Fotó keretezése I.

Ebben az esetben a képterületen belül készítünk keretet így számolj azzal, hogy a keret a kép

szélső részeiből valamennyit kitakar. Fontos képelemet ne takarj ki vele és többségében az sem szerencsér, ha a főtéma széle érinti a keretet. Válassz ízléses, vékony keretvastagságot ! Ez képed méretétől függően változhat. Lehet 10, de akár 100-200 pixel is. Most egy viszonylag kis méretű, online használatra szánt képet veszünk példának, tehet szinte minimális keretvastagságot kell választanunk.

Nyomj Ctrl+A billentyűt, ezzel kijelölted a teljes képet. A program tudni fogja, hogy a teljes képmezőt szeretnéd keretezni. Az Szerkesztés/Körvonalazás menüpontot választva egy kis

ablakot kapsz, melyben beállíthatod a keret tulajdonságait. A Width (Szélesség) mezőben a vastagságát állíthatod be pixelben (képpontban). Először egy kicsit vastagabb fekete keretet csinálunk, majd erre egy vékonyabb világosat, mely jobban érvényesül. Képünk méretére tekintettel 12 px elegendő lesz fekete keretnek. A Color (Szín) felirat melletti színkockába kattintva egy újabb ablak nyílik, ahol kiválaszthatod a keret színét. Válassz feket színt !

A Location (Helyzet) jellemzőnél 3 jelölő közül választhatunk:

Inside (Belül). Ez esetben a jelölésen belülre teszi a keretet. Center (Középen). Ilyenkor a jelöléssel megegyező helyzetben azon belül és kívül is lesz a keretből. Outside (Kívül). Kiválasztásával a jelölésen kívülre kerül a keret.. Esetünkben az Outside jellemzővel a keret a képmezőn kívülre kerülne, a Centert bejelölve egy része lemaradna, így az Inside beállítást válasszuk !

Az ablak további tulajdonságait (Blending, Opacity) most nem tárgyaljuk ki, jelen esetben nincs szükségünk rá. Tehát összefoglalva az alábbi képen belül látható beállításokat használd!

Kaptál egy fekete keretet, mely így elsőre elég komor hatású, de lépjünk tovább ! Ismételd meg újra a fenti lépéseket ! Nyomj Ctrl+A billentyűt, válaszd az Edit/Stroke menüpontot, az ablakba pedig a következőket állítsd be:

A Width értéke legyen 1-2 pixellel kisebb, mint az előbb. Én 10 px-et állítottam be.

A Color színmezőre kattintva állíts be fehér színt ! Ha egy kicsit "bonyolítani" akarod a színválasztást, akkor ne a választómezőbe, hanem az eredeti fotódba kattints. Ha az egérmutatót a színválasztásnál a fotód fölé viszed akkor egy "szemcseppentővé" változik. Ezzek választhatsz színt a fotóról. Válassz, valami jellemző színt a képedről ! Én az ég kék színét választottam ki. A Location maradjon most is Inside !

Fekete-fehér

Egy megszokott módon fekete-fehérré alakítva – Kép/Mód/Szürkeárnyalatos menüpont - az eredmény így néz ki:

Meglehetősen "lapos", unalmas lett a kép. Ráadásul a szántóföldön sarjadó növények mintázata, csíkjai szépen eltűntek. Itt lép be a képbe a színcsatornák szűrése.

Térjünk vissza az eredeti színes képhez ! Az előbbi menüpont alatt néhány sorral találod a Csatornakeverő pontot (Kép/Korrekciók/Csatornakeverő). Rákkattintva egy ablakot kapsz. Az alján található Monokróm jelölőt mindjárt indulásképp jelöld ki és a kép az előbbi verzióhoz hasonló fekete-fehér képpé változik ! Feltételezve, hogy képed RGB színmódú, a fentebb lévő csúszkák segítségével állíthatod be az egyes színcsatornák arányát. Az alul lévő Konstans csúszka pedig az általános világossági értéket

szabályozza. Vigyázzunk arra, hogy a túlságosan extrém értékek a színzaj látványos emelkedését idézhetik elő ! A példaképnél az alábbi beállításokat használtam: Red: +38 Green: +192 Blue: -42

Constant: -40 Íme a végeredmény ! A kép sokkal drámaibb, kifejezőbb, érdekesebb lett:

Piros szem

Sok kép szerkesztésénél lesz jó barátod a Szivacs, melyet a bal oldali eszközsoron találsz.

Legkönnyebben az O billentyű lenyomásával juthatsz hozzá. Ha esetleg nem a képen látható ikon aktív, akkor tartsd az egérmutatót (lenyomott bal gomb mellett) az ikonon és előtűnik egy lista, melyből kiválaszthatod a Szivacs eszközt.

Kiválasztottad az eszközt, most állítsd be a tulajdonságait. A Photoshop 7-es és újabb verzióiban a

képernyő tetején találod az adott eszköz tulajdonságait, közvetlenül a főmenüsor alatt. A korábbi verziókban a jobb oldalon lévő ablakok közül választhatod ki az opciókat (Options), vagy az

ecseteket (Brushes). Tehát a felső tulajdonságok sorban válassz először egy megfelelő méretű ecsetet. A Szivacs ilyen átmérővel és tulajdonságokkal fog majd működni. A vörös szemhez elég egy 5-15 pixel nagyságú, lágy szélű ecsetet választanod. Én 9 pixel átmérőjűt választottam. Mindenképpen legyen kisebb az átmérő a vörös szem terület méretétől ! A Mode tulajdonságablakban válaszd ki a Desaturate pontot, aza színteleníteni akarunk. A Flow jellemző az eszközz erősségét adja meg, legyen ez 100%.

Most a Szivacs ecsettel, apró katintásokkal festegess a vörös szem területén belül és léthatod,

amint a piros szín lassan kifakul. Miután mind a két szem vörös színét kifakítottad (ha csak az egyik szem látszik a képen, természetesen csak az egyikét :)), szemléld meg a képet, hogy a szembogár mennyire hat természetesnek. Sötétebb vörös elszíneződésnél a kifakítás után már jó eredményt kapsz, "telibevakuzott", nagyon világos szem esetén azonban az eredmény még további javításra szorul.

Nálam a bal oldali szem már közel jó, a jobb oldali, világosabb viszont még természetellenes .

Dolgozzunk még egy kicsit a szemen ! Kattints rá ugyanarra az ikonhelyre, ahol a Szivacs eszközt találtad és tartsd ott az egérmutatót ! A legördülő választékból kattints a Sötétítő eszközre !

A fönti tulajdonságok menüsoron állítsd be az ecset nagyságát (Brush) a szembogár nagyságánál némileg kisebbre. Nálam 20-25 pixel volt megfelelő. A Range jellemzőt állítsd Midtones-ra, ezzel csak a kép középtónusait kívánjuk sötétíteni, az Exposure értéke pedig legyen alacsony, hogy

finoman dolgozhassunk. Nálam ez 20%. Most aprókat kattintva a szembogár belsejében lassan sötétítsd a kellő mértékűre. Ez e mérték teljesen rád van bízva, a lényeg, hogy a szem

természetesenek hasson. Általában nem szerencsés teljsen feketére sötétíteni. Legtöbbször a szembogár közepébe kattints, az a terület legyen a legsötétebb a szélei pedig maradhatnak világosabbak. Ez is a szem természetességét hangsúlyozza. Ennek a folyamatnál valóban csak a szépérzéked diktálhat, de pont emiatt érhetsz el vele jobb eredményt mint egy automata programmal.

Készen vagyunk, íme a végeredmény !

Világosság I.

A következő fotó bizony meglehetősen alulexponált, de némi utómunkával elfogadhatóvá tehetjük:

Ebben legegyszerűbben a Kép/Korrekciók/Szintek (CTRL+L) menüpontja lesz segítségünkre.

Rákattintva a következő ablakot kapjuk:

A Channel felratú ablakban a kép különféle színcsatornái közül választhatunk. Az RGB mindhárom (Red, Green, Blue) színcsatornát együttesen jelöli. Mivel jelenleg nincs szükség a színek módosítására, így hagyjuk a beállítást RGB-n ! Az Input Levels melletti három ablakban a kép sötét, középtónusú és világos területeinek

számszerű értékeit látjuk, az alatta lévő ablakban pedig a kép árnyalateloszlását, grafikusan

ábrázolva, úgynevezett hisztogramon). Az ablak alatti háromszögek segítségével a tónusterületek egyenként szabályozhatók. A háromszögek árnyalata egyértelműen jelzi, hogy mely tónusterületeket állíthatjuk segítségükkel. Az ablak alsó részén a kimeneteli jelszint állítható (Output Levels) Most koncentráljunk az Input levels jellemzőkre !

A hisztogramon látható, hogy a kép árnyalateloszlása nem egyenletes. A jobb oldali, fehér nyíl fölötti és melletti területen a grafikon nem vesz fel értéket, tehát nincs a képen világosabb terület. Az árnyalatok kiegyenlítéséhez húzzuk a jobb oldali, fehér háromszöget balra, addig a pontig, amíg a fölötte lévő ablakon a grafikon bal szélét látjuk. A fönti ablakokban a jobb oldali ablak értéke is változni fog, valamint automatikusan a középső ablaké is, mivel, ahogy láthatjuk a középső, szürke

háromszög is balra tolódott. A jobb oldali háromszöget a grafikon széléig tolva, kb. 155-ös értéket kell mutatnia a jobb oldali ablaknak. A középső érték 1,34. Ezek természetesen csak a példaképünkre vonatkoznak, nem minden esetben ugyanekkorának kell lenniük. Az a lényeg, hogy a háromszög csúszkákat mindig a fekete grafikon széléig húzzuk, de beírhatjuk az értéket számmal is a fönti ablakokba, a háromszög csúszkák helyzete úgy is változik.

Most ismételjük meg ugyanezt a bal oldali, fekete háromszöggel is, amit jobbra húzzunk egy nagyon kicsit, a grafikon bal széléhez mivel a grafikon itt hamarabb kezdődik. A háromszöget addig

húztam jobbra, amíg a bal oldali fölső ablakban 7-es értéket kaptam, ekkor került a jelölés a grafikon bal széléhez. Mindeközben az eredeti képünkön láthatjuk a változást, ha be van jelölve a Preview jelölőnégyzet. A képen látott változást is vegyük figyelembe ! A kép világossága, mint látható nagymértékben változott. Amennyiben még mindig túl sötétnek, vagy világosnak találjuk a középső, szürke háromszög eltolásával finomíthatunk rajta. Balra tolva világosodik, jobbra tolva sötétedik a kép. A példaképen még némileg balra toltam a csúszkát, ezzel a kép középtónusai világosodtak egy kicsit. Addig a pontig állítottam, amíg a fönti, középső

ablakban1,50 értéket kaptam. A középső csúszkát, jó közelítéssel, addog kell húznunk, hogy a fenti fekete grafikon mindkét oldalán nagyjából egyenlő mennyiségű sötét rész legyen. Természetesen az értékeket itt is beírhatjuk billentyűzetről. Íme a beállítások:

Az OK gomb lenyomásával ezt a végeredményt kaptam:

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezek az értékek csak a fenti példaképre vonatkoznak, valamint itt is igaz, hogy az értékek állítását ne vigyük túlzásba, csak bizonyos, enyhébb esetekben lesz

hatásos. Súlyosan alulexponált felvételek esetében a világosítás következtében nagy mértékben növekszik a képzaj, ami a fotót élvezhetetlenné teheti. Ilyenkor be kell látnunk, hogy a fotót bizony elrontottuk. Az utólagos képmódosítás nem csodaszer. Nem hatásos minden esetben és nem biztos, hogy a kép előnyére válik.

Szépia hatás

Legyen ez a színes felvétel a kiinduló képünk:

Ha szépia tónust szeretnénk a képre varázsolni, kattintsunk a Kép, majd Korrekciók fülre, majd

ott az Színezet/telítettség fülre (CTRL+U), és végül a Készletből a Szépia tónust válasszuk ki.

Sepia Toning (grayscale), vagy a Sepia Toning (layer) actiont !

Utóbbi beállítást választva a Layers ablakban 3 réteget látunk. A legfölső

réteget kijelölve és az Opacity értékét változtatva szabályozhatjuk a szépia

hatás erősségét a képen.

Egyénibb és némileg nehezebb megoldás, de komolyabb eredményt adhat, ha a fotót először

az Kép/Mód/Szürkeárnyalatos menüpont segítségével szürkeárnyalatossá ("fekete-fehérré")

alakítjuk, majd elérhetővé válik az Kép/Mód/Duplex beállítás is, és ezután ezt választjuk. A

felbukkanó ablakban a Típus beállításnál válasszuk a Duplex értéket, így a képnek egy barnás

árnyalat helyett két színárnyalatot adhatunk meg. Az 1.Tinta színnek állítsunk be feketét (ez az

alapbeállítás is), így a kép fekete árnyalatú részei megmaradnak feketének. 2.tinta színnek

keressünk egy világos sárgásbarna színt. Én a PANTONE színskála 117 M jelzésű árnyalatát

választottam.

A színek választóablaka mellett balra látunk egy-egy

ugyanolyan méretű grafikon ablakot. Az ablak

belsejébe kattintva a felbukkanó ablak bal oldalán

látható görbén állíthatjuk be az adott szín

világossági értékeit. A jobb oldalon számokkal

írhatjuk be ugyanezt és a görbe ennek megfelelően

fog változni. Hogy ne legyen a végeredmény túl

sötét ezért mindkét színnél a görbe jobb szélét lefelé

húztam. A fekete szín esetében csak kb. 95%-ig, a

drapp színnél nagyjából 66%-ig.

Ha további színeket akarunk a képhez adni akkor a Típus mezőben beállíthatunk Háromszínű és

Négyszínű értékeket is, ezzel még érdekesebb képhatást érve el.

Lássuk tehát, mit sikerült kihozni a képből:

Élesítés másképp

Gyakran megfigyelhetjük, főleg ha fotónk kissé több zajt tartalmaz, hogy a Photoshop alapvető élesítési parancsa az Unsharp Mask az élek mellett a képen

meglévő zajt is jelentősen felerősítette. Ennek kiküszöbölésére nem marad más módunk, mint, hogy

magunk határozzuk meg a program számára, mely területeken élesítsen és melyeket hagyja figyelmen

kívül. Nyilván egy elmosódott hátteret felesleges kezelésbe vennie, hiszen zajon kívül nem sok élesíthető

dolgot talál.

Képünkön elõször egy kontúrmaszkot fogunk létrehozni,

tehát az a célunk, hogy csak a fotó élei legyenek kijelölve, az elmosódottabb részek, például a háttér ne. Elõször is válts át Lab színmódba az Kép/Mód/Lab szín

paranccsal !

Válaszd ki a Channels palettát! Itt a Lightness csatornára lesz szükséged, amely a kép fényességi értékeit tartalmazza. Az 'a' és 'b' jelû csatorna a színösszetevõket hordozza. Jelöld ki a Lighness csatornát és az egérrel húzd rá a paletta alján

lévõ kis dokumentum ikonra. Ezzel egy új csatornává

duplázod, úgynevezett Alpha chanellá. Ez jelen esetben a Lightness csatornád tökéletes másolata, amellyel szabadon dolgozhatsz anélkül, hogy a képen módosítás történne. Ha a Lightness csatornán hajtanánk végre módosításokat, akkor az a képen látható lenne. Ezen az új csatornán megpróbáljuk elõhívni a kép éleit, hogy könnyen kijelölhetõk legyenek.

Maradjon kijelölve az új csatornánk ! Menj a Szűrű/Stilizálás/Élek megkeresése szûrõre, amely megkeresi a képen az éleket és sötét kontúrral kihúzza õket.

A Photoshop így könnyedén ki tudja majd jelölni a nagy kontrasztkülönbségû részeket. A sötét élek azonban sok helyen túl határozottak így elõször hangsúlyosabbá tesszük, majd elmossuk õket, hogy lágyabb átmenetet kapjunk. Válaszd ki a Szűrű/Egyéb/Minimális parancsot és itt 1, esetleg 2 radius értéket. Példánkban 1-es értéket használtunk. Mivel ez nem várt éleket csinált a Szűrű/Zaj/Közepes szûrõvel, 2-es radius értéket választva finomítsuk, majd a Szűrű/Életlenítés/Gauss-életlenítés szûrõvel

lágyítsuk el teljesen. Itt is 2 volt a radius értéke, de ízlésünk és a kép mérete szerint használj mindenütt 1-3 közötti radiust !

Mivel nekünk a sötéttel jelölt éleket kell élesítenünk a program pedig a világos részeket jelöli majd ki, ezért egyszerûen fordítsuk át a képet inverzre az Image/Adjustments/Invert (Ctrl+I) paranccsal. Íme

az eddigi eredmény:

Kijelölésre kész a fotónk. Ezt egyszerûen a Ctrl gomb nyomvatartásával és közben a duplikált Lightness csatornára való kattintással megteheted.

Ezután a Csatornák palettán válts át a fõ (Lab) csatornára,

majd a Kép/Mód menüben visszaválthatsz Lab-ról RGB Colorra ! Nyomj Ctrl+H-t, hogy a kijelölés körvonala eltûnjön. A kijelölés ettõl még aktív marad, csak a zavaró körvonal nem látszik, viszont az élesítést jobban figyelemmel kísérheted.

Nincs más hátra, mint elvégezni a kijelölt területek élesítését. Alkalmazd a Szűrő/Élesítés/Életlen maszk parancsot. A példában 350-es Amount és 5-ös Radius értékeket használtunk 0 Threshold mellett, de természetesen saját ízlésünk szerint élesíthetünk. Az élesítés végén válaszd ki a kijelölõ eszközt (M gomb) és kattints a kép egy pontjára, hogy a kijelölést megszüntesd !

A végeredmény: Csak a kijelölt élek mentén látható az élesítés hatása. A háttér - és vele együtt a zaj - nem, vagy nem számottevõen élesedett, erõsödött.

Így fest a kép ugyanazt az Életlen maszk beállítást

használva, de kontúrmaszk alkalmazása nélkül. A háttéren

jól megfigyelhetõ a felerõsödött zaj. A képi többi részén

látható, elsõre részletnek tûnõ szemcsézettség is

voltaképpen zaj.

A leírtak csak elsõ olvasatra tûnnek bonyolultnak, de megértve õket bátran használhatod más területeken is a kontúrmaszkot, például zajszûrésre. Ha végképp nem szeretnél minden alkalommal végigmenni a sorozatos lépéseken, készíts belõlük Action-t, a képeidnek megfelelõ

átlagbeállításokat használva, így gyorsíthatod a munkát.

Perspektíva korrekció

Az épületfotózásnál, - amennyiben nem az épület művészi láttatása, hanem pontos látványának visszaadása a célunk

- fontos, hogy a perspektíva a szemünk által látottakat adja vissza a képen is. Ennek ellenében dolgozik viszont a

fényképezőgépek nagylátószögű objektíve, amely az épületeket furcsán "hanyadt dönti". Ezt a perspektivikus

torzulást viszonylag egyszerűen javíthatjuk az alábbi íromány segítségével.

Elõször is vedd szemügyre a kiindulási fotót és határozd meg, hogy milyen jellegû perspektíva

korrekcióra lesz szükség. A példaképen az épület hanyadt és kissé jobbra dõl, ezt kell korrigálni.

Hogy könnyebb legyen meghatározni a vízszintest és a függõlegest, húzz segédvonalakat a képre ! Ezt úgy teheted meg, Ha a képablak szélén lévõ vonalzóra

(Ruler) viszed az egeret, rákattintasz, majd az egeret képre húzod. Ha nem látszik a vonalzó, a Ctrl+R gombokkal kapcsolhatod be. felsõ vízszintes vonalzóról természetesen vízszintes, az oldalsó, függõleges vonalzóról függõleges vezetõvonalakat hûzhatsz a képre. A vezetõt az épület két szélsõ alapjához célszerû igazítani, a vízszintes vezetõt pedig az épületen

megjelenõ bármely olyan vonalhoz, amelyet vízszintbe akarsz maj igazítani (például, tetõ széle). Ha elrontod a guide line behúzását a Nézet/Segédvonalak törlése paranccsal törölheted õket. Ezután Ctrl+A gombokkal jelöld ki a teljes képet és a Ctrl+T billenytûkombinációval válaszd ki

a Szerkesztés/Szabad alakítás lehetõséget. Megjegyzés: A Photoshop rendelkezik egy úgynevezett Perspektíva paranccsal is, az Szerkesztés/Átalakítás/Perspektíva pont alatt, ami kimondottan erre való, de a Szabad alakítás mód sokkal szabadabb alakítási lehetõséget biztosít számunkra.

A Szabad alakítás egy keretet rajzol a kép köré a négy sarkon és a középvonalakon egy-egy fogóponttal. A Navigator ablakban kicsinyítsd le addig a kép nézetét, hogy a képernyõnk közepén bõvel elférjen. Ezután a felsõ sarkok fogópontjait az egérrel "megfogva" a képsarkokat addig húzd, amíg az épület szélei párhuzamosak nem lesznek a vezetõvonalakkal ! A kép szabadon alakítható a

fogópontokat bármennyiszer megfogva. Perspektívakorrekciónál az alsó fogópontokat ritkán használjuk.

Ha az épület "kiegyenesedett", nyomd meg az Enter-t és a beállított nézetet újrarendereli a program, azaz véglegessé válik. Ezután a Nézet/Segédvonalak törlése menüponttal törölheted a vezetõvonalakat, és íme a

végeredmény:

Fehéregyensúly javítása

Némely digitális fényképezőgépnek bizony meggyűlik a baja az úgynevezett fehéregyensúly helyes beállításával.

Van az úgy, hogy nekünk is meggyűlik vele a bajunk, vagy egyszerű feledékenységből, figyelmetlenségből rossz

beállítást használunk. Az eredmény: a fehér fal sárga-kék-

lila, de semmiképpen sem a valóságnak megfelelő és az egész képen furcsa színes "köd" ül. A következőkben egy

hasznos tippet mutatunk be arra, miként kaphatjuk vissza az eredeti, vagy ahhoz közeli színeinket.

Ennek a fotónak bizony nem szabadna ilyen zöldes színekben pompáznia. Megpróbáljuk kijavítani úgy, hogy egy Levels rétegmaszkot hozunk létre.

Ezt a jobb alsó sarokban található Rétegek palettán teheted meg a képen jelzett ikonra kattintva. Az elõjövõ menübõl válaszd ki a Szintek pontot !

Megjelenik a Levels ablak. Az ablak jobb alján látható 3 pipetta ikon segítségével referanciapontokat jelölhetünk ki a Photoshop

számára, hogy a kép mely pontját vegye az adott pipettának megfelelõ árnyalatúnak. Sorrendben (balról-jobbra) a három pipetta a sötét, a középtónus és a csúcsfények meghatározására szolgál. Ezek közül különösen a középsõvel állíthatók be pontosan az eltolt színek, mivel a két szélsõ leginkább a fényesség meghatározására

szolgál. Egyszerûbben fogalmazva a középsõ pipettával a kép valamely pontjára kattintva azt mondod meg a Photoshopnak, hogy "Ez a pont itt középszürke legyen !". A program ettõl kezdve az

adott pontot veszi középszürkének és az összes többi színt ehhez mérten tolja el.

Kattints tehát a középsõ pipettára, majd a javítandó fotó egy olyan pontjára, amelynek középszürke színûnek kéne lennie. Látható, hogy az össze többi szín is ennek függvényében változik. Nyugodtan kattinthats z többet is,

keresve az a megfelelõ pontot, amelynél a kép színvilága a valósághoz legközelebbi; a szürke szürke, a fehér fehér, stb. Példánkban ez a pont valahol a mintaképen jelzett helyen van:

Ha a képen nincs középszürke referenciapont, próbálkozhatunk a két oldalsó pipetta használatával, de a sötét pipettával mindenképpen a kép legsötétebb részletét, a világossal pedig a legvilágosabb pontot jelöljük ki ! Ezek alkalmazása különösen eltolhatja a színeken kívül a kép fényviszonyait (világosság, kontraszt) is.

Megjegyzés: Érdemes a mûvelet elõtt (amennyiben nem túl apró méretû a képünk), az eszközpalettán a pipetta (I gomb) eszközre váltani és az fönti opciók között a Sample Size értéket

magasabbra állítani, például 3 by 3 average-re. Így a pipetta nem csak egyetlen pixelt vesz referenciának, hanem egy 3x3 pixeles területet, vagy 5x5 pixelest ha még nagyobbra állítjuk. Elképzelhetõ, hogy egy pixeles referencipont esetén az adott pixelünk zajinformációt tartalmaz, így nem fog valós színeket visszadni.

Ha képed végre a nekünk tetszõ színekre állt be, a Szintek

ablakban nyomj OK gombot, majd térjünk át a Rétegek ablakra jobb oldalt ! Ténykedésed eredményeképpen a színeken kívül a világosságot is "eltolhattad" a szó átvitt és egyéb jelentésében is. A Rétegek palettán két réteget láthatsz: az eredeti képed rétegét és felette a Szintek rétegmaszkot. Ahhoz, hogy a

Photoshop figyelmen kívül hagyja a világosság változását,

a Szintek 1 nevû réteg legyen kijelölve és a Normal állásban lévõ összhatásmódot változtasd Color összhatásmóddá ! Így csak a színekben beállt változás látható a Szintek réteg alatti képen, a fotó fényviszonyai nem változnak. A Réteg/Rétegek egyesítése paranccsal egyesítheted a rétegeket és kész is vagyunk !

A változás:

Vignettálás csökkentése

Főleg nagylátószögű objektíveknél, valamint szűrők felhelyezése után fordulhat elő, hogy képünk sarkait

kitakarja valami. Ez az enyhe sötétedéstől a durván fekete szegélyig terjedhet. Művészi hatású képeinken néha még

jól is jön a sötétedés de sok esetben zavaró lehe, így

kénytelenek leszünk eltüntetni, mégpedig az alábbi módon.

A sarkok sötétedését nem nehéz észrevenni ezen a képen.

Válaszd ki az Ellipszis Kijelölõ Eszköz és a bal fölsõ sarokból

húzz egy ellipszis kijelölést a jobb alsó sarokig ! Nagyjából a képen látható formában. Ezután a kijelölés belsejébe jobb klikkel kattintva válaszd a Fordított kijelölés parancsot, ami a kijelölést megfordítja, így nagyjából a kép sarkai lesznek kijelölve.

A sötétedésünk viszont lágy átmenetes, így a kijelölést is megpróbáljuk lágyítani. Nyomj Q gombot, ezzel Gyors Maszk nézetbe kerülsz, ahol láthatod és alakíthatod a kijelölésedet.

Válaszd ki a Szűrű/Életlenítés/Gauss-életlenítés parancsot, amellyel

lágyíthatod a kijelölés szélét. A megjelenõ ablakban állíts jó nagy Radius értéket, hogy lágy átmenetet kapj. Példánkban egy 2 megapixeles (1600x1200 pixeles) képre kb. 131 pixeles radiust használtunk, ahogy lentebb

látható.

Ha megvan a lágy átmeneted, válts vissza Gyors Maszk nézetbõl normál szerkesztõ nézetbe, szintén a Q gomb segítségével ! Ezután a kijelölés látható körvonalát a Ctrl+H gombokkal tüntesd el ! Ez magát a kijelölést nem befolyásolja csak a látható körvonalat rejti el és így jobban látjuk a késõbbi változtatásunk eredményét. Szóval megvan a sarkok irányába lágyuló kijelölésünk. Jöhet sarkok világosítása !

A Réteg/Új korrekciós réteg/Szintek paranccsal egy rétegmaszkot kapunk. A megjelenõ ablakban, az alsó Kimeneti szintek csúszka fekete színû nyilát told jobbra, amíg a sarkok kellõen világosak nem lesznek. A példaképünknél valahol 107. értéknél világosodtak ki a sarkok.

Ha elkészültél, a Rétegek palettán - a Szintek réteget kijelölve - a Normalösszhatás módot állítsd át Világosság-ra, így csak a világosságra lesz hatással a beavatkozás, a színekre nem. Ezután a Réteg/Rétegek egyesítése paranccsal egyesítsd a rétegeket !

Színhiba (kromatikus aberráció) eltávolítása I.

A digitális fotózás világában sok esetben

nagyon szembeötlő az úgynevezett színhiba. Ez lehet az optika által előhívott (és nem kívánt) színhiba - másnéven kromatikus aberráció - ,

vagy a képérzékelő működéséből adódó elektronikus színhiba, amit a nemzetközi

szakirodalom "purple fringing" néven emleget, és kellően jó magyar fordítás híjján hívjuk csak "lila határvonalakként". A következő leírásban

talán a legegyszerűbb módszert magyarázzuk el e zavaró jelenség csökkentésére, illetve

eltüntetésére.

Nem is vitás ! Ez a zavaró lilás jelenség bizony színhiba. Módszerünk olyan esetekben hatásos, ha képünk lilához közeli árnyalatokat egyáltalán nem,

vagy csak kis részben tartalmaz.

Amennyiben a kép más területein - például egy lila virágon, vagy lila pulóveres emberalakon - megtalálható ugyanez, vagy ehhez hasonló szín, akkor válaszd ki a Polygonal Lasso Toolt (L gomb), ami egy kijelölõ eszköz. Piros nyíllal jelöltük a bal oldali eszközsoron található ikonját. Ezen eszköz segítségével egyszerûen jelöld körbe az a részt, ahol a színi hiba található. Nem kell nagyon pontosan, csak nagy vonalakban. Kattints egy pontra, ahol a kijelölés

körvonalát el szeretnéd kezdeni, majd egy új pontra és a program a két pontot vonallal köti össze. Így pontonként kattintgatva és körbehaladva rajzolj "kerítést" a javítani kívánt terület köré. Ha le kívánod zárni a körvonalat, térj vissza kiindulási ponthoz ! Nyugodtan kilóghat a kijelölésed kép szélén, úgy is csak a képen belüli tartalom lesz változtatható. A Photoshop csak ezen területen belül fog dolgozni, a kép többi része érintetlen marad.

Ha kívánt területet kijelölted a jobb fölsõ Navigator ablakban nagyítsd ki a kép nézetét, hogy könnyebben tudj dolgozni. Egy jó 500%-os nagyítással már igen kézre - illetve egérre - álló lesz a lila elszínezõdés. Most válaszd ki a fõmenübõl az Image/Adjustments/Replace Color parancsot és

egy ablak fog megjelenni ! Ezen parancs segítségével kiválaszthatunk egy, vagy több színt és ezek tulajdonságait külön állíthatjuk. Bizonyára nem nehéz kitalálni, hogy a következõkben a kérdéses lila elszínezõdésünket próbáljuk meg csökkenteni a segítségével.

Menjünk végig az ablak beállításain ! A Fuzziness csúszka 0-200 között állítható és megszabhatjuk vele, hogy a kiválasztott szín, illetve az ahhoz közelálló színek milyen mennyiségben vegyenek részt a módosításban. A 0 közeli érték azt jelenti, hogy a kiválasztott színnel legjobban megegyezõ árnyalatokon hajtódik végre a módosítás, míg a 200-as érték közelében a módosításba a választott sznnel távolabbról rokon

színeket is beleveszi a program (például a lila mellé a kékeket). A változás mértéke a csúszka alatti kis képen látható, amennyiben a Selection jelölõt aktiváltuk.

A Transform részben hajthatjuk végre a változtatásokat. A Huecsúszka szolgál a megfelelõ szín kiválasztására, amit a választott szín helyet használni szeretnénk.

A Saturation a színtelítettség beállítására szolgál. A -100 érték "színtelenít" a +100 pedig extra színtelítettséget ad a választott színnek. A Lightness-el sötétíthetünk vagy világosíthatunk a színen.

Jobbra középen találunk még 3 db pipetta ikont, melyek közül az elsõ lesz alapból aktív. Ez az ikon szolgál a megfelelõ szín kiválasztására. A soron következõ '+' jeles

ikonnal további színeket adhatunk, míg a '-' jelessel elvehetünk a kijelölésbõl. Az elsõ pipettával menj az elõzõleg kinagyított fotód fölé és kattints vele egy olyan területre, ahol a zavaró színhíba elég erõs ! A módosításhoz kiválasztott, most a

színhiba színe lett, mely példánk esetében lila. A fölsõ (Fuzziness) csúszkát esetünkben nagyjából középállásban használtuk.

Tehát 100-as érték környékén, ami általában megfelelõ érték. 200-nál már túl sok egyéb színt is kiválaszt a program. Úgy állítsd be, hogy a kis nézõképen lehetõleg csak a színhiba területei

világítsanak fehérrel !

Mivel a mintaképünkön egy fa lombozatán jelent meg a hiba, ezért a lila levelek helyett zöldet szeretnénk látni. Ehhez a Hue csúszkát úgy állítsuk be, hogy zöldes színt kapjunk. Nem baj, ha világosabb, vagy színtelítettebb, csak zöldes legyen. Ha az ablak Preview jelölõje aktív, akkor

eredeti fotónkon nyomom követhetjük a változásokat. Nagyon ajánlott aktiválni ezt a jelölõt ! Most menjünk a legalsó (Lightness) csúszkához és ha túl világos a megváltozott színünk állítsuk be a neki megfelelõ fényerõt !

Esetünkben nagyon rikító zöldet kaptunk, tehát visszavettünk, -18 értékig a fényerejébõl. Utoljára maradt a színtelítettség (Saturation), amely tetszés szerint állítható. Példánkban

egy kicsit színtelített az állítandó zöld terület, így jócskán visszavettünk belõle, -73-ig

Ha további nem odavaló színek is maradnának, akkor a '+' jelû pipettával bevonhatjuk azokat is a módosításba. A mintaképünknél maradtak még a lila módosítása után is kékes elszinezõdések, amelyeket így eltüntettünk.

Ha elégedett vagy a végeredménnyel, nyomj OK gombot ! Majd kattints a képrészleted köré rajzolt körvanalon kívülre, hogy megszüntesd a kijelölést. Módosításunk eredménye:

Fotó keretezése II.

Korábbi cikkünkben bemutattuk az egyik legkönnyebb módszert, miként adhatunk keretett fotónk köré. Most némileg tovább lépünk és egy kissé összetettebb módszert magyarázunk el, amellyel keretünk is némileg összetettebbé válik. Természetesen a teljesen kezdőknek sem jelenthet gondot a lépések végigkísérése, így mindenki bátran próbálkozhat leírásunkkal, majd saját ízlése szerint állíthatja be a neki tetsző keretet.

Képünk, amelyet keretezni szeretnénk. Mielõtt hozzákezdenél a bal oldali eszköztáron jelöld ki azt a színt, amellyel keretezni akarsz ! A fölsõ szín mutatja az elsõdlegesen kijelölt-, a hátsó pedig a háttérszínt. Ez utóbbi lesz a keretünk alapszíne. Bármely színnégyzetre kétszer kattintva elõjön egy ablak, ahol megadható a kívánt szín. A jobb fölsõ nyíl ikonnal az elölsõ és hátsó szín

megcserélhetõ egymással, a bal alsó ikonnal pedig a Photoshop alapbeállított (fekete-fehér) színek állíthatók vissza. Példánkban hagytuk a színeket alapbeállításon, tehát a keretünk színe fehér lesz.

Jelöld ki a teljes képet (Ctrl+A), majd másold vágólapra (Ctrl+C) ! Válaszd ki az Kép/Rajzvászon mérete parancsot,

amellyel a képvászon méretét módosíthatod. A megjelenõ

ablakban az Aktuális méret szekcióban láthatod a képed jelenlegi méretét. Az Új méret szekcióban szélesség és magasság mértékegységét állítsd pixels-re a számérték pedig nagyjából a képed jelenlegi szélességének 10-20%-a legyen. Esetünkben ez 50 pixel, mert kicsi a képünk, de ha

pl. 3megapixeles a képed, úgy 200-400 közötti értéket is megadhatsz. Természetesen ettõl eltérõ, kisebb vagy nagyobb érték is megadható, ha nagyon vékony, vagy nagyon vastag keretet akarsz. A Relatív jelölõnégyzet legyen bejelölve és az Szerkesztőpont nyilak is a látható állásban legyenek,

hogy minden oldalon ugyanakkora keretet kapj.

Az OK gomb megnyomása után egy fehér keretet kapsz képed köré. Ezzel nagyjából meg is lennénk a keretezéssel, akinek így megfelel, itt abba is hagyhatja. A továbbiakban kicsit még alakítgatunk rajta.

Nyomj Ctrl+V gombot, ezzel az elõzõleg kijelölt teljes kép a keretezett kép közepébe másolódik. Látszólag nem történt semmi, de immár két réteged van, egy keretes háttérréteg (Háttér) és fölötte középen az eredeti fotód (Réteg 1). Ezt a réteget módosítjuk még egy kicsit. A Réteg 1 (fölsõ) réteg neve fölött nyomj jobb klikket, majd válaszd a Keverési beállítások parancsot !

Itt az adott réteghez állíthatsz be különbözõ effekteket, például árnyékolás, mintával, színnel kitöltés. Adjunk a belsõ képnek egy kis plusz, vékony keretet és némi árnyékolást ! Kattints a Vetett árnyék effektre, amivel árnyékot adhatsz a rétegnek. A jobbra lévõ

beállításoknál mindent hagyj alapértéken, a Távolság értéket viszont állítsd 0-ra, a Terülés és a Méret értékeket pedig tetszőlegesen nagyra a kívánt árnyéknak megfelelõen. Az állítgatás közben, az ablak mellett a képeden láthatod a változást, ha az Előnézet jelölõnégyzet aktív.

Most kattints a Körvonalazás effekt nevére ! Méretnek szintén tetszõleges értéket adhatsz, ez

lesz a belsõ kereted vastagsága. A Pozíciót vagy Kívül hagyd, vagy Belülre állítsd. Így a belsõ keret a rétegen kívül, vagy belül fog látszani. A Szín alapértéke piros, ezt átállíthatod, ha 2x kattintasz a színnégyzeten belül, a megjelenõ ablakban tetszõlegesen beállítható a belsõ keret színe, de ha emellett az egérmutatót az eredeti képed fölé viszed, akkor az egy apró pipetta eszközre vált, amellyel a képed színeibõl vehetsz színmintát. Példánkban a képbõl vettünk egy világoszöld színmintát. Ha elkészültél nyomj OK-t a színablakon majd az effekt (Blending) ablakon is !

A Réteg/Rétegek egyesítése paranccsal egyesítsd a két réteget !

Képkeret lasszóval

Ebben a tutorialban keretet fogunk készíteni egy általunk választott képhez a Lasso tool segítségével.

Nyissuk meg a képünket a Photoshopban. Változtassuk layerré a background layert > duplaklikk a background layeren a layer palettán,

és OK Hozzunk létre a kép layerünk alatt egy új üres layert, majd keressük meg a Lasso eszközt (L-billentyű). Legyen kijelölve az üres layer a kép alatt, majd kezdjünk rajzolni a lasszóval egy képkeretet. Nem kell egyenes vonalat húznunk, sőt pont az a cél, hogy ne legyen arányos a kijelölés. Valahogy így csináljuk:

Ha elengedjük az egérgombot, akkor (mivel a lasso egy kijelölőeszköz) átváltozik kijelöléssé, amit rajzoltunk:

Töltsük ki ezt a kijelölt területet feketével: SHIFT+BACKSPACE > Black

Most nem fog látszani a kitöltött fekete a kijelölésünkön, ne ijedjünk meg, ez csak azért van, mert a layer, amin dolgozunk a kép alatt van, a kép pedig nem átlátszó. Semmi gond, töröljük a kijelölést: CTRL+D Már csak két lépés van hátra: A layer palettán az ALT gomb nyomvatartása mellett közelítsünk az egérkurzorral a két layer közé, amíg megváltozik a kurzor, majd kattintsunk egyet. Sajnos a kurzort nem tudom lefotózni,

de fel fogod ismerni!

A művelet után ezt kell látnod:

Látható, hogy a layer palettán egy kis nyíl jelzi, hogy a két layer “linkelve” van egymással.

Most adjunk egy kis árnyékot a keret layerünknek, nyomjuk meg az FX gombot a layer palettán, majd Vetett árnyék: Én ezeket a beállításokat használtam:

Esetleg tehetünk az összes layer alá egy fehér réteget, úgy nem átlátszó a kép, elmenthető jpg-be is.

A legfelső példaképem átlátszó, png kiterjesztésű.

Ál-infraszűrő

A fényképezés egy roppant érdekes területe az

infravörös fotográfia. A digitális fényképezőgépek megjelenése megkönnyítette e korábban

ritkasászámba menő terület elterjedését az amatőrök között is, viszont a képérzékelőknél

kialakított technológia és az infraszűrő üvegek viszonylag magas ára sok esetben nem teszi

lehetővé, hogy gépünkkel ebbe a világba is kirándulást tegyünk. alternatív megoldásként marad

a próbálkozás, hogy szoftveres úton érjünk el

képeinken hasonló hatást.

Lehetõleg napsütéses idõben készült tájképet válassz,

egységesen kék éggel, felhõkkel és zöld növényzettel ! A

hatás ezeken e képeken lesz a legerõsebb.

A Layers palettán az Adjustment Layerikont (fekete-fehér kör) használva válaszd ki a Selective Color módot ! A megjelenõ ablakban alul, a Methodjelölõd állítsd Absolute-ra, majd a fönti

színcsatornák értékeit az alábbiak szerint módosítsd: Reds csatorna: Cyan: -100, Magenta: -100, Yellow: 0

Yellows csatorna: Cyan: 0, Magenta: -100, Yellow: 0 Greens csatorna: Cyan: 0, Magenta: -100, Yellow: 0 Cyans csatorna: Cyan: -100, Magenta: +100, Yellow: -100 Blues csatorna: Cyan: -100, Magenta: +100, Yellow: -100

A többi csatorna értékeit nem szükséges módosítani.

Az elõzõekhez hasonlóan készíts új Adjustment Layert, ezúttal a Channel Mixertválasztva ! A Channel Mixer ablakában jelöld be a Monochrome ablakot alul, majd a színcsatornákat állítsd az következõ értékekre: Red -50,Green +200, Blue -50.

Így 3 különbözõ rétegünk van. Az eredeti képet tartalmazó Background, valamint egy Selective Color és egy Channel Mixer adjustment réteg. Válaszd ki a Selective Color réteget és a paletta jobb fölsõ sarkában

lévõ Opacity(Átlátszóság) csúszkán állítsd be a kép végrõ tónusarányait. Esetünkben 60%-ot állítottunk, de természetesen az adott kép, valamint ízlésed szabja meg, hogy milyen értéket

használsz. Az infra hatásnak megfelelõen a zöld lombozat legyen fehéres, de nem kiégett, a kék ég pedig sötét, világos felhõkkel ! A mûvelet elvégzése után egysítsd a rétegeket (Layer/Flatten Image)!

Amennyiben kevésbé digitális érzetû infrafotót akarsz, aFilter/Distort/Diffuse Glow effekttel "fénylõ-szemcsés" felületet adhatsz hozzá. Figyelem: Mivel a digitális fényképezõgépek egyes színcsatornái a kép egészéhez mérten csak részinformációkat tartalmaznak, ezért a színcsatornák fenti módon való keverése és eltolása a fotón komoly részlet és élesség vesztéshez, valamint színzaj megjelenéséhez vezethet.

Egyenes horizont

Ha csak nem segíti fotónk művészi kifejezőerejét, a ferdeség nem kívánt jelenség a képen. Egy tájkép oldalra dőlő horizontja bizonytalan érzést vált ki a szemlélőben. Szerencsére viszonlag egyszerűen és gyorsan kiküszöbölhető a probléma, amihez még csak tippelgetnünk sem kell a szükséges visszaforgatás szögét, hisz megteszi ezt helyettünk a Photoshop.

Példaképünkön a horizontot szeretnénk kiegyenesíteni.

Az eszközpalettáról válaszd ki a Vonalzót (I billentyû). Alapesetben az Pipetta eszköz van kiválasztva, de az ikonján pár másodpercig nyomva tartva az egérmutatót egy listát kapsz, ahol kiválasztható lesz a Vonalzó is.

A Vonalzóval kattints a képhorizont egyik végére majd az egérmutatót húzd a horizont másik végéig és itt engedd el a mércét ! A mérõvonalnak követnie kell a horizont ferdeségét.

Válaszd az Kép/Kép elforgatása/Tetszőleges menüpontot. A felbukkanó ablakban a szükséges elforgatás értéke pont akkora lesz, mint amit a mérõvonal kimért. Esetünkben 1,86 fok. Az OK gombot megnyomva a program elforgatja a képet.

Az elforgatás miatt a kép széleinél a háttérszínnek megfelelõ színû szávok maradnak. Ezeket eltávolítjuk a következõképpen. Válaszd ki a Vágás eszközt (C gomb), majd jelölj ki vele egy téglalapot a képen belül. Elég csak nagyjából kijelölnöd, mivel ezután a pontos méretei alakíthatók lesznek a megjelenõ sarokpontokkal. A beméretezés után az Enter billentyûvel aktiválhatod

a Vágást, így a szükségtelen szélek levágódnak.

A végeredmény:

Zavaró képelem eltávolítása

Jelenleg is élő vita, hogy a fotós meddig mehet el képeinek módosításában. Bármely "zavaró"

képelem eltávolítása sokak szerint már túl van az egészséges fotószerkesztés határán, hiszen

képünk hitelességét kérdőjelezi meg. A vitát az olvasókra bízzuk, illetve mindenki lelkiismeretére.

A következő cikk viszont lelkiismeret furdalás nélkül próbál segíteni azon a problémán, ha

valami oda nem illőnek gondolt képelemet szeretnénk sürgősen eltüntetni fotónkról.

Kezdjük egy egyszerû példával ! Errõl a képrõl

szeretnénk eltávolítani a tetejét metszõ, fekete villanyvezetéket.

Zavaró képelem eltávolítására a legalapvetõbb eszköz a Klónozó bélyegző eszköz (S gomb). Alapfunkciója az, hogy a kép egy részletérõl mintát véve, ugyanazt a részletet, vagy környezõ területet, a kép más területére "festheted". Ebbõl már nyilvánvaló, hogy ez is egy ecset alapú eszköz. Használata elõtt érdemes beállítanod egy megfelelõ ecsetméretet és fajtát. Példaképünkön a vezeték

eltávolításához egy kisebb méretû ecsetre lesz szükség, gyakorlatlanabb klónozóknak pedig ajánlott a lágyszélû ecsetek használata, bár ezek választását inkább a téma jellege adja meg nem a gyakorlat. Esetünkben egy lágyszélû ecsetet választottunk.

A Photoshop 7.0 verziójától fölfelé alkalmazható a Javító ecset eszköz (J gomb), melynek a neve is mutatja, hogy ecset eszközrõl van szó és alapvetõ mûködése is

megegyezik a Klónozó eszközével, azzal a különbséggel, hogy a kép más helyérõl vett minta struktúráját használja csak, tehát csak a mintázatot másolja a terület világossági és színértékeit nem viszi át. Azt a célterület környezetébõl számolja ki. Ezzel az eszközzel egy késõbbi leckénkben részletesebben megismerkedünk majd.

Térjünk vissza a Klónozó bélyegző eszközre !

A mintavétel nagyon egyszerû. Keress egy olyan területet a képen, amit a zavaró képelem helyébe másolva olyan hatást érhetsz el, mintha az nem is lett volna jelen a képen. Nyilvánvaló, hogy példánkban a zavaró villanvezeték mögött az égbolt látszana, így a mellette (alatt-fölötte) lévõ

égboltból kell mintát venni. Nyomd meg az ALT gombot és tartsd nyomva. Az egérmutató egy célkereszttel ellátott körré

alakul. Vidd a mutatót afölé a terület fölé, amit másolni akarsz ! Az Alt gombot még mindig nyomvatartva kattints a kívánt helyre ! A kattintás helye lesz a másolandó terület kiindulópontja. Most engedd el az Alt gombot és kattints a törölni kívánt területre (esetünkben a villanyvezetékre). Helyébe a mintavett terület másolódik. Festegesd át az eltüntetni kívánt területet ! (A mûveletek megkezdése elõtt gyõzõdj meg róla, hogy a Klónozó bélyegző eszköz opciós ablakában az Igazított minta jelölõnégyzet be legyen jelölve ! Ha nincs, akkor a festegetés során,

ha felengeded az egérgombot - márpedig erre néha szükség van - akkor az újra folytatásnál a másolást ugyanarról a pontról fogja kezdeni, amit az Alt-al kijelöltél. Ha a négyzet be van jelölve , akkor mindig megtartja a másolt és a másolandó terület közötti állandó távolságot. A másolt területet egy + jel mutatja. Innen vesz mintát mindig a program.

Például ég esetén célszerûbb az utóbbi módszerrel klónozni.

A festegetés közben ügyelj az ég és a felhõk színeire. Kék eget ne másolj felhõbe, vagy gondosan tüntesd el, tedd természetessé az eltérõ szín hatását ! Nyugodtan megállhatsz a klónozással, sõt új helyrõl is mintát vehetsz és úgy folytathatod. Alapvetõen is jót tesz a klónozásnak és sokkal természetesebb a végeredmény (fõleg összetettebb mintázatok klónozásánál) ha folyamatosan csak kis területeket másolsz át és mindig új területrõl véve mintát folytatod a képelem

eltüntetését. A már késznek gondolt területet, kisebb Opacitás értéket használva új területrõl mintát véve újra átfestheted. A lényeg az, hogy ténykedésed után a végeredmény természetesnek hasson. Mintha nem is lett volna ott zavaró képelem.

Rétegmaszk

Korábban már több tippleírásunknál szembesültünk azzal a problémával, miként oldható

meg, hogy a képen eszközölt változtatásunk csak a fotó bizonyos részleteire legyen

hatással, a kép egészére ne. A rétegmaszk alkalmazásával egy megváltoztatott réteg

egyes területeit "lyukaszthatjuk" át úgy, hogy az alatta lévő réteg ezen területei fognak

érvényesülni a képen. Tehát ezeken a

területeken a korábbi képállapot

meghagyható. Alkalmazása szinte

végtelen lehetőséget rejt és a fotózás

bármely ágában használható az

utómunkánál, legyen az tájkép, portré,

vagy akár tárgyfotó. Példánkban egy

általános és egyszerű rétegmaszkolást

mutatunk be. Elsajátítása után bárki

továbbfejlesztheti azt, sokkal

bonyolultabb feladatok megoldására is.

Példafotónk háttérétegét elõször megdupláztuk (Réteg/Réteg másolása), majd a létrejött két

réteg összhatásmódját Multiply-ra (Többszörözés??) állítottuk. Ezáltal a málna sokkal teltebb és

sötétebb színt kapott. Természetesen, ennél a lépésnél bármilyen összhatást választhatsz,

fotódnak, elgondolásodnak megfelelõen. Ez az elsõ lépés tehát lényegtelen a rétegmaszkolás

tekintetében. Az a fontos, hogy legalább két rétegünk legyen és eltérjenek egymástól, például

összhatásukban.

Célunk ez esetben az, hogy a málnán bekövetkezett szín és világosság változást megõrizzük, míg a

kép többi része a kiinduló állapot szerinti maradjon.

A Rétegek paletta alján lévõ, jelölt ikonra kattintva a fölsõ rétegen létrehozhatsz egy

rétegmaszkot. Ezt egy fehér, üres téglalap jelzi majd, körülötte egy vékony világos kerettel, ami

azt jelzi, hogy a rétegmaszk van kijelölve. Ez maradjon is így !

Egyszerûen fogalmazva, a rétegmaszk segítségével a rétegeket átlyukaszthatjuk bizonyos

helyeken, így ott az alatt lévõ réteg látszik át. Ehhez mi sem látszik alkalmasabbnak, mint

az Radír eszköz, melyet a E billentyûvel aktiválhatsz. Válassz ki egy közepes méretû, lágy szélû

ecsetméretet az ablak tetején lévõ opciós mezõkbõl. Majd kezdj el festegetni a képen, azokon a

részeken, ahol vissza kívánod állítani a kiinduló állapotot. Esetünkben ez a zöld levelek területe, a

málnát és a fekete hátteret kivéve. Mivel a rétegmaszkod aktív, így a változtatás azon belül látszik

majd. Ahol a felsõ réteg átlyukadt, a rétegmaszk jelölõablakban fekete területek láthatók. A

feketével jelzett területeken az adott réteged alatt lévõ réteg fog átlátszani, míg a fehér részeken a

fölsõ réteg érvényesül.

Ha elrontottad és vissza akarsz festeni bizonyos részeket, válts át Ecset eszközre (B billentyű)

és egy hasonló méretû és tulajdonságú ecsetre, így visszaállíthatod a felsõ réteget, amelyet újra

fehér szín jelez majd.

A mûvelet befejeztével a Réteg/Rétegek egyesítése paranccsal egyesítheted a rétegeket.

Íme a végeredmény !

Arcbőr simítása

Kimondottan portré utómunkánál használható tippünk

a digitális szemránckrém felvitelének mikéntjébe

vezeti be az olvasót. Bár a példafotón szereplõ kisfiúnak nincs igazán szüksége arcbõr finomításra, de készséges és hálás fotóalanynak bizonyult és jól

szemléltethetjük, hogy a lenti mûveletsor, szinte bármilyen portrénál hatásosan alkalmazható.

Ráadásul, aki előző tippünk lépéseibe is beletanult, az könnyebben hasznosíthatja majd ezt a műveletsort,

hiszen újra alkalmazni fogunk rétegmaszkot.

Bár a példafotón szereplõ kisfiúnak nincs igazán szüksége arcbõr finomításra, de készséges és hálás fotóalanynak

bizonyult és jól szemléltethetjük, hogy a lenti mûveletsor,

szinte bármilyen portrénál hatásosan alkalmazható.

A Réteg/Réteg másolása paranccsal duplázd meg a kiindulási réteget. Ezután a Szűrő/Zaj/Por és karcok parancsot használva lágyítsd a képet. Sugárnak nagyjából 3-10 közötti értéket állíts be, ízlés szerint. A lényeg az legyen, hogy az arcbõr minél simábbnak tûnjön, de ne vidd túlzásba ! A Threshold maradjon nulla. Ha nagyon sima arcbõrt szeretnénk, mondjuk egy nõi magazin

címlapjának agyonretusált stílusában, akkor egy további Gauss életlenítés, vagy Intelligens életlenítés effektel tehetjük elmosottabbá a bõrt. A bõrön kívüli részletek ennél a lépésnél lényegtelenek, tehát nem baj, ha a szemek, vagy a haj is teljesen elmosódott lesz. A következõ lépéseknél visszaállítjuk ezek eredeti állapotát úgy, hogy a bõr sima marad.

Ezután a két réteg átlátszóságát - Fedettségét állítsd kisebbre, így az alsó rétegen lévõ eredeti képállapot jobban áttûnik és a bõr eredeti struktúrájából is látszik valami. Az elmosás túlzottan természetellenes hatást kölcsönöz a

bõrnek, ezért szerencsés, ha kissé látszik az eredeti állapot is. Összességében az elmosás domináljon, ezért célszerû az átlátszóságot 60-70% környékére állítani. Ha csak kisebb mértékû bõrsimítást szeretnél, ez az érték lehet kevesebb is. Amint elkészültél, hozz létre egy rétegmaszkot a lent jelölt ikon segítségével !

A következõ lépések sokban megegyeznek a legutóbbi rétegmaszkos leírásunkban olvashatókkal. Az E gombbal választhatod ki a Radír eszközt. Az opciói maradjanak alapbeállításon (Ecset, 100%, 100%). Válasz egy lágy szélû, közepesen nagy ecsetet, jobban mondva radírt. A radír

eszköz segítségével a felsõ réteg egyes területeit átlyukaszthatod, így az alsó, eredeti réteg tûnik át ezeken a részeken. Így a két rétegen egyfajta maszk jön létre. Azokat a területeket fesd át a radírral, amelyek részleteket tartalmaztak. Tehát az arc karakteres

részeit, kivéve a nagyobb bõrfelületeket, amelyeket simának akarunk tudni. A radírozandó részek tehát, a haj, szõrzet (szemöldök, esetleg szakáll/bajusz/borosta), szemek, szempillák, száj, orrlyukak, fül, stb. Itt is az a mottó, hogy „Ízlés szerint”. Ez a lépéssor azért nehéz, mert a saját kreativitásodra kell hagyatkoznod. Ha van látható ruharészlet is a portrén, azt is radírozd át, mivel a ruhaszövet struktúrája sem mutat jól túlságosan elmosva. A festegetés (radírozás) hatására láthatod, hogy ezek a részek visszanyerik eredeti állapotukat, miközben a lágyított bõr az eredeti

marad. Az ecsetméretet közben célszerû váltogatni. Nagyobb, összefüggõ területeknél használj nagyobb ecsetet, apróbb, jobb odafigyelést igényló részeken kisebbet. Ha valamit elrontottál, tehát olyan területet radíroztál ki, amelyet mégsem kellett volna, a B gombbal válts át Ecset eszközre, válassz ki egy hasonló méretû ecsetet és fesd vissza a változást !

Ha a elkészültél, a Layer/Flatten Image paranccsal egyesítheted a rétegeket, majd mentheted a képet.

Színösszhatás

Fotónk színei kis mértékben eltérnek a

valóságostól. Zavaró, enyhe színfátylat látunk a képen, amelynek csak egy kis módosításra lenne

szüksége és a kép máris élettelibb, reálisabb lehetne. Számtalan egyszerű módszer áll rendelkezésünkre a Photoshopban, hogy

orvosoljuk ezt a hibát és nem kell hozzá nagy tudomány, csupán szépérzék.

Képünk kissé sárgás-zöldes árnyalatokba hajlik, valamint cseppnyi kontraszt

emelés sem árthat meg neki.

A színek módosításának egyik legegyszerûbb eszköze azImage/Adjustments/Variations (Variációk), parancs. Megnyitva egy igen terjedelmes ablakot kaunk, amelyben az alapvetõ szín és világossági beállítások példaképek segítségével végezhetõk el. Menjünk végig aVariations ablak részein:

A bal fölsõ sarokban lévõ két példaképen

látjuk a kiindulási fotónkat (Original), valamint az esetleges változtatásaink aktuális eredményét (Current Pick). Mellette jelölõket találunk, ahol meghatározhatjuk, hogy módosításaink mely szín, vagy világossági területekre legyenek

hatással. A Shadows (Árnyékok) jelölõ használatakor a színmódosítások a sötétebb képrészeken hajtódnak végre, a Midtones jelölõ esetén a középtónusokon, míg a Highlights (Csúcsfények) esetén a világos részeken. Általános színmódosításra érdemes a Midtones, azaz középtónusok

jelölõt használni. A Saturation alkalmazásakor a képet színtelítettebbé vagy fakóbbá tehetjük. A jelölõk alatt egy csúszkát találunk,

amelyet Fine (Finom) irányba húzva apróbb, míg Coarse (Durva) irányban durvább lépésekben módosíthatunk. Érdemesebb

inkább a Fine lépéstávot erõltetni, hisz így pontosabban dolgozhatunk. Ha a Show Clipping négyzetet bejelöljük láthatjuk ha esetleg túlvilágosítunk valait a képen és emiatt "kiég". Érdemes használni. A baloldali alsó nagy ablakrészben 7

példaképet láthatunk. A középsõ az éppen aktuális képállapotunkat mutatja, míg körülötte a különbözõ színmódosításokat látjuk.

Állítsuk a fenti csúszkát Coarse (Durva) állásba egy pillanatra és az egyes módosulások még szembeötlõbbek lesznek. (Ne felejtsd el visszahúzni a csúszkát Fine állásba !). Ha a Saturationjelölõt választjuk fent, akkor csak 3 képet kapunk. Középen az aktuális képünket, balra némileg fakóbb, jobbra színtelítettebb képet. A színmódosítás egyszerû. Kattints arra a

színváltozatra amilyen írányban módosítani akarod a képet. Ha például kékes a kép és inkább melegíteni akarod a színeket, válaszd a More Red, azaz "több piros" módosítást. Ilyenkor az a színmódosulás ugrik középre, amit választottál - ez lesz az aktuális képed - és folytathatod, ha

még szükségét érzed a módosításnak. A jobb alsó ablakrészben 3 képet látsz függõlegesen elrendezve. Középen az aktuális képed, fölötte egy lépéssel világosabb, alatta pedig a sötétebb verziója. Ebben a részben hasonló módon állíthatod a kép világosságát.

Példánk esetén a Midtones jelölõt használtam, azaz a középtónusokat módosítottam, a lépés-csúszka pedig egy fokozattal a Fine után volt, tehát kis lépésekben kívántam módosítani. A jobb alsó ablakrészben egyszer kattintottam a sötétebb (Darker) képváltozatra, így a fotó kicsit kontrasztosabb hatást kelt. Ezután a bal ablakrészben a More Blueképváltozatra kattintottam háromszor. Minden kattintással kissé kékebb színeket kaptam az elõzõ zöldes árnyalat helyett. Természetesen saját képed esetén egyedi módosításokat használj, ahogy jónak érzed a színeket ! Az OK gomb megnyomásával befejezõdött a színmódosítás, az alábbi eredménnyel:

A kép markánsabb kontrasztosabb lett, a zöld fátyol pedig eltûnt róla.

Árnyékok csökkentése

A túl erős árnyékok gyakran felborítják a fotó egyensúlyát, rosszabb esetben pedig eltűnnek a részletek az árnyék "féltő" ölelésében. A fotó egyensúlyba hozására számos módszer vagy menüparancs áll rendelkezésünkre, például a Photoshop CS verzióban megjelent Shadows/Highlights, de a legcélszerűbb módszer mindig a saját kezünkbe venni a gyeplőt.

Ezen a képen szeretnénk csökkenteni a déli erõs napsütés okozta erõs árnyékokat. Nincs szükségünk arra, hogy a teljes kép minden árnyékát kezelésbe vegyük, csupán a fõtémára koncentrálunk. Képünk kissé sárgás-zöldes árnyalatokba hajlik, valamint cseppnyi kontraszt emelés sem árthat

meg neki.

A Leyers (Rétegek) palettán válaszd aLevels (Szintek) rétegmaszkot, majd a megjelenõ ablakban a középtónusokat világosítsd. A világosítás közben csak a fõtéma árnyékos

területeire koncentrálj. Ezek a területek legyenek megfelelõen világosak, a többi terület akár ki is éghet. Példánkban a középtónusok világossági értékét 154-re állítottuk. Ha ez kész, az összhatásmódot állítsd NormalrólLuminosity-re, majd egyesítsd a rétegeket a Layer/Flatten Imageparanccsal ! Most van egy túlvilágosított képed, de nekünk ebbõl csak az árnyékos részek lesznek fontosak.

Most a History paletta alsó ikonsorán kattints a fényképezõgép ikonra ! Ezzel a fotó aktuális állásáról egy "pillanatképet" mentesz. Ezt a képet valószínûlegSnapshot

1 néven látod majd aHistory paletta tetején. Kattints a bal oldala melletti üres ikonhelyre és a képen látható ikon jelenik meg az üreg helyen ! Ezzel azt jelölted ki, hogy a History Brushnak ez legyen a referenciaképe. alapesetben ez a fölötte lévõ, azaz a kiinduló kép. Végezetül kattints a fölötte lévõ képre és minden a kiindulási helyzetbe áll vissza, abba az állapotba mielõtt elkezdtük a módosítást.

Most az eszközpalettán kattints a History Brushra (Y gomb). Ennek az ecsetnek a

feladata, hogy a kijelölt referenciakép állapotába állítja vissza az ecsettel megfestett területeket. Az opcióknál válassz egy lágy szélû, közepesen nagy ecsetet, amely nem túl nagy a fõtéma részleteinek átfestéséhez. Finomabb munkához 10-25 pixel közötti ecset a megfelelõ. Most a választott ecsettel kezd el festegetni a világosítani akart árnyékos területeket

a fõtémán és azok kivilágosodnak !

Jól látszik a különbség a kutya jobb oldali "árnyékos" részein. Vigyázzunk a fenti mûvelettel, mivel túlzott alkalmazása nem valós látványt kölcsönöz a fotónak ! Maradjon a tárgyaknak árnyékos területe, hiszen ez kölcsönzi térbeliségüket.