A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének lapja VII. évfolyam, 2008. február 2. szám Ára: 15 korona

"Aki egy kicsit is konyít a pedagógiához, az ismeri azt az alapelvet,hogy a tanítás nyelve a vizsgáztatás nyelve is. Ez mindenhol érvényes,Szlovákiát (a szlovákiai magyar közoktatást) kivéve."

(Szigeti László, parlamenti képviselő)

" A tökéletes kétnyelvűség (a szimmetrikus bilingvizmus) a kevesekkiváltsága, ezért: idegen nyelvet – mert a szlovák nyelv a magyar gye-reknek idegen – ugyanazon mércével mérni, mint az anyanyelvet,nem szabad." (Bohák Valéria, iskolaigazgató)

PEDAGÓGUSFÓRUM

2 Pedagógusfórum – Szervezeti élet

Aktuális oktatáspolitikai kérdések kerültek terítékreFebruár 15–16-án Rimaszombatban tanácskozott a Pedagógusszövetség

Országos Választmánya. A napirendi pontok közül többek között megvita-

tásra került az új közoktatási törvény tervezete, a nemzetiségi oktatás

koncepciója, az idei beíratkozások szerepe és hatékonysága az egyes régi-

ókban. Az ülésen részt vett Szigeti László, parlamenti képviselő is, aki az

oktatásügyi miniszterrel történő

tárgyalásáról számolt be. Az ülést

Pék László és Pelle István vezette. Az

Országos Választmány ülésén elfo-

gadott Nyilatkozat lapunk 20. olda-

lán olvasható.

3Pedagógusfórum – Lapszél

A tartalombólAz új oktatási törvényről - az anyanyelven való művelődés

szemponjait vizsgálva ............................................................................4

A kilencedik osztályosokkal végzett felmérés

pontokba szedett tapasztalatai ............................................................5

Ahol lehetőség az írás és olvasás megtanítása – megtanulása ........6

Esélyegyenlőség ........................................................................................6

Továbbtanulási lehetőségek az esélyegyenlőség jegyében ..............7

Tollvonás ..................................................................................................8

Módszertani kalauz a reformkor tanításához a szlovákiai magyar

középiskolákban ......................................................................................9

A Palóc Társaság pályázatának értékelése ......................................10

Digitális világ – digitális iskola ..........................................................11

Érző szívű, szeretetre éhes, vidám

vagy szomorú gyerekeket oktatunk, nevelünk ........................12–13

Beszámoló a XVII. Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozóról ..14

Értelem és érzelem, avagy az irodalomtanítás dilemmája ............15

Szegregáció vagy integráció? ..............................................................16

Szülőknek a beíratások idejére ..........................................................17

Gondolataim a Felmérő 9 kapcsán ....................................................18

Magyar szakosok figyelem! ..................................................................18

Pedagógiai honlap földrajz témakörben ..........................................18

Felhívás a Felvidéki Magyar Pedagógus Díjra

és az SZMPSZ Díjra való jelölésre ....................................................19

E-learning rendszer kialakítása

és oktatási hálózat működtetése! ......................................................19

Nyilatkozat ..............................................................................................20

Jól működő kapcsolat ..........................................................................20

Kész kabaré ............................................................................................21

Nem bántuk meg ..................................................................................21

Felhívások ................................................................................................22

Farsangoló ..............................................................................................23

Patinás iskolák, legendás tanárok (5) ................................................24

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének lapjaFelelŒs kiadó: Pék László

Tel./fax:031/780 7928, e-mail: pek@szmpsz.skFŒszerkesztŒ: Hajtman Béla

Tel./fax: 036/633 4230, e-mail: hajtman@szmpsz.skNyelvi szerkesztŒ: Szanyi Mária

Tel.: 031/780 4864, e-mail: szanyi.maria@gmail.comGrafika és tördelés: Toronyi Xénia, e-mail: xini57@gmail.com

Címlapfotó: Bohák Valéria felvételeA szerkesztŒség postacíme: SZMPSZ, Villanytelep u.2.,

P.O. BOX 49. 945 01 Komárno 1Tel.: 035/77 14 755, fax: 035/77 14 756

e-mail: pedforum@szmpsz.sk, szmpsz@szmpsz.skhonlap: www.szmpsz.sk

Engedélyezési szám: RP 17/2004Nyomja: K-Print, Komárom

Kéziratokat nem Œrzünk meg és nem küldünk vissza.A lap támogatói: Pázmány Péter Alapítvány, Az MK Oktatási Minisztériuma,Az SZK Kulturális Minisztériuma, SzülŒföld Alap, Budapest

Leteszteltek bennünketHoni közoktatásunk utóbbi napjainak legnagyobb

felháborodást kiváltó témája az alapiskolák kilence-dikeseinek tesztelése volt.

Már-már hozzászoktunk, hogy így, február tájt,amikor a legnagyobb gőzerővel zajlanak a beírat-kozások, kilencedikeseink is megmérettetnek. Min-denki várta az újabb szenzációt, vajon kiszivárog-nak-e az idei feladatsorok, lesz-e újabb botrány? Azefféle botrány idén elmaradt, de lett helyette másik.

Szakmailag, tartalmilag és módszertanilag az idén jól melléfogott az Oktatá-si Minisztérium és az Állami Pedagógiai Intézet is. Vajon helyénvaló-e egy dél-előtt 8-tól 12-ig egymás után (rövid szünetekkel) négy igényes felmérőt íratnikilencedikeseinkkel? Úgy gondolom, hogy ez egy kicsit túlzás. Az előző évek-hez képest a magyar iskolák tanulói is 2 teszttel többet írtak. A matematika fel-mérő két részből állt, itt anyanyelvből és államnyelvi ismeretekből teszteltéktanulóinkat. A magyar nyelv és irodalom felmérővel gyakorlatilag semmi gondnem volt. Más volt a helyzet, főleg a matek felmérő második részével, ugyanistúl nehéznek bizonyult, kevés volt rá az idő, s ami a legfelháborítóbb, hogy míga feladatok a tanítás nyelvén voltak feltüntetve, a velük összefüggő grafikonokés diagramok szlovákul. Véletlenül vagy szándékosan, ez sajnos, a mai napignem derült ki. Egy biztos: hogy tanulóink munkáját ez a vegyes felvágott meg-nehezítette, zavarkeltő volt, s bizonyára stresszelte a tesztelőket. Aki egy kicsitis konyít a pedagógiához, az tudja, hogy alapelv, miszerint a tanítás nyelve avizsgáztatás nyelve is. Ez mindenhol érvényes, Szlovákiát (a szlovákiai ma-gyar közoktatást) kivéve. Ez azonban még nem minden!

A hab a tortán a negyedik, az államnyelvi ismereteket felmérő teszt volt.Legnagyobb meglepetésünkre és felháborodásunkra a magyar tanítási nyel-vű iskolák tanulói egy az egyben ugyanazt a felmérőt kapták, mint a szlováktanítási nyelvű iskolákat látogató kortársaik. Ilyen még nem volt – Mi akarez lenni, provokáció?! – néztek össze pedagógusaink.

S valóban. Mi akar ez lenni? Teszem fel a kérdést önmagamnak, kollégá-imnak, a szakembereknek, de leginkább az SZK Oktatási Minisztériumának.Ekkora módszertani hibát tudásfelmérő tesztelésnél még az Állami Pedagógi-ai Intézetnek sem szabadna elkövetnie. Nemcsak a magyar, hanem a szlovákiskolák szakemberei is túlságosan nehéznek ítélték a felmérőt, melynek meg-oldására rendkívül kevés idő állt rendelkezésre. Nekünk, magyaroknak vi-szont a legnagyobb problémánk azzal volt, és van, hogy a minisztériummegint össze akarja hasonlítani az összehasonlíthatatlant. Tudatlanságrautal az OECD által szervezett PISA felmérésre hivatkozni, hiszen ott mindiganyanyelvből mérik az olvasás és szövegértési készségeket. S ugyebár más-más a szlovák, illetve magyar iskolát látogató tanuló anyanyelve. Bizonyáraaz egyiké magyar, a másiké szlovák. Nem beszélve arról, hogy a két különbö-ző, magyar és szlovák tanítási nyelvű iskolák tananyagtartalma és heti óra-száma szlovák nyelvből és irodalomból eltérő. Magyarán: nem ugyanazt ta-nítják és tanulják. S egy újabb pedagógiai alapelvvel kerülünk ellentmondás-ba, miszerint csak azt kérhetem számon, amit meg is tanítok. Úgy látszikazonban, hogy a minisztériumban és a pedagógiai intézetben ezekre az elvek-re fittyet hánynak.

Mégis, mi lehet a célja az ilyenfajta felmérőnek az állam nyelvéből? Nagyvalószínűséggel összefügg az új közoktatási törvénytervezettel, valamint akormány által jóváhagyott új nemzetiségi oktatási koncepcióval. Köztudott,hogy utóbbinak a lényege az államnyelv oktatásának megerősítése, melyhezjogi keretet az új közoktatási törvény azon paragrafusa nyújt majd, mely el-rendeli, hogy magyar iskoláinkban az államnyelvet minimálisan olyan terje-delemben kell oktatni, mint az anyanyelvet.

Innen fúj tehát a szél, s valószínű, hogy a minisztériumnak bizonyíték kell,hogy a magyar iskolák tanulói nem bírják megfelelő szinten az államnyelvet.Bizonyíték pedig számukra a rosszul sikerült tesztek eredménye lesz. Ezekután már könnyű lesz megindokolni, hogy emelni kell iskoláink szlováknyelv és irodalom óraszámát. S hogy minek a rovására? Igen, annak, ami alegdrágább, annak, amit édesanyánktól kaptunk, annak, amit mindenhol úgyhívnak, „anyanyelv”. Ne hagyjuk, ne engedjünk, legyünk éberek!”

Szigeti László

4 Pedagógusfórum – Oktatáspolitika

Az oktatási minisztériumban elkészült egy tör-vényjavaslat, amelyről elhíresztelték, hogy egykellőképpen modern és átfogó, a közoktatásszempontjából minden fontos területet és részle-tet felölelő közoktatási törvény alapja lehet, amelya régebben még erősen centralizált iskolarend-szert valóban decentralizálttá teszi. A pedagógus-társadalom, de az állampolgárok is várva várjákezt az átfogó, komplex törvényt, hiszen az okta-tásügyre vonatkozó sok kis és nagyobb törvény,miniszteri rendelet, és egyéb számtalan jogsza-bály labirintusában nehéz eligazodni. Nehéz dol-guk van az iskolafenntartóknak és az iskolaigaz-gatóknak is, mert több helyen kell nyomon követ-niük a szabályokat, amelyeknek be nem tartásaváratlan szankciókat jelent. Nincs minden telepü-lésen a községi hivatalban oktatási főosztály, méga nagyobb városokban sem alkalmaznak különjogászokat az oktatásügyi kérdések tisztázására.

A médiában megjelent értékelésekhez és hí-resztelésekhez képest ez a törvényjavaslat – a je-lenlegi formájában – számomra nagy csalódástjelent.

Nem átfogó közoktatási törvényjavaslatról vanszó, pedig szükség lenne együtt szemlélni azegész rendszert, az iskolatípusokat, a finanszíro-zást és ezen belül a humán erőforrások megújítá-sát, a pedagógusképzést és a pedagógus-tovább-képzéseket.

Ez a javaslat csak a régi és elavult, a már 19-szer módosított 29/1984-es – azalap- és középiskolákról szóló – tör-vényt kapcsolja össze az óvodákrólés az egyéb oktatásügyi intézmé-nyekről szóló 279/1993-as, ugyan-csak többször módosított törvény-nyel. Mindössze 4 miniszteri rende-letet építene be a törvénybe, ilyen aközépiskolai felvételikre vonatkozó,valamint az egyházi és a magánisko-lákra vonatkozó rendelet is. Így ez ajavaslat a közoktatási rendszernek továbbra iscsak egy statikus leírását tartalmazza, amely-ben az eddig is meglevő óvoda–alapis-kola–középiskola szerkezet mellett szó esik aműveltségi szintekről is, és az eddigi központitantervek helyett, amelyeknek már eddig is lé-teztek különböző, ámde központilag kidolgo-zott variánsai, megjelentek a minisztériumi ke-rettantervek, amelyeknek alapján az iskolák ki-dolgozhatják a saját helyi tanterveiket. Ez a ja-vaslat nem szól a finanszírozásnak és az igazga-tásnak, az oktatásügyi irányításnak a mikéntjé-ről, emiatt a közoktatás szervezésével kapcsola-

tos sok fontos dolog elfedve marad, nem látjukaz összefüggéseket.

Az oktatásügyi igazgatásra és az oktatásügyiönkormányzatra – az iskolatanácsokra – vonatko-zó 596/2003-as törvényt ez a javaslat – a II. cikke-lyével – 40 pontban megváltoztatná. A helyi tan-tervekkel kapcsolatban az iskola igazgatója és afenntartó, valamint a tanfelügyelet új kompetenci-ákat és feladatokat kapna. Az iskolatanácsokmunkájában az igazgató jelölésekor a kerületi tan-ügyi hivatalok és a tanfelügyelet kijelölt küldötteiszavazati joggal vennének részt. Az iskola igazga-tója a pedagógusok továbbképzésére évi tervetlenne köteles kidolgozni és azt megvalósíttatni. Ajavaslatban azonban nincs szó arról, hogy ki, mi-kor, milyen továbbképzést kínál majd a pedagógu-soknak, ki finanszírozza ezeket, és miből?

Egyetlen pozitívumát (bevezetné a kerettanter-vekkel párhuzamosan az iskola helyi tantervét) le-rontja a szabad tankönyvhasználat tiltásával.

A felületes olvasó számára talán ártatlannaktűnik a II.cikkely 38. pontja: „§28 sa vypúšťa”.

Ez azt jelenti, hogy kimaradna az 596/2003-astörvényből az a paragrafus, amely szavatolja,hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató isko-lákban a bizonyítványok kétnyelvűek.

Mivel a javaslat alapján elfogadott új törvényértelmében érvényét veszítené a régi, 29/1984-estörvény összes módosítása, így egy későbbi mó-

dosításának 51 a) paragrafusa is, amely a tanfel-ügyelőkre vonatkozott, és feltételként előírta szá-mukra a (3) pontban feltételként az ellenőrzött is-kola tanítási nyelvének ismeretét. Az új javaslat II.cikkelye szerint az 596/2003-as törvénybe beépí-tettek a tanfelügyeletre vonatkozó – a helyi tanter-vek és az integrált oktatás-nevelésnek a tanfel-ügyelet általi ellenőrzéséről szóló résszel kissémegváltoztatott (13-as paragrafus mellé egy 13a)paragrafust is. Ez szinte szó szerint megegyezik arégi, 29/1984-es törvény 51a) paragrafusával, csu-pán a (3) pontjából kimaradt az államnyelv isme-retére vonatkozó feltétel mellől az iskola tanításinyelvének ismeretére vonatkozó feltétel. Tehát el-áraszthatják a magyar tanítási nyelvű iskolákat amagyarul nem is tudó tanfelügyelők.

Ez az új törvény „kézi vezérléssel” (minisztéri-umi intézkedésekkel) oldaná meg – továbbra is –a nemzeti kisebbségek oktatásának sajátos,mindmáig problémás területeit. A közoktatástartalmi és szervezési kérdéseire vonatkozóan anemzeti kisebbséggel való együttdöntés moderneurópai gondolata nem került bele ebbe a tör-vényjavaslatba, tehát oktatásügyi kérdésekbenminisztériumi szinten a nemzeti kisebbség szá-mára továbbra is marad a „rólunk – nélkülünk”döntéshozatal.

Tegyük fel a kérdést: milyen szabályok szerinthasználja fel a minisztérium az oktatásügyi kuta-tásra, oktatásügyi háttérintézmények működte-

tésére, tankönyvekre, a minisztériumés a tanfelügyelet működésére meg-szabott pénzcsomagot? Jut nekünkebből egyáltalán valami is? A minisz-tériumban, az oktatásügyi kutatóköz-pontokban és az 5 módszertani köz-pontban nincs osztály, csoport, nin-csenek munkatársak, akik a nemzetikisebbségek anyanyelvi oktatássalfoglalkoznának – állami fizetésükértcserében. Tankönyveinket kik akar-

ják, kik fogják felülbírálni? A magyar iskolák pe-dagógusainak melyik módszertani központ –melyik államilag fenntartott oktatásügyi háttér-intézmény – nyújt szakmai-módszertani szolgál-tatást, melyik kínál majd számukra továbbkép-zést a specifikus tantárgyakban, mint amilyen azanyanyelv és a szlovák nyelv oktatása a magyaranyanyelvűek számára?

Az állam ilyen jellegű gondoskodását is tör-vénybe kellene iktatni – a nemzeti kisebbségekszabad fejlődése és oktatásügyi gyarapodása ér-dekében!

Hecht Anna

Az új oktatási törvényről - az anyanyelvenvaló művelődés szemponjait vizsgálva

Oktatásügyi kérdésekben minisztériumi szinten a nemzeti kisebbség számára

továbbra is marad a „rólunk – nélkülünk”döntéshozatal.

5Pedagógusfórum – Felmérő 9

I. A Felmérő 9 a mentálhigiénésfeltételeknek nem felelt meg, mivel:

1. ugyanazon a napon több nehézdolgozat, felmérő íratása helytelen;

2. nagyon kevés szünet állt ren-delkezésre, a tízórai elfogyasztására,a tisztálkodásra, alapvető higiéniaiszükségletekre sem jutott elegendőidő;

3. az integrált tanulók részére azidő meghosszabbítása helytelen;számukra inkább a képességeiknekmegfelelő feladatokat kellett volnakidolgozni;

4. az „államnyelvi“ felmérőt 11órakor fáradt, stresszelt gyerekekírták, (nem egy tanuló sírógörcsötkapott a feladatok megtekintéseután, más gyerek hangosan ki-fakadt).

II. Módszertani szempontból:1. a magyar nyelv és irodalom, va-

lamint a matematika első része rész-ben elfogadható, bár az előző évek-hez képest kevesebb idő állt rendel-kezésre (tavaly 30 kérdésre 90 perc,az idén 20 kérdésre 45 perc);

2. ez a rész sem vette figyelembea tantervi követelményeket;

3. a következetesség elvét elvetet-te, hiszen egyik évben tiltják, másik

évben engedélyezik pl. a számoló-gép használatát;

4. nem helyes, hogy a matemati-kai feladatokat nem vezetik le a ta-nulók, hanem csak az eredményt ír-ják le, annak ellenére, hogy a tan-órán követelmény a feladatok leve-zetése.

III. A tökéletes kétnyelvűség (haúgy tetszik, a szimmetrikus biling-vizmus) a kevesek kiváltsága. Tény,hogy:

1. idegen nyelvet (a szlovák nyelva magyar gyereknek idegen) ugyan-azon mércével mérni, mint az anya-nyelvet (szlovák gyereknek anya-nyelve a szlovák) nem szabad;

2. az „államnyelvi“ felmérő még aszlovák anyanyelvű gyereknek isnehéz volt;

3. idegen eredetű szavakat szino-nimaként számon kérni egy nyelv-ben badarság, felelőtlenség;

4. ez a követelmény azért is hely-telen, mert a felmérés az alapiskolástanulókat célozta meg (az ő alapszó-kincsük nyilván nem tartalmaz ide-gen szavakat, vagy csak korlátoltszámban);

5. a szöveg nem kínált motiváci-ót, nehéz szakszöveg volt;

6. a matematika II. részben nemnéhány rosszul fordított mondatvolt, hanem egészében magyarta-lan volt, gyakran értelmetlen, többfélreérthető kifejezést tartalma-zott;

7. helytelen a szlovák nyelvű táb-lázatok alkalmazása, hiszen így amagyar tanulónak plusz időre voltszüksége a megértéshez is;

8. az „államnyelvi“ felmérő min-tapéldája annak, miért nem sza-bad nyelvet erőszakosan tanítani,ugyanis akkor az idegen nyelv-használat ilyen félresikeredett for-dításokat, torzításokat tartalmaz,mint éppen az említett matemati-ka II. rész.

IV. Szervezési szempontból:1. Az „államnyelvi“ felmérés elő-

készítetlen volt, kész tények elé állí-totta az iskolákat, nem lehetett tud-ni, milyen formában állítják össze,(annak idején az első Monitort pl.kísérletképpen, csak gimnáziumbakészülő diákok írták – most semmiilyen próba nem volt);

2. november 15-én kelt levelébenPhDr. Július Hauser küldte szét azértesítést az „államnyelvi“ felmérés-ről, a köv. szűkszavú mondattal:

„Okrem úloh zameraných na ove-renie vedomostí a zručností z ma-tematiky a vyučovacieho jazykabudú testovaní žiaci riešiť úlohy nazistenie úrovne ich matematickejgramotnosti vo vyučovacom jazyku,čitateľskej a jazykovej gramotnosti vštátnom jazyku.“;

3. míg a kérdések szétosztása maxi-mális óvintézkedések alapján történt,addig a II. részének javítása, visszajut-tatása, nem volt pontosan meghatá-rozva, elvileg akár manipulálható isvolt, lelke rajta, aki megtette.

V. Összegzésképpen:1. Az „államnyelv“ felmérését szí-

vem szerint én nem is engedé-lyeztem volna a mi iskolánkban(szégyellem, hogy így tettem), így agyerekeket tettük ki bizonytalanmegpróbáltatásnak.

2. Nem szívesem küldöm el a fel-mérés eredményeit, mert ennek tel-jesen más a célja, mint amit monda-nak.

3. Számon kérni csak azt lehet,amit előzőleg megtanítottunk, be-gyakoroltunk (validitás elve)! Ezesetben elavult tanterv, tankönyv,követelményrendszer után modernfelmérést alkalmaztak, s a kettőnem volt összehangolva.

4. A hiba nem a tanárokban, ta-nulókban van, hanem a rendszeranomáliájában! A feltételek nincse-nek biztosítva!

Bohák Valéria, Érsekkéty

A kilencedik osztályosokkal végzett felmérés pontokba szedett tapasztalatai

Az írásbeli megmérettetés mindig stresszel jár (Illusztrációs felvétel)

Számon kérni csak azt lehet,amit előzőleg

megtanítottunk,begyakoroltunk(validitás elve)!

6 Pedagógusfórum – Egészségkárosultak oktatása

A Vak Gyermekek BatthyányLászló Óvodája, Iskolája és Otthona1982. szeptembere óta Budapestenműködik. A huszonhat éves intéz-mény igazgatója Fehér Anna, az Ár-pád-házi Szent Erzsébet szerzetes-közösség elöljárója. Gyógypedagó-gusként régóta élt benne a vágy,hogy egy olyan intézményt hozzonlétre, amelyben kiemelten foglal-koznak a sérült, beteg gyerekekkel.Lékai László bíborosnak volt kö-szönhető, hogy negyed évszázaddalezelőtt elindította a látás- és hallás-sérültek, értelmi fogyatékosok,mozgássérültek lelki gondozását.Három gyógypedagógus, konduk-tor, szomato-pedagógus, gyógytor-nász végezte a gyerekek fejlesztését,oktatását. A gondozási, egészség-ügyi feladatok ellátását gyermek-gondozók, szakorvosok biztosítot-ták. Rengeteg önkéntes segítő csat-lakozott hozzájuk, sétáltatás, moso-gatás, stb. területeken. Közösségekjöttek, tortát hoztak, hogy megün-nepeljék a gyerekek születés- vagynévnapját. Fodrászok, fogorvosokajánlották fel segítségüket.

1989-ben kapták meg Svábhe-gyen azt az ingatlant, amely akkorigen elhanyagolt állapotban volt. Afelújítási költség az intézményt ter-helte. Az átadás feltétele az volt,hogy itt fogadják az állami és intéze-ti nevelt, valamint a rossz szociáliskörülmények között élő látássérültgyerekeket. A létszám az iskola hi-vatalos indulásakor harminc fő volt.A működéshez nem voltak meg afeltételek, hiányoztak a tantermek.1993-ban magyarországi és külföldi

adományokból, hagyatékokbóllehetőségük nyílt arra, hogy új épü-letszárnnyal bővítsék a régi épüle-tet.

Az iskola személyzete összesenötven főből áll, közülük csak azigazgatónő és a helyettese szerzetes-nővérek, a többiek mind világiak. Atanulók létszáma ötvenhét. Az óvo-dások tizenöten vannak, az alsósokhuszonnyolcan, a felsősök tizenné-gyen. Három-négyéves kortól egé-szen tizennyolc-húszéves korig fog-lalkoznak a rájuk bízott diákokkal

Sajnos előfordul, hogy a szülőmár egészen kiskorában magárahagyja a sérült gyermekét, aki a cse-csemőotthonba kerül, s onnan hoz-zájuk. Máskor a szociális helyzet te-szi szükségessé, hogy gondozásbavegyék a gyereket.

A munkatársak között vannak

gyógypedagógusok, szaktanárok,konduktorok, gyógytornász,szomato-pedagógus, úszásoktató,gyógypedagógiai asszisztensek,gyermekgondozók, ápolók, védőnő.Az értelmileg fogyatékosok számá-ra nem követelmény az írás, olvasásmegtanulása, hanem lehetőség. Ná-luk a manuális, mentális fejlesztés-sel próbálkoznak, a zeneterápiát isalkalmazzák, a mozgásukat pedigszárazon és vízben is fejlesztik.

A rendszeres hittanórák, szent-misék, igeliturgiák, egyéni és cso-portos beszélgetések átsegítik a gye-rekeket az időnként óhatatlanuljelentkező mélypontokon. Ezek amélypontok különösen kamaszkor-ban jelentkeznek, ilyenkor a gyere-kek közül többen is nagyon komolykrízist élnek meg, s ha ehhez mégtársul a családi háttér hiánya, vagy

közömbössége is, akkor bizonynem egyszer pszichiáter segítségétkell igénybe venniük. Nagyon sokédesanya marad ilyenkor egyedülgyerekével, mert a férj elhagyja amegoldhatatlannak látszó problé-mákkal küszködő családot. Ritkáb-ban ugyan, de azért előfordulnakfordított esetek is. Csak a családoklelki békéje, a sérült gyerekek elfo-gadása teszi lehetővé azoknak ki-egyensúlyozott személyiségfejlődé-sét. Csak így élhetnek békében Is-tennel, önmagukkal, környezetük-kel. Helen Keller siket-vak hölgy,aki nagyon mély kapcsolatban voltaz Úristennel, mondta azt élete al-konyán: „Köszönöm Istennek fo-gyatékosságomat, mert általa talál-tam meg munkámat, magamat, Is-tenemet!" S hogyha valaki ezt kitudja mondani, akkor ez azt is jelen-ti, hogy elfogadta az állapotát, ésmegtalálta ebben azt a küldetést,amire az Úristen hívta. Ez minden-napi kemény küzdelem, állandó fo-hász az Istenhez. Megélni nap mintnap a kudarcokat, s nem elcsügged-ni mégsem, ez nagyon komolyedzés. Isten kegyelme szükségeshozzá. Ő pedig megadja a kegyel-met, ha őszintén és nyitott szívvelfordulunk felé.

- hábé -

Ahol lehetőség az írás és olvasás megtanítása – megtanulása

A jól működő rendszerhez nélkülözhetetlen a támogatás és az együttműködés

EsélyegyenlőségA Szlovákiai Mozgássérültek Szövetsége az

egész országra kiterjedő szervezet, mely amozgássérült lakosokat, a mozgáskorlátozottgyermekek szüleit és családi hozzátartozó-kat, valamint a szövetség pártfogóit tömöríti.

A Lévai járásban az 1 200 tagot számláló

szervezet járási központja sokrétű tevékeny-séget fejt ki: szociális tanácsadást nyújt, reha-bilitációs és üdülési lehetőségeket biztosíttagjainak, kulturális rendezvényeket szervez.Sportolási lehetőségeket és versenyeket, ide-gennyelv-tanulási, számítógép-kezelői tanfo-lyamokat biztosítanak be az érdeklődők szá-mára. A munkaügyi hivatallal együttműköd-

ve a mozgássérültek számára munkahelyi le-hetőségeket is felkínálnak.

A Szövetség pénzügyi kereteinek bővítésé-re vállalkozókat szólítanak meg. Az esély-egyenlőséget megteremtve igyekeznek elérni,hogy tagjaik akadálymentesen beilleszked-hessenek a társadalomba.

Júlia Vrzalová

7Pedagógusfórum – Konferencia

Ahhoz, hogy egy fogyatékos em-ber egyenlő esélyekkel élhesse éle-tét, fontos, hogy a különleges igé-nyeinek megfelelő segítséget empa-tikus és toleráns módon kapja mega többségi társadalom tagjaitól. Ér-vényes ez az élet minden területére,így az iskolára is. A szlovákiai egye-temeken koordinátorok segítik azegészségkárosodott hallgatók integ-rációját. Erről a témáról tartott or-szágos szemináriumot a SzlovákiaiGyógypedagógiai Társaság látássé-rültekkel foglalkozó szekciója. A ta-nácskozás egyik szervezője ElenaMendelová, aki a Comenius Egye-tem Matematikai, Fizikai és Infor-matikai Karán a látássérült hallgató-kat segítő központ vezetője. Tevé-kenységüket a Pátria rádióban is be-mutatta. Az alábbiakban a beszélge-tés egy részletét közöljük.

-- Mivel magyarázható, hogy vi-szonylag kevés egészségkárosodotttanuló jut el középiskolába, és mégkevesebb felsőfokú tanintézetbe?

– Ahhoz, hogy valaki egyetementanuljon, bizonyos követelmények-nek meg kell felelnie. Annak, hogyaz egyetemeken kevesebb az egész-ségkárosodott hallgató, nem az azoka, hogy nincsenek ehhez adottsá-gaik, előfordulhat, hogy az alsóbbszinteken, az alap- és a középiskolá-ban vagy a családban nem kaptakhozzá elegendő ösztönzést, vagynem készítették fel őket arra, hogymerjenek kitörni a biztonságos, tá-mogató környezetből, és elmenje-nek egyetemre, ahol már mindenkimagáért harcol, ahol jóval nagyobbadag eltökéltségre, önállóságra, füg-getlenségre, igyekezetre van szük-ség, és ezek a tulajdonságok nemminden fogyatékos emberben van-nak meg.

-- Mi az önök feladata?– 14 éve működünk, elsősorban a

vak és gyengén látó hallgatókraösszpontosítjuk figyelmünket, deelmondhatjuk, hogy szinte kezdet-től fogva felkeresnek bennünketmásféle fogyatékkal élő diákok is,és nemcsak a mi karunkról, illetve

egyetemünkről. Személyi és anyagilehetőségeinkhez mérten megpró-bálunk nekik segíteni. Vannak hal-lássérült, sőt siket, mozgássérült,kerekes széken közlekedő vagy lel-ki beteg hallgatóink. Az utóbbi idő-ben tanácsokkal látjuk el a tanulásizavarokkal küzdőket is, a diszlexiá-sok számára a vizsgák anyagát hoz-záigazítjuk az adottságaikhoz.

-- A felsőoktatási intézményeképületei milyen mértékben akadály-mentesek?

– Úgy vélem, nagyon kis mérték-ben, hiszen ezek régi intézmények.A Comenius Egyetemnek sok épü-lete van, a karok maguk is többőlállnak, és a helyzet ebben a tekintet-ben nagyon különböző. A mi ka-runkon pár éve megvalósult egy fi-zikai akadálymentesítési program.Nálunk a testi fogyatékos hallgatókszabadon mozoghatnak, akadály-mentes helyiségekbe járhatnak elő-adásokra, átalakítottuk a mellékhe-lyiségeket, van rámpa, feljáró. Tehátodafigyelünk ezekre a dolgokra.Több tanintézmény, köztük az egye-temek is, az utóbbi időben ilyen cél-ra az Európai Unió szociális alapjá-ból merítenek, vagy más pályázatokrévén szereznek pénzt. De ha azakadálymentesítésről beszélünk, eznem csupán az épített akadályok le-bontását jelenti. Az egyetemekennagyon fontos odafigyelni az infor-mációs, kommunikációs és az em-beri méltóságot érintő akadályok el-hárítására. Ezek néha nagyobb ha-tással vannak a tanulmányokra,mint a fizikai akadályok.

-- Milyen formában segíti az önökközpontja a hallgatókat?

– Három alapvető területen tevé-kenykedünk. Először is a műszakifelszereltségre figyelünk. Számító-gépes központunkban különlegesszámítógépek is vannak, amelyeksegítik a vakok és gyengén látók ta-nulását. Szükség esetén egyéni vagycsoportos tanfolyamokon sajátíthat-ják el kezelésüket. Itt dolgozzuk felszámukra elektronikus formában aszakirodalmat, beleértve a matema-tikai és informatikai szövegeket is.Tevékenységünk másik formája atanácsadás. Már az egyetemre je-lentkezőket s középiskolai tanárai-kat és szüleiket is ellátjuk tanácsok-

kal, majd folytatjuk a kapcsolattar-tást az egyetemistákkal, illetve azoktatóiknak is adunk útmutatást avelük való foglalkozáshoz. A tanács-adás nem korlátozódik a tanulássalkapcsolatos teendőkre, hanem azegyetemi életre is vonatkozik. Ide-tartozik a közlekedés, az elszálláso-lás, a tanulmányi csoportokba törté-nő beilleszkedés, sőt a szabadidő el-töltéséhez is adunk ötleteket. Va-gyis a különböző helyekről érkezettdiákok alapvető tájékozódását se-gítjük az új környezetben. Aki pe-dig többet szeretne tudni rólunk,annak figyelmébe ajánlom honla-punkat: www.cezap.sk.

Tóth Erika

Továbbtanulási lehetőségek az esélyegyenlőség jegyében

(Illusztrációs felvétel)

Elena Mendelová

8 Pedagógusfórum – Tollvonás

Benedek egy valóságos csoda!Hihetetlen kézügyességgel és kreati-vitással rendelkezik, de ami még en-nél is megkapóbb, hogy kicsi szívemegérzi az adott helyzet fontossá-gát, mindenre illendően tud reagál-ni. A magyar alapiskola vezetéseegy lelkes ifjú pedagógust, és azosztályból nyíló külön kis tanter-met bocsátott az integrált down-kóros gyermek és nevelője rendelke-zésére. A tarka szőnyegre olykor-olykor az osztálytársai is belopóz-nak, és nagyokat játszanak együtt.Egészségedre! – érintette meg a ke-zemet a kisfiú egy széles és utánoz-hatatlan mosoly kíséretében, máraz ismerkedésünk napján. Mindenegyes találkozásunkkor, legyen az atemplom, vagy az iskola bejárata,

nagy öleléssel üdvözöl. A kis Bencekarácsonykor minden gyerekneksaját készítésű ajándékot hozott,mivel őket a saját családtagjainaktekinti. A gyerekek a kislegény mi-att meglepő alapossággal készülneka hétfő reggeli tornaórára. Ez azt je-lenti, hogy a szeles és izgága apró-ságokból valóságos jó tündéreklesznek, ami a hétéves gyerekek ré-széről rendkívüli önmérsékletet kí-ván. Hétfőn tehát nem verik szét azalagsori tornatermet, úgy tornáz-nak, hogy Benedek is élvezze a kö-zösen töltött órát. A kicsik ponto-san érzik, mit hogyan kell tenniük,mert a kedves kis Beni nélkül sok-kal, de sokkal szegényebbek lenné-nek a mindennapjaik. A gyerekek-kel tehát nincs baj, ők természete-

sek és nagyon találékonyak tudnaklenni a sérült társaik integrálását il-letően. Nem ártana azonban kicsitfoglalkozni az egészséges gyerekekszüleinek az integrálásával. Miértnem lehet például megérteni és elfo-gadni, ha az egyik mozgássérültgyermek édesanyja nem hajlandókifizetni a szülői szövetség kasszá-jába az adott évre meghatározotttagdíjat? A tolókocsiba kényszerülőgyermek szülei úgy értesültek, hogyebből a pénzből rendszerint a kü-lönféle vetélkedőkön résztvevőgyermekek utazási költségeit, jutal-mait fedezik, és az ő gyerekük való-színűleg nem fog ezeken részt ven-ni. Az egészséges gyermekek szüleia döntés hallatára támadásba len-dültek mondván, hogy a tanintéz-

mény a beteg gyermek miattakadálymentesítette az épületet,építette át a mosdókat, tegyen hátvalamit a szülő is cserébe az iskolá-ért, a gyerekekért. Álljunk meg egypillanatra: tulajdonképpen miért islegyen „hálás” a szülő?! A vádasko-dók egészséges integrálására lenneszükség. Félő, hogy kevesen vállal-nák ezt a hálátlan feladatot. Kezd-jük a tanórát egy mosollyal, egy aj-tónyitással, és pihenés gyanánt egyközös délutáni teázással… ha azösszesértegetett szülő egyáltalánhajlandó elfogadni a meghívást. Aszámonkérés és a vádaskodás nemrésze a tananyagnak!

A hátrányos helyzetűek felzárkóz-tatása, az esélyegyenlőség megterem-tése, az integrálás. „Nekem ne lennehazám?” – tehetném fel a kérdést –nekem gömörinek? Hát hol a legsa-nyarúbb, leglehangolóbb a szociális,a gazdasági helyzet, hol a legtöbb rá-szoruló, ha nem itt, Gömörben? Per-sze lehet csupán siránkozni, nagy el-esettségünkre hivatkozva mindig asegítséget várni, meg panaszkodni,aztán este nyugodtan lefeküdni,mondván, ma is eleget sirattam a né-pet, nemzetet, ma is eleget siránkoz-tam, hogy mennyire el vagyok énnyomva, mennyire meg vagyok énalázva, aztán aludni tovább nyugod-tan. Lehet így, a végén – a sokszormondott hazugság is ilyen – el is hi-szi az ember, hogy ő megalázott, el-nyomott, másod- vagy harmadren-dű, értéktelen, hátrányos helyzetű,senkinek sem kellő. Lehet azonbanmás szemlélet is, amely szerint elébbalaposan átgondolva, majd minden

lehetséges kapcsolatot megmozgatvaéletre hívok egy ötletet, egy felzár-kóztató, esélyegyenlőséget megte-remtő, az integrálás folyamatáthosszan fenntartó, jól működő prog-ramot, és elkezdek benne dolgozni.Van ilyen! Mert nem mindenki várjaa sült galambot, nem veri fél téglávalnagy nemzeti kínjában a mellét, mi-közben semmit sem tesz. Rimaszé-csen, ebben a szebb napokat is látottgömöri nagyközségben olyan fiata-lokkal találkoztam, akiknek europé-er értékrendje, világlátása, nemzeti-ségükhöz és még azon belül a romaetnikumhoz való tartozása példaér-tékű. A fiatal roma és nem roma ér-telmiségiekből szerveződött TernipePolgári Társulás egyedülálló kísérle-ti programot kezdett el. Szlovákiá-ban elsőként – a Magyarországonmár jól működő – Tanoda Programelindításába fogtak. A program köz-ponti célkitűzése a térségben élő, hal-mozottan hátrányos helyzetű, külö-

nösen a roma fiatalok továbbtanulá-si, ezáltal munkapiaci és társadalmibeilleszkedési esélyeinek javítása egynem hagyományos, tanórákon kívü-li foglalkozások rendszerében. He-tente 3-szor, a tanulni vágyók igényeszerint foglalkoznak a gyerekekkel ésfiatalokkal. A Ternipe Polgári Társu-lás, melynek alapító tagjai helybéliértelmiségi fiatalok, már 2007 júniu-sától szervezi ennek a programnakaz elindítását. Munkájukban a helyialapiskola pedagógusai és vezetéseis támogatja őket. Hatvan rima-szécsi és környékbeli gyerek tanulá-sát, tehetségfejlesztését tudják segíte-ni nyolc hónapon át, ezzel ténylegesesélyt adva az esélyegyenlőségre.(Mert azt tudni kell: a diákok szüleivagy szociális támogatásból vagy se-gélyekből élnek.) Az érdeklődők aRimaszécsi Tanodában egyéni tan-terv alapján mélyíthetik el ismerete-iket, például a magyar nyelv és iro-dalom, szlovák nyelv és irodalom,

angol nyelv, matematika, számítás-technika, képzőművészet és zenemű-vészet órákon. Az oktatók céljaolyan légkör biztosítása a program-ban résztvevők számára, amely ga-rantálja a nyugodt tanulást, a bizal-mas kapcsolati rendszert és az ottho-nosság érzését. Hát kell ennél több?Ha nincs belső ösztönzés, ha nincsmotivációs erő, akarat, vágy a jobb,normálisabb, elfogadhatóbb, tisztes-ségesebb élet után, akkor veszve vanminden. Mi ér hát többet: a napirendszerességgel végzett tisztességesmunka, vagy a magamutogató mell-döngetés, a megélhetési magyarko-dás? Válasz és példa a kérdésben fel-tett mindkét megnyilvánulási for-mára van, a kérdés eldöntésének jo-gát pedig az olvasóra hagyom.

A téma adva van

Ki vállalja a szülők integrált nevelését?

Száz Ildikó

Szászi Zoltán

9Pedagógusfórum – Batthyány-emlékév – tanári konferencia

Módszertani kalauz a reformkor tanításáhoza szlovákiai magyar középiskolákban*

Az 1848-49-es forradalom és sza-badságharc történetét mind az alap-iskolák, mind a gimnáziumok tan-tervében önálló tematikai egységtárgyalja. Hogy ezt a kort az alapis-kolás tanterv kizárólag szlovák fel-kelésként jelöli címében, ez nemkell hogy elrettentsen bárkit is,mert a helyes arányok megtalálásalehet a tanár feladata, s így a megfe-lelő helyre s a megfelelő oldalra ke-rülhet a felkelés és az elenyészőenkisszámú felkelők.

Ennek a rendkívüli másfél év tör-ténéseinek tanítására három tema-tikai egység javasolható, a temati-kus tárgyalás azonban kronologi-kus rendben valósul meg.

Az első egység jelképes címe le-hetne: A népek tavasza — magyarmárcius. Szinte magától értetődik,hogy a Népek tavasza Európábankínálkozik az egység élére. A köz-ponti gondolat az itáliai és a német-országi események kapcsán a ket-tős cél megértetése, vagyis a mégmeglévő feudális viszonyok meg-szüntetése, a polgári átalakulás és anemzetállamok létrejöttének igé-nye. Mindkettő korrespondeál amagyar forradalom céljaival is.

A magyarországi forradalom tör-ténéseinek jelképes — valódi idő-rendet sugalló — címei lehetnének:Magyar tavasz Pozsonyban, majdMagyar tavasz Pesten. Már ezzel isjelezhetjük előre azt, ami konferen-ciánk névadójának legfőbb céljavolt, vagyis a törvényes forradalommeglétét. Mindkét helyszínen zajlóeseményekhez kapcsolódik egy-egyismert szöveg, melyek elemzésekönnyen elvégezhető a tanításiórán. Az első a felirati javaslat,melyből kiemelkedő a Batthyány ál-tal már korábban fölvetett, itt végsőmegfogalmazásba került gondolat:„...dinasztiánk jövendője a biroda-lom különféle népeinek egy szív-ben-lélekben való egyesüléséhezvan csatolva, ezen egyesülést nem-zetiségeink respektálása mellettcsak az alkotmányossági érzelemro-konító forrasztéka teremtheti meg.”Vagyis alkotmányos kormányzás

Ausztriában is, mert csak ez lehetigazi biztosítéka az alkotmányoskormányzásnak Magyarországon.A másik kiemelkedő gondolat:”Dearról is meg vagyunk győződve,hogy alkotmányos életünk kifejté-sére s nemzetünk szellemi és anya-gi javára hozandó törvényeink csakaz által nyerhetnek életet, hogy vég-rehajtásukkal minden avatkozástólfüggetlen nemzeti kormány leszmegbízva.” Ennek a két gondolat-nak a jegyében marad meg majd apozsonyi forradalom törvényes ke-retei között, a márciusi, ill. áprilisitörvények megalkotásával.

A pesti magyar tavasznak a szö-vege, a híres 12 pont, már jóval is-mertebb, ám célszerű ennek elem-zését is elvégezni, s ez a tanulók kö-zös munkájával könnyen sikerül-het. Az elemzés célja lehet, hogymegértsék, hogy az egész reform-kor minden küzdelme, s végül a for-radalmi változások végső célja a fe-udális viszonyok megszüntetése ésa polgári társadalom megteremtése,valamint a nemzeti függetlenség le-hető legteljesebb megvalósítása. A12 pont e szerint a két cél szerint va-ló csoportosítását a tanulók magukis elvégzik, hisz könnyen fölisme-rik, hogy melyik hat vonatkozik azegyikre, s melyik hat a másikra. Aforradalom eseménysorának ismer-tetése akár szerepjáték segítségével,de különböző műsorok, versenyekszervezésével is elsajátíttatható.

A második nagy tematikai egy-ség viselhetné azt a címet is, hogyTörvényes forradalom. A korszakugyanis az áprilisi törvények elfoga-

dásától a szeptemberi fordulatig ter-jedő időszakot foglalja magában.Az áprilisi törvények végrehajtásalett a forradalom próbaköve, s havalamiben a legfőbb szerep Bat-thyánynak jutott, akkor épp ez az,ezért portréjának megrajzolásáraigazán itt kínálkozik lehetőség. Áma forradalom ezen korszakának tör-ténéseihez a nemzetiségi mozgal-mak kibontakozása is hozzátarto-zik, ennek tárgyalása elengedhetet-lenül szükséges. Az események is-mertetése mellett a megfogalmazottnemzeti követelések szövegeinekelemzése is hozzásegíthet, különö-sen a két szélső oldalon álló szöve-gé: a karlócai szerb nemzeti gyűléshatározatai, mely elsősorban terüle-ti követelések megfogalmazásával amagyar forradalom céljaival isszembefordulást jelent, s a szlová-kok liptószentmiklósi petíciója,mely a nemzetiségi követelésekmellett társadalmi követeléseket(pl. az irtásföldek problémája) istartalmaz, s ez még nem törvény-szerű szembefordulás a forradalom-mal. Pontosan érzékeltetni kell azt a

folyamatot, hogy hogyan kerülnekát ezek a nemzeti mozgalmak, sokesetben vezetőik személyes ambíci-ói alapján, az ellenforradalom olda-lára. Ennek megértetése komoly ki-hívás a korszakot tanító pedagógusszámára.

A harmadik tematikai egység Aszabadságharc története. Ez a kor-szak, mivel leginkább eseménytör-ténetként is felfogható, talán nemigényel különösebb módszertanimegoldásokat. Mindenekelőtt a for-radalmi hadsereg működésénekmegértetése emelendő ki, a katonaivezetők közül portré is rajzolható,elsősorban Görgeyről. A trónfosz-tás és körülményei a nemzetközi vi-szonyok ismertetésével egészülhetki. Szükséges a nemzetiségi törvényszövegének ismertetését, elemzésétis elvégezni. A katonai vereség oka-inak megértetése az utolsó, de nemkönnyű feladat a korszakot tárgyalópedagógus számára.

Összefoglalásként még elmond-hatom, hogy a korszak tanításátnagyban segítheti a különféle mű-vészeti ágak — a képzőművészet, azirodalom és a filmművészet — alko-tásainak bemutatása és elemzése is.

Tudom, hogy ebben a vázlatoselőadásban semmi újat nem mond-tam, ám mégis merem remélni,hogy el- és megfogadható szempon-tokat ismertettem a korszak tanítá-sa számára, s akkor talán nem voltcéltalan rövid hozzászólásom.

Kovács László * (Elhangzott a Batthyány-konferenciánPozsonyban, 2007. nov. 24-én. A cikk el-ső részét decemberben közöltük.)

Pilvax

Talpra magyar!

Az idén január 20-án, a magyar

kultúra napja alkalmából, érté-

kelték a Palóc Társaság által

meghirdetett pályázatokat. Az

ünnepélyes eredményhirdetésre

Budapesten a Magyar Kultúra

Alapítvány Székházában került

sor. A mintegy 180 pályamunkát

értékelő bizottság elnöke Kol-

czonay Katalin, az Anyanyelvi

Konferencia titkára volt.

A felsőszeli Széchenyi IstvánAlapiskola diákjai is szép számmaljelentkeztek munkákkal. Főleg Má-tyás királyról, a szülőföldhöz valóragaszkodásról, a kitelepítésről és aHimnuszról írtak.

Nagy volt a meglepetés és azöröm az iskolában, amikor a szer-vezők öt tanulót meghívtak a díjki-osztó ünnepségre. A felsőszeliekszinte arattak, hiszen SzomolaiCsilla (8. o.) megkapta a kiemelt fő-

díjat, Keszler Zoltán (9. A) a II. he-lyet érte el, Renczes Dóra (8. o.) aIII. helyen végzett. Sőt még ketten,a 8. osztályos Nagy Boglárka és a 6.osztályos Molnár Dóra, dicséretetis kaptak.

A nem mindennapi eseményrePónya Zsuzsanna, az iskola igazga-tónője kísérte el a tanulókat.

Z. Urbán Aladár, a Palóc Társa-ság elnöke, megnyitójában üdvö-zölte a megjelent versenyzőket éskísérőiket. A bírálóbizottság elnö-ke, Kolczonay Katalin, örömmelnyugtázta, hogy a Palóc Társaság,a beküldött pályamunkák számátilletően, már kijutott az utóbbiévek hullámvölgyéből. Az érdek-telenséget a tenni akarás, az akti-vitás váltotta fel. Ez talán a témák-nak is köszönhető, hiszen a gyere-kek a szülőföldjükről vagy az őketfoglalkoztató más témákról köny-nyebben tudnak írni. Jó dolog,hogy a tanulók kutatási kedve fel-lendült. Nem szabad engednünkértékeink, hagyományaink fele-désbe merülését.

Általában szép kivitelezésű, gaz-dagon illusztrált munkák érkeztek.Ezeket a jelenlevők a rögtönzött ki-állításon tekinthették meg. A Palóc

Társaság oklevelekkel és értékeskönyvekkel jutalmazta a tanulókatés tanáraikat. A helyezettek részérea különböző társadalmi szerveze-tek egyéb ajándékokat is biztosí-tottak, mint pl. táborozást, folyóirat-előfizetést, megjelentetési lehetősé-get stb.

A Magyar Kultúra Székházában32 felvidéki, magyarországi és vaj-dasági alapiskola képviseltette ma-gát. A Himnusz eléneklése után aHonismeret c. lap szerkesztője tar-tott előadást, majd a tanulók a nyer-tes munkáikból olvastak fel egy-egyrészletet. A gratulációk után közö-sen elénekelték a Szózatot.

Az alkalomhoz illő és méltó kör-nyezet még jobban emelte a díjki-osztás hangulatát. Azok a tanulók,akik ott lehettek az ünnepségen,duplán átérezhették, hogy magyar-nak lenni jó. Mészáros Magdolna

A Palóc Társaság pályázatának értékelése

Z. Urbán Aladár köszöntője Szomolai Csilla felovas a pályázatából

A dijkiosztás percei

Segítségnyújtáshttp://www.varazsbetu.hu/diszlexiateszt/Diszlexiás a gyermekem? Tesztünk segítségé-

vel választ kaphat kérdésére! A diszlexia az olvasási képesség zavara, olyan

probléma, melynek következtében a gyerekeknagyon nehezen tanulnak meg olvasni és írni.Magyarországon a gyerekek 20%-a, tehát mindenötödik diák diszlexiás.

Válasszon az alábbi életkorfüggő tesztek kö-zül, és tudja meg, hogy diszlexiás-e az Ön gyer-meke is!

Kérem, válassza ki az Önnek megfelelő tesztet!❏ Gyermekem óvodás❏ Gyermekem iskolás, de még nem tanul idegen

nyelvet❏ Gyermekem iskolás, már tanul idegen nyelvet.

Sok gyermek szüleinek nevében is KÖSZÖNÖM,hogy ilyen segítséget nyújtanak és segítenek megelőz-ni a későbbi kudarcokat. KÖSZÖNÖM!

Hornokné Juhász Erika

Csodálatos segítsége diszlexiás, diszgráfiás, ésdiszkalkuliás 10 éves gyermekemnek. A diszlexia ke-zeléséhez hasonló segédeszközt idáig nem találtunk.

Murányiné Hajnalka

Kazal KolosVarázsbetű Programfejlesztő Műhely8230, Balatonfüred, Dózsa Gy. u. 11.

Telefon:87/482-155, Mobil: 30/227-06-91, Fax: 87/482-155

e-mail: kazalkolos@varazsbetu.hu

10 Pedagógusfórum – Ünnepeink

11Pedagógusfórum – Konstruktivista pedagógia

A tudásalapú társadalomra va-

ló felkészülés egyik kompeten-

ciaterülete az információs-

kommunikációs technológia

elsajátítása. Európában ennek

hiánya digitális analfabetiz-

musnak számít.

A tudásalapú társadalom elérésé-hez kevés a digitális technikák al-kalmazásának elsajátítása, a csapat-ban dolgozók számára elengedhe-tetlenül szükséges megtanulni ta-nulni, a tudást másokkal megoszta-ni, együttműködni és hatékonyankommunikálni. A munka során tör-ténő együttműködésből kollektívbölcsesség születhet.

Az oktatásban a pedagógiaiszemléletváltás lényege a tanulásikörnyezet kialakítása, ami azt jelen-ti, hogy a segítő pedagógus, a haté-kony tanulás érdekében, ösztönzitanulóit arra, hogy különböző terü-letekre kalandozva szerezzék megaz információkat.

A digitális világ az új tanulásikörnyezet egyike. Az interaktív táb-la használata pedig olyan digitáliseszköz használata a tudás érdeké-ben, ahol az ismeretszerzéshezszükséges az együttműködés, a csa-patszellem kialakítása, az egymás-rautaltság megtapasztalása, az egy-mástól tanulás képessége.

Az interaktív tábla olyan eszköz,amely egy szoftver segítségévelkapcsolja össze a táblát egy számí-tógéppel (és projektorral) úgy, hogyannak vezérlése a tábláról lehetsé-ges lesz, illetve a táblára került tar-talmak háttértárolóra menthetővéválnak. Magyarországon a NemzetiFejlesztési Terv keretében 2010-ig a62 ezer tanteremből 40 ezer jut in-teraktív táblához. Nálunk nem ol-vasható ki semmilyen dokumen-tumból, hogy a 2007-13-as EU-sköltségvetési időszakban hogyangondolkodik az Oktatási Miniszté-rium a közoktatás informatikai fej-lesztéséről.

Mielőtt megvásárolnák az inter-aktív táblát, szakmai kihívás a fel-használók tudásának karbantartásabelső intézményi továbbképzés se-

gítségével. Mindehhez olyan igazga-tó szükséges, aki maga is eléggé kí-váncsi az új oktatási technikák ki-próbálásában és alkalmazásában, il-letve belső motivációja révén kollé-gái kíváncsiságát is fel tudja ébresz-teni, érdekeltté tudja tenni egy új ta-nulási környezet megteremtéséhez.Csak akkor ajánlatos megvásárolniaz interaktív táblát, ha kellőképpenfelkészültek a feladatra.

A PowerPoint-technikával elké-szült oktatási anyagokban jelen vana közös tervezés, megbeszélés, fej-lesztés. A pedagógiai szemléletvál-tás itt már tetten érhető, hiszen nemfrontális és nem tankönyvszagú azismeretszerzés. Az interaktív táblaolyan pedagógiai eszköz, amely ha-tékonnyá teszi az időérzékeny taní-tási folyamatot.

Vannak iskolák, amelyek élenjár-nak a tananyag digitalizációjában,önállóan, önszorgalomból fejleszte-nek tananyagot, digitális eszközöksegítségével, amelyeket önerőbőlvásárolnak meg, vagy szponzor se-gíti őket a megvásárlásban. Igyeke-zetük, kísérleteik mindenképpenpéldaértékűek. Ők azok a kollé-gák, akik még késő délután is bennvannak az iskolában, új tanulási-ta-nítási lehetőségeken törik a fejüketa tanulók motiválása érdekében.Ilyen kreatív és innovatív a rima-szombati Ferenczy István Alapis-kola nevelőtestülete is KubacskaGizella igazgatónő vezetésével. Aziskola tanítói, tanárai, az igazgató-

nő megszállottsága révén az inter-aktív tábla használata napi gyakor-lattá vált a pedagógusok körében.Nagyon sok területen használjákaz interaktív táblát.

2007. november 14-én a rima-szombati Ferenczy István MTNYAlapiskola pedagógus-továbbkép-zésének tartalma a következő kife-jezések köré épült: digilis tábla – ak-tív tábla – interaktív tábla – eBeam– kalibrálás. A jövő oktatástechni-kája megjelent az iskolákban. En-nek bemutatására vállalkoztak aFerenczy Alapiskola tanítói, tanárai.

Az SZMPSZ Rimaszombati Regi-onális Pedagógiai Központja és aFerenczy Alapiskola közös szerve-zésében megvalósuló pedagógus-to-vábbképzés keretében az iskola pe-dagógusai megmutatták a képzésiránt érdeklődő pedagógusoknak,hogyan használják az interaktív táb-lát a magyar nyelvtan, matematika(1–4. évf.), angol nyelv és biológiatantárgyakban. Alapos szakmai fel-készüléssel magas színvonalú digi-tális tananyagfeldolgozásokat lát-hattak a képzés részesei. A bemuta-tón nem hiányoztak a tanulók sem,akiket alig zavart az IKT-terembenülő 20 pedagógus, mert figyelmüketlekötötte a Halloween kifejezés ésaz ahhoz kötődő hagyomány erede-te, a fogalomhoz kötődő szókincsbegyakorlása, majd annak alkalma-zása, különböző tevékenységek ré-vén. Az angol tananyagot ÁdámNorbet angoltanár készítette el, az

alsó tagozatos magyar nyelvtant ésa matematikát Ádám Judit és SzabóAndrea tanítónők, a biológiát AntalAnna tanárnő. A biológia tanyagafeldolgozása során (a sejtek szerke-zete és működése) a kolléganőkomplex tanulói környezetet terem-tett azáltal, hogy élt az internet, ahipertext, a táblához kapcsolt mik-roszkóp (a sejtek működésénekmegfigyelése), a multimédiás CD kí-nálta lehetőségekkel, a tanulók mo-tiválása, kreativitásuk kialakításacéljából.

A képzés része volt az interak-tív tábla kipróbálása a résztvevőkáltal is.

Az interaktív tábla használata akonstruktivista pedagógiának ked-vez, mely szerint minden tanuló fe-jében újraszerveződik a tudás adott-ságának, előzetes tudásának, képes-ségei fejlettségi szintjének és a haté-kony gyakorlásnak megfelelően.

A rimaszombati Ferenczy Istvánnevét viselő iskola pedagógusai ez-zel a továbbképzéssel megmutattáka régióban az interaktív tanulásmintáját. Pionírok módján utat tör-tek egy még alig felfedezett világ-ban, mely világ a gyermeki és a pe-dagógusi személyiség fejlesztésé-nek lehetőségét hordozza magában.

Köszönjük az iskola igazgatójá-nak és a kísérletező kollégáknak apéldát, hogy csendben, önmagukraés a tanulóra figyelve műhelyt te-remtettek a fejlődés és a fejlesztésérdekében. Ádám Zita

Digitális világ – digitális iskola

12 Pedagógusfórum – Interjú

A Lévai járásbeli Vámosladány-ban él Icso Judit gyógypedagógus,aki 2004 szeptemberétől a balassa-gyarmat-nyírjesi Nemzeti Gyermekés Ifjúsági Közalapítvány Szakkép-ző Iskola (NGYIK) alkalmazottja.Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógype-dagógiai Főiskolai Karán logopédiaés hallássérültek tanári szakán szer-zett pedagógiai képesítést. AMeixner-módszer és a HEFOP(kompetencia alapú oktatás) tanfo-lyamokat is abszolválta.

– Mikor született meg Önben azelhatározás, hogy gyógypedagógus-ként, tanulási zavarokkal küzdő,egészségkárosult gyermekekkelfoglalkozzon?

Gimnazista koromban egy filmhatására. Egy hallássérült kisfiúrólszólt. Biztos voltam benne, hogy afőiskolán az egyik szakom a hallás-sérültek pedagógiája lesz. A logopé-dia csak úgy jött hozzá, mivel 2 sza-kot kellett választani. Sajnos hallás-sérültekkel a főiskolai tanulmánya-im befejezése óta nem foglalkozom.

– Kérem, mutassa be röviden ol-vasóinknak munkahelyét!

A Nemzeti Gyermek és IfjúságiKözalapítvány Szakképző Iskolája,Speciális Szakiskolája és Kollégiu-ma 1998-ban kezdte meg működé-sét Balassagyarmaton. A város leg-szebb részén, akadálymentes, spe-ciális környezetet biztosítunk,melyben zavartalanul tanulhatnaka fiatalok. Iskolánk a bakonyosz-lop-sövénykúti intézménnyelegyütt a nyíregyházi központhoztartozik. Tanulóink 14-25 éves ko-rúak, akik mozgás-, hallás-, beszéd-sérült, magatartási és beilleszkedé-si zavarral, tanulásban akadályo-zott, tanulási és részképesség za-varral küzdő, valamint hátrányoshelyzetű fiatalok.

– Milyen szakokat oktatnak?Tagintézményünkben a közisme-

reti képzés mellett szakács, számí-tógép-kezelő, gépíró-szövegszer-kesztő, gyorsétkeztetési eladó,bőrtárgykészítő, cipőjavító szak-mákban folyik szakképzés.

– Milyenek a diákok elszállásolá-si lehetőségei?

A jól felszerelt iskolával egy terü-leten lévő kollégium — mely 130 főbefogadására képes — mindenigényt kielégít. Az ÖKO iskola cí-met elnyert intézményünk kultu-rált, tiszta, szép környezetet biztosíta diákok számára. A szobák 6 ágya-sak, melyekben biztosított az aka-dálymentes közlekedés.

– Az Önök diákjai esetében be-szélhetünk szakköri és iskolán kí-vüli tevékenységről is?

Természetesen. A kollégisták éle-tét a hagyományos rendezvényeink,színház, mozi, múzeum, koncertek,városi rendezvények látogatása,sportolási lehetőségek, rendszere-sen tartott szakkörök teszik színe-sebbé. A tanulók szellemi fejlődéséta rehabilitációs foglalkozások, a szi-lenciumok biztosítják, melyeketképzett szakemberek tartanak. Amozgássérült tanulók testi fejlődé-sét konduktor és gyógymasszőr se-gíti elő.

– Milyen gyógypedagógiai ágaza-tok vannak intézményükben?

Ez nagyon szerteágazó. Kezde-ném a pedagógiai rehabilitációval.Itt egyéni és kiscsoportos formábana diszlexiás, diszgráfiás és diszkal-kúliás tanulóink anyanyelvi és mate-matikai készségeit fejlesztjük. Az or-vosi rehabilitáció keretében kisfrek-venciás elektroterápiát alkalma-zunk. A mechanoterápiai foglalko-zás többek közt a gyógymasszázst ésgyógyúszást is magában foglalja. Agerincproblémákra ható, tartásjaví-tó tornagyakorlatok jótékony hatás-sal vannak tanulóinkra. A pszicho-terápia legjobb módszere a lovaglás.A szociális rehabilitációt sem hanya-goljuk el: a diákot megillető anyagitámogatások (pályázatok, családipótlék) elérése a fő cél. Egyébként anap 24 órájában folyamatos egész-ségügyi felügyeletet biztosítunk.

– A felsoroltakból látszik, hogy agyógypedagógusokon kívül továbbiszakemberek szükségeltetnek.

Így van. A pedagógusok mellett

Érző szívű, szeretetre éhes, vidám vagy s

13Pedagógusfórum – Interjú

szomorú gyerekeket oktatunk, nevelünka pedagógiai asszisztensek segít-keznek. Feladatuk a tanulók tan-órán és azon kívüli közvetlen segíté-se. A pedagógiai asszisztens óra-rend szerint vesz részt a tanítási ésrehabilitációs órákon. Segítik azönálló WC-használatra képtelen,katéteres vagy tetraparetikus moz-gáskorlátozott gyerekeket is. Sze-mélyes kíséretet biztosítanak kirán-dulások alkalmával. A tanulókönállóságra nevelésében is nagyszerepük van. Az ő állandó felügye-letük és irányításuk segítségéveltudja az iskola biztosítani a gyerme-kek megfelelő ellátását, gondozásátés a meglévő mozgásformák egésznapon át történő alkalmazását. Adélutáni foglalkozásokat már agyógypedagógusok végzik, ám adélelőtti oktatáson is részt vesznekilyen szakemberek.

– Úgy gondolom, a foglalkozásokideje alatt a szakembernek a türel-mén kívül, az Istenbe vetett hitére isszüksége van. Sok ilyen jellegű in-tézmény egyházi fenntartású.

Nem egyházi intézmény a miénk,ennek ellenére magas számú rész-vétellel folynak a Biblia órák. Az al-kalmazottak között is akadnak ke-resztyének, de nem ők teszik ki atöbbséget.

– Vajon milyen sikerélményekrőlszámolhat be egy gyógypedagógusmindennapi munkája során?

Az elmúlt tanévek során a nehéz-ségek mellett megtapasztalhattukaz együttnevelés előnyös oldalait is.A fiatalabb tanulók sok hasznos vi-selkedésmintát vettek át érettebbtársaiktól. A különböző akadályo-zottsággal küzdő fiatalok együttélé-

se során mindennapossá vált egy-más kölcsönös segítése. Az egyestanulók gyengeségei, hiányosságaimellett szinte mindig maradtak jólműködő, ép funkciók. A társak se-gítése során az épen maradt funkciókerült előtérbe (pl. a jól mozgó hal-lássérült felsegíti a járműre mozgás-sérült társát stb.), tehát nem a defi-cit kerül előtérbe, hanem az erőssé-gek. A segítségnyújtás és egymásmásságának tolerálása nagy szemé-lyiségfejlesztő hatással bír. Szemé-lyiségében épül az a fiatal, aki eddigmások segítségére szorult, ebben aközösségben pedig segítő szerepbeis kerülhet. Emberi kapcsolatokkal,barátságokkal, szerelmekkel, pozi-tív megerősítésekkel a tarsolyukbankerülnek ki diákjaink az intézményfalai közül.

– Milyenek az eddigi tapasztala-tai? Hogyan viszonyulnak a sérültnövendékek egészséges pedagógu-saikhoz?

Személyes tapasztalatom, hogy abármilyen területen sérült fiatalokragaszkodóak, nagy bizalommalfordulnak a felé, akitől szeretetet,törődést kapnak. Akkor is, ha adottesetben dorgálást is. Hosszú estékettöltünk olykor egy-egy fiatal lelké-nek ápolására vagy magányt űző be-szélgetésre. Gyakran kapok levele-ket, üzeneteket a világhálón keresz-tül, néha minden konkrét tartalomnélkül, mert jó, hogy van kinek írni,aki válaszol.

– A végzősök hogyan tudnak be-illeszkedni a társadalomban?

Legfontosabb célkitűzéseinkközé tartozik továbbra is a peda-gógiai munka színvonalának eme-lése, a tanulóink egyéni képessé-geinek fejlesztése, a sérülésekbőladódó hátrányok kompenzálása.Felelősségtudattal bíró, reális én-képpel rendelkező, a társadalom-ban, a munka világában eligazod-ni képes, kiegyensúlyozott fiata-lokat szeretnénk nevelni. A fogya-tékos tanulókat a kor színvonalánálló szakmai ismeretekkel, társa-dalmilag is elfogadott értéknor-mákkal kell felvérteznünk, hogy a

munkaerőpiacon versenyképeseklehessenek, a másságukat tudjáktolerálni, hasznos, boldog embe-rekké válhassanak. Némelyiküknagy eséllyel tud elhelyezkedni aszakmájában, a szakács tanulóinktöbbsége elégedetten végzi amunkáját. Mivel jó kapcsolatotalakítunk ki tanulóinkkal, szíve-sen keresnek meg bennünketmunkába állásuk után személye-sen vagy levélben, és mesélik elélményeiket.

– Tudvalevő, az egészségkárosultgyerekek oktatása külön törődéstigényel a pedagógus részéről. Önszerint miben más a tanulási zava-rokkal rendelkező gyermekek okta-tása?

Sok dologban, de a legfontosab-ban nem. Abban, hogy érző szívű,szeretetre éhes, vidám vagy szomo-rú gyerekeket oktatunk, nevelünk.Mint minden intézményben, itt isezt tartjuk elsősorban szem előtt,valamint azt, milyen egyéni speciá-lis igényeik vannak tanítványaink-nak.

– Milyen speciális igényekre vanszükségük a tanulóknak és pedagó-gusoknak?

A tanulóknak mindenekelőtt el-fogadó légkörre, empátiára, toleran-ciára, akadálymentes környezetreés hozzáértő szakemberekre, a pe-dagógusoknak megfelelő segédesz-közökre, szemléltető eszközökrevan szükségük, amelyekkel színe-sebbé tehetik a foglalkozásokat, hi-szen heterogén csoportok tanulnakegyütt, vagyis egy foglalkozásonmás-más fogyatékossággal élő gye-rekek vesznek részt. Ezen kívül fon-tos a vezetőség támogatása.

– Mi az ami erőt, hitet ad pedagó-giai munkájában?

A szeretet. Nagyon szeretem azintézményt és a gyerekeket. Napmint nap tapasztalható előrelépés,fejlődés, s ezeket az apró sikereketészre kell venni.

Köszönöm a beszélgetést.

Hajtman Béla

14 Pedagógusfórum – Visszatekintés

A 2007. november 23–25-én Ko-máromban megtartott diáktalálko-zó a Tiszti Pavilon dísztermébenünnepélyes megnyitóval kezdődött.Keszegh István, gimnáziumi tanárbevezetőjében tolmácsolta SzigetiLászló, volt oktatási miniszter ésPék László, az SZMPSZ elnöke jó-kívánságait. A zenés-irodalmi mű-sort követően Hortai Éva, Komá-rom város alpolgármestere, An-druskó Imre és Vetter János pedig aházigazda, a Selye János Gimnázi-um, illetve az Ipari Középiskola ne-vében üdvözölte a jelenlévőket.Bastrnák Ferenc, a Komáromi Ma-gyar Gimnázium Öregdiákjai Bará-ti Körének elnöke pedig az „együvétartozó magyar tudóstársaságnak“kívánt hasznos tanácskozást. Vége-zetül Oláh Györgynek, a rendez-vény főszervezőjének köszöntő sza-vai hangzottak el.

A megnyitó után az alábbi elő-adásokra került sor a Selye Gimná-ziumban:

Kalácska Erzsébet (Ógyalla): Tér-mértani feladatok; Könözsi Éva(Párkány): Hogyan bizonyítsunksokszöges feladatokat; Keszegh Ist-ván (Komárom): Középpontoshasonlóság-homotécia; KubatovAntal (Kaposvár): Sangaku felada-tok; Mészáros József (Szenc): Válo-gatás egy cseh folyóirat feladataiból.

A további előadások az Ipari Kö-zépiskolában voltak: Csorba Ferenc(Győr): Papírmicsodák; Veres Pál

(Miskolc): Szeretem az egész szá-mokat; Erdős Gábor (Nagykanizsa):A Hackenbush rejtélyének a megol-dása; Iharos Csabáné (Kaposvár):Matematika a zenében; Kántor Sán-dor (Debrecen): A szabályos sok-szögek szerkeszthetősége; Kiss Gé-za (Budapest): Egyenlőtlenségek

megoldási módszereiről; ÁgotaiLászló (Kisújszállás): Feladatok asakktáblán; Károlyi Károly (Báta-szék): Vegyes (síkmértani) felada-tok; Hortobágyi István (Budapest):Feladatok kombinatorikus geomet-riából; Laczkó László (Budapest):Számelméleti feladatok; Csete Lajos(Markotabödöge): A postagalambrepüléséről:egy minimum problé-ma; Bogdán Zoltán (Cegléd): Szélső-értékek, közöttük egy 2000 évesprobléma; Kántor Sándorné (Deb-recen): AMC 10 A 2007; Kós Géza(Budapest): Hiperbolikus Escher-grafikák; Fejér Szabolcs (Miskolc):Fejezzük ki a háromszög oldalaival;Gazda István (Piliscsaba): Matema-

tikatörténeti érdekességek; MarczisGyörgy (Gyula): Húrnégyszögek,húrsokszögek; Pintér Ferenc (Nagy-kanizsa): Egy kis algebra – vagymégsem?; Strenner Balázs: Sárká-nyok és dárdák; Egyed László(Baja): Kombinatorika; Kovács Béla(Szatmárnémeti): Érdekes soroza-tok; Olosz Ferenc (Szatmárnémeti):Az irracionális egyenletek csodála-tos világa; Maus Pál (Budapest): Re-kurzív sorozatok; Lányi Vera (Pécs):A szabályos sokszögek szerkeszthe-tősége; Hornyák Pál (Érsekújvár):Vegyes feladatok I.; Oláh György(Komárom): Vegyes feladatok II.;Remeténé Orvos Viola (Debrecen):Pitagoraszi számhármasok; KallósBéla (Nyíregyháza): Sorok és komp-lex számok; Szoldatics József(Budapest): Feladatok megoldásarekurzióval; Gulyás Tibor (Miskolc):Röpködnek a színuszok.

A XVII. NKMDT intézményi fő-

szervezői az SZMPSZ OV és TVszakcsoportjai, valamint a NagyKároly Matematikai Társaság. Társ-szervezők: a komáromi Selye JánosGimnázium, a Komáromi Ipari Kö-zépiskola és a komáromi Eötvös Ut-cai Alapiskola voltak.

A Debreceni Egyetem jóvoltábólmegjelentetett – az előadások kivo-natait tartalmazó – kisfüzet lehető-vé teszi, hogy aki a párhuzamosanfolyó munka miatt nem tudott résztvenni minden előadáson, megis-merhesse azoknak az anyagát is.

A résztvevők létszáma az idén ismeghaladta a kétszáz főt. Magyar-ország, Erdély, Délvidék és Felvidékdiákjai és tanárai vettek részt a di-áktalálkozón. Már kialakult a Kár-pát-medencei magyar matematikaitehetséggondozásnak az idei ese-ménynaptára: februárban Érsek-újvárott a XXXII. Felvidéki MagyarMatematikaversenyre, márciusbanKassán a XVII. Nemzetközi MagyarMatematikaversenyre és júniusbanBalatonberényben a matematikaitáborra kerül sor.

Ezek a rendezvények mindazt acélt szolgálják, hogy a magyar diá-kok bárhol is éljenek a Kárpát-me-dencében, találkozzanak és szak-mai, baráti beszélgetéseken fejlesz-szék matematikai tudásukat.

Oláh György

Beszámoló a XVII. Nagy Károly Matematikai Diáktalálkozóról

Kubatov Antal (Kaposvár)

Keszegh István (Komárom)

15Pedagógusfórum – Irodalomtanítás

„Az irodalom teljesen haszon-

talan. Egyetlen haszna, hogy él-

ni segít.” (Claude Roy)1

Sokat vitatott téma, az irodalom-óra mibenléte. Hogy vajon az általá-nos és középiskolai oktatásban azirodalomóra művészeti, vagy in-kább az irodalomról szóló ismerete-ket közvetítő tantárgynak felel-emeg. Az irodalomtanár, természete-sen, szereti azt hinni, hogy művé-szeti tantárgyat tanít, de vajon van-e lehetősége „művészeti órát” tarta-ni, amikor annyi irodalomtörténetiés irodalomelméleti adatot kell„megtanítania”.2 Ez pedig Jauss(Schillert idéző) szavaival élve „atöprengő szemlélőnek oly kevés ta-nulságot, a tevékeny gyakorlati em-bernek semmiféle utánzásra méltópéldát, a bölcselőnek semmi fontoskövetkeztetést nem képes ígérni, azolvasó számára pedig mindenegyéb, csak nem a legnemesebbszórakozás forrása.”3

Az irodalomóra e két különbözőmegítéléséből két nézet rajzolódikki: az egyik az intellektualisztikus, amásik az élménypedagógia útját je-löli ki.4

Úgy gondolom, az intellektu-alisztikus megközelítést nem kellhosszasan ecsetelni ahhoz, hogymindenki tudja, miről is van szó. Ezaz az út, amely a legtöbb lexikálistudást és a legkevesebb kreativitástigényli mind a tanártól, mind a di-áktól, s amely által egyre csak „aköltő mondanivalóját” keressük –időnként reménytelenül. Az is gya-kori jelenség, hogy más szerzők ér-telmezéseit tanuljuk meg, holott, azis meglehet, magunk is rájöhettünkvolna hasonló következtetésekre.Előnye, hogy az ily módon közvetí-tett tananyag könnyen számon kér-hető, bár egyes szerzők szerint azirodalommal épp csak ismerkedődiákoknak kevés teret nyújt, és ke-véssé válnak érintetté az irodalom-ról való diskurzusban. Pedig –Walter Bulstot idézve – „soha egyet-

len szöveget sem írtak meg azért,hogy filológusok olvassák és értel-mezzék filológiailag.”5

Vekerdy megfogalmazásában azirodalom „a belső embert szólítjameg (…), és nemcsak az észhez szól,hanem mélyebb, sokkal mélyebb,mondhatnám zsigeri rétegekhez”.6

Az élményközpontú megközelítésis ebből indul ki: az irodalommalkapcsolatos közvetlen élményszer-zést tartja fontosnak. Úgy véli, hogya diáknak ugyan rendelkeznie kellbizonyos irodalomtörténeti ismere-tekkel, de az irodalommal kapcsola-tos közvetlen élményeket nem pó-tolhatja semmi. Itt az az elgondolásáll a középpontban, miszerint a di-ák számára az élményt leginkábbsaját gondolatainak megismerésejelenti, amihez a mű szinte csakürügy. Ez alapvető nézőpontváltástkövetel meg az oktatástól: le kellemelni az írót művével együtt a pie-desztálról, lehetővé kell tenni, hogya diák ne csak szemlélhesse, demegértsen általa. Adyt idézvemondhatjuk azt is, hogy „a Verscsak cifra szolga”, csakhogy ez eset-ben nem az alkotó, hanem a megér-tés szolgálatában.

„A tanárok közül sokan meg-döbbennek tanulóik negatív reak-cióin, mégsem veszik tudomásul,hogy az intellektushoz hasonlóanaz érzelmek minősége is fejleszthe-tő, és hogy mindkettő a tanár fele-lőssége.”

Mikor találkozunk érzelmekkelaz iskolai oktatási folyamat során? Sha találkozunk, hogyan reagálunk?Gavin Bolton, akitől az előbbi idézet

is származik, s aki továbbá az angoldrámapedagógia ismert és elismertszemélyisége A tanítási dráma el-mélete (1979) című művében az an-gol irodalom tanításával kapcsolat-ban azt kifogásolta, hogy az érzel-mek intellektualizálására szoktat.Vagyis a tanulók el tudják mondani,mit érzett Lady Macbeth a férje le-velét olvasva, de nem tudják, mit ér-zett. Tehát az irodalmi anyag érzel-mi háttere idegen a gyerek számára.Tárgyi ismeretük rohamosan bővül– pedig „gyorsan csak a felejtés szá-mára tanulhatunk” –, érzelmeikgazdagításába viszont a tanár ritkánavatkozik be hathatósan. Időnkéntelőfordul, hogy a tanár „hatással”szeretne lenni a diák gondolkodásá-ra, például azt próbálja elérni, hogya diáknak változzon meg az olvasás-ról alkotott véleménye, vagy mégpontosabban fogalmazva: az érzéseiaz olvasással, irodalommal kapcso-latban. Vajon segítenek-e az észér-vek ilyen esetben?

Véleményem szerint a drámape-dagógia lehet az a mód, amely a di-ák cselekvő bevonásával, érvényeshelyzetek teremtésével, az irodalmialkotásokkal való találkozást átélhe-tő közös élménnyé alakíthatja. Az,hogy miért tartom fontosnak az iro-dalmi alkotás érzelmi átélését nem-

csak a magányos olvasás, de az ok-tatási keretek között is, valószínűlegabból is adódik, hogy versmondó-ként mindig is kerestem az irodalmiművek tolmácsolásának azt a mód-ját, amely engem, mint közvetítőt,illetve a közönséget is esztétikai él-ményben részesíti – mi több: meg-szólítja. Másrészről, azt gondolom,hogy az iskola az az intézmény,amely nemcsak a diák kognitív, deemocionális fejlődésével is kell,hogy foglalkozzon.

Kuklis Katalin1 Vö: Fűzfa, 1998: 3372 „Az irodalomtanítás is sok úr szol-

gája. (…) Olyannyira más és más elvá-rásokat állítanak az irodalomtanítás-sal szembe a hétköznapok (szövegér-tési képességek fejlesztése), az érettsé-gi (kulturális tudás, kanonizált rend-szer ismerete) s a felsőoktatás (lexiká-lis ismeretek), hogy azokat az iroda-lomtanítás jelen struktúrájában egyez-tetni szinte lehetetlen.” (In: Bokányi,2002: 55)

3 In: Jauss, 1999: 394 Vö. Zrinszky, 20025 In: Jauss, 1999: 466 In: Vekerdy, 2001: 94

A tanulmány bővebb változata honlapunkon olvasható

(www.szmpsz.sk)

Értelem és érzelem,avagy az irodalomtanítás dilemmája

Hét testvér egy japán legendában

16 Pedagógusfórum – Beíratkozás

Ilyenkor, az iskolai beíratkozástáján, különböző véleményekkel ésstatisztikákkal találkozunk. Részeez annak a sziszifuszi munkának,amelyet a nyílt és fondorlatos gya-korlat ellen folytatunk, amelynekegyedüli célja a magyar gyerek el-szakítása a magyar iskolától. Amígmi, pedagógusok, a racionalitás sík-ján igyekszünk ezt a számunkra lét-fontosságú területet kezelni, addiga szülő hajlamos az érzelmi megkö-zelítésre és bedől az iskolaválasztásáldemokratikus délibábjának. Igen,mert a választás lehetőségének azállandó sulykolása eredendően aztsugallja: válaszd a másikat!. A szü-lő pedig a közhangulat nyomásáraezt teszi, elszakítva gyerekét a ter-mészetestől és egyedüli értelmestől– az anyanyelvi oktatástól.

Helyzetünk aggasztó, különösenakkor, ha a számokat nézzük. Opti-mista és önáltató kimutatások arrólszólnak, hogy Szlovákiában a ma-gyar nemzetiségű gyerekek (van-eegy gyereknek nemzetisége?!) 17-18%-a jár szlovák iskolába, a magyaranyanyelvű gyerekeknél ez viszonttöbb mint az egyharmada! Igen,mert az a magyar szülő, aki szlovákiskolába járt (egyre többen vannak!)már szlováknak jelenti a gyermekétés így ő a statisztika számára elve-szik. Mi azért induljunk ki a realitá-sokból, és jó ha tudatosítjuk, hogy ademográfiai mutatók mellett a leg-nagyobb veszteségünk: Szlovákiá-ban három magyar gyerek közül egyszlovák iskolába jár!

A szlovákiai magyar pedagógus-társadalom legneuralgikusabb terü-lete az iskolai beíratkozás, mertminden pedagógus tudatosítja,hogy a szülői döntés nem az érte-lem és az eredmények alapján szü-letik, hanem az érzelmek és a han-gulatok szerint. Évtizedekkel ez-előtt, amikor egymás között meg-hirdettük a „Csak a minőség vonz”elvét, valóban elindult egy teljesít-ményorientáció a magyar pedagó-gusok között, s ennek alapján el-mondható, hogy a magyar iskolákáltalában minőségben, programok-ban és személyiségfejlesztésben áll-ják a versenyt a szlovák iskolákkal,

sokszor meghaladják azt, de sokmagyar szülő számára ez sem elégargumentum ahhoz, hogy ebbe aziskolába írassa gyermekét. Későbbazzal próbáltuk áltatni magunkat,hogy majd az uniós tagsággal kinyí-lik a szülők szeme és a magyarnyelv Kárpát-medencei dominanci-ája jobban meggyőzi őket, illetveSchengen után a magyar nyelv szű-kebb pátriánkban nagyobb lehető-ségeket ad a munkavállalás terén.Ez is kevésnek bizonyult és válto-zást nem hozott.

A magyar szülő, aki elszakítjagyerekét az anyanyelvi oktatástól,a legkülönbözőbb önámítássalpróbálja magyarázni döntését. Askála nagyon bő, egyszer jó lennecsokorba szedni őket. Az ördögimegátalkodottságtól egészen a ne-vetséges kifogásokig terjed a sor.Az utóbbi napokban kétszer is ta-lálkoztam azzal a lelkiismeretetnyugtató (?) indoklással: azértnem íratom oda, mert a magyar is-

kolába (csak) roma gyerekek jár-nak. (?!)

Ami igaz, az igaz: Gömörben,Nógrádban, Abaújban , Bodrogköz-ben és Ung-vidéken átlagban többroma gyerek jár, s vannak olyan ma-gyar iskolák is, ahol ők alkotják atöbbséget. Ez tény, ahogy valóság aroma lakosság mostoha és tarthatat-lan helyzete, amit iskoláinkban lát-szatintézkedéssel elkülönített(szegregált) osztályokban próbá-lunk kezelni, s ez még jobban elmé-lyíti a roma gyerekek lemaradását.

Mert sok településen a roma lakos-ság lemaradása végzetesnek tűnik,és ha tudatosítjuk, hogy ez elsősor-ban társadalmi, gazdasági, szociálisés kulturális probléma, rajtunk ismúlik, hogy az egymás mellett éléshatalmas árkait megpróbáljuk-e ki-tölteni az együttélés empátiájával ésszolidaritással. Integrálásuk rólunkis szól – bennünket is minősít! –, éstermészetes, hogy az iskolával kellkezdeni. Gyermekkoromban az én

szülőfalumban ez még természetesvolt. Az pedig mindnyájunk számá-ra nyilvánvaló, hogy a romák, külö-nösen a tömegben élő romák csalá-di élete inkább hasonlít egy törzsihagyományhoz, mint a civilizált pol-gári családi élethez, de néhány do-logban mi is tanulhatnánk tőlük,mint a gyermekvállalást, gyermek-szeretetet, családi-közösségi szoli-daritást és a hagyományokhoz valóragaszkodást. S tudatosítanunk kel-lene azt is, hogy a velünk élő romáknagy többsége hagyománytisztelet-ből és az irántunk táplált megbecsü-lésből íratja gyermekét magyar isko-lába. Neki ez természetes, nem isgondol arra, hogy a szomszéd falu-ba szlovák iskolába vigye gyerme-két, amikor helyben van magyar is-kola. Megérdemlik a figyelmünketés szolidaritásunkat, hogy mi is le-gyünk segítségükre gyermekeik in-tegrálódásában az iskolában, a tár-sadalomban és az életben egyaránt.Hiszen ahogy nekünk, az utánunkkövetkezőknek is velük kell majd él-niük, hiszen kiút csak az együttélés-ben (integrációban) van. Jó lenne bi-zonyítani ilyenfajta képességünketkisebbségi szolidaritásból is!

S hogy konkrét legyek. Otthonjár-tamkor, Szilicén, szokásom megkér-dezni a gyerekektől, hogy milyen is-kolába járnak.) A helyzet képtelen-ségét illusztrálja, hogy Szilicén ilyes-mit kell kérdezni…?!) A roma gyere-kek a szilicei magyar kisiskolába,vannak azonban olyan falumbeliekis, akik Pelsőcre, Berzétére vagyRozsnyóra szlovák iskolába küldik agyermeküket. Csak elismeréssel ésmegbecsüléssel tudok gondolni azotthoni roma szülőkre, azokat pe-dig, akik – az EU és Schengen utánis – elveszik gyermeküktől az anya-nyelvi oktatást: megvetem!

Megtörténtek az iskolai beíratko-zások. Mindnyájan vizsgáztunk:szülők, pedagógusok, önkormány-zatok és az egész szlovákiai magyarközösség. Jó lenne odafigyelni egy-másra, hogy ezt a fontos megméret-tetést sikerre vigyük. Gyermeke-ink, közösségünk és a jövőnk érde-kében!

Máté László, Kassa

Szegregáció vagy integráció?

Tudja-e édesanyám, hogy a beíratásom egész életemre kihat?

Mindnyájan vizsgáztunk: szülők, pedagógusok,

önkormányzatok és az egész szlovákiai magyar közösség.

17Pedagógusfórum – Tanácsadó

Már nagyon régen megfigyelték,hogy a hatodik életév döntő fordula-tot hoz a gyermekek életében. Aziskolai pályafutás egész időtarta-mára kihatással van a helyes idő-pont megválasztása. Nem mindengyerek iskolaérett hatéves korában.A legtöbben csak hétéves korukraválnak alkalmassá arra, hogy iskolá-ba járjanak. A kislányok ebben azéletkorban érettebbek, mint a ha-sonló korú fiúk. Akiket hatodikévük betöltése előtt íratnak be,azokkal szinte mindig jóvátehetet-len jogtalanság történik. Fontostudni, hogy ebben az életkorban né-hány hónap is fontos szerepet ját-szik a fejlődés és mindenekelőtt aziskolaérettség szempontjából.

Az optimális – mindenekelőttnem túl korai – iskolakezdés a testi,szellemi, lelki és szociális kibonta-kozás szempontjából döntő jelentő-

ségű. Hogy a gyermek örömmel jár-e iskolába, hogy sikeresen veszi-e azakadályokat, hogy személyiségeszabadon fejlődik-e tovább, boldog,egészséges önértékelésű társakkalvan-e együtt, vagy kedvetlenné, szo-rongóvá, agresszívvé válik-e és nemtud beilleszkedni a közösségbe:mindezért, és még sok egyébért isnagyrészt az iskolakezdés megvá-lasztásának helyes időpontja a fele-lős. A továbbtanulás az általános is-kolai eredmények függvénye ésnem a tényleges intellektuális adott-ságok határozzák meg. (Tapasztala-taim szerint az iskolai érdemjegyeknagyon gyakran nem a valóságottükrözik és torz képet festenek a túlkorai követelmények miatt.)

A hatéves gyermekeknek még ál-talában nagyon csapongó a képze-letviláguk, játékosak, fantáziájukszabadon szárnyal, a valóságot kor-

látok és irányítás nélkül szeretikmaguk megismerni. Ha egyáltalánérdekli őket az iskola, az azért van,mert újdonságnak számít. Mihelytközelebbről megismerik, inkábbmár szabadulni szeretnének tőle.

Nehéz nekik az iskolai fegyelemhezalkalmazkodniuk.

Gondoljunk csak az írás-olvasásmegtanulására. Riasztóan magas atanulási zavarokkal rendelkező ta-nulók aránya. Ennek okát nem a va-

lódi diszfunkcióban, hanem az irre-ális követelményekben kellene ke-resnünk. Ha egy gyereket szakmai-pedagógiai vizsgálatok nélkül isko-lába küldenek – noha még éretlenerre –, az a tapasztalat, hogy igen

nagy valószínűséggel gyenge tanu-ló, osztályismétlő lesz belőle. Az el-ső osztályban tanító pedagógusoktudják igazán, hogy milyen sok aziskolára éretlen tanuló.

Éppen a jó vagy kiemelkedő fia-talokat nyomorítja meg az érettségés a követelmények közötti különb-ség. Ők szenvedik meg leginkább,hogy képességeiknek meg nem fele-lő gyenge osztályzatokat, rossz ta-nulmányi eredményt tudnak csakfelmutatni. A tanárok a fogadóórá-kon a rossz jegyek miatt rémült szü-lőkkel találkoznak. Ennek ellenéresok szülőnél tapasztalunk olyantendenciát, hogy amilyen koráncsak lehet, iskolába adják gyerme-keiket. Némelyikük meg is érzi,hogy csemetéje még nem készült felaz intézményes tanulásra, de sajnál-ja az „elveszett“ évet. Ezek a szülőkbecsapják önmagukat, a kedvetle-nül folytatott tanulás gyakori követ-kezménye az osztályismétlés, az is-kolaváltás, de ezek néha nem egy,de több év veszteséget is jelentenek.

Csak a testileg és lelkileg érettgyermek tud a tananyag, a tempóés az időtartam jelenleg érvényes,magas iskolai követelményeinekmegfelelni. Ehhez belső késztetésszükséges, amely éppen a jó adott-ságúaknál elég gyakran hiányzik.Nem elég érdekes a tananyag, nemköti le őket. Érzelmeik és érdeklő-désük tehát ahhoz a fantáziadús já-tékvilághoz tér vissza, amelybeneddig éltek.

Markó Emil

Szülőknek a beíratások idejére

Társtalanságban társak...

Az optimális – mindenekelőtt nem túl korai – iskolakezdés a testi, szellemi,

lelki és szociális kibontakozásszempontjából döntő jelentőségű.

18 Pedagógusfórum – Tantárgyfigyelő

Magyar szakosok figyelem!2008. március 7-9. között (péntek - vasárnap) kerül sor Dunaszer-

dahelyen a Pozsonyi Módszertani Központ szervezésében a magyarszakos pedagógusok szakmai találkozójára. Pereszlényi Máriától vala-mennyi középiskolába eljut a meghívó, melyben olvasható lesz a pon-tos helyszín és minden további lényeges információ.

A programban szerepelni fog a tantárgyi vizsgabiztosok tájékozta-tása is. Ezzel kapcsolatban tekintjük át azt is, miként fogjuk értékelniaz érettségi írásbeliket.

Továbbá megismerhetik a készülő kerettanterveket, a már kész tan-

könyveket, munkafüzeteket, tanári segédkönyvet, amelyek a kommu-nikáció elvű oktatás szempontjai szerint készültek.

A jelentkezési lapokat a meghívó alapján a módszertani központbakell visszaküldeni. Amennyiben nem kapnák meg a meghívókat, kér-jenek tájékoztatást a módszertani központból Pereszlényi Máriától.

Minden érdeklődő kollégát tisztelettel várunk.Csicsay Károly

Megjegyzés: A nyolcosztályos gimnáziumok 3. és 4. osztályosok számára ki-dolgozott Képességfejlesztő kerettanterv magyar nyelvből, illetve az Útmuta-tó a kerettantervek használatához a www.infovek.sk oldalán a Magyar nyelvés irodalom tantárgyának Eseménynaptár oldalán olvasható. (szerk.)

A 2008. február 6-án írt Felmérő9 ismét elgondolkodtatott, hatéko-nyan tanítjuk-e a magyar nyelv ésirodalom tantárgyat. Az idei Felmé-rő 9 magyar nyelvből és irodalom-ból kollégáim és a tanulók többsé-gének tetszését is elnyerte. Megfele-lő arányban voltak benne szövegér-tési, irodalmi, nyelvtani, helyesírásiés nyelvhelyességi kérdések is. A 20feladat közül 4 a szövegértési kész-séget, 8 az irodalmi, további 8 nyelv-tani feladat az emlékezőképességet,a nyelvtani és helyesírási ismerete-ket, 1 pedig a helyes nyelvhasznála-tot vizsgálta. Az eredmények mégiselgondolkodtatóak. A kitűnő és di-cséretes érdemjegyű kilencedikesekiskolámban szövegértésből dicsére-tesen vizsgáztak. Talán még sikerél-ményt is jelentett néhányuk számá-ra a nem túl hosszú szövegek elolva-sása és üzenetük megfejtése. A jó ésgyengébb osztályzatú tanulóknak

azonban már nehézséget okozott atévútra terelő, részigazságokat tar-talmazó válaszlehetőségek közül ki-választani a megfelelőt. A szövegér-tési készség fejlesztése nálunk azalapiskolában egyébként is kimerüla nyelvtan munkafüzetben találha-tó, a tananyag gyakorlását szolgálófeladatok megértésével, és az iroda-lomkönyvekben is csak elvétve vanegy-egy, gondolkodásra serkentőfeladat. Tankönyveink tehát nemadnak elég lehetőséget a szövegértőolvasási készség fejlesztésére. Taná-raink persze adhatnának, csak nekellene állandóan rohanniuk a tan-anyaggal.

A magyar szakos legnagyobbproblémáinak egyike ugyanis az,hogyan gazdálkodjon az idővel,hogy abba beleférjen a tanterv általelőírt tananyag átvétele, a gyakorlás,az összefoglalás és a rendszerező is-métlés is. Korunk ifjúságára jellem-

ző, hogy az olvasást felesleges idő-töltésnek tekinti. A házi olvasmánykifejezéstől pedig egyenesen irtózika tanulók többsége, így hát nem le-het csodálkozni azon, hogy az Egricsillagokkal kapcsolatos irodalmikérdés oly sokukat tévesztett meg,hiszen nemcsak az a baj, hogy keve-sen olvasták a meglehetősen hosszúregényt, hanem az is, hogy a tanu-lóknak olyan történelmi összefüg-géseket kellett felidézniük, ame-lyekkel még a 6. osztályban talál-koztak. Ez pedig egy jó képességűtanulónak sem könnyű dolog. A he-lyes válasz szereplői közé ezért in-kább tettem volna egy epizódsze-replőt, mint János királyt.

A következő, meglepő irodalmikérdés a József Attila-vers részleté-nek felismerése volt. A versrészletnem szerepel a tanterv szerintelemzésre előírt József Attila-ver-sek között, így nem minden tanuló

ismerkedhetett meg vele az iroda-lomórán. Bár a részlet kulcsszavai-ról rá lehetett ismerni a költőre, deaz alapiskolás tanulónak olyanverseket kell értelmezésre vagy fel-ismerésre választanunk, amelye-ket elemeztek vagy éppen memori-záltak is.

A fentiekből következik, hogy azidei Felmérő 9 teszt ugyan korsze-rűen mérte az anyanyelvi oktatásszínvonalát, azonban ez nem tük-röződik a tantárgy oktatásának je-lenlegi szemléletében: sem a tan-tervben, sem a tankönyvekben.Nem kellene hát előbb szűkíteni atanterv tartalmát, átdolgozni a tan-könyveket, s csak azután számonkérni azt, amire fel is készítettüktanulóinkat?

Kálosi GabriellaMunka Utcai MTNY AI,

Komárom

Gondolataim a Felmérő 9 kapcsán

Pedagógiai honlap földrajz témakörbenA Pedagógusszövetség tavalyi felhívására

részt vettem a földrajz tananyag digitalizálás-ban. Kollégámmal, Schiller Tamással a munkautolsó szakaszában rájöttünk, hogy nem min-den iskola rendelkezhet az általunk használtprogrammal. Ekkor döntöttünk úgy, hogy azo-kat a tananyagokat, melyeknek formátuma eztlehetővé teszi, elhelyezzük újonnan nyitott hon-lapajainkon:

■ www.foldrajz.eoldal.hu■ www.egykisfoldrajz.extra.hu

Honlapomat azóta is bővítem, használom,mintegy gyűjtőhelyként. Szabadidőmtől függő-en mindig új dolgokat teszek fel.

Így a diákjaim és az egyéb látogatók számá-ra is elérhetővé teszem azokat az internetes ol-dalakat, fájlokat (pl. órákon bemutatott pre-zentációkat), amelyek az otthoni tanulásszempontjából fontosak lehetnek. Az oldalonsok érdekességet találhatnak a látogatók föld-rajz témakörben. Olyanokat is, amelyek idő-ben nem férnek bele óráimba, vagy amelyek

bemutatását technikailag nem tudom megol-dani. Oldalaimon sok hivatkozás (link) szere-pel, hogy ezáltal is megkönnyítsem diákjaim-nak az interneten való keresést.

Bagita Judit, II. Rákóczi Ferenc AI, Gúta

19Pedagógusfórum – Ajánló

A T-Talentum nonprofit (Fülek) szervezet sike-resen pályázott a Szülőföld Alapnál a Szakkép-zést szolgáló e-learning oktatási projektek támo-gatására. A projekt kapcsolódik a Szlovákiai Ma-gyar Pedagógusok Szövetsége sikeres Digitálistananyagfejlesztési pályázatához. A SZMPSZ aSzlovák Európai Szociális Alap által támogatottprojektben vállalta, hogy alapiskolák és középis-kolák számára digitális tananyagfejlesztést hajtvégre. Ez a projekt nagyon sikeresen végződött,hiszen 13 tantárgyban közel 150 munka készültel, amelyekhez több száz szlovákiai magyar alap-és középiskola ingyenes DVD-n és az oktatásiportálon keresztül férhetett hozzá. Szeretnénkkihasználni a tapasztalatokat és a már meglévőrendszert továbbépíteni és fejleszteni. Ebben asegítségünkre lesz partnerszervezetként a Szlo-vákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége is. A cé-lunk minél több szakközépiskola bekapcsolása aprogramba.

Szeretném felhívni a figyelmet, hogy elsősor-ban a szakközépiskolákból várunk tananyagfej-lesztőket (gépészet, elektrotechnika, ekonómia,építészet, speciális szaktárgyak, ECDL stb.).Összesen 20 tanár fejleszthet a projekt kereté-ben. A fejlesztők kb. fele már rendelkezésre áll.Természetesen honorálva is lesz a munkájuk,melyet május végéig kell majd leadniuk. A fej-

lesztőeszközök Class Server, Moodle, Lapoda, delehet egyéb fejlesztőeszköz is, pld. Flash. Mi biz-tosítjuk a Class Servert, Moodle-t, és pár Lapodaszoftvert is vásárolunk. Tervezünk március ele-jén egy találkozót (1-2 nap) is Füleken, ahol aClass Server, Moodle lehetőségeit bemutatjuk.Ha van rá igény, akkor „gyorstalpaló” Lapoda(www.lapoda.hu) tanfolyam is lesz. Olyan kollé-gák jelentkezését várjuk, akik hajlandóak ClassServer, Moodle, Lapoda, Flash és egyéb fejlesztő-eszközökben dolgozni. Több tananyagot is fel le-het dolgozni.

A Class Server és a Moodle rendszer lehető-vé teszi a kurzusok on-line szerkesztését és elő-re megszerkesztett anyagok feltöltését is, a leg-különbözőbb önértékelős, illetve tanár által el-lenőrizhető számonkérési módszerrel együtt.Többféle animációs, illetve mozgóképes file be-építését is támogatja. A digitális taneszközök éskeretrendszer lehetőséget teremt a tanárok szá-mára, hogy a gyakorlati képzés során olyan digi-tális oktatási anyagokat használhassanak, me-lyek segítséget nyújtanak a gyakorlati képzésműveleteinek előzetes megismerésében és be-gyakorlásában, de olyan területeken, ahol a gya-korlati oktatás technikai feltételek miatt nehe-zen vagy nem megoldható, helyettesíthetik agyakorlati képzést is.

■ a kurzusokat a kurzusgazdák hozzák létre,egyben tanári jogosultsággal is rendelkeznek, éstanári jogosultságot is adhatnak; ■ a tanárok szerkeszthetik azokat a kurzusokat,amelyekhez jogosultságot kaptak, arra hallgatóijogosultságokat adhatnak (a kurzusukra hallga-tókat vehetnek fel), a hallgatókkal konzultálhat-nak, eredményeiket értékelhetik; a rendszer ösz-szes többi kurzusára hallgatói jogosultságuk isvan; ■ a diákok tanulmányozhatják azt a kurzust,ahova felvételt nyertek, konzultálhatnak a taná-rokkal, és részt vehetnek a számonkérésben;■ a honlap és arról elérhető tájékoztató anyagokbárki számára nyilvánosak, a honlapon böngé-szési és chatelési lehetőség is rendelkezésükre áll.

Céljaink :■ Meglévő, szakiskolákban működő rendszerekés ezek hálózatba állítása.■ A Class server és Moodle portál és a hálózat ki-építése, működtetése.■ Digitális tananyagok létrehozása és adatbázi-sának kezelése.■ A rendszer alkalmazása és fejlesztése a tanár-tanár és a tanár- diák viszonyban.

RNDr. Tomolya Róbert

E-learning rendszer kialakítása és oktatási hálózat működtetése !

A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége2008. április 12-13-án, Rozsnyón rendezi meg aSzlovákiai Magyar Pedagógusok XIV. OrszágosTalálkozóját, ahol ebben az évben is sorra kerüla Felvidéki Magyar Pedagógus Díj átadása.

A díj azoknak a pedagógusoknak vagy peda-gógusközösségeknek ítélhető oda, akik/amelyekmunkájuk során jelentős nevelői-oktatói ered-ményeket érnek el, sikeresen alkalmaznak célra-vezető pedagógiai módszereket az oktatásban, atehetséggondozásban vagy a nevelés területén,akik pedagógiai és közéleti tevékenységükkelpéldául szolgálnak környezetük számára, akikszlovákiai magyar nemzeti közösségünk értékei-nek gyarapításán fáradoznak.

A díjra magánszemélyek és közösségek tehet-

nek javaslatot. Odaítéléséről az SZMPSZ Orszá-gos Elnöksége dönt.

Az SZMPSZ Országos Elnöksége – az Orszá-gos Választmány, az SZMPSZ területi választ-mányai és alapszervezetei javaslatai alapjánévente – a Szlovákiai Magyar PedagógusokSzövetségének Díjával jutalmazza a szlovákiaimagyar közoktatásban kiváló eredményeket el-ért pedagógusokat, illetve a magyar nyelvű ok-tatást támogató személyiségeket a következőkategóriákban:

a) A tehetségek felkarolásáért és gondozásáértb) Pedagógus életpálya díjc) Kiváló módszertani, nevelési, szakmai és

tudományos eredményekértd) A szlovákiai magyar nyelvű oktatást támo-

gató tevékenységért

Az SZMPSZ Országos Elnöksége éventelegfeljebb két díj odaítéléséről dönt kategóri-ánként.

A jelöléseket formanyomtatványon kérjük be-nyújtani, melyet az SZMPSZ honlapjáról(www.szmpsz.sk) lehet letölteni.

Az SZMPSZ ezúton kéri a javaslattevő szerve-zeteket és magánszemélyeket, hogy ebben az év-ben a díjak odaítélésére tett jelöléseiket 2008.március 15-ig juttassák el az SZMPSZ komáromiközponti irodájába cím: SZMPSZ P.O.BOX 49.,945 01 Komárno.

A borítékra kérjük ráírni: „Jelölés”.

Az SZMPSZ Országos Elnöksége

Felhívás a Felvidéki Magyar PedagógusDíjra és az SZMPSZ Díjra való jelölésre

20 Pedagógusfórum – Dokumentumaink

A Szlovákiai Magyar Pedagógu-

sok Szövetsége Országos Vá-

lasztmánya tudatosítja a ma-

gyar nyelvű közoktatásra kiha-

tó közállapot romlását, mely el-

sősorban az állami oktatásirá-

nyítás szakszerűtlenségének és

túlzott ideológiai irányultságá-

nak a következménye.

Azt a tényt, hogy a közoktatás re-formja elkezdődött, üdvözöljük, tar-talmával az eddig megtett lépések-kel és a megvalósítás módszereivelazonban azonosulni nem tudunk.Sajnálattal állapítjuk meg azt is,hogy az elmúlt években a közokta-tás szerkezeti, tartalmi és törvényimegújítására nem került sor.

A mostani változások a szlovákiaimagyar közoktatásra eddig negatí-van csapódnak le. A földrajzi meg-nevezések tankönyvi használatávalkapcsolatos miniszteri állásfoglalástelhibázottnak, anyanyelvi használatijogaink korlátozásának tartjuk. Anemzetiségi oktatásnak a kormányáltal jóváhagyott tervezete nem ölelifel ennek a területnek a bonyolultsá-gát, és csak a magyar kisebbség szlo-vák nyelvtudásának kérdéskörévelfoglalkozik. Nem fér kétség a közok-tatási törvény megreformálásánakszándékához, mely utat nyithat azoktatás tartalmi megújulásának,melyet a helyi pedagógiai progra-mok hasznosan egészíthetnek ki. Atörvénytervezet hiányának tartjukazonban, hogy az SZK Oktatási Mi-nisztériuma (a továbbiakban OM) azoktatásirányítás több területét ren-deletekkel kívánja szabályozni, ésnem foglalkozik a tankönyvkiadás

és a tankönyvpiac liberalizációjával,amelyet a közoktatás fejlesztése ér-dekében elengedhetetlennek tar-tunk.

Nem tudjuk elfogadni azt sem,hogy a nemzetiségi oktatást érintőkérdésekben szövetségünk vélemé-nyét az OM eddig figyelmen kívülhagyta. Az OM Nemzetiségi Osztá-lyának szerepét csökkentette, a ma-gyar nyelvű közoktatással foglalko-zó munkatársakat elbocsátotta. Amagyar nyelvű közoktatás képvise-lői nem kaptak helyet sem az okta-tási miniszter tanácsadó testületé-ben, sem a SZK Kormányának Ki-sebbségi Tanácsában. Az Állami Pe-dagógiai Intézetben (ÁPI) és azújabban jogalanyiságuktól megfosz-tott módszertani központokban anemzetiségi oktatással foglalkozómagyar szakemberek száma rendkí-vül alacsony, ezek a szakmai intéz-mények így nem képesek a nemze-tiségi iskolák pedagógusainak szak-mai igényeit kielégíteni.

Napjainkban megdöbbentő voltaz a hatás, mely a Felmérés 9 nevűtudásfelmérést iskoláinkban kísér-te. A szlovák anyanyelvű diákok ré-szére készült szövegértési tesztmegíratását a magyar iskolákbanpolitikai célzatosságként értékeljük,mely a magyar anyanyelvű diákokszlováknyelv-tudásának minősíté-sét hivatott, vagy lett volna hivatottszolgálni. A hemzsegő hibák miattaz egész felmérés szakmai színvo-nalát és a szervezés módját pedagó-gusaink és iskolavezetőink rendkí-vül negatívan értékelik. (Az iskolákáltal észlelt szakmai, fordítási, mód-szertani és a szervezés formáivalösszefüggő kifogásokat az OM-bakülön elküldjük). Felszólítjuk az il-

letékeseket, hogy tegyék meg azo-kat a szakmai, szervezési és szemé-lyi döntéseket, melyek biztosítékulszolgálnak arra, hogy az ilyen ese-tek a jövőben ne ismétlődhessenekmeg. A Felmérés 9 által kiváltottproblémák, úgy véljük, nemcsak amagyar tanítási nyelvű (MTNY) is-kolákat érintik, hanem a szlovákoktatási intézményeket is.

A felsorolt okok alapul szolgál-nak arra, hogy kifejezzük tiltakozá-sunkat a SZK Oktatási Minisztériu-mának az elmúlt egy évben tett po-litikai indíttatású, szakmailag meg-alapozatlan intézkedései ellen. Egy-ben felkérjük a SZK Kormányát, te-gyen hatékony intézkedéseket aMTNY nevelési és oktatási intézmé-nyek munkájának segítése, megma-radásuk és fejlődésük érdekében: ■ A hatalmon levő koalíció pártjai,a SZK Kormánya és Oktatási Mi-nisztériuma ne folytassa tovább amagyar anyanyelvű oktatás leépíté-sét célzó, konfrontációt szító politi-káját. Ne kezdeményezzen és nehagyjon jóvá olyan törvényeket,mely a kisebbségi közösség jogállá-sát, a nyelvi jogok gyakorlását, aMTNy iskolák létét veszélyeztetik.■ Az OM folytasson folyamatosegyüttműködést a szlovákiai ma-gyar közoktatást képviselő szakmaiszervezetekkel és intézményekkel.Anyagilag, az Európai Uniós támo-gatási formákat is beleértve, segítseezen szervezetek és intézmények te-vékenységét, elsősorban az anya-nyelven folyó pedagógusképzés, apedagógus-továbbképzések és diák-versenyek biztosítása, az oktatástartalmának megújítása, a tan-könyvellátás, a kisebbségi oktatástérintő kutatások stb. terén.

■ Biztosítsa az OM NemzetiségiOsztályának, az ÁPI-nek és a mód-szertani intézményeknek a szakmaiés személyi megerősítését úgy, hogyazok a MTNy iskolák problémáit nenöveljék és fokozzák, de mérsékel-jék és megoldják.■ Az OM az alapiskolák alsó tago-zatán ne csökkentse az anyanyelvitanórák számát és ezáltal az anya-nyelv szerepét a MTNY iskolákban,mert az anyanyelv a diákok tudásá-nak megalapozását szolgálja, csakerre épülhet a további, magasabbszintű ismeret elsajátítása.■ Az OM biztosítsa a szlovák nyelvhatékonyabb oktatását célzó kon-cepcionális, tartalmi és módszerta-ni változásokhoz szükséges feltéte-leket. Az ÁPI bízza meg azzal, hogya MTNy iskolák szakembereinekbevonásával dolgozza ki a szlováknyelv oktatásának olyan formáját,amely a beszélt nyelv elsajátításárairányul, és ehhez teremtse meg aszükséges anyagi forrásokat.

Az SZMPSZ OV felhívja a MTNyiskolák pedagógusait és vezetőit,hogy odafigyeléssel, cselekvő hozzá-állással és szakmailag magas színvo-nalon végezzék nevelő–oktató mun-kájukat, állják útját az anyanyelvűoktatást veszélyeztető lépéseknek,hogy MTNy iskoláink versenyképe-sek, korszerű oktatást és hasznosít-ható tudást nyújtsanak diákjaink-nak. Ehhez kérjük a szülők támoga-tását, a kisebbségi és többségi nem-zet tagjainak megértését és az Euró-pai Unió szerveinek és intézményei-nek odafigyelését.

Az SZMPSZ Országos Választmánya

Rimaszombat, 2008. február 16.

Nyilatkozat

Jól működő kapcsolatA Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szö-

vetsége Tőketerebesi és Nagymihályi Terüle-ti Választmánya jól működő kapcsolatot ala-kított ki a Nagykapos és Vidéke Társulás ál-tal létrehozott Gordius Felnőttképző Köz-ponttal.

Március 6-7-én Nagykaposon, akkreditálttovábbképzést szervez pedagógusok részé-re, akik előadói képzésben részesülnek.Ezek a pedagógusok majd szerepet kapnakazokban az átképzésekben, amelyeket afelnőttképző központ folyamatosan fog indí-tani. A pedagógusok továbbképzését FabóMária, a Komáromi Selye János Egyetem

rektori hivatalának a vezetője tartja 10 pe-dagógus részére. Gabri Rudolf, a Nagy-kapos és Vidéke Társulás elnöke, aNagykaposi Magyar Közösségi Ház vezető-je, reméli, hogy kapcsolatuk a Pedagógus-szövetséggel továbbra is hasznos és gyümöl-csöző lesz.

Böszörményi Edit

21Pedagógusfórum – Postaládánkból

A Monitor 9-et felváltó Felmé-

rés 9 matematikai tesztjeinek

2. részével kapcsolatos véle-

ményemet azzal a javaslattal

küldtem el az Állami Pedagó-

giai Intézetnek, hogy elvá-

rom, ekkora mulasztás miatt

néhány felelősnek mennie

kell az állásából.

Bár nem ismerem az érintettekmunkaköri kötelességeit szabályo-zó belső rendet, de feltevésem sze-rint a pedagógiai intézet tevékeny-ségéért annak vezetője felel, a köz-ponti intézményekért pedig a mi-niszter, tehát logikus, hogy nekikmindenképpen menniük kellene,mert kötelességüket nem teljesítvemulasztás terheli őket.Minden máskövetkezmény csak kabaréban kép-zelhető el.

Az állami pedagógiai intézettel ezügyben váltott levelezésem, illetve alevelemre adott válaszok arról győz-tek meg, hogy a magyar tanulók szá-mára kiadott tesztek nyelvi ellenőr-zésére nincs az intézetnek belsőrendszabálya, vagy, ha van is ilyen,az nem felel meg küldetésének,ezért arra aztán jobb nem is hivat-kozni , ahogyan ezt nem is tették.

A másik fontos tanulság az volt,hogy legalább válaszolt az intézet,bár abból kételyeimre nem kaptammegnyugtató feleletet. Azt viszontközölték velem, hogy nem tudokrendesen szlovákul, mert a levele-met ki kellett javítaniuk. (Erre ter-mészetesen senki sem kérte őket,bár annak sokkal jobban örültemvolna, ha ilyen szorgalommal fogtakvolna hozzá a magyar tanulók szá-mára készült tesztlapok nyelvi el-lenőrzéséhez.) Továbbá az illetékesközölte, hogy őt biza ne akarja hol-mi igazgató leváltani, mire meg-nyugtattam, hogy ettől nem kell tar-tania, viszont utólag hozzátenném,hogy elvártam volna tőle, hogy elné-zést kérjen, ha tőlem nem is, leg-alább attól a néhány ezer diáktól,aki kénytelenek voltak egy minősít-hetetlenül alacsony színvonalú, állí-tólag magyar nyelvű szakszövegen,tesztnek nevezett irományon ronta-ni az idegrendszerüket.

Bár lehet, hogy a bocsánatkéréselmaradásáért csak engem terhel afelelősség. Igaz, vétettem egy-kétnyelvtani hibát, ami ugyan a lénye-gen semmit sem változtat. Ebbőlmost már tudom, nem szabad ilyenkibúvót adni a szlovák illetékesnek,bár azt ma sem tudhatom, hogynyelvileg hibátlan kifogásomra kap-

nék-e választ? Nem tudom, akkormiről is írna az igen tisztelt tudósosztályvezető.

Mindezen élményeimen túl, azértvan még egy-két nyugtalanító do-log. Az első ilyen kérdés,ami megfo-galmazódik bennem az, hogy egyjogállamban, ahol állítólag minden-ki egyenlő jogokkal rendelkezik,ahol európai dimenziókban illikgondolkodni, ahol törvényes képvi-selői vannak a nemzeti kisebbségetalkotó magyaroknak, hogyan tör-ténhet meg, hogy olyan emberekirányítják az oktatásügyet, akiknekmég egy kisebb céget sem lehetnenyugodtan gondjukra bízni.

A másik gondom magukkal azújságírókkal van, bár jogaikat erő-sen igyekeznek megnyirbálni, azértmégis rendelkeznek bizonyos elő-nyökkel.

Miért nincs olyan újságíró, akielőre ráérez a témára, és nem egyhéttel az esemény után jelenik mega cikk? Miért nem jelenik meg azállami intézményeken belül a ma-gyar kisebbséghez tartozó állampol-gárokat érintő tárgyilagos tájékozta-tás? Miért csak utólag értesülünkminden alattomos intézkedésről?Hány ilyen esetnek kell még meg-történnie, mire akkora lesz a bolha-csípés, hogy az érintettnek mini-

mum patikába kelljen miatta men-nie? Vagy az ilyen cikkek nem fér-nek bele egy napilap üzleti profiljá-ba? Ki szoktatta rá az olvasókat ar-ra, hogy ez így legyen? Vagy talánnincs is így, csak kényelmesebb eztterjeszteni? Mert ha mindenki elhi-szi, hogy csak a rendőrségi hírekérdeklik az olvasót, akkor úgy is le-het cikket írni,hogy nem kell igazá-ból máshoz érteni, mint a hírügy-nökségek portáljait böngészgetni.

Van itt gond, ugye elég? Nemakarok ötleteket adni senkinek, demostanában olyan rémálmok gyö-törnek, hogy reggel mire felkelek,addigra minden tankönyvben csakszlovák nyelven lesz a tudnivaló,még a magyar nyelvet is szlovákulkell tanítani, mert addig az iskiderül, hogy a magyar az ószlovák-nak egy nyelvjárása, ahogy azt min-den európai dimenziójú politikusjól tudja, csak még a történelmi bi-zonyítékok beszerzése eltart né-hány ezer évig. Addig pedig a jog-rend szerint az erősebb kutya jogál-lása az, amit tisztelnünk kell. Ez ahoni demokrácia.

Értsük meg már végre, hogy ittmást nem kínálnak! Vagy még ámít-juk magunkat pár évtizedig?

Varga Lajos, Katona Mihály Alapiskola, Búcs

Kész kabaré

Az alábbi igaz történet közreadásával midazokhoz a magyar anyanyelvűédesanyákhoz, szülőkhöz szeretnénk szólni, akik még mindig bizonytala-nok gyermekeik iskolaválasztasát illetően. Merjük hinni, hogy nem hiába-való szándékunk és igyekezetünk, remélhetőleg segítünk a helyes döntés-ben, míg nem késő. (szerk.)

Kislányunk súlyos hallássérüléssel jött világra. Éveken át igyekeztünk olyanspecialistára lelni, akinek sikerülne megfelelő gyógymód alkalmazásával legalábbrészleges eredményt elérni kislányunk hallásának javulásában. Csehországban ta-láltunk rá arra az orvosra, aki sokat segített a sérüléssel járó gondok enyhítésében.Bizonytalanok maradtunk, képes lesz-e gyermekünk több nyelven is beszélni, vagylegfeljebb egy nyelv elsajátítására telik-e majd erejéből, képességeiből. Ő ugyanisnem a hallásával, hanem a másik ember ajkának mozgására figyelve tudta elsősor-ban fejleszteni nyelvkészségét. Bár rendkívüli javulás nem állt be, hallása annyiraállandósult, hogy az iskoláskort elérve szülővárosunk iskolájában kezdhette megtanulmányait. Ezzel azt is elkerültük, hogy gyermekünknek tőlünk távol, speciálisintézetben kelljen iskolába járnia.

Az iskolakezdés előtt hosszan mérlegeltünk, vajon a magyar vagy a szlovák ta-

nítási nyelvű iskolába írassuk-e be gyermekünket, számolva a várható nehézségek-kel. Szlovákiában élünk, bár mindketten magyarok vagyunk, nem lenne-e kézen-fekvőbb, ha feláldoznánk az anyanyelvet, és a kislány jövőjére való tekintettel aszlovák nyelv elsajátítására összpontosítanánk. Vagy költözzünk át Magyarország-ra, hogy a kislány beszédkapcsolatait, sérüléséből adódóan, képes legyen a környe-zetével felvenni? Kikértük az orvos véleményét, aki szakemberként elmagyaráztanekünk, mennyire fontos gyermekünk számára, hogy annak a nyelvnek az elsajá-títását folytassa, mely őt eddig szeretetteljes közegbe ágyazottan körülvette. „Azt anyelváramlást, nyelvhullámzást ne vegyék el tőle, melyet magzat korában édes-anyjától kapott.” A cseh orvos azt is hozzátette, hogy ha a kislány az anyanyelvétképes lesz jól elsajátítani, erre a biztos alapra építve könnyebb lesz számára a szlo-vák nyelv megtanulása is. Elfogadtuk az orvos szakmai érvelését, az anyanyelviiskola, a természetes út mellett döntöttünk. Nem csalódtunk, ma gyermekünk a kö-zeli magyar gimnáziumot látogatja. Mindez nemcsak az anyanyelvű iskola válasz-tására vonatkozó döntés eredménye, hanem mindazé az erőfeszítésé, amelyet kö-zösen, szülőkként az orvosra, pedagógusra hallgatva, az egymás iránti bizalomraépítve tettünk meg. (Név és cím a szerk.-ben)

Nem bántuk meg

22 Pedagógusfórum – Felhívások

Pályázati felhívásA Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége a Szülőföld Alappal

történt megállapodás értelmében

„A veszélyeztetett óvodák és kisiskolák támogatására”

címmel pályázatot hirdet szlovákiai jogi személyiséggel rendelkező oktatási intézmények,

szervezetek, alapítványok, társulások és önkormányzatok részére.Pályázni az alábbi témákban lehet:1. Kidolgozott oktatási tervezetek alapján kistérségi szakmai és ok-

tatáspolitikai konferenciák szervezése.2. Kidolgozott oktatási tervezetek alapján oktatásfejlesztési progra-

mok, szülők, gyermekek, diákok részére ill. iskolai és óvodai rendez-vények támogatása.

3. Kidolgozott oktatási tervezetek alapján a veszélyeztetett óvodákés iskolák infrastrukturális fejlesztése, épületrészek átalakítása éskarbantartása.

A pályázat benyújtásának a feltétele mindhárom pályázati cél ese-tében olyan kistérségi (legalább 3 településre kiterjedő) oktatási kon-cepció, tervezet kidolgozása, melynek alapján a pályázatba bekapcso-lódó intézmények és önkormányzatok, átgondolt együttműködésselsegíteni kívánják az anyanyelvű oktatás fennmaradását az adott kis-térségben.

Az 1. és a 2. pályázati célra legalább 3 intézmény összefogásával le-het a pályázatot benyújtani. A bekapcsolódó intézmények közül egya pályázó szervezet, a másik kettő partnerszervezetként vesz részt apályázatban.

A 3. pályázati cél esetében egy intézmény nyújthat be pályázatot.A pályázók csak egy témakörben nyújthatnak be pályázatot.Pályázni az SZMPSZ honlapjáról letölthető pályázati űrlapon lehet. A pályázat benyújtásának határideje március 10. (postai bélyegző

kelte). A pályázóknak a kitöltött és aláírt űrlapot, valamint melléklete-it, postai úton, két eredeti példányban, az SZMPSZ Központi Irodájá-nak a címére kell eljuttatni, és elektronikus formában az rpk.km@szm-psz.sk e-mail címre.

A határidőre beérkező pályázatokat a lebonyolító szervezet által össze-állított kuratórium bírálja el. A pályázat eredményéről a kuratórium dön-tése után a pályázók a www.szmpsz.sk honlapon tájékozódhatnak.

A pályázattal kapcsolatos információ és pályázati űrlap letölthetőaz SZMPSZ honlapjáról a www.szmpsz.sk címről.

A pályázattal kapcsolatban érdeklődni lehet Jókai Tibor irodaveze-tőnél a 035 7714 755 telefonszámon, munkanapokon 10,00 és 12,00óra között. /jt/

Selye János Egyetem KomáromComenius Pedagógiai Intézet, khsz.

Felhívás

A Selye János Egyetem – a COMENIUS Pedagógiai Intézet szakmai ésszervezési biztosításában – vezetőképző tanfolyamot indít gyakorló és le-endő óvodavezetők (igazgatók, igazgatóhelyettesek) számára.

A modulrendszerű, 200 tanórás képzés 2008 áprilisában indul és 2009májusában záródolgozat megvédésével és vizsgával zárul. Az oktatás ma-gyar nyelven folyik. A résztvevők az 596/2003 Tt. sz. tanügyigazgatási tör-vény, ill. a pedagógusok továbbképzéséről szóló, 42/1996 Tt. sz. miniszté-riumi rendelet előírásainak megfelelő képzésben részesülnek és szerez-nek államilag elismert tanúsítványt.

A képzés moduljai: Oktatási rendszerek alapjai – Tanügyigazgatás –Az óvoda, mint szervezet – Humánerőforrás-fejlesztés – Stratégiai terve-zés, óvodai nevelési program kidolgozása – Operatív óvodavezetés és gaz-dálkodás – Ellenőrzés és értékelés az óvodában – Minőségfejlesztés –Kommunikációs és konfliktuskezelő tréning.

A képzés időterve: (1) 10 alkalommal kétnapos, 20 órás képzés (2008.április – november), (2) záródolgozat kidolgozása, konzultációk (2008.december – 2009. február), (3) záródolgozat lektorálása, felkészülés avizsgára (2009. március–április), (4) záródolgozat megvédése, vizsga(2009. május).

A képzések helyszínét a jelentkezőkkel megegyezve, lakhelyükre valótekintettel határozzuk meg.

A képzés részvételi díja 9 800.- Sk. A részvételi díj magában foglalja azelőadók, a lektorok és a vizsgáztatók költségeit (honorárium, utazás, szál-lás, étkezés), valamint a szervezési kiadásokat (posta, telefon, fénymáso-lás, segédeszközök, terembérlet, stb.).

A részvételi díj részletekben is befizethető (2008, 2009) és megosztha-tó a hallgató és az intézmény között. A képzési díjat a munkaadó, ill. afenntartó az intézmény továbbképzési keretéből támogathatja.

A képzés indításának feltétele min. 20 fő bejelentkezése. Az érdeklő-dők az írásos jelentkezésükben a következő adatokat tüntessék fel: név,munkahely, beosztás, pontos lakcím, telefonszám, e-mail.

A jelentkezési határidő: 2008. február 29.

Jelentkezési címek:■ posta: Comenius - PI UJS, P.O.BOX 85, 945 05 Komárno 5■ E-mail: comeniuspi@comeniuspi.sk

Az érdeklődőknek bővebb tájékoztatást Fodor Attila nyújt a 0905912006-os telefonszámon. Komárom, 2008. január 23.

A Pro Patria Honismereti Szövetség és társren-dezői, a Csemadok Országos Tanácsa, a Szlová-kiai Magyar Pedagógusok Szövetsége, aBibliotheca Hungarica, a Szlovákiai Magyar Szü-lők Szövetsége és a Pázmány Péter Alapítvány, aReneszánsz év alkalmából

Új reneszánsz címmel pályázatot hirdet:a) az alapiskolák 7-9., illetve a nyolcévesgimnáziumok ennek megfelelő évfolyamainaktanulói,

b) a középiskolások számára.A pályázat célja: 10 perces vetítettképes elő-

adás PowerPoint bemutatóval az alábbi témakö-rökben:

1. Jeles személyiségek/közösségek2. Építmények3. Újítók és felfedezők, alkotók és alkotásokA helyi közösségek ma is megteremtik a ma-

guk értékeit. Fontos, hogy ezekre ráirányítsuk afigyelmet, és még életükben megbecsüljük az ér-

tékek létrehozóit, felfigyeljünk azokra a jelensé-gekre, lehetőségekre, amelyek alapját képezhe-tik a jövendő értékeinek.

A jelentkezés határideje 2008. április 13.

A jelentkezés feltételei, a teljes kiírás és a je-lentkezési lap letölthető az SZMPSZ honlapjáról:

www.szmpsz.sk.Bővebb információk: Szanyi Mária,szanyi.maria@gmail.com, mobil: 0911-451 024

ÚJ RENESZÁNSZ

23Pedagógusfórum – Farsangoló

Lapunk februári számának

szerkesztése idején még javá-

ban tartott a farsangi mulatsá-

gokkal és vigasságokkal járó bá-

li szezon. Az alábbi felvételek

Dorogon, a pilisi szlovákok bál-

ján készültek. Az est folyamán

Szlovákia és Magyarország

nagykövetei is – Juraj Migaš és

Heizer Antal – jót s jól mulattak.

(szerk.)

24 Pedagógusfórum – A palatáblák korából

A Pátria rádió hangarchívu-

mából Tóth Erika válogat

Az iskola történetét Danis Ta-másné volt igazgató foglalja össze:– A Rimaszombati Egyesült Protes-táns Gimnázium 1853-ban jött létreaz osgyáni evangélikus gimnáziumés a rimaszombati református gim-názium összevonásával, mert akko-riban legalább hat tanárra volt szük-ség ahhoz, hogy önállóan működ-hessen egy tanintézet. 1884-ig al-gimnázium volt, mivel csak hat osz-tálya volt. Ebben az évben nyílt mega hetedik, a következőben pedig anyolcadik osztály, így 1885-benérettségiztek először Rimaszombat-ban. Az 1801-ben épült épület kicsi-nek bizonyult. 1903-ban történt ama is állónak az alapkőletétele. Rö-vid egy év alatt készült el, a rima-szombati Tóth Béla építész tervealapján. Az iskolát sok híresség lá-togatta: 1857-től 1863-ig volt a diák-ja Mikszáth Kálmán, de ide járt KissJózsef, Pósa Lajos, Holló Barnabás,Hatvani István vagy Milan Hodža,Ivan Krasko. A kimagasló tanárok

közé tartozott: Fábry János jeles nö-vénytan-, biológus kutató és tudós,Baksay István és Szeremley Károlymagyartanárok – ők voltak a kedvestanárai Mikszáthnak. Nekem na-gyon kedves osztályfőnököm voltHoléczi Miklós rajz- és a szlovák-nyelv-tanár, aki a háború után húszévig volt igazgatója a múzeumnak.1923-ban az iskola neve csehszlo-vák állami reálgimnázium lett, szlo-vák és magyar párhuzamos osztá-lyokkal működött 1938-ig. Akkor aszlovák tagozat Tiszolcra került, amagyar itt maradt, és neve magyarkirályi állami reálgimnáziumra vál-tozott. 1940 szeptember elsejénkapta vissza az egyesült protestánsgimnázium elnevezést.

Az iskola egykori diákja, a nagy-balogi születésű, jelenleg Budapes-ten élő neves geológus, SzepesházyKálmán így emlékezik diákéveire:

„1929-ben kezdtem, és ‘37-benérettségiztem. A szüleim nagyonidősek voltak, apám 59, anyám 41éves volt, amikor születtem. Én vol-tam a sereghajtó: hat nővérem van,a legfiatalabb is hat évvel idősebb

nálam. Úgyhogy nagyon elkésettgyerek vagyok, s a szüleim azt akar-ták, hogy minél hamarabb iratkoz-zam be gimnáziumba. Kilencévesvoltam, négy elemit végeztem, ésmár csak iratkozzam be, nehogy ha-marabb meghaljanak, mint én fel-növök. Így sajnos, nagyon koránkezdtem a gimnáziumot, alig múl-tam tizenhét éves, mikor leérettsé-giztem. Mikor Csehszlovákia meg-alakult, a rimaszombati gimnáziumcsehszlovák állami reálgimnáziumlett. Nagyon sok volt a fizika, ké-mia, természetrajz, földrajz. Görö-göt nem tanultunk, de nyolc éven átmindennap tanultunk latint, s en-nek köszönhetem, hogy nagyonkönnyen tanultam nyelveket. Aligtudok egy nyelvet, abból már tudokfordítani. Nyolc évig nyaggattakmindennap fordítással: latinról ma-gyarra, magyarról latinra. A nyolcév azért volt szerencsés, mert végigolyan tanáraim voltak, hogy jobbatel se tudok képzelni. A fizikataná-rom, Frenyó Lajos Eötvös Loránd-nak volt a tanársegédje. Életembenjobb pedagógussal nem találkoz-

tam. Klasszikus, tökéletes módontanította a fizikát. Nem könyvből:»A könyvbe bele se nézzetek, mertaz rossz…« Két éven keresztül, hete-dik, nyolcadik gimnáziumban úgytanította a fizikát, ahogy ő EötvösLorándtól tanulta. Eötvös Lorándvicceit mesélte, »erre a kísérletreEötvös Loránd ezt mondta, aztmondta …« Így tanultam a fizikát.Csodálatos ember volt. Ragyogó ta-nári kara volt az iskolának. Ott taní-tott Győry Dezsőnek az apja, Valen-tini Dezső természetrajztanár,Pásztory Ditta apja matematikata-nár volt. Ők Erdélyből, Lugosról jöt-tek a század eleji Rimaszombatba.Pásztory sógora, Pásztory Dittanagynénjének a férje, Fábián Vil-mos – sepsiszentgyörgyi székelyember – volt a történelemtanárom.És emlékszem egy Veress Samu ne-vű igazgatóra is. Nagyon műveltemberek, kiváló pedagógusok vol-tak, ők hozták létre a rimaszombatimúzeumot, amely egyedülálló voltvalamikor, még egyiptomi múmia isvolt benne. Ott őriztek meg két ere-deti kuruc tárogatót; korábban csakegy volt belőle, a másik kettő a ri-maszombati múzeumból került elő.Gyönyörű múzeum volt, híres, ésezek a rimaszombati tanárok csinál-ták. A latintanár tanulmányutat tettGörögországban, Egyiptomban, ésa piramisból egyiptomi búzát ho-zott, s valami múmiát is megvett, éshazahozta a múzeumnak. Nagyon-nagyon jó gimnázium volt. Kis osz-tály voltunk, 16-an érettségiztünk,ebből hatan kitűnően, de ez a peda-gógusoknak volt köszönhető, és an-nak, hogy a csehek alatt rostálásvolt. Negyvenen indultunk – s mégjöttek hozzánk –, és 16-an marad-tunk, mert aki gyengébb volt, azt el-tanácsolták. „Megadjuk azt a bizo-nyítványt, de hagyja abba a gimná-ziumot, válasszon más foglalko-zást.” Szelektáltak. Nagyon jó osz-tály volt a miénk, nagyon szerettükegymást, mint a testvérek, fiúk-lá-nyok. Úgy ötödik, hatodik osztály-tól kezdve élveztük, hogy milyen jódiáknak lenni. Mindenhová együttjártunk, boldogok voltunk, és sze-rettünk tanulni.”

Patinás iskolák, legendás tanárok (5)

Az épület ma a Tompa Mihály Református Gimnáziumnak, illetve az evangélikusok szlovák alapiskolájának ad otthont