Pedagógiai Program · Web view, melyeket az iskolaotthon keretein belül 1. és 2. évfolyamokon játékos formában, majd 3. évfolyamtól tanítjuk - emelkedő óraszámban, csoportbontással

CSÁNY-SZENDREY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA

Pedagógiai Program

Pedagógiai Program Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI

TartalomjegyzékBevezetés....................................................................................................................................1

Küldetésnyilatkozat.....................................................................................................................2

Iskolánk története........................................................................................................................3

Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai.......................................................................3

Iskolánk személyi és tárgyi feltételei..................................................................................5

Iskolánk hagyományos rendezvényei és programjai..........................................................7

Iskolánk belső és külső kapcsolatai..................................................................................15

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai.....................................................................................................................................16

Alapelveink.......................................................................................................................16

Céljaink és feladataink......................................................................................................16

Eszköz- és eljárásrendszerünk..........................................................................................18

A pedagógusok helyi feladatai..................................................................................................19

Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai 20

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladataink...............................21

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok, önálló intézményi innováció.......22

Iskolánk egészségnevelési programja.......................................................................................26

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv.................31

Iskolánk környezeti nevelési programja...................................................................................33

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység........................42

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.............................................43

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok................................................45

A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program...............................46

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program..........................................................48

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési, és minőségbiztosítási

rendszere...................................................................................................................................49

Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel......................................................50

A szülő, tanuló, pedagógus és intézményi partnerek kapcsolattartása, együttműködésének

formái, az együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei....................................................51

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének és magasabb évfolyamára lépésének elvei,

feltételei.....................................................................................................................................53

Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai.......................................................53


Kompetencia alapú oktatás.......................................................................................................55

A kompetencia alapú oktatás megismerése, módszertanának elsajátítása és használata az

oktató-nevelő munka során...............................................................................................58

3 Hetet meghaladó projektek a Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban.......................92

I. téma: „Tiszta vizet a pohárba”.......................................................................................92

II. téma: „Keszthely, város a Balaton ölelésében”............................................................94


BEVEZETÉS

Pedagógiai programunk: a 2004/2005-ös tanévben - az 1. osztályban felmenő rendszerben - életbe lépett valamint a 2008-ban és 2010-ben módosított Pedagógiai Program átdolgozása

A program újabb felülvizsgálata az alábbiak következtében vált szükségessé: a 20/2012.(VIII-31.) EMMI rendelete a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

Iskolákban folyamatosan követnünk kell a törvényi változásokat.A Köznevelési Törvény, így iskolánk kiemelt célja, hogy a köznevelési rendszeren belül segítse elő a gyermekek harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik,ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, alapműveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén. Ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat neveljen. Intézményünk kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

El kell fogadnunk azt is, hogy az iskola szolgáltató intézmény. Az oktatás piacosodik, gazdasági versenytényezővé válik. A piaci igények versenyképes tudást követelnek. Elvárják az iskolától, hogy a gyerekekben társadalmilag hasznos képességeket alakítson ki:

konstruktív életvezetésre való igényt folyamatos tanulásra és önfejlesztésre való igényt a tolerancia képességét kommunikációs és együttműködési képességeket idegen nyelvi kommunikáció képességét kezdeményező és vállalkozói képességet

Az iskolának alkalmazkodnia kell ezekhez az igényekhez, folyamatos megújulásra készen. Ehhez állandóan figyelni és értékelni kell az iskola legfontosabb partnereinek (szülők, tanulók, fenntartó) igényeit és elvárásait.

A Csány-Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola eddig kialakított és további fejlesztésre váró hagyományaira építve, széles tevékenységkínálattal, a gyerekek sokoldalú fejlesztésével és a fenntarthatóság pedagógiájának felhasználásával törekszik a kor kihívásainak megfelelni.

2014. november

Dósa Zsolt

1


KÜLDETÉSNYILATKOZAT

Olyan iskolát szeretnénk: ahová a gyerekek szívesen járnak, mert megértő, motiváló és szerető légkör veszi körül

őket ahol a természetes gyermeki kíváncsiságot megőrizve, az életkori sajátosságaiknak

megfelelő módszerekkel tanulhatnak a diákok ahol a széleskörű tevékenységkínálat segítségével a gyerekek képességei sokoldalúan

fejlődhetnek, és a tanulás motivációs alapja a sikerélmény ahová mindezekért a szülők szívesen hozzák gyermekeiket ahol a tantestület minden tagja fontosnak érzi magát, megtalálja azt a tevékenységet,

amelyhez a legjobban ért és alkotói szabadsága kibontakozhat amelyik rugalmasan képes alkalmazkodni a társadalmi elvárásokhoz, a tanulók, a szülők

és a fenntartó igényeihez

A társadalom elvárása iskolánktól„ Szülötte vagy tán gyáva kornak,Lelkedben eszmék gyulva forrnakS nincs tárgy, kiöntened?Tettekre híni fel a vásottIdők fiát szent hivatásod,Munkára költened!” (Arany János)

Tanulóink elvárása iskolánktól„Amit az iskolának el kell végeznie,elsősorban az,hogy megtanítson nekünk, hogyan kell tanulni,hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,hogy megtanítson bennünket a jól végzettmunka öröméreés az alkotás izgalmára,hogy megtanítson arra,hogy szeressük azt, amit csinálunk,és hogy segítsen megtalálni azt,amit szeretnénk csinálni.” (Szentgyörgyi Albert)

A tantestület elvárása önmagától„Ha mindig ugyanazt csinálod,mint eddig,akkor annyit is érsz el, mint eddig,de ha valami újat, mástizgalmasat szeretnél, gondoljarra, mi állhat még előtted!” (Ismeretlen szerző)

2


ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

A Csány-Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola két volt iskola, a Csány-Szendrey Belvárosi Általános Iskola és a Csokonai ÁMK utódintézménye. A két oktatási intézmény Keszthely Város Képviselőtestülete 2007. július 24-i határozatát követően egyesült Csány-Szendrey ÁMK néven. Alapító okirata 2008. 01. 31-én került kiadásra.

Az új intézmény tulajdonképpen három iskola hagyományait, munkaformáit megőrizve végzi nevelő-oktató munkáját:

Szendrey Júlia Általános Iskola /alapítva 1882-ben/ Csány László Általános Iskola /alapítva 1929-ben/ Csokonai ÁMK /alapítva 1985/

A Képviselőtestület határozatát követően a Székhelyiskola és a Tagintézmény jó együttműködéssel alakítja munkaformáit, megőrizve és továbbfejlesztve a két telephely hagyományait.A nevelő-oktató munkában a nevelőtestület tehetsége, tenni akarása mutatkozik meg.

Iskolánk legfontosabb jellemzői, adottságai Iskolánk Keszthely nyugati oldalán helyezkedik el.

Ez meghatározza az iskolába járó tanulók összetételét. A városban lakó gyerekek mellett közel 20% a szomszédos településekről hozzánk járó tanulók aránya. Választható idegen nyelvünk az angol és a német, melyeket az iskolaotthon keretein belül 1. és 2. évfolyamokon játékos formában, majd 3. évfolyamtól tanítjuk - emelkedő óraszámban, csoportbontással. A fenntartó engedélyével a 2009/2010-es tanévtől megkezdődött az emelt szintű idegen nyelv oktatás felmenő rendszerben német és angol nyelvből.

Alsó tagozatunk nagy hagyományokkal rendelkező iskolaotthonos formában működik, ami a szülők részéről nagyon keresett. Felső tagozaton tanulószobai ellátás vehető igénybe. Valamennyi tanulónk számára igény szerint biztosítjuk az étkezést.

Az iskola tanulmányi átlaga kimagaslóan jó. Diákjainknak szinte 100 %-a továbbtanul gimnáziumban vagy szakközépiskolában. A felzárkóztató munkának köszönhetően hosszú évek óta alacsony az osztályismétlő gyermekek száma.

Kiemelt szerepet kap az idegen nyelvtanulás, a számítástechnika, a sport, ének-zene oktatása és a művészeti nevelés keretein belül a modern tánc oktatás (dráma, néptánc, média). Ezeket a tantárgyakat csoportbontással oktatjuk.

Az iskolába érkező tanulási vagy magatartási gondokkal küzdő gyermekeink száma sajnálatosan évről-évre nő. A két telephelyen 20 körüli létszámú SNI-s gyermek és közel 50 fő BTM nehézséggel küzdő gyermekkel foglalkoznak folyamatosan iskolánk fejlesztő pedagógusai. A létszám növekedése óta igényeljük a Zöldmező Utcai Általános Iskola pedagógusainak részvételét a felzárkóztatásban, óraadóként.

Iskolánk egyik épületegyüttese műemlék jellegű, a másik modern. Sajátos környezetük a gyerekek számára nevelő értékű.

3


Nagy udvarunk, sportpályánk, tornatermünk biztosítja a gyerekek számára a szabad mozgást.

Iskolánkat a Reményhez és a Gyermekekért Alapítványok támogatják, anyagilag is hozzájárulva a nevelő-oktató munka színvonalának emeléséhez, tevékenységeink bővítéséhez illetve a tárgyi feltételeink javításához.

Az ALAPÍTÓ OKIRAT tartalmából:A köznevelési intézmény neve:Csány-Szendrey Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola/Székhelyiskola, Tagintézmény/

OM azonosító: 037491

Típusa: Összetett iskola Általános iskola Alapfokú Művészeti Iskola

Az alapító szerv neve és székhelye:Emberi Erőforrások Minisztériuma1054 Budapest, Akadémia utca 3.

A fenntartó neve és székhelye:Klebelsberg Intézmény Fenntartó Központ1051 Budapest, Nádor u. 32.

Köznevelési és egyéb alapfeladata: általános iskolai nevelés oktatás

nappali rendszerű iskolai oktatás /alsó, felső tagozat/ sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása integrációs felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés tanulószoba és iskolaotthonos ellátás alapfokú művészetoktatás / táncművészeti ág iskolai könyvtár

Férőhelyek száma:Általános Iskola: 850 főAlapfokú Művészeti Iskola: 200 fő

Az Alapító Okirat kiadásának dátuma: 2014.

4


Iskolánk személyi és tárgyi feltételeiSzemélyi feltételek:

TantestületIskolánk tantestülete szakmailag képzett, munkájuk iránt elkötelezett emberekből áll.Igénylik a folyamatos továbbképzést. Szakos ellátottságunk teljes.Tantestületünk fontos törekvése, hogy egységes pedagógiai értékeket közvetítő nevelői közösséget alkosson.

Oktató-nevelő munkát segítőkIskolánkban az oktató-nevelő munkát segítőknek nagy szerepe van abban, hogy évek óta alacsony a bukások és évismétlések aránya. Az egyénre szabott fejlesztés abban segít, hogy a tanulók az osztályközösségbe jobban beilleszkedjenek, sikeresebben teljesítsenek.A fejlesztő pedagógiai munkát ellátó nevelők a két telephelyen alsó és felső tagozatos tanulókkal foglalkoznak folyamatosan kiscsoportos keretben, felhasználva a szenzomotoros integrációs terápiát a tanulási, magatartási zavarral küzdő gyermekek fejlesztésében. A logopédiai terápia és a fejlesztés fontos összetevője ez a speciális eszközökkel végzett mozgásfejlesztés.Az SNI besorolású tanulókkal gyógypedagógus, pszicho-pedagógus foglalkozik, a felső-tagozatosok problémáinak szakszerű kezelésében nyújt segítséget.Munkájuk területei:

magatartási problémák kezelése: önkontroll, önszabályozási készség fejlesztése új értékrend kialakítása „én” erősítése

pszichés problémák kezelése: szorongások, gátlások oldása serdülőkori problémák kezelése önértékelési problémák rendezése

tanácsadás szülőknek, pedagógusoknak konfliktusok kezelésében

Munkatársaink szoros kapcsolatban állnak a szülőkkel és a városi nevelési és gyermekjóléti intézményekkel, szükség esetén szakvizsgálatot kezdeményeznek a gyermek érdekében.

Könyvtáros kolléganőink barátságos környezetet alakítottak ki iskolánk könyvtáraiban. Folyamatos versenyeket hirdetnek, amelyek a gyermekek olvasóvá nevelésében segítenek. Könyvtáraink jól felszereltek, alkalmasak olvasásra, kölcsönzésre és kutatómunkára.

Oktatást közvetlenül segítők

Az iskolában folyó oktató-nevelő munkához rendkívül fontos hátteret 1-1 fő iskolatitkár biztosítja telephelyenként. Sokat tesznek a zavartalan működés feltételeinek megteremtéséért.

5


A takarítást és karbantartást a GESZ állományába tartozó takarítók és egyéb szakemberek látják el. A gyermekek étkeztetését az Asbóth SZKI konyhája biztosítja.

Tárgyi feltételek:

A Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI két épületegyüttesből áll.Iskolánk Székhelyintézményét a Főépület és a FORFA épület alkotja a Fodor utcában.Sajátos adottságunk, hogy a felső tagozatos osztályok külön épületben, a FORFÁBAN helyezkednek el. Osztálytermeink általában tágasak, a jelenlegi maximális osztálylétszámokra (30 fő) megfelelőek.A Főépületben került elhelyezésre az alsó tagozat.A Főépületben levő korszerű sportcsarnok, tanulóink valamennyi testnevelési foglalkozásának, és városi, területi, megyei, országos sportrendezvények lebonyolításának színtere.Ebben az épületben kialakított helyiségben fogadja a gyerekeket az iskolai védőnő és iskolaorvos.

Iskolánk Tagintézményének három épületegyüttese a Deák Ferenc utcában található:A Deák utcai „B” épület műemlék jellegű. Ebben az épületben alsós és felsős osztályok tanítása-nevelése folyik. A Deák utcai „Köztes” épületében működik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Keszthelyi Tankerülete.A Deák utcai „A” épületben található a tornaterem, tornaszoba, számítástechnika- és fizika szaktanterem.Sportudvarunk és játszóudvarunk sok mozgási lehetőséget biztosít. Az udvari játékokat pályázat útján fejlesztettük. Fajátékai, gumiborítású játszó- és sportudvara közkedveltek a gyerekek körében.Az iskola taneszköz ellátása megfelelő. Tárgyi feltételeink otthonos és egészséges környezetet biztosítanak tanulóink egész napos foglalkoztatásához.

A Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban működtető által fenntartott, a tanórán kívüli rendezvények helyszínéül szolgáló helyiségeket, területeket (udvar, sportcsarnok,...stb), az alábbi időpontokban kívánjuk igénybe venni:

Székhelyiskola - Fodor utca 43.Iskolai tantermek:

7.30 órától 16.00 óráig a Főépületben és a Forfában ügyeletet ellátó iskolaotthonos és tanulószobai tanterem: 7.30 órától 17.00 óráig a

Főépületben és a Forfában /1-1tanterem/ heti két alkalommal épületenként 1 terem értekezletek, továbbképzések céljából

Emeleti zsibongó: művészeti oktatásra naponta 17.00 óráig

6


Sportcsarnok: tanórák, délutáni tagozatos órák, sportkörök céljából naponta 16.00 óráig iskolai ünnepek megemlékezések alkalmából eltérő időtartamban 18.00 óráig iskolai bál alkalmával 18.00-05.00 óráig

Főépület Aula: rendezvények alkalmából eltérő időpontban 18.00 óráig

Iskolaudvar: tanulási időben a délelőtti és délutáni szabadidős, valamint sportfoglalkozások

céljából 7.30-17.00 óráig rendezvények esetén az általában jelzett időponttól eltérően 18.00 vagy 20.00 óráig

Tagiskola - Deák F. u. 25.Iskolai tantermek:

7.30 órától 16.00 óráig ügyeletet ellátó iskolaotthonos és tanulószobai tanterem: 7.30 órától 17.00 óráig heti két alkalommal 1 terem értekezletek, továbbképzések céljából 17.00 óráig

Tornaterem: tanórák, délutáni tagozatos órák, sportkörök céljából naponta 16.00 óráig iskolai ünnepek megemlékezések alkalmából eltérő időtartamban 18.00 vagy 20.00

óráigIskolaudvar:

tanulási időben a délelőtti és délutáni szabadidős, valamint sportfoglalkozások céljából 7.30 órától 17.00 óráig

rendezvények esetén az általában jelzett időponttól eltérően 18.00 vagy 20.00 óráig

Iskolánk hagyományos rendezvényei és programjai Tanévnyitó- és tanévzáró és ballagási ünnepélyeket tartunk. Év végén a 7.osztályosok virágkapuja búcsúztatja a 8. osztályosokat. Iskolanappal, vagy Iskolahéttel ünnepeljük az iskola névadójának születésnapját,

változó formában és tartalommal. Az ifjúság edzettsége érdekében túrákat szervezünk. Évente megrendezzük a megyei

szintű Csik Ferenc túrát. Családi sportnapot tartunk Mikuláskor, Mikulás Kupa elnevezéssel, melynek célja a

szülők és gyerekek játékos, közös testmozgása. 1 tanítási napra eső tanulmányi kiránduláson vesznek részt tanulóink. Természetjáró táborokat szervezünk. Hagyományosan szervezzük 3. 4., esetenként 5.

évfolyamon is az Erdei iskola programját. A megyei szintű, iskolánk által rendezett Csokonai Matematika Alapműveleti Verseny

21 éves hagyományra tekint vissza. A művészeti nevelés erősítése érdekében évente Művészeti Kulturális Bemutatót és

vizsgát tartunk.

7


Kiemelten támogatjuk a tanulói önkormányzat (DIÖK) működését, a tanulók önállóságra való felkészítését segítjük, közéletiségre nevelünk.

Tanulmányi versenyeket és rendezvényeket szervezünk, tevékenyen részt veszünk városi, területi, megyei és országos pályázatokon, versenyeken, vetélkedődön.

Iskolai, és osztályokban rendezett farsang Anyák Napja alkalmából édesanyák köszöntése Mikulás napi rendezvény Rendhagyó szaktárgyi órák előadók meghívásával Nemzetközi Környezetvédelmi Napokhoz csatlakozó rendezvények Városi óvodások részvételével gyermekprogramok Csány-Szendrey napok Csokonai sportnap Családi Sportnap Művészeti Nap Ünnepélyek, megemlékezések :Október 6., Október 23., Karácsony, Kulturális

bemutató, Március 15., Klubdélutánok Christmas Party Kézműves foglalkozások: Karácsonykor és Húsvétkor Osztályok közötti versenyek Iskolák közötti versenyek Tankönyv kiadók által szervezett képzések, bemutatók Az évenkénti Mikulás Napi sportkupát és Foci Kupát iskolánk szervezi Október 10. - megemlékezés a névadó Csány Lászlóról Bödör Kupa - fizikai kísérletek, számítástechnika versenyek Csány emlékfutás Papírgyűjtés Halloween délután Mikulás disco Komplex matematika és fizika verseny Sítábor Farsang Agyagozó tábor /nyári szünetben/ Csodavár tábor /nyári szünetben/ Karácsonyi műsor szülőknek és tantestületnek Tantestületi nyugdíjas találkozó Foci-kupa Madarak, fák napja Gyermeknap A szülőknek és pedagógusoknak kétévenként „Alapítványi Bált” rendezünk, melynek

bevételével az iskola programjait támogatjuk. Programot szervezünk a leendő elsőosztályos gyermekek szüleinek a beiskolázás előtt.

(Kikeleti suli-buli) Angol nyelvi tábort szervezünk nyári vakáció idején

8


Szünidőben szervezett külföldi kirándulások

Értekezletek: alakuló értekezlet tanévnyitó értekezlet munkaközösségi értekezlet nevelési értekezletek félévi és év végi osztályozó értekezletek tantestületi munkaértekezletek szakszervezet értekezletei SZM választmányi értekezlet Iskolaszék ülései KT értekezletei IMIP értekezlet

Témanapok: a következő jeles napokat ünnepelhetjük változatos tevékenységi formákban: Autómentes nap Állatok Világnapja Madárfigyelés Napja Nemzetközi Gyaloglónap Földünkért Világnap Vizes élőhelyek Napja Nemzetközi energiatakarékossági Nap Víz Világnapja Csillagászati Nap Föld Napja Madarak és fák Napja Nemzeti parkok Napja Környezetvédelem Napja Óceánok Napja

Tanórán kívüli lehetőségek szakkörök vetélkedők kézműves foglalkozások művészeti foglalkozások szervezett játékos sportfoglalkozások sportköri foglalkozások táncházak természetismereti vetélkedők folyamatos papírgyűjtési verseny iskolai családi sportnap sportversenyek

9


nyári táborok az iskola épületeiben: Mesetábor, Agyagozó tábor, Angol nyelvi tábor, Csodavár tábor

Fenntartóra háruló költségek

Iskolai versenyek költségei:

Rendezvény neve Helyszín

Neve-zési díj

Anyag-szükség-

let Oklevél Jutalom Levele-

zés Útiköltség

Kistérségi szövegértő verseny

Gyenesdiás - - - - 220 Ft 4.000 Ft

Illyés Gy vers-és prózamondó verseny,rajzpályázat

Hévíz - 2.000 Ft2.000 Ft

- - 220 Ft 8.000 Ft10.000 Ft

Gergely napi fesztivál

Gyenesdiás - 6.100 Ft - - 220 Ft 8.000 Ft

Nyelvész verseny iskolai, megyei, országos

Zalaegerszeg+(Budapest)Szeged

- - - - 1.100 Ft 30.000 Ft+25.000 Ft20.000 szállás, étkezés

Megyei szövegértő verseny

Nagykanizsa - - - - 220 Ft 20.000 Ft

Gyöngybetűk városi és járási szépírás verseny

Keszthely - 1.000 Ft 3.500 Ft 1.100 Ft8.000 Ft

- -

Falusi krónikák megyei, országos vers és prózamondó verseny

Zalaegerszeg+ Budapest

- - - - 220 Ft 15.000 Ft +25.000 Ft

Csány futás Keszthely - - - 5.300 Ft - -Mikulás kupa Keszthely - 23.000 Ft

53.000 Ft2.500 Ft 6.700 Ft

10.000 Ft- -

Foci Kupa Keszthely - 27.500 Ft 3.500 Ft 11.000 Ft - -Pacsa Ádvent fényei

Pacsa - 95.000 Ft - - 220 Ft 16.000 Ft

10


Népdaléneklési verseny,

Gyenesdiás - - - - - 27.000 Ft

Bendegúz Nyelvész megyei, országos

Zalaegerszeg+ (Budapest)Szeged

- - - - - 15.000 Ft+25.000 Ft+25.000 Ft20.000 szállás,étkezés

Olvasás házi verseny

Keszthely - - 1.500 Ft 2.000 Ft - -

Vers –és prózamondó, házi verseny

Keszthely - - 1.500 Ft 2.000 Ft - -

Szövegértés, házi verseny-anyagszükséglet

Keszthely - - 1.500 Ft 2.000 Ft - -

Helyesírás házi verseny-

Keszthely - - 1.500 Ft 2.000 Ft - -

Szépírás házi verseny-

Keszthely - - 2.000 Ft 2.500 Ft - -

LÜK bajnokság, területi, megyei, országos forduló

Veszprém - - - - 220 Ft 12.500 Ft

Varga Tamás matematika verseny

Zalaegerszeg+ Zalaegerszeg

- - - - 220 Ft 15.000 Ft +15.000 Ft

Newton kupa Keszthely - - - - - -Bődör Kupa - 8.000Ft 2.200 Ft 13.600 Ft - -Zrínyi Ilona matematika verseny

Zalaegerszeg + (Budapest)Kecskemét

- - - - 220 Ft 15.000 Ft +25.000 Ft+55.000 Ft 20.000 Ft szállás, étkezés

Kenguru nemzetközi matematika verseny

Kecskemét - - - - 330 Ft 55.000 Ft

Csokonai alapműveleti verseny

Keszthely - 6.000 Ft 12.600 Ft 57.000 Ft 330 Ft -

Kalmár László matematika verseny

Zalaegerszeg - - - - 550 Ft 10.000 Ft

Hevesi György Országos kémia verseny

Eger - - - - 220 Ft 5.000 Ft +46.000 Ft

11


Bolyai János matematika verseny

KeszthelyBudapest

25.000 Ft

Megyei Fizika verseny

Zalaegerszeg + Győr

- - - - 330 Ft 5.000 Ft+35.000Ft+20.000 Ft szállás, étkezés

Betlehemi jászol készítő verseny

(Pacsa) - 46.000 Ft - - 110 Ft 12.000 Ft

Advent fényei Pacsa - 55.000 Ft - - 110 Ft 18.000 FtLogo Országos számítástechnikai verseny

Berettyóújfalu - - - - 110 Ft 55.000 Ft

Gábor Dénes számítástechnikai emlékverseny


Információ hatalom, számítástech-nikai verseny

Zalaegerszeg - - - - 110Ft 5.000 Ft

Kórustalálkozó Vonyarc-vashegy

- - - - 110 Ft 8.000 Ft

Asbóth számítástechnikai verseny

Keszthely - - - - - -

Mátyás Király Gimnázium angol-német nyelvi komplex verseny

Fonyód - 3.000 Ft - - 110 Ft 5.000 Ft

Országos nyelvi és országismereti verseny

Budapest - 1.500 Ft - - 110 Ft 25.000 Ft

Országos német nyelvi verseny

Budapest - 2.500 Ft - - 220 Ft 5.000 Ft +25.000 Ft 30.000 Ft szállás, étkezés

Országos angol nyelvi verseny

Budapest - 1.500 Ft - - 330 Ft 5.000 Ft + 25.000 Ft+ 20.000 Ft szállás,étkezés

TITOK nyelvi tesztverseny

Budapest - - - - 1.200 Ft 25.000 Ft

Péterffy angol társalgási verseny

Nagykanizsa - 3.600 Ft - - 550 Ft 5.000 Ft

12


Angol drámafesztivál

Vonyarc-vashegy

- 34.000 Ft - - 220 Ft 8.000 Ft

Kölcsey Gimnázium német nyelvi országismereti verseny

Zalaegerszeg - 23.000 Ft - - 220 Ft 10.000 Ft

Talent show Zalaegerszeg - 10.000 Ft - - 220 Ft 4.800 FtHalloween party Keszthely - 21.000 Ft - 12.000 Ft - -Testünk titkai biológia verseny

Keszthely - - - - - -

Hermann Ottó biológia verseny


Kaán Károly természetismereti verseny

Nagykanizsa - 5.000 Ft - - 220 Ft 5.000 Ft

Teleki Pál földrajz verseny

Szombathely - 7.000 Ft - - 220 Ft 10.000 Ft

Mezei futóverseny

Nagykanizsa Gödöllő

- 60.000 Ft - - - 25.000 Ft+ 75.000 Ft

Atlétika diákolimpia

ZalaegerszegBudapest

- - - - - 50.000 Ft +50.000 Ft+140.000 Ft szállás, étkezés

Labdarúgó diákolimpia,

ZalaegerszegBudapest

- 33.000 Ft - - - 50.000 Ft

Kézilabda diákolimpia

Zalaegerszeg - 24.000 Ft - - - 50.000 Ft

Kosárlabda diákolimpia

Zalaegerszeg - 46.000 Ft - - - 12.000 Ft

Kazinczy Szép magyar beszéd


Arany János nyelvész!

Budapest - - - - 220 Ft 24.000 Ft

Lotz János szövegértés


Simonyi Zsigmond helyesírási verseny


Kőrösi szövegértési verseny

(Zalaegerszeg)Nagykanizsa

- - - - 220 Ft 10.000 Ft

Összesen: - 0 ft 607.700 Ft 32.300 Ft 117.200 Ft 10.550 Ft 1.288.300 Ft

+ Jel: ha a tanuló továbbjut az országos fordulóra.

Táncművészeti oktatás költségei:

Verseny Nevezési díj Tagdíj Szállás Költségek

13


Kaposvár kvalifikáció

180.000 Ft - - -

MLTSZ országos döntő

180.500 Ft 25.000 Ft - -

Léva EB 137.000 Ft - 435.000 Ft -Fellépőruha - - - 1.940.000 Ftszállítási költség - - - 935.000 Ftnyomtatványegyéb költség

497.500 Ft 25.000 Ft 435.000 Ft 2.875.000 Ft

Iskolai ünnepek és rendezvények költségei:

Rendezvény neve Anyag-szükséglet

Oklevél Jutalom Levelezés

Március 15. 64.000 Ft - - 2.200 FtOktóber 23. 35.000 Ft - - 2.200 FtFarsang - 3.500 Ft 12.000 Ft -Mikulás nap 12.000 Ft 1.500 Ft 2.000 Ft -Csány-Szendrey napok 72.000 Ft 27.000 Ft - -Csokonai sportnap - 6.000 Ft 46.000 FtCsaládi Sportnap - 2.000 Ft 11.000 Ft 1.320 FtAlapítványi bál 11.000 Ft - - -Művészeti nap 8.000 Ft 2.000 Ft 13.000 Ft -Október 6 16.000 Ft - - 1.320 FtIskolai Karácsony 20.000 Ft - - 1.320 FtKikeleti suli-buli 56.000 Ft - - -Csány napok 23.000 Ft 12.000 FT 30.000 FT 1.320 FTKulturális bemutató 20.000 Ft - - 5.500 FtTanévzáró és Ballagás 10.000 Ft - 200.000 Ft 5.500 FtChristmas Party 7.000 Ft 3.000 Ft - -Kézműves foglalkozások: Karácsonykor és Húsvétkor

35.000 Ft - - -

Madarak, fák napja 6.000 Ft 2.000 Ft 9.000 Ft -Táncházak - - - -Október 10. - Csány László megemlékezés a névadóról

5.000 Ft - - 1.100 Ft

Csány emlékfutás - 3.000 Ft 2.000 Ft -Halloween délután 8.000 Ft - - -Mikulás disco - - - -Kézműves szakkörök 65.000 Ft - - -Karácsonyi műsor szülőknek és tantestületnek

12.000 Ft - - -

Tantestületi nyugdíjas találkozó

12.000 Ft30.000 Ft

- - 7.700 Ft

Gyermeknap 78.000 Ft - - -Anyák Napja 24.000 Ft - - -Összesen: 619.000 Ft 62.000 Ft 125.000 Ft 40.480 Ft

Iskolánk belső és külső kapcsolatai

Belső kapcsolatok: Az iskola oktató nevelő munkáját segítő szervezetek:

14


a folyamatosan működő Szülői Munkaközösség az iskolai Reményhez, valamint a Gyermekekért Alapítvány az Iskolaszék az Intézményi Tanács

Kapcsolattartás a Szülői Szervezettel:A szülőkkel fenntartott kapcsolat különösen jó. Kölcsönös a bizalom. Igyekszünk egymás elvárásainak megfelelni. Mindkét fél ismeri a jogait és a kötelességeit. Rendszeres kapcsolatban vagyunk, probléma esetén azonnali megbeszélést tartunk.A kapcsolattartás formái:

alkalmi beszélgetés fogadóórák ( havonkénti rendszerességgel) szülői értekezletek (havonkénti rendszerességgel) Szülői Választmányi értekezlet összehívható (évi 3-4 alkalommal) telefonos megbeszélések szükség szerint

Kapcsolattartás az alapítványokkalAz alapítvány legfontosabb célja megalakulása óta az iskola oktató-nevelő munkájának segítése. Az iskola éves programjához igazodva év elején egyeztetik, miben vár az iskola segítséget a tanév folyamán.

Kapcsolattartás az IskolaszékkelAz iskolaszék a pedagógusok, szülők és a diákok együttes képviseletét latja el. Kikérjük véleményét az iskola nevelő-oktató munkáját érintő fontos változásokban.Az Iskolaszék vezetőjével az iskola igazgatója folyamatos kapcsolatot tart fenn.

Külső kapcsolatok:Intézményünk szakmai irányítója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, fenntartója és törvényes felügyelője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Keszthelyi tankerülete.

Az intézmény külső kapcsolatai: Emberi Erőforrások Minisztériuma Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Városi oktatási és művelődési intézmények Történelmi egyházak városi képviseletei Megyei Pedagógiai Intézet Kötelező Egészségügyi Ellátás Intézményei Iskolaorvos, iskolavédőnők Vöröskereszt Városi Bizottsága Járási Kormányhivatal Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Pedagógiai Szakszolgálat Zala Megyei Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs Bizottság

15


Népegészségügyi Intézet Városi Rendőrkapitányság Szakszervezetek Gyermekkönyvtár Civil szervezetek

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Alapelveink

Tanulóink érezzék jól magukat iskolánkban, fedezzék fel önmagukat és környezetük értékeit. Tudjanak különbséget tenni a pozitív és negatív hatások között.

Váljanak művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá és boldogságra képes egyénné.

Iskolánkból kikerülve tudjanak érvényesülni és beilleszkedni társadalmunkba. Szerezzék meg a továbbtanuláshoz szükséges ismereteket, eszköztudást.

Készítsük fel diákjainkat arra, hogy képesek legyenek helytállni Magyarországon, Európában és a globalizálódó világban.

Tanulóink ismerjék meg szűkebb és tágabb környezetüket, védjék a természet értékeit. Ismerkedjenek más népek kultúrájával, szokásaival. Igényük legyen idegen nyelvek

elsajátítására. Törekedjenek az előítélet-mentességre. Szerezzék meg a szükséges ismereteket és gyakorlati tapasztalatokat az egészséges

életvitelhez. Iskolánk magas színvonalú ismeretközléssel emelje tanulóink tárgyi tudását,

problémamegoldó képességét, kreativitását.

Céljaink és feladataink

A lsó tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás bevezető és kezdő szakaszában1-4 évfolyam (1-2 évf. bevezető, 3-4.évf. kezdő szakasz)

Céljaink: óvjuk és fejlesszük tovább az iskolába lépő kisgyermekben a megismerés és a tanulás

iránti érdeklődést és nyitottságot, segítsük a gyermekek természetes fejlődését vezessük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységéből az iskolai tanulás

tevékenységeibe

16


a játékosságot megőrizve, tapasztalás útján a gyerekek minél több érzékét, készségét és képességét fejlesszük az iskolai, közös tevékenység során

tegyük fogékonnyá tanulóinkat saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a magasabb társadalom értékei iránt

iskolánk adjon teret és lehetőséget a gyermekek játék és mozgás iránti vágyának kielégítésére; alakítsuk ki az egészséges életmódra való igényt

a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában közvetítsünk elemi ismereteket, fejlesszünk alapvető képességeket és alapkészségeket

Feladataink: a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon pedagógiai munkánk középpontjában a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal, motivált munkában fejlesszük a

kisgyermekekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsuk elő érzelemviláguk gazdagodását

adjunk, mutassunk példákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz; alapozzuk meg tanulási szokásaikat támogassuk az egyéni képességek kibontakozását működjünk közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában figyeljünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek gyermekeink szociális-

kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű fejlődéséből fakadnak tudatosítsuk tanulóinkban a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket erősítsük meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat formáljuk a gyermekek jellemét, mely szolgálja személyiségük érését

Felső tagozatunkon az alapfokú nevelés-oktatás alapozó szakaszában, (5-6. évfolyam) fejlesztő (7-8. évfolyam) szakaszában :

Céljaink: folytassuk és erősítsük az első szakasz (alsó évfolyamok) nevelő-oktató munkáját, a

képességek, készségek fejlesztését a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegyük figyelembe, hogy ez az

egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik a 10-12 éves tanulóink gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett

tapasztalataikhoz 13-14 éves kortól a tanulóink ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont

fogalmi- és elemző gondolkodás neveljük együtt a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű,

képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket tanulóinkat – érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően – készítsük

fel a továbbtanulásra, a társadalomba való majdani beilleszkedésre készítsük fel tanulóinkat jogaik, kötelességeik törvényes gyakorlására

Feladataink:

17


fejlesszük tanulóinkban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolataikhoz szükségesek

a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlesszük tanulóink önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját

teremtsünk olyan helyzeteket, amelyekben tanulóink gyakorlati módon igazolhatják megbízhatóságuk, becsületességük, szavahihetőségük értékét

tudatosítsuk tanulóinkban a közösség demokratikus működésének értékét és általánosan jellemző szabályait; tisztázzuk az egyéni- és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyában

terjesszük ki a tanulói demokratikus normarendszert a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra

fejlesszük tanulóinkban a nemzeti hagyományok és a különböző kultúrák megismerése iránti igényeket; erősítsük tanulóinkban a szülőföldhöz , valamint Európához való tartozás tudatát

Eszköz- és eljárásrendszerünk

A nevelési eszköz az a módszer, amellyel, mint a tevékenységformával a nevelési folyamat megvalósul.Tanulóinkat igyekszünk pozitív tevékenységekre késztetni, gyengítve a negatív hatásokat.Nevelési eljárásainkat alkalmazzuk céljaink elérése érdekében.

Ezek a következők:A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás érdekében alkalmazott módszereink:

az oktatásban alkalmazott módszerek minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép bírálat, önbírálat beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás előadás, vita, beszámoló

Ösztönző módszerek: helyeslés, bíztatás, megbízás, elismerés, ígéret, dicséret gyakorlás, számonkérés ellenőrzés, értékelés, szóban vagy írásban, osztályozás játékos módszerek

A pozitív magatartásra ható módszereink: helyeslés, ösztönzés, bíztatás; elismerés, dicséret, jutalmazás osztályozás felszólítás

A negatív viselkedés kialakulása elleni módszerek: felügyelet ellenőrzés figyelmeztetés

18


intés, elmarasztalás, tiltás büntetés

A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI

A nevelőtestület tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek; részt vesz a testületi és a vezetőségi értekezletek előkészítésében, vitájában; szavaz, és a határozatok meghozatalát követően támogatja végrehajtásukat.

Ismeri és végrehajtja, végrehajtatja a tanterv, a pedagógiai program,a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ellenőrzési terv, valamint az intézményi munkaterv pedagógusokra és a tanítványaira vonatkozó rendelkezéseit.

Felkészül óráira. Betartja a tanmenetet. Vezeti az osztálynaplót, tapasztalatait megbeszéli az érdekeltekkel. Különös gonddal segíti a kevés gyakorlattal rendelkező tanárokat. Segíti a diákönkormányzat munkáját, részt vesz összejöveteleiken; részt vesz a

módszertani munkaközösségek munkájában, az intézményi ünnepélyeken és megemlékezéseken.

Részt vesz a diákok jutalmazásában és büntetésében. Részt vesz a szakköri, tömegsporti, tanulmányi kirándulási foglalkozásokon. Munkája során maradéktalanul eleget tesz a szakszerűség követelményének. Részt vesz a helyettesítések végrehajtásában. Ellenőrzi a házirend szabályainak megtartását, az iskola rendjét, tisztaságát. Részt vesz a szakját érintő szertárak és könyvtárak fejlesztésében, a tankönyv és tanszer-

ellátás biztosításában. Részt vesz a tantestületi értekezleteken, a munkaközösségek ülésein, az osztályozó- és

munkaértekezleteken. Részt vesz tanügyi nyilvántartások vezetésében. Szakszerű felkészültséggel segíti az osztályozó- és javítóvizsgák munkáját. Az igazgatóval történt egyeztetés után elkészíti a munkakörével kapcsolatos jelentéseket,

a statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat. A pedagógus az intézményben és azon kívül is valamennyi szülő előtt hivatalos személy,

ezért ehhez illő magatartást kell tanúsítania. Az iskola belső életével kapcsolatos információkat, a tanulók teljesítményét tartalmazó

értékeléseket szolgálati titokként kezeli, megszegésük fegyelmi eljárást von maga után. Munkahelyére időben és felkészülten érkezik. Ha ügyeletes a tanítás megkezdése előtt

1/2 órával, egyéb esetben tanítási órája előtt 15 perccel előbb érkezik.

Osztályfőnöki munka tartalma, osztályfőnök feladatai Osztályáért felelős pedagógus. Végrehajtja mindazokat a feladatokat, amelyet a

Pedagógiai Program hatáskörébe utal.19


Céltudatosan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkormányzó képességük fejlesztésére.

Munkája során figyelembe veszi a tanulócsoport pedagógiai és egyéb programját, felelősséggel vesz részt annak szervezésében, tervezésében, irányításában.

A rábízott közössége minél jobb megismerésére és a koordináció miatt látogatja osztályát más nevelők tanítási óráin és tanításon kívüli foglalkozásain.

Tapasztalatait nevelőtársaival, délutáni programot tervező nevelővel kicseréli, tanítványaival megbeszéli a szükség szerint tájékoztatja az igazgatót.

Tanítványait indokolt esetben meglátogatja, később szükség szerint végez családlátogatásokat. Szülői értekezletek, fogadó órák keretében a gyermek pedagógiai jellemzését a gondviselőkkel egyezteti, 8.osztályban félévkor továbbtanulási lehetőségekről tájékoztatja őket, tanácsot és segítséget nyújt felvételi jelentkezésükhöz.

A szülőket ellenőrző könyv /vagy elektronikus napló/ útján folyamatosan tájékoztatja úgy, hogy minden fontos információhoz hozzájussanak, igyekszik bevonni az iskolai életbe őket.

Rendszeresen ellenőrzi - a szülői háttértől függően -, hogy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb úton tudomásul vették-e.

A gyermek hiányzásainak megfelelő igazolását megköveteli, hiányában a központi elvek alapján intézkedik.

Pontosan, napra készen vezeti a megbízatásával járó adminisztrációs teendőket, értékeli a magatartást, szorgalmat, az iskola közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jogkörében elérhető eszközökkel.

Osztályterme rendjének kialakítása, a tanulói eszközök állapotának megőrzése folyamatos feladata.

Az iskolai munkaterv szerint előkészíti a tanulmányi kirándulásokat, illetve azon aktívan részt vesz.

TANULÓINK SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATAINK

A tanulók erkölcsi neveléseA különböző szociokulturális háttérrel rendelkező tanulóink között a hátrányok feltárásával és kompenzálásával az esélyegyenlőség biztosítására törekszünk.Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása tanulóink körében.

A tanulók értelmi neveléseAz értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

20


A tanulók érzelmi neveléseA tanulókat körülvevő környezet jelenségeire, a közösségre és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

A tanulók közösségi neveléseAz emberi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttműködési készség kialakítása az önismeret fejlesztésével.A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

A tanulók esztétikai neveléseSzűkebb és tágabb környezetünk esztétikájának tudatosítása, értékmegőrző magatartás kialakítása.Igényesség önmagunkkal és környezetünkkel szemben.

A tanulók akarati neveléseAz önismeret kialakításával a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség formálása.

A tanulók nemzeti neveléseA haza, a szülőhely múltjának és jelenének megismerése. A nemzeti hagyományok ápolása, megbecsülése; a hazaszeretet érzésének kialakítása.

A tanulók állampolgári neveléseAz alapvető emberi, állampolgári és Európai Uniós jogok és kötelességek megismertetése. Problémaérzékenység kialakítása a társadalmi jelenségek és problémák iránt.

A tanulók munkára neveléseA munka fontosságának tudatosítása. A munkavégzés, mint az ember egész személyiségét fejlesztő folyamat iránti tudatos törekvés, igény kialakítása.

A tanulók egészséges életmódra neveléseA testmozgás képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti vágy felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.

A tanulók környezeti neveléseA természetes és mesterséges emberi környezet értékeinek megismerése. Értékmegőrző és fejlesztő, környezettudatos magatartás kialakítása. Az egészséges természet kialakításáért és megtartásáért tevékenykedő tudatos és felelős személyiség kialakítása.

Az eredményes munka feltétele, hogy a pedagógus maga is rendelkezzen közösségi vonásokkal, és ezáltal alkalmas legyen a személyiségfejlesztéssel járó feladatok elvégzésére, valamint tudatosan adjanak példát szakmai felkészültségből, korrektségből, emberségből. Ennek fejében mindezt jogosan várhatják el tanítványaiktól.

A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK, ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYI INNOVÁCIÓ

Az emberi élet alapja a társas valóság. Az ebben való élethez, eligazodáshoz elengedhetetlen aközösségben való nevelés, amely mint tanulási színtér is megjelenik.

21


A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.

Az intézmény közösségfejlesztési szempontokat és újszerű, innovatív módszereket alkalmazva olyan partneri együttműködéseket épít ki a szülőkkel és a bevonható civil szervezetekkel, amelyek alkalmasak prevencióként hatást gyakorolni a társadalmi problémák kezelésére iskolai körülményekben. Ehhez felhasználja azokat a módszereket, amelyeket a Köznevelés az iskolában projekt Partnerség és hálózatosodás modulja szakmai stábjának útmutatásával már alkalmazott olyan prior témák megjelenítésénél, mint a gyermekszegénység, az iskolai erőszak, a dizájner drogok használata a fiatalok körében, a fiatalok közösségi aktivitásának hiánya, illetve a túlzott online jelenlét csökkentése. A közösségi események szervezésekor alkalmazza az elsajátított módszereket, aktívan bevonja a diákokat a közösségi események kialakításába. Proaktív módon bekapcsolja a szülőket, a család, mint partner szempontrendszer érvényesülését elősegítendő szülőklubot hoz létre, melyben foglalkozik a lemorzsolódás csökkentésével. Valamint foglalkozik szakmai szervezetek bevonásával a diákok motiválhatóságának kérdéskör folyamatos megvitatásával.

A közösségi nevelés területei: család óvoda iskola iskolán kívüli közösségek társadalom

A gyerekek szempontjából meghatározó a család, az óvoda és az iskola, mert az alapvető viselkedési formákat itt sajátítják el. Nem becsülhető le a baráti kör, sportegyesület és egyéb közösségek hatása sem, de ezek csak később kezdenek előtérbe kerülni. A társadalom egészének hatása elsősorban a médián keresztül közvetítődik. A média hatása különösen erős a gyerekekre. Ezt az iskolának figyelembe kell venni, és megfelelően értelmeznie.

Az iskolában folyó közösségfejlesztés színterei

Tanórák osztályfőnöki órák

Tanórákon kívüli, felnőttek által szervezett, iskolai foglalkozások: napközi, iskolaotthon tanulószoba szakkörök sportkörök

Tanórákon kívüli, diákok által (tanári segítőkkel) szervezett iskolai foglalkozások diákönkormányzat

22


iskolai ünnepélyek

Szabadidős tevékenységek osztálykirándulások klubdélutánok tanulmányi kirándulások

Az iskolában folyó közösségfejlesztés pedagógiai feladatai

Az egyén szintjén alapvetően két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és a kollektív gondolkodásmód. Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskolai színtéren is megtanulják a gyerekek a kollektív gondolkodásmódot.

Ennek érdekében az iskola feladatai:Neveljen:

felelősségvállalásra saját képességek maximális kifejlesztésére játékszabályok betartására önfegyelemre becsületességre mások győzelmének elfogadására mások személyének és tulajdonának tiszteletben tartására helyes értékítélet kialakítására közvetlen környezetünk (iskola) megóvására környezettudatos szellemben szervezze a mindennapi életét, kirándulásokat, erdei

iskolákat harmonikus kapcsolatra a társadalmi és természeti környezettel hon-, és népismeretre hazaszeretetre

Alakítsa ki: a másság elfogadását (vallás, életmód, különböző kultúrák, fogyatékosság) az empátiás kapcsolatteremtés képességét a türelem és megértés képességét saját identitástól eltérő tulajdonságok toleranciáját önálló véleményformálás képességét érvek kifejtésének, megvédésének, értelmezésének képességét (kommunikációs

képesség) az új információs környezetben való eligazodás képességét

Mutassa meg: hogy sokféle vélemény létezik

23


véleményét mindenkinek jogában áll képviselni, megvédeni

A tananyag elsajátíttatásakor minden pedagógus: segítse a tanulók kezdeményezéseit segítse a közvetlen tapasztalatszerzést biztosítson elég lehetőséget és teret a közösségi cselekvések kialakításához alakuljon ki a tanulóban a bátorító, vonzó jövőkép adjon átfogó képet a munka világáról alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért

való felelősség érzését

Az iskolánkban folyó közösségfejlesztés eszközei, formái:lsd: Iskolánk hagyományos rendezvényei és programjai (7-8-9. oldal)

Önálló intézményi innováció„KIKELETI SULI-BULI” címmel a Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-banAz óvoda és az iskola közti átmenet megkönnyítése érdekében az általános iskola első osztályában még hasonlítani kell a módszereknek, helyzeteknek, nevelői bánásmódnak az óvodában megszokotthoz.Az óvodából iskolába való átmenet elsősorban tehát nem intellektuális, hanem érzelmi kérdés.E célokat szem előtt tartva iskolánkban több éves hagyomány, hogy olyan programokat szervezünk, ahol a kicsik testvéreikkel, szüleikkel vehetnek részt barátságos, gyermekközpontú foglalkozásokon a leendő tanítók vezetésével. Így a tanévnyitóra már talán kevesebb szorongással, szinte ismerősként érkezik gyermek és szülő egyaránt.A fenti célok megvalósítása érdekében már több éve tartott iskolánk foglalkozásokat hétvégeken a leendő elsősök részvételével. Az utóbbi években azonban egy hosszabb időtartamú foglalkozásokkal teli napot szerveztünk.Itt nyílt lehetőség arra, hogy a leendő elsős tanítókkal megismerkedhessenek az óvodások. Az intézményi innováció keretet, továbbfejlesztési lehetőséget biztosít a további megvalósításra a következő években is.

TÉMA: húsvétot és beíratást megelőző hétvége egyik napjaCél:

a foglalkozásokon keresztül pozitív kapcsolat kialakítása a beiskolázás előtt álló gyermekekkel

az óvoda-iskola átmenet könnyítése kreatív foglalkozások szervezés

Tartalom: drámajáték sport jellegű és mozgásos játékok bemutatók gyermekeknek szervezett koncertek kézműves foglalkozás

24


mese-dramatizálás interaktív játékok kapcsolat a természettel alkotóműhely a tavaszi ünnepkörrel kapcsolatos rajzok, művészeti alkotások készítése zenei nevelés fejleszthető képességek, kompetenciák képesség fejlesztése dramatikai képességek fejlesztése hallás- és ritmusérzék fejlesztése anyanyelvi készség fejlesztése tanulási képesség rendszerező Kézügyesség fejlesztése kreativitás fejlesztése mozgásfejlesztés esztétikai érzék fejlesztése együttműködési készség fejlesztése metakommunikáció fejlesztése emocionális képességek fejlesztése

Megvalósításban résztvevő csoportok nagycsoportos óvódások alsó tagozatos osztályok tanulói felső tagozatos osztályokból segítők, szereplők szülők: a gyermekek kísérésében meghívott előadók: igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóan

Megvalósításban résztvevő pedagógusok tanítók szaktanárok DIÖK vezető

Tárgyi feltételek a meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök, anyagok,

amelyek részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból kerülnek

beszerzésre

Munkaformák, munkamódszerek csoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív technikák figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, megbeszélés egyéni és közös gyakorlás

25


ÉrtékelésRészletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.

ISKOLÁNK EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos célkitűzések, feladatok

Legfontosabb célkitűzéseink: alakítsuk ki tanulóinkban az egészséges életmód iránti igényt tanulóink ismerjék meg - életkoruknak megfelelően - saját egészségi állapotukat ismerjék meg az egészséget károsító tényezőket és azok veszélyeit legyenek képesek elutasítani a számukra károsat, az egészség képviseljen értéket alakítsunk ki igényt az egészséges és tiszta környezet iránt egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása testmozgás fontosságának tudatosítása

Egészségfejlesztéssel kapcsolatos legfontosabb feladataink: Az egészséges életmódra nevelés legyen része az iskolai élet minden területének. Biztosítsuk az egészséges fejlődéshez szükséges feltételeket és tevékenységeket. Mutassunk be sokoldalú egészségvédő lehetőségeket, nyújtsunk az egészség

megvédésére, visszaszerzésére vonatkozó közérthető ismereteket. Tudatosítsuk, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ajánljunk ezek

megóvására magatartási alternatívákat, gyakorlással, segítséggel és példamutatással. Alakítsunk ki egészségvédelmi szokásrendszert, helyes szokások folyamatos gyakoroltatásával és ellenőrzésével.

Ösztönözzük tanulóinkat – közös véleményformálással, tanácsadással – az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására.

Nyújtsunk segítséget az egészségvédő öntevékenységben és az egészséges életmód kialakításában.

Az iskolaotthon keretében és a napközis tevékenységek során biztosítsunk lehetőséget arra, hogy a napirendbe beillesztve tudatosan tervezett, fejlesztő mozgással és játékkal levegőn tölthessék szabadidejük nagy részét. (Legalább napi két óra.) Mindezek figyelembevételével alakítsuk helyesen a napi és heti rendet. Valósuljon meg a mindennapos testnevelés törvényi kötelezettsége.

Egészséges táplálkozásra nevelés feladatai: Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása. (Napi ötszöri étkezés) A kulturált étkezési szokások, az étkezések rendjének kialakítása, és az ízléses terítés

iránti igény felkeltése. A GESZ által működtetett konyha tanulóink számára, a napközi- és iskolaotthonban

háromszori étkezést biztosít. Az étrend összeállításánál figyelembe kell venni a gyermekélelmezési normákat.

26


Esetenként az eltérő táplálkozást igénylő gyerekek étkeztetését biztosítani kell. El kell érnünk, hogy tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék

előtérbe az egészséges élelmiszereket.

Személyi higiéné kialakításának feladatai: Helyes tisztálkodási és fogápolási igények kialakítása, technikák elsajátítása. Az időjárásnak, évszaknak megfelelő öltözködési szokások kialakítása. Váltócipő

használata. Gyakori fertőző betegségek megelőzésének, terjedésük megakadályozása módjainak

tanulása, ismerete, betartása. Káros élvezeti szerek veszélyeinek és fogyasztásuk következményeinek megismerése. Rendszeres fogorvosi szűrés és tájékoztatás, szükség esetén kezelések igénybevétele. Egészségügyi szolgáltatások rendszeres biztosítása, szükség szerint igénybevétele.

(Iskolaorvos, védőnő, fogorvos)

Mentálhigiéné feladatai: Biztonságos, nyugodt, bizalommal teli, elfogadó, szeretetteljes légkör biztosítása

tanulóink, dolgozóink számára. Ésszerűen tervezett oktató és nevelőmunka, mely biztosítja tanulóinknak az egyenletes

terhelést.

A veszélyeztetett és halmozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése és folyamatos segítése. Megfelelő segítségnyújtás a lelkileg sérült tanulóknak az iskolapszichológusokkal együttműködve. A lelkileg egészséges tanulók mentális épségének megőrzése.

Személyre szabott beavatkozási lehetőségek alkalmazása, kiegészítése különböző terápiák javaslatával.

Lehetőségek biztosítása, és személyes példamutatás a szabadidő helyes, egészséges eltöltésére.

Családi életre nevelés feladatai: Tegyük képessé tanulóinkat a tartalmas, egyenrangú, harmonikus emberi kapcsolatok

kialakítására és fenntartására. Tudatosítsuk, hogy a család életünk alapvető, legfontosabb közössége. Törekedjünk a kívánatos családmodell iránti igény felkeltésére és kialakítására.

Az egészségnevelési program segítői: Iskolaorvos

Heti rendszerességgel végzi a gyermekek egészségügyi szűrését és kötelező oltását. A szűrővizsgálatok alapján szakorvosi beutalóval látja el a gyerekeket. Folyamatosan kapcsolatot tart az iskola vezetőségével, jelzi az egészségügyi problémákat.

Védőnő

27


Heti rendszerességgel segíti az iskolaorvos munkáját, vezeti a dokumentációt, szűréseket végez, kezeli a tanulók egészségügyi törzskönyvét, amelyet a gyermek iskolából való távozása után a következő iskolába továbbít.Felmerülő igény esetén előadásokat tart az iskola vezetőségével egyeztetett témákban (Egészségügyifelvilágosítások, sebellátás stb.)

FogorvosÉvente két alkalommal végez szűrést osztályonként, előre egyeztetett időpontban.Ha szükséges visszarendeli a gyerekeket kezelésre, vagy fogszabályozásra.(A tanulók kíséretét a tanórát tartó nevelők, vagy osztályfőnökök /óracserével/, esetenként az intézményvezető által kijelölt személyek látják el. )

Családsegítő szolgálat vezetőjeA rászoruló családokat segítséget kaphatnak. Kapcsolattartók a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök.

Gyermekvédelmi felelősökA gyermekvédelmi feladatokat az ifjúságvédelmi felelős és a fejlesztő pedagógusaink látják el. Ők ismerik leginkább a hátrányos és problémákkal küzdő családokat.

Családi háttérA családok nagyobb része elfogadható anyagi körülmények között él. Sok a csonka családban, és egyre elfoglaltabb szülők által nevelt gyerekek száma.Arra törekszünk, hogy a szülők megelégedésére a családi nevelést kiegészítve neveljük, fejlesszük a gyermekeket. A szülőket partnernek tekintjük a nevelésben, hiszen munkánk nem lehet eredményes a családi megerősítés nélkül. Iskolánk nevelői nyitottak a szülők igényeinek megfelelő figyelembevételére.Mindezek eléréséhez lehetőséget biztosítunk az ismeretek átadásával és programok szervezésével.

Tevékenységi területek:Tanórákon:

az életjelenségek megismerése az emberi test részei (testrészek, csontváz, izomzat, mérhető tulajdonságai, változásai,

testünk működésének megfigyelése) érzékszerveink (felismerésük, védelmük, tisztántartásuk) egészséges életmód (helyes napirend, táplálkozás, rendszeres mozgás, tisztálkodás,

fogápolás) táplálkozás, fejlődés (táplálékcsoportok, helyes napi étrend, étkezési kultúra, a táplálék

útja, a táplálkozás hatása fejlődésünkre, életjelenségeinkre) az egészség megóvása (a betegségek megelőzése, a betegségek és leggyakoribb

tüneteik, leggyakoribb fertőző betegségek) a légzés (légúti megbetegedések, környezeti ártalmak és a légzés kapcsolata)

Szabadidőben a mozgás és levegőzés biztosítása:

28


Alsó tagozaton iskolaotthonos vagy napközi otthonos rendszerben működik. Tanulóink napjuk nagy részét az iskolában töltik, ezért gondoskodnunk kell arról, hogy a napi tanulás mellett módjuk nyíljék pihenésre, játékra, kikapcsolódásra. Arra törekszünk, hogy a szabadidős foglalkozások lehetőséget adjanak arra, hogy a gyerekek minél több fajta foglalatosságot próbáljanak ki, melyek fejlesztik képességeiket, kreativitásukat, mozgáskultúrájukat.Legalább napi két órát töltsenek a gyerekek a szabad levegőn való mozgással, játékkal.

5-6. osztályban a napközit és tanulószobát úgy szervezzük, hogy legalább 1 óra szabad mozgásos levegőzés előzze meg a tanulási időt az ebéd után.

Felsősök számára 15 perces szünetek napirendbe iktatásával biztosítjuk a levegőzést, és az udvari szabad mozgást.

Iskolánk szabadidős tevékenységei, amelyek az egészségnevelést szolgálják: szervezett játékos sportfoglalkozások játékos foglalkozások naponta az udvaron szünetekben osztálykirándulások, erdei iskola az iskola folyamatos természetbaráttá, ízlésessé, otthonossá tétele hétvégi kirándulások, túrák szervezése téli gondoskodás énekesmadarainkról kerékpáros ügyességi versenyen való részvétel városi nyári napközis tábor sportköri foglalkozások táncházak természetismereti vetélkedők folyamatos papírgyűjtési verseny iskolai - családi sportnap Mikulás-kupa sportverseny sportversenyek

Kapcsolat a szülőkkelTörekszünk arra, hogy a szülők minél jobban megismerhessék nevelési alapelveinket. Ehhez szükség van a folyamatos kapcsolattartásra, melyeket a következő módokon próbáljuk elérni:

szülői értekezletek SZM vezetőségi értekezlet fogadó órák személyes beszélgetések szülők bevonása programjainkba

Az egészségnevelés prevenciós programjai: A felső tagozatos osztályfőnöki órákon az osztályfőnökök folyamatosan foglalkoznak

az egészséges életmód kérdéseivel (Lásd. ajánlás az osztályfőnöki órákhoz) Előadókat hívunk a következő témakörökben:

káros szenvedélyek, drogok

29


tűzvédelem /Tűzoltóság szakemberei/ közlekedésbiztonság - ebben segítenek évek óta a Városi rendőrkapitányság

szakemberei

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának szabályai

Mindennapos testnevelés megvalósítása: A heti öt, illetve 3három testnevelés óra keretében tartásjavító torna, úszásoktatás,

valamint időjárás függvényében alkalmi korcsolyázási lehetőség biztosított. A heti 3 testnevelés órán felül azokon a napokon, amikor nincs testnevelés óra a

napirendbe beillesztve a gyerekek életkorának és érdeklődésének megfelelő – tudatosan tervezett, sokoldalúan fejlesztő, a pedagógus által kezdeményezett – mozgásos, játékos foglalkozásokat tartunk.

1-8. osztályig néptánc órák és heti 4 óra modern tánc oktatás is biztosítja a mozgási lehetőséget.

A tehetséges tanulókat több sportágban városi, területi, megyei szintű versenyekre készítjük fel. Az évenkénti Mikulás Nap sportkupát és Foci Kupát iskolánk szervezi.

A városi, területi tömegsport rendezvényeken nagy létszámban veszünk részt. Gyalogos és kerékpáros túrákat szervezünk. Részt veszünk a természetjárásban, évente több túrát szervezünk. A Megyei

Természetbarát Szövetség által meghirdetett és saját túráink szervezésében, lebonyolításában intézményvezetői engedéllyel, aktívan részt veszünk. A Csik Ferenc túrán lehetőség szerint minden évben részt vesznek tanulóközösségeink. A diákok nevezési díj költségét, lehetőség szerint, a szülők biztosítják.

Az Őszi túranap /Csik Ferenc túra/és a Mikulás Kupa az Educatio honlapon a Szolgáltatói kosár „Jó gyakorlatok” listájában megtalálható!

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV

Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a NAT kompetenciaterületi tudásanyagának.

Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat

30


ismerjék fel a vészhelyzeteket tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb)

foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:

tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe

támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

biológia

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés

kémia

mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés

fizika égési sérülések forrázás

testnevelés magasból esés az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének

31


igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó

projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.

ISKOLÁNK KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

A környezeti nevelés alapelvei, céljai, feladatai

Alapelvek: Fenntartható fejlődés erősítése

A környezeti nevelés a fenntartható fejlődés feltételeinek megvalósítását szolgálja. Olyan fejlődést, mely a jelen szükségleteit kielégíti anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékeinek esélyeit. Környezetünk védelme

Az ember környezetéhez hozzátartozik a természetes, az épített és a társadalmi környezet.A környezeti nevelés olyan személyiségformálást jelent, melynek során az ember felismeri a természeti, társadalmi, gazdasági jelenségek kölcsönösségét, helyét és szerepét a környezeti rendszerben. Kialakítja az emberekben azokat az új környezeti magatartási és életviteli mintákat, melynek során a társadalom környezetért felelős személyiségeivé válnak.E cél eléréséért biztosítanunk kell tanulóink számára azt a lehetőséget, hogy elsajátíthassák a pozitív érzelmi hozzáállást, elkötelezettséget, a környezet megvédéséhez szükséges értékrendszert, készséget, tudást. Rendszerszemléletű környezetlátás

A környezeti nevelésnek rendszerszemléletűnek, kell lennie, hiszen környezetünkben minden mindennel összefügg, ez lehetőséget ad több tudományterület összekapcsolására is. A környezeti nevelés élethosszig tartó folyamat, mely nem korlátozódik csak az iskolára, az élet más színterein is megjelenik. Problémamegoldó szemlélet

32


A környezeti nevelésnek a valós életben kell gyökereznie. Helyi problémákra és azok megoldására természeti, társadalmi jellemzők megismerésére kell támaszkodnia. Ezek megoldása közben láttatja meg a globális összefüggéseket. A problémák egyedül nem megoldhatók, ezért a környezeti nevelés fontos célja az együttműködésre nevelés, az egymásra figyelés, egymás elfogadása, a társadalomba való beilleszkedés képességének fejlesztése. Mivel a jövő ökológiai problémái előre sok esetben nem láthatóak, ezért fontos az problémamegoldó gondolkodás, kreativitás képességének kialakítása és fejlesztése.

Konkrét célok és feladatok Hajlandóságot kell ébresztenünk a tenni akarásra, a konkrét problémák megoldására,

hatékony együttműködésre és eredményes konfliktuskezelésre. Nyitottá kell tennünk tanulóinkat a környezet szépségeink befogadására, kritikussá a

negatív környezeti jelenségekkel szemben. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel

kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének megérzését. Élményhelyzeteket kell biztosítanunk, hogy helyes döntéseket tudjanak hozni

felelősségteljes magatartással, jó értékítélettel a pozitív jövőkép kialakulásának érdekében.

Biztosítanunk kell a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének és megoldásának lehetőségét.

Ki kell alakítanunk a gyerekekben a helyes választás képességét, adjunk lehetőséget a környezetkímélő technológiákkal készült termékek megismerésére, a takarékos és mértékletes életvitel igényére.

A környezeti nevelés beépítése egyéb tantárgyakba lehetővé teszi az összetett környezeti jelenségek sokoldalú megközelítését, megismerését. (magyar irodalom, történelem, művészeti tárgyak, etika, technika)

A jelenlegi természeti és épített környezet megismerését biztosító programok: osztálykirándulások, nemzeti parkok megismerése, erdei iskola, jeles napok, természeti ünnepek megünneplése,

Részvétel az ÖKO–Pannon szelektív hulladékgyűjtési és újrahasznosítási programján. Az ökológiai szemlélet kialakítása, fejlesztése a természetes életközösségek

megfigyelésével, környezeti változások nyomon követésével, természetes élőhelyek megóvásával, irányított természetvédelmi tevékenységgel. (téli madáretetők készítése, folyamatos madáretetés)

Törekednünk kell arra, hogy az iskolai rendezvények a lehető legkisebb mértékben terheljék a környezetet.

Iskolánk környezeti adottságainak megőrzése, udvarunk további parkosítása a gyerekekkel közösen megoldható gyakorlati feladat.

A megvalósítás munkaformái, módszerei, eszközei

Tanórai munkaformák33


A tanórai tartalom a kötelezően elsajátítandó ismeretszerzést jelenti.

Szervezési formája lehet: hagyományos tanóra – 45 perces tantermi óra nem hagyományos – mely a nem tanteremben töltött órákat, illetve a komplex

foglalkozásokat öleli fel. (erdei iskola, témanap, témahét, interaktív foglalkozások, tanulmányi kirándulások)

hagyományos tanórai foglalkozások

A NAT és a kerettanterv alapján meghatároztuk a környezeti nevelés tananyagát. Arra törekedtünk, hogy a helyi tantervben az egyes tantárgyak célkitűzéseinél jelenjenek meg a környezeti nevelés céljai is.A tanórán, a tananyagon kívül még sok egyéb tevékenység is nevel a környezet megóvására, környezetbarát életmódra.

energiatakarékosság, megújuló energiaforrások figyelemfelkeltő és természetfilmek megtekintése a környezet folyamatos tisztántartása esztétikus, környezetbarát dekoráció tervezése, készítése szelektív hulladékgyűjtés (több aknás szemetes edény) papírtakarékosság anyagok újrahasznosítása pl. technika órán

Nem hagyományos foglalkozásokEzek a foglalkozások nem a hagyományos keretek között történnek. Az erdei iskolai program egymásra épülő adott környezethez illeszkedő, a tanulók

képességeinek megfelelő, aktív részvételüket igénylő, a tananyag élményszerű elsajátítását szolgáló többnapos tanulási forma. Az erdei iskola tantervi anyagának illeszkednie kell az iskola Helyi tantervéhez, az egyes tantárgyak tanmeneteihez.

Témanapok: a következő jeles napokat ünnepelhetjük változatos tevékenységi formákban:

Autómentes nap Állatok Világnapja Madárfigyelés Napja Nemzetközi Gyaloglónap Földünkért Világnap Vizes élőhelyek Napja Nemzetközi energiatakarékossági Nap Víz Világnapja Csillagászati Nap Föld Napja Madarak és fák Napja Nemzeti parkok Napja

34


Környezetvédelem Napja Óceánok Napja

Terepgyakorlatok: az iskolai kirándulások alkalmával a keszthelyi hegység tanösvényein növény-, állatvizsgálatokat végezhetünk tanulóinkkal.

Nem tanteremben tartott óra: tananyag elsajátítását segítő élőhelyek felkeresése pl: parasztudvar, vizes élőhelyek megfigyelése interaktív foglalkozások keretében.

Majormúzeum foglalkozásainak igénybe vétele. Festetics kastély időszakos és állandó kiállításai Időszakos kiállítások látogatása a Balatoni Múzeumban Könyvtári foglalkozások: természeti értékeink a művészetekben

Tanórán kívüli lehetőségek szakkörök gyűjtőmunkák vetélkedők nyári táborok kézműves foglalkozások kirándulások, túrák színház és mozi látogatás szelektív hulladékgyűjtés fatelepítés pályázatokon való részvétel ( környezetvédelmi pályázatok) intézményvezetői

engedéllyel

MódszerekArra törekszünk, hogy a hagyományos módszerek megújításával a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabb élményalapú, tevékenykedtető, szenzitív interaktív módszereket alkalmazzuk.

Taneszközök: korszerű tankönyvek, természetismereti kiadványok, folyóiratok, játékgyűjtemények,

természetfilmek térképek, modellek, tablók, tájékozódási eszközök (iránytű) vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges eszközök, anyagok. növénygondozáshoz és ültetéshez eszközök játékokhoz szükséges eszközök kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez szükséges anyagok,

eszközök korszerű felszerelés a technika teremben internet elérési lehetőség a könyvtárban és az informatika termekben

35


Iskolai környezet alakítása: Iskolánkban az elmúlt évek során sikerült olyan környezetet létrehozni, melybe

szívesen érkeznek, és otthonosan érzik magukat egész nap a gyerekek. Ez a barátságos, jó hangulatú környezet jelentős hatást gyakorol a gyerekek személyiségének formálódására.

Szeretnénk elérni, hogy tanulóink mindegyike szívesen vegyen részt épületeink szépítésében, színes faliújságok, tablók készítésében. Folyosóinkon, Aulánkban folyamatosan kiállítjuk színvonalas alkotásaikat, (fotók, festmények, egyéb képzőművészeti alkotások) melyek iskolánk öko szemléletét tükrözik.

Udvarunk alkalmas a közös játékokra, meghitt beszélgetésekre, jó idő esetén a szabadban tartott tanítási órákra. (Padok, asztalok, homokozó, sportpálya, fa játszótér) A szabadtéri burkolt felületek gondozottak, pormentesek.

Folyamatos, évente több alaklommal, papírgyűjtési akciót szerveztünk. (Ments meg egy fát!)

A pénzügyi lehetőségekhez képest igyekszünk energiatakarékos és víztakarékos eszközöket beszerezni. A gyerekek figyelmét a vízzel és villanyárammal való takarékosságra irányítjuk és megköveteljük az erre való odafigyelést.

Az iskola mindennapi élete: A környezeti nevelés szempontjából az iskola mindennapi életének is tervszerűnek

kell lenni. Szükséges az iskola minden dolgozójának példamutató magatartása. Az intézményi lehetőségek megteremtését követően mindannyian betartjuk a szelektív

hulladékgyűjtés szabályait, takarékos energia- és vízgazdálkodást. A gyerekektől elvárjuk a kulturált étkezést, ők is vegyenek részt a terítésben,

segítsenek a tálalásban, a növények gondozásában. Erre jól működő felelősi rendszert építünk ki.

Iskolaotthonos rendszerünkben tanulóink napi legalább egy alkalommal töltenek hosszabb időt szabadlevegőn az időjárásnak megfelelő elfoglaltsággal.

Tanulói pályázatok – Egy-egy környezetvédelmi probléma, témakör önálló vagy kiscsoportos kutatásra, feldolgozásra írunk ki pályázatot. A tanulók motiválása történhet felkéréssel, a legjobb munkák díjazásával. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, film, interjú, irodalmi alkotás.

Tábor – Az életmódtábor, tánctábor, sporttábor, sítábor az egészségnevelés fontos színtere. A tábor típusától függően fontos az illetékes önkormányzat, szakemberek megkeresése, véleményük kikérése. Lehetőleg ne táborozzunk védett területen, amennyiben ez elkerülhetetlen, a természetvédelmi hatósághoz kell folyamodni engedélyért.

36


Tanulmányi kirándulás – Szervezhetünk tanulmányi kirándulást egy-egy konkrét téma részletesebb megismerésére, egy-egy terület, táj megismerése céljából. Ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadasparkokba, botanikus kertekbe, múzeumokba.

Iskolai kirándulás - Minden szeptemberben részt veszünk a Csik Ferenc emléktúrán, amelynek célja a természeti terület megismerése, gyakorlati feladatok végzésével.

A környezet- és egészségvédelem jeles napjaiA természet-környezetvédelem és az egészségügy jeles napjairól a tanórákba beépítve illetve külön programokat szervezve emlékezhetünk meg és tudatosíthatjuk a jelentőségüket. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki.

Iskolánk tagjainak, partnereinek feladata és szerepköre a környezet- és egészségvédelemben:

Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek

Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban.

Hasznosítható kapcsolatrendszerrel rendelkezzenek. Kreativitás, nyitottság, tolerancia.

Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezet-egészségügyi tartalmakat.

Minden tanár folyamatos feladatának tekintse a környezet-egészségvédelemre nevelést tantárgyától függetlenül.

Osztályfőnökök Évfolyamokra lebontva az egészség- és a környezeti neveléshez szükséges tartalmak feldolgozása

Használja ki az aktualitásokat osztályközösségi megbeszéléseken.Működtesse a felelősi rendszert.

Pszichopedagógus Segíti a lelki egészségnevelést. Egyéni és csoportos beszélgetések a tanulókkal és a szülőkkel. A pályaválasztás segítése.

Az osztályok közösséggé fejlesztésének segítése (szociometria). A személyiségfejlesztést segítő kezdeményezések.

Ifjúságvédelmi felelős A hátrányos és a veszélyeztetett tanulók segítése.

Családok bevonása, konkrét segítségadás, vagy közvetítés.

37


Iskolaorvos, védőnő Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanár munkáját az egészségmegőrzésben.

Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Diákok A tervezett éves programban vesznek részt (hallgatóság, tevékeny részvétel, megfigyelések, kezdeményezések).

Valamennyi diák érintett a programban. Havi rendszerességgel osztálytermek dekorálása, napi rendszerességgel a tanterem rendjéért, tisztaságáért való felelősség. A fő hangsúly a szemléletformáláson van.

Szülők Előadások tartása, szemléltető eszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti- és egészségnevelés túlmutat az iskola falain.

(Környezeti nevelési Program mellékletei)

1. A tantárgyak lehetőségeiHon- és népismeret

A tanulók ismerjék meg a természetközelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó és nem

kihasználó paraszti életmód értékeit ismerjék meg a népszokások egészségvédelmi vetületét (ünnepek előtti böjtök)

KörnyezetismeretA tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatokkal ismerjék meg az élővilág sokszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen voltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit

TermészetismeretA tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére a megismerés komplexitása, egészlegességére törekvés (középpontban az élő és élettelen természet konkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll) természettudományos gondolkodásnak megfelelő képességek kialakítása; környezet állapota iránti érzékenység fejlesztése

38


ökológiai szemlélet fejlesztése helyes környezeti attitűdök fejlesztése magatartás fejlesztése értékrend alakítása környezettudat fejlesztése felelősségérzet fejlesztése környezet használatára vonatkozó helyes döntések támogatása

FöldrajzA tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség

Biológia-KémiaA tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

Egészségtan

39


A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésébenA tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében

2. Környezetvédelmi napok, világnapok

Február 2. Vizes Élőhelyek Napja

Március 6. Nemzetközi Energiahatékonyság Napja

Március 22. Víz Világnapja

Március 23. Meteorológiai Világnap

Április 3. Csillagászati Világnap

Április 4. Laboratóriumi Állatok Napja

Április 7. Egészségügyi Világnap

Április 22. Föld Napja

Április 24. Kísérleti Állatok Védelmének Napja

Május 8. Nemzetközi Vöröskereszt Napja

Május 10. Madarak és Fák Napja

Május 15. Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon)

Május 15. Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap

Május 18. Múzeumi Világnap

Május 24. Európai Nemzeti Parkok Napja

Május 31. Dohányzásmentes Világnap

Június 5. Környezetvédelmi Világnap

Június 8. Óceánok Világnapja

Június 17. Világnap az Elsivatagosodás Ellen

Június 21. A Nap Napja

Június 25. Barlangok Világnapja

Július 11. Népesedési Világnap

Augusztus 9. Állatkertek Napja

40


Szeptember 16. Ózon Világnapja

Szeptember 22. Autómentes Nap

Szeptember 23. Takarítási Világnap

Október 4. Állatok Világnapja

Október 8. Madárfigyelő Világnap

Október 8. Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja

Október 10. Lelki Egészség Napja

Október 15. Nemzeti Gyaloglónap

Október 16. Élelmezési Világnap

Október 21. Földünkért Világnap

Október 31. Takarékossági Világnap

November 17. Füstmentes Nap

November 27. Fogyasztásszüneteltetési Nap

December 1. AIDS elleni világnap

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló:a) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló

b) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi,értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

c) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy mutat,de nem minősül sajátos nevelési igényűnek

d) kiemelten tehetséges gyermek, tanulóe) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

41


A családok napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív énkép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi. Zaklatott világunkban azonban már ezekben a korai életszakaszokban sem biztosítottak a testi, lelki fejlődés feltételei.

Legfontosabb feladatunk a prevenció. Pedagógusaink - pszichopedagógus és fejlesztőpedagógusunk segítségével - igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a problémák okait.

A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink: Szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle

vizsgálatokat és terápiás módszereket alkalmazunk. Esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a

gyermeket tanító kollégák körében. Differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik

rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében.

Részképességzavar esetén a gyermekek fejlesztő foglalkozáson vesznek részt, ahol differenciált faladatokkal, egyéni haladási tempóval, egyéni motiválással segítjük továbbhaladásukat. (Fejlesztő pedagógusok)

A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek részére fejlesztő pedagógusaink a közösségi életbe való beilleszkedését elősegítő foglalkoztatásokat is tartanak.

Eredményes nevelő-oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott, és türelmes kezelése minden pedagógus fontos feladata.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Minden gyerek valamiben tehetséges. Pedagógusaink feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit. Frontális munka mellett differenciált, kiscsoportos és egyéni foglalkozások alkalmával lehetőség nyílik az egyéni képességek megismerésére és kibontakoztatására. A szaktárgyi tanulmányok terén ezt külön feladatok: gyűjtőmunka, egy-egy téma önálló feldolgozása, szakkörök, házi-, területi-, megyei- és országos tantárgyi versenyek biztosítják. Fontos a tanulók felkészítése, ösztönzése, bíztatása, előmenetelének figyelemmel kísérése. Segítjük a középiskolai beiskolázásnál a megfelelő iskolatípus megtalálását.

42


A jó tanulmányi eredmények mellett támogatjuk az eredményesen sportoló, vagy kiváló közösségi munkát végző tanulókat is.A tanulóifjúság jelentős része gyenge fizikumú, nem természetes számukra az egészséges szellemi fejlődéshez elengedhetetlen rendszeres testmozgás. A testnevelés óra követelményeinek számonkérése nagyban hozzájárulhat a fizikai állapot és ezáltal a szellemi teljesítmény javulásához. Ugyanezt a célt szolgálja a sportkör, a néptánc és modern tánc oktatás, valamint számtalan iskolai sportverseny is.A közösségi vezető szerepre elsősorban „születni kell”. Lényeges, hogy a vezető szerepet felvállaló tanuló jól tanuljon, és a többiek megbecsülését és bizalmát élvezze. Folyamatosan keresni és képezni kell az utódaikat, akik a távozó nyolcadikosok helyét majd átveszik az iskola tanulóinak képviseletében. A tanulói képviseletet az iskolában a DIÖK látja el. A szervezett, eredményes munkában nagy szerepe van a DIÖK összekötő tanárnak.

Feladataink, tevékenységeink: tanulmányi versenyek szervezése minél szélesebb körben a versenyek legfontosabb eleme a felkészítés, amely egyéni, építkező jellegű legyen, hatékony a kiscsoportos munkamódszerek alkalmazása a versenyzés etikájának megtanítása fontos a versenyre való felkészítő tanárok kísérő, együttérző, támogató szerepköre önálló kiselőadások szakórákon, szakkörökön, elsősorban a tehetséges tanulóknak bíztató értékelés differenciált feladatok adása csoportfoglalkozások szervezése, amelyek az adott témakörben való jártasság szerint

átjárhatók a tanterem átalakításának lehetőségei (asztalok összetolása, kötött padsorok, kör, félkör

alakban) a házi feladatok differenciálása órai gyakorláskor más-más feladatkörök (pl. önálló szövegfeldolgozás közös olvasás,

lényegkiemelés)

A könyvtári tevékenység fontos színtere e témának is: könyvkölcsönzés szabad érdeklődés alapján , egyéni kutatómunkák részére könyvtári órák a könyvtárhasználat céljából, illetve egy-egy téma feldolgozása tanári

irányítással, kutatási lehetőségekkel önálló kezdeményezés támogatása a könyvtár egyéb lehetőségeinek kihasználása – zenehallgatás, videózás , társasjátékok,

diavetítés, CD-ROM használata, programok végigjátszása, lexikon-szótár használata, bábozás, árnyképszínház

„csendes” olvasó órák egy-egy közösség számára – főleg olvasótermi könyvekkel kisebb kézműves és dekorációs munkák, kiállítások rendezése újságírás, újságszerkesztés műsorok összeállítása a források felhasználásával riportkészítés – írott formában (magnófelvétellel), videóval

43


egyéni illetve kiscsoportos beszélgetések iskolarádió internet-használat kutatómunkához, iskolaújság készítéséhez

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Tanulóink között egyaránt megtalálható a jól szituált és a társadalom peremén élő családból származó gyermek. Egyre több a csonka család.Ifjúságvédelmi felelősünk koordinálja az osztályfőnökök és a szaktanárok felderítő és megelőző munkáját. Az iskola összes nevelője figyelemmel kíséri az érintett gyermekek és családok sorsát.

Elsősorban a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt: nevelési eljárásainkkal a lehető legnagyobb mértékben közelíteni kívánjuk egymáshoz

az eltérő anyagi és társadalmi helyzetű tanulóink neveltségi és tudásszintjét szeretnénk megtanítani őket együtt élni hátrányos helyzetű társaikkal a rászorulókat a segítség elfogadására gondos felderítőmunkát végzünk az iskolánkba lépő új tanulók – első osztályosok és

más iskolából érkezettek – között nem zárkózunk el a nevelési problémával, beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel

küzdő, más iskolából jött diákok fogadásától sem. A közösségre és szakmai ismereteinkre támaszkodva, legjobb tudásunk szerint próbáljuk integrálni őket.

felismerve a gyermekekre leselkedő veszélyeket, bekapcsolódtunk a dohányzás, alkohol, drog, AIDS elleni programokba

a különleges bánásmódot igénylő vagy valamilyen részképesség - fejlődési zavarral küzdő gyermekek számára biztosítjuk a megfelelő ellátást

a deviáns magatartási formák kialakulásának megelőzésére egyénre szabott nevelést, a fejlesztésre szorulók között egyénre szabott követelményrendszert alkalmazunk

a határtalan és a szülői, felnőtt kontroll nélküli televíziózás ártalmairól rendszeresen szólunk a szülői értekezleteken és fogadó órákon

az osztályfőnökök tartós megbízása lehetővé teszi, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő vagy abban szenvedő tanulóinkat a legrövidebb idő alatt a megfelelő segítségnyújtási formában, tanácsadásban részesítsük

az étkezési, a tankönyvtámogatások és a diákjóléti hozzájárulások (táborozások, erdei iskolai programok stb.) odaítélésekor az ifjúságvédelmi felelőssel és az osztályfőnökkel együtt javaslatot tesznek a segítségre szoruló gyerekek és családok támogatására

Fokozott figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulókra.Évente felmérjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat, ifjúságvédelmi felelősünk folyamatosan nyomon követi fejlődésüket.

44


A már kialakult hátrányos helyzet illetve veszélyeztetettség esetén igyekszünk orvosolni a bajt. Munkánk eredményessége érdekében szoros és jó kapcsolatot építettünk ki más intézmények szakembereivel:

iskolaorvossal védőnővel családgondozóval fejlesztő pedagógussal, logopédussal a rendőrség és a gyámhatóság munkatársaival

Lehetőségeinkhez képest próbálunk enyhíteni az anyagi gondokon: étkezési kedvezmények kiadása a jogszabályok szerint tankönyv hozzájárulások kiadása a jogszabályok szerint segélyek kiadása a költségvetési keretek figyelembevételével. iskolai alapítványunk bevonása a hátrányos helyzetű gyermekek anyagi segítésébe

Felelőse az ifjúságvédelmi felelős az osztályfőnökök bevonásával.Igyekszünk az ingerszegény környezetből érkezőket élményekhez juttatni kirándulások, táborozások, kulturális és sportprogramok, vetélkedők szervezésével.Megemlékezünk a hagyományos ünnepnapokról, (mikulás, karácsony, farsangi bál, húsvét, gyereknap), ápoljuk hagyományainkat (Csány-Szendrey nap) élményt és példát adva azok számára is, akiknél ez otthon nem adatik meg.Választékos szakköri kínálatunk, ahová célzatosan irányítjuk a gyermekeket a szabadidő hasznos eltöltése, és önnön épülésük végett.A tanulási nehézségekkel küzdő tanítványainkat korrepetáljuk, napközibe, tanulószobába irányítjuk.Tanítványaink szüleivel állandó a kapcsolatunk.Szoros kapcsolatot tartunk fenn a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Pedagógiai Szakszolgálattal.Tájékoztatjuk a családokat a törvény adta család- és gyermekvédelmi lehetőségekről.A krízishelyzetekkel küzdő gyermekeknek és családoknak segítséget nyújtunk segélyek formájában, illetve a megfelelő segítő szervezet bevonásával.

A tanulási kudarcoknak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A felzárkóztatás kiindulása mindig a tanulási nehézségek okainak feltárásával kezdődjön.Ez nem csak az osztályfőnökök és a fejlesztő pedagógusok feladatköre, hanem mindnyájunk felelőssége.A felzárkóztatás alapja a bizalom és az önbizalom erősítése, a fokozott személyesség a munkakapcsolatban. Ezek nélkül nincs hatékony fejlesztés!Személyre szabott feladatokkal segítünk a lemaradt tanulókon. Fontos, hogy szintjükhöz mérjük a követelményt. A fokozatosság elve alapján nehezülhetnek ezek a feladatok.

45


Felzárkóztatást elősegítő programjaink: tanórán belül differenciált foglalkozást, fokozott segítségnyújtást biztosítunk a tanulási

nehézségekkel küzdő gyerekek számára tanulóinkat önmagukhoz képest értékeljük fejlesztő pedagógusok segítségével felhívjuk a tanulási problémák okára a figyelmet szükség esetén további vizsgálatokra küldjük tanulóinkat a diagnózisnak megfelelő terápiás foglalkozásban részesítjük tanulóinkat – fejlesztő

foglalkozások, tanulás-korrekció, korrepetálás fejlesztő pedagógusainknak napi kapcsolatuk van a gyerekekkel, s szaktanáraikkal

rendszeresen megbeszélik az aktuális problémákat. Kölcsönösen tájékoztatják egymást az elért eredményekről

tanácsaikkal segítik a szülőket, pedagógusokat a tanulási zavarral küzdő tanulókat segítik az önálló tanulás szokásainak, és a tanulási

készségek kialakításában (szövegértés, olvasástechnika), s a tanulási technikák megismerésében, alkalmazásában

tanulási technikák elsajátíttatása szakórákon és egyéni foglalkozásokon rendszeres ismétlés, gyakoroltatás, változatos tanulásszervezés egyéni tanulási motiváció erősítése, bíztató dicsérettel, javító szándékú elmarasztalással közösség nevelő hatása (társak hatása sokszor erősebb, mint a pedagógusé), a kötelező tanítási órákon kívüli foglalkozásokon, szakkörökön is adjunk lehetőséget a

tanulók személyiségfejlődését elősegítő tevékenységekre (természetjáró, szaktárgyi, fotó, tánc, dráma, kézműves, sport szakkörök)

Iskolánk a bukás mentességre törekszik, gyenge tanulóinkat igyekszünk a minimum szintre eljuttatni.

A fejlesztés, korrekció, felzárkóztatás feltétele a korrekt, feltáró munka. Fontos az iskolaérettség szakszerű eldöntése, mely az óvoda és a szülő felelőssége.Az óvodákból a beszédhibás gyerekek megkezdett, vagy befejezett terápia után kerülnek hozzánk, sok esetben a helyes kifejezés automatizálása a feladatunk.

Ezt a munkát segíti a Zöldmező Utcai Általános Iskolából kihelyezett óraadó logopédus, aki folyamatosan foglalkozik a beszédhibák korrekciójával.

A problémák legkisebb jelzésszerű megjelenésére is odafigyelve az első osztályban a prevenció elve érvényesül. Így nagyon sok esetben megelőzhető a későbbi tanulási zavar.Az írás, olvasás, tanulás előkészítő szakaszában mindig figyelünk a sikertelenség tüneteire. Ebben az időszakban már sok kisgyerek kellene, hogy járjon dyslexia, dysgraphia prevenciós foglalkozásokra.A tanulásban akadályozottság, nyelvi vagy részképesség-zavar sok kisgyermek számára lassúbb haladást tesz lehetővé.A problémák korai feltárása érdekében fejlesztő pedagógusaink minden év decemberéig elvégzik a DIFER felmérést elsős tanulóinkkal.

46


Az alsó tagozatból a felső tagozatba lépéskor, a tanév első hónapjában az alsó tagozatos osztályfőnökök esetmegbeszélés keretében „átadják” felső tagozatos kollégáiknak a gyermekeket, kiemelve a speciális fejlesztő eljárásokban részt vevő tanulók nevelésére, tanítására, értékelésére vonatkozó ismereteket.A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, de sajnos nem mindig könnyű meggyőzni őket a vizsgálatok szükségességéről, és a folyamatos otthoni gyakorlás fontosságáról.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló program

Tapasztalható, hogy városunkban és kistérségünkben fokozatosan csökken a beiskolázási tanulólétszám, ugyanakkor növekszik az egyre nehezebb körülmények között élő tanulóink száma. Mi is ismerjük a jelenséget, és különböző módon segítjük hátrányos helyzetű tanulóink beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ez a feladat igényli a legtöbb tapintatot.A mai társadalomban az emberek illetve a családok anyagi helyzete különböző. A szülő nehezen nyilatkozik anyagi gondjairól, sokszor a pedagógus veszi észre, hogy a család problémával küzd. Az év elejei tanszervásárlás, a havi ebédbefizetések, kirándulások több szülőnek gondot okoznak. Az otthoni gondok mindig kihatnak a tanulók tanulmányi munkájára, sőt magatartására is. Ez a legfontosabb jelzés a pedagógus számára. Ha egy gyerek megváltozik – főleg negatív irányba – ott a problémát elsősorban a családban kell keresni.Amennyiben otthon a gondok sokasodnak, a szülők is türelmetlenebbek, nyugtalanabb háttérből kerül hozzánk a tanuló.Célunk segíteni azon tanulóink beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve – akár átmenetileg is – hátrányos helyzetűek.Mindezek ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő tanév várható feladatait.Fontos feladat, hogy a családokat partnerként vonjuk be az iskolai folyamatokba, döntésekbe.El kell érnünk, hogy bizalommal fordulhassanak bármelyik kollégához, ha segítséget igényelnek.Ifjúságvédelmi felelősünk és az osztályfőnökök együttműködése itt még fontosabb, a bizalom megteremtése a diszkrét segítségnyújtáson múlik.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: felzárkóztatás, illetve tehetséggondozás önismereti csoportok létrehozása, működtetése drog- és bűnmegelőzés mentálhigiénés programok pályaorientációs tevékenység táborozások, kirándulások, országjárások tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségéről különböző szintű támogatások elnyerésére történő ösztönzés figyelemfelhívás a tanulássegítő foglalkozások előnyeire

47


kapcsolattartás a szakmai szolgáltató intézményekkel a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása táborozási, kirándulási hozzájárulások alapítványi támogatások pályázat-figyelés, részvétel pályázatokon étkezési támogatás elveinek, mértékének meghatározása

AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ELLENŐRZÉSI, MÉRÉSI, ÉRTÉKELÉSI, ÉS MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI RENDSZERE

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató tevékenység célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek.A nevelő-oktató munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja az esetleges hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözze a pedagógusokat és a tanulókat a hibák kijavítására, az iskolai munka hatékonyságának és eredményességének fejlesztésére.

Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerét az „Iskolai minőségirányítási program” (IMIP) tartalmazza részletesen.Így itt csak az ellenőrzés és az értékelés alapelveit és nagyobb területeit soroljuk fel.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka ellenőrzése

Alapelvei: Az ellenőrzés legyen mindig segítő szándékú, a pozitívumok megerősítésére, a

negatívumok enyhítésére és a hiányosságok pótlására szolgáljon. Az ellenőrzés során tapasztaltak segítsék az iskola működésének javítását. Az ellenőrzést kezdődjön az önellenőrzéssel, ahol mindenki a saját munkaterületének

felelőseként ellenőrzi a munkáját. A tanévekhez kötődő ellenőrzési tervet az éves munkaterv tartalmazza

Az ellenőrzés a következő területekre terjed ki: az iskola törvényességi keretei, törvényi előírások betartása, dokumentumai az oktató-nevelő munka személyi és tárgyi feltételei az oktató-nevelő munka hatékonysága, színvonala vezetők, pedagógusok és technikai dolgozók munkája tanulók munkája

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka értékelése

48


Az értékelés a következő területekre terjed ki: Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelésére

Az intézmény nevelő-oktató munkáját az iskola igazgatója minden tanév végén – a pedagógusok, szülők, gyermekek véleményének figyelembevételével – átfogóan értékeli.Munkáját segítik a felelősök írásbeli beszámolói és értékelései, amelyeket az iskolai munkaterv szerint félévente készítenek el:

munkaközösség-vezetők beszámolói a szakmai munkáról, szaktárgyi mérések és versenyek eredményeiről, felmerülő problémákról

osztályfőnökök beszámolói az osztályuk neveltségi szintjéről fejlesztő pedagógusok, DIÖK vezető, könyvtáros, beszámolói szülői vélemények (véleménykérő lapok, szülői értekezletek visszajelzései,

Szülői Szervezet visszajelzései) A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelésére

A pedagógusok nevelő-oktató munkájának értékelését az igazgató végzi az intézményvezetés közreműködésével, az IMIP-ben elfogadott értékelési rend alapján.

Az osztályközösségek tevékenységének, fejlődésének értékeléséreA tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységét, fejlődését az osztályfőnökök minden tanév végén írásban értékelik.Az osztályozó konferenciákon, félévkor és év végén, a munkaközösségek vezetői ismertetik a tantestülettel a közösségek neveltségi szintjében elért eredményeiket és a hiányosságokat. Ez segíti az egy osztályon belül tanítók egységes nevelési elveinek formálását.

A tanulók személyiségfejlődésére, tanulmányi munkájára, magatartására és viselkedésére.

AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL

A tanulók közössége: DiákönkormányzatAz iskola egyes alapdokumentumai a Diákönkormányzattal való egyeztetési vagy véleményezési folyamaton keresztül lépnek életbe, illetve ezeken keresztül változtathatók meg.A Diákjogi Charta előírásait, a jogokat, a kötelességeket tanulóinkkal folyamatosan betartatjuk. Ebben a Diákönkormányzatnak nagy a felelőssége. A házirend elkészítésében és minden, a diákokat érintő kérdésben véleményt nyilváníthatnak. A felvállalt feladatok elvégzéséért felelősséggel tartoznak.A Diákönkormányzat önálló működési szabályzattal rendelkezik, aktívan részt vesz az egész iskolát érintő közös programok szervezésében. A diákközgyűléseken feltett kérdéseivel, előforduló problémák felvetésével és a diákok kéréseinek továbbításával segíti az iskola vezetésének munkáját.

49


Iskolai Diákönkormányzatunk dönt: saját működéséről a működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról hatáskörei gyakorlásáról egy tanítás nélküli munkanap programjáról tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről a tájékoztatási rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének és munkatársainak

megbízásáról

A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS ÉS INTÉZMÉNYI PARTNEREK KAPCSOLATTARTÁSA, EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Iskolánk akkor működik még eredményesebben, ha tanulóink érdeklődésére épít, és figyelembe veszi a szülői érdekeket is.A gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és pedagógus közösségünk koordinált, aktív együttműködése.

Ezen együttműködés: alapja a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás

Elvárásaink a szülők felé:A szülők részéről - a sikeresebb nevelőmunka segítéséhez - az alábbi közreműködési formákat várjuk el:

együttműködő magatartást, a problémák nyílt jelzését, megbeszélését a gyermekek tanulmányi munkájának folyamatos figyelemmel kísérését, a gyermekek tanulmányi munkájához szükséges felszerelések biztosítását aktív részvételt az iskolai szülői értekezleteken és rendezvényeken nevelési problémák, családi nehézségek őszinte jelzését, közös megoldás keresését véleménynyilvánítást, visszajelzést az iskola működésével kapcsolatosan szponzori, szervező segítségnyújtást.

A szülőkkel való kapcsolattartáshoz az alábbiakkal járulunk hozzá: nyílt napok, nyílt órák szervezése rendszeres tájékoztatás tanulóink előmeneteléről, magatartásáról

50


előre tervezett szülői értekezletek (évente 2 alkalommal) rendkívüli szülői értekezletek fogadóórák (évente 4 alkalommal), egyéni fogadóórák egyeztetett időpontban előadások szervezése igényelt téma szerint pályaválasztási tanácsadás családlátogatás ifjúságvédelmi felelős szociális és nevelési problémákban nyújtott támogatása Szülői Szervezeti megbeszélések (évente legalább 2 alkalommal)

A szülői ház és iskolánk együttműködésének további lehetőségei: közös rendezvények szervezése a diákok, a szülők és a pedagógusok részvételével

(Sportnap, Mikulás Kupa, Művészeti bemutatók, Gyermeknap, kirándulások) alapítványunk bevonása a közös rendezvények támogatásába (Pl. Alapítványi Bál,

kirándulás, Gyermeknap)

A szülő kérheti: gyermeke napközi otthoni és iskolaotthonos ellátását gyermek reggeli és délutáni ügyeleti elhelyezését reggel 7.00 és du. 17.00 óra között megfelelő ok esetén gyermeke felmentését egyes tantárgyakból, vagy a mindennapi

iskolába járás alól a törvényi kereteknek megfelelően felmerülő problémáinak megoldásához segítséget kérhet

az iskola vezetőitől szaktanártól osztályfőnöktől fejlesztő pedagógustól iskolatitkártól

A Szülői Szervezet aktív segítője az iskolának. Tagjai az osztályok szülői munkaközösségének vezetői, akiket a szülők választanak év elején.

Iskolaszékünk véleményét kikérjük minden iskolát érintő ügyben.

Az iskola vezetője folyamatos kapcsolatot tart fenn az előbbi szervezetek vezetőivel, akik részt vesznek az iskola fontosabb értekezletein és rendezvényein.

A diákok legfőbb képviseleti fóruma a DIÖK.A DIÖK segítő tanár segítségével rendszeresen ülésezik, tagjai az osztályok által választott DIÖK felelősök. A diákok kéréseit, problémáit közvetítik az iskola vezetősége felé.Delegáltakat küldhet az Iskolaszékbe, és esetenként a városi diákparlamentre.Segítséget nyújt a diákprogramok szervezésében.

AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ÉS MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉSÉNEK ELVEI, FELTÉTELEI

51


Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz, amennyiben a szülő az iskola Pedagógiai Programjával egyetért és azt gyermeke számára választja, illetve a gyermek a belépés feltételeinek megfelel. (iskolaérettség, hivatalosan bejelentett lakcím stb.)Az intézmény körzetén kívül lakók esetében szülői kérvény írásban történő benyújtásával jelezhető a beiratkozási szándék.

A/ Az első osztályba történő beiratkozásFeltétele: a gyermek az adott naptári évben a 6. életévét május 31-éig töltse be,vagy ha ezt csak december 31-éig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába.Az első évfolyamra történő beiratkozáskor be kell mutatni:

a gyermek születési anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát a gyermek lakcímkártyáját a gyermek felvételét javasló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt) a nevelési tanácsadó felvételt javasló szakvéleményét (ha a gyermek nem volt óvodás,

vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta) a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával szükség esetén a szakértői bizottság véleményét

B/ A második-nyolcadik évfolyamra történő beiratkozásA második-nyolcadik évfolyamra történő felvételnél be kell mutatni:

a tanuló születési anyakönyvi kivonatát a szülő személyi igazolványát a gyermek lakcímkártyáját az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

Iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ekkor szükséges az iskola házirendjének, általános szokásrendjének, pedagógiai

52


programjában megfogalmazott lehetőségeinek és egyéb elvárásainak ismertetése a szülővel és a gyermekkel; sor kell, hogy kerüljön egy előzetes megállapodásra ezek elfogadására, betartására vonatkozóan.Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. (Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb leírtak szerint alakul. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnökök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes iskolában. A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha a helyi tantervben előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamra léphetne. Az engedély megadásáról kiskorú tanuló esetén a szülő kérésére az iskola igazgatója dönt. A szülő kérésére az első-negyedik évfolyamon engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

A felsőbb évfolyamokon is bukás mentességre törekszünk.A bukás folyamatos odafigyeléssel, differenciált óraszervezéssel, korrepetálással, megfelelő személyre szabott segítségadással tesszük elkerülhetővé.A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület az év végi osztályozó konferencián dönt.

53


KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS

Kompetenciaalapú oktatás, amely előre meghatározott kompetenciák megszerzésére irányul. A tanulók tudását, teljesítményét individualizált módon mérik. Kompetenciaalapú oktatásnak a képességek, készségek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. A kompetencia egy képesség és egy adott területen való jártasság ötvözete, valamint egy adott területen jelentkező követelmények magas szintű teljesítése. A legjobb eredményt a kompetenciák (intellektív, szociális és érzelmi intelligencia), a követelmények (szakmai tudás, szociális alkalmazkodás és önfegyelem) és a körülmények (optimális, nehezített és megszokott) megfelelő együttállásában érhetjük el. A kompetencia azon elvárható ismeretek, képességek, magatartási- és viselkedésjegyek összessége, amely által a személyiség képes lesz egy adott feladat eredményes teljesítésére. A fejlesztés célja a pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel:

a tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás, önismeret) és felkészültségére

a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására a gyermekek életkorának megfelelő, támogató, facilitáló pedagógusszerep

kialakítására (tanári kompetenciák)

A kompetenciaalapú programok általános jellemzői: teljesítményre alapoznak egyéni haladás figyelembe vétele tanulásközpontúak specifikus célkitűzések gyakorlat-orientáltak azonnali visszajelzés adnak értékelés teljesítmény alapú, leírt kritériumok alapján

KulcskompetenciákNyelvi kompetencia

A hallott vagy olvasott információkban levő gondolatok, tények, fogalmak, jelenségek, összefüggések értelmezése, megfogalmazása, szóbeli kifejtése vagy leírása.

A bizonyítás, érvelés, cáfolat technikájának elsajátítása.

Matematikai kompetencia Az emberi test méreteinek, arányainak, a szervezetükben előforduló anyagok

mennyiségének viszonyítása, az életfolyamatok, életszakaszok időtartamának reális becslése.

A rész és egész felismerése, ábrázolása. Grafikonok, diagrammok leolvasása, értelmezése. Táblázatok adatainak összevetése, egyszerű táblázatok készítése.

Természettudományos kompetencia

54


Az emberi szervezetben zajló változások, kölcsönhatások, folyamatok megértése, a változás okainak feltárása.

Az emberi szervezet felépítésének és működésének megismerése. A szerzett ismeretek, képességek felhasználása a mindennapi életben, az egyén életvitelének kialakításában.

A megismerési algoritmusok használata az ismeretek elsajátítása, rögzítése és felelevenítése során.

A környezet- szervezet- életmód, a szervezet-működés összefüggéseinek feltárása. Mérések, kísérletek végzése, tapasztalatok összegzése, a balesetmentes eszközhasználat

elsajátítása. A meglévő ismeretek rendszerezése és alkalmazása. Az egészségkárosító hatások felismertetése a megelőzés módjainak tudatosítása. A testi és lelki változások megfigyelése, okainak feltárása.

Digitális kompetencia Az információs társadalom technológiájának (internet, CD-ROM) magabiztos és

kritikus használata, az információ keresése és feldolgozása során.

Gondolkodási kompetencia A gondolkodási műveletek gyakoroltatása. A gondolkodási képességek (konvertáló, rendszerező, kombinatív, prediktív)

fejlesztése. Tapasztalatok, ismeretek rendszerezése, magyarázata, indoklása, értékelése. Lényeges és lényegtelen elkülönítése. A meglevő tudás átalakítása, az ábrázolási módok egymásba alakítása. Ábrák, táblázatok, grafikonok elemzése, következtetések levonása. Analógiák keresése. A tantárgyi ismeretek és a mindennapi élet kapcsolatának felismertetése és hasznosítása. Megismerési módszerek tervezése, megvalósítása, végrehajtása. Megfigyelési, vizsgálódási szempontok tervezése, alternatív megoldások keresése. Tények, fogalmak, folyamatok, összefüggések közötti kapcsolatok felismerése,

hasznosítása. Problémafelismerés, alternatív megoldások keresése.

Szociális és állampolgári kompetencia A fizikai és mentális egészség megőrzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása, az

egészséges életvitel szokásrendszerének gyakoroltatása. Felelősségvállalás az egyén életvitelének kialakításában, a közös célok

magvalósításában. Döntések felvállalása, kritikus elemzése. Problémák felismerése, együttműködés azok megoldásában. Alkotó részvétel páros, csoport és projektmunkában.

Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia

55


Tervek készítése, kivitelezése. Egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, irányítás, szervezőkészség, tapasztalatok értékelése.

Önálló tanulás szervezése, értékelése.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az emberi test felépítésében és harmonikus működésében rejlő szépség megláttatása. Az emberi test tudományos és művészeti ábrázolásának összevetése. A művészetek szerepe a lelki egészség megőrzésében, a személyiség fejlődésében.

Tanulási kompetencia A hatékony, önálló tanulás képességeinek megalapozása, folyamatos fejlesztése, tanulni

tudás elsajátítása: írásos, grafikus és képi információk fokozatos önállósággal történő feldolgozása a természettudományokban alkalmazott tanulási technikák elsajátítása,

gyakorlása a tanulás tervezése, az idővel történő hatékony gazdálkodás gyakoroltatása saját tanulási stratégia kialakítása, az eredmények értékelése

Kiemelt fejlesztési feladatok

Énkép, önismeret A teljesítmények rendszeres, sokoldalú mérésével, értékelésével reális kép kialakítása a

tanulók tudásáról, készségeiről, képességeiről, közösségben elfoglalt helyükről. A reális ön- és társismeret fontosságának megláttatása. A kamaszkori konfliktusok és

feloldási lehetőségeinek megismerése. A veszélyhelyzetek és elkerülési módjainak bemutatása.

Testi- lelki egészség Az egészséges életvitelhez szükséges ismeretek elsajátítása, magatartásformák,

szokások kialakítása, gyakoroltatása. Az egészség, mint megőrzendő érték, felismertetése. A betegségek megelőzési,

módjainak tudatosítása. A növényi, állati eredetű anyagok és a gombák táplálkozásában betöltött szerepének

megláttatása. A biológiai, a társadalmi és szociális érettség különbségeinek felismertetése,

következmények levonása. Az értékes emberi kapcsolatok létesítése iránti igény felkeltése. A betegségekkel, idősekkel szembeni empátiakészség erősítése. A tanulók alkalmassá tétele az elsősegélynyújtás, betegápolás ismereteinek

használatára. Tevékeny részvétel az egészségvédelmi programokban.

Hon és népismeret

56


A magyarságtudat elmélyítése, világhírű tudósaink, orvosaink munkásságának bemutatásával.

Európai azonosságtudat-egyetemes kultúra Az orvostudomány eredményeinek bemutatásával megláttatni, miként változtatja a

tudomány az emberiség életét.

Gazdasági nevelés A munkához, az értékteremtéshez kötődő pozitív attitűd kialakítása.

Környezettudatosságra nevelés A természetes és mesterséges környezet hatásainak felismerése, a környezet és egészség

kapcsolatának tudatosítása. Aktív részvétel az értékmegőrző, értékteremtő tevékenységekben, közvetlen

környezetünk szépítésében, rendbetételében.

Tanulás tanítása Az önművelődés igényének és szokásrendszerének kialakítása, a tanulás tanítása. A természettudományos megismerési módszerek elsajátítása és gyakorlása. A tanulói képességek sokoldalú fejlesztése.

Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.

A kompetencia alapú oktatás megismerése, módszertanának elsajátítása és használata az oktató-nevelő munka során

az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése

kompetencia alapú oktatás elterjesztése kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan

széleskörű megismerése és megvalósítása a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése: újszerű

tanulásszervezési eljárások bevezetése:digitális írástudás elterjesztése, kooperatív technikák, páros munka csoportmunka, differenciálás, játék, drámapedagógia

a tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése, kompetencia-mérések

a kompetencia-mérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan (mérés, értékelés)

57


A Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban a 2009/10. tanévtől az alábbi munkaterületeken történt változás

Teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatás szövegértés-szövegalkotás matematikai logika német nyelv

Tantárgytömbösítés magyar nyelv és irodalom földrajz biológia

Moduláris oktatás idegen nyelv/ német/

Témahét Karácsonyváró

Három hetet meghaladó projekt Tiszta vizet a pohárba Keszthely

IKT alkalmazása Önálló innováció

Kikeleti Suli-Buli Jó gyakorlat

Csokonai Alapműveleti Verseny Csik Ferenc túra Mikulás Kupa

Felmenő rendszerű kompetencia alapú oktatás

2009/10 2010/11 2011/12 2012/13 2013/14 2014/15Szövegértés-szövegalkotás teljes tanórai lefedettség

1. o5. o

1-2. o5-6. o

1-3. o5-7. o

1-8. o 1-8. o 1-8. o

Matematika teljes tanórai lefedettség

1. o5. o

1-2.o5-6.o

1-3. o5-7. o

1-8. o 1-8. o 1-8. o

Idegen nyelvi moduláris oktatás

Német nyelv8. o

Német nyelv5. o, 8. o

Német nyelv5. o, 6. o,8. o

Német nyelv5-8. o

Német nyelv5-8. o

Német nyelv5-8. o

58


Szociális életvitel

4. o A és B

4-5. o A és B

Tantárgy-tömbösítés

5.o Magyar nyelv és irodalom8.oFöldünk és környezetünk8.o Biológia5%

5-6.o Magyar nyelv és irodalom7-8.o Földünk és környezetünk7-8.o Biológia10%





Műveltségi területek tantárgyi bontás nélkül

5.o Magyar nyelv és irodalom

5-6.o Magyar nyelv és irodalom





IKT-val támogatott órák

min: 25% min: 25% min: 25% min: 25% min: 25% min: 25%

Témahét „ Karácsony-váró” 8.o

„ Karácsony-váró” 8.o





Önálló intézményi innováció

Kikeleti Suli-buli

Kikeleti Suli-buli

Kikeleti Suli-buli

Kikeleti Suli-buli

Kikeleti Suli-buli

Kikeleti Suli-buli

Jó gyakorlat „Csokonai Alapműveleti Verseny” 3-8. évfolyam„Mikulás Kupa” 1-4. évfolyam„Csik Ferenc Túra” 1-8. évfolyam

Projekt „Tiszta vizet a pohárba” 4.évfolyam„Keszthely” 8. évfolyam

Anyanyelvi nevelés (Anyanyelvi kulcskompetencia fejlesztése)

Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Az anyanyelvi képzés átszövi a teljes oktatási-nevelési folyamatot. Keretében mindazokat az ismereteket tudatosítjuk, rendszerezzük és fejlesztjük, amelyeket a diák az iskolában és az iskolán kívül megszerzett. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. A különböző ismeretek tanításának-tanulásának szintje pedig visszahat az anyanyelvi képzés eredményességére. Ezért az anyanyelvi nevelésnek – sajátos jelleggel – minden tárgyban jelen kell lennie.Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás és írás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése.

Az alsó tagozatban a fejlesztés kiemelt területei között szerepel az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése: a biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával.A tanulási kudarcok, az értés- meg nem értés gazdaságtalan időráfordításai alapvetően a magyar nyelv alapos ismeretének hiányából adódnak. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben.

59


A felső tagozaton az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet.Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is.Fontos feladatunk, hogy tanulóink ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását. Mindezt tudják alkalmazni a természeti, és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben. Törekedjenek az anyanyelv védelmére, tudjanak egymással kulturált párbeszédet, vitát folytatni. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi témák feldolgozásával.Az olvasási szokások erősítése érdekében könyvtári órákat tartunk tanévenként heti rendszerességgel, a kijelölt osztályokban, nevelői és szülői igények alapján.

Szövegértési-szövegalkotási kompetenciaterület

Szövegértési és szövegalkotási képességek A szövegértési és szövegalkotási képesség mindenfajta tanulás és társadalmi szerepvállalás elemi feltétele. Az e képességcsoportot megalapozó ismereteket ma már valamennyi iskolaköteles korú gyermek elsajátítja. A funkcionális írás-olvasás, illetve önkifejezés képességszintjére azonban nem jut el a tanulók teljes köre. Ennek az az oka, hogy ma csupán az iskolázás alapozó szakaszára (1-4. évfolyam) korlátozódik a szövegértési-szövegalkotási képességek tervszerű fejlesztése. Fontos lenne, hogy ne csupán olvasókönyvek készüljenek a kisiskolások számára, hanem a korszerű oktatási metodikák alkalmazását támogató programok is. Ugyanilyen lényeges, hogy e kompetencia-terület tervszerű fejlesztése folytatódjon a felsőbb évfolyamokon.Az évek során a gyerekek egyre növekvő terjedelmű és bonyolultságú szövegekkel találkoznak, azonban ezek elemző feldolgozásához, befogadásához segítségre van szükségük. Hasonló segítségre van szükségük a szóbeli és írásbeli szövegalkotás terén is, hiszen ha a számonkérés során dominánssá válik az ismeretek írásbeli tesztelése, nem kap elég figyelmet a különféle céloknak, érzelmi állapotoknak, kommunikációs helyzeteknek alárendelt szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése.

A fejlesztés célja:Kommunikáció-központúság. A kommunikációval kapcsolatos ismeretek, szabályszerűségek, normák megtanítása és gyakorlása. A program a szövegértési képességeket olyan tanulási folyamatban fejleszti, amely a tanuló és a pedagógus demokratikus együttműködésére épül, kommunikatív cselekvésekre ösztönöz, önállóságot és kritikai készséget kíván.Tevékenység centrikusság. A tanulóknak nem pusztán kérdésekre kell megtalálniuk a választ, hanem a különböző típusú szövegekkel - akár maguk által elgondolt - műveleteket kell végezniük.

60


Rendszeresség. A szövegértés-szövegalkotás gyakorlása minden műveltségterület feladata. A felelősség és a fejlesztés egy tantárgyra szűkítése a program hatásvesztését okozza. A mérések nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák szintjének meghatározását szolgálják.

Differenciáltság. Kívánatos, hogy a foglalkozások megszervezésének alapja az egyéni képességek, problémák, tempó legyen. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető.

Partnerség. A program lehetővé teszi, hogy a pedagógus a munka nagy részében a tanulókkal segítő-tanácsadó státusban legyen, ne pedig a hierarchikus tanár-diák viszonyt képviselje.

Kutatószemlélet. A program célja, hogy feloldja az olvasási kudarcok okozta szorongásokat. Ennek egyik feltétele a tévedések és a próbálkozások lehetőségének megadása. A kutatószemlélet fontos eleme a kérdésfeltevés.

Integrált magyartanítás - a nyelv és az irodalom új viszonya

A szövegértés-szövegalkotás kompetenciafejlesztés az eddig döntően kronologikusan szervezett irodalomoktatás és leíró nyelvtan tanítása helyébe az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességfejlesztést szolgáló magyartanítást állítja. Ennek egyik része a hatékony kommunikációs képességfejlesztés:

a különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban való kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése

a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata

az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata a nyelvi norma, illetve az attól való célszerű eltérés lehetőségei közti választás

képessége a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok

szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális

jelzéseinek értelmezése

A kommunikációs képességfejlesztés feltétele a szövegértés-szövegalkotás kompetencia fejlesztésének. A működő nyelv vizsgálatával a szövegértés a következő szempontok szerint valósítható meg:

a szöveg grammatikai alapjainak felfedeztetése és kommunikatív alkalmazása, nyelvi adatokkal műveletek végzése

szabályfelfedeztetés: a kontextus hatása a közlések jelentésére és formájára a lineáris építkezés grammatikai szabályainak alkalmazása

61


a szavak, terminusok, mondatok és szövegkörnyezetek kétirányú viszonyainak felismertetése és alkalmazása

szövegtípusok interpretálása és alkotása a szöveg logikai és tematikus szerkezete, nyelvtani tulajdonságai és a kommunikációs

helyzet egysége mint problémamegoldó stratégia a szöveg háttérmondatainak és előfeltevéseinek szerepe a szöveg értelmezésében a racionális és sikeres vita stratégiáinak elsajátítása

Az átfogó magyartanítás az olvasást konstruktív (az olvasó a szavakból, mondatokból megkonstruálja, megépíti magában a szöveg által felidézett világot, valóságdarabot, jelentés-összefüggést), mozgósítható előismereteken (az előzetes ismeretek folyamatos és tudatos mozgósításán) alapuló, cél által vezérelt, szelektív, erősen az olvasó motivációjától függő szövegértési tevékenységként kezeli. Természetesen más az olvasás értelme, célja mindennapi, gyakorlatias hasznú szövegek esetében, s más szépirodalmi művek olvasásakor.

A típusú programcsomagok. Olyan originális, integrált nyelvi-irodalmi programot kínálnak, amelynek középpontjában a szövegértés-szövegalkotás fejlesztése áll.

B típusú (kereszttantervi) programcsomagok. Különböző műveltségterületeken keresik a kompetencia fejlesztésének lehetőségeit. A programcsomag moduljai elsősorban keretmodulok, amelyek az adott műveltségterület tananyagtartalmával tölthetők meg. A program ugyanakkor kiemelten kezeli a műveltségterületek közül azokat, amelyek szövegalapúak, vagyis elsősorban kognitív ismeretek közvetítői: ember és társadalom, ember és természet, földünk és környezetünk és - speciális szövegei miatt - a matematika és a testnevelés. Az e területre készülő programtanterv az egyes műveltségterületek tartalmait és képességfejlesztési céljait veszi figyelembe, ezeket tekinti alapmoduloknak, amelyek további modulokra bonthatók.

C típusú programcsomagok (tanórán kívüli fejlesztés). A kompetencia fejlesztésére a program ezen része a tanórán kívüli lehetőségeket veszi számba. Célunk, hogy ezek a programcsomagok lehetőséget biztosítsanak mind a felzárkóztatáshoz, mind pedig a tehetséggondozáshoz. Felzárkóztatás esetén erős motiváció lehet az a vonatkoztatási keret, amely értelmessé teszi a megtanultakat a gyerek számára. Tehetséggondozás esetében pedig az előzőekben megszerzett ismeretek, képességek stb. komplex módon, egymással kombinálva szervesülnek.

62


Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül

Magyar nyelv és irodalom

A Csány–Szendrey Általános Iskola és AMI a TÁMOP 3.1.4-es pályázatában a szövegértés-szövegalkotás tantárgyban vállalta a műveltségterületek tantárgyi bontás nélküli oktatását. A szövegértés és szövegalkotás az 5. osztályban valósult meg. A szövegértés és szövegalkotás területén nincs külön irodalom és nyelvtan oktatás. A kettő együtt valósul meg, de nem direkt módon. A fejlesztés egyik kulcskérdése a nyelvtan és az irodalom tantárgyak kapcsolata. A hangsúly az anyanyelv működésének ismeretére, a mindennapi nyelvhasználatra és a kommunikációs készségek, képességek fejlesztésére tevődik. A hagyományos leíró nyelvtan tanítása helyett a kreatív nyelvhasználat fejlesztését helyeztük előtérbe. Célul tűztük ki az anyanyelvi kompetencia fejlesztését. Emellett a gyerekek ugyanúgy megismerkednek irodalomelméleti fogalmakkal, illetve nyelvtannal is találkoznak, de nem a hagyományos grammatikai rendszert tanulják. Példákon keresztül fedezik fel a nyelvtani, helyesírási törvényszerűségeket, ami mindig kapcsolódik a fejezet,a modul irodalmi anyagához. Az osztályozás sem történhet külön. A tanulók egy jegyet kapnak félévkor és év végén.

A „Szövegértés-szövegalkotás az általános iskola alsó tagozatán; az interaktív tananyagfejlesztések gyakorlati alkalmazásának lehetőségei a természetismeret műveltségi területen” c. vásárolt módszertani anyag tanítóink pedagógiai-módszertani munkáját segíti.

Angol, német nyelvek oktatása (Idegen nyelvi kompetenciaterület)

Az Európai Unió tagállamaként még fontosabb az idegen nyelvek tanítása és tanulása. Idegen nyelveket ismerni nem csupán praktikus okok miatt fontos. A nyelv egy nép identitásának kifejezése, így ha megtanulunk egy idegen nyelvet, automatikusan közelebb kerülünk az adott nyelvet beszélő emberek kultúrájához, nyitottabbak leszünk a világra.

Oktató-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben.

A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ahhoz, hogy tanulóink az általános iskolai tanulmányaik végére biztos alap-nyelvtudáshoz jussanak, naponta használniuk kell a nyelvet.

Ennek érdekében: Az idegen nyelvek tanulása csoportbontásban történik. Így több lehetőség van az

intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra. Igyekszünk kihasználni a csoportbontásból fakadó előnyöket: differenciálás,

tehetséggondozás, felzárkóztatás

63


valamint azt a lehetőséget, hogy tanulóink az első osztálytól tanulják az angol és a német nyelvet

Lényeges szempont, cél a nyelvoktatási módszerek adott körülmények és lehetőségek közötti fejlesztése, terjesztése, hozzáférhetővé tétele, a bevált módszerek és a nyelvoktatással kapcsolatos tapasztalatok közzététele.

A délelőtti kötelező foglalkozások mellett tehetséggondozás céljából szakköröket szervezünk különböző tematikával. (Nyelvvizsga-előkészítés, színjátszó klub, játékos nyelvi foglalkozások és a második idegen nyelv 7-8.évfolyam számára választható formában, vagy tantervi órakeretbe építve.)

Igény szerint középiskolai szóbeli felvételire felkészítő foglalkozásokat is szervezünk.

Angliai és német nyelvterületi tanulmányutat szervezünk érdeklődő tanulóink számára.

A pályázatírás lehetőségeit kihasználva minél több szemléltető és segédanyagot szerzünk be a tanítási formák változatosabbá tétele érdekében.

Levelezéssel, valamint csereprogramok szervezésével kívánjuk szélesíteni a nyelvgyakorlás lehetőségét. Iskolánk a társadalmi és a szülői igényeknek megfelelő szintre kívánja emelni az angol és német nyelv oktatását.

A nyelvtanulás célrendszere: a kommunikatív kompetencia fejlesztése a célnyelvi műveltség és az interkulturális kompetencia fejlesztése:

váljanak tanulóink nyitottabbá és érzékenyebbé más kultúrák iránt fontos a pozitív attitűd és motiváció kialakítása a nyelvtanulás valamint más

nyelvek kultúrák iránt nevelési és tantárgyi-integrációs lehetőségek kihasználása a nyelvtanítás keretein belül a digitális kompetencia fejlesztése nyelvtanulási stratégiák kialakítása

Nyelvi szintek( minimumszint)

4. évfolyam 6. évfolyam 8. évfolyamElső idegen nyelv

KER szintben nem megoldható

A1 A2

Második idegen nyelv

A1

(NAT 2012 Idegen nyelv 55.o)Szintleírások (a KER alapján)

64


A1, minimumszint Ezen a szinten a diák megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni, be tud mutatni másokat; válaszolni tud személyes jellegű kérdésekre (például, hogy hol lakik), ismerős emberekre, dolgokra vonatkozó kérdésekre; és fel is tud tenni ilyen jellegű kérdéseket. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Olvasott szöveg értése Megérti az ismerős szavakat, egyszerű mondatokat feliratokon, reklámokban, katalógusokban. Hallott szöveg értése Megérti az ismerős szavakat, fordulatokat, amelyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak. BeszédkészségRészt vesz egyszerű beszélgetésekben, ha a partner lassan, jól artikulálva beszél. Feltesz és megválaszol egyszerű kérdéseket ,ismerős témára és helyzetre vonatkozóan. Egyszerű fordulatokkal le tudja írni lakóhelyét, ismerőseit. Interakció Fel tud tenni és meg tud válaszolni személyes adatokra vonatkozó kérdéseket. Képes egyszerűen kommunikálni, de feltétlenül szüksége van ismétlésekre, körülírásokra és módosításokra. Íráskészség Képes egyszerű nyomtatványt kitölteni, rövid üdvözletet megírni. Nyelvhelyesség Csupán korlátozott módon tud használni néhány egyszerű, betanult nyelvtani szerkezetet és mondatfajtát. Alapszókincse van, amely bizonyos konkrét szituációkra vonatkozó szavakból és fordulatokból áll.

A2, alapszint Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, iskola, állás). Az egyszerű és begyakorolt nyelvi helyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.Olvasott szöveg értése Megérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

Hallott szöveg értése

65


Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét. Beszédkészség Részt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait. Interakció Fel tud tenni kérdéseket, és tud egyszerű állításokra reagálni. Tudja jelezni, mikor követi a kommunikációt, de ritkán ért meg eleget ahhoz, hogy saját maga fenn tudja tartani a beszélgetést. Íráskészség Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni. Nyelvhelyesség Néhány egyszerű szerkezetet helyesen használ, de még rendszeresen elkövet alapvető hibákat. Szókincse elegendő alapvető kommunikációs szükségletek kielégítésére.

Idegen nyelvi kompetenciaterület

Idegen nyelvi kompetenciák alatt az alábbi kompetenciákat értjük: a hallott és az olvasott szöveg értése és szövegalkotás idegen nyelven szóban és

írásban kommunikációs szándékok megértése és érthető kifejezése ezzel szoros összefüggésben az adott idegen nyelvhez kapcsolódó, az eredményes

nyelvhasználathoz/kommunikációhoz szükséges szocio- és interkulturális ismeretek és azok alkalmazása

A fejlesztés céljaAz idegennyelv-tanulás hatékonyságának növelése érdekében szükség van az iskolában folyó idegennyelv-tanítási gyakorlat megújítására. A modernizációt kompetencia alapú nyelvtanítási programok fokozatos bevezetésével kívánjuk megvalósítani A fő célunk, hogy fejlődjön a tanulók általános és nyelvi kompetenciája, amely a célnyelven történő kreatív kommunikációt lehetővé teszi, ezzel hozzájáruljon ahhoz, hogy tanulóink használható nyelvtudást szerezzenek, Az érzelmi hatások jelentősen befolyásolják a tanulási képességet és a kreativitást. Ezért fontos a pozitív attitűd kialakítása tanulóink számára, hogy ne csak értelmükkel, hanem érzelmeikkel is részt vegyenek a nyelvtanulási folyamatban.

A hatékonyság érdekében kommunikatív, tevékenységközpontú, a nyelvi készségeket fejlesztő módszereket és munkaformákat alkalmazunk.

Egyéni, páros ill. csoportmunkában megvalósuló információ-, adat- és véleményszerzés

66


vita szerepjáték,drámajáték,nyelvi játékok prezentációk, kreatív írás alkotó tevékenységek, problémamegoldás projektmunka és kooperatív technikák alkalmazása

Moduláris oktatási program –TÁMOP 3.1.4.

Német nyelv

Az élő idegen nyelv kulcskompetencia területen a tanévet átfogóan teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú oktatás valósult meg német nyelvből 5-8.évfolyamon.

A 8. évfolyamon ez kiegészül moduláris programcsomagok használatával,amely az éves óraszám 30%-t fedi le.

A moduláris rendszer lehetővé teszi,hogy a modultípust alkalmazó tanár válasszon a felkínált modulok közül az adott tanulócsoport életkori sajátosságainak, ismereteinek, érdeklődési körének, nyelvi szintjének megfelelően.A témakörök beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek,.Tanulóink a tevékenységközpontú, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítják el az idegen nyelvet. Egy-egy modul általában 5 tanórát ölel fel. Az oktatási anyagok a NAT követelményeire támaszkodnak. Olyan (nyelvi) készségek fejlesztését szolgálják és olyan általános témákkal foglalkoznak, hogy bármelyik helyi tantervbe és tanmenetbe beilleszthetők.

A program fókuszában, annak kommunikatív és kreatív jellege miatt, a produktív készségek állnak: az interakció, az összefüggő beszéd és az írásbeli szövegalkotás. Ezeken belül pedig a szóbeliség élvez további elsőbbséget. A produktív készségek fejlesztése természetesen itt sem válik el a receptív készségek fejlesztésétől, csupán a hangsúly tolódik el a beszéd és az írásbeli produkció irányába. A hallás utáni értés és az olvasás mintegy azokat „kiszolgálva”, pl. témát, ismeretet, információt, motivációt, modellt szolgáltatva jelenik meg.A tananyagok megválasztása, kidolgozása és elrendezése, a feldolgozásukra javasolt lépések, munkaformák lehetővé teszik a tanulócsoporton belüli személyre szabott, azaz differenciált oktatást.A választható modultípusok:

Kreatív kommunikáció Projektek a nyelvórán Internet a nyelvórán

Megtalálható:www.sulinovaadatbank.huMatematika oktatása (Matematikai kompetenciák fejlesztése)

67


Társadalmunk gyors technikai fejlődése, a gyors változások az alkalmazásképes tudást igénylik minden embertől.A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével.

Így kiemelt feladatunk: Biztos számolási készség kialakítása Problémahelyzetekben a kreatív és logikus gondolkodás fejlesztése Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése

Alsó tagozaton az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal. A felső tagozat az 5-6. osztályában a nem szakrendszerű oktatás feladatai is beépülnek.A matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. Ezért fontosnak tartjuk 7. és 8. évfolyamon a csoportbontás lehetőségeit kihasználva a nívócsoportos oktatás folytatását. Biztosítjuk a legtehetségesebb tanulók plusz képzését 5-8. évfolyamon, a nem kötelező órák keretein belül.A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség.A matematika iránt érdeklődő és tehetséges gyermekeinket versenyeken szerepeltetjük, amelyet felkészítés előz meg.Pl: Bolyai, Kalmár László, Kenguru, Newton Kupa, Zrínyi, Varga Tamás területi, megyei versenyek. Az Oktatási Közlönyben kiírt, és azon kívül meghirdetett versenyeken, az intézményvezető engedélyével vehetnek részt a tanulók.

A hagyományos Csokonai Alapműveleti versenyt évenként meghirdeti Matematika munkaközösségünk, intézményvezetői engedéllyel. A megyei forduló költségeit lehetőségei mértékében támogatja az iskola, az SZM, az alapítvány és szponzorok.A levelezős versenyek megyei fordulóira alapítványi és SZM támogatással biztosítjuk az utazási és egyéb felmerülő költségeket.

A Csokonai Alapműveleti verseny /Ki a legjobb és leggyorsabb számolásból?/ címmel az Educatio honlapon a Szolgáltatói kosár Jó gyakorlatok listájában megtalálható!A „ Matematikai kompetencia fejlesztése a digitális tábla eszközeivel az általános iskola felső tagozatán” c. vásárolt módszertani anyag felsős matematika oktatóink pedagógiai-módszertani munkáját segíti.

Matematikai és logikai képességekA fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy olyan eszközöket adjunk a pedagógusok kezébe, amelyek felhasználásával életszerűvé képesek tenni elvont

68


matematikai ismereteket, a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával eredményesen tudják fejleszteni a tanulók problémaazonosító és –megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére.

Értékek: gyakorlat-központúság tevékenység-centrikusság módszertani felkészültség (pl.: projektmódszer, egyéb kooperatív technikák) kommunikáció-központúság a tanulási folyamat irányító, segítő, támogató és innovatív tanári attitűd motiváló tanulási környezet

Alapelvek:Mindennapi munkánknak elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét kell szolgálnia, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, mindenek előtt azt vesszük figyelembe, hogy miként hatnak a tanulókra.

Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudásArra törekszünk, hogy tanulóink a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket.

Ismeretbe ágyazott képességfejlesztésAz adaptálási folyamat során arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel megfelelő arányban, együtt alkalmazzuk.

A tanulói személyiség egészének fejlesztéseAz értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, az énkép, önismeret, a nonverbális készségek, a kreativitás, a divergens gondolkodás és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósításaA tanítási folyamatok során olyan élményszerű helyzeteket teremtünk - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - mely által a tanulók tapasztalatokat szerezhetnek, maguk fedezhetik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket. Lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják védeni érvekkel és meg tudják vitatni.Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőségAlkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit, a differenciált tanulásszervezési módszereket, lehetővé téve a tanulók személyi szükségleteinek,

69


tudásának, képességeinek, érdeklődősének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést, biztosítva ezzel a hatékony tanulás szempontjából nélkülözhetetlen helyes énkép alakulását.

Valóságos tanulási környezet biztosításaHozzásegítjük a tanulókat ahhoz, hogy a tanulás során kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk, hogy a tanulási helyzeteket a terepmunkán keresztül tapasztalják meg.

A pedagógiai módszertani kultúra megújításaEnnek eszközeként a problémaközpontú tanítást, a projekt módszert tekintjük, melyek a cselekvésből kiinduló gondolkodásra nevelés, a felfedező tanítás-tanulás, a megértésen alapuló fejlesztést célozzák meg. Pedagógusaink szakmai kompetenciájának bővítését mentori tevékenységek, módszertani továbbképzések, tréningek, szakmai konzultációk, bemutató foglalkozások, műhelyfoglalkozások segítik.

Fokozatosság és folyamatosságA kompetencia alapú programcsomagok, az egymásra épülő modulrendszerek alkalmazásával biztosítjuk a folyamatosságot és a folytonosságot, számolva a tanulók különbözőütemű mentális- és képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával. Arra törekszünk, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségiek figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.

Integrációs elvAz önálló matematikai, informatikai és szövegértés-szövegalkotás programok mellett a hatékony kompetenciafejlesztés érdekében olyan modulok és modellek alkalmazását is szorgalmazzuk, amelyek az egyes műveltségi területek más műveltségi területekkel és az alaptanterv közös követelményeivel („kereszttantervekkel”) való kapcsolatának megteremtését, erősítését jelentik. Nemcsak a tantárgyi, hanem a képességterületi és a nevelési integrációs lehetőségeket is fejlesztjük.

Célunk matematika tanításunk megújítása, a matematikai kompetencia fejlesztése.A cél elérését szolgáló legfontosabb feladataink:A kognitív önszabályozás kialakulásának segítése, a tanulók önálló tanulási képességének fejlesztése.A kezdő szakaszban a cselekvő, személyes tapasztalatszerzésre építünk.

A matematika iránti érdeklődés felkeltése és a tanulási folyamatban az aktív részvételhez a motiváció biztosítása. A matematika értelmező és problémamegoldó tevékenység kialakítása, segítése, melynek

alapját a problémák manipulatív, tárgyi tevékenységgel való cselekvő megoldása képezi.

70


A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése a problémák önálló megoldása által, az alkotó gondolkodásra nevelés az alkotások létrehozásával történik.

Olyan életszerű helyzetek teremtése, amelyek személyes jelentéssel bírnak a tanulók számára és jellemzőek azokra a feladatokra és problémákra, amelyekre a diákoknak a későbbiekben alkalmazniuk kell tudásukat és készségeiket.

A tanulók „iskolába kívülről behozott” előzetes tudásának felhasználása. A diákok fogalmi és metakognitív felfogásának fejlesztése azáltal, hogy kis csoportban

megvitatják azokat és reagálnak rájuk. Ösztönözni kell őket arra, hogy saját tanulási tevékenységüket felidézzék és reflektáljanak rá.

A matematika-specifikus gondolkodási képességek fejlesztése. Ezek közül a rendszerzés és a kombinativitás fejlesztése a kisiskolás korban a legintenzívebb.

A szakmai nyelv, a matematikai kifejezések tárházának fokozatos bővítése. Az eljátszás, megjelenítés, modellezés, rajzolás elősegíti a fogalomfejlődést, a szakszavak, jelölések, jelölésrendszerek használatát.

-A matematikai készségek – számlálás, számolás, mennyiségi következtetés, becslés, mérés, mértékegységváltás – fejlesztése a matematikai tevékenység végzése során.

A matematikai feladatok, a definíciók, tételek alakítása, matematikai szövegek értelmezése érdekében fontos feladat a szövegértés és a szövegesfeladat-megoldó képesség fejlesztése.

Informatika oktatása (Digitális kompetencia fejlesztése)

A XXI. században az informatika átszövi egész életünket, az információ társadalmi szerepe megnőtt, ezáltal felértékelődött az információszerzés képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó - információszerzési, feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat.Fő célunk tehát az információs társadalomban otthonosan mozgó, az információt munkája során felhasználni és létrehozni tudó ember képzése. Ennek eléréséhez fontos, hogy a tanulók folyamatos sikerélményben részesüljenek, mert különben áttörhetetlen idegenkedés alakulhat ki a modern információs eszközökkel szemben. Ebből következik, hogy az informatika tanulása nem lehet öncélú - tanítása során a felhasználási lehetőségekre, a lehetséges alkalmazásokra mindig rá kell mutatnunk, s a tanulók elé ilyen komplex feladatokat kell kitűzni, és meg kell teremteni a tantárgyak közötti átmeneteket, kompetenciákat is. A különböző tudományterületek, tevékenységek ma már feltételezik a gép készségszintű használatát, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen. Az ismeretátadó és számonkérő pedagógus az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, az információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé váljon. A tanulókat fel kell készíteni a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. A leírt készségek elsajátítása akkor igazán eredményes, ha lehetőség szerint már az általános iskola alsó tagozatában elkezdődik a munka, ezért iskolánkban már első-második osztálytól, iskolaotthonos órák keretében, tanítók vezetésével kezdődik az oktatás. Harmadik- nyolcadik

71


osztályig heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. Hatodik-nyolcadik évfolyamon plusz egy órában emelt szintű oktatást biztosítunk heti 1 órában a tehetséges tanulóknak. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet), vagy csak egyszerűen problémamegoldó gondolkodást, kreativitást igényelnek. Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetőségük a gép használatára. Iskolai könyvtárainkban gépek állnak a gyerekek rendelkezésére, ezért kiemelt feladat a könyvtár és az informatika tantárgy szorosabb együttműködése. A könyvtári különféle játékos, készségeket fejlesztő szoftvereket is telepítünk. A játékos oktató programok, CD-k a kezdeti bevezetésre kínálnak megfelelő megoldást. A kisebbek ezt más tantárgyak, vagy az iskolaotthonos foglalkozások keretén belül vehetik igénybe. A tanórákat nagyobb érdeklődés esetén kiegészíthetik a különféle alkalmazói és programozói szakkörök, amik a differenciált oktatást segítik elő.

A digitális pedagógiai elterjesztésével kapcsolatos tevékenységek, célkitűzések

A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív munkaformák alkalmazásával a szociális kompetenciák fejlesztése

Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunka-tanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka

A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít,amelynek a következők a megvalósulási formái:

Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása

Óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés

Alkalmazására szánt feladattípusok: problémamegoldó csoportfeladatok alkotó feladatok felfedező, kutató feladatok érvelésre-vitára alkalmas feladatok ellenőrzés, értékelés

72


Digitális tartalmak: az intézmény saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok, animációk,

hangállományok) multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök

IKT kompetenciákAz IKT (= informatikai és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az IKT kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt.

IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységekA tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a NAT célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.

Lehetőségek: számítógép segítségével kitöltött tesztek, más, értékelésre alkalmas feladatok megoldása

(önértékelési, központi kiértékelési lehetőséggel) bemeneti (a tanóra elején) mérés (pl. annak megállapítására, hogy a tanulók

felkészültsége megfelelő szintű-e az új tartalom befogadására, elsajátítására) fejlesztő célú mérés, értékelés (a tanóra során ellenőrző feladatok megoldása a

továbbhaladás, illetve a megértés, elsajátítás szintjének ellenőrzésére) összegző, szummatív értékelési eljárások alkalmazása a tanulók teljesítményének,

tudásszintjének mérésére számítógéphez kapcsolható audio-vizuális és/vagy multimédia eszközök (projektor,

hangosítás, VHS, DVD, kamera, digitális fényképezőgép, stb.) igénybevétele a tanórán a mérési-értékelési folyamatban

interaktív tábla alkalmazása csoportos feladatmegoldás esetén egyéni teljesítmény értékelését lehetővé tévő

eszközök, eljárások alkalmazása (szoftverek, hálózati megoldások, stb.) mérési, értékelési eljárásban internet, elektronikus kommunikáció igénybevétele (SDT,

internetes feladatbankok, házi dolgozat, projektfeladat megoldása, távoli elérés, stb.)

Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

73


A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén első, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének.E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a valóság összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátása, a döntési képesség, a kezdeményező-készség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó és érvelő képesség, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezető és szervező képesség kap kitüntetett szerepet.

Mindezek olyan képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak.

A fejlesztés céljaiA pedagógiai kultúra átalakítása, különös tekintettel a tanár személyiségére (személyes példamutatás és kongruens felnőtt magatartás,

önismeret) és felkészültségére a személyközpontú pedagógiai gyakorlat megszilárdítására a gyermekek életkorának megfelelő, támogató pedagógusszerep kialakítására (tanári

kompetenciák)

A fejlesztés további célja a tanítási módszerek tekintetében a kompetenciaalapú nevelési-oktatási módszertan elterjesztése. Tekintettel az egyéni fejlesztésre, a kooperatív technikák alkalmazása a munkában, a tananyag-feldolgozásban. A fejlesztés kiterjed a tanulásra, gyakorlásra használt feladatok megújítására, a tárgyi feltételek megteremtésére is.

A fejlesztés célja továbbá a fentiek figyelembe vételével a felhasználható oktatási programok kidolgozása, valamint a programcsomagokhoz tartozóan tanár-továbbképzések szervezése a tanárok támogatására és szakmai segítségének biztosítására.

Megcélzott képességterületek: önismeret – egy önmagunkról alkotott reális kép identitás – az emberi világ, különböző csoportjaihoz való tartozás felismerése önállóság és önbizalom – amely az elfogadottságból falakó érzelmi biztonságon szabálykövetés és szabályalkotás – amely mindenféle emberi együttélés és sikeres

együttműködés alapvető feltétele empátia – a mások érzelmi állapotára való ráhangolódás képessége, a megértés, a

sikeres kommunikáció és az eredményes együttműködés alapja kooperáció – a másokkal való együttműködés képessége, amely a békés együttélés, és

minden fajta konfliktus, illetve probléma megoldásának nélkülözhetetlen feltétele74


Speciális fejlesztési területek

kommunikáció kompromisszumkészség visszautasítás együttműködés pozitív attitűdök és értékek én tudatosság és mások perspektívájának átvétele

A fejlesztés területei és tematikus csomópontjai lehetnek1. évfolyam: Együttlét2. évfolyam: Együttlét és elfogadás3. évfolyam: Közösség4. évfolyam: Barátság5. évfolyam: Konfliktus és konszenzus6. évfolyam: Önbizalom és hitelesség

A Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban feldolgozott témák:

Célok: érzelmek tudatosítása és szabályozása mások szempontjainak tekintetbe vétele kritikai képesség kommunikációs készség együttműködés visszautasítás kompromisszum

Kiemelt feladatok: egyszerű kooperatív technikák megismerése és alkalmazása az együttműködési készségek fejlesztésének megalapozása közös jelek és közös szabályok megalkotása és tanulása figyelem fejlesztése páros, csoportos kreatív együttműködés egymás elfogadása feladatmegosztás segítségnyújtás, egymás támogatása, beleérző képesség türelem, önfegyelem, belső kontroll, konfliktuskezelés fejlesztése közös tervezés, nyitottság rugalmasság, eltérő elképzelések mérlegelése, elfogadása a baráti érzést, bizalmi légkört fenntartó verbális és nonverbális kommunikáció az önállóság fejlesztése

75


az önbizalom fejlesztése a reális önértékelés képességének fejlesztése saját vélemény, érdek, érzelmek kifejezése döntésképesség felelősségérzet

1. TÉMA: Én és a másik – Fiúk, lányok barátság (SZKB_104 – feldolgozása, megvalósítása)4. osztályTémakör: BarátságA megtartott modulok címe és óraszáma:1. Hogyan születik a barátság? – 2 x 45 perc 2. Miért jó a barátság? - 2 x 45 perc 3. Szerepek a barátságban I. – 2 x 45 perc 4. Szerepek a barátságban II – 2 x 45 perc 5. Mi van, ha más, mint a többi? – 2 x 45 perc 6. Hogyan ápoljuk a barátságot? – 2 x 45 perc7. Néha nehéz dönteni – 2 x 45 perc 8. Leszel-e a barátom ezután is? – 2 x 45 perc 9. Minden felnőtt más – 2 x 45 perc 10. A testvérem a barátom – 2 x 45 perc 11. Lányok és fiúk I – 2 x 45 perc 12. Lányok és fiúk II. – 2 x 45 perc 13. Körön kívül, körön belül I – 2 x 45 perc 14. Körön kívül, körön belül II. – 2 x 45 perc 15. Árulás, hűség, döntések – 2 x 45 perc


2. TÉMA: Én és a világ(SZKA_104 – feldolgozása, megvalósítása)4. osztályTémakör: BarátságA megtartott modulok címe és óraszáma:1. Földön, vízen, levegőben– 3 x 45 perc 2. Színek, alakok az élővilágban - 2 x 45 perc 3. Egy öreg fa naplója – 4 x 45 perc 4. 30 év múlva szerintem – 1 x 45 perc

76


5. Lakóhelyünk I. – 3 x 45 perc 6. Lakóhelyünk II. – 3 x 45 perc7. Lakóhelyünk III. – 3 x 45 perc 8. Lakóhelyünk IV. – 3 x 45 perc 9. Feladatmegosztás a családban – 2 x 45 perc 10. Miről mesélnek a kövek – 2 x 45 perc 11. Életben akarok maradni – 2 x 45 perc 12. Kérlek, meséld el! – 3 x 45 perc 13. Ami az asztalra kerül – 4 x 45 perc 14. Úton-dűlőn– 3 x 45 perc


Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése)Modern kortárstánc oktatás

A művészeti nevelés is elengedhetetlenül, kiemelkedően fontos területe iskolánknak. Nemcsak az impozáns külső-belső iskolai környezet, de Keszthely város kulturális adottságai is utat jelölnek ki számunkra. Így ennek a területnek a felvállalása egyben helyi sajátosságaink kihasználása is.Tanulóinknak sokféle lehetőségük van tehetségük kibontakoztatására. Meghatározó az egyéni alkotótevékenység, de a művészeti nevelés lehetőséget ad csoportos munkára, közösségfejlesztésre is.Pedagógusaink egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra. Minderről színvonalas szerepléseink, kiállításaink, a versenyeken elért eredményeink tesznek tanúbizonyságot.

A művészeti nevelés területei:

Drámapedagógia – színjátszásAz alsó tagozaton megalapozott drámapedagógiai szemlélet sok tekintetben gazdagíthatja eredményeinket. Különféle képességfejlesztés folyik a dráma tanítása során. Pl.: A kommunikációs játékokon keresztül fejlődik a gyerekek közösségi szereptudata, beszédtechnikai gyakorlatokkal útját állhatjuk a romló kifejezés-technikának és kultúrának, a színes játékok a gyermekek fantáziáját fejlesztik, a memória-gyakorlatok az intellektuális képességeket tréningezik, az improvizációs szerepjátékok egyaránt segítik tanulóink megismerését és érzelmi fejlődését. A rendszeres gyakorlásokból előadások kerekednek, melynek mindenki részese, a gátlásosabb tanulók is magabiztosabbak lesznek. A drámapedagógia beépülése a tantervbe:

Tantárgyi órák 1-6. évfolyamon

77


A magyar irodalom tantárgyban nyújt- találkozást a drámai kifejezéssel. A dráma órák tartalma a jövőben alkalmazott kompetencia alapú tanítás minden kritériumának megfelel. Az oktatás különféle játékokban fejeződik ki. A játékokat az életkori sajátosságoknak megfelelően állítja össze a pedagógus. Alapvető cél, hogy a tanulókban levő képességek felszínre kerüljenek, örömöt érezzenek a játék során, érvényesüljön a „mindenki jó valamiben” pedagógiája. A drámajátéknak képességfejlesztés az alapja, amely képességeket a tanuló más területen is érvényesíthet.

Szakkör-versenyDráma és színjátszó szakkör működhet egy-egy osztály, évfolyam vagy iskolai szinten. Iskolánkban ennek is hagyománya van. A szakkörök általában, de nem feltétlenül egy produkció létrehozásáért szerveződnek. Ez minden esetben bemutatásra kerül, esetleg versenyen mérkőzik.A szakköri tevékenység során létrejöhet olyan szintű produkció, amellyel érdemes benevezni különféle versenyekbe.

BemutatóA felkészülés nehéz, összetett munka a pedagógusnak és a tanulóknak egyaránt. Mégis vállalják, hiszen hosszú távon kitörölhetetlen, tapasztalati élményként marad meg személyiségükben. Ezen kívül tükrözi a közösségben működő művészi képességek aktuális színvonalát.

SzínházlátogatásA színház közeli adottságainkat igyekszünk kihasználni. Szorosabb kapcsolatban vagyunk a városi színházzal. A közösen megtekintett előadásokat beszélgetés, vita és improvizációs újrajátszás köveit. Így válik tapasztalattá a látott esztétikai élmény.

Ének és táncLátszólag két külön műfaj, de mégis ősidőktől fogva elválaszthatatlan egymástól, az emberek mindennapjait jellemezte. Köztudott a Kodály módszer elveinek alapján, hogy a zene és a tánc (különösen a népzene és a néptánc) a gyermek egészséges testi és mentális fejlődését alapozza meg. Naponta találkoztatnunk kell ezekkel a formákkal harmonikus fejlődése érdekében. Ha gyermekeink egyszerre énekelnek, játszanak, táncolnak, ezáltal több képességüket is fejlődik, ez különösen az alsó tagozaton meghatározó. Kielégíthető mozgásigényük, feszültségeik feloldódnak. A népi gyermekjátékok során fejleszthető a tiszta, szép magyar beszéd (irodalom, nyelvtan), a társas kapcsolatok kialakítása, alkalmazkodóképesség (magatartás), a versenyszellem (testnevelés), szerepjáték (színjátszás) viselkedéskultúra, ritmusérzék, tisztán, jól intonált éneklés, hallásfejlesztés (ének-zene), kreativitás, leleményesség.

Iskolai énekórákAz óraszám sajnálatos csökkenése nem kedvez a zenei nevelésnek. Ezért kell programunkban minden egyéb zenei kínálatot kihasználni, ill. iskolai szinten folytatni Szendrey iskola egykori

78


hagyományait. Iskolánkban fenntartói engedéllyel biztosíthatjuk az emelt szintű ének-zene oktatást, több osztályból szervezve a csoportokat. Az ének-zene órák kiegészülhetnek néptánc oktatással 1-8- évfolyamon, a választható órák keretein belül.Kiemelt figyelmet fordítunk a főváros zenei életének megismerésére, előadások megtekintésével. A költségeket a gyermekek szülei lehetőségeik szerint biztosítják.

ÉnekkarAz iskolai énekkar a legjobb hangú gyerekekből szerveződik. Megalapozása, az utánpótlás nevelése is az alsó tagozaton kezdődik. A gyerekek a 3-6. évfolyamon a legaktívabbak. Hagyományosan működik a Daloskedvűek csoportja, melynek. résztvevői főként alsó tagozatos gyermekek.Énekkarosaink iskolai ünnepélyeken, kerületi rendezvényeken mutatkoznak be. A fellépési alkalmak gyakoriak, ezért az énekkar folyamatosan gyakorol. Működésük szakkör-szerű. Az énekkari munka során tovább gazdagszik a gyerekek dalkészlete, intenzívebben fejlődik énekhangjuk, zeneelméleti tudásukat alkalmazzák. Törekszünk ennek a formának a további megszerettetésére, a létszám növelésére. Karácsonykor a pedagógusokból álló kis kamarakórus is bemutatkozhat.

Bemutatók-előadások Az énekkar munkálkodásának célja a fellépés. Erre több alkalom van a tanév során. Hagyomány az iskolánkban, hogy a közös ünnepélyeken az énekkar színvonalas dalcsokorral egészíti ki a műsor tartalmát, nem ritka, hogy a dalok mentén szerveződnek a szöveges és a táncos részek. A gyerekek akár aktív részesei, akár hallgatói az előadásnak, mindenképpen esztétikai élményben részesülnek. Bemutatónak minősül iskolánkban az az esemény is, amikor zenés-énekes előadásra érkeznek hozzánk hivatásos művészek. Ilyenkor az Aulában és a Sportcsarnokban látjuk őket vendégül, tanulóink részesei a műsornak. Ha interaktív a bemutató, akkor különös sikere van. Alkalmasint a gyerekek eljutnak iskolai szervezés által operaelőadásokra, zenés színházi hangversenyekre.

Néptánc szakkör –versenyek - bemutatókA néptánc oktatás szakkörök óráival és a lelkes pedagógiai munka által értékes bemutatókat eredményezhet. A fellépési lehetőségek arányban vannak a dráma, ill. az énekkar lehetőségeivel: Pl. iskolai ünnepek, Művészeti Nap, városi, területi bemutatók és versenyek. Évente többször rendezhetünk táncházat. Tanulóink iskolai szervezésben eljutnak táncos előadásokra, rendezvényekre is.

Modern tánc oktatásaMűvészeti oktatás

HelyzetelemzésIskolánkban, már megalakulása óta nagy figyelmet fordítottunk a művészeti munkára.

79


Az alsó tagozatban folyamatosa elterjedt iskolaotthonos forma, a drámaórák rendje, valamint a népi kismesterségek ápolása is ezt a célunkat volt hivatott teljesíteni.

Nevelőink , pedagógiai munkájuk részeként is fontosnak tartják a művészetek ápolását, a továbbképzések alkalmával is ezen a területen mutattak szinte legnagyobb érdeklődést.Ezzel egy időben fokozatosan erősödött a modern tánc csoportok munkája iskolánkban. Egyre több csoport alakult.

Helyi, körzeti, megyei, majd fővárosi bemutatókon és versenyeken is vállalták csoportjaink a megmérettetést.Sok szép országos és nemzetközi szintű elismerés, helyezés fémjelzi a bemutatók sikerét.Sikeres pályázatunkat követően 2004-ben beindítottuk a Modern Tánc tagozatot.Feltételeink, mind személyi, mind tárgyi vonatkozásban biztosítottak.Közel húsz éves gyakorlatunk, tapasztalataink pedig elegendőnek bizonyulnak arra, hogy ebben az újszerű munkában a kezdeti botladozások után kimagasló sikereket érjünk el.

A Modern Tánc Tagozat

Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei

Fejlessze: a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját testi-lelki állóképességét kapcsolatteremtő képességét

Neveljen: egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat táncművészetet értő közönséget táncot szerető fiatalokat

Készítsen fel: a szakirányú továbbtanulásra

Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése.A Modern Tánc Tagozat tanulóinak jogai, kötelességei

A tanuló kötelessége: a tanévben beiratkozással kifejezni szándékát a művészeti oktatásban való részvételre a beiratkozást követően, a választott csoport munkájában részt venni /Csak indokolt

esetben, igazgatói engedéllyel kérheti a tanuló felmentését, akár időszakosan is./ a művészeti oktatás jelképeinek viselete a művészeti csoportok házirendjének betartása

80


a művészeti csoport helyiségeinek, egyéb eszközeinek, ruházatának rendeltetésszerű használata, állagának megóvása

A tanuló joga az Oktatási Törvényben, valamint az iskolai Diáktanács Tervében megfogalmazottakon túl:

a Modern Tánc tagozat rendelkezésére bocsátott termek, eszközök, iskolai költségvetésből biztosított ruházat használata

az oktatás folyamatában való részvétel a Modern Tánc tagozat jelképeinek viselése /ruházati kiegészítők, jelvény, kitűző/ a kiemelkedő eredményeket elért csoportok tagjai évente egy alkalommal szervezett

kiránduláson vehetnek részt, melynek autóbusz költségeit az intézmény állja a DT által előírt szabályok alapján évente két-két felelésre jogosító és mentesítő

igazolvány használata

Óraterv

ÉvfolyamokTantárgy Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.Modern tánc tantárgyak

Táncelőkészítő gimnasztika

4 4

Esztétikus testképzés 4 4Jazz-technika 4 4 4 4Graham-technika 1 1Limón-technika 1 1Kontakt-technika 1 1Modern jazz-technika 1 1Improvizáció 1 1 1 1Kompozíció 1 1Tánctörténet 1 1

Összesen 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4

Az Alapfokú táncművészeti oktatás követelményei

Modern-kortárs tánc tanszak

A modern-kortárs tanszak célja: a modern és kortárs tánctechnikák megismerése és az előírt tananyag elsajátítása mellett, a személyiség fejlődése, az önálló, kapcsolatteremtő improvizáció, kreativitás kialakulása.

A tanszak feladata81


Ismertesse meg a tanulóval: a modern-kortárs táncművészet főbb irányzatait az irányzatok technikai alapelemeit a különböző technikák jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségeit a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait a harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait

Fejlessze a tanuló: technikai adottságait mozgásmemóriáját koncentrálóképességét muzikalitását kreativitását tér- és formaérzékét előadói készségét személyiségét kapcsolatteremtő képességét

Alakítsa ki a tanulóban: a modern-kortárs táncművészetek iránti nyitottságot a dinamikai és érzelmi váltások felismerésének fontosságát a munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát a rendszeres munka igényét az önálló gondolkodás igényét az improvizáció és kompozíció tudatos használatát

Ösztönözze a tanulót: az igényes munkára a tánc- és színházi események látogatására az érzelmi nyitottságra az egészséges életmódra

Adjon teret a tanuló: fantáziájának kibontakozására a kreativitás megnyilvánulására az improvizációs készség kibontására

Irányítsa a tanulót: szakirányú továbbtanulásra a továbbképző folytatására az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra

Követelmények az alapfok elvégzése utánKreatív gyermektánc

A tanuló ismerje: testrészeinek irányított mozgását a test térben való mozgáslehetőségeit

82


az alapvető kapcsolatteremtő formákatLegyen képes:

a csoportos munkában való aktív, kreatív, fegyelmezett közreműködésre a tér, ritmika, dinamika tudatos használatára kapcsolatteremtő improvizációra

Esztétikus testképzésA tanuló ismerje:

a gyakorlatok esztétikus, plasztikus végrehajtását a térirányok, térlépcsők gyakorlati alkalmazását a mozgás esztétikai törvényszerűségeit

Legyen képes: a tanult mozgásformák önálló, tudatos, plasztikus végrehajtására a tudatos izomtevékenységre, izommunkára, izomérzékelésre a mozgás esztétikai törvényszerűségeinek használatára

Kortárs tánc 1.A tanuló ismerje:

a tér, ritmika, dinamika használatát a kapcsolatteremtés technikáit a kortárs tánc lépésanyagát, technikáját

Legyen képes: a kortárs tánc mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására a kombinációk használatára kreativitásának, improvizációs készségének kibontakoztatására

Jazz-technikaA tanuló ismerje:

a tanult technika mozgásanyagát a kontrakció és release tudatos használatát a technika stílusát, előadásmódját

Legyen képes: a technika elemeit, gyakorlatait biztonsággal, stílusosan, harmonikusan bemutatni a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos etűdök, kombinációk,

koreográfiák előadására

Követelmények a továbbképző elvégzése utánKortárs tánc 2.

A tanuló ismerje: a tér, ritmika, dinamika magasabb fokú használatát a kapcsolatteremtés és improvizáció technikáit a kortárs tánc lépésanyagát, technikáját

83


Legyen képes: a kortárs tánc mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására a kombinációk használatára kreativitásának, improvizációs készségének kibontakoztatására személyiségének és kapcsolatteremtésének megfelelő fejlődésre

Graham-technikaA tanuló ismerje:

a technika tanult mozgásanyagát speciális gerinchasználatát a kontrakció release használatát a technika dinamikai, ritmikai sajátosságait.

Legyen képes: a technika mozgásanyagának gyakorlatsorokba foglalt bemutatására a technika sajátosságainak megfelelő önálló és csoportos előadására

Limón-technikaA tanuló ismerje:

a technika alapelemeit, gyakorlatait jellegzetes koordinációját és variációs lehetőségét a mozgáselemek végrehajtásának meghatározott szabályait

Legyen képes: a gyakorlatelemek pontos és tiszta kivitelezésére azok kombinálására a technika dinamikai és érzelmi változásainak figyelembevételével egy koreográfia

meggyőző előadására

Kontakt-technikaA tanuló ismerje:

a technika tanult mozgásanyagát improvizációs és kombinációs lehetőségeit

Legyen képes: a gördülékeny és puha izomtónus és föld használatra a technikai elemek tánc közbeni előhívására a kreativitás, az improvizáció és kompozíció tudatos használatára

Modern jazz-technikaA tanuló ismerje:

a technika speciális gyakorlatait, mozgássorait a technikára jellemző harmonikus, esztétikus kivitelezés módjait

Legyen képes:

84


a technika elemeit biztonsággal, stílusosan bemutatni a technika sajátosságainak megfelelő, önálló és csoportos előadásra a zene és a tánc kapcsolatának megteremtésére

ImprovizációA tanuló ismerje:

a tanult technika gyakorlatait a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának lehetőségeit és sajátosságait

Legyen képes: a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára

KompozícióA tanuló ismerje:

a tanult technika témaköreit, feladatait a forma, a tér, az idő, a dinamika alkalmazásának speciális lehetőségeit és

sajátosságaitLegyen képes:

a forma, a tér, az idő, a dinamika együttes, komplex alkalmazására kreatív, kapcsolatteremtő improvizációra az improvizáció és a kompozíció tudatos használatára önálló és csoportos kompozíciók, koreográfiák készítésére

TánctörténetA tanuló ismerje:

az adott évfolyam tananyagát a táncművészet kimagasló alapműveit a nagy egyéniségeinek munkásságát az egyetemes és nemzeti tánctörténeti folyamatokat

Legyen képes: elemezni a táncművészet különböző stílusait a múlt és jelen értékeinek befogadására a táncművészetek iránti érdeklődésre

A gyerekek körében különösen népszerű ez a műfaj. Művészeti oktatás keretein belül, szakemberek tartanak oktatást. Eszközhasználati díjat a tanulóknak kell fizetni. Az iskolából több, mint 100 tanuló szívesen igénybe veszi ezt a lehetőséget. Művészeti napon be is mutatják a tanultakat. Eredményeink, országos, és világversenyen elért helyezéseink

85


kiemelkedők. A művészeti oktatáson belül a modern tánc tanszak Alapító Okiratban engedélyezett tevékenység. A minősítő eljárásnak való megfelelést követően heti 2-4 órában folyik a 6-18 éves korosztály képzése iskolánkban.

Rajz, vizuális kultúraA vizuális kultúra a teljes látható és láthatóvá tett tárgy- és jelenségvilág (a természet, a mesterséges környezet és a képzelet világa) használata és alakítása. A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek.

Iskolai rajz órákA vizualitás – az anyanyelvhez hasonlóan – szinte minden tantárgyban komoly szerepet játszik; ám a rajz és vizuális kultúra tantárgynak kifejezett célja a vizuális nyelv használatának megfelelő szintre emelése elsőtől nyolcadik osztályig. A kommunikációs készség fejlesztése mellett kiemelten fontos általános nevelési cél a kreativitásra nevelés. A művészetek területén, az alkotóképesség fejlesztésére ebben a tantárgyban különösen jó lehetőség nyílik. Ezen a téren itt halmozódott fel a legtöbb nevelési tapasztalat, és a kreativitás fejlesztése itt nem csupán hangoztatott általános nevelési cél, hanem az értékelés során szempontként jelen van. Fontos azonban, hogy a „rajzórai kreativitás” ne maradjon területspecifikus, hogy konvertálható legyen az élet minden területére, elősegítendő egy általános alkotó magatartás kialakulását, miáltal a tanulók képessé válhatnak majd önmaguk, saját életük alakítására. Felsőtagozaton a művészettörténeti ismeretek az egyetemes emberi értékekkel ismertetik meg tanulóinkat.A tantervileg előírt mozgókép- és médiaismeret tananyag a rajz órákba épül be szervesen.

Szakkör-versenyIskolánkban hagyományosan rajz szakkörök működnek, melyek kiegészítik a tanítási órák tevékenységét. A szakkörökön tehetséggondozás is folyik. Nyitottak az iskola bármely tanulója számára. A nyolcadikos tanulók felkészítése is ezeken a szakkörökön történik, a művészeti középiskolák speciális igénye szerint. Rendszeresen készülnek „műalkotások” kiállításokra, pályázatokra is. A pályázatokon való részvétel intézményvezetői engedéllyel történik.

Bemutatók - kiállításokAz iskola épületéből fakadó lehetőséget és az iskola természeti környezetét is bevonjuk a kiállítások tartalmába. Így tehát van egy impozáns aula, ahol nagy méretű installációs megmutatkozásokra van lehetőség, az éves aktuális (ÖKO – témához kapcsolódó) anyagot is bemutathatjuk. Iskolánk összes osztályának válogatott anyaga is bemutatásra kerülhet.

Média

86


A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felé korlátlanul áramló „információ”. Hatnak rájuk, tele vannak feszültséggel. Kiemelkedő szerep jut éppen ezért a média tantárgynak, amely megtanítja a gyermekeket látni, nézni, érteni filmet, plakátot, és kiadványokat készíteni. Mindezek a vizuális kultúra alapjait teremtik meg.A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak mint audiovizuális médiumnak van meghatározó szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére.

Iskolai média órákA média tantárgyat nyolcadik osztályban féléves tárgyként rajz óra anyagába építve tanulhatják tanulóink.

TANTÁRGYTÖMBÖSÍTÉS

Magyar nyelv és irodalom

Szövegértés-szövegalkotás Az olvasás-szövegértés fejlesztésével kapcsolatos célok:

az élethossziglan tartó tanulás megalapozása a kulcskompetenciák fejlesztése révén az oktatás egyenlőtlenségének mérséklése az oktatás minőségének fejlesztése információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése

A fenti célok megvalósításához a szövegértés-szövegalkotás programcsomag nagymértékben hozzájárul, mégpedig úgy, hogy a tanulók szövegértésének fejlesztésével biztosítja az élethossziglan tartó tanuláshoz szükséges olvasási-szövegértési képességet. A tanulók egyéni képességeit is figyelembe vevő differenciáló és kooperációra épülő tanulásszervezéssel pedig hozzájárul a hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyének a növeléséhez. Olyan személyiségfejlesztő programot céloz meg, amely lehetővé teszi, hogy a tanulók mindegyike eljusson a szövegértés-szövegalkotás kritériumaként meghatározott szintjére. Olyan programcsomagok készültek, amelyek élet- és életkor közeli, érdekes szövegekkel gyakoroltatnak, fejlesztenek. A szövegműfajok sokszínűségére törekedtek a program készítői, valamint arra, hogy a különböző szövegtípusokban a gyerekek a szövegekkel műveleteket végezzenek, szöveget alkossanak, elemezzenek, átalakítsanak, kiegészítsenek A szöveg- vagy szövegrész alkotás fontos kritériuma, hogy a tanulók mindennapi kommunikációs helyzetekben legyenek tisztában a szöveg céljával, a címzettel és a kommunikációs helyzettel.

Szövegértés- szövegalkotás fejlesztési területei és fejlesztési lehetőségei nyelvi kompetencia és nyelvhasználat kommunikációs kompetencia

87


kulturális kompetencia egyéni képességfejlesztés helyi igényekhez adaptálható tanulási stratégiák

Szövegértés- szövegalkotás feladatai élet- és életkor közeli, érdekes szövegek választása a szövegműfajok sokszínűsége a szövegekkel műveletek végzése szövegek alkotása, elemzése, átalakítása, kiegészítése a szövegalkotás kritériumrendszere (a szöveg célja, a címzett és a kommunikációs

helyzet) a kommunikációs helyzetekhez való alkalmazkodás

Fejezetek:I. FEJEZET: OTTHONKÖVETELMÉNYEK:

a kommunikációs helyzet létrehozásakor és elemzésekor az elengedhetetlen feltételek figyelembevétele

a kommunikációs helyzethez illeszkedő köszönési formák megválasztása a monologikus és dialogikus forma megkülönböztetése a nyelvtani szám és személy pontos alkalmazása a nonverbális kommunikációs üzenetek dekódolása párbeszéd létrehozása a tegezés-magázás normatív alkalmazása a hagyományos levél, az sms és az email megkülönböztetése a szükségleteknek megfelelő kérdések megfogalmazása a kérdéstípusok kommunikációs helyzetben való megkülönböztetése reagálás háttérszövegre vers és próza közti különbség felismerése

II. FEJEZET: TÖRTÉNETEK ÁLLATOKRÓLKÖVETELMÉNYEK:

névszói szerkezetek felismerése és létrehozása az emberek és az állatok kommunikációjának megkülönböztetése állatokról készült fényképek szöveges jellemzése állatmesék tanulságainak levonása meggyőzési és rábeszélési technikák alkalmazása a kiemelt szófajok kommunikációs célnak való használata

III. FEJEZET: KAPCSOLATOKKÖVETELMÉNYEK:

a cselekmény felidézése

88


a szereplők és szereplőcsoportok jellemzése jellemzés készítése helyszínek bemutatása, leírása szóban és írásban névszói csoportok gyűjtése, a határozottság szerepének megfigyelése,

szövegalkotásban való alkalmazása különféle nyelvi szempontoknak megfelelő szövegalkotás dramatizált jelenetek előadása

IV. FEJEZET: VISSZA A MESÉHEZKÖVETELMÉNYEK:

mesék csoportosítása kifejleti jóslatok alkotása szóban és írásban meseírás minta alapján; meseparódia készítése általánosítások megfogalmazása mondatokból szövegek építése

V. FEJEZET: VARÁZSBIRODALMAK l.KÖVETELMÉNYEK:

jelölt ok-okozati kapcsolatok azonosítása események időrendi sorrendbe állítása valószerű és fantasztikus elemek megkülönböztetése lényegkiemelő felolvasás a János vitéz cselekményéhez kapcsolódó képzelt párbeszédek és monológok alkotása dramatizálás metaforák hasonlattá, hasonlatok metaforákká alakítása

VI. ÉV VÉGI ISMÉTLÉSKÖVETELMÉNYEK:

a továbbhaladáshoz szükséges, legfontosabb tudáselemek átismétlése, elmélyítése a megismert módszerek alkalmazása tapasztalatok összegzése rendszerezés.

A következő anyagrész a szűkre szabott órakeret miatt az ötödik osztályban nem került megvalósításra. Feldolgozására a hatodik évfolyamon kerül sor.

VII. VARÁZSBIRODALMAK ll.KÖVETELMÉNYEK:

összehasonlítás naplóbejegyzés és levél írása

Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.A felhasznált órakeret kimutatása a mellékletben található.

89


Tantárgytömbösített FÖLDRAJZ oktatás

A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének a rendje. Az adott tantárgy, adott műveltségi terület, tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg. Az órák tömbösítve 4 hetes ciklusokban valósulnak meg. A témakörök feldolgozása komplex, mélységét a tanulók fejlettsége határozza meg. A tömb befejezését követően pihenőhét (hetek) követi. Előnyei, hogy megkönnyíti az elmélyülést, könnyebb az adott tárgyra, témára való koncentrálás, lehetővé teszi, hogy az érdeklődés tartósan egy területre koncentrálódjon, a tapasztalatszerzés folyamattá válik, szervezettebbé váló észlelést és fejlődést biztosít.

Részletes kidolgozás és összegzés a 2009/10. tanév TÁMOP értékelésében található.A felhasznált órakeret kimutatása a mellékletben található.

BIOLÓGIA tantárgytömbösítés

Az ember szervezete és egészsége

Cél: A tananyag tudásrendszerének felhasználásával a tanulók aktív tevékenykedtetése során fejleszteni a kulcskompetenciához tartozó készségeket, képességeket, megvalósítani a kiemelt fejlesztési feladatokat.

3 HETET MEGHALADÓ PROJEKTEK A CSÁNY-SZENDREY ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS AMI-BAN

I. téma: „Tiszta vizet a pohárba”CÉL:

a víz életet adó, megőrző erejének hangsúlyozása más népek hagyományainak megismerése közösségfejlesztés, emocionális-, szociális érzékenység fejlesztése - kreatív foglalkoztatás, képességfejlesztés

Tartalom kapcsolódásaTantárgyak ismeretanyagához az általános iskolai oktatásbanOlvasás óra, magyar nyelv és irodalom

a víz használatával kapcsolatos hagyományok a víz legendája történetek, versek

90


Ének-zene népdalok, dúdolók a vízzel kapcsolatos énekek vízhez kötődő zenehallgatás

Rajz rajzok, akvarellek, készítése az ünneppel kapcsolatos műalkotások megtekintése, elemzése

Számítástechnika képek keresése, készítése vízzel kapcsolatos dalok, zenék szerkesztése program segítségével

Osztályfőnöki óra a témához kötődő családi, közösségi, nemzeti hagyományok emocionális attitűdök kialakítása igény szerint ajándékozás megbeszélés szerint műsor összeállítása és betanulása

Könyvtári foglalkozások könyvtári levelezős játék csoportfoglalkozások kézműves foglalkozások

Fejleszthető képességek, kompetenciák képesség fejlesztése dramatikai képességek fejlesztése hallás- és ritmusérzék fejlesztése zenei memória fejlesztése anyanyelvi készség fejlesztése szövegértelmezési képesség szövegalkotási képesség tanulási képesség rendszerező Kézügyesség fejlesztése kreativitás fejlesztése mozgásfejlesztés esztétikai érzék fejlesztése együttműködési készség fejlesztése metakommunikáció fejlesztése szociális érzékenység fejlesztése emocionális képességek fejlesztése

Megvalósításban résztvevő csoportok valamennyi alsó tagozatos osztály- a tanórákon, szülők- a projekt zárón való részvétellel

Meghívott előadók - igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóanMegvalósításban résztvevő pedagógusok

osztályfőnökök tanítók

91


szaktanárok könyvtár pedagógusok

Megvalósítás szervezeti keretei tanórai foglalkozások túrák, kirándulások környező tavak, folyók mellett természeti látogatások hasznos feladatok végrehajtásával

Tantárgyak felsorolása: olvasás óra, magyar irodalom, ének-zene, rajz, technika, számítás technika osztályfőnöki óra

Könyvtár könyvtári foglalkozások

Tanórán kívüli foglalkozások alsó tagozatos klub foglalkozások

Szabadidős foglalkozások napközis szabadidős programok, szülőkkel való közös készülődés

Tárgyi feltételek A meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök, anyagok,

amelyek részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból kerülnek beszerzésre

Munkaformák, munkamódszerek csoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív technikák figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, ötletroham, ötletbörze, megbeszélés egyéni és közös gyakorlás


II. téma: „Keszthely, város a Balaton ölelésében”A projektek olyan komplex feladatok, amelyeknek középpontjában egy gyakorlati természetű probléma áll. A cél sohasem a tanulás, hanem valamilyen konkrét produktum létrehozása. A tanulás a tevékenységek tervezése, szervezése, a szokások alakítása, elsajátítása közben indirekt módon valósul meg. A projektmódszer a gyermek érdeklődésére, a pedagógus és a gyermek közös tevékenységére épülő módszer.

A projektmódszer jellemző jegyei: nagyfokú szabadság a mindennapi életből vett problémák a gyermekek aktív részvétele és érdeklődése együttműködésre épül tevékenységekben valósul meg időtartam - lehet rövidebb vagy hosszabb teljes a témafeldolgozás

92


tevékenységekbe integrált műveltségtartalmak - sokoldalú tapasztalatok kollektivizál és individualizál szülői támogatás és közreműködési készség is bevonható Olyan tanulásszervezés, melynek a középpontjában valamilyen elvégzendő

tevékenység áll, hangsúly nem magán a tanuláson, hanem az ismeretszerzés folyamatán van, a tanuló egy alkotófolyamat részeként és eredményeként sajátítja el a tudnivalókat, nem passzív hallgató és befogadó, hanem aktív résztvevő, lehetősége van képességeinek kipróbálására és alakítására.

Téma: a tavaszi időszakban a város nevezetességeinek megtekintése, élményanyagokprojektzáró előkészítése.Cél:

a város nevezetességein keresztül a nemzeti összetartozás fejlesztése, a magyarság hagyományainak megismerése közösségfejlesztés, emocionális-, szociális érzékenység fejlesztése kreatív foglalkoztatás, képességfejlesztés

Tartalom kapcsolódásaTantárgyak ismeretanyagához az általános iskolai oktatásbanOlvasás óra, magyar nyelv és irodalom

Keszthely a magyar irodalomban legendák a városról keszthelyi történetek, versek

Számítástechnika filmkészítés zenék szerkesztése program segítségével

Osztályfőnöki óra a városhoz kötődő családi, közösségi, nemzeti hagyományok emocionális attitűdök kialakítása igény szerint ajándékozás

Filmkészítési technika megbeszélés szerint műsor összeállítása és betanulása

Könyvtári foglalkozások könyvtári gyűjtőmunka

Fejleszthető képességek, kompetenciák képesség fejlesztése dramatikai képességek fejlesztése nyelvi készség fejlesztése idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése anyanyelvi készség fejlesztése szövegértelmezési képesség szövegalkotási képesség

93


tanulási képesség rendszerező Kézügyesség fejlesztése kreativitás fejlesztése esztétikai érzék fejlesztése együttműködési készség fejlesztése metakommunikáció fejlesztése szociális érzékenység fejlesztése emocionális képességek fejlesztése

Megvalósításban részt vevő csoportoknyolcadik osztályok - a tanórákon, szakkörökön, szabadidős tevékenység soránMeghívott előadók - igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóanMegvalósításban résztvevő pedagógusok

osztályfőnökök szaktanárok könyvtár pedagógus

Megvalósítás szervezeti kereteiTanórai foglalkozásokTantárgyak felsorolása:

magyar irodalom, osztályfőnöki óra, informatika óraKönyvtár

könyvtári foglalkozások

Tanórán kívüli foglalkozások felső tagozatos szakkörök

Tárgyi feltételek A meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök, anyagok,

amelyek részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból kerülnek

beszerzésre.Munkaformák, munkamódszerek

csoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív technikák figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, ötletroham, ötletbörze, megbeszélés egyéni és közös gyakorlás


TÉMAHÉT a Csány-Szendrey Általános Iskola és AMI-ban: „Karácsonyváró”

94


ADVENTI - KARÁCSONYI KÉSZÜLŐDÉSTéma: a karácsonyt megelőző időszak, a „várakozás” kibontakoztatása, a karácsonyi ünnep előkészítése.Időkeret: 3 x 5 x 45 perc tanóra + du. 1 alkalom 90 perc kézműves tevékenységCél:

a magyar és egyetemes történelmi múlt egyes elemeinek élményszerű felelevenítése a karácsonyi szokások felelevenítése tantárgyakhoz kapcsolva, játékos formában kognitív kompetencia: emberismeret, ismeretszerzési és feldolgozási képesség,

kifejezőképesség (szóbeli) fejlesztése szoc. kompetencia: alkotókészség fejlesztése, tolerancia, együttműködési készség

(mások segítése, megértés, türelem) a néphagyományok ápolásán keresztül a nemzeti összetartozás fejlesztése, más népek hagyományainak megismerése közösségfejlesztés, emocionális-, szociális érzékenység fejlesztése kreatív foglalkoztatás, képességfejlesztés

Tartalom kapcsolódásaTantárgyak ismeretanyagához az általános iskolai oktatásban

ének órán karácsonyi dalok megszólaltatásával testnevelés órán a téli sportokkal foglalkoztak

Olvasás óra, magyar nyelv és irodalom Adventi hagyományok Karácsonyi történetek, versek Magyar órán karácsonyi levél írásával

Történelem órán Jézus-születésének történelmévelMatematika órán egyenlő szárú háromszög, mint ablakdísz szerkesztésévelTánc- és dráma

Pásztorjáték, betlehemesÉnek-zene

Adventi, Mikulás és karácsonyi énekek ünnephez kötődő zenehallgatás

Rajz az ünnepkörrel kapcsolatos rajzok, akvarellek, készítése az ünneppel kapcsolatos műalkotások megtekintése, elemzése

Technika karácsonyi díszek, ajándéktárgyak készítése karácsonyi asztaldíszek, adventi koszorúk készítése

Számítástechnika karácsonyi képek, üdvözlők keresése, készítése karácsonyi dalok, zenék szerkesztése program segítségével képeslap készítése

Kémia órán a karácsonyi sütemények kémiájávalFizika

95


karácsonyfaégők soros kapcsolása az aktuális tananyaghoz kötődően hibás karácsonyi izzókészletek javítása

Idegen nyelv /német, angol/ más népek hagyományi idegen nyelvű karácsonyi dalok, versek, mondókák, történetek angliai és német karácsonyi szokások megismerése

Osztályfőnöki óra az ünnepkörhöz kötődő családi, közösségi, nemzeti hagyományok emocionális attitűdök kialakítása igény szerint ajándékozás megbeszélés szerint műsor összeállítása és betanulása

Könyvtári foglalkozások - könyvtári levelezős játék - csoportfoglalkozások - kézműves foglalkozások

Testnevelés órán a téli sportokkal foglalkoztakFejleszthető képességek, kompetenciák

dramatikai képességek fejlesztése nyelvi készség fejlesztése idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése hallás- és ritmusérzék fejlesztése zenei memória fejlesztése anyanyelvi készség fejlesztése szövegértelmezési képesség szövegalkotási képesség tanulási képesség rendszerező Kézügyesség fejlesztése kreativitás fejlesztése mozgásfejlesztés esztétikai érzék fejlesztése együttműködési készség fejlesztése metakommunikáció fejlesztése szociális érzékenység fejlesztése emocionális képességek fejlesztése

Megvalósításban résztvevő csoportokEgy vagy több felső tagozatos osztály - a tanórákon, szakkörökön, szabadidős tevékenység soránDiákok jelentkezés szerint - könyvtári foglalkozások, játékokSzülők - az adventi vásárra való készülődésbenMeghívott előadók-igény szerint a felmerülő témákhoz kapcsolódóanMegvalósításban résztvevő pedagógusok

osztályfőnökök

96


szaktanárok könyvtáros pedagógusok

Megvalósítás szervezeti kereteiTanórai foglalkozásokmagyar irodalom, ének-zene, rajz, technika, számítás technika, német, angol, osztályfőnöki óraKönyvtár

könyvtári foglalkozásokTanórán kívüli foglalkozások

felső tagozatos szakkörök, könyvtári foglalkozások

Szabadidős foglalkozások szabadidős programok, szülőkkel való közös készülődés

Tárgyi feltételekA meglévő eszközökön túl az adott témakörhöz kapcsolódó eszközök, anyagok, amelyek részben iskolai, részben felajánlásból származó anyagi forrásokból kerülnek beszerzésre.Munkaformák, módszerekCsoport, egyéni, páros és frontális munka, dramatizálás, kooperatív technikák, figyelemfelkeltés, megfigyelés, tevékenykedtetés, ötletroham, ötletbörze, megbeszélés, egyéniés közös gyakorlás.

ÉrtékelésA témahét végén, péntek délután az iskola aulájában a közösen feldíszített karácsonyfa körül kézműves foglalkozáson vehetnek részt a tanulók, ahol (pedagógusok és a témahétben részt vevő tanulók segítésével) karácsonyi ajándékok készítésére nyílik lehetőség.


97

Documents

Pedagógiai Program · Web view, melyeket az iskolaotthon keretein belül 1. és 2. évfolyamokon játékos formában, majd 3. évfolyamtól tanítjuk - emelkedő óraszámban, csoportbontással