1

2012. JANUÁR

2

Havi apropó 03

A család és az óvoda kapcsolata 04

Terveink a jövőre nézve 05

Januári tématervezetek 06

A hónap témája: Munkajellegű tevékenység az óvodában 07

Tapasztalatok a „Mamuszos” napokról és a családi délutánról 09

Galéria 13

Gyümölcsös kert 15

3

HAVI APROPÓ:

SZÜLŐI ÉRTEKEZLET:

2012. január 17-én 16:30

Tervezett témák:

- az első félév tapasztalatai, tanulságai

- a gyűjtőmunkák fontossága

- a csoport újság

- fogadóórák

- az óvoda értékelése (kérdőív)

- a második félév jelentősebb eseményei

A MÁSODIK FÉLÉV NYÍLT NAPJAI:

Március 07. (szerda) – farsang mindenkinek

Március 16. (csütörtök) – mamuszos nap

Március 26. (hétfő) – mamuszos nap

Április 06. (péntek) – mamuszos nap

Május 04. (péntek) – anyák napja

Május vége egyeztetés alatt) - gyereknap

FOGMOSÁSI NAPLÓ:

Andris anyukájától kaptunk fogmosási naplókat,

melyeket az óvó néniknél lehet igényelni.

GYŰJTŐMUNKÁK:

Képeslapok (városokat, épületeket ábrázoló)

Gombok

Vatta

4

A CSALÁD ÉS AZ ÓVODA KAPCSOLATA

Az óvodának a legszorosabb és egyben legfontosabb kötődése az óvodás

gyermekek családjával való kapcsolattartás. Az óvodai nevelés a családi nevelésre

épül. Nevelési eredményességünk a család szokásrendjének szűrőjén keresztül

érvényesül. A gyermek harmonikus fejlődése e kettő összhangján múlik. A szülő és

az óvónő közös érdeke a gyermek problémamentes fejlődése otthon és az

óvodában egyaránt. A napi szülő-óvónő találkozás a hatás – ellenhatás

rendszerében zajlik. A kölcsönös bizalomra épülő szülő-óvónő kapcsolat nem

egyszerű és nem könnyen kialakítható – meg kell dolgozni érte. A jól működő

kapcsolatban az óvónő is érdeklődő magatartásával követi a család életvitelét. Így

tud segítője és partnere lenni a szülőnek. Folyamatosan tájékoztatja a gyermekével

történt eseményekről, fejlődéséről.

A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

Fogadóóra: Személyre szabottan, igény szerint, időpont egyeztetés alapján

történik. Résztvevői: a csoport mindkét óvónője együtt, a szülő, esetenként a

fejlesztő pedagógus és a logopédus. Az ilyen alkalom lehetőség a bizalmas jellegű

információcserére és a gyermek folyamatos fejlődéséről, iskolaérettségéről való

tájékoztatásra.

Szülői értekezlet: Szülői értekezletet évente három alkalommal szervezünk.

Ismertetjük a Házirendet, a Helyi nevelési programot és a csoport éves tervét.

Bemutatjuk a csoport pedagógusait és segítőit, megválasztjuk a Szülői

Munkaközösség tagjait. Elmondjuk a csoportélettel kapcsolatos hagyományokat,

tudnivalókat, ismertetjük a szokásrendszert, az aktuális csoportképet. Lehetőség

nyílik az új gyermekek szüleinek bemutatkozására, gyermekük bemutatására, a

szülők véleményének meghallgatására, aktuális nevelési helyzetek

megbeszélésére.

Év végén az óvónők beszámolnak a nevelési év eseményeiről a csoport egész évi

tevékenységéről.

5

TERVEINK A JÖVŐRE NÉZVE

Ahogyan az év eleji lelkesedésünk és lendületünk engedte, próbáltunk minden

eszközt megragadni ahhoz, hogy a szülőket minél jobban bevonjuk az óvodai

mindennapok „rejtelmeibe”. Ezen próbálkozásaink közé tartozik a étkezési-széklet

táblázat vezetése, az aktuális versek, mesék illusztrált kifüggesztése, a heti étlap és

a főbb események üzenő falon való ismertetése, a csoport újság megjelentetése,

valamint a nyíltnapok és a családi délután megszervezése, lebonyolítása. Bár ez

sokszor plusz munkát igényel tőlünk, a felénk visszaérkező pozitív visszajelzések,

kedves szavak erősítik kitartásunkat és arra ösztönöznek minket, hogy a

továbbiakban is törekedjünk a hozzánk érkező igények meghallgatására és

kielégítésére. Éppen ezért kifüggesztésre kerül a faliújságon az a pillangó formájú

kosárka, melybe várjuk ötleteiteket, észrevételeiteket, esetleges panaszaitokat

névvel ellátva, vagy akár név nélkül. Minden új kezdeményezést szívesen fogadunk,

lehetőségeinkhez mérten teljesítünk vagy segítünk véghezvinni. Ilyen lehet pl. egy

kirándulás szervezése, óvodai programszervezése (hangszerbemutató, bábjáték,

kórus, különfoglalkozások szervezése pl. balett, foci, kézműves foglalkozás), vagy

egy családi délután szervezése.

További újdonság, - annak érdekében, hogy a szülők és az óvó nénik közötti

együttműködés és információáramlás jó, zökkenőmentes és hiánytalan legyen -

hogy a jövőben az óvodai újság, az éppen aktuális hónap tevékenységeinek

tervezetét is tartalmazni fogja, ezzel segítve a szülők még intenzívebb betekintési

és részvételi lehetőségét az óvodai csoport életébe. Ez megkönnyíti az óvodai

mindennapok megbeszélését (a gyerekekkel és pedagógusaikkal egyaránt), és

lehetővé teszi az esetleges tevékenységek otthoni átismétlését az új ismeretek

elmélyítése érdekében.

6

JANUÁRI TÉMA TERVEZETEK

Tél Január Tél

1.hét 2.hét 3.hét 4.hét

Csoóri S.: Hókutya Marék Vera:

Annipanni hull a

hó!

mese-vers

A három kismalac Tordon Ákos:

Madárszálló

„Hógolyó”

Labdás játékok

Utánzó

gyakorlatok

testnevelés

„Építkezzünk!”

Utánzó

gyakorlatok

„Madarak voltunk”

Utánzó gyak.

Hóember

248 ÉZO

Gryllus:

Téli hangok

ének-zene,

mondóka

Szállongó szél

ZH172 daltanulás

Szállongó szél

ZH 172

(hangos-halk,

gyors-lassú)

„Szállongó hópihe”

A víz

halmazállapotai

ua. külsővilág

tevékeny

megismerése

Téli menedék

készítése

párnákból,

asztalokból,

textíliákból.

Madár menedék

készítése

„Havas táj”

festés

vattapamaccsal

Hóemberkép

készítés

dugónyomattal

vizuális nevelés Téli tájkép

készítése tépéssel

ragasztással

Madárpogácsa-

készítés magokból

és mézből

Eszközök: mesegyertya, mesepárnák, labdák, hangszerek, jégkocka tartók, tálak, textíliák, színes

kartonok, ragasztók, színes ceruzák, vatta, fehér tempera, dugók, fotókarton, krepp-papír, különböző

magok, méz.

7

A HÓNAP TÉMÁJA: MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉG AZ ÓVODÁBAN

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tanulással sok

vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munka jellegű játékos

tevékenység (az önkiszolgálás, segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek, a

csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások

teljesítése, az elvállalt naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás,

stb.)

A GYERMEK MUNKAJELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE:

- önként, - azaz örömmel és szívesen – végzett aktív tevékenység,

- a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges

attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (mint például a kitartás, az önállóság, a

felelősség, a céltudatosság) alakításának fontos lehetősége,

- a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze a saját és mások

elismerésére nevelés egyik formája.

- A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel

való együttműködést és folyamatos konkrét, reális, vagyis saját magához mérten fejlesztő

értékelést igényel.

AZ ÓVÓNŐ CÉLJA

- Biztosítsa, hogy a munka értékelésében a gyermek részt vegyen, ezzel is segítse elő reális

önértékelésük alakulását.

- Érzékeltesse a munkában vállalt önkéntesség és a közösség érdekében végzett

tevékenység örömét.

- Késztesse a gyermeket az aktív munka végzésére.

- Tegye lehetővé, hogy a gyermek a munka megosztása során önállóan dönthessen.

- Segítse elő a család és az óvoda munkával kapcsolatos elvárásainak közelítését.

8

AZ ÓVÓNŐ FELADATA - Minden gyermeknek biztosítja a lehetőséget az önkiszolgáló tevékenység elvégzésére.

- Olyan feltételeket teremt, melyek a gyermekben kialakítja az esztétikus, tiszta rendezett külső és belső környezet iránti igényt, az elvégzett feladat jelentőségének megláttatását, elismerését, megóvását.

- Biztosítja a gyermeknek a társai érdekében végzett munkatevékenységet.

- Lehetőséget ad a gyermeknek bármilyen munkatevékenység elvégzéséhez.

- Arra törekszik, hogy minden munkatevékenység örömet jelentsen a gyermeknek.

- A nemek társadalmi egyenlőségének elősegítése oly módon, hogy valamennyi munkajellegű tevékenységet a lányok és a fiúk egyaránt gyakorolják.

- A gyermek készség, differenciált képesség, és készség fejlesztése.

- Egységet teremtsen a cselekvő tanulással és a munka jellegű tevékenységekkel.

- Az óvónő teremtse meg a munkát, mint aktív tevékenységet.

- Az óvónő a munka jellegű tevékenységek irányításakor formálja a gyermekmunkához való attitűdjét.

A GYERMEKEK TEVÉKENYSÉGE - A munkát örömmel és szívesen végzi, látja annak hasznát, eredményét, tevékenységének

hatását.

- Önkiszolgálást végez, a munkában saját fejlődési ütemében részt vesz.

- Naposi munkát lát el a csoport érdekében.

- Alkalmi megbízatásokat teljesít.

- Környezet-, növénygondozást végez.

A FEJLŐDÉS JELLEMZŐI 3-4 ÉVES KORBAN - Saját magával kapcsolatos tevékenységeket óvónői segítséggel végzi.

- Megbízásokat önkéntesség alapján végzi.

- Az ünnepi készülődésekben aktívan tevékenykedik.

- Az udvar és teremrendezésbe bekapcsolódik.

- Az épületen belül az üzeneteket udvariasan, pontosan átadja.

- Az óvónő irányításával megfigyelő tevékenységet végez.

- Az óvónő segítségével közreműködik a növények ápolásában.

9

TAPASZTALATOK A „MAMUSZOS” NAPOKRÓL

November 8.

Lilla anyukájával vettünk részt a mamuszos napon egy hűvös novemberi délelőtt. A

nap kötetlen játékkal indult, „sajátjaink” lelkesen mutogatták nekünk a konyhai

felszerelést, közösen olvastuk a csoport könyveit, babáztunk, majd a pakolásnál

szakértően irányítottak, mit hova rakjunk, minek merre van a helye. A reggeli

fegyelmezett rendben zajlott csakúgy, mint a tízórai gyümölcsözés. Az utoljára hagyott

– s félő, hogy a tányérokon maradó kenyérhajak is – apránként eltűntek. Majd az

alvótársakkal karöltve kört formáltunk s József Attila örök érvényű versét hallgatva

elaltattuk őket. Amíg „ők” az igazak álmát aludták, a gyerekek Dóri néni kérésére

elmesélték, mit szoktak csinálni lefekvés előtt. Meglepő, váratlan családi eseményeket,

szokásokat ismerhettünk meg, mint pl. a lefekvés előtti tetőn való kalapálást szorgos

apuka részéről, vagy az esti fürdés teljes negligálását.

Eljött a várva várt udvari játékideje, s bizony elkélt a segítség az öltözőben mire

mindenkire felkerült a sok-sok réteg. Megérte persze a fáradtságot, hiszen a szokásos

kinti mókázás, szaladgálás, szörnyek elől való hangos visongás kíséretében való

menekülés mellett egy nagyszerű meglepetést is tartogatott ez a keddi nap: új

laphinták érkeztek az eddig árván lógó bébi hinták helyébe! A gyermekek először

döbbenettel vegyes érdeklődéssel figyelték a szakembereket, amint kicserélik a

hintákat, majd egyre türelmetlenebbek és lelkesebbek lettek, s mire az új eszközök a

helyükre kerültek kész sorállás kezdődött. Énekszó kíséretében, váltva próbálták ki a

várva-várt játékot, páran még repetáztak is.

Az ebéd a már megszokott csendben telt, majd a többiektől elköszönve hazafelé vettük

az irányt.

Liliána anyukája

November 24.

November 24-én vettünk részt a Mamuszos napon, a Külső világ tevékeny megismerése

foglalkozáson. Nagy kíváncsisággal vártam a nyílt napot, mert igaz, hogy Levente lassan 3

hónapja Pillangó csoportos, de az ő cseppet sem szószátyár történeteiből igazán kevés

információhoz jutottam arról, hogy valójában hogyan is telnek napjai. Hiszen, ha az oviról

beszélgetünk, akkor vele soha „nem történt semmi érdekes”, „nincsenek foglalkozások”,

„nem voltak az udvaron”, „nincs is játék az óvodában” és egyébként is minden nap

krumplileves az ebéd. Ennek ellenére abban biztos voltam, hogy Levente kisfiam szeret

óvodába járni.

10

A Mamuszos napon reggeli előtt érkeztünk Leventével és a kishúgával. Már Levi is nagyon

várta, hogy ma végre mindannyian bemehetünk a csoportszobába és megmutathatja

nekem az autókat és a legókat, amikkel leginkább szeret játszani.

Némi játék után Dóri néni csengetett, kezdődött az összepakolás, rendrakás. Nem tudom

hol lehet ilyen csengettyűt beszerezni, aminek hangjára kisangyal módjára elkezdenek

pakolni a gyerekek, de nekünk otthonra legalább 3 is elkelne belőle.

Rendrakás után sorakozó, WC, kézmosás. Aztán a gyerekek helyükre ülve várták a reggelit.

És akkor ért a következő nagy meglepetés. Kisfiam, aki otthon evés közben nem bír a

fenekén megülni, mindig hamarabb fejezi az evést, mint a többiek, és egyébként is ő mást

akarna enni, mint ami éppen van, most egy szó nélkül, jó étvággyal, szépen, csöndben

reggelizett, akárcsak az összes többi gyerek. A kishúga, aki most 2 éves, persze még nem

értette az ovis szabályokat, így amint Dóri néni elé rakta a párizsis kenyeret, jó étvággyal

hozzálátott a reggelihez. Levi próbálta megsúgni neki, hogy most még nem lehet elkezdeni

enni, csak akkor, ha már jó étvágyat kívántak, de kis hugit mindez nem izgatta. Ahogy az

sem, hogy miután jóllakott, felpattant és elindult játszani. Az ovisok csak elképedve nézték,

hogy ez a kislány bizony nem ismeri a szabályokat. Levente azóta is boldogan meséli a

nagymamának, hogy bizony Szirka úgy kezdett el az oviban reggelizni, hogy még nem is

mondták a „Jó étvágyat kívánok!”-ot, és hogy mire hugika ovis lesz, majd ő megtanítja

neki, hogy ezt nem szabad.

Reggeli után ismét szabad játék. A lányok orvososat játszottak, a fiúk autóztak, néhányan

kirakóztak, könyvet nézegettek.

Azután ismét megszólalt a csengettyű, rendrakás és a gyerekek a szőnyegre csücsültek egy

nagy kört alkotva. Dóri néni mesélni kezdett. A mesét sajnos kislányom nyugtalansága

miatt nem tudtuk meghallgatni. A mese után a gyerekek két csoportra oszlottak. Az egyik

csoportnak szabad játék, a másik csoport pedig az asztalhoz ülve Dóri nénivel elkészítette a

Mikulás házát. Újságból kivágott bútorok, berendezési tárgyak hevertek az asztalon,

amiből a gyerekek egymás után választották ki, hogy miket ragasszon be Dóri néni a

házikóba. Ágy, asztal, könyvespolc, állólámpa, némi játék, hogy a Mikulás se unatkozzon.

Minden gyerkőc választott valamit, amivel egyre szebbé varázsolták a házikót. Közben

megtanulták, hogy égő gyertyát bizony nem tesznek a Mikulás szobájába, ha a Mikulás

bácsi éppen nincs otthon.

Miután az egyik csoport végzett a feladattal, cseréltek és a többi gyerek is elkészítette Dóri

nénivel a Mikulás házikóját.

Ezután ismét szabadjáték következett, majd kézmosás és mosdóhasználat után megették a

finom tízórait.

Tízórai után a gyerekek az udvarra készülődtek, az öltözködés ugye nem kis feladat ilyen

hideg időben, de köszönjük az óvó néniknek, hogy a hideg idő ellenére is kitartanak a

levegőzés mellett.

11

Nagyon kellemes volt az óvodában eltöltött délelőtt. Mivel nem volt úgymond „szülős

beszoktatás”, ezért nagyon hasznos volt bepillantani az óvodai mindennapokba, hiszen így

ezentúl kisfiamnál is célirányosabban rá tudok kérdezni a napi eseményekre.

Köszönjük szépen a lehetőséget!

Levente anyukája

November 30.

Mikor reggel felkeltünk Biankával, nagyon vártuk már, hogy beérjünk az óvodába.

Mondjuk én minden nap várom, mert a beérkezésünk naponta egy csoda. De ez a nap

kivételes volt, mert kicsit korábban is érkeztünk a szokásosnál, így még volt egy kis időnk

játszani reggeli előtt. Amikor Ildi néni megrázta a csengőt, minden gyerek lázas pakolásba

kezdett. Csak úgy sürögtek-forogtak! Mikor már rend lett, a sorakozó következett.

Kettesével szépen beálltunk a sorba, és átmentünk a fürdőbe, természetesen énekelve. Én

is beálltam a sorba, nekem Bianka, a kislányom volt a párom. A pisilés és a kézmosás egész

gyorsan zajlott. Ildi néninek csak néha kellett valakire rászólnia, akkor is talán azért, hogy

mozogjon, kicsit gyorsabban. Visszamentünk a terembe és a megterített asztalok vártak

Ránk. Mindenki csöndben elfoglalta a helyét, kiosztották a reggelit és minden gyerek

csöndben evett. Nem is gondoltam volna, hogy ennyi gyerek, ilyen szép csöndben tud

együtt enni (a csámcsogást leszámítva... ). Ha valaki rosszul viselkedett, akkor Ildi néni

tudta, hogyan kezelje. Evés után a gyerekek elpakoltak maguk után és a szőnyegen, a

mesepárnákra ültünk. Kinyitottuk a kincses ládát és a Télapónak szóló verset egymásután

sokszor elmondtunk. A gyerekek nagyon ügyesek voltak, mindenki egyre szebben mondta.

Elénekeltük még a Hull a pelyhest és a Suttog a fenyvest is. Minden gyereknek gyönyörű

hangja volt! Mikor végeztünk, Ildi néni mindenkit megdicsért, de kiemelt párat, akik

tényleg szépen mondták. Felálltunk egy körbe, megfogtuk egymás kezét és sétálva együtt

énekeltünk. Olyan jó volt együtt lenni Bianka barátaival, belelátni - vagy még inkább -

átélni egy napját. Ez idő alatt Márti néni szépen elkészítette a gyümölcsöket és mentünk

falatozni. Tízórai után, ismét kézmosás, pisi, mert mentünk az udvarra játszani. Eddig

minden olyan szépen, rendben haladt, de ez az öltözködés... hát ez kész káosz volt! Ildi

néni, Márti néni ketten is kevesek voltak segíteni a gyerekeknek, így mi, anyukák is

beálltunk öltöztetni. Muszáj volt, mert páran már nagykabátban, sálban, sapkában álltak,

míg más még csak akkor kezdte levenni a benti cipőjét, vagy még épp harisnyában jött-

ment. Mikor már túl voltunk az öltözésen, kimentünk az udvarra. A mi csoportunk volt az

első. Elég hideg volt, ezért Ildi néni és a gyerekek fogócskáztak. Fiúk, lányok vegyesen

próbálták meg elkapni Ildi nénit. Amikor elkapták szét is széledt a gyereksereg. Utána a

lányokkal játszottam, akik egyfolytában sok-sok fagyit készítettek nekem és nagyon

finomakat sütöttek, főztek. Liliána, Barbara, Bogi, Csenge és persze Bianka. Jó csapat

voltunk!:) Még Micimackónak is gyűjtöttünk mézet!:) Nagyon jó volt kicsit gyereknek lenni

az óvodában és főleg, hogy ezt Biankával tehettem meg! :) Köszönöm Dóri néninek és Ildi

néninek, hogy ott lehettem!

Bianka anyukája

12

Családi délután

A szülők és az óvó nénik, dajka néni egyaránt izgatottan várták a családi délutánt. Ildi néni

mézeskalács tésztával készült, míg Dóri nénivel asztaldíszt készítettek a szülők.

A kész mézeskalács tésztát a gyerekek és a szülők nyújtották ki, majd formaszaggatóval

különféle kedves figurák születtek. V. Máté anyukája készséggel segített a sütésben, a

tálcák kivételében. A gázsütőnek köszönhetően kissé odaégett a mézeskalács, de a finom

illat már önmagában is karácsonyi hangulatot varázsolt. Ezután az asztaloknál Dóri néni

vezetésével elkezdődött az asztaldíszek készítése. A kartonkúpokra fenyő girlandok

kerültek, majd az így létrejött kicsi karácsonyfákat színes szalagokkal, rafiával, és a

gyerekek által kiszínezett papírdíszekkel dekorálták a szülők és a gyerekek.

A családi délután hangulatát tovább fokozta Dóri néni bejglije, Márti néni csokis kuglófja és

Ildi néni sós süteménye, valamint a magnóból áramló karácsonyi dallamok.

Reméljük a szülők is legalább olyan jól érezték magukat, mint mi.

13

14

15

GYÜMÖLCSÖSKERT

napocska január 02.

maci (zöldség) január 03.

hold január 04.

házikó (keksz) január 05.

labda január 06.

szívecske január 09.

csiga január 10.

hajó (zöldség) január 11.

alma január 12.

cseresznye január 13.

lufi január 16.

csillag január 17.

süni (buláta) január 18.

halacska január 19.

gomba január 20.

pillangó (puffasztott rizs) január 23.

katica január 24.

perec január 25.

tulipán január 26.