PÁLYÁZAT

A

BÉKÁSMEGYERI VERES PÉTER

GIMNÁZIUM

INTÉZMÉNYVEZETŐ

(MAGASABB VEZETŐ)

MUNKAKÖR

BETÖLTÉSÉRE

Készítette: Székely György Gábor

2018. március 28.

2

TARTALOM

1. Személyi adatok (KIR szerint) ......................................................................................... 3

2. Rövid szakmai életút ........................................................................................................ 4

3. Pedagógiai hitvallás ......................................................................................................... 8

4. Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések ............................................... 9

Bevezetés ............................................................................................................................. 9

4.1. Beiskolázás ................................................................................................................... 11

4.2. Oktatásunk eredményessége, tehetséggondozás ........................................................... 12

4.2.1. Helyünk az országban ............................................................................................ 12

4.2.2. Érettségi eredményeink .......................................................................................... 14

4.2.3. Az országos kompetenciamérés eredményei ......................................................... 17

4.2.4. Felsőoktatási felvételi eredmények ........................................................................ 18

4.2.5. Tanulmányi eredményeink ..................................................................................... 19

4.2.6. Versenyeredmények, tehetséggondozás ................................................................ 21

4.3. Az iskola arculata, ismertsége; hagyományok, rendezvények ..................................... 26

4.4. Tanórai folyamatok és tanórán kívüli tevékenységek .................................................. 27

4.5. Nevelőtestület, osztályfőnöki munka ........................................................................... 28

4.6. Az iskola épülete, felszereltsége ................................................................................... 30

4.7. Együttműködő szervezetek ........................................................................................... 31

4.8. Szervezeti kérdések ...................................................................................................... 32

4.9. Pénzügyi, gazdasági kérdések ...................................................................................... 34

4.10. Sport és egészség ........................................................................................................ 35

5. A vezetési ciklus kiemelt céljai és feladatai (összefoglalás) ........................................... 36

6. Vezetési program – Az elkövetkező öt év fő feladatainak ütemezése ............................. 40

7. Jövőkép ............................................................................................................................ 42

Mellékletek

4

2. Rövid szakmai életút

1983-ban végeztem az ELTE TTK matematika–fizika szakán, és szeptembertől az Árpád Gim-

náziumban kezdtem pedagógusi munkámat. Matematikát és fizikát egyaránt tanítottam. Ko-

moly kihívást jelentett a magas osztálylétszám, valamint az is, hogy a speciális matematika

tagozatos osztályokban is tanítottam, és ezekre az órákra történő felkészülés ideje kétszerese,

háromszorosa volt egy „normál” óráénak. (Egy 40 fős osztályban, ahol osztályfőnök voltam,

csoportbontás nélkül tanítottam mindkét tárgyat. Nyelvi tagozatos osztály lévén fakultációra

nem volt lehetőség. Mindössze az érettségi évében kaptam 1–1 órát felvételi előkészítésre, pe-

dig matematikából és fizikából egyaránt sokan érettségiztek-felvételiztek. Ez ma már elképzel-

hetetlen.) Az energia-befektetés persze később sokszorosan megtérült. Itt alakult ki és fejlődött

pedagógusi, valamint szakmai felelősségtudatom, itt szerettem meg kísérletezni, itt tanultam

meg, hogyan kell érettségire, felvételire és tanulmányi versenyekre eredményesen felkészíteni.

Több sikerélményem is volt: egy tanítványom a Fizika OKTV-n, egy pedig a Matematika

OKTV-n ért el 8. helyezést. Ebben az időszakban követtem el – természetesen – a legtöbb hibát,

baklövést is. Hosszú folyamat eredményeként sikerült elérni, hogy az osztályzatokban meg-

nyilvánuló értékelésem rugalmas, nagyvonalú, ám mégis elvszerű és következetes legyen.

Időközben a Felnőttek Gimnáziumában is elkezdtem tanítani, ami egy szép és hosszú szaka-

sza lett életemnek. A felnőttoktatás teljesen más hozzáállást, más felkészülést, más óravezetést

kívánt, itt elsősorban a felzárkóztatásról, az érettségi vizsgára történő felkészítésről volt szó.

Időközben igazgatóm, Tiszavölgyi István megalapította a Veres Péter Gimnáziumot. Hívó sza-

vára 1988 szeptemberétől már Békásmegyeren tanítottam.

A gimnáziumnak indulásakor az volt a célkitűzése, hogy a békásmegyeri és az agglomeráci-

óban élő gyerekeknek legyen egy olyan iskolája, ahol tisztességes nevelést, jó minőségű okta-

tást kapnak, mely akár felsőfokú intézménybe is juttathatja őket. A fokozatosan bővülő, érle-

lődő nevelőtestület igen következetes munkája eredményeként a Veres Péter Gimnáziumot ma

már az ország legjobb gimnáziumai között tartják számon.

Vadonatúj épület, új iskola, ám a fizikaszertár igen szerény felszereltségű volt. Elsősorban

az általános iskolai fizika tanításához rendelkeztünk eszközökkel. Ezért, amikor a KFKI-ban,

vagy a debreceni egyetemen selejteztek, odautaztunk és hol egy kis-teherautónyi, hol egy „tra-

bantnyi” eszközzel tértünk haza. Közben természetesen a „hivatalos” eszközállományunk is

gyarapodott. Ekkor vált hobbimmá a kísérleti eszközök tervezése, összeállítása. Hozzászoktam

ahhoz is, hogy az összeállított kísérleteket leírjam, lerajzoljam, dokumentáljam.

Más hobbim is akadt: feladatok „kitalálása”, feladatsorok összeállítása. Hozzászoktam, hogy

minden dolgozatot „saját” példákból írattam. E munkákból lassan kialakult egy gyűjtemény,

amit egy kollégám és jó barátom beajánlott a PANEM könyvkiadónak. Így született meg ké-

sőbb az „Ennyit kell(ene) tudnod fizikából” példatár két kötete.

Igen nagy örömöt okozott és az iskola ismertségét, hírnevét is növelte, amikor az egyik ta-

nítványom 4. helyezést ért el az 1991. évi OKTV-n fizikából.

1990 körül „kellett” tartanom kerületi fizikatanároknak egy továbbképzést a „Számítógépek

fizikaórán történő felhasználási lehetőségeiről”. Ez a továbbképzés igen felemásra sikeredett.

Részben (vagy talán főleg) azért, mert az informatikai ismereteim eléggé hiányosak voltak.

5

Ezért beiratkoztam az ELTE TTK számítástechnika tanári szakjára, ahol a diplomámat 1993-

ban szereztem meg.

A Veres Péter Gimnázium nyolcosztályos gimnáziummá alakulásakor munkaközösség-ve-

zetőként én készítettem el fizika tantárgyból a helyi tantervet. Ekkoriban kezdtem el érettségi

elnöki munkámat, ami jelenleg is tart. Tagja vagyok az Eötvös Loránd Fizikai Társulatnak.

A Veres Péter Gimnáziumban már nem tanítottam matematikát. Az esti gimnáziumban vi-

szont rendszeresen, itt számítógép-kezelői tanfolyamokat is szerveztem és tartottam.

1999-re nagyon elfáradtam. Ehhez hozzájárult, hogy mindeközben az iskolánkban működő

esti gimnáziumban is tanítottam, sőt annak a helyi vezetője, tagintézmény-vezetője is voltam.

Szerveztem az estisek iskolai életét, ballagását, érettségi vizsgáját. Tagja voltam a Közalkal-

mazotti Tanácsnak. Emellett megszámlálhatatlanul sok hétvégét töltöttem az iskolában a kö-

vetkező heti kísérletek beállításával, feladatlapok összeállításával, melyek nemegyszer egyedi,

„névre szó” feladatlapok voltak.

Úgy éreztem, változtatnom kell. Ekkor ajánlatot kaptam egy magán-fenntartású esti gimná-

ziumi hálózatból, hogy legyek annak regionális vezetője. Bár ez a munka – különböző munka-

körökben – években számolva hosszú ideig, 2014-ig tartott, inkább iskolaszervezői, mint okta-

tási–nevelési tevékenység volt. (Annak viszont nagyon hasznos.) Nagy szerencsém, hogy Papp

György, a Veres Péter Gimnázium akkori és jelenlegi igazgatója már 2003-ban megkért, hogy

óraadóként tanítsak ismét fizikát. Így is lett, tehát végeredményben mindössze négy évet nem

voltam jelen a VPG-ben. 2014-ig óraadóként, aztán fél évig félállásban, most pedig teljes mun-

kaidőben ismét „vereses” tanár vagyok. (Amikor félállásban tanítottam a VPG-ben, akkor má-

sik félállásban a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Szakközépiskolában tanítottam.

Így van némi fogalmam a mai szakközépiskolai/szakgimnáziumi oktatásról is.

Iskola-szervezői, vezetői munkám során az iskolai alapdokumentumok (PP, SzMSz, Házi-

rend, MIP, IMIP) összeállításában, megszerkesztésében kellő jártasságra tettem szert, az okta-

tással és neveléssel kapcsolatos jogszabályokat alaposan megismertem.

Elvégeztem egy „Tanügy-igazgatási auditor” képzési tanfolyamot, valamint az „Átfogó mi-

nőségfejlesztés a közoktatásban” című, TÁMOP-3.1.8-09/1-2010–0004 azonosító számú ki-

emelt projekt keretében egy validációs tevékenységre felkészítő tanfolyamot is. E téren szakér-

tői tevékenységet is végeztem.

2004-ben szereztem meg közoktatás-vezetői diplomámat a Budapesti Műszaki Egyetemen.

Diplomamunkámat „Oktatási anyagok készítése és fejlesztése a tanterv készítés folyamatában”

címmel írtam. Kedvenc témám volt ez akkor is, azóta is az.

Az elsők között végeztem el a „Képzők képzője” című tanfolyamot. Az eredeti elképzelések

szerint az e tanfolyamot elvégzők közül kerültek volna ki azok, akik felkészítik kollégáikat a

kétszintű érettségi vizsgáztatásra.

A kezdetektől fogva részt veszek az emelt szintű fizika érettségin javító tanárként, kérdező

tanárként, illetve tantárgyi bizottsági elnökként.

Szakértő vagyok, szakterületeim: felnőttoktatás, szaktárgyi oktatás (fizika), tankönyv és tan-

eszköz, tantervi szakértői tevékenység, tanügyigazgatás, 2017-től kezdődően pedig a pedagó-

giai szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés is.

2010-ben támadt az a gondolatom, hogy tesztkönyvet kellene összeállítani: egy olyan példa-

tárat, amely felöleli a teljes középiskolai anyagot, a fizika érettségi követelményrendszerét.

6

A megoldások kevés számolást igényeljenek, és mégis gondolkodtatóak legyenek. Az elhatá-

rozást tett követte, és 2012-ben megjelent a Fizika tudástesztek című könyvem. Ahogyan ko-

rábbi példatáraimat, e kötetet is a Veres Péter Gimnázium diákjai „tesztelték”. Sok könyvet

szeretnék még írni, bár erre valószínűleg csak nyugdíjasként lesz időm. Számítógépemen négy

„könyvkezdemény” sorakozik, melyek kb. 50–60 %-ban vannak készen.

Második „vereses korszakomban” (én ezt 2003-tól számolom) diákjaim legfontosabb tanul-

mányi versenyeredményei: az OKTV-n fizikából 20., 7. és 1. helyezés, a Budó Ágoston Fizikai

Feladatmegoldó Versenyen 1. helyezés, a Mikola Sándor Országos Középiskolai Tehetségku-

tató Fizikaversenyen ugyanaz a tanuló kétszer 8. helyezés. Büszke vagyok arra, hogy iskolánk-

ból én szerveztem először csapatot a Miskolcon megrendezésre kerülő országos Dürer-ver-

senyre. Ezt a csapatversenyt diákjaim 2012-ben és 2013-ban megnyerték, 2014-ben pedig

5. helyezést értek el. Több alkalommal kísértem iskolánk diákjait Nyíregyházára, a Jedlik

Ányos fizikaverseny döntőjére, illetve többször is voltam zsűritag kerületi fizikaversenyeken.

E sorok írásakor ért az örömhír, hogy egyik 11. évfolyamos diákom bejutott az idei OKTV

döntőjébe, fizika 1. kategóriában.

2014 tavaszán elkészítettem és feltöltöttem egyszerűsített portfóliómat, így az ideiglenes peda-

gógus II., majd a pedagógus II. fokozatba kerültem. 2015 decemberében „átestem” egy tanfel-

ügyeleti ellenőrzésen. 2017-ben minősítési eljárás után mesterpedagógus fokozatba kerültem.

Iskolámban tagja vagyok az önértékelést támogató munkacsoportnak.

Úgy gondolom, hogy az elmúlt években nem fordítottam elegendő energiát arra, hogy diák-

jaim rendszeresen foglalkozzanak a KÖMAL fizika rovatának feladataival – pedig ez egy igen

fontos tehetséggondozó, -fejlesztő tevékenység. E téren (is) fejlődnöm kell.

Kifejezetten a fizika tanításának eredményessége érdekében létrehoztam és működtetek egy

honlapot, melynek címe: szekely-gyorgy.lapunk.hu. Mivel ez egy ingyenes honlap, a tárhelye

nem túlságosan nagy. Így több évre visszamenőleg nem tudom tárolni, megőrizni a honlap

anyagát, de egy tanév anyagára elegendő helyem van. Hasznos honlapokra, linkekre hívom fel

a figyelmet, érdekes természettudományos képeket, gyakorló feladatsorokat helyezek el, illetve

adandó alkalommal a dolgozatok értékelési útmutatóit is.

E honlapot – témája, tematikája miatt is – nem „lájkolják” tömegek, ezért örömmel tölt el,

amikor tudomásomra jut, hogy egynémely régi tanítványom rátalál, és ily módon vesszük fel

ismét a kapcsolatot.

Tekintélyes könyvtáram van otthon. Szabad időmben szívesen olvasok – nem csak termé-

szettudományos könyveket.

Természettudományos munkaközösségeink 2015 tavaszán nyertek egy pályázatot, melynek

keretében tehetséggondozó tábort szerveztünk a biológia, a kémia és a fizika terén kimagasló

eredményt elért tanulóinknak. Ez egy öt napig tartó tábor volt, mely tábor programjainak ösz-

szeállításában én is részt vettem, és egy „Érdekes fizikai kísérletek” című bemutató összeállí-

tását és megtartását vállaltam. Bemutatóm a „gasztronómia” jegyében telt el. A táborban részt

vevő diákok elégedettség-mérése alapján ez nagy tetszést arató, látványos bemutató volt.

1998-ban a III. kerület polgármesterétől megkaptam a kerület akkori legmagasabb oktatási

elismerését, „AZ ÓBUDAI GIMNÁZIUMI SZELLEMISÉGÉRT” emlékérmet (Karádi-díj).

2016-ban Veres Péter Díjban részesültem.

7

Négy osztálynak voltam osztályfőnöke. Iskolánkban a mindenkori 10. évfolyamosok drama-

tikus játékot mutatnak be. Egy alkalommal, amikor az én osztályom került sorra, a diákjaim

nem tudtak dönteni, mit is adjanak elő. Ekkor, „hirtelen felindulásból” írtam egy színdarabot.

Az osztálynak tetszett, előadták. Nem kell valami hatalmas „irodalmi műre” gondolni, a „Ludas

Matyi” átirata volt napjainkra (mármint az „akkori” napjainkra), rengeteg helyzetkomikummal

fűszerezve. Sikeres volt ez az egyszeri bemutató, szép emlék számomra.

Állandó feladatot, odafigyelést jelent a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal való fog-

lalkozás. Ez iskolánkban elsősorban tehetséggondozást jelent. Az órarendi órákon (és a szak-

körökön) kívül változó időpontokban, nulladik órában, szünetekben, sőt mostanában már e-

mail formájában is történik ez a „foglalkozás”. Ezeken elsősorban KÖMAL feladatokkal kap-

csolatban „ötletelünk”.

Az elmúlt tanévben vezettem be, hogy minden óra tanulói kiselőadással indul. A sorrendet

az osztályok tanulói maguk határozzák meg. A témája ezeknek az 5–6 perces kiselőadásoknak

szabadon választott. Mindössze annyi a kikötésem, hogy a korábban (bármikor) fizikaórákon

tanultakhoz kapcsolódjon. Egy bizonyos szintet megütő kiselőadást természetesen ötössel „ju-

talmazok”. Meg kell, hogy mondjam, sok tanulnivalónk van még e „műfajban”: a tanulóknak

is, nekem is. A gyerekek sokszor „időzavarba kerülnek”, vagy nem tartják magukat a feltét-

elemhez. „Nagyot akarnak markolni” – ez elsősorban a legjobbakra jellemző –, vagy megelé-

gednek egy videofilm levetítésével. Persze, sok kiváló előadás is születik. Nekem főleg a „ta-

pintatos” negatív kritika megfogalmazása okoz problémát, illetve nem könnyű mindig egy is-

meretlen filmre, kísérletre azonnal érdemben reagálni.

Sok siker, öröm ért eddigi pályafutásom során: diákjaim (estis és nappalis) sikeres érettségije,

felvételije, kimagaslóan tehetséges tanulóim versenyeredményei, tanítványok hálás visszaem-

lékezése, stb.

Ha azt a kérdést tenné fel valaki, hogy mit tartok eddigi szakmai-pedagógiai pályafutásom

legnagyobb sikerének, nehéz lenne a válasz. Az OKTV-n az első tíz helyezettje közé került

diákokat? A kiváló eredménnyel érettségiző osztályokat, ahonnan a tanulók szinte mindegyike

bekerült az általa választott felsőoktatási intézménybe? Amikor megtudtam, hogy kiadják az

első példatáramat? Vagy amikor iskolánk megalapításának 30. évfordulóját ünnepelve egykori

igazgatóm az ünnepi beszédben az elsők között említette nevemet? Azt hiszem, hogy a legna-

gyobb pedagógiai sikeremet annál a tanulónál értem el, aki éveken keresztül már reggel fél hét

körül megjelent a szertárban, s ezeknek a reggeli „konzultációknak”, beszélgetéseknek ered-

ményeként lett fizikus.

Végezetül: úgy gondolom, hogy szaktanári és vezetői tapasztalataim alapján – kinevezésem

esetén – intézményvezetői feladataimat lelkiismeretesen, szakszerűen, empatikusan, a törvé-

nyek, rendeletek, egyéb jogszabályok betartásával és betartatásával, nagy szakmai alázattal vé-

gezném.

8

3. Pedagógiai hitvallás

„Gondolkodj bátran, ne félj attól, hogy hibákat kö-

vetsz el! Tartsd nyitva a szemed, az apró részleteket

is vedd észre, és legyél mindenben mértéktartó, cél-

jaidat kivéve.”

Szent-Györgyi Albert

Tudatosan fel kell vállalnunk, hogy a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium továbbra is az

ország élvonalába tartozó, a szó nemes értelmében vett tehetséggondozó elitgimnázium marad-

jon.

A nevelőtestülettel közösen azt szeretném elérni, hogy továbbra is hagyományainkat ápolva

a nevelési programunkban megfogalmazott célok megvalósításáért dolgozzunk.

Iskolánk feladata a korszerű, általános műveltség megalapozása, az önálló gondolkodás, a

kreativitás és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása. Legyenek kezdeményezőek,

vállalkozó kedvűek, tudjanak önállóan tanulni!

Tanulóink legyenek képesek a magas szintű anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációra,

legyenek jártasak a matematikában, a természettudományokban, az informatikában. Szeressék

hazájukat, legyenek aktív és öntudatos állampolgárok. A hazát ne csak egy fogalomnak, hanem

érzelmi életüket, emberi viszonyaikat alapjaiban és tartósan befolyásoló közösségnek tekintsék.

Ismerjék és tiszteljék múltját, hogy a jelenben tudjanak tenni a jövőjéért. Értsék az Európai

Unió működését, hazánk helyét és szerepét ebben a rendszerben.

Sajátítsák el az alapvető magatartási normákat, tiszteljék a felnőtteket, az időseket, legyenek

szociálisan érzékenyek, a társadalmi problémák iránt fogékonyak, toleránsak, segítsék a fogya-

tékkal élőket, az elesetteket.

Szeressék és támogassák a művészeteket, legyenek nyitottak a művészeti alkotások értő

elemzésére, befogadására.

Legyenek motiváltak az egészséges életvezetésre, értsék, hogy az egészség megőrzésében és

az egészséges környezet kialakításában saját aktivitásuk nélkülözhetetlen.

Az intézményünkben végző fiatalok legyenek képesek reális célok kitűzésére, kiváló (lehe-

tőleg emelt szintű) érettségi eredményekre, és felsőoktatási intézményben való továbbtanulásra.

Fontos, hogy a választott felsőoktatási intézménybe ne csak bekerüljenek, hanem végezzék is

el, szerezzenek diplomát!

E célok eléréséhez a diákjaikkal alkotó módon együttműködő minden egyes pedagógus mun-

kájára szükség van! A célok megvalósításához elengedhetetlen a szülőkkel, a családokkal való

jó kapcsolat kialakítása és fenntartása.

9

4. Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzelések

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon

tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a

jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás iz-

galmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog.”

Szent-Györgyi Albert

Bevezetés

A Veres Péter Gimnázium 1986. szeptember elsejével kezdte meg működését. Megalapítására

az itt élő 50000 ember miatt égető szükség volt.

Az első évek eredményei alapján Tiszavölgyi István igazgató úr vezetésével bölcs előrelá-

tással 1991-ben nyolc évfolyamos gimnáziummá alakult az intézmény. Az első, nyolcosztályos

rendszerben tanuló évfolyam 1999-ben érettségizett, a négy évfolyamos oktatás kimenő rend-

szerben megszűnt.

Részben jogszabályi változások miatt 2002-ben újraindult a négy évfolyamos képzés is. Az

iskola addig megszerzett hírneve alapján a nyolcosztályos és a négyosztályos rendszer iránt

egyaránt nagy az érdeklődés, mintegy ötszörös a túljelentkezés. A „c” osztályok tanulóinak

beilleszkedése zökkenőmentes.

A nyolcosztályos rendszer bevezetésének és sikeres működtetésének nagyon nagy szerepe

volt a VPG országos élvonalba jutása szempontjából. Az iskola utóbbi években kivívott előkelő

helyezései immár egyaránt köszönhetők a nyolc és négy évfolyamos képzés sikerének.

Az intézmény jelenlegi vezetése az elmúlt években mindent megtett a sikeres nevelő–oktató

munka feltételeinek biztosításáért: bővítette a szertári eszközállományt, gyarapodott az osztály-

termek és a szaktantermek informatikai ellátottsága, törekedtek az épület állagának megóvá-

sára, kisebb-nagyobb felújítások is megvalósultak (bár az átfogó felújítás elengedhetetlen).

A csoportbontások miatt a termek leterheltsége igen nagy, az épületben gyakran lehetetlen-

ség szabad termet találni.

Tanulóink motiváltak, szeretnek iskolába járni, tanítás után nem rohannak haza, szívesen

részt vesznek délutáni rendezvényeken, tanulmányi versenyeken. Döntő többségük mindent el-

követ azért, hogy tanulmányi eredménye a lehető legjobb legyen.

A nevelőtestület stabil, kiváló felkészültségű tanárokból tevődik össze. A kollégák elkötele-

zettek az iskola mellett, motiváltak a pedagógiai megújulásra. Ennek a stabilitásnak is köszön-

hető, hogy tanév végén a tantárgyfelosztás (névre szólóan) végleges. Talán országos viszony-

latban is irigylésre méltó, hogy a tanárok az augusztusi alakuló értekezleten kézhez kapják vég-

leges órarendjüket.

Az iskola alapdokumentumai a jogszabályi előírások szerint naprakészek.

Bárki is lesz a Veres Péter Gimnázium negyedik igazgatója, minden területen rendezett

intézményt vesz át.

10

Munkám segítésére a közelmúltban készült egy SWOT elemzés, melynek megállapításait az

alábbiakban foglalom össze (s melynek megállapításaira pályázatomban támaszkodni fogok):

Erősségek

sokszínűség (programok, táborok, szabadidős tevékenységek, művészeti oktatás, part-

neriskolák)

motivált diákok, motivált családok

erős osztályközösségek

a tanárok jó szakmai felkészültsége

az épület struktúrája

forráskeresés az intézmény vezetése részéről, pályázatfigyelés

kooperációra való hajlam

tehetséggondozó foglalkozások magas száma (pl. robotika)

projektmunka, háziversenyek és belső vizsgák rendszere

jól kialakított tantárgyi struktúra, tanórai és tanórán kívüli tevékenységek

munkafegyelem

Gyengeségek

romló tárgyi feltételek

az állandóság hiánya a tanév tervezésében, rendjében

belső és külső kommunikáció

honlap

kevés innováció

generációváltás problémája

Lehetőségek

külső kommunikáció

szülői és öregdiák kapcsolatok

partnerhálózat bővítése (egyetemek, cégek)

szakmai továbbképzések (pl. belső)

szülők, volt diákok bevonása a szakmai munkába

külső órák tartása

Veszélyek

épület állaga

nyolcosztályos struktúra bizonytalansága

pénz-, erőforráshiány

változó jogszabályi környezet

társadalmi hatások

11

A részletes helyzetelemzésnél az alábbi területekre térek ki:

beiskolázás

oktatásunk eredményessége, tehetséggondozás

az iskola arculata, ismertsége; hagyományok, rendezvények

tanórai folyamatok és tanórán kívüli tevékenységek

nevelőtestület, osztályfőnöki munka

az iskola épülete, felszereltsége

együttműködő szervezetek

szervezeti kérdések

pénzügyi, gazdasági kérdések

sport és egészség

(A statisztikai adatok forrása: az Oktatási Hivatal honlapja (oktatas.hu), a http://eduline.hu/ko-

zoktatas/2017/10/28/legjobb_budapesti_gimnaziumok_rangsor_7IB97R oldal, valamint a VPG

irattára)

4.1. Beiskolázás

A VPG a középfokú beiskolázás egységes írásbeli felvételi vizsgájának keretében matematiká-

ból és magyar nyelvből írásbeli vizsgát szervez. A nagy érdeklődés miatt a felvételi napján

szinte az összes terem megtelik s az összes tanár felügyel.

Az elmúlt két év beiskolázási adatai azt bizonyítják, hogy intézményünk vonzó a negyedik,

illetve nyolcadik osztályos tanulók (és szüleik) számára. A jelentkezők száma rendkívül magas.

Örvendetes, hogy a felvételi eljárás során kialakult rangsor élén lévő diákok ténylegesen a mi

iskolánkat jelölik meg első helyen a jelentkezési lapjukon.

Jól mutatja ezt az elmúlt két év beiskolázási adataiból készült táblázat:

Tanév Tanulmá-

nyi terület

Meghirde-

tett helyek

száma

Jelentke-

zők száma

1. helyen je-

lentkezők

száma

1. helyen je-

lentkezettek

közül felvettek

száma

Felvettek

közül a leg-

magasabb

rangsorszám

Felvettek

közül a legala-

csonyabb

rangsorszám

2016/2017. 4 évf. 28 151 48 23 1 36

8 évf. 56 231 172 49 1 63

2017/2018. 4 évf. 28 169 46 21 1 37

8 évf. 56 249 193 52 2 64

A felvételi dolgozatokat javító tanárok, valamint a szóbeli meghallgatást végző tanárok meg-

terhelése ebben az időszakban nagyon nagy. Terveim között szerepel, hogy legalább a szóbeli

meghallgatás napjain a délelőtti munkaterheik csökkenjenek.

12

4.2. Oktatásunk eredményessége, tehetséggondozás

Bárhol is járok az országban, azt tapasztalom, hogy a neveléssel–oktatással foglalkozók szá-

mára ismerős a Veres Péter Gimnázium neve. Hallottak eredményeinkről, tehetséges tanuló-

inkról.

E sorok írása közben érkezett a jó hír, hogy iskolánk hivatalosan is „Akkreditált Kiváló Tehet-

ségpont” lett.

„A tehetségpontok alapfeladata a tehetségek felismerése, az optimális fejlődésük segítéséhez

szükséges állapotfelmérés (személyes és környezeti erősségek, gyengeségek), a tehetség-ta-

nácsadás mind a tehetségígéret, mind a környezetében érintett pedagógus, szülő számára.

A tehetségpontok további feladata a különböző adottságaikból és tapasztalataikból adódó elté-

résekre épülő, hálózatban való együttműködés. A tehetségpontok célja, hogy hatékony segítsé-

get adjanak az érdeklődő fiataloknak, valamint az érintett pedagógusoknak és szülőknek a fiatal

tehetségének felismeréséhez és kibontakoztatásához. Ennek érdekében a tehetségpontok juttas-

sanak el hozzájuk minél teljesebb és minél személyesebb információkat a különböző tehetség-

gondozó lehetőségekről.”

4.2.1 . Helyünk az országban

Minden évben nagy izgalommal és érdeklődéssel olvassuk a HVG oktatással foglalkozó külön-

számát, mely a legjobb 100 középiskola rangsorát közli.

Szögezzük le mindjárt az elején! Az országos rangsorban elfoglalt hely a kiváló gimnáziu-

mok egyik, de nem az egyetlen ismérve. A rangsor nem minden! Iskolánk népszerűségéhez

az előkelő tanulmányi eredmények, versenysikerek mellett nagyban hozzájárul az egész is-

kola légköre, a gyerekekhez való pozitív hozzáállás, a rendkívül sokszínű, tartalmas tevékeny-

ségkör, valamint rendezvényeink és hagyományaink.

Az oktatás eredményességének nagyon sok mutatója van. Ezek közül 3 tükröződik vissza a

HVG kiadványban. És azért mondjuk ki, hogy országos 13-nak lenni egészen kiváló eredmény

– akkor is, ha voltunk már 3. helyezettek is. Elemezni ezeket az eredményeket nagyon-nagyon

fontos. Munkaközösségi és testületi szinten egyaránt. És az elemzés vége soha nem lehet elé-

gedett hátradőlés, de bűnbakkeresés sem. Higgadtan végig kell gondolni, hogy mit tudnánk

jobban csinálni. Az eredményességi mutatók több év adatait is feldolgozó elemzése minden

szakterületen segíthet az eredmények megtartásában, és még esetleg a javulás lehetőségei is

könnyebben láthatók.

Lássuk hát eredményeinket az elmúlt 4 évben! (Az egyes éveknél megjelent sorrend a két

évvel korábbi eredmények alapján készült. Így a 2018. évi rangsor a 2016-os adatokon alapul.)

Év Mat. Szövegértés Magyar Mat. Tört. Nyelvi Felv. Összesített

kompet. kompet. érettségi érettségi érettségi érettségi eredmények helyezés

2015. 3. 5. 3. 3. 8. 48. 6. 3.

2016. 6. 17. 29. 4. 23. 47. 17. 8.

2017. 11. 11. 21. 8. 24. 74. 5. 13.

2018. 3. 19. 19. 3. 16. 87. 9. 13.

13

Méltán lehetünk büszkék a fenti eredményekre! Az összesített 13. helyezésre éppúgy, mint

a 3-ra. Magyarországon mintegy 850 gimnázium működik, így a 13. helyezéssel is a legfelső

1,5 %-ban vagyunk.

Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy ebbe az „elit” körbe való bekerüléshez mindany-

nyiunk komoly munkájára szükség volt, ám ha nem figyelünk oda, akkor innen kikerülni is

igen könnyű, ám annál nehezebb visszakapaszkodni. Márpedig a jövőnk azon múlik, hogy

tartósan az élvonalban tudunk-e maradni!

A nagyszámú, vidékről Budapestre bejáró szülőknek (pl. egy csobánkai szülőnek) teljesen

mindegy, hogy Pilisvörösvárra, Szentendrére, a III. kerületbe, vagy az V. kerületbe viszi-e a

gyermekét. Abba az iskolába viszi, melyről a legtöbb jó információt kapja. Ugyanez igaz ter-

mészetesen egy fővárosi családra is.

A Veres Péter Gimnáziumnak - és az intézményvezetőnek - nem lehet más a célja, mint

tartósan és stabilan az ország legjobb gimnáziumai közé tartoznia.

Tanulságos, ha megnézzük és összevetjük a 2018-as rangsor legjobb 14 gimnáziumának ered-

ményeit (a VPG a 13.):

2018-as

helyezés

Matematika Szövegértés Magyar Matematika Történelem Nyelvi Felvételi

eredmények kompetencia érettségi

1. 1. 2. 3. 1. 20. 10. 3.

2. 6. 1. 18. 7. 7. 15. 1.

3. 2. 14. 29. 4. 6. 20. 2.

4. 10. 7. 10. 22. 1. 33. 5.

5. 14. 3. 6. 11. 14. 51. 13.

6. 22. 24. 21. 9. 21. 16. 4.

7. 16. 4. 9. 35. 26. 22. 6.

8. 5. 10. 13. 2. 48. 31. 12.

9. 26. 5. 4. 33. 9. 30. 25.

10. 18. 32. 11. 21. 25. 14. 19.

11. 15. 13. 33. 6. 36. 24. 14.

12. 24. 35. 2. 10. 5. 69. 8.

13. 3. 19. 19. 3. 16. 87. 9.

14. 35. 16. 23. 27. 23. 39. 10.

A HVG hét területet vizsgálva állítja össze a rangsort. Vegyük észre: bármelyik területet nézzük

(egy kivételével), vannak a rangsorban előttünk olyan gimnáziumok, melyeknél az adott terü-

leten jobbak vagyunk. Szövegértésben például 1, magyar érettségi tekintetében 2, történelem

érettségi tekintetében 5, a felvételi eredményeket figyelembe véve pedig szintén 5 iskolát elő-

zünk. Van tehát reális esély az előrelépéshez.

Érdemes néhány területet külön elemezni!

14

4.2.2 . Érettségi eredményeink

Az érettségi eredmények elemzése különösen fontos, mivel ezek az eredmények tanítványaink

jövőjét évekre meghatározzák.

Az alábbi táblázat a 2016. évi május–júniusi vizsgaidőszak százalékos érettségi vizsgaered-

ményeit tartalmazza (ez alapján készült a 2018-as rangsor), összehasonlítva az országos 1. he-

lyezett intézménnyel, valamint a közvetlenül utánunk következő országos 14. helyezettel.

A hiányzó oszlopok estén nem volt összehasonlítható adat, és elsősorban azokat a vizsgatár-

gyakat vettem figyelembe, ahol a vizsgázók száma legalább öt fő.

Idegen nyelv és informatika tantárgyak esetén az adatgyűjtést megnehezíti, hogy e tárgyak-

ból van lehetőség előrehozott vizsgát tenni. A Veres Péter Gimnázium esetében ezek az ered-

mények megjelenítik a 2016-ban elért összes eredményt, beleértve a rendes, az előreho-

zott, valamint néhány esetben a szintemelő vizsgák eredményeit is.

Két dolgot fontos észrevenni.

Egyrészt: nem vagyunk lemaradva még az az 1. helyezettől sem. A legnagyobb tantár-

gyi lemaradásunk 16 %, a legkisebb 2 %, ugyanakkor két tantárgy esetében meg is előz-

zük őket.

Másrészt: nem nagy az előnyünk a 14. helyezettel szemben. A legnagyobb tantárgyi

előnyünk 24 %, van, ahol egy szinten vagyunk, ugyanakkor négy tantárgy esetében meg

is előznek minket.

Látszik, hogy egyes tantárgyak esetében könnyen lehet előre is, hátra is lépni.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Orsz. 1.

VPG

Orsz. 14.

15

A következő grafikon a 2017. évi május–júniusi vizsgaidőszak százalékos érettségi vizsgaered-

ményeit tartalmazza, ugyanazokkal a paraméterekkel. (Ezek az eredmények majd a jövő évi

rangsorban jelennek meg.)

A legnagyobb tantárgyi lemaradásunk az 1. helyezetthez képest 22 %, van, ahol egy szin-

ten vagyunk, ugyanakkor öt tantárgy esetében meg is előzzük őket.

A 14. helyezettel szemben a legnagyobb tantárgyi előnyünk 6 %, van, ahol egy szinten

vagyunk, ugyanakkor négy tantárgy esetében meg is előznek minket.

Csak az érettségi eredményeket nézve úgy látom, hogy e három iskola egymáshoz vi-

szonyított helyzete a jövő évi rangsorban nem változik meg.

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Orsz. 1.

VPG

Orsz. 14.

16

Tanulságos összevetni az érettségi eredményt az országos átlaggal is: (2017-es eredmények) Ez

azért is érdekes, mert volt már olyan terv, elképzelés, hogy 8 évfolyamos nevelést–oktatást csak

azok az intézmények folytathassanak, melyek tantárgyi érettségi átlagai szisztematikusan leg-

alább 10 %-kal meghaladják az országos átlagot.

A grafikonról leolvasható, hogy – bár minden tartárgy esetében felülmúljuk az országos

átlagot –, a 10 %-os különbség több tantárgy esetében sincs meg.

A következő táblázat az országos rangsor néhány iskolájának a rendes érettségi vizsgát tevő

(végzős) diákjának az elmúlt 3 tanévre vonatkozó összesített adatait tartalmazza: (A rangsorban

az előttünk állók közül csak a 3., az 5. és a 9. helyezett folytat nyolcosztályos rendszerű képzést,

így a nyolcosztályos rendszerben működő gimnáziumok között országos 4. helyezettek va-

gyunk.)

Országos

helyezés

Vizsgázók

száma

Emelt szintű

vizsgák száma

Emelt vizsgaszám

1 főre vetítve

Előrehozott

vizsgák száma

Előrehozott

1 főre vetítve

1. 363 679 1,87 140 0,39

3. 307 567 1,85 153 0,50

4. 197 246 1,25 320 1,62

5. 182 181 0,99 119 0,65

7. 295 387 1,31 126 0,43

9. 401 383 0,96 306 0,76

10. 508 664 1,31 182 0,36

13. 261 327 1,25 301 1,15

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Orsz. átl.

VPG

17

E táblázat adatai azt mutatják, hogy csak az olyan intézmény kerülhet az országos él-

vonalba, melyben az emelt szintű érettségi vizsgák száma magas.

Tanulságos megvizsgálni az előrehozott vizsgák (elsősorban nyelvi) számát. E téren a rang-

sorban előttünk álló intézmények közül majdnem az összest megelőzzük. Ez egyrészt nagyon

örvendetes, másrészt – az iskola eredményességét illetően – hordoz veszélyeket is. A HVG lista

összeállítói valószínűsíthetően az adott év májusi–júniusi vizsgaidőszakában tett összes vizsgát,

így az előrehozott vizsgákat is figyelembe veszik. Itt pedig azért van gond. A 2014/2015-ös

tanévben 4, a 2015/2016-os tanévben ugyancsak 4, a 2016/2017-es tanévben pedig 8 elégtelen

eredmény született. Ezek kivétel nélkül a vizsga „félbehagyása” miatt történtek: a vizsgázó fel-

róható okból vagy fel nem róható okból nem jelent meg a vizsgán. A vizsgázó szemszögéből

nézve a legtöbb esetben még érthető is az eljárás, számunkra azért pedagógiai tanulságokkal

kell, hogy szolgáljanak ezek az esetek.

Most, hogy felmenő rendszerben ismét 12. osztály végéig kötelező az idegen nyelv tanulása,

az előrehozott érettségi vizsgák, és az ezzel összefüggő osztályozóvizsgák rendszerét, lebonyo-

lításának formáját fontos újragondolni.

4.2.3 . Az országos kompetenciamérés eredményei

Talán nem árt tisztában lenni azzal, hogy a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet külön rendel-

kezik a 8 évfolyamos képzés megszervezésének feltételeiről:

„134. § (1) Hat vagy nyolc – nyelvi előkészítő évfolyam esetében hét vagy kilenc – évfolya-

mos gimnáziumi nevelés–oktatás abban a nevelési–oktatási intézményben, többcélú intézmény

esetén a hat vagy nyolc évfolyamos gimnáziumi nevelést–oktatást folytató intézményegység-

ben hirdethető meg, amelyik esetében az alábbi feltételek együttesen teljesülnek:

a) a nevelés–oktatás az oktatásért felelős miniszter által az ilyen típusú intézményekre 2012.

szeptember 1-je után kiadott vagy jóváhagyott kerettanterv alapján kerül megszervezésre,

b) az országos pedagógiai mérések központilag feldolgozott országos, és intézményi

adatai alapján az érintett nevelési–oktatási intézményben, az adott telephelyen, az adott

képzési típusban a legutóbbi három tanév adatai alapján, a matematika és a szövegértés

átlageredmény a tizedik évfolyamon mindhárom tanév esetében a telephelyi összefoglaló

jelentés szerint szignifikánsan meghaladja a tizedik évfolyamra számított országos átla-

got,

d) az e § szerinti gimnáziumi nevelés–oktatásra jelentkezők száma minden meghirdetett ta-

nulmányi területre vonatkozóan minden tanévben legalább húsz százalékkal meghaladja az

Nkt-ben az intézménytípusra meghatározott minimális osztálylétszámot,

e) a gimnáziumi nevelés–oktatásban a pedagógus-munkaköröket a tantárgynak megfelelő

mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezők töltik be, ide nem

értve az adott iskolában az idegen nyelv, testnevelés és a művészeti műveltségi terület tantár-

gyainak oktatásában alkalmazott pedagógusokat, és

f) az ötödik–nyolcadik évfolyamon tanító pedagógusoknak is legalább a fele a tantárgy taní-

tására jogosító, a tantárgynak megfelelő mesterfokozatú pedagógus végzettséggel, szakképzett-

séggel rendelkezik.”

18

Természetesen a VPG teljes mértékben és folyamatosan teljesíti a fenti feltételeket, de már a

szabályozás ténye önmagában folyamatos elemzésre kell, hogy késztesse az intézmény veze-

tését.

Az országos kompetenciamérés tekintetében intézményünket csak a 2018-as lista szerinti

3. helyezettel hasonlítottam össze, mert a 8 évfolyamos képzést folytató intézmények közül e

lista szerint ők a legjobbak. Így mindkét intézménynél csak a 8 évfolyamosok eredményeit tün-

tettem fel:

A 2016-os országos kompetenciamérés eredménye:

2016. 6. évf. 8. évf. 10. évf. 6. évf. 8. évf. 10. évf.

matematika szövegértés

3. 1813 1933 1998 1826 1859 1878

13. 1801 1933 2006 1784 1843 1882

országos átlag 1486 1597 1641 1494 1568 1610

A 2017-es országos kompetenciamérés eredménye:

2017. 6. évf. 8. évf. 10. évf. 6. évf. 8. évf. 10. évf.

matematika szövegértés

3. 1823 1941 1983 1826 1847 1890

13. 1825 1949 1967 1792 1816 1916

országos átlag 1497 1612 1647 1503 1571 1613

Látható, hogy mindkét évben, minden kategóriában eredményünk szignifikánsan megha-

ladja az országos átlagot.

Kiolvasható az adatokból, hogy feladatunk leginkább a szövegértés terén van, különö-

sen a 6. és a 8. évfolyamon. (Ezen adatok indokolják, hogy iskolánk jelenlegi vezetése mi-

ért készített intézkedési tervet a szövegértés fejlesztésére.)

Az alaposabb elemzés azt mutatja, hogy a nyolcadik évfolyam szövegértés kompetencia or-

szágos első helyezettjének 1915 pontja, a nyolcadik évfolyam matematika kompetencia első

helyezettjének pedig 1975 pontja lett. Szövegértés területén a VPG 1816 pontja 5 %-os lema-

radást jelent az első helyezetthez képest, a rangsorban pedig 18. helyet! Matematika területén a

VPG 1949 pontja 1,5 %-os lemaradást jelent az első helyezetthez képest, a rangsorban pedig

2. helyet! Ezek az adatok ismét azt mutatják, hogy kicsi javulás nagy előrelépést jelenthet!

4.2.4 . Felsőoktatási fe lvétel i eredmények

Jelenlegi oktatási rendszerünkben a felvételi eredmények olyan szorosan összefüggenek az

érettségi eredményekkel, hogy ezeket külön nem elemzem.

Első alkalommal sikeresen felvételiző tanulóink aránya több év átlagában 95 % körüli érték,

ami kiváló eredmény

Az eddigiekben megjelenő grafikonok és táblázatok bemutatásával egyetlenegy célom volt.

Azt akartam érzékeltetni, hogy a tantárgyi érettségi átlagokban és a kompetenciamérések

19

eredményeiben bekövetkező néhány százalékos javulás az országos megítélésünkben számot-

tevő előrelépést eredményezhet. Ehhez pedig nem kell feltétlenül többet vagy jobban dolgozni.

Ezek a javulások a tanulók ügyesebb irányításával, hatásosabb motivációval, az órai aktivitás

erősítésével, célzott házi feladatok kijelölésével és egyéb pedagógiai módszerekkel is elérhe-

tők.

Akárkivel is beszéltem az elmúlt időben, 100 százalékosan pontos képet nem sikerült alkot-

nunk arról, hogy pontosan milyen módon szerzett adatokból és milyen metódussal készül az

iskolák rangsora. Kinevezésem esetén fontos feladatomnak fogom tekinteni, hogy erről telje-

sen megbízható információkat szerezzek.

4.2.5 . Tanulmányi eredményeink

2016/2017-es tanév

Osztályátlagok

Jelesek és kitűnők száma

20

Jelesek és kitűnők száma az osztálylétszámhoz viszonyítva

(forrás: verespg.hu)

585 diák közül 177 tanuló (30%) ért el kitűnő és 203 tanuló (34,7%), jeles tanulmányi ered-

ményt, együtt 64,7 %. Az iskolai tanulmányi átlaga 4,64 a magatartás és szorgalom osztályzatok

nélkül. Az 585 főből 2 diák tanulói jogviszonya szünetel, 5 fő pedig magántanuló Tanév végén

4 tanuló kapott egy-egy tantárgyból elégtelen osztályzatot.

Az igazolt hiányzások száma 12,23 nap/fő, az igazolatlan mulasztások száma 0,23 óra/fő.

2017/2018-as tanév, 1. félév

601diák közül 94 tanuló (16%) ért el kitűnő és 230 tanuló (39%), jeles tanulmányi eredményt,

ez együtt 55 %. Az iskolai tanulmányi átlaga 4,56. A 601 főből 5 diák tanulói jogviszonya

szünetel, 8 fő pedig magántanuló. Félévkor 7 tanuló kapott 12 tantárgyból elégtelen osztályza-

tot. Az igazolt hiányzások száma 5,24 nap/fő, az igazolatlan mulasztások száma 0,09/óra/fő.

Igazán remek eredmények! Összecsengenek a felvételi eredményeinkkel és az ország iskolái

között elfoglalt helyünkkel. Azt célul tűzni, hogy a tanulmányi átlagot intézményi szinten to-

vább növeljük, véleményem szerint komolytalan, sőt veszélyes dolog lenne. A fenti átlagered-

ményeink körüli eredmények megtartását tűzném ki célul.

Természetesen más az intézményi átlag, és más az egyéni teljesítmény! Tanulóinkat to-

vábbra is motiválni kell s ösztönözni a képességeiknek megfelelő teljesítmény elérésére.

A Veres Péter Gimnáziumban a 12 tantárgyi bukás is sok, e téren vannak pedagógiai fel-

adataink. Fel kell tárnunk e gyenge teljesítmények okát. Amennyiben ez tanulási nehézsé-

gekből fakad, akkor hatékony segítséget kell nyújtanunk (differenciálás, korrepetálás, diák-

mentor rendszer kialakítása), amennyiben hanyagságból, az erőfeszítések hiányából fakad,

akkor erősítenünk kell a motivációt, vagy megtenni a szükséges egyéb intézkedéseket, mert

az ilyen esetek az egész közösség munkáját veszélyeztetik.

21

A tanulási nehézségek felismerésében és kezelésében, az esetlegesen szükséges szakértői

vizsgálatok megszervezésében, a szülőkkel való kapcsolattartásban, a kollégák munkájának

segítésében fontos szerepe van iskolapszichológusunknak.

4.2.6 . Versenyeredmények, tehetséggondozás

A tanulmányi verseny a tehetséggondozás egyik igen fontos (ha nem a legfontosabb) területe.

A VPG országos ismertségre is a versenyeredményei miatt tett szert.

Tanáraink szeretik versenyeztetni tanítványaikat, a diákok pedig szeretnek versenyezni. Ez

nagyon örvendetes!

Az utóbbi években a különböző versenyek száma megsokszorozódott. Ez több esetben a

színvonal romlásával jár együtt, sokszor anyagi haszonszerzés (is) motiválja a verseny szerve-

zőit. A versenyszervezéssel kapcsolatos adminisztratív terhek is értelemszerűen szaporodtak,

egy VPG kaliberű iskola esetén az igazgatóhelyettesek terhei nagyon megnövekednek.

A legtöbb verseny külön felkészülést igényel, ez pedig a jelenlegi szabályozás szerint felké-

szülési szabadnapokkal jár együtt, ami a hiányzásokat (függetlenül ezek adminisztrálásától)

számottevően emeli. A hiányzások olyan mérvűek, hogy már a nevelőtestületen belül is feszült-

séghez vezetnek. E feszültségeket növeli, hogy egynémely esetben felmerült a „kötelező” jel-

legű indulás, valamint az is, hogy néha olyan versenyekre nevezünk diákokat, melyeknek kö-

vetelményrendszerét magunk sem ismerjük.

Ez a problémakör igen foglalkoztatja a nevelőtestületet, a vélemények megoszlanak pro és

kontra.

Idézek néhány véleményt (forrás: igazgatói kör-email):

„A versenyek, ha kedvvel jelentkezik a diák, motiválnak, és részei a tanulmányi kultú-

rának.”

„Nagyon örülünk, hogy sok versenyen indulnak a diákjaink.”

„A nyolcosztályos képzés fennmaradása függ az eredményességi mutatóktól is.”

„A diákok (és szüleik), akik a Veresbe jönnek, arra számítanak, hogy lesznek verse-

nyek.”

„ A verseny: hasznos a diákoknak, mert megtanulnak egy témakörben alaposabban el-

mélyedni, és külső megmérettetéseken helytállni. A tanulás és a sikerélmény fontos.

Hasznos a szülőknek, mert megnyugtató lehet abban a pozitív, támogató légkörben

tudni gyermeküket, amely a tanulás és a munka jelentőségét első helyre teszi. Hasznos

nekünk, mert mindig új kihívást jelent a felkészítés, és a közös siker az összetartozást

erősíti.”

„A felügyeletek és a versenyekre kísérések plusz feladatot rónak ránk, de cserébe ott

van – többek között – az a tény is, hogy büszkék lehetünk tanítványaink eredményeire

és kollégáink felkészítő munkájára.”

„Nem szabad, hogy egy-egy verseny a saját önértékelésünkről szóljon.”

„Nem attól leszünk jó tanárok, ha sok a versenyzőnk.”

„Érezhető rivalizálás a szaktárgyak között a versenyek kapcsán, ami talán egyik indoka

is a sok megmérettetésnek.”

22

„A szakmailag értékes versenyek összemosódnak a többivel.” (A diákok és tanárok nem

ismerik a versenyek többségét, az eredmények ismertetésekor nem tudják megkülön-

böztetni, hogy egy megyei levelezős versenyen vagy egy többfordulós országos szak-

tárgyi versenyen ért el valaki jó eredményt.)

„A diákok nagyon nehezen tolerálják a kötelező versenynevezéseket. A legszolidabbak,

legszorgalmasabbak is lázadnak, időnként silány teljesítményt nyújtanak.”

„Vannak tanulók, akik azért nem jelentkeznek számukra kedvesebb, vagy testhezállóbb

versenyre, mert egy másik tantárgyból kötelező volt nevezni, és több terhelést már nem

bírnak.”

„A verseny miatti délelőtti hiányzások másik negatív hatása, hogy csak mérsékelten le-

het haladni az adott osztállyal.”

„A nevezéskor tudatosítsuk a diákokkal, hogy az első fordulóra készülés a tanítási órán,

szakkörön vagy a szabadidejükben történik.”

„Csak a legalább háromórás versenyek első fordulója előtt ne kelljen iskolába jönniük

a diákoknak. A többinél a kezdési időponttól függően, többnyire az 5. óra után kapjanak

egy hosszabb pihenőidőt a verseny előtt. (ez több helyen már napi gyakorlat)”

„Különböztessük meg” valahogy az általános szaktárgyi versenyeket az egyes szűk te-

rületből vagy szakirodalomból kiírt versenyektől.”

„Az „ingyenes” felügyeletek miatt a felkészítetlen diákok nagy számával egymásra is

nagy terhet rakunk.”

„A verseny miatt hiányzókról való tájékoztatás sokszor esetleges és késői, gyakran na-

gyon keresztbe tehet a szaktanárok munkájának, tervezésének.”

„ Volt olyan kétórás verseny egész délelőtti hiányzással, hogy a diákok nem is tudták,

milyen jellegű feladatok lesznek; állításuk szerint egyes témaköröket nem is tanultak; a

versenyzők fele egy óra után felállt és hazament, szinte üres lapot beadva…”

E problémafelvetésekre adott válaszok fontos előrelépést jelenthetnek a mára kialakult helyzet-

ben. A feszültség kezelése megkezdődött. A munkaközösségek április 6-i határidővel feladatul

kapták a versenyeztetés rendszerének átgondolását, melyet majd egy nevelőtestületi értekezlet

is követ e tárgykörben. Így lehet, hogy ez a probléma már e tanévben megoldódik, de vélemé-

nyem szerint lesz ennek még folytatása a következő tanévben is. Így pályázatomban kifejtem a

versenyeztetéssel kapcsolatos álláspontomat.

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttem az országos rangsor élmezőnyéből néhány iskola leg-

utolsó 3 tanévének összesített OKTV eredményeit. Csak azokat az intézményeket szerepelte-

tem, melyet tanulólétszáma hasonló a miénkhez.

Országos listán

elfoglalt hely

Jelentkezők

száma

1. fordulóból

továbbjutók

Döntőbe

jutottak 1–10. 11–20. 21–30.

száma (a jelentkezők %-a) helyezettek száma

1. 1681 424 (25,2 %) 249 (14,8 %) 87 59 60

4. 535 88 (16,4 %) 43 (8 %) 20 10 8

6. 935 101 (10,8 %) 28 (3 %) 7 7 6

7. 477 74 (15,5 %) 31 (6,5 %) 10 7 8

8. 826 139 (16,8 %) 72 (8,7 %) 23 13 19

23

Országos listán

elfoglalt hely

Jelentkezők

száma

1. fordulóból

továbbjutók

Döntőbe

jutottak 1–10. 11–20. 21–30.

száma (a jelentkezők %-a) helyezettek száma

11. 628 122 (19,4 %) 95 (15,1 %) 33 31 20

12. 359 50 (13,9 %) 17 (4,7 %) 6 3 6

(VPG) 13. 856 123 (14,4 %) 43 ( 5 %) 11 12 11

A táblázat adatai számomra azt jelzik, hogy eredményeink kiválóak, ha számítana a rangsorban,

akkor az OKTV eredmények alapján is akár az országos 10-ben lehetnénk.

Megítélésem szerint a versenyen való részvétel kizárólag önkéntes alapon történhet tanu-

lóink részéről.

Csak olyan versenyen indítsuk tanítványainkat, melyek kiírását, versenyszabályzatát pon-

tosan ismerjük, tehát fel tudjuk készíteni és fel is készítjük a tanulókat. Egyébként komolyta-

lan a verseny.

Vannak olyan versenyek is, melyek „követelményrendszere” több tantárgyon átível. Ilyen

esetekben a verseny szervezésének kezdetén vonjuk be az összes érintett kollégát!

A versenyek szervezésekor, a felkészülési nap, napok szorgalmazásakor vegyük figyelembe

azt is, hogy a tanulóknak pótolniuk kell azt a tetemes tananyagot, mellyel az osztály többi

része foglalkozott aznap. Ám ez nem minden esetben könnyű!

A versenyszervezés adminisztratív terheinek egy részét a munkaközösségeknek át kell ven-

niük az igazgatóhelyettesektől.

Szabályozni kell, hogy a versenyen részt vevőknek minimum mennyi ideig kell ottmarad-

niuk a versenyen. Valóban komolytalanná válik az a 3–5 órás verseny, melyről 1–2 óra után

távozik a versenyzők fele.

Véleményem szerint egy tanuló egy tanévben egy tantárgyból legfeljebb egy felkészülési

napot igénylő versenyen induljon!

A délutánokra szervezett, felkészülési napot nem igénylő versenyek számát nem korlátoz-

nám, de önmérsékletre inteném a szaktanárokat, munkaközösségeket.

A fentiek természetesen a versenyek 1. fordulójára vonatkoznak.

A csoportbontások, szakkörök és fakultációk helyzete iskolánkban

A szinte majdnem minden tantárgy esetében megvalósuló csoportbontás, a szakkörök nagy

száma is hozzájárul iskolánk sokszínűségéhez és széles teret biztosít tehetséggondozó tevé-

kenységünkhöz.

Nézzük meg ezt kicsit részletesebben:

Csoportbontások

(forrás: helyi tanterv)

A nyolcosztályos gimnáziumban az első idegen nyelv bontása 5–10. évfolyamon két

közel azonos erősségű csoport kialakításával történik. (5.a – 9. a-ban 1 németes és

1 angolos csoport.) 11–12. évfolyamon a választott érettségi szint szerint bontunk.

A négyosztályosok bontása az első nyelvből nyelvek szerint (angol-német) történik.

A második idegen nyelvet (angol, német, olasz, francia, orosz, spanyol) a választott

nyelv szerinti bontásban oktatjuk a 9–12. évfolyamon.

24

Magyar nyelv és irodalom, történelem 11–12-ben osztály osztályonként 2 csoport

A testnevelés órák nemek szerinti csoportbontásban zajlanak évfolyam, illetve a „c”

osztályban osztályszinten.

Furulya órák bontva 2 csoportban

A matematika a 7–10. évfolyamokon kerül bontásra (tudásszint, hozzáállás, verse-

nyekbe való bekapcsolódás, az ilyen irányú továbbtanulási szándék megléte mellett a

szaktanárok döntése alapján a létszámadatokat is figyelembe véve). A 11–12. évfolya-

mon az egyik csoportot az emelt szintű érettségire készülők alkotják. A 4 évfolyamos

osztályoknál a 9. osztályban még a létszám és felkészültség egyensúlyának megterem-

tésével történik.

A fizika tantárgy tanításában a 10–11. évfolyamokon használunk bontást. 11-ben az

egyetemi továbbtanulás alapján, 10-ben pedig, akiknél várható, hogy fizikára szüksége

lesz, vagy egyszerű felezéssel. 11-ben a két nyolc évfolyamos osztályból 3 csoportot

alkotva az egyik csoportba az emelt szintű érettségire készülő diákok járnak. A négy

évfolyamos osztályt továbbtanulás alapján bontjuk.

Informatikában 5–10. évfolyamig bontott csoportokkal dolgozunk felezve az osztályo-

kat.

Biológiában 11–12. évfolyamokon bontunk ez irányú továbbtanulási szándék szerint.

A két nyolc évfolyamos osztályból esetleg 3 csoportot alkotva az egyik csoportba az

emelt szintű érettségire készülő diákok járnak. A négy évfolyamos osztályt szintén a

biológia irányú továbbtanulás alapján bontjuk.

Kémiában a 10. évfolyamon van bontás: 2 vegyes csoport kialakításával.

Technikából: 5–6. évfolyamokon 2 csoport, 7. évfolyamon 4 csoport

Életvitel és pénzügyi ismeretek 2 csoport

Szakkörök (a teljesség igénye nélkül)

Hetedik és nyolcadik osztályban kötelező művészeti szakkör (zene vagy tánc), 10-ben köte-

lező tantárgyi szakkörválasztás van.

Tantárgyi szakkörök:

Magyar nyelv és irodalom: 10-ben osztályonként

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: 10-ben osztályonként

Angol nyelv: OATV szakkör: 7. és 8. osztály 1–1 óra

Német nyelv: OATV szakkör 7. és 8. osztály 1–1 óra

Latin nyelv: 9. és 10. (esetleg 11.) heti 1 óra, 8-ban heti 2 óra

Olasz nyelv: 9. évfolyam 1 óra

Matematika: 7., 8., 9., 10. évfolyam osztályonként 1 óra, a „c” osztályokban 1 szak-

kör+1 korrepetálás

Fizika: 7. évfolyam, 9. évfolyam, 10-ben osztályonként 1 óra

Biológia: 9. c-ben és a 10. évfolyamon osztályonként

Kémia: 10. évfolyamon osztályonként

Vizuális kultúra: 7–8. évfolyam heti 2 óra

25

Informatika: 9c, 10.c, Logo szakkör, programozó szakkör, robotika

Énekkar: 7–8., 9–12. heti 1 óra

Csillagászat: 7–12. évfolyam heti 2 óra

Technika: 8. osztály

Emelt szintű érettségire felkészítő tárgyak (fakultáció):

Magyar nyelv és irodalom: osztályonként, vagy több osztály összevonva

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek osztályonként, vagy több osztály ösz-

szevonva +OKTV szakkör

1. Idegen nyelv: alap óra + szakkör

Matematika: osztályonként +3 OKTV szakköri óra a 11–12. évfolyamnak

Fizika: évfolyamonként 1–2 fakultációs csoport +1 OKTV szakkör

Biológia: évfolyamonként 2–3 csoport

Kémia: évfolyamonként 2 csoport, +1 OKTV szakkör

Földrajz: 11–12. évfolyamnak összevonva

Vizuális kultúra: 11–12. évfolyamnak összevonva

Informatika: 11–12. évfolyamnak összevonva

Testnevelés 12. évfolyam

Az 1. idegen nyelvből emelt szintű érettségire készülés a 11–12. évfolyamon a 8 osztályos gim-

náziumban alapórán, szint szerinti bontással valósítható meg, a négyosztályos rendszerben pe-

dig délutáni szakkör keretében.

Vizuális kultúra, földrajz, informatika, testnevelés fakultáció: délutáni időkeretben a 11–12.

évfolyamnak.

Társadalomismeret: érettségire készülés szakkör keretében.

Úgy gondolom, hogy a megvalósult csoportbontások, szakkörök, fakultációs foglalkozások

elérik az alapvető célt: sikeresen készítenek fel a tanulmányi versenyekre és az emelt szintű

érettségi vizsgára. A bontások terén (már csak az épület kapacitása miatt sem) nem látok

lehetőséget további bővülésre. Itt az eddigi lehetőségek megőrzése a cél. A csoportbontások

megtartása adhat garanciát az előbbi vizsgálatoknál említett tantárgyi eredmények lehetsé-

ges, illetve esetenként szükséges javulására.

A Veres Péter Gimnázium deklarált célja a tanulók komplex személyiségfejlesztése. Tehet-

séggondozásunk eddig sem csak szakköri és fakultációs foglalkozásokról, illetve a csoport-

bontások számának növeléséről szólt.

Vallottuk és valljuk ma is, hogy minden tanulónak van legalább egy olyan vele született

adottsága, melynek megtalálása és fejlesztése a személyiségfejlesztésben átlagon felüli ered-

ményeket hozhat. Ez egy nagyon nehéz, ugyanakkor nagyon szép feladat, megvalósításában

a szaktanárok, osztályfőnökök munkája mellett iskolapszichológusunk munkájára is számí-

tok.

26

4.3. Az iskola arculata, ismertsége; hagyományok, rendezvények

„A pedagógus hivatása az, hogy évezredek kin-

cseit adja tovább az újabb generációknak. Az

ember páratlan lehetősége, hogy a hagyomány

átvételével fejlődhet, nem kell ugyanott kezde-

nie és befejeznie életét, mint elődeinek. Pedagó-

giai programunkhoz tartozik a múlt ismerete,

tisztelete és szeretete, ezért különös gonddal

fordulunk a magyar népi kultúra, az ének, a

zene, a tánc hagyományaihoz is.

Különösen fontosnak tartjuk a toleranciát és

a felelősséget, a munkát, a szabadságot és a

szeretetet, mint egyetemes értékeket, melyek az

egyén és a közösségek boldogulásának alapjai.

Az iskolában az a legdöntőbb, hogy milyenek

az emberi kapcsolatok: milyen a tanár-diák, a

tanár-szülő, a tanár-tanár, a diák-diák, a taná-

rok, diákok és egyéb dolgozók kapcsolata.

A pedagógus-magatartásban fontos a szelíd-

ség és alázat. Ezek az értékek nem a gyengeség

jelei, sőt ezek nélkül minden más értékünk pusz-

tító erővé válik.”

(Nevelési program, VPG)

Egy kívülálló biztosan elcsodálkozna, ha iskolánk egy napját figyelemmel kísérné. Azt tapasz-

talná, hogy reggel 7 órától kezdődően már benépesedik diákokkal és tanárokkal egyaránt.

A tanórák befejeztével pedig a diákok egy igen jelentős hányada nem rohan ki az épületből,

hanem az iskola által kínált rendkívül sokszínű program valamelyikén vesz részt. Délután 5–6

óra körül is legtöbbször pezsgő diákélet van. Legtöbbször a hétvége sem kivétel. A Veres Péter

Gimnázium népszerűségéhez a kiváló továbbtanulási mutatók és a versenyeredmények mellett

ez a sokszínűség is döntő mértékben hozzájárul. Ezeknek a programoknak jelentős része mára

hagyománnyá vált.

Tanulóink döntő többsége tiszteli és szereti hagyományainkat, mely az adventi ablaknyito-

gatástól a belső vizsgák rendszerén át a zenei gáláig tart.

Az összes hagyományunkat felsorolni szinte lehetetlen. Most csak hármat emelek ki:

„Kapcsolda” program: Iskolánkban a segítőkészség, szolidaritás, a fogyatékkal

élőkkel való bánásmód „tanulásának” talán legfontosabb eseménye. Szemléletváltó

program, melyen fogyatékos és egészséges gyermekek közös foglalkozáson vesz-

nek részt, miközben a „segítségre szorulók elfogadást, törődést, az egészségesek pe-

dig szeretetet, illetve tapasztalatot kapnak az emberi értékek fontosságáról.”

Nyári táboraink kiváló lehetőséget teremtenek a közösség fejlesztéséhez, valamint

a tanulók együttműködési képességeinek fejlesztéséhez. Erősítik a közösség iránti

27

felelősségvállalást, a nemzeti összetartozás érzését, erősíti fizikai állapotukat, fej-

leszti művészeti- és mozgáskultúrájukat.

Intenzív napok (intenzív hét) rendszere:

Egyes munkaközösségek a kiemelten fontos, és a sikeres érettségi/felvételi vizsga

érdekében elengedhetetlen, ám időigényes tanulói tevékenységeket csak a megszo-

kott tanórai rendtől eltérő körülmények között tudják elvégeztetni.

A napjainkban egyre fontosabb szerephez jutó projektmunkára „szoktatást” ugyan-

csak e napokon tudjuk intenzívvé tenni.

Kettő-három-négy órás próba érettségi dolgozatok megíratására ugyancsak e napo-

kon van lehetőség.

E napok sikeres megszervezése, iskola-szintű órarendjének összeállítása sokembe-

res feladat. Fontos a türelem, a megértés, a tolerancia, annak belátása, hogy minden,

amit teszünk, az a diákok érdekében történik. „Finomhangolásra” persze szükség

van.

Megőrzésük fontos feladat!

A személyiségfejlődést szolgáló fejlesztésekre, a közösség-építés változatos formáira szükség

van! A Békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumnak az eltelt 32 év alatt kialakult egy alapos,

átgondolt hagyományrendszere. Kinevezésem esetén ezeket a hagyományokat folytatni sze-

retném. Természetesen minden változik: ami 20 éve tökéletes volt (vagy annak tűnt), talán

mára már elavult. Ezeket okos szóval, higgadtan végig lehet beszélni, lehet javítani, korri-

gálni… Hagyományainkat óvni kell s gondozni, sokszínűségünket pedig megtartani.

Információim alapján a nagyobb iskolai rendezvények előtti szervezettséget, a tényleges csa-

patmunkát erősíteni kell.

4.4. Tanórai folyamatok és tanórán kívüli tevékenységek

Iskolánknak továbbra is az kell, hogy legyen a legfontosabb feladata, hogy testileg és lelkileg

egészséges, harmonikus személyiségű embereket neveljünk. Segítsünk tanulóinknak ráta-

lálni arra a hivatásra, melyben boldogok és sikeresek lesznek. A tanulói célok elérésének

szükséges feltétele a sikeres érettségi. A sikeres érettségi feltétele pedig jelenlegi oktatási

rendszerünkben az átgondoltan felépített tanóra, valamint az ezt kiegészítő otthoni tanulói

munka. Alapvető célom, hogy megerősítsem az igen magas színvonalú nevelő–oktató mun-

kát.

A tanóra védelme ezért elsőrendű fontosságú.

Napjainkban rengeteg olyan programra adódik lehetőség, mely érdekes, szélesítheti diákjaink

látókörét, bővítheti ismereteit, ám a részvételre/megtekintésre csak tanítási idő alatt, a tanórák

rovására van lehetőség. Ezek számát nyilvánvalóan korlátozni kell, de a közösen végiggondolt

elvek mentén szervezett és szabályozott körülmények között megvalósított, ilyen típusú ese-

ményeket támogatom.

Az iskolai életet nem csak „kivonulással” lehet színesíteni. Törekedni kell arra, hogy minél

több érdekes rendezvényt hozzunk be az iskolába. Ezeket az eseményeket alapvetően tanítási

28

órák utánra szervezhetnénk. (Az elmúlt tanévek író-olvasó találkozóihoz hasonlóan.) Ebbe a

kategóriába tartozik a nagyon sikeres karriert befutó volt diákjaink meghívása. (Erre is volt már

több jó példa iskolánkban.) Terveim között szerepel, hogy havi, kéthavi rendszerességgel meg-

hívnánk a magyar tudomány, kultúra vagy sport egy kiemelkedő szereplőjét előadást tartani

vagy csak egy kötetlen beszélgetésre. Olyan emberekre gondolok, akikre egész életükkel,

eredményeikkel, értékrendjükkel követendő mintaként tekinthetnek tanulóink.

Tanulóink és tanáraink sokkal több értékes eredményt érnek el, mint amennyiről a „kül-

világ” tudomást szerez. Úgy gondolom, ezen javítani kell. Ennek első lépeseként szükséges

honlapunk folyamatos karbantartása, aktuális és színes tartalommal való feltöltése, eredmé-

nyeink bemutatása. Ez természetesen nem egyemberes feladat, erre egy munkacsoportot kí-

vánok létrehozni. Ugyancsak fontosnak tartom kerületi, illetve tankerületi kiadványokban

való megjelenésünket.

4.5. Nevelőtestület, osztályfőnöki munka

Az iskola alapfeladata a (legtágabb értelemben vett) tanulás támogatása. Az intézményvezető

legfontosabb feladata pedig az, hogy ennek a tanulást támogató iskolának a belső működési

feltételeit biztosítsa. A működésünk legfontosabb feltétele az, hogy a közösen kialakított értel-

mes rendnek megfelelően fegyelmezetten dolgozunk s ugyanezt a fegyelmet követeljük meg

tanítványainktól.

Az intézményvezető alapvető kötelességének tekintem, hogy munkatársainak egyenletes

munkaterhelését hosszabb távon megvalósítsa.

Úgy gondolom, hogy a Veres Péter Gimnázium nevelőtestülete igen értékes közösség. (Van

összehasonlítási alapom! Korábbi munkám során az ország mintegy 40 általános és középis-

kolájának működésére volt rálátásom. Emellett voltam munkaközösség-vezető, 14 évet osz-

tályfőnök, 8 évig igazgató.) Erre az értékre kívánom munkámat alapozni.

A Veres Péter Gimnáziumban a kreatív tanulók mellett rengeteg kreatív tanár is van. Erre a

kreativitásra nagyban szeretnék építeni. Egyéni, munkaközösségi és nevelőtestületi szinten egy-

aránt. Támogatok minden olyan elképzelést, ötletet, tervet, amely iskolánk bármely értelem-

ben vett gazdagodását segíti: új kapcsolatok kiépítése, a régi kapcsolatok felelevenítése az

alapítványunk támogatásáért; cégek „leselejtezett” eszközeivel informatikai gépparkunk bő-

vítése; pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése; újszerű, az iskola ismertségét

(is) növelő versenyekbe való bekapcsolódás... Ez mind-mind támogatandó.

Úgy látom, hogy a Veres Péter Gimnáziumban – a gimnáziumok országos rangsorában elfoglalt

helyéhez képest – kevés a mesterpedagógus. (De talán még a ped. II. fokozatba sorolt tanár is.)

Feltétlenül ösztönözni kívánom a kollégákat a magasabb fokozat megszerzésére. Ez vélemé-

nyem szerint emeli intézményünk rangját, a mesterpedagógusi fokozat esetén pedig nem el-

hanyagolható mértékű a béremelkedés sem!

Vezetőségünk eddig is rendszeresen terjesztett fel kollégákat országos, illetve kerületi ta-

nári díjakra. Ezt a gyakorlatot kívánom folytatni, illetve, ha lehet, akkor kiterjeszteni. (Taná-

roknak országos, fővárosi és kerületi szinten 16 féle díj adható, ebből 10 bármely szakosnak,

a többi pedig szakhoz kötött.)

29

Itt tennék említést tanulóink jutalmazási rendszeréről. Alaposan átgondolt rendszer, a telje-

sítmények széles körét fedi le: tanulmányi munka, közösségi munka, sport, művészeti tevé-

kenység,

A jutalmazási rendszer fontos része a ballagási ünnepély jutalmazási rendje. Meglátásom

szerint a ballagási ünnepély elviselhető hosszúságának megteremtésre érdekében van tenniva-

lónk, de az esetleges változtatásokat csak a nevelőtestület széles körű támogatása esetén tartom

megvalósíthatónak.

A nevelőtestület jelenlegi összetétele: (az engedélyezett álláshelyek száma: 59 fő)

Teljes állásban foglalkoztatott pedagógusok létszáma: 52 fő

Részmunkaidős pedagógusok száma: 9 fő

Óraadó pedagógusok száma: 10 fő

(Nem ped. munkakörben foglalkoztatottak száma: 11 fő)

Szembe kell néznünk a „fiatalítás” problémájával. Kollégáink közül jó néhányan (közü-

lük sokan a VPG alapító tagjai) a közeljövőben nyugdíjba vonulnak.

2018 szeptemberétől 2 fő

2019 szeptemberétől 1 fő

2020 szeptemberétől 1 fő

2021 szeptemberétől 2 fő

2022 szeptemberétől 1 fő

2023 szeptemberétől 4 fő (!)

2024 szeptemberétől 1 fő megy nyugdíjba.

A fenti „sajnálatos” adatok csak hozzávetőlegesek, már csak azért is, mert a nyugdíjkorhatárt

elért kollégák szándéka esetén a munkájukra, tapasztalatukra feltétlenül és örömmel számí-

tok.

Örvendetes ugyanakkor, hogy az eddigi „fiatalítások” nagyszerűen beváltak. A fiatal kollé-

gák aktívak, lendületesek, tele vannak ötletekkel, kezdeményezők, innovatívak.

A nyugdíjba vonuló kollégák pótlását talán megkönnyíti, hogy több tanárunknál is gyako-

rolnak tanárjelöltek. Az új kollégák kiválasztásánál a vezetőtanári tapasztalatra, illetve a je-

lölteket küldő felsőoktatási intézmények segítségére is bizton számíthatunk.

Ezen a ponton saját magamról is szólnom kell, bár a fenti listán még éppen nem szerepelek.

Fizikailag és mentálisan képesnek tartom magamat az igazgatói feladatok ellátására, de az

is tény, hogy – kinevezésem esetén – egy ciklusnyi idő adatik. Ha nagyon optimista akarok

lenni, akkor legfeljebb még plusz egy év. Éppen ezért megbízatásom első évétől kezdődően

tudatosan próbálom elősegíteni, hogy öt év múlva legyen a tantestületből egy, vagy több olyan

pályázó az igazgatói posztra, aki – elméletileg – több cikluson keresztül is vezetheti az intéz-

ményt.

Az osztályfőnöki tevékenység a pedagógus munkájának talán legszebb és legnehezebb része,

igen összetett és időigényes tevékenység, meghatározó a nevelő–oktató munka egészében.

30

Rendszeres egyeztetés, konzultáció az osztályban tanító kollégákkal, a hiányzások figyelemmel

kísérése, a szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos elfoglaltság. Az osztálykirándulások, kül-

földi utak előkészítése több hónapos feladat.

Azt tapasztalom, hogy az osztályfőnökök sokszor tanácstalanok, és a „rutinosabb”, vagyis

a „felettük lévő” osztályfőnökökhöz fordulnak segítségért. Úgy látom, hogy itt van központi

tennivaló, elsősorban az információáramlás tekintetében.

Terveim között szerepel egy „feladatbank” létrehozása (pl. a T: meghajtón). Ösztönözném a

kollégákat, hogy a nagy gonddal, kreatív módon összeállított feladatlapjaikat (megoldási út-

mutatókat) és egyéb, dokumentált szakmai, módszertani, pedagógiai újításaikat osszák meg

kollégáikkal. Ugyanitt lenne egy osztályfőnöki „sorvezető” is, mely évekre (esetleg hóna-

pokra) lebontva segítené az osztályfőnökök munkáját. A tanév eleji osztályfőnöki teendőktől

kezdve, a szülői értekezletek témáin át az év végén alkalmazott záradékokig.

Kinevezésem esetén törekedni fogok arra, hogy minden kolléga érezze: iskolánkban szá-

mítanak a véleményére és támogatják kezdeményezéseit!

Ugyan nem tartoznak a nevelőtestülethez, de itt jegyezném meg, hogy fontosnak tartom a

nevelést–oktatást közvetlenül segítők, valamint a technikai személyzet és a tanárok jó és kor-

rekt kapcsolatát. Fontos nevelési cél, hogy a diákok az iskola minden dolgozójának adják

meg a kellő tiszteletet.

4.6. Az iskola épülete, felszereltsége

Tény, hogy az iskola épületének felújítása, korszerűsítése halaszthatatlan. Folyamatban van a

kb. kettő milliárd forintos rekonstrukció előkészítése. Az előzetes tervek a tanári szobában meg-

tekinthetők voltak. Nagy munkáról van szó, nagy bizonytalanságokkal. Valószínűsíthetően ez

a munka a 2018/2019-es tanévben még nem kezdődik meg. Éppen ezért többet nem is akarok

írni róla (nem is tudnék).

„Ezen a hídon majd akkor megyünk át, ha odaérünk.”

Az oktatás tárgyi feltételei:

Az iskola jelenlegi vezetése mindent elkövetett azért, hogy a használat során fellépett karban-

tartási, javítási és szerelési munkákat a lehető legrövidebb időn belül megoldódjanak.

Gondoskodtak arról is, hogy a szertári, szaktantermi eszközpark állandóan bővüljön.

Az elmúlt félév során jelentősen bővültünk oktatást segítő technikai felszerelésekkel: számí-

tógépekkel, projektorokkal, laptopokkal és fehér táblákkal.

Az informatikai eszközpark bővítése folyamatos feladat kell, hogy legyen!

Könyvtár és stúdió:

A könyvtár nem csak a béke szigete, hanem gyakran a tanulók önálló versenyfelkészülésének

helye, a felvételi beszélgetések, órák, foglalkozások, tanár-diák és diákok közti beszélgetések,

konzultációk színtere is.

A stúdió nem csak a digitális ismerethordozók kincsestára, hanem az Emlékeink Őre is.

Mindkettő bővítése kiemelten fontos feladat.

31

4.7. Együttműködő szervezetek

Úgy gondolom, hogy a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium és vezetése igen jó, korrekt kap-

csolatot épített ki és tart fenn az együttműködő szervezetekkel:

fenntartóval

önkormányzattal

szülői közösséggel

végzett diákokkal

cserekapcsolatokkal révén partneriskolákkal

SOTE, a BME és az ELTE műhelyeivel, gyógyszergyárakkal

tanárképző egyetemekkel

Békásmegyeri Közösségi Házzal

Diák Sport Egyesülettel

Széll Kulturális Egyesülettel

E jó kapcsolatok fenntartása, bővítése a következő iskolavezetésnek nem csak elemi érdeke,

hanem kötelessége is.

A cserekapcsolatoknak kiemelkedő szerepe van tanulóink látókörének szélesítésében, az ide-

gen nyelvi kompetenciájuk fejlesztésében, a közösségépítésben. E kapcsolatok folyamatos

ápolása, fejlesztése fontos feladat.

Meglévő cserekapcsolataink:

Merz Schule, Stuttgart

Schwäbisch Hall

A székelyudvarhelyi Tanítóképző

Ami megoldandó: a „C” osztályok nyelvi cseréje. Ezt szlovákiai vagy csehországi iskolákkal

történő kapcsolatfelvétellel próbálnám megoldani.

Nevelő–oktató munkánkban legfontosabb partnerünk a szülői közösség. Célkitűzéseinket csak

a szülők segítségével és támogatásukkal érhetjük el.

A szülői értekezletek, fogadóórák, szülői bemutatók és az egyéb együttműködési formákon

(pl. szülő-tanár kórus, tánc, sport,. ) rendszerén nem kívánok változtatni.

Az iskola vezetése hagyományt teremtett az ősszel megrendezendő Szülői Bállal, a 10 éves

érettségi találkozókkal, valamint az augusztus végi öregdiák-találkozóval. Mindhárom hasznos

és fontos esemény. Ugyancsak fontos az Örökdiák Egyesület újraélesztése.

A volt diákokkal való kapcsolattartás fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni! Az előző

eseményeken túlmenően szükség lenne évente (legalább) egyszer, mindig ugyanabban az idő-

pontban egy összejövetelre a volt diákokkal (esetleg a szülők képviselőivel kiegészítve), ahol

beszámolnánk az iskola életéről, eredményeiről, programjainkról. Erre időt és energiát kell

32

szánni, különben nem várható nagymértékű támogatás a szülők, valamint régi diákjaink ré-

széről. Ezen esemény megtervezésére fel kell állítani egy munkacsoportot.

A régi diákok bevonásával nem csak anyagi támogatás (pl. új díjak alapítása) érhető el, ha-

nem előadásokkal, élménybeszámolókkal, szakmai kapcsolataikkal a tanulóink pályaválasz-

tását is segíthetik.

Fontosnak tartom a nyugdíjas kollégákkal való rendszeres kapcsolattartást. Gondoskodom

arról, hogy rendezvényeinkre meghívót kapjanak.

4.8. Szervezeti kérdések

A szűkebb és a bővebb iskolai vezetés

A szűkebb iskolai vezetés tagjai az intézményvezető és a helyettesek. Rendszeres, hetenkénti

ülésezésük rendjén nem kívánok változtatni. A feladatmegosztást kiszélesíteném.

A bővebb iskolai vezetés (szűkebb vezetés, valamint a munkaközösség-vezetők és a Közal-

kalmazotti Tanács képviselője) jelenleg időszakonként, elsősorban adott feladatok kapcsán ülé-

sezik. Ezen sem kívánok változtatni, de kinevezésem esetén ezen ülések száma (legalábbis a

ciklus elején) szaporodni fog a korábbiakban ismertetett feladatok megoldásának előkészítése

érdekében. (Versenyek rendjének, tanórákat érintő délelőtti iskolai rendezvények szervezésé-

nek/szervezhetőségének rendje.)

A munkaközösségeket (iskolánkban a törvény adta lehetőséget maximálisan kihasználva

10 munkaközösség működik) továbbra is bevonom a döntéshozatalok előkészítésébe, a neve-

lőtestületen belüli kommunikáció segítésébe, a tantárgyfelosztás előkészítésébe, az éves mun-

katerv összeállításába.

A munkaközösségek szerepét tovább szeretném erősíteni, elsősorban a valódi műhely-

munka megteremtésével, belső konzultációkkal, a jó pedagógiai gyakorlatok megosztásával,

más – hozzánk hasonló színvonalú – iskolák tevékenységének megismerésével.

Fontos, hogy diákjainkat vonjuk be a közös gondolkodásba, munkába, sok területen (pl.

informatika, IKT) tanulhatunk tőlük. E munkában ugyancsak nagy szerepet szánok a mun-

kaközösségeknek.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és a pedagógus-minősítési rendszer beve-

zetése miatt (is) elkerülhetetlen a belső ellenőrzési rend kialakítása a pedagógus-önértékelés

rendszerszintű működtetése. Ez a nagy feladat is csak a munkaközösségek bevonásával való-

sítható meg. (Óralátogatás, a szakmai munka szempontrendszerének kidolgozása, tantervi

előrehaladás, tanmenet-óraleosztás kérdése.)

A pedagógusok azonos mértékű leterheltségét is csak a munkaközösségek (és elsősorban a

munkaközösség-vezetők) bevonásával tudja az intézményvezető megvalósítani. Az egyenletes

munkaterhelés ugyanakkor összetett probléma, a heti óraszám és tanulmányi versenyfelügyelet

mellett az egyéb, iskoláért végzett munkát is figyelembe kell venni!

A tananyag ütemezése, a közös mérés és értékelés munkaközösségen belüli egységesítése

véleményem szerint üdvös volna, de központilag nem erőltetném rá senkire. Azon munkakö-

zösségekben és azokon az évfolyamokon, ahol van belső vizsga, szerintem most is megvalósul.

33

A nevelőtestület

A nevelőtestület az iskola legfőbb döntéshozó testülete. A törvényben rögzített jogait az eddi-

giekben is, ezután is korlátozás nélkül gyakorolhatja.

Az iskola mindennapi élete, gördülékeny működése érdekében fontosnak tartom a dönté-

sek nagyon alapos előkészítését, véleményezését. A célom az, hogy az alapos előkészítést a

kellő ismeretek birtokában gyors döntés kövesse.

A nevelőtestületi értekezleteknek nem a döntés-előkészítésről kell szólnia, hanem az eset-

leges részletkérdések megvitatásáról és a szavazásról (ebben természetesen a nevelőtestület

tagjainak is óriási a felelőssége). Úgy látom, hogy e véleményemmel sok pedagógus egyetért.

Tapasztalatom szerint a kollégák egy része (elsősorban a fiatalok) igénylik munkájukról a

rendszeres, legalább évenkénti visszajelzést az intézmény vezetősége, elsősorban az intéz-

ményvezető részéről. Szükségük van a közös gondolkodásra, a pozitív megerősítésre. Hiá-

nyolják a munkatársak közötti beszélgetést, a nyugodt, rohanásmentes munkát. Azt szeret-

nék, ha a munkaközösségek szakmai fórummá válnának, keresnék az előrelépés lehetőségeit,

a munkaközösségi értekezletek pedig formaságok helyett inkább arról szólnának, hogyan le-

het a diákokat jobban bevonni a munkába, hogyan lehet alkotó lehetőségekhez juttatni őket.

Kezdeményezőkészségből, innovatív ötletekből nincs hiány, ezek legtöbbje támogatható és

támogatandó.

A jelenlegi vezetés iskolánk jövőképének megalkotásába már bevonta a fiatal kollégákat,

akik a feladat fontosságát átérezve, példaértékű lelkesedéssel végezték/végzik ezt a feladatot,

melynek a „LÁDA” nevet adták. E program támogatását, az elkészült javaslatok mindennapi

életünkbe való beépítését fontosnak érzem.

A korábbiakban megfogalmazott problémakörök, szabályozandó területek (előrehozott érett-

ségi vizsgák, osztályozóvizsgák, versenyek, tanórákat érintő évfolyam- vagy iskolai szintű

programok) miatt elkerülhetetlen belső szabályozóink, alapdokumentumaink (PP, Házirend,

SzMSz) aktualizálása. A saját magunk által megalkotott szabályok önmagukban semmit sem

érnek. Ezek következetes betartása és betartatása rendkívül fontos, eredményességünk alap-

feltétele. Ezen szabályok betartatásával kapcsolatban a „rendszertelenül rendszeres” ellen-

őrzést tartom célszerűnek.

A nevelőtestület kohézióját feltétlenül erősíteni kell. Ezt elsősorban kötetlen, hangulatos, be-

szélgetésre és problémák megbeszélésére alkalmas kirándulások, iskolán belüli és kívüli ösz-

szejövetelek szervezésével kívánom segíteni.

Az iskolaépület rendkívüli zsúfoltsága miatt nehéz olyan helyet találni, ahol a kollégák

nyugodt körülmények között beszélgethetnek. Úgy gondolom, hogy az épület felújítása előtt

ilyen beszélgetésre alkalmas helyet lehetne kialakítani az első emelet színpad feletti elzárt

folyosórészén, jó időben pedig a könyvtár-táncterem közti terület kihasználásával. Az épület

felújítása során pedig e helyeket tudatosan kell kialakítani.

Iskolánk volt már emelt szintű érettségi vizsgaközpont. Szeretném elérni, hogy bizonyos tan-

tárgyakból ismét az lehessen, természetesen az érintett tárgyak munkaközösségeinek egyetér-

tésével és támogatásával.

34

Diákönkormányzat

Némi ellentmondást vélek felfedezni diákjainknak az iskolai rendezvényeken tanúsított lelke-

sedése és aktivitása, valamint a „hivatalos diákönkormányzat” működése között. Információim

szerint a diákönkormányzat nem működik kielégítően annak ellenére, hogy kollégák – elsősor-

ban a diákönkormányzatot segítő pedagógus – próbáltak számos újítást bevezetni. Sokszor ful-

ladnak érdektelenségbe a tervezett „értelmesnek tűnő” elképzelések.

Kinevezésem esetén a diákokat komolyan véve, velük leülve, esetleg iskolai felmérést ké-

szítve megbeszéljük, hogyan lehetne előrelépni e téren.

Közösségi szolgálat

Iskolánk jelenlegi vezetése gondot fordít arra, hogy az 50 óra közösségi szolgálat elvégzése

során diákjaink minél értelmesebb feladatokat végezzenek. Az eddigi visszajelzéseket össze-

gezve továbbra is törekednünk kell arra, hogy tanulóink kedvvel végezzék, fontosnak és hasz-

nosnak tartsák a választott munkát.

4.9. Pénzügyi, gazdasági kérdések

A dolgozók bérezése, valamint az intézmény működtetése a KK feladata, így ezzel nem kívánok

pályázatomban foglalkozni.

Bevételi forrásaink:

Szülői alapítvány

Feladata annak biztosítása, hogy anyagi okok miatt diák az iskolai programokból nem

maradhat ki. Ezen kívül tanulmányi eredménytől függően hátrányos helyzetű diákokat

tanulmányi ösztöndíj formájában támogat.

Pályázatok

Napjainkban nem lehet sikeres az az iskola, mely nem fordít kiemelt figyelmet a pályá-

zati lehetőségek tanulmányozására és kihasználására. Nagy feladat, melynek sikeres-

sége mindig bizonytalan.

Az intézmény helyiségeinek bérbeadása

Aki hétköznaponként sokáig tartózkodik az iskolában vagy hétvégén is akad munkája

odabent, tudja, hogy mennyi külsős rendezvény zajlik: szalagavatók, konferenciák, la-

kógyűlések, stb. Ezek természetesen olyan rendezvények, melyek a VPG működését

nem zavarják.

Az intézmény jelenlegi vezetése igen nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy az iskola támo-

gatói körét bővítse, elsősorban a volt diákok bevonásával, a szülői támogatások kiszélesíté-

sével, valamint az üzleti szféra bevonásával.

Az intézmény leendő vezetésének nem lehet más a feladata, mint ennek a munkának a

folytatása.

35

4.10. Sport és egészség

Úgy látom, hogy diákjaink többsége a mindennapos testnevelésen – testnevelés-, és táncórák,

illetve számos iskola által nyújtott délutáni testedzési lehetőségen – túl is fontosnak tartja a

testmozgást. Szívesen kapcsolódnak be kerületi és egyéb versenyekbe. Tanárainkkal együtt

mozgósíthatók tömegsportrendezvényekre. Bízunk abban, hogy ha a már működő táncterem

mellett még az iskola felújítása is valóra válik, akkor az átépülő iskolaudvar nagymértékben

hozzájárul majd a sporttevékenységünk színvonalának további fejlesztéséhez.

Meggyőződésem, hogy a káros szenvedélyektől mentesség alapján is – ha létezne ilyen rang-

sor –, a legjobb iskolák között lennénk. Természetesen van dolgunk ezen a területen is, min-

dent meg kell tennünk: pl. drog-prevenció, egészséges életmód foglalkozások, előadások.

E téren is nagyban számítok iskolapszichológusunk segítségére.

Én most csak két problémára hívom fel a figyelmet:

Sok (bár nem tömeges) olyan tanulónk van, akik kialvatlanul s érdemi munkavégzésre

teljesen alkalmatlanul jönnek iskolába. Ezt a fáradtságot tudomásom szerint nem kima-

radások vagy káros szenvedélyek okozzák, hanem kicsiknél a rengeteg külön óra, el-

foglaltság, később pedig a számítógép és egyéb hobbik. Ez nem egészséges, de változ-

tatni csak együtt tudunk, fontos a diák – osztályfőnök – szülő – pedagógus –pszicholó-

gus együttműködés.

A közelmúltban tapasztaltam, hogy sok tanuló iskolatáskája egészségtelenül nehéz.

Kinevezésem esetén ezt a problémát alaposan körbe fogom járni, s megoldást fogok

rá találni.

36

5. A vezetési ciklus kiemelt céljai és feladatai (összefoglalás)

Kiemelt célok a tanítást és tanulást támogató pedagógus kompetenciák fejlesztésére

Területek Célok és feladatok

1. Pedagógiai módszertani felkészültség

továbbképzések az évenkénti beiskolázási tervek szerint

önkéntes továbbképzések további támogatása

ÉGIG kapcsolatok erősítése, kiszélesítése

munkaközösségi és munkaközösségek közötti műhelymunkák rendszerének kiala-kítása

2. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók

az intézményi alapdokumentumok és a tervezés dokumentumainak össz-hangja

tervezés és megvalósulás összhangja

a tanulói motiváció fejlesztése

3. A tanulás támogatása

szakszerű útmutatás és megfelelő tanulási eszköz biztosítása az önálló tanu-

láshoz

diákjaink bevonása a közös gondolkodásba, munkába (pl. informatika, IKT)

4. A gyermek személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek többi gyermekkel együtt történő si-keres neveléséhez szükséges megfelelő módszertani felkészültség

tanulási nehézségek, személyiségfejlődési problémák felismerése, kezelése

a lemaradók mentorálása

együttműködés az iskolapszichológussal

tehetség felismerése és tehetséggondozás

5. A csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevé-kenység, csoportos tevékenység

a tolerancia fejlesztése

a fogyatékkal élők segítése

közösségi munka

hagyományok ápolása

6. Pedagógiai folyamatok és a gyermek személyiségfejlődésének folyamatos ér-tékelése, elemzése

értékelési repertoárunk bővítése

a tanulók önértékelési képességének fejlesztése

értékelési rendszerünk átgondolása (pl. alap- és fakultációs osztályzatok viszo-nya)

7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

a vezetőség-nevelőtestület, a vezetőség-osztályfőnök, az osztályfőnök-szakta-

nár, tanár-tanár közti kommunikáció erősítése

a diákok érdekében történő elfogadó együttműködés (versenyek, rendezvények)

37

Területek Célok és feladatok

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

kezdeményezőkészség

jó pedagógiai gyakorlatok megosztása

Kiemelt vezetésfejlesztési célok

Területek Célok és feladatok

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

a módosításra szoruló szabályozók újragondolásának előkészítése

a fenti szabályozók újragondolása után az alapdokumentumaink kiigazításá-nak előkészítése

belső és külső mérések eredményeinek elemzése, tanulságok levonása

az országos iskolai rangsor összeállítási metódusának feltárása

a munkaközösségek szerepének erősítése, a valódi műhelymunka megterem-

tése, belső konzultációk, a jó pedagógiai gyakorlatok megosztása

a nevelőtestület kohéziójának erősítése

a belső ellenőrzési rend kialakítása a pedagógus-önértékelés rendszerszintű

működtetése

a gimnáziumok között az országban kivívott helyünk megerősítése

tartósan az ország élvonalába tartozni

a tantárgyi érettségi átlagokban és a kompetenciamérések eredményeiben né-

hány százalékos javulás elérése

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

az információáramlás javítása

„Feladatbank” létrehozása, pedagógiai gyakorlatok, újítások megosztása

az osztályfőnökök munkájának segítése

„C” osztályok nyelvi cseréjének megoldása

az intézmény támogatói körének bővítése

a „generációváltás” problematikájának megoldása

3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

a szűkebb iskolai vezetés feladatmegosztásának kiszélesítése

a bővebb iskolai vezetés ülésezési rendjének kialakítása

vezetői munkával kapcsolatban számítani a kollégák véleményére

az igazgatói poszt „utódlásának” tudatos segítése

4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

a kollégák ösztönzése a magasabb pedagógus-fokozat megszerzésére

38

Területek Célok és feladatok

minden olyan elképzelés, ötlet, terv támogatása, amely iskolánk bármely érte-

lemben vett gazdagodását segíti

tanárjelöltek munkájának tudatos beépítése az iskola működésébe

5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

a munkatársak egyenletes munkaterhelésének hosszabb távú megvalósítása

a szóbeli meghallgatás napjain a meghallgatást végző tanárok délelőtti mun-

katerheinek csökkentése

Kiemelt intézményfejlesztési célok

Területek Célok és feladatok

1. Pedagógiai folyamatok

a módosításra szoruló szabályozók újragondolása

a fenti szabályozók újragondolása után az alapdokumentumaink kiigazítása

a gimnáziumok között az országban kivívott helyünk megerősítése

a tantárgyi érettségi átlagokban és a kompetenciamérések eredményeiben né-hány százalékos javulást elérése.

a „LÁDA” program támogatása, folytatása, az elkészült javaslatoknak a min-

dennapi életünkbe történő beépítése

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

szakszerű útmutatás és megfelelő tanulási eszköz biztosítása az önálló tanu-

láshoz

diákjaink bevonása a közös gondolkodásba, munkába (pl. informatika, IKT)

a tanulási nehézségek, személyiségfejlődési problémák felismerése, kezelése

lemaradók mentorálása

fokozott együttműködés az iskolapszichológussal

tehetség felismerése és tehetséggondozás

régi diákok bevonásával (is) a tanulóink pályaválasztásának segítése

3. Eredmények

tanulmányi eredményeink nyilvántartása és elemzése

érettségi/felvételi eredményeink nyilvántartása és elemzése

kompetenciamérési eredményeink nyilvántartása és elemzése

versenyeredményeink nyilvántartása és elemzése

az országban elfoglalt helyünk nyilvántartása és elemzése

39

Területek Célok és feladatok

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

a munkaközösségek szerepének erősítése, szakmai fórummá alakítása, a va-

lódi műhelymunka megteremtése belső konzultációkkal, a jó pedagógiai gya-

korlatok megosztásával

a nevelőtestület kohéziójának erősítése

a belső ellenőrzési rend kialakítása, a pedagógus-önértékelés rendszerszintű

működtetése

rendszeresebb visszajelzést adni a kollégáknak a munkájukról

közös gondolkodás, pozitív megerősítések

a diákok minél hatékonyabb bevonása a munkába

5. Az intézmény külső kapcsolatai

„C” osztályok nyelvi cseréjének megoldása

ÉGIG kapcsolatok erősítése, kiszélesítése

havi, kéthavi rendszerességgel a magyar tudomány, kultúra vagy sport egy ki-

emelkedő szereplőjének meghívása előadást tartani, vagy csak egy kötetlen

beszélgetésre

az emelt szintű érettségi vizsgaközpont „pozíciójának” visszaszerzése néhány

tantárgyból

honlapunk folyamatos karbantartása, aktuális és színes tartalommal feltöltése,

eredményeink bemutatása

eredményeink kerületi, tankerületi kiadványokban megjelentetése

aktív részvétel a tehetségpontok hálózatában

6. A pedagógiai munka feltételei

a „generációváltás” problematikájának kezelése

nyugodt beszélgetésre alkalmas helyek kialakítása

40

6. Vezetési program – Az elkövetkező öt év fő feladatainak ütemezése

Rövid távú célok-feladatok 2018–2019

Középtávú célok-feladatok 2018–2021

Hosszú távú célok-feladatok 2018–2023

Megjegyzés

1. Pedagógiai folyamatok

a módosításra szoruló szabályozók újra-gondolása

a szabályozók újragondolása után az alap-dokumentumaink kiigazítása

az iskolák országos rangsorának összeál-lítási metódusának feltárása

a belső ellenőrzési rend kialakítása a pe-

dagógus-önértékelés rendszerszintű mű-

ködtetése

a „LÁDA” program támogatása, folytatása,

az elkészült javaslatok mindennapi éle-

tünkbe való beépítése

a Veres Péter Gimnáziumnak tartósan az ország élvonalába tartozása

2. Személyiség- és közösségfejlesztés

tanulási nehézségek, személyiségfejlő-dési problémák felismerése, kezelése

szakszerű útmutatás és megfelelő tanulási eszköz biztosítása az önálló tanuláshoz

régi diákok bevonásával (is) tanulóink pá-lyaválasztásának segítése

a lemaradók mentorálása diákjaink bevonása a közös gondolko-dásba, munkába

fokozott együttműködés az iskolapszicho-lógussal

tehetség felismerése és tehetséggondo-zás

3. Eredmények

tanulmányi eredményeink nyilvántartása és elemzése

érettségi/felvételi eredményeink nyilvántartása és elemzése

kompetenciamérési eredményeink nyilvántartása és elemzése

versenyeredményeink nyilvántartása és elemzése

az országban elfoglalt helyünk nyilvántar-tása és elemzése

41

Rövid távú célok-feladatok 2018–2019

Középtávú célok-feladatok 2018–2021

Hosszú távú célok-feladatok 2018–2023

Megjegyzés

4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

az információáramlás javítása a munkaközösségek szerepének erősítése „Feladatbank” létrehozása

az osztályfőnökök munkájának segítése valódi műhelymunka megteremtése a nevelőtestület kohéziójának erősítése

belső konzultációk, a jó pedagógiai gya-

korlatok megosztása

rendszeresebb visszajelzés a kollégáknak a munkájukról

közös gondolkodás, pozitív megerősítés

a diákok minél hatékonyabb bevonása a

munkába, alkotó lehetőségekhez juttatása

5. Az intézmény külső kapcsolatai

a „C” osztályok nyelvi cseréjének megol-

dása

havi, kéthavi rendszerességgel a magyar

tudomány, kultúra vagy sport egy kiemel-

kedő szereplőjének meghívása előadást

tartani, vagy csak egy kötetlen beszélge-

tésre

az intézmény támogatói körének bővítse

honlapunk folyamatos karbantartása, eredményeink bemutatása

az emelt szintű érettségi vizsgaközpont

„pozíciójának” visszaszerzése néhány

tantárgyból

eredményeink kerületi, tankerületi kiadvá-nyokban megjelentetése

6. A pedagógiai munka feltételei

nyugodt beszélgetésre alkalmas helyek ki-alakítása.

a „generációváltás” problematikájának megoldása

42

7. Jövőkép

„Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája”

Szent-Györgyi Albert

Egy felújítás előtt álló iskola intézményvezetőségére kiírt pályázatban könnyű is, nehéz is jö-

vőképet megfogalmazni.

Úgy gondolom, hogy a Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium vezetőjeként teljes mértékben

elégedett lennék, ha a ciklus végére a Pedagógiai Hitvallásban, illetve a Pedagógiai Programban

megfogalmazott célkitűzések teljesülnének.

Milyennek is kívánom látni iskolánkat öt év múlva?

Kívül-belül felújított, barátságos épület, a 21. század oktatási feltételeinek megfelelően

felszerelve

Célszerűen beépített, hangulatos és biztonságos sportolásra alkalmas udvar

„A Gyermek érdeke mindenek felett” alapelvet betartva együttműködő tanárok és szü-

lők

Egymás sikereinek örülni tudó, egymást és egymás tantárgyait tisztelő pedagógusok

Iskolánkat tartósan az ország legjobb gimnáziumai között tartják számon

Az iskola kapuján szorongva belépő 10, illetve 14 éves gyerekek sok-sok élménnyel

gazdagodva, az érettségi bizonyítvánnyal kezükben úgy lépnek ki innen, hogy képesek

elvégezni a választott egyetemet s reális esélyük van a boldog, tartalmas életre

Nem felejtik el iskolájukat és tanáraikat, örömmel és szeretettel látogatnak vissza

Ezen kép közös megfestéséhez kérem minden érintett támogatását.

Szentendre, 2018. március 28.

Székely György