1

PÁLYÁZAT

DOKTORI OKTATÁSI PROGRAM INDÍTÁSÁRA

Az intézmény neve:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar

A doktori iskola neve:

Nyelvtudományi Doktori Iskola

A tervezett doktori oktatási program címe:

Interkulturális nyelvészet

Budapest, 2008. december 15.

2

TARTALOM

I. Pályázati adatlapII. A doktori programban részt vevő oktatókIII. A doktori program felvételi követelményeiIV. A doktori program általános képzési terveV. A doktori program részletes képzési terve

1. A közös bevezető kurzusok2. A pályázatban részletesen kidolgozott szakterület3. A hallgatók, az intézetek és a tanszékek szakmai érdeklődésétől függően

tervezett további szakterületek és kurzusok4. A doktori program részletes kurzusterve

VI. A doktori program részletes kurzusleírásai1. A bevezető kurzusok leírásai2. Az Interkulturális nyelvészet című szakterület kurzusleírásai

VII. Mellékletek (Szakmai önéletrajzok, publikációs listák)

3

I. PÁLYÁZATI ADATLAP

PhD (doktori) oktatási program indítására

1. Tudományterület: bölcsészettudomány2. Tudományág: nyelvtudomány3. Doktori Iskola: ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola4. A doktori oktatási program címe: Interkulturális kommunikáció5. Kutatási területek: interkulturális nyelvészet, gendernyelvészet, kontrasztív

nyelvészet, interlingvisztika, természetes nyelvek − mesterséges nyelvek, nemzetközi terminológia, nyelvstratégia − nyelvpolitika stb.

6. Szakterület: interkulturális nyelvészet7. Szakterület angolul: intercultural linguistics

8. Az illetékes nyelvi tanszékek:− Informatikai és Könyvtártudományi Intézet: Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék− az ELTE BTK további (nyelvészeti) tanszékei

9. Szakterület latinul: linguistica interculturalis

10. A programvezető neve: dr. Gecső Tamás

Tudományos fokozata: a nyelvtudomány kandidátusa (CSc)Egyetemi beosztása: tanszékvezető, habilitált egyetemi docens

Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

A Doktori Iskola vezetőjének aláírása:

A programvezető aláírása:

A benyújtás dátuma: 2008. december 15.

A KDT döntése:

4

II. A DOKTORI PROGRAMBAN RÉSZT VEVŐ OKTATÓK

1. Programvezető: dr. Gecső Tamás CSc, habilitált egyetemi docens Informatikai és Könyvtártudományi Intézet Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

2. Oktatók:− dr. Ladányi Mária CSc, habilitált egyetemi docens− dr. Varga-Haszonits Zsuzsa PhD, egyetemi docens− dr. Vladár Zsuzsa PhD, egyetemi adjunktus− dr. Borbás Gabriella Dóra PhD, egyetemi tanársegéd

(A fenti 4 oktató munkahelye: ELTE BTK Informatikai és Könyvtártudományi Intézet, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék.)

3. Meghívott oktatók:− dr. Bábosik István DSc, professzúravezető egyetemi tanár, ELTE PPK − dr. Balázs Géza CSc, habilitált tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszék− dr. Balogh Péter PhD, habiltált egyetemi docens, Université de la Sorbonne Nouvelle – Paris 3, Centre Interuniversitaire d’Etudes Hongroises − dr. Huszár Ágnes CSc, habilitált egyetemi oktató, Pécsi Tudományegyetem− dr. Jónás Frigyes PhD, ny. egyetemi docens, ELTE BTK− dr. Kassai Ilona DSc, intézetigazgató egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem− dr. Nyomárkay István DSc, akadémikus, professor emeritus, ELTE BTK

4. Témavezetők:A doktori program oktatói. (A program nyitott, várjuk további szakterületek és oktatók csatlakozását.)

5

III. A DOKTORI PROGRAM FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEI

1. A doktori program az alábbi mesterszakokra épül:1.1. Diszciplináris mesterszakok

Alkalmazott nyelvészetAmerikanisztikaAnglisztikaBolgár nyelv és irodalomCseh nyelv és irodalomElméleti nyelvészetFinnugrisztikaFordító és tolmácsFrancia nyelv, irodalom és kultúraHorvát nyelv és irodalomInformatikus könyvtárosKommunikáció- és médiatudományLengyel nyelv és irodalomMagyar nyelv és irodalomNémet nemzetiségi nyelv és irodalomNémet nyelv, irodalom és kultúraOlasz nyelv, irodalom és kultúraOrosz nyelv és irodalomPortugál nyelv, irodalom és kultúraRomán nyelv, irodalom és kultúraSkandinavisztikaSpanyol nyelv, irodalom és kultúraSzerb nyelv és irodalomSzlovák nyelv és irodalomSzlovén nyelv és irodalomUkrán nyelv és irodalom

1.2. Interdiszciplináris mesterszakok

HungarológiaSzemiotika

2. A tervezett hallgatói létszám: 10 fő

3. Felvételi követelmények:

A jelentkezés általános feltételei

Legalább jó rendű egyetemi, vagy azzal azonos értékű diploma (magyar állampolgárok külföldön szerzett egyetemi végzettségét tanúsító oklevelét honosítva kell benyújtani).

6

Külföldi állampolgárok esetében MA diploma, amelyhez mellékelni kell az Oktatási Minisztérium Magyar Ekvivalencia és Információs Központjának végzettségi szintet megállapító véleményét.Egy államilag elismert középfokú „C” típusú nyelvvizsga, vagy ezzel egyenértékű nyelvvizsga dokumentum. Idegen nyelv szakosoknál, amennyiben a végzettség szerinti idegen nyelvhez kapcsolódó oktatási programra jelentkezik, egy másik idegen nyelv ismeretét kell dokumentálni.A megfelelő szintű nyelvvizsga igazolása hiányában a jelentkezést nem lehet benyújtani. Doktori képzésre olyan hallgató nem nyújthat be jelentkezést, aki ugyanazon szakon még nem fejezte be a tanulmányait az alapképzésben (legkésőbb július 31-ig nem teszi le a szakzáróvizsgáját).Benyújthatja jelentkezését az a pályázó is, aki a felvételi vizsga időpontjáig még nem tette le szakzáróvizsgáját, de azt legkésőbb július 31-ig teljesíti. A beiratkozás alkalmával igazolni kell, hogy a diploma legalább jó rendű.Nem nyújthatja be a jelentkezését az, aki a választott doktori oktatási programhoz kapcsolódó újabb diploma megszerzésére irányuló MA képzésben nem teszi le a szakzáróvizsgáját a tárgyév július 31-ig.Közepes diplomával a diploma megszerzését követően, leghamarabb 3 év múlva lehet felvételi pályázatot benyújtani.

A doktori program egyes szakterületeinek felvételi követelményei

Az idegen nyelvű szakterületeken az adott nyelv felsőfokú ismerete.A további felvételi követelményeket az egyes szakterületek dolgozzák ki.

7

IV. A DOKTORI PROGRAM ÁLTALÁNOS KÉPZÉSI TERVE

1. A képzési terv oktatási és kutatási célja: A kultúra, a nyelv, a civilizáció, a környezet, a multi-, inter- és inkulturalitás fogalmain keresztül az egyes régiók, civilizációk, kulturális közösségek kommunikációs sajátosságainak, hagyományainak és gyakorlatának a bemutatása. A program célja a kultúraközi érzékenység kialakítása; interaktív előadások, feladatok révén az interkulturális ismeretekben való jártasság erősítése és fejlesztése.

2. A doktori program helye és szerepe a tudományágban: az elméleti nyelvészeti ismeretekre alapozott alkalmazott nyelvészeti kutatások korunkban jelentősebbek, mint valaha; különösen fontos, hogy egyfajta kapcsolatot biztosít a teoretikus nyelvészet és a nyelvészet eredményeinek közvetlen gyakorlati megvalósulásai között.

3. A doktori program helye és szerepe − tágabb értelmezésben:

Tárgymeghatározás, előzményekA kultúraközi kapcsolatoknak, magának az interkulturalitásnak a meglehetősen új és sok területet érintő fogalma (interkulturális kommunikáció, ~ oktatás, ~ irodalom stb.) korunkban egyre inkább központi szerephez jut.

A nyelv és a kultúra összefüggésének gondolata a nyelvtudományban (bár a mai formális nyelvészeti irányzatok ezt a gondolatot nem fogadják el) gyökereit tekintve messzire, legalább a 19. század első feléig nyúlik vissza; a huszadik század első felének antropológiai irányultságú nyelvészeti kutatásaitól (pl. Sapir vagy Malinowski munkásságától) kezdődően pedig a nyelv, a társadalom és a kultúra összefüggésének gondolata folyamatosan jelen van a nyelvészeti gondolkodásban, ha sokáig nem is annak fő vonulatában. Az 1960-as évek megújuló antropológia nyelvészeti irányzatai (az etnometodológia, a beszélés néprajza), majd a szociolingvisztika, a pragmatika, a beszédaktus-elmélet, a konverzációelemzés (a hétköznapi társalgások elemzése), a diskurzuselemzés stb. kialakulása, valamint az ezek hátterében álló funkcionális szemlélet kibontakozása és megerősödése hozzájárult a nyelv – társadalom – kultúra összefüggés újrafelfedezéséhez (legalábbis ami a funkcionális nyelvelméletek keretében zajló, a nyelvhasználatot is tekintetbe vevő kutatásokat illeti).

Az utóbbi időben tehát a nyelvészetben a szigorúan a zárt rendszerre koncentráló leírások mellett egyre nagyobb teret nyertek a nyelvet az általános emberi tudás részeként tekintő, illetve a nyelv használatát, társadalmi voltát középpontba állító megközelítések, ill. irányzatok (a fentiek mellett l. pl. a holista kognitív nyelvészetet). Ezek a nyelvtudományban lezajló belső hangsúlyeltolódások a figyelmet (a nyelv kognitív jellege mellett) a nyelvnek a nyelvhasználatban megnyilvánuló kommunikatív funkciójára irányították.

A nyelv nyelvhasználati, valamint társadalmi, ill. kulturális vonatkozásainak vizsgálata, a kommunikatív kompetenciának a kutatási tematikába való bevonása önmagában is előrelépést jelent a formális nyelvelméletek autonóm nyelvfelfogásához képest, amely egyoldalúan a nyelvhasználatról leválasztott nyelvi kompetenciát helyezi a vizsgálatok középpontjába. Ugyanakkor számos társadalomkutatási diszciplína vizsgálja a társadalmi jelenségeket a különböző kultúrák létének, egymás mellett élésének, átfedésének interkulturális szempontjából. Egyre fontosabbnak tűnik, hogy a nyelvtudomány is számot adjon a nyelvek kulturális kötődéséről, annál inkább, mivel ezt az igényt korunkban nagy mértékben erősíti – a lényegében az egész világot érintő gazdasági/társadalmi folyamatnak,

8

nevezetesen – a globalizációnak a felgyorsulása és az ebből adódó társadalmi/kulturális ütközések ténye is. A globalizáció viszonyai között a kultúraközi/interkulturális kommunikáció kérdései alapvető fontosságúakká válnak, hiszen a beszélőközösségek eltérő normarendszeréből fakadó kommunikációs nehézségek komoly gazdasági/társadalmi félreértések és konfliktusok forrásai lehetnek, mind a különböző kultúrájú társadalmak, mind egy társadalom különböző kulturális normákkal rendelkező csoportjai között, s ezekben a konfliktusokban a kevesebb presztízzsel rendelkező és/vagy kisebbségi társadalmak/csoportok és tagjaik kerülnek hátrányos helyzetbe.

Az idegennyelv-tanítás módszertana már régóta interkulturális jellegű. A nyelvtudományban azt a feladatot, hogy számot adjon a nyelvek kulturális kötődéséről, egy új terület, az interkulturális nyelvészet (angol nevén cross-cultural linguistics) vállalja fel. Ez pillanatnyilag nem annyira önálló tudományos paradigmának tűnik (a szó kuhni értelmében), mint inkább megközelítésnek, szempontrendszernek. A nyelvi rendszerre irányuló eddigi kutatások többnyire az egynyelvűség és az egykultúrájúság implicit feltételrendszerében folytak, az interkulturális nyelvészetben viszont az új szempontrendszer miatt (a nyelvhasználattal foglalkozó nyelvészeti diszciplínákhoz hasonlóan) más tudományterületek bevonása is szükséges. Elsősorban a nyelvvel, a gondolkodással és a kultúrával kapcsolatos kutatások szintetizálására van szükség, hiszen az interkulturális nyelvészet csak ennek a hármasságnak a keretében értelmezhető. Tisztázandó ezen belül a nyelv és a kultúra kapcsolata, hiszen viszonyukban nemcsak a kölcsönös egymásra utaltság érhető tetten, hanem bizonyos hierarchia is: a kulturális kötődés erősebbnek tűnik a nyelvinél.

Mivel új kutatási területről van szó (amelynek azért – mint azt a fentiekben jeleztük – komoly nyelvtudományi előzményei vannak), még nem teljesen körvonalazódott a pontos kutatási terület, alakulóban van a terminológia is. A magyar kutatások közül az interkulturális vizsgálatok előzményeként meg kell említenünk a kommunikációelmélet, a dialektológia, a fordításelmélet, a „kultúraszemantika”, a kognitív paradigma és az antropológiai szemlélet eredményeit és látásmódját. Bár napjainkban német és angol nyelvterületen már kiterjedt interkulturális nyelvészeti kutatás folyik, most még igen sok a definíciós és a terminológiai bizonytalanság, hátravan a fogalmi és terminológiai rendezés. Ami egyúttal nagy lehetőséget és felelősséget is jelent: a doktori képzés során nem csupán a meglevő ismeretek továbbadása történik meg, hanem a program az interkulturális nyelvészet kidolgozásához, alakításához is aktívan hozzá kíván járulni.

Kutatási területek, feladatokAmi a kutatási irányokat illeti, Raster (2002) ezeket a következőkben jelöli meg: (a) a nyelvek különbözősége vs. a nyelvtudományok különbözősége; (b) a jelenségek saját kultúrában történő megjelenési formája vs. a jelenségek idegen kultúrákra irányuló megjelenési formája. Földes szerint (2007) „az interkulturális nyelvészet: a különböző résztudományokat művelő nyelvészek részéről a nyelv és a kommunikáció kulturális meghatározottsága, különösen a nyelvi és kulturális kontraszt, továbbá két vagy több természetes nyelv szociális érintkezésének, valamint kulturálisan meghatározott interakciójának jelenségei iránt megnyilvánuló kutatási irányultság (beleértve a kulturális átfedések konstellációit is)”. Földes konkrét kutatási területként a metaforakutatást, a frazeológiakutatást, a lexikon és a pragmatika területét jelöli meg.

Az interkulturális nyelvészethez tartoznak továbbá a nyelvi konceptualizáció kérdései, a gender megjelenítésének nyelvi eszközei, a társadalmi meghatározottságú formák és diskurzusszervezési szabályok, az idegen nyelv tanulása során a kulturális identitás nyelvi eszközeinek elsajátítása stb.

A nyelv használatának során elemzendő a verbális és metakommunikáció, a diskurzusok kultúránként változó szabályai, a kulturális meghatározottságú kommunikációs

9

zavarok. Külön probléma az ”idegenség” meghatározásának, felismerésének, sztereotipizálásának és feloldásának nyelvi és kulturális vonatkozása, ill. az ebből fakadó hátrány és előítélet felismerése és kezelése.

Alapvető fontosságú a nyelvi és a kulturális kötöttségek kapcsolatának vizsgálata. A viszony pontos tisztázása érdekében fontos az azonos nyelvet beszélő, de más kulturális identitással rendelkező kisebbségek vagy éppen országok, illetve a különböző nyelvű, de azonos kulturális kötődésű közösségek vizsgálata. Idetartozik egy nyelven belül a nyelvi közösség identitását meghatározó sztenderdizációs törekvések elemzése is, hiszen kulturális meghatározottságú az anyanyelvhez és az anyanyelvváltozatokhoz való viszony.

Az interkulturális nyelvészet és az Európai UnióAz interkulturális nyelvészeti program elsősorban az európai nyelvekre és kultúrákra kíván koncentrálni. Az Európán belüli elhatárolódások alapja nem csak és nem elsősorban a nyelv: sokkal inkább kultúrrégiók szerinti meghatározottságról beszélhetünk. Fontos feladat az egyes kultúrrégiók meghatározása és a nyelvekhez való viszonyának tisztázása. Mivel 2004 óta hazánk is az Európai Unió tagja, külön feladat a magyar nyelv helyzetének, presztízsének, használati értékének vizsgálata.

Az Európai Unió jelmondata: „Unity in diversity”, arra utal, hogy az Unió keretein belül a kulturális és nyelvi identitás megőrzése elsőrendű cél. Ugyanakkor az Unió egységének és zavartalan működésének alapfeltétele a zavartalan kommunikáció biztosítása, közös pontok megtalálása, kölcsönösen érthető és elfogadható alap megtalálása. Ez egyrészt az idegennyelv-oktatás feladata, másrészt konkrét és sürgető feladat az európai uniós terminológia kidolgozása magyar nyelven. Ennek előfeltétele az „egységes európai fogalmi háló” (Szépe György) megteremtése, ami a kulturálisan meghatározott terminológiák összehangolását kívánja meg.

A program szándékunk szerint nem csupán közvetíti és formálja a tudományterületet, hanem a hallgatók tárgyi tudásának, készségének fejlesztésén túl kultúrák értékeinek felmutatásával szemléletmódot is közvetít.

4. Előtanulmányi feltétel: az Interkulturális kommunikáció Doktori Oktatási Program alapozó tárgyai. A szakterületen megadott tantárgyaknak további előfeltételei nincsenek.

5. Nemzetközi kapcsolatok:

Eufo-Institut, Regensburg: Dr. Johann Vielberth, Dr. Sabine Plum (KOD-Forschungsprojekt)

Universität Regensburg: Prof. Dr. Herbert E. Brekle (KOD-Forschungsprojekt)

Friedrich-Schiller-Universität Jena: Prof. Dr. Ewald Johannes Brunner (Neveléstudomány: együttműködés)

GRI DESYCOLE (Groupe de Recherche Interdisciplinaire sur le Développement des Systèmes de Communication chez l'Enfant – Besançon) (Elsőnyelv-elsajátítás: együttműködés)

Humphrey Tonkin egyetemi professzor (Humanities). A University of Hartford (Connecticut) emeritus elnöke, Senior Bibliographer for the Modern Language Association, az Esperantic Studies Foundation elnöke. (Eszperantológia, interlingvisztika: együttműködés)

Giorgio Silfer (valódi neve: Valerio Ari). A modern nyelvek és irodalmak doktora. 1995 óta vezeti a KCE-t (Kultura Centro Esperantista, Svájc, La Chaux-de-Fonds). Silfer ezen túl a

10

Kooperativo de Literatura Foiro elnöke, az Esperantista PEN-Centro elnöke. (Eszperantológia, interlingvisztika: együttműködés)

Detlev Blanke PhD, interlingvisztikából, eszperantológus, habilitált egyetemi docens, Humboldt Egyetem, Berlin. A Gesellschaft für Interlinguistik elnöke. (Interlingvisztika: együttműködés)

Prof. Dr. W. U. Dressler (Institutvorstand, Institut für Sprachwissenschaft der Universität Wien, Allgemeine und Angewandte Sprachwissenschaft) (Együttműködés az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány (OMAA) által támogatott közös projektum („Productivity in Word-Formation”) kutatási keretében)

Prof. Dr. Gerhard Budin (Universitätsprofessor, Translatorische Terminologiewissenschaft und Übersetzungstechnologie am Zentrum für Translationswissenschaft, Universität Wien) (A terminológia morfológiai vonatkozásainak vizsgálata az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány (OMAA) által támogatott közös kutatási projektum („Terminological Creativity and Dynamics in Domain of Scientific Communication”) keretében)

Prof. Jean Perrot, Paris, Association pour Développement des Études-Finno-Ougriennes (Több közös nemzetközi konferencia szervezése)

Université de la Sorbonne Nouvelle – Paris 3, Centre Interuniversitaire d’Etudes Hongroises (Több közös nemzetközi konferencia szervezése)

6. Általános képzési terv

a) IKM − Iskolarendszerű képzési modul (megszerezhető kredit: 112, teljesítendő tanegység: 16)

Tervezett szakterületek magyar és/vagy idegen nyelven:

Interkulturális nyelvészet (intercultural linguistics), gendernyelvészet (gender linguistics), kontrasztív nyelvészet (contrastive linguistics), interlingvisztika (interlinguistics), természetes nyelvek − mesterséges nyelvek (natural languages − artificial languages), interakciós szociolingvisztika (interactional sociolinguistics), nemzetközi terminológia (international terminology), nyelvstratégia − nyelvpolitika (language strategy − language policy) stb.

1. félév

P/NY/NYKK-1 − Interkulturális kommunikáció7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-2/a − Grammatika és pragmatika7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-2/b − Interkulturális tanulmányok7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-3/a − Etnolingvisztika 7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-3/b − A nyelvjárások mint az interkulturális kapcsolatok dokumentumai7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhető

11

2. félév

P/NY/NYKK-4 − Kontrasztív nyelvészet7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-5/a − Elsőnyelv-elsajátítás7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-5/b − Az idegennyelvi képzés szerepe az interkulturális nevelésben7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-6 − Kutatásmódszertan7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető 3. félév

P/NY/NYKK-7 − Szakterületi választható szakkollégium 1.7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-8 − Szakterületi választható szakszeminárium 2.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-9 − Kutatói szeminárium 1.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

4. félév

P/NY/NYKK-10 − Szakterületi választható szakkollégium 2.7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-11 − Szakterületi választható szakszeminárium 3.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-12 − Kutatói szeminárium 2.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

5. félév

P/NY/NYKK-13 − Szakterületi választható műhelymunka 1.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-14 − Kutatói szeminárium 3.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

6. félév

P/NY/NYKK-15 − Szakterületi választható műhelymunka 2.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-16 − Kutatói szeminárium 4.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

b) TM − Tudományos modul (megszerezhető kredit: 36)

P/NY/NYKK-20 − Publikáció/tanulmányírás I.8 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-21 − Publikáció/tanulmányírás II.8 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

12

P/NY/NYKK-22 − Publikáció/tanulmányírás III.8 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-23 − Konferencia-előadás (magyar nyelven)6 kredit, gyakorlat, választható, ismételhetőP/NY/NYKK-24 − Konferencia-előadás (idegen nyelven)8 kredit, gyakorlat, választható, ismételhetőP/NY/NYKK-25 − Szerkesztés6 kredit, gyakorlat, választható, ismételhetőP/NY/NYKK-26 − Recenzió 6 kredit, gyakorlat, választható, ismételhetőP/NY/NYKK-27 − Terepgyakorlat6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-28 − Gyűjtőmunka6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-29 − Oktatási segédanyag6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető

Egyéb tudományos tevékenység (megszerezhető kredit: 4)

P/NY/NYKK-30 − Egyéb tudományos tevékenység4 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

Tudományszervezés (megszerezhető kredit: 2)

P/NY/NYKK-31 − Tudományszervezés2 kredit, gyakorlat, választható, ismételhető

Külföldi kutatómunka (megszerezhető kredit: 2)

P/NY/NYKK-32 − Külföldi kutatómunka2 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető

c) OM − Oktatási modul (megszerezhető kredit: 32)

P/NY/NYKK-40 − Heti 2 órás szeminárium vagy előadás8 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető, heti óraszám: 2P/NY/NYKK-41 − Heti 2 órás szeminárium vagy előadás8 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2P/NY/NYKK-42 − Heti 2 órás szeminárium vagy előadás8 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2P/NY/NYKK-43 − Heti 2 órás szeminárium vagy előadás8 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2P/NY/NYKK-44 − Heti 2 órás nyelvóra6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2P/NY/NYKK-45 − Heti 2 órás nyelvóra6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2P/NY/NYKK-46 − Heti 2 órás nyelvóra6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2P/NY/NYKK-47 − Heti 2 órás nyelvóra6 kredit, gyakorlat, választható, nem ismételhető, heti óraszám: 2

13

A doktori program oktatói az alábbi nyelvórákat kínálják a hallgatóknak:

Angol, német: dr. habil. Gecső Tamás egyetemi docensOrosz: dr. habil. Ladányi Mária egyetemi docensEszperantó, spanyol: dr. Varga-Haszonits Zsuzsa egyetemi docensLatin: dr. Vladár Zsuzsa egyetemi adjunktus

14

V. A DOKTORI PROGRAM RÉSZLETES KÉPZÉSITERVE

1. A közös bevezető kurzusok

1. félév

P/NY/NYKK-1 − Interkulturális kommunikáció7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-2/a − Grammatika és pragmatika7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-2/b − Interkulturális tanulmányok7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-3/a − Etnolingvisztika 7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-3/b − A nyelvjárások mint az interkulturális kapcsolatok dokumentumai7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhető

2. félév

P/NY/NYKK-4 − Kontrasztív nyelvészet7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhetőP/NY/NYKK-5/a − Elsőnyelv-elsajátítás7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-5/b − Az idegennyelvi képzés szerepe az interkulturális nevelésben7 kredit, kollokvium, kötelezően választható, nem ismételhetőP/NY/NYKK-6 − Kutatásmódszertan7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

2. A pályázatban részletesen kidolgozott szakterület

Interkulturális nyelvészet

3. félév

P/NY/NYKK-7 − Szakterületi választható szakkollégium 1.7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető(A fogyatékosság jelensége a nyelvtudomány történetében//Az idegen/második nyelv tanulásának/elsajátításának elméletei)P/NY/NYKK-8 − Szakterületi választható szakszeminárium 1.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető(Bevezetés a gendernyelvészetbe//Interakciós szociolingvisztika)P/NY/NYKK-9 − Kutatói szeminárium 1.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

4. félév

P/NY/NYKK-10 − Szakterületi választható szakkollégium 2.

15

7 kredit, kollokvium, kötelező, nem ismételhető(Nyelvi tervezés − nyelvpolitika//Nyelvszemlélet és nyelvi kodifikáció Közép-Európában)P/NY/NYKK-11 − Szakterületi választható szakszeminárium 2.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető(Interlingvisztika//Francia-magyar interkulturális nyelvészet)P/NY/NYKK-12 − Kutatói szeminárium 2.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

5. félév

P/NY/NYKK-13 − Szakterületi választható műhelymunka 1.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető(Diskurzuselemzés − interkulturális perspektívában//Kommunikációs zavarok)P/NY/NYKK-14 − Kutatói szeminárium 3.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

6. félév

P/NY/NYKK-15 − Szakterületi választható műhelymunka 2.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető(A világ nyelvei//Interkulturális terminológia)P/NY/NYKK-16 − Kutatói szeminárium 4.7 kredit, gyakorlat, kötelező, nem ismételhető

3. A hallgatók, az intézetek és a tanszékek szakmai érdeklődésétől függően tervezett további szakterületek és kurzusok

Várjuk a csatlakozni szándékozó intézetek, tanszékek javaslatait.

16

4. A doktori program részletes kurzusterve

1. félév

Ssz. A kurzus megnevezése

Oktatók köt.köt. vál.

A kurzus típusa

Értékelés Kredit

1. Interkulturális kommunikáció

Gecső Tamás, Ladányi Mária

köt. E K 7

2. a) Grammatika és pragmatika

Ladányi Mária, Gecső Tamás

köt. vál. E K 7

b) Interkulturális tanulmányok

Varga-Haszonits Zsuzsa

köt. vál. E K 7

3. a) Etnolingvisztika

Balázs Géza

köt. vál. E K 7

b) A nyelvjárások mint az interkulturális kapcsolatok dokumentumai

Nyomár-kay István

köt. vál. E K 7

2. félév

Ssz. A kurzus megnevezése Okta-tók

köt. köt. vál.

A kurzus típusa

Érté-kelés

Kredit

4. Kontrasztív nyelvészet Gecső Tamás, Varga-Haszo-nits Zsuzsa

köt. E K 7

5. a) Elsőnyelv-elsajátítás Kassai Ilona

köt. vál.

E K 7

b) Az idegennyelvi képzés szerepe az interkulturális nevelésben

Bábo-sik István

köt. vál.

E K 7

6. Kutatásmódszertan Vladár Zsuzsa,Ladá-nyi Mária

köt. SZ GY 7

17

3. félév

Ssz. A kurzus megnevezése Okta-tók

köt.köt. vál.

A kurzus típusa

Érté-kelés

Kredit

7. Szakterületi választható szakkollégium 1.

a) A fogyaté-kosság jelensége a nyelvtudomány történetében

Kassai Ilona

köt. vál.

E K 7

b) Az idegen/második nyelv tanulásának/ elsajátításának elméletei

Jónás Frigyes

köt. vál.

E K 7

8. Szakterületi választható szakszeminárium1.

a) Bevezetés a gendernyel-vészetbe

Huszár Ágnes

köt. vál.

SZ GY 7

b) Interakciós szocio-lingvisztika

Ladá-nyi Mária

köt. vál.

SZ GY 7

9. Kutatói szeminárium 1.

Egyéni konzultáció

téma-veze-tők

köt.vál.

SZ GY 7

18

4. félév

Ssz. A kurzus megnevezése Oktatók köt.köt. vál.

A kurzus típusa

Érté-kelés

Kredit

10. Szakterületi választható szakkollégium 2.

a) Nyelvi tervezés − nyelvpolitika

Balázs Géza, Varga-Haszonits Zsuzsa

köt. vál.

E K 7

b) Nyelvszemlélet és nyelvi kodifikáció Közép-Európában

Nyomárkay István

köt. vál.

E K 7

11. Szakterületi választható szakszeminá-rium 2.

a) Interlingvisztika

Varga-Haszonits Zsuzsa

köt. vál.

SZ GY 7

b) Francia-magyar interkulturális nyelvészet

Balogh Péter

köt. vál.

SZ GY 7

12. Kutatói szeminárium 2.

Egyéni konzultáció

témaveze-tők

köt.vál.

SZ GY 7

5. félév

Ssz. A kurzus megnevezése Oktatók köt.köt. vál.

A kur-zus típusa

Érté-kelés

Kredit

13. * Szakterületi választható műhelymunka 1.

a) Diskurzus-elemzés − interkulturális perspektívában

Ladányi Mária

köt. vál.

SZ GY 7

b) Kommunikációs zavarok

Borbás Gabriella Dóra

köt. vál.

SZ GY 7

14. Kutatói szeminárium 3.

Egyéni konzultáció

témave-zetők

köt. vál.

SZ GY 7

19

6. félév

Ssz. A kurzus megnevezése Oktatók köt.köt. vál.

A kur-zus típusa

Értékelés Kredit

15. * Szakterületi választható műhelymunka 2.

a) A világ nyelvei

Varga-Haszonits Zsuzsa

köt. vál.

SZ GY 7

b) Interkulturális terminológia

Vladár Zsuzsa

köt. vál.

SZ GY 7

16. Kutatói szeminárium 4.

Egyéni konzultáció

témaveze-tők

köt. vál.

SZ GY 7

*A szakterületi választható műhelymunka 1. és 2. megnevezésű kurzusok lehetnek a 2., 3., 5., 7., 8., 10., 11. és 13. sorszám alatt meghirdetett, a hallgató által korábban még fel nem vett kurzusok is. Kívánatos azonban, hogy az így felvett kurzusok a hallgató előmenetelében koherens tematikájú programot képezzenek.

20

VI. A DOKTORI PROGRAM RÉSZLETES KURZUSLEÍRÁSAI

1. A bevezető kurzusok leírásai

INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ

A képzés tartalma:Az interkulturális kommunikáció kurzus alapvető célja, hogy bemutassa azokat a sajátosságokat, amelyek a kommunikációs jelenség kultúrák közötti megnyilvánulási formáit, tartalmait hordozzák. Részletes, egybevető elemzésekben tárja a hallgatók elé az emberi lét nem biológiai jellegű vetületét alkotó humán produktumokat, a műalkotásokat, a társadalmi és szellemi termékeket, amelyek markánsan jellemeznek egy-egy kultúrát, kulturális közeget, közösséget. A kurzus további céljai: a kultúra, a civilizáció, a környezet, a multi-, inter- és inkulturalitás, illetve a kulturális antropológiai akkulturáció fogalmain keresztül az egyes régiók, civilizációk, kulturális közösségek kommunikációs sajátosságainak, hagyományainak és gyakorlatának a bemutatása. A kurzus megvilágítja, hogy az interkulturális nem egyenlő a nemzetközivel. Számít a hallgató kreatív elemzőkészségére.Irodalom:Gecső Tamás, A nyelvleírás lehetőségei és határai, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003.Falkné Bánó Klára, Kultúraközi kommunikáció, Püski Kiadó, Budapest, 2001.Fukuyama, Francis, Bizalom, Gondolat, Budapest,1997.Hall, Edward T., Rejtett dimenziók, Gondolat, Budapest, 1975.Hidasi Judit, Interkulturális kommunikáció, Scolar Kiadó, Budapest, 2004.Hill, Richmond, Mi, európaiak, Geomédia Kiadói Rt., Budapest, 1999.Hofstede, Geert, Cultures and Organizations: Software of the Mind, McGraw-Hill, London,

1991.Lendvai Endre, Közelkép a verbális humorról, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996.Mehrabian, Albert, Silent Messages, Wadsworth, Belmont (CA), 1981. Trompenaars, F., Hampden-Turner, Ch., Riding the Waves of Culture: Understanding

Diversity in Global Business, (2nd ed.), McGraw-Hill, New York, 1998.Oktató:Gecső Tamás habilitált egyetemi docensLadányi Mária habilitált egyetemi docens

21

GRAMMATIKA ÉS PRAGMATIKAA képzés tartalma: A grammatika és a pragmatika viszonyának felfogása (a szemantika és a pragmatika viszonyának felfogásához hasonlóan) a formális és a funkcionális nyelvtanokban eltér egymástól: míg az előbbi keretben a fentiek egymástól való elválasztása, addig az utóbbiban összefüggésük a lényeges. A kurzus az interkulturális tanulmányok eredendően funkcionális jellegének megfelelően a funkcionális felfogásból indul ki. Eszerint a nyelvek struktúrája alapvetően motivált, azaz a nyelvi struktúra (történeti alakulása szerint különböző mértékben) tükrözi a nyelvhasználók kognitív és kommunikációs igényeit, a jelentések pedig, amelyeket a grammatikai struktúrák képviselnek, interakciós természetűek – így a hangsúly a grammatikában is a szövegalkotás és szövegértés jelentésbeli és grammatikai vonatkozásain van. Másrészt funkcionális felfogásban a nyelvtan nem autonóm, hanem a nyelvhasználat alakítja, ezért ebben a felfogásban fontos szerepet kap a nyelvtan használatalapúsága, emergens jellege, ill. a gyakorisági hatások szerepe a nyelvtani mintázatokban.Irodalom: Barlow, Michael – Kemmer, Suzanne, Introduction: A usage-based conception of language,

in Barlow, Michael – Kemmer, Suzanne (eds.): Usage-based models of language, Stanford, California: CSLI Publications, 2000, vii–xxviii

Bybee, Joan L., From usage to grammar: the mind’s response to repetition, Language 82 (2006): 711–733

DeLancey, Scott, On Functionalism, UC Santa Barbara, LSA Summer Institute, Lecture 1., 2001, http://darkwing.uoregon.edu/~delancey/sb/LECT01.htm

Funktionel Grammatik og Pragmatik / Functional Grammar and Pragmatics: [1], Collection home page, RUDAR – Roskilde University Digital Archive, http://rudar.ruc.dk/handle/1800/2385

Hopper, Paul, J., Emergent grammar, in Michael Tomasello (ed.): The new psychology of language: cognitive and functional approaches to language structure, Mahwah, New Jersey, Lawrence Erlbaum, 1998, 155–175

Ladányi Mária, Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 76.), Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007

Ladányi Mária, Produktivitás és analógia a szóképzésben: a magyar főnévképzés néhány esete, in Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008, 349–430

Tanos Bálint, Joan Bybee nyelvelmélete, in Tolcsvai Nagy Gábor – Ladányi Mária (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008, 537–566

Oktató: Ladányi Mária habilitált egyetemi docensGecső Tamás habilitált egyetemi docens

22

INTERKULTURÁLIS TANULMÁNYOK

Irodalom:Borgulya I.: Üzleti kommunikáció kultúrák találkozásában. JPTE, Pécs, 1996.Cushner, K., Brislin, R.: Intercultural interactions. SAGE Publications, London, 1996.Földes Csaba: Interkulturális nyelvészet: problémavázlat. Magyar Nyelv 2007/1.Hall, E. T.: Rejtett dimenziók. Gondolat, Budapest, 1975.Hidasi Judit: Szavak, jelek, szokások, Windsor Kiadó, Budapest, 1998.Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Szerk. Neumer Katalin. Osiris, Budapest, 1999.Oktatók:Varga-Haszonits Zsuzsa egyetemi docensGecső Tamás habilitált egyetemi docens

A képzés tartalma:Magatartás, viselkedés, kultúra. Kultúra-definíciók. A hagyma- és a jéghegy-modell. A kulturális antropológia meghatározásai. A beszélőközösségek mint a kultúra hordozói. Nyelv és gondolkodás. Anyanyelv és valóság-interpretálás. A Whorf-hipotézis. Nyelvtípus és kultúra viszonya (Boas). A kultúra jelrendszerei. Metakommunikáció, gesztusok, proxemika. Kulturális különbségek, kezelésük módszerei. E. T. Hall dimenziói. A kultúrakutatás területei a szociológia, az antropológia, a pszichológia és a kommunikáció összefüggésében. Kulturális relativizmus, a cselekedet minősítése. A közös tudás mint interpretációs alap. Beállítódások, értékek, gondolkodásminták, nyelvhasználat. Interkulturális kutatási irányzatok, interakciók, az egyén identitásának kifejeződése. Az elektronikus tudásépítés (e-learning) interkulturális vonatkozásai.

23

ETNOLINGVISZTIKAA képzés tartalma:Az antropológiai nyelvészet (anthropological linguistics) és az etnolingvisztika terminológiája. A korai magyar etnolingvisztika. Az etnolingvisztika története, területei, módszerei, nagy egyéniségei. Az amerikai antropológia megalapítója: Franz Boas.Az antropológiai nyelvészet alaptörvényei. Etnolingvisztikai univerzálék (pl. titkosnyelvek) és unikumok (kulturális-nyelvi sajátosságok). Nyelvi tréfák és nyelvi agresszió. Irodalom:Balázs Géza: Titkos nyelvek – etnolingvisztikai univerzálék. Magyar Nyelv, 2008. Balázs Géza–Takács Szilvia: Antropológiai nyelvészet. Pauz-Westermann, Celldömölk, 2008. Boas, Franz: Népek, nyelvek kultúrák. Gondolat, Bp., 1975. 15-130 és 217–234.Boglár Lajos (és munkatársai): Bevezetés a kulturális antropológiába. Nyitott Könyv, Budapest, 2005. Glazer, M. (szerk.): Mérföldkövek a kulturális antropológiában. Panem, Budapest, 1997. Gulya János: Az etnolingvisztika magyar „előfutárai”. In: Szathmári István (szerk.): Tanulmányok a magyar és finnugor nyelvtudomány történetéből 1850–1920. Tankönyvkiadó, Budapest, 1978. 131-136.Oktató:Balázs Géza egyetemi tanár

24

A NYELVJÁRÁSOK MINT AZ INTERKULTURÁLIS KAPCSOLATOK DOKUMENTUMAIA képzés tartalma:A történelmi Magyarország területén élő nemzetiségek több kultúrához való kapcsolódását megbízhatóan tükrözi nyelvük és nyelvhasználatuk. Egyes terminusok, kifejezések, állandósult szókapcsolatok mellett az anyanyelvi (anya-nyelvjárási) nyelvhasználat szinkrón és diakrón kutatása számtalan érdekes, szótárakban sokszor nem is fellelhető nyelvi adatot képes feltárni. A program keretében részletesen foglalkozunk a magyarországi horvátok, szerbek, szlovének, valamint az irodalmi nyelv kiépítése tekintetében érdekes burgenlandi (egykori nyugat-magyarországi) horvátok nyelvemlékeivel és mai nyelvhasználatával.A programban részt venni kívánók számára ajánlott a német és/vagy horvát (szerb) nyelv legalább passzív szintű ismerete.Irodalom:Kis szláv lexikográfia. Szerk.: Nyomárkay István és Vig István. Opera Slavica Budapestinensia. ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszék. Budapest, 2004.Hadrovics László: Schrifttum und Sprache der burgenländischen Kroaten im 18. und 19. Jahrhundert. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1974.Gaál Károly – Neweklowsky, Gerhard: Erzählgut der Kroaten aus Stinatz im südlichen Burgenland. Kroatisch und Deutsch. Wien, 1983. (WSA Sonderband 10.)Kuzmich, Ludwig: Kulturhistorische Aspekte der burgenlandkroatischen Druckwerke bis 1921 mit einer primären Bibliographie. Eisenstadt, 1992.Nyomárkay István: Sprachhistorisches Wörterbuch des Burgenlandkroatischen. Akadémiai Kiadó, Budapest – Wissenschaftliches Institut der burgenländischen Kroaten, 1996.Hadrovics László: Kajkavische Literatur. Wiesbaden, 1964. Oktató:Nyomárkay István akadémikus, professor emeritus

KONTRASZTÍV NYELVÉSZET

A képzés tartalma:A kurzus első része bemutatja a kontrasztív nyelvészeti kutatás történetét, valamint a nyelvek összevethetőségének alapjait. Alkalmazott keretei: kontrasztív (lexiko)szemantika és szintaxis. Elsősorban rendszernyelvészeti megközelítésekkel foglalkozik, a magyar–indoeurópai kontrasztok tükrében. A hallgatók magyar–angol/francia/német/olasz/orosz nyelvi példákon végzett elemzésekkel bővítik gyakorlati ismereteiket.

A kurzus második részének tartalmi elemei: A nyelvtipológia fogalma és módszerei, viszonya a történeti-összehasonlító (genetikai nézőpontú) és az areális nyelvészethez. A

25

XIX. századi (morfológiai) tipológia. A XX. század nyelvtipológiája (a mondatszerkezet jelentősége). Szórend és morfémarend. Az indoeurópai nyelvek legfontosabb tipológiai sajátosságai. A magyar nyelv tipológiája.

Irodalom:Balázs János, Az egybevető (kontrasztív) módszer alkalmazásának lehetőségei, in Balázs

János (szerk.), Nyelvi rendszer és nyelvhasználat, Tankönyvkiadó, Budapest. 1980, 265–95.

Gecső Tamás (szerk.), Kontrasztív szemantikai kutatások, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001.

Gecső Tamás, A nyelvleírás lehetőségei és határai, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003.

Rein, Kurt, Einführung in die kontrastive Linguistik, Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt,1983.

Havas Ferenc (szerk.), Nyelvtipológiai szöveggyűjtemény (XIX. század), Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.Havas Ferenc (szerk.), Nyelvtipológiai szöveggyűjtemény II., Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.Kiefer Ferenc (főszerk.), Magyar nyelv, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006, 73–79, 267–

287.

Oktató:Gecső Tamás habilitált egyetemi docensVarga-Haszonits Zsuzsa egyetemi docens

ELSŐNYELV-ELSAJÁTÍTÁSA képzés tartalma:A kurzus annak a fejlődési folyamatnak az egyetemes mérföldköveit és kultúraspecifikus sajátosságait tekinti át, amelynek során a biológiai lényként világra jövő újszülött az adott kulturális környezetben, a szocializáció részeként birtokába jut az első nyelvnek (anyanyelvnek), s ezzel egyszersmind társadalmi lénnyé is válik. Irodalom:Berko-Gleason, J. (1997) The development of language. New York: Macmillan Publishing

Company.Gopnik, Alison, Meltzoff, Andrew N., Kuhl, Patricia K. (2001/2006): Bölcsek a bölcsőben.

Hogyan gondolkodnak a kisbabák? Budapest: Typotex.

26

Kassai Ilona (2005) A család mint nyelvmester. In: Balázs Géza és Grétsy László (szerk.) Nyelv és nyelvhasználat a családban. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 143-164.

Kassai Ilona (2006) Nyelvi kompetencia és kommunikatív kompetencia viszonya az elsőnyelv-elsajátítás folyamatában. In: Gecső Tamás (szerk.) Nyelvi kompetencia − kommunikatív kompetencia. Tinta Könyvkiadó, Kodolányi János Főiskola, 182-187.

Pléh Csaba (2006) A gyermeknyelv. In: Kiefer Ferenc (főszerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 753-782.

Réger Zita (2002) Cigány gyermekvilág. Budapest: L’Harmattan.Réger Zita (2002) Utak a nyelvhez. Budapest: Soros Alapítvány – MTA Nyelvtudományi

Intézet.Oktató: Kassai Ilona egyetemi tanár

AZ IDEGENNYELVI KÉPZÉS SZEREPE AZ INTERKULTURÁLIS NEVELÉSBENA képzés tartalma:Az interkulturalitás értelmezése és értékelése az Európai Unióban.Az interkulturalitás mint nevelési érték.Az interkulturális nevelés szerepe a szociális életképesség megalapozásában.Az interkulturális nevelés modelljei az Európai Unióban.Konfliktuskezelés, antirasszista nevelés. Csoportdinamika, kooperatív tanulás.Az idegen nyelvek oktatása és tanulása Magyarországon − interkulturális aspektusból.Irodalom:Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó. Budapest, 1999.

27

Bábosik István−Kárpáti Andrea (szerk): Összehasonlító pedagógia.BIP, Budapest, 2002.István Bábosik−Richard Olechowski (Hrsg.): Lehren-Lernen-Prüfen. Peter Lang, Frankfurt am Main, 2003.Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet.OKKER, Budapest, 2003.Bábosik István: Neveléselmélet. OSIRIS Könyvkiadó. Budapest, 2004.Churchill, S.: The education of linguistic and cultural minorities in the OECD countries. Clevedon, 1986.Van Daele, H.: L’Éducation comparée. Que sais-je? Paris, 1993.Kiss Gy. Cs.: Vázlat a nemzeti kisebbségekről. Educatio, 1993. nyár, 173-178.Kozma T.: Etnocentrizmus. Educatio, 1993. nyár, 195-210.Szekszárdi J.: Konfliktuspedagógiai szöveggyűjtemény. Veszprém, 1994. Tomlinson, S.: Multicultural education in white schools. London, 1990.Oktató:Bábosik István professzúravezető egyetemi tanár

KUTATÁSMÓDSZERTANA képzés tartalma:A tárgy célja a hallgatók felkészítése az önálló kutatómunkára, továbbá eredményeik szóbeli és írásbeli bemutatására. Másik fő célkitűzése a problémamegoldó gondolkodásra nevelés, hogy a hallgatók a megszerzett elméleti tudást képesek legyenek a gyakorlatban is alkalmazni. Főbb témakörök: Alapfogalmak. A társadalomtudományos kutatás fogalma, tudományos paradigmák. Induktív és deduktív kutatás, idiografikus és nomotetikus elméletek. A tudományos bizonyítás módszerei.Kutatási terv készítése. Témaválasztás, problémameghatározás, hipotézisállítás. A kutatási módszer meghatározása. Kutatási előzmények, szakirodalom. Forráskutatás: elsődleges,

28

másodlagos, előzetes források, internetes keresés. Forráskritika, forráselemzés. Kulcsszavak gyűjtése, fogalomrendszer, terminológia.Empirikus kutatás. Felderítés, leírás, magyarázat. Megfigyelés, kísérlet, kérdőív, interjú. Adatfeldolgozás, következtetés, új eredmények, alkalmazási és további kutatási lehetőségek.A tudományos dolgozat megszerkesztése. Szerkezeti egységek, logikai felépítés. Bizonyítási módszerek. Okfejtési hibák. A szakirodalom kezelése, idézés, hivatkozás, plagizálás. Formai követelmények.Szóbeli prezentáció, vita. Irodalom:Babbie, E. 2003. A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Ford. Szaitz Mariann és

Kende Gábor. Balassi Kiadó, Budapest.Dörnyei Zoltán 2007. Research Methods in Applied Linguistics – Quantitative, qualitative

and mixed methodologies. Oxford, Oxford University Press.Majoros Pál 2004. A kutatásmódszertan alapjai. Perfekt Kiadó, Budapest. Szabó Katalin 2001. Kommunikáció felsőfokon. Kossuth Kiadó, Budapest.Tomcsányi Pál 2000. Általános kutatásmódszertan. Szent István Egyetem, Gödöllő –OMMI,

Budapest.Oktató:Vladár Zsuzsa egyetemi adjunktusLadányi Mária habilitált egyetemi docens

2. Az Interkulturális nyelvészet című szakterület kurzusleírásai

A FOGYATÉKOSSÁG JELENSÉGE A NYELVTUDOMÁNY TÖRTÉNETÉBENA képzés tartalma:A kurzus a nyelvészet, a logopédia és az orvostudomány határán mára kialakult, klinikai nyelvészetnek nevezett interdiszciplína kérdésfeltevéseit és kutatási módszereit tekinti át a nyelvtudomány eddigi történetében abból a szempontból, hogy a nyelvi és beszédbeli

29

rendellenességekkel való foglalkozás milyen új felismerésekkel gazdagította a nyelvészetet a mentális nyelvtan szerveződése és ennek beszédbeli, írásbeli és jelelésbeli megnyilvánulása tekintetében.Irodalom:Bácsi J. (2002): A szintaktikai fa metszése magyar anyanyelvű afáziás és diszfáziás betegek

beszédprodukcióiban. Alkalmazott Nyelvtudomány, 2, 43–53. Bánréti Z. (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. Budapest, Corvina, 1997, 59-90.Eisele, J. A. – Aram, D. M. (1995): Lexical and Grammatical Development in Children with

Early Hemisphere Damage. A Cross-sectional View from Birth to Adolescence. In Fletcher, P. – MacWhinney, B. (eds.): The Handbook of Child Language. Oxford, Blackwell, 666–689.

Kassai Ilona (2004) „…Az ember egyszerre teremtője és foglya saját nyelvének…” A fogyatékosság jelensége a nyelvtudományban. In: Zászkaliczky Péter – Verdes Tamás (szerk.) Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. A fogyatékosság jelensége a gyógypedagógia határtudományaiban. Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógy-pedagógiai Főiskolai Kar és Kölcsey Ferenc szakkollégium, 561-598.

Perkins, M. – Howard, S. (1995): Principles of Clinical Linguistics. In Perkins, M. – Howard, S. (eds.): Case Studies in Clinical Linguistics. London, Whur Publishers, 10–35.

Szabó Mária Helga (2003) A jelnyelv helyzete a kutatásban, az oktatásban és a mindennapi kommunikációban. Pécs – Budapest: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola – Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, 5-10.

Szépe J. (2000b): Fonémikus parafáziák magyar anyanyelvű afáziások közlésfolyamataiban. Piliscsaba, PPKE Magyar Nyelvészeti Intézet.

Oktató: Kassai Ilona egyetemi tanár

AZ IDEGEN/MÁSODIK NYELV TANULÁSÁNAK/ELSAJÁTÍTÁSÁNAK ELMÉLETEIA képzés tartalma:A kognitív pszichológia eredményei nyomán a nyelvészeti, az információ-, a kommunikáció-, a nevelés- és tanuláselméletek integrálta nyelvpedagógiai kutatások rámutattak L2-tanuló/elsajátító transzferképességének kulcsszerepére (input-, output-, fluency-, accuracy-kutatások). Ezzel összefüggésben a struktúraalapú kontrasztív analízis elméletei kiegészültek az univerzális grammatikához, illetőleg az interlanguage-hipotézishez köthető idegennyelv-tanulás/elsajátítás elméleteivel, amelyeknek vizsgálati célja L2-tanuló transzferképességének

30

fejlődése-fejlesztése, illetőleg a tanulói L2-nyelvismeret kompetenciaskálán való mozgásának tanulmányozása (deklaratív-proceduális-szituatív kompetenciaszint). A transzferképesség fejlődésének jellemzői leginkább valamely nyelv idegenként való (L2C), pl. a magyar mint idegen nyelv tanulásában/elsajátításában ragadhatók meg.Irodalom:Chomsky, N.: Aspects of the Theory of Syntax. Cambridge, Mass: M. I. T. PressDamasio, E. R./Damasio, H. (1989): Lesion Analysis in Neuropsychology. Oxford University Press; uők: (1992): Brain and Language. In: Scientific American. September, 63-71.Ellis, R. (1985): Understanding Second Language Acquisition. Oxford: Oxford University PressEllis, R. (1990): Instructed Second Language Acquisition. Oxford, Basil BlackwellKasper, G. (1982): Kommunikationsstrategien in der interimsprachlichen Produktion. In: Die Neueren Sprachen, 81/6. 578-600.Krashen, S. D. (1982): Principles and Practice in Second Language Acquisition. Oxford, PergamonKreszowski, T. P. (1967): Fundamental Principles of Structural Contrastive Studies. In: Glottodidaktik II. 33-39.Lenneberg, E. G. (1967): Biological Foundations of Language. New YorkMcLaughlin, B. (1987): Theories of Second Language Learning. London: Edward ArnoldPaivio, A. (1986): Mental Representation. Oxford: Oxford UniversityWhite, L. (1989): Universal grammar and Second Language Acquisition. Philadelphia: BenjaminsOktató:Jónás Frigyes ny. egyetemi docens

BEVEZETÉS A GENDERNYELVÉSZETBEA képzés tartalma:

A biológiai nem (szexus) és a társadalmi nem (gender) értelmezése a nyelv és a nyelvhasználat szempontjából különböző nyelvekben és kultúrákban. A határjelenségekből (transzszexuálisok, hijrák) levonható tanulságok. A férfiak és a nők beszéde között megnyilvánuló különbségek a fonetikai szinten: egyes nyelvekben rendszerszerű oppozíció, másokban fakultatív választás. Nyelvhasználati különbségek a morfológiai szinten (nyelvtani

31

nem, genderlect). Különbségek a lexikai választásban: tabuk és előírások. Szövegszintű különbségek a nemek nyelvhasználatában.

Irodalom:

Huszár Ágnes: Hogyan (nem) érdemes kutatni a női és a férfi kommunikáció közötti különbségeket? (2006) In: Sokszínű nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás. Szerk. S. Fenyő S., K. Szekeres E. Miskolc. 15–38.

Kegyesné Szekeres Erika: Nyelvi szexizmus és szexista nyelvhasználat a magyar nyelvben. Uo. 91–100.

Kulick, Don, Anger, Gender, Language Shift, and the Politics of Revelation in a Papua New

Guinean Village. In: Language Ideologies. Practice and Theory. Ed. B. B. Schiffelin, K. A.

Woolard, P. V. Kroskrity. Oxford U. P., 1998. 87–102.

Reményi Andrea Ágnes: Nyelv és társadalmi nem. In: Replika 2001, 45/46: 153–63.Wardhaugh, Ronald: Szociolingvisztika. Budapest, Osiris. 282−293.

Oktató:

Huszár Ágnes habilitált egyetemi oktató

INTERAKCIÓS SZOCIOLINGVISZTIKA

A képzés tartalma: Az interakciós szociolingvisztika témája a modern társadalmak heterogenitásából adódó kultúraközi kommunikáció, az eltérő normák ütközése és az ebből adódó problémák lehetséges feloldása. A kultúra – társadalom – nyelv összefüggésének interakciós szociolingvisztikai bemutatásába a két klasszikus (Gumperz antropológiai nyelvészeti, ill.

32

Goffman szociológiai) megközelítésének elvi–módszertani megismertetésén túl beletartozik az e kerethez kapcsolódó újabb kutatások áttekintése is. A kurzus célja a hallgatók ösztönzése új, magyar közegekben zajló különböző témájú kutatásokra (az egyes beszédközösségek interakciós gyakorlata és az ennek hátterében álló sajátos tudás; a személyközi interakcióban létrejövő én („self”), az arculat, az arcfenyegetés és az udvariasság jelensége stb.).

Irodalom: Goffman, Erving 1967. Interaction Ritual. Essays on face-to-face behavior, Doubleday

Anchor, New YorkGoffman, Erving 1981. Forms of talk, University of Pennsylvania Press Gumperz, John J. 1982. Discourse strategies, Cambridge Univ. Press, Cambridge–New YorkGumperz, John J. 1990. Contextualization and understanding, in A. Duranti – C. Goodwin

(eds.): Rethinking context, Cambridge Univ. Press, Cambridge–New YorkGumperz, John J. – Levinson, Stephen C. (eds.) 1996. Rethinking linguistic relativity,

Cambridge University Press, Cambridge–New YorkSCALPS: Sociolinguistics, Conversation Analysis, Language Pedagogy, Sociocultural

issues: [1], Collection home page, RUDAR – Roskilde University Digital Archive, http://rudar.ruc.dk/handle/1800/2390

Scollon, Ron – Scollon, Suzanne Wong (eds.) 1995. Intercultural communication: A discourse approach, Blackwell, Oxford

Tannen, Deborah 1989/2006. Talking voices: Repetition, dialogue, and imagery in conversational discourse, Cambridge University Press, Cambridge–New York

Oktató: Ladányi Mária habilitált egyetemi docens

33

NYELVI TERVEZÉS, NYELVPOLITIKA

A képzés tartalma:A világ nyelvi helyzetképe, problémái. A nyelvi cselekvés elmélete (nyelvpolitika – nyelvi tervezés – nyelvstratégia). Eszmei törekvések/ideológiák a nemzetközi és a magyar nyelvpolitikában. Lingvicizmus, diszkrimináció. Nyelvi kisebbségek. A nyelvi jogok szabályozása. Az Európai Unió és a nyelvek. Nyelvtörvények. Nyelvipresztízs-tervezés.

Irodalom:Andrássy György: Nyelvi jogok. A modern állam nyelvi jogának alapvető kérdései, különös tekintettel Európára és az európai integrációra. JPTE Európa Központ, Pécs, 1998.Balázs Géza: Nyelvi politika. In: Sipos Lajos (főszerk.): A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája. Magyar Könyvklub, 2002. 194–202.Banczerowski Janusz: A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. ELTE BTK, Budapest, 2000.Kontra M., Robert Phillipson, Tove Skutnabb-Kangas, Tibor Várady (ed.): Language: A Right and a Resource. Approaching Linguistic Human Rights. CEUPress, Budapest, 1999.A lett nyelvpolitika alapelvei. 2005–2014. HEUréka, Szombathely, 2007.Szépe György: Nyelvpolitika: múlt és jövő. Iskolakultúra, Pécs, 2001.Szépe György–Derényi András (szerk.): Nyelv, hatalom, egyenlőség. Nyelvpolitikai írások.

Corvina, Budapest, 1999.Veszélyeztetett kisebbségi kultúrák Európában. Európa Tanács Információs és

Dokumentációs Központ, Budapest, 2002.Oktatók: Balázs Géza egyetemi tanárVarga-Haszonits Zsuzsa egyetemi docens

NYELVSZEMLÉLET ÉS NYELVI KODIFIKÁCIÓ KÖZÉP-EURÓPÁBAN

34

A képzés tartalma:A közép-európai nyelvek: a cseh, a magyar, a horvát és a szlovén fejlődése, különösen a standardizációs folyamatok kezdetétől sok közös vonást mutat. E közös vonások alapja a Humboldt nevéhez kötődő szemlélet: Die wahre Heimat ist eigentlich die Sprache. A nemzeti identitástudat alapja az anyanyelv. A felvilágosodás eszméi: liberté, égalité, fraternité elsősorban nyelvi vonatkozásban jelennek meg. Valamennyi említett nemzet előtt kettős feladat áll: egyrészt az egységes (standardizált) irodalmi nyelv megteremtése, másrészt pedig ennek az egységes nyelvnek kifejező képessé tétele, hogy a nyelv a társadalmi és szellemi fejlődéssel keletkező új fogalmakat beszélői szemléleti módjának, világképének megfelelően adekvát módon legyen képes kifejezni. E két törekvés áll az említett népek XVIII-XIX. századi nyelvújítási mozgalmainak hátterében. Több irányú kapcsolat, kölcsönös közvetett vagy közvetlen ösztönzés figyelhető meg német – cseh –horvát – szlovén, német – magyar – horvát – szlovén vonatkozásban, amelyek kutatása érdekes és hasznos feladat, s a már elért kutatási eredményeken túl is számos új megfigyeléshez vezethet.

Irodalom:Henrik Becker: Zwei Sprachanschlüsse. Leipzig, 1948.István Nyomárkay: Ungarische Vorbilder der kroatischen Spracherneuerung. Budapest, 1989.Zlatko Vince: Putovima hrvatskoga književnog jezika. Zagreb ²1990. (Több kiadás.)

Oktató:Nyomárkay István akadémikus, professor emeritus

INTERLINGVISZTIKA

35

Irodalom:Blanke, D.: Internationale Plansprachen. Akademie-Verlag, Berlin, 1985.Couturat, L., Leau, L.: Histoire de la langue universelle. Paris, Libraire Hachette et Cie. 1907.Gledhill, Ch.: The Grammar of Esperanto. A corpus-based description. München, Lincom Europa, 1998.Greenberg, J. H.: Universals of Language. Cambridge, Massachusetts, 1963.Interlingvisztikai szöveggyűjtemény I. Szerk.: Varga-Haszonits Zsuzsa. Tankönyvkiadó, Budapest.Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002.Manders, W.: Interlingvistiko kaj esperantologio. Purmerend, 1950.Szerdahelyi István: Bevezetés az interlingvisztikába. Történeti vázlat és forrástanulmány. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980.Varga-Haszonits Zsuzsa 1985: A naturalista irányzat az interlingvisztikában. In: Interlingvisztikai szöveggyűjtemény I. Szerk.: Varga-Haszonits Zsuzsa. Tankönyvkiadó, Budapest.Oktató:Varga-Haszonits Zsuzsa egyetemi docens

FRANCIA-MAGYAR INTERKULTURÁLIS NYELVÉSZETA képzés tartalma:

A képzés tartalma:Az interlingvisztika helye a nyelvtudományok rendszerében. Definíciók. Jespersen interlingvisztika-modellje. A nyelvi probléma: a soknyelvűség és a nyelvi különbözőség heterolingvális és homolingvális megoldásai. A nyelvi modellálás és a mesterséges nyelvek tipológiája. Etnikus és tervezett nyelvek közvetítő szerepben: kontrasztív egybevetésük a szemiotika és a pragmatika síkján. A tervezett nyelvek filozófiai és nyelvészeti alapjai: egyetemes gondolkodás, nyelvi univerzálék. Az interlingvisztika a priori korszaka, fogalomosztályozó filozófiai nyelvek (Lullus, Descartes, Comenius, Leibniz, Dalgarno, Wilkins). A posteriori korszak: a volapük, az eszperantó és az ido a nyelvészeti iskolák fényében (újgrammatikusok, strukturalizmus, generatív nyelvészet). A naturalista irányzat és fő képviselői. Baudouin de Courtenay, Jespersen, Martinet és Sapir interlingvisztikai munkássága. Magyarok: Tapolczafői Kalmár Györgytől Magyar Zoltánig. Az interlingvisztika mai állása, az eszperantó helyzete és perspektívái.

36

A kontrasztív nyelvészeti vizsgálatok kulturális háttere: nyelv és kultúra kapcsolata, a „kultúrnyelvészeti” vizsgálatok alapkérdései, forrásai. A nyelvi változások, főként a jelentésváltozások kulturális háttere: a latinitástól a román nyelvek kialakulásáig, illetve az ófranciától a mai nyelvállapotig. A „nyelvhasználat” fogalom értelmezése, a nyelv és a társadalom kapcsolatai: a nyelv rétegződése, tagolása, beszélőközösségek kialakulása. Kontrasztív vizsgálatok: a magyar és a francia nyelvi rétegződés kulturális háttere. A két nyelv között megfigyelhető néhány párhuzam, illetve különbség értelmezése, magyarázata. 1. Ádám Péter, Francia-magyar kulturális szótár, Corvina Kiadó, Budapest, 2004.2. Balogh Péter, Francia jelentésváltozások elemzése, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003.3. Bárdosi Vilmos – Karakai Imre, A francia nyelv lexikona, Corvina Kiadó, Budapest, 1996.4. Cohen, Marcel – Peignot, Jérôme, Histoire et art de l’écriture, Robert Laffont, Paris, 2005.5. Crystal, David, The Cambridge Encyclopaedia of Language, Cambridge University Press, Cambridge, 1997. (Magyarul: A nyelv enciklopédiája, Osiris Kiadó, Budapest, 1998.)6. Encyclopædia Universalis - DVD-ROM, Encyclopædia Universalis S.A., 2008. (Válogatott szócikkek.)Oktató:Balogh Péter habilitált egyetemi docens

DISKURZUSELEMZÉS – INTERKULTURÁLIS PERSPEKTÍVÁBANA képzés tartalma:

37

A kurzus célja, hogy a hallgatók jártasságot szerezzenek a szövegek/diskurzusok szerkezeti, tartalmi és használati/funkcionális vonatkozásainak feltárásában – különös tekintettel a szövegalkotók és -befogadók társadalmi és kulturális meghatározottságaiból következő eltérő szövegalkotási és befogadási (szándéktulajdonítási) stratégiákra.

A diskurzuselemzés (a diskurzus társadalmi és kulturális beágyazottságának megfelelően) interdiszciplináris és funkcionális jellegű diszciplína; a diskurzuselemzés alapvetően pragmatikai megalapozása mellett a diskurzus megközelítésében kitérünk a beszédaktus-elmélet, a beszélés néprajza, az etnometodológia és a konverzációelemzés, valamint az interakciós és a variációs szociolingvisztika szempontjaira is. Konkrét szövegek/diskurzusok elemzése során áttekintjük a diskurzuselemzés leglényegesebb elméleti és módszertani fogalmait – a hangsúlyt a diskurzus alapvetően dialogikus jellegére és a szándékok kifejezésének és megértésének funkcionális/műveleti jellegére helyezve.

Keressük a szövegalkotás és -értelmezés eltérő közösségekhez, kultúrákhoz kapcsolódó sajátos normarendszerét (életkorhoz–generációkhoz, iskolázottsághoz–műveltségi csoportokhoz, társadalmi helyzethez–rétegekhez, valamint társadalmi nemekhez és szerepekhez kötődő szövegalkotási és -befogadási stratégiák; írásbeliség és szóbeliség, írásbeli és szóbeli kultúrák különbsége a szövegalkotás és -befogadás szempontjából – különös tekintettel a magyarországi szóbeli kultúrákra: a magyar és kisebbségi népi kultúrára, ill. a siket közösség kultúrájára).

A diskurzustípusok és diskurzusműfajok témáját (elemzésekhez kapcsolódva) szintén a fenti szempontokból tekintjük át. Az interakció kapcsán a beszélőváltás mechanizmusának sajátosságait, a narrációban az „én” megkonstruálásának különbségeit, az érvelésben a hétköznapi érvelés sajátosságait vizsgáljuk a fentebb felsorolt csoportokat, rétegeket, ill. kultúrákat tekintve. A meggyőzés és a manipulálás elkülönítése kapcsán (főként a különböző csoportoknak/rétegeknek szánt reklámok és politikai szövegek kapcsán) megismerkedünk a kritikai diskurzuselemzés szempontjaival is.Irodalom:Andó Éva 2006. A beszélt nyelvi történetmondások elemzésének kognitív és funkcionális

szempontjai. In: Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Szöveg és típus. Szövegtipológiai tanulmányok. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 113–156

Fairclough, Norman 2003. Analysing discourse: Textual analysis for social research. New York: Routledge

Iványi Zsuzsanna: A nyelvészeti konverzációelemzés. Magyar Nyelvőr 125 (2001): 74–93Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (vál. és szerk.) 1997. Nyelv – kommunikáció

– cselekvés. Osiris Kiadó, BudapestRéger Zita 2002. Cigány gyermekvilág. (Szerk. Kassai Ilona és Kovalcsik Katalin.)

Budapest, L'Harmattan Kiadó. http://www.hik.hu/tankonyvtar/site/books/b176/index.html

Renkema, Jan 2004. Introduction to Discourse Studies. Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins

Schiffrin, Deborah – Tannen, Deborah – Hamilton, Heidi E. 2003. The handbook of discourse analysis . Malden, MA: Blackwell

Tátrai Szilárd 2005. A nézőpont szerepe a narratív megértésben. In: Kertész András – Pelyvás Péter (szerk.): Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXVII. Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Akadémiai Kiadó, Budapest, 207–229

Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Nemzeti Tankönyvkiadó, BudapestOktató:Ladányi Mária habilitált egyetemi docens

38

KOMMUNIKÁCIÓS ZAVAROKA kurzus tartalma:A tantárgy a kommunikációs folyamat résztvevőinek eltérő kulturális és konceptuális hátteréből eredő kommunikációs zavarok okait, legfontosabb jellemzőit és megoldásuk lehetőségeit mutatja be. Individuál- és szociálpszichológiai kontextusban, pragmatikába ágyazottan elemzi a beszélők nem patologikus eredetű diszfunkciós közléseit. Részletesen foglalkozik az inadekvát csatorna-, kód- és regiszterválasztásokkal, a szituáció formalitásfokának és a kommunikációs partnerek viszonyának téves meghatározásával és azokkal az esetekkel, amikor a kommunikáló felek nem törekednek, illetve kulturális különbségeik miatt képtelenek arra, hogy közlésük dekódolásának sikerességét visszacsatoló mechanizmusokon keresztül ellenőrizzék. Irodalom:Rosengren, Karl Erik 2004. Kommunikáció. Typotex, Budapest.Ivaskó Lívia (szerk.) 2004. A kommunikáció útjai. Gondolat Kiadó, MTA–ELTE

Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest. Aronson, Elliot 1994. A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Terestyéni Tamás: Konvencionális jelentés – kommunikációs jelentés.

Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1981.Németh T. Enikő 2006. Pragmatika. In: Kiefer Ferenc (főszerk.) Magyar nyelv. (Akadémiai

kézikönyvek sorozat.) Akadémiai Kiadó, Budapest.Em Griffin 2001. Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, Budapest. Síklaki István (szerk.) 1990. A szóbeli befolyásolás alapjai I–II. Tankönyvkiadó, Budapest.John J. Gumperz (ed.) 1982. Language and Social Identity. Cambridge University Press,

Cambridge.Gumperz, John J. 1989. Discourse Strategies. Cambridge University Press, Cambridge.Pléh Csaba–Síklaki István–Terestyéni Tamás (szerk.) 1997. Nyelv, kommunikáció,

cselekvés. Osiris Kiadó, Budapest.Horányi Özséb (szerk.) 1977. Kommunikáció 1. Válogatott tanulmányok. A kommunikatív

jelenség. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Horányi Özséb (szerk.) 1978. Kommunikáció 2. Válogatott tanulmányok. A kommunikáció

világa. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. Buda Béla 1986. A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula Kiadó,

Budapest.Forgács József 1996. A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat–Kairosz, Budapest.Austin, John L. 1990. Tetten ért szavak. Akadémiai Kiadó, Budapest. Reboul, Anne–Moeschler, Jacques 2000. A társalgás cselei. Osiris Kiadó, Budapest.Kegyesné Szekeres Erika–Simigné Fenyő Sarolta (szerk.) 2006. Sokszínű nyelvészet.

Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás. Miskolci Egyetem Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéke, Miskolc.

Holmes, Janet–Meyerhoff, Miriam 2004. The Handbook of Language and Gender. Blackwell, Oxford.

Oktatók:Borbás Gabriella Dóra egyetemi tanársegéd

A VILÁG NYELVEI

39

Irodalom:Comrie, Bernard: Language Universals and Linguistic Typology. Blackwell, Oxford, 1981.Crystal, D.: A nyelv enciklopédiája. Osiris, Budapest, 1998. Fodor István: A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999.Fodor István: A világ nyelvei és nyelvcsaládjai. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003. Meillet, A., Cohen, M.: Les langues du monde. Paris, 1952.Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Gondolat, Budapest, 1978.Voegelin, C., Voegelin, F.: Languages of the world. Bloomington, 1964.Oktatók:Varga-Haszonits Zsuzsa egyetemi docens

INTERKULTURÁLIS TERMINOLÓGIAA kurzus tartalma:

A képzés tartalma:A világ nyelvi képe a kezdetektől napjainkig. A Biblia tanulságai. A folyóvölgyi kultúrák és nyelvek. Az ókori Európa nyelvi térképe, a népvándorlások következményei. Szubsztrátumok, szupersztrátumok, adsztrátumok. Nyelvátvétel, nyelvváltás. Antropológiai és nyelvészeti jelenségek összefüggései. A mai Európa nyelvi képének kialakulása. A többi kontinens nyelvi helyzete a gyarmatosítások előtt és után. A soknyelvűség magyarázatai, nyelvek keletkezése és eltűnése, ennek okai. A beszélt nyelvek száma, dialektusok, nyelvváltozatok. A nyelvrokonság elméletei, a nyelvtipológia kialakulása a történeti-összehasonlító nyelvészet korszakában. A világ nyelveinek csoportosítása rokonság és típus szerint. A nyelvcsaládok leírása. Areális nyelvészet, nyelvszövetségek.

40

A szakmai gyakorlat és kutatás egyik fő problémája a párhuzamos különböző terminológiák létezése. Ennek egyik lehetséges oka a kutatási paradigmák eltérése. Másik oka társadalomtudományok esetében (ahol a természettudományokkal ellentétben nincs a terminológia mögött nyelvtől független felosztás) a nyelvek és a kultúrák közötti különbség. A szakmai fejlődés alapfeltétele a terminológiák egységesítése egy nyelven belül is. Másrészt az Európai Uniós csatlakozás, illetve a globalizáció során egyre fontosabb a nemzeti terminológiák összehangolása. Ennek előfeltétele a terminológiai rendezés, amely szakterületi szakember és nyelvész együttműködését követeli meg. Főbb témakörök: A terminus fogalmi, funkcionális és formális jellemzői. A terminusok létrejöttének módjai. A terminológia mint a terminusok fogalmi és nyelvi rendszere. Friss és érett terminológiák. A társadalomtudományi és a természettudományi terminológiák eltérése. Kulturális eltérések a terminológiákban. Nemzeti és nemzetközi terminológiák. Terminológiai rendezés. A szakterminológiák alkalmazásának szociolingvisztikai vonatkozásai. Esettanulmány: A külkereskedelmi szaknyelv terminológiai fejlődése, kultúránkénti eltérései, sztenderdizációja, a sztenderdizáció utáni helyzet.Irodalom:Bańczerowski Janusz 2004. A szaknyelvek és a szaknyelvi szövegek egyes sajátosságairól. Magyar

Nyelvőr 446–452.Beaugrande, Robert de 1994. International terminology, prospect for a new agenda.

In: J. K. Draskau – H. Picht (eds.), Terminology Science and Terminology Planning/Theoretical Issues of Terminology Science, 6-23. TermNet, Vienna.

Fóris Ágota: Hat terminológia lecke. Pécs: Lexikográfia Kiadó, 2005. Fóris Ágota: A terminológiai szemlélet szerepe a szakmai kommunikációban.http://www.feek.pte.hu/feek/feek/index.php?ulink=1352#top (Letöltve: 2007. 09. 07.) Fóris Ágota − Pusztay János (szerk.) 2006. Utak a terminológiához.

Terminologia et Corpora − Supplementum 1. BDF, Szombathely.Sager, J. C. A practical course in terminology processing. Benjamins,

Amsterdam/Philadelphia. Oktató:Vladár Zsuzsa egyetemi adjunktus

VII. MELLÉKLETEK (SZAKMAI ÖNÉLETRAJZOK ÉS PUBLIKÁCIÓS LISTÁK)

41

Név Bábosik IstvánSzületési év 1940Végzettség EgyetemSzakképzettség Pszichológus, pedagógiai előadó;magyar nyelv- és irodalom szakos

középiskolai tanárJelenlegi munkahely, munkakör:

ELTE PPK Neveléstudományi Intézet, professzúravezető egyetemi tanár

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):

neveléstudomány- DSc

Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

DSc

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

1998: Széchenyi Professzori Ösztöndíj

Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

neveléselmélet; kutatásmódszertan; a neveléstudomány időszerű kérdései40 év

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

A neveléselmélet és kutatásmódszertan oktatása MA-képzésben;A neveléstudomány időszerű kérdéseinek oktatása PhD-képzésben.Kézikönyvek publikálása az oktatott tárgyakhoz kapcsolódóan.

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb

Bábosik István: A nevelés elmélete és gyakorlata. Nemzeti Tankönyvkiadó. Bp. 1999.Bábosik István-Kárpáti Andrea /szerkesztők/: Összehasonlító pedagógia.BIP, Bp. 2002.István Bábosik-Richard Olechowski (Hrsg.): Lehren-Lernen-Prüfen.

42

maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Peter Lang, Frankfurt am Main, 2003.

Bábosik István: Alkalmazott neveléselmélet.OKKER, Bp. 2003.Bábosik István: Neveléselmélet. OSIRIS Könyvkiadó. Bp. 2004.

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

MTA Pedagógiai Bizottság – tagELTE Habilitációs Bizottság – tagELTE PPK Tudományos Bizottság – tagJenai Friedrich Schiller Egyetem Neveléstudományi Intézet együttműködési kapcsolatBécsi Tudományegyetem – együttműködési kapcsolat.

Önéletrajz

43

Személyi adatokDr. Balázs GézaBudapest, 1959. 10. 31.Vígh Emília1141 Budapest, Szugló u. 178.balazsge@due.huwww.e-nyelv.hu

Szakmai végzettségmagyar nyelv- és irodalom szakos középiskolai tanár, ELTE BTK, 1984. 287/1984.közművelődési előadó, ELTE BTK, 1984. 287/1984.etnográfus, ELTE BTK, 1985. 803/1985.

Nyelvtudásnémet, középfok, 076080/1986, angol, középfok, 011893. 1998. 05. 11.

Tudományos fokozatokdr. univ, ELTE BTK, mai magyar nyelv 118/1986-87, 1987. szept. 26.a néprajztudomány kandidátusa, MTA Tudományos Minősítő Bizottság, 19.578, 1991. aug. 21. habilitáció (nyelvtudomány), ELTE BTK, 2000. febr. 10. 242/T-61/2000.

Munkahelyek1985- ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék (2003- tanszékvezető egyetemi tanár), 1996-2000. oktatási és hallgatói ügyek dékánhelyettese (www.elte.btk.hu), 2002- BDF Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanár (második jogviszonyban), 2005-2006. tudományos rektorhelyettes

Oktatási tevékenység1984- ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszék: szövegtan, pragmatika, nyelvművelés, antropológiai nyelvészet, retorika, kommunikációtan, szemiotika1987-1993. ELTE TFK Gödöllői Képzési Hely: nyelvtörténet, szövegtan, nyelvművelés, néprajz1993, 1994, 1994. Universiteit van Amsterdam (vendégtanár) (3 szemeszter)1996- Evangélikus Hittudományi Egyetem: retorika, kommunikációtan1998–1999 a Nyitrai Konstantin Egyetem vendégtanára 2002- BDF Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék: bevezetés a nyelvtudományba, szövegtan, nyelvpolitika, nyelvi jogok, sajtónyelv

Oktatás doktori programban:ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola (stilisztika alprogram), ELTE Fordítástudományi Doktori Iskola ELTE Pedagógiai Doktori Iskola, PTE Jogtudományi Doktori Iskola, PTE Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Iskola, Evangélikus Hittudományi Egyetem Doktori Iskola

Konferenciák, tanulmányutakKb. 50 konferencia előadója.Tanulmányutak: Hollandia, Németország, Ausztria, Románia, Svédország stb.

Tudományos tisztségek, szakmai szervezetekben való tagság

44

1982- Magyar Néprajzi Társaság tag, 1987-1990 titkár1987- Magyar Nyelvtudományi Társaság tag, jelenleg választmányi tag1992- Magyar Szemiotikai Társaság titkár, 2005- főtitkár (www.szemiotika.hu) 1992- MTA Magyar Nyelvi Bizottság, 2006- alelnök2000- Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport, alapító2002- Magyar Rádió Nyelvi Bizottság, elnök2006- Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda megalapítása (www.manyszi.hu)

Kutatási tevékenységmai magyar nyelv és folklór, szövegtan, folklórlingvisztika, antropológiai nyelvészet, nyelvpolitika, nyelvstratégia, nyelvművelés50 könyv, 200 fontosabb magyar nyelvű, 20 idegen nyelvű tanulmány, valamint további ismeretterjesztő cikkek, rádió- és tévéműsorok

Az elmúlt 5 év 5 legfontosabb könyve:2003. A magyar nyelv jelene és jövője. I-II. (Szerk. és tanulmányok.) MTA, Budapest

2003. Pálinka a közös nyelvünk. Állami Nyomda, Budapest.2007. Szövegantropológia. Szövegek többirányú megközelítése. BDF, Szombathely-Inter Kht., Budapest.2007. Hungaropesszimizmus – hungarooptimizmus. Kommunikációs, nyelvi fölvetések a magyarok lelkületéről. Dissertationes Savariensis, Szombathely. 2008. Európai nyelvművelés. Az európai kultúra múltja, jelene és jövője. (Szerk. és tanulmányok, Dede Évával). Inter Kht.-Prae.hu, Budapest. 2008. Antropológiai nyelvészet. (Takács Szilviával.) Pauz-Westermann, Celldömölk.

További 5 fontos publikáció:1993. A kapcsolatra utaló (fatikus) nyelvi elemek. Akadémiai, Budapest1998. A magyar pálinka. Aula, Budapest.2001. Magyar nyelvhelyességi lexikon. Corvina, Budapest. 2001. Magyar nyelvstratégia. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

2006. Magyar nyelvhasználati szótár. (Szerk. és szerző Zimányi Árpáddal.) Pauz-Westermann, Celldömölk.

Szakmai önéletrajz

45

Személyes adatokNév : BALOGH Péter  Születési hely, idő : Debrecen, 1969. június 9.;Családi állapot : nős (3 gyermek : 13, 11 és 10 évesek)Lakcím (állandó) : 1164 Budapest, Tátraszirt sor 1. Tel. : 400-0047Tartózkodási cím : 3, avenue du Parc, 91130 Ris-Orangis (France)

Tel.: (00-33-1) 01.69.21.46.93E-mail : bp9@freemail.hu

peter.balogh@orange.fr

Egyetemi tanulmányok1.) 1992-1996 : Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar ;

a) francia nyelv és irodalom szak b) általános és alkalmazott nyelvészet szak

2.) 1996-1999 : ELTE, Romanisztikai doktori iskola 3.) 1996-1997 : Université Paris XIII : DEA en Sciences du langage 4.) 1997-2000 : Université Paris XIII : Doctorat en Sciences du langage 5.) 2005-2006 : ELTE, Bölcsészettudományi Kar : latin nyelv és irodalom szak

Oklevelek - 1996. június :

Francia nyelv és irodalom szak; a szakdolgozat címe: Nehézségek a francia frazeológiai egységek használatako : szemantikai, szintaktikai, pragmatikai megközelítés [franciául: Difficultés dans l’usage des unités phraséologiques françaises : approche sémantique, pragmatique, syntaxique]; témavezető: Bárdosi Vilmos; az oklevél minősítése: kiváló

- 1996. június : Általános és alkalmazott nyelvészet szak; a szakdolgozat címe: A magyar ad és a francia donner igék jelentéseinek kontrasztív egybevetése; témavezető: Gecső Tamás; az oklevél minősítése: kitüntetéses

- 1997. június: DEA en sciences du langage (Université Paris XIII – Laboratoire de Linguistique Informatique, CNRS; témavezető: Gaston Gross ; mention : « très bien » ; titre du mémoire : Les adjectifs circonstanciels)

- 1999. október : PhD, nyelvtudomány (ELTE) (minősítés : « summa cum laude » ; a disszertáció címe: Jelentésváltozások elemzése a komponenses szemantika segítségével : jelentéstágulások és jelentésszűkülések a francia nyelv kialakulása és fejlődése során; a védés ideje és helye: 1999. június 8., Centre Interuniversitaire d’Etudes Françaises, Budapest; bírálók: Herman József, Kiefer Ferenc; zsűri: Adamik Tamás (elnök), Giampaolo Salvi (titkár), Kiefer Ferenc, Pálfy Miklós, Albert Sándor

- 2000. szeptember: doctorat en Sciences du langage (Université Paris XIII) (minősítés: « très honorable » ; a disszertáció címe : « Les adjectifs temporels du français et du hongrois » ; témavezetők : Gaston Gross és Kiefer  Ferenc; a védés ideje és helye: 2000. június 26., Université Paris XIII,

46

Villetaneuse; bírálók: Martin Riegel (Université Marc Bloch, Strasbourg), Bárdosi Vilmos (ELTE); zsűri : Pierre Lerat (elnök), Gaston Gross, Kiefer Ferenc, Bárdosi Vilmos

- 2008 március :habilitáció (nyelvtudomány); a védés helye és ideje : Pannon Egyetem, Veszprém, 2008. március 13.

Nyelvismeret : francia (felsőfok)angol (középfok)latin (középfok)ógörög (alapfok)

Szakmai tapasztalatok1.1. Kutatások : A) főbb kutatási és oktatási területek :

a) kontrasztív magyar-francia nyelvtan ; az időviszonyok kifejezése a franciában és a magyarban: időhatározók és időmelléknevek, az igeidők is időviszonyt kifejező kötőszók használatának kontrasztív vizsgálata, szófajok és időviszonyok kapcsolata, stb.; b) a melléknevek helye és jelentése a franciában és a magyarban : a helyváltoztató francia melléknevek magyar megfelelői, a francia és a magyar melléknevek helye a melléknévi szekvenciában, stb.; c) magyar és francia szókapcsolatok, kollokációk : a Magyar szólástár társszerzője, a az FKFP 0122/2001. sz. projekt vezetője Magyar-francia kollokáció adatbázis létrehozása (szótár formájában való megjelenése várhatóan 2009-ben), stb.; d) szinkrón és diakrón szemantika: jelentésváltozások elemzése és reprezentációja; a jelentésváltozások okainak elemzése történeti, szociolingvisztikai, „belső nyelvészeti” szempontból, stb.

B) rendszeres részvétel BALATON, CNRS-MTA és egyéb kutatási projektekben az 1993/1994-es tanév óta Kiefer Ferenc vezetéséve francia-magyar kontrasztív nyelvészeti témákban: classes d’objets, predikátumok, a mondat információszerkezete, magyar-francia melléknevek vizsgálata, stb. C) 1996-1998 : a CIEH-ban Jean Perrot vezetésével készülő magyar-francia kéziszótár szerkesztésében való részvételD) 1998-2002 : a  MATCHPAD  projektben való részvétel (Systran – MTA Nyelvtudományi Intézet – Laboratoire de Linguistique Informatique, CNRS): a fordítóprogram francia-magyar modulján dolgozó munkacsoport vezetése;E) 2001-2004: a Francia –magyar kollokáció adatbázis létrehozása c. FKFP projekt vezetése (FKFP 0122/2001), költségvetése 7 millió Ft; eredmény: kb. 12.000 francia-magyar kollokációpár összegyűjtése1.2. Folyamatban lévő kutatások

- Francia-magyar kollokáció-szótár szerkesztése (az iménti FKFP projekt folytatásaként, a magyar-francia rész elkészítésével kiegészítve, hazai és külföldi kollégákkal együttműködve)- részvétel a 2006-2007-es évben futó BALATON projektben, CNRS- MTA Nyelvtudományi Intézet; cím: « La prédication en français et en hongrois » (projektvezető: Kassai Ilona)- Magyar és finnugor nyelvészeti műhely vezetése (Université Sorbonne Nouvelle – Paris 3 – CIEH, 2006-tól)

47

- « Ouest-Est : dynamiques centre-périphérie entre les deux moitiés du continent. Des regards pluridisciplinaires » (Université Sorbonne Nouvelle – Paris 3 - CIEH)

1.3. A közelmúltban befejezett kutatások - « FKFP 0122/2001 » (2001-2004, témavezető)- « BALATON » 2003-2004 (CNRS –MTA Nyelvtudományi Intézet, a kutatócsoport tagja), téma : « A mondat információszerkezete ; eredmény: tanulmánykötet a L’Harmattan kiadónál (2006)- « Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj » 2002-2005, kutatási téma: a francia kollokációk tanítása magyar anyanyelvű hallgatóknak; francia nyelvészeti szöveggyűjtemény kiadásának előkészítése

2. Munkahelyek 2.1. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Budapest:

- 1997-2005 : tanársegéd, majd 2001-től adjunktus a Francia Nyelvi és Irodalmi Tanszéken

2.2. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár: - 2002 – 2005. jan.: mb. főiskolai docens, majd 2005. febr. – 2006. aug: főiskolai

tanár2.3. Université de la Sorbonne Nouvelle - Paris III

- Maître de conférences associé [egyetemi docens] (2006. szeptember 1-jétől)

3. Jelentősebb szakmai ösztöndíjak1. A Francia Köztársaság kormányának doktori ösztöndíja, 1996-2000. (Université Paris XIII, Laboratoire de Linguistique Informatique)2. Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj, 2002-2005.

4. Külkapcsolatok- Université de la Sorbonne Nouvelle – Paris 3, Centre Interuniversitaire d’Etudes Hongroises (jelenlegi munkahely)

48

Balogh PéterPublikációs tevékenység

Recenziók1. Marc WILMET, Grammaire critique du français, Hachette, Paris, 1997., in: Revue d’études françaises No 3, ELTE Francia tanszék, Budapest, 1998., pp. 257-258. (ISSN 1416-6399)2. RIEGEL, M. - PELLAT, J.-CH. -RIOUL, R., Grammaire méthodique du français, PUF, Paris, 1994., in: Revue d’études françaises No 3, ELTE Francia tanszék, Budapest, 1998., pp. 258-259. (ISSN 1416-6399)3. Vincent NYCKEES, La sémantique, Éditions Belin, Paris, 1998. in: Revue d’études françaises No 4, ELTE Francia tanszék, Budapest, 1999., pp. 267-269. (ISSN 1416-6399)4. Gaston GROSS, Les expressions figées en français, Ophrys, Paris, 1996. in: Revue d’études françaises No 4, ELTE Francia tanszék, Budapest, 1999., pp. 264-267. (ISSN 1416-6399)5. Bárdosi Vilmos – Szabó Dávid, Francia-magyar kéziszótár [Dictionnaire hongrois-français] Akadémiai Kiadó, Budapest, 2007. (franciául) in: Études finno-ougriennes 39, L’Harmattan-ADEFO, Paris, 2007., pp. 170-177. (ISSN 0071-2051)6. Bárdosi Vilmos – Szabó Dávid, Francia-magyar kéziszótár, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008. (magyarul) in: Fordítástudomány 2008/2 (megjelenés előtt)

Tanulmányok1. « A komponenciális szemantika a jelentésváltozások történeti elemzésében », in: Palimpszeszt 13., 1999. http://magyar-irodalom.elte.hu/palimpszeszt

2. « A poliszémia és a dublettek », in: Gecső Tamás (szerk.) Poliszémia, homonímia, Budapest, Tinta Kiadó, 1999., pp. 16-23. (ISBN 963-86013-1-0)

o Magyar Nyelvőr, 124. évfolyam (2000), 2. szám, 256. oldal, N. Lőrincz Julianna összefoglalója a „Szemle” rovatban

3. « De quelques types des faux amis phraséologiques », Revue d'études françaises No 4, ELTE Francia tanszék, 1999., pp. 11-22. (ISSN 1416-6399)4. « Az antonomázia: kapcsolatok a lexikális és az aktuális jelentés között », in: Gecső Tamás (szerk.) Lexikális jelentés – aktuális jelentés, Budapest, Tinta Kiadó, 2000., pp. 33-41. (ISBN 963-86090-1-x)5. « Regroupement sémantique des adjectifs temporels », Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, Sectio Linguistica Tomus XXIV 1999-2001, ELTE, 2001., pp. 183-197. (ISSN 0572-7251)6. « Az időmelléknevek tipológiája », Modern Filológiai Közlemények, III. évf. 2. (6.) szám, Miskolc, 2001. pp. 26-42. (ISSN 1585-0439)7. « L’expression du temps en français », Revue d’études françaises No 6, ELTE Francia tanszék, 2001., pp. 29-35. (ISSN 1416-6399)8. « L’analyse componentielle en sémantique historique », in: ROM.HU, Budapest, Ibisz Kiadó - ELTE BTK Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék, 2001, pp. 9-18. (ISBN 963 9294 14 4)9. « Egy gyakorlati célú szemantikai elmélet: les classes d’objets », In: Kontrasztív szemantikai kutatások, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2002, pp. 36-44. (ISBN: 963-9372-15-3)

o « A kompetencia szerepe a szókapcsolatok használatakor », in : Gecső Tamás (szerk) Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2006, pp. 25-34 (ISBN 963 7094 58 X)

49

10. « Vers une nouvelle classe d’adjectifs : les adjectifs temporels du français et du hongrois », Cahiers d'Études Hongroises No 10, Sorbonne Nouvelle Paris III – CIEH, Paris, 2002., pp. 171-183. ISSN: 1149-652511. « Un projet de recherche au Département d’Études Françaises de l’Université Loránd Eötvös : un dictionnaire de collocations hongrois-français », in : Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova series. Sectio romanica. Tome XXX (2003). Eger, 2003. [Actes des 4 es Journées d’Études Françaises ], pp. 209-212. (ISSN 1219-6916)   12. « Variabilitás a kollokációk használatában », in : Variabilitás és nyelvhasználat, Budapest, Tinta Kiadó, 2004, pp. 14-18. (ISBN 963 7094 05 9)13. « A kompetencia szerepe a szókapcsolatok használatakor », in : Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2006, pp. 25-34 (ISBN 963 7094 58 X)14. « Vers une typologie des adjectifs temporels »; in: Lingvisticae Investigationes 29:2 (2006). Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins Publishing Co., pp. 195-217. (ISSN 0378-4169)15. « A melléknevek sorrendjének kérdéséhez » in : Kassai Ilona (szerk.), A mondat információszerkezete, L’Harmattan, Budapest, 2007, pp. 120-138. (ISBN 978-963-236-014-0)

o Jean Perrot, « A melléknévi jelző a franciában » (Magyar-francia kontrasztív megközelítésben ), in : Kassai Ilona (szerk.) A mondat információszerkezete, L’Harmattan, Budapest, 2007, 119. oldal (ISBN 978-963-236-014-0)

16. « La problématique de l’ordre dans la séquence adjectivale en hongrois», in : Ilona Kassai (éd.) La structure informationnelle de la phrase, Budapest, L’Harmattan, 2007, pp. 125-143. (ISBN 978-963-236-014-0)

o Jean Perrot, « Le fonctionnement de l’adjectif épithète en français. Approche contrastive français/hongrois », in : Ilona Kassai (éd.) La structure informationnelle de la phrase, L’Harmattan, Budapest, 2007, 120. oldal (ISBN 978-963-236-014-0)

17. « Nyelvelmélet vagy nyelvhasználat : a gyakori szókapcsolatok használatáról », in : Gecső Tamás (szerk.), Nyelvelmélet és nyelvhasználat, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007. (megjelenés alatt) 18. « Comparaison des champs sémantiques des verbes français et hongrois à l’aide de l’analyse componentielle », in: Cahiers d’Etudes Hongroises No 14, Paris, L’Harmattan, 2007. pp. 167-182. ISSN: 1149-6525 19. « La survie du passé : changements de sens lors de la transformation du latin en français (Changements de sens dans le champ sémantique des mots partir, départir, la part, le départ) », KJF, Actes du colloque « Le passé ressuscité », 2008. (megjelenés előtt)20. « Réflexions sur les catégories grammaticales du hongrois : nécessité et approche didactique », in : Etudes Finno-Ougriennes 39, L’Harmattan, Paris, 2008. 147-170. (ISBN : 978-2-296-05275-8)21. « Remarques sur les verbes supports du français et du hongrois », in: Etudes Finno-Ougriennes 39, L’Harmattan, Paris, 2008. (megjelenés előtt, Jean Perrot-val közösen)

Önálló kötet1 Francia jelentésváltozások elemzése, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2003. (225 [167+58] oldal, ISBN 963 9372 49 8)

50

o « L’analyse componentielle en sémantique historique », in: ROM.HU, Budapest, Ibisz Kiadó - ELTE BTK Olasz Nyelv és Irodalom Tanszék, 2001, pp. 9-18. (ISBN 963 9294 14 4)

o « Comparaison des champs sémantiques des verbes français et hongrois à l’aide de l’analyse componentielle », in: Cahiers d’Etudes Hongroises No 14, Paris, L’Harmattan, 2007. (megjelenés alatt, ISSN: 1149-6525)

o « La survie du passé : changements de sens lors de la transformation du latin en français (Changements de sens dans le champ sémantique des mots partir, départir, la part, le départ) », KJF, Actes du colloque « Le passé ressuscité », 2008) (megjelenés előtt)

Társszerzőként való közreműködés1. Magyar szólástár, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003. (ISBN 963 9372 47 1)

Magyar Nemzet, 2003. július 19., 35. oldal (Hanthy Kinga recenziója „Szép tolvajnyelvünk” címmel a Magazin melléklet Könyvesház c. rovatában).

Heti Válasz, III. évfolyam, 28. szám, 2003. július 11., 44-45. oldal (Benyhe János recenziója „Labirintusi eligazító” címmel).

Népszabadság, 2003. augusztus 30., 13. oldal (Daniss Győző recenziója „Szela zsizny!” címmel a Könyvszemle rovatban).

Debrecen – A város lapja, 2003. szeptember 17., 16. oldal (Ismertetés a Tájoló c. rovatban).

Magyar Nyelvőr, 2004, 1. szám, 104–109. oldalak (Morvay Károly recenziója „A puding próbája – Gondolatok a Magyar szólástár-ról” címmel a Szemle c. rovatban).

Modern Nyelvoktatás, IX. évf. 4. szám, 2003. december, 69–70. oldalak (Pálfy Miklós recenziója „Magyar szólástár.” címmel a Könyvszemle c. rovatban).

Édes Anyanyelvünk, XXV. évf. 5. szám, 2003. december, 14. oldal (A. Jászó Anna recenziója a Könyvekről c. rovatban).

Lupe. A vizuális kommunikáció magazinja, 15. szám, 2004. október, 14. oldal (Kádár Elza recenziója).

Balázs, Géza: Pálinka, a hungarikum. Állami Nyomda Részvénytársaság, Budapest, 2004, 78. oldal.

Fedoszov Oleg: „Állandósult szókapcsolatok és variabilitás”, in: Variabilitás és nyelvhasználat. Szerk.: Gecső Tamás, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIV.), – 97, 98, 99, 101. oldalak.

Iskolakultúra, XIV. évf./6–7. szám, 2004. június–július, 206-208. oldalak (Rákosi Viktória recenziója a „Kritika” rovatban).

Magyar Nyelv, CI. évfolyam, 2005, 1. szám, 96–103. oldalak (Cserép Attila recenziója a Szemle c. rovatban).

Cadernos de fraseoloxía galega, 2004, 6. szám, 169–189. oldalak (Morvay Károly recenziója „Por unha metafraseografía peninsular” címmel).

Berényi Eszter: Nyelvi alapozó a középiskolák nyelvi előkészítő évfolyamai számára. Budapest, Krónika Nova Kiadó, 2005. – 34, 37, 63, 74. oldalak.

51

Vasárnapi Hírek, 22. évfolyam, 2005. február 13. és április 17., 13. oldalak („Rejtvény” rovat: ismertetés).

XI. kerületi Helyi Téma, 2005. április 20., 2. oldal („Könyvsarok” rovat: S.P. ismertetése).

T. Litovkina Anna – Wolfgang Mieder: „A közmondást nem hiába mondják”. Vizsgálatok a proverbiumok természetéről és használatáról. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2005 (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XLI) – 11. és 180. oldalak.

Oszetzky Éva – Pálfy Miklós – Borbás László: Szótárszerkesztés, szótárkiadás. Szeged, Grimm Könyvkiadó, 2004 (ISBN 963 9087 87 4) – 102–105. oldalak. (Pálfy Miklós recenziója „Magyar szólástár” címmel. A Modern Nyelvoktatás Könyvszemle c. rovatában – IX. évf. 4. szám, 2003. december, 69–70 – megjelent ismertetés utánközlése.)

Iskolakultúra, XV. évf./5. szám, 2005. május, 133-136. oldalak (Kispál Tamás recenziója a „Kritika” rovatban).

Print & Publishing, 89/2005, 34. oldal.

Cash-Flow Gazdasági Magazin, XVI. évf., 2005/5. szám, 90. oldal.

Vasárnapi Hírek, 22. évfolyam, 2005. szeptember 18., 11. oldal („Rejtvény” rovat: ismertetés).

Balázs, Géza: „Hungarian Phraseology”, in Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae, Sectio Linguistica, t. XXVI/2003–2005, 35, 41, 43. oldalak.

Vasárnapi Hírek, 22. évfolyam, 2005. december 4., 12. oldal („Rejtvény” rovat: ismertetés).

Keith Brown (Eds.): Encyclopedia of Language & Linguistics. Second edition. Elsevier, Oxford, 2006., V. kötet, 432. oldal (J. Pajzs: Hungarian Lexicography).

Komlósi László Imre: „A jelentésszerkesztés dinamikája mentális műveleteink tükrében: kísérlet a szókapcsolatok kognitív szemantikai osztályozására”, in: Kertész András és Pelyvás Péter (szerk.): Tanulmányok a kognitív szemantika köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok, XXI (2005), 89–126. 95–96, 123. oldalak.

Kiss Gábor: „Az ideális szinonimaszótár”, in: Gecső Tamás (szerk.): Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006, 192-201. 199.oldal

Lektorálás1. Gecső Tamás, A nyelvleírás lehetőségei és határai, Tinta Könyvkiadó Budapest, 2003. (ISBN 963 9372 60 9)

Kiadvány szerkesztésében való részvétel1. Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia, KJF-Tinta Kiadó, Budapest, 2006. (ISBN 963 7094 58 X)2. Nyelvelmélet és nyelvhasználat, KJF-Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007.3. Cahiers d’Etudes Hongroises 14., L’Harmattan, Paris, 2008. ISSN: 1149-6525

52

Disszertációk 1. Les adjectifs circonstanciels du français (DEA, Université Paris XIII, 1997., témavezető : Gaston Gross, Université Paris 13 – CNRS, Laboratoire de Linguistique Informatique)2. Jelentésváltozások elemzése a komponenses szemantika segítségével: jelentéstágulások és jelentésszűkülések a francia nyelv kialakulása és fejlődése során (PhD disszertáció), ELTE BTK, Budapest, 1999. (témavezető : Kiss Sándor ; Opponensek : Kiefer Ferenc, Herman József)3. Les adjectifs temporels du français et du hongrois, Université Paris XIII, 2000. (témavezetők : Gaston Gross, Kiefer  Ferenc; opponensek : Bárdosi Vilmos, Martin Riegel [Université Marc Bloch, Strasbourg], elnök : Pierre Lerat, Université Paris 13) (Megjelent nyomtatásban : Les adjectifs temporels du français et du hongrois, Septentrion – Atelier National de Reproduction des Thèses, Lille, 2000., ISBN : 978-2-7295-4276-4)

o « L’expression du temps en français », Revue d’études françaises No 6, ELTE Francia tanszék, 2001., pp. 29-35. (ISSN 1416-6399)

o « A kompetencia szerepe a szókapcsolatok használatakor », in :Gecső Tamás (szerk) Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2006, pp. 25-34 (ISBN 963 7094 58 X)

o « A melléknevek sorrendjének kérdéséhez » in : Kassai Ilona (szerk.), A mondat információszerkezete, L’Harmattan, Budapest, 2007, pp. 120-138. (ISBN 978-963-236-014-0)

o « La problématique de l’ordre dans la séquence adjectivale en hongrois», in : Ilona Kassai (éd.) La structure informationnelle de la phrase, Budapest, L’Harmattan, 2007, pp. 125-143. (ISBN 978-963-236-014-0)

Jelentősebb / újabb fordítások 1. Tullio de Mauro bevezetőjének és kritikai jegyzeteinek fordítása in: Ferdinand de Saussure: Bevezetés az általános nyelvészetbe, Budapest, Corvina Kiadó, 1998. (pp. 11-26, 249-349) (ISBN 963-13-4414-2)2. Bernard Cerquiglini, A francia nyelv születése, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2003 [franciául : La naissance du français, PUF, Paris, 1991.] (ISBN 963-9372-73-0)3. Jean Perrot, « A melléknévi jelző a franciában francia-magyar kontrasztív megközelítésben » (Magyar-francia kontrasztív megközelítésben ), [franciául : Le fonctionnement de l’adjectif épithète en français. Approche contrastive français/hongrois], in : A mondat információszerkezete, L’Harmattan, Budapest, 2007, pp. 90-114. (ISBN 963 9457 X)

Dr. Borbás Gabriella Dóraszakmai önéletrajza

53

Személyes adatok

1973. április 4-én születtem Budapesten.

Munkahelyek

2007. szeptember–Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Gyakorlati Teológia Tanszék, főiskolai docens

2006. január–2007. júliusKodolányi János Főiskola Kommunikáció és Médiatudományi Tanszék, főiskolai

docens 1999. szeptember–2006. január

ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, oktatásszervező, szaktájékoztató (könyvtáros) 1998. november–1999. július

MTA Nyelvtudományi Intézet, Lexikográfiai és Lexikológiai Osztály, Nagyszótár, fiatal kutató

Oktatás

2007– Sola Scriptura Teológiai Főiskola: Szakdolgozati előkészítő szeminárium, Írásbeli kommunikáció, A tudományos írás alapjai, Szenvedélybetegek és hozzátartozóik lelkigondozása 2006–2007 Kodolányi János Főiskola: Bevezetés a nyelvtudományba, Bevezetés az általános nyelvészetbe, Média és nyelv, Sajtónyelv, Retorika, Szakretorika, Írásművelés, Academic writing, Szövegelemzés, Stilisztika 2003– ELTE BTK, kötelező kurzusok alkalmazott nyelvészet szakosok és magyar mint idegen nyelv programosok számára: Nyelvi ismeretterjesztés, nyelvi tervezés; A magyar nyelv történeti és tipológiai aspektusai; Alkalmazott stilisztika 1997–2004 ELTE BTK, kötelező kurzusok magyar szakos hallgatók számára: Nyelvészeti proszeminárium, Magyar nyelvtörténet 1–3.1995– ELTE BTK, szakszemináriumok, közismereti kurzusok; területek: általános nyelvelmélet, szemantika, szemiotika, világ nyelvei, alkalmazott nyelvészet, nyelvművelés-kritika, nyelvi jogok, nyelvpolitika, férfi-női kommunikáció

Tanulmányok

2007– Sola Scriptura Teológiai Főiskola, teológia szak1996–2000 ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, Magyar nyelvészet program, Nyelvtörténet alprogram, ösztöndíjasként 1996. június ELTE BTK, diploma: általános és alkalmazott nyelvészet szakos előadó1991–1996 ELTE BTK, szakok: orosz, hebraisztika, általános és alkalmazott nyelvészet 1991 Kőrösi Csoma Sándor Orosz–Magyar Tanítási Nyelvű Gimnázium, Bp., érettségi

54

Fokozat

2005. április Doktori (PhD) védés A disszertáció címe: Árpád-kori nyelvemlékeink képzőinek rendszerszerű elemzése.

Témavezető: Zsilinszky Éva CSc. Opponensek: Szegfű Mária CSc, Gerstner Károly CSc

Ösztöndíjak, megbízások, szakmai szervezetek

1996–1999 ELTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola ösztöndíjasa1995/96 Köztársasági ösztöndíj 1995 OTDK humán szekció 3. helyezés; dolgozat címe: A CVCV/r/ morfofonetikai képletű igék 1995/96 Demonstrátori megbízás, ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék 1994/95 Demonstrátori megbízás, ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék1995– Magyar Nyelvtudományi Társaság: tag

Egyéb képzettségek

2003–2005 Csoportanalitikusok Kiképző Társasága által vezetett, nemzetközileg elfogadott csoportvezető-képzés 1998–2004 Különböző addiktológiai képzések

Önkéntes munkák

2007– Kecskeméti fiatalkorúak börtönében szuicid prevenció tartása2007– Alkoholbetegek rehabilitációs táboraiban, önkéntes segítő2007– Heti rendszerességű önismereti klub vezetése Pesten szenvedélybetegek számára (Oltalom Klub) 2000– ELTE BTK pszichológia szakán előadások tartása: droghasználók, önkéntes munka, öngyilkosság témakörökben 1998–2004 Heroinistákkal, önkéntes segítő (Kék Pont Drogkonzultációs Központ, Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány, Drogfree Védett Szállás)

55

Borbás Gabriella Dóra bibliográfiája

Szinonima, szinonímia – Lexikai szinonimika (Elméleti problémák, gyakorlati alkalmazás).

In: Polyák Ildikó (szerk.): Hetedik országos alkalmazott nyelvészeti konferencia I. 38–41.

Külkereskedelmi Főiskola, Budapest, 1997.

Hívni és nevezni (Kontrasztív szemantika). In: Horváth Katalin–Ladányi Mária (szerk.):

Elemszerkezet és linearitás (A jelentés és szerkezet összefüggése). 31–44. Budapest, ELTE

BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. 1998.

A szinonimitás elméleti szempontból (Lexikai szinonimika). In: Gecső Tamás–Spannraft

Marcellina (szerk.): A szinonimitásról (Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához

I.) 44–49. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 1998.

Igei poliszémák jelentésszerkezete. In: Gecső Tamás (szerk.): Poliszémia, homonímia

(Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához II.). 31–42. Budapest, Tinta

Könyvkiadó, 1999.

Lexikális metaforikus jelentés. In: Gecső Tamás (szerk.): Lexikális jelentés, kontextuális

jelentés (Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához III.). 64–70. Budapest, Tinta

Könyvkiadó, 2000.

Igei metaforizáció – főnévi metaforizáció. In: Kemény Gábor (szerk.): A metafora

grammatikája és stilisztikája (Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához X.). 57–

61. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2001.

Nyelvváltozati kontrasztivitás. In: Gecső Tamás (szerk.): Kontrasztív szemantikai kutatások

(Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához XI.). 53–7. Budapest, Tinta

Könyvkiadó, 2001.

Nyelvi változatosság – szinonimitás – metaforizáció. In: Gecső Tamás (szerk.): Variabilitás

és nyelvhasználat (Segédkönyvek a Nyelvészet Tanulmányozásához XXXIV.). 22–7.

Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2004.

Recenzió: T. Szabó Csillának A deverbális igeképzés a XVI–XVIII. században az Erdélyi

magyar szótörténeti tár adatanyaga alapján című monográfiájáról. Magyar Nyelv 2005:

104–5.

Árpád-kori szövegemlékeink képzőinek rendszerszerű elemzése. Megvédett PhD-disszertáció.

Kézirat, 173 oldal. (A megvédés helye, ideje: ELTE BTK, Budapest, 2005. április 4.)

56

Analógia és asszociáció. In: Mártonfi Attila –Papp Kornélia–Slíz Mariann (szerk.): 101 írás

Pusztai Ferenc tiszteletére. 79–82. Argumentum Kiadó, Budapest, 2005/2006.

Langue, nyelvi kompetencia és nyelvművelés. In: Gecső Tamás (szerk.): Nyelvi kompetencia

– kommunikatív kompetencia. 70–78. Kodolányi János Főiskola–Tinta Könyvkiadó,

Székesfehérvár–Budapest, 2006.

Az Árpád-kori szövegemlékek primer képzőinek rendszere. In: Büky László–Forgács Tamás

(szerk.): A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei IV. 21–36. Szeged, Szegedi

Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2006.

A nyelvtörténet és a tipológia segítségül hívása a nyelvoktatásban. In: Balázs Géza–Gecső

Tamás (szerk.): A magyar nyelv – idegenként. 26–30. ELTE BTK Általános és

Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék. Budapest, 2007.

Nyelvhasználat és tolerancia. In: Gecső Tamás–Sárdi Csilla (szerk.): Nyelvelmélet –-

nyelvhasználat. 46–53. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár–Tinta Könyvkiadó,

Budapest. 2007.

Nyelv és nyelvhasználat a Bibliában. In Gecső Tamás–Sárdi Csilla (szerk.): Jel és jelentés.

Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár–Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008.

Konceptuális váltás szükségszerűsége a nyelvhasználat kontrolljáról való gondolkodásban. In:

Kommunikáció az információs technológia korszakában. Kodolányi János Főiskola,

Székesfehérvár–MANYE. Megjelenés alatt.

57

Név Dr. Gecső TamásSzületési év 1955Végzettség ELTE BTKSzakképzettség Orosz-német-általános és alkalmazott nyelvészet szakos előadóJelenlegi munkahely, munkakör:

ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, tanszékvezető

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):

CSc, nyelvtudomány, 1993

Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

Dr. habil., 2005

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

---

Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

28 év oktatási gyakorlat az ELTE BTK (Általános és) Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén: Szintaxis (előadás és szeminárium), Bevezetés a nyelvtudományba (előadás), Általános nyelvészet (előadás), Kommunikáció (előadás), Kontrasztív nyelvészet (előadás), A nyelvtudomány története (előadás), Interkulturális kommunikáció (szeminárium), A 90-es évek szintaxiselméletei (szeminárium), Szakszövegolvasás (szeminárium), Orosz nyelv kezdőknek (szeminárium), Orosz nyelv haladóknak (szeminárium)

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

- 1980: tud. továbbképzési ösztöndíjas az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékén

- 1982: egyetemi tanársegéd- 1985: egyetemi adjunktus- 1993: egyetemi docens- 1993: a nyelvtudomány kandidátusa (CSc)- 2005: habilitációKutatási terület: kontrasztív szemantika, szintaxiselmélet (a mai magyar nyelv leírása: a topik/kontrasztív topik, fókusz és kvantorok problémaköre), a nyelvtudomány története, kommunikációelmélet.Az alkalmazott nyelvészet egyetemi szak, a Nyelvmentor BA szakirány és az Interkulturális nyelvészet MA szakirány kidolgozása.Több mint 10 tudományos konferencia (hazai és nemzetközi) megszervezése.

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó

A nyelvleírás lehetőségei és határai, monográfia, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003.Természetes nyelvek – mesterséges nyelvek (szerk.), Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003.Variabilitás és nyelvhasználat (szerk.), Tinta Könyvkiadó, Budapest,

58

publikáció, alkotás felsorolása);

2004.Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia (szerk.), Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006.Nyelvelmélet – nyelvhasználat (társszerkesztő: Sárdi Csilla), Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007.

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Kontrasztív szemantikai elemzések (szerk.), ELTE BTK, Budapest, 1986.A szinonimitásról, (társszerkesztő: Spannraft Marcellina), Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998.Poliszémia, homonímia (szerk.), Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1999.Lexikális jelentés, aktuális jelentés (szerk.), Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2000.

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

1976: két hónapos ösztöndíj a berlini Humboldt Egyetemen Wilhelm Bondzio professzor hallgatójaként: a valenciaelméletek tanulmányozása1984: egy hét a Hamburgi Egyetemen, Els Oksaar professzor meghívására: előadás tartása a tanszéken folyó kontrasztív szemantikai kutatásokról1986-1988: DAAD-ösztöndíjas a Müncheni Egyetemen Klaus Strunk professzor vendégeként: a kinti kutatómunka során a kandidátusi disszertáció elkészítése1998: Svájc, La Chaux-de-Fonds, egy hét: kapcsolatfelvétel a KCE eszperantista szervezettel2003: Regensburg, a Regensburgi Egyetem és az Eufo-Institut meghívására részvétel egy új nemzetközi kommunikációs rendszer kidolgozásában2003- : folyamatos munkakapcsolat a regensburgi Eufo-Institut-tal

A MANYE választmányi tagja, főtitkár-helyettese

Gecső Tamás

Publikációs jegyzék

Tanulmánykötet:

1. Kontrasztív szemantikai elemzések. Tanulmánykötet. Szerkesztette: Gecső Tamás. Az ELTE BTK kiadványa. Budapest, 1986.

Önálló publikációk:

2. A kontrasztív kutatások a jelentésintegráció tükrében. Bölcsészdoktori disszertáció. Budapest, 1982.

59

3. Zu den Bedeutungsstrukturen im Deutschen — am Beispiel der Analyse des Verbs geben. Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio linguistica. Tomus XIV. Budapest, 1983.

4. Adalékok a német nyelv jelentésszerkezeteihez — a schieben ige elemzése alapján. Tanulmányok az anglisztika tárgyköréből. III. Debrecen, 1984.

5. A kontrasztivitás a jelentésintegráció tükrében. Magyar Nyelv, 1985/1.6. Bevezető tanulmány. In: Kontrasztív szemantikai elemzések. Budapest, 1986.7. A német halten és a magyar tart ige jelentésének elemzése. In: Kontrasztív szemantikai

elemzések. Budapest, 1986.8. Versek. In: Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Budapest,

1990.9. Aktionsart és Aspekt a mai német nyelvben. Kandidátusi értekezés. Budapest, 1991.

Fordítások:

10. Lakoff, G., J. R. Ross: Szükség van-e a mélyszerkezetre?11. Lakoff, G.: A pronominalizáció, a tagadás és a határozók elemzése.12. Ross, J. R.: A kijelentő mondatokról. (Részletek.)13. McCawley, J.: Prelexikális szintaxis.A fordítások megjelenési helye: Szemantika a generatív grammatikában. Szöveggyűjtemény. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982.

Recenzió:

14. Horváth Katalin: Transzformációs csoportok a magyarban. Hungarológiai Értesítő, VII. évf. 1985. 1-2 szám.

A kandidátusi fokozat megszerzése utáni publikációk:

Tanulmánykötetek:

15. A szinonimitásról. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához I. Szerkesztette: Gecső Tamás – Spannraft Marcellina. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998.

16. Memorlibro. Emlékkötet. Az eszperantológia szak harmincéves fennállása alkalmából rendezett nemzetközi ünnepi konferencia előadásainak gyűjteményes kiadása. Főszerkesztő: Gecső Tamás. Budapest, 1998.

17. Poliszémia, homonímia. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához II. Szerkesztette: Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1999.

18. Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához IV. Szerkesztette: Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2000.

19. Kontrasztív szemantikai kutatások. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XI. Szerkesztette: Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001.

20. Természetes nyelvek − mesterséges nyelvek. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXIV. Szerk. Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003.

21. Variabilitás és nyelvhasználat. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIV. Szerk. Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004.

22. Emlékkönyv Jónás Frigyes nyelvész 60. születésnapjára. Tanulmánykötet. Szerk. Balázs Géza és Gecső Tamás. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 2004.

60

23. Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához LVIII. Szerk. Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006.

24. Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet

tanulmányozásához LXXIV. Szerk. Gecső Tamás és Sárdi Csilla. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007.

25. Jel és jelentés. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 83. Szerk. Gecső Tamás és Sárdi Csilla. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008.

26. Ismeretlen ismerős − ismerős ismeretlen. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet

tanulmányozásához 85. Szerk. Gecső Tamás és Kiss Zoltán. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008.

Önálló publikációk:

27. Szinonimitás és jelentésintegráció. In: A szinonimitásról. Budapest, 1998.28. „Maximalizáld a szótagkezdetet?” In: Magyar Nyelv, XCIV. 1998/3.29. Poliszémia és homonímia a magyar főnév- és igeragozásban. In: Poliszémia,

homonímia. Budapest, 1999.30. A kvantorok és a névmások szerepe a magyar tárgyas igék ragozásában. In: Magyar

Nyelv, XCV. 1999/3.31. Kérdőszó és hatókör. In: Magyar Nyelv, XCVI. 2000/4. (Megjelent még in: Lexikális

jelentés, aktuális jelentés. Budapest, 2000.)32. Kvantorok, fókuszpozíció és kontrasztív topik a mai magyar nyelvben. Magyar Nyelv,

XCVI. 2000/2.33. Az új Simonyi-összeállítás ürügyén. In: Modern Nyelvoktatás, VI. évfolyam 2-3.

szám.34. Szükség van-e a filológiára? Egy nyelvész reflexiói. In: Vox humana. Emlékkönyv

Bolla Kálmán professzor hetvenedik születésnapjára. Budapest, 2000. (Megjelent még in: Magyar Nyelvőr, 125. évfolyam. 2001. július-szeptember 3. szám.)

35. Néhány gondolat a performatív elemzésről. In: Színes eszmék nem alszanak… Emlékkönyv Szépe György 70. születésnapjára. Pécs, 2001.

36. A magyar él és a német leben igék jelentésszerkezetének kontrasztív vizsgálata. In: Kontrasztív szemantikai kutatások. Budapest, 2001.

37. A generalizálás buktatói. In: A metafora grammatikája és stilisztikája. Tanulmánykötet. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához X. Szerkesztette: Kemény Gábor. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001.

38. A nyelvi leírás határmezsgyéjén: társadalomtudomány vagy természettudomány? In: Magyar Nyelv, XCVIII. 2002/3.

39. Kötelező nyelvvizsga és szorgalom. In: Modern Nyelvoktatás. VIII. évfolyam. 2-3. szám.

40. A hová? és a honnan? különbségének pszicholingvisztikai természetéről a magyarban. (A habilitációra készített könyvben jelenik meg először.)

41. A természetes nyelvektől a mesterséges nyelvekig. (A habilitációra készített könyvben jelenik meg először.)

42. A jelentésintegráció alkalmazása a grammatikai jelentés területén. (Kandidátusi értekezésem egyik fejezete; a habilitációra készített könyvben jelenik meg először, 2003)

61

43. A valószínűség fokozatairól a mai német nyelvben. (Kandidátusi értekezésem egyik fejezete; a habilitációra készített könyvben jelenik meg először, 2003)

44. Nyelvészet és szövegkritika. Egy fejezet a magyar avantgárd történetéből. Tamkó Sirató Károly: A dimenzionizmus I. albuma. (Glaser Judittal közösen; a habilitációra készített könyvben jelenik meg először, 2003)

45. Nyelvészet és műelemzés. Babits Mihály: Mozgófénykép című versének elemzése. (Glaser Judittal közösen; a habilitációra készített könyvben jelenik meg először, 2003)

46. A nyelvleírás lehetőségei és határai. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003. (A habilitációra készített könyv.)

Recenziók:

47. Békési Imre: Osztatlan filológia. In: Magyar Nyelv, XCVIII. 2002/4.48. Élet és nyelvtudomány. (Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány?) In: Élet és

Irodalom. XLVI. évfolyam. 43. szám.

Megjelenés alatt:

49. Focusing on the focus in Hungarian. (Prosody or syntax?) Cahiers d'Etudes Hongroise15.,L'Harmattan, Paris.

62

Szakmai önéletrajz

1974-ben végeztem az ELTE magyar-orosz szakán jeles eredménnyel. Szakdolgozatomat Rácz Endre irányításával A predikatív viszony szintaktikai kategóriái címmel írtam.

1974 aug. 1-től a MTA Nyelvtudományi Intézetének mai magyar nyelvi osztályán kezdtem dolgozni, először tudományos ügyintézőként, később tudományos segédmunkatársként, végül pedig tudományos munkatársként. Részt vettem az osztályon készülő Nyelvművelő Kézikönyv munkálataiban. Közben mintegy másfélszáz kis nyelvművelő cikket írtam, valamint néhány nagyobb cikket és recenziót a nyelvi norma elméleti kérdéseiről.

1975-ben szereztem meg az egyetemi doktori címet summa cum laude minősítéssel. A disszertáció javított és bővített változata 1979-ben megjelent az Akadémiai Kiadónál a Nyelvtudományi Értekezések 101. köteteként.

1980-ban az értekezés alapján megkaptam a MTA Ifjúsági Díját1981-ben a Magyar Nyelvtudományi Társaság Gombocz Zoltán-díjjal tüntetett ki.1982 és 1985 között főállású adjunktusként tanítottam az ELTE BTK Mai Magyar

Nyelvi Tanszékén. Leíró nyelvtant, szófajtant, alaktant és mondattant, valamint szociolingvisztikát oktattam. Ekkor fordult érdeklődésem a beszéltnyelvi kutatások felé. Kandidátusi értekezésem 24 beszéltnyelvi dialógus beszédstratégiai elemzése volt.

1988-ban MTA-kitüntetést kaptam nemzetközi együttműködésben végzett – a nyelvi norma kérdéskörével foglalkozó – munkámért.

1989-ben védtem meg szociolingvisztikai tárgyú kandidátusi értekezésemet.1986-87-ben az MTA Könyvtárában dolgoztam főkönyvtárosként.1987 és 1993 között szellemi szabadfoglalkozásúként tanulmányírásból, fordításból és

nyelvtanításból tartottam fenn magam.1994 január 1-től 1998 szeptemberéig a Károli Gáspár Református Egyetem Magyar

Intézetében dolgoztam. Magyar leíró nyelvtant, szociolingvisztikát és általános nyelvészetet oktattam. Munkaviszonyom 2000. március 14-én szűnt meg.

1999. december 14-én a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programja keretében habilitáltam. Habilitációs értekezésem pszicholingvisztikai tárgyú volt. (Elszóláskutatás.)

2000 december 1-től 2003. december 31-ig a Veszprémi Egyetem Pedagógiai Kutatócsoportjában dolgoztam.2004 január 1-től szabadfoglalkozású vállalkozóként élek egyetemi oktatásból, szakfordításból és egyéb értelmiségi munkából.2000 szeptemberétől a Pécsi Tudományegyetem BTK Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Programjában folyamatosan vezetek szociolingvisztikai és pszicholingvisztikai, valamint gendernyelvészeti témájú kurzusokat. Opponensként, témavezetőként és vizsgáztatóként is részt veszek a doktori iskola munkájában.Tanácsadóként, feladatfejlesztőként megbízások alapján részt veszek az OKI munkájában.Nyelvészeti témákon kívül publikáltam irodalomtörténeti, filmesztétikai és történeti

témákból is. Tanulmányutakat folytattam Ausztriában, Csehországban, Németországban és Oroszországban (az akkori Szovjetunióban) is. Háromszor töltöttem hosszabb időt a mannheimi Institut für deutsche Spracheban. Az itt dolgozó kutatók közül többel szakmai kapcsolatban állok.

A magyaron kívül megjelentek közleményeim angol, orosz és német nyelven is. Ezeken a nyelveken előadást is tudok tartani.

63

Budapest, 2008. június 8. Dr. (habil.) Huszár Ágnes

Huszár Ágnes

A legfontosabb tudományos közlemények jegyzéke

Könyv

1. A predikatív viszony szintaktikai kategóriái. Nyelvtudományi Értekezések 101. 1979, 1−63.2. Nyelvek és kultúrák válaszútján. Két bakonyi német község kommunikációs vizsgálata.

Pápa, 2000. 1–56.3. A gondolattól a szóig. A beszéd folyamata a nyelvbotlások tükrében. 2005. Budapest:

Tinta Kiadó.

Könyvrészletek

1. Nyelvművelő kézikönyv I. II. (Bibliográfia) Akadémiai, 1982–87.2. Nyelvészet és tömegkommunikáció. Szerk. Grétsy László. II. k. (A rádió és a televízió

nyelvének mondattana.) 1985. 73−118.3. Jazüki v sztranah szocialisztyicseszkogo szotrudnicsesztva. Red. Jan Chloupek. Academia

Praha, (Voproszü kodifikacii v Vengrii) 551–561. (Jazük v szredsztvah masszovoj kommunikacii.) 588–91. 1988.

Disszertációk

1. Magyar pályaválasztási és terápiás beszélgetések beszédstratégiai elemzése. (Kandidátusi értekezés) 1985. 2. Az elszólás. Elméleti megalapozás és egy kísérlet tanulságai. (Habilitációs értekezés) 1999.

Szerkesztések

1. Értékközvetítő és képességfejlesztő program. Jubileumi konferencia. VE TK PK, Pápa, 2002.

2. A családi nyaggatástól a munkahelyi nyelvhasználatig. Szociolingvisztikai olvasmányok magyar nyelven. Tinta, 2006.

Tanulmányok

1. Szomory Dezső: Kis szonáta. Nyr. 1974, 186-191.2. A nyelvi kultúra kérdései a Szovjetunióban. Nyr. 1978, 181-185.3. 3. Die syntaktische Eigentümlichkeiten der ungarischen gesprochenen Umgangssprache.

Congressus Quintus Internationalis Fenno-Ugristarum Pars VII. Turku, 1981, 186-191.4. A félreértésen alapuló viccek nyelvi magyarázata. MNy. 1982, 435-444.5. Társadalmi problémák az NSZK-ban – a szociolingvisztika tükrében. Ifjúsági Szemle

1982/4, 91-98.6. A mondat aktuális tagolása és annak tanítása. Nyr. 1983, 87-100.

64

7. Szociolingvisztika és anyanyelvoktatás az NSZK-ban. Köznevelés, 1983/6, 12-13.8. Az aktuális mondattagolás szövegépítő szerepe drámai művekben. Tanulmányok a mai

magyar nyelv szövegtana köréből. Szerk. Rácz Endre és Szathmári István. 1983, 124-151.9. Utánközlés hasonló címmel 1997-ben.10. Nyelvművelés és norma. Norma–átlag–eltérés. Szerk. Fülei-Szántó Endre. Pécsi

Akadémiai Bizottság, 1984. 59-68.11. A predikatív viszony problémái. Magyar nyelvészeti szöveggyűjtemény a tanítóképző

főiskolák számára. 1986. Szerk. Hangay Zoltán. 227-228.12. Az aktuális mondattagolás. Uo. 246-251.13. Die textstrukturierende Rolle der Pausen in spontanen ungarischen Gesprächen.

Studien zur Phonologie und Morphonologie der uralischen Sprachen: Akten der dritten Tagung für uralische Phonologie. Hg. Károly Rédei. Wien, 1987. 131-139.

14. Füredi Mihállyal társszerzőségben: Műfaji és nemi kommunikációs sajátosságok matematikai statisztikai vizsgálata. Pszichológia, 1986/3, 369-383.

15. A film gesztusvilága. Filmkultúra, 1988/5, 19-24.16. A nyelvben megélt nőiség. Tekintet. 1991/2, 109-114.17. A német nemzetiségi tudat jelenlétének vizsgálata a gannai faluközösségben. Új

Horizont, 1993, XXI/4-5, 91-94.18. Beisetzung als symbolischer Akt der nationalen Versöhnung. Acta Ethnographica, 38.

1993, 407-422.19. Sex and Situation. Hungarian Journal of Applied Linguistics. I. 1994, 43-54.20. Száz éve halt meg Kossuth Lajos. Új Horizont, 1994, XXII/2, 6-12.21. Az együttérzés beszédaktusai. Studia Nova, 1994/1. 99-110.22. Kroetz drámai nyelve és a magyar fordítás problémái. Studia Nova, 1994/2, 129-140.23. Jakubinszkij, a szociolingvisztikai gondolkodás előfutára. Studia Nova 1995/3, 163-

172.24. Ötven év német nyelvtörténet. Nyelv, nyelvész, társadalom. Szerk. Terts István. Pécs, JPTE, 1996, I, 137-140.25. Béb német nyelvjárása. Bébi Híradó. 1996.26. Idő és technika a filmtörténet első száz évében. Új Horizont. XXIV/2:109–112.27. Mondhatók-e a posztmodern szövegek? Egyetemi Fonetikai Szövegek 21. Budapest, 1997. 113-115.28. Ötven év német nyelvtörténet. Nyelv, nyelvész, társadalom. Szerk. Terts István. Pécs, JPTE, 1996, I, 137-140.29. Fodor Katalinnal társszerzőségben: Magyar dialektusok presztízslistája. 1998. MNY, XCIV, 196-210.30. A magyarországi népesség nyelvtudása a XX. században. 1998. Modern Nyelvoktatás IV/2-3: 45–56.31. Az elszólásvizsgálat egy lehetséges módja. Beszédkutatás ’98. Szerk. Gósy Mária. Budapest, 1998.32. Veres Péterrel társszerzőségben: Az örmény genocídium és utóélete. Országos Örmény Önkormányzat 1998, 1-11.33. Veres Péterrel társszerzőségben: Neue Daten zur geographischen Bestimmung der uralischen und finnougrischen Urheimat. Acta Ethnographica 43. (1998.) 223–242.34. A NOVOJAZ és ami utána jött. – Elhangzott Szombathelyen 1998 áprilisában a MANYE kongresszuson. A nyelv mint szellemi és gazdasági tőke. VIII. MANYE Konferencia anyagai. II. kötet. Szerk. Balaskó Mária, Kohn János. Szombathely, 1999.35. A versengési elv a nyelvbotlások létrejöttében. Beszédkutatás 2000. Szerk. Gósy Mária. Budapest, 2000. 63-74.

65

36. Az elszólás és a homogén gátlás. A nyelv szerepe az információs társadalomban. A X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia előadásainak válogatott gyűjteménye. Szerk. Bartha Magdolna és Stephanides Éva. Székesfehérvár. 2001. 195–200.37. A helycserén alapuló elszólások vizsgálata. Alkalmazott Nyelvtudomány 2001. I:77–86.38. Női beszéd: Színes eszmék nem alszanak… Szépe György 70. születésnapjára. Szerk. AndorJózsef, Szűcs Tibor, Terts István. Pécs, Lingua Franca Csoport, 2001. 577-85.39. Az elszóláskutatás rövid története. Ezredforduló. A pápai Művelődéstörténeti Társaság millenniumi emlékkönyve. Szerk. Hermann István, Mezei Zsolt, Pápa, 2001. 211-4.40. Levélláda. Huszár Ágnes írja. MNy, 2001/3:381-2.41. A nyelvtani nem a mentális lexikonban. Modern Nyelvoktatás 2001/VII/4:31–8.42. Nyelvbotlások: a tipizálás nehézségei. In: A nyelv nevelő szerepe. A XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásainak válogatott gyűjteménye. Szerk. Fóris Á. – Kárpáti E.– Szűcs T. Lingua Franca Csoport, Pécs, 2002. 333–37.43. Eötvös Károly nagy pere. Új Horizont 2002/2:89–92.44. Hibás keresés a mentális lexikonban – a freudi elszólások. In: Tóth Szergej (szerk.) Nyelvek és kultúrák találkozása. Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Kar, Szeged. 2003. 120–3.45. Margaret Mead megvezetése. BUKSZ 2003/3:277–279.46. Szakmai és a szociális kompetencia – kulturált beszéd. Iskolakultúra 2003. 10:101–8.47. (Gocsál Ákossal társszerzőségben) Csábító hangok. In: Gósy M. (szerk.) Beszédkutatás

2003. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet. 9–18.48. (Gocsál Ákossal társszerzőségben) Values in advertisements for children In: Ross, Alistair

(ed.) A Europe of Many Cultures. CiCe Publication, London 2003. 259–262.49. A magyarországi népesség nyelvtudásának változásai a XX. században. (2003) In:

Tudomány és Kultúra. TIT Pápa Városi és Környéki Szervezetének tájékoztatója. 2003/4/2:9.

50. A nyelvbotláskorpuszok alkalmazhatósága. (2004) In: Bakonyi I. & Nádai J. (szerk.) A többnyelvű Európa. Győr: Széchenyi István Egyetem, 399–405.

51. Nyelvbotlások – hibás találatok a mentális lexikonban. (2004) In: Beszédgyógyítás 15. 48–64.

52. A nyelvhalál. (2004) In: Iskolakultúra 9: 48–64.53. (Gocsál Ákossal társszerzőségben) (2004) The ideal citizen, as reflected in the Hungarian

curricula before and after the political changes. In: Ross, Alistair (ed.) The Experience of Citizenship. CiCe Publication, London 2004. 191-194.

54. A hibaelemzés módszerének alkalmazása a beszédprodukció-kutatásban. (2005) In: Cs. Jónás E. & Székely G. (szerk.) Nyelvek és nyelvoktatás Európa és a Kárpát-medence régióiban. V. 1/1:89–93.

55. Hogyan (nem) érdemes kutatni a női és a férfi kommunikáció közötti különbségeket? (2006) In: Sokszínű nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás. Szerk. S. Fenyő S., K. Szekeres E. Miskolc. 15–38.

56. Bevezetés. (2006) In: Sokszínű nyelvészet. Alkalmazott nyelvészeti gender-kutatás. Szerk. S. Fenyő S., K. Szekeres E. Miskolc. 11–14.

57. Megváltoztatja-e a nyelvbotlás a szótag szerkezetét? (Megjelenés alatt)58. Előszó (2006) In: Huszár Á. (szerk.) A családi nyaggatástól a munkahelyi

nyelvhasználatig. Szociolingvisztikai olvasmányok magyar nyelven. Tinta, 7–11.59. (Gocsál Ákossal társszerzőségben) (2006) Gender differences in attitudes towards social

activities in college students. In: Ross, Alistair (ed.) Proceedings of the Eighth Conferences of the Children’s Identity and Citizenship in Europe, London, 2006: 163 –168.

60. Az együttműködés nyelvi jelei (2006) Beszédgyógyítás. 17/1:33–47.

66

61. (Batár Leventével társszerzőségben) Hogyan fojtsuk bele partnerünkbe a szót? (párbeszéd-irányítási stratégiák a közszolgálati televízió egyik szombati műsorában) (2006) Élet és Irodalom L/26:4-8.62. (Gocsál Ákossal társszerzőségben) (2006) A testetlen munkaerő a virtuális piacon.63. (Gocsál Ákossal társszerzőségben) (2006) A spontán beszéd és a hangos olvasás

időszerkezetének összehasonlítása férfi és női beszélők esetén. Modern Nyelvoktatás XII. 37–47.

64. Tágra zárt szemek. Az álom a pszichoanalízisben és a művészetben. (2006) In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények I/1:131-36.

65. A nyelv a biológiai és a társadalmi nem összefüggésében: képességek és/vagy tanult viselkedés. (2007) In: Barát Erzsébet, Sándor Klára (szerk.) A nő helye a magyar nyelvhasználatban. Szeged: Jatepress, 291–296.

66. Az egybeolvadás és kiválás a nyelvek életében. Áramlatok a szláv tengerben: a szorb és a belarusz. (2007) http://translator.btk.pte.hu

67. A gazdag Európa bohócköntöse. Meillet és Kosztolányi a soknyelvű Európáról. (2007) In:

Édes Anyanyelvünk XXIX/2:4.

68. Der weibliche Körper als Projektionsfläche im politischen Raum. (2007) (Megjelenés alatt)69. (Batár Leventével társszerzőségben) Verzerrtes Spiegelbild. Die Frauen in den

ungarischen Medien (Megjelenés alatt)

70. (Gocsál Ákossal társszerzőségben) Die etwas andere Stimme. Unterschiede in der Aussprache von Männern und Frauen. (Megjelenés alatt)71. Tények és narratívák. (2007) Élet és Irodalom LI/10:16. (március 9.)

72. Ember a felvevőgép mögött (2007) Múlt és Jövő zsidó kulturális folyóirat 2007/1:58–62.

73. Egy határsértő művészete: Zinajda Gippiusz (2007) In: Alkalmazott Nyelvészeti

Közlemények II/1:63–8.

74. Egy politikai interjú anatómiája (2007) In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények II/1:109–

118.

75. Gendernyelvészeti konferencia Miskolcon. (2008)

http:feminarium.blogter.hu/2post_id=249627

76. A női kvóta a médiában. (2008) http:feminarium.blogter.hu/2post_id=244646

67

77. A határ átlépésének élménye. (2008) (Megjelenés alatt)

78. Kamarás István irodalomszociológusi életműve. (2008) (Megjelenés alatt)

79. Egy feminista a bolsevikok országában: Alekszandra Kollontaj. (2008) (Megjelenés alatt)

80. Harminc éve Emma (2008) (Megjelenés alatt)

Oktatási anyagok

1. Műszaki nyelvhelyesség és stílus. (OMKDK), Budapest, 1976. 1-25.2. Tananyag az általános iskolai fakultatív nyelvtanórák számára. OPI (Kézirat, 3 ív) 1978.3. Szövegértési feladatok a 7. és a 9. évfolyam számára. Tanári Kézikönyv OKI (CD) Budapest, 2006.

Recenziók

1. V. A. Ickovics: A nyelvi norma. Nyr. 1975.2. Mai magyar nyelvünk. Magyartanítás 1977/3, 132-134.3. Grundlagen der Sprachkultur. Nyr. 1981, 113-117.4. Therapeutische Kommunikation. NyK. 1983, 479-481.5. Herbert Seidler: Grundfragen einer Wissenschaft von der Sprachkunst. Acta Linguistica

1983.6. Réger Zita: Utak a nyelvhez. Magyar Tudomány 1990, 1122-1124.7. Szilágyi Ferenc: A magyar szókincs regénye. Studia Nova 1994/1, 228-229.8. Lőrincze Lajos: Megnől az ember szíve. Studia Nova 1994/2, 285-286.9. Wilfried Engemann: Semiotische Homiletik. Studia Nova 1995/3, 361-362.10. Zeman László: Stílus és fordítás. Studia Nova 1996/4, 293-295.11. Veres Péter: The Ethnogenesis and Ethnic History of the Hungarian People. (német

nyelven) Acta Ethnographica (megjelenés alatt).12. Veres Péter: The Ethnogenesis and Ethnic History of the Hungarian People (magyar

nyelven) Filológiai Közlöny (megjelenés alatt).13. Beke Ödön: Topor és gica. Pápa vidékének nyelvjárása. Új Horizont 1998/1, 73-75.14. Bánréti Zoltán (szerk.): Nyelvi struktúrák és az agy. Neurolingvisztikai tanulmányok.

Modern Nyelvoktatás 1999/V:4:73-75.15. Szépe Judit: Fonémikus parafáziák magyar anyanyelvű afáziások közlésfolyamataiban. Modern Nyelvoktatás 2001/1:77-8.16. Pishwa, Hanna: Kognitive Ökonomie im Zweitsprachenerwerb. Modern Nyelvoktatás

2001/2:101–2.17. B. B. Schieffelin, K. A. Woolard, P. V. Kroskrity (ed.) Language Ideologies. Practice

and Theory. Alkalmazott Nyelvtudomány. 2001./2:121–4.18. Tolcsvai Nagy Gábor: A magyar nyelv szövegtana. Modern Nyelvoktatás 2002/4/70–

72.19. Jörg D. Jescheniak, Sprachproduktion. Der Zugriff auf das lexikale Gedaechtnis beim Sprechen. Hogrefe, Göttingen–Bern–Toronto–Seattle 2002. Modern Nyelvoktatás 2002/4:67-9.20. Értékek az életben és a retorikában. Pszichológiai Tanulmányok XIX. Szerk. Váriné Szilágyi Ibolya. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003. Iskolakultúra 2004:6/7:235-8.

68

21. Szili Katalin: Tetté vált szavak. A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Tinta Tankönyvkiadó. 2004. In: Modern Nyelvoktatás 2005 v. IX. 2-3: 88–90.22. Hárs György Péter Pszicho Ana Logosz Dialóg Campus 2005. In: Thalassa 2006/1:172–5.23. Kassai Ilona (2005) Fonetika. Nemzeti Tankönyvkiadó. In: Nyelvtudományi Közlemények24. Baxter, Judith (ed.) Speaking out. The Female Voice in Public Contexts. Pallgrave

Macmillan. Társadalom & Politika 2007/1:25. Vjacs. Vsz. Ivanov Lingvisztyika tretyevo tiszjacsaletyija. Voproszi k buduscsemu. 2004. Moszkva: Jaziki szlavjanszkoj kulturi. 192 l. + 8 térkép Modern Nyelvoktatás 2007/XIII:123-125.

26. Je. A. Zemszkaja: Mihail Bulgakov i ego rodnije. 2004. Nagyvilág27. Janet Holmes Gendered Talk at Work. Blackwell Publishing, 2006. Modern Nyelvoktatás

2007/XIII/4:61-63.

28. Stefan Bollmann (Hg.) (2005) Képek a nő(k)ről. Frauen, die lesen, sind gefährlich. Lesende Frauen in Malerei und Fotografie. Az olvasó nők veszélyesek. Az olvasó nők a festészetben és a fotóművészetben. München: Elisabeth Sandmann In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények II/1:201–202.29. Antonia Meiners (Hg.) (2005) Kluge Mädchen oder wie wir wurden, was wir nicht werden sollten. Okos lányok, avagy hogyan váltunk olyanokká, amilyenekké nem lett volna szabad válnunk. München: Elisabeth Sandmann Verlag. In: Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények II/1:203–204.30. Elbeszélés négy férfihangra. Székács-Schönberger István: Egy zsidó polgár gyermekkora

– analitikus háttérrel. Szerk. Kőbányai János. Múlt és Jövő Kiadó, Budapest, 2007. In: Élet és

Irodalom (2008. február 1.) LII/5:27.

31. Mirja Stöcker (Hg.) (2007) Das F-Wort. Feminismus ist sexy. Az f betűs szó. A

feminizmus szexi. Königstein/Taunus: Ulrike Helmer Verlag.

Opponensi vélemények1. Dróth Júlia (2002) Formatív értékelés a fordítás oktatásában. (doktori értekezés)2. Koósz Margit (2002) Nyelvpolitika és idegennyelv-oktatás Pécs városában. (doktori

értekezés)3. Menyhárt Krisztina (2002) A beszédprodukció és a beszédpercepció sajátosságai magyar-bolgár kétnyelvű gyermekeknél. (doktori értekezés) 4. Demeter Éva (2004) A beteg perspektívája. Betegségnarratívumok szociolingvisztikai elemzése (doktori értekezés)5. Gecső Tamás (2005) A nyelvleírás lehetőségei és határai (habilitációs értekezés)6. Cserhátiné Ács Adrienne Poszt-szovjet nyelvpolitika és nyelvi konfliktusok internetes és konvencionális kutatások tükrében (doktori értekezés)7. Gyuró Mónika (2005) Diskurzus koherencia és argumentumok az egészségügyi interjúban. (doktori értékezés)8. Gyuró Mónika (2007) A klinikai interjú mint az alkalmazott érvelés példája (doktori értekezés)

69

9. Juhász Valéria (2007) Egy internetes honlap, az iwiw szegedi felhasználóinak

szociolingvisztikai vizsgálata, különös tekintettel a nemre és a korra (doktori értekezés)

Nyelvművelő és tudománynépszerűsítő írások

160 rövid közlemény az Élet és Tudományban, az Élet és Irodalomban, a Népszabadságban, a Magyar Nemzetben, az Édes Anyanyelvünkben és más újságokban, valamint folyóiratokban.

Fordítások

1. Veza Canetti: A csatorna. In: Rakéta Regényújság. 1987. 22/16–20.2. Alexander Sixtus von Reden (1989) Az Osztrák-Magyar Monarchia. Történelmi

dokumentumok a századfordulótól 1914-ig. Budapest-Salzburg: Széchenyi Kiadó –

Druckhaus Nonntal Bücherdienst. A vallások. (65–77) Az udvar. (78–99.)

3. Varga Jenő: Aranytermelés és drágulás. (1900) In: Bácskai Tamás & Bánfi Tamás (szerk.) A drágaságról. A századforduló vitái és állásfoglalásai. Tőzsdeelméleti tanulmányok 5. Kötet. Budapest: Magyar Tőzsdealapítvány. 39–44.4. Rudolf Hilferding: Pénz és áru. (1900) In: Bácskai Tamás & Bánfi Tamás (szerk.) A drágaságról. A századforduló vitái és állásfoglalásai. Tőzsdeelméleti tanulmányok 5. kötet. Budapest: Magyar Tőzsdealapítvány. 45–56.5. Otto Bauer: Aranytermelés és drágulás. (1900) In: Bácskai Tamás & Bánfi Tamás (szerk.) A drágaságról. A századforduló vitái és állásfoglalásai. Tőzsdeelméleti tanulmányok 5. Kötet. Budapest: Magyar Tőzsdealapítvány. 73–90.6. Annerose Sieck, Mathias Hejny (2008) Világirodalom. 100 kép – 100 tény. Alexandra. 7. Sandra Field, A pillangó álarca (2008) Harlequin.8. Andrew Laszlo Footnote to History Lábjegyzet a történelemhez Kezdődik a második évtized 6. fejezet 1936–1940. University Press of America 2002.

Budapest, 2008. június 7.

Dr. Jónás Frigyesny. egyetemi docens PhD

70

Oktatói tevékenység: 2000-től ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék docense 1993-2000 ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék adjunktusa 1979-1993 ELTE BTK Központi Magyar Nyelvi Lektorátus adjunktus 1973-1979 ELTE BTK Központi Magyar Nyelvi Lektorátus tanársegéde, a külföldi hallgatók kari felelőse 1967-1972 II. Rákóczi Ferenc Gimnázium magyar-orosz szakos tanár

Tudományos tevékenység, önálló programok: 2004-től Magyar mint idegen nyelv tanárképző program felelőse, működtetője 2003 A magyar mint idegen nyelv c. önálló oktatási program kidolgozása 1999 PhD-fokozat ("summa cum laude"). A disszertáció címe: Pedagógiai összefüggések egy alkalmazott nyelvészeti diszciplína - a magyar mint idegen nyelv - szempontjából 1998 Az alkalmazott nyelvészeti szak öt tanegységének akkreditációs kidolgozása 1991-92 ELTE TTK Hallgatói Alapítvány Studia Hungarica nyelviskola vezetője 1991 az ELTE első külföldieknek rendezett Nyári Egyeteme magyaroktatásának alapító vezetője 1975 Bölcsészdoktori fokozat megszerzése. A disszertáció címe: Vashosszúfalu hangtana

Speciális szakterület, kutatási tevékenység: Célja az alkalmazott nyelvészet színvonalas művelése, a magyar mint idegen nyelv szakszerűségének elősegítése, amelynek megvalósítását leginkább a magyar mint idegen nyelv kutatásával kívánja előmozdítani. Úgy véli, hogy e területen, különösen a tanárképzésben intézményi, pedagógiai újításokra van szükség, amelyekben kezdeményező szerepet vállal. Tanulmányaiban a nyelvészet és a pedagógia az idegennyelv-tanulás, -elsajátítás szempontjából egyre árnyaltabban bontakozik ki. Áttekintő kutatásai zömében a magyar mint idegen nyelv oktatásának négy sarkalatos faktorát célozzák: a tanár szerepét, az idegenség fogalmát és a magyar nyelv tartalmait és eszközrendszerét a tanulási/elsajátítási folyamatban. Ezen faktorok vizsgálatának eredményeiből vezeti le a magyar mint idegen nyelv diszciplináris kérdéseit. Kutatásai interdiszciplináris kiindulásúak, de mindig a tanulási siker érdekében válnak integrált kutatássá. A magyar mint idegen nyelv autonóm diszciplínáját a magyar nyelvészet, az idegennyelv-didaktika szakmai támogatásával igyekszik biztosítani, amelynek során - az idegenségszemlélet miatt - inkább a pedagógiai érveknek ad elsőbbséget. Ennek ellenére a tanulást/elsajátítást és annak intézményrendszerét nyelvstratégiai kérdésként kezeli.

Szervezeti tagság, magyar és külföldi konferenciarészvételek: Tagja a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és a Nemzetközi Hungarológiai Társaságnak. Rendszeres résztvevője, előadója az ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, a Balassi Bálint Intézet és a Magyar Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete évenként megrendezésre kerülő konferenciáinak.

Legfontosabb publikációk:

71

Stílusművelés. Egységes jegyzet. Tankönyvkiadó, Bp. 1980., 1981.

Sprachtheoretische Zusammenhänge unter dem Gesichtspunkt der angewandten Linguistik - "Ungarisch als Fremdsprache". In: Annales Universitas Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. (Separatum. Sectio Linguistica. Tomus XV.) Bp. 1984.

A magyar mint idegen nyelv. In: Magyartanítás 1986-5. 228-234.

Magyar nyelv külföldieknek. "Studia Hungarica". ELTE TTK-OMINYOM. Bp. 1992.

Jónás F. et al.: Érettségi tételek. Magyar nyelv. Balázs G. (szerk.). Corvina, Bp. 1993-tól évenkénti kiadásban.

Elméleti és gyakorlati alapvonalak a magyar mint idegen nyelv oktatásában. In: Finnugor Világ II. évf. 5. sz. 1997. május-június 17-22.

Nyelvészet és pedagógia a magyar mint idegen nyelv oktatásában. In: Intézeti Szemle. Magyar Nyelvi Intézet. XXI. 1999. 1-2. sz. 22-28. Imre K. et al. (szerk.).

A magyar mint idegen nyelv tanulója. In: Bartha M.-Stephanides É. (szerk.): A X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszus előadásainak válogatott gyűjteménye. Székesfehérvár, KJF. 2001. 395-403.

Az országismeret didaktikai alapvonalai a magyar mint idegen nyelv oktatásában. In: Hungarológiai Évkönyv. IV. 2003. 1. sz. 160-165.

Perspektiven in der Lehrerausbildung des Ungarischen als Fremdsprache. In: Studia Russica. XX. 2003. In honorem Béla Tatár. 170-175.

A magyar mint idegen nyelv oktatásának nyelvstratégiai kérdéseihez. In: A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I-II. Szerk.: Balázs G. MTA TK 2004. 245-285.

Variabilitás-faktorok a magyar mint idegen nyelvben. In: Variabilitás és nyelvhasználat. Szerk.: Gecső T. Tinta Kiadó. Bp. 2004. 148-154.

"Szóról szóra" a magyar mint idegen nyelvben. In: THL2 BBMKJ. Bp. 2005. I/1. 68-76.

A magyar mint idegen nyelv tanára. In: Hung. Évk. PTE Pécs, 2000. 201-206.; vö.: in: Magyar nyelvmester. Szerk.: Hegedűs-Nádor. Tinta Kiadó, Bp. 2006. 170-175.

A magyar mint idegen nyelv tanárának értékei. In: Modern Nyelvoktatás. 2006. szeptember 40-49.

A didaktika integratív szerepe a magyar mint idegen nyelvben. In: Gecső T.-Sárdi Cs. (szerk.): Nyelvi kompetencia - kommunikatív kompetencia. KJF Székesfehérvár-Tinta Kiadó Bp. 2006. 169-176.

A magyar mint idegen nyelv második nyelvként. In: Modern Nyelvoktatás 2007 szeptember. 74-80.

72

73

SZAKMAI ÉLETRAJZ

Kassai Ilona

SZEMÉLYI ADATOK

Munkahely: 1. MTA Nyelvtudományi Intézet; 1068 Budapest, Benczúr u. 33.2. PTE Francia Tanszék; 7624 Pécs, Ifjúság útja 6.

Beosztás 1. tudományos tanácsadó, 2. egyetemi tanár

TANULMÁNYOK, TUDOMÁNYOS FOKOZATOK, NYELVVIZSGÁK1968 Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, orosz-francia szakos középiskolai

tanári oklevél1974 ELTE, Budapest, egyetemi doktori (Dr. Univ.) fokozat1990 MTA, Budapest, a nyelvtudomány kandidátusa (CSc) fokozat 1999 MTA, Budapest, az MTA doktora (DSc) fokozat2000 PTE, Pécs, habilitált doktor (Dr. Habil.) fokozat1975 Középfokú nyelvvizsga angol nyelvből

OKTATÁSI GYAKORLATKözépiskolai tanár, Miskolc, Herman Ottó Gimnázium, 1968-71Meghívott előadó, Janus Pannonius Tudományegyetem, 1985-1993Címzetes egyetemi docenc, Janus Pannonius Tudományegyetem, 1993-1996Egyetemi docens, Janus Pannonius (2000-től: Pécsi) Tudományegyetem, 1996. szeptember 1-2001. június 30.Egyetemi tanár, Pécsi Tudományegyetem, 2001. július 1-jétőlMeghívott előadó, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Francia Tanszék, 1996/97. őszi félévMeghívott előadó, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék, 1996/97. tavaszi félévMegbízott tanszékvezető, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, 2000/2001-es tanévMeghívott előadó, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, egyetemi szintű Gyógypedagógia szak — 2004-től

RÉSZVÉTEL PHD KÉPZÉSBEN1996-tól PTE Nyelvtudományi Doktori Program, alapító belső tag2001-től a jogutód PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola alapító belső tagja, oktatója és vezetője 1994-től ELTE Elméleti Nyelvészeti Doktori Program, külső tag,1999-től SZTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Francia Nyelvészeti Program, meghívott oktató

OKTATÁS KÜLFÖLDÖN Université Paris VII, UFR Linguistique, 1991. december – 1992. január (vendégtanár)Université de Franche-Comté, Science du langage, 1995. január – április (vendégtanár)Université Paris VII, UFR Linguistique, 2002 március (vendégtanár)

74

EGYETEMI OKTATÁSÁltalános, magyar és francia fonetika–fonológia, kanadai francia nyelv, pszicholingvisztika, szociolingvisztika, fonostilisztika, gyermeknyelv.

KUTATÁSI GYAKORLATMTA főtitkári ösztöndíjas, 1968. szeptember 1. – 1971. augusztus 1.Tudományos munkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1971-1990Tudományos főmunkatárs, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1990-1999. májusTudományos tanácsadó, 1999. június 1-jétől

FONTOSABB KUTATÁSI TERÜLETEKÁltalános, magyar és francia fonetika–fonológiaA beszélt nyelv grammatikája, pszicho- és szociolingvisztikájaNyelvelsajátítás, akadályozott nyelvfejlődés

FOLYÓIRATOK, SZERKESZTŐBIZOTTSÁGOKBulletin de Linguistique Appliquée et Générale – szerkesztőbizottsági tagBeszédgyógyítás (A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság lapja) – főszerkesztőNyelvészeti Doktorandusz Füzetek – sorozatszerkesztőNyelvtudományi Doktori Értekezések – sorozatszerkesztőNyelvtudományi Közlemények (az MTA I. Osztály szakfolyóirata) – szerkesztőbizottsági tag

TUDOMÁNYOS ÉS SZAKMAI TÁRSASÁGI TAGSÁGOKConseil d’Orientation Scientifique du Centre Interuniversitaire d’Etudes HongroisesInternational Panel on Standards for BlissymbolicsInternational Pragmatics Association (IPrA)GRI DESYCOLE (Groupe de Recherche Interdisciplinaire sur le Développement des Systèmes de

Communication chez l'Enfant – Besançon) – tiszteleti tagMTA Nyelvtudományi BizottságMagyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság — vezetőségi tagMagyar Nyelvtudományi TársaságModern Filológiai Társaság

SZAKMAI ELISMERÉSEK1992 Kempelen Farkas emlékérem1998 Széchenyi Professzori Ösztöndíj

Összes szakmai publikáció száma: 170 (13 könyv, 35 könyvrészlet, 107 tanulmány, 15 ismertetés).

75

PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKKassai Ilona

egyetemi tanár

Önálló könyvek 1979 Időtartam és kvantitás a magyar nyelvben. Nyelvtudományi Értekezések 102. sz.

Budapest: Akadémiai Kiadó.l987 Bliss-jelképszótár. Budapest: Másokat Segítő GT (Kálmán Zsófiával társszerzőségben).1998 Fonetika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. (2002-ben utánnyomás)2005 Fonetika. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. (Bővített kiadás)

Szerkesztett könyvek, folyóiratok1995 Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

(szerkesztés) 1998 Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest:

ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék (társszerkesztés)1998 Beszédgyógyítás 1998/2. (folyóirat-szerkesztés)1999 Szótagfogalom — szótagrealizációk. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet

(szerkesztés)2002 Réger Zita: Cigány gyermekvilág. Budapest: L’Harmattan. (kiegészítés, szerkesztés)2004 Etűdök alkalmazott nyelvészetre. Nyelvészeti Doktorandusz Füzetek 2. Pécs:

Nyelvtudományi Doktori Iskola. (szerkesztés)2005 Szakszó, szaknyelv, szakmai kommunikáció. Nyelvészeti Doktorandusz Füzetek 3. Pécs:

Nyelvtudományi Doktori Iskola. (szerkesztés)2006 A nyelvi tabuktól a temporális referensekig. Nyelvészeti Doktorandusz Füzetek 4. Pécs:

Nyelvtudományi Doktori Iskola. (szerkesztés)2007a A mondat információs szerkezete/La structure informationnelle de la phrase.

Budapest: L’Harmattan.2007b Nyelv, nyelv, nyelv a Máté evangéliumától a finn egészségügyig. Nyelvészeti

Doktorandusz Füzetek 5. Pécs: Nyelvtudományi Doktori Iskola. (szerkesztés)

Könyvrészletek 1982a Akusztikai alapfogalmak. In: Bolla Kálmán (szerk.) Fejezetek a leíró magyar

hangtanból, 53-66. Budapest: Akadémiai Kiadó.1982b A magyar beszéd időtartamviszonyai. In: Bolla Kálmán (szerk.) Fejezetek a leíró

magyar hangtanból, 115-154. Budapest:Akadémiai Kiadó.1987  A Bliss-nyelv nyelvtana. In: Kálmán Zsófia és Kassai Ilona (szerk.) Bliss jelképszótár,

14-39. Budapest: Másokat Segítő GT. 1988. A szünet kérdésköre a szöveglejegyzésben. In: Kontra Miklós (szerk.) Beszélt nyelvi

tanulmányok, 22-43. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.1990a. A normális beszéd- és nyelvfejlődés. In: Lányiné Engelmayer Ágnes (szerk.)

Szöveggyűjtemény a gyermeki nyelv- és beszédfejlődés köréből, 77-85. Budapest: Tankönyvkiadó. (Gósy Máriával társszerzőségben)

76

1990b. Phonetic issues. In: Pléh Csaba (szerk.) Hungarian Child Language Research: 1970–1990, 11-14. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

1990c. Egy új hallási és beszédmegértési tesztről. Fül-orr-gégegyógyászat 36:79-81. (Társszerzők: Speer Józsefné és Ribári Ottó)

1991a. A magánhangzók időtartamviszonyai hadaró beszédben. In: Vassné Kovács Emőke (szerk.) Szemelvények a hadarás témaköréből, 101-112. Budapest: Tankönyvkiadó (Vassné Kovács Emőkével társszerzőségben.)

1991b. A Bliss-nyelv avagy Leibniz álma. In: Hunyadi László (szerk.) Könyv Papp Ferencnek, 317-323. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem.

1992. A fonológiai műveletek és a dislexia kapcsolatáról egy óvodai tesztsorozat alapján. In: Mohr János (szerk.) Fonetikai, foniátriai és logopédiai tanulmányok, 86-91. Budapest.

1994a  A fonetikai háttér. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia, 581-663. Budapest: Akadémiai Kiadó. (2000-ben második kiadás)

1994b. Az -e kérdőszó vándorlásai. In: Kemény Gábor – Kardos Tamás (szerk.) A magyar nyelvi norma érvényesülése napjaink nyelvhasználatában, 125-130. Budapest: A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete.

1995a. A beszédhallás épségének szerepe a kommunikációban. In: Raisz Rózsa (szerk.) Anyanyelvi nevelés – embernevelés, 67-73. Eger: Tanárképző Főiskola. (Társszerző: Vassné Kovács Emőke).

1995b. What might the prosodic errors of a Hungarian child tell us about her syntactic development? In: M. Kovačevič (ed.) Language and Language Communication Barriers: Research and Theoretical Perspectives in Three European Languages, 159-166. Zagreb: Zagreb University Press.

1995c. The Hungarian Language: A Short Description. In: M. Kovačevič (ed) Language and Language Communication Barriers: Research and Theoretical Perspectives in Three European Languages, 191-197. Zagreb: Zagreb University Press.

1995d. Kommunikatív stratégiák a nyelvvesztés kezdetén. In: Kassai Ilona (szerk.) Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat, 99-109. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

1996. A szóvégi /j/ zöngétlen változatáról. In: Terts István (szerk.) Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára, II., 84-91. Janus Pannonius Tudományegyetem – PSzM Projekt Programiroda.

1998a. From simple concatenation to fluent speech: Preliminaries to a Hungarian developmental case study. In: Santi, S., Guaitella, I., Cavé, Ch., Konopczynski, G. (eds.) Oralité et gestualité: communication et interaction. Paris: L'Harmattan, 287-290.

1998b. Az érzelmek szerepe a gyermeki közlésben. In: Zoltán András és mtsai (szerk.) Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest: ELTE BTK Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék, 282-285.

1999a. Nyelvek és kultúrák érintkezésének tükröződése a magyar szótag szerkezetének történeti alakulásában. In: Kassai Ilona (szerk.), Szótagfogalom — szótagrealizációk, 55-64. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

1999b. Szótaghatárok és fonológiai jólformáltság nagycsoportos óvodások intuitív szótagolásában, 131-142. In: Kassai Ilona (szerk.), Szótagfogalom — szótagrealizációk, 131-142. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

1999c. Felnőtt nyelvhasználók szótagszerkezeti preferenciái. In: Kassai Ilona (szerk.), Szótagfogalom — szótagrealizációk, 143-152. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

1999d. Szótagtudat és olvasástanulás. In: Kassai Ilona (szerk.), Szótagfogalom — szótagrealizációk, 153-165. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

2000. Nyelvek és kultúrák érintkezésének tükröződése a magyar szótag szerkezetében. In: Borbély Anna (szerk.) Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-mendencében, 113-119. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

77

2001a. A francia 'ingadozó' // és a szótagszerkezet. In: Andor József, Szűcs Tibor, Terts István (szerk.) Színes eszmék nem alszanak... (Szépe György 70. születésnapjára). Pécs: Lingua Franca Csoport, 610-618.

2001b. Fiziológiai ritmus a fonológiában? In: Bakró Nagy Marianne, Bánréti Zoltán, É. Kiss Katalin (szerk.) Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből, 344-354. Budapest: Osiris.

2003a Fonetika. In: Kiefer Ferenc (szerk.) A magyar nyelv kézikönyve. Budapest: Akadémiai Kiadó, 461-502.

2003b. A magyar köznyelvben nincsenek diftongusok. In Hunyadi L. (szerk.) Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia a gyakorlatban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 23-26.

2003c. Kell-e a magyar köznyelvben diftongusnak lennie? In Hunyadi L. (szerk.) Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia a gyakorlatban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 33-36.

2003d. A diftongus-vita. In Hunyadi L. (szerk.) Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia a gyakorlatban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 37-40.

2004a. „…Az ember egyszerre teremtője és foglya saját nyelvének…” A fogyatékosság jelensége a nyelvtudományban. In: Zászkaliczky Péter – Verdes Tamás (szerk.) Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. A fogyatékosság jelensége a gyógypedagógia határtudományaiban. Budapest: ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar és Kölcsey Ferenc szakkollégium, 561-598

2004b. Fonológiai rendszer — kiejtési norma — fonetikai rendszer. In: Ladányi Mária, Dér Csilla, Hattyár Helga (szerk.) „…még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 351-353.

2004c. Az –e kérdőszó és az is kötőszó együttes előfordulásának szórendi megoldásai. In: P. Lakatos Ilona – T. Károlyi Margit (szerk.) Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 72-76.

2005. A család mint nyelvmester. In: Balázs Géza és Grétsy László (szerk.) Nyelv és nyelvhasználat a családban. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 143-164.

2006a Nyelvi kompetencia és kommunikatív kompetencia viszonya az elsőnyelv-elsajátítás folyamatában. In: Balogh Péter és Gecső Tamás (szerk.) Nyelvi kompetencia — kommunikatív kompetencia. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 182-187.

2006b Fonetika. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 789-834.

2007a Az is partikula műfordítások tükrében In: Kassai Ilona (szerk.) A mondat információs szerkezete. Budapest: L’Harmattan, 144-166.

2007b La particule is à la lumière de traductions littéraires. In: Kassai, I. (dir.) La structure informationnelle de la phrase. Budapest: L’Harmattan, 142-151.

Cikkek, tanulmányok1971a. Adalékok a magyar magánhangzók időtartamához. Nyelvtudományi Közlemények

73:171-191.1971b. A francia és a magyar magánhangzók képzésének kontrasztív vizsgálata.

Nyelvtudományi Közlemények 73:441-445.1972. Az asszonynév kérdései és egy javaslat. Bokor Levelek 8, 21 l. (Nagy Endrével és

Szende Tamással társszerzőségben).1973c. A magánhangzó-mennyiség és a hangszín összefüggése a mai magyar köznyelvben.

Nyelvtudományi Közlemények 75:57-76.1974a. A prozódiai oppozíciókról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 10:45-57.1974b. Essai pour une méthode applicable à la comparaison des systèmes phonétiques et

phonologiques du francais et du hongrois. Studia Romanica III:38-44.

78

1974c. Alternances vocaliques dans la morphologie francaise. Études Finno–ougriennes 11:53-55.

1975. A hangminőség mérése. Magyar Nyelvőr 99:469-473. (Szende Tamással és Olaszy Gáborral társszerzőségben)

1978a. Sva-jelenségek a magyar beszédben. Magyar Fonetikai Füzetek 1:92-96.1978b. A hangkapcsolatokról. Magyar Fonetikai Füzetek 2:66-72.1978c. Cluttering as a Type of Communication Disorders. Acta Linguistica Hungarica

28:115-119 (Vassné Kovács Emőkével társszerzőségben).1978d. A gyermeknyelvi hasonulások egy fajtája: a távhasonulás. Magyar Fonetikai Füzetek

2:100-106.1979a. Az intonáció szerepe a gyermeknyelvben. Magyar Fonetikai Füzetek 3:80-83.1979b. A hadaró beszéd dallama. Magyar Fonetikai Füzetek 3:93-100 (Vassné Kovács

Emőkével társszerzőségben).1979c. Magánhangzó—mássalhangzó találkozások. Magyar Fonetikai Füzetek 4:80-119.1979d. Gyermeknyelvi dallamminták. Magyar Fonetikai Füzetek 4:147-171.1979g. A hadaró beszéd tempója és szünetei. A Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola

Évkönyve IX:253-257.1980a. Sva-jelenségek a francia és a magyar beszédben. Magyar Fonetikai Füzetek 5:139-15l.1980b. A magyar affrikátákról időtartamuk alapján. Magyar Nyelvőr 104:232-245.1981a. Távhasonulás a gyermeknyelvben. Nyelvtudományi Közlemények 83:160-167.1981b. A hangsúly kialakulása a gyermeknyelvben. Magyar Fonetikai Füzetek 7:156-174.1981c. A magyar beszéd hangsorépítési szabályszerűségei. Magyar Fonetikai Füzetek

8:63-86.1981d. A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság kongresszusa. Magyar

Fonetikai Füzetek 8:164-165.1981e. A nyelv artikulációs bázisa. In: A Fonetika ’ 80 tudományos ülésszakról. Magyar

Fonetikai Füzetek 7:175-177.1982a A magyar mássalhangzó-kapcsolódások pszichofiziológiai hátteréről. Nyelvtudományi

Közlemények 84:244-257 (B. Lőrinczy Évával társszerzőségben).1982b. A hangkutatás eszközei a beszédterápiában. In: A Magyar Fonetikai, Foniátriai és

Logopédiai Társaság Értesítője 2:2-10.1982c. Criteria of speech research in the explanation of language acquisition processes. In: 8.

Budapesti Akusztikai Kollokvium. Előadás. 211-216 (Gósy Máriával és Szende Tamással társszerzőségben).

1982d. A magyar köznyelvben nincsenek diftongusok. Nyelvtudományi Közlemények 84:395-397.

1983a. Folyamatjelenségek a nyelvjárásban. Magyar Fonetikai Füzetek 12:38-53.1983b. A fonéma realitása a korai gyermeknyelvben. Magyar Nyelvőr 107:467-468.1984a. Fonéma és beszédhang összefüggéséhez: irányítótényezők a fonémaképviseletek

alakulásában. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 15:109-115.1984b. Az ének hatása a kisgyermek beszédfejlődésére. Óvodai Nevelés XXXVII/9:296-298.1984c. Kell-e a magyar köznyelvben diftongusnak lennie? Nyelvtudományi Közlemények

86:152-155.1984d. Magyar beszédfiziológiai vizsgálatok Kempelen óta. Magyar Fonetikai Füzetek

13:39-42.1984e. A magyar metatézis értelmezéséhez és tipológiájához I. Nyelvtudományi Közlemények

86:47-61. (B. Lőrinczy Évával társszerzőségben).1984f. Különbségek vagy hasonlóságok? (A magyar és a finn intonáció összevetése). Magyar

Fonetikai Füzetek 13:137-152 (Lea-Liisa Lahtival társszerzőségben).1984g. A beszéd összképe ma. Természet Világa ll5/4:158-159

79

1984h. Csecsemő és gyermek szívhangok hangspektrográfiás elemzése. Természet Világa 115/11:524-525 (Vázsonyi Júliával társszerzőségben).

l986. A magyar metatézis értelmezéséhez és tipológiájához II. Nyelvtudományi Közlemények 87:89-107 (B. Lőrinczy Évával társszerzőségben).

1987a. On the Tonosyntax of a Hungarian Child's Early Questions. Magyar Fonetikai Füzetek 17:102-115 és Proceedings XIth ICPhS 1:385-388.

1987b. A Magyar Fonetikai, Foniátriai és Logopédiai Társaság kongresszusa. Magyar Nyelvőr 111:377-378.

1988a. A rövid/hosszú szembenállás kialakulása felé: az egyszavas korszak időzítési mintái. Műhelymunkák V:3-16.

1988b. Prosodic Development of a Hungarian Child: the one word utterance stage. Magyar Fonetikai Füzetek 19:72-81.

l988c. Prosodic Development: Stressing Procedures of a Hungarian Child. 6th International Phonology Meeting Discussion Papers 1:32-34.

l988d. From Phoneme to Speech Sounds: Constraints in the Linkage of Variability in Allophony. Magyar Fonetikai Füzetek 19. 14-17.

l989a. A Comparison of Finnish and Hungarian Intonation. Ural-Altaische Jahrbücher/Ural-Altaic Yearbook 61:65-78 (Lea-Liisa Lahtival társszerzőségben).

1989b. Early Language Contact – Acquisition or Learning? Proceedings of the Speech Research '89 International Conference Budapest, 73-76 (Leslie Barrattal társszerzőségben).

1989c. On Vowel Length Variability. Proceedings of the Speech Research '89 International Conference Budapest, 96-99.

1989d. A „hang”-tantól a beszédkutatásig. Nyelvtudományi Közlemények 90:112-118.1990a. Laziczius Gyula hangtani munkássága. Magyar Nyelv 84:13-16.1990b. A beszédszünetek észleléséről. In: Szabó Géza (szerk.) II. Dialektológiai Szimpozion,

139-142. Veszprém: Veszprémi Akadémiai Bizottság. 1991a. Hol tart a magyar magánhangzók időtartamának ingadozása? Szociolingvisztikai

próbainterjúk tanulságai. Magyar Nyelvőr 115:69-80.1991b. A mássalhangzó-kapcsolatok ejtési változatairól szociofonológiai megközelítésben.

Magyar Fonetikai Füzetek/Hungarian Papers in Phonetics 23:87-91.1991c. Phonological Processing and Dyslexia: Predicting by Screening. Magyar Fonetikai

Füzetek/Hungarian Papers in Phonetics 23:92-95.1991d. The Emergence of Intonation and Stress in Hungarian: a Case Study. Proceedings of

the XIIth ICPhS I:328-332.1991e. Az eldöntendő kérdés elsajátítása. Első Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia

II:624-627.1991f. Hogyan reagálnak a kisgyermekek az idegen nyelvre? Magyar Pszichológiai Szemle

31/4:403-408.1992a. A nyelvi készségek és a dyslexia kapcsolatáról. Fejlesztő Pedagógia 3–4:54-56. (V.

Kovács Emőkével társszerzőségben)1992b. Budapest Sociolinguistic Interview – A Corpus of Spoken Hungarian. Papers in

Computational Lexicography COMPLEX '92 Budapest, 185-189.1992c. Phonological Processing and Dyslexia. In: Literacy without frontiers. Proceedings of

the 7th European and 28th United Kingdom Reading Association Annual Conference at Herriot-Watt University, Edinburgh, 1992, 209-219. (Társszerző: Vassné Kovács Emőke)

1993.  Gyorsult-e a magyar beszéd tempója az elmúlt 100-120 évben? In: Gósy Mária és Siptár Péter (szerk.) Beszédkutatás 1993, 62-69. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

1994a. Nyelvi norma és nyelvhasználat viszonyáról az -e kérdőszó mondatbeli helye(i) kapcsán. Magyar Nyelv 90:42-48.

80

1994b. Socio-psycholinguistic notes of foreign accent. Acta Linguistica Hungarica 40:383-400 (1990-91).

1994c. Találkozás az idegen nyelvvel iskoláskor előtt: elsajátítás vagy tanulás? II. Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia 1992, 119-123. Veszprém: Egyetemi Kiadó.

1994d. Has speech tempo speeded up in Hungarian over the last 100-120 years? Acta Linguistica Hungarica 42:75-82.

1995a. Prescription and Reality: the Case of the Interrogative Particle in Hungarian. International Journal of the Sociology of Language 111:21-30.

1995b. Pszicho-szociolingvisztikai jegyzetek az akcentusról. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 18:103-115.

1995c. A kommunikáció sikerességére nevelés egy felnőtt társadalomban. Iskolakultúra 5:34-38.

1995d. Recherches sur l'oral en hongrois contemporain. Etudes Finno-ougriennes 27:149-160.1996a. The Linguistics Institute of the Hungarian Academy of Sciences: Its Objectives,

Organization and Activities. Proceedings of the 1st International Symposium, 59-66. Tokyo: The National Language Research Institute.

1996b. The Survey of Spoken Hungarian: A large-scale sociolinguistic project and its first results. Proceedings of the 1st International Symposium, 241-252. Tokyo: The National Language Research Institute.

1996c. Hogyan észlelik a magyar beszéd szüneteit magyar és francia anyanyelvű hallgatók? Magyar Nyelvőr 120:209-220. (Fagyal Zsuzsannával társszerzőségben)

1996d. L'effet du chant sur le développement langagier du jeune enfant: apport de la méthode Kodály. Les cahiers du CRESLEF 39-40:101-116.

1997a. Nyelvfejlődési zavarok korai felismerése. Gyógypedagógiai Szemle 25:29-37.1997b. Prosodic errors in the acquisition of Hungarian: A case study. Acta Linguistica

Hungarica 44:225-247.1997c. Nyelvészek a nyelvtörvényről. Magyar Tudomány 42/9:1068-1076. (Társszerzők:

Bartha Csilla, Jeff Harlig, Jarovinszkij Alekszandr, Pléh Csaba, Reményi Andrea Ágnes, Réger Zita)

1997d. Akusztikai jelfeldolgozás és nyelvelsajátítás kapcsolatáról. Beszédgyógyítás 1997/2-3:80-84.

1997e. Teljes hasonulás a tájnyelvben és a gyermeknyelvben In: Emlékkönyv B. Lőrinczy Éva hetvenedik születésnapjára, 19-24. Budapest: MTA Nyelvtudományi Intézet.

1998a. Problèmes de phonologie française: graphie double – phonème bref (?) In: I. Csűry (ed.) CERTES 1. - Colloquia Contrastiva IV: 21-26. Szombathely: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola.

1998b. Nagycsoportos óvodások szótagolási tendenciái. Beszédgyógyítás 1998/1: 8-13.1998c. A beszédhallás szerepe a kommunikációban. Beszédgyógyítás 1998/2: 6-14.1998d. Csoda-e, ha suksükölünk? In: Sándor Klára (szerk.) Nyelvi változó – nyelvi változás. A

9. Élőnyelvi Konferencia előadásai, 23-25. Szeged: JGyF Kiadó.1998e. Vekerdi Iréne tanulmánya elé. Beszédgyógyítás 1998/2:3-5. (szerkesztői bevezetés)2000. A szülő mint nyelvtanár. A környezeti nyelv szerepe a nyelvelsajátítás folyamatában.

In: VI. Soproni Logopédiai és Pedagógiai Napok, 122-134. Sopron: „Fogjuk a kezed” Egyesület.

2001a. A „szép beszéd” egy közvélemény-kutatás tükrében. In: Papp György (szerk.) A 11. Élőnyelvi Konferencia Előadásai, 209-214. Újvidék: Az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszéke.

2001b. Quelques caractéristiques phoniques d'un type de texte parlé: l'entretien médiatisé. In: Csűry, István (éd.) La Linguistique Textuelle dans les Etudes Françaises. Actes du Colloque LITEF. Studia Romanica, Series Linguistica VI:43-66. (Társszerző: Fagyal Zsuzsanna)

81

2004a. Nyelvi és beszédbeli rendellenességek a nyelvtudomány történetében. NyK 101:91-123.

2004b. A „szép beszéd” fogalma, és ami mögötte van. Beszédgyógyítás 15/2:12-19.

2004c. Kempelen Farkas, a nyelvbölcselő és korai klinikai nyelvész. Beszédgyógyítás

15/2:51-54.

2007. „Túl korán van túl későn” — de miért? Beszédgyógyítás 18/2: 25-28.

Könyvismertetések1969.Paul Garde, L'accent. Nyelvtudományi Közlemények 71:444-447.1970.Roman Jakobson – Lotz János, Két tanulmány. Modern Nyelvoktatás VII:208-212.1971.Molnár József, A magyar beszédhangok atlasza. Magyar Nyelvőr 95:219-221.1972.Fonyetyika, fonológia, grammatyika. Nyelvtudományi Közlemények 74:464-469.1977.Szende Tamás, A beszédfolyamat alaptényezői. Magyar Nyelv 73:482-486.1979.A magyar hangtan válogatott bibliográfiája. Szerk.: Bolla Kálmán. Magyar Nyelv

75:104-105. 1979.Szende Tamás, A beszédfolyamat alaptényezői (Grundfaktoren des Sprechprozesses)

Acta Linguistica 29:176-181.1980.B. Lőrinczy Éva, A magyar mássalhangzókapcsolódások rendszere és törvényszerűségei

(Système et régularités du groupement syntagmatique des consonnes hongroises) Acta Linguistica 30: 190-193.

1982.Lengyel Zsolt, Tanulmányok a nyelvelsajátítás köréből. Nyelvtudományi Közlemények 84:455-457.

1992a. Út a nyelvhez — esély az életre. (Réger Zita, Utak a nyelvhez.) BUKSZ 4/1, 36-41.1992b. Réger Zita, Utak a nyelvhez. Magyar Nyelvőr 116:469-474.1992c. Ways to Language. Linguistic Socialization – Linguistic Deficit (Utak a nyelvhez.

Nyelvi Szocializáció – Nyelvi Hátrány). Zita Réger. First Language 12:355-357.2001 Lengyel Zsolt: Az írás: kezdet – folyamat – végpont. (Az írástanulás pszicholing-

visztikai alapjai. Magyar Nyelvőr 125:519-524.2006a Nyelv és nyelvhasználat a családban. Válogatás a Nemzeti Kulturális Örökség

Minisztériuma anyanyelvi pályázataiból. Beszédgyógyítás 17/1:85-86.2006b Sebestyénné Tar Éva: A 3-6 éves kori fonológiai fejlődés kronológiai mintázata a

magyarban. Budapest: Open Art. Beszédgyógyítás 17/2: 105-106.

Fordítás2003 Laziczius Gyula: Fonetika és fonológia (francia eredetiből). In Hunyadi L. (szerk.)

Kísérleti fonetika, laboratóriumi fonológia a gyakorlatban. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 7-16.

2006 A nyelv a munka világában: helyzetkép és jövőkép (francia eredetiből). In: Huszár Ágnes (szerk.) A családi nyaggatástól a munkahelyi nyelvhasználatig. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 50-65. (Novák Judittal közösen)

Egyéb

82

1971c. Beszédszimpozion Szegeden. Magyar Nyelvőr 95:507-510 (Szende Tamással társszerzőségben).

1973a. Az asszonynév kérdései és egy javaslat. Magyar Nemzet XXIX. 7. sz. január 10. 8. lap (Nagy Endrével és Szende Tamással társszerzőségben).

1973b. Az asszonynév kérdéséhez. Magyar Nemzet XXIX. 19. sz. január 24. 8. lap (Nagy Endrével és Szende Tamással társszerzőségben).

1979. A IX. Nemzetközi Fonetikai Kongresszusról. Magyar Nyelvőr 103:504-507.l985. IVe Colloque contrastif français–hongrois. Acta Linguistica Hungrica 35:169-173

(Kassai Györggyel társszerzőségben).1989a. A Bliss-nyelv fejlesztésének újabb állomása. Bliss Módszertani Levelek 3:6-10.1989b. A Speech Research '89 nemzetközi konferenciáról. A Magyar Fonetikai, Foniátriai és

Logopédiai Társaság Tájékoztatója 1989\2:5-7.1990b. Az Alternatív és Augmentatív Kommunikáció 4. kongresszusáról. Bliss Módszer-tani

Levelek 4:12-13.1992. A XII. fonetikai világkongresszusról. Magyar Nyelvőr 116:126-128.1998. Vekerdi Iréne tanulmánya elé. Beszédgyógyítás 1998/2:3-5. (szerkesztői bevezetés)1999a. Előszó. In: Kassai Ilona (szerk.) Szótagfogalom — szótagrealizációk, 7-9. Budapest:

MTA Nyelvtudományi Intézet.1999b. In memoriam Vértes O. András. Nyelvtudományi Közlemények 95 [1996-97]:241-243.2002a. A szerkesztők előszava. In: Réger Zita (2002) Cigány gyermekvilág, 7-8. Budapest:

L’Harmattan. (Kovalcsik Katalinnal társszerzőségben)2002b. Előszó a második kiadáshoz. In: Réger Zita (2002) Utak a nyelvhez, 5-6. Budapest: Soros Alapítvány, MTA Nyelvtudományi Intézet. 2003. Bevezető. In: Szabó Mária Helga szerk. A jelnyelv helyzete a kutatásban, az

oktatásban és a mindennapi kommunikációban. Pécs – Budapest: PTE Nyelvtudományi Doktori Iskola – Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége, 5-10.

2004a. Válasz Farkas Miklós rendhagyó könyvismertetésére. Gyógypedagógiai Szemle 32:147-150. (Szabó Mária Helgával társszerzőségben).

2004b. Beköszöntő. Beszédgyógyítás 15/1:1.

Budapest, 2007. december 2.

83

Név Ladányi MáriaSzületési év 1954Végzettség egyetem: ELTE BTK 1977 (magyar–orosz), ELTE BTK 1981

(általános és alkalmazott nyelvészet)Szakképzettség magyar–orosz szakos középiskolai tanár, általános és alkalmazott

nyelvészet szakos előadóJelenlegi munkahely, munkakör:

ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, egyetemi docens

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):

CSc, nyelvtudomány, MTA, 1994 (disszertáció címe: Jelentés és szerkezet)

Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

„dr. habil.”, ELTE, 2006 (disszertáció címe: Produktivitás és analógia a szóképzésben – elvek és esetek)

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

Széchenyi professzori ösztöndíj, 2000–2003

Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

4 év középiskolában (magyar, orosz), 21 év az ELTE-n oktatott tárgyak: Bevezetés a nyelvtudományba/az általános nyelvészetbe (ea.), Általános/elméleti nyelvészet (ea. + PhD-kurzus), Elméleti nyelvészeti alapozó képzés (ea.), Morfológia (ea. és gyak.; jelenleg PhD-kurzus), Esettan (ea.), Szociolingvisztika (ea., gyak. + PhD-kurzus), Alkalmazott szociolingvisztika (ea. és gyak.), Diskurzuselemzés (ea. és gyak.); speciális kollégiumok az elméleti nyelvészet, a morfológia, a jelentéstan és a nyelvhasználat köréből

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

fokozatok: 1981: bölcsészdoktor (ELTE BTK, a disszertáció címe: Alakváltozatok a birtokos személyragozásban (összehasonlító regionális köznyelvi vizsgálat)), 1994: a nyelvtudomány kandidátusa (MTA),

84

2006: dr. habil. (ELTE)kutatási tevékenység: 1972–77: regionális köznyelvi kutatások (vezető: G. Varga Györgyi)1977–79: „Társadalmi szempontok az élő magyar nyelv kutatásában” (egyéni kutatás, témavezető: Benkő Loránd), 1981–95: a „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport tagja (vezető: Zsilka János), 1997–98: „Szemantikai tényezők a szóalkotásban” (egyéni kutatás egy tízhónapos Telegdi Zsigmond-ösztöndíj keretében)1998: osztrák–magyar közös OMAA-projekt a szóképzési produktivitás vizsgálatára (vezető: Wolfgang U. Dressler)1995–1999: morfológiai kutatások (OTKA T 018131, vezető: Kiefer Ferenc) 2000-2008: lexikai kutatások (OTKA T 030295, ill. T 042687, vezető: Kiefer Ferenc)2004: morfoszemantikai kutatás (egyéni kutatás egy öthónapos Hajdú Péter-ösztöndíj keretében, az MTA Nyelvtudományi Intézetében)2004–2005: osztrák–magyar közös OMAA-projekt a morfológia szerepéről a terminusképzésben (vezető: Gerhard Budin)2005-től: funkcionális nyelvelméleti kutatások (ELTE Mai Magyar Nyelvészeti Tanszék, Funkcionális Műhely)

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

1) Productivity as a sign of category change: the case of Hungarian verbal prefixes. In: W. U. Dressler et al. (eds.): Morphological Analysis in Comparison. John Benjamins, Amsterdam, 2000, 113–1412) Szempontok a morfológiai produktivitás megállapításához. In: Bakró–Nagy Marianne, Bánréti Zoltán, É. Kiss Katalin (szerk.): Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai. Osiris, Budapest, 2001, 232–2463) Rendszer – norma – nyelvhasználat: Igekötős neologizmusok „helyi értéke”. In: Büky László (szerk.): Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika. (A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI.) Szegedi Egyetem, Szeged, 2004, 97–118 4) A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Budapesti Uráli Műhely 4. Uráli grammatizáló. Szerk. Oszkó Beatrix és Sipos Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2005, 7–325) Produktivitás és analógia a szóképzésban: elvek és esetek. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 76. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

1) Kiefer Ferenc – Ladányi Mária: A szóképzés. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000, 137–1642) Kiefer Ferenc – Ladányi Mária: Morfoszintaktikailag semleges szóképzés. In: Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000, 165–2143) Kiefer Ferenc – Ladányi Mária: Az igekötőkről. In: Kiefer Ferenc

85

(szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000, 453–5184) Dressler, Wolfgang U. – Mária Ladányi: Productivity in Word Formation (WF): a morphological approach. Acta Linguistica Hungarica Vol 47 (1–4) (2000): 103–1445) Produktivitás és analógia a szóképzésben: a magyar főnévképzés néhány esete. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII., Tanulmányok a funkcionális nyelvelméletek köréből. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor és Ladányi Mária. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Az MTA köztestületének, a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és a Magyar Filológiai Társaságnak a tagja;1996-tól a Magyar Nyelvtudományi Társaság Általános Nyelvészeti Szakosztályának titkára, 1999-től az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja, 2005 decemberétől titkára;1997-től folyamatos szakmai együttműködésben van Prof. Dr. W. U. Dresslerrel (Institutvorstand, Institut für Sprachwissenschaft der Universität Wien, Allgemeine und Angewandte Sprachwissenschaft), 2004-től pedig Prof. Dr. Gerhard Budinnal is (Universitätsprofessor, Translatorische Terminologiewissenschaft und Übersetzungstechnologie am Zentrum für Translationswissenschaft, Universität Wien)

86

LADÁNYI MÁRIA PUBLIKÁCIÓINAK JEGYZÉKE

1. Ladányi Mária – Szilvás Izabella: Két tanulmány a regionális köznyelvek alaktanából. Nyelvtudományi Dolgozatok 26. Szerk. Nagy Ferenc. ELTE, Budapest, 1978, 111 lap

2. A hagy, enged, ereszt, bocsát igecsoport elemzése. In: A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 1.: Jelentéselemzések – a dictum körében. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1982, 35–187

3. Az álmodik, képzel és játszik igék jelentésének elemzése. In: A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 2.: Jelentéselemzések – a modalitás köréből. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1983, 17–125

4. Az ereszt, játszik igék szerkezetének elemzése. In: A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 3.: Jelentésszerkezet és szintaxis. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1985, 21–52

5. Kelemen Sándor – Ladányi Mária – Spannraft Marcellin: Igei jelentéselemzések. Magyar Nyelvőr 109 (1985): 218–234

6. A szinonimitás problémái. In: A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 4.: Jelentéselemzések. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1985, 333–345

7. A szór ige jelentésszerkezetének elemzése. In: A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 7.: A jelentés belső rétegződése. Szerk. Ladányi Mária. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1988, 37–66

8. A nominális mondat elemzéséhez A lány vidám mondat alapján. In: A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 8.: Nominális mondatok. Szerk. Ladányi Mária. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1989, 33–49

9. „Mesebeli király-lyánnyal / Hogyha akarsz találkozni ...” (Tábor Eszter: A harmadik c. verséről). In: Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szerk. Havas Ferenc, Horváth Katalin, Ladányi Mária. Budapest, 1990, 160–164

10. Van-e „elágazás” a lüktet ige jelentésrendszerében? In: A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 9.: A metaforikus jelentések belső rétegződése (2.). Szerk. Füsy Ágnes. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1992, 43–58

11. Az igekötővé válás tényezői. In: Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. Szerk. Horváth Katalin és Ladányi Mária. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1993, 129–136

12. Az eszik ige és szinonimái (Általános mozzanatok szerepe a metaforizációban és a szinonimitásban). In: A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 10.: A metaforikus és hipotetikus jelentés további konkretizációja. Szerk. Hadas Emese. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1993, 12–41

13. Szerkezetek metaforizációja – állandósult szerkezetek jelentéstípusai. In: A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 11.: Allegória. Szerk. Kelemen

87

Sándor. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1994, 19–36

14. Az igekötők kapcsolhatóságának feltételeiről. Nyelvtudományi Közlemények 94 (1994–95): 45–85

15. A szerves-dialektikus nyelvelmélet. Palimpszeszt, 1997/3. (márc.-ápr.) [http://www.btk.elte.hu/palimpszeszt]

16. Dressler, W. U. – M. Ladányi: On grammatical productivity of word formation rules (WFRs). Wiener Linguistische Gazette 62–63 (1998): Institut für Sprachwissenschaft der Univ. Wien, 29–55

17. A jelentés szerepe az igekötők kapcsolhatóságában: A szét igekötő kapcsolódási lehetőségei. In: Elemszerkezet és linearitás. A jelentés és szerkezet összefüggése. Szerk. Horváth Katalin és Ladányi Mária. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1998, 149–161

18. Szinonímia és/vagy funkciómegoszlás a magyar melléknévképzésben. In: A szinonimitásról. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához I.) Szerk. Gecső Tamás és Spannraft Marcellina. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1998, 97-104

19. Jelentésváltozás és grammatikalizáció – kognitív és szerves nyelvészeti keretben. Magyar Nyelv 94 (1998): 407–423

20. Szabálykövető és szabályszegő kreativitás a szóképzésben: nem uzuális szavak a beszélt és a költői nyelvben. In: Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Banczerowski Janusz, Han Anna, Kassai Ilona és Nyomárkai István közreműködésével szerk. Zoltán András. Budapest, 1998, 344–352

21. Produktivitás a szóképzésben: a természetes morfológia elveinek alkalmazhatósága a magyarra. Magyar Nyelv 95 (1999): 166–179

22. Poliszémia és grammatikalizáció. In: Poliszémia, homonímia. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához II.) Szerk. Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 1999, 124–134

23. A szóképzés és a szófaji kategóriák. In: Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Budapest, 1999, 218–222

24. Productivity as a sign of category change: the case of Hungarian verbal prefixes.In: Morphological Analysis in Comparison, ed. by W. U. Dressler et al. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins, 2000, 113–141

25. Képzett szavak jelentése: Lexikális, aktuális és potenciális jelentés. In: Lexikális jelentés, aktuális jelentés. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához IV.) Szerk. Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2000, 179–184

26. Dressler, Wolfgang U. – Mária Ladányi: Productivity in Word Formation (WF): a morphological approach. Acta Linguistica Hungarica 47 (2000): 103–144

27. Kiefer Ferenc – Ladányi Mária: A szóképzés. In: Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000, 137–164

28. Kiefer Ferenc – Ladányi Mária: Morfoszintaktikailag semleges szóképzés. In: Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000, 165–214

88

29. Kiefer Ferenc – Ladányi Mária: Az igekötőkről. In: Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2000, 453–518

30. Productivity, creativity and analogy in word formation: derivational innovations in Hungarian poetic language. In: Papers from the Pécs Conference. Approaches to Hungarian 7., ed. by Gábor Alberti and István Kenesei. Szeged: JATEPress, 2000, 73–90

31. Dressler, W. U. – M. Ladányi: On contrastive word formation: German and Hungarian denominal adjective formation. In: Words: Structure, Meaning, Function. A Festschrift for Dieter Kastovsky, ed. by Christiane Dalton-Puffer and Nikolaus Ritt. Berlin – New York: Mouton de Gruyter, 2000, 59–74

32. Synonymy in Hungarian verbal prefixes. Annales Universitatis Scientarium Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. Tomus XXIV. Redigit I. Szathmári. Budapest, 1999–2001, 67–84

33. Szempontok a morfológiai produktivitás megállapításához. In: Újabb tanulmányok a strukturális magyar nyelvtan és a nyelvtörténet köréből. Kiefer Ferenc tiszteletére barátai és tanítványai. Szerk. Bakró–Nagy Marianne, Bánréti Zoltán, É. Kiss Katalin. Osiris, Budapest, 2001, 232–246

34. Szóképzés és metaforizáció. In: A metafora grammatikája és stilisztikája. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához X.) Szerk. Kemény Gábor. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001, 181–185

35. Dressler, Wolfgang U. – Mária Ladányi: On contrastive word-formation semantics. Degrees of transparency/opacity of German and Hungarian denominal adjective formation. In: Morphology 2000. Selected Papers from the 9th Morphology Meeting, Vienna, 24–28 February 2000, ed. by S. Bendjaballah, W. U. Dressler, O. E. Pfeiffer, M. D. Voeikova. Amsterdam, Philadelphia: John Benjamins, 2002, 105–115

36. Igeosztályok – lexikai jelentés – szintaktikai szerkezet: a hangadást jelölő igék az angolban és a magyarban. Modern Filológiai Közlemények IV./1. (2002): 15–30

37. A hangadást jelölő igék jelentése és szintaktikai szerkezetei a magyarban és az angolban. In: Kontrasztív szemantikai kutatások. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XI.) Szerk. Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2002, 200–207

38. Az i reneszánsza? (Az é–i [keze–kezit] típusú hangtani-alaktani váltakozás). In: Köszöntő könyv Kiss Jenő 60. születésnapjára. Szerk.: Hajdú Mihály és Keszler Borbála. Budapest, 2003, 515–519

39. A hangadást jelölő igék a magyarban: lexikai jelentés és szintaktikai struktúra. In: Igék, főnevek, melléknevek. Előtanulmányok a mentális szótár szerkezetéről. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXVIII.) Szerk. Kiefer Ferenc. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003, 44–56

40. Szinkrón összefüggések – elméleti, funkcionális és történeti magyarázatok (Megjegyzések a magyar -ka/-ke és -cska/-cske főnévképzőről). In: „…még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIII.) Szerk. Ladányi Mária, Dér Csilla, Hattyár Helga. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004, 52–63

89

41. Alakváltozatok a birtokos személyragozásban. In: Variabilitás és nyelvhasználat. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIV.) Szerk. Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004, 179–196

42. Rendszer – norma – nyelvhasználat: Igekötős neologizmusok „helyi értéke”. In: Nyelvleírás és nyelvművelés, nyelvhasználat, stilisztika. (A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI.) Szerk. Büky László. Szegedi Egyetem, Szeged, 2004, 97–118

43. A grammatikalizáció kutatása és a modern nyelvelméletek. In: Budapesti Uráli Műhely 4. Uráli grammatizáló. Szerk. Oszkó Beatrix és Sipos Mária. MTA Nyelvtudományi Intézet, Budapest, 2005, 7–32

44. The research of grammaticalization and modern theories of language. Rivista di Studi Ungheresi, nuova serie, IV (2005): 343–370

45. Bizottságosdi, megfigyelésesdi, alákínálgatósdi és társaik: A -(s)di képző a mai magyarban – termékenység, jelentés, tagolási kérdések. In: 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. Szerk. Mártonfi Attila, Papp Kornélia és Slíz Mariann. Argumentum, 2006, 397–405

46. A morfológia funkciói és a morfológiai tudás szerepe a verbális interakcióban. In: Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia. Szerk. Gecső Tamás. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár – Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006, 212–221

47. Systematic Polysemy of Verbs in Hungarian. In: Marina Rakova, Gergely Pethő, Csilla Rákosi (eds.): The cognitive basis of polysemy. New Sources of Evidence for Theories of Word Meaning. (MetaLinguistica. Edited by András Kertész. Volume 19.) Peter Lang International Verlag der Wissenschaften, Frankfurt am Main, 2007, 189–220

48. Produktivitás és analógia a szóképzésben: elvek és esetek. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 76.) Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007, 300 lap

49. Van-e genitívusz a magyarban? In: Urálisztikai Tanulmányok 18. Ünnepi írások Havas Ferenc tiszteletére. Szerk. Bereczki András, Csepregi Márta, Klima László. Budapest, 2008, 522–534

Megjelenés alatt:

50. Produktivitás és analógia a szóképzésben: a magyar főnévképzés néhány esete. In: Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor és Ladányi Mária. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008, 349–430

51. Ladányi Mária – Tolcsvai Nagy Gábor: Funkcionális nyelvészet. In: Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor és Ladányi Mária. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008, 17–58

52. Rendszeres igei poliszémia. In: Strukturális magyar nyelvtan 4. A lexikon. Szerk. Kiefer Ferenc. Akadémiai Kiadó, 2008

53. Verb classes – lexical meaning – syntactic structure: Verbs of sound in Hungarian . In: Empirical, cognitive-based studies in the semantics-pragmatics interface. Ed. by József Andor and Péter Pelyvás. (A CRiSPI-sorozat kötete, várhatóan 2008-ban jelenik meg az Elseviernél.)

90

Szerkesztések:

54. A metaforikus jelentések belső rétegződése. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 7. Szerk. Ladányi Mária. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1988, 229 lap

55. Nominális mondatok. A „Nyelvi mozgásformák dialektikája” kutatócsoport munkái 8. Szerk. Ladányi Mária. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1989, 132 lap

56. Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. Szerk. Havas Ferenc, Horváth Katalin, Ladányi Mária. Budapest, 1990, 280 lap

57. Állapot és történet – szinkrónia és diakrónia – viszonya a nyelvben. Szerk. Horváth Katalin és Ladányi Mária. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest, 1993, 237 lap

58. Elemszerkezet és linearitás. A jelentés és szerkezet összefüggése. Szerk. Horváth Katalin és Ladányi Mária, Budapest, 1998, 269 lap

59. „…még onnét is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIII.) Szerk. Ladányi Mária, Dér Csilla, Hattyár Helga. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004, 499 lap

60. Tanulmányok a funkcionális nyelvészet köréből. Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXII. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor és Ladányi Mária. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2008, 570 lap

Ismertetések:

61. When East Met West. Sociolinguistics in the Former Socialist Bloc. Edited by Jeffrey Harlig, Csaba Pléh. Mouton de Gruyter, Berlin – New York, 1995. Contributions to the Sociology of Language 68. Editor: Joshua Fishman. 207 lap. Magyar Nyelv 95 (1999): 489–493

62. Kiefer Ferenc: Jelentéselmélet. Corvina, Budapest, 2000. 381 lap. Magyar Nyelv 97 (2001): 338–344

63. Ferenc Kiefer: Jelentéselmélet [Semantic theory]. Corvina, Budapest 2000, 381 pp. Acta Linguistica Hungarica Vol. 48 (2001): 298–305

64. Nyelvi kontaktus Kelet-Közép-Európában. (MULTILINGUA. Journal of Cross-Cultural and Interlanguage Communication. Special Issue: Language contact in East-Central Europe. Edited by Miklós Kontra. Volume 19 [2000] 1/2, Berlin – New York: Mouton de Gruyter, 220 lap.) Magyar Tudomány új folyam 96/8 (2001 aug.):1014–1018

65. MULTILINGUA. Journal of Cross-Cultural and Interlanguage Communication. Special Issue: Language contact in East-Central Europe. Edited by Miklós Kontra. Volume 19 (2000)–1/2, Mouton de Gruyter, Berlin – New York, 220 pp. Acta Linguistica Hungarica, Vol. 48 (2001): 305–309

66. T. Somogyi Magda: Toldalékrendszerezésünk vitás kérdései. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához III.) Tinta Könyvkiadó, 2000. 115 lap. Nyelvtudományi Közlemények 100 (2003): 360–363

67. Magyar nyelv. Főszerkesztő: Kiefer Ferenc. A főszerkesztő munkatársa: Siptár Péter. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006. 1111 lap. Nyelvtudományi Közlemények (megjelenés alatt)

91

Dr. Nyomárkay István

Curriculum

Szül. 1937. március 16. Budapest1955 érettségi az Eötvös József Gimnáziumban1956-1961 egyetemi tanulmányok: ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi (később: Bölcsészettudományi) Kar magyar-délszláv szak1961-1973 tanár Kossuth Lajos Gépipari Technikum1973/74 magyar lektor a szentpétervári (akkor: leningrádi) Zsdanov Egyetemen1974/75 magyar lektor a Zágrábi Egyetemen1975-1981 egyetemi adjunktus az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszékén1981-1989 egyetemi docens az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszékén 1989-2006 egyetemi tanár az ELTE BTK Szláv Filológiai Tanszékén2007- professor emeritus

1987-1989 tanszékvezető egyetemi docens1989-2003 tanszékvezető és intézetigazgató egyetemi tanár

1964 bölcsészdoktor1979 a nyelvtudomány kandidátusa1987 a nyelvtudomány doktora1997 a Horvát Tudományos és Művészeti Akadémia levelező tagja2004 a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja

Tudományos és közéleti tisztségek1999-2001 általános és külügyi dékánhelyettes2001-2003 dékáni tanácsadó1997-2002 az ELTE Doktori Tanács tagja1995-2007 az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola vezetője1997-2000 és 2003-2006 az ELTE BTK Habilitációs Bizottságának elnöke2007-ig az ELTE BTK Doktori Tanács tagja2008- az MTA Doktori Tanács tagja1998- az MTA Modern Filológiai Társaságának elnöke2000- az MTA Nyelvtudományi Bizottságának tagja1996- a Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae főszerkesztője2003- a Magyar Nyelvtudományi Társaság alelnöke2004- a Magyar Nyelv c. folyóirat szerkesztőbizottságának tagja2000-2008 az Osztrák Tudományos Akadémia Balkanisztikai Bizottságának tagja

Jelentősebb kitüntetések:Pro Universitate Emlékérem 1997Szent-Györgyi Albert díj 2002A Horvát Köztársaság Hajnalcsillag Rendje 2002A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje 2007

92

Publikációs lista

Dr. Nyomárkay István

Önálló kötetben megjelent művei:

Strane riječi u hrvatskosrpskom (srpskohrvatskom) jeziku. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984.Gramatika hrvatskosrpskog (srpskohrvatskog) jezika. Tankönyvkiadó, Budapest, 1989.Ungarische Vorbilder der kroatischen Spracherneuerung. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1989.Sprachhistorisches Wörterbuch des Burgenlandkroatischen. Akadémiai Kiadó, Budapest − Wissenschaftliches Institut der burgenländischen Kroaten. Eisenstadt, 1996.Kroatističke studije. Matica hrvatska, Zagreb, 2000.Anyanyelvi ébredés és hagyomány nálunk és szomszédainknál. Kisebbségkutatás Könyvek, Lucidus Kiadó, Budapest, 2002.Nyelveink múltja és jelene. Opera Slavica Budapestinensia, Cathedra Philologiae Slavicae, Budapest, 2004.Rukopisne prodike iz Pannonhalme. (Vig Istvánnal.) Znanstveni institut Gradišćanskih Hrvatov − Wissenschaftliches Institut der burgenländischen Kroaten. Željezno, 2005.Rövid horvát és szerb nyelvtörténet. Opera Slavica Budapestinensia, Cathedra Philologiae Slavicae, Budapest, 2007.

93

Név Varga-Haszonits ZsuzsannaSzületési év 1950Végzettség egyetem: ELTE BTK 1974 (magyar–spanyol-eszperantó)Szakképzettség magyar–spanyol szakos középiskolai tanár, eszperantó szakos

előadóJelenlegi munkahely, munkakör:

ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, egyetemi docens

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):

PhD, nyelvtudomány

Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontjaEddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

3+22 év az ELTE-n (1975-78, ill. 1987-től)1 év középiskolában mellékállásban (1993-94, magyar) Oktatás különböző nyelvtanfolyamokon (spanyol, eszperantó)Állami nyelvvizsgáztatás eszperantóbólKötelező órák az ELTE-n, az általános és alkalmazott nyelvészet, valamint az eszperantó szakon: Bevezetés az alkalmazott nyelvészetbe, Bevezetés az eszperantológiába, A nyelvtudomány története, Interlingvisztika, Természetes nyelvek – mesterséges nyelvek, A világ nyelvei, Interkulturális tanulmányok, Nyelvi jogok, Fordítás, Tolmácsolás, Eszperantó nyelvészet, Eszperantó irodalom, Eszperantó kultúraSpeciális kollégiumok a nyelvtervezés, az interlingvisztika, az eszperantó nyelvészet és kultúra, a világ nyelvei, Európa nyelvi képe témaköreiből

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

fokozatok: 1982: bölcsészdoktor, 1998: PhD Szakmai gyakorlat: 1987-től az eszperantó nyelv és irodalom egyetemi, majd főiskolai szak önálló szervezése, vezetése, a szak törzstárgyainak az oktatása. A Tudományos Diákkör vezetése, eszperantológiai konferenciák szervezése, kiadványok szerkesztése.Kutatási területek:1) Az interlingvisztika mint alkalmazott nyelvészeti tudományág elmélete és a gyakorlati nyelvi modellálás: interlingvisztikai kutatásaimat még tanársegédként kezdtem. Először az ún. naturalista irányzatot tanulmányoztam, ennek legjellegzetesebb törekvéseit, céljait, valamint az égisze alatt született tervezeteket. A kutatás középpontjában ekkor az interlingvisztika történeti aspektusa állt, mert az irányzat részleteiben feldolgozatlan volt. Akkori, többéves munkám eredménye a bölcsészdoktori disszertáció. Az utóbbi időkben főként az elméleti kérdéseket helyezem a fókuszba: 1. az eszperantó naturalista irányba történt hajdani megreformálása, 2. a latin modernizálása, az újlatin nyelvek mint kultúra-közvetítő nyelvek és az eszperantó mint lehetséges nyelvi modell.

94

2) Az eszperantó mint élő nyelv kontrasztív strukturális és szemantikai vizsgálata: az interlingvisztika alkalmazott ágazata az eszperantológia, amely az eszperantóval mint működő, beszélt, élő nyelvvel foglalkozik. Ennek a kutatási iránynak két fő aspektusa, megközelítése lehet. Az egyik a hangsúlyt a szociolingvisztikai látásmódra teszi, vagyis a nyelv funkcionálására a beszélőközösség közegében. A másik pedig magának a nyelvnek a leírása, figyelembe véve egyúttal a nyelvtipológia és a kontrasztivitás szempontjait.

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

1) A kontrasztivitás szempontjai és az interlingvisztika. In: Székely Gábor (szerk.): Nyelvek és kultúrák találkozása, Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza, 2003, 73-77.2) Természetes nyelvi elemek a mesterséges nyelvekben. In: Gecső Tamás (szerk.): Természetes nyelvek – mesterséges nyelvek, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2003, 87-94.3) Az eszperantó tabellaszavak és a logika. In: Gecső Tamás (szerk.): Variabilitás és nyelvhasználat, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2004, 278-285. 4) Az eszperantó helye a világ nyelvei között. In: A világ nyelvei és a nyelvek világa (Klaudy K., Dobos Cs. szerk.): MANYE-Miskolci Egyetem, Pécs-Miskolc 2006, 544-548.5) Nyelvtervezés, nyelvi lelemény, kompetencia. In: Gecső Tamás (szerk.): Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006, 393-401.

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

1) A naturalista irányzat az interlingvisztikában. In: Varga-Haszonits Zsuzsa (szerk): Interlingvisztikai szöveggyűjtemény I. (egyetemi jegyzet), ELTE, Budapest, 1986, 11-69.2) Az eszperantó nyelv logikája. In: Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára, Budapest, 1990, 257-263. 3) Az etnikus és a tervezett nyelvek tipológiájának az összehasonlítása. Elhangzott az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék felolvasóülésén (1997), megjelent eszperantóul. In: Varga-Haszonits Zsuzsa (szerk.): Memorlibro (Emlékkönyv), Budapest, Dinasztia Kiadó-ház Rt., Budapest, 1998,116-121.4) Rolo de literaturo en la evoluo de Esperanto (Az irodalom szerepe az eszperantó fejlődésében). In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae, ELTE, Budapest, 1999, 173-185.5) Az eszperantó és a spanyol aktív igés szerkezetek jelentéstani egybevetése. In: Gecső Tamás (szerk.): Kontrasztív szemantikai kutatások, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2001, 276-286.

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Részvétel a különböző nemzetközi interlingvisztikai, eszperantológiai rendezvényeken, konferenciákon.2008: az Intézeti Tanács tagjává választják.

95

Varga-Haszonits Zsuzsa

Publikációk(nyelvészet)

A naturalista irányzat az interlingvisztikában. Bölcsészdoktori disszertáció. 131 o. Budapest, 1982.

A naturalista irányzat az interlingvisztikában. In: Interlingvisztikai szöveggyűjtemény I., egyetemi jegyzet. 11-69. Budapest, ELTE, 1986.

Bevezetés az eszperantológiába (eszperantóul), jegyzetpótló kézirat. 50 o. Budapest, 1990.

Az eszperantó nyelv logikája. In: Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. 257-263. Budapest, 1990.

Szinkrónia és diakrónia az eszperantóban. In: Állapot és történet: szinkrónia és diakrónia viszonya a nyelvben, Budapest, 1993, 119-203.

Főmunkatársként a P betű feldolgozása a Magyar-eszperantó kéziszótár számára, MESZ, 1996.

Főmunkatársként írt és szerkesztett cikkek a Világirodalmi lexikonba az eszperantó irodalom témakörében, a 10. kötettől a 19. kötetig, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993-1998.

Szócikkek a Magyar Nagylexikonba a mesterséges nyelvek, az interlingvisztika és az eszperantó kultúra témaköreiben, az 1. kötettől a 8. kötetig, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1993-1998.

Az etnikus és a tervezett nyelvek tipológiájának az összehasonlítása. Elhangzott magyarul az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék felolvasóülésén (1998), In: (eszperantóul) Varga-Haszonits Zsuzsa (szerk.): Memorlibro (Emlékkönyv), 116-121. Budapest, Dinasztia Kiadó-ház Rt., 1998.

Elemszerkezet és linearitás a mesterséges nyelvekben. In: Elemszerkezet és linearitás, A jelentés és szerkezet összefüggése, Budapest, 1998. 239-245.

Vannak-e szinonimák az eszperantóban? In: Gecső Tamás (szerk.): A szinonimitásról. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához I. 138-143. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Az észtországi eszperantológia első félszáz éve. In: Finnugor Világ, III.3., 4-12., 1998.A nyelvi leírás elmélete a mesterséges nyelvekben. Elhangzott az Általános és

Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék felolvasóülésén (1999), kézirat. 8 o. Budapest, 1999.Szócikkek az eszperantó és a mesterséges nyelvek témaköreiben. In: A világ nyelvei.

21 o. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999.Poliszémia, homonímia és paronímia az eszperantóban. In: Gecső Tamás (szerk.):

Poliszémia, homonímia. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához II. 199-206.Budapest: Tinta Könyvkiadó, 1999.

Rolo de literaturo en la evoluo de Esperanto (Az irodalom szerepe az eszperantó fejlődésében). In: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. 173-185. Budapest: ELTE 1999.

A nyelvi leírás elméletének érvényesülése az eszperantó elemzésében. Előadás a IX. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencián. 10 o. Kézirat, 1999.

Magyarok és nyelvtervezés. Előadás az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék „Nyelvtervezés és nyelvvédelem a Kárpát-medencében” c. konferenciáján, 20 o. Kézirat, 1999.

A jelentés kérdései az eszperantóban. In: Gecső Tamás (szerk.): Lexikális jelentés, aktuális jelentés. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához IV. 271-277.Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2000.

96

Eszperantó és interlingvisztika. Előadás a X. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencián. 10 o. Kézirat, 2000.

Az eszperantó és a spanyol aktív igés szerkezetek jelentéstani egybevetése. In: Gecső Tamás (szerk.): Kontrasztív szemantikai kutatások. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XI. 276-286. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2001.

Nyelvtervezés és kontrasztivitás. Előadás a XI. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencián. 10 o. Kézirat, 2001.

Jelentésellentétek morfológiai manifesztációja az eszperantóban. Előadás az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék konferenciáján. 8 o. Kézirat, 2002.

Természetes nyelvi elemek a mesterséges nyelvekben. Természetes nyelvek − mesterséges nyelvek. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXIV. 87-94. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2003.

A kontrasztivitás szempontjai és az interlingvisztika. In: Székely Gábor (szerk.): Nyelvek és kultúrák találkozása. 73-77. Nyíregyháza: Nyíregyházi Főiskola, 2003.Az eszperantó nyelv logikája. Előadás a XIII. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencián. 10 o. Kézirat, 2003.

Szóelem, elemszerkezet és szószerkezet az eszperantóban. Előadás az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék konferenciáján. 8 o. Kézirat, 2003.

Az eszperantó tabellaszavak és a logika. In: Gecső Tamás (szerk.): Variabilitás és nyelvhasználat. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIV. 278-285. Budapest: Tinta Könyvkiadó. 2004.

Az „Interkulturális tanulmányok” mint alkalmazott nyelvészeti egyetemi tantárgy az ELTE-n. Előadás a XIV. Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Konferencián. 10 o. Kézirat, 2004.

Morfémák, morféma-kapcsolódások az eszperantóban: szavak? Előadás az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék konferenciáján. 8 o. Kézirat, 2004.

Anyanyelv, idegen nyelv, interkulturalitás. Előadás az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék konferenciáján. 15 o. Emlékkönyv Jónás Frigyes 60. születésnapjára, 2004.

Szemantikai elemzések az eszperantóban – Zsilka János nyomán. Előadás az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék tudományos emlék-konferenciáján. 10 o. Kézirat, 2005.

Az eszperantó helye a világ nyelvei között. In: A világ nyelvei és a nyelvek világa (Klaudy K., Dobos Cs. szerk.): MANYE-Miskolci Egyetem, Pécs-Miskolc 2006, 544-548.

Nyelvtervezés, nyelvi lelemény, kompetencia. In: Gecső Tamás (szerk.): Nyelvi kompetencia – kommunikatív kompetencia, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2006, 393-401.

97

Név Vladár ZsuzsaSzületési év 1961Végzettség egyetem: ELTE BTK 1984 (magyar–latin), 1985 (általános és

alkalmazott nyelvészet)Szakképzettség magyar–latin szakos középiskolai tanár, általános és alkalmazott

nyelvészet szakos előadóJelenlegi munkahely, munkakör:

ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, egyetemi adjunktus

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):

PhD, nyelvtudomány

Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

–

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

–

Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

1984-tól ELTE, 1994-1997 PPKE, 2002- 2003 PE kötelező órák az ELTE-n: Bevezetés a nyelvtudományba (ea.), Bevezetés az általános nyelvészetbe (ea.), Általános nyelvészet (ea.), Latin nyelv (gy.), Szakmai kommunikáció (ea. és gy.), A nyelvészeti kutatás módszertana (ea.), Nyelvművelés, nyelvhelyesség (gy.).speciális kollégiumok az általános és a magyar nyelvtudomány-történet köréből, latin nyelvű szakszövegolvasás

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

fokozatok: 1989: bölcsészdoktor, 2004: PhDkutatási tevékenység: részvétel a Bibliotheca Regulyana sorozat megjelentetésében, sorozatszerkesztő: Szíj Enikő2004–2006 részvétel az OTKA T–37516 pályázatában, vezető: Zsilinszky Éva2006–2010 részvétel az OTKA 62815 Régi magyar kéziratok kiadásra való előkészítése és kiadása pályázatában, vezető: Zsilinszky Éva

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

1) A latin nyelv az európai kultúrában. In: Gecső Tamás (szerk.), Természetes nyelvek – mesterséges nyelvek. Segédkönyvek az általános nyelvészet tanulmányozásához XXIV. 18–25. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2003. 2) A particula terminus Szenczinél és a korai magyar grammatikákban. In: Ladányi Mária–Dér Csilla–Hattyár Helga (szerk.), „…még onnan is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIII. 291–302. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2004. 3) A latin nyelvű magyar nyelvészeti irodalom terminusai. Philosophiae Doctores sorozat. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005. 4) Utak a morfémához. (Nyelvelmélet és terminológia a korai magyar grammatikákban.) In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.),

98

Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 74. 378–384. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár – Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007.5) Sajnovics’s Demonstratio and Gyarmathi’s Affinitas: Terminology and Methodology. Acta Linguistica Hungarica, 2008. (Megjelenés alatt.)

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

1) Constantinovits Milán – Vladár Zsuzsa: The cooperative verbal behavior in business talks. Society and Economy in Central and Eastern Europe. XVIII. 3. 1996, 123-134.2) L’ „Affinitas” de Gyarmathi. Point de vue d’une traductrice. Études Finno-Ougriennes 31. 197–209. A. D. E. F. O. Paris, 1999.3) Affinitas: szerkezeti hasonlóság vagy genetikai rokonság? Magyar Nyelv. 2001. 184-192. 4) Pereszlényi Pál nyelvtanának terminusairól. Magyar Nyelv. 167–179. 2001.5) Szenczi Molnár Albert grammatikájának lehetséges forrásai. In: Szabó András (szerk.), Dictionarium 1604. Szenczi Molnár Albert szótára. Dictionarium 1604. Das Wörterbuch von Albert Molnár. 208–233. Országos Széchényi Könyvtár – Osiris Kiadó. Budapest, 2007.

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az Ókortudományi Társaság tagja

99

Vladár Zsuzsa

Publikációs jegyzék

Önálló könyv:1. A latin nyelvű magyar nyelvészeti irodalom terminusai. Philosophiae Doctores sorozat.

Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005.

Fordítások: 1. Sylvester János latin-magyar nyelvtana. (1539.) Fordította, bevezetéssel és jegyzetekkel

ellátta C. Vladár Zsuzsa. Szerkesztette Zelliger Erzsébet. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 185. Budapest, 1989.

2. Sajnovics János: Demonstratio. (1771.) A nagyszombati kiadást latinból magyarra fordította és jegyzetekkel ellátta Constantinovitsné Vladár Zsuzsa. Szerkesztette Szíj Enikő. ELTE Budapest 1994. Bibliotheca Regulyana 2.

3. Gyarmathi Sámuel: Affinitas. (1799.) Latinból magyarra fordította Constantinovitsné Vladár Zsuzsa, Koszorús István. Szerkesztette Szíj Enikő. Jegyzetekkel ellátta Vladár Zsuzsa, Koszorús István, Szíj Enikő. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 1999. Bibliotheca Regulyana 3.

4. Szenczi Molnár Albert: Novae Grammaticae Ungaricae libri duo. Új magyar grammatika két könyvben. Az eredeti kiadás hasonmása fordítással. Fordította, előszóval és jegyzetekkel ellátta C. Vladár Zsuzsa. Szerkesztette Zsilinszky Éva. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 222. Budapest, 2004.

5. Pereszlényi Pál: Grammatica Lingvae Ungaricae. A magyar nyelv grammatikája. Az eredeti kiadás hasonmása fordítással. Fordította, előszóval és jegyzetekkel ellátta C. Vladár Zsuzsa. Szerkesztette Zsilinszky Éva. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 226. Budapest, 2006.

Cikkek, tanulmányok: 1. A kooperatív tárgyalás verbális stratégiája (társszerző: Constantinovits Milán). In: Havas

Ferenc–Horváth Katalin–Ladányi Mária (szerk.), Emlékkönyv Zsilka János professzor hatvanadik születésnapjára. 29-35. Budapest, 1990.

2. A Demonstratio műfaji, forráskritikai és szóhasználati kérdéseiről. In: Sajnovics János: Demonstratio (1771). 117–126. ELTE Budapest, 1994.

3. The cooperative verbal behavior in business talks (Coauthor: Constantinovits Milán). Society and Economy in Central and Eastern Europe. XVIII. 3. 1996, 123-134.

4. Minta és meta – a latin nyelv szerepe az Affinitasban. In: Gyarmathi Sámuel: Affinitas. (1799.) 357–63. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 1999.

5. L’ „Affinitas” de Gyarmathi. Point de vue d’une traductrice. Études Finno-Ougriennes Tome 31. 197–209. A. D. E. F. O. Paris, 1999.

6. Az Affinitas nyelvtani terminusainak fordításáról. Nyelvtudományi Közlemények 97. 237–246. 2000.

7. Affinitas: szerkezeti hasonlóság vagy genetikai rokonság? Magyar Nyelv. 184-192. 2001. 8. Questions of Case Suffix Categorisation in Sámuel Gyarmathi’s Affinitas. Specimina

Sibirica XVIII. Zur Frage der Terminologiebildung in den uralischen Sprachen. Redigit János Pusztay. 69–79. Savariae, 2001.

9. Pereszlényi Pál nyelvtanának terminusairól. Magyar Nyelv. 167–179. 2001.10. Latin terminológiai kísérletek XVIII. századi magyar, finn és lapp nyelvészeti

munkákban. In: Gecső Tamás (szerk.), Kontrasztív szemantikai kutatások. Segédkönyvek

100

az általános nyelvészet tanulmányozásához XI. 66–76. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2001.

11. Az ablativus a korai magyar és finn grammatikákban. Magyar Nyelv. 2003, 133–144.12. A latin nyelv az európai kultúrában. In: Gecső Tamás (szerk.), Természetes nyelvek –

mesterséges nyelvek. Segédkönyvek az általános nyelvészet tanulmányozásához XXIV. 18–25. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2003.

13. De rectione ablativi. In: Valencia Uralica. Specimina Sibirica XXI. Redigit János Pusztay. 150–165. Savariae, 2003.

14. Szenczi Molnár Albert grammatikájának fordítási kérdései. In: Szenczi Molnár Albert: Új magyar grammatika. 9–26. Budapest, 2004.

15. A particula terminus Szenczinél és a korai magyar grammatikákban. In: Ladányi Mária–Dér Csilla–Hattyár Helga (szerk.), „…még onnan is eljutni túlra…” Nyelvészeti és irodalmi tanulmányok Horváth Katalin tiszteletére. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIII. 291–302. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2004.

16. Variabilitás és nyelvhasználat a korai magyar grammatikákban. In: Gecső Tamás (szerk.), Variabilitás és nyelvhasználat. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához XXXIV. 35–49. Tinta Könyvkiadó. Budapest, 2004.

17. Az affixum kategóriája néhány korai magyar, finn és lapp grammatikában. In: Csepregi Márta–Várady Eszter (szerk.), Permiek, finnek, magyarok. Írások Szíj Enikő 60. születésnapjára. Uralisztikai Tanulmányok 14. 30–39. ELTE BTK Finnugor Tanszék, Budapest, 2004.

18. Bevezetés Pereszlényi Pál nyelvtanának fordításához. In: Pereszlényi Pál: A magyar nyelv grammatikája. 11–28. Budapest, 2006.

19. A genitivus eset Szenczi és Pereszlényi grammatikájában. In: Mártonfi Attila – Papp Kornélia – Slíz Mariann (szerk.), 101 írás Pusztai Ferenc tiszteletére. 325–328. Argumentum Kiadó, Budapest, 2006.

20. Szenczi Molnár Albert grammatikájának lehetséges forrásai. In: Szabó András (szerk.), Dictionarium 1604. Szenczi Molnár Albert szótára. Dictionarium 1604. Das Wörterbuch von Albert Molnár. 208–233. Országos Széchényi Könyvtár – Osiris Kiadó. Budapest, 2007.

21. Pereszlényi Pál grammatikája (1682.). Források és párhuzamok. Magyar Nyelv. 257–270. 2007.

22. Utak a morfémához. (Nyelvelmélet és terminológia a korai magyar grammatikákban.) In: Gecső Tamás – Sárdi Csilla (szerk.), Nyelvelmélet – nyelvhasználat. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 74. 378–384. Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár – Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2007.

23. Sajnovics’s Demonstratio and Gyarmathi’s Affinitas: Terminology and Methodology. Acta Linguistica Hungarica 2008. (Megjelenés alatt.)

Ismertetések:1. Éder Zoltán: Túl a Duna-tájon. Fejezetek a magyar művelődéstörténet európai kapcsolatai köréből. Budapest, 1999. Magyar Nyelvőr 2000. 3. szám

Előadások:1. Latin grammatikák – latinul írt grammatikák: ekvivalensek-e a terminusok? Előadás az Ellentét és ekvivalencia a jelentésben c. konferencián (2001. okt. 29-30. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék).

101

2. Szaknyelvi szóhasználat az Európai Unió gazdasági szaknyelveiben: létezik-e egységes terminológia? Előadás A szó az általános és az alkalmazott nyelvészetben c. konferencián (2004. okt. 25–26. ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék). 3. Utak a morfémához. Kísérletek az agglutináló nyelvtípus jegyeinek leírására a korai magyar grammatikákban. Előadás a Magyar Nyelvtudományi Társaságban. (2006. nov. 21.)

Egyéb:Sajnovics Demonstratióját és Gyarmathi Affinitasát ismertető szócikkek a Művek lexikona xxx.kötetében. Magyar Nagylexikon Kiadó, 2008.