Poroszlói kalandok

2018.05.25-05.27

Ezúttal a bennmaradós hétvégén Poroszlóra utaztunk el. Kivételesen, most

ez nem a megszokott bennmaradósok közé tartozott, hiszen sportosabb és

kalandokban gazdagabb hétvége volt.

A pénteki napon a megszokott módon a lányok és a fiúk is felvitték

bőröndjeiket a

pozsonyi úti

kollégiumba. A

délutáni szieszta

után nyelvi

órákon vettünk

részt. Ezúttal az

egyik csoport

Nagy Éva

tanárnővel, aki

végtelenül

kedves és

rendes, a másik

csoport pedig

szeretett osztályfőnökünkkel, Forgács-Kurta Fruzsina tanárnővel volt. A finom

vacsorát a megszokott módon a Kék Lagúna étterem biztosította, ami rántott sajt

volt rizs körettel és ketchuppal. A rövid, de tartalmas napot pihenéssel fejeztük

be.

Alig hogy elaludtunk már fel is kellett kelni, mivel nagy nap elé néztünk.

Mindenki bepakolta a bőröndjébe a cuccát, megreggeliztünk és már indultunk is

Poroszlóra. A megszokott módon, az utaztatást a Tinett busz biztosította, kedvenc

buszsofőrünkkel az élen, Krisztián bá’ –val. Kis idő elteltével már oda is értünk a

szállásra. Mint mindig, két nevelőtanárunk kitett magáért, hiszen gyönyörű

szállást kaptunk, a Pipacs vendégház jóvoltából.

Mindenki elfoglalta a szobáikat és készülődött is a következő programra, a

kenuzásra. Néhány diák bicikli túrán vett részt Sári László tanár úrral és Forgács-

Kurta Fruzsina tanárnővel, ők a 30 kilométeres táv megtételét kirázták a

kisujjukból. Közben Harsányi Károly tanár úr meg is kezdte a legfontosabb

instrukciók elmondását segédjével, Polgár Bálint, DÖK kollégiumi elnökkel az

újdonsült kenusoknak. Mihelyt kiválasztottuk a csapatokat, vízzel, naptejjel és a

tanárok jóvoltából banánnal és almával ellátott táskákkal elfoglaltuk

csónakjainkat. Kisebb pihenőkkel az egyik úti célunkhoz el is értünk, az Óhalászi-

szigethez.

A kilátóból megtekinthettük a Tisza-tó egy részét és csodálatos növény-, és

állatvilágát. A pihenő után folytattuk az evezést a tavon és visszatértünk

Poroszlóra, ahol strandolhattunk és napozhattunk is. Még egy kis út megtételével

visszaértünk a szállásra, rendbe tettük a kenukat és visszatettük eredeti állapotába.

Sokan más „színben” tértek vissza a Madárpartra, ahonnan kölcsönöztük a

kenukat, egyesek barnábban, mások pedig pirosabban. A nap végén nagyon finom

bográcsgulyás és palacsinta várt minket. Kezdetét vette ismét a szieszta,

tollasozás, focizás és az idő kellemes eltöltése. A hosszú napot mindenki korai

alvással zárta le.

Elérkezett a vasárnap is, mely szintén nagyon tartalmas napnak ígérkezett

csakúgy, mint a szombat és a péntek. Reggel fél 8-kor volt ébresztés, és rögtön

egy finom laktató reggelivel indult a nap. Majd ezután 8-kor útnak indultunk

biciklivel, körülbelül 50 km távolságot tűztünk ki célnak oda-vissza úttal együtt.

Nagyon lelkesen neki is vágtunk az utunknak, nagyon meleg volt már

reggelről is, de mindenki nagyon várta már a bicikli túrát így nem nagyon

akadályozott bennünket a meleg időjárás. Majdnem másfél óra után megálltunk

egy kis pihenőre, itt mindenki ivott és evett egy kicsit, s útnak eredtünk megint.

Ezután Dinnyésháton álltunk már csak meg, ahol meg lehetett nézni a Tisza

gyönyörű vizét, és a pihenő melletti kis boltban lehetett venni egy finom

jégkrémet s hűsölni is lehetett egy kicsit az árnyékban.

Majd mindezek után, a végcél volt a következő állomás, azaz Kisköre.

Megérkeztünk délre, és egy nagyon finom ebédet fogyasztottunk el. Főételként

választhattunk három fajta ételből rántott hús, rántott sajt és natúrszelet

hasábburgonyával vagy rizs körettel és egy kis üdítővel. Egy kis desszerként

kaptunk palacsintát, amiből az egyik csokis a másik vagy baracklekváros vagy

eperlekváros lehetett.

A finom ebéd után elindultunk megnézni a hallépcsőt. Harsányi Károly tanár

úr ismertette velünk mire is szolgál ez az építmény és, hogy mi ennek a lényege.

Mindezek után elindultunk Dinnyéshátra, ahol most már nem csak pihenni álltunk

meg, hanem egy kis fürdőzésre is adódott lehetőség. Itt nagyon jót lubickoltunk,

mindenki nagyon jól szórakozott. Innen elindultunk és a legközelebbi megálló

Sarud volt. Ekkortájt már kezdtünk kimerülni, de még mindig nagyon jókedvűen

tudtunk úszkálni és beszélgetni. Sarud után már odamentünk vissza ahonnan

elindultunk, azaz Madárpartra.

Itt már csak a buszt vártuk elpilledve a kerek ötven kilométeres biciklitúra

után. Megjött a busz és visszaérve Egerbe már a rendelt vacsora várt minket.

Mindenki megkapta a vacsoráját jóllakva és kellemesen elfáradva borultunk be az

ágyba és aludtunk el.

BenkeMárk és Torda Kevin 9T