ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ...ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az épületgépészeti

ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI

VIZSGA

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Az épületgépészeti ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy részletes érettségi

vizsgakövetelményei a VIII. Épületgépészet ágazat következő szakképesítésének szakmai

tartalmát veszik alapul:

- 54 582 01 Épületgépész technikus.

A) KOMPETENCIÁK

1. Szakmai kifejezőkészség

TÉMÁK VIZSGASZINTEK

Középszint Emelt szint

1.1. Szakmai

kifejezőkészség

Tudja a szakmai fogalmakat

megfelelő helyen és módon

alkalmazni.

Tudja a szakmai fogalmak

jelentésváltozatait

megkülönböztetni.

1.2. A szakmai

fogalmakkal az

ismeretanyag

Legyen képes a logikusan felépített

szakmai kommunikációra.

Tudja a szakmai kommunikációját

mind

bemutatása,

értelmezése

Tudjon következeteseket levonni és

helyesen tudja alkalmazni a szakmai

kifejezéseket. Legyen képes az

elvégzendő feladatot megérteni.

tartalmi, mind logikai

szempontoknak megfelelően

helyesen felépíteni.

Legyen képes a szaknyelv helyes

alkalmazására.

Tudja az elvégzendő feladatot a

munkatársakkal is megértetni.

1.3. Kommunikáció

szakmai nyelven

Legyen képes a kérdező tanár által

feltett

kérdéseket megérteni, s a lényegre

törő válaszadásra.

Legyen képes szakmai nyelven

történő utasítások megértésére.

Legyen képes a vizsgabizottság által

feltett

kérdések megértésére, s a pontos

válaszadásra.

Legyen képes szakmai nyelven

történő utasítások kiadására.

2. Műszaki rajz olvasási és készítési készség



2.1. Műszaki rajz

olvasása,

értelmezése

Legyen képes olvasni és értelmezni

a műszaki

rajzokat.

Legyen tisztában az

épületgépészetben használt jelekkel,

jelölésekkel.

Legyen képes a műszaki rajzok

alkotó értelmezésére, szabadkézi

vázlatokkal az épületgépészetben

használt jelölések alkalmazásával.

2.2. Csőhálózati

vázlat rajzkészítési

készség

Képes legyen műszaki rajzot

készíteni.

Rendelkezzen műszakirajz-készítési

készséggel.

Legyen képes elkészíteni egy

konkrét csőhálózat vázlatrajzát.

2.3. Kapcsolási

vázlatkészítési

készség

Legyen képes szakáganként

egyszerű kapcsolási vázlatok

elkészítésére, a vázlatról

anyagjegyzék készítésére.

Legyen képes szakáganként külön

egyszerű kapcsolási vázlatról

szakáganként anyagjegyzék

elkészítésére, anyagköltség

kiszámolására.

3. Gyakorlatias feladatértelmezés



3.1. A feladatok

értelmezése

Legyen képes megérteni a feladat

szövegét.

Legyen képes a megértett feladatot

munkatársaival is megértetni.

3.2. A feladatok

gyakorlatba való

átültetése

Legyen képes ismertetni, hogyan

végezné el a kiadott feladatot a

feladatban leírt eszközökkel.

Tudja megfogalmazni, hogyan

végezné el az adott feladatot.

Legyen képes a teljes

munkafolyamat ismertetésére.

3.3. Számítógépes

ismeretek

Ismerje az épületgépészetben

használt programokat,

háttéranyagokat.

Tudja alkalmazni a megismert

épületgépészeti programokat,

valamint legyenek ismeretei az

interneten elérhető háttéranyagokról.

4. Pontosság, kézügyesség



4.1. Pontosság

Legyen képes a szakágának

megfelelő szakmai

előírásokban, műszaki tervekben

megfogalmazott pontosság

betartására.

Legyen képes a szakterületen, a

szakmai dokumentumokban

meghatározott, pontosságra

vonatkozó előírások betartására.

4.2. Kézügyesség

Legyen képes a tevékenységének

megfelelő

kivitelezési munkák elvégzésének

ismertetésére.

Legyen képes a szakiparának

megfelelő műszaki eszközök

használatának ismertetésére.

4.3. Hibaelhárítás

Legyen képes a felmerülő szakági

problémák

megoldására.

Legyen képes a szakterületen

előforduló problémák megelőzésére.

5. Körültekintés, elővigyázatosság



5.1. Gyakorlati

feladatok esetén

körültekintő

Tudja megfogalmazni, hogy

munkavégzés

Legyen képes ismertetni, hogy

munkavégzés

munkavégzés

közben mire kell figyelnie. Legyen

képes a

munkatársaival együtt dolgozni, a

saját feladatait kellő

megfontoltsággal végezni.

közben mire kell figyelnie. Legyen

képes a

kiadott munkát felelősséggel

elvégezni mind egyénileg, mind

csoportban.

5.2. Ismerje a munkabiztonsági Legyen képes megfogalmazni a

Munkabiztonsági

előírások

követelményeket.

Legyen képes ismertetni a

munkaterület balesetvédelmére és

tűzvédelmére vonatkozó előírásokat.

Ismerje a munkavégzés

környezetkárosító hatásait.

munkaterület

balesetvédelmére és tűzvédelmére

vonatkozó előírások ismeretanyagát.

Lehetőségei szerint tudja

csökkenteni a munkavégzés

környezetkárosító hatásait.

B) TÉMAKÖRÖK

1. Csőszerelés előkészítése



1.1. Csőszerelés

előkészítése

elméletben

1.1.1.

Épületgépészeti

mérőeszközök,

mértékegységek,

műszerhasználat

Tudja alkalmazni az épületgépészeti

mérőeszközöket, szerszámokat,

mértékegységeket.

Legyen képes ismertetni az

épületgépészeti mérőeszközöket,

szerszámokat, mértékegységeket.

1.1.2. Mérés,

ellenőrzés, tűrés

Ismerje a mérés, ellenőrzés, tűrés

fogalmait.

Legyen képes ismertetni a mérés,

ellenőrzés, tűrés fogalmait.

1.1.3.

Fémmegmunkálás

Tudja ismertetni a kézi és gépi

fémmegmunkálás technológiáinak

alkalmazását.

Legyen képes ismertetni a kézi és

gépi fémmegmunkálás

technológiáit.

1.1.4. Csőszerelés

folyamatainak

ismerete

Ismerje a kézi és gépi

fémmegmunkálás technológiáit.

Tudja ismertetni a forgács nélküli

hidegalakítás, vágás, kézi és

kisgépes forgácsolás, hűtés, kenés

alkalmazását.

Legyen képes ismertetni a kézi és

gépi fémmegmunkálás

technológiáit. Tudja ismertetni a

forgács nélküli hidegalakítást,

vágást, forgácsolást, hűtést, kenést.

1.1.5.

Anyagtulajdonságok

Ismerje a fémes anyagok és

műanyagok

megmunkálhatóságát befolyásoló

anyagtulajdonságokat.

Legyen képes ismertetni a fémes

anyagok és műanyagok

megmunkálhatóságát befolyásoló

anyagtulajdonságokat, csövek

anyagjellemzőit.

1.2. Csőszerelés

előkészítése a

gyakorlatban

1.2.1.

Munkafolyamatok

készítése, szerelő

kőműves munkák

Ismerje az egyszerű fém alkatrészek

készítését.

Ismerje a tartószerkezet szerelését

kézi kisgépes eljárások

alkalmazásával.

Ismerje a szerelő kőműves munkák,

faláttörés, födém átfúrás, horony-

falvésés műveleteit.

Ismerje a csőrögzítés készítését

falhoronyba és szabadon szerelve.

Ismerje az épületgépészeti

Legyen képes ismertetni egyszerű

fém alkatrész készítését.

Legyen képes ismertetni

tartószerkezet készítését kézi

kisgépes eljárások alkalmazásával.

Legyen képes ismertetni szerelő-,

kőművesmunkák, faláttörés,

födémátfúrás, horonyfalvésés

elvégzését. Legyen képes ismertetni

a csőrögzítés készítését

falhoronyba.

csőrögzítések elhelyezését. Legyen képes ismertetni az

épületgépészeti csőrögzítések,

függesztések elhelyezését.

2. Vezetékhálózat kialakítása



2.1. Vezetékhálózat

kialakítása

elméletben

2.1.1. Acélcső,

vörösrézcső,

műanyagcső,

csőalakítás

Ismerje az acélcső-megmunkálás, az

acélcsövek hideg- és meleg hajlítási

eljárásait, számítását.

Ismerje a vörösréz csővezetéken és a

műanyag csővezetéken a

csőalakítási eljárásokat.

Legyen képes ismertetni az acélcső-

megmunkálást, a csőalakítás

technológiáját, az acélcsövek hideg-

és meleghajlítási eljárásait,

számítását.

Legyen képes ismertetni a vörösréz

vezetéken, illetve műanyag csövön

csőalakítást.

2.1.2.

Menetkészítés

ismérvei

Ismerje a menetes csőkötés

készítésének

technológiáját, szerszámait, a

menetmetszést és a menetes furat

készítését és alkalmazását. Tudja

megfogalmazni, hogyan kell

elvégezni a menetmetszést csőre,

kézi és gépi menetmetsző

szerszámmal.

Legyen képes ismertetni a menetes

csőkötés

készítésének technológiáit,

szerszámait, a menetvágást és

menetes furat készítését.

Ismerje a kézi és gépi szerszámok

használatát.

2.1.3. Kötés típusai

Ismerje a menetes oldható

csőkötéseket:

metrikus és a gázmenet

(Whitworth).

Ismerje

- a karimás kötéseket és

- a tokos kötéseket.

Ismerje a hegesztett acélcsövek

kötéseit.

Ismerje a vörösrézcső kötéseinek:

lágyforrasztás, keményforrasztás,

roppantógyűrűs kötés készítését.

Ismerje a műanyagcső hegesztését

és egyéb kötéseinek:

szorítógyűrűs kötés, présidomos

kötés készítését.

Legyen képes ismertetni az oldható

kötések és

helyzetbiztosító elemek, csavar-,

tengely- és csőkötés elemeit,

technológiáit.

Legyen képes ismertetni a menetes

kötések: metrikus és a gázmenet

(Whitworth) jellemzőit.

Tudja a karimás kötések és a tokos

kötések készítésének feltételeit,

alkalmazhatóságukat, készítésüket.

Legyen képes ismertetni a nem

oldható kötések elemeit,

technológiáit.

Tudja ismertetni a vörösrézcső

kötéseinek: lágyforrasztás,

keményforrasztás, roppantógyűrűs

kötés készítését.

Tudja a műanyagcső-hegesztést és

egyéb kötéseket: szorítógyűrűs

kötés, présidomos kötés készítését.

2.1.4. Hőtágulás,

tömítés,

Ismerje a lineáris és térfogati

hőtágulás, hőtágulás-

Legyen képes ismertetni a lineáris és

térfogati hőtágulás, hőtágulás-

korrózióvédelem kiegyenlítés elvét.

Ismerje a tömítőanyagokat.

Ismerje a korrózió elleni védekezés

aktív és passzív megoldásainak

alkalmazását, és a szigetelést.

kiegyenlítés elvét.


tömítőanyagokat, jellemzőiket, s

velük szemben támasztott

követelményeket.

Tudja megfogalmazni a korrózió

elleni védekezés aktív és passzív

megoldásait, szigetelést.

2.2. Vezetékhálózat

kialakítása

gyakorlatban

2.2.1. Hegesztett

kötések készítése

Ismerje a hegesztett kötések

készítését

gázhegesztéssel.

Ismerje a hegesztett kötések

készítését ívhegesztéssel.

Ismerje a műanyagcsövek

hegesztését tompa és tokos

eljárásokkal.

Legyen képes ismertetni általános

minőségű hegesztett kötés készítését

kézi gázhegesztéssel.

Legyen képes ismertetni általános

minőségű hegesztett kötés készítését

ívhegesztéssel.


műanyagcső hegesztését különféle

eljárásokkal.

2.2.2. Csőkötés

készítése nem

hegesztéssel

Ismerje a csőmenet készítését kézi

és gépi úton.

Ismerje a menetes csőkötés

készítését menetes idomokkal.

Tudja megfogalmazni, hogyan kell

elvégezni a csőkötések készítését

lágy- és keményforrasztással.

Legyen képes ismertetni csőmenet

készítését kézi és gépi úton.

Legyen képes ismertetni menetes

csőkötés készítését menetes

idomokkal. Legyen képes ismertetni

nem oldható kötések készítését

(szegecs, ragasztott). Legyen képes

ismertetni csőkötés készítését lágy-

és keményforrasztással.

3. Csőhálózat üzembe helyezése



3.1. Csőhálózat

üzembe-helyezési

alapismeretek

3.1. 1. Csőhálózat

alapismeretek


csőhálózat mérési

műveleteinek lényegét.

Ismerje a csőhálózat belső tisztítás,

mosatást.

Ismerje a nyomáspróbát, és tudja

megfogalmazni, hogyan ellenőrizze

a csőhálózat tömörséget.


csőhálózat mérési és

beszabályozási műveletek alapjait.

Ismertesse a csőhálózat belső

tisztításának, mosatásának előírásait.

Tudja ismertetni a nyomáspróbát,

legyen képes ellenőrizni a

tömörséget.

Legyen képes ismertetni az üzembe

helyezés dokumentációit.

4. Épületgépészeti alapfogalmak



4.1. Épületgépészeti

alapfogalmak

elmélete

4.1.1. Hőtani

alapfogalmak

Ismerje a hőtani alapfogalmakat,

tudja meghatározni a fajhőt,

hővezetést, hőátadást és

hőátbocsátást, hősugárzást,

hőszükségletet.

Ismerje a hőmennyiség,

hőteljesítmény, hatásfok fogalmát,

számítását.

Ismerje az alapvető hőtani számítási

feladatokat. Tudja kalkulálni a

melegítés, hűtés hőigényét.

Legyen képes ismertetni a hőtani

alapfogalmakat, legyen képes

meghatározni a fajhőt, hővezetést,

hőátadást és hőátbocsátást,

hősugárzást, hőszükségletet.

Tudja ismertetni a hőmennyiség,

hőteljesítmény, hatásfok fogalmát,

számítását. Legyen képes elvégezni

alapvető hőtani számítási

feladatokat.

4.1.2.

Tüzeléstechnikai

alapfogalmak

Ismerje a tüzeléstechnikai

alapfogalmakat, az égés feltételeit, a

tüzelőanyag megfelelő elégetéséhez

szükséges levegőellátást, és az

égéstermék összetételét.

Legyen képes ismertetni és

meghatározni a

tüzeléstechnikai alapfogalmakat, az

égés feltételeit, a tüzelőanyag, a

levegőellátás, égéstermék

összetételét.

4.1.3. Nyomás

fajtái, definíciói

Ismerje és tudja értelmezni a

nyomást, légköri nyomást,

túlnyomást, abszolút nyomást,

vákuumot, hidrosztatikai nyomást.

Legyen képes ismertetni a nyomást,

a légköri nyomást, a túlnyomást, az

abszolút nyomást, a vákuumot, a

hidrosztatikai nyomást, s az

összefüggéseket értelmezni.

4.1.4. Áramlástani

ismeretek

Legyen képes alkalmazni az

áramlástani ismereteket, az áramlást

változó keresztmetszetű vezetékben,

áramlási sebességet, térfogatáramot,

tömegáramot, a folytonossági

törvényt, a statikus, dinamikus

nyomást.

Legyen képes kiszámítani alapvető

áramlástani feladatokat:

keresztmetszetet, sebességet,

térfogatáramot.


áramlástani fogalmakat.

Tudja alkalmazni az áramlástani

törvényeket folyadék és gáz esetén.

Legyen képes a csővezetékek

áramlástani méretezésére.

4.1.5. Ellenállás

fogalma

Ismerje az alaki és súrlódási

ellenállások fogalmát, legyen képes

meghatározni nagyságukat.

Legyen képes ismertetni az alaki és

súrlódási ellenállások fogalmát,

legyen képes meghatározni

nagyságukat folyadék és gáz esetén.


alapfogalmak

gyakorlata

4.2.1. Mérési,

számítási

gyakorlatok

Ismerje a csővezetékek nyomását és

tudja

számítani az ellenállását.

Legyen képes kiszámítani a

csővezetékek

nyomását és ellenállását.

4.2.2. Hőmérsékleti,

hőszükségleti

feladatok

Ismerje a hőszükséglet számítás

alapjait.

Legyen képes a rendelkezésre álló

adatokból elvégezni adott zárt tér

hőszükséglet-számítását.

5. Épületgépészeti dokumentációk



5.1.

Épületgépészeti

dokumentációk

elmélete

5.1.1.

Épületgépészeti

dokumentációk


dokumentációk tervjelképeit.

Ismerje a csőhálózati vezetékek,

szerelvények, berendezések

ábrázolását, rajzjeleinek bemutatását

szakáganként.

Ismerje az alaprajzot, a

helyszínrajzot, függőleges csőtervet.

Legyen képes értelmezni a műszaki

leírást.


épületgépészeti

dokumentációk tervjelképeit. Legyen

képes ismertetni a csőhálózati

vezetékek, szerelvények,

berendezések ábrázolását,

rajzjeleinek bemutatását

szakáganként. Tudja ismertetni az

alaprajzot, a függőleges csőtervet.

Legyen képes ismertetni a műszaki

leírást, s a költségvetés készítését.

5.2.

Épületgépészeti

dokumentációk

gyakorlata

5.2.1.

Épületgépészeti

dokumentációk

értelmezése


tervdokumentációkat.

Legyen képes értelmezni a műszaki

adatokat. Legyen képes bemutatni és

értelmezni egy családi ház

épületgépészeti tervét.

Legyen képes értelmezni az

épületgépészeti

tervdokumentációkat.

Legyen képes bemutatni

szakáganként gépkönyveket,

szabványokat, műszaki táblázatokat,

gyártmánykatalógusokat. Legyen

képes értelmezni a műszaki adatokat.

5.2.2. Kapcsolási

vázlatok,

költségvetés

készítése


tervdokumentációk

tervjeleit, legyen képes értelmezni a

műszaki adatokat, valamint legyen

képes szakáganként kapcsolási

vázlatokat készíteni.

Legyen képes anyagjegyzéket

készíteni.

Legyen képes értelmezni adott

munkatípushoz

tartozó dokumentációkat.


épületgépészeti tervdokumentációk

tervjeleit, értelmezni a műszaki

adatokat, valamint szakáganként

kapcsolási vázlatokat készíteni.

Legyen képes költségvetést

készíteni.

5.2.3. Munkahelyi

dokumentációk,

számítógép

használat

Ismerje, tudja vezetni a munkalapot,

karbantartási naplót, építési naplót,

felmérési naplót. Rendelkezzen

számítógépes felhasználói

ismeretekkel.

Ismerje az interneten elérhető

épületgépészeti

gyártmánykatalógusokat, tervezési

segédleteket.

Legyen képes munkalapot,

karbantartási naplót,

építési naplót, felmérési naplót,

átadási, üzembehelyezési

dokumentációt, jegyzőkönyvet

készíteni.

Legyen képes számot adni az

épületgépészeti nyomtatványok és

jegyzőkönyvek kitöltéséről szóban.


épületgépészetben használt

méretezési és költségvetési

programok főbb funkcióit.

6. Épületgépészeti rendszerelemek




rendszerelemek

ismerete

6.1.1. Szelepek,

csapok, tolózárak,

tartályok

ismerete

Ismerje a szelepek, csapok,

tolózárak fajtáit, részeit, jelképeit,

működésük jellemzőit, beépítési

lehetőségeit.

Ismerje a biztonsági szelepek,

szerelvények feladatait, működési

elvét.

Ismerje a tartályok jellemzőit.

Legyen képes ismertetni a szelepek,

csapok, tolózárak fajtáit, részeit,

jelképeit, működésük jellemzőit,

beépítési lehetőségeit. Legyen képes

ismertetni a biztonsági szelepek,

szerelvények feladatait, működési

elvét.

Legyen képes ismertetni a tartályok

jellemzőit.

6.1.2. Hőtermelő

berendezések

Ismerje a hőtermelő berendezések

szerkezeti elemeit, csoportosítását

tüzelőanyag szerint.

Ismerje a levegőellátás, égéstermék

elvezetés megoldásait.

Legyen képes ismertetni a hőtermelő

berendezések elhelyezési

lehetőségeit, szerkezeti elemeit,

csoportosítását tüzelőanyag szerint.


levegőellátás, égéstermék-elvezetés

megoldásait.

7. Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok



7.1. Munkaterület

munkavédelme

7.1.1. Baleset és

munkahelyi baleset

alapfogalmai

Ismerje a baleset és a munkahelyi

baleset fogalmát, a munkahelyi

balesetek és a foglalkozási

megbetegedések fajtáit.

Legyen képes ismertetni a baleset és

a munkahelyi baleset fogalmát, a

munkahelyi balesetek és a

foglalkozási megbetegedések fajtáit.

7.1.2. Munkahelyi

biztonsági jelzések

ismerete

Ismerje a munkahelyen alkalmazott

biztonsági jelzéseket, biztonsági és

egészségvédelmi jelzést, biztonsági

színek jelentését.


munkahelyen alkalmazott biztonsági

jelzéseket, a biztonsági és

egészségvédelmi jelzést, a

biztonsági színek jelentését, az

állandó jelzéseket, az időszakos

jelzéseket.

7.1.3.

Épületgépészeti

berendezések

biztonsági

rendszerei,

anyagmozgatás,

Ismerje a nyomástartó berendezések

biztonságtechnikáját, a nyomástartó

berendezések biztonsági

szerelvényeit.

Ismerje a magasban végzett munka,

létrák, állványok, kezelőjárdák


épületgépészeti berendezéseken

alkalmazott biztonsági rendszereket.


nyomástartó berendezések

biztonságtechnikáját, a nyomástartó

tárolás biztonságtechnikai előírásait,

ellenőrzéseit a munkavégzés előtt.

Ismerje a kézi és gépi

anyagmozgatás szabályait.

Ismerje a munkavégzés során,

valamint a telephelyen használt

anyagok, eszközök biztonságos

tárolását.

berendezések biztonsági

szerelvényeit. Legyen képes

ismertetni a magasban végzett

munka, létrák, állványok,

kezelőjárdák biztonságtechnikai

előírásait, ellenőrzéseit a

munkavégzés előtt.

7.2. Tűz elleni

védekezés

7.2.1. Tűzoltás

módjai, tűzoltó

eszközök

Ismerje a tűzoltás módjait, tűzoltó

eszközöket,

az éghető anyag eltávolításán

alapuló módot, az oxigén elvonásán

alapuló módot, az éghető anyag

hőmérsékletének csökkentésén

alapuló oltási módot.

Ismerje a tüzelő- és

fűtőberendezések működtetésének

tűzvédelmi előírásait.

Ismerje a nyílt lánggal végzett

munkavégzés biztonságtechnikáját.

Ismerje a gázhegesztés és az

ívhegesztés biztonsági előírásait.

Legyen képes ismertetni a tűzoltás

módjait, tűzoltó eszközöket, az

éghető anyag eltávolításán alapuló

módot, az oxigén elvonásán alapuló

módot, az éghető anyag

hőmérsékletének csökkentésén

alapuló oltási módot. Legyen képes

ismertetni a tüzelő- és

fűtőberendezések elhelyezésének,

működtetésének tűzvédelmi

előírásait. Legyen képes ismertetni a

gázhegesztés biztonsági előírásait,

az ívhegesztés biztonsági előírásait.

Ismerje az anyagok éghetőségét.

7.3.

Környezetvédelem

7.3.1. Hulladékok

kezelése, fajtái

Ismerje a hulladékok kezelését, a

hulladékok

szelektív összegyűjtését, hulladékok

előkezelését, átmeneti tárolását,

hulladékok elszállítását, hulladékok

feldolgozását, hulladékok végleges

elhelyezését.


hulladékok kezelését, a hulladékok

szelektív összegyűjtését, hulladékok

előkezelését, átmeneti tárolását,

hulladékok elszállítását, hulladékok

feldolgozását, hulladékok

végleges elhelyezését.

7.3.2.

Épületgépészeti

munkafolyamatok

környezetkárosító

hatásai,

megelőzésük


munkafolyamatoknál a veszélyek

megelőzését, illetve

környezetkárosító hatásuk

csökkentése érdekében teendő

intézkedéseket.


épületgépészeti

munkafolyamatoknál,

technológiáknál a veszélyek

megelőzését, illetve

környezetkárosító hatásuk

csökkentése érdekében teendő

intézkedéseket.

8. Elektrotechnika



8.1. Elektrotechnika

alapjai

8.1.1.

Elektrotechnikai

Ismerje az elektrotechnikai

alapfogalmakat.


elektrotechnikai

alapfogalmai alapfogalmakat.

8.1.2. Elektromos

jelenségek és azok

okai

Ismerje a villamos feszültség, a

villamos áram, villamos teljesítmény

fogalmát.

Ismerje a villamos áram hatásait.

Ismerje az áramnemek jellemzőit.

Ismerje az egyszerű villamos

áramkört.

Legyen képes ismertetni a villamos

feszültség, a villamos áram

fogalmát.


áram hatásait.


áramfajtákat, típusait.


áramkört.

8.2. Villamos

mérések

8.2.1.

Méréstechnikai

alapismeretek,

mérőműszerek

Ismerje a méréstechnikai alapokat.

Ismerje az elektromechanikus

mérőműszereket és elektronikus

mérőműszereket.


méréstechnikai alapokat.


elektromechanikus mérőműszereket

és elektronikus mérőműszereket.

Legyen képes dokumentációt

készíteni a mérésekről.

9. Irányítástechnika



9.1. Vezérlés- és

szabályozástechnikai

ismeretek

9.1.1.

Irányítástechnikai

alapfogalmak

Ismerje az irányítástechnikai

alapfogalmakat, az

irányítástechnikai szerveket,

tagokat.


irányítástechnikai

alapfogalmakat. Legyen képes

ismertetni az irányítástechnikai

szerveket, tagokat, berendezéseket.

9.1.2.

Irányítástechnika,

folyamatábrák

ismerete

Ismerje a számítógéppel támogatott

technológiákat.


számítógéppel támogatott

technológiákat.

9.2. Vezérlés- és

szabályozástechnika

9.2.1. Szabályozó és

vezérlőkörös

készülékek

szerelése

Ismerje a szabályozó körök

készülékeinek szerelését.

Ismerje a vezérlőkörök

készülékeinek szerelését.


szabályozó körök készülékeinek

szerelését.


vezérlőkörök készülékeinek

összehangolását.

II. A VIZSGA LEÍRÁSA

A vizsga részei


Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

180 perc 15 perc 180 perc 20 perc

100 pont 50 pont 100 pont 50 pont

A vizsgán használható segédeszközök


Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

A vizsgázó

biztosítja

Szöveges

adatok

tárolására és

megjelenítésére

nem alkalmas

zsebszámológép

NINCS

Szöveges

adatok

tárolására és

megjelenítésére

nem alkalmas

zsebszámológép

NINCS

A

vizsgabizottságot

működtető

intézmény

biztosítja

NINCS

NINCS

NINCS

NINCS

Nyilvánosságra hozandók


Írásbeli

vizsga Szóbeli vizsga

Írásbeli

vizsga Szóbeli vizsga

Anyag NINCS NINCS NINCS témakörök

Mikor? NINCS NINCS NINCS jogszabály

szerint

KÖZÉPSZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

180 perc 15 perc

Feladatlap

Rövid választ

igénylő

feladatok

Számítást igénylő

feladatok

Kifejtést igénylő

feladatok

„A” és „B” altétel

kifejtése

40 pont 30 pont 30 pont

100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga

Általános szabályok

Az írásbeli vizsga célja, hogy ellenőrizhető képet adjon a vizsgázó szakmai tudásáról az

ismeretek, a képességek és az alkalmazás, valamint a rajzi kommunikáció tekintetében

egyaránt. A vizsgázó a rendelkezésre álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes

feladatok között, és megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi feladatsort kell megoldania.

Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatok szöveges feladatokból, tesztfeladatokból és igaz-hamis állításos

feladatokból állnak.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek: ismertetés, felsorolás, rövid

kifejtés, fogalommeghatározás, folyamatleírás.

A tesztfeladatok állításokból állnak. A vizsgázónak minden állítást meg kell ítélnie, és

megjelölni, hogy helytálló vagy nem helytálló az adott állítás. A helyesen megítélt állítások

után jár pont.

Az igaz-hamis állításos feladatok esetében a vizsgázónak meg kell jelölni, hogy az adott

állítás igaz, vagy hamis. A hamisat szakmailag indokolni kell.

Ha az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra, pl. adatokra, táblázatokra

van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell.

Az írásbeli feladatok egy része egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból áll, másik

része egyszerű számítási feladat (épületgépészeti alapszámítások), harmadik része egy-egy

feladatának ismertetése, felsorolása, rövid kifejtése, fogalommeghatározása, egyszerű

ábrázolása (vázlat).

Az írásbeli vizsgán az alábbi témakörökről történik átfogó számadás:

- Csőszerelés előkészítése:

- csőszerelés előkészítése elméletben.

- Vezetékhálózat kialakítása:

- vezetékhálózat kialakítása elméletben.

- Csőhálózat üzembe helyezése:

- csőhálózat üzembe-helyezési alapismeretek.

- Épületgépészeti alapfogalmak:

- épületgépészeti alapfogalmak elmélete,

- épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata.

- Épületgépészeti dokumentációk:

- épületgépészeti dokumentációk elmélete,

- épületgépészeti dokumentációk gyakorlata.

- Épületgépészeti rendszerelemek:

- épületgépészeti rendszerelemek ismerete.

- Épületgépészeti munkabiztonsági és környezetvédelmi feladatok:

- munkaterület munkavédelme,

- tűz elleni védekezés,

- környezetvédelem.

- Elektrotechnika:

- elektrotechnika alapjai,

- villamos mérések.

- Irányítástechnika:

- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek,

A központi írásbeli feladatsor ismeretanyagának összeállítása az általános és részletes

követelményeken alapul. A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai

alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési

útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem

bontható.

Szóbeli vizsga


A középszintű szóbeli vizsga tételsorának összeállításáról a vizsgabizottságot működtető

intézmény gondoskodik. A tétel pontos megfogalmazása nem hozható nyilvánosságra.

A szóbeli vizsgarész a tételsorból húzott, „A” és „B” altétel kifejtéséből áll. Az egyes

altételek kifejtésébe, azok címének megfelelően, a vizsgázónak be kell építenie gyakorlati

példákat, az altételhez kapcsolódó rajzi vázlatokat kell készítenie.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi

témakörnek. A szóbeli tétel két altételből áll. A vizsgázónak mindkét altételből húznia kell

egyet.

Témakörök

„A” altétel


- csőszerelés előkészítése elméletben,

- csőszerelés előkészítése gyakorlatban.


- vezetékhálózat kialakítása elméletben,

- vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban.


- csőhálózat üzembe helyezési alapismeretek.


- épületgépészeti alapfogalmak elmélete.






„B” altétel





- Elektrotechnika:




- vezérlés- és szabályozástechnikai ismeretek.

A két feladat között tartalmi és területi átfedés nem lehet.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek

felhasználásával az összefüggések magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

Az értékelési útmutató rögzíti az egyes altételek kifejtésének elvárt tartalmi összetevőit és

az ezekre adható, altételenként 30, illetve 20 pont felosztásával kialakított maximális

részpontszámokat, amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok

legfeljebb 5-6 pontot érnek.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák Pontszám

„A” altétel „B” altétel Összesen

Feladat megértése, a lényeg

kiemelése, megfelelően felépített,

világos, szabatos előadásmód.

2 pont

1 pont

3 pont

Tartalmi összetevők: alapfogalmak

ismerete,

definiálása és alkalmazása, tények,

jelenségek, folyamatok ismerete és

alkalmazása, magyarázása,

összefüggések értelmezése.

26 pont 18 pont 44 pont

Szaknyelv alkalmazása. 2 pont 1 pont 3 pont

SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 30 pont 20 pont 50 pont

EMELT SZINTŰ VIZSGA

Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga

180 perc 20 perc

Feladatlap Egy tétel kifejtése

100 pont 50 pont

Írásbeli vizsga


Az írásbeli vizsgán a vizsgázónak egy központi írásbeli feladatsort kell megoldania. A

vizsgázó a rendelkezésére álló időt tetszése szerint oszthatja meg az egyes feladatok között és

megoldásuk sorrendjét is meghatározhatja.

Amennyiben az egyes feladatokhoz egyéb információkra, segédanyagokra (adatok,

táblázatok) van szükség, azt a feladatsornak mindig tartalmaznia kell. Az írásbeli vizsgán az

alábbi témakörökről történik átfogó számadás:


- csőszerelés előkészítése elméletben.


- vezetékhálózat kialakítása elméletben.




- épületgépészeti alapfogalmak elmélete,

- épületgépészeti alapfogalmak gyakorlata.









- környezetvédelem

- Elektrotechnika:

- elektrotechnika alapjai




Az írásbeli feladatlap tartalmi és formai jellemzői

Az írásbeli feladatsor a vizsgakövetelmény valamennyi fő témaköréből tartalmaz

kérdéseket.

A feladatok egy feladatlapon kerülnek összeállításra. Az írásbeli feladatok típusai és

arányuk:

- szöveges feladatok 50%,

- tesztfeladatok 25%,

- számítási példák 25%. Tesztjellegű feladatok: Feleletválasztó feladatok:

- egyszerű választás („Húzza alá!”),

- többszörös választás,

- illesztés (párosítás, csoportosítás),

- sorrend meghatározása,

- ok-okozati összefüggés keresése,

- igaz-hamis választás. Feleletalkotó feladatok:

- rövid válasz (meghatározás),

- ábrafelismerés, ábraelemzés,

- több jellemző felsorolása, megnevezése,

- adatok kiegészítése (szöveg, táblázat kiegészítés),

- fogalmak meghatározása, magyarázata, hozzárendelése állításokhoz,

- folyamatszakaszok sorrendjének megállapítása,

- ok-okozati összefüggések felismerése,

- tényadatok rendezése megadott szempontok szerint.

A szöveges feladatok jellemzően az alábbi típusok lehetnek:

- ismertetés,

- felsorolás,

- rövid kifejtés,

- fogalom-meghatározás,

- folyamatleírás,

- esettanulmány értelmezése megadott szempontok szerint.

Az írásbeli feladatlap értékelése

Az értékelés a központilag összeállított javítási-értékelési útmutató kötelező előírásai

alapján történik. Az egyes kérdésekre és feladatokra adható pontszámokat a javítási-értékelési

útmutató tartalmazza. A javítás során az útmutatóban meghatározott pontszám tovább nem

bontható.

Szóbeli vizsga

A szóbeli vizsga a részletes követelményekben meghatározott mélységben az alábbi

témakörök számonkérésére irányul:


- csőszerelés előkészítése elméletben,

- csőszerelés előkészítése gyakorlatban.


- vezetékhálózat kialakítása elméletben,

- vezetékhálózat kialakítása gyakorlatban.




- épületgépészeti alapfogalmak elmélete.










- Elektrotechnika:






A vizsgázó az érettségi vizsgán a központilag összeállított tételsorokból kihúzott egy tétel

kifejtésével ad számot a képzés során megszerzett tudásáról.

A vizsgázó a feleleténél a tételbe épített szemléltető forrásanyagot felhasználhatja.

A szóbeli tételsor tartalmi és formai jellemzői

A szóbeli tételsor 20-25 tételből áll. A tételek 20-25%-át évente cserélni kell.

A tételekben meg kell jelennie a követelményrendszerben meghatározott valamennyi

témakörnek.

A szóbeli vizsgarész értékelése

A szóbeli vizsgán a fogalmak szabatos definiálását, a megszerzett ismeretek

felhasználásával az épületgépészeti szakági feladatok magyarázatát, alkalmazását is értékelik.

A központi értékelési útmutató rögzíti az egyes feladatok kifejtésének elvárt tartalmi

összetevőit és az ezekre adható, 50 pont felosztásával kialakított maximális részpontszámokat,

amely alapján a feleletet értékelni kell. Az egyes részpontszámok legfeljebb 5-6 pontot érnek.

A szóbeli felelet értékelése az alábbi szempontok és kompetenciák alapján történik:

Szempontok, kompetenciák Pontszám

Feladat megértése, a lényeg kiemelése, megfelelően

felépített, világos, szabatos előadásmód 5 pont

Tartalmi összetevők: alapfogalmak ismerete,

definiálása és alkalmazása, tények, jelenségek,

folyamatok ismerete és alkalmazása, magyarázása,

összefüggések értelmezése

40 pont

Szaknyelv alkalmazása 5 pont

SZÓBELI ÖSSZPONTSZÁM: 50 pont

Documents

ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ...ÉPÜLETGÉPÉSZETI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az épületgépészeti