Pedagógiai program · Web viewA szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása kötelező. A 9. évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben

Pedagógiai program

1

2016

Pécsi Szakképzési Centrum Pollack Mihály Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma

Pécsi Szakképzési Centrum

Pollack MihálySzakgimnázium, Szakközépiskola és

Kollégium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2016.

2

Tartalomjegyzék

Az intézmény legfontosabb adatai.......................................................................5I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei..................6I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................9I.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.................................................................................................................14I.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok....................................................................................15I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai.................................................................17I.7...................................................................................................................18. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje....................................................................................................18I.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje.....................................................................................19I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái............................................................................21I.10. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai. Szóbeli felvételi vizsga követelményei........................................................................22I.11. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései.................................................................25

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE.....................................................................27II.1. A választott kerettanterv megnevezése..................................................27II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások.....................................................................................28II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és kiválasztásának elvei...............................................................................................................32II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai...........................................................36II.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja.......37II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai.....................................................................38A szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása kötelező. A 9. évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben nyilatkoznia, hogy az angol, vagy a német nyelvet választja, melyet középfokú tanulmányai során, a helyi tantervben meghatározott ideig tanulja. Szakközépiskolában, szakgimnáziumban - mivel az idegen nyelv, kötelező érettségi vizsgatárgy – ajánlott az általános iskolában már tanult idegen nyelv folytatása.......................................................................................................38

3

II.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése................................38II.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei.......................................................................................................40II.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei.................62II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei...........71II.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag...........................73II.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek..........74II.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek...................................75II.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések.........79II.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek.....................84

III. SZAKMAI PROGRAM..................................................................................87III.1. Az iskola szakképzési rendszerének ismertetése:.................................87III.2. Az iskolánkban végezhető szakképesítések a 2016 szeptemberében induló képzések alapján:...............................................................................90III.3. A szakképzések szakmai tantárgyainak óratervei a 2016 szeptemberében induló képzések alapján:....................................................92III.4. A tanulók értékelésére és továbbhaladására vonatkozó előírások:.....104III.5. Összevont tantárgy osztályzatok, évfolyamonként..............................107

4

Az intézmény legfontosabb adatai

A köznevelési intézmény1. Hivatalos neve: Pécsi Szakképzési Centrum Pollack Mihály

Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma2. Feladatellátási helye: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3.

2.1. Székhelye: 7622 Pécs, Batthyány utca 1-3. (HRSZ:19108)2.1.1. telephelye(i): 7621 Pécs, Jókai utca 8. (Kollégium és konyha,

HRSZ:185772.1.2. 7621 Pécs, Dischka Győző utca HRSZ: 18603(Sportpálya és

öltöző)3. Alapító és fenntartó neve és székhelye: Nemzetgazdasági Minisztérium

Budapest4. Típusa: szakgimnázium, szakközépiskola, kollégium5. OM azonosító: 2030496. Honlap: www.pollack.hu

Az intézmény tevékenységére vonatkozó, a fenntartó által meghatározott további adatokat az alapító okirat tartalmazza.

A pedagógiai program előkészítésének törvényi háttere

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2013. évi LXXVII törvény a felnőttképzésről 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről – módosítva 2012.

évi CXXV. törvény szerint 23/2004 (VIII. 27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola

tankönyvellátási rendjéről + 17/2004. (III.12.) EMMI rendelet a tankkönyvé, a pedagógus kézikönyvé nyilvánítás, tankönyv támogatás, iskolai tankönyvellátás rendje

20/2012 (VIII. 31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatához

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről – és a 2011. évi XLI. törvény

26/1997. (IX. 03.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 150/2012. (VII. 06.) Kormányrendelet az OKJ-ről és az OKJ

módosításának eljárás rendjéről Hatályos kormányrendeletek a szakképesítések szakmai és

vizsgakövetelményeiről minisztériumonként: BM, EMMI, EÜM, FVM, GKM, HM, IRM, KVVM, MEHVM, NEFMI, NGM, OKM, ÖM, ÖTM, PM, SZMM, VM

23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet módosításáról A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.

(XII. 21.) módosított EMMI rendelet

5

http://www.pollack.hu/

4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról

100/1997 (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

315/2013 (VIII. 28.) Kormányrendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól

243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról

6

I.1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Általános pedagógiai alapelveinkIskolánk és kollégiumunk valamennyi alkalmazottja a mindennapi nevelő-oktató

munkáját a következő alapelvek szerint végzi:

nevelő-oktató munkánk középpontjában a tanuló áll,

a pedagógiai tevékenységünkben a nevelés a meghatározó, mely

alapvetően áthatja az oktatási folyamatot,

intézményünk nyitott a társadalom, a pedagógia, a gazdaság, a

tudomány, a technika, az intézményrendszer változásaira, fejlődésére,

ahhoz – hagyományaival összhangban – tudatosan alkalmazkodik,

megbízható, hiteles,

tanárai pozitív gondolkodásúak, innovatív készséggel rendelkeznek,

amelyet érvényre juttatnak pedagógiai gyakorlatukban,

hagyományait, kultúráját, referenciáit ápolja, fejleszti,

a teljesítményért kölcsönös felelősséget vállaló tanárok és diákok

közössége.

A nevelő-oktató munka céljai

a közoktatás területén magas színvonalú pedagógiai munka, az

érettségi tárgyakból eredményes felkészítés, minél sikeresebb

érettségi vizsga közép és emelt szinten,

a szakmai tantárgyak tudásterületeinek kompetencia alapú oktatása,

eredményes felkészítés a szakmai vizsgákra,

olyan közismereti és szakmai alapképzés biztosítása, mely alapján

tanulóink sikeresen folytathatják tanulmányaikat a felsőfokú

oktatásban,

hatékony nyelvoktatás biztosítása az építőipari, vegyész,

környezetvédelmi, földmérési és térinformatikai szaknyelvek területén

is,

az általános informatikai alapoktatás színvonalának folyamatos

emelése, a szakmai informatikai képzés területén pedig olyan

kompetenciák kialakítása, melyek a jól konvertálhatóak a

munkaerőpiacon,

7

szakképzési profilunknak megfelelően természeti és épített

környezet, megismertetése, környezettudatos magatartás kialakítása,

a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő, szociális

hátránnyal induló, tanulási kudarcoknak kitett tanulók

esélyegyenlőségének biztosítása,

a tehetség és képesség felismerése és tudatos fejlesztése,

a testi és lelki egészség védelme, az egészséges és kulturált életmód

igényének kialakítása,

A nevelő-oktató munka feladatai a ránk bízott fiatalokban segítsük kialakulni a helyes értékrendet:

tanulják meg tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot

a tudás, a tanulás, a szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges

életmód. Az egyéni érdekeken túl legyen érték az iskoláért, a tágabb

közösségért végzett munka.

Az iskolán belül a magatartási problémák enyhítése együttműködve a

szülői közösséggel és a diákönkormányzattal.

Olyan korszerű szakmai kompetenciák elsajátítását biztosítjuk,

melyekkel a munkaerőpiacon sikeresen jelenhetnek meg.

Folyamatosan fejlesztjük pályázatok segítségével nemzetközi

kapcsolatainkat, melyeknek keretén belül kölcsönös szakmai

gyakorlatokat szervezünk, és így tanulóink lehetőséget kapnak szakmai

ismereteik kipróbálására, bővítésére.

A nevelő–oktató munka eszközei, eljárásaiIntézményünk nevelő-oktató munkájának céljait és a célok elérése érdekében

megfogalmazott feladatokat csak tudatosan alkalmazott eljárásmódokkal és

ennek megfelelően megválasztott eszközökkel érhetjük el, valósítjuk meg.

Az alkalmazott pedagógiai eszközöknek, eljárásoknak arra kell

összpontosulniuk, hogy elősegítsék, biztosítsák a tanuló önálló tanulását és ezt

a tevékenységet segítő szaktanári munkát. Az önálló tanulás legfontosabb

eszközei:

a pozitív motivációk túlsúlyának megjelenése,

8

a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása,

a tanulói teljesítmény értékelések különböző formáinak használata,

a jutalmazások erkölcsi és anyagi eszközeinek széleskörűvé tétele

a tanulmányi versenyeken, humán és műszaki hónapok

rendezvényein, pályázatain

asszertív kommunikáció

értelmezési nehézségeket feloldó stratégiák alkalmazása,

a kognitív, nyelvi, szociális és szakmai kompetenciák komplexitásának

biztosítása.

I.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Iskolánk profiljából adódóan különböző feladatok hárulnak ránk az oktatás és a

nevelés területén egyaránt A különböző szociokulturális háttérrel rendelkező

tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az

esélyegyenlőség biztosítására törekszünk.

A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő

személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki: önismeret, önbecsülés; mások megbecsülése; alkalmazkodóképesség; felelősségérzet; siker és kudarctűrés; együttműködés; kreativitás; empátia; tolerancia; beszédkészség; nyitottság.

Az iskolában folyó személyiségfejlesztés nevelési színtereit, szervezeti kereteit

a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a szakmai hónapok

programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a diákönkormányzat

szervezései adják.

A Nemzeti alaptanterv és kerettanterv alapján készült helyi tanterv nagyrészt

meghatározza azokat az eszközöket és eljárásokat, melyek nevelési céljaink

elérését - a komplex személyiségfejlesztést - segítik a tanórákon.

A kilencedikes tanulóink számára a tanév első tantárgyi óráin

beilleszkedést segítő, a „pollackos” életet bemutató foglalkozásokat

tartunk. Ezek az órák sűrítve tartalmazzák azokat a módszereket,

melyek a tanév során a személyre szabott fejlesztés és a közösségek

kialakulásának alapjául szolgálnak.

9

Új módszerek bevezetésével lehetőséget adunk az órákon az önálló és

a csoportos munkára. Előtérbe helyezzük az olyan tanítási-tanulási

formákat – kooperatív tanulás -, melyek a diákjaink aktív részvételét

igénylik, így színesebbé teszik a tanulás folyamatát.

Differenciált fejlesztéssel segítjük az egyén előrehaladását, motiválni

kívánjuk a diákokat az önfejlesztésre. A fejlesztő értékelés célja, hogy

ne rombolja a gyengébb képességű tanulók önbecsülését sem és

személyre szóló legyen.

Ösztönözzük diákjainkat a véleménynyilvánításra – ez kitűnő

lehetőség arra is, hogy megtanulják tolerálni egymás véleményét,

szabadon elmondhassák érzéseiket, gondolataikat.

Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az

agresszivitás minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola

nevelői tevékenységében törekszik a családi szocializációban

mutatkozó hiányok pótlására: a morális magatartás, a társas

viselkedési normák elsajátítására, a viselkedési készlet gyarapítására,

a segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére,

az illemszabályok betartására.

Törekszünk az értékmegőrző magatartás kialakítására, igényesség

önmagukkal és környezetükkel szemben. Az iskola széles

tevékenységkínálatával, változatos pedagógiai módszereivel,

személyiségfejlesztő oktatásával az élményszerzés örömét szeretné

megvalósítani.

Az oktató-nevelőtevékenységgel szeretnénk kialakítani a konstruktív

szokások (olvasás, munka, kulturált szórakozás, stb.) rendszerét, s azt

tudatosítani, hogy az egyik legfontosabb emberi érték a konstruktív életvezetés. Jól ellátott könyvtár áll a tanulók rendelkezésére.

Feladatunknak tartjuk a munka becsületében való hit kialakítását, a

munka fontosságának tudatosítását. A munkavégzés az ember egész

személyiségét fejlesztő folyamat. Ennek az elfogadtatása és

megerősítése az egyik legfontosabb pedagógiai célunk. Feladatunk a

környezettudatos magatartás kialakítása. Az iskolánk kiterjedt

nemzetközi kapcsolatai révén tanulóinknak módja van

tapasztalatszerzésre, ismereteinek kipróbálására.

10

Változó világunkban fontos a problémaérzékenység kialakítása a

társadalmi jelenségek és problémák iránt. Így elengedhetetlen az

alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek

megismertetése.

A szabadidős tevékenységek és a tanórán kívüli elfoglaltságok teret

adnak az egyéni képességek kibontakoztatásra, illetve a szabadidő

kulturált eltöltésére.

Kiemelt kom petenc iafejlesztési ter üle tek: anyanyelvi kompetencia idegen nyelvi kommunikáció matematikai kompetenciákhatékony, önálló tanulás. szociális és állampolgári kompetencia kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia esztétikai-művészeti tudatosság

A személyiségfejle sztés terüle tei: erkölcsi nevelés Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására.

nemzeti öntudat, hazafias nevelés

állampolgárságra, demokráciára nevelés önismeret és társas kultúra családi életre nevelés a testi és lelki egészségre nevelés felelősségvállalás másokért, önkéntesség fenntarthatóság, környezettudatosság

pályaorientáció gazdasági és pénzügyi nevelés médiatudatosságra nevelés

a tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban.

Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés, mind az oktatás sike- rének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett cél- tudatossága, meleg-megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége.E tulajdonságok biztosítják hitelességét.

11

I.3. Egészségneveléssel összefüggő elvek, célok és feladatokDiákjaink többsége vidéki tanuló, a környező településekről és az ország

egyéb részeiről is járnak iskolánkba. Egy részük kiegyensúlyozott,rendezett

családi háttérrel rendelkezik, de sok a hátrányos helyzetű, nehéz anyagi

körülmények között élő gyermek is, főképp a szakiskolások között. Sok a

csonka családban élő gyermek. A hátrányok sok esetben halmozódnak.

A tanulók nagyon eltérő családi környezetből érkeznek az iskolánkba.Több-

ségben tiszta, rendes, tájékozott gyermek, de egyre többször jelentkeznek a

magatartásban megnyilvánuló problémák, amelyek sokszor a családi háttérre

vezethetők vissza. A munkanélküli és a létminimum alatt élő családok száma

is magas.

Az egészségfejlesztési programok megvalósításának felelősei: Iskolavezetés Ifjúságvédelmi felelős Ifjúsági védőnő Ifjúsági orvos Testnevelők Osztályfőnökök

Segítő kapcsolatokIntézményen kívüli segítők

Gyermekjóléti Szolgálat, Pécs Nevelési Tanácsadó, Pécs Gyermek Ideggondozó, Pécs Gyermekklinika, Pécs Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények Baranya Megyei Kórház Drogambulancia, Pécs Kortárs Oktatók Pécsi Egyesülete ÁNTSZ Pécsi Regionális Int. Egészségfejlesztési Osztálya Baranya megyei Vöröskereszt B.M. Rendőrfőkapitányság, Bűnmegelőzési Osztálya

Intézményen belüli segítők ifjúsági orvos ifjúsági védőnő ifjúságvédelmi felelős iskolarendőr

A prevenciós tevékenység belső segítői:

12

Minden pedagógus

A z isk o la e g és z s é gn evelés i é s e g és z sé g f ejles z t és i p r o g r a mja

Alapelv

Az iskolai egészségnevelésnek hozzá kell járulnia, hogy a tanulók kellő

ösztönzést és tudást szerezhessenek az egészséges életvitelhez.

Célok

A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, ennek érdekében kísérjék figyelemmel:

viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását az egészségkárosító magatartásformák elkerülését a betegségeket a korai szűrésen való részvétellel megelőzni tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük

megelőzése érdekében erősítsék a társas- kommunikációs készségeik, és konfliktus kezelési

magatartásformák fejlesztését

Ezen tudás birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, a betegségek megelőzésére, egészséges személyiség kimunkálására, a helyes magatartás kialakítására.

Az egészséges életmód, életvitel kialakítása,megtartása szempontjából

lényeges területek, az iskolánk pedagógiai rendszerében, az összes

tevékenységünkbe beépül.

Fontos annak tudatosítása a tanulókban, hogy a testedzés, fontos eszköze a személyiség fejlesztésének és a lelki egészség megőrzésének. Ezért fontos a rendszeres testmozgásra való igény kialakítása.

Az új köznevelési törvény kiemelt figyelmet szentel a rendszeres testmozgásnak. Az iskola megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti két órát a tanuló az iskolai sportkör keretein belül való szervezett sportfoglalkozással vagy külső sportegyesületben történő edzésekkel teljesít.Az iskola a kötelező tanórai foglalkozások keretében gondoskodik a könnyített testnevelés szervezéséről.Testnevelési csoportbesorolás:

- Testnevelés óra alól teljesen felmentett- Részlegesen felmentett- Gyógytestnevelésre jár

13

A tanulók fizikai állapotának méréséből adódó tapasztalatok értékelése alapján minden tanévben gyakorlati mozgásprogram készüljön.

Mindennek sikere nagyban függ a komplex intézményi mozgásprogram elméleti és gyakorlati minőségétől.

Hosszútávú célunk, jövőképünk, hogy fizikailag aktív és egészségtudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink.

Olyan egészségfejlesztő program kidolgozása, amelynek eredményeként csökkennek az ártó tényezők és erősödnek a személyiségfejlesztő hatások, melyet a diákok az iskola befejezése után a saját életükben alkalmazni tudnak.

I.4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Biológia és egészségtan tantárgy keretében. Munka-és balesetvédelmi oktatás a szakmai gyakorlatok megkezdése

előtt. Munka és balesetvédelem tantárgy keretében a szakképző

évfolyamokon. Minden tanév első tanítási napján a diákoknak, a pedagógusoknak és a

pedagógiai munkát segítő dolgozóknak munka- és balesetvédelmi oktatást tartunk.

A védőnő elsősegélynyújtó tanfolyamot tart tanórán kívüli foglalkozás keretében a diákoknak.

Az éves munkaterv ütemezése szerint a tanévenként megrendezésre kerülő egészségnap keretében elsősegélynyújtó bemutatókon vesznek részt a diákok.

14

I.5. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

A közösség fejlesztéseA legfontosabb a tanulószemélyiség egészének fejlesztése, melynek

középpontjában az iskola, a tanulás, a közösség elfogadása áll. Az

együttműködési készség, a tolerancia, az önismeret fejlesztése

nélkülözhetetlen az iskolai és az iskolán kívüli életben való aktív, és elfogadható

részvételhez. Az eredményes kommunikációs folyamat nehezen ugyan, de

tanítható ebben a korosztályban is. Egymás igényeinek és szükségleteinek

elfogadása csökkentheti az iskolai konfliktusok számát és az agresszivitás

mértékét.

Az osztályközösség a szociális kompetenciák fejlesztésének és gyakorlásának

fő színtere. Itt gyakorolhatja a tanuló az alapvető társadalmi érintkezési

formákat, például az alá- fölé rendeltségi viszony elfogadását, a felelősség

vállalását, a szolidaritást, az önkéntesség elvének elfogadását. A kellő

önismeret és a társas kompetenciák erősítése segíti a tanulással kapcsolatos

ismeretek elsajátítását is.

Az iskolán belül a magatartási problémák enyhítése, illetve kiküszöbölése

érdekében szorosan együttműködünk a szülői munkaközösséggel, a

diákönkormányzattal.

Kiemelt feladatnak tekintjük az érzelmi intelligencia körébe tartozó képességek

(önismeret, konfliktuskezelés, tolerancia, döntési képesség, szolidaritás)

kialakítását és fejlesztését.

Ennek a személyiség –és közösségfejlesztésnek a nevelési színtereit,

szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, a

szakmai hónapok programjai, a sportversenyek, a kulturális programok és a

diákönkormányzat szervezései adják.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokNapjainkban az iskola és a társadalom kapcsolatrendszere új és összetett

feladatokat állít a tanár-diák közösség elé. Az iskolánk legfontosabb feladata,

15

hogy felkészítse tanulóit az iskolán kívüli boldogulásra. Ugyanakkor nem

fogadhatjuk tétlenül azokat a negatív irányú értékrendbeli változásokat, melyek

eluralják a mindennapokat és megjelennek az iskola életében is. Számukra a

közösség olyan elsődleges társadalmi csoport, amelyet a tagok közötti tartós

kötődések, az összetartozás tudata, a közös megvalósításában megvalósuló

együttműködés vezet.

A közösségfejlesztés fő területei az iskolában: a tanórák (szaktárgyi órák és

osztályfőnöki órák), a tanórán kívüli foglalkozások (osztály és tanulmányi

kirándulások, szakkörök), diákönkormányzati munka, szabadidős

tevékenységek. Mind a négy terület tevékenyen hozzájárul tanuló közösségi

magatartásának kialakításához, a véleményalkotó, a véleménynyilvánító

képességének fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák elfogadásához, a

másság elfogadásához, az együttérző magatartás kialakulásához.

Iskolai ünnepségeink, osztályszinten kialakult hagyományaink Tanévnyitó

Október 23-i ünnepély

Szecskaavató

Szalagavató

Március 15-ei ünnepély

Ballagás

Tanévzárás

Tanulmányi kirándulásokŐszi 1-2 napos kirándulások a 12. és 13. évfolyam számára: osztályonként

meghatározott időben – tanítási napokon – az osztályfőnökök vezetésével 1-2

napos kirándulások szervezhetők.

1-2 napos tanulmányi kirándulások a 9-11. évfolyam számára: az éves

munkatervben kijelölt időpontokban az osztályfőnökök szervezésében,

osztályonként önálló programmal. A kirándulások célja, hogy szorosabbá

kovácsolódjon az osztályközösség.

16

KarácsonyvárásAz osztályok az osztályfőnökök segítségével feldíszítik a tantermüket,

faliújságot; osztályon belül, tanórai keretek között bensőséges ünnepségeket

tartanak.

I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnöki nevelő munka feladataiLegfontosabb nevelési feladatunk, hogy a különböző szociokulturális háttérrel

rendelkező tanulóink közötti hátrányok feltárásával és kompenzálásával az

esélyegyenlőség biztosítására törekedjünk.

A ránk bízott fiatalokban segítsük kialakulni a helyes értékrendet: tanulják meg

tisztelni a másikat, becsüljék meg a munkát, kapjon rangot a tudás, a tanulás, a

szorgalom, a kulturált viselkedés, az egészséges életmód. Az egyéni érdekeken

túl legyen érték az iskoláért, a tágabb közösségért végzett munka.

Megköveteljük tanítványainktól a kulturált beszédet és viselkedést. Az

agresszivitás minden megnyilvánulását közösen utasítjuk el. Az iskola nevelői

tevékenységében törekszik a családi szocializációban mutatkozó hiányok

pótlására: a morális magatartás, a társas viselkedési normák elsajátítására, a

segítő, karitatív, egymást tisztelő, empátiás magatartás kiépítésére, az

illemszabályok betartására.

A cél alapvetően az, hogy az osztályba járó tanulók idővel valódi közösséget

alkossanak, mert ez nagymértékben hozzájárulhat ahhoz, hogy a tanulók

iskolával és tanulással kapcsolatos kedvezőtlen attitűdjei megváltozzanak.

Az osztályfőnök feladata, hogy szervezze/biztosítsa az osztályban tanító

tanárok közötti együttműködést – a tanulói személyiség komplex fejlesztése

csak együttes munkával valósítható meg.

17

I.7

. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Cél:

A hátrányos helyzetből, a beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézségekből és a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok

csökkentése.

Kiemelt fontosságú a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy

felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket,

hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és

alkotó egyénekké váljanak.

Feladatok:

A hátrányos helyzetű tanulóknak a vonatkozó törvények értelmében ingyen

tankönyvet biztosítunk.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatása, nevelése, felzárkóztatása

az iskola Alapító Okiratában megfogalmazott feladatoknak megfelelően történik.

Minden esetben kapcsolattartásra törekszünk a szülőkkel és a segítő

feladatokat ellátó szakmai szervezetekkel.

Tanulási nehézségek esetén rendszeres fejlesztő foglalkozásokat tartunk,

amelyekhez fejlesztési programot készítünk. A foglalkozást erre szakmailag

felkészített szaktanár tartja. A fejlesztés egyénileg vagy kiscsoportban – max. 8

fővel – történik.

A magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő tanulóknak tanórán kívüli

foglalkozásokat tartunk. Fokozottan ügyelünk a szülőkkel és a

szakszolgálattokkal való kapcsolattartásra.

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az integrált oktatás mellett

utazó gyógypedagógus látja el a további fejlesztő tevékenységet.

18

A tehetség kibontakoztatását segítő tevékenységek:Minden pedagógus hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványainkra, hogy

megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről.

Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségek

fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetségfejlesztés lehetőségei iskolánkban:

Emelt szintű tantárgyak tanítása

Differenciált tanórai munka

Tehetséggondozó szakkörök

Felkészítés versenyekre, pályázatokon való részvételre

Felkészítés középiskolai, ill. felsőfokú tanulmányokra

Személyes beszélgetések, a biztatás, a jutalmazás megfelelő formáinak

megkeresése

Kiugró tehetségek szakemberhez való irányítása, aki gondoskodik

megfelelő fejlesztésükről.

I.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A diákönkormányzatA diákönkormányzat (DÖK) az iskola tagjainak alulról építkező közössége,

amely a diákság iskolai életének minden területével foglalkozik. Legfontosabb

feladatai: az iskolai közösségi élet szervezése, a diákok érdekképviselete. A

diákönkormányzat a közoktatási törvényben, a nemzeti köznevelésről szóló

2011. évi CXC. törvényben, és a 20/2012-es EMMI rendeletben leírtak szerint,

saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik; döntési-,

egyetértési-, véleménynyilvánítási jogkörével élve fontos szerepet játszik saját

közösségi életük megszervezésében, alakításában.

A diákönkormányzat jogai: a DÖK képviseletére nagykorú személyt, segítőt (diákmunkát segítő

pedagógust: DMSP) felkérni,

19

évi rendes közgyűlést összehívni, az éves munkatervben

meghatározott időpontban,

térítésmentesen használni az iskola termeit és berendezéseit, ha ezzel

a tanítást-oktatás nem zavarja,

jogai gyakorlásához információt kapjon, (pl.: igazgatótól, fenntartó

önkormányzattól, megyei pedagógiai-szakmai szolgáltatótól),

szövetséget létesíteni és szövetséghez csatlakozni maga a szövetség

az iskolában nem járhat el a DÖK helyett).

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:

saját működéséről (DÖK szervezeti és működési szabályzat, amit a

választó tanulóközösség fogad el és a nevelőtestület hagy jóvá),

tisztségviselői, képviselői megválasztásáról,

hatáskörei gyakorlásáról (jogokkal való élés, képviselet,…)

anyagi eszközök felhasználásáról,

egy tanítás nélküli munkanap programjáról (Pollack-nap)

iskolaújság, diákrádió működtetéséről.

A diákönkormányzatnak véleményezési joga van:a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek

elfogadása előtt,

b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

d) a házirend elfogadása előtt.

e) a tanulók nagyobb közösségeit érintő ügyekben,

f) a tanulói pályázatok, versenyek, meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

g) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

Diákönkormányzat feladatai:A tanórán kívüli diákélet szervezése (a diákközgyűlés, a diák-önkormányzati

hétvége,a szecskaavató, a Pollack-nap megszervezése, valamint az országos

és helyi diákfórumokon való részvétel).

20

I.8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

A szülői közösség és az iskola, a pedagógusok kapcsolattartásának rendjeAz iskolában folyó pedagógiai munka eredményessége nagymértékben függ

attól, hogy az intézmény dolgozói milyen kontaktust tudnak kialakítani a rábízott

gyermekekkel és azok szüleivel.

A Szülői Választmány jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve

azokban az ügyekben, melyeket az SZMSZ és a Házirend megjelöl. A

Választmány összehívását a szülők és az iskola egyaránt kezdeményezhetik, a

kapcsolattartást a szülői szervezet összekötő tanára segíti.

A szülőkkel való kapcsolattartás formái Iskolánknak folyamatosan karbantartott weblapja van, ahol az

érdeklődők tájékozódhatnak az iskola szervezetéről, programjairól, illetve

elérhetik a működésünket szabályozó legfontosabb dokumentumokat.

Az elektronikus napló bevezetése a szülőkkel való egyéni

kapcsolattartás és a naprakész információáramlás leghatékonyabb

eszköze. Ettől függetlenül a papír alapú ellenőrzőt is használjuk.

Az év eleji munkaszervezés után a tanárok egyéni fogadóórájának

időpontja felkerül a weblapunkra.

Az osztályfőnökök évente két alkalommal szülői értekezletet tartanak,

melynek időpontját az iskola éves munkaterve rögzíti. Rendkívüli

esetben több szülői értekezletet is összehívhatnak.

Fogadóórákat évente két alkalommal tartunk. A fogadóórán minden

tantestületi tag kötelezően jelen van.

A félévi és év végi értékelés előtt legalább egy hónappal értesítjük a

szülőket, ha gyermekük valamely tantárgyból elégtelenre áll.

Az osztályfőnök levélben tájékoztatja a szülőt akkor: ha a tanuló

hiányzását nem jelentik be, az első igazolatlan óráról, illetve ha a 10.

órát is eléri a diák, a fegyelmi eljárás időpontjáról.

Gyakorlati képzőhelyekkel való kapcsolattartás formái:

21

Iskolánk tanulói külső gyakorlati képzőhelyekkel is kapcsolatba kerülnek a gyakorlati képzésük miatt.

A képzőhelyeken megvalósuló oktatás a következő keretek között történhet:

együttműködési megállapodással, tanulószerződéssel.

Együttműködési megállapodás keretében megvalósuló gyakorlati képzés:

szakgimnáziumi tanulók összefüggő nyári szakmai gyakorlata, felnőttoktatás esti tagozatán tanulók.

Tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzés:

szakközépiskola 10 – 11. évfolyamán tanulók, felnőttoktatás nappali és esti tagozatán tanulók.

Minden esetben szükséges a kamarákkal történő szoros együttműködés, egyrészt a kamara a szakképzés szakmai felügyeleti szerve, másrészt a megállapodások, szerződések megkötése kamarai regisztrációt, ellenjegyzést követel.

Iskolánk minden gyakorlati képzőhelyet tájékoztat a következőkről:

az iskola éves ütemterve, az iskola képzési rendje, gyakorlati képzések napjai, a gyakorlati képzés szakmai tartalmáról a helyi tanterv gyakorlatra

vonatkozó kivonatolt változatának segítségével, az adott szakmára vonatkozó Szakmai és vizsgakövetelményről, mivel a

szakmai gyakorlati vizsgára történő felkészítés a gyakorlati képzőhely feladata,

a tanulók értékelésének, mulasztásainak rögzítéséről, az SNI, vagy BTMN határozattal rendelkező tanulókról és kezelésük

formáiról,

I.10. Tanulmányok alatti vizsgák és alkalmassági vizsga szabályai. Szóbeli felvételi vizsga követelményei.

A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek:

Osztályozó vizsga A tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzatának megállapításához

osztályozó vizsgát kell tennie, ha

felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,

tanulmányait magántanulóként folytatja,

22

engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi

követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt

tegyen eleget,

250 tanóránál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján

osztályozó vizsgát tehet,

az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő

szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékánál többet

mulasztott,

egy adott tantárgyból az éves tanítási órák harminc százalékánál többet

mulasztott.

Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre

vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.

Időpontja:a félévi és az év végi osztályozó értekezleteket megelőző tíz tanítási

nap.

Különbözeti vizsgaKülönbözeti vizsgát tesz a tanuló, ha iskolánkon belül szakma, vagy szakmacsoport-váltást szeretne, vagy iskolánkba nem kilencedik évfolyamra lépne be, és a helyi tantervünkben szereplő tantárgyat nem tanulta.

Abból a tantárgyból kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig

egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló

ügyében.

Ideje: évente két alkalommal: augusztus hónap utolsó tíz munkanapja, a

javítóvizsgák idejében, vagy október 31-ig ha a tanuló az előírt vizsga letételére

a nevelőtestülettől halasztást kapott. Az engedélyezett határidő lejártáig

tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

23

Javító vizsgaJavítóvizsgát tehet a tanuló, ha

a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot

kapott,

az osztályozó vizsgáról, különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik,

távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik.

Ideje: augusztus hónap utolsó tíz munkanapja.

Pótló vizsgaPótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik,

távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a

válaszadást befejezné. A pótló vizsgát lehetőleg ugyanabban a

vizsgaidőszakban kell letenni. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott

vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető

legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei

megteremthetők.

SzintvizsgaSzintvizsgát tesznek a szakiskolai képzésben résztvevő tanulók a hatályos

szakmai és vizsgakövetelmények szerint.

A szintvizsga megszervezése, lebonyolítása a Pécs-Baranyai kereskedelmi és

Iparkamara hatásköre. A szintvizsga megszervezésére általában a képzési idő

első éve után kerül sor.

A vizsgák követelményei, részei, az értékelés rendjeA vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre

vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv

alapján a munkaközösségek határozzák meg.

24

A tanulmányok alatti vizsgák szervezésére, lebonyolítására a Nemzeti köznevelésről szóló (2011. évi CXC trv.) és a Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletet kell alkalmazni.

I.11. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései

Az intézménybe való felvétel módja :Az iskola a felvételi követelményeket (pályaalkalmassági és a szakmai alkalmassági követelményeket) a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben nyilvánosságra hozza.

A 9. évfolyamra az a tanuló vehető fel, aki a középiskolai rendes felvételi eljárásban részt vett, és a választott szakmára, szakmacsoportra a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerinti egészségügyi követelményeknek is megfelel.

A szakgimnázium és szakközépiskola 9. osztályába jelentkezőket az általános iskolai tanulmányi eredményük alapján rangsoroljuk. Szakgimnáziumi osztályokban a magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem és idegen nyelv eredményét figyelembe véve, valamint az ágazatoknak megfelelően az építészeknél a rajz, vegyészeknél kémia, földmérőknél földrajz, egészségügyi ágazatban biológia. A szakközépiskolában a magyar nyelv és irodalom, ill. a matematika alapján.

A tanulói jogviszony az iskola 9. évfolyamára való beiratkozáskor jön létre. A beiratkozás időpontját a tanév rendje ismeretében, az iskola éves munkaterve rögzíti. A beiratkozással kapcsolatos tájékoztatót a felvételről szóló értesítővel együtt postázzuk.

OKJ szerinti iskolai rendszerű szakképzésre az iskola által készített jelentkezési

lapon (formanyomtatványon) lehet jelentkezni a felvételi tájékoztatóban, vagy

az iskola honlapján megadottak szerint. (jelentkezési lap letölthető az iskola

weblapjáról. A jelentkezési lap melléklete az adott szakmára vonatkozó

előképzettséget igazoló dokumentum fénymásolata.)

A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésbe bekapcsolódhat a

középiskola befejező évfolyamának elvégzése után, feltételesen akkor is, ha az

25

érettségi bizonyítványát még nem szerezte meg. Az érettségi végzettséget

igazoló dokumentumot legkésőbb az első szakképzési (13. ill. 14.) évfolyam

első félévének utolsó tanítási napjáig be kell mutatnia. Megszűnik a tanulói

jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi

meg.

Átvétel iskolán belül vagy más iskolából:Az iskola igazgatójának benyújtott írásos kérelemmel kezdeményezheti a diák

és gondviselője.

Iskolán belül:

az egyes szakmák, szakmacsoportok közötti átvételre indokolt

esetben, a 9. évfolyamon kerüljön sor, az I. félév, vagy a tanév

végén. Egyedi elbírálással, a tanulmányi eredmények, valamint a

szakmai elmélet és gyakorlat, szükség esetén a közismereti

tantárgyakból előírt különbözeti vizsga teljesítése alapján,

amennyiben a jogszabályokban előírt egészségügyi

követelményeknek is megfelel a diák.

A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló kérésére, a kötelező

érettségi tantárgyak és a korábbi tanulmányok figyelembe vételével

bizonyos szakmai tárgyak 9. évfolyamra előírt követelményeiből tett

sikeres különbözeti vizsga után a szakközépiskola 10. osztályában

folytathatja tanulmányait.

Más iskolából történő átjelentkezés, illetve magasabb évfolyamon a fent

leírtakon túl, meg kell vizsgálni a korábbi tanulmányok beszámíthatóságát is.

Az átvételről az igazgató dönt az igazgató helyettesek, osztályfőnökök, munka

közösség vezetők véleményének figyelembe vételével.

26

II. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE

II.1. A választott kerettanterv megnevezése

A kerettantervek kiadásáról szóló 51/2012. (XII:21.) EMMI rendelet

mellékleteiben szereplő iskolatípusokra vonatkozó, valamint az ezt módosító

22/2016.(VIII. 25) EMMI rendelet kerettantervei közül az alábbiak alapján

készült az iskola helyi tanterve:

6. sz. melléklet: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára, (a szakközépiskolai szakmacsoportos képzésben);

8. sz. melléklet: Kerettanterv a szakiskolák számára, (a szakiskolai 9-

11. évfolyamain);

9. sz. melléklet 9.1. Híd I. program kerettanterve (a szakképzés 9.

évfolyamára fel nem vett tanulók számára).

xy melléklet: Kerettanterv a szakgimnáziumok számára

A szakközépiskolai kerettantervben megadott kötelező tantárgyak közül a

szabadon tervezhető órakeret terhére, az egyes szakmacsoportokban a diákok

továbbtanulási irányultsága, illetve a szakmai tantárgyak sikeresebb

megalapozása céljából, a törvényi kereteken belül, néhány tantárgyból az emelt

óraszámú változatot építettük be a helyi tantervbe.

informatikából minden szakmacsoportban az emelt óraszámú

kerettantervet alkalmazzuk (heti 1,2,2,0 óra);

fizikából az 1 órával magasabb B változatot építészet

szakmacsoportban és a földmérő és térinformatika szakterületen, (heti

2,2,2,1);

kémiából az 1 órával magasabb B változatot a vegyész

szakmacsoportban (heti 2,2,0,0 órában).

27

II.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások

Szakiskolai óraterv a szabadsávok felhasználásával

Szakiskola9 évfolyam 10 évfolyam 11 évfolyam

ssz tantárgy heti óra bontott heti óra két heti óra bontott heti óra két heti óra bontott1 Osztályfőnöki 1 1 2 1 2 2 Magyar- Kommunikáció 2 2 1 2 2 0 0 3 Idegen nyelv 2 2 2 4 4 2 4 44 Matematika 2 2 1 2 2 0 0 5 Társadalomismeret 2 1 2 1 2 6 Természetismeret 4 0 0 0 0 7 Testnevelés 5 5 10 5 10 8 Szakmai elmélet 6 11 20 20 8,5 17 179 Szakmai gyakorlat 11 11 14 28 17,5 35 35 36 70 35 70 35 17 36 28 35 21 52 64 56

egy hetes rendszerben iskolai gyakorlatonkét hetes rendszerben külső

gyakorlatonkét hetes rendszerben külső

gyakorlaton 6 nap elmélet, 4 nap gyakorlat 5 nap elmélet, 5 nap gyakorlat

28

Szakközépiskolai óratervek a szabadsávok felhasználásával

Szakközépiskolai építész osztályok9 évfolyam 10 évfolyam 11 évfolyam 12 évfolyam

ssz tantárgyheti óra

szabadsáv bontott

heti óra

szabadsáv bontott

heti óra

szabadsáv bontott

heti óra

szabadsáv bontott

1 Magyar nyelv és irodalom 4 2 4 4 4 2 Idegen nyelv 3 1 4 3 3 3 3 3 33 Matematika 3 3 3 3 3 3 3 34 Etika 0 0 1 0

5Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 3

6 Fizika 2 2 1 1 0 1 7 Kémia 2 1 0 0 8 Biológia- egészségtan 0 2 2 1 9 Földrajz 2 1 0 0

10Művészetek (vizuális kultúra) 0 1 0 0

11 Informatika 1 1 2 0 2 2 0 2 2 0 12 Testnevelés és sport 5 1,5 5 1,5 5 1,5 5 1,513 Szakmai elmélet 2 1 4 1 5 8 1 14 Szakmai gyakorlat 4 1 10 3 1 8 3 1 4 3 2 515 Osztályfőnöki 1 1 1 1 31 4 32 4 31 4 31 4 35 22,5 36 17,5 35 13,5 35 12,5 57,5 53,5 48,5 47,5

Szakközépiskolai földmérő osztályok

29

9 évfolyam 10 évfolyam 11 évfolyam 12 évfolyam


szabadsáv bontott

heti óra

szabadsáv bontott

heti óra

szabadsáv bontott

heti óra

szabadsáv bontott



6 Fizika 2 2 1 1 0 1 7 Kémia 2 1 0 0 8 Biológia- egészségtan 0 2 2 1 9 Földrajz 2 1 0 0

10Művészetek (rajz és vizuális kultúra) 0 1 0 0


Szakközépiskolai vegyész osztályok9 évfolyam 10 évfolyam 11 évfolyam 12 évfolyam


szabadsáv bontott

heti óra

szabadsáv bontott

heti óra

szabadsáv bontott

heti óra

szabadsáv bontott

30



6 Fizika 2 2 1 0 7 Kémia 2 1 0 0 8 Biológia- egészségtan 0 2 2 1 9 Földrajz 2 1 0 0

10Művészetek (rajz és vizuális kultúra) 0 1 0 0


31

II.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, segédletek és kiválasztásának elvei

Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója és az

igazgatóhelyettesek felelősek.

A munkaközösségek minden év január 31-ig a következő tanévben használt

tankönyvek listáját kötelesek leadni az iskola igazgatójának. A

tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szakmai

munkaközösségek választják ki a megrendelésre kerülő tankönyveket.

Az iskola igazgatója a kapott listák alapján egyeztet a Szülői Munkaközössége,

és megbízza az iskolai tankönyvfelelőst a listák alapján a tankönyvek

megrendelésével.

A tankönyvválasztás elvei: a tankönyvek feleljenek meg a nemzeti kerettantervnek,

a munkaközösség azonos típusú osztályban azonos tankönyvet

használjon, ez megkönnyíti a helyettesítést és az osztályok közötti

átmenetet,

a választott tankönyv feleljen meg a vizsgakövetelményeknek, az adott

korosztálynak, nyelvi szintnek és a képzési típusnak,

érthetőek, jól szerkeszthetők legyenek,

figyelembe kell venni, hogy beszerezhetőségük elérhető legyen,

anyagilag ne terhelje túl a szülőket,

a segédeszközök száma, színvonala járuljon hozzá az oktatási célok

megvalósításához, de ne legyenek verseny, divat tárgyai,

folyamatosan figyeljük az új kínálatot.

A tankönyvellátás rendje:Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a

nevét, aki az adott tanévben:

- elkészíti az iskolai tankönyvrendelést,

- részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben.

32

A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő iskolai

dolgozókkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak

tartalmaznia kell:

a felelős dolgozók feladatait,

a szükséges határidőket,

a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét,

a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét.

Az iskola igazgatója iskolán kívül vállalkozóval is megállapodást köthet a

tankönyvterjesztés lebonyolítására.

A normatív támogatásból biztosított tankönyvellátás Általános elvek:

A tanulók tankönyvellátásának támogatása a hatályos jogszabályok alapján

történik.

A tanulónak joga van arra, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja

anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy – amennyiben lehetőség

van rá – kedvezményes tankönyvellátásban részesüljön.

Az Intézmény a fennálló rendelkezések szerint további kedvezményeket

állapíthat meg a szociális helyzete miatt rászoruló, az ingyenességre azonban

nem jogosult tanuló számára az osztályfőnök támogatásával. A technikusi

képzésben résztvevők számára mérlegelés nélkül biztosítjuk a szakmai

könyveket.

Intézményünk igyekszik –erejéhez mérten– a családok válláról levenni a

tankönyvszükséglettel együtt járó anyagi terheket. Ezért a „fizetős” tanulók

számára is biztosítunk - korlátozott számban- könyvtári kölcsönzés révén

közismereti és szakmai tankönyveket.

A tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület minden év december 15-éig

dönt.

Az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos teendőket az Intézmény

dolgozója /dolgozói (a továbbiakban az ingyenes tankönyvek kezelője/kezelői)

végzi(k) az Iskola igazgatójának megbízása alapján.

33

Az ingyenes tankönyvellátást Intézményünkben a jogosultaknak új vagy jó

állapotú tankönyvek kölcsönzésével valósul meg. Az ingyenes tankönyvek az

iskola tulajdonát képezik.

A tankönyvet addig az időpontig biztosítjuk a tanuló részére, ameddig az adott

tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés, ill. a vizsgáztatás folyik a

tanulói jogviszony fennállása alatt.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből,

megrongálásából származó kárt az iskolának részlegesen megtéríteni.

Az ingyenes tankönyvellátás rendje:A normatív jogosultság formai követelménye a szabályosan kitöltött igénylő lap

leadása, ill. a jogosultságot igazoló dokumentum ésszerű időpontban történő

bemutatása.

Az ingyenes tankönyvek kezelője összeállítja, kezeli, őrzi a dokumentumokat.

Az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos teendők:

a szülők és a tanulók tájékoztatása,

igényfelmérés,

összegzés, adatközlés,

tankönyvrendeléssel kapcsolatos teendők,

a tankönyvek kiosztása,

a tankönyvek összeszedése,

nyilvántartása,

a könyvek tárolása,

selejtezése,

kapcsolattartás a kiadókkal, ill. a terjesztővel.

Az ingyenes tankönyvek kezelője minden év április 15-ig köteles felmérni, hány

tanuló kíván az iskolától a következő tanítási évben tankönyvet kölcsönözni. Az

ingyenes tankönyvek kezelője a felmérés, azaz végső soron a benyújtott

igénylő lapok alapján megállapítja, hány tanuló igényelt ingyenes tankönyvet.

Az adatokat április végéig ismerteti az Intézmény vezetőjével.

34

A felmérés során az osztályfőnökök a megfelelő fórumokon szintén

tájékoztatják az érdekelteket. (szülői értekezlet, osztályfőnöki óra).

Az iskola interneten elhelyezett hirdetményben teszi közzé az ingyenes

tankönyvellátás feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját. A

szükséges formanyomtatványokat az iskola honlapjáról is le lehet tölteni.

(igénylő lap, orvosi igazolás).

Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás

napjáig kell elvégezni. A tankönyvkedvezményekkel kapcsolatos

igénybejelentés időpontja a beiratkozás napja. A megfelelően kitöltött igénylő

lapot – lehetőség szerint a jogosultságot igazoló irattal együtt - a beiratkozás

napján kell leadni.

35

II.4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógia feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

Az iskola hagyományai, a hagyományrendszer továbbfejlesztése

RendezvénysorozatokHUMÁN HÓNAP november-december

Célja műszaki beállítottságú diákjaink érdeklődésének felkeltése az irodalom, a

történelem és a művészetek iránt.

Az iskolai vetélkedőkkel (pl.: versmondó verseny, nyelvhelyességi, irodalmi

vetélkedők, vers- és prózaíró pályázat ) a humán műveltségre fogékony

diákoknak kínálunk tanórán kívüli színes, emlékezetes programot.

Figyelemmel kísérjük a városban zajló kulturális eseményeket, ezekhez is

igazítva iskolai versenyeink tematikáját.

A Humán munkaközösség támogatja, segíti a tanulóknak a tantárgyaihoz

kapcsolódó városi és országos versenyeken való részvételét.

A versenyeken aktívan szereplő, helyezést elérő diákokat az iskola

kirándulással, színházlátogatással jutalmazza.

A csoportokban folyó munka segíti a diákokat egymás megismerésében,

összeköti a hasonló érdeklődésű tanulókat, hozzájárul az iskolai közösség

formálódásához.

MŰSZAKI HÓNAP március-április

A szakmai munkaközösségek által szervezett előadások, versenyek alkalmat

adnak az adott szakmához kapcsolódó, de a tanórán részletesen nem tárgyalt

problémákra való kitekintésre.

A műszaki versenyek, pályázatok célja a szakmai tudás bővítése a kreativitás

felébresztésével.

A műszaki feladatok kiírásakor figyelembe vesszük a város, a régió kínálta

lehetőségeket ill. problématerületeket.

A szakmai munkaközösségek felkészítik a tehetséges diákokat az országos

szakmai versenyekre.

36

II.5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

Cél: a tanulók minél szélesebb körű mozgásformákkal való megismertetése, a tanulók heti két délutáni órában való foglalkoztatása a tanórai testnevelésen kívül. A tanulók belső igényének kialakítása a mindennapos testmozgásra és az egészséges életmódra.

A megvalósítás formái, lehetőségei: a tanórán kívüli testnevelés lehetőségeit az

adott évszakra jellemző időjárási viszonyok figyelembe vételével alakítjuk ki.

szeptember illetve május-június – szabadban űzhető sportok,

vizisportok, szabadidősportok

október illetve április – labdajátékok, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás,

röplabda

november-március – labdás ügyesség fejlesztése, sportjátékok (2

csoport), általános fizikai állapot fejlesztése, konditerem (3 csoport),

teremben űzhető szabadidősportok pl. íjászat, minigolf (1 csoport),

asztalitenisz (1 csoport), természetjárás, turisztika (1 csoport),

A tehetséges tanulók versenyeztetése:

1990 óta részt veszünk az Intercisa Kupa kézilabda tornán.

1983 óta minden évben megrendezzük a Csokonay Kupa kézilabda tornát

Részt veszünk az Országos Szakképző Bajnokságon kézilabda, labdarúgás és

röplabda sportágakban

Részt veszünk az MDSZ által kiírt diákolimpiai versenyeken

Részt veszünk más iskolák által hagyományosan évről évre megrendezett

versenyeken (pl. György Adrienn Kézilabda Emléktorna Mohács, Kővári Tamás

Kézilabda Emléktorna Dombóvár, Radnóti Kupa Röplabda és Kézilabda Torna

Pécs, Széchenyi Kupa Labdarúgó Torna Pécs)

37

II.6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógus választás szabályai

A szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása kötelező. A 9. évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben nyilatkoznia, hogy az angol, vagy a német nyelvet választja, melyet középfokú tanulmányai során, a helyi tantervben meghatározott ideig tanulja. Szakközépiskolában, szakgimnáziumban - mivel az idegen nyelv, kötelező érettségi vizsgatárgy – ajánlott az általános iskolában már tanult idegen nyelv folytatása.

A Házirendben szabályozott módon jelentkezhetnek a diákok az emelt szintű

érettségi vizsgára felkészítésre a 11. és 12. évfolyamon. A jelentkezések száma

alapján határozza meg az igazgató, hogy mely tantárgyakból, hány csoport

indulhat a következő tanévben. Amennyiben valamely tantárgyból a jelentkezők

száma nem éri el a nyolc főt, akkor más iskolákkal együttműködve biztosítjuk az

emelt szintű érettségi vizsgára felkészítést.

II.7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése

A szakközépiskolában, szakgimnáziumban minden szakmacsoportban

felkészítjük diákjainkat a középszintű és (az adott tanév igényeit figyelembe

véve) emelt szintű érettségi vizsgára a kötelező érettségi vizsgatárgyakból,

valamint a elő, kötelezően választandó szakmai érettségi vizsgatárgyból.

A szabadon választható érettségi vizsgatárgyak közül informatika, fizika,

földrajz és testnevelés tantárgyakból, továbbá kémia tantárgyból is vállalja az

iskola a diákok felkészítését a középszintű érettségi vizsgára. A szabadon

választható érettségi vizsgatárgyak közül emelt szintű érettségi vizsgára

felkészítést informatikából, fizikából és kémiából biztosítunk.

A középszintű érettségi vizsgára való felkészítést a kötelező tanórai keretekben,

a helyi tantervben megfogalmazottak szerint végezzük. Az emelt szintű

érettségi vizsgára felkészítés a diákok választása szerint a 11. és 12.

évfolyamon, a kötelező tanórákon felül, tantárgyanként az alapóraszámon felül

heti 2-2 óra időtartamban történik.

38

Magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgatárgyból akkor tehet vizsgát a diák, ha

irodalom és magyar nyelv tantárgyakból is teljesítette a helyi tanterv

követelményeit.

A szakmai előkészítő tárgyból akkor tehet érettségi vizsgát a jelentkező, ha a

helyi tantervben szereplő, a szakmacsoportnak megfelelő minden tantárgyból

teljesítette a követelményeket.

39

II.8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei

A 40/2002. (V.24) OM rendelet tartalmazza az egyes vizsgatárgyak részletes

vizsgakövetelményeit és vizsgaleírását, továbbá a középszintű, illetve az emelt

szintű érettségi vizsga témaköreit.

A középszintű érettségi vizsga témakörei azokból a tantárgyakból,

melyekből felkészítjük iskolánk tanulóit az érettségi vizsgára:

Magyar nyelv és irodalomTémakörök/Képességek Követelmények

SzövegértésInformációk feldolgozása és megítéléseSzépirodalmi, szakirodalmi és nem irodalmi szövegek értése, értelmezése

Nyomtatott és elektronikus közlések információinak célirányos és kritikus használata.A szövegértési képesség bizonyítása különféle szakmai, tudományos, publicisztikai, gyakorlati, szépirodalmi szövegek értelmezésével, összehasonlításával.Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása.A szövegértés, szövegértelmezés bizonyítása különféle megnyilatkozásokkal.

SzövegalkotásÍrásbeli kifejezőképesség

Olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása különböző elvárások szerint.Különböző típusú, műfajú és célú szövegek alkotása adott témában. Kiemelten fontos: érvek felsorakoztatása, vélemény, reflektálás megfogalmazása, valamint műalkotások bemutatása, értelmezése.Gyakorlati írásművek normáinak alkalmazása.A köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép, az önellenőrzés képességével.

Beszéd, szóbeli szövegalkotás

A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő tartalmú és nyelvhasználatú, világosan kifejtett közlés.A közszereplés adott célú, műfajú megnyilvánulásainak megfelelő szóbeli előadás, memoriter.

Fogalmi műveltség Fogalomismeret, fogalomhasználat

Nyelvi és irodalmi fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő, helyénvaló alkalmazása.Fogalmak összefüggései, változó jelentésük, értelmezésük.

KÖZÉPSZINT

40

Témakörök Követelmények1. Magyar nyelv

1.1. Kommunikáció

A nyelv mint kommunikáció. Pragmatika.Nyelvi és vizuális kommunikáció. A kommunikáció működése. Személyközi kommunikáció.A tömegkommunikáció.

1.2. A magyar nyelv története

A nyelv mint történeti képződmény. A magyar nyelv rokonsága. Nyelvtörténeti korszakok.A magyar nyelv szókészletének alakulása.Nyelvművelés.

1.3. Ember és nyelvhasználat

Ember és nyelv.A jel, a jelrendszer. Általános nyelvészet. Nyelvváltozatok.Nemzetiségi nyelvhasználat és határon túli magyar nyelvűség. Nyelv és társadalom.

1.4. A nyelvi szintek

Hangtan.A helyesírás. Alaktan és szótan.A mondat szintagmatikus szerkezete. Mondattan.

1.5. A szöveg

A szöveg és a kommunikáció. A szöveg szóban és írásban.A szöveg szerkezete és jelentése. Szövegértelmezés.Az intertextualitás.A szövegtípusok.Az elektronikus írásbeliség és a világháló hatása a szövegre, szövegek a médiában.

1.6. A retorika alapjaiA nyilvános beszéd. Érvelés, megvitatás, vita.A szövegszerkesztés eljárásai.

1.7. Stílus és jelentés

Szóhasználat és stílus. A szójelentés. Stíluseszközök. Stílusréteg, stílusváltozat.

2. Irodalom2.1. Szerzők, művek

2.1.1. Művek a magyar irodalomból I. Kötelező szerzők

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila.Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.Memoriterek.

2.1.2. Művek a magyar irodalomból

Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Csokonai Vitéz Mihály, Illyés Gyula, Jókai Mór, Karinthy Frigyes,

41

II. Választható szerzők

Kassák Lajos, Kertész Imre, Kölcsey Ferenc, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Németh László, Ottlik Géza, Örkény István, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Szilágyi Domokos, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós (és még legfeljebb két, a fentiekhez hasonló jelentőségű szerző).Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései, összefüggések a művek, az életmű és a korszak között.Memoriterek.

2.1.3. Művek a magyar irodalomból III.Kortárs szerzők

Legalább egy szerző ismertetése a legutóbbi 30 év irodalmából. Művek, műrészletek adott szempontú értelmezése, kérdésfelvetései.Memoriterek.

2.1.4. Művek a világirodalomból

Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.A romantika, a realizmus, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig), a 20. század.Jellemző művek, műrészletek adott szempontú bemutatása, kérdésfelvetései.

2.1.5. Színház és dráma

1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Molière, Katona József: Bánk bán, egy 19. századi dráma (pl. Ibsen, Csehov egy alkotása), Madách Imre: Az ember tragédiája, Örkény István egy drámája, egy 20. századi magyar dráma.A mű, műrészlet adott szempontú értelmezése, bemutatása.Színház és dráma az adott mű korában.

2.1.6. Az irodalom határterületei

Egy jelenség vagy szerző, vagy műfaj, vagy műalkotás elemzése vagy bemutatása a lehetséges témák egyikéből.Népköltészet, irodalom és film, gyermek- és ifjúsági irodalom, szórakoztató irodalom.A korunk kultúráját jellemző jelenségek.

2.1.7. Regionális kultúra és határon túli irodalom

Egy szerző vagy műalkotás, vagy jelenség, vagy intézmény bemutatása vagy elemzése a lehetséges témák egyikéből.A régió, a tájegység, a település kultúrája, irodalma.A határon túli magyar irodalom.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések

2.2.1. Témák, motívumok

Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése.Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése.

2.2.2. Műfajok, Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása.

42

poétika2.2.3. Korszakok, stílustörténet

A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól napjainkig.

Matematika

KÖZÉPSZINT

Témakör Követelmények

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfokHalmazelmélet Halmazelméleti alapfogalmak.

Halmazműveletek, műveleti tulajdonságok.A halmazfogalom és a halmazműveletek használata a matematika különböző területein (pl. számhalmazok, ponthalmazok).

Logika Logikai műveletek Fogalmak, tételek, bizonyítások a matematikában

A negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia ismerete, alkalmazása.A „minden”, „van olyan” logikai kvantorok ismerete, alkalmazása.Egyszerű matematikai szövegek értelmezése.A tárgyalt definíciók és tételek pontos megfogalmazása. Szükséges és elégséges feltételek helyes alkalmazása.

Kombinatorika Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása.Gráfok A gráf szemléletes fogalma, egyszerű alkalmazásai.

Gráfelméleti alapfogalmak.2. Számelmélet, algebraSzámfogalom A valós számkör.

A valós számok különböző alakjai.Alapműveletek, műveleti tulajdonságok ismerete, alkalmazása a valós számkörben.Az adatok és az eredmény pontossága. Számrendszerek, a helyiértékes írásmód.

Számelmélet Az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma.A számelmélet alaptétele, számok prímtényezőkre bontása, legnagyobb közös osztó, legkisebb közös többszörös. Egyszerű oszthatósági feladatok.

Algebrai kifejezések, műveletek

Műveletek egyszerű algebrai kifejezésekkel.Másod- és harmadfokú nevezetes azonosságok alkalmazása.

Hatvány, gyök, logaritmus

Definíciók, műveletek, azonosságok (egész kitevőjű hatványok, racionális kitevőjű hatványok).A logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságainak alkalmazása egyszerű esetekben.

Egyenletek, egyenlőtlenségek

Első- és másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek megoldása. Az egyenletmegoldás alkalmazása szöveges feladatokban. Egyszerű négyzetgyökös, algebrai törtes, abszolútértékes egyenletek.A definíciókra és az azonosságok egyszerű alkalmazására épülő exponenciális, logaritmusos és trigonometrikus egyenletek. Két pozitív szám számtani és mértani közepének viszonya.

43

Kétismeretlenes lineáris és másodfokú egyenletrendszerek. Egyszerű egyenlőtlenségrendszerek.

3. Függvények, az analízis elemeiFüggvények függvények grafikonjai, függvény-transzformációk

A függvény matematikai fogalma, megadásának módjai. Az alapfüggvények (lineáris, másodfokú, harmadfokú és négyzetgyök-függvények, fordított arányosság, exponenciális és logaritmusfüggvény, trigonometrikus függvények, abszolútérték függvény) és egyszerű transzformáltjaik:f(x) + c, f(x + c), c · f (x).

Függvények jellemzése

Zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás.

Sorozatok Számtani sorozat, mértani sorozat. Kamatos kamat számítása.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometriaAlapfogalmak, ponthalmazok

Térelemek távolsága, szöge. Nevezetes ponthalmazok.

Geometriai transzformációk

Egybevágósági transzformációk, egybevágó alakzatok. Középpontos hasonlóság, hasonlóság.Hasonló alakzatok tulajdonságai.Az egybevágóságra és a hasonlóságra vonatkozó ismeretek alkalmazása egyszerű feladatokban.

Síkgeometriai alakzatokHáromszögek NégyszögekSokszögekKör

Tételek az oldalakra, szögekre, nevezetes pontokra, vonalakra – alkalmazásuk bizonyítási és szerkesztési feladatokban. Nevezetes négyszögek (trapézok, deltoidok) és tulajdonságaik. Alaptulajdonságok.Szabályos sokszögek.A kör és részei.Kör és egyenes kölcsönös helyzete.

Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp.Kerület-, terület-, felszín- és térfogatszámítás

Egyszerű síkidomok és részeik kerülete, területe. Testek felszínének és térfogatának számítása.Hasonló síkidomok és testek különböző mérőszámainak és a hasonlóság arányának viszonya.

Vektorok A vektor fogalma.Vektorműveletek (összegvektor, különbségvektor, skalárral való szorzás, skaláris szorzat) és tulajdonságaik.Vektor koordinátái. Vektorok alkalmazása.

Trigonometria Szögfüggvények fogalma.Egyszerű összefüggések a szögfüggvények között. Szinusztétel, koszinusztétel.

Koordinátageometria Alakzatok (egyenes, kör) egyenlete és kölcsönös helyzetük.5. Valószínűség-számítás, statisztikaLeíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

(kördiagram, oszlopdiagram). Gyakoriság, relatív gyakoriság.Átlagok: számtani közép, súlyozott közép, rendezett minta közepe (medián), leggyakoribb érték (módusz).

44

Szórás.Valószínűség-számítás Valószínűség fogalma.

A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Visszatevéses mintavétel.

Történelem

KÖZÉPSZINT

A) Kompetenciák

1. Ismeretszerzés, források használata

Releváns információk gyűjtése, történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) következtetések megfogalmazása, a források értelmezése.Tanult ismeretek felidézése, azonosítása forrás alapján.Különböző forrásokból származó információk összevetése.Forráskritika alkalmazása.Folyamatok és történelmi jelenségek, történelmi személyiségek bemutatása/értelmezése, értékelése források alapján.

2. Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása

Fontosabb történelmi fogalmak felismerése, azonosítása, meghatározása forrás alapján, történelmi fogalmak helyes használata.Az egy témához vagy korhoz kapcsolható fogalmak kiválasztása, rendszerezése, fogalmak jelentésváltozásainak ismerete.Szövegalkotás megadott témában (szóban és írásban).

3. Tájékozódás térben és időben Események, folyamatok, jelenségek, személyek elhelyezése térben és időben.A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek felismerése és bemutatása.A földrajzi környezet szerepének felismerése és bemutatása az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában.A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken és a történelmi tér változásainak ismerete.Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között.Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása.

4. Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás

Ok-okozati összefüggések, események, folyamatok, cselekedetek mozgatórugóinak rendszerezése, feltárása, bemutatása.A változás és a fejlődés közötti különbség értelmezése konkrét példákon.

45

Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése.Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése, bemutatása egy történelmi esemény alakulásában.Történelmi jelenségek problémaközpontú, forrásokon alapuló rendszerezése, bemutatása.Általános szabályok alkalmazása konkrét esetekre.A történelmi kulcsfogalmak használata történelmi jelenségek bemutatásakor.

B) Témakörök

1. Az ókor és kultúrája Poliszok az ókori Hellászban.Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában.Az európai kultúra alapjai.

2. A középkor Nyugat-Európa a kora középkorban.A középkori egyház.Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában.Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom.A középkor kultúrája.

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

A magyar nép története az államalapításig.Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora.Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora.A Hunyadiak.

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)

A földrajzi felfedezések és következményei.Reformáció és katolikus megújulás.Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században.A felvilágosodás kora.

5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790)

Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése.Az Erdélyi Fejedelemség virágkora.A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc.Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban.

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora(1789-1914)

A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk.A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában.Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért.Az ipari forradalom hullámai és hatásai.

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)

A reformkor.Forradalom és szabadságharc.A kiegyezés és a dualizmus.Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában.

8. A világháborúk kora (1914-1945)

Az első világháború és következményei.A fasizmus és a nemzetiszocializmus.A kommunista diktatúra.A második világháború.

46

9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)

Az első világháború és következményei Magyarországon.A Horthy-korszak.Művelődési viszonyok és társadalom.Magyarország a második világháborúban.

10. A jelenkor (1945-től napjainkig)

A kétpólusú világ kialakulása.A kétpólusú világrend megszűnése.Az európai integráció.A globális világ sajátosságai.

11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak.Az 1956-os forradalom és szabadságharc.A Kádár-korszak.A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés.Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság.

12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

A társadalom tagozódása és a társadalmi felelősségvállalás.Az aktív és felelős állampolgárság – ismérvek, fogalmak, eszközök.Az alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, a tudatos és felelős állampolgári gazdálkodás elvei, folyamata, a munkavállalói jogok és kötelességek.

Angol nyelv és német nyelv

KÖZÉPSZINT

Témakörök/Kompetenciák

Követelmények

1. Kommunikatív készségekBeszédértés (hallott szöveg értése)

A vizsgázó megérti a világos köznyelvi beszéd főbb pontjait ismerős témákban, a tényszerű információ lényegét számára ismerős témákban.Megérti a standard dialektusú hangfelvételeket érdeklődéséhez közelálló témákban, érti a tartalmat, azonosítja a beszélő viszonyát a témához.

Beszédkészség A vizsgázó meglehetősen folyékonyan el tudja mondani egy elbeszélés vagy leírás lényegét, érzései és reakciói bemutatásával.El tudja mondani egy könyv vagy film cselekményét, és le tudja írni reakcióit. El tud mondani egy történetet. Felkészületlenül is részt tud venni ismerős témákról szóló társalgásban, ki tudja fejezni véleményét.

Szövegértés (olvasott szöveg értése)

A vizsgázó megkeres és megért lényeges információt mindennapi anyagokban pl. levelekben, rövid hivatalos dokumentumokban. Átfésül hosszabb szöveget, megtalálja benne a keresett információt.

Íráskészség A vizsgázó a számára érdekes témákról rövid, egyszerű esszét tud írni, számára ismerős dolgokkal kapcsolatban a tényszerű információt szintén magabiztosan képes összefoglalni, beszámolót tud írni róla, és ki tudja fejezni a témával kapcsolatos véleményét.

Egyéb készségek

A vizsgázó a feladatok megtervezéséhez, megoldásához, értékeléséhez szükséges készségeket mozgósítja, és a megfelelő technikákat alkalmazza.

47

(stratégiák)2. Nyelvi kompetencia

A vizsgázó felismeri a tudásszintjének megfelelő szövegfajtákban előforduló alapvető lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket, ezeket a lexikai elemeket, nyelvi szerkezeteket nyelvileg elfogadható, azaz a megértést nem akadályozó módon használja.Alkalmazza a kommunikációs szándékok megvalósításához szükséges nyelvi eszközöket szóban és írásban.

3. TémákSzemélyes vonatkozások, család

Például: a vizsgázó személye, családi élet.

Ember és társadalom

Például: a másik ember külső és belső jellemzése, ünnepek, vásárlás.

Környezetünk Például: az otthon, a lakóhely és környéke, időjárás.Az iskola Például: a saját iskola bemutatása, nyelvtanulás.A munka világa

Például: diákmunka, pályaválasztás.

Életmód Például: napirend, kedvenc ételek.Szabadidő, művelődés, szórakozás

Például: színház, mozi, kedvenc sport.

Utazás, turizmus

Például: tömegközlekedés, utazási előkészületek.

Tudomány és technika

Például: népszerű tudományok, ismeretterjesztés, a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben.

Gazdaság, pénz

Például: nyaralás költségeinek megtervezése, adott áru kiválasztása az ár-érték arány figyelembevételével.

Informatika

KÖZÉPSZINT


1. Információs társadalomInformációkezelés Az információkezeléssel kapcsolatos alapfogalmak ismerete.Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzői jog, etikai vonatkozások ismerete.Információs rendszerek, információs társadalom

Információs rendszerek alkalmazása.Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségeinek ismerete.

Elektronikus szolgáltatások Az elektronikus szolgáltatások jellemzőinek ismerete.2. Informatikai alapismeretek – hardverInformatikai környezet Az informatikai környezet jellemzőinek ismerete.A számítógép és a perifériák A számítógép és a kapcsolódó perifériák típusai, főbb

jellemzői és feladataik.

48

3. Informatikai alapismeretek – szoftverAz operációs rendszer Az operációs rendszer funkciói és műveletei.Állománykezelés Állományokkal kapcsolatos műveletek ismerete,

alkalmazása.Hálózatok működése Hálózatok működésének alapelvei.

Hozzáférési jogok, adatvédelem.4. SzövegszerkesztésSzövegszerkesztő program használata

Dokumentum készítése. Dokumentum mentése, nyomtatása.

Szövegszerkesztő program műveletei

Szöveg beillesztése és formázása. Objektumok beillesztése és formázása.

5. TáblázatkezelésTáblázatkezelő program használata

Táblázat készítése.Táblázat mentése, nyomtatása.

Táblázatkezelő program műveletei

Adatok beillesztése, formázása. Megfelelő adattípusok alkalmazása. Cellahivatkozások használata. Képletek szerkesztése.

Diagramok szerkesztése Megfelelő diagramtípus kiválasztása. Diagram szerkesztése.

Problémamegoldás táblázatkezelővel

Tantárgyi feladatok megoldása.

6. Adatbázis-kezelésAz adatbázis-kezelés alapfogalmai

Az adatbázis-kezeléssel kapcsolatos fogalmak ismerete.

Adatbázis-kezelő program használata

Adattábla készítése.Adatok bevitele, megfelelő adattípusok kiválasztása, adatok módosítása, törlése, megjelenítése. Adatbázisok létrehozása, karbantartása.

Adatbázis-kezelő műveletek Lekérdezések, függvények használata.Keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.

7. Információs hálózati szolgáltatásokKommunikáció az interneten Keresőrendszerek alkalmazása.

Infokommunikációs eszközök alkalmazása.Az elektronikus publikálás módszereinek ismerete.

Weblapkészítés Hálózati dokumentumok szerkezetének ismerete. Honlapok készítése.

8. Prezentáció és grafikaPrezentációkészítő program használata

Prezentáció készítése.Prezentáció mentése, nyomtatása.

Prezentációkészítő program műveletei

Szöveg beillesztése, formázása. Objektumok beillesztése, formázása.

Grafika A grafikai eszközök használata.Elemi alakzatok megrajzolása, módosítása, képek beillesztése.

9. KönyvtárhasználatKönyvtárak A könyvtárak funkciói.

Könyvtártípusok.

49

Elektronikus könyvtárak. Dokumentumtípusok.

Információkeresés Katalógusok, számítógépes információkeresés. Hivatkozások alkalmazása.

Fizika

KÖZÉPSZINT

Témakörök Követelmények

1. MechanikaA dinamika törvényei A testek mechanikai kölcsönhatása, az erő, az erő mérése, erők

összegzése.Newton törvényeinek értelmezése.Erőtörvények (súrlódási erők, rugalmas erő, gravitációs erő).Az impulzus (lendület) megmaradása, felismerése és alkalmazása konkrét példákra.Az erőpár fogalma, a forgatónyomaték kiszámítása egyszerű esetekben.Tömegközéppont alkalmazása homogén, egyszerű alakú testek esetében.Testek egyensúlyi helyzetének értelmezése. Egyszerű gépek működésének leírása.

Mozgások A vonatkoztatási rendszer, pálya, út, idő, elmozdulás fogalmainak alkalmazása, a mozgás viszonylagossága. Az egyenes vonalú, egyenletes mozgás leírása.Az egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás leírása, a sebesség, gyorsulás alkalmazása.Az átlagsebesség és a pillanatnyi sebesség megkülönböztetése. A szabadesés és a függőleges hajítás leírása.Az egyenletes körmozgás leírása, a harmonikus rezgőmozgás jellemzői.E mozgások dinamikai feltételének alkalmazása konkrét példákra.A súrlódás jelensége, csillapodás.A rezonancia jelensége, felismerése gyakorlati példákban. A matematikai inga és az időmérés kapcsolata.A frekvencia, hullámhossz, terjedési sebesség fogalmának alkalmazása.A longitudinális és transzverzális hullám leírása. A hullámjelenségek felismerése és leírása.A hang tulajdonságainak (hangmagasság, hangerősség, hangszín) összekapcsolása fizikai jellemzőivel. Állóhullámok felismerése.

Munka és energia A munka és a teljesítmény. A hatásfok. A mozgási energia.Az emelési munka, a helyzeti energia.A munka grafikus ábrázolása. A rugalmas energia.A mechanikai energia megmaradása, a törvény alkalmazása.

Folyadékok és gázok mechanikája

A légnyomás kimutatása és mérése. Hidrosztatikai nyomás.Pascal törvénye.

50

Felhajtóerő. Felületi feszültség. Közegellenállás.Kontinuitási törvény. Bernoulli-törvény.

2. Hőtan, termodinamikaÁllapotjelzők, termodinamikai egyensúly

Az állapotjelzők ismerete, alkalmazásuk. Hőmérők és használatuk. A Kelvin-skála. Avogadro-törvény, anyagmennyiség.A termikus egyensúly értelmezése.

Hőtágulás Szilárd testek vonalas és térfogati hőtágulásának leírása. Folyadékok hőtágulásának leírása.A hőtágulási jelenségek gyakorlati jelentősége.

Összefüggés a gázok állapotjelzői között

Az ideális gáz speciális állapotváltozásainak leírása. p-V-diagramok értelmezése.Az egyesített gáztörvény alkalmazása egyszerűbb problémákban.Az állapotegyenlet ismerete.

A kinetikus gázmodell A hőmozgás értelmezése.Az állapotjelzők kvalitatív értelmezése a modell alapján.

Termikus és mechanikai kölcsönhatások

A hőközlés, hőmennyiség, fajhő fogalmainak ismerete, alkalmazása.A belső energia értelmezése.A térfogati munka értelmezése.A termodinamika I. főtétele és jelentősége, egyszerű alkalmazások.Nyílt folyamatok ideális gázokkal: izoterm, izochor, izobár, adiabatikus folyamatok energetikai jellemzése.A gázok állandó nyomáson és állandó térfogaton mért fajhőjének megkülönböztetése.

Halmazállapot-változások

A halmazállapotok tulajdonságainak ismerete. Olvadás és fagyás.Párolgás és lecsapódás. Forrás.E folyamatok energetikai vizsgálata.A nyomás szerepének kvalitatív leírása a forrás esetében.A víz különleges tulajdonságainak ismerete, ezek jelentősége. A levegő páratartalma.A légkört érő káros behatások és következményeik.

A termodinamika II. főtétele

A II. főtétel szemléltetése mindennapi példákon. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok fogalma. A hőerőgépek hatásfokának korlátai.

A hőterjedés formái A hővezetés, hőáramlás és hősugárzás jelensége.3. ElektromágnességElektrosztatika Elektrosztatikai alapjelenségek értelmezése, bemutatása.

A töltésmegmaradás törvénye.A Coulomb-törvény ismerete.Az elektrosztatikai mező jellemzése: térerősség, erővonalak, feszültség.Többlettöltés fémen, alkalmazások.A kapacitás fogalma, a kondenzátorok egy-két gyakorlati alkalmazásának ismerete.

Az egyenáram Az áramkör részei. Áram- és feszültségmérés.Ohm törvénye. Vezetők ellenállása, fajlagos ellenállás.

51

Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása, az eredő ellenállás meghatározása egyszerű esetekben.Az egyenáram munkája és teljesítménye.Az energiafogyasztással kapcsolatos fogalmak. Az egyenáram hatásai, alkalmazások.A galvánelem és az akkumulátor.Az érintésvédelmi szabályok ismerete és betartása. Félvezetők tulajdonságai, alkalmazások.

Magnetosztatika. Egyenáram mágneses mezője

A Föld mágnessége, az iránytű használata.A magnetosztatikai mező jellemzése: a mágneses indukcióvektor és a mágneses fluxus.Az egyenes tekercs és az egyenes vezető mágneses mezejének jellege.Az elektromágnes; gyakorlati alkalmazások. A Lorentz-erő.

Az elektromágneses indukció

A mozgási és a nyugalmi indukció jelenségének leírása, Lenz törvénye.Az önindukció jelensége az áram ki- és bekapcsolásánál.

A váltakozó áram A váltakozó áram jellemzése, az effektív feszültség és az áramerősség.A váltakozó áram munkája, effektív teljesítménye ohmikus fogyasztó esetében.Az elektromos energia gyakorlati alkalmazásai (generátor, motor, transzformátor).

Elektromágneses hullámok

A rezgőkörben zajló folyamatok kvalitatív leírása.Az elektromágneses hullámok tulajdonságai (terjedési sebesség, hullámhossz, frekvencia).Az elektromágneses hullámok spektrumának és biológiai hatásainak ismerete.Az elektromágneses hullámok alkalmazásainak ismerete.

4. OptikaA fény Fényforrások, fénynyaláb, fénysugár, a fény terjedési sebessége.

A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye.A fénytörés, a Snellius-Descartes-törvény, a teljes visszaverődés jelensége.Színfelbontás prizmával, homogén és összetett színek. A fény hullámjelenségeinek felismerése (interferencia, polarizáció).Képalkotás, valódi és látszólagos kép; a nagyítás fogalmának ismerete, alkalmazása.A síktükör, a gömbtükrök és a leképezési törvény ismerete.Az optikai lencsék és a leképezési törvény ismerete, a dioptria fogalma.Optikai eszközök: a nagyító, a mikroszkóp, a távcső, a szem, a szemüveg, a fényképezőgép működésének alapelvei.

5. Atomfizika, magfizikaAz anyag szerkezete Az atom, a molekula, az ion, az elem fogalma.

Az anyag atomos természetének alátámasztása konkrét jelenségekkel.Az atom szerkezete Az elektromosság atomos természetének értelmezése az elektrolízis

alapján.Az elektron töltése és tömege.Rutherford szórási kísérlete és atommodellje.

A kvantumfizika elemei

Az energia kvantáltsága, Planck-formula.A fotoeffektus és értelmezése. A foton és energiája. A fény kettős

52

természete.A vonalas színképek keletkezésének ismerete.Összefüggés a színképvonalak hullámhossza és az atomi elektronok energiája között.Az elektron kettős természete.A Bohr-modell sajátosságai, újszerűsége.Az elektronburok szerkezete: a fő- és mellékkvantumszám és az elektronhéj fogalma, a Pauli-elv szerepe.

Az atommagban lejátszódó jelenségek

Az atommag összetétele.Az erős kölcsönhatás, nukleonok, tömeghiány és kötési energia, tömeg-energia ekvivalencia fogalmainak használata az atommag leírásában.A természetes radioaktív sugárzás (alfa, béta, gamma) leírása; felezési idő, aktivitás.Atommag-átalakulások leírása, izotópok, alkalmazások. Maghasadás, láncreakció, atomreaktor, atombomba. Az atomenergia jelentősége, előnyei, hátrányai, összehasonlítás más energiafelhasználási módokkal.Magfúzió, hidrogénbomba, a Nap energiája.

Sugárvédelem A radioaktív sugárzás környezeti és biológiai hatásainak ismerete, a sugárterhelés fogalma. A sugárvédelem módszerei.

6. Gravitáció, csillagászatGravitáció Az általános tömegvonzási törvény és jelentősége.

A bolygók mozgásának leírása: Kepler törvényei.A mesterséges égitestek mozgása.Nehézségi erő, a súly, a súlytalanság értelmezése. A gravitációs gyorsulás mérése.Potenciális energia homogén gravitációs mezőben.

A csillagászat elemeiből

A Naprendszer és főbb részeinek jellemzése. A csillag fogalma, összehasonlítás a Nappal. A Tejútrendszer; a galaxisok.Az Univerzum tágulása. Ősrobbanás-elmélet.A világűr megismerésének legfontosabb módszerei, eszközei.

7. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretekSzemélyiségek Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt,

Ohm, Joule, Ampčre, Faraday, Jedlik Ányos, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie-család, Planck, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő a tanultakkal kapcsolatos legfontosabb eredményeinek ismerete.

Elméletek, felfedezések, találmányok

A geo- és a heliocentrikus világkép összehasonlítása.Galilei munkásságának jelentősége: a kísérletezés szerepe. Newton munkásságának jelentősége: „az égi és földi mechanika egyesítése”, a newtoni fizika hatása.A távcső, a mikroszkóp, a gőzgép, az elektromotor, a generátor, a transzformátor, az elektron, a belső égésű motor, a röntgensugárzás, a radioaktivitás, a félvezetők, az atomenergia felhasználásának felfedezése, illetve feltalálása és hatásuk – összekapcsolás a megfelelő nevekkel.Néhány új energiatermelő és átalakító technika, és azok hatása az adott kor gazdasági és társadalmi folyamataira.A követelményekben szereplő ismeretek alapján megállapítható eltérések

53

a klasszikus fizika és a kvantummechanika között. Az űrkutatás történetének legfontosabb állomásai.A modern technika, a távközlés, a számítástechnika vívmányai és ezen eszközöknek a mindennapi életre is gyakorolt hatása.

Kémia

KÖZÉPSZINT


1. Általános kémiaAtomok és a belőlük származtatható ionok

Az elemi részecskék szerepe az atom felépítésében.Az elektronburok héjas szerkezete, nemesgáz-elektronszerkezet.Hasonlóságok és különbségek megállapítása az anyagi tulajdonságokban a periódusos rendszer alapján.A periódusos rendszerben megmutatkozó tendenciák.A periódusos rendszer használata a tulajdonságok meghatározásához.

Molekulák és összetett ionok Egyszerű szervetlen és szerves molekulák, valamint az ammónium- és az oxóniumion szerkezete.A molekulák és a megismert összetett ionok összegképlete, a megismert molekulák szerkezeti képlete.

Halmazok Az anyagi halmazok tulajdonságai és az azokat felépítő részecskék szerkezete közötti kapcsolat értelmezése modellek alapján.Az anyagi halmazok csoportosítása és jellemzése különböző szempontok (pl. komponensek száma, halmazállapot, homogenitás) szerint.Az oldatok és a kolloid rendszerek legfontosabb tulajdonságai.

A kémiai reakciók Egyszerű kísérlet elvégzése leírás alapján, a tapasztalatok értelmezése. Egyszerű kísérletek megtervezése, a tapasztalatok értelmezése.

A kémiai reakciók jelölése Sztöchiometriai és egyszerűbb ionegyenletek felírása, rendezése.

Termokémia A termokémiai fogalmak és törvények ismerete, alkalmazásuk egyszerűbb esetekben.

Reakciókinetika A reakciók végbemenetelének feltételei.A reakciósebességet befolyásoló tényezők.

Kémiai egyensúly A dinamikus egyensúly értelmezése a megismert reakciókra.Az egyensúlyi állandó és az egyensúlyi koncentrációk közötti kapcsolat.Az ipari szempontból fontos gyártási folyamatok optimális paramétereinek értelmezése.

54

Reakciótípusok A kémiai reakciók csoportosítása különböző szempontok (pl. irány, reakcióhő, sebesség, részecskeátmenet stb.) szerint.A megismert anyagok csoportosítása kémiai viselkedésük alapján (sav, bázis, oxidálószer, redukálószer stb.).A megismert kémiai folyamatok besorolása különböző reakciótípusokba (pl. protolitikus, redoxi stb.).

Protonátmenettel járó reakciók A vizes közegben lejátszódó protolitikus reakciók értelmezése egyszerűbb, illetve tanult példák alapján (pH, kémhatás, közömbösítés, hidrolízis).

Elektronátmenettel járó reakciók A redoxireakciók értelmezése (elektronátmenet).A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

A kémiai energia és az elektromos energia kapcsolata (galvánelem, elektrolizáló cella működése).A redoxireakciók iránya és a standardpotenciálok közötti összefüggés.Táblázatok adatainak használata a redoxifolyamatok irányának meghatározására.A gyakorlati életben használt galvánelemek (akkumulátorok).Korróziós jelenségek, korrózióvédelem.Az elektrolízis során végbemenő elektródfolyamatok felírása és értelmezése a keletkező termékek ismeretében.

Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Mengyelejev, Hevesy György, Faraday, Arrhenius, Brřnsted, Avogadro).

2. Szervetlen kémiaAz elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz- szerkezet kapcsolata)

A megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázata az általános kémiai ismeretek alapján.

Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése

Az általános kémiában tanult fogalmak, összefüggések, szabályok alkalmazása a megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak és reakcióinak magyarázatára.

Az elemek és vegyületek kémiai sajátosságai

Megismert elemek jellemzése a periódusos rendszer adatai alapján.Egyszerűbb kísérletek elvégzése leírás alapján, és a tapasztalatok anyagszerkezeti értelmezése. A természettudományos megfigyelési, kísérleti és elemzési módszerek alkalmazása.A megfigyelések, mérések során nyert adatok rendezése, ábrázolása, értelmezése.Képlet- és adatgyűjtemény, szaklexikon önálló használata.Az anyagok tulajdonságainak összehasonlítása és értelmezése táblázat adatai alapján.A képlet alapján a megismert vegyületek besorolása a megfelelő rácstípusba és főbb tulajdonságaik jellemzése.A megismert vegyületek képleteinek, a reakciók reakcióegyenleteinek felírása.

Az elemek és vegyületek A megismert elemek előfordulásának formái.

55

előfordulásaAz elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Az elemek, szervetlen vegyületek laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és módjai.

Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai

Annak ismerete, hogyan kell felelősségteljesen használni a környezetben előforduló elemeket és szervetlen vegyületeket.

Az elemek és vegyületek jelentősége

Megismert elemek és vegyületek felhasználása, élettani hatása, gyógyító, károsító hatása.A környezetkárosító anyagok hatásai és a megelőzés módjai.Az energiatermelés szervetlen kémiai vonatkozásai.A környezetszennyezés okai, környezetvédelem.

Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti vonatkozások megnevezése (pl. Hevesy György, Irinyi János, Semmelweis Ignác).

3. Szerves kémiaA szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk

A szerves anyag fogalma.A szerves vegyületek csoportosítása a szénatomok közötti kötések szerint.A funkciós csoport fogalma.A szerves vegyületek csoportosítása a funkciós csoportok szerint.A szerves vegyületek elnevezésének alapelvei és annak alkalmazása.A mindennapi életben használt vegyületek köznapi neve.A főbb vegyületcsoportok általános képlete.A konstitúció, a konfiguráció és a konformáció.Szerkezeti képlet írása.Az izoméria különböző típusai, annak példával történő illusztrálása.A konstitúciós izomerek felismerése.

A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai

Megismert vegyületek fizikai tulajdonságainak molekula- és halmazszerkezeti értelmezése.

A szerves vegyületek kémiai sajátosságai

A szerves vegyületek kémiai reakciói a szénváz és a funkciós csoportok alapján.A kémiai változások reakcióegyenleteinek felírása a megismert vegyületek példáján.Egyszerű kísérletek elvégzése leírás alapján, illetve megtervezése, ezek eredményének értelmezése.

A szerves vegyületek előfordulása A legismertebb szerves vegyületek előfordulási területei.A szerves vegyületek jelentősége A mindennapi életben fontos vegyületek felhasználása,

élettani, gyógyító, károsító hatása (pl. drogok).Az energiatermelés szerves kémiai vonatkozásai, megújuló energiaforrások.

A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

Az egyes szerves vegyületcsoportok legismertebb tagjai, laboratóriumi és ipari előállításának elvi alapjai és előállítási módjai.

Tudománytörténet A követelményekkel kapcsolatos tudománytörténeti

56

vonatkozások megnevezése (pl. Szent-Györgyi Albert, A. Nobel).

4. Kémiai számításokÁltalános követelmények Az SI-mértékegységek használata.

A periódusos rendszer adatainak használata a számításokhoz.A feladatok szövegének, adatainak helyes értelmezése.

Az anyagmennyiség A tömeg, az anyagmennyiség, a részecskeszám és a térfogat közötti összefüggések (moláris tömeg, sűrűség, Avogadro-állandó) és alkalmazásuk.

Az Avogadro-törvény Az Avogadro-törvény, illetve az Avogadro-törvényből következő összefüggések (gázok moláris térfogata, sűrűsége, relatív sűrűsége) alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.)

Az oldatok százalékos összetételének és koncentrációjának alkalmazása egyszerűbb feladatokban.

A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások

A vegyületek összegképlete és százalékos összetétele közötti kapcsolat, és annak alkalmazása.A kémiai egyenlet jelentései, ez alapján egyszerűbb számítási feladatok megoldása.

Termokémia A reakcióhő és a képződéshők közötti kapcsolat és annak alkalmazása, a reakcióhő alkalmazása egyszerű kémiai számítási feladatokban.

Kémiai egyensúly, pH-számítás Az egész értékű pH és az oldatok oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációja közötti kapcsolat alkalmazása.

Elektrokémia A standardpotenciál és galvánelemek elektromotoros ereje közötti kapcsolat alkalmazása.

Földrajz

KÖZÉPSZINT


1. Térképi ismeretekA földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségei, módjai. A különböző tartalmú és fajtájú térképeken közölt információk leolvasása, az egyszerű összefüggések feltárása és alkalmazása.Tájékozódás a térképen és a térképpel. Távérzékelés és térinformatika.

2. Kozmikus környezetünkA csillagászati ismeretek fejlődése. A Világegyetem. A Nap és kísérői.A Föld mint égitest. (Tengely körüli forgás, Nap körüli keringés.)Az űrkutatás szerepe a Naprendszer megismerésében.

3. A geoszférák földrajza

57

A kőzetburok Földtörténet.A Föld gömbhéjas szerkezetének jellemzői.A kőzetlemezek és mozgásaik következményei. A hegységképződés.A kőzetburok (litoszféra) építőkövei, ásványkincsek. A Föld nagyszerkezeti egységei (ősmasszívumok, röghegységek, gyűrthegységek, süllyedékterületek, síkságok).A földfelszín formálódása.A talaj.

A levegőburok

A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete. A levegő felmelegedése.A levegő mozgása.Felhő és csapadékképződés. Az időjárás és az éghajlat.A szél és a csapadék felszínformáló tevékenysége. A légszennyezés következményei.

A vízburok A vízburok kialakulása és tagolódása, tulajdonságai és mozgásai.A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk. (A tavak és a folyóvizek.) A felszín alatti vizek.A víz és a jég felszínformáló munkája. A karsztosodás.A vízburok mint gazdasági erőforrás.

A geoszférák kölcsönhatásai

A geoszférák kölcsönhatásaihoz kapcsolódó folyamatábrák és szemelvények elemzése.

4. A földrajzi övezetességA szoláris és a valódi éghajlati övezetesség. A vízszintes földrajzi övezetesség.Az egyes övezetek egyedi jellemzői.A forró övezet. (Egyenlítői öv, Átmeneti öv, Térítői öv, Monszun vidék.) Az egyes övezetek egyedi jellemzői.Mérsékelt övezet. (Meleg-mérsékelt öv, Valódi mérsékelt öv, Hideg-mérsékelt öv.)Az egyes övezetek egyedi jellemzői. A hideg övezet. (Sarkköri öv, Sarkvidéki öv.)A függőleges földrajzi övezetesség.

5. Társadalmi folyamatok a 21. század elejénA népesség földrajzi jellemzői. (Demográfiai folyamatok, A népesség összetétele.) Településtípusok, urbanizáció.

6. A világgazdaság jellemző folyamataiNemzetgazdaságok és a világgazdaság. Integrációs folyamatok.A globalizáció.A monetáris világ.

7. Magyarország – Helyünk a Kárpát-medencében és EurópábanA Kárpát-medence természet- és társadalom-földrajzi sajátosságai.Magyarország természetföldrajzi adottságai. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői.

58

A társadalmi-gazdasági fejlődés jellemzői.Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe.A magyarországi régiók földrajzi jellemzői.Természeti, kulturális és történelmi értékek védelme. Magyarország környezeti állapota.Az országhatárokon átívelő kapcsolatok.

8. Európa földrajza – A társadalmi-gazdasági fejlődés regionális különbségei EurópábanEurópa általános természetföldrajzi képe. Európa általános társadalom-földrajzi képe. Az Európai Unió.A területi fejlettség különbségei Európában.Az Európai Unió magterületei (Egyesült Királyság, Franciaország, Benelux államok, Németország).Fejlett gazdaságú országok Európa közepén (Ausztria, Svájc).A gazdasági felzárkózás lehetőségeinek példái (Olaszország, Spanyolország, Görögország).Kelet-Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia, Jugoszlávia utódállamai [Délszláv államok], Szlovénia, Horvátország, Szerbia).Kelet-Európa (Oroszország, Ukrajna).

9. Az Európán kívüli földrészek földrajzaA kontinensek általános természet- és társadalom-földrajzi képe.Ázsia általános földrajzi jellemzői. Ázsia regionális földrajza (Kína, Japán, India, Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai, Délnyugat-Ázsia).Ausztrália és Óceánia.A sarkvidék földrajza.Afrika általános földrajzi jellemzői. Afrika regionális földrajza.Amerika földrajza.Amerika országai, regionális földrajza (Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Latin-Amerika, Mexikó, Brazília, „Banánköztársaságok”, adóparadicsomok).

Az építészeti és építési alapismeretek1. Építőanyagok1.1. Anyagismeret1.2. Építőanyagok.1.3. Építőanyagok vizsgálata2. A műszaki ábrázolás alapjai2.1. A műszaki ábrázolás alapjai2.2. Ábrázoló geometria.2.3. Építészeti műszaki rajz alapjai.3. Építési ismeretek3.1. Az épületszerkezetek.3.2. Alépítményi munkák.3.3. Segédszerkezetek.

59

Magasépítési szakképesítési csoportban3.4. Felépítményi munkák.Mély- és vízépítési szakképesítési csoportban3.4. Talajmechanika.4. Építésszervezési ismeretek4.1. Organizációs tervek.4.2. Anyagmennyiség meghatározása. 4.3. Anyagrendelés.4.4. Segédüzemek működtetése. 5. Munkavédelem5.1. A munkavédelem feladata. 5.2. A balesetek megelőzése. 5.3. Foglalkozás egészségügy. 5.4. A munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. 5.5. Első segélynyújtás. 6. Statika6.1. Alapfogalmak.6.2. Erők, erőrendszerek. 6.3. Tartók vizsgálata.6.4. Tartók terhei.

60

Vegyipari alapismeretek

Az elméleti feladatok témaköreiElemek és szervetlen vegyületekSzerves vegyületekÉlettanilag fontos vegyületekAlkalmazott kémiai ismeretekHomogén egykomponensű rendszerekHomogén többkomponensű rendszerekHeterogén rendszerekHalmazállapot-változásokHíg oldatokReakciókinetikaKémiai egyensúlyokHeterogén egyensúlyokElektrolit egyensúlyokElektrokémiaTermokémiaKolloid rendszerekKorrózió

A számítási feladatok témaköreiAnyagmennyiséggel kapcsolatos számításokSztöchiometriai számításokA tökéletes gázok állapotváltozásaiA tökéletes gázok állapotegyenleteElegyek, oldatok összetétele, koncentrációik kiszámításaHíg oldatokkal kapcsolatos számításokGázelegyekkel kapcsolatos számításokTermokémiai számításokKémiai egyensúlyok, konverziószámításErős és gyenge savak és bázisok pH-jaOldhatósággal kapcsolatos számításokReakciókinetikai számításokHidrolizáló sók pH-jának számításaPufferek pH-jának számításaGalvánelemek elektromotoros erejének meghatározása, elektródpotenciál

számításAz elektrolízis mennyiségi törvényeinek alkalmazása

Gyakorlati feladatok témaköreiFizikai jellemzők méréseOldás, oldatkészítésMintavételMinőségi elemzésSzervetlen preparátumok készítéseSzerves anyagok előállításaGravimetriaTitrimetria

61

Műszeres mérések: fotometria, pH, törésmutató

II.9. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái, valamint a magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése (az osztályozás) a

pedagógus törvényben rögzített joga és kötelessége. Az értékelés szaktárgyi és

pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok,

funkciók tekintetében egyetértésnek / konszenzusnak kell lennie a

nevelőtestületen belül.

A tanulmányi munka ellenőrzésének, értékelésének alapelveiAz értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményünk értékelési

normája, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva

elfogulatlan és konkrét legyen, a minősítés (az érdemjegy/osztályzat) hitelesen

tükrözze a tanulói teljesítményt. Értékelésünk objektív, a hagyományos ötfokú

skála szerint történik.

A tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen

értékeljük, félévkor és tanítási év végén osztályzattal minősítjük. A tanuló

magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök

(az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével) végzi.

Az adott teljesítmény értékelését nem befolyásolhatják a tanuló korábbi

érdemjegyei vagy a magatartása.

Csak azt a tudást kérjük számon, amit megtanítottunk.

Iskolánkban a mérés – értékelés összhangban van a tantárgyi

követelményekkel és megbízhatóan tükrözi a tanuló tudását.

Fontosnak tartjuk, hogy a feladat, illetve a kérdés valóban azt fejezze ki, amit

mérni akarunk.

A sokoldalú és változatos formák, módszerek alkalmazására törekszünk, hogy

a tanulók minél többféle számonkérési formában kipróbálhassák magukat,

illetve hogy az egyik területen gyengébb készségeiket egy másikkal

kompenzálhassák.

62

Intézményünkben az értékelés nem korlátozódik csupán a tartalomtudás

(ismeretek) mérésére, hanem az eszköztudás (készségek, képességek)

vizsgálatára is kiterjed.

A számonkérés – értékelés iskolánkban nem lehet a tanuló vagy az osztály

fegyelmezésének eszköze.

Az értékelés fontos szerepet tölt be a tanulók személyiségének fejlesztésében,

ezért arra törekszünk, hogy a tanulók saját maguk is értékeljék teljesítményüket

- ezzel elősegítjük önismeretük és objektív ítélőképességük fejlődését.

A kiemelkedő teljesítményeket az osztály, a tantestület vagy az iskolai

közösség előtt ismerjük el.

A mérés – ellenőrzés célja, hogy informálódjunk a tanuló tananyagban való

előrehaladásáról, az értékelés funkciója pedig hiteles visszajelzést adjon a

tanuló számára a követelmény – teljesítmény megfeleléséről, de legátfogóbb

célja a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása.

Az értékelés formái1.) Diagnosztikus értékelés

- előzetes helyzetfeltárás a tanuló tudásáról a tanulás hatékonyságának javítása érdekében

- kiinduló, kezdő szint megállapítása, egy – egy tanítási ciklus megkezdésekor

- fajtái: tanév eleji szintfelmérés illetve egy új tantervi téma kezdetén- az értékelés nem fejeződik ki érdemjegyekben

2.) Formatív értékelés

- mint leggyakrabban alkalmazott értékelési eljárás, visszajelzést ad a tanulónak az aktuális tudásáról, megerősíti, illetve korrekcióra készteti

- célja az eredményes tanulás elősegítése, a tanítási – tanulási folyamat optimalizálása

- fajtái: szóbeli vagy írásbeli felelet, rajz, házi dolgozat, esszé, fordítás…3.) Szummatív értékelés

- a pedagógiai folyamat nevezetes szakaszainak lezárásakor alkalmazzuk, amikor globális képet akarunk kapni arról, hogy a tanulók milyen mértékben sajátították el a követelményeket

- fajtái: témazáró, évfolyamszintű dolgozat, szintvizsga szakképző évfolyamon, érettségi és szakmai vizsga

63

A szóbeli számonkérés formáiFelelet:

- azoknál a tantárgyaknál, amelyeknél a záróvizsgákon a tanuló szóban ad

számot felkészültségéről, törekszünk a rendszeres tanórai szóbeli

számonkérésre is

- a számonkérés nem korlátozódik a napi tananyagra, hanem a szaktanár

ismétlő kérdésekkel győződhet meg arról, hogy a tanuló rendszeresen

készül-e az órákra

Kiselőadás:

- legtöbbször önként vállalt feladat, ezért az értékelés során inkább a

pozitív megerősítés motiváló eszközeivel élünk

Év végi vizsga idegen nyelvből a 11. évfolyamon

Év végi vizsga közismereti tantárgyakból / szintvizsga:

- célja az adott képzési szakasz eredményességének mérése,

visszajelzése, a záró vizsgára való felkészülés segítése, a szintetizáló

képesség növelése, a szükséges szakmai kompetenciák fejlődésének

értékelése

Az írásbeli számonkérés formáiÍrásbeli felelet:

- kiterjedhet az egész osztályra vagy csak néhány tanulóra

- a kérdések/feladatok kidolgozására annyi időt biztosítunk, hogy azokat a

tanulók az elvárt minőségben tudják megoldani

Röpdolgozat: kisebb vagy egy speciális anyagrészből íratjuk

Témazáró dolgozat:

- egy nagyobb tananyagegység lezárásaként íratjuk kellő gyakorlás, illetve

rendszerező ismétlés után

- a szaktanár a dolgozat témáját pontosan körülhatárolja, a hangsúlyos

területeket kiemeli és szempontokat ad meg a felkészüléshez

Írásbeli év végi vizsga:

- az érettségi tantárgyakból íratjuk évfolyamszinten

9.. évfolyamon magyar nyelvből

64

A 10. évfolyamon történelemből, ill ágazattól függően kémiából vagy

fizikábó és ltörténelem tantárgyból.

11. évfolyamon matematikából és idegen nyelvből

- célja az egységes követelmény- és értékelési rendszer kialakítása,

fenntartása és a tanulás minőségének fejlesztése

- törekszünk arra, hogy a feladatok/kérdések az érettségi írásbeli vizsga

szisztémáját, metodikáját kövessék

Házi dolgozat:

- témájában és formájában tantárgyanként különböző lehet, de mindig

gondosan előkészítjük, és megírásához szempontokat jelölünk ki

Projektmunka:

- egy nagyobb – esetleg a tananyaghoz lazán kötődő – téma egyéni vagy

csoportos feldolgozása

- a tanulók szociális kompetenciájának fejlesztése érdekében ösztönözzük

a csoportmunkát, ebben az esetben a csoporttagok érdemjegyét a

pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt

szempontok alapján

Az írásbeli beszámoltatás korlátaiA dolgozatírásról a tanulókat előzetesen mindig tájékoztatjuk, kivéve, ha az a

napi tananyag írásbeli számonkérésére vagy az alapkészségek mérésére épül.

A témazáró dolgozatok időpontját legalább egy héttel korábban közöljük a

tanulókkal.

Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének formáiA tanulók teljesítményének értékelésében és minősítésében minden tantárgynál

a hagyományos ötfokú osztályozási skálát alkalmazzuk, kivéve a szakképző

évfolyamon a társadalomismeret tantárgy esetében: megfelelt illetve nem felelt

meg.

Az évközi teljesítmény értékelésének és minősítésének rendjeA szaktanárok a teljesítmény minősítését kifejező érdemjegyeket az

elektronikus naplóban rögzítik.

65

Kis óraszámú tantárgyaknál a tanulók kéthavonta kapnak érdemjegyet.

Az érdemjegyek száma félévenként, tantárgyanként legalább kettő (a heti

egyórás tantárgyaknál is), a heti három óránál magasabb óraszámban tanított

tantárgyaknál legalább öt.

A számonkérési forma szerint az egyes osztályzatok eltérő súlyúak

lehetnek/nem egyenértékűek – ezt a naplóban is egyértelműen jelöljük.

Az osztályfőnök legalább egy hónappal a félévi és év végi osztályozás előtt

írásban értesíti azoknak a tanulóknak a szüleit, akik valamilyen tantárgyból

elégtelenre állnak.

A félévi és év végi osztályzatok megállapításának rendje és formáiA nappali tagozatos tanulók teljesítményét félévkor és év végén a szorgalmi idő

alatt folyamatosan szerzett érdemjegyek alapján értékeljük és minősítjük a

jogszabályi előírások szerint.

Az osztályozó vizsgán nyújtott teljesítményük alapján a vizsgabizottság állapítja

meg azoknak a tanulóknak, akiknek az igazgatóság előzetesen engedélyt adott

vagy erre kötelezett.

Osztályozó vizsgát kell tennie félévkor és év végén a magántanulóknak,

valamint előrehozott érettségi vizsga esetén, illetve mulasztásaik miatt nem

osztályozható tanulóknak.

Az év végi osztályzatot az egész éves teljesítmény alapján állapítjuk meg, de

figyelembe vesszük a teljesítmény változásának tendenciáit (rontás esetén

azok okait), valamint a tanuló képességeit, szorgalmát és órai munkáját.

Az osztályfőnök az év végi osztályzatokat az osztályozó konferencia előtt

áttekinti, és ha a szaktanár által javasolt év végi osztályzat – a tanuló

hátrányára – lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától,

a nevelőtestület felkéri a pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének

okairól illetve indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem

változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet,

az év végi osztályzatot az évközi eredmények alapján a tanuló javára

módosítja.

66

A jogszabályi előírások szerint megtartott évközi vizsgán megállapított

osztályzatot a tantestület nem változtathatja meg.

A tanuló vagy a szülő – a törvényi előírásoknak megfelelően – írásban

kérelmezheti az osztályzat felülbírálatát, ebben az esetben a tanuló független

vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról.

67

Szakmai tárgyak értékelése a szakiskolábanA 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott központi program alapján indított

képzéseknél amennyiben egy tantárgy szakmai elméletet és szakmai

gyakorlatot is tartalmaz, a végső osztályzat az elméletre és a gyakorlatra külön

kapott érdemjegyek súlyozott átlaga, a tantárgy elméleti és gyakorlati óráinak

százalékos arányában.

A 27/2012 (VIII. 27.) NGM rendeletben kiadott központi program és az 51/2012.

(XII. 21.) EMMI rendelethez kiadott szakképzési kerettantervek alapján indított

képzéseknél a tantárgyak csak külön szakmai elméletet vagy csak szakmai

gyakorlatot tartalmaznak, ezért az értékelés tantárgyanként történik.

Természetismeret tantárgy értékeléseA tantárgy tanítása megbontásra került, így a tantárgy értékelése

részegységenként kerül megállapításra. A félévi és év végi értékelésen

egyesített érdemjegyként kerül a bizonyítványba. A tantárgy teljesítéséhez

minden részjegy minimum elégséges osztályzata szükséges. Elégtelen

részjegy esetén az összesített eredmény is elégtelen. A részjegy eredményes

javítóvizsga megléte esetén válik teljesítetté.

Az emelt szintű érettségire felkészítő órákon részt vevő tanulók teljesítményét

év közben rendszeresen érdemjeggyel, félévkor és év végén osztályzattal

értékeljük. Amennyiben a tanuló ilyen órákon is részt vesz, egyetlen osztályzat

kerül az osztályozónaplóba/ bizonyítványba – az óraszámok súlyozott

átlagának megfelelően.

68

A magatartás és szorgalom jegyek megállapításaA tanuló magatartásaPéldás (5)

aktív a tanítási órákon, és a gyakorlaton, rendszerető a közösségért felelős, megbízást önként vállal, segítőkész, önzetlen tisztelettudó nevelőivel, tanulótársaival a Házirendet megtartja, mások fegyelemsértését bírálja szorgalma legalább jó nincs semmiféle elmarasztalása és a félév során, nincs igazolatlan

órája sem példamutató magaviseletű

Jó (4) a közösségi munkában nem kezdeményező, de a rábízott munkát

ellátja általában tisztelettudó, csak ritkán feledkezik meg a kulturált

viselkedésről- rendszeretete ellen súlyosabb kifogás nem merült fel igazolatlan mulasztása az adott félévben legfeljebb 1, az adott

tanévben legfeljebb 3 óraVáltozó (3)

passzív, nem érez felelősséget a közösség sorsáért gyakran fegyelmezetlen, tanáraival és az intézet dolgozóival szemben

többször tiszteletlen szándékosan vét a Házirend szabályai ellen igazolatlan mulasztása az adott félévben legfeljebb 6, az adott

tanévben legfeljebb 12 óra a tanítási órákat és foglalkozásokat zavarja tanítási órákon és foglalkozásokon nem képességeihez mérten teljesít

Rossz (2) összeférhetetlen, kötekedik, szándékos rendbontó trágár kifejezéseket használ, tiszteletlen, erőszakoskodó, goromba a Házirendet gyakran és tudatosan megszegi, súlyos fegyelmi vétséget

követ el igazgatói vagy tantestületi büntetésben részesült és magatartásában

nincs pozitív változás igazolatlan mulasztása az adott félévben meghaladja a 7, az adott

tanévben a 12 órát a tanítási órákat és foglalkozásokat fegyelmező eljárást igénylően

zavarja

69

A tanuló szorgalmaPéldás (5)

munkavégzése rendszeres, kötelességtudó, külön feladatokat is vállal képességeinek megfelelő teljesítményt mutat tantestületi vagy igazgatói dicsérete van, és ez összefügg tanulmányi

munkájávalJó (4)

teljesítménye jó, kötelességtudó, de nem minden tantárgyban kifogástalan

nem tartja az előző év(ek) eredményeit esetenként figyelmetlen, néha érdektelenség figyelhető meg nála ha valamilyen tanulmányi jellegű tevékenységért szaktanári dicséretet

kapott, és szorgalma általában egyenletesVáltozó (3)

kötelességmulasztása gyakori az otthoni és az iskolai feladatteljesítésben

a tanítási órákon a munka elvégzésére gyakran figyelmeztetni kell képességeihez mérten alacsonyabb teljesítményt nyújt, ellenőrzésre

szorul osztályzatai egyenetlenek, több tárgyból rontott elégtelen félévi/év végi osztályzat esetén változónál jobb jegyet nem

kaphatHanyag (2)

tanulmányi kötelezettségét rendszeresen elhanyagolja a tanulás nem érdekli, segítséget nem vesz igénybe, tanulmányi

munkáján figyelmeztetés ellenére sem változtat rendszeres ellenőrzésre szorul, lusta, feladatait nem teljesíti képességénél jóval gyengébb teljesítményt nyújt kettő vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése az osztályfőnök feladata.

Az érdemjegyek megállapításakor mindig támaszkodnia kell a tanuló önértékelésére, és figyelembe kell vennie az osztálytársak és az osztályban tanító pedagógusok véleményét is.

70

II.10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

Közismereti tantárgyak csoportbontásaA közismereti tantárgyak csoportbontásával célunk, a 9-10. évfolyamon az

általános iskolából hozott eltérő tantárgyi tudásszintű tanulók közül a hiányos

ismeretekkel rendelkezők felzárkóztatása. A 11-12. évfolyamon, célunk a

megszerzett ismereteket elmélyítése, az érettségi vizsgára történő hatékonyabb

felkészítés, a kommunikációs készségek fejlesztésére több idő fordítása.

Iskolánkban a közismereti tantárgyak csoportbontását az alábbiak szerint

szervezzük:

Szakközépiskola:

Sor-

számTantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam

1. Magyar nyelv X

2. Angol nyelv X X X X

3. Német nyelv X X X X

4. Matematika X X X X

5. Informatika X X X

Szakiskola:

Sor-szám Tantárgy 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam

1. Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom

X

2. Angol nyelv X X X3. Német nyelv X X X4. Matematika X X

71

Szakmai tantárgyak csoportbontásaA szakmai tárgyak esetén csak a gyakorlati tantárgyaknál végezzük a

szakképzést csoportbontásban. A szakmai tantárgyakat csoportbontását a

következők szerint szervezzük:

Szakközépiskola:

Sor-szám Tantárgy

9. évfolya

m

10. évfolya

m

11. évfolya

m

12. évfolya

m

1/13. évfolya

m

5/13. és 1/14.

évfolyam

Magasépítő technikus képzés

1. Építési gyakorlat X X X X

2.Műszaki ábrázolás gyakorlat

X X X

3.CAD alapismeretek gyakorlat

X X X

4.Építés-szervezés gyakorlat

X

5. Magasépítés gyakorlat X

6.Műszaki informatika gyakorlat

X

Vegyésztechnikus képzés

1. Laboratóriumi gyakorlat X X X X X

2.Műszeres analitikai gyakorlat

X

3. Laboránsi gyakorlat X

Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus

1. Geodézia gyakorlat X X X X X

2.Digitális térkép gyakorlat

X

3.Ingatlan- nyilvántartási gyakorlat

X

2.TérinformatikaGyakorlat

X

3. Mérési gyakorlat X

72

A szakiskolai tantárgyak csoportbontását csak a szakmai gyakorlati tantárgyak

körében a szakképzési törvény előírásai szerint szervezzük.

A szabadon szervezhető órakeretet a kötelező közismereti és szakmai

tantárgyak óraszámainak növelésére használjuk fel.

Az emeltszintű érettségire történő felkészítést iskolán belül angol és német

nyelv, matematika, fizika, kémia, informatika, és a három szakmai alapismeret

tantárgyaknál, legalább nyolc tanuló jelentkezése esetén szervezünk.

Választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul

veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés

tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. A

szakközépiskolai szakképző évfolyamok tanulóinak lehetőséget biztosítunk az

emeltszintű érettségire felkészítő tanórákon való szervezett részvételre.

Iskolánkban elsősorban a 9. évfolyamon és szükség szerint felsőbb évfolyamokon is indokolt esetben, minden közismereti illetve szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyból szervezünk korrepetálást.

II.11. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag

Hon- és népismeretCélunk: Tanulóinkban az egészséges identitás kialakítása, a hagyományok és a

kulturális értékek megőrzésére, gazdagítására való nevelés. Segítséget adunk

az egyéni identitás kialakításához, annak kulturált ápolásához.

Módszereink: tanórai keretben leginkább a magyar nyelv és irodalom,

történelem, társadalomismeret, hon- és népismeret, etika, művészettörténet,

építészettörténet, kommunikáció tantárgyak esetében, de osztályfőnöki órák

keretében is a tananyaghoz kapcsolva a helyi kultúra értékeinek szemléltetése,

megtanítása, azokba való bekapcsolódás helyi rendezvényeken keresztül.

Városismereti sétákat tartunk, történelmi emlékhelyekre visszük kirándulni

tanulóinkat, megtanítjuk a hagyományok őrzésének, ápolásának

tevékenységeit.

Eszközeink

Múzeumokkal való együttműködés: múzeumlátogatás, múzeumi órák;

73

Civil szervezetekkel való együttműködés: a programunkhoz tartalmilag

kapcsolódó, oktatást segítő, politikamentes egyesületek, alapítványok

rendezvényein részt veszünk tanítványainkkal, bekapcsolódunk

munkájukba, módszertani segédleteiket használjuk.

A nemzetiségi kultúra helyi értékeinek megismerése: a régiónkban élő

valamennyi nemzetiség, etnikum kulturális hagyományait,

rendezvényeit megismertetjük tanulóinkkal.

Önkormányzatok nemzetiségi vagy hazaszeretettel, honismerettel

kapcsolatos rendezvényein való részvétel.

Iskolai rendezvények alkalmával is teret biztosítunk a kulturális

hagyományoknak.

II.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

A tanulók fizikai állapotának mérése a testnevelés alapköve, „módszertani

segédeszköz” a pillanatnyi fizikai állapotnak megfelelő egyénre szabott

képesség szerinti differenciált terhelés kialakításához. A tanuló a mérések – az

elért teljesítmény közös kiértékelése – folyamán a méréseket elvégző

pedagógustól közvetlenül elsajátíthatja, az egyénre szabott edzésterv

elkészítéséhez szükséges egészség- és test-kulturális alapismereteket.

A mérések befejeztével az egyén azonnal visszajelzést kap a fizikai állapotának minősítéséről és annak értelmezéséről. Az adatok – különféle szempontok szerinti – országos szintű feldolgozása konkrét és megbízható információt ad a testnevelés egészségfejlesztő, egészségmegőrző hatásának tudatos, célirányos fejlesztéséhez.

A tanulók fizikai állapotának rendszeres mérése megbízható és objektív adatokat jelent a testnevelés tantárgyban való előmenetel érdemjegyben történő megállapításához, valamint - a tehetséggondozás egyik formájaként - nagyobb merítési lehetőséget biztosít az élsport számára. A kiváló és extra minősítésű, vagy bármely motorikus próbában kiváló teljesítményt nyújtó, a sporthoz affinitást mutató fiatalt mielőbb az élsport rendszerébe lehessen integrálni.

A fizikai állapot mérésekor nyert adatok ismeretében az egészségügyiek is felvilágosítást kaphatnak a tanulók funkcionális állapotáról. Az iskolaorvossal együttműködve, hatékony elsődleges

74

prevenció, mert a tanulók egészségi állapotát a fizikai állapotuk függvényében értelmezhetjük.

A tanulók fizikai állapotának mérését a „Hungarofit” módszerrel mérjük

tanévenként két alkalommal.

Aerob, vagy alap-állóképesség mérése síkfutás teljesítésével

(1500m/2000m/Cooper-teszt).

A kar, törzs és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése helyből

távolugrással, 30m-es síkfutással, kétkezes tömöttlabda-hajítással fej

fölött hátra.

A karizmok, a hátizmok és hasizmok erő-állóképességének mérése

fekvőtámasz (fekvenyomás), törzsemelés és felülés gyakorlatokkal.

A tanulók fizikai (szomatikus) állapotának mérése nem öncélú, ezért a mérésre

olyan módszert kell alkalmazni, amely műszerek nélkül is megbízhatóan és

objektíven méri az edzettség vizsgálatához szükséges elsőrendű faktorokat

(aerob állóképesség, izomerő, erő-állóképesség).

II.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók

környezettudományos magatartásának, életvitelének kialakulását annak

érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság

elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet

fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A környezet és az egészség nem választhatók el egymástól. Egészséges

emberi életről nem beszélhetünk a természet óvása, védelme nélkül. Az ember

által okozott környezeti károk károsan hatnak vissza a szervezet működésére.

Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket, és

programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos

magatartását kívánjuk fejleszteni.

A település környezeti sajátosságaiPécs város és környéke az ország egyik legváltozatosabb, ugyanakkor számos,

csak erre a területre jellemző adottsággal bíró körzet. Területén mind a

síkvidékek (Pécsi-síkság), mind pedig középhegységi felszínformák (Mecsek-

hegység) fellelhetők, e kettősség nagyban hozzájárul unikális jellegéhez. Duna-

75

Dráva Nemzeti Park területei, természetvédelmi területek (Kelet és Nyugat-

Mecsek), természeti értékek (Tettyei mésztufa barlang stb.) sokasága található

meg itt.

Az urbanizáció következményei: bányászat (urán-, szén-, kőbánya), természeti

sebek, rekultiváció, szennyvíztisztítás, ivóvíz bázis védelem, hulladéklerakó

telepek radioaktív tárolók, hőerőmű stb. Pécs város környezetvédelmi feladatai

közé tartoznak.

Általános célok, értékek a környezeti nevelésben

az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létező, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.

a biológiai diverzitás megóvása testi, lelki egészség megőrzése a természet erőforrásainak kíméletét, a természet törvényeivel harmonizáló magatartást a környezetért felelős életvitelt, s ennek megfelelően az anyagi javak

tekintetében a mértékletességet, takarékosságot az épület és légköre megfeleljen a kiegyensúlyozott, nyugodt,

színvonalas munka környezeti követelményeinek.Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag

változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az

erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási

képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet

ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság

mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Az

intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcsolatos állampolgári

kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók

megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek

változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen

és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének meg- őrzésébe,

gyarapításába.

Kulcskompetenciák: természettudományos és technikai kompetencia kritikus

és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és

76

megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és

eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a

biztonságot és a fenntarthatóságot.

Tanulásszervezési és tartalmi keretekTanórai keretek

hagyományos tanóra 45 perc

komplex foglalkozás ( projektmódszer- terepgyakorlat stb. )

A NAT és a Kerettanterv lehetőséget kínál a környezeti nevelési és

egészségnevelési tananyag meghatározására, a tantárgyi programokból

kiindulva. Minden tantárgyba próbáljuk beépíteni a környezeti nevelés és

egészségnevelés célkitűzéseit. A programokban jelenjenek meg az egyes

tantárgyak elvárásai, céljai környezeti nevelési és egészségnevelési

szempontból.

9-12. évfolyam 7. Környezet és fenntarthatóság

Globális környezeti rendszerek

A kapcsolatok általánosítása. A fontosabb biogeokémiai körforgalmak (szén,

oxigén, nitrogén) elemzése egy szabályozott rendszer részeként Egyes

környezeti problémák (fokozódó üvegházhatás, savas eső, „ózonlyuk”)

hatásainak és okainak megértése.

Élő és élettelen környezeti tényezők: az ezeket jellemző adatok

összefüggéseinek elemzése. Hidro- és aerodinamikai jelenségek értelmezése

egyszerű modellek segítségével. A levegő-, a víz- és a talajszennyezés

forrásainak, a szennyező anyagok típusainak és konkrét példáinak

megismerése, vizsgálata. A talaj termőképességét befolyásoló tényezők

elemzése. A környezeti kár, az ipari és természeti-időjárási katasztrófák

okainak elemzése, elkerülésük lehetőségei.

A környezeti rendszerek állapota, védelme, a fenntarthatóság

Az ember természeti folyamatokban játszott szerepének kritikus vizsgálata. A

fogyasztási szokásokkal kapcsolatos ésszerű és felelős szemlélet erősítésével

törekvés a tudatos állampolgárrá nevelésre. Helyi környezeti probléma

felismerése, információk gyűjtése, egyéni vélemények megfogalmazása.

77

Egészség- és környezettudatos magatartás kialakítása a hétköznapi élet

minden területén, bekapcsolódás környezetvédelmi tevékenységekbe. A

lakókörnyezet közelében lévő életközösségek állapotának megfigyelése, a

védelemre való felhívás és cselekvés megalapozása. Természeti értékek és

károk, környezeti károk felismerése, indoklása, a cselekvési lehetőségek

felmérése. az ismeretek alkalmazása a fenntarthatóság és autonómia

érdekében a háztartásokban és kisközösségekben. A földi életkörülmények

egyedisége mellett szóló érvek ismerete. Evolúciós, környezet- és

természetvédelmi szempontok összekapcsolása. A Kárpát-medence természeti

és kulturális értékeinek, egyediségének felfedezése, megismerése. A környezet

szépsége, az emberi kultúrák fenntarthatósága és a benne élők testi-lelki

egészsége közti összefüggések megjelenítése.

Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozások:

tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a

különböző intézmények meglátogatása. A civil szervezetek szakmai

ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat.

1. Terepi:

terepgyakorlatok tanulmányi kirándulás akadályversenyek városismereti játékok nyári környezetvédelmi tábor Múzeum, állatkert (terrárium), botanikus kert, szeméttelep, hulladékégető,

szennyvíztisztító, papírgyár látogatások Nemzeti Park igazgatóságok szakmai programjain való aktív részvétel

2. Környezeti akciók, gyűjtési és takarítási akciók.

Szárazelem papír műanyag kupak tanórákon keletkező (gyakorlatok) veszélyes hulladékok szakszerű

gyűjtése és elszállítása3. Vetélkedők, rendezvények

Föld világnapja vetélkedő április 22.

78

Víz világnapja rendezvény március 22. pályázatok, előadások (diák és meghívott előadó), újságkészítés, kiállítások rendezése

4. Játékok: érzékelést fejlesztő, szituációs, drámajáték

5. Az iskolai környezet

A példamutató iskola környezet tényezői:

Termek, folyosó, mellékhelyiségek, az udvar tisztasága és esztétikus kialakítása.

Növények, élősarok, cserepes, élő növények az osztálytermekben, folyosókon.

Anyag, energiatakarékos és környezetbarát iskolaműködtetés Gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése Hulladékkezelés Laboratóriumi veszélyes anyagok, szárazelemek gyűjtése Környezetbarát, újrahasznosítható anyagok használata Takarékosság, takarékos megoldások alkalmazása (pl.

energiatakarékos izzók, víztakarékos berendezések és eljárások, hőszigetelt nyílászárók stb.)

Felnőtt dolgozók, pedagógusok példamutatása6. Egyéb

iskolarádió működtetése faültetés kutatómunka szakkörök: BISEL szakkör Diák Önkormányzati Nap Projekt feladatok

II.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az új gazdasági – társadalmi viszonyok közepette a szülők egy része nehéz

helyzetbe került (munkanélküliség, kényszer-nyugdíjazás, anyagi gondok),

ezért gyermekének testi-lelki fejlődését, tanulását nem tudja megfelelően

biztosítani. A szociális hátrányok számos megnyilvánulását tapasztaljuk:

egykeresős családok, leszázalékolt szülők, a motivációra való képtelenség,

tartós szegénység, stb.

79

Az iskola társadalmi feladatai között az egyik legfontosabb az esélyek

kiegyenlítése, a hátrányok csökkentése, a társadalmi egyenlőtlenség

hatásainak enyhítése.

Alapvetően osztályfőnöki feladat a szociális nehézségekkel küzdő gyerekek

felderítése. A tanév elejének felmérései, a szociális állapotokat vizsgáló

kérdőívek tartalma, a beadott kérvények vizsgálatával oldjuk meg a körültekintő

tájékozódást.

Az esélyegyenlőség biztosításának módja: részletes és alapos tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről,

a természetbeni ellátások: kedvezményes étkeztetés, ingyenes

tankönyvbiztosítás, szociális segély, kirándulási támogatás, stb.

rendszeres kapcsolat a családokat segítő intézményekkel,

a pályázatok figyelése, a pályázatok kezdeményezése,

ösztönzés különféle tanulmányi ösztöndíjak elnyerésére,

a kollégiumi elhelyezés és ellátás biztosítása,

a problémamegoldó képesség erősítése egyéni beszélgetésekkel,

fokozott figyelemmel.

II.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvekA tanulóközösségek vagy egyes tanulók a tanulmányi és közösségi

tevékenységében elért kiemelkedő eredményeiért jutalmazhatók.

A jutalmazás elvei: jutalmat kaphat az a tanuló vagy tanulóközösség, aki/amely:

tartósan kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújt kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el valamely tantárgyban; tanulmányi versenyen jó teljesítményt nyújt; az iskola hírnevét öregbítő módon szerepel valamely vetélkedőn,

versenyen, pályázaton; folyamatosan kiemelkedő a szorgalma; kimagasló sporteredményt ér el, és tanulmányi munkája ellen sincs

kifogás; az iskolai vagy osztály közösségért munkát vállal, és azt példásan

teljesíti;

A jutalmazás formái:

80

Dicséret osztályfőnöktől, szaktanártól, igazgatótól az ellenőrzőbe, elektronikus naplóba;

Nevelőtestületi dicséret, írásos formában közvetítve; Oklevél, könyvjutalom az iskola egésze előtt kiadva; „A Pollack kiváló spotrolója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az évfolyam első tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az év építész tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az év vegyész tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az év földmérő tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az év szakiskolai tanulója” kitüntetés az iskola egésze előtt átadva; „Az év legjobb szakközépiskolai osztálya” cím az iskola egésze előtt

átadva; „Az év legjobb szakiskolai osztálya” cím az iskola egésze előtt átadva;

Jutalmazást kezdeményezhet: a nevelőtestület bármely tagja; a nevelőtestület; a diákönkormányzat; helyi vagy külső szervek.

A jutalmazás és a magatartás, illetve szorgalom minősítések közötti kapcsolat

szaktanári dicséret : adható az adott tantárgyban elért kiemelkedő tanulmányi teljesítményért, szakköri munkáért, a törzsanyagon túlmutató kiselőadás tartásáért, melyet a szaktanár a tantárgyi érdemjegy megállapításakor számít be, az osztályfőnök a többi tantárgyi jeggyel együtt veszi figyelembe a szorgalom minősítés megállapításakor;

osztályfőnöki dicséret : - adható az iskolai, illetve osztályközösségért végzett kimagasló közösségi munkáért, sporttevékenységért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;

- adható intézményi versenyeken elért 1. helyezésért, melyet az osztályfőnök a szorgalom minősítésekor vesz figyelembe;

igazgatói dicséret : - adható az osztályban, az intézményben végzett kiemelkedően példamutató közösségi munkáért, megyei és területi szintű sport és kulturális versenyeken elért 1-6. helyezésért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésébe számít be;

- adható megyei és területi szakmai és tantárgyi versenyeken elért 1-6. helyezésért, melyet az osztályfőnök a szorgalom minősítésébe számol be;

nevelőtestületi dicséret : - adható több éves kimagasló kulturális és sporttevékenységért, országos sport-, kulturális versenyen elért 1-10. helyezésért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;

- adható több éves kimagasló tanulmányi munkáért, országos szakmai és tanulmányi versenyen elért 1-10. helyezésért, melyet az osztályfőnök a szorgalom minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;

oklevél, könyvjutalom : - adható az osztályfőnök, illetve az osztályban tanító szaktanárok javaslatára a nevelőtestület egyetértésével év végén

81

kimagasló tanulmányi, sport, kulturális vagy közösségi tevékenységért; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez;

„A Pollack kiváló sportolója” : - adható a tanulmányok befejezésekor, ha a tanuló sikeresen szerepelt különböző sportágakban, legalább egyszer az intézmény képviseletében országos 1-3. helyezést ért el egyéni vagy csapat sportágban; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez;

„ Az évfolyam első tanulója : - adható év végén évfolyamonként a legjobb tanulmányi eredményt elérő tanulónak, ha tanulmányi eredménye legalább 4,5 átlagú; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez;

„Az év…tanulója” : - adható év végén a végzős hallgatók közül annak, aki legalább 4,5 tanulmányi átlagú és az országos tantárgyi vagy szakmai versenyen legalább 1-10. helyezést ért el; példás magatartás és szorgalom minősítést feltételez;

A kötelességüket és a rendet megszegő tanulók fegyelmi intézkedésben részesíthetők.A fegyelmező intézkedések során figyelni kell a jogszerűségre, a személyre szabott büntetésre, a fokozatosságra és arra, hogy egy vétségért csak egy büntetés adható.

A fegyelmezés elvei: fegyelmi büntetést kaphat az a tanuló , aki: az iskolai Házirend előírásait megszegi; igazolatlanul mulaszt; az iskola területén engedély nélkül dohányzik; az iskolában drogot vagy alkoholt birtokol és fogyaszt; az iskolában fegyvernek minősülő tárgyat tart; másokat zsarol, megaláz; visszaél testi erejével, és azzal mást fenyeget; a tanárait és társait sértő magatartást tanúsít; az iskola berendezési tárgyait megrongálja; a hetesi vagy egyéb feladatait nem teljesíti; bármilyen módon árt az iskola jó hírnevének;

A fegyelmezés és a fegyelmi intézkedés formái: szaktanári figyelmeztetés szóban, írásban; osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, írásban; osztályfőnöki intés írásban; igazgatói figyelmeztetés írásban; igazgatói intés írásban;

Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

A fegyelmi büntetés lehet:igazgatói hatáskörben:

megrovás; szigorú megrovás;

82

nevelőtestületi hatáskörben: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába; eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától; kizárás az iskolából;

Fegyelmezést kezdeményezhet: a nevelőtestület bármely tagja; a nevelőtestület; a diákönkormányzat; helyi vagy külső szervek.

A fegyelmezés és a magatartás, illetve szorgalom minősítések közötti kapcsolat

szaktanári figyelmeztetés : - adható a szaktárgy tanóráin tanúsított fegyelmezetlen magatartásért, amit az osztályfőnök a magatartás minősítés megállapításakor vesz figyelembe;

- adható a szaktárgyi tanulmányok elhanyagolásáért, amit az osztályfőnök a szorgalom minősítésének megállapításakor vesz figyelembe;

osztályfőnöki figyelmeztetés : - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak egyszeri/néhányszori megszegése (késések, fegyelmezetlenség kisebb rongálások); az együttélés íratlan szabályainak be nem tartása (durva hangnem stb.); 1-2 igazolatlan óra után; három szaktanári figyelmeztetés után, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítés megállapításakor vesz figyelembe úgy, hogy a magatartás legfeljebb jó(4) minősítésű lehet;

osztályfőnöki intés : - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak többszöri megszegése; 3-10 igazolatlan mulasztás; a második osztályfőnöki figyelmeztetés után, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a magatartás legfeljebb jó(4) minősítésű lehet;

igazgatói figyelmeztetés : - adható a Házirend kisebb súlyú normáinak sűrűn ismétlődő megszegése; a Házirend nagyobb súlyú normáinak megszegése; 11-15 óra igazolatlan mulasztás; a második osztályfőnöki intés után; dohányzás esetén; alkoholos állapot miatt, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a magatartás minősítése legfeljebb változó(3) lehet;

igazgatói intés : - adható az igazgatói figyelmeztetést követően történő Házirend megsértésért; halmozott fegyelemsértésért; szándékos károkozásért, rongálásért; 16-20 óra igazolatlan mulasztásért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a minősítés legfeljebb változó(3) lehet;

igazgatói megrovás : - adható az igazgatói intés után bekövetkező fegyelemsértésért; kisebb súlyú erkölcsi vétségért; szándékos károkozásért, rongálásért; 21-25 óra igazolatlan mulasztásért, melyet az osztályfőnök a magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a minősítés csak rossz(2) lehet;

igazgatói szigorú megrovás : - adható az igazgatói megrovást követően történő fegyelmi vétség esetén; nagyobb súlyú erkölcsi vétség esetén; 26 órát meghaladó igazolatlan mulasztásért, melyet az osztályfőnök a

83

magatartás minősítésekor vesz figyelembe úgy, hogy a minősítés csak rossz(2) lehet.

A Nevelőtestületi fegyelmi büntetések fegyelmi eljárás útján hozhatók, mely lefolytatására a Nevelőtestület Fegyelmi Bizottságot hoz létre. A Fegyelmi Tárgyalásról és a Fegyelmi Bizottság döntéséről jegyzőkönyv készül. A Fegyelmi Bizottság javaslata alapján a Nevelőtestület határozatot hoz a fegyelmi büntetésről.

II.16. A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek

A közösségi szolgálat:Egy egészséges társadalomban nem hagyják magukra a bajba jutottakat,

azonban a segítségnyújtást, csakúgy, mint az együttélés más szabályait, tanulni

kell. Az iskolai oktatás célja nem csak az ismeretek átadása, hanem a nevelés

is. Tudatosítani kell a gyermekekben, fiatalokban, hogy nem önálló szigetekként

élünk a világban, hanem egy közösség tagjai vagyunk, ezáltal felelősséggel

tartozunk egymásért, a közösségért.

Az iskolai közösségi szolgálat célja, hogy a felnövekvő nemzedékekben

szemléletváltás következzék be a szűkebb és tágabb környezetükhöz, a

rászorulókhoz és a közjóhoz fűződő viszonyukban. Ezzel a fiatalok lehetőséget

kapnak az aktív állampolgári létre való felkészülésre. Saját élményű tanuláson

keresztül fejleszthetik szociális érzékenységüket és számos olyan

kompetenciájukat (együttműködés, problémamegoldás, projektmenedzsment,

felelős döntéshozatal, vezetői készségek stb.), amelyek megszerzése

elengedhetetlen a tudatos, felelősségteljes állampolgári léthez.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény az írásbeli érettségi

vizsga megkezdésének feltételéül szabja ötven óra közösségi szolgálat

elvégzését, az elvégzett tevékenységet igazolni is kell. (2016. január 1-je után

megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.)

A „közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi

közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi

érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai

feldolgozása”(2011. évi CXC. törvény). Igazolása a projekt megvalósulásának

leírását tartalmazó, az egyén szerepét tükröző dokumentumban történik.

A tevékenység megszervezése az iskolában

84

Az igazgató kijelöli a program megvalósulásáért felelős pedagógust, aki

koordinálja a programot.

Az iskolai közösségi szolgálattal kapcsolatos feladatok elvégzésében az iskolai

koordinátor munkáját pedagógiai asszisztens, továbbá az intézményvezető által

felkért és bevont pedagógusok segítik.

A közösségi szolgálat megszervezésében, a helyszínek feltérképezésében, a

diákok és szülők tájékoztatásában, motiválásában, a tevékenység

lebonyolításában támaszkodunk az iskolai Szülői Szervezet hatékony

közreműködésére.

A tanévre vonatkozóan az iskola az éves munkatervben határozza meg

tanévenként a feladatokat.

A tanuló osztályfőnöke a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban

(osztálynapló, törzskönyv, bizonyítvány) az iratkezelési szabályzatban

rögzítettek szerint dokumentálja a közösségi szolgálat teljesítését.

Az iskola az 50 óra közösségi szolgálat teljesítéséhez a tanuló számára 9-11.

évfolyamon egyenletesen elosztva biztosít lehetőséget.

Előrehozott érettségi vizsga:

Ha a diák valamilyen tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, magasabb

évfolyamon vagy évismétléskor az adott tantárgyat nem köteles tanulni.

Kérelmére, igazgatói engedéllyel látogathatja az adott tantárgy tanítási óráit, de

teljesítményét osztályzattal már nem értékeljük.

85

III. SZAKMAI PROGRAM

A szakképzés dokumentumai A szakképzési törvény A szakmai és vizsgakövetelmények A szakképzési kerettantervek Az Országos Képzési Jegyzék

III.1. Az iskola szakképzési rendszerének ismertetése:

Iskolánk öt ágazatban, korábban szakmacsoportban folytat képzéseket Vegyipar (8 számú szakmacsoport, XV. vegyész ágazat) Építészet (9 számú szakmacsoport, XVI. építőipar ágazat)

szakközépiskolaszakgimnázium

Mezőgazdaság (20 számú szakmacsoport, XXXV. földmérés ágazat) Egészségügy I. ágazat XXII. Közlekedésgépész ágazat, 13. közlekedés szakmacsoport

Szakgimnáziumi képzésA 10-12. évfolyamban tanulók képzési rendszere (iskolánkban

érettségiző tanulók):

A 2013/2014-es tanév előtt elkezdett képzések esetében (kifutó képzési formák):

A magasépítő, általános laboratóriumi és földmérő és térinformatikai technikus képzés (a 9. évfolyam kezdetén kell a szakirányt kiválasztani) 4+1 éves moduláris képzési rendszerben. A 4+1 éves képzési rendszerben a két éves szakképzés (1/13. és 1/14. évfolyam) első évének tananyaga (1/13. évfolyam) előrehozott formában a 9-12. (nyelvi osztálynál 9-13.) évfolyamon kerül oktatásra. Így az iskolában érettségiző tanulók, az érettségit követően a 2/14. évfolyamon folytathatják a tanulmányaikat, tehát számukra 1 éves a technikus képzés. Megszerezhető végzettségek: magasépítő, általános laboratóriumi és földmérő és térinformatikai technikus.

A 2013/2014-es tanévtől kezdődő képzések esetében (új képzési formák):

A magasépítő, mélyépítő, laboratóriumi és földmérő, földügyi és térinformatikai technikus képzés 4+1 éves, moduláris képzési rendszerben. A 4+1 éves képzési rendszerben a két éves szakképzés (1/13. és 2/14. évfolyam) első évének tananyaga

86

(1/13. évfolyam) előrehozott formában a 9-12. évfolyamon kerül oktatásra. A 9-12. évfolyamon ágazati szakképzés folyik, melyen a magasépítő és mélyépítő szak nem különül el, mert a képzés ezen szakaszában a szakmák közös tananyaga kerül oktatásra. Így az iskolában érettségiző tanulók az érettségit követően választhatnak szakirányt (magasépítő vagy mélyépítő) és az érettségi után az 5/13. évfolyamon folytatják a tanulmányaikat, tehát számukra 1 éves a technikus képzés. Megszerezhető végzettség: Magasépítő, vagy mélyépítő technikus. A végzett magasépítő technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) műemlékfenntartó technikus végzettséget, míg a laboratóriumi technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) drog és toxikológiai technikus végzettséget és a végzett földmérő földügyi és térinformatikai technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) térképész szaktechnikus végzettséget szerezhetnek.

Az érettségi után belépő tanulók képzési rendszere (más iskolában

érettségizett tanulók):

A 2016/2017-es tanévtől kezdődő képzések esetében (új képzési formák):

A magasépítő és mélyépítő technikus képzés a más iskolában érettségizett tanulók számára 2 éves, moduláris rendszerben folyik iskolánkban, tehát számukra 2 éves (1/13. és 2/14. évfolyam) a technikus képzés. Az 1/13. évfolyamon ágazati szakképzés folyik, melyen a magasépítő és mélyépítő szak nem különül el, mert a képzésben a szakmák közös tananyaga kerül oktatásra. A szakirányt az 1/13. évfolyam végén kell megválasztani. A 2/14. évfolyamon magasépítő, vagy mélyépítő szakon tanulnak a tanulók. Megszerezhető végzettség: Magasépítő, vagy mélyépítő technikus. A végzett magasépítő technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel

15. évfolyam) műemlékfenntartó technikus végzettséget, míg a laboratóriumi technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) drog és toxikológiai technikus végzettséget és a végzett földmérő földügyi és térinformatikai technikusok a választható, 1 éves, ingyenes ráépülő képzéssel (3/15. évfolyam) térképész szaktechnikus végzettséget szerezhetnek.

87

Képzéseink SZVK-i és központi programjai

SZVK és KP rendelet számai

2013/14-es tanévÉvfolyam SZVK Kerettanterv, központi

program9. szakmánként 1 osztály

27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.

14/2013. (IV. 5.) NGM rend.

10. ács (34 582 01) festő (34 582 04)

27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.

BKI Oktatási Nonprofit Kft. kerettantervi ajánlása

10. burkoló, kőműves 32/2011. (VIII.25) NGM rendeletKözismeret: 20/2010. (V. 11.) OKM rend.

2011. 9. 30. NGM közlemény

11. 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet


12. 32/2011. (VIII.25) NGM rendelet


2014/15-ös tanévÉvfolyam SZVK Kerettanterv9. szakmánként 1 osztály

27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.

14/2013. (IV. 5.) NGM rend.

10. szakmánként 1 osztály

27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.

14/2013. (IV. 5.) NGM rend.

11. ács (34 582 01) festő (34 582 04)

27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.

BKI Oktatási Nonprofit Kft. kerettantervi ajánlása

11. burkoló, kőműves 32/2011. (VIII.25) NGM rendeletKözismeret: 20/2010. (V. 11.) OKM rend.


2015/16-os tanévÉvfolyam SZVK Kerettanterv9. szakmánként 1 osztály

27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.

14/2013. (IV. 5.) NGM rend.


27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.

14/2013. (IV. 5.) NGM rend.


27/2012 (VIII. 27.) NGM rend.

14/2013. (IV. 5.) NGM rend.

88

2016/17-es tanév

OKJ szám Megnevezés Osztály SZVK rendelet54 582 03 1000 00 00

Magasépítő technikus 2/14 A 32/2011. (VIII.25.) NGM

54 581 01 0010 54 01

Földmérő és térinformatikai technikus

2/14 D 85/2009. (VII.15.)FVM

54 524 01 0010 54 01

Általános vegyipari laboratóriumi technikus

2/14 C 15/2008. (VIII.13.) SZMM

54 582 03 Magasépítő technikus 13 B, 13 C

29/2016. (VIII. 26.) NGM

54 582 03 Magasépítő technikus 14 E 4/2015. (II.19.) NGM

54 581 01 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus

13 D 56/2016. (VIII.19.) FM

54 524 03 Vegyész technikus 13 A, 13 H

29/2016. (VIII. 26.) NGM

54 724 01 Fogtechnikus gyakornok 13 G 27/2016. (IX.16.) EMMI

52 723 01 Gyakorló ápoló 13M, 13 V

41/2015. (VIII.31.) EMMI

54 723 02 Gyakorló ápoló 13E 27/2016. (IX.16.) EMMI

54 720 01 Egészségügyi asszisztens

13F 37/2013. (V. 28.) EMMI

54 726 04 Gyógymasszőr 13 I 27/2016. (IX.16.) EMMI

55 582 02 Műemlékfenntartó technikus

15 A 29/2016. (VIII. 26.) NGM

55 723 01 Ápoló 15 B 27/2016.

89

OKJ szám Megnevezés Osztály SZVK rendelet34 582 01 Ács 9G 29/2016. (VIII.

26.) NGM34 582 01 Ács 10F, 12G 12/2013.

(III.28.) NGM34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó 9F 29/2016. (VIII.

26.) NGM34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó 10F, 11E 12/2013.

(III.28.) NGM34 582 08 Kőműves és

hidegburkoló9E, 10E, 11E

12/2013. (III.28.) NGM

34 525 03 Járműfényező 9F 35/2016. (VIII.31.) NFM

35 582 06 Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló

12E, 12G 29/2016. (VIII. 26.) NGM

(IX.16.) EMMI

III.2. Az iskolánkban végezhető szakképesítések a 2016 szeptemberében induló képzések alapján:

Szakközépiskolai szakképesítésekA szakképesítés megnevezése A szakképesítés azonosító

száma Ács 34 582 01 Bádogos 34 582 02 Festő, mázoló tapétázó 34 582 04 Kályhás 34 582 06 Kőfaragó, műköves és épületszobrász 34 582 07 Kőműves és hidegburkoló 34 582 08 Szárazépítő 34 582 10 Járműfényező 34 525 03

Szakgimnáziumi szakképesítések

A szakképesítés megnevezése A szakképesítés azonosító száma

Magasépítő technikus 54 582 01 Laboratóriumi technikus 54 524 01 Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 54 581 01 Gyakorló ápoló 54 723 02

Szakképesítés-ráépülések

A szakképesítés megnevezése A szakképesítés azonosító száma

Drog és toxikológiai technikus 55 524 01 Műemlékfenntartó technikus 55 582 02 Műemléki helyreállító 35 582 05 Rekonstrukciós és műemléki festő, mázoló 35 582 06 Térképész szaktechnikus 55 581 03 Ápoló 55 723 01

90

III.3. A szakképzések szakmai tantárgyainak óratervei a 2013 szeptemberében induló képzések esetén:

Szakgimnáziumi képzések óratervei a szabadsávok felhasználásávalMagasépítő technikus 54 582 01

Szakmai követelménymodul

okTantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

0,5 0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2

10107-12 Építész technikusi közös tevékenység

Statika 1 2 3

Építési ismeretek 1 1+1 2+2 3+2 7

Építésszervezési alapismeretek 1 1

Kitűzési ismeretek 1 1

Kitűzési gyakorlat 1 105 1 120Építési gyakorlat 2 70 2 105 7

10108-12 Építőanyagok gyártása

Építőanyagok gyakorlat 2 2

91

10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek

Építőanyagok 1 1

Ábrázoló geometria 1 2 1 3

Műszaki ábrázolás gyakorlat

1+2 1+1 +2 +2 2

CAD alapismeretek gyakorlat

1 35 1 2 40

Munka- és környezet-védelem

0,5 0,5

10106-12 Építési technológiák és kivitelezésük

Vasbeton-szerkezetek 3

Magasépítési gyakorlat 4

Építésszervezés 4

Építésszervezés gyakorlat 1

10110-12 Magasépítési ismeretek

Szilárdságtan 3

Magasépítéstan 8

Építészettörténet és műemlékvédelem

1,5

Műszaki informatika gyakorlat

3

Szakmai idegen nyelv 1

összes óra 2+1 3+270

3+1 3+1105

5+2 2+2140

7+2 3+2 17 14160

23 8összes óra 5+3 6+2 7+4 10+4 31 31

92

Laboratóriumi technikus 54 524 01


okTantárgyak



9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögyheti

óraszámheti

óraszám ögy heti óraszáme gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


0,5 0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12Foglalkoztatás I. Foglalkoztatás I. 2

10097-12Munka- és környezetvédelmi, munkaszervezési feladatok

Vegyipari biztonság 3

10098-12Vegyipari műszaki alapfeladatok

Laboratóriumi alapgyakorlat 2+2 70 3 40

Szervetlen laboratóriumi gyakorlat

3+1 105 3 40

Analitikai gyakorlat 3+2 140 4 40

93

Laboratóriumi gyakorlat 4+1 4+1 40

Vegyipari ismeretek 1,5 2 1 4,5

Szakmai kémia 1+1 1+1 1+1 2 6

Fizikai kémia 2+2 2+2 4

Műszaki ismeretek 2+2 2

11509-12Laboratóriumi technikus analitikai feladatok

Műszeres analitika 4Műszeres analitika gyakorlat 3+1

Laboratóriumok minőségbiztosítása

2

10096-12Laboratóriumi technikus preparatív feladatok

Preparatív gyakorlat 2

Laboratóriumi elmélet 4

Félüzemi feladatok 3

Anyagismeret 2

Alkalmazott kémia 3,5

11452-12Általános laboráns feladatok

Laboránsi gyakorlatok 2

összes óra 3+1 2+270

3+1 3+1105

4+3 3+2140

6+4 4+1 17 14160

24 7+1

összes óra 5+3 6+2 7+5 10+5 31+1 31+1

Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus 54 581 01

94


okTantárgyak



9. 10. 11. 12. 1/13 5/13 és 2/14.heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám ögy heti óraszám heti óraszám ögy heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság


0,5 0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II. 0,5

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Foglalkoztatás I. 2

10986-12Geodéziai alapismeretek

Geodézia 1+1 2+2 2 3+2 8

Térképismeret 1,5+1 1 2,5

Topográfia 1 1

Geodézia gyakorlat 2+1 70 2+1 105 3+1 140 3+1 13 160

10987-12Digitális térképkezelés

Digitális térképkezelés 1+1 1 3

Digitális térkép gyakorlat 5+1

10988-12Fotogrammetria feladatai

Fotogrammetria 1 1

Távérzékelés 2

10989-12Az ingatlan-nyilvántartási

Jogi és ingatlan- nyilvántartási ismeretek

1 1 2 2

95

ügyintézés feladataiIngatlan- nyilvántartási gyakorlat

1

10990-12A térinformatika feladatai

Térinformatika 1 1 2

TérinformatikaGyakorlat 2+2

10991-12Mérnökgeodézia feladatai

Mérnökgeodézia 2

10992-12Geodéziai menedzsment ismeretek

Földmérési adatgyűjtés 2,5

Mérési gyakorlat 7+1

10993-12CAD-ismeretek CAD - ismeretek 1+1 1

összes óra 3+2 2+1 70 4+2 2+1 105 4+1 3+1 140 7+3 3+1 18 13 160 16 15+4összes óra 5+3 6+3 7+2 10+4 31 31+4

96

Szakközépiskolai képzések óratervei a szabadsávok felhasználásávalÁcs 34 582 01

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelmény-

modulokTantárgyak

1/9. évfolyamÖsszefügg

ő nyári gyakorlat

2/10. évfolyamÖsszefüggő

nyári gyakorlat

3/11. évfolyam

elméleti heti

óraszám

gyakorlatiheti

óraszám

elméletiheti

óraszámgyakorlati

heti óraszámelméleti

heti óraszám

gyakorlati

heti óraszám

10101-12Építőipari közös tevékenység

Munka- és balesetvédelem 1

Építőipari alapismeretek elmélet

2 2Építőipari alapismeretek gyakorlat

1

Munkajogi és vállalkozási ismeretek

1

10102-12 Hagyományos zsaluzat és állványzata

Hagyományos zsaluzatok elmélet 1

Hagyományos zsaluzatok gyakorlat 3 36

10318-12Rendszerzsaluzatok és állványok

Zsalu és állványrendszerek kialakítása

2

Rendszerzsaluzatok alkalmazása 2 30

10100-12Állványzatok

Hagyományos állványzatok elmélet 1

Hagyományos állványzatok gyakorlat

2 30

97

10319-12Fémszerkezetű állványok

Fémállványok szereléstechnológiája 1,5Fémállványok alkalmazása, szerelése

3,5

10099-12Ácsszerkezetek

Ácsszerkezetek elmélet 2 4 6

Ácsszerkezetek építése gyakorlat 10 104 10 100 14

Összes óra 6 14 140 9 14 160 8,5 17,5 Összes óra 20 140 23 160 26

ELMÉLET KÖZISMERET 15 129

ÖSSZESEN: 35 3535

Vastagbetűvel kiemelve, ahol eltérés van az ajánláshoz képest.

98

Kőműves és hidegburkoló 34 582 08



modulokTantárgyak


ő nyári gyakorlat


nyári gyakorlat

3/11. évfolyam

elméleti heti

óraszám

gyakorlatiheti

óraszám

elméletiheti

óraszámgyakorlati


heti óraszám

gyakorlati

heti óraszám





1


1






2





2 30

99



3,5






ÖSSZESEN: 35 3535


100

Festő, mázoló és tapétázó 34 582 04



modulokTantárgyak


ő nyári gyakorlat


nyári gyakorlat

3/11. évfolyam

elméleti heti

óraszám

gyakorlatiheti

óraszám

elméletiheti

óraszámgyakorlati


heti óraszám

gyakorlati

heti óraszám





1


1






2





2 30

101



3,5






ÖSSZESEN: 35 3535


102

III.4. A tanulók értékelésére és továbbhaladására vonatkozó előírások:

A pedagógiai program általános részében leírtak érvényesek a szakmai tantárgyak esetében is, az itt leírt előírások, csak a szakmai tantárgyakra vonatkozó kiegészítések.

Értékelésre vonatkozó kiegészítések:- A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli, rajzi, szóbeli és gyakorlati

teljesítményeit rendszeresen érdemjegyekkel minősíti.- A szakközépiskolai (9-12. évfolyamon) szakmai előkészítő, alapozó

résztantárgyak ismereteinek tanítása különböző óraszámban, több tanár közreműködésével folyik, de a tanulók egy osztályzatot kapnak a következők szerint: A kerettanterv szerint tanuló évfolyamoknál a fenti minősítés a résztantárgyak minősítésének súlyozott (óraszámok szerint) átlagából adódik, a matematika kerekítési szabálya szerint. A különböző iskolai dokumentumokban (ellenőrző, törzslap, bizonyítvány) fel kell tüntetni az előkészítő, alapozó ismeretek résztantárgyait, azok szakmai programban meghatározott évi óraszámait és osztályzatait. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen osztályzatot kap a szakmai alapozó tantárgy osztályzata félévkor és évvégén is elégtelen. Az év végi elégtelen osztályzat javítása a sikertelen résztantárgyból (résztantárgyakból) történő sikeres javítóvizsga letételével érhető el. Ebben az esetben a javítóvizsgán a résztantárgyból kapott érdemjegy és a többi résztantárgy év végi jegyeinek átlagából kell a fentiek alapján számolni az összevont jegyet.

- Azokból a tantárgyakból, melyekből kötelezően beadandó rajzfeladat van, ha a tanuló határidőre nem adja le a rajzot, akkor minden olyan tanítási napon, amelyen az adott órák előfordulnak, elégtelen osztályzatot kap, amíg a feladatát nem pótolja. Ha a leadott feladatára elégtelen érdemjegyet kap a tanuló, akkor a rajzot a tanár által megszabott határidőre pótolnia kell és az új beadásnál az előzőekben ismertetett, beadással kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni. A beadás végső határideje a tanév utolsó szorgalmi napját megelőző egy hét. Ha a tanuló a hiányzó rajzfeladatot nem pótolja az előzőekben megadott határidőig, akkor a tárgyból elégtelen osztályzatot kell adni számára. A javítóvizsgára a hiányzó rajzfeladatot pótolnia kell, ellenkező esetben a javítóvizsga osztályzata is elégtelen.

- Az egyes tantárgyak, illetve a tantárgy részei alól felmentést kérhetnek azok a szakmacsoporton belüli szakmunkás-bizonyítvánnyal

rendelkező, illetve azon diákjaink, akiknek szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett legalább egy félévre vonatkozó érvényes bizonyítványuk van. A döntést a szakmai munkaközösség véleménye alapján az igazgató hozza meg.

- Gyakorlati órán, az előírt munkaruházat hiányában, a tanuló nem vehet részt az órai munkában. Számára az adott órát, igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni.

Továbbhaladásra vonatkozó kiegészítések:- Alapvető feltétel, hogy a tanuló teljesítse minden tárgyból, a

továbbhaladáshoz szükséges követelményeket és a hatályos, vonatkozó jogszabályokban rögzített mulasztási határokon belül maradjon.

- A nem tanköteles tanuló jogviszonyát az iskola egyoldalúan felmondja, ha már másodízben nem teljesítette a továbbhaladás feltételeit az adott évfolyamon.

- A következő évfolyamot az tanuló kezdheti meg, aki az évfolyamra előírt, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítését igazolja.

- A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével, azzal, hogy legkésőbb a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg.

Az egyéni tanrendű tanulókra vonatkozó rendelkezések:

- Egész évre szóló egyéni tanrendre vonatkozó kérelmet, a tanév elején (legkésőbb szeptember 10-ig) kell benyújtani, ill. évente meg kell újítani. Év közben felmerült indok esetén, év közben is kérelmezhető az egyéni tanrend, a tanév fennmaradó részére vonatkozóan.

- Az írásban benyújtott, egyéni tanrendre vonatkozó tanulói kérelemhez csatolni kell azokat a hivatalos dokumentumokat, igazolásokat, amelyek az egyéni tanrendet indokolttá teszik.

- A kérelmet a szülő írja alá, de 18 év feletti diák esetében a diák is aláírja a kérelmet.

- Az egyéni tanrendet az iskola igazgatója engedélyezi, az engedélyt határozatba foglalja, mely tartalmazza az egyéni tanrend részleteit.

- Az egyéni tanrendű tanuló a határozatban foglaltak szerint, félévenként osztályozó vizsgát tesz.

- Amennyiben a szorgalmi időszakban, az egyéni tanrendű tanuló megfelelő számú osztályzatot szerzett egy tantárgyból, akkor

104

mentesíthető az adott tantárgyra vonatkozó osztályozó vizsga letétele alól.

- Az egyes tantárgyak, illetve a tantárgy részeinek tanulása alól felmentést kérhetnek azok a szakmacsoporton belüli szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkező, illetve azon diákjaink, akiknek szakirányú felsőoktatási intézményben szerzett legalább egy félévre vonatkozó érvényes bizonyítványuk van. A döntést a szakmai munkaközösség véleménye alapján az igazgató hozza meg.

III.5. Összevont tantárgy osztályzatok, évfolyamonként.

- 54 582 03 1000 00 00 Magasépítő technikus szak (Kifutó képzési forma, az utolsó osztály a 2016/2017 –es tanév végén tesz technikus vizsgát.)

A 9-12. évfolyamon a szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra nevű tantárgy jegye, az évfolyamon feltüntetett tantárgyak jegyének számtani átlagából képződik, a bizonyítványba ez a jegy kerül beírásra. A résztantárgyak jegyeit a bizonyítvány mellékletében kell feltüntetni. Külön meg kell határozni az elméleti és a gyakorlati tantárgyakra vonatkozó jegyet is.

Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra

9. évfolyam A szakgimnáziumi kerettanterv szerint

10. évfolyam - Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - elmélet- Építőanyagok és vizsgálataik

- Épületszerkezetek és rajz- Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - gyakorlat

- Építőanyagok és vizsgálataik- Épületszerkezetek és rajz

- Épületszerkezetek építése

11. évfolyam - Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - elmélet

- Munka és környezetvédelem

105

- Statika

- Épületszerkezetek és rajz

- Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - gyakorlat

- Műszaki ábrázolás és szabadkézi rajz

- Műszaki informatika - CAD

12. évfolyam - Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - elmélet

- Geodézia

- Építőipari beruházási folyamat

- Szilárdságtan

- Épületszerkezetek és rajz

- Szakmacsoportos alapozó oktatás az építészet szakmacsoportra - gyakorlat

- Geodézia

- Építőipari beruházási folyamat

- Épületszerkezetek építése

106

III.6. Felnőttoktatás

Szakképzés esti tagozaton

Felnőttoktatás keretében az iskolarendszerű, esti tagozaton folytatott képzéseink érettségire épülő két éves emeltszintű képzések és alapfokú végzettségre épülő középszintű képzések.

Az esti tagozatos osztályokat megfelelő számú jelentkező esetén szeptemberi és keresztféléves februári kezdéssel is indítjuk, az alapító okiratban foglalt képzések alapján.

Jelentkezés folyamatosan a tanuló nyilvántartóban!

A felnőttoktatás iskolarendszerű oktatás, köznevelési alapfeladat (nem összetévesztendő a felnőttképzési önköltséges tanfolyami oktatással).

A tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához igazodva a nyolc évfolyamos általános iskola elvégzése esetén tizenhetedik, gimnázium és szakképző iskola elvégzése után huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.

A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje továbbá esti munkarend szerint. Szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatás azok számára szervezhető meg, akik még nem rendelkeznek szakképesítéssel. A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet.

Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát el kell érnie, a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka.

A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás köthető, ami többek között pénzbeli juttatást jelent a tanulónak. Tanulószerződés köthető a saját munkáltatóval is, a munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony nem zárja ki egymást.

Előzetes tanulmányok (szakmacsoportos alapozás, egyetemi tanulmányok) részleges vagy teljes beszámításának kérése jelentkezéskor történhet az iskola igazgatójának benyújtott kérelme alapján, az igazoló dokumentumok fénymásolatának bemutatásával.

107

Képzés időbeosztása

Heti két alkalom hétköznap 14:15-20:00-ig, amely a konzultációs időpontokat is magába foglalja.

Számonkérés, értékelés

Az iskolai munkát házi feladat és projekt munka egészíti ki. A képzés során év közben legalább két alkalommal írásbeli számonkérés van, amelyet félévi és év végi írásbeli vagy szóbeli számonkérés egészít ki. A tanuló az eredményeiről bizonyítványt kap, amely feltétele a szakmai vizsgára történő jelentkezésnek.

Szakmai vizsga

A képzés szakmai vizsgával (technikusi vizsga) zárul. A szakmai vizsga valamint a szakképesítés megszerzését igazoló oklevél megegyezik a nappali képzésben részt vevőkével.

Költségek

Az első és második szakképesítés megszerzése esti képzésben ingyenes, de minden jelentkező helyzetét vizsgálni kell (végzettség, kor, stb)

Harmadik szakképesítés tandíjas (kivéve, ha azonos ágazati képzés)

108

Documents

Pedagógiai program · Web viewA szakképző iskolák osztályaiban egy idegen nyelv tanulása kötelező. A 9. évfolyamra beiratkozáskor kell a tanulónak a szülővel egyetértésben