütési eljárásokkal, pirítással,

párolással, főzéssel, gőzöléssel és korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal

készített köretek készítése.

Hagyományos és új trendeket követő főzelékek készítése.

Francia alapmártások (fehér mártások, barna mártás és vajmártások), egyszerű

meleg mártások és hideg alapmártások, valamint az azok felhasználásával

készíthető egyéb mártások, csatnik és pecsenyelevek készítése.

Az üzleti kínálatban szereplő és az adott témakörökhöz tartozó ételek készítésében

való részvétel, önálló feladatok megoldása.


Húslevesek, erőlevesek, magyaros-, összetett- és egyéb híglevesek

Híglevesek betéteinek készítése (pl.: daragaluska, májgaluska, fásgaluska,

palacsintametélt, maceszgombóc, tojáskocsonya, házi darabolt, töltött és

formázott tészták, profitól fánk, sós piskóta, formázott zöldségek stb.)

Egyszerű és összetett sűrített levesek

Püré-, krém- és nyáklevesek

Hideg és meleg úton készített gyümölcslevesek

Sűrített levesek betéteinek készítése (pl: galuska, vajas galuska, burgonyagombóc)

Az üzleti kínálatban szereplő levesek készítésében való részvétel, önálló feladatok

megoldása.

5.3.12. Meleg előételek ételek 98 óra

Zöldség- és főzelékféléből készíthető meleg előételek (bundázott előételek, töltött

előételek, ropogósok, felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények) készítése

Tojásból készíthető meleg előételek (főtt tojások, bevert tojások, habart tojások,

tojáslepények, tükörtojás, tálon sült tojás, rántott tojás, töltött tojás) készítése

Tésztákból készíthető meleg előételek (vajastésztából készíthető meleg előételek, sós

omlós tésztából készíthető meleg előételek, főtt tésztákból készíthető meleg

előételek, palacsintából készíthető meleg előételek, fánkok, tekercsek, rétesek)

készítése

Rizottók készítése

Sajtból készíthető meleg előételek (bundázott sajtok, ropogósok, felfújtak, egyéb

készítmények) készítése

Húsokból és belsőségekből készíthető meleg előételek (bundázott előételek,

ropogósok, felfújtak, csőben sültek, egyéb készítmények) készítése

5.3.13. Sós tésztaételek 70 óra

Egyszerű gyúrt és száraz tésztákból készíthető sós tésztaételek

Kevert tésztából készíthető sós tésztaételek

Élesztős tésztából készíthető sós tésztaételek


5.3.15. Sertéshúsból készíthető ételek 80 óra

Egészben sütéssel készíthető sertéshús ételek készítése

Frissen sütéssel készíthető sertéshús ételek készítése

Párolással készíthető sertéshús ételek készítése

Főzéssel készíthető sertéshús ételek készítése

Disznótoros ételek készítése

Belsőségekből készíthető sertéshús ételek készítése

5.3.16. Borjúhúsból készíthető ételek 30 óra

Egészben sütéssel készíthető borjúhús ételek készítése

Frissen sütéssel készíthető borjúhús ételek készítése

Párolással készíthető borjúhús ételek készítése

Főzéssel készíthető borjúhús ételek készítése

Belsőségekből készíthető borjúhús ételek készítése

5.3.17. Marhahúsból készíthető ételek 60 óra

Egészben sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek készítése

Frissen sütéssel készíthető bélszín és hátszín ételek készítése

Párolással készíthető marhahús ételek készítése

Főzéssel készíthető marhahús ételek készítése

Belsőségekből készíthető marhahús ételek készítése

5.3.18.

Bárány-, birka- és ürühúsból készíthető ételek 12 óra

Egészben és frissen sütéssel készíthető bárány és ürühús ételek készítése

Párolással készíthető bárány-, birka- és ürühús ételek készítése

Főzéssel készíthető bárány és ürühús ételek készítése

5.3.19. Házi szárnyasok húsából készíthető ételek 122,5 óra

Csirkéből és jércéből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése

Pulykából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése

Kacsából sütéssel és párolással készíthető ételek készítése

Libából sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése

Galambból és gyöngyösből sütéssel, párolással és főzéssel készíthető ételek készítése


Tanműhely/üzem





módszer neve



eszközök és


1. magyarázat x x x

2. megbeszélés x x x

3. vita x x x

4. bemutatás x x x

5. gyakorlás x x

6. munkaterv készítés x x

7. szemléltetés x x

8. szimuláció x x

5.5.9.

A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói tevékenységformák

(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret




ismertetése szóban x x x


ismertetése szóban x x x

2. Komplex információk körében

2.1. Elemzés készítése

tapasztalatokról x

2.2.

Jegyzetkészítés

eseményről kérdéssor

alapján

x x

2.3.

Esemény helyszíni

értékelése szóban

felkészülés után

x x x

2.4. Utólagos szóbeli

beszámoló x x x


3.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x

3.2.

Információk

rendszerezése

mozaikfeladattal

x



3.4. Csoportos

helyzetgyakorlat x


4. Gyakorlati munkavégzés körében

4.1. Árutermelő szakmai

munkatevékenység x

4.2. Műveletek gyakorlása x

4.3. Munkamegfigyelés adott

szempontok alapján x x

5. Üzemeltetési tevékenységek körében

5.1.

Üzemelési hibák

szimulálása és

megfigyelése

x x

6. Vizsgálati tevékenységek körében

6.1. Technológiai próbák

végzése x x

6.2. Technológiai minták

elemzése x x

7. Szolgáltatási tevékenységek körében

7.1.

Önálló szakmai

munkavégzés felügyelet

mellett

x

7.2.

Önálló szakmai

munkavégzés közvetlen

irányítással

x




8.2.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x x




rendszerezése x


vezetett rendszerezése x x



értékeléssel.

ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

Két évfolyamos oktatás közismereti képzéssel

1/9. évfolyamot követően 70 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése nélkül,

a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

Az 1/9. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

A szakács szakma alapozó ismeretei

Munkavédelmi-, tűzvédelmi-, higiéniai- élelmiszerbiztonsági- és

környezetvédelmi alapismeretek





Higiéniai előírások (a személy, az öltözék, a helyiségek, a gépek, a berendezések és a

használati tárgyak higiéniája)



A konyhák és a kapcsolódó helyiségek kialakítása, gépei, berendezési, felszerelései

és azok alkalmazási területei.


kiegészítő helyiségek

Ismerkedés az üzlet helyiségeivel, azok funkcióival, az azokban használatos

gépekkel, eszközökkel, berendezésekkel, és használatukkal, alkalmasukkal.

Technológiai alapismeretek



A zöldség és gyümölcsfélék fajtáinak szezonális áttekintése, rendszerezése



Malomipari termékek és előkészítésük

Állati eredetű élelmiszerek rendszerezése és előkészítése


hőkezelés, füstölés


kivonatok, fűszerezés, ízesítés

Befejező műveletek: hőn tartás, adagolás, tálalás, díszítés

Saláták, öntetek, köretek, főzelékek, mártások, pecsenyelevek:

Nyers és hőkezelt saláták, salátaöntetek készítése. Csírák alkalmazása.

Zöldségfélékből, gombákból, burgonyákból, gabonákból, házi és gyári tésztafélékből

és gyümölcsökből különböző sütési eljárásokkal, pirítással, párolással, főzéssel,

gőzöléssel és korszerű konyhatechnológiai eljárásokkal készített köretek készítése.

Hagyományos és új trendeket követő főzelékek készítése.

Francia alapmártások (fehér mártások, barna mártás és vajmártások), egyszerű meleg

mártások és hideg alapmártások, valamint az azok felhasználásával készíthető egyéb

mártások, csatnik és pecsenyelevek készítése.

Levesek, levesbetétek

Húslevesek, erőlevesek, magyaros-, összetett- és egyéb híglevesek

Híglevesek betéteinek készítése (pl.: daragaluska, májgaluska, fásgaluska,

palacsintametélt, maceszgombóc, tojáskocsonya, házi darabolt, töltött és formázott

tészták, profitól fánk, sós piskóta, formázott zöldségek stb.)

Egyszerű és összetett sűrített levesek

Püré-, krém- és nyáklevesek

Hideg és meleg úton készített gyümölcslevesek

Sűrített levesek betéteinek készítése (pl: galuska, vajas galuska, burgonyagombóc)

Emlős házi állatokból és házi szárnyasokból készíthető ételek

Sertés, borjú, marha, juhfélék, kecske, nyúl húsrészeiből különböző sütési eljárásokkal,

pirítással, párolással, főzéssel, alacsony hőmérsékletű hőkezeléssel, és sous –vide

eljárással készíthető ételek

Házi szárnyasokból (csirke, jérce, tyúk, kappan, fiatal-, és hízott kacsa, liba, pulyka,

gyöngyös, galamb) különböző sütési eljárásokkal, pirítással, párolással, főzéssel, alacsony

hőmérsékletű hőkezeléssel, és sous –vide eljárással készíthető ételek

4.66.

SPECIÁLIS KERETTANTERV

a

21 542 01

LAKÁSTEXTIL- KÉSZÍTŐ

speciális szakiskolában történő oktatásához

tanulásban akadályozottak (st) számára

a 34 542 06 Női szabó szakképesítés kerettanterve alapján

I. A szakképzés jogi háttere

A speciális kerettanterv

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának

eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet,

– az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló

217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet, és

– a 21 542 01 Lakástextil-készítő részszakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit tartalmazó rendelet

alapján készült.

II. A részszakképesítés alapadatai

A részszakképesítés azonosító száma: 21 542 01

A részszakképesítés megnevezése: Lakástextil-készítő

A szakmacsoport száma és megnevezése: 10. Könnyűipar

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XVII. Könnyűipar

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

III. A részszakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: befejezett iskolai végzettséget nem igényel

Bemeneti kompetenciák: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: -

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

Az első szakképzési évfolyamot követően 70 óra

IV. A részszakképzés szervezésének feltételei


A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

alkalmazható:

Tantárgy Részszakképesítés /Szakképzettség

- -

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a

részszakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további

részletei az alábbiak:

Szabászati berendezések, gépek, eszközök; varrodai berendezések, gépek, eszközök; vasaló-

berendezések, eszközök, gépek; egyéb eszközök.

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs

VII. A fogyatékossági típushoz kapcsolódó általános információk, javaslatok

Tanulásban akadályozottak

3. A tanulásban akadályozottság fogalma, jellemzői

„A tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok a gyermekek, akik az idegrendszer

biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképességei, illetve a

kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó tanulási nehézségeket, tanulási

képességzavart mutatnak.” (Mesterházi, 1998, 54.)

Az idegrendszeri károsodás mellett és helyett ebben a definícióban megjelenik a szociális

környezet igen erős hatása, amely a későbbi tanulási sikerességet meghatározóan

befolyásolhatja.

A tanulási akadályozottság az esetek nagy részében az iskolába lépés évében realizálódik. Ám

egyes gyermekeknél már az óvodás korban is felmerülhet a gyanú az sikertelen iskolai

előmenetelre.

A tanulási akadályozottság a tanulás minden területére kiterjed, hosszan tartó, végigkíséri a

gyermeket egész iskolai pályafutása alatt. A tanulási képesség fejlődésében olyan átfogó zavar

következik be, amely jelentősen akadályozza a gyermek tanulását.

Az érintett tanulóknál előfordulhatnak problémák a következő területeken:

- észlelés (egyensúly észlelés, nehézségi erő észlelés, taktilis-kinesztetikus észlelés,

auditív észlelés, vizuális észlelés, amnesztikus funkciók)

- kivitelezés-végrehajtás (izomtónuszavar, nagymozgások, finommozgások,

mimika)

- szociális-emocionális terület:

a késztetések területén (apátia, passzivitás, túlérzékenység, hiperaktivitás),

az általános pszichés állapotban (levertség, féktelenség, szorongás),

a motiváció alakulásában (motiválatlanság, megközelíthetetlenség),

a munkavégzésben (gyors kifáradás, vontatott tempó, impulzivitás),

az önirányításban (rövid zárlati cselekvések, labilitás, rigiditás),

az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiányos énkép, túlzott elbizakodottság,

egocentrizmus)

és a szociális beilleszkedésben (elszigeteltség, kapcsolatteremtési nehézségek, túlzott

alkalmazkodás, belátás hiánya, agresszivitás).

(Englbrecht - Weigert, 1996, 33-38. )

A tanulási akadályozottak körét tehát az enyhén értelmi fogyatékosnak minősítettek,

illetve az iskolában tanulási problémákkal küzdő gyermekek alkotják.

„A tanulási akadályozottság változó, változtatható állapot. A folyamatosan ható,

kiváltó okok feltárásával, ezek kedvező irányú befolyásolásával, a tanulási

akadályozottság részben megelőzhető, részben súlyosságának mértékében

csökkenthető.” (Mesterházi Zsuzsa)

Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg lehet előzni a

tanulási akadályozottság további romlását. Ha azonban nem kapnak elég segítséget, akkor

kudarc-kudarcra halmozódik, egyre jobban elfordulnak az iskolától, tanulási kedvük

(motivációjuk) és önértékelésük rohamosan csökken, és ezzel életesélyeik is romlanak.

Megfelelő segítséggel azonban ez elkerülhető és hozzá lehet őket segíteni az örömmel és

figyelemmel végzett eredményes tanuláshoz. A segítség a fiatal egyéni fejlesztését és a

tanulási környezet számára megfelelővé alakítását egyaránt jelenti.

A tanulási akadályozottság – ahogy már szó volt róla – elsősorban iskolai tanulási

helyzetekben jelentkezik, összefüggésben az alapképességek eltérő, lelassult fejlődésével,

melynek következményei sok esetben a középiskolás fiatal tanulási teljesítményében is

megjelennek, ezért az oktatás során még ekkor is nagy figyelmet kell fordítani rájuk. A

problémák az érzékelés-észlelés (percepció), a kivitelezés-végrehajtás, a szocio-emocionális

területeken, valamint a kommunikáció terén egyaránt jelentkezhetnek.

A társas kapcsolatokban, a szociális interakciókban jelentkező nehézségek a tanulásban

akadályozott emberek esetében igen gyakoriak, még akkor is, ha az iskolát befejezve sikerül

munkát találniuk, családot alapítaniuk. A szociális készségek fejlesztésének a hívei szerint a

„mentális zavarok egy részét a szociális kompetencia hiánya okozza”. Ha ez így van, akkor

jelentős eredményeket lehet elérni, ha figyelmünket a szociális készségek fejlesztésére

fordítjuk, s energiát fektetünk bele mind a tanórákon, mind pedig azokon kívül.

4. A szegregált és integrált szervezeti formák

Szegregált intézményekben tanulnak tanulásban akadályozott diákok. Amely

gyógypedagógiai intézményekben megfelelő végzettségű szakemberek, gyógypedagógusok

dolgoznak, valamint speciális tantervet alkalmaznak, mindezt kislétszámú osztályokban.

Integráció esetében a tanulásban akadályozott fiatalok és a nem tanulásban akadályozott

fiatalok együtt vesznek részt a tanítási folyamatban, a szabadidős tevékenységekben. A

tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai nevelésének esetében az integráció

feladata, hogy a számukra szükséges pedagógiai többletszolgáltatásokat az ép fejlődésű

kortárscsoporton belül kapják meg. Tanulási akadályozottság esetén több területet érintő,

tartós, súlyos problémáról van szó, mely megfelelő szakmai segítség nélkül a többségi

iskolákban nagyon megnehezíti az érintett gyermek és pedagógus életét is. A probléma

gyökere nem kifejezetten a gyermekben van, hanem a többségi iskola és a sajátos igényű

tanuló találkozásában.

Hazánkban is egyre nagyobb teret hódít meg az integrált/inkluzív oktatás, nevelés, melynek

elengedhetetlen feltétele a gyógypedagógiai segítségnyújtás és a megfelelően strukturált

környezet.

Inklúzió mint optimalizált, kibővített integráció is jelen van a mai oktatási rendszerünkben.

Az inklúzió a többségi iskola folyamatos, rendszerszerű átalakulását jelenti. Ebbe a

folyamatba az összes tanulót bevonják. A gyermek áll a középpontban. Nem zavaró elemként,

hanem új kiindulópontként és egyúttal célként. Individuális gondoskodás jár valamennyi

tanulónak, legyen bármiben akadályozott vagy nem. Ebben az értelmezésben az inkluzív

pedagógia több mint gyógypedagógia, és több, mint az eddigi integrációs pedagógia. Az

integrált, inkluzív oktatásban kiemelt szerepet kap a differenciált oktatás.

4.1. Az integráció/inklúzió feltételei

„A tanulásban akadályozott gyermekek többségi iskolai integrációjának az a célja,

hogy ezek a gyermekek a pedagógiai többletszolgáltatásokat ne kortárscsoportjaiktól

elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg, kiegészítve a pedagógiai ráhatások

körét a szocializáció abból fakadó elemeivel, hogy a gyermekek heterogén

csoportokban tanulnak.” (Dr. Papp Gabriella és Faragóné Bircsák Márta Módszertani

intézményi útmutató a tanulásban akadályozott gyermekeket befogadó iskolák

számára 2005.)

3. Objektív tényezők

Az objektív tényezők közé tartoznak a tanulásban akadályozott gyermek iskolai boldogulását

segítő tárgyi feltételek.

- Az iskolának rendelkeznie kell megfelelő intézményi dokumentumokkal (alapító

okirat, pedagógiai program, nevelési program, helyi tanterv) Ki kell dolgoznia egy

egységes, minden tanulóra kiterjedő, azonos tananyagot közvetítő tantervet,

eltérés mindössze a tanulóktól elvárt, az egyéni képességekhez illeszkedő

követelmények szintjén jelentkezhet.

- A kisebb osztálylétszámú osztály kialakításakor figyelembe kell venni a fiatal

tanulási akadályozottságát, így az osztályban 2 főnek számít, mert tanítása több

figyelmet, megsegítést és speciális bánásmódot igényel.

- Ajánlott a tanterem berendezésénél figyelembe venni a strukturált tanítási

környezet kialakítását (mobilizálható padok, tanulói boxok, pihenősarok, IKt-s

eszközök, kézikönyvtár), többféle kisebb tér létrehozása az osztálytermen belül,

például kiscsoportos munkához, illetve célszerű az egyéni tanuláshoz különálló

asztalokat elhelyezni.

- A befogadó intézményeknek lehetővé kell tenniük a megfelelő fejlesztést biztosító

többletszolgáltatások elérését.

4. Szubjektív tényezők

- A befogadó nevelőtestület, pedagógus szemlélete, módszerei, segítőkészsége,

kreativitása, elkötelezettsége valamint a sérülésről szóló ismeretei.

- A szülők támogatása, hozzáállása és aktivitása.

- A gyógypedagógus érzékenysége a probléma, illetve a gyermek iránt,

felkészültsége, szakmai tudása, személyisége. A szakemberek közti

kapcsolatrendszerben a leglényegesebb a pedagógus és a gyógypedagógus jó

kapcsolata.

- A társak és a környezet elfogadása. A sikeres integráció, beilleszkedés és

elfogadás a személyiség szempontjából nézve kétirányú. Múlik azon is, hogy a

környezet, az osztálytársak mennyire elfogadóak, mennyire hajlandóak a

viselkedésükön változtatni ahhoz, hogy a sérült gyermeket olyannak fogadják el

amilyen, és igyekezzenek egyenrangúként kezelni. De múlik a sérült gyermek

személyiségén is. Minél fiatalabb korban kerül sor az integrációra annál nagyobb

eséllyel lesz sikeres.

- Teamban dolgozó szakemberek együttműködése, partneri kapcsolatai

4.2. Az integráció formái lehetnek:

- Lokális integráció: az integráció legegyszerűbb és viszonylag könnyen

megvalósítható változata, amikor a sajátos nevelési igényű és a nem sajátos

nevelési igényű tanulók között semmilyen kapcsolat nem áll fenn, mindössze az

iskola épülete közös. A tanulásban akadályozott tanulók külön osztályokban,

csoportokban tanulnak.

- Szociális integráció: ebben a formában már tudatosan szervezett az együttnevelés,

a tanulásban akadályozott fiatalok a foglalkozásokon, a tanórákon kívüli időben

találkoznak a többségi iskolába járó kortársaikkal.

- Funkcionális integráció: az integrációnak ezen formája is két szinten valósulhat

meg. A sajátos nevelési igényű és a nem sajátos nevelési igényű tanulók csoportja

egy épületben tanul, külön osztályban, azonban a két párhuzamos osztály

órarendjét tudatosan úgy szervezik, hogy bizonyos óráik egybeessenek (pl.

készségórák, bizonyos tanórák). Így a két csoport találkozása tervezett és

rendszeres, az együtt eltöltött időnek van célja. A teljes integráció az integráció

legmagasabb szintje, amikor együtt fejlesztik a gyermekeket, a tanulásban

akadályozott gyermek a tanítási idő minden percét ép kortársaival tölti el.

Az integrációnak számos előnye lehet a tanulásban akadályozott fiatalok esetében.

Megfigyelhető, hogy fejlesztő környezetet jelent számukra ez a kortárs közösség, amely

jelentheti azt, hogy tanulnak a többiektől, ingergazdag környezetben vannak, több ismerethez

hozzájuthatnak, de akár azt is, hogy gyorsabb fejlődés tapasztalható náluk. A tanulók

személyiségfejlődésében is pozitív változásokat hozhat, például: nő az önbizalmuk. Hosszabb

távon sikeresebb lehet a társadalmi beilleszkedése azoknak a tanulóknak, akik integrált

környezetben vettek részt az oktatás-nevelés folyamatában. Emellett barátságok alakulhatnak

ki, valamint megtanulhatják a segítségkérést, illetve annak elfogadását is a fiatalok.

3. A tananyag feldolgozása során alapvető szempontok:

- az ismeret sokoldalú szemléltetése, elméleti ismeretek gyakorlati megerősítése,

- az új ismeretek fokozatos, kisebb lépésekben történő közlése,

- az ismeretek többszöri ismétlést, begyakorlást igénylő rögzítése,

- az alapvető ismeretek folyamatos felidézése,

- a hiányzó vagy nem megfelelő mélységű ismeretek időbeni pótlása,

- az egyes tantárgyakban megjelenő azonos ismeretanyag összehangolása,

- lényeges elemek, ok - okozati összefüggések kiemelése, megláttatása, rész - egész

viszonyának bemutatása,

- a tananyag feldolgozása során a vizsgakövetelményekben megfogalmazottakat

hangsúlyosan kell kezelni.

4. Módszertani javaslatok

4.1. Kooperatív tanulás: a kortársakkal való közös munka és a kooperatív tanulás

hatékonyan fejlesztik a tanulók értelmi és szociális-érzelmi képességeit. A kooperatív tanulás

minden tanulónak hasznára válik: az a tanuló, aki magyaráz a másiknak, jobban és hosszabb

időre megjegyzi az információt, az pedig, akinek magyaráznak, az ismeretszintjének

megfelelőbb információkat kap, hiszen társa felfogási képessége alig magasabb, mint az övé.

Együttműködésen alapuló problémamegoldás csökkentheti a zavaró magatartás mennyiségét

és intenzitását a tanórák alatt. Fontos, hogy az osztály szabályait (házirendet) az egész osztály

közreműködésével alakítsák ki, és hogy mindig jól látható helyen legyen elhelyezve az

osztályteremben.

4.2. Projekt módszer: közösen végzett tevékenységek köre. A központban egy gyakorlati

jellegű probléma áll, melyet a tanárok és tanulók együtt dolgoznak fel több szempont szerint

elemezve, komplex módon. A módszer legfontosabb értéke a munkafolyamat. Mindenki saját

képességei, lehetőségei, tapasztalatai alapján végzi el a feladatot. A munkafolyamat

eredménye a produktum.

4.3. Komplex Instrukciós Program (KIP)

- Az osztályon belüli rangsorbeli problémák már az iskola kezdő szakaszában

felismerhetőkké és kezelhetőkké válnak.

- A csoportfoglalkozások alatt a heterogén összetételű osztályokban a speciális

instrukciós eljárás alkalmazásán keresztül lehetőség nyílik a tanulóknak az

együttműködési normákra történő felkészítésére.

- Sokféle, eltérő képességet megmozgató tananyag alkalmazásával a felszín alatt

megbúvó képességek kibontakoztatása.

- A fentieken kívül módszer másik fontos célja a tanárok szakmai hozzáértésének

fejlesztése a csoportmunka-szervezés során. A pedagógusoknak meg kell

tanulniuk, hogy az új módszerben mi a szerepük az osztálymunka alatt, ezért a

módszer bevezetése, elsajátítása során szükség van munkájuk folyamatos,

szakértői ellenőrzésére, a kollégák közötti együttműködésre.

"Azok a tanulók, akik a közösségből társadalmi okok miatt kirekesztődnek, vagy

azok, akiknek tanulásában lemaradás tapasztalható, gyakran vonakodnak részt

venni a közös munkában, emiatt azonban kevesebbet tanulnak, mint azok, akik

aktívabbak. Az osztályrangsor élén elhelyezkedő tanulók nagyobb befolyást

gyakorolnak a csoport döntéshozatalára, gyakrabban kérik őket segítségadásra, és

több alkalom jut véleményük kifejtésére, mint a rangsor alján elhelyezkedőknek.

Az utóbbiak véleményét általában figyelmen kívül hagyják (ez a megnyilvánulás a

státusprobléma jelensége). A Komplex instrukciós programban a tanár célja az,

hogy minden diáknak megadja a lehetőséget a munkában való egyenrangú

munkavégzésre, tudatosítja, hogy mindenkinek van olyan képessége, amely

alkalmassá teszi a feladatok megoldásában való sikeres közreműködésre." (Cohen,

E. G.: Designing Groupwork. Teacher College Press, New York, 1994.)

A módszer elvei

9. Differenciált, nem rutinszerű feladatok alkalmazása, ez minden esetben nyitott végű,

több megoldást kínáló, sokféle, eltérő képességek mozgósítására alkalmas feladatokat

jelent.

10. A felelősség megosztásának elve magába foglalja az egyén felelősségét a saját és a

csoport teljesítményéért, illetve a csoport felelősségét az egyén teljesítményéért.

11. A tanulók munkájának ellenőrzése a normákon és a szerepeken keresztül történik. A

közös munkában az alábbi együttműködési normák betartása valósul meg: „Jogod van

a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”

„Jogod van a csoporton belüli segítségkérésre bárkitől.”

„Kötelességed segíteni bárkinek, aki segítségért fordul hozzád.”

„Segíts másoknak, de ne végezd el helyette a munkát.”

„Mindig fejezd be a feladatod.”

„Munkád végeztével rakj rendet magad után.”

„Teljesítsd a csoportban kijelölt szereped.”

A fenti normák kifüggesztve láthatók az osztály falán, és minden alkalommal

emlékeztetik a tanulókat a csoportmunka lényegére, alapelveire. A normák

együttes alkalmazása lehetővé teszi a tanulók számára egymás viselkedésének

ellenőrzését. A munkában minden tanulónak meghatározott szerep jut, ezek az

egymást követő csoportmunkák során cserélődnek, rotálódnak. Ez a szerepváltás

segíti elő a képességek sokoldalú fejlesztését, a státusprobléma kezelését. A szerep

mindig a feladat típusától és a csoport létszámától függ. Az ideális csoportlétszám

3-5 fő. A foglalkozások során az alábbi tanulói szerepek alkalmazása a

leggyakoribb: kistanár, beszámoló, jegyzetelő, anyagfelelős, rendfelelős. A

szerepek száma függ a csoportlétszámtól. Esetenként egy tanulónak lehet több

szerepe is, illetve a fentieken kívül más szerepek is előfordulhatnak (pl. időfelelős,

konfliktuskezelő stb). A szerepek rotációja alapkövetelmény. A szerepeken

keresztül mindenkinek meg kell tanulnia a munka irányítását, a beszámolást, a

helyes, zökkenő- és balesetmentes munkavégzést, végeztetést.

12. A csoporton belül kialakult hierarchia, rangsor kezelése az eltérő, sokféle képesség

mozgósítására alkalmas feladatokon keresztül megváltoztatható. A pedagógus feladata

annak tudatosítása, hogy nincs olyan tanuló, aki minden képességben kiváló, de

mindenki számára van olyan feladat, melyet maradéktalanul meg tud oldani, valamint

egyedül senki nem olyan tájékozott, mint a csoport együttesen. Az együttműködési

normák és a tanulói szerepek kialakításának már az iskolába kerülés pillanatától

kezdve fontos célja annak biztosítása, hogy a diákok mind jobban megértsék a velük

szemben támasztott elvárásokat, és a felső tagozatot elérve képesek legyenek direkt

tanári irányítás nélkül is dolgozni.

13. A tanár szerepe szintén változik. A hagyományos csoportmunkánál a tanár hajlamos a

direkt beavatkozásra, irányításra. Ennél a módszernél a beavatkozás szükségtelen. Az

együttműködési normán keresztül a tanár hatalmát átruházza a tanulókra. A rendszer

megfelelő működése esetén a tanár feladatainak egy részét maguk a diákok végzik el.

A tanulók csak végső esetben fordulnak segítségért a tanárhoz, hisz lehetőségük nyílik

a feladat megbeszélésére egymás között. A csoportban a tanulónak a korábbitól eltérő

szerepek jutnak: kérdez, előad, beszerzi az anyagot, elsimítja a konfliktusokat stb. A

szerepek az egymást követő csoportmunkák során cserélődnek. Ez elősegíti a

csoporttagok közötti együttműködést, a szerepek elsajátítását, a mások iránti tisztelet

kialakulását.

14. A tanár munkája során szakít a rutin-döntéshozatallal. Reagálása attól függ, hogy a

csoport milyen úton hajtja végre a feladatot, és a meglévő státuszprobléma milyen

jellegű beavatkozást igényel. A feladatok jellege megkívánja, hogy új és differenciált

feladatokat és módszereket alkalmazzon, ezzel késztetve absztrakt gondolkodásra a

tanulókat. Az egyéni feladatot pedig úgy kell meghatározni, hogy a diáknak szüksége

legyen a csoportfeladat eredményére, vagyis máris jelentkezik annak igénye, hogy a

közös csoportfeladat végrehajtása megfelelő színvonalú legyen az egyéni

továbbhaladás érdekében. Az elvek betartása tudatos, logikus munkaszervezést kíván.

15. A Komplex instrukciós programban a csoporttevékenység az osztálytermi munka

magja, de alkalmazása nem kizárólagos. A csoporttevékenység beépül a tananyagba.

A tanárok a módszert akkor alkalmazzák, amikor a cél a konceptuális tanulás, a

magasabb rendű gondolkodás és a tartalom mély megértése. Továbbra is módszereink

közé tartozik az ismeretek tényszerű közlése, a frontális osztálytanítás. A Komplex

instrukciós program alkalmazására lehetőség van többek között egy anyagrész

összefoglalásánál, egy új tananyagrész előkészítésénél, de új ismeret szerzésére és

feldolgozására is alkalmat adhat. Ezt a módszert a tanítási órák körülbelül

egyötödében alkalmazzuk.

16. A csoportmunka elemei a csoport-feladatlapok, a háttér információt nyújtó adatlapok,

az egyéni feladatlapok, illetve a munkához szükséges eszközök, anyagok. Bár az órai

munka legfontosabb része a csoportfeladat, a munka minden esetben egyéni

feladatmegoldással zárul.

5. Oktatásszervezési eljárások, pedagógiai többletszolgáltatások

5.1. A heterogén csoportalkotás hozzájárulhat a tanulásban akadályozott tanulók és többségi

társaik között növekvő szakadék csökkentéséhez, valamint elősegítheti a diákok és a tanárok

pozitív hozzáállását a sajátos nevelési igényű tanulókhoz. A tudásszint szerinti csoportosítás a

tanulásban akadályozott tanulók marginalizációjához vezethet.

5.2. A differenciálás létjogosultságát az indokolja, hogy a résztvevők alapvetően

különböznek egymástól. Nem tarthatók azok a feltételezések, amelyek egy tényezőt tesznek

felelőssé a gyerekek tanulási folyamatban való részvételének színvonaláért pl.: életkor,

intelligencia, nyelvi fejlettség, apa foglalkozása stb. Helyette inkább több sajátosság együttes

hatását kell feltételeznünk. Azt hogy melyek ezek, pontosan nem tudjuk. Mégis a következő

sajátosságait érdemes a tanulóknak megismerni a differenciálás érdekében: továbbhaladáshoz

szükséges előzetes, megalapozó tudás; aktivizálhatóság; önálló, egyéni munkavégzés terén

való fejlettség; együttműködési képesség színvonala; társas helyzet jellemzői. Mindezeket

figyelembe kell vennünk annak eldöntésekor, hogy közös tanulási vagy differenciált tanulási

feltételeket biztosítunk tanulóink számára. A differenciálás módozatai a következő lehetnek:

- Differenciálás a segítségadásban: ha azonos tananyagot dolgozunk fel a tanulásban

akadályozott fiatalok több segítséget igényelhetnek pl.: a feladat megismétlése a nekik

megfelelő nyelvi szinten, a feladat kis lépésekre bontása, példa bemutatása, analógiák

kihasználása, mintaadás stb.

- Differenciálás a feladatok szintjén: adhatunk kevesebb feladatot a lassúbb

munkatempójú fiatalok részére, vagy éppen többet a gyorsabbaknak.

- Differenciálás a tevékenységek szintjén: használhatnak-e a gyerekek valamilyen

eszközt vagy nem. Kötött vagy választható-e a tevékenység. A választási lehetőség

biztosítása fokozhatja a gyerekek motivációját, felelősségérzetüket.

- Differenciálás a szociális keretek szintjén: a gyerekek tanulhatnak egyedül, párban,

kiscsoportban (azonos vagy megosztott feladatokon) vagy akár rugalmas tanuló

csoportokban.

- Differenciálás a tanulási stílus szerint: egyesek inkább vizuális típusúak, mások

auditív vagy motoros beállítottságúak, de előfordulhat ezeknek a kombinációja is.

Érdemes tájékozódni, hogy adott csoportban melyik dominál és annak megfelelően

alakítani az ismeretközvetítést.

- Differenciálás a célok szintjén: mindezek függvényében irreális lehet azonos célok

kitűzése.

- Differenciálás az értékelésben: ha a fentieknek megfelelően szervezzük az oktatást,

akkor a szokásos iskolai értékelési módok (osztályzás, egyszavas minősítés)

nehézkessé, szinte lehetetlenné válnak. A legalkalmasabb forma a leíró, szöveges

értékelés lehet, amelynek feltételei is vannak. Az értékelés a konkrét teljesítményre

vagy viselkedésre vonatkozik, sohasem címkéz. Tartalmában komplex, mind pozitív,

mind negatív elemek megjelennek. A fejlődés előző fokához kell, hogy kapcsolódjék

és a perspektíva következő fokát jelöli meg. Emellett a továbblépésre vonatkozóan

konkrét javaslatokat fogalmaz meg, a címzettek számára differenciáltan és érthető

módon.

5.3. Otthonos tanulókörzet rendszere: tanulók a tanítás ideje alatt egy kisszámú teremből

álló tanulási környezetben maradnak, és mintegy csoportfeladatként csak néhány pedagógus

biztosítja számukra az oktatást, majdnem minden tantárgy esetében. Különösen a tanulásban

akadályozott tanulók számára fontos ez, hiszen erősíti bennük az érzést, hogy tartoznak

valahová. Ez elősegíti az állandó környezet kialakítását, valamint a nem tudásszint szerint

szervezett oktatás megvalósítását.

5.4 Fejlesztő helyiség kialakítása „Érdemes kialakítani egy fejlesztő helyiséget az iskolában,

ahol a szükséges egyéni fejlesztéseket lehet folytatni. Ez a szoba nem pusztán egy pici

fejlesztő szoba, hanem a folyamatosan gyarapodó fejlesztő eszközök, szakirodalom

gyűjtőhelye is legyen. Érdemes a könyvtárakhoz hasonlóan egy kölcsönző rendszert

működtetni, így lehetővé válik a szakmai anyagok terítése a kollégák között.” (Dr. Papp

Gabriella és Faragóné Bircsák Márta Módszertani intézményi útmutató a tanulásban

akadályozott gyermekeket befogadó iskolák számára 2005.)

5.5. Az IKT-s eszközök használata jelentős szerepet kap a habilitációs, rehabilitációs és a

tanórai célok megvalósításában és feladataiban. Az olyan oktatóprogramok, amelyek

valamilyen információszerzési lehetőséget adnak – a multimédia segítségével –, nagyon

alkalmasak arra, hogy a tanulásban akadályozott tanulók számára megkönnyítsék az adott

tananyag megértését, elsajátítását. A látványos, változatos és érdekes oktatóprogramok

segítenek a tervezésben, a rigid gondolkodás oldásában az olvasás megszerettetésében. A

multimédiás elemek (hang, kép, animáció) képesek arra, hogy a fiatalok figyelmét hosszabb

távon fenntartsák, az új ismeretanyagot megértsék, és az IKT-s eszközök segítségével az

elsajátított tananyagról játékos formában győződjenek meg.

VIII. Szakiskolai óraterv OKJ szerinti részszakképesítés oktatásához

A részszakképesítés képzésének heti és éves szakmai óraszámai:

előkészítő

évfolyam

heti óraszám

(36 hét)

9. évfolyam

heti óraszám

9. évfolyam

éves óraszám

(36 héttel)

10. évfolyam

heti óraszám

10. évfolyam

éves óraszám

(35 héttel)

Közismeret 31,5 10,5 378 11,5 402,5

Szakmai elmélet és

gyakorlat együtt 0 21 756+70 21 735

Összesen 31,5 31,5 1134+70 32,5 1137,5

8-10% szabad sáv

(közismereti rész) 3,5 1,5 54 1,5 52.5

8-10% szabad sáv

(szakmai rész) 0 2 72 2 70

Mindösszesen

(teljes képzés ideje) 35 35 1260+70 36 1260

A részszakképesítés oktatására fordítható idő 1561 óra (756+70+735) nyári összefüggő

gyakorlattal és szakmai szabadsávval együtt.


A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

szabadsáv nélkül

Szakmai

követelmény-

modulok

Tantárgyak

Heti óraszám

9.

évfolyam

10.

évfolyam


10113-16

Ruhaipari

anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és

áruismeret 3

70

2

Anyagvizsgálatok

gyakorlat 3 4

10118-16

Lakástextíliák

készítése

Lakástextíliák

gyártástechnológiája 4 5

Lakástextíliák

készítése, javítása

gyakorlat

11 10

Összes heti elméleti/gyakorlati

óraszám 7 14 7 14

Összes heti/ögy óraszám 21 70 21

A kerettanterv szakmai tartalma - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. §

(5) bekezdésének megfelelően - a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves

kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének

legalább 90%-át lefedi.

Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola

szakmai programjában kell rendelkezni.




A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma

évfolyamonként

Szakmai

követelménymodul Tantárgyak/témakörök

Heti óraszám

Összesen 9. évfolyam 10. évfolyam

elmé-

leti

gyakor-

lati ögy

elmé-

leti

gyakor-

lati

10113-16

Ruhaipari

anyagvizsgálatok

Ruhaipari anyag- és

áruismeret 108 0

70

70 0 178

Textilipari nyersanyagok 108 20 128

Textíliák, kelmék I. 25 25

Textíliák, kelmék II. 25 25

Anyagvizsgálatok

gyakorlat 0 108 0 140 248

Textilipari nyersanyagok 36 36

Textíliák, kelmék 36 70 106

Áruismeret 18 35 53

Anyagvizsgálatok 18 35 53

10118-16

Lakástextíliák

készítése

Lakástextíliák

gyártástechnológiája 144 0 175 0 319

Lakástextíliák

gyártástechnológiája 144 175 319

Lakástextíliák készítése,

javítása gyakorlat 0 396 0 350 746

Lakástextíliák készítése 360 315 675

Lakástextil javító-

szolgáltatás 36 35 71

Összes éves elméleti/gyakorlati óraszám: 252 504 245 490 1491

Összes éves/ögy óraszám: 756 70 735 1561

Elméleti óraszámok/aránya 497/31,84%

Gyakorlati óraszámok/aránya 1064/68,16%

Jelmagyarázat: e/elmélet, gy/gyakorlat, ögy/összefüggő szakmai gyakorlat

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8. § (5) bekezdésének megfelelően a

táblázatban a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám

szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább 90%-a

felosztásra került.



A tantárgyakra meghatározott időkeret kötelező érvényű, a témakörökre kialakított óraszám

pedig ajánlás.

A


Ruhaipari anyagvizsgálatok

megnevezésű



A 10113-16 azonosító számú, Ruhaipari anyagvizsgálatok megnevezésű szakmai

követelménymodulhoz tartozó tantárgyak és a témakörök oktatása során fejlesztendő

kompetenciák

Ruhai

par

i an

yag

-

és á

ruis

mer

et

Anyag

viz

sgál

atok

gyak

orl

at

FELADATOK

Elemzi a textilipari alapanyagok fajtáit,

tulajdonságait és előállításának módjait x x

Meghatározza a fonal vagy cérna

előállítási módját, minőségi

követelményeit

x x

Elemzi a textíliák legismertebb fajtáit x x

Kiválasztja a technológiai előírásnak

megfelelő alapanyagokat, kellékeket x x

Meghatározza az anyagok

összedolgozhatóságát x x

SZAKMAI ISMERETEK

A textilipari szálasanyagok eredete,

fajtái, tulajdonságai x x

A textilipari szálasanyagok

feldolgozásának módjai x x

Fonalak és cérnák fajtái, jellemzői x x

Ruhaipari textíliák fajtái és

tulajdonságaik x x

Ruhaipari textíliák felhasználási

területei x x

Textíliák felületi struktúrája x x

Textíliák feldolgozási tulajdonságai x x

Kellékek fajtái és jellemzői x x

Kellékek alkalmazásának lehetőségei,

az összedolgozhatóság feltételei x

Munka-, tűz- és környezetvédelmi

előírások x x

Gépek biztonságtechnikája,

védőeszközök fajtái x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Szakmai olvasott szöveg megértése x x

Idegen nyelvű olvasott szakmai szöveg

megértése x x

Szakmai számolási készség x x

Kezelési, használati utasítások,

jelképek értelmezése x x


Önállóság x x

Döntésképesség x x

Tapintás x x


Határozottság x x

Visszacsatolási készség x x


Ismeretek helyén való alkalmazása x x

Problémaelemzés x x

1. Ruhaipari anyag- és áruismeret tantárgy 178 óra


A textilipari nyersanyagok fajtáinak megismerése. A textilipari alapfogalmak elsajátítása,

a textíliák előállítási műveleteinek megismerése, a nyersanyagok és kellékanyagok

feldolgozhatósági és viselési tulajdonságainak megismerése a minőségellenőrzés és

minőségbiztosítás szabványokban kialakított szempontjainak figyelembevételével.



tartalmakra épül.

1.3. Témakörök

1.3.1. Textilipari nyersanyagok 128 óra

A textilipar nyersanyagai, csoportosításuk.

Növényi eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői.

Növényi eredetű szálasanyagok feldolgozási, viselési tulajdonságai és felhasználásuk.

Állati eredetű szálasanyagok fajtái, általános jellemzői.

Állati eredetű szálasanyagok feldolgozási, viselési tulajdonságai és felhasználásuk.

Vegyi szálak fajtái, általános jellemzői.

Vegyi szálak feldolgozási, viselési tulajdonságai, felhasználásuk.

Fonalak, cérnák fajtái, jellemzői, felhasználási lehetőségeik.

Kevert szálak tulajdonságai.

Az alapanyagok alakíthatósági feltételei.

A mechanikai hatások és az alakíthatóság.

Az alapanyagok fizikai jellemzőinek meghatározása, mértékegységeinek értelmezése,

szakszerű használatára vonatkozó ismeretekkel.

1.3.2. Textíliák, kelmék I. 25 óra

A szövetek gyártása, a szövés elve és eszközei.

A kötéstan alapjai, alap és levezetett kötések.

Kötött kelmék csoportosítása, a kötés-hurkolás technológiája és eszközei.

Vetülék és láncrendszerű alapkötések jellemzői.

Nemszőtt textíliák – fátyolkelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk.

Nemszőtt textíliák – varrva-hurkolt kelmék - fajtái, tulajdonságai és felhasználásuk.

1.3.3. Textíliák, kelmék II. 25 óra

A textilkikészítés műveleteinek csoportosítása.

Színezési eljárások.

Áruismeret:

A ruházati textíliák legismertebb fajtái, tulajdonságai, külső képi és műszaki jellemzői,

felhasználási területük.

Szövetek:

Pamutszövetek: karton, zefír, batiszt, puplin, krepp, flanel, barchend, bársony, frottír.

Gyapjúszövetek: fésűs, kártolt, kasha, gabardin, lóden, posztó, shetland, tropikál,

velour, boucle, flausch, georgette, tweed, double.

Selyemszövetek

shantung, imprime, serge, lustrine, taft, georgette, brokát.

Vegyiszál és keverékszövetek.

Kötött, hurkolt kelmék: vetülékrendszerű kelmék, végáruk, darabáruk, félig idomozott,

idomozott, láncrendszerű kelmék, végáruk.

Nemszőtt textíliák: fátyolkelmék, varrvahurkolt textíliák.

Ruhaipari kellékek: varrófonalak, varrócérnák, szalagok, zsinórok, gombok, csatok,

kapcsok, húzózárak.

Idegen nyelvű anyagismereti jelképek.

1.4. A képzés javasolt helyszíne

Textilipari szaktanterem





módszer neve


szervezeti kerete

Alkalmazandó

eszközök és


1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. szemléltetés x

4. projekt x


6. házi feladat x


(ajánlás)


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

2. Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy 248 óra


Megismertetni és elsajátíttatni a tanulókkal a különféle textíliák összedolgozhatóságának

feltételeit, a nyersanyag meghatározások, illetve alkalmazott vizsgálatok módját. Az

elméleti órákon tanult tananyag gyakorlatban történő alkalmazása, az alapanyagok

felismerése, elemzése látás, tapintás és szaglás alapján.



tartalmakra épül.

2.3. Témakörök

2.3.1. Textilipari nyersanyagok 36 óra

Nyersanyagok meghatározása mikroszkopikus képük alapján.

Nyersanyagok meghatározása égetési próbával.

Tapasztalatok ismertetése, táblázatos rendszerezése.

Díszítő és varrócérnák jellemzése.

Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata.

2.3.2. Textíliák, kelmék 106 óra

Szövetvizsgálatok – kötésmód, szövetszerkezet, felületi jelleg meghatározása.

Színezési eljárások meghatározása.

Kötött-hurkolt kelmék szerkezeti felismerése.

Egyszerű laboratóriumi eszközök ismerete, biztonságos használata.

Mintagyűjtemény készítése, rendszerezése.

2.3.3. Áruismeret 53 óra

Ruházati textíliák legismertebb fajtái, alapanyag és technológia szerinti csoportosítása.

Kereskedelmi megnevezések.

Ruházati textíliák feldolgozási tulajdonságai.

Ruházati kellékek fajtái, felhasználási területük.

Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei.

Mintagyűjtemény alapján a textilméteráruk, kellékek, rövidáruk rendszerezése.

2.3.4. Anyagvizsgálatok 53 óra

Szövetek nyersanyag-összetételének meghatározása mikroszkóppal, égetési próbával.

Színoldal meghatározása.

Anyagminták azonosítása.

Laboratóriumi eszközök ismerete és biztonságos használata.


Textilipari szaktanterem

Labor





módszer neve


szervezeti kerete

Alkalmazandó

eszközök és


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x



(ajánlás)

Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete

(differenciálási módok)

Alkalmazandó

eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x



1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x


rendszerezése x





készítése x








3. Képi információk körében

3.1. rajz értelmezése x


4.1. Elemzés készítése

tapasztalatokról x

4.2.

Jegyzetkészítés


alapján

x




5.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x



szempontok alapján x


7.1. Feladattal vezetett

szerkezetelemzés x


8.1. Vegyészeti laboratóriumi

alapmérések x

8.2. Anyagminták azonosítása x


9.1.

Önálló szakmai


mellett

x

9.2.

Önálló szakmai


irányítással

x


A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54. § (2) a) pontja szerinti

értékeléssel.

79

A


Lakástextíliák készítése

megnevezésű



80

A 10118-16 azonosító számú Lakástextíliák készítése megnevezésű szakmai


kompetenciák

Lak

áste

xtí

liák

gyár

tás-

tech

noló

giá

ja

Lak

áste

xtí

liák

kés

zíté

se, ja

vít

ása

gyak

orl

at

FELADATOK

Méretet vesz különféle textiltermékek

készítéséhez x x

Tanulmányozza a mérettáblázatokat,

méretjelöléseket x x

Elkészíti és kivágja a szabásmintát x x

Szabás- és terítékrajzot készít x x

Felfekteti a szabásmintákat és kiszabja

az alkatrészeket x

Összeállítja a kiszabott alkatrészeket

műszaki dokumentáció vagy

mintadarab alapján

x

Javító szolgáltatást végez x

Varrást, szakadást, záródásokat javít x

Betartja a biztonságos munkavégzésre

vonatkozó előírásokat x

Betartja a környezetvédelmi előírásokat x

Betartja a fogyasztóvédelmi

szabályokat x

SZAKMAI ISMERETEK

Ágynemű cikktechnológia x x

Asztalnemű cikktechnológia x x

Függöny cikktechnológia x x

Díszpárna cikktechnológia x x

Ágytakaró cikktechnológia x x

Konyhai textília cikktechnológia x x

Háztartási törlő cikktechnológia x x

Munka-, tűz- és környezetvédelmi

előírások x

Gépek biztonságtechnikája x

Védőeszközök fajtái x

SZAKMAI KÉSZSÉGEK

Kézi varrás és szabászat eszközeinek

használata x

81

Gépi szabászat eszközeinek használata x

Gyorsvarrógépek, szegővarrógépek

használata, működtetése x

Varróautomata gépek használata,

működtetése x

Vasalók és vasalóprések/ragasztóprések

használata, működtetése x


Önállóság x x

Pontosság x x

Kézügyesség x


Meggyőzőkészség x

Motiválhatóság x x

Kompromisszum-készség x x


Logikus gondolkodás x x

Kreatív ötletgazdagság x x

Gyakorlatias feladatértelmezés x

82

3. Lakástextíliák gyártástechnológiája tantárgy 319 óra


Lakberendezési tárgyak méretvételi technikájának, a lakástextíliák

mérettáblázatának megismerése, szabástechnikai ismereteinek elsajátítása. A

lakástextília készítés műszaki dokumentációjának és gyártástechnológiai

megoldásainak megismerése.



szakmai tartalmakra épül.

3.3. Témakörök

3.3.1. Lakástextíliák gyártástechnológiája 319 óra

Szakszerű méretvétel lakberendezési tárgyakról.

Lakástextíliák mérettáblázatának beazonosítása a mért méretekhez.

Térábrázolás, mértani testek vetületi ábrázolása és síkbeli kiterítése szabásminták

készítéséhez.

Cikktechnológiák szerinti szabásminták készítése/másolása.

Szabásmintákon alkalmazott jelölések készítése, jelentése.

Szabástechnikai ismeretek elsajátítása (felfektetés, anyaghányad, terítékrajz,

fonalirány, felületi struktúra).

Lakberendezési stílusok, befolyásoló tényezők.

A szaklapokban és szabásmintákon előforduló idegen nyelvű szakkifejezések

értelmezése.

Hétköznapok és ünnepek textíliái, szerepük, különbözőségük.

Térelválasztás szerepe és fajtái/megoldásai.

Falikárpitok szerepe.

Ágyneműkészítés műszaki dokumentációinak készítése:

Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel).

Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással).

Ágynemű-garnitúrák (felnőtt, gyermek és franciaágyra).

Konyhai textíliakészítés műszaki dokumentációinak készítése:

Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt).

Tányéralátétek.

Edényfogó-kesztyű.

Kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló).

Háztartási törlők.

Konyhai garnitúrák.

83


Ruhaipari szaktanterem



3.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

(ajánlás)


módszer neve


szervezeti kerete

Alkalmazandó

eszközök és


1. magyarázat x

2. kiselőadás x

3. megbeszélés x

4. szemléltetés x

5. projekt x

6. házi feladat x

3.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói


Sorszám Tanulói

tevékenységforma


szervezési kerete


Alkalmazandó

eszközök és


csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x



1.3.

Olvasott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x

1.4.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x


vezetett rendszerezése x x

84





felkészüléssel x







3.2. rajz készítése leírásból x

3.3. rajz készítés tárgyról x

3.4. rajz kiegészítés x

3.5. rajz elemzés, hibakeresés x x


4.1.

Jegyzetkészítés


alapján

x

4.2.

Esemény helyszíni



x


beszámoló x


5.1.

Feladattal vezetett

kiscsoportos

szövegfeldolgozás

x



5.3. Csoportos

helyzetgyakorlat x


6.1. Műveletek gyakorlása x


szempontok alapján x



végzése x


elemzése x


7.4. Tárgyminták azonosítása x


85

8.1.

Önálló szakmai


mellett

x

8.2.

Önálló szakmai


irányítással

x



értékeléssel.

4. Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat tantárgy 746 óra


Az alapvető lakástextíliák esztétikus elkészítésének elsajátítása egyedi mérték

után, illetve szabványméretek alapján. Lakástextíliák javítási lehetőségei.



szakmai tartalmakra épül.

4.3. Témakörök

4.3.1. Lakástextíliák készítése 675 óra

A termékek és alkatrészek minőségi elkészítéséhez szükséges szakmai kidolgozási

ismeretek elsajátítása, gyakorlása:

Leigazítások, csípések, pontszerű jelölések, varrásszélességek csökkentése, szélek

vékonyítása.

Szövetminták egyeztetése.

Rögzítő-szalagozás, bőségráncolás.

Díszítőelemek felhasználása.

Folttechnikák.

Ágynemű huzatok készítése és gyakorlása:

Párnahuzat (angolszéllel, franciavarrással, gombolással, kötővel).

Paplanhuzat (tükrös elejével, gombolt és más záródással).

Ágynemű-garnitúrák (felnőtt, gyermek és franciaágyra).

Konyhai textíliák készítése és gyakorlása:

Asztalterítők (szögletes, kerek, ívelt).

Tányéralátétek.

Edényfogó-kesztyű.

Kötények (melles, suszter, cukrász, felszolgáló).

Háztartási törlők.

Konyhai garnitúrák.

86

Szobai textíliák készítése és gyakorlása:

Függönyök (csipkefüggönyök, drapériák, térelválasztók).

Ágytakarók (bélelt és béleletlen).

Díszpárnák (divatnak megfelelő modern és népművészeti).

Felfektetési rajz készítése.

Munka-, tűz- és környezetvédelmi előírások a munkaterületen.

Varrodai gépek, berendezések biztonságtechnikája.

Védőeszközök fajtái és azok használata.

4.3.2. Lakástextil-javítószolgáltatás 71 óra

Javíthatóság feltételeinek megállapítása.

A javításhoz szükséges technológia kiválasztása.

A szükséges anyagok és gépek kiválasztása.

A javítás alapanyagainak, kellékeinek összedolgozhatósági ismerete.

A javítási műveletek elvégzése.


Ruhaipari tanműhely

Kisüzem

Nagyüzem



4.5.1. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható sajátos módszerek

(ajánlás)


módszer neve


szervezeti kerete

Alkalmazandó

eszközök és


1. magyarázat x

2. megbeszélés x

3. szemléltetés x

4. projekt x


6. házi feladat x

4.5.2. A tantárgy elsajátítása során alkalmazható tanulói


Sorszám Tanulói Tanulói tevékenység Alkalmazandó

87

tevékenységforma szervezési kerete


eszközök és

felszerelések

egyéni csoport-

bontás

osztály-

keret



feldolgozása x



1.3.

Hallott szöveg

feldolgozása

jegyzeteléssel

x




rendszerezése x














3.2. rajz elemzés, hibakeresés x


4.1.

Jegyzetkészítés


alapján

x

4.2.

Esemény helyszíni



x


beszámoló x




5.2. Csoportos

helyzetgyakorlat x


88

6.1. Árutermelő szakmai

munkatevékenység x

6.2. Műveletek gyakorlása x x


szempontok alapján x x


7.1.

Üzemelési hibák

szimulálása és

megfigyelése

x



végzése x


elemzése x

8.3. Geometriai mérési

gyakorlat x


8.5. Tárgyminták azonosítása x


9.1.

Önálló szakmai


mellett

x

9.2.

Önálló szakmai


irányítással

x



értékeléssel.

89

ÖSSZEFÜGGŐ SZAKMAI GYAKORLAT

9. évfolyamot követően 105 óra

Az összefüggő nyári gyakorlat egészére vonatkozik a meghatározott óraszám, amelynek

keretében az összes felsorolt elemet kötelezően oktatni kell az óraszámok részletezése

nélkül, a tanulók egyéni kompetenciafejlesztése érdekében.

9. évfolyamot követő szakmai gyakorlat szakmai tartalma:

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak/Témakörök

10113-16

Ruhaipari anyagvizsgálatok

Anyagvizsgálatok gyakorlat

Áruismeret

10118-16


Lakástextíliák készítése, javítása

gyakorlat

Lakástextíliák készítés

10113-16 Ruhaipari anyagvizsgálatok

Anyagvizsgálatok gyakorlat tantárgy

Témakörök

Áruismeret

Kereskedelmi megnevezések.

Különféle textíliák összedolgozhatóságának feltételei.

10118-16 Lakástextíliák készítése

Lakástextíliák készítése, javítása gyakorlat tantárgy

Témakörök


Díszítőelemek felhasználása.

Folttechnikák.

Ágynemű huzatok készítése és gyakorlása.

Konyhai textíliák készítése és gyakorlása.

Szobai textíliák készítése és gyakorlása.

90

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

SZÖVÖTT TÁRGY-KÉSZÍTŐ KÖZPONTI SZAKMAI

PROGRAMMODUL KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS

SZAKISKOLAI TANULÓK SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ

AJÁNLÁS

2009

2

Készült a

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában,

gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével

Jóváhagyási szám: 18246-5/2009. (10.16.)

3

1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE

A központi szakmai programmodul

- a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,

- a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,

- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló

1998. évi XXVI. törvény,

- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított

2003. évi CXXV. törvény,

- az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16.) OGY határozat,

valamint

- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi

integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló

8/2006. (III.23.) OM rendelet,

- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló

4/2002. (II.26.) OM rendelet,

- a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször

módosított 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet,

- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes

jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító

1/2006. (VI.29.) OKM rendelet,

- a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló


- a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet,

- a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki

követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet,

alapján készült.

4

1.1 A modul bevezetésének feltételei


Az elméleti és gyakorlati képzést a hatályos közoktatási törvény 17.§, 30.§ és a 127.§-aiban

szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember végezheti.

A képzés eredményessége érdekében biztosítani szükséges a tanulók sérülés-specifikumából

fakadó sajátos képzési igényeinek megfelelően a szakember-ellátottságot az alábbiak szerint:

- szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár,

- egyéb szakirányú képzettséggel rendelkező szakemberek,

- a pedagógiai munkát segítő gyógypedagógiai asszisztens,

- a fogyatékossághoz esetlegesen társuló egyéb problémák ellátása érdekében

pszichológus, szociális munkás, szakorvos (egyéni szükséglet szerint).

A program eredményes megvalósításához gyógypedagógiai tanári végzettséggel rendelkező

pedagógus munkájára van szükség. 4 fő oktatásához 1 tanár az ideális.

A szakoktató eredményes munkájának feltétele, hogy megfelelő szakmai felkészültség mellett

rendelkezzen gyógypedagógiai alapismeretekkel (valamint lehetőleg gyakorlattal az

értelmileg akadályozott tanulók nevelése-oktatása terén).

Javasolt a Ktv. 1.sz. mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő

alkalmazottak iskolában és kollégiumban” szerint egy fő pedagógiai asszisztens, vagy

gyermek- és ifjúsági felügyelő alkalmazása.

A értelmileg akadályozott (középsúlyos értelmi fogyatékos) tanulók osztály és csoport

létszámának kialakításában a hatályos közoktatási- és szakképzési törvény rendelkezése

szerint:

- az osztálylétszám 6 – 10 fő

- a szakmai gyakorlati foglalkozáson a csoport létszáma max. 4 fő/oktató.

Tárgyi feltételek

A szakmai elmélet oktatását a szakképző intézménynek kell ellátni, a következő feltételek

megvalósulásával:

- szaktantermek a komplex szakmai elméleti oktatáshoz;

- osztálytermek az egyéb óratervi elméleti tantárgyak oktatásához.

A szakmai gyakorlat oktatásának feltétele:

- iskolai tanműhely a szakképző intézményben.

Ennek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó

szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a

gyakorlati oktatás tanműhelyi feltételeiről.

- külső munkahely, integrált munkaerő-piaci gyakorlathoz*

A gyakorlati munkatevékenység az iskolai, e célra kialakított gyakorlóhelyen (tanműhelyben)

illetve a képzési idő egy részében megfelelő személyi segítők biztosításával (pl. csoportos

gyakorlat vagy egyéni munkahelyi gyakorlat program során) a helyi lehetőségek alapján,

külső gyakorló helyen (gazdálkodó szervezetnél, egyéni vállalkozónál) szervezhető. Iskolai

körülmények között a legalapvetőbb ismeretek elsajátítása után a gyakorlati órák (fokozatosan

5

emelkedő) egy részén hasznos, és javasolt valós helyszínen tölteni. Amennyiben erre

szervezési okokból nincs mód, ajánlott egy-egy hetes munkahelyi gyakorlatot iktatni az

iskolai foglalkozások közé, ahol valódi helyszínen, konkrét esetek megoldása közben

figyelhető meg a fiatal munka végzése, munkához való viszonya.

Az egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs tanórai foglalkozások esetében a választott

tantárgy illetve a foglalkozás jellegének megfelelő feltételek szükségesek.

Szükséges eszközök. Anyagok

A tananyag elsajátításának feltétele a jól felszerelt gyakorlóhely.

A létszámnak megfelelően felszerelt világos, jól szellőztethető tanműhely szükséges, a

tanulók testméretének megfelelő, ergonómiai szempontoknak is megfelelő, kényelmes

székekkel, munkaasztalokkal felszerelve.

Kívánatos, hogy megfelelő számú, jó minőségű munkaeszközzel, és amennyiben szükséges

balkezeseknek készült eszközökkel legyen a tanműhely felszerelve.

A tanműhely mellett célszerű raktárhelyiséget is kialakítani, ahol a szükséges alapanyagok,

késztermékek, és a munkaeszközök javításához szükséges pótalkatrészek tárolása történik,

különös tekintettel arra, hogy ezek éghető anyagok, ezért fokozottan tűzbiztos körülményeket

igényelnek.

Eszközigény: Szövőkeretek, szövőállványok, szövőszék, tartozékok, vetélő, leverő villa,

ollók (szükség szerint balkezes), felvetőfonalak, szövőfonalak, maradék fonalak, varrócérna,

kartonok, színes kivágó papírok, zsírkréta készlet, ragasztó, vonalzó, nagyító lencse, tű (eltérő

méretben), mérőszalag, műszaki rajzlapok.

Szemléltető eszközök:

- a népi szőttesek készítésével kapcsolatos fotók, albumok, - textilminta gyűjtemény, fonalgyűjtemény,

- oktatótáblák (színkörök, stb.),

- a tananyagban szereplő technikákkal készült tárgyak (az alkotás fázisainak

bemutatására),

- szakkönyvek, tankönyvek, szaklapok, diafilmek, DVD, szőnyegfotók.

Audiovizuális eszközök: fényképezőgép, filmfelvevő, diavetítő, diafilmek, diák, DVD

lejátszó, DVD-k, magnetofon vagy CD lejátszó CD (pl.:”relaxációs zene”), Játék tér, játék tár

DVD hagyományok Háza 2008 (oktatási segédanyag)

Védőruha, munkaruha: Speciális munkaruhára nincs szükség, de a kényelmes, jó szellőzést

biztosító ruha kellemesebbé teszi a munkavégzést.

A gyakorlati oktatás dokumentálására ajánlott a Gyakorlati oktatási csoportnapló vezetése.

(A.9033-72/A.B.C Tü. Nyomtatvány erre a célra van rendszeresítve)

A tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés

tárgyi feltételeit a gazdálkodó szervezet biztosítja, és kijelöl egy kapcsolattartó személyt.

6

1.2 A tanulók felvételének feltételei

A képzésbe azok a tanulók vehetnek részt, akik a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői

és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmileg akadályozottak

(középsúlyos értelmi fogyatékosok), a 16. életévüket betöltötték és egészségi állapotukban a

képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn.

Egészségügyi és munka-alkalmassági vizsgálat ajánlott az esetleges allergén, pszichés stb.

tünetek váratlan megjelenésének elkerülésére (különös figyelemmel a por, a textilfestékek,

illetve a használt fonalak összetevőire).

2. A MODUL MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA

2.1 A modul megnevezése

Szövött tárgy-készítő központi szakmai programmodul készségfejlesztő speciális szakiskolai

tanulók szakmai képzéséhez.

2.2 A képzés célja

A Szövött tárgy-készítő szakmai képzés célja, a fogyatékossággal élő, elsősorban az

értelmileg akadályozott (SNI) tanulók részére a szövő tevékenység bemutatása, megtanítása,

gyakorlása, a szükséges készségek elsajátítása és önálló ill. részben önálló- alkalmazása.

Az iskolai rendszerű képzés célja összességében a szakmai követelmények teljesítésén túl

magában foglalja a nevelési célokat: a személyiség formálását, a szocializációs funkciókra

való felkészítést is – a szakmával összefüggő társadalmi gyakorlat megismertetésével.

A képzés pedagógiai és szakmai céljai értelmileg akadályozottak esetén – az egyéni

igényeknek megfelelően – egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célokat is

tartalmaznak. Ezen célok megvalósítását a képzés során fejlesztő foglalkozások,

szocializációs programok segítik.

A fejlesztés a tanítás-tanulás folyamatában megmutatkozó gyengébb vagy sérült funkciók

korrigálására, kompenzálására, felzárkóztatásra, az eszköztudás, a szociális képességek

fejlesztésére, az önálló életvezetés megtanulására, a szociális szféra akadályozottságából

származó hátrányok csökkentésére irányul.

A felkészítés lehetőséget nyújt arra, hogy a szakmai kompetenciák megszerezésével egyéni

képességeik alapján – szegregált, védőmunkahelyen végzett munkán túl – ép emberek között,

a nyílt munkaerőpiacon (gazdálkodó szervezetnél, egyéni vállalkozónál) a fiatalok egyéni

megsegítéssel felnőttként munkát vállaljanak.

2.3 A résztvevők köre

A programmodul elsősorban a sajátos nevelési igényű (SNI) értelmileg akadályozott tanulók

iskolai rendszerű szegregált szakmai képzéséhez készült. Azonban felhasználható az

értelmileg akadályozott fiatalok integrált szervezési formában történő képzéséhez, valamint a

gyengébb képességű tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos), illetve

halmozottan sérült fiatalok munkába állásra felkészítéséhez is.

7

3. KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK, KÖVETELMÉNYEK

3.1 Közvetítendő értékek

Alkalmazkodó képesség fejlesztése

- Ismerje a területet, ahol tevékenykedik, tudjon tájékozódni a munkaterületen. - Képes legyen huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, a szükséges öltözék és

eszközök kiválasztásával.

- Tudjon utasításokat végrehajtani.

Egészséges életmódra nevelés

- Törekedni kell a kitartó, folyamatos munkavégzésre, a megfelelő testi fejlettség

elérésére. (Fizikai állóképesség)

- Sajátítsa el a fiatal az egészség megóvásához szükséges egészségügyi alapismereteket,

az alapvető higiéniai szokásokkal együtt.

- Mindennapi élete és munkája során törekedjen az egészséges és a tiszta,

környezetszennyezéstől mentes életmód megjelenítésére, megtanulására és

közvetítésére.

Szociális beilleszkedésre nevelés

- A magatartást szabályozó viselkedésformákat kell kialakítani és megszilárdítani. - Ismerje meg a különböző élethelyzeteket, a fiatal fokozatosan tudjon megfelelni a rá

váró (képességeikhez mért) feladatok elvégzésére.

- Úgy kell megismertetni vele helyzetét, hogy lehetőleg elfogadja azt, és segítséggel

képes legyen társaival megfelelően együtt dolgozni. Tudja emberi kapcsolataiban az

egyet nem értést kezelni, és kevésbé sérüljön a vitákban. Forduljon bizalommal

szűkebb- és tágabb környezetéhez amennyiben segítségre van szüksége.

Érzelmi nevelés

- Szükséges, hogy végzett munkáját szeresse, tevékenysége eredményét képes legyenek

magáénak érezni, érzelmileg kötődjön társaihoz, tanáraihoz, nevelőihez, ami a

munkavégzés folyamatában nélkülözhetetlen számára.

- Legyen tudatában annak, hogy a szövés évezredek óta fejlődő alkotó tevékenység, és a

magyar népművészetben meglévő értékek közvetítéséhez az ő munkája is hozzájárul.

Esztétikai érzék fejlesztése

- A szépre és jóra való fogékonyság kialakítása és fejlesztése. - A népművészeti tárgyak és a népi hagyományok megismerése, a bennük rejlő értékek

megismerése (népdalok, néptánc, népi kerámia, szövés) és megjelenítése munkáiban.

- Segítséggel tegye vonzóvá környezetét, tudjon dolgozni megfelelően előkészített

helyszínen és munkaeszközökkel.

- Vegye észre, hogy a rend és tisztaság a szűkebb és tágabb környezetet széppé teszi, és

egyben fokozza a munkabiztonságot.

Munkára nevelés

- Kialakítandó a rend igénye, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint

megőrzésének képessége.

- A tervezett munkakövetelmények teljesítése valamint a vezetői utasítások

figyelembevétele egyaránt fontos legyen számára.

8

- A társakkal való együttműködés elvárható szinten legyen jelen mindennapi

munkavégzésében.

Testi nevelés

– A mindennapi élethez alapvetően nélkülözhetetlen munka- és egészségvédelmi

ismeretek, szokások elsajátítása mellett a testi fejlettség és ellenálló képesség

kialakítása és fenntartása is cél.

– Fontos, hogy kialakuljanak az egészséges életmódhoz tartozó higiéniás szokások, és a

fiatal a maga szintjén vigyázzon egészségére. (Lehetőleg kerülje a káros szokások

kialakulását, alkohol, dohányzás, mozgásszegény életmód, stb.)

3.2 A szakmai programmodul teljesítésének követelményei

A szakmai programmodul elvégzését követően:

– Legyen képes a tanuló az alapvető munkavédelmi és balesetmegelőző szabályok, és a

személyes higiéniára vonatkozó előírások betartására.

– Ismerje meg a szövött tárgy-készítéshez szükséges alapanyagokat, felhasználási

lehetőségeket, segítséggel, illetve aki arra képes, önállóan tudja a szövés műveleteinek

sorrendjét, szakaszait (tervezés, felvetés, szövés, csomagolás, tárolás), ismerje és

alkalmazza az egyes részfolyamatok mozdulatait, eszközeit, és minél önállóbban

végezze a megtanult munkafolyamatokat.

– Becsülje mások munkáját.

– Ismerje és tartsa be az elemi udvariassági-, munka- és balesetvédelmi szabályokat, és

azt megfelelően alkalmazza is munkája során.

A fiatalban tanulmányai során kialakulnak a társas együttélés alapvető szokásai, ismeretei,

megfelelő önkiszolgálási szintje, ami lehetővé teszi számára a viszonylagos önállóságot.

Az ismert hely és személyek megnyugtató hátteret jelentenek számára, lassan megismerve a

tágabb környezetet is, ahol biztonsággal mozoghat, és bővülő ismeretei nyomán megnő a

„kinti” (iskolán kívüli) világ iránti érdeklődése.

Az intézményben folyó több éves fejlesztő munka során kellő mélységben és alapossággal

kell kialakítani a fiatal munkához szükséges képességeit, valamint biztosítani kell az egyéni

korrekciót is. (Tanár irányításával jól begyakorolt rutinnal végzett tevékenységet kell

gyakorolni, ami a későbbiekben a biztonságosan végzett munkát segíti.)

Az értelmileg akadályozott tanulók a nyílt munkaerő-piaci beilleszkedése érdekében az iskola

szakmai programjába a helyi igényeknek megfelelően beépíthető a Munkahelyi Gyakorlat

Program teljes egészében, vagy részben. A program segíti a tanulók számára elsajátítani a

munkavállalóvá váláshoz szükséges ismereteket és magatartásformát.

A munkahelyi gyakorlatba való bevonás feltételei:

- egyfajta minimális kommunikációs képesség, mely elvárható a felnőtt

munkavállalók között,

- munkatársi kapcsolatok: alá - fölérendelési viszony ismerete,

- kritika elfogadása,

- alapvető közlekedési ismeretek, közlekedési kultúra,

- tájékozottság a helyi közlekedésben (munkahely megközelítése, a munkahelyen

belüli helyszínek megközelítése),

- munkahelyi szabályok, elvárások betartásának képessége,

- alapvető munkahelyi viselkedéskultúra,

9

- munkafegyelem, önfegyelem,

- kellő motiváció.

A Szövött tárgy-készítő szakmai felkészítés mellett, azt kiegészítve, (amennyiben a

körülmények megfelelőek) a tanulók eredményesen tanulhatják a háztartásban szükséges,

későbbi felnőtt életüket segítő ismereteket ( pl:. Háztartástan, Számítógépes ismeretek,

stb.).

4. A KÉPZÉS STRUKTURÁJA - A SZAKMAI PROGRAMMODUL SZERKEZETE

4.1 A képzési idő

A modul teljes tananyagtartalmának feldolgozására javasolt idő két tanév, a két szakképzési

évfolyam.

Évfolyamok száma: 1/11. évfolyam

2/12. évfolyam

4.2 A képzés tartalma

A Szövött tárgy-készítő képzés elméleti és gyakorlati képzésből áll. Az iskolai rendszerű

oktatásban a szakmai oktatás kiegészül a közismereti tantárgyak oktatásával.

Közismereti tantárgyak:

� Osztályfőnöki óra

� Anyanyelv és kommunikáció

� Számolási és mérési gyakorlatok

� Társadalmi ismeretek

� Életvitel és egészséges életmódra nevelés

� Testnevelés és sporttevékenység

Kötelező szakmai tantárgyak:

� Komplex szövött tárgy-készítő szakmai elméleti alapismeretek

(anyag- és eszközismeret, tervezés, gazdasági számítás, népművészeti ismeret,

esztétika, néprajz, munka-, környezet- és balesetvédelem, elsősegélynyújtás).

� Szakmai alapgyakorlatok (iskolai tanműhelyben) (anyag- és eszközismeret,

szakmai ismeretek, tervezés, gazdasági számítás, szövési technikák, munka-,

környezet- és balesetvédelem, csomagolás, tárolás).

� Szakmai gyakorlat (integrált munkahelyi gyakorlat)*

Szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak:

� Nyári összefüggő szakmai gyakorlat

� Az önálló életvitel támogatását célzó helyi szakmai program

� Az iskola szakképzési célú helyi szakmai programja

� Munkába állást segítő alapismeretek és gyakorlatok c. tantárgyi program

Kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások

10

Megjegyzés: * az egyéni igények és a helyi lehetőségek függvényében

4.3 A szakmai programmodul beillesztése a képzésbe

A képzési idő alatt a program alapvető gyakorlati és a feltétlenül szükséges elméleti

ismereteket nyújtja a szövött tárgy-készítő munkákról, heti 4x4+3 óra. (a)

Munkába állásra, életkezdésre felkészítő évfolyamok óraszáma napi 5 illetve 6 óra, heti 27,5

óra (Ktv.52§.5.)

Kötelező egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs óraszám 15 % (Ktv. 52§. 6.)

A készségfejlesztő szakiskola működésére, a tanulók jogállására a Munkaerő-piaci Alapból

történő támogatásra tekintettel csak akkor vonatkoznak a speciális szakiskolák rendelkezései,

ha a tanítási év átlagában legalább heti (a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint!) 15 óra

gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. (Ktv. 27§. 11.)

Amennyiben egyedi, szervezési okokból a szakképzési órakeretet a Szövött tárgy-készítő

szakmai modul oktatására fordított idő nem éri el, a fennmaradó óraszámban lehetőség van

más, az önálló életkezdésre felkészítő program keretében a háztartástan, a csomagolás, illetve,

a helyi sajátosságoknak megfelelő modul oktatására is (takarítás, információs eszközök

használata stb.).

Az elméleti és gyakorlati órák javasolt aránya: 20 – 80 %.

11

4.4 A képzés időterve (A modul tartalmának elsajátítására javasolt időkeret)

A szakmai programmodul elsajátítására javasolt heti időkeret

A tantárgyak (tananyagegységek) megnevezése

1/11.

évfolyam

2/12.

évfolyam

óra/hét óra/hét

Közismereti tantárgyak 6 6

1. Anyanyelv és kommunikáció x 1 1

2. Számolás és mérési gyakorlatok x 1 1

3. Társadalmi ismeretek x 1 1

4. Életvitel és egészséges életmódra nevelés x 1 1

5. Testnevelés - sporttevékenység x 2 2

Kötelező szakmai tananyagegységek (tantárgyak) 21 21

6. Szakmai elmélet (tetszés szerinti modul)h

a.

b. 1 1

c. 2 2

7. Szakmai komplex elmélet. Anyagismeret, eszközismeret,

stb.

a. változat

5

5

b. 2 2

c. 1 1

8. Szakmai gyakorlat. (tetszés szerinti modul) h.

a.

b. 4 4

c. 8 8

9. Szakmai gyakorlat – Szövött tárgy-készítés

a. változat

16

16

b. változat 12 12

c. változat 8 8

Összesen: kötött tantervi óraszám 27 27

Szabadon tervezhető órák

Egészségügyi és pedagógiai rehabilitációs órakeret (logopédia, tánc-drámajáték, ábrázolás, ének-zene, az önálló életvitel

támogatását célzó iskolai helyi szakmai program; munkába állást

segítő alapismeretek és gyakorlatok)

(4,5)

(4,5)

Egyéni fejlesztés órakerete (korrekció, képességfejlesztés, információs eszközök-, irodatechnikai eszközök használata stb.)

(1,5)

(1,5)

Összes óraszám 33 33

x:Tematikáját a központilag kiadott kerettanterv tartalmazza, amelyhez néhány témát

javasolunk a modul sikeres elsajátításához.

Rehabilitációs foglalkozásokra felhasználható órakeret 15% (4 óra/hét)

Egyéni fejlesztésre felhasználható órakeret 5% (1,5 óra/hét)

Helyi igények szerinti modulok feldolgozására használható órakeret

a – b – c változat tetszés szerint a helyi lehetőségek figyelembe vételével választható

12

A modul (a. változat) tartalmának elsajátítására javasolt éves időkeret

Tantárgy

Ajánlott óraszámok

heti 1.

szakképzési

évfolyam

2.

szakképzési

évfolyam

Összesen

évi óraszám

Közismereti képzés

tantárgyai

6

216

216

432

Komplex szakmai elmélet 5 180 180 360

Szakmai gyakorlat 16 576 576 1152

Összesen: 27 972 972 1944

Egyéni fejlesztés 1,5 54 54 108

Egészségügyi és

pedagógiai rehabilitációs

4,5

162

162

324

Összesen: 33 1188 1188 2376

Megjegyzések az iskolai rendszerű képzés tervezéséhez

Iskolai rendszerű oktatás során a gyakorlati témák oktatása a közoktatási törvény

létszámhatárokra vonatkozó melléklete szerint értelmileg akadályozott tanulók esetében

szegregált oktatás során maximálisan 4 fős; tanulásban akadályozott tanulók esetében

maximálisan 6 fős csoportlétszámnak megfelelően történhet. Integrált oktatásszervezési

formában ideálisan 1-2 értelmileg akadályozott, max. 2-3 tanulásban akadályozott tanuló

részvételével alakítható a csoport létszáma.

A készségfejlesztő szakiskola működésére, a tanulók jogállására a Munkaerő-piaci Alapból

történő támogatásra tekintettel csak akkor vonatkoznak a speciális szakiskolák rendelkezései,

ha a tanítási év átlagában legalább heti (a szakképzésre vonatkozó rendelkezés szerint!) 15 óra

gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. (Ktv. 27§. 11.)

Amennyiben egyedi, szervezési okokból a szakképzési órakeretet a modul oktatására fordított

idő nem éri el, a fennmaradó óraszámban lehetőség van más, az önálló életkezdésre felkészítő

program keretében a helyi sajátosságoknak megfelelő modul oktatására is (csomagolás,

információs eszközök használata stb.).

13

5. A TANANYAG TÉMAKÖREI

5.1. A programmodul tartalmának témakörei, témakörönként javasolt óraszámok

(Elméleti és gyakorlati órák összesen – a tanulók sajátosságai miatt az elméleti oktatás is,

amennyiben erre lehetőség van a gyakorlatba ágyazottan, a feladat végzése közben zajlik.)

Témakörök

sor-

szám

megnevezés

Évfolyamonkénti ajánlott óraszámok

1/11.évfolyam 2/12.évfolyam

a. b. c. a. b. c.

1. Anyagismeret, csomagolás, tárolás 70 50 20 50 40 20

2. Szakmai ismeret, eszköz- és munkavédelem 30 30 20 30 30 20

3. Tervezés. Gazdasági számítások. 100 60 40 120 40 20

4. Népművészeti alapismeretek 30 30 20 - - -

5. Esztétika, néprajz - - - 40 30 20

6. Szakmai gyakorlat, szövési technikák, szövés technológiai folyamata

380

300

200

320

270

180

7. Ismétlés, rendszerezés, felkészülés a vizsgára 38 34 24 48 38 28

Óraszám összesen (elméleti és gyakorlati) 684 504 324 608 448 288

(Elméleti és gyakorlati órák összesen – a tanulók sajátosságai miatt az elméleti oktatás is,

amennyiben erre lehetőség van a gyakorlatba ágyazottan, a feladat végzése közben zajlik.)

Témakörök

sor-

szám

megnevezés

Évfolyamonkénti ajánlott óraszámok

1/11.évfolyam 2/12.évfolyam

a. b. c. a. b. c.

1. Anyagismeret, csomagolás, tárolás 80 50 20 50 40 20

2. Szakmai ismeret, eszköz- és munkavédelem 40 30 20 30 30 20

3. Tervezés. Gazdasági számítások. 100 60 40 120 40 20

4. Népművészeti alapismeretek 40 30 20 - - -

5. Esztétika, néprajz - - - 50 30 20

6. Szakmai gyakorlat, szövési technikák, szövés technológiai folyamata

433

300

200

422

320

210

7. Ismétlés, rendszerezés, felkészülés a vizsgára 63 34 24 84 44 34

Óraszám összesen (elméleti és gyakorlati) 756 504 324 756 504 324

5.2 Javaslat a témák tananyagának feldolgozásához

1. témakör

Anyagismeret, csomagolás, tárolás*

1/11. évfolyam

• Szálas anyagok csoportosítása / Fonalgyűjtemény tanulmányozása. / - Természetes szálas anyagok (növényi-, állati eredetű), az alapanyagok megvédése a károkozóktól. –

Mesterséges szálas anyagok / Tulajdonságai, felhasználási módok.

14

• Kereskedelmi forgalomban lévő fonalak megismerése (motring, gombolyag,

gombolyítás)

• Festő eljárások/ Természetes eredetű fonalak kikészítési eljárásai, színezése. /

Festőnövények gyűjtése. / Sárgítás pongyola-pitypanggal. / Sárgítás hagymahéjjal. /

Barnítás diófalevéllel. / Csoportosítás, rendezés. / Környezetvédelem szempontjainak

érvényesítése. Elvárt teljesítmény:

- Tudjon megfigyelni, összehasonlítani, csoportosítani. (pl.:

csoportosítsa az anyagokat, tulajdonságai, ill. eredet szerint).

- Ismerje a természetes szálas anyagokat.

- Ismerje az állati és növényi eredetű fonalak tulajdonságait.

- Tudja a motringot a gombolyagtól megkülönböztetni.

- Tudjon gombolyítani.

- Ismerje az alapvető festéknövényeket, és néhány festési eljárást.

- Tudjon természetes eredetű fonalakat segítséggel festeni (pl. sárgítás).

2/12. évfolyam

• Szálas anyagok tulajdonsága és csoportosítása (ismétlés). / Fonal nagyüzemi

előállításának megtekintése (tanulmányi séta). / Szálas anyagok felismerése égetési próbával az eddig tanultak alapján. / Elemi szál hosszúságának vizsgálata

nagyítóval.

• Alapanyag és késztermék tárolása különös tekintettel a kártevőkre (moly, rágcsálók,

gomba), megelőzés, védekezés.

• Az elkészült termékek adjusztálása (bemutatásra, kiállításra, árusításra való

felkészítése).

• Szakszerű csomagolás / A termék felcímkézése (az anyag összetétele, tisztításának

módja, méretei, esetleg készítőjének neve, a készítés helye, stb.)

Elvárt teljesítmény:

- Ismerje a természetes szálas anyagokat.

- Ismerje fel a fonalakat: - gyapjú, - pamut, - kender, - műszál.

- A szövött tárgyakat ízlésesen, szépen tudja becsomagolni.

- Tájékozódjon a termékhez kapcsolódó információk (címkék) alapján.

2.témakör

Szakmai ismeret. Eszköz- és munkavédelem*

1/11. évfolyam

• Szövéssel kapcsolatos alapfogalmak

• Szövés előkészítése / A szövés előkészítő műveleteinek bemutatása: láncfonal,

vetülékfonal, vetélőfa, szövőkeret (közepes, váltós) /A felvetés technikája, „a

felvetőfonal” felvetés segítséggel.

• Tervkészítés: megfelelő mintaelem kiválasztása: egyszerűbb csíkminták, sorminták

lemérése papírra, megfelelő két színnel való kiszínezése.

• Anyagkiválasztás: szín, mennyiség, minőség szerint.

• Szövés eszközei./ szövőkeret, szövőszék. /A szövőkeret részei: hengerek, nyüstfa,

fémvetélő pálca, talp, tartókeret./ Szövéshez használt kézi eszközök (vetélők, leverő

villa).

• Az eszközök rendeltetésszerű használata, tárolása, karbantartása./szálkamentesség,

védelem a nedvességtől, a leverő villa fogainak ellenőrzése.

15

• Munkaeszközök (munkahelyek) biztonságos távolságának fontossága. / Elsősegély

nyújtási ismeretek. / Mentőláda használata.

• Munkavédelem: Tűzveszélyes anyagok és eszközök miatt a nyílt láng használata a

munkahelyen és a raktárakban is szigorúan tilos!


- Ismerje meg a szövéshez szükséges eszközöket.

- Tudja a funkciónak megfelelő anyagokat kiválasztani.

- Ismerje a szövés egyszerű alapfogalmait.

- Ismerje az eszközök helyes tárolásának és karbantartásának egyszerűbb

módját.

- Legyenek elsősegély nyújtási ismeretei.

2/12. évfolyam

• Munkavédelem: Tűzveszélyes anyagok és eszközök miatt a nyílt láng használata a

munkahelyen és a raktárakban is szigorúan tilos!

• Munkaeszközök helyes használata és karbantartása. / Ellenőrzés munkakezdés előtt. /

Az eszközök helyes tárolásának módja.


- Tartsa be a tűzvédelmi előírásokat!

- A munkaeszközöket rendszeresen tartsa karban, és tárolja az utasítás szerint.

3. témakör

Tervezés. Gazdasági számítások*

1/11. évfolyam

• Színek / színek csoportosítása: - alapszínek, - kevert színek. / Színskála, színkontraszt.

/ Színkör készítése papírragasztással / Színkontraszt készítése festéssel. / Színek

tónusai: - hideg színek, - meleg színek.

• A színek hangulati szerepe, térhatása. / Kompozíció készítése hideg színekkel, majd

meleg színekkel. / Terítő tervezése meleg színekkel (papírvágás, ragasztás). Terítő

tervezése hideg színekkel (festéssel).

• A munkadarabok megtervezése a szükséges anyagszükséglet kiszámításával.


- Tudja a színeket csoportosítani alap- és kevert színek szerint.

- Ismerje a színek tónusait.

- Tudjon kevert színeket előállítani festékkel (narancs – zöld – lila – barna).

- Tudjon terítőt tervezni: - meleg színekkel, - hideg színekkel (papírmunka).

2/12. évfolyam

• A munkadarabok megtervezése az előzetes utasításnak megfelelően. / Méretek,

arányok (mérőszalag helyes használata)

• Gazdasági számítások / Anyagszükséglet kiszámítása (10 cm leszövése után lemérni x

a kívánt hosszúság az anyagszükséglet, stb.). / A felhasznált anyag értéke és súlya

(kész munka lemérése, hulladék súly). / Munkaóra feljegyzésének fontossága. /

Kalkuláció készítése (ár megállapítása).

• Ritmusok. / Csíkritmus: - folyamatos, - zárt.

• Szimmetrikus kompozíciók tervezése ( - páros csíkritmus, - páratlan csíkritmus). /

16

Kompozíción belüli arányok.

• Térkitöltés.

• Mintaelemek alkalmazása.


- Tudjon a mérőszalagot, és a mérleget használni.

- Segítséggel végezzen egyszerűbb gazdaságossági számítást.

- Tudjon páros csíkritmusban és páratlan csíkritmusban tervezni.

4. témakör

1/11. évfolyam

Népművészeti alapismeretek*

• „Népszokások” / Népszokások néhány jellemző területének megismerése (népi

játékok, népviselet, népdalok.

• Népi kismesterségek / Szakmai látogatás kiállításokon, múzeumokban,

szövőműhelyben. / Népi faragóművészet, bőrmunka, hímzés, csipkeverés,

mézesbábosság, hímes tojás festés.

• Fonás (a fonás ősi eszközei, a fonás tárgyi eszközei: szövés, nemezelés.

• Népművészeti alapismeretek / Helyhez (tollfosztó, fonó, lakodalom) és időhöz

(húsvéti, farsangi, karácsonyi) kötődő népszokások tartalma és külsőségei.


- Ismerje egyes népszokások jellemzőit (tartalmát, külsőségeit).

- Ismerjen néhány kismesterség jellemzőjét, eszközeit, anyagait, és az elkészült

munkadarabokat.

- Ismerje meg a fonás régi eszközeit, az alkalmazott eljárásokat, a fonáshoz

kapcsolódó hagyományokat (Élet a fonóban).

5. témakör

2/12. évfolyam

Esztétika. Néprajz *

• Szakmai látogatások múzeumokban, tájházakban, kiállításokon, textilüzletben,

népművészeti boltban. / Művészet és mesterség – díszítés és hagyomány. /

Ünnepekhez kapcsolódó tárgykultúra. / Egyéni ízlés vállalása, szép, nem szép

indoklása.

• Történeti áttekintés. / A fonás története. Eszközeinek fejlődése. / A szövés története.

Eszközeinek fejlődése. / A megszőtt anyagok felhasználási területei (ruházat,

lakástextil, díszítő funkció, lakáskultúra).

• Nemezelés a Kárpát-medencében. / tárgykészítés nemezelési technikával (labda,

terítő)

• Népi szövés a Kárpát-medencében. / „Szőttes gyűjtemény” összeállítása a

népcsoportokra jellemző díszítő elemek megismerése. / Szőttesek karaktere. /

Motívumok elemzése. / Székely festékes szőnyegek. / Moldvai csángó-, széki-, palóc-,

sárközi-, mezőségi-, kalotaszegi-, sokác mintakincs (szőttesek).

• Hagyományőrzés jelentősége.


- Ismerje a fonás és szövés rövid történetét.

- Ismerje fel az ősi eszközöket, azok kortörténeti jelentőségét.

- Ismerje a nemezeléshez szükséges anyagokat, technikát, ezzel tudjon kisebb

17

tárgyat készíteni.

- Ismerje fel a székely festékes szőnyegeket és motívumait.

- Ismerje a mintaelemeket: virág, hal, grádics, fésűfog.

- Ismerje fel a tájegységekre jellemző szőtteseket, helyezze el a térképen a

származási helynek megfelelően.

6. témakör

Szakmai gyakorlat. Szövési technikák. Szövés technológiai folyamata*

1/11. évfolyam

• Fonás műveletei és eszközei. / A fonás előkészítése, elrendezése. / Fonás 2, 3 szállal.

Sodrás. / Körmönfonás. / Kötélsodrás. / Zsinórkészítés szarvacskával, macskafarokfán.

• Kézi szövés. / Vetülék nélküli szövés. / Szövés egyszerű eszközökkel (szövés

széklábán, szádfán, karmantyún).

• Szövés előkészítő műveletei. / A felvetés és a csomózási technikák gyakorlása

(láncfonal, vetülékfonal tulajdonságai. Kettős csomó, halászcsomó, takácscsomó

megismerése.)

• Szövés vakkereten / Szövés helyes elkezdése, előszövés. / Egyenletes, spontán szövés,

tömörítés, feszítés, váltás kis keretben. / Szövés alapkötése. / Vetülék felületű szövés.

• Geometriai minták kialakítása különböző kötésmódokkal. / Kötésmódok: -likatos

(torontáli), egy szálon forduló, két szál közti (svéd). / Szövési technikák elsajátítása:

ablakos technika, svéd szövés, szumák szövés. / Tervkészítés (szakmai rajz).

• Terítő – Futó szövése. / Terítő szövése vászonkötéssel. / Szövés befejezésének

megismerése. / Befejező műveletek (kikészítés, mosás, vasalás, eldolgozás,

összedolgozás

• Tarisznya szövése. / Szövés kapuvonal helyes tartásával. / Szövés 2 színnel, 2

vetélővel. / Szélek párhuzamos és egyenletes tartása. / Szélek eldolgozása,

összevarrása. / Zsinór készítése. Zsinórkészítés eldolgozása, fonással, összevarrás. /

Felvető befejezése: makramé, fonás, sodrás.

• Befejező műveletek: kikészítés, mosás, vasalás, eldolgozás, összedolgozás.


- Tudjon két szállal sodorni, három szállal fonni, két szállal körmönfonni

(hajpánt), hét szállal körmönfonni (öv).

- Tudjon zsinórt készíteni szarvacskával, szádfán szalagot szőni,

karmantyúbabát készíteni.

- Ismerje a láncfonalat és a vetülékfonalat.

- Ismerje a szövés eszközeit.

- Tudja az egyenletes spontán szövést váltós kis keretben.

- Tudja a széleket helyesen eldolgozni.

- Tudjon terítőt szőni spontán szövéssel, terítőt levágni, eldolgozni.

- Tudjon egyszerű csíkos ritmusú tarisznyát szőni, egyedi tervezéssel, szőni és

mintázni kétszínű fonallal, két vetélő bottal, tarisznyát összevarrni,

körmönfonással (két szál) zsinórt készíteni.

2/12. évfolyam

• Párna szövése adott terv szerint / Lánc és vetülékfonalak előkészítése, kiválasztása,

felvetés segítséggel. / Szövés, szélek eldolgozása, szövés levágása, eldolgozása

csomózással. / Szövött anyag oldalainak összevarrása. / Párna kitömése, eldolgozása.

• Szőnyegszövés egyszerű csíkmintával. / Szükséges fonalmennyiség kiszámítása. /

18

Színek meghatározása, mintaterv. / Szövés (előszövés, vetélő helyes használata,

kötésmódok megbeszélése. / Csíkritmusok: egyenletes, páros, hármas csoportos

ritmusok (egyenletes szövés, szélek párhuzamos és egyenletes tartása), eldolgozása,

befejezése, szőnyeg levágása, eldolgozása, tisztázása.

• Szövési technikák elsajátítása: Falikárpit szövése kilim. Szedettes technika

(kétoldalas, egyoldalas). Fogazásos technika (farkasfogazás).

• Alkalmazható díszítőelemek: a pont, a vonal, a hullámvonal, a négyzet, a

háromszög, a sakktábla minta, a hatszög és nyolcszög, a nap, a csillag, a szív, a

létra (fog).

• A ritmus (főmotívum, mellékmotívumok, térkitöltő ornamentika): - egyenletes

ritmus, - páros ritmus, - hármas ritmus, - csoportos ritmus, - váltakozó ritmus.


- Tudja a szövés előkészítő műveleteinek helyes sorrendjét.

- Tudjon megadott terv szerint párnát szőni: „Csíkos szövés” – likatos, - egy

szálon forduló.

- Legyen képes a szükséges anyagot kiválasztani szín, mennyiség, minőség

szerint.

- Ismerje a kötésmódokat.

- Ismerje a szövési technikákat.

- Ismerje a díszítőelemeket, azok megfelelő alkalmazását.

- Ismerje a ritmus szerepét.

- Készítsen szőnyeget egyszerű csíkmintával.

7. témakör

1/11. évfolyam

Ismétlés, rendszerezés, felkészülés a vizsgára

• A tanévben készített munkadarabok megvizsgálása (apróbb és nagyobb) hibák

megtalálása után az esetleges javítás módjának megkeresése, javítás segítséggel,

törekvés a hiba elkerülésére a későbbiekben.

• A tanult népművészeti ismeretek rendszerezése, mintakincs felismerése ábrán,

fényképeken és munkadarabokon.

• Balesetvédelmi, munkavédelmi és elsősegély nyújtási ismeretek összefoglalása.


- Vizsgálja kritikusan a saját, és társai által készített munkadarabokat.

- Vegye észre a hibákat, és az egyszerűbbeket segítséggel javítsa ki.

2/12. évfolyam

• A tanévben készített munkadarabok megvizsgálása (apróbb és nagyobb) hibák

megtalálása után az esetleges javítás egyre önállóbban.

• A tanult néprajzi ismeretek rendszerezése, a házi ipar fejlődésének történeti áttekintése

a kapcsolódó eszközök felismerésével, megnevezésével.

• Balesetvédelmi, munkavédelmi és elsősegély nyújtási ismeretek gyakorlati

alkalmazása egyre nagyobb önállósággal.

• Vizsgaremek elkészítése


- Vizsgálja kritikusan a saját, és társai által készített munkadarabokat.

- Vegye észre a hibákat, és azt javítsa ki.

19

A programodul oktatása során - a fokozatosság szem előtt tartásával – lehetőleg minden

területtel, munkaeszközzel, munkafolyamattal ismerkedjen meg a tanuló, ez biztosítja a

későbbi rugalmas és zökkenőmentes munkavégzést.

* A korábbi tanulmányok során megszerzett tudás felelevenítése és rendszerezése

minden esetben megelőzi az új ismeretek közlését.

5.3 Javaslat a közismereti tantárgyak tananyagának feldolgozásához

Az új ismeretek tanulása minden esetben a tanultak ismétlésére, rendszerezésére épül, azt

fejleszti, bővíti.

Az alábbiak nem tekinthetők teljes körű tematikáknak, arra szolgálnak, hogy az intézményben

használt helyi tantervet kiegészítve célzottan segítse a modul elsajátítását.

Közismereti

tantárgy

Témakörök Megjegyzés – módszertani

ajánlás

Anyanyelv és

kommunikáció

1óra/hét

36 óra/év

Beszédfejlesztés

Szókincsbővítés a modulban

szükséges fogalmakkal.

Igazodjon el a mindennapi

kommunikációs helyzetekben.

Tudjon adott szóval mondatot

alkotni.

Tudjon kérdést feltenni.

Írás

írás gyakorlása,

vonalvezetési gyakorlatok,

íráskészség fejlesztése.

Személyes adatok, aláírás,

rövid önéletrajz írása kézzel,

esetleg számítógépen.

Olvasás

Szavak, rövid mondatok

olvasása, értelmezése.

Tárgykép, szöveg egyeztetése.

Képaláírások olvasása.

Értő olvasás

Rövid mondatok, információk

A beszéd fejlesztése minden

tevékenység végzése közben

feladat. A tanár folyamatosan

kísérje beszéddel a végzett munkát,

és a tanuló is lehetőség szerint

közölje szóban is hogy mit, és

miért cselekszik.

A szituációs játékok is támogatják

a beszéd fejlődését. Az anyanyelvi

tanóra legyen élményszerű, ami

emlékezetes és mintát ad a

tanulónak.

Az önálló írás a tanulók

többségének gondot jelent, de a

lehetőséget keresni kell a

készségek fejlesztésére.

Az olvasási gyakorlatokat célszerű

a modullal kapcsolatos

témakörökben végezni. A biztos

munkavégzés egyik feltétele az

egyszerű szövegek elolvasása,

értelmezése (pl.: sütemény

receptjének elolvasása, megértése).

A modullal kapcsolatos feliratok,

értelmezése. Piktogramok, egyszerű jelek, táblák (pl.

közlekedési táblák)

értelmezése. Feliratok,

megnevezések elolvasása,

értése.

megnevezések, jelzések ismerete, egyszerűbb tájékoztatók (nyitva

tartás, hírek, tv műsor stb.)

elolvasása, megértése. Egyszerűbb

írásbeli feladatok, utasítások

megértése (pl. munkabeosztás stb.)

Követelmények

12. évfolyam

végére:

Tudjon az adott szóval (segítséggel) mondatot alkotni, kérdésre válaszolni. Egyéni képességeinek és adottságainak megfelelően ismerje

fel a betűket, rövid szavakat, mondatot olvasson el és értelmezzen.

Ismerje a mindennapi életben legfontosabb szimbolikus jelzéseket,

piktogramokat és legyen képes utasításaik szerint cselekedni. (Veszélyt

jelző feliratok, információkat adó jelzések stb.)

Számolás és

mérési

gyakorlatok

1 óra/hét

36 óra/év

Számolási gyakorlatok

Tapasztalatok a

mennyiségekről és azok

egymáshoz való viszonyáról. -

Mennyiségek felismerése,

összehasonlítása,

viszonyítások.

Sorszámok biztos ismerete,

számlálás, a szükséges értékek

lejegyzése.

Tárgyak formai tulajdonságai,

térbeli viszonyok

Különböző. mértani formák

felismerése, megnevezése.

Tájékozódás egyre tágabb

környezetben (síkban, térben)

Pénzkezelési gyakorlatok A

pénznemek felismerése,

megnevezése, Vásárlóértéke

(nagyságrend) értékek

viszonyítása.

Mérések

Mérőeszközök használata A

mérések gyakorlása,

összetartozó mértékegységek,

összehasonlítása.

Becslések. (különös tekintettel a

súly- és hosszúság mérésekre)

Időbeli tájékozódás Tájékozódás

a naptárban. Évszakok, hónapok,

a hét napjai. Az óra ismerete.

Sütési idő. Munkaidő, pihenőidő.

Változatos feladatok a

gyakorláshoz, feladatlapok

megoldása kis segítséggel ill.

önállóan. A pótlások gyakorlása jól

előkészíti majd a munkát. Pl. Hány

csík van a tarisznyán, melyikek

egyenlő szélesek? Egészítsd ki a

sort, hogy 12 legyen belőle stb. Tárgyak tulajdonságainak

felismerése, megnevezése. A

térbeli viszonyok, irányok

folyamatos ismétlése, gyakorlása.

Valódi pénz használata javasolt a

feladatmegoldásokhoz. Szituációs

gyakorlatok, vásárlás prospektusok

segítségével.

A majdani munkához szükséges

mértékegységek (mennyiségek)

becslése, megnevezése. Pl.: 12 cm-

es a piros csík, 26 cm-es a fekete.

? dkg. Piros- és fekete fonal

szükséges a tarisznya

elkészítéséhez, stb. Születési idő, napi dátum, keltezés,

szavatossági idő leolvasása, akkor

20

Munkabeosztás. (-tól, -ig használata)

fogyasztható-e? meddig használható stb. Tészta pihentetési

ideje, stb.

Munkaidő beosztása, pontos

munkakezdés, stb.)

Követelmények

12. évfolyam

végére:

Legyenek alapvető tapasztalatai a mennyiségekről és azok egymáshoz való viszonyáról. Legyenek elemi tapasztalatai a tárgyak kiterjedéséről,

térbeli elhelyezkedéséről. Legyen képes alapfokon ismerni a pénz értékét

és azt fizetőeszközként segítséggel felhasználni, árjegyzékről

tájékozódni. Alapfokon tájékozódjon az idő fogalomkörében és az óra

használatában.

Társadalmi

ismeretek

1 óra/hét

36 óra/év

Hivatalos ügyintézés

Közintézmények, funkciójuk,

közhasznú létesítmények és azok

használata.

Munkahelyi ügyintézés

Munkaviszonnyal kapcsolatos

teendők munkaügyi fogalmak.

Munkafegyelmi kérdések.

Az adó és a közpénzek

A fizetésből mit vonnak le, miért?

Mi a közpénzek szerepe? Az

egészségügyi intézmények

igénybevételének feltételei, az eü.

intézmények működése.

Jogok és kötelességek

A társadalom működésének

eszközrendszere, funkciója

(rendőrség, bíróság, büntetés-

végrehajtás,) A törvényesség

betartása, segítség kérése.

Törvények, szabályok.

Alapvető társadalmi együttélési

szabályok, illem, udvariasság.

Tanulmányi séta az intézmények

megismerésére.

Helyzetgyakorlatok.

A munkavállalással kapcsolatos

ismeretek és a fogalmak tisztázása.

Önéletrajz szóban - írásban

A témával kapcsolatos ismeretek,

fogalmak tisztázása. Szövegek

értelmezése.

Intézménylátogatás. Fontos

tudnivalók az eü. szolgáltatásainak

igénybe vétele.

A témakörhöz kapcsolódó

fogalmak tisztázása.

Intézménylátogatás, élmények

megbeszélése, szituációs

gyakorlatok. Udvariassági szabályok gyakorlása

közlekedés közben (ülőhely

átadása,) sorban állás

ügyintézéskor, orvosi

váróteremben, bankban stb.

Követelmények

12. évfolyam

végére:

Irányítás mellett legyen képes használni a közszolgáltató és közintézményeket.

Igazodjon el a legfontosabb társadalmi szabályokban, értelmi szintjének

megfelelően ismerje legalapvetőbb törvényes jogait és a legfontosabb

törvényi szabályokat, ismerje a törvények megszegésének lehetséges

következményeit.

Értelmi képességeihez mérten ismerje meg a közlekedés legfontosabb

21

szabályait, kiemelten a saját élete és testi épsége szempontjából legfontosabb szabályokat.

Tanuljon meg segítséget kérni, érdekeit megvédeni.

Életvitel és

egészséges

életmódra

nevelés

1 óra/hét

36 óra/év

Egészséges életmód

Az egészséges életmód fogalma.

Az egészséges táplálkozás, az

étkezés kultúrája.

Az ember és környezete,

lakáskultúra, tisztaság,

rendezettség.

A személyi higiénia, a serdülő- és

felnőttkor higiéniai problémái.

Káros szenvedélyek.

Párkapcsolatok

A kultúrált magatartás szabályai a

fiúk és a lányok barátságában.

Barátság – szerelem – szexualitás.

Kapcsolatteremtés. Ismerkedés,

illemszabályok.

A család, a család funkciója.

Élettársi, házassági viszony, az

együttéléssel kapcsolatos

fogalmak. Aktuális témák:

Közösségi, közéleti aktivitás.

Ünnepek, a kapcsolódó szokások.

A felmerülő napi problémák, kirívó esetek megbeszélése, állásfoglalás,

a saját vélemény megfogalmazása.

A helyes napirend fontossága,

mozgásigény, szabadidő kultúrált

eltöltése, Egészséges táplálkozás,

tápanyagok, mennyiségi és időbeli

korlátok, (pl. este ne egyen zsíros,

nehéz ételeket, ne egyen sok

édességet stb.)

Tágabb- és szűkebb környezet

tisztaságának fontossága.

Testápolás, szépségápolás, ápolt,

divatos megjelenés módja.

A káros szenvedélyek

kialakulásának megakadályozása,

(alkohol, dohányzás, kábítószerek )

Esetmegbeszélés, közösen látott

rövid filmek megbeszélése,

élmények elmondása, vélemény

elmondása.

Szituációs gyakorlatok.

Terhesség, gyermekvállalás,

védekezés - fogamzásgátlás, nemi

úton terjedő betegségek (kezelése) Állami- egyházi- és személyes

ünnepek. A kapcsolódó szokások,

ételek, öltözködés stb.

Kritika, önkritika megfogalmazása,

(helyzetgyakorlatok, közös

színház- és mozi látogatás,

élmények megfogalmazása)

Követelmények

12. évfolyam

végére:

Tudjon célokat megfogalmazni, igyekezzen ezt elérni. Ismerje az egészséges életmód legfontosabb feltételeit.

Legyen képes önmagát a lehető legkisebb segítséggel ellátni.

Figyelje testének, szervezetének változásait.

Párkapcsolataiban az elvárható normák szerint viselkedjen, ismerje a

szükséges egészségügyi szabályokat.

Legyen képes elkerülni a helyzetét kihasználni próbáló rossz szándékú

emberek zaklatását.

Kerülje a káros élvezeti cikkek és drogok fogyasztását.

22

23

Ismerje az ünnepek jelentőségét, a szokásokat. Legyen képes közvetlen környezetében személyes ünnepeken örömet

szerezni.

Legyen képes munkájának, cselekedeteinek értékelésére, fogadja el a

kritikát, próbáljon viselkedésében változtatni, ha szükséges.

Testnevelés és

sporttevékenység

2 óra/hét

72 óra/év

Gimnasztika, rendgyakorlatok

Mozgássorok rendszeres végzése,

zenére, ritmusra.

Kondicionáló gyakorlatok, erősítő

gyakorlatok

A munkavégzéshez szükséges

állóképesség fokozása.

Sport tevékenység

A helyi viszonyoknak megfelelően,

rendszeresen végzett mozgás.

Az egészséges életmód kialakulását

segítő könnyű, mozgások végzése

közösen. Munkavégzés közben,

pihentető, lazító feladatok.

Minden izomcsoportot

megmozgató, erősítő mozgások,

kondicionáló gépek, eszközök

segítségével. Tartásjavítás.

Ajánlott területek az úszás,

kerékpározás és a kül. labdajátékok

a lehetőségek szerint.

Amennyiben megoldható

kirándulások, túrázás is ajánlott.

Követelmények

12. évfolyam

végére:

Törekedjen az utasításnak megfelelő gyakorlatok pontos végrehajtására. Javuljon mozgáskoordinációja, állóképessége, testtartása.

Játékokban, sportban igyekezzen megtartani a megtanult szabályokat.

Vegyen részt szívesen minden olyan mozgásban, ami nem kontraindikált

számára.

Alakuljon ki a szabadidő értelmes eltöltéséhez, egészségmegőrzéséhez

szükséges sporttevékenységek, mozgások iránti igénye.

5.4 Gyakorlati oktatás

• Külső munkahelyi gyakorlat:

Az integrált munkahelyi gyakorlat kevéssé elterjedt képzési forma ma még Magyarországon.

Noha a többségi szakképzés számára is példaértékű az ún. duális szakképzési modell,

melynek értelmében a szakiskolai tanulók gyakorlati képzésüket valamely külsős gazdálkodó

szervezetnél töltik, ez ma még csak kevés helyen valósul meg. A fogyatékos tanulók

képzésében e forma még inkább kívánatos, hiszen ez egyben munkatapasztalat-szerzési

lehetőséget is jelent a tanulók számára. Ennek során nemcsak a szakmai, hanem az állás

sikeres megtartásához elengedhetetlenül szükséges általános munkavállalói kompetenciák

megszerzésének lehetőségét is biztosítja ez a fajta gyakorlati képzés.

Ezért ajánljuk, hogy a képzők térségükben keressenek olyan potenciális munkaadókat, akik

fogadják a tanulókat a képzés ideje alatt. Ez a képzési forma a munkahelyi gyakorlatot

biztosítók számára is előnyös: a munkaadót nem terheli semmilyen kötelezettség a

Szakképzési törvényben megállapított tanulói juttatásokon felül, és a Képző pedagógiailag

képzett kísérőt biztosít a 2-3 fős tanulócsoportok mellé. Ugyanakkor a tanulók valóságos

körülmények, követelmények között sajátíthatják el a szakmai alapfogásokat úgy, hogy a

24

munkavállalás teljes felelősségével még nem kell megbirkózniuk. Célszerű a gyakorlat

helyszínét úgy kiválasztani, hogy a tanulóknak legyen módjuk közlekedési eszköz

használatára is. A munka közben célszerű más munkavállalói ismereteket is elsajátíttatni a

tanulókkal. (pl. jelenléti ív használatát, munkahelyi alá-fölérendeltség, munkatársi viszonyok,

munkahelyi ügyintézés, munkavállalói kötelezettségek és jogok, munkaidő pontos betartása

stb.)

Célszerű a képzés időtartamára együttműködési szerződést kötni, amelyben a tanulói

juttatások (munkaruha, étkezés, stb.), az oktatás munkarendje, a kapcsolattartás módja stb.

szabályozásra kerülhetnek.

A külső gyakorlati oktatás ajánlott heti óraszáma minimum heti 6 óra, melyből kettőt az

utazással és előkészületekkel kapcsolatos tevékenységre lehet fordítani, hiszen ezek is

tudatosan tervezett részei a képzésnek (l. munkavállalói kompetenciák elsajátítását segítő

szociális képzési modul).

• Iskolai szakmai gyakorlat:

A külső munkahelyi gyakorlati képzésnek ki kell egészülnie alapozó iskolai gyakorlattal,

amelynek során a tanulók kontrollált körülmények között, lépésről-lépésre lebontva

ismerkedhetnek meg a technológiai sorrenddel, az eszközök, használatával, stb. Az iskolai

gyakorlat ajánlott óraszáma heti 6 tanóra.

(Iskolai tanműhely hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó

szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a

gyakorlati oktatás tanműhelyi feltételeiről.)

5.5 Munkavállalást segítő szociális modul

Az értelmi akadályozott emberek képessége a munkaerőpiac folyton változó igényeihez való

alkalmazkodása korlátozott. Számukra speciális képzésre van szükségük ahhoz, hogy

elsajátítsák az aktuálisan elfogadott szociális (társas közegben való) viselkedést, kellő

rugalmassággal rendelkezzenek a változó elvárások elfogadására, és hogy ezeknek

megfelelően viselkedjenek.

A munka kulcsfontosságú tényező e tekintetben, mert képessé teszi az egyént gazdasági

szükségletei kielégítésére, személyközi kapcsolatai fejlesztésére és egy egészséges énkép

kialakítására.

A munkavállalást segítő szociális oktatási program, amely – elsősorban a munkahelyi – társas

viselkedés szabályait dolgozza fel komplex módon tananyagában. E képzési anyag önálló

egységként, illetve szakképzési modulprogramok kiegészítő tananyagaként is elsajátítható.

A program fő célkitűzése, hogy az értelmileg sérült emberek számára olyan kompetenciák

elsajátítását biztosítsa, melyek birtokában integrált munkahelyen dolgozhatnak.

Ezek a képességek azt a célt szolgálják, hogy segítsék az egyén:

� szolgáltatásokban és lehetőségekben való részvételét egy adott ország

egyenjogú állampolgáraként és/vagy a társadalmi környezet tagjaként;

� alkalmazkodását az adott társadalmi környezet szabályaihoz és értékeihez;

� szerepelvárásoknak való megfelelését;

� kommunikációs készségeinek fejlesztését;

� a másokkal való kapcsolathoz szükséges készségek elsajátítását;

� a társadalmi és a személyes autonómia kialakítását és fejlesztését.

Ezek az alapvető képességek szükségesek ahhoz, hogy az értelmileg sérült emberek és

közösségük elfogadott, egyenrangú tagjaiként élhessenek, dolgozhassanak, és részt

25

vehessenek a közösségi életben. E kompetenciáknak az egyén életének minden területén

szerepük van.

A program elsajátítását követően a résztvevők legyenek képesek:

� megérteni a munka jelentőségét a felnőtt életvitelben, a társadalmi

szerepvállalás fontosságát, („fontos vagyok”);

� önállóan közlekedni a munkahelyre;

� pontosan megérkezni a munkába;

� a munkaruha, védőruha helyes használatára;

� a munkatársak üdvözlésére, a munkatársi hierarchia elfogadására;

� az utasítások, szabályok betartására;

� tájékozódni a jelzések alapján;

� a munkahelyi rend fenntartására, a technológiai sorrend követésére;

� biztonságos és fegyelmezett munkavégzésre;

� együttműködésre a munkatársakkal;

� a bírálat, kritika elfogadására;

� önálló munkavégzésre, szükség esetén segítség kérésére;

� a (minőségi) elvárásoknak való megfelelni tudásra;

� megfelelő tempójú, hatékony munkavégzésre;

� az eszközök, gépek biztonságos használatára;

� figyelmes és pontos munkavégzésre;

� a munkaterület és –környezet tisztán tartására;

� udvarias, barátságos viselkedést tanúsítani;

� a magántulajdon tiszteletben tartására;

� betegség, akadályoztatás esetén a megfelelő intézkedések megtételére;

� adminisztrációs, regisztrációs kötelességek ellátására;

� a munka, a pénz értékének megértésére, pénzkezelésre;

� a munkavállalói jogok és kötelességek ismeretére, alkalmazására.

A képzés során a rendszeres munkavégzés váljék a résztvevők belső igényévé.

5.6 Szabadon választható programok

A szabadon választható kötelező szakmai tantárgyak tartalma kiegészítheti a kötelező szakmai

tantárgyak tananyagtartalmát. A kiegészítést a szakmai program tartalmazza.

A szabadon választható kötelező tantárgyak sorába beletartozik az iskola és a környezet

sajátosságainak figyelembevételével készített helyi program.

A nem kötelező tanórai foglalkozások a tanulók érdeklődése és igénye szerint szervezhetők. E

törvényileg biztosított (helyileg változó) óraszám keretén belül tervezhető a felzárkóztatás,

tehetséggondozás, speciális és kiegészítő ismeretek elsajátítását szolgáló foglalkoztatás.

A szabadon tervezhető óraszámok a szabadon választható szakmai tantárgyak óraszámait

jelölik.

5.7 Javaslat a rehabilitációs foglalkozásokra és egyéni korrekcióra, képességfejlesztésre

fordítható órakeret felhasználására. Heti 4+1,5 óra (144+44 óra/év)

A fenti célra fordítható órakeret a helyi lehetőségeknek megfelelően, változatosan használható

nagyon hasznos idő.

Ebben a keretben van lehetőség az egyéni foglalkozásokra (pl. logopédia) ill. kiscsoportos

foglalkozásokra, ahol a tanuló egyéni képességeinek megfelelő fejlesztésekben részesül.

26

Amennyiben a tárgyi- és személyi feltétel biztosított hasznos a számítástechnika oktatása,

gyakorlása.

Ajánlott a drámajáték keretén belül a szituációs játékok, helyzetgyakorlatok végzése, fejlesztő

játékok tanulása, ezeken az alkalmakon fejlődik a közösségi norma, társas kapcsolatok

erősítése, szabálykövetés, betartása.

27

6. MÓDSZERTANI AJÁNLÁSOK

6.1 A képzés jellemzői

- A képzés gyakorlatorientált, differenciált, személyiségközpontú; (tantárgyszerkezet,

tananyagtartalom, tananyag feldolgozásának módja);

- A képzés fejlesztő jellegű, ami a tanórai foglalkozások, kiegészítő programok során

valamennyi képző és az igény szerint közreműködő egyéb szakemberek folyamatos,

együttes munkája eredményeként érvényesül (habilitáció, munkába állásra, önálló

életvitelre felkészítés);

- Speciális pedagógiai, módszertani eljárások alkalmazása.

A szakmai modul kidolgozása a munkáltatói elvárások figyelembe vétele mellett történt, de

maximálisan szem előtt tartva képzés célcsoportjának sajátosságait. Ezért a szakmai modul

az alábbiakból indul ki:

� A résztvevők a képzés megkezdésekor nem ugyanazokkal az alapkészségekkel,

vagy gyakorlati és alapvető szociális készségekkel rendelkeznek. Ez utóbbiak

fejlesztése - különösen e célcsoport esetében – a képzés meghatározó részét jelenti. A

gyakorlati képzésnek ezek megerősítését is szolgálnia kell, még akkor is, ha ezen

készségek külön képzési modul tárgyát képezik. A képzés struktúrája nyitott. Ez

lehetőséget ad arra, hogy igény esetén a tanulók egy már folyamatban lévő képzési

programba is bekapcsolódhassanak.

� Az értelmileg akadályozott tanulók esetén az a tény, hogy valaki részt

vesz egy képzésen, valójában még nem jelenti azt, hogy teljes odaadással végzi azt. A

részvétel esetenként egyfajta „próbálkozást” is jelenthet mind a tanuló, mind az oktató

részéről, mert nem biztos, hogy a tanuló lehetőségeinek és érdeklődésének ez a

szakmai képzés a legmegfelelőbb.

� A munkaerőpiacra való belépés lehető leghatékonyabb elősegítése érdekében

fontos szem előtt tartani a személyre szabott megközelítés szükségességének

általános érvényességét. Ez az alapvető tanulási elv abból indul ki, hogy a minden

olyan előfeltételt biztosítani kell, amely szükséges a tanulónak az elvégzendő munkára

való felkészítéséhez. Az egyik ilyen előfeltétel az, hogy az értelmi akadályozottság

mértékétől függően a képzésnek a gyakorlati elemeken túlmenően a szociális

készségek folyamatos megerősítését is magában kell foglalnia, és ehhez a képzés

során megfelelő körülményeket kell biztosítani a résztvevő személyére szabott

megközelítés kialakításához.

A képzés elindításánál fontos bizonyos speciális képzési feltételek megléte. A képzés

eredményessége ebben a közegben megköveteli a képzők megfelelő gyógypedagógiai

felkészültségét, alapvető speciális pedagógiai és módszertani ismeretek meglétét. A képzők

iránti elvárások a szakmai, speciális pedagógiai felkészültségük mellett, derűs, empatikus

személyiség, az átlagosnál nagyobb teherbíró képesség és a folyamatos team-munkában való

együttműködési képesség.

6.2 Módszertani javaslatok

– A tanév megkezdésekor történjék meg a fiatalok felmérése (P.A.C. 2 vagy más, a

képességek, részképességek felmérésére szolgáló módszerrel). Az egyéni képességek

ismerete nagyban segíti, hogy az egyéni fejlettségi szint alapján ütemezhessék a

tananyag elsajátítását.

28

– A speciális szakképzés célja az, hogy a tanuló magabiztosan mozogjon a munkára

kijelölt terepen, megismerje az ott lévő eszközöket, berendezési tárgyakat, helyi

viszonyokat és azokat a tevékenységeket, amiket majd végezni fog.

– A napi, illetve heti munkabeosztás úgy készüljön, hogy minden tanulónak legyen

lehetősége minden munkafolyamatot megtanulni, és a gyakorlatban rutinszerűen

végezni.

– A munkafolyamat bemutatása után a tanuló önállóan dolgozzon, a tanár kísérje

figyelemmel és javítsa, koordinálja a munkát.

– A munkakörben adódó minden tevékenységet meg kell tanulni, és el kell tudni

végezni.

– A biztos tudás feltétele a mindig egyező és egyértelmű feladat és követelmény.

– Tudatosítsuk a fiatalban, hogy a segítségkérés és a feladatok ellenőrzése természetes,

ne féljen jelezni gondjait.

– Ha elég időt és lehetőséget adunk a gyakorlásra kialakulnak és rögződnek a

munkavégzés szabályai, a nyugodt, fegyelmezett munkavégzés segít a balesetek

megelőzésében.

– Egy-egy nagyobb témakör befejezése után térjünk vissza a korábban tanultakhoz és

ismételjük a „régen” tanultakat. Figyeljük meg, hogy könnyebben birkóznak-e meg a

már tudott feladatokkal, van-e felejtés, mit kell aktuálisan gyakorolni.

– A szakmai elméleti- és a közismereti tárgyak tanítása során mindig a gyakorlati

munkával összefüggésben, elsősorban a gyakorlati munkához és a hétköznapi

teendőkhöz kapcsolódó ismereteket kapjon elsősorban a tanuló. Tapasztalat szerint a

gyakorlathoz nem kapcsolódó elméleti ismereteket kis mértékben hasznosítja.

– A „tanult” esztétikai ismeretek a lakáskultúra, a harmóniára törekvés, a színek

környezetre gyakorolt hatása egyéni megfigyeléseken keresztül, a tapasztalatok és a

„rácsodálkozások” során élményszerűen építse a fiatalok személyiségét.

– A rendszeres munkába álláshoz való felkészülés, felkészítés érdekében a helyi

igényeknek megfelelően a Munkahelyi Gyakorlat program és a Munkavállalói

ismeretek és gyakorlatok körébe tartozó ismeretekkel bővüljön a modul.

– A tanuló teljesítményének értékelése folyamatosan történjen. Hasznos, ha a végzett

munkafolyamat elvégzésének szintje, a végzett munka színvonala írásban is

megjelenik. Erre egyik eszköz lehet a „teljesítmény tábla”, ez különösen akkor

javasolt, ha több felnőttel van a fiatalnak munkakapcsolata, így nem csak az érintett

fiatal kísérheti figyelemmel a rögzített feladat-megoldási szintet, de az együtt dolgozó

is látja, hogy milyen teljesítményt várhat el a vele dolgozó fiataltól. Hasznos, ha ilyen

esetekben ezt is mód van rögzíteni, az esetleges negatívumokkal, pozitívumokkal.

Munkafolyamat 1. A-.B. 2.B.C. 3.D.E 4.F.G.

Mérési feladat, mérőszalag

használata

(tárgyak

megmérése, az

eredmény

leolvasása cm-

ben)

09. 27. az eszközt

jól kezeli, pontos.

09.15

figyelni kell a

munkájára, mert

nem biztos a

számfelismerése.

09.18. nagyon

lassan dolgozik.

09.27. már

gyorsabban

dolgozik.

09.21.

megbízhatóan

dolgozik.

Felvetés kis

kereten.

10.03. már majdnem önálló,

keveset kell

segíteni.

10.25. nagyon

alapos,

megbízható.

10.17. még

segítségre

szorul.

10.21. még hiányos a

szükséges

eszközök

11.30. önálló, megbízható.

biztos kiválasztása is!

Körmönfonás.

Hajpánt

készítése.

11.12. gyorsan,

megbízhatóan

dolgozik, de

irányítást igényel.

11.14. A kezdésnél

segítséget

igényel, de utána

önállóan

dolgozik.

11.02. Egyéni

elképzelését kis

segítséggel

valósítja meg.

11.07.

bizonytalan,

sok segítséggel

dolgozik.

Párna szövése.

11.14. A

munkafolyamatokat

önállóan végzi, az

összevarrásnál

segíteni kell.

11.06. lassan, de

precízen

dolgozik

11.20. nem egyenletes a

szálak

meghúzása, az

oldalak nem

párhuzamosak.

11.17. állandó

irányítás

mellett jól

dolgozik.

Szövés

széleinek

eldolgozása

11.25. Ügyesen

dolgozik.

11.08. irányítás

mellett is

hibázik, ezt még

gyakorolnia kell.

11.23.

.

12.03. Felületesen

dolgozik.

Többet kell

gyakorolnia.

29

30

7. A KÉPZÉSI EREDMÉNYESSÉG (MINŐSÉG) BIZTOSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI

– A szakképzés során folyamatosan szükség van az oktatás megfelelő (eredményes) és

hasznos folyamatának ellenőrzésére.

– Az iskola egyik partnere ebben a szülő, aki megfogalmazza igényét és elvárásait az

iskolával szemben. Ez az igény minden esetben a realitáson alapuljon, hiszen a

megvalósulás egyik legfontosabb eleme a reális célkitűzés. A szülők együttműködése a

tanulók jó teljesítményének nagy fokban feltétele is. Ennek érdekében törekedjen az

oktatási intézmény és a pedagógus a harmonikus szülő – iskola együttműködésre.

– Partnert kell keresnünk tágabb környezetünkben is, hogy a tanulók az elsajátított

ismereteiket, készségeiket a környezetüknek megmutathassák. Ezek a partnerek lehetnek

társintézmények, esetleg az intézménnyel együttműködő üzemek, műhelyek, ahol a

tanulók szakmai gyakorlatot szerezhetnek és a későbbiekben munkát kaphatnának. A

munkavállalói ismeretek és magatartás elsajátítását segítő programmodul elvégzésével

támogatjuk munkavállalóvá válásukat, tanulmányaik befejezését követő munkába állásuk

lehetőségét.

– Az elkészült munkadarabok bemutatása, kiállítások rendezése motiváló, és esztétikus

munkadarabok készítésére ösztönöz.

– Kiemelkedő munkát végző tanulóknak javasolt a részvétel (helyi-, és iskolák közötti)

szakmai versenyeken.

– Az oktatási intézmény (szakiskola) felelőssége az, hogy tanulói olyan képzést kapjanak,

ami a későbbi életükben biztos ismeretekkel, kellő önismerettel és munkabírással készítik

fel az önálló munkavégzésre.

– A programmodul feldolgozására kerülő tananyag rugalmas, feltétlenül alkalmazkodnia

kell a meglévő igényekhez. Támogatjuk az egyéni sajátosságok beépülését, egészségügyi

és más körülmények figyelembevételével.

– A hatásfok növelését segítheti a rendszeres és visszatérő vizsgálat a partnerek

megelégedettségéről, nem utolsó sorban a tanulók véleményére is a lehető legnagyobb

mértékben figyelemmel. (kérdőív, interjú, kerekasztal beszélgetés, stb.)

31

8. A MODUL TELJESÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI

Szakmai elméletből tudniuk kell a tanulóknak mindazokat a szakmai elméleti ismereteket,

amelyek megalapozzák a szakmai gyakorlatot az alapképzés szakaszában, és segítséget

nyújtanak a gyakorlati feladatok elvégzéséhez.

Szakmai és általános munkáltatói követelmények

A program elvégzését követően az. 5.2 táblázatban megadott követelményeknek megfelelően

legyenek képesek betölteni az adott szövött tárgy-készítő munkakört.

A szakmai követelményeken túl az általános munkáltatói elvárásoknak is meg tudjanak

felelni:

� Munkaidő betartása – kezdés – befejezés – szünetek.

� Jelenléti ív vezetése.

� Munkaszerződés, munkaköri leírás ismerete.

� Értékvédelem, anyagi felelősség ismerete.

� Munkafegyelem, önfegyelem.

� Munkahelyi viselkedéskultúra

� Kommunikáció a munkahelyen.

� Kommunikáció felnőtt emberek között.

� Munkatársi kapcsolatok: alá/fölé rendelési viszony,

� Közvetlen munkatársi kapcsolat,

� Egyenrangúság megélése,

� Kritika

elfogadása. Közlekedési

ismeretek

� Tájékozottság a helyi közlekedésben (munkahely megközelítése, a

munkahelyen belüli helyszínek megközelítése).

� Közlekedési kultúra

kialakítása.

Ellenőrzés

A képzés során folyamatos és rendszeres ellenőrzés javasolt. Minden munkafolyamatot,

minden tevékenységet tanári, szakemberi ellenőrzés mellett tanuljanak meg a tanulók. Cél, a

hibás berögzülések elkerülése, a helyes technikák készségszintre emelése. Az ellenőrzés során

több szintű és rendszeres jelzést kap az oktató a tanított ismeretek, gyakorlati tevékenységek

megtanulásának pillanatnyi szintjéről. A fiatal minden befejezett munkáról értékelést kap, ami

a társak és a tanár értékelését tartalmazza. Az ellenőrzés fő szempontja itt is az legyen, hogy a

pozitívumok kiemelésén keresztül az önbizalom fejlesztésével jutunk el a kifogástalan

munkavégzéshez.

Az ellenőrzés másik szintje a program kezdetén használt felmérés (P.A.C.2 vagy más)

ismételt elvégzésével történik.

Megvalósítható a kontroll úgy is, hogy félévkor egy – két részképességet mérünk, év végén

pedig a teljes felmérést megismételjük. Ebben az esetben a későbbi teendők is jól láthatóvá

válnak.

A külső gyakorló helyen (munkahelyen) alkalmazott jelenléti ív (egyéb dokumentumok)

vezetése lehetővé teszik hosszú távon is a munkaidő fegyelmezett betartásának, az elvégzett

munka mennyiségének és minőségének ellenőrzését.

32

Mérés, értékelés

A készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulmányok során folyamatos az értékelés. Fontos,

hogy az értékelés szempontjai ismertek legyenek a tanulók előtt.

Mérés, értékelési módok:

- Az értékelés kiemelkedő pontja a szakmai gyakorlati foglalkozásokon, a gyakorlóhelyeken

végzett munka értékelése (figyelemmel a munkaidő pontos megkezdésétől a kifogástalan

munkavégzés befejezéséig). Minden munkanap végén sor kerül a végzett munka, az adott

teljesítmény, az előfordult hibák, (ha voltak) javításának értékelésére, és összegzésre,

milyen változtatással lehet a későbbiekben a hasonló hibákat elkerülni.

A bírálat szempontjai között fontos a gördülékeny munkavégzés, de pl. a gyorsaság nem

feltétlenül kívánatos. (A programmodul ismertetése során több helyen jeleztük az értékelési

javaslatokat.)

- A mérés másik szintje a program kezdetén használt felmérés (P.A.C.2 vagy más) ismételt

elvégzésével történik.

- Megvalósítható a mérés úgy is, hogy félévkor egy – két részképességet mérünk, év végén

pedig a teljes felmérést megismételjük. Ebben az esetben a későbbi teendők is jól láthatóvá

válnak.

A szakmai felkészítés a képzőintézményben szervezett vizsgával zárul. A tanulóknak a

szakmai vizsgán számot kell adniuk az elsajátított szakmai elméleti és gyakorlati

ismeretekből, balesetvédelmi ismeretekből. A vizsgán a tanuló a képzőintézmény által, a

modul követelményei alapján összeállított gyakorlati feladatokat legjobb tudása szerint

megoldja (vizsgadarabot készít) és megválaszolja az ehhez kapcsolódóan szóbeli kérdéseket.

A gyakorlati vizsgán a tanult főbb területek mindegyikén bizonyítják az elsajátított ismeretek

alkalmazásának fokát. (Hasznos lehet az első év után is „vizsgát rendezni” a tanultakról.)

Számot adnak a munkaműveletek pontos, biztonságos – a baleset-megelőzést szolgáló

előírások betartásával történő – elvégzéséről.

A bírálat szempontjai között fontos a gördülékeny munkavégzés, de pl. a gyorsaság nem

elsőrendű szempont.

Szóbeli vizsgán kommunikációs képességeiknek megfelelő módon kell számot adniuk a

tanult témakörökben elsajátított tudásukról (adott anyagokkal, tevékenységekkel kapcsolatos

ismeretek), balesetvédelmi és munkavédelmi, munkavállalási ismereteikről.

A vizsga fontos részét képezik a balesetek megelőzését célzó elméleti és gyakorlati ismeretek

tudatos alkalmazása, valamint az adott munka elvégzéséhez szükséges eszközök, munkaruha

stb. kiválasztása és használata is.

A tanulók vizsgán nyújtott teljesítménye mellett javasolt figyelembe venni a képzés során

kapott értékelések eredményeit is. Végzettség

A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a bizonyítvány mellé Tanúsítvány

csatolható a tanuló fejlődéséről, valamint javaslatot arról, hogy milyen munkatevékenységben

(munkakörben) milyen önállósági fokon foglalkoztatható.

33

A Tanúsítvány javasolt tartalma:

– a tanuló azonosító adatainak;

– a képző intézmény azonosító adatainak (közöttük OM számnak) illetve annak a

ténynek a feltüntetése, hogy a tanuló ismereteit a készségfejlesztő speciális

szakiskolában szerezte;

– a képzési szakterületek és a képzési idő feltüntetése, főbb kompetenciaterületek

megnevezése (pl. . szakmai ismeretek, szakmai gyakorlatok, társas kapcsolatok,

kommunikáció témaköreiben);

– az egyes kompetenciaterületekhez kapcsolódó tájékoztató jellegű minősítés (kiválóan

megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, a képzésben részt vett*).

*A képzésben részt vett minősítés a követelmények teljesítésének képtelensége esetén kerül

bejegyzésre a képzésben aktívan részt vevő, de a követelményeket teljesíteni nem képes értelmileg

akadályozott fiatal tanúsítványába.

A képzettséggel betölthető munkakörök

A képzési modulban megfogalmazott kompetenciák elsajátítása esetén a fogyatékossággal élő

munkavállalók képesek lesznek önállóan, vagy részben önállóan szövött tárgyak készítésére.

Az egyes elméleti, gyakorlati, és az ezekhez kapcsolódó szociális készségek birtokában

egyéni képességeik függvényében rendelkeznek mindazon munkavállalói ismerettel, melynek

birtokában képesek lesznek támogatott munkavállalásra.

34

Felhasznált irodalom

Az oktatási miniszter 2/2005.(III.1.) OM rendelete a sajátos nevelési igényű gyermekek,

tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről.

A 26/2004.(IX.16.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről,

valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.)OM rendelet

Magyar Közlöny 130.szám II/3. Kötet

Az értelmileg akadályozottak intézményes ellátási formáinak változása

Forrásgyűjtemény BGGyTF Szerkesztette:Lányiné dr. Engelmayer Ágnes

Értelmileg akadályozottak számára készült szakmai programmodulok

Nemzeti Szakképzési Intézet kiadványa www.szakkepzes.hu

Dolgos Dani dolgozik – Munkavállalást segítő szociális és szakmai programmodulok

értelmileg sérült munkavállalók számára. Szerkesztette: Bruckner László. EASPD-

Kézenfogva Alapítvány, Budapest, 2006. (CD-n).

Csókos Varga Györgyi: Szövés Múzsák kiadó Bp. 1978

Csókos Varga Györgyi: Festés, szövés Calibra Kiadó Bp. 1995

Dr.H.C. Günzburg: Pedagógiai Analízis és Curriculum a szociális és személyiségfejlődés

mérésére értelmi fogyatékosoknál ELTE-BGGYPF Budapest 2000.

Jobwards Az Európai Közösség LEONARDO DA VINCI közösségi szakképzési

akcióprogramjának területei CD (pl. Felnőttként a munka világában, Munkavállalói jogok és

kötelességek, Szociális kompetenciák, )

Hatos Gyula: Értelmileg akadályozott felnőttek pedagógiai kísérése

ELTE BGGYFK Bp. 2000.

Helyzetelemzés 2003

A speciális szakiskolai képzés fejlesztési irányelveinek meghatározásához

Szerkesztő: Bruckner László

Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest

Helyzetelemzés 2006

A speciális szakiskolai képzés fejlesztési irányelveinek meghatározásához

Szerkesztő: Bruckner László

Nemzeti Szakképzési Intézet Budapest

Játék tér, játék tár – Árvai Anikó – Vetró Mihály: Fonaljátékok, szövés-fonás

Játék tér, játék tár – Pintér Piroska: Festés növényekkel DVD Hagyományok háza 2008

Landgráf Katalin – Szittner Anna: Kéziszövés Bp. 1982 NPI

Munkahelyi Gyakorlat Kézikönyv Salva Vita Alapítvány, Fekete Sas Kiadó Bp. 2004.

http://www.szakkepzes.hu/

35

Ortutay Gyula: Magyar néprajz Corvina Kiadó Bp. 1982

Petrás Anna: Szövőiskola Bp. 1990 BMK

Szakképzési Szemle XIX: Évfolyam 2003. 2. szám (117-179.oldal)

Szakképzési Szemle XIX: Évfolyam 2003. 3. szám (277-282.oldal 315-317.old.)

Szakképzési Szemle XIX: Évfolyam 2003. 4. szám (382-391.oldal)

Jobwards Az Európai Közösség LEONARDO DA VINCI közösségi szakképzési

akcióprogramjának területei CD (pl. Felnőttként a munka világában, Munkavállalói jogok és

kötelességek, Szociális kompetenciák,)

Tarján Gábor: Mindennapi hagyomány Móra Kiadó Bp. 1988

36

M-KSSZ/17

37

3

6

38

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM

UDVAROS KÖZPONTI

SZAKMAI MODUL

KÉSZSÉGFEJLESZTŐ SPECIÁLIS SZAKISKOLAI TANULÓK

SZAKMAI KÉPZÉSÉHEZ

AJÁNLÁS

2008

2

Készült a

Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet munkacsoportjában,

gyógypedagógusok és speciális szakiskolai pedagógusok közreműködésével

Jóváhagyási szám: 19068-4/2009. (11. 04.)

3

1. A KÉPZÉS SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI HÁTTERE

Az adaptált központi modul

- a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény,

- a szakképzésről szóló többször módosított 1993. évi LXXVI. törvény,

- a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló1998. évi

XXVI. törvény,

- az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló módosított 2003. évi CXXV. törvény,

- az Új Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 10/2006. (II.16.) OGY határozat,

valamint

- a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi

integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III.23.) OM

rendelet,

- az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002.

(II.26.) OM rendelet,

- a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló többször

módosított 243/2003. (XII.17.) Kormány rendelet,

- a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes

jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V.20.) OM rendelet és a módosító

1/2006. (VI.29.) OKM rendelet,

- a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló


- a nevelési intézmények működéséről szóló többször módosított 11/1994. (VI.8.)

MKM rendelet,

- a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának építészeti-műszaki

követelményeiről szóló 19/2002. (V.8.) OM rendelet,

alapján készült.

4

A modul bevezetésének feltételei


Az elméleti és gyakorlati képzést a jelenleg hatályos közoktatási törvény 17.§, 30.§ és a

127.§-aiban szabályozott feltételekkel rendelkező pedagógus, illetve más szakember

végezheti.

Javasolt a Ktv. 1. mellékletének a „Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak

iskolában és kollégiumban” szerint egy fő gyógypedagógiai asszisztens, vagy gyermek – és

ifjúsági felügyelő alkalmazása.

Tárgyi feltételek

Az eredményes képzés biztosításához rendelkezni kell a korszerű követelményeknek

megfelelő jól megvilágított tantermekkel, melyek kielégítik az egészségügyi és higiéniai

igényeket is.

Legyen lehetőség öltözködésre, tisztálkodásra, hideg-meleg vizes kézmosásra, WC-

használatra.

Biztosítani kell a kényelmes és egészséges munkavégzést lehetővé tevő munkaasztalokat, ülő

alkalmatosságokat.

A szakképzés során használatos anyagokat, eszközöket, szerszámokat a vonatkozó

szabályoknak megfelelően kell elhelyezni, raktározni, tárolni.

A szakmai gyakorlatok végzéséhez biztosítani kell a tematikában megtervezett témakörökhöz

szükséges szerszámokat, felszereléseket, anyagokat, eszközöket, figyelembe véve a

képzésben részt vevő tanulók számát. Az eszközök, szerszámok legyenek korszerűek,

biztosítsák az ismeretek elsajátításán túl a balesetmentes munkavégzést.

Rendelkezzen az intézmény olyan tanterülettel, állattartó teleppel, ahol a parkápolás, a

gazdasági udvar, a szérűskert, közlekedő utak, vízelvezető árkok karbantartási, tisztítási

munkáinak gyakorlati elsajátításához biztosítottak a feltételek (gyakorló terület, gyakorló

ugarterület, bemutató terület, növényház, raktárak, állattartó épületek, technológiai

berendezések stb.).

További képzési helyszínek

– lakóterületek, közterületek

– szociális intézmények (pl. idősek otthona)

– lakóközösségek, lakóparkok, társasházak területei

Az elmélet tanítása, módszertani megjegyzések

A készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulókkal új ismereteket eredményesen csak akkor

lehet elsajátíttatni, ha egyénre szabott, olyan gyakorlati feladatokkal bízzuk meg, amelyeket

képesek teljesíteni. Rendkívül fontos, hogy munkájuk/tanulásuk során folyamatos

sikerélményben részesüljenek, mert ez pozitív motivációt vált ki bennük.

A szakmai elméleti órákat célszerű munkatermekben tartani, ahol az említett módon praktikus

készségeik is jól fejleszthetők. Az ilyen módon megtartott órák nem időjárásfüggők, egész

évben lehetőség van a gyakorlásra.

5

Gyakorlati oktatás

Az intézmények munkatermeiben, illetve a tangazdasággal is rendelkező intézményekben jó

alkalom nyílik a különböző udvarosi munkák végzésére, az ezekhez szükséges anyagok,

eszközök, szerszámok megismerésére, balesetmentes használatuk megtanulására.

A gyakorlati képzés során feltétlen előnyös – amennyiben lehetőség van rá – heti egy

alkalommal integrált munkahelyi gyakorlaton foglalkoztatni a tanulókat. Ez kiváló lehetőség

a szociális készségek fejlesztésére. Ezen készségek kialakulása,– az esetleges hiányosságok –

jól kontrollálhatók a munkahelyi gyakorlatok során.

A képzéshez szükséges anyagok, eszközök:

� vetőmagok, szaporítóanyagok � műtrágyák, növényvédő szerek

� ásó, kertészeti és szérűskerti gereblye

� kapa, kézi – és motoros kasza

� komposztáló gép

� kézikocsi, talicska, komposztrosta

� ültetőfa, öntözőkanna, zsineg

� vödör, lapát, vasvilla

� lombseprű, vesszőseprű, cirokseprű

� hulladékgyűjtő – és tároló edények szelektív hulladékok gyűjtésére, tárolására

� műanyag rekesz, metszőolló

� kézi és motoros fűnyíró

� kézi és gépi sövénynyíró

� kismotoros kapálógép (rotációs kapa)

� virágcserepek, köztéri edények

� mosó – fertőtlenítő berendezés

� meszelő – és festő szerszámok

� kerti esőztető berendezések

� különböző méretű létrák

� munkaruha, sapka, bakancs

� védőszemüveg, védőkesztyű

� gázmaszk, pormaszk, gumicsizma

A tanulók felvételének feltételei

A képzésben azok a tanulók vehetnek részt, akiket, a Tanulási Képességeket Vizsgáló

Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jogerős szakvéleménye alapján értelmükben

akadályozottak intézményeibe utaltak, (középsúlyosan értelmi fogyatékosok) és a 16.

életévüket betöltötték. Elvégezték az érvényes helyi tanterv szerint oktató speciális szakiskola

9-10. osztályát.

6

2. A MODUL MEGNEVEZÉSE ÉS CÉLJA

A modul megnevezése

Udvaros központi szakmai modul készségfejlesztő speciális szakiskolai tanulók szakmai képzéséhez

A képzés célja

Az értelmükben akadályozott tanulók segítése szocializációjukban, a munkavégzéshez szükséges kötöttségek, szabályok interiorizált elsajátításában, a későbbi rehabilitáció, illetve

védett munkahelyen történő munkavégzés képességének elősegítésében.

Sajátítsák el irányítással az ipari és mezőgazdasági jellegű termelő, üzemek udvarainak

parkjainak, útjainak gondozási, ápolási munkálatait. Legyenek képesek családban, szociális

ellátásban, esetleg munkavállalóként egyszerű udvarosi munkák végzésére (utak, árkok

tisztítására, virágok kiültetésére, fák, cserjék gondozására, fűnyírásra, sövénynyírásra,

szérűskertek, szervestrágya telepek gondozására). Az udvarosi munkák végzése biztosítsa

számukra a teljesebb életet, a társadalomban és a termelőmunkában való részvételt. Ez

elősegíti habilitációjukat, rehabilitációjukat.

Tudják elvégezni az állattartó telepek egyszerű, különösebb elméleti felkészültséget nem

igénylő udvarosi munkafolyamatait, megfelelő irányítás mellett (istállók és környékük

takarítása, meszelése gazdasági udvar takarítási munkái, szervestrágya telepek rendben

tartása, fertőtlenítése, esztétikus környezet kialakítása stb.).

Legyenek képesek huzamosabb ideig végezni a kijelölt munkát, az időjárásnak megfelelő

öltözködés felismerésével.

A tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltése saját és közvetlen környezetük szép

kialakítására.

Tudjanak utasításokat nehézségi fok szerint végrehajtani.

Ismerjék a területet, ahol tevékenykednek, tudjanak tájékozódni a munkaterületen.

Segítséggel tegyék vonzóvá környezetüket, szívesen tartózkodjanak a jó levegőn, szeressék a

természetet, s tudjanak dolgozni megfelelően előkészített szerszámokkal, eszközökkel.

Kialakítani bennük a rend iránti igényt, a rend megteremtésének és fenntartásának, valamint

megőrzésének képességét.

Sajátítsák el minimális szinten a másokkal való együttműködést a feladatok végzése során.

A képzés speciális sajátosságai

Minimális elméleti ismeret elsajátítása elsősorban gyakorlati tevékenységbe ágyazott

ismeretszerzéssel.

A termelőmunkában megszokott munkaidő szerinti terheléshez fokozottan kell hozzászoktatni

a tanulókat, figyelembe véve egyéni terhelhetőségüket.

Az alapfokú iskolában megszerzett ismeretek lehetséges szinten tartása, fejlesztése.

Az egyéni képességek figyelembevételével történő fejlesztés.

A gyógypedagógiai irányelvek szerinti korrektív, kompenzáló és rehabilitációs célú fejlesztés,

gyógypedagógus aktív részvételével.

7

A betöltendő munkakör, elsajátítandó főbb készségek

A képzés befejezésével a betölthető munkakör az egyéni képességek függvényében

határozható meg. Elsősorban kevés szakmai elméleti igényű betanított munkák végzésére

képesek, irányítás mellett (az egyéni képességek függvényében). Ezek a képességek

határozzák meg az elsajátított készségek mennyiségét és minőségét.

A képzés során folyamatosan törekedni kell arra, hogy azok a tanulók, akik alkalmasak a

kézimunka – igényes udvarosi munkák (kertészeti, parkápoló, szérűskert – gondozó stb.)

önálló végzésére, minden olyan ismeretet (szakmai elméleti, gyakorlati, szocializációs)

szerezzenek meg, ami lehetővé teszi munkavállalásukat. Szakmai felkészültségük, fizikai

állóképességük, szocializációjuk érje el azt a szintet, ami az udvarosi munkakörrel szemben a vállalkozók/munkaadók igénye.

8

3.KÖVETELMÉNYEK, KÖZVETÍTENDŐ ÉRTÉKEK

� Legyenek igényesek önmagukkal szemben

� Alkalmazzák megfelelően a higiénés és egészségvédelmi szabályokat, szokásokat

� Legyenek képesek az alapvető munkavédelmi és balesetmegelőző

szabályok betartására a gyakorlati munkavégzés során

� Segítsék egymást a munkavégzés közben és fogadják el mások segítségét, a

nevelők útmutatásait

� Tudjanak ásni, gereblyézni, kapálni, ültetni, gyomlálni

� Ismerjék meg a fűmagvetést, a gyeptéglázást, a gyepek ápolását, a termelő

egység útjainak, vízelvezető árkainak karbantartását

� Az általuk vetett/ültetett növényeket a már megszerzett ismeretek

felhasználásával –

felnőtt, vagy szakember irányításával– tudják gondozni, mint betanított munkás

� Ismerjék meg a virágültetés előtti talaj–előkészítés folyamatát,

alapvetően a gyakorlatok és a közvetlen tapasztalatok útján

� Tanulják meg a sövények nyírását, a kertek, parkok növényápolási

munkáit, az udvarok rendjének kialakítását, fenntartását

� Ismerjék meg a kelés utáni növényápolási munkákat, irányítással tudják

elvégezni az egyszerűbbeket (gyomlálás, öntözés, talajlazítás, virágok fenntartó

metszése, stb.)

� Tartsák tiszteletben és becsüljék meg a saját és társaik által végzett munkát

� Segítséggel legyenek képesek a naponta felmerülő gondjaiknak megoldására

� Legyenek képesek a munkájukban részbeni önállóságra, irányított munkavégzésre

9

4. A MODUL SZERKEZETE

Képzési idő

A modul teljes tananyagtartalmának feldolgozására javasolt idő: két tanév, a szakképző 1/11.

– 2/12. évfolyamon.

A képzés területei

Közismereti tantárgyak

Olvasás-írás Számolási – mérési gyakorlat

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok

Testnevelés és sport

Osztályfőnöki

Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak

Szakmai ismeretek Munka – és környezetvédelmi ismeretek

Munkatevékenység

Összefüggő szakmai gyakorlat

Elmélet és gyakorlat aránya: 20 – 80 %

A képzés óraterve

1/11. és 2/12. évfolyam, évi 36 hét

Tantárgyak megnevezése Évfolyamok száma

1/11. 2/12.

Közismereti tantárgyak

Olvasás – írás 72 72

Számolási – mérési gyakorlatok 36 36

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 36 36

Testnevelés és sport 72 72

Osztályfőnöki 36 36

Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak

Szakmai ismeretek 108 108

Munka – és környezetvédelmi ismeretek 36 36

Munkatevékenység 720 720

ÖSSZESEN 1116 1116

Javasolt nem kötelező foglalkozás:

– Kulturális foglalkozás, szakkör, – Sport, testmozgás

10

Javasolt lehetőség

� Magyar Speciális Művészeti Egyesület regionális és országos

fesztiváljaira való felkészülés és részvétel.

ƒ Magyar Speciális Olimpiai Szövetség területi, országos és nemzetközi

rendezvényeire való felkészülés és részvétel.

Összesített óraszám

1/11. évfolyam 2/12. évfolyam

heti évi heti évi

Elméleti 11 396 11 396

Munkatevékenység 20 720 20 720

Összefüggő szakmai gyakorlat 0 120 0 0

Az összefüggő szakmai gyakorlat a képzés fontos eleme. Ekkor ismerkedhetnek meg a tanulók

tanult szakmájuk egymásra épülésével, a folyamatos, életszerű munkával. Különösen fontos az

összefüggő gyakorlat – ha jól szervezzük meg – azoknál a tanulóknál, akik munkavállalóként

eséllyel indulhatnak a szakiskola befejezése után a nyílt munkaerőpiacon.

Az összefüggő gyakorlat megszervezése a helyi sajátosságok, adottságok figyelembe vételével a

nyári szünetben 1 x 4 hét, vagy 2x2 hét tavasszal és nyáron.

Fontos, hogy az összefüggő gyakorlat(ok) időtartama legalább 2 hét legyen.

11

5. A KÉPZÉS TANANYAGÁNAK TÉMAKÖREI

Olvasás-írás

Évfolyamok 1/11. 2/12.

Heti óraszám 1 1

Éves óraszám 36 36

A téma anyagának részletezése:

Beszédfejlesztés

ƒ 1/11. évfolyam: 16 óra. Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák,

kommunikációs készség fejlesztése. Felmérések.

ƒ 2/12. évfolyam: 16 óra. Anyanyelvi, irodalmi élmények, versek, mondókák,

kommunikációs készségfejlesztése, egyszerű dramatikus játékok, metakommunikatív

kifejezőkészség fejlesztése.

Írás gyakorlása

� 1/11. évfolyam: 15 óra. Képességek szintjének felmérése, vonalvezetési

gyakorlatok, íráskészség fejlesztése: átírás, kiinduló írás, folyamatos írás.

� 2/12. évfolyam: 15 óra. Vonalvezetési gyakorlatok, íráskészség fejlesztése,

kiinduló írás, folyamatos írás, egyszerűbb alkalmazási gyakorlatok.

Olvasás

� 1/11. évfolyam: 17 óra. Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése.

Szövegkép, tárgykép egyeztetés.

� 2/12. évfolyam: 17 óra. Szavak, rövid mondatok olvasása, értelmezése.

Egyszerű olvasási gyakorlatok.

Értő olvasás

� 1/11. évfolyam: 24 óra. Rövid mondat értelmezése. Piktogramok, egyszerű

jelek alkalmazása, megértése, használata.

� 2/12. évfolyam: 24 óra. Rövid mondatok értelmezése, a mindennapi életben

használt fontos jelzések és piktogramok megismerése, jelzéseinek értelmezése.

Követelmények:

Tudjon az adott szóval (segítséggel) mondatot alkotni. Egyéni képességeinek és adottságainak

megfelelően ismerjék fel a betűket, rövid mondatot olvasson és értelmezzen. Ismerje fel a

mindennapi életben használatos legfontosabb szimbolikus jelzéseket, piktogramokat és legyen

képes utasításaik szerint cselekedni.(Veszélyt jelző felhívások, információkat adó jelzések.).

12

Számolás-mérés


Heti óraszám 1 1



Számolási gyakorlatok

ƒ 1/11. évfolyam: 12 óra. Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások. ƒ Pénznemek felismerése, váltási gyakorlatok. Vásárlási gyakorlatok a pénz

felhasználásával.

ƒ 2/12. évfolyam: 12 óra. Mennyiségek felismerése, összehasonlítása, viszonyítások.

ƒ Pénzkezelési gyakorlatok. Értékek viszonyítása. A pénz „értéktartalma”.

Mérési gyakorlatok

� 1/11. évfolyam: 10 óra. Mértékegységek, mérések gyakorlása. Hossz-, súly-

és űrmértékek.

� 2/12. évfolyam: 10 óra. Mérések gyakorlása, összehasonlítások, egyszerű becslések.

Időbeli tájékozódás

� 1/11. évfolyam: 10 óra. Évszakok, hónap, hét, nap. Az óra. � 2/12. évfolyam: 10 óra. Tájékozódás a naptárban. Az óra. Időbeli

viszonyok összehasonlítása konkrét esetekben.

Térbeli tájékozódás

� 1/11. évfolyam: 4 óra. Távolságok megbecsülése, térbeli elhelyezkedés

meghatározás. Térbeli viszonyok meghatározása az alapvető viszonyfogalmak használatával.

� 2/12. évfolyam: 4 óra. Térbeli tájékozódás adott viszonyponthoz képest.

Térbeli elhelyezkedés és a viszonyfogalmak változásai a térbeli elhelyezkedés

változásaival.

Követelmények:

Legyenek alapvető tapasztalatai a mennyiségekről és azok egymáshoz való viszonyáról.

Legyenek elemi tapasztalatai a tárgyak kiterjedéséről térbeli, elhelyezkedésükről. Legyen

képes alapfokon ismerni a pénz értékét és azt fizetőeszközként segítséggel felhasználni.

Alapfokon tájékozódjon az idő fogalomkörében és az óra használatában.

Társadalmi ismeretek és gyakorlatok


Heti óraszám 1 1


Az óraszámok kiegészülnek az 1. szakképzési évfolyamon az összefüggő szakmai

gyakorlattal lásd az összesített óraterv alatt.

13

Hivatalos ügyintézés

� 1/11. évfolyam: 11 óra. A közintézmények fogalmának kialakítása,

csoportosítás. A közintézmények feladatai. Közhasznú létesítmények és azok használata.

� 2/12. évfolyam: 11 óra. Egyes közintézmények működése, szerepe.

Viselkedési szabályok, szokások a közintézményekben. A közhasznú intézmények

igénybevétele. Segítségkérés.

Munkahelyi ügyintézés

� 1/11. évfolyam: 10 óra. Munkaviszony létesítésével kapcsolatos elemi ismeretek. A

munkaviszony létesítése. Alapvető munkaügyi fogalmak (munkaidő, pihenőidő,

ebédszünet, szabadság, betegállomány, munkabér, vezető, beosztott stb.) alapfokon

való megismerése.

� 2/12. évfolyam: 10 óra. Az előző évben szerzett ismeretek elmélyítése.

Munkahelyi ügyintézés. Munkafegyelmi kérdések.

Jogok és kötelességek

� 1/11. évfolyam: 10 óra. A társadalom alapvető működését

szabályozó eszközrendszer étének, egyszerűbb fogalmainak megismerése. A

törvények betartása és az erre létesült szervezetek (rendőrség, bíróság, büntetés,

büntetés- végrehajtás). A törvényesség betartását szolgáló hatóságok és a velük

való együttműködés, szükség szerint segítségkérés.

� 2/12. évfolyam: 10 óra. Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése.

Alapvető jogok és kötelezettségek a törvények alapján. Legfontosabb szabályok az

általános viselkedésben, közlekedésben, ügyintézésben, stb.

Az adó és a közpénzek

� 1/11. évfolyam: 5 óra. Miért és mit vonnak le a fizetésből. Milyen szerepe van

a közpénzeknek. Mit működtet az állam a levont pénzekből.

� 2/12. évfolyam: 5 óra. Az előző évben megszerzett ismeretek bővítése.

Az egészségügyi és szociális intézmények finanszírozása.

Követelmények:

Irányítás mellett legyen képes használni a közszolgáltató és közintézményeket. Igazodjon el a legfontosabb társadalmi szabályokban, értelmi szintjének megfelelően ismerje

legalapvetőbb törvényes jogait és a legfontosabb törvényi szabályokat.

Legyen képes azok betartására. Ismerje a törvények megszegésének lehetséges

következményeit. Értelmi képességeihez mérten ismerje meg a közlekedés legfontosabb

szabályait, kiemelten a saját élete és testi épsége szempontjából legfontosabb szabályokat.

Legyen képes segítséget kérni (munkaügyi szervezeteknél, civil szolgáltató szervezeteknél,

családsegítő szolgálatnál)

Ismerje a társas viselkedés normáit, személyes képességeinek megfelelően legyen adaptív

viselkedése, különös tekintette a munkavállalási kompetenciákra.

Ismerje meg a törvényesség betartását biztosító szervezetek, kiemelten a rendőr munkáját. Ne

féljen tőle, tanuljon meg szükség esetén segítséget kérni. Legyen fogalma arról, hogy mi az

adó és a közpénz.

14

Testnevelés sport


Heti óraszám 2 2


A téma anyagának részletezése

– Rendgyakorlatok, téri tájékozódás, gimnasztikai alapformák

� 1/11. évfolyam: 15 óra. Irányítással menetelés helyben járással, takarás,

igazodás, ütemtartással. Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben. Térérzékelés.

Testfordulatok talpon és sarkon. Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül.

� 2/12. évfolyam: 15 óra. Sorbontás, szakadozás, fejlődés helyben.

Térérzékelés. Testfordulatok talpon és sarkon. Sorakozás magasság szerint segédeszközök nélkül.

Jelentés, vezényszavak használata. Több mozgáselem összekapcsolása mozdulattá.

Lábgyakorlatok prioritása.

Képességfejlesztő gyakorlatok, játékos feladatok

� 1/11. évfolyam: 20 óra. Egyensúlyozó járás segítséggel, nehezített

körülmények között. Sorozatgurulás előre, hátra. Kúszás, mászás, függeszkedés

természetes akadályok között, mászás kötélen. Távolugrás helyből. Gyorsfutás

fejlesztése különböző testhelyzetekből.

� 2/12. évfolyam: 20 óra. Egyensúlyozó járás segítséggel, nehezített

körülmények között. Sorozatgurulás előre, hátra. Kúszás, mászás, függeszkedés

természetes akadályok között, mászás kötélen. Magasugrás előkészítése

ugrómérce alkalmazásával. Közepes iramú futás terepviszonyok között.

Labdás gyakorlatok

� 1/11. évfolyam: 17 óra. Kislabda hajítás irányítással, nekifutással. Labdavezetés

váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok megkerülésével. Átadások mozgás közben.

Súlylökés tömött labdával.

� 2/12. évfolyam: 17 óra. Kislabda hajítás önállóan, nekifutással. Labdavezetés

váltott kézzel – lassú futás közben – akadályok megkerülésével. Átadások mozgás közben.

Súlylökés súlygolyóval.

Sportjátékok elemei

� 1/11. évfolyam 20 óra. Kosárlabda átadások különböző típusainak alkalmazása,

kosárra dobás álló helyzetből. Labdarúgás, labdaadogatás társnak, álló helyzetből.

Pontrúgások. Szivacslabda ütögetés, labda elkapása, visszadobása háló felett.

� 2/12. évfolyam 20 óra. Kosárlabda átadások különböző típusainak alkalmazása

különböző játékszituációkban. Kosárra dobás labdavezetésből. Védekezés alkalmazása.

Labdarúgás, labdaadogatás, labda megállítás, továbbítás játékszituációban.

Követelmények:

Tudja saját testéhez viszonyítva a tornaszerek, tárgyak helyzetét megmutatni, lehetőség

szerint szóban is megfogalmazni. Legyen képes mozgásának ritmusát, dinamikáját és kifejező

erejét szabályozni. Tudjon gimnasztikai alapformákat összekapcsolni és irányítás mellett a

15

mozdulatsort folyamatosan végezni. Irányítás mellett tudja testtartását és légzésének ritmusát

összehangolni.

Tudja alkalmazni a labdabiztonságot a sportjátékok során. A versenyek, és csapatjátékok

közben törekedjen a játékszabályok betartására, sportszerű magatartásra. Mozgását tudja

összerendezni és irányítani, ügyeljen a helyes testtartásra. Legyen képes a begyakorolt

mozgáselemeket, egyszerű mozgássorokat változó körülmények között is alkalmazni.

Osztályfőnöki óra


Heti óraszám 1 1



Egészséges életmód

� 1/11. évfolyam: 12 óra. Az egészséges életmód ismérvei. A táplálkozás. Az

ember és környezete.

� 2/12. évfolyam: 12 óra. Az egészséges életmód ismérvei. Személyi

higiénia. Az egészséges és kevésbé egészséges ételek táplálkozásunkban. Káros

szenvedélyek.

Párkapcsolatok

� 1/11. évfolyam: 10 óra. Kapcsolatteremtés és alkalmazása (önismeret,

empátia, önbizalom, alkalmazkodás a másikhoz stb.). Barátság-szerelem, szexualitás.

� 2/12. évfolyam: 10 óra. Kapcsolatteremtés. Élettársi, házassági viszony.

Nemiség, szexualitás. Terhesség, nemi úton terjedő betegségek. Védekezés-

fogamzásgátlás.

� Egy esetleges gyermek vállalásának kockázata.

Aktuális témák

� 1/11. évfolyam: 14 óra. Állami és egyházi ünnepek és megünneplésük.

Személyes ünnepek (névnap, születésnap stb.). Kirándulás hétvégi pihenő eltöltése.

� 2/12. évfolyam: 14 óra. Állami és egyházi ünnepek és

megünneplésük. Helyi szokások, hagyományok. Személyes ünnepek,

évfordulók. Szabadidő hasznos eltöltése.

Követelmények:

Ismerje az egészséges életmód legfontosabb feltételeit. Legyen képes önmagát a lehető

legkevesebb külső segítséggel ellátni. Figyelje testének, szervezetének változásait.

Párkapcsolatokban az elvárható normák szerint viselkedjen. Tudja, hogyan kerülheti el a nem

kívánt terhességet, a nemi betegséggel történő fertőződést. Tudja az ehhez szükséges

eszközöket beszerezni, használni.

Legyen képes elkerülni a helyzetét kihasználni próbáló rossz szándékú emberek zaklatását.

Kerülje el a káros élvezeti cikkek és drog fogyasztását. Ismerje az ünnepek jelentőségét, a

szokásokat. Legyen képes közvetlen környezetében személyes ünnepeken örömet szerezni.

16

Rehabilitációs óra (egyéni korrekció)


Heti óraszám 1 1


A rehabilitációs órakeret (KT 52. § 6. bekezdés) felhasználása során a bekezdés utolsó előtti

mondata szerint 3 órát kötött tanóraként, a felhasználható 4. órát egyéni készségfejlesztésre,

figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztésére és egyéb korrekciós tevékenységre a

pedagógus egyéni szervezése szerint használhat fel.

A közismereti órák meghatározóan a 10. évfolyamig megtanultak szinten tarására

elegendők, a szakképző 1/11. – 2/12. évfolyamok hangsúlyozottan gyakorlati jellegűek!

Szakmai ismeretek


Heti óraszám 3 3


A téma anyagának részletezése

A parkápoláshoz szükséges általános ismeretek

Anyag – és eszköz ismeret

� 1/11. évfolyam: 16 óra. A kéziszerszámok megismerése – mit mire

használunk – a velük történő balesetmentes munkavégzés szabályai (ásó, gereblye,

kapa, ültetőfa, sorkihúzó, metszőolló, fűnyíró, sövénynyíró, állatápoló eszközök, stb.).

� 2/12. évfolyam: 16 óra. A kéziszerszámok megismerése,

használatuk és karbantartásuk módjai. Vető-és ültető kéziszerszámok (aprómagvetők,

szaporító ládák, takarmánymanipuláló eszközök, stb.) szabályos használata.

Éghajlati ismeretek

� 1/11. évfolyam: 10 óra. Az éghajlat összetevői, időjárás, az időjárás befolyása

a kerti munkákra. A csapadék, a szél, a napsütés hatásai a növényekre és az állatokra

� 2/12. évfolyam: 10 óra. Az éghajlat összetevői, időjárási jelenségek

megismerése, az időjárás befolyásoló hatása a kertimunkákra, az állatok viselkedésére,

étvágyára.

Talajtani ismeretek

� 1/11. évfolyam: 10 óra. A talaj szerepe a parkápolási munkák során. A

talaj legfontosabb típusai (kötött talaj, szikes talaj, homoktalaj stb.).

� 2/12. évfolyam: 10 óra. A talajművelés fontossága, módjai. A talaj

termőképességének fenntartása. Környezetkímélő szerves-és műtrágyázás. A

földterület művelésének feltételei.

17

Udvarosi ismeretek az állattenyésztéssel is foglalkozó gazdálkodó szervezeteknél.

A gazdasági udvarban, a szérűskertben végzendő munkák

� 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartás fogalma, jelentősége az emberi

táplálkozás szempontjából. A gazdasági udvarban (állattartó telepen) tartott állatok

(szarvasmarha, ló, sertés, baromfifélék, házi nyúl, kecske, juh, vízi szárnyasok)

megismerése, életmódjuk, elhelyezésük szokásaik, viselkedésük megfigyelése.

� 2/12. évfolyam: 36 óra. A gazdasági udvarban (állattartó telepen) tartott

állatok

(szarvasmarha, ló, sertés, baromfifélék, házi nyúl, kecske, juh, vízi szárnyasok) elhelyezésére szolgáló épületek megismerése.

A gazdasági udvar épületeinek, azok környékének rendben tartása

� 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartó épületek környékének

tisztításához, tisztántartásához, a szérűskert, trágyatelep rendben tartásához szükséges

eszközök, berendezések, kisgépek megismerése.

� 2/12. évfolyam: 36 óra. 1/11. évfolyam: 36 óra. Az állattartó épületek

környékének tisztításához, tisztántartásához, a szérűskert, trágyatelep rendben

tartásához szükséges eszközök, berendezések, kisgépek biztonságos üzemeltetési

feltételeinek megismerése.

Parkfenntartási ismeretek

A parkot alkotó növények, és szaporításuk

� 1/11. évfolyam: 16 óra. A kert, a park fogalma, zöldterület. A

zöldterületek jelentősége, szerepe környezetünkben. A virágágyakba kiültethető

növények. Az egynyári virágok szaporításának módjai. Vetés, ültetés, palántázás. A

kelés utáni növényápolás, növényvédelem.

� 2/12. évfolyam: 16 óra. A kertekben, parkokban található díszcserjék. A

díszcserjék szaporítása, kiültetése, gondozása, ápolása. Lombhullató és örökzöld

díszcserjék. A pázsit, a gyep fogalma, szerepe a kertekben, parkokban. A különböző

növények vetésének, kiültetésének időpontja. A növények ápolása,

növényvédelem. A biogazdálkodás fontossága egészségügyi-és környezetvédelmi

szempontokból.

A parkot, díszkertet alkotó növények ápolása

� 1/11. évfolyam: 20 óra. Pázsit és gyepfelületek ápolása, gondozása.

Virágfelületek ápolási munkái. Rózsafelületek ápolásgondozása. Talajtakarók

(évelők, cserjék, kúszónövények, füvek, fenyők, örökzöldek) gondozása.

Díszcserjék gondozása.

� 2/12. évfolyam: 20 óra. Díszfák fenntartási munkái gondozásuk

(telepítés, talajművelés, öntözés, metszés tápanyagellátás. Fenyők, örökzöldek

gondozása. Virágtartók, edényes növények sziklakertek gondozása.

Követelmények:

Ismerjék meg a becsületes munka értékeit, legyenek igényesek munkavégzésük során

önmagukkal és környezetükkel szemben. Ismerjék meg az udvaros munkakörhöz tartozó

munkafolyamatokat, az ezek végzéséhez szükséges anyagokat, eszközöket. Tanulják meg

ezek biztonságos és hatékony használatát.

Tartsák be munkájuk során a higiéniai és környezetvédelmi előírásokat, szabályokat.

Tanuljanak meg igényes munkát végezni a parkápolási tevékenységük közben.

18

Sajátítsák el az udvaros munkakörhöz szükséges elméleti – és gyakorlati ismereteket,

amelyeknek birtokában irányítás mellett képesek lesznek az udvaros munkákat jó

minőségben elvégezni.

Tudják a biztonságos munkavégzés alapvető szabályait alkalmazni a gyakorlati munkavégzés

során.

Tudják kiválasztani a szükséges munkaeszközöket, munkamódszereket és azokat szakszerűen

használják. Törekedjenek munkájuk során az egészsémegőrző életmódra és a felelősségteljes

életvitelre.

Munka és környezetvédelmi ismeretek


Heti óraszám 1 1



Baleset megelőzés az iskolában

� 1/11. évfolyam: 10 óra. Az osztály-és munkaterem használatának

rendje. A munkavédelmi szabályok betartása, a munkába állás feltételei. A

munkaruha és a kötelező védőfelszerelések használata, a balesetek megelőzése.

� 2/12. évfolyam: 10 óra. Az osztály –és munkaterem használatának

rendje. A munkavédelmi szabályok betartása, a munkába állás feltételei. A

munkaruha és a kötelező védőfelszerelések használata, a balesetek megelőzése.

Baleset megelőzés a gyakorlatokon

� 1/11. évfolyam: 12 óra. Kultúrált fegyelmezett viselkedés a kertben, az

állattartó telepeken (fólia, üvegház, istállók, szérűskert). Az időjárás

viszontagságainak veszélyei (napszúrás, felégés, allergia). A fizikai állóképesség

figyelembe vétele. A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése (személyi

higiéné).

� 2/12. évfolyam: 12 óra. A munkavégzéshez a legmegfelelőbb

szerszámok kiválogatása, fegyelmezett munkavégzés az utasítások pontos betartása.

Az időjárás viszontagságainak veszélyei (napszúrás, felégés, allergia stb.). A fizikai

állóképesség figyelembevétele. A leggyakoribb foglalkozási mérgezések megelőzése

(személyi higiéné).

Teendők balesetek bekövetkezésekor

� 1/11. évfolyam. 6 óra. Az elsősegélynyújtás egyszerűbb módjai. Azonnali

jelzés baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezetőnek. Teendők áramütés esetén.

� 2/12. évfolyam: 6 óra. Az elsősegélynyújtás egyszerűbb módjai. Azonnali

jelzés baleset bekövetkezésekor a munkahelyi vezetőnek. Teendők áramütés esetén.

Környezetünk védelme

� 1/11. évfolyam: 8 óra. Az ember és környezetének kapcsolata,

kölcsönhatásai. A környezetvédelem közegészségügyi vonatkozásai. A

természetvédelem fontossága. A vegyszer nélküli növényvédelem jelentősége a

természet egyensúlyának fenntartásában.

� 2/12. évfolyam: 8 óra. Az ember és környezetének kapcsolata, kölcsönhatásai.

A

19

környezetvédelem közegészségügyi vonatkozásai. A hulladékok és a környezetre

20

káros csomagoló és egyéb mérgező anyagok kezelésének szabályai (szelektív

hulladékgyűjtés). A természetvédelem, a vegyszer nélküli növényvédelem fontossága

a természet egyensúlyának fenntartása érdekében.

Követelmények

Tanulják meg, hogy a biztonságos munkavégzés egyik alapfeltétele a figyelmes, fegyelmezett

magatartás. Tudják rendeltetésszerűen használni a szükséges eszközöket, kéziszerszámokat.

Ismerjék meg a veszélyt jelző piktogramokat.

Ismerjék meg az udvaros munka során előforduló veszélyforrásokat. Sajátítsák el a munka

során használt anyagok eszközök biztonságos kezelésének szabályait.

Munkatevékenység (szakmai gyakorlat)


Heti óraszám 20 20

Éves óraszám 720+120* 720

*összefüggő gyakorlat (a 11. évfolyamon a helyi tanterv szerint!)

Anyag-és eszközismeret

� 1/11. évfolyam: 140 óra. Kapálás, gereblyézés, sövények, virágok metszése. Az

iskola közvetlen környezetének virágos kertjeinek, parkjainak ápolása. Sorkihúzó

használata. Konyhai hulladékok, parkok, kertek hulladékainak (falevelek, faágak,

gyomok. stb.) összegyűjtése, komposztálása. A tangazdaság állattartó telepének

megismerése, részvétel az ott folyó takarítási, munkákban. Az épületek, gazdasági

udvar, szérűskert, trágyatelep rendjének fenntartásához szükséges eszközök

megismerése, helyes használatuk megfigyelése.

� 2/12. évfolyam: 140 óra. Kapálás, gyomlálás, ásás, gereblyézés. Előkészületek

az őszi munkákhoz (tárgyi feltételek biztosítása). A kéziszerszámok, eszközök

karbantartása, kisebb javítása. Szerves hulladékok (falevelek, faágak, elhalt növényi

részek) összegyűjtése, komposztálása. Az őszi időjárás megfigyelése

A gazdasági udvar épületeinek, azok környékének rendben tartása

� 1/11. évfolyam: 280 óra. A szérűskert, a gazdasági udvar takarítása,

sövényeinek, fáinak gondozása, az istállók, ólak környezetének takarítása, a

közlekedő utak tisztítása, az épületek külső meszelése. A trágyatelep rendjének

kialakítása, fenntartása

� 2/12. évfolyam: 280 óra. A szérűskert, a gazdasági udvar takarítása,

sövényeinek, fáinak gondozása, az istállók, ólak környezetének takarítása, a

közlekedő utak tisztítása, az épületek külső meszelése. A trágyatelep rendjének

kialakítása, fenntartása

Parkfenntartási gyakorlatok

A parkot alkotó növények és szaporításuk

� 1/11. évfolyam: 100 óra. A zöldterületi növények megismerése.

Parkfenntartási anyagok (természetes kövek, égetett agyagáruk, faanyagok,

műanyagok, festékek, stb.) megismerése. Őszi talaj–előkészítés, alaptrágyázás,

szerves– és műtrágyák kijuttatása beásása. Virágágyak létesítése állandó helyre

vetéssel. Virágágyak kiültetése egynyári, kétnyári növényekkel. Edények talajának

21

elkészítése.

22

� 2/12. évfolyam: 100 óra. Talaj-előkészítés, alaptrágyázás, szerves- és

műtrágyák kijuttatása, bedolgozása ásással, motoros kapával. A talaj lezárása

hengerezéssel. Ágyások kialakítása, előkészítése őszi és tavaszi vetésre, ültetésre.

Virágmagok vetése szaporítóládába és helybe. Sövények, cserjék telepítése

szabadgyökerű, földlabdás, konténeres növények ültetésével. Különböző rózsatípusok

(teahibrid, remontáns, polyantha, kúszórózsák, stb.) ültetése, ültetés utáni munkái.

Ültetőgödör ásása szabadgyökerű és konténeres díszfák ültetéséhez. Ültetés

végrehajtása, ültetés utáni munkák.

A parkokat, díszkerteket alkotó növények ápolása

� 1/11. évfolyam: 200 óra. A pázsit, a gyep ápolási munkái: kaszálás,

gereblyézés, tápanyag–visszapótlás, öntözés, levegőztetés, hengerezés,

növényvédelem.

� Pázsitfelújítás gyeptöréssel, felülvetéssel, gyeptéglázással. Virágfelületek

gondozása: öntözés, gyomtalanítás, tápanyag-visszapótlás, növényvédelem.

� Sövények metszése, nyírása, cserjék fenntartási munkái: tápanyag-

visszapótlás, öntözés, talajlazítás, gyomirtás, növényvédelem.

� 2/12. évfolyam: 200 óra. Fűnyírógépek üzemeltetése, karbantartása, beállítása

adott tarlómagassághoz. Évelőágyak felújítása, áttelepítése. Évelő növények

felszedése, tőosztása, talaj-előkészítés, tápanyag-utánpótlás, talajfertőtlenítés,

tarackirtás. Ültetés, beöntözés. Sövények, díszcserjék fenntartási munkái: metszés,

nyírás, öntözés, tápanyag-visszapótlás, talajlazítás, növényvédelem. Fiatal és idős

díszfák fenntartási munkái: fenntartó metszés, ifjító metszés, öntözés, növényvédelem.

A kiszáradt fák kivágása döntéssel, darabolással.

Követelmények

A tanulók tanulmányaik befejezése után tudják az egy és kétnyári virágok, évelő

dísznövények kiültetését, ápolását felügyelet mellett elvégezni. Tudjanak díszfát, cserjét

ültetni, majd az ültetés utáni munkákat irányítással elvégezni. Ismerjék meg az udvaros

munka, során alkalmazott szerszámokat, eszközöket, gépeket.

Képességeiknek megfelelően alkalmazzák a modern technológiai berendezéseket. Sajátítsák

el a talajmunkák, a területrendezés, a szérűskert és a trágyatelep karbantartó munkáinak

fogásait, a szerszámok használatát. Tudjanak a közösségben társaikkal összhangban dolgozni.

Ismerjék meg a különböző parkalkotó növények vetésének, ültetésének, ápolásának, módjait.

Gyakorlati munkájuk során alkalmazzák a környezetbarát, egészségre ártalmatlan

módszereket, tartsák be a munkavédelmi előírásokat.

23

6. MÓDSZERTANI JAVASLATOK

A beszámolás rendje a szakmai ismeretek megszerzéséről

A szakképzés befejezésével a tanulók gyakorlati munkavégzés közben adnak számot

felkészültségükről. A tananyagban szereplő éppen aktuális munka kiscsoportos végzésével. A

minősítést a szakmai követelmények megvalósulásáról az oktató team végzi, beszámítva a

képzési folyamat során elért eredményeket is.

Írásbeli és szóbeli vizsgára a képzés befejezésével nem kerül sor, mert az értelmükben

akadályozott tanulók korlátai ezt nem teszik lehetővé. A képzésről kiadott bizonyítvány

Végzettség

A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola befejezésekor a bizonyítvány mellé Tanúsítvány

csatolható a tanuló fejlődéséről, valamint javaslat arról, hogy milyen munkatevékenységben

(munkakörben) milyen önállósági fokon foglalkoztatható.

A Tanúsítvány javasolt tartalma: – a tanuló azonosító adatai;

– a képző intézmény azonosító adatai, illetve annak a ténynek a feltüntetése, hogy a

tanuló ismereteit készségfejlesztő speciális szakiskolában szerezte;

– a képzési szakterületek és a képzési idő feltüntetése, főbb kompetenciaterületek

megnevezése (pl. szakmai ismeretek, szakmai gyakorlatok, társas kapcsolatok,

kommunikáció témaköreiben);

– az egyes kompetenciaterületekhez kapcsolódó tájékoztató jellegű minősítés (kiválóan

megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, a képzésben részt vett).

24

Felhasznált irodalom

1. Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája

szakképző évfolyamaira (11. – 12. évfolyam)

/Rumi Általános Iskola, Gyermek és Diákotthon Szakmai Munkacsoportja 2001./

2. Szakképzési tematika értelmileg akadályozottak készségfejlesztő speciális szakiskolája

szakképző évfolyamaira (11. – 12. évfolyam)

/Szegény Mihály Homok 2003./

3. Szántóföldi növénytermesztés

/Szegény Mihály NSZI 2002./

4. Modulok értelmileg akadályozott tanulók részére

/Fogyatékos Gyermekekért Közalapítvány 2001./

5. Zöldségtermesztés

/Filiusné Dr. Nadabán Terézia NSZI 1998./

6. Idejében szólunk (52 hét munkái a kertben)

/Mezőgazdasági Kiadó 1982./

7. Parkgodozó szakképesítés központi programja 1999.

8. Állatgondozó szakképesítés központi programja 1998

Documents

PEDAGÓGIAI PROGRAMszentistvankorut-altisk.hu/wp-content/uploads/2018/09/... · 2018-09-04 · Gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állapoton sokat lehet változtatni, és meg