ÉS GIMNÁZIUM - fekete-vorosmarty-ajka.sulinet.hufekete-vorosmarty-ajka.sulinet.hu/doc/kozzetetel/Nevelesi_program_2017_18.pdf · elfogadott, hogy a tanulónak lehetnek megőrzendő

PEDAGÓGIAI PROGRAM

FEKETE ISTVÁN - VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA

ÉS GIMNÁZIUM

AJKA

UTOLSÓ MÓDOSÍTÁS: 2017. DECEMBER 7.

Nevelési program – 2017

Fekete István-Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium

2

TARTALOMJEGYZÉK

PEDAGÓGIAI PROGRAM .................................................................................................................................................. 1

TARTALOMJEGYZÉK ........................................................................................................................................................ 2

1. BEVEZETÉS, ISKOLÁNK BEMUTATÁSA .............................................................................................................. 4 Küldetésnyilatkozat ........................................................................................................................................................... 5

2. NEVELÉSI PROGRAM .................................................................................................................................................... 6

Iskolakép ........................................................................................................................................................................... 7 Pedagóguskép ................................................................................................................................................................... 8 Szülőkép ............................................................................................................................................................................ 9 Tanulókép ........................................................................................................................................................................ 10

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ........ 11 3 A TANULÓK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ............................................ 16 4. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA .................................................................................................... 18 5. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV ..... 22 6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK ........................................................................ 24

6.1. DEMOKRATIZMUS, BEAVATOTTSÁG .................................................................................................................. 24 6.2. A HELYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS A KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZÁS .......................................................... 25 6.3. A MAGYARSÁG MINT NEMZETI ÖRÖKSÉG ........................................................................................................ 25 6.4. A TELJESÍTMÉNY ÉS AZ EMBERI NAGYSÁG TISZTELETE ................................................................................ 26 6.5. DERŰ, VIDÁMSÁG, EGÉSZSÉG ............................................................................................................................ 26

7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE ÉS

SZERVEZETI FORMÁI ..................................................................................................................................................... 27 7.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő

tanítási óra, amelynek fontos jellemzői: .......................................................................................................................... 27 7.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek is

segítik: ............................................................................................................................................................................. 27 7. 3. Részvétel a „Boldog Iskola” Programban .............................................................................................................. 28

8. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ....................................................................................................... 29 1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: ............................................................................... 29 2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér ......................................................................................................................... 29 3. A környezeti nevelés célja: .......................................................................................................................................... 29 4. Céljaink a szemléletformálás területén: ...................................................................................................................... 30 5. Fogyasztóvédelem ....................................................................................................................................................... 30 6. Feladatok .................................................................................................................................................................... 31 7. A környezeti nevelés helye az iskolában ...................................................................................................................... 31 8. Helyzetelemzés ............................................................................................................................................................ 31 9. Környezeti nevelési lehetőségeink ............................................................................................................................... 33

.9. A) A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI .................................................................................... 37 9.1. A pedagógusok feladatai .......................................................................................................................................... 37 9.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás ...................................................................... 37 9.3. A tehetséges tanulók gondozása ............................................................................................................................... 38 9.4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése. ............... 38 9.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása .................................................................................................................. 38 9.6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel .......................................................................... 38 9.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony ............................................................................................................... 38 9.8. Részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében ............................................................... 39 9.9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés............................................................................. 39



3

9.10. Az iskolai munka feltételeinek javítása ................................................................................................................... 39 9.11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában .............................. 39 9.12. Aktív részvétel a tantestület életében ...................................................................................................................... 39 9.13. Az iskola képviselete ............................................................................................................................................... 39 9.14. A vezetői feladatok ellátása .................................................................................................................................... 40 9.15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal ........................................ 40

9. B) AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MEGBÍZATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................................................. 40 2.9. C) A TANÍTÓK ÉS A NAPKÖZIS NEVELŐK FELADATAI ..................................................................................................... 41

1. A tanító alapfokú nevelési-oktatái feladatai ................................................................................................................ 41 2. A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok ................................................................................................................ 41 3. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok .................................................... 42 4. Munkához szükséges ismeret megszerzése .................................................................................................................. 43

10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

HELYI RENDJE ................................................................................................................................................................. 44 11. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI

GYAKORLÁSÁNAK RENDJE ......................................................................................................................................... 48 12. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK –A SZÜLŐ, A

TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ................. 48 12.1. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ....................................................................................... 48 G) Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli intézményekkel .............. 54

13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI ........................................................................................... 58 13.1. Iskolánkban az alábbi vizsgákat szervezzük: .......................................................................................................... 58 13.2. Belső vizsgák .......................................................................................................................................................... 58 13.3. Különbözeti vizsga ................................................................................................................................................. 59 13.4. Osztályozó vizsga ................................................................................................................................................... 59 13.5. Tantárgyi javítóvizsga ............................................................................................................................................ 60 13.6. Pótló vizsga ............................................................................................................................................................ 60 13.7. Előrehozott érettségi vizsga: .................................................................................................................................. 60

14. A FELVÉTELRE ÉS AZ ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEINK ....................................................... 61 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ........................................................................................................................................................ 62



4

1. BEVEZETÉS, ISKOLÁNK BEMUTATÁSA

Intézményünk, a Fekete István - Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium Ajka városának két

nagy múltú iskolájából és közigazgatásilag a városhoz tartozó település, Padragkút évtizedes

hagyományokkal rendelkező általános iskolájából jött létre.

Ajka legnagyobb tanulólétszámmal működő alapfokú köznevelési feladatokat ellátó intézménye vagyunk.

Tanulói és alkalmazotti közösségünk három telephelyen, a város szívében és a padragkúti kertvárosi

részben végzi munkáját.

Nevelőtestületünk innovációs készsége kiváló, tagjai rugalmasan alkalmazkodnak korunk változó

körülményeihez, felhasználják a korszerű, hatékony, gyermekközpontú módszereket, eszközöket.

Pedagógusaink a város társadalmi, kulturális és sportéletében tevékeny részt vállalnak. Szervezői számos

rendezvénynek, aktív segítői a mások által szervezett eseményeknek

Célunk a tanítványok harmonikus személyiségének kialakítása, mellyel az állandóan változó világra kívánjuk

felkészíteni őket. Ennek érdekében sokrétű tanítási, oktatási stratégiát alkalmazunk. Következetesen

törekszünk a diákok igényes és tartalmas, a XXI. század elvárásainak megfelelő oktatására. Igyekszünk

olyan pozitív környezetet teremteni, amelyben mindenki jól érzi magát

Tantestületünk szakos ellátottsága 100 %-os. Alkalmazotti körünk képzettsége sokirányú.

Iskolánk szabad beiskolázású, ebből következően heterogén összetételű tanulócsoportok fejlesztésére

vállalkozik. A létszámok évek óta stabilitást mutatnak.

József Attila utcai épületünk, amely az alsó tagozatnak ad otthont, a város centrumában, kellemes

környezetben, a Hild park szomszédságában helyezkedik el. 16 tanulócsoportban, jól felszerelt, barátságos

tantermekben folyik az oktató-nevelő munka. Az alapképességek kialakítását és az adottságok feltárását

követően célunk az alapkészségek megerősítése, a tanulási képességek megalapozása. Az alsó tagozatra

kidolgozott komplex személyiséggazdagító programunk lehetővé teszi, hogy a gyermekek a tanulás mellett

sokféle tevékenységgel ismerkedhessenek meg, s változatos cselekvési formákban próbálhassák ki magukat.

A tanulásban megakadó illetve lemaradó gyerekek számára órarendbe beépített fejlesztő foglalkozásokat

szervezünk.

Idegen nyelv tanulására első osztálytól van lehetőség, tanulóink angol és német nyelv közül választhatnak.

Fürst Sándor utcai épületünk, amely a város szívében, a vidékiek számára is könnyen elérhető helyen

található 20 tanulócsoport otthona. Itt kapott helyet a 14 osztállyal működő felső tagozat és a hatosztályos

gimnázium. A 2009-ben felújított három szintes épület akadálymentesített, mozgáskorlátozott tanulók

befogadására is alkalmas.

11 szakterem (rajz, ének, kémia, informatika, technika, fejlesztő, tornaterem, nyelvi labor), számítógépekkel

felszerelt és internetes hozzáférést biztosító , gazdag állományú, idegen nyelvi forrásközpontként is

funkcionáló iskolai könyvtár áll a tanulók rendelkezésére.



5

A nemzetközi iskolai együttműködési projektek keretében az idegen nyelv tanulásán, gyakorlásán túl

diákjainknak lehetőségük nyílik más kultúrák, emberek megismerésére, tapasztalatszerzésre. Az Erasmus+

program, E-Twinning, egyéb partnerkapcsolatok, rendszeres kirándulások Ausztriába, Angliába,

Olaszországba, Németországba, Franciaországba, valamint a Határtalanul! program segítik ezt a célt.

A hat évfolyamos gimnáziumi program a legtehetségesebbek mellett az úgynevezett későn érő, jó adottságú

gyerekeknek biztosít lehetőséget képességeik kiteljesítésére.

Iskola utcai épületünk Ajka zöldövezetében, a valamikori biztos megélhetést nyújtó bányászattal foglalkozó

városrész kevésbé forgalmas, csendes környezetében található. Intézményrészünk 8 tanulócsoporttal

működik.

A diákok többsége hátrányos helyzetű családokból származik, amely egyértelműen meghatározza

feladatainkat: a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztését egyéni képességeiknek, fejlettségüknek,

ismereteiknek figyelembe vételével, a differenciálást; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és

szervezeti formák alkalmazását a tanítási folyamatban.

Kiemelten kezeljük a társadalmi elvárásoknak megfelelő pályaorientációt. Az alapképességek és készségek

elsajátítása mellett célunk a különféle szolgáltatások biztosítása: gyógytestnevelés, fejlesztőpedagógia,

szabadidő sportok. A tehetséges gyerekek érdeklődési körüknek megfelelő szakköri foglalkozásokon

vehetnek részt.

Küldetésnyilatkozat

„Törjön is mind ég felé az

Ami gyöngy”

A Fekete István-Vörösmarty Mihály Általános Iskola és Gimnázium pedagógusai elkötelezettek az iránt,

hogy az intézmény tanulói olyan sokoldalú, versenyképes tudással rendelkező, harmonikus személyiségű

felnőttekké váljanak, akik képesek a rájuk bízott feladatokban maximálisan helytállni. Ezt példamutatással,

gazdag pedagógiai módszertani kultúrán alapuló oktatással, az értelmi, érzelmi és fizikális készségek

folyamatos fejlesztésével kívánjuk elérni.

Tevékenységünket olyan, a társadalmi igényeknek megfelelő szeretetteljes légkörben végezzük, amelynek

célja a másokra is figyelő önmegvalósítás.



6

2. NEVELÉSI PROGRAM

FEKETE ISTVÁN - VÖRÖSMARTY MIHÁLY

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM

AJKA



7

1. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK – ISKOLÁNK NEVELŐTESTÜLETÉNEK

PEDAGÓGIAI HITVALLÁSA

A Fekete István-Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola pedagógusai

mindennapi nevelő-oktató munkájukban a következő jelmondatot szeretnék érvényre juttatni:

„Törjön is mind ég felé az, ami gyöngy"

(Vörösmarty Mihály)

Nevelési alapelveink meghatározásánál figyelembe vettük:

a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény rendelkezéseit;

a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 7.§. (1) bekezdésének Az iskola pedagógiai programjának tartalmára vonatkozó szabályozásokat;

a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet szabályozását a köznevelési törvény végrehajtásáról;

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet,

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet előírásai szerint kell haladnia,

a referencia-intézmények kritériumrendszerét,

az ÖKO- iskola és a fenntarthatóság pedagógiai elveit;

az iskola hagyományait;

a helyi társadalmi környezet elvárásait.

A közösségi szolgálatról szóló előírásokat

Iskolakép

Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol

tanulóink otthon érezhetik magukat;

az iskolai életet szeretetteljes emberi kapcsolatok jellemzik;

az iskolában tanulók és dolgozók kapcsolata egymás tiszteletén, megbecsülésén alapul;

a pedagógiai munka középpontjában a személyiség, és az egyéni képességek fejlesztése áll;

elfogadott, hogy a tanulónak lehetnek megőrzendő titkai, öröme, bánata, konfliktusa, jó és rossz napjai;

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban egyaránt;

becsülete van a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának;

a tanulóknak lehetőségük van saját iskolai életük alakítására, önállóságuk, önkormányzó képességeik kibontakoztatására.

Névadóink - Fekete István és Vörösmarty Mihály - kultuszának ápolása fontos része pedagógiai

munkánknak. Személyes életútjuk, munkásságuk például szolgál tanulóink számára. Műveik ma is



8

emberségre, természetszeretetre nevelnek, erősítik tanulóink felelősségérzetét az őket körülvevő természeti

és társadalmi környezet iránt.

Nevelő-oktató munkánk során törekszünk megfelelni a XXI. század gyorsan változó társadalmi

elvárásainak, az információs társadalom elvárásainak és a sokszínű szülői igényeknek. Ennek megfelelően

kiemelt feladatunknak tartjuk a tanulók teljes személyiségének fejlesztését. Korszerű, szilárd alapműveltség

közvetítésével segítjük tanulóink felkészülését tanulmányaik sikeres folytatására illetve a munka világában

való későbbi helytállásra. Az értékek közvetítése mellett az egyéni képességek tiszteletben tartásával, a

kulcskompetenciák fejlesztésével kiemelt feladatunknak tartjuk az egész életen át tartó tanulás

megalapozását szolgáló képességek fejlesztését.

A szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedékek nevelése érdekében nevelő-oktató

munkánkban fontosnak tartjuk az alábbi kritériumok megvalósulását:

tervszerű nevelő - oktató munkánk a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben;

pedagógiai munkánkban megjelenik a kompetencia alapú nevelés-oktatás tartalmainak és módszereinek alkalmazása;

készek vagyunk a folyamatos szakmai, módszertani és pedagógiai önfejlesztésre, a kompetencia alapú oktatás módszertanának és más újszerű tanulásszervezési eljárások széleskörű alkalmazására;

a digitális írástudás fejlesztése érdekében a nevelés-oktatás folyamatában rendszeresen alkalmazzuk az IKT eszközöket;

szervezeti kultúránkra, pedagógiai gyakorlatunkra jellemző a team-munka és a pedagógusok közötti horizontális és vertikális együttműködés;

pedagógiai tevékenységünk célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk;

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az önálló ismeretszerzés módszereit;

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására;

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

Pedagóguskép

Nevelési alapelveink megvalósulásának feltétele az intézményben dolgozó pedagógusok magas színvonalú,

megújulásra képes nevelő-oktató tevékenysége.

Iskolánk a következő személyiségjegyek meglétét várja el nevelőitől:

magas szintű pedagógiai, módszertani, pszichológiai kultúrát a nevelés-oktatás folyamatában;

a saját szakterületének újabb eredményeit is tükröző szaktudást;

nyitottságot, innovációt, kreativitást a nevelő-oktató munkában és az intézmény partneri kapcsolataiban egyaránt;



9

az iskola által megfogalmazott alapvető értékek bármely helyzetben való vállalását, hiteles közvetítését;

a konfliktuskezelési technikák ismeretét a problémák okainak feltárása, több szempontú elemzése érdekében;

gondolatok, érzések hiteles közvetítését tükröző kommunikációs készséget, befogadóként pedig, a partner közlésével megegyező értelmezésre való törekvést;

a tanórák és a tanítási órán kívüli szabadidő intellektuális, a tanulók testi-lelki fejlődését szolgáló szervezőkészséget;

felelősségvállalást szavaink, tetteink megfontolására, azok következményeinek végiggondolására;

lelki egészséget, hangulataink kézben tartásával pozitív életszemlélet sugárzását, kudarcaink, nehézségeink kezelésével egészséges önértékelésre törekvést;

türelmet, toleranciát kollégákkal és a ránk bízott tanulókkal szemben is;

mulasztás esetén reális önkritikát, a felelősség elismerését.

Munkakultúránkat nyitott oktatási környezet jellemzi. Nevelési céljaink eredményes megvalósulása szoros

együttműködést kíván az iskola külső partnereivel: a szülőkkel, a szakmai és civil szervezetekkel, a helyi

vállalatok képviselőivel.

Iskolánk, tanulóink szerepvállalásán keresztül és a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt

kíván venni lakóhelyünk életében.

Szülőkép

Az iskola a következőket kéri, várja tanítványai szüleitől:

az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célok, alapelvek elfogadását;

az iskola pedagógiai programjában és házirendjében foglaltak összehangolását a családi neveléssel;

a köznevelési törvényben meghatározott szülői jogok és kötelességek ismeretét, azok alkalmazását a családi nevelésben;

partneri kapcsolatot: őszinteséget, bizalmat, a tanulókkal kapcsolatos problémák közös megoldására való készséget;

a gyermekek iskolai magatartásának, tanulmányi munkájának figyelemmel kísérése érdekében folyamatos kapcsolattartást a gyermek pedagógusaival;

a pedagógus emberi méltóságának, szaktudásának tiszteletben tartását;

az iskola rendezvényein való részvételt, lehetőség szerint azok szervezésében való aktív segítségnyújtást;

az iskolai alapítvány és a szülői szervezet munkájának támogatását.

A jó partneri kapcsolat kialakítása érdekében

szülői értekezletek, fogadó órák, nyílt napok, bemutató órák szervezésével rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal;

az iskolai honlapon, faliújságokon, tájékoztató füzeteken, szórólapokon, megyei és városi újságon keresztül tájékoztatjuk a szülőket és a város érdeklődő polgárait az iskolai élet főbb eseményeiről, rendezvényeinkről, tanulóink tevékenységéről, eredményeiről;

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel;



10

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk továbbra is képviseltesse magát a városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget, melynek megvalósulását Az iskola

esélyegyenlőségi terve c. dokumentum biztosítja. A szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása

az esélyegyenlőség érvényesülésének előfeltétele.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulóink számára biztosítjuk a fejlesztő, képesség- kibontakoztató

foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve elősegítik későbbi társadalmi

beilleszkedésüket.

Tanulókép

Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az

alábbi tulajdonságokat:

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, kötelességtudó;

művelt, érdeklődő, nyitott, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti;

becsüli a tudást, a munkát, jó eredmények elérésére törekszik;

rendelkezik azokkal a kulcskompetenciákkal, melyek elengedhetetlenek a változásokhoz való alkalmazkodáshoz, a személyes boldoguláshoz és a sikeres társadalmi beilleszkedéshez;

gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

van elképzelése a jövőjét illetően;

képes gondolatait - szóban és írásban is- helyesen és a partner számára érthetően megfogalmazni;

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:

nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,

a természet, a környezet értékeit,

más népek értékeit, hagyományait,

az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit;

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben;

ismeri és betartja a család, az iskola, a társadalom együttélését biztosító szabályokat, a kommunikáció elfogadott formáit;

viselkedése udvarias, beszéde kulturált;

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli;

képes szeretetet adni és kapni;

szellemileg és testileg egészséges, edzett;

egészségesen él, szeret sportolni, mozogni;

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes tanítványunk

személyiségében. Mindennapi nevelő és oktató munkánk azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb

diákunk rendelkezzen végzős korára az itt felsorolt személyiségjegyekkel.



11

2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ - OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI,

ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő

megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és

aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink

elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és ezek határozzák meg viselkedésüket,

magatartásukat.

Cél Feladat Eszközök Eljárások, módszerek

1.Az élet tisztelete, védelme.

A természeti környezet megóvása. Fogékonyság az élő és élettelen természeti szépsége iránt.

- A fenntarthatóság pedagógiai elveinek elsajátíttatása. - Az állat-és növény-védelem tudatosítása. - Feladatvállalás az ÖKO- iskola kritériumainak teljesítéséért.

- tanórai-, napközi –és iskolaotthonos foglalkozások, - tanórán kívüli tevékenységek: - erdei iskola. - vetélkedők, - Zöld és Kék napok szervezése, - projektek

- ismeretek bővítése, - gyakorlati tapasztalat szerzésére lehetőség biztosítása, - a tanulói közösség tevékenységének megszervezése, - szokások kialakítása, - programajánlat

2. Az ember testi, lelki egészsége. Az egészségmegőrzés fontosságának tudatosítása. Baleset megelőzése.

- Az egészséges életmód megismertetése, az önállóság képességének kialakítása. - Az egészséges testi fejlődés kritériumainak megismertetése. - Az egészséges testi fejlődést akadályozó tényezők, káros szokások megismerése, elutasítása. - Az egészséges táplálkozás tudatosítása. -A mindennapos testmozgás és a relaxáció fontosságának tudatosítása.

- tanórai-, napközi –és iskolaotthonos foglalkozások, Kiemelten: - testnevelés óra, - természetismeret óra, - biológia óra, - osztályfőnöki óra, Tanórán kívüli tevékenységek: - egészségnevelési előadások, programok, vetélkedők, - családi sportnap, - Drogmentes- futás

- edzések,sportköri foglalkozások, - városi, megyei, országos sportversenyek

- ismeretek bővítése, - szokások kialakítása, - követendő minták, magatartásmodellek bemutatása, - az egészségállapotot befolyásoló tények, jelenségek elemzése - beszélgetések védőnővel, iskolaorvossal, szakemberekkel, - viták, érvelés a pozitív minták mellett, - a nevelő személyes példamutatása, egészségtudatos életmódja, - személyre szabott ösztönzés

3. A reális önismeret, helyes énkép kialakítása, a saját

- Az értékelés, önértékelés objektív technikáinak

- tanórai-, napközi –és iskolaotthonos foglalkozások,

- célok kitűzése, segítségnyújtás, gyakoroltatás,



12

személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért.

megtanítása. - Pozitív életpéldák megismertetése. - Önállóság, kitartás, kreativitás fejlesztése. - A dönteni tudás képességének megalapozása, fejlesztése.

-kompetencia-fejlesztésre alapozott projektmunkák, egyéni és csoportos foglalkozások, - tanórán kívüli foglalkozások, vetélkedők, versenyek,

meggyőződés alakítása, - pozitívmagatartási modellek közvetítése, elemzése: kortárs és felnőtt személyiségének értékelése, - ok- okozati össze-függések elemzése,

4. Felkészítés a harmonikus családi életre. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

- Felelősség- és feladattudat kialakítása a családi munkamegosztásban. - Nemzedékek együttélésének elfogadtatása. - Pozitív magatartásminták közvetítése: figyelem, megbecsülés, önzetlen segítségnyújtás, tisztelet…

- tanórai-, napközi –és iskolaotthonos foglalkozások, - tanórán kívüli foglalkozások, előadások, rendezvények, projektek, ünnepnapok, családi napok,

- szokások kialakítása, - személyes példamutatás, - egyéni, páros és csoportos feladatok, - szerepjátékok, esettanulmányok, filmek, irodalmi alkotások elemzése,

5. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra. Toleranciára, egymás értékeinek elismerésére és megbecsülésére nevelés. Törekvés az előítélet-mentességre. A sérült és fogyatékkal élő társakkal szembeni segítő magatartás lehetőségének megismerése.

- A barátság, hűség, önzetlenség, figyelmesség, tapintat, őszinteség helyes értelmezése, elfogadtatása. - Az egyéniség, a másság elfogadása - A vélemények különbözőségének elfogadása. - Az egyéni érdek és a közösségi érdek összhangjának felismertetése.

- tanórai-, napközi –és iskolaotthonos foglalkozások, - tanórán kívüli tevékenység: - iskolai ünnepélyek, rendezvények, - nemzetközi kapcsolatok ápolása, - sérült és fogyatékkal élő emberekkel foglalkozó szervezetek rendezvényein való részvétel,

- szerepjátékok, helyzetgyakorlatok, - személyes példamutatás, - beszélgetések, viták: követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből, ezek elemzése, meggyőzés a követendő tulajdonságok, normák elfogadására,

6. A társadalmi beilleszkedést segítő kulturált viselkedési formák és kommunikáció elsajátíttatása.

- A társadalmi szerepek és a hozzájuk kapcsolódó kommunikáció megtanulása, gyakorlása.

- A közösségi viselkedési normák elfogadása: önfegyelem, konfliktuskezelés, megegyezésre való

- diákközgyűlés

- diákfórum

- diákönkormányzat

- szakkörök

- osztályfőnöki óra

sportkörök

- csoportos

- társadalmi szerepek, feladatok gyakoroltatása,

- tanulói közösségek tevékenységének megszervezése, feladatvállalás az iskola és a helyi közösségek életében,



13

készség, vitakultúra, áldozatvállalás tanulása, fejlesztése.

szervezésű programok: színházlátogatás, kulturális rendezvények

7. A világ megismerésének igénye: korszerű általános műveltség kialakítása, amelyben kiemelt szerepet kap az anyanyelvi kultúra, az idegen nyelv ismerete, az informatikai ismeretek közvetítése.

- Ismeretek közvetítése, készségek és képességek fejlesztése az önálló tanulás képességének kialakulása érdekében.

- A folyamatos önművelésre, önfejlesztésre, az élethosszig tartó tanulásra való igény fontosságának tudatosítása.

- A választható értékek közötti szelekció szükségességének tudatosítása.

- tanórai-, napközi –és iskolaotthonos foglalkozások,

- tanórán kívüli tevékenység:

- iskolai ünnepélyek, rendezvények,

- nemzetközi kapcsolatok ápolása, nemzetközi diáklevelezés, diákcsere,

- számítógépes programok és internet használata a napi feladatok megoldására,

- önálló, páros, csoportos feladatok megoldása,

- versenyeztetés,

- pályázatok,

- kompetenciafejlesztésen alapuló projektmunka,

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása.

Egészséges lokál-patriotizmus, identitás-tudat kialakítása.

- A nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.

- a hungarikumok megismerése.

- Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet érzésének kialakítása.

- Igényfelkeltés a közéletiségre.

- országos és helyi jelentőségű események figyelemmel kísérése osztályfőnöki órákon, és a tananyaghoz kapcsolódóan egyéb tanórákon is, - iskolai ünnepélyek, rendezvények,

- városi ünnepélyek, rendezvények,

- nemzetközi kapcsolatok

- a közösségi programok kialakítása, szerepvállalás a tanulók minél szélesebb rétegeinek bevonásával,

- aktuális társadalmi, kulturális, politikai események értelmezése, elemzése személyes, közös beszélgetésekben, vitákban

9. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik

- Érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. - Törekvés a demokrácia

- tanórai és tanórán kívüli tevékenységek - pályázatok - versenyek - projektek

- aktuális társadalmi, kulturális, politikai események értelmezése, beszélgetés, vita keretében



14

tiszteletben tartása.

Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete.

érvényesítésére. - Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. - Az emberek egyenlőségének elismerése.

- helyi kisebbségek kulturális rendezvényei, előadásai

vélemények ütköztetése, - személyes példamutatás a helyi kisebbségek hagyományai és kultúrája iránt, - közösségi programok alakítása a velük való együttműködésre,

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, a fent említett értékek elsajátításának elősegítése. E

feladatok sikeres megvalósítása biztosítja tanítványaink boldog, kiegyensúlyozott személyiséggé, művelt,

alkotásra kész, felelős állampolgárrá válását. Ezt szolgálják a nevelési programunk különböző fejezeteiben

meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó

folyamatos ellenőrzés, értékelés is.

Az általános iskola 1-8. évfolyamán végzett nevelő- oktató munkánkat akkor tarthatjuk sikeresnek, ha

iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott

továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink

többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl

az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi

tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és

jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a

későbbiekben megfeleljen,

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

A hat évfolyamos gimnáziumban végzett oktató-nevelő munkánkat akkor tartjuk sikeresnek, ha :

diákjaink minden vizsgatantárgyból eredményes érettségi vizsgát tesznek,

diákjaink többsége a középiskola befejezését követően a magasabb műveltség

megszerzése érdekében felsőfokú tanulmányokat folytat,

diákjaink a 12. évfolyam végére rendelkeznek

az összefüggésekben és rendszerben való gondolkodás képességével,

reális ismeretekkel saját képességeikről, adottságaikról tervezett szakmájukkal,



15

hivatásukkal összefüggésben,

az együttműködéshez, a konfliktuskezeléshez szükséges személyiségjegyekkel:

önismeret, önbizalom, alkalmazkodóképesség, kudarctűrés, kötelességtudat,

a fenntartható fejlődés és fogyasztás egyensúlyát célzó szemlélettel,

a 12. évfolyam végére felkészültek a felnőtt lét, a felelős és aktív állampolgári szerepek

betöltésére,

képesek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez

alkalmazkodó cselekvésre



16

3 A TANULÓK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATAINK

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai

tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Az

erkölcsi érzék, a kötelesség- és felelősségtudat fejlesztésével felkészíteni a tanulókat erkölcsi és

életvezetési problémáik, konfliktusaik megoldására.

2. A tanulók értelmi nevelése, a tanulás tanítása.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek

kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A könyvtári és

más modern információforrások igényes használatának megtanítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának

tudatosítása, az együttműködési készség, szociális érzékenység, az önkéntességen alapuló segítő

magatartása kialakítása, fejlesztése. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló

helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Tanulóinkat képessé kell tenni

érzelmeik hiteles kifejezésére, empátiára, a kölcsönös elfogadásra.

5. A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény

felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, a türelem, a mértéktartás, az elkötelezettség

kialakítása.

6. A tanulók nemzeti öntudatának fejlesztése, hazafias nevelése.

Feladata: A szülőföld, a haza, és népei múltjának és jelenének megismertetése. Nemzeti, népi

kultúránk, értékeink és hagyományaink közvetítésével, emlékeinek tiszteletével és megbecsülésével

a hazaszeretet érzésének felébresztése. A határon túli magyarsággal való élő kapcsolattartás

formáinak bővítésével a magyarság összetartó erejének tudatosítása.

7. A tanulók állampolgárságra, demokráciára nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése

a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Az iskolai és a helyi közéletben való részvétel,

közösségi tevékenység ösztönzése. A cselekvő állampolgári magatartás –törvénytisztelet, az

együttélés szabályainak betartása, az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, méltányosság –

megalapozása, gyakoroltatása.



17

8. A tanulók munkára nevelése.

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és

környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9. A tanulók testi és lelki egészségre nevelése.

Feladata: Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az

egészségtudatos életmód iránti igény kialakítása.

A mindennapos testmozgás biztosításával egészséges, edzett személyiség fejlesztése. A tanulók

felkészítése az önálló egészséges életvitelre, képességfejlesztés segítségével lelki egyensúlyuk

megóvására, betegségek, veszélyes és káros függőséghez vezető szokások kialakulásának

megelőzésére.

10. A tanulók családi életre nevelése.

Feladata: Harmonikus, szeretetkapcsolaton alapuló családi minták közvetítése,a családi közösségek

megbecsülése a tanulók testi-lelki egészsége érdekében. A felelős párkapcsolatok kialakításhoz

szükséges készségek fejlesztése. A szexuális kultúra fejlesztése.

11. A tanulók környezettudatosságra fenntarthatóságra nevelése.

Feladata: A természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló tudatos, értékvédő, a

fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás kialakítása. Részvétel elősegítése a közvetlen és

tágabb környezet sokszínűségének megőrzésében. Az erőforrások takarékos, megújulási

képességüknek megfelelő alkalmazásának megismertetése. A kedvezőtlen környezeti változásokat

előidéző gazdasági és társadalmi folyamatok kritikus megítélésének elősegítése.

12. Pályaorientáció

Feladata: A tanulók életkorának, érdeklődésének, szerzett ismereteinek és képességeinek megfelelő

továbbtanulási lehetőségek bemutatása, illetve a munkaerőpiacon való elhelyezkedés segítése.

Évente pályaorientációs napot szervezünk.

13. A tanulók gazdasági és pénzügyi nevelése.

Feladata: A felnőttek életét meghatározó gazdasági-pénzügyi intézmények és folyamatok

megismertetése a tanulókkal. A pénzügyi rendszerre vonatkozó, a banki tranzakciókkal és a

fogyasztóvédelemmel kapcsolatos alapismeretek és jogok közvetítése.

14. A tanulók médiatudatosságra nevelése.

Feladata: A tanulók megismertetése a hagyományos és új médiumok működésével,

hatásmechanizmusával. A médiumokkal szembeni kritikai beállítódás alakítása, a média és a

társadalom közötti kapcsolat jogi és etikai vonatkozásainak bemutatása.



18

4. ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

Az iskolai egészségfejlesztés célja a tanulók egészségtudatos magatartásának kialakítása annak érdekében,

hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen saját egészségi állapotának nyomon követésére, az

egészség megőrzésére, egészségi állapotát befolyásoló hatások érzékelésére, a káros hatások csökkentésére,

megelőzésére.

Az iskolai egészségfejlesztés folyamatában a korszerű egészség-ismeretek közvetítésén túl tanulóink

számára biztosítjuk azoknak a készségeknek és képességeknek elsajátítását, fejlesztését, melyek fontosak

egészségük későbbi védelme és megőrzése érdekében. Pedagógiai munkánk minden területén kiemelt

figyelmet fordítunk az elsődleges prevencióra és a mentálhigiéné fejlesztésére.

A biztonságos iskolai környezet megteremtésével, a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben

tartásával, a fizikai és lelki erőszakkal szembeni védelem biztosításával is törekszünk tanulóink lelki

egészségének megóvására.

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés folyamatában az alábbi 4 kritérium megvalósulását tartjuk fontosnak:

Az egészségfejlesztés nem szűkül le egy beavatkozási területre, hanem minden egészség-kockázati tényezőt

befolyásol.

Folyamatosan és rendszeresen jelen van az iskola mindennapi életében, nem szűkül le egy-egy akció

időtartamára.

Az iskola minden tanulója, valamennyi dolgozója, a teljes tantestület részt vesz benne.

Nem szűkül le az iskolán belüli közösségekre, hanem bevonja a szülőket, az egészségnevelésben érintett

szakmai, és civil szervezeteket, az iskola társadalmi környezetét is.

A gyermekek egészsége mellett a pedagógusok egészségi állapota, lelki egészsége is fontos tényezője az

iskolai egészségfejlesztésnek. A pedagógus személyisége a nevelő-oktató munka legfontosabb eszköze,

egyúttal példakép is. A gyermekek oktatása, nevelése nehéz, lelki terhelést jelentő munka. Ezért a

pedagógus egészségét is védeni, fejleszteni szükséges a tantestület lelki egészsége érdekében. Mindezek

érdekében az iskolavezetés támogatja olyan továbbképzések, tanfolyamok elvégzését, melyek elősegítik a

tantestület testi-lelki egészségét: pl.: mentálhigiéné fejlesztése, konfliktuskezelés, stressz oldó tréningek.

Az iskolában folyó egészségfejlesztés feladatainak meghatározásában támaszkodtunk saját, személyes

tapasztalatainkra, de figyelembe vettük a hazai és nemzetközi vizsgálatok mutatóit is. A gyermekek testi,

lelki, szellemi egészségi állapotát napjainkban károsító tényezők, azok hatását és megszűntetésükre

vonatkozó feladatainkat a következő táblázatban foglaltuk össze:



19

Az iskolai egészségfejlesztés feladatai

Károsító tényező Hatása Egészségfejlesztési feladat

Mozgásszegény, ülő

életmód.

Az örömöt adó testmozgás

elmaradása sikerélményektől, a

küzdeni tudás, a győzelem és

vesztés elviselésének

megtanulásától fosztja meg a

gyermekeket. Mindez már

gyermekkorban látható módon

gátolja a gerinc egészséges

fejlődését, a majdani szív- és

érrendszeri,- mozgásszervi

betegségeknek, az elhízásnak és

szövődményeinek fő okozója.

Egészséget elősegítő napirend és

iskolai környezet biztosítása.

Változatos, egyénre szabott

mozgásformákkal a mindennapos

testmozgás biztosítása.

A köznevelési tv. 27. § (11)

bekezdés szerinti mindennapos

testnevelést az iskolai nevelés-

oktatás 1. 5. 9. évfolyamán 2012.

szeptember 1-jetől kezdődően

felmenő rendszerben kell

megszervezni.

Helytelen

táplálkozás.

A lelki eredetű gyermek és

fiatalkori táplálkozási zavarok

magas számú kialakulása: pl.:

anorexia, túlsúlyosság, stb.

Az elhízásnak és

szövődményeinek, a szív- és

érrendszeri, emésztőrendszeri

betegségeknek, cukorbetegségnek,

több daganatos betegségnek fő

okozója.

Az egészséges táplálkozás

ismereteinek befogadó tanítása.

Az egészséges táplálkozás

megvalósítása az iskolai

étkezésben.

Évente egy egészségvédelemmel,

helyes táplálkozással foglalkozó

projektnap szervezése.

A passzív időtöltés

túltengése, az

információözön

passzív befogadása

(TV, video, internet,

számítógépes játékok,

reklámipar)

Gátolja az alkotókészség és az

árnyalt gondolkozás fejlődését.

Valótlan képet alakít ki a

tanulóban a világról, gátolja a

helyes önismeret és önértékelés, az

emberi kapcsolatok kialakulását,

működését és az érzelmi fejlődést,

továbbá a családi élet

torzulásaihoz vezet.

Személyes példaadás.

Példaértékű, kiemelkedő

teljesítményt elérő személyiségek

életútjának megismertetése,

személyes találkozók szervezése.

Figyelemfelkeltés a függőségek

okozta személyiség-és

életmódtorzulások veszélyeire.



20

Az érzelmi nevelés

súlyos hiánya.

Gátolja az érzelmi intelligencia és

alkotókészség fejlődését, a stressz

és kudarc kerülését, leküzdését.

Megnövekedett

stressz-terhelés a

gyermekkorban.

Veszélyezteti a lelki egészséget:

szomorú, sikertelen, örömtelen

gyermekkort eredményez.

Igényt teremthet a hiányzó siker,-

és örömélmények pótcselekvések

útján történő megszerzésére:

dohányzás, alkohol- és kábítószer-

fogyasztásra.

A teljes személyiségre ható

kompetenciafejlesztés.

A családi életre, a

gyermekáldás

fogadására, a

biztonságos szexuális

életre nevelés

hiányossága.

Súlyos demográfiai problémák:

kevés megszületett gyermek, sok

koraszülött, az abortuszok

tartósan magas aránya, a meddő

házasságok

száma.

Életkornak megfelelő szexuális

ismeretek közvetítése a

biztonságos felelősségteljes

szexuális kapcsolatok érdekében.

E káros tényezők kiküszöbölésében, negatív hatásuk csökkentésében azért is nagy a felelősségünk, mert

gyakran a gyermekek közelében élő felnőttek is egészségtelen módon élnek.

A nevelő-oktató munkánk különböző színterein zajló teljes körű egészségfejlesztés feladatai:

a személyes és a környezeti higiénia iránti igény alakítása, fejlesztése;

az egészséges életvitel szokásrendszerének elsajátíttatása;

egészség-ismeretek hatékony oktatása, ezek bensővé válásának elősegítése;

a tanulók egészségtudatos viselkedésének kialakítása, fejlesztése

egészséges táplálkozás megvalósítása a megfelelő szakmai szervezet hivatalos ajánlásainak

figyelembevételével: az iskolai a büfében, ebédlőben;

a tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, fizikai állapotának mérése;

minden gyermek számára mindennap egészségfejlesztő testmozgás biztosítása: pl.: tartásjavító

torna, relaxáció, tánc stb.);

személyközpontú pedagógiai módszerek és a művészetek személyiségfejlesztő hatékonyságú

alkalmazása (ének, tánc, rajz, mesemondás, népi játékok és népi rítusjátékok stb.) a tanulók

lelki egyensúlyának biztosítása érdekében;



21

a tanórákon lazító, figyelemjavító, stressz oldó, mindkét agyfélteke harmonikus

együttműködését javító tevékenységek szervezése;

a környezet-, baleset- és fogyasztó-védelmi ismereteket, médiatudatosságot magában foglaló

projektek, modulok megvalósítása az iskolai nevelő-oktató munka során, kiemelten

egészségtan, természetismeret és osztályfőnöki órákon, valamint a napközis foglalkozásokon;

beteg, sérült és fogyatékkal élők iránti elfogadó és segítő magatartás kialakítása;

káros és függőséghez vezető szokások, életmódok (dohányzás, alkoholizmus, droghasználat)

kialakulásának megelőzése, elsődleges prevenció;

az egészségkárosító magatartásformák elutasítása érdekében a teljes személyiségre ható

készség-és képességfejlesztés elősegítése (kommunikációs, konfliktuskezelési technikák, társas

kompetenciák, alkalmazkodási készség fejlesztése);

évente egy iskolai egészségnap szervezése;

együttműködés az egészségfejlesztésben tevékenykedő szakemberekkel: pl.: védőnő,

iskolaorvos, iskolarendőr, KEF munkatársai;

az egészségmegőrzés témakörében szervezett városi rendezvényeken, versenyeken való

részvétel ösztönzése;

Családi életre nevelés, a szexuális kultúra és magatartás alapozása, fejlesztése;

Az iskolai egészségfejlesztés színterei:

Az iskola nevelési-oktatási dokumentumai:

Pedagógiai Program, helyi tantervek, Egészségnevelési-környezetnevelési terv, iskolai munkaterv,

ÖKO munkaterv;

egészségneveléssel kapcsolatos pedagógiai értekezletek, továbbképzések, konferenciák;

az iskola természeti környezete, épülete, tárgyi felszereltsége;

tantárgyi, tanórai lehetőségek, iskola-és napközi otthonos foglalkozások;

DSK, sportkörök, családi sportnapok;

erdei iskola;

kirándulások, túrák, nyári táborok;

szülői értekezletek;

védőnői fogadóórák, szűrővizsgálatok;

különböző szintű – városi, területi, megyei, országos - akciók, versenyek, kiállítások;

civil szervezetek programjai, előadásai.



22

A teljes körű iskolai egészségfejlesztés feladatainak következetes megvalósításával a nevelés-oktatás alábbi

részterületein várható hatékony eredmény:

egészség-és környezettudatos életmód kialakulásában;

a tanulási eredményesség javulásban, az iskolai lemorzsolódás csökkenésében;

rendszeres, napi mozgás, sportolás megvalósításában;

a társadalmi befogadás és esélyegyenlőség megvalósulásában;

a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a kábítószer-fogyasztás és egyéb káros függőségek

elsődleges megelőzése, elutasítása, a bűnmegelőzés terén;

a társadalmi kapcsolatok javulása terén: a kortársakkal, szülőkkel, pedagógusokkal való

kapcsolattartásban;

az önismeret és önbizalom javulása terén;

az alkalmazkodó készség, a stressztűrő-képesség, a problémamegoldás javulása;

a krónikus, nem fertőző megbetegedések (lelki betegségek, szív-érrendszeri, mozgásszervi és

daganatos betegségek) elsődleges megelőzése terén.

5. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás

fogalmát;

ismerjék meg az anatómiával, élettannal kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

az esősegélynyújtás alapismereteinek, feladatainak bemutatása, gyakoroltatása;

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb

alapismeretekkel.

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;



23

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése

érdekében az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálat Közép-dunántúli Régió helyi

szervezetével és a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt helyi szervezetével; támogatjuk a pedagógusok részvételét

12 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésen.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják a

helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

Elsősegély-nyújtási alapismeretek kapcsolódása a tantárgyakhoz

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

keringési rendszer(artériás és vénás vérzés)

légző rendszer (légúti akadály)

beteg, sérült vizsgálata

eszméletlenség, stabil oldalfekvés

komplex újraélesztés

mérgezések

rovarcsípések

kémia

mérgezések

maró mérgek (sav, lúg)

gyógyszer

növényvédő szer

gomba, étel

alkohol

kábítószer

gázok (CO, CO2)

benzin

-égési sérülések, robbanás

fizika

technika

égési sérülések

mechanikai sérülések

elektromos balesetek (áramütés)

testnevelés csontízületi sérülések (rándulás, ficam, törés)

mechanikai sérülések



24

Az ötödik-tizenkettedik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási

ismeretek:

teendők közlekedési baleset esetén,

segítségnyújtás baleseteknél;

a mentőszolgálat felépítése és működése;

a mentők hívásának helyes módja;

valamint elsősegélynyújtás oktatására szakképzett pedagógus vagy az iskolai egészségügyi

szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele évente egy alkalommal az ötödik-

nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási

alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

minden évben egy alkalommal nyílt nap keretében elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a

tanulóknak az Országos Mentőszolgálat helyi mentőállomásán;

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással foglalkozó

projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

6. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAINK

6.1. DEMOKRATIZMUS, BEAVATOTTSÁG

Általános iskolai képzés 1-4. osztály

A csoportot segítő megbízottak teendőinek, a véleménynyilvánítás nyelvi és udvariassági formáinak elemi

ismerete, gyakorlása.

A személyes fontosság érzésének megélése.

A csoport történései iránti érzékenység kialakítása.

Elemi tapasztalatszerzés a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén. Nyitottság a különböző

szokások, kultúrák iránt.

általános iskolai képzés 5-8. osztály

A demokratizmus iskolai fórumainak, a tanulókra vonatkozó jogoknak és kötelességeknek az ismerete.

A részvétel formáinak gyakorlása. A „másokért tenni” öröme.

Az egymás iránti segítőkészség, tisztelet, együttérzés élményével gazdagodás a mindennapi gyakorlatban. A

vezetői és beosztotti szerep gyakorlatban történő kipróbálása, az érdekképviseleti magatartás gyakorlása.

A vitakultúra elemeinek / bírálat-önbírálat, ok-okozati összefüggések, a mások véleményére való

odafigyelés, nyelvi megformálás / folyamatos alkalmazása.



25

A konfliktuskezelés elemi normáinak megfigyeltetése és gyakorlása a mindennapi tevékenységek során. A

másság felismerése, elfogadása.

gimnáziumi képzés 7-12. osztály

A beleszólás fontosságának ismerete, a cselekvő állampolgári magatartás.

A véleménynyilvánítással járó felelősség.

Az öntevékenység / szervezettség / gyakorlatának kialakítása csoporton belül.

Nyitottság kialakítása a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, és a másság iránt.

Személyes tapasztalatok szerzése az együttműködés, a környezeti konfliktusok kezelése és megoldása terén.

6.2. A HELYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS A KÖZÖSSÉGHEZ TARTOZÁS


A legalapvetőbb iskolai hagyományok (a névadókra és életműveikre vonatkozó adatok) ismerete.

A legfontosabb ünnepek és jelképeik.

Az ünnepekkel kapcsolatos hagyományápolási tevékenységekben való élményszerű részvétel.


A hagyományőrző rendezvényekhez kapcsolódó legfontosabb ismeretek.

A rendezvények lebonyolításában való tevékenykedés és érzelmi élmény elősegítése – gyerekek az ünnepért.

gimnáziumi képzés 7-12. osztály

A hagyományőrzés iskolán kívüli lehetőségei és felelőssége, (versenyek, pályázatok vetélkedők,

továbbtanulás).

Az iskola hírnevének erősítésével kapcsolatos kellemes élmények átélése.

A kisebbek hagyományápolási szokásaiban való segítés öröme.

6.3. A MAGYARSÁG MINT NEMZETI ÖRÖKSÉG


A magyar népművészeti alkotások folyamatos megismerése, az élmény teli kapcsolódások biztosítása

(mesék, mondák, gyermekjátékok, kézműves tevékenységek) Az ilyen témájú hagyományőrző vetélkedőkön

való részvétel.


A magyar irodalomhoz, történelemhez, képző- és iparművészethez, zenéhez kapcsolható meghatározó

személyiségek és alkotásaik ismerete: fotók, memoriterek.

A szellemi és tárgyi néprajz legfontosabb elemeinek megismerése: szokások, tárgyak gyűjtése, készítése,

kiállítása.



26

A tanórai valamint a médiákból, kirándulásokból nyert élmények közös feldolgozása.

Gimnáziumi képzés 7-12. osztály

A határon túli magyarságról szóló ismeretek. Nemzeti összetartozás – Határtalanul! témanap szervezése.

Élményszerzés levelezéssel, élő kapcsolatokkal.

A tudomány és technika magyar nagyjai és alkotásaik.

6.4. A TELJESÍTMÉNY ÉS AZ EMBERI NAGYSÁG TISZTELETE


Pozitív erkölcsi vonások, elemi erkölcsi fogalmak ismerete.

Az erőfeszítés értékének felfedezése konkrét irodalmi és valóságos példákon.

A „valamiben mindenki tehetséges ” érzésének átélése rendszeres, sok szempontú értékeléssel. A sérült és

fogyatékos embertársak iránti elfogadó magatartás elemeinek kialakítása.


Híres emberek pozitív példái a nehézségek, kudarcok leküzdéséről.

A saját lehetőségek érték- és erőforrásként való megélése.

A gyenge küzdőképességű gyerekek módszeres segítése az erre alkalmas társak bekapcsolásával.

Minél szélesebb körű önkifejezési lehetőség biztosítása.

Az értékek felfedezése más emberek / főként sérült vagy fogyatékos emberek / viselkedésében. A segítő

magatartás lehetőségeinek ismerete.


A látszatra könnyű sikerek hátterének megismerése egyes karrierek életközelbe hozásával.

Az erőfeszítés, a befektetett munka fontosságának megélése.

A beavatottság pedagógiájának alkalmazása az apró lépések elvével és a folyamatos értékeléssel.

Annak kialakítása, hogy a gyerekek legyenek nyitottak és megértőek a különböző életmódok, kultúrák,

vallások stb. iránt, és becsüljék meg ezeket.

6.5. DERŰ, VIDÁMSÁG, EGÉSZSÉG


Az egészségmegőrzés elemi ismeretei /testápolás, egészséges életmód/.

Pozitív érzések kapcsolása az iskolai és otthoni egészségőrző tevékenységhez.

Oldott, szorongásmentes légkör biztosítása minden iskolai tevékenységben.




27

A mozgás egészségőrző szerepének fontossága.

Az aktív kikapcsolódás formáinak ismerete, az ezekben való részvétel elősegítése.

A humor felhasználása a napi feszültségoldásban.

Az egészséges életmód megőrzése felvilágosító tevékenységgel és gyakorlati mintaadással.


Az ízléses és bántó humor különbözőségei.

Ízlésformálás és orientálás a kikapcsolódás különböző formáinak és lehetőségeinek megismertetésével.

Az egészséges életmód megőrzése iránti igény felkeltése. A relaxáció okos formáinak megismerése,

gyakorlása, a sportolás lehetőségeinek elősegítése. A környezet leggyakoribb egészséget és testi épséget

veszélyeztető tényezőinek és ezek elkerülési módjának ismerete.

7. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS TEVÉKENYSÉGI

RENDSZERE ÉS SZERVEZETI FORMÁI

7.1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb taní tási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra, amelynek fontos jellemzői:

magas szintű szakmaiság

a tanulók motiváltsága

a tanulók aktivitása

módszertani változatosság

a differenciálás

az IKT hatékony alkalmazása

7.2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási órán

kívüli) tevékenységek is segítik:

Hagyományőrző tevékenységek, névadókultusz, iskolai ünnepségek, megemlékezések.

A diákönkormányzat

A diákétkeztetés

A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások, a fejlesztő foglalkozások.

Az iskolai sportkör

A szakköreink

A házi és felmenő rendszerű versenyeink, vetélkedők, projektek.

A tanulmányi kirándulások, fakultatív kirándulások, túrák.

Az erdei iskolai foglalkozások

A táborok

A színház- és múzeumlátogatások, kiállítások megtekintése.

Egyéb szabadidős foglalkozások

Az iskolai könyvtár



28

Az iskolai létesítmények és eszközök egyéni vagy csoportos használata

7. 3. Részvétel a „Boldog Iskola” Programban

Előzmények:

Iskolánk a 2016/2017-es tanévtől kapcsolódott be a Boldogságóra programba. Két kolléganő

kezdeményezésére pályázta meg iskolánk a „Jobb Veled a Világ” alapítvány által működtetett, a Boldogság

Intézet által meghirdetett Boldog Iskola címet, melyet 2016. november 07-én el is nyertünk.

A pályázat és a program célja:

A pozitív pszichológia eredményeire építve fejleszteni a tanulóink boldogságra való képességét. A

Boldogságórák célja nem egy problémamentes élet bemutatása, hanem a tanulók képességeinek olyan

tudatos fejlesztése, mely segít a gyerekeknek jól érezni magukat, megtalálni magukban azt a „kincset”, mely

erősíti önbizalmukat, megtanít nyitottabbá , elfogadóbbá válni. A jócselekedetek közben fejlődik a tanulók

önismerete, reálisabb lesz az önértékelése és fokozódhat boldogságérzete is.

Céljaink megvalósításában felhasználjuk a Boldogságóra program által kínált ötleteket, módszertani

segédleteket. Ezek használatával, az élménygazdag feladatok és játékok alkalmazásával derűt és

életszeretetet tudunk közvetíteni tanulóink számára. A programban részt vevő pedagógusok vállalják, hogy

minden hónapban legalább 1 boldogságórát tartanak a szakmai könyvcsomag alapján, melyben 10

témakörhöz kapcsolódóan óravázlatok, szabadon választható feladatok, letölthető dalok segítik a program

megvalósítását. A program vezetői a Boldogság Intézet által meghatározott, és megvalósított feladatokat

feltöltik az intézet honlapjára.

A Boldog Iskola cím elnyerése egy tanévre szól. A program folytatásáról minden évben a programban

résztvevők, illetve újonnan belépő kollégák támogatásával az iskola vezetősége dönt.

Az éves munkatervben pontosítjuk a programban résztvevő kollégák nevét és osztályaikat, a résztvevők

számát. A programban való részvétel önkéntes. A programban résztvevő tanulók szülei írásban

nyilatkoznak, hogy engedélyezik gyermekük részvételét a programban.

Mivel a Boldogságprogram küldetése összhangban áll a Pedagógiai programunkban meghatározott elvekkel,

így segíti nevelési céljaink megvalósulását. A Boldog Iskola cím erősíti iskolánk sokszínű arculatát, vonzóvá

teszi az iskolát szülő és gyermek számára egyaránt és partnereink számára is pozitív visszajelzés az

iskolában folyó sokoldalú nevelő-oktató munkáról.



29

8. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskola környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

a tanulókban a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a

természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szokásrendszer

megalapozása;

tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük azokat a környezet megóvásához szükséges

képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan

működését elősegíthetik;

A környezeti nevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli

foglalkozásnak a feladata.

2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér

Az ENSZ a 2005-2014 közötti időszakot a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította azért, hogy

az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a környezet és az egészségvédelem alapértékei.

A hazai jogszabályi hátteret, a következő fontos megállapítások adják:

Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez

A Magyarország területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez

Minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére

3. A környezeti nevelés célja:

Referencia-intézményként tanítványainkat úgy neveljük, hogy megszerezzék mindazt a tudást, készségeket

és értékrendet, ami szükséges ahhoz, hogy életüket és az őket körülvevő világot sikeresen formálják.

Diákjainkat arra szeretnénk rábírni, hogy megfelelő módon gondoskodjanak saját gazdasági, társadalmi és

környezeti jólétükről, közben azt is biztosítva, hogy az utánunk következő nemzedékek még jobb minőségű

életet élhessenek.

Ennek megvalósítása érdekében teendőink a következők:

elősegíteni a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását

velük együtt részt vállalni abban, hogy a környezeti válság ne mélyüljön tovább

minden erővel biztosítani a természet fennmaradását

Hosszú távú célunk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében :

Érzékennyé kell tennünk tanítványainkat az őket körülvevő élő és élettelen környezet állapota

iránt.

Érjük el, hogy közvetlen természeti és épített környezetüket szeressék, védjék, szépítsék.



30

Alakuljon ki személyes felelősségen alapuló környezetkímélő és takarékos magatartásuk.

Szerezzenek ismereteket az analizáló-szintetizáló módszer mellett élményalapú megismerés

útján, s ezek által kapjon biztos alapot természettudományos műveltségük.

Érzékeljék és értékeljék a környezeti (természetes és mesterséges) értékeket, azok

megőrzésére törekedjenek.

Tiszteljék az életet az élőlényeken keresztül, beleértve a növények, az állatok és embertársaik

tiszteletét is.

Lássák összefüggésükben a természetről, a társadalomról, a gazdaságról és az egyénről

szerzett ismereteket, ismerjék meg a fenntarthatóság problémakörét.

Segítségünkkel vegyék észre a környezeti problémákat.

Szerezzenek, éljenek meg személyes tapasztalatokat arról, mit tehet az egyén azért a

környezetért, amelyben él.

–Alkalmassá kell tennünk őket a környezettel harmonizáló megoldások keresésére. Ennek érdekében folyamatosan alakítjuk ki diákjaink alábbi készségeit:

problémamegoldó gondolkodás

ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

problémaérzékenység, integrált megközelítés

kreativitás

együttműködés, tolerancia

vitakészség, kritikus véleményalkotás

kommunikáció

konfliktuskezelés és megoldás.

4. Céljaink a szemléletformálás területén:

Intézményünk minden pedagógusa tekintse feladatának a környezeti nevelést. Erősítse azt a szemléletet,

hogy a környezeti nevelés csak részben természettudomány, e mellett - és elsősorban - látás- és

gondolkodásmód, ezért a reál- és humán tantárgyaknak is alapvető feladata. A pedagógus életvitele,

szemlélete, környezeti etikája legyen példaértékű. Környezeti nevelésünk hasson a gyerekeken keresztül a

családok ökológiai szemléletére. Készítsük fel tanulóinkat a környezettudatos vásárlói és fogyasztói

szokásokra.

5. Fogyasztóvédelem

Javasoljuk és kérjük, hogy vásárláskor tanulóink olvassák el a termékismertető címkéjét, a

kiválasztott áru legyen környezetbarát, kevés csomagolóanyaggal beburkolt.



31

Felhívjuk tanulóink figyelmét arra, hogy ne dőljenek be a reklámoknak, legyenek kritikus

fogyasztók.

Csak annyit vásároljanak az adott termékből, amennyire szükségük van.

Részesítsék előnyben a jó minőségű magyar termékeket

6. Feladatok

Hagyományok ápolása

– Igényes környezet kialakításával segítjük tanulóink érzelmi kötődését iskolájukhoz.

– Az épület folyosóinak, tantermeinek, mellékhelységeinek, udvarának, valamint az épület

környékének tisztaságát, rendjét megőrizni részben a tanulókra bízzuk.

– Hangsúlyozzuk a természeti erőforrások végességét, energiatakarékos szokásrendszert

alakítunk ki. – Az iskolai környezet tárgyi és természeti értékeinek megóvásához szükséges

készségeket gyakoroltatunk.

– Kihasználjuk a természeti jelenségek megismeréséhez a környék játszóparkjait, a Torna-

patak közelségét.

– Városunk kulturális és történelmi értékeit feltérképezzük és látogatjuk.

– Ismereteket és ezzel egyidejűleg élményeket nyújtunk a természetről és a társadalomról

tanulmányi kirándulásokon.

– Az illem értékelésébe bekerül a környezeti nevelési szabályok betartása.

– Olyan családias légkört teremtünk, melyben megismerhetik diákjaink a társas

együttműködés lehetőségeit, pl: demokratikus osztályközösségek, iskolai diákönkormányzat

működése.

– Hulladékgyűjtést szervezünk egy tanévben 2 alkalommal.

– Feladataink megvalósításához igényeljük a szülők segítségét.

– Tehetséges tanulóinkat lehetőség szerint környezetvédelmi versenyeken indítjuk.

7. A környezeti nevelés helye az iskolában

Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük

megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe

vevő cselekvésre.

8. Helyzetelemzés

Iskolánk három feladat ellátási helyen működik.

Mindhárom épületben aktívtáblák, projektorok, laptopok segítik a felnőttek és gyerekek munkáját.

A „Szemünk fénye” program keretében mindhárom épületünkben korszerű, energiatakarékos világítótestek

kerültek felszerelésre.



32

8. 1. ISKOLA UTCAI ISKOLARÉSZ

Szép zöld, vidéki környezet, nagy udvar, bitumenes sportpálya, salakos futópálya áll a gyerekek

rendelkezésére.

A kis és nagy tornaterem megfelelően szolgálja rossz idő esetén vagy téli időszakban a gyerekek testedzését.

A parkettás tornateremben váltócipő használatával őrizzük meg a tisztaságot.

Minden nevelő fontosnak tartja, hogy a tantermek otthonosak legyenek, sok virággal, gyakori szellőztetéssel

biztosítják a tiszta levegőt.

A szépen felújított ebédlőben a napközis nevelők nagy gondot fordítanak arra, hogy igényt alakítsanak ki a

gyermekekben a higiéniára. A gyerekek ismerik ezeket a szabályokat: jellemzi őket a kézmosás, a helyes

viselkedés, a helyes evőeszköz-használat gyakorlata.

8. 2. A FÜRST SÁNDOR UTCAI ISKOLARÉSZ

Az épületben 14 felsős és 6 gimnáziumi tanulócsoport tevékenykedik. A gyerekek már megtanultak

toleránsan egymás mellett élni, és viszonylag ritka az ebből eredő konfliktus, ezt a fizikai és pszichés

megterhelést azonban mindenképpen kompenzálni szükséges, terek biztosítása, pihenőhelyek kialakítása

révén.

A felújítások kapcsán korszerű világítótesteket kaptunk, új, biztonságos és korszerű ablakokat, több

teremben megújult a padlóburkolat (laminált parketta), korszerű, szép vizesblokkokkal is rendelkezünk,

nagy aulával bővült az épület és a folyosók is tágasabbak, világosabbak lettek. Az épület külső hőszigetelő

réteget kapott és ezzel együtt a fűtési rendszert is korszerűsítették.

Az iskola saját erejéből oldotta meg a bútorzat cseréjét, így esztétikusabb, modernebb és biztonságosabb

környezetben folyhat az nevelő-oktató munka.

Iskolánk egy tornateremmel, egy tornaszobával, konditeremmel, két bitumenes és egy salakos pályával

rendelkezik.

Az épületben tágas ebédlő és egészséges ételeket árusító büfé működik.

Az iskola barátságos, kellemes, otthonos légkört sugall, a tantermek nagy részét, a folyosókat és az aulát

növények teszik barátságosabbá.

8. 3. A JÓZSEF ATTILA UTCAI ISKOLARÉSZ

A József Attila utcai telephelyen jelenleg 16 alsós tanulócsoport dolgozik, a szükséges számú terem, szabad

mozgásterület biztosított.

Az épület állaga nagyon rossz. Elsősorban a nyílászáró szerkezetek cseréjére lenne sürgősen szükség, mert

azon túl, hogy esztétikailag nem megfelelőek, az utcát fűtjük.



33

A mellékhelyiségek felújítása egy ajkai vállalat támogatásával az első emeleten és a földszinten megvalósult.

A 2. emeleti mosdók még felújításra várnak.

Az iskola saját erejéből, szülői támogatással hozott létre egy kis játszóteret a lebetonozott udvar helyén,

melyre az EU-s szabványnak megfelelő udvari játszóeszközök kerültek. Ennek ellenére az udvar jelentős

részén még mindig szilárd burkolat található.

A tornacsarnok és a hozzá kapcsolódó öltözők TAO támogatás révén teljesen megújultak, az uniós

követelményeknek is megfelelnek.

9. Környezeti nevelési lehetőségeink

9. 1. Hagyományos tanóra

Az egészségnevelés és a környezeti nevelés fontos ismereteit az alsó tagozat 1-4. osztályában az egyes

tanórák anyagába építjük be az 5-12. évfolyamon pedig az osztályfőnöki órák anyagaként dolgozzuk fel, de

a legtöbb lehetőség a természetismereti tárgyak tanítása során adódik. Iskolánk egészségnevelési

programjáról bővebben a Nevelési Program 2.4. pontjában foglalkozunk.

Iskolánk 2014-ben elnyerte az Örökös Ökoiskola címet, melynek programja szorosan kapcsolódik a

környezeti neveléshez. A fenntartható fejlődést tartja szem előtt iskolánk három, ehhez a témához

kapcsolódó Jó gyakorlata is (ÖKOpont-vadászat, Zöldben a Földért, Zöld folyosón az óvodából az

iskolába). A Diákönkormányzatnak – a 2012-2013-as tanévben – megalakult a fenntarthatóságra neveléssel

foglalkozó, külön programmal rendelkező csoportja (Zöld Diákönkormányzat).

Munkánk során törekszünk az élményszerű tanításra. Az önálló ismeretszerzés mellett felhasználjuk a

szemléltetés hagyományos és modern lehetőségeit.

Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert így lehet csak érzelmileg is

elkötelezetten harcolni a környezet megóvásáért, egészségünk védelméért.

Tanórai keretben külön órakeret biztosítása nélkül – osztályfőnöki órákon – minden tantárgyba beépített

környezeti nevelési részekkel.

9.2. Nem hagyományos tanóra

Sok éves hagyományt követve folytatjuk az erdei iskolai programot. Kollégáink rendszeres, több napos

továbbképzésekkel erősítik meg szaktudásukat a témában. A második, harmadik, negyedik évfolyam

lehetőség szerint minden évben 1-1 hetet, felsőseink a téli időszakban 1-1 napot töltenek a Hubertus Erdei

Iskolában.

Lehetőség van még könyvtári - és múzeumi órára



34

9.3. Tanórán kívüli programok

A gyerekek szívesen vesznek részt olyan eseményeken, ahol a környezet és egészségvédelem

kiemelkedő szerepet kap.

- vetélkedőkön, versenyeken való részvétel

- hasznos-anyaggyűjtés

- bekapcsolódás helyi gyűjtőakciókba (pl. szárazelem, szelektív hulladékgyűjtés)

- növényültetés, ápolás

- kézműves foglalkozások

- faliújság, iskolaújság szerkesztése

- pályázati anyagok készítése

- állatkertek, nemzeti parkok, múzeumok, levéltár látogatása

- tanulmányi kirándulás

- terepgyakorlat

- állatmenhely

Akciók, megmozdulások

Az „ÖKO-pont vadászat” Jó gyakorlatunk részletesen tartalmazza a környezeti neveléshez kapcsolódó

akciókat, megmozdulásokat.

Módszerek a környezeti neveléshez

Pedagógiai eljárások

- megfigyelés

- kísérlet

- mérés

- számítás

- jegyzőkönyv készítés

- játékterápia

- mese

- kézművesség, rajz

- könyvtári búvárkodás

- gyűjtőmunka, kiselőadás

- házi dolgozat

- növények, állatok ápolása

- vita

- kapcsolatépítés, fenntartás

- média bekapcsolása a programokba.

Játékok

- szituációs játékok

- memória játékok

- kombinációs játékok

Modellezés

- hatásterületi modellek



35

- rendszermodellek

- prognosztikus modellek

Riportmódszer

- kérdőíves felmérés

- direkt riportok

Projekt-módszer - analízis

- akció projektek

Terepgyakorlati módszerek - – terepgyakorlatok

- – nyári táborok

- – térképkészítés

- – egyszerű megfigyelések

- – célzott megfigyelések, mérések

Értékelés

Az iskolát elvégző tanulókkal szembeni elvárásunk:

– Gondolkodásukat hassa át a humanizmus, a társadalmi felelősség, a művészetekkel és a természeti

értékekkel szembeni fogékonyság és tolerancia.

– Cselekedeteikben is mutatkozzon meg környezettudatos szemléletük.

Az értékelés módja a különböző tevékenységi formákban:

– A szakmai tartalmak az egyes tantárgyak helyi tantervébe épültek be és azok keretében kerülnek mérésre

Szempontjai:

- megfigyelések pontossága

- a tapasztalatok rögzítése

- a vizsgálódásokhoz használt eszközök alkalmazása

- a jelenségek és a folyamatok szóbeli bemutatása

- vizsgálatok az összefüggések megállapítására

- elemi vizsgálatokon az önállóság és az együttműködés.

Az osztálykeretben megvalósuló környezeti nevelési programok értékelése osztályfőnöki órákon történik.

– Iskolagyűlésen értékeljük a Zöld DÖK által szervezett hulladékgyűjtést és egyéb akciókat.

9.4. Anyagi erőforrások

Tekintettel az iskola szűkös költségvetésére, erőforrásaink a következők:

pályázati bevételek

szponzori felajánlások

a szülői közösség és a diákönkormányzat anyagi segítsége

az alapítványok támogatása



36

9.5. Nem anyagi erőforrások

A vezetők és tanárok elkötelezettsége a jó ügy iránt

A tudatos nevelőmunka következtében a gyerekek ráhangolódása a „feladatra”

Az iskola minden dokumentuma összehangolása az eredményes nevelés érdekében

A szülők egyre nagyobb számban történő megnyerése

Az akciók meghirdetése előtti tanári és diák ötletbörze

A kollégák tudásának megosztása egymás között

A gyerekek tudásának felhasználása

9. 6. Iskolán kívüli együttműködés

A környezeti és egészségnevelési program sikere érdekében erősíteni kell minden meglévő kapcsolatot, és

törekedni kell a kapcsolatok újabb pozitívumainak felfedezésére.

Civil szervezetek

Szorosabb kapcsolattartással a szponzori lehetőségek jobb kihasználása

9.7. Taneszközök

Az iskola rendelkezik az eredményes neveléshez szükséges felszerelésekkel és eszközökkel. Feladat, hogy a

legkorszerűbbek is jussanak el minden kollégához, aki azokat legyen képes a legalkotóbb módon

felhasználni

9. 8. Kommunikáció

Biztosítani szükséges a legalapvetőbb információáramlási módokat.

A belső kommunikáció lehetőségei

iskolarádió

faliújság

A külső kommunikáció lehetőségei

országos és megyei napilapok

városi tv



37

városi újság

közösségi média

9.9. Minőségfejlesztés

A nevelésben adódó feladatok megtervezéséhez naprakész információk szükségesek az adott témáról,

annak helyzetéről. A minőségbiztosításnak arról kell szólnia, hogyan tudjuk a feladatokat jobban

aktualizálni, a megoldáshoz egyre közelebb vinni. Ennek érdekében 3 évenként kérdőíves felméréseket

tervezünk, majd ezeket kiértékelve fogalmazzuk meg az újabb időszakra vonatkozó tennivalóinkat.

9.10. Pedagógus-továbbképzés

Iskolánk nevelői nyitottak, minden újra fogékony kollégák, akik minden lehetőséget megragadnak, hogy

minél gazdagabb tudással rendelkezzenek egy adott témáról.

Igény és kialakult gyakorlat van arra is, hogy az egyénileg megszerzett tudást hogyan lehet egymással

megosztani, közkinccsé tenni. Ez a belső továbbképzéseken történik meg rendszeresen.

A külső képzésekre és továbbképzésekre való jelentkezésre az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében a

vezetőség javasolja a kollégákat.

.9. A) A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI

9.1. A pedagógusok feladatai

A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt

pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.

Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek

munkájában.

Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

A tudomására jutott hivatali titok megőrzése.

A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

9.2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves

programok).

Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.



38

A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási

órákon.

Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek,

szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a

különféle iskolai foglalkozásokon.

Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási

órákon.

A helyi tanterv követelményeinek elsajátíttatása a nevelő által tanított tanulók körében.

9.3. A tehetséges tanulók gondozása

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.

Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok önálló

szervezése, segítség a szervezésben.

Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli

versenyekre, vetélkedőkre stb.

A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli

versenyekre, vetélkedőkre stb.

9.4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók gondozása, eredményes fejlesztése.

9.5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).

Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).

Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.

9.6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok

szervezésében, részvétel a programokon.

Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a

kirándulásokon, táborokon.

9.7. Munkafegyelem, a munkához való viszony

A munkaköri kötelességek fegyelmezett teljesítése.

Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.

Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.



39

9.8. Részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében

Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

9.9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

Továbbképzéseken való részvétel.

A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

9.10. Az iskolai munka feltételeinek javítása

Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

Az iskolai alapítvány működésének segítése.

Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).

Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

9.11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és

végrehajtásában

Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

9.12. Aktív részvétel a tantestület életében

A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,

beilleszkedésének segítése.

Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében,

a szervezés segítése.

Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.

9.13. Az iskola képviselete

A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről a helyi

médiában.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

A városunk és környéke rendezvényein, eseményein való részvétel.



40

Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil

szervezeteiben.

9.14. A vezetői feladatok ellátása

Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés)

lelkiismeretes ellátása.

A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

9.15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a

szülők és a pedagógus kollégák felé.

Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagógus kollégák

segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

9. B) AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MEGBÍZATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK

Az osztályfőnök feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek

alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését.

Tevékenységével aktívan elősegítse az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését.

Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és

elfogadását.

Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat

(pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervezhet.

Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló gyermekek tanulmányi eredményeit, konzultál

tanár társaival a tanulók haladásáról.

Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

Szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, a szülőket érintő

egyéb kérdéssel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást.

Rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagosan tájékoztatást nyújt a szülőknek

gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről.

Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb

információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken,

programokon.

Közreműködik a tanulók és tanárok konfliktusai megoldásában, szükség szerint a

problémamegoldásba bevonja a szülőket is.

Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez

kikéri tanár társai, valamint a diákok véleményét is.

Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.



41

Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén

gondoskodik azok pótlásáról. e-naplóval kapcsolatos feladatok

Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az

osztálynaplóban havonként összesíti. igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt

rendelkezések alapján jár el.

A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével

kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

2.9. C) A TANÍTÓK ÉS A NAPKÖZIS NEVELŐK FELADATAI

1. A tanító alapfokú nevelési-oktatái feladatai

Végzi a tanulók nevelését, fejleszti készségüket és képességeiket.

A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz.

Végzi a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú,

szocializáltságú, kultúrájú gyerekek együttes nevelését. Ehhez kapcsolódóan a tanulókat érdeklődésüknek,

képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további tanulásra.

Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való harmonikus,

konstruktív kapcsolathoz szükségesek.

Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret fejlesztésére,

együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását.

Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel

közvetítve ezen értékek fontosságát.

Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására

neveli őket.

A tanulót testi és a lelki fejlettsége figyelembe vételével, harmonikusan fejleszti.

Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait.

KIEGÉSZÍTÉS NAPKÖZIS NEVELŐK RÉSZÉRE:

Gondoskodik arról, hogy a gyerekek a tanulmányi foglalkozásokon elmélyülten tanuljanak, írásbeli házi

feladataikat maradéktalanul elkészítsék. Ezt mennyiségileg minden esetben; minőségileg lehetőség szerint

ellenőrzi. Az ellenőrzés lehet tanítói, de a tanulókkal együtt is ellenőrizheti. A memoritereiket lehetőség

szerint kikérdezi.

2. A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok

Alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása.

a) oktató tevékenysége keretében gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi

védelméről, személyiségének fejlődéséről,



42

b) oktató tevékenysége során az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti, oktató

tevékenysége során figyelembe veszi a tanuló

egyéni képességét,

tehetségét

fejlődésének ütemét

szociokulturális helyzetét és fejlettségét,

sajátos nevelési igényét,

c) segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását,

d) segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,

e) a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek

elsajátításáról meggyőződik,

f) ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi

g) közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,

h) közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az

ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében,

i) a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés

magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására,

j) a szülőket és tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti,

ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart

szükségesnek,

k) a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad,

l) a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja,

m) a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja,

n) közreműködik szakmai alapon az iskolai tankönyvrendelésben.


Nevelőmunkáját foglalkozási tervben rögzített módon tudatosan tervezi, nagy gondot fordít a tanulók

változatos foglalkoztatására.

A napközis munka fontos része a szabadidő fejlesztő hatású tevékenységekkel való kitöltése.

Az adott időkeretek szabta lehetőségek szerint csoportja számára legalább heti 1 alkalommal kulturális-,

sport-, játék-, és munkafoglalkozásokat szervez.

Gondos tervezéssel biztosítja, hogy ezek színvonalasak legyenek.

Ebéd után kötetlen szabadidőben biztosítja a tanulóknak a szabad levegőn való mozgást, kikapcsolódást,

közben személyesen felügyel rájuk. Ez idő alatt indirekten irányítja tevékenységüket, a gyerekek

tanácstalansága esetén célravezető pedagógiai lépést tesz.

3. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok

A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében

gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.

A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja.



43

A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket

kiválasztja.

Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik.

Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat.4. A tanulók értékelése

Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét.

4. Munkához szükséges ismeret megszerzése

A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi.

Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapíjaja az

SZMSZ-ben és a továbbképzési tervben foglaltak szerint.


Folyamatosan képezi magát továbbképzéseken, szélesíti módszertani jártasságát, gyakorlatát,

Bemutató órákat tart és hospitál a tanítási órákon.

Kötelessége az iskolai munkatervben rá osztott feladatok végrehajtása, ügyeletesi teendők ellátása.

Naponta 15 perccel a napközi megkezdése előtt köteles munkahelyén megjelenni.

Szakmai munkaközösségében aktívan részt vesz a szervezett önképzésben, az iskola által biztosított

továbbképzési lehetőségeket kihasználja. Újonnan szerzett ismereteiről beszámol munkaközösségében.

Vezeti a foglalkozási naplót, E-naplót kezeli a napközis csoport eszközellátmányát, a beszerzésről

szabályosan elszámol, gondoskodik a kiadott játékok, munka- és szemléltető eszközök rendeltetésszerű

használatáról és megőrzéséről.

Naponta 11 óráig írásban jelenti a csoportjára vonatkozó másnapi étkezők létszámát.

Csoportjáról étkezési íveket vezet, melynek pontosságáért anyagi felelősséggel tartozik. Az étkezési íveket a

napközis csoport munkanaplójában tartja.

A hónap utolsó munkanapján lezárja, melyet legkésőbb a következő hónap második munkanapján lead.



44

10. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS

PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése,

melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a

differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási

folyamatban.

Munkánk során kiemelten kezeljük

a sajátos nevelési igényű;

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

a kiemelten tehetséges;

a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a

szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos,

több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy

egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

(2011. CXC törvény 4.§ (25.))

A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának

megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát

megállapították.

A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint

biztosítjuk.

A sajátos nevelési igényű tanulókat segítő tevékenységek

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz.

mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján

szervezzük meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével egyéni

fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe vesszük az illetékes

pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények

szolgáltatásait.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:



45

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,

szoros együttműködés a pedagógiai Szakszolgálat és az EGYMI szakembereivel a

gyermekek fejlesztése során

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

képességfejlesztő játékok, eszközök, speciális tankönyvek

számítógépek fejlesztő programokkal.

telephelyenként fejlesztőterem/tanterem biztosítása

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában

folyik. Gondozásuk kis létszámú csoportban történik gyógypedagógus irányításával egyéni fejlesztési terv

szerint . A gyógypedagógust a tanuló osztályfőnöke, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és az osztályban

tanító pedagógus kollektíva segíti nevelési terve megvalósításában. Szükség szerint a terápiába bevonjuk a

védőnő, logopédus és pszichológus segítségét.

Az SNI-s tanulók nyilvántartása, a velük történő foglalkozás adminisztrálása az intézményhez beérkező

szakvélemények alapján az igazgatóhelyettes, a fejlesztő pedagógiai munkaközösség vezetője, a

gyógypedagógus és az osztályfőnök feladata.

A beérkező szakvéleményekről a fejlesztő pedagógiai munkaközösség vezetője ad tájékoztatást az

igazgatóhelyettesnek, a fejlesztést végző gyógypedagógusnak és az osztályfőnöknek.

Az osztályfőnök gondoskodik róla, hogy a szakvéleményben foglaltakról az érintett szaktanárok

értesüljenek.

Az SNI-s tanulókkal történő foglalkozás adminisztrálása a gyógypedagógus feladata.

A tanuló foglakozásról való távolmaradását a gyógypedagógus jelzi az osztályfőnöknek.

A gyógypedagógus a fejlesztő ped. mk. vezetővel együttműködve gondoskodik a következő szükséges

kontroll előkészítéséről. Tartja a kapcsolatot a tanuló osztályfőnökével a tanulót tanító pedagógusokkal,

a szülőkkel, a Pedagógiai Szakszolgálattal.

A gyógypedagógus gondoskodik a következő szükséges kontroll előkészítéséről, tartja a kapcsolatot a

tanuló fejlesztését végző pedagógusokkal, szülőkkel, a Nevelési Tanácsadóval.

Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló az a különleges bánásmódot igénylő

gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan

jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal

küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat

mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek,

Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra

jogosult. (2011. CXC törvény 47.§ (8.))

A Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:



46

- fejlesztőpedagógus alkalmazása,

- a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

- képességfejlesztő játékok, eszközök, speciális tankönyvek

- számítógépek fejlesztő programokkal.

- telephelyenként fejlesztőtanterem/tantermek biztosítása

Az BTM tanulók nyilvántartása, az intézményhez beérkező szakvélemények alapján az igazgatóhelyettes, a

Fejlesztő munkaközösség - vezető, a tanulót fejlesztő fejlesztőpedagógus és az osztályfőnök feladata.

A beérkező szakvéleményekről a Fejlesztő munkaközösség - vezető. ad tájékoztatást az intézményvezető

helyettesnek, a fejlesztést végző pedagógusnak és az osztályfőnöknek.

Az osztályfőnök gondoskodik róla, hogy a szakvéleményben foglaltakról az érintett szaktanárok

értesüljenek.

A BTM tanulókkal való foglalkozás adminisztrálása fejlesztőpedagógus feladata.

A tanuló foglakozásról való távolmaradását a fejlesztőpedagógus jelzi az osztályfőnöknek.

A fejlesztőpedagógus a Fejlesztő munkaközösség vezetővel és az osztályfőnökökkel együttműködve

gondoskodik a következő szükséges kontroll előkészítéséről, tartja a kapcsolatot a tanuló osztályfőnökével

a tanulót tanító pedagógusokkal, és a szülőkkel. a Nevelési Tanácsadóval.

A nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

Fejlesztő foglalkozások biztosítása.

A magatartási zavar okának pontos feltérképezése külső vagy belső segítséggel.

Együttműködő viszony kialakítása a szülőkkel a naprakész információk birtoklása és a gyerekkel

kapcsolatos hatékony bánásmód érdekében

A szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

Naprakész és szoros kapcsolat a gyermeket segítő partnerekkel, pl. nevelési tanácsadó, gyermekjóléti

szolgálat, gyámügy stb.

Differenciált képességfejlesztés, az egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése a

szakvéleményben szereplő vizsgálati vélemény és javaslat figyelembe vételével.

A pszichológiai, gyógypedagógusi, logopédiai korrekció és a fejlesztő foglalkozások lehetőségeinek

kihasználása

Eredményes tanulási technikák megismertetése, gyakoroltatása

A gyereknél bekövetkező pozitív változások folyamatos megerősítése

A gyermektársak bevonása, segítségük igénybe vétele a beilleszkedés segítése érdekében.

A gyermek személyiségének gondozása a sikerélmények elősegítésével és a gyermek más irányú

adottságainak feltárásával.

Az iskolai könyvtár dokumentumainak, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata



47

Középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése

Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti

általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a

feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. (2011.CXC törvény 4.§ (14.) )

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

A differenciált képességfejlesztés napi gyakorlattá tétele

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

A tehetséges gyerekek speciális szakkörökbe, érettségire felkészítő foglalkozásokra

irányítása

Iskolai és iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre történő felkészítés

Pályázatokon való részvétellel tapasztalat és rutinszerzési lehetőségek biztosítása

A tanítványok megtanítása a különféle információhordozók önálló és biztos használatára

Ízlésformálás és igényesség kialakítása iskolán kívüli programok szervezésével (színház,

opera, hangverseny, tárlatlátogatások)

A középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése

Iskolai sportkör, szakkörök

Önálló könyvtárhasználatra nevelés

Kiselőadások, projektmunkák

Egyéni vagy csoportos konzultációk, felkészítések

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres

gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan

hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője – a gyermekek

védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata

szerint – óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség

beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be

sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;

(1993.LXXIX törvény 121.§)

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek

Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti

szolgálattal,

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

Felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

Egyéni foglalkozások;

Az iskolai könyvtár állományának használata a hátrányos helyzet kompenzálására

A középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

Iskolai sportkör, szakkörök;

Szabadidős foglalkozások szervezése (pl. tárlat és múzeumlátogatások)



48

A szülőkkel való együttműködés

A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

Szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A nevelő és gyerek személyes kapcsolatának erősítésével a tanulási motiváció erősítése.

11. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ

RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

A Diákönkormányzat céljait, feladatait, jogait és kötelességeit, az iskolai Diákönkormányzat Szervezeti és

Működési Szabályzatának 2-es, 3-as és 6-os pontjai tartalmazzák.

12. AZ ISKOLA SZEREPLŐINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS

FELADATOK –A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY

PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI

12.1. AZ ISKOLA KÖZÖSSÉGEINEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A) Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése

1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbízott

pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

2. Az együttműködés fórumai:

- az igazgatóság ülései,

- az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései, a különböző értekezletek, megbeszélések, stb.

3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanáriban elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli

tájékoztatókon, körleveleken, elektronikus leveleken keresztül értesíti a nevelőket.

5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés

döntéseiről, határozatairól,

- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az

igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri

vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

B) A szakmai munkaközösségek együttműködése

Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak

tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. A szakmai



49

munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve valamint az adott közösség tagjainak

javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek.

A szakmai munkaközösségek feladatai:

a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése,

egységes követelményrendszer kialakítása,

a helyi tantervek elkészítése,

a tanulók ismeretszintjének ellenőrzése, értékelése

iskolai versenyek szervezése, lebonyolítása,

az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása,

bemutató órák, nyílt órák szervezése

a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,

a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése,

segítségnyújtás az éves munkaterv elkészítéséhez.

Intézményünk szakmai munkaközösségei:

Pedagógiai

Humán (magyar, történelem, etika, filozófia, állampolgári ismeretek)

Reál (matematika, informatika)

Természettudományi (fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret)

Idegen nyelvi (angol, francia, német )

Testnevelés

Fejlesztő

Művészeti (ének, rajz, technika, média, művészettörténet)

Alsós

Napközis

A munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezetők irányítják. A munkaközösség-vezetők tagjai az

iskola vezetőségének.

A munkaközösség-vezető feladatai:

összeállítja a munkaközösség éves programját,

irányítja a munkaközösség tevékenységét,



50

ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját,

tájékoztatja a munkaközösség tagjait a vezetői értekezletek témájáról, valamint meghallgatja a

munkaközösség tagjainak véleményét,

ellenőrzi a munkaközösség tagjainak tanmeneteit, felügyeli a tanmenetek szerinti előrehaladást

és a követelményrendszerhez való megfelelést,

képviseli a munkaközösséget az iskolában és iskolán kívül,

A tanév végén a munkaközösség munkájáról beszámolót készít.

Iskolánkban az iskolavezetés és a munkaközösségek kapcsolattartásának rendjét az SZMSZ 3. fejezete

tartalmazza „Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével” címmel

C) A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

A tanárok és az iskola tanulói közötti viszony elsődlegesen törvényileg meghatározott, hivatalos

munkakapcsolat.

A munkakapcsolat fő színtere tanárok és tanítványaik között az iskola, találkozásaikra mindenekelőtt a

tanóra keretei között kerül sor. De emellett számos más lehetőség (szakkör, ünnepélyek, műsorok

előkészítése, kirándulás, kulturális programok, táborozás), adódik a közös időtöltésre

A hatékony együttműködés feltételei:

- kölcsönös bizalom

- tisztelet

- figyelem

- érdeklődés

- őszinteség

- nyíltság

Iskolánkban az oktató-nevelő munka akkor lehet hatékony és eredményes, ha minden érdekelt fél kiveszi a

részét a tanításhoz és tanuláshoz nélkülözhetetlen rend megteremtésében és fenntartásában. Figyelmet

fordít a közös vagyon védelmére, illetve a környezet tisztaságának megőrzésére.

A rend kialakításának és megőrzésének követelményeit az iskola vezetése határozza meg.

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, iskolánk minden telephelyén diákönkormányzat

működik.

Az iskolai diákönkormányzat az iskolai élet egyik szervezője, a tanulók érdekeinek képviselője.

Véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a diákokkal kapcsolatos kérdésekben.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.



51

Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 5 – 12. osztályokban megválasztott küldöttekből álló DT

irányítja.

Intézményünkben a negyedik osztályosok képviselői megfigyelőként vesznek részt a DÖK munkájában.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti (DÖK segítő tanár). A

felnőtt segítők képviselik a diákokat az iskola vezetőségében.

A diákönkormányzat tagja lehet iskolánk minden tanulója.

A diák önkormányzati képviselő 5- 12. osztályban:

képviseli társait a diáktanácsban

továbbítja a diáktanácshoz az osztály kéréseit, tanulótársai sikereit, esetleges problémáit, panaszait

beszámol az osztályban végzett közösségi tevékenységről,

tájékoztatja társait a diáktanács döntéseiről

folyamatos kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a diáktanács felnőtt segítőivel,

szervezője az osztályban zajló eseményeknek,

A diákönkormányzat tevékenysége, A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában található.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása

A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról iskolagyűlésen az igazgató, osztályfőnöki órákon az

osztályfőnökök tájékoztatják.

A tanulók jogaiknak érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban – az iskola igazgatójához, az

osztályfőnökhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

Kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

A tanuló jogai:

A tanulónak joga, hogy nevelési-oktatási intézményben biztonságban neveljék és oktassák.

A tanuló személyiségét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák

A tanulónak joga, hogy képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban

részesüljön

Joga, hogy napközi otthoni ellátásban részesüljön;

részt vegyen a DÖK munkájában,

tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről.

Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését tiszteletben tartsák, feltéve, hogy nem sérti másoknak ezt a

jogát és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását.

A tanuló kötelessége, hogy:

részt vegyen a kötelező és választott tanítási órán.

eleget tegyen - képességeinek megfelelően – tanulmányi kötelezettségének.

megtartsa az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét.

óvja saját és társai testi épségét, egészségét.



52

az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott, vagy az oktatás során használt eszközöket,

óvja az iskola létesítményét, felszereléseit.

tartsa tiszteletben az iskola vezetői, tanítói, tanárai, alkalmazottai és tanulótársai emberi

méltóságát és jogait.

tartsa meg az SZMSZ-ben és a házirendben foglaltakat.

D) A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a

diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat

vezetőségének ülésén,

A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén ,az

osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban,

illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban, e-napló) tájékoztatják.

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése

érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola

igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott

képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel.

E) A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyako rlásának

rendje

A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

A továbbiakat iskolánk Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata 3-6. pontja

tartalmazza.

F) A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

Az iskolai oktató-nevelő munka hatékonyságát döntően meghatározza, hogy milyen a szülői háttér,

mennyire működőképes a partnerek közötti kapcsolat. A jó együttműködés alapja hogy

a kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön;

az érintkezés legyen elfogadó, nyílt, őszinte,

a felek a tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinek-

kinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a

legjobb megoldást.



53

Cél: Olyan légkör kialakítása iskolánkban, ahol a partnerek (szülő, tanuló, pedagógus) jogainak kölcsönös

tiszteletben tartásával oldjuk meg feladatainkat.

A szülők és a pedagógusok együttműködésének fórumai:

A szülői értekezlet

Iskolánkban a tanév folyamán három alkalommal tartunk szülői értekezletet. (Év elején, félévkor és év

végén.) A szülői értekezleteken a szülők tájékoztatást kapnak:

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről

a helyi tanterv követelményeiről

az iskolai házirendjéről

a tanulók tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az osztályközösség céljairól, eredményeiről, problémáiról

különféle, az iskola életéhez kapcsolódó programokról.

Rendkívüli szülői értekezletet tartunk

a pályaválasztás, továbbtanulás lehetőségeiről

a leendő első osztályos szülőknek pedagógiai munkánkról

iskolánk gimnáziumi oktatása iránt érdeklődőknek

Fogadóóra

Évente két alkalommal - ősszel és tavasszal - fogadóórára várjuk az érdeklődő szülőket.

A személyes találkozáson tájékoztatjuk a szülőket a tanuló

tanulmányi munkájáról,

magatartásáról

felzárkóztatási, fejlesztési lehetőségeiről

a tehetséggondozás lehetőségeiről

E-Napló: a gondviselő egy kóddal betekintést nyer a gyermekét érintő értékelésbe ill. a

haladási naplóba.

A családlátogatás

A szülővel való előzetes egyeztetés után családlátogatáson megismerkedhetünk a tanuló családi

körülményeivel. A családlátogatásra a pedagógus nem kötelezhető.

A nyílt tanítási óra

Célunk, hogy a szülők



54

betekintést nyerjenek az iskola szakmai életébe.

megismerjék az iskolában folyó oktató-nevelő munkát.

ismerjék meg a tanítási órák lefolyását.

gyermekük osztályközösségének iskolai életét.

A leendő első osztályos szülőknek - a beiratkozás előtt - alkalmat biztosítunk, hogy nyílt óra keretében

megismerkedjenek az intézményben folyó pedagógiai munkával.

A gimnáziumi oktatás iránt érdeklődők nyílt tanítási órán betekintést nyerhetnek a gimnáziumban folyó

oktatásba.

Egyéni megbeszélések

Rendkívüli esetben, fegyelmi vétség esetén vagy szülői megkeresésre egyéni megbeszélésre hívjuk a szülőt,

ahol tájékoztatjuk a tanuló iskolai munkájáról, magaviseletéről, elért eredményeiről.

Írásbeli tájékoztató

A szülőket rendszeresen tájékoztatjuk - az ellenőrzőn keresztül -

a tanuló tanulmányi eredményéről, magatartásáról

iskolai programokról

aktuális eseményekről (tankönyvrendelés, kirándulás stb.)

a szülői közösséggel közösen szervezett rendezvényekről

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő

személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

az iskola honlapján; (www.fekete-vorosmarty.hu)

az iskola fenntartójánál;

az iskola könyvtárában;

az iskola igazgatójánál;

az iskola igazgatóhelyetteseinél;

Iskolánkban a szülők kérdéseikkel, javaslataikkal, véleményükkel bizalommal fordulhatnak az iskola

igazgatójához, igazgatóhelyetteseihez, az osztályfőnökhöz és a nevelőtestület bármely tagjához.

G) Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése iskolán kívüli

intézményekkel

Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetésének állandó

munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

-az intézmény fenntartójával: Pápai Tankerület



55

Az intézmény működtetőjével: Városi Intézmények Működtető Szervezete -Ajka, Bródy u. 6.

A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri hivatallal:

Ajkai Közös Önkormányzati Hivatal - Városháza 8400 Ajka, Szabadság tér 12.

A helyi oktatási intézmények vezetőivel és tantestületeivel:

Borsos Miklós Általános Iskola 8400 Ajka, Móra Ferenc u. 19.

Szent István Király Római Katolikus Általános Iskola 8400 Ajka, Dobó Katica u. 16.

Simon István Általános Művelődési Központ 8400 Ajka, Gyepesi út 22.

Bródy Imre Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 8400 Ajka, Bródy u. 4.

Ajkai Szakképző Iskola és Kollégium 8400 Ajka, Bródy u. 2.

Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 8400 Ajka, Kandó K. ltp.4.

Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 8400 Ajka, Verseny utca 18.

Ajka Városi Óvoda 8400 Ajka, Bródy u. 7.

A területileg illetékes nevelési tanácsadóval: Pedagógiai Szakszolgálat Ajkai 8400 Ajka, József A. u. 30.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az intézményvezető a felelős.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn: - Az iskolát támogató Korszerű Iskoláért Alapítvány (8400 Ajka, Fürst S. u. 2.) kuratóriumával. - Az alábbi közművelődési intézményekkel:

Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ 8400 Ajka, Szabadság tér 13.

Városi Múzeum 8400 Ajka, Szabadság tér 4.

Hubertus Erdei Iskola 8400 Ajka, Parádkút 064/6.

Padragi Művelődési Ház 8451 Padragkút Iparos u. 5.

Magyarpolányi Művészeti Alapiskola 8449 Magyarpolány, Petőfi u. 4.



56

Teleszterion Kulturális Egyesület Lengyeltóti, Kossuth u. 17. levelezési cím: 8456 Noszlop, Petőfi u.11.

Veszprémi Petőfi Színház 8200 Veszprém, Óvári F. u. 2.

Az alábbi társadalmi egyesületekkel:

Fekete István Irodalmi Társaság

Városi Múzeum, 8400 Ajka Szabadság tér 4.

Civil Ház 8400 Ajka, Sport u. 25.

Az alábbi gyermek- illetve ifjúsági szervezetekkel:

Ajkai Városi Diáktanács 8400 Ajka, József A. u. 30.

Az alábbi egyházakkal:

Római Katolikus Egyházközség 8400 Ajka, Fő utca 2.

Ajkai Evangélikus Egyházközség 8400 Ajka, Kossuth u. 2/b

Református Lelkészi Hivatal 8400 Ajka, Vörösteleki utca 44.

Hit Gyülekezete

További kapcsolataink:

Ajkai Rendőrkapitányság 8400 Ajka, Rákóczi F. u. 1.

Magyar Imre Kórház 8400 Ajka, Korányi F. u. 1.

Idősek Otthona 8400 Ajka, Újélet u. 13.

Méltó Élet Esélye Idősek Otthona 8400 Ajka, Frankel L. u. 8.

Pannon Lapok Társasága 8200 Veszprém, Házgyári út 12.

A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn a következő szervezetekkel, intézményekkel:

Védőnői Szolgálat 8400 Ajka, Petőfi S. u. 17/19.

Fogorvosi Rendelő 8400 Ajka, Rákóczi F. u. 5.

Ezek illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi

vizsgálatát.



57

A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart

fenn :

- Térségi Családsegítő és Gondozási Központ 8400 Ajka, Frankel u. 8.

- Családok Átmeneti Otthona 8400 Ajka, Korányi F. u. 39. 8451 Ajka-Padragkút, Padragi utca 248.

- Ajka Város - Polgármesteri Hivatal - Szociális és Igazgatási - Iroda Városi Gyámhivatal

8400 Ajka, Szabadság tér 12. A munkakapcsolatok megszervezéséért, felügyeletéért az intézményvezető és a helyettesei a felelősek.



58

13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI

13.1. Iskolánkban az alábbi vizsgákat szervezzük:

belső szintfelmérő vizsgák

különbözeti vizsga

osztályozó vizsga

javítóvizsga

pótló vizsga

13.2. Belső vizsgák

Belső vizsgát az általános iskolai képzés 8. évfolyamán, valamint a gimnáziumi képzésben a 8-12.

évfolyamon évente 2 alkalommal (félévkor és tanév végén) szervezünk az alábbi táblázat szerint:

Az intézményben szervezett belső vizsgák rendje

Tantárgy/Évfolyam Gimnázium

10. évfolyam

Év vége

11. évfolyam

február

Magyar irodalom szóbeli -

Magyar nyelv írásbeli -

Matematika írásbeli -

Történelem szóbeli -

1. idegen nyelv írásbeli és szóbeli -

2. idegen nyelv - írásbeli és szóbeli

A vizsga tartalmi részét a munkaközösségek határozzák meg, majd a szaktanárok tájékoztatják az érintett

tanulókat.

A vizsga kéttagú bizottság előtt zajlik.

A vizsgajegy bekerül az osztályozó naplóba és a tájékoztató füzetbe. Az év végi érdemjegybe , és

súlyozottan (háromszorosan) számít a félévi és az év végi jegy mellett.

Sikertelen vizsgát egyszer lehet megismételni: az írásbelit írásban, vagy szóban; a szóbelit szóban minimum

2 héttel az első vizsga után.

A 8. és 10. évfolyamon a tételek, témakörök száma 10

A vizsga szóban vagy írásban illetve szóban és írásban történhet.

A vizsgáról, a témakörökről, tételekről a diákokat legalább három hónappal a vizsga előtt tájékoztatni kell.



59

Ugyanazon a napon maximum 2 vizsgát tehet a diák.

A félévi szóbeli vizsgák januárban, az év végiek áprilisban és májusban szervezhetők az igazgatóhelyettessel,

a diákokkal és a szaktanárokkal történt egyeztetés alapján. Az időpontokat az osztályfőnök koordinálja.

Azok a tanulók, akik az adott vizsgatantárgyból félévkor (illetve félévkor szervezett vizsga esetén előző

tanév végén) jeles érdemjegyet kaptak, és április elsejéig (illetve félévkor szervezett vizsga esetén adott tanév

január elsejéig) a második félév során is jeles az előmenetelük, szaktanáruktól az adott tárgyból a vizsga alóli

felmentést kapnak. Felmentés esetén automatikusan jeles kerül vizsgajegyként a naplóba és a

vizsgajegyzőkönyvbe.

Ez a lehetőség biztosított még a közismereti tárgyakból megyei versenyen elért 1-10. helyezett számára is.

13.3. Különbözeti vizsga

Azok a tanulók, akik más intézményből iratkoznak be iskolánkba, és eltérő tantervi előírások szerint

tanultak, kötelesek azokból a tárgyakból különbözeti vizsgát tenni, amelyeket nem tanultak, vagy -

bizonyítványuk tanúsága szerint – más előrehaladási ütemben haladtak. A beiratkozó diákok

bizonyítványukat az osztályfőnöknek adják le, aki azt a tanév végéig tárolja. A különbözeti vizsga

letételének kötelezettségét az intézményvezető a beiratkozással egyidejűleg írásban közli a szülővel. Ezt

követően 8 napon belül az adott tárgy szaktanára írásban tájékoztatja a szülőt, hogy a különbözeti vizsgát

mely tananyagokból, milyen határidőig kell a tanulónak letennie. A különbözeti vizsga végső időpontja a

félévet, illetve év végét megelőző hónap közepe lehet.

13.4. Osztályozó vizsga

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához,

ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

ha engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál

rövidebb idő alatt tehet eleget,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát

meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a

tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

Osztályozó vizsgát tehet saját kérésére a tanuló, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, amelynek

feltétele az adott tantárgyból az évfolyamra vonatkozó tantervi követelmények teljesítésének bizonyítása.

Az előrehozott érettségihez kapcsolódó, a tanulmányok korábbi teljesítésére vonatkozó osztályozó vizsga

időpontját az érettségi vizsga időpontjának figyelembevételével határozza meg az intézmény igazgatója.

A mindenkori időpontról az érettségi vizsga lebonyolításáért felelős intézményvezető-helyettes ad

felvilágosítást.



60

Osztályozó vizsga letételéhez szülői, illetve nagykorú tanuló esetében tanulói kérelmet kell benyújtani az

intézmény igazgatójához. A kérelmet legkésőbb március 1-jéig kell benyújtani.

Amennyiben hiányzás miatt kerül sor az osztályozó vizsgára, a vizsga időpontjának, tantervi anyagának

meghatározásában a szaktanár, illetve a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős véleményének

figyelembevételével dönt az igazgató. Döntését írásban közli a szülővel, illetve a tanulóval.

Sikeres osztályozóvizsga esetén a tanuló felmentést kérhet a tanórákon való részvétel alól. Az osztályozó

vizsgán elért eredmény a tanuló év végi bizonyítványába kerül bejegyzésre.

Ha a tanuló az osztályozóvizsgán nem jelenik meg és távolmaradását igazolja, a szülőt/gondviselőt

értesíteni kell az újabb vizsgaidőpont kijelöléséről. Ha a tanuló távolmaradását nem igazolja, a

szülőt/gondviselőt értesíteni kell a mulasztásról. Ebben az esetben a tanuló a következő vizsgaidőszakban

jelentkezhet osztályozó- vagy javítóvizsgára.

13.5. Tantárgyi javítóvizsga

Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki legfeljebb három tantárgyból a tantervi követelményeket a szorgalmi idő

alatt szeptember-június között nem tudja teljesíteni, azaz elégtelen osztályzatot kapott. Ezt a tényt a tanuló

bizonyítványában záradék formájában az osztályfőnök rögzíti.

A javítóvizsgát minden tanévben augusztus 15-31. között szervezi az adott tantárgy szakmai

munkaközössége. Ennek anyagát a szaktanár a bizonyítvánnyal egy időben írásban közli a tanulóval, illetve

törvényes képviselőjével.

13.6. Pótló vizsga

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a

megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő

követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs

munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok

szerint kell megszervezni.

13.7. Előrehozott érettségi vizsga:

Ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát tesz, akkor óraszáma csökken annak a tantárgynak az óraszámával,

amiből sikeres érettségi vizsgát tett. A felszabaduló órákat önálló tanulásra, idegen nyelvi csoport váltására,

illetve fakultatív órákra használhatja fel.



61

Érettségire felkészítő foglalkozások választása:

Gimnazistáink a 11-12. osztályban kötelezően érettségire felkészítő foglalkozásokon vesznek részt. Azok,

akik előrehozott érettségit terveznek, 10. osztályban bekapcsolódhatnak ezekbe a foglalkozásokba.

A választás egy tanévre szól.

Az igényeket az iskolavezetők mérik fel a 10. osztályban az előírt határidőig..

Az OKTV napján a tanuló igazoltan hiányozhat a délelőtti tanórákról. A nyelvvizsgát megelőző nap és a

nyelvvizsga napja szintén igazolt hiányzásnak számít.

14. A FELVÉTELRE ÉS AZ ÁTVÉTELRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEINK

Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz meg – minden jelentkező

tanköteles korú tanulót felvesz.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét

augusztus 31. napjáig betöltse.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

a szülő személyi igazolványát;

a gyermek lakcímkártyáját;

az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

Az emelt szintű testnevelési program szerint haladó tanulócsoportoknak alkalmassági mérést tartunk. Ezt

követően rangsort állítunk fel.

Felvétel a gimnáziumba:

Az iskola felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, a tanév rendjében meghatározott időben

köteles nyilvánosságra hozni.

Az elbírálás a felvételről az 5. osztályos tanév végi és a 6. osztályos félévi érdemjegyek alapján történik.

Júniusban következik a beiratkozás a felvételi értesítések kézhezvétele után. Az értesítés jogosítvány a

beiratkozásra. A beiratkozással tanulói jogviszony jön létre.

Indokolt esetben tanév kezdetekor, esetleg tanév közben is átvesz az intézmény más iskolából tanulót.

A második-tizenkettedik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

a szülő személyi igazolványát;

az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.



62

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi

eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók

létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Más intézményből tanév közben átveszünk tanulót, amennyiben beiskolázási körzetünkbe költözik. Az

iskolaváltás során felmerülő problémákat, pl. adott tantárgyból lemaradást a szülővel és a gyerekkel a

beiratkozás előtt közöljük.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott

követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket

előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely

tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból

két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot

köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

Gimnáziumi oktatásba csak a szülő kérésére, megfelelő indoklással, az érintett osztályfőnök és az

osztályban tanító szaktanárok beleegyezésével veszünk át tanulót. Az átvétel során a szülőnek és a

tanulónak tudomásul kell vennie az átvételből adódó hátrányok határidőre történő kötelező felszámolását

(tananyagbeli lemaradás sok), erről írásban kell nyilatkoznia. Amennyiben az átvett tanuló nem teljesíti a

szaktanár által előírtakat, továbbhaladását az iskola nem tudja biztosítani.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A jelen Pedagógiai Programban foglaltak intézményvezető jóváhagyás után 2018 januárjától lépnek életbe.

A Pedagógiai Programban foglaltak nevelőtestületi határozattal módosíthatók.

A módosítás lehetséges okai:

- jogszabályi előírások változása

- az iskolafenntartó írásbeli kérései, utasításai

- az intézményi tanács írásbeli javaslata

- a diákönkormányzat írásbeli javaslata

- a munkaközösségek írásbeli javaslata

Ajka, 2017. december 7.

Riederné Fenyvesi Bernadett sk.

intézményvezető

Documents

ÉS GIMNÁZIUM - fekete-vorosmarty-ajka.sulinet.hufekete-vorosmarty-ajka.sulinet.hu/doc/kozzetetel/Nevelesi_program_2017_18.pdf · elfogadott, hogy a tanulónak lehetnek megőrzendő