PQLITIKAT B,ESTAURACIf~ hS. MEGTORLÁSHAJDrT-BIHARBAN 1956--57 .

Filep Tibor

Noha az 1956-os magyar forradaln2n törtér~etéveF foglaIkoző, eddigmegjelent munkákban nincs is rá utalás, tény, hogy az alsó forradalmimegmozdulások Debrecenben voltak . Ugyanis az egyetemisták tünteté~se már október 23-án 11 órakor megkezdődött, és az 1~DP vezet©i mar adéli órákban hozzátárultak ahhoz, hogy a fiatalok követeíéser még d~T-után nyilvánosságot kapjanak a párt lápjának, a 1~épIagnak a külőrt-kiadásában.l A kora esti órákban a Kossuth utcán megszólaltak a fagy=verek, hamarabb tüzelt a tömegre az AVH, mint a fővarosban: Igaz,hogy Debrecenben sean 23-án, sean a későbbi napokban nem volt fagy-veres félkefés ennek ellenére a fámadalom o3~táber 25-éról 2~-ára vir-radó éjjel győztesnek tekintette magát : létrejött a megegyezés az MDFmegyei és városi vezeiői, valamint az egyetemisták, a munkásak és akatonák küldöttei között . A helyi hatalorm a 26-án anegaíavkuló S~ocia-lista Forradalmi Bizottmany kezébe ,került. A Néplap október 26-i szá-mában megjelent dokumentum szpcialista forradalomnak . nevezte a m~a-gyarorszagi eseanényeket. Ettől a pillanattól kezdve az 1k~DPmegsz~znt, a funkcionariusok nagyabb része a szovjet kata~ repül.áté=ren kért menedéket, és kapott is. Voltak, akik a városbaj maradiak: Kétvezetőt, Ménes 3ános városi, Tatár mise Lajos megyei tanácselnökötvettek őrizetbe a forradalmi bizottmány határozatára, valamint a leEegy-verzettek AVH tisztjeit, szám szerint negyvenkettőt. Lincselések, atro-citásAk neon voltak . A honvédelani alakulatok október 26-ától a forra-dal~m bizottmány rendelkezéseinek, parancsainak tettek eleget . A varos-ban rend és nyugalom volt, amikor november 4-én hajnalban a VörösHadsereg egységei - amelyek már november 3-án reggelre körülzártákDebrecent - megindultak a belváros felé. Körülzárták a P`aaiftrn, a~ Gá-bor Aron, a Kossuth laktanyát és lefegyverezték a. magyar honvédséget.Sehol sem volt ellenállás, t~ZZharc . Egynek ellenére - máig is kideríthe--tetten okokból - tankágyúkkal és gépfegyverrel lőtték a: Fxrsta éptüe-tét és a Kossuth-laktanyát. Így az agressziónak több halálos áldoza~Ea~is volt, annak ellenére, hogy magyar részről egyetlen fieggver sem dör-dült el . A reggeli órákban a forradalmi bizottmány tagjait az oroszokletartóztattak és a Sáansoni úti volt AVH-s, valamint a repülőtéri szov-jet laktanyába vitték. Hásonláképpen a Sámsoni útra kerűitek a le-fegyverzett tisztek is. A szovjet katonai parancsnokság a tiszti klubbanrendezkedett be . A reggeli órákban visszatértek . aá városba . az MIJ~P ko-

rábbi vezető i is, hozzájuk csatlakozott a letartóztatott Ménes János ésTatár Kiss Lajos . Mivel a helyzet ura már a déli órákban a Vörös Had-sereg volt, Budapesttő l eltérően azonnal megkezdődihetett a politikai res-tauráció . Ugyanakkor, mivel a városban harcok nem voltak, atrocitásoknem fordultak elő , és az MDP vezető i - Komócsin Zoltáni Kulcsár Fe-renc, Pullai Eirpád, Ménes János - és a többiek kezdeményez ői voltaka Szocialista Forradalmi Bizottmány megalakításának, nehezen találtákmeg azt a politikai cselekvési programot, amellyel hozzákezdhettek vol-na az �ellenforradalom felszámolásához" . Egyáltalán a tömegek bizal-mának, szimpátiájának megnyeréséhez . Ez a magyarázata annak, hogyegy egész hónapon keresztül - december közepéig - tanácstalanságjellemezte a hatalom régi-új birtokosait .

November 5-én megjelent újra a Néplap, ismét az MDP Hajdú-Bi-har Megyei Bizottsága és a megyei tanács lapjaként . November 9-tő lpedig már az MSZMP megyei bizottsága és a megyei tanács, november14-től az MSZMP Hajdú-Bihar Megyei Bizottsága lapjaként . A novem-ber 5-i számban megjelent egy felhívás (Debrecen lakosságához!) amely-ben a katonai parancsnokság (szovjet) közli, hogy 17.30-tól reggel 7.30-igkijárási tilalmat rendel el, valannint gyülekezési és csoportosulási tilal-mat. A munka felvételére szólított fel és a fegyverek beadására . A két-oldalas újság 2 . oldalán egy Debrecen dolgozó népéhez! című , agitatívcélú publikáció jelent meg, amelyet a restauráció első doku¢nentumá-nak tekinthetünk . A felhívás a kétfrontos harc jegyében fogalmazódott,erős az elhatárolódás a Rákosi-Gerő-klikk bűneitől s figyelmeztet azellenforradalmi veszélyre . Jogosnak tekinti az egyetemi ifjúság meg-mozdulását, nem esik szó a revizionizmusról, Nagy Imréről, és a szocia-lista vívmányok megvédésére szólít fel .a

A felhívás nem talált támogatókra . Debrecenben folytatódott a sztrájk,valamiféle politikai intervallum alakult ki . November 6-án módosítottáka kijárási tilalmat - az este 8-tól reggel 6-ig tartott . Hatástalanok maradtak a munka felvételére vonatkozó felhívások. Ebbő l a patthelyzet-bő l való kiútkeresésnek november közepén mutatkoznak az első jelei.A helyi újság november 14-t ő l Hajdú-bihari Napló címen jelent meg, ésa 16-i, illetve a 17-i számokban két érdekes közlemény jelent meg.

�A megyei és városi párt-végrehajtóbizottság lemondott. Ezzel egy-időben megalakult az MSZMP megyei és városi szervez ő bizottsága .A szervező bizottság feladata, hogy folytassa az MSZMP szervezését .A szervező bizottság tevékenysége arra az időre korlátozódik, amíg

apártszervezetek küldöttei megválasztják az MSZMP megyei és városiideiglenes elnökségét .

A szervez ő bizottság tagjai : Kállai Imre, Szívós Péter, Pullai Arpád,Taar Imre, Zsíros Lajos."a

1 Filep Tibor : A debreceni198 . o .

2 Néplap, 1958 . november 5 .3 Hajdú-bihari Napló, 1956 . november

Közlemény

forradalom, 1956 . október. Debrecen, 1990 . Piremon,

Hiányzik tehát a névsorból néhány korábbi vezető : Komócsin Zol-tán, Kulcsár Ferenc, Pullai Arpád, Tóth Mihály, Ménes János, TatárKiss Lajos, Németi János neve . Hogy mi állt a személyi változások hát-terében, arra nehéz egyértelmű választ adni. Ugyanis az MSZMP Haj-dú-Bihar Megyei Archívumában az 1956 . október 23-tól december kö-zepéig történtekre vonatkozó dokumentumok nem találhatók! Lehetsé-ges, hogy nem készültek jegyzőkönyvek, feljegyzések, avagy eltüntettékőket? Így nem lehet pontosan tudni, hogy a �kompromittált", a forra-dalom első napjaiban azzal együtümu"ködő vezetők háttérbe szorultakvalóban, avagy háttérbő l ők irányítottak, csak a nevük nem szerepelt anyilvánosság előtt!

További találgatásra ad okot a másik közlemény .

Közlemény

�Tatár Kiss Lajos, a megyei tanács vb-elnöke és Ménes János a vá-rosi tanács vb-elnöke tisztségükről lemondtak .

A megyei és városi tanács vezetését a Minisztertanács határozataértelmében a rangidős tisztviselő vesz át.4

A helyzet urai ezekben a hetekben Debrecenben a szovjet katona-ság és a pozícióikat őrző , még a forradalom napjaiban megválasztottmunkástanácsok voltak. Mint azt a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság 195? júniusában készült jelentése bizonyítja, novemberben ésdecemberben a karhatalom még gyenge lábon állt. �Mára múlt év no-vember--december hónapjában intézlkedések történtek az ellenforrada-lom által szétzilált vagy teljesen szétvert egységek, osztályok megszer-vezésére is ilyen a politikai nyomozó osztály és a karhatalom . Ez aszervezés különösen kezdetben vontatottan haladt. A politikai nyomozóosztály állománya idegenbő l jött elvtársakkal töltődött fel, igen lassúüteanben . . . A személyi állomány mozgatása később sem szűnt meg, ígypéldául a más városokból idehelyezett politikai nyomozók egy részétáprilis hónapban régi szolgálati helyükre visszahelyezték és helyükbe avolt debreceni álla~mvédel~mi beosztottak lettek visszahelyezve . . ."s Demég a nnunkástanácsokra se nagyon hallgattak az emberek, mert azegymás utáni munkafelvételi felhívásokra sem reagált a város lakossá-ga. Az általános sztrájk egészen november utolsó napjaiig tartott Deb-recenben. (Kivételt a szolgáltató szféra jelentett.)

Rendkívül nehezen haladt az MSZMP szervező munkája . Novem-ber végén adott hírt a Napló az első pártszervezetek megalakulásáról . De

4 Hajdú-bihari Napló, 1956 . november 17 . Ménes János visszaemlékezéseiben aztírja, hogy ő november 11-én a megyei intézőbizottság határozata nyomán amegyebizottság és a városi párt-vb minden tagjával együtt mondott le . 6 nemértett egyet a határozattal, de annak alávetette magát . Egy hónap múlva aKözponti Ideiglenes Intéző Bizottság és a Minisztertanács mindenkit visszahe-lyezett funkciójába, őt is, Tatár Kiss Lajost is .

5 MSZP HBMA 1. 'fond. 3 . lcs. 23 . öe. 1957 ; MSZP HBMA 1 . fond. 9. fcs . 19. 8e.1956-59. A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság állományából ellenforra-dalmi cselekmény miatt 28 rendőrtisztet, illetve tiszthelyettest bocsátottak el, amegyei állományból pedig ezen felül 115 tisztet és tiszthelyettest. Az állománytmás megyékbő l érkezett volt AVH-s tisztekkel töltötték fel .

az MDP volt tágfainak csak elenyésző kis százaléka kérte felvételétvagy átigazolását az új pártba. Komócsin Zoltán az 1957 . június 19-énmegtartott akűvaértekezleten felszólalásában hangsúlyozta : az MDPszervezetei 1956 . október 24-én széthullottak, az üzemekben az embereknem hallgattak a komzmunistákra. Abból a százötven párttagból, akik-nett október 24-én fegyvert adtak a kezébe a pártház védelmére, reg-gebe csak tíz maradt meg . . . �Meg kell mondani őszintén azt is, hngyitt egészen december végéig párttagság nem volt . . ."e A hatalmi inter-va~lum, a bizonytalanság közrejátszott abban, hogy az MSZMP helyivezetői erősítést kértek a Belügy~nninisztériumtól és a Kádár-kormány-tól . Ekkor került a rendőrség élére Czifra László őrnagy, a kormány-megbízottként a megyéhez Szabó István. A forradalonn utolsó fellángo-lása a december 11-12-i sztrájk volt, amikor két napra megbénult azélet Debrecenben .

Noha kevés tagja volt az MSZMP-nek Debrecenben és a megyében,november 3Q-án megtartották az MSZMP Hajdú-Bihar megyei és Deb-recen városi pártértekezletét . Az elfogadott határozat még mindig nagynépi törcnegmozgalomnak minősítette az október 23-án elindult folyaana-tot, a Rákosi-Gerő-klikk népellenes és bűnös politikájáról beszélt, és ér-dekes módon egyetlen szó senn esett benne a revizionizmusról, NagyImrééé politikájáról. Mintha őszinte szándék munkált volna a pártéletdeznokratil.ussá tételére.

Az ideiglenes megyei elnökség tagjai a következők lettek : AmbrusIstván pártfunkcionárius, Csorba László alezredes, Derzsi Bálint tsz-elnö~k,. Dobi István, Bahnazújvános MSZMP- elnöke, Fodor Ferenc or-vos, I~erczku József százados, Horváth Lajos tsz-tag, Jávorszki Balázsparaszt, Jóri Antal lakatos, Kapás Sándor tanító, Kiss Imre, a megyeitanács vb-elnökhelyettese ; Komócsin Zoltán pártfunkcionárius, LénártAntal diszpécser, Mancsinczky László műszerész, Mályi Imre őrnagy,Mohácsi. László Haj,dtís~zorboszló MSZMP-elnöke, Németi János tanárse-géd, Pallós Imre újságíró, Fullai . Árpád pártfunkcionárius, Oláh Imrenyugdíjas, C. Nagy Gábor, az MSZMP Derecske járási elnöke, RohácsJózsef Berettyóújfalu MSZMP járási elnöke, Stazicsksi Ferenc párt-funkcinnárius, Szabó László esztergályos, Tarr Imre pártfunkcionárius,Vajá Féter egyetemi hallgató� Veresegyházi Attila iskolaigazgató, VíghMártonné a biharkeresztesi járás MSZMP-elnöke .

Az MSZMP Debrecen városi ideiglenes elnökségének tagjai pedig :Balogh Ferenc tisztvisel ő , Bacsó° Immre MGM, Csitri Béla munkás; Csol-lá~k Gábor osztályvezető , Déri Miklós alhadnagy, Keresztes Kánoly, a,Debrecen Városi Tanács V. B . elnökhelyettese, Nyíri Jenő ¢nunkás,Molnár József pártfunkcionárius, Fullai Árpád pártfunkcionárius, PéterJózsefné munkás, Soltész György alkalmazott, Seress István kőműves,Tóth Mihály pártfunkcionárius, Zsarnóczai Sándor docens, Zsíros Lajospártfunkcionárius .

8 1VfS~P HH>1tdÉA 1. fond: 8 . fcs. 4. öe. 195'7 . Komócsint élesen támadták az 1957 .júAtusr 1~-i megyei pártal~tfca-értekezleten, hibáztatva őt a pártépítés sikertelen-s~égééat~ é~ aktó~erv me~aikuvá~ért. 6 is és Kulcsár Ferenc is reális képet vá-zoit: az októberi-novemberi napokról . Az már más kérdés, hogy néhány hónapmúlva már másként vé3ekedtek . . .

142

Elég egy pillantást a névsorra vetni : Ménes és Tatár Kiss Lajoskivételével vezető pozícióban van minden volt párt- és tanácsi vezető . . .'

December közepétől kezdve érezhetően aktívabbá válik az MSZMPországszerte, így Debrecenben is . Az MSZMP ideiglenese központi bizott-ságának december 2-án, 3-án és 5-én megtartott ülésén .elfogadott ha-tározat, a forradalmi eseményeket kiváltó �híres" négy ok .feltárása - .aRákosi-Gerő-féle vezetés hibái, a Nagy Imre-Losanczy vezette párt-ellenzék fellépése, a Horthy-fasiszta erők színre lépése és .a nyugati im-perializmus aknamunkája - meghatározó iránytűt jelentett az ingado-zó, bizonytalankodó debreceni MSZMP-vezetők számára is . Decem-ber 14-én megjelent a statáriumról szóló rendelet, ütőképessé vált akarhatalom . fgy lehetővé vált, hogy a városban lassanként visszaálljona forradalom előtti helyzet. Karácsomkor már .előadások voltak a Cso-konai Színházban is .

Novem-ber közepétől fokozatosan engedte szabadon a KGB a for-radalom november 4-én letartóztatott és vizsgálati fogságban tartottvezetőit. Sőt, visszatértek az Ungvárra deportáltak is . Néhány naponkeresztül a megyéi rendőrkapitányság Kossuth utcai épületében tartot-ták őket fogva . Vettek fel jegyzőkönyveket is - de végül decemberutolsó napjaiban valamennyien szabadlábra kerültek, rJgy tűnik, Heb-recenben komolyan vették Kádár János november 8-án .elmondott be-szédét, hogy senkinek sem eshetik bántódása, amiért a forradalmi ese-ményekben részt vett . Még a kétnapos decemberi .saztrájk fő szervező -j ét, Zeke Lászlót is szabadlábra helyezték néhány napi fogság után.

December 18-tól már készültek a jegyzőkönyvek az MSZMP me-gyei és városi ideiglenes elnökségének üléseirő l. Egymást érték a ta-nácskozáspk - december 18-án, 23-án, 27-én és 3ti-án ülésezett az el-nökség . A jegyzőkönyvekből megállapfthatá~ hogy Komócsin Zoltán,Pullai Arpád, Ambrus István, Stozicski Ferenc, Kulcsár Ferenc, SzívósPéter, Szabó István voltak a meghatározó arnberek . Ekkor még CsorbaLászló alezredes, a forradalmi bizottmány volt elnöke, a karhatalommegyei parancsnoka is bírta a vezetők bizalmát. Több alkalommal jelenvolt a tanácskozáson Németi János, Mancsinczky László, Zsarnóczi Sán-dor, C. Nagy Gábor, Keresztes Károly is . e

Január első felében hetenként ülésezett az ideiglenes városi és me-gyei elnökség, és fontos napirendeket tárgyalt : 1 . Az ellenforradalomtevékenysége Debrecenben, 2 . Munkástanácsokról szóló jelentés . Kétlényeges határozat született . Megbeszélést kell tartani az ügyészségekés bíróságok vezetőivel, hogy az ügyészség-+bíróság vegye fel a Tnagaeszközeivel a harcot az ellenforradalom ellen . Ugyanakkor Czifra Lászlórendőr őrnagy azt a megbízatást kapja, a rendőrség erélyesen lépjen fela munkástanáesakba befurakodott ellenforra~dalnai elemekkel szarnben . °Visszakerült pozíciójába Ménes János és Tatár 'Kiss Lajos is ezekben anapokban, ugyanakkor Csorba

Lászlót a Honvédelmi Minisztérium ,el-

7 Hajdú-bihari iVapló, 1956 . december 1 . A tudósítasban nincs utalás arra, hogyaz értekezleten hány küldött vett részt, s hány párttagot képviselt. Mindenesetreaz látható, hogy nagy számban vannak az elnökségekben a régi vezetők, funk-cionáriusok . . .

143

marasztalta a forradalomban való részvételéért és leváltotta . Az ideig-lenes elnökség először Csorba mellé állt, de egy nappal később tudomá-sul vette eltávolítását.lo

Január 13-án pedig sor került az MSZMP első megyei deanonstrá-ciójára . Az Arany Bika Szálló nagytermében nyilvános pártnapot tar-tottak . A Naplóban megjelent tudósítás szerint 1500-an vettek részt azösszejövetelen. Az előadók Major Tamás színművész, Szabó István, a Ká-dár~kormány Hajdú-Bihar megyei megbízottja és Balogh Elemér voltak .Ez a tanácskozás fonduló~pontot hozott a megye politikai életében . Itthangzott el élesen először pártfórumon, hogy 1956 . október 23.-no-vem~ber 4. között ellenforradalom volt Magyarországon, itt már NagyImrét árulónak mondták, Szabó István pedig már kevesebbet beszélta Rákosi-féle vezetés hibáiról, mint annak örökségérő l.'

Rendőri, bírói, fegyelmi, adminisztratív intézkedések

A január közepén bekövetkezett fordulat után megkezdődtek a le-tartóztatáspk . Január végén, február elején egymás után vették őrizetbea forradalmi bizottanányak tagjait, megkezdo"dtek az elbocsájtások azüzemekből, határozat született, hogy készüljön fekete lista a debreceniérteluniségiekrő l.l~

A Hajdú-Bihar Megyei Rendőrf8~kapitányság két ízben készítettjelentést az �ellenforradalmárokkal" szembeni rendőri intézkedésekrő laz MSZMP megyei és városi bizottsága részére. Az első dátuma 1957 .április 4., a másodiké 1957 . június 20.

Az áprilisi �statisztika" valamilyen oknál fogva két terminust hasz-nál, az 1957. február 15.-március 16 . illetve 1957 . március 16.-ápri-lis 5 . közötti időszakra vpnatkozóan közöl adatokat.

8 MSZP HBMA 1 . fond . 3 . fcs. 3 . öe . 1956 .9 MSZP HBMA 1 . fond . 3 . fcs . 5 . öe. 1957, 1 . fond, 3 . fcs . 6 . öe . 1957.10 MSZP HBMA 1 . fond . 9 . fcs . 19. öe . 1957 . Csorba László alezredes ügyében jólnyomon követhető Komócsinék bizonytalan magatartása . December 30-án a Hon-védelmi Minisztériumtól, Uszta vezérőrnagytól kérik Csorba László leváltását amegyei karhatalom éléről, mert a Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmány-ban játszott szerepe tisztázatlan . November 4-e után huzavonával végezte a kar-hatalmi zászlóalj szervezését, ellenforradalmi elemekre vonatkozó információkatszivárogtatott ki stb . Január 21-én kelt újabb levél arról játékoztatja a Honvé-delmi Minisztériumot, hogy Csorba László becsületesen dolgozott a bizottmány-ban, nagy érdeme van abban, hogy Debrecenben nem volt vérontás, csupán akarhatalom szervezésében követett el hibákat . Ezért megerősítette párttagságá-ban Csorba Lászlót, kötelezi, hogy a HM bizottságának korábbi határozatát -lefokozás, leszerelés - fellebbezze meg, máshol, ne Debrecenben teljesítsen szol-gálatot. A felülvizsgáló bizottság határozatát nem változtatta meg, egyértelműenellenforradalmárnak minősítette Csorba Lászlót. A megyei intézőbizottság pedigezt tudomásul vette . . .

11 Hajdú-bihari Napló, 1957 . január 13 .12 MSZP HBMA 1. fond . 3. fcs. 17. öe. 1957 .

144

A február 15.-március 16. között őrizetbe vettek száma 280 volt.Fegyverrejtegetésért :

14Izgatásért :

12Politikai bűncselekmény miatt :

116Köztörvényes bűncselekmény miatt :

83Egyéb bűncselekmény miatt :

3Szökött rab :

52Összesen :

280Igen érdekes képet mutat a letartóztatottak szociológiai összetétele .

Munkás : 60 . (Ebbő l 6 volt csendőr, 2 volt rendőr, 2 volt paraszt .) Pa-raszt : 72 . (Ebbő l 3 volt csendő r, 4 volt tiszthelyettes, 7 volt közalkalana-zott.) Közalkalmazott: 25 . (Ebből 2 volt katonatiszt, 4 tanító .) Szellemidolgozó : 33 (Ebből 1 munkás, 1 paraszt, 3 volt katonatiszt, 1 kulák.) Ipa-ros : 15 . Ebből 3 volt munkás . Pap : 2 . Kulák : 21 . (Ebből 1 kocsmáros, 1paraszt, 1 iparos) . Foglalkozás nélküli : 42 . (Ebből 5 munkás, 4 paraszt,3 iparos .) Egyéb : 101 .

A március 16.-április 5 . között őrizetbe vettek száma 108 volt .

A szociológiai összetétel a következő : Munkás : 30 . (Ebbő l 1 csendő r,1 volt katona tiszthelyettes, 1 rendőr tiszthelyettes, 1 kulák.) Paraszt :25. (Ebből 1 volt katonatiszt, 1 rendőr, 1 kulák, 1 iparos) . Közalkalma-zott 7.( Eb-bő t 1 volt katonatiszt, 1 munkás.) Szellemi dolgozó : 7 . (Eb-bő l 1 iskolai tanuló, 1 földbirtokos .) Iparos : 2 . (Volt munkások.) Kulák :8 . Foglalkozás nélküli : 19 . (Ebbő l 2 ipari munkás, 2 kereskedősegéd és 1csendőr.) Egyéb : 10 (A volt katona-, illetve réndörtisztek 1945 előttszolgáltak .)

Összesen tehát 388 embert vettek őrizetbe a megyében február 15.-április 5. között . Ezen kívül preventív őrizetbe került ezekben a hóna-pokban 451 ember . Érdemes egy pillantást vetni ismét a szociológiaiösszetételére is . Munkás : 64, paraszt : 49, értelmiségi : 74, osztályidegen :246 (!!), egyéb: 18 .

Az internáltak száma 156 volt.Végül a jelentés szerint 273 embert adtak át vádemelési javaslattal

az ügyészségnek .l3A második rendőri beszámoló az összegzés igényével készült . Mint

azt a dokumentum - A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság szer-vei az ellenforradalam elleni harcban - leszögezi, az ellenforradalmicselekményeket felderítették, és minden bűnös bíróság előtt felelhet tet-teiért .

A rendőrség 171 razziát tartott, ebbő l 81-et Debrecenben . Ezek so-rán 1340 szeQnélyt állítottak elő , közülük 168-at őrizetbe is vettek .

13 MSZP HBMA 1, fond . 3 . fcs . 19. öe. 1956-59 .

145

Fegyverrejtegetésért : 4Izgatásért : 2Politikai bűncselekményért: 33Köztörvényes bűncselekményért: 34Szökött rab : 35(Ssszesean : 108

1956 novemberében és decemberében 27 letartóztatottat adtak átaz ügyészségnek, 1957 . január 1-je, május 30 . között pedig 339-et . Azinternáltak száma : 147. Ugyanakkor rendőri felügyelet alá helyeztek 56személyt . Még egy érdekes adat : március 15-én és április 4-én, ponto-sabban az előtte lévő napokban 252 em-bert vettek preventív őrizetbe!Szociológiai összetétel : munkás 51, paraszt 55, értelmiségi 15, tisztvise-lő 5, egyetemi hallgató 7~ kisiparos, kiskereskedő 21, volt csend őr 35,volt rendőr 2, volt katonatiszt 12, refornnátus lelkész l, volt nyilas párt-funkcionárius 1, kulák 47 .

A beszámoló összegzésként megállapította, hogy mind Debrecen-ben, mind a városokban, falvakban a belügyi szervek felmérték a kü-lönböző irányító szervek (forradalmi bizottmányok, munkástanácsok)tevékenységét, gontos kimutatások készültek a résztvevőkrő l . Folyik avizsgálati munka, már őrizetben van a Debreceni Szocialista ForradalmiBizottmány 12 tagja is . . .ly

A forradalom kisebb-nagyobb szerepet játszó, a munkástaná-csokban funkciót vállaló, a sztrájkok szervezésében résztvevő, vagyegyáltalán véleményt nyilvánító embereket természetesen nem lehetettmind börtönbe zárni, internálni . De a megtorlás őket sem kerülte el. En-nek volt az eszköze az 1957 januárjában megjelent úgynevezett racio-nalizálási rendelet . Ennek lényege : ésszerűsítés, átszervezés címén bár-kit el lehetett bocsátani. Ez a rendelet tette lehet ővé, hogy az üzemek-től, vállalatoktól, különböző intézményektől azonnal elküldjék az 1956őszén a forradalomban szerepet játszókat. Az utasítást erre vonatkozóana megyei párt-vb adta ki. Végrehajtói az egyes munkahelyeken az igaz-gató, a személyügyi előadó és a párttitkár voltak. A racionalizálás 1957kora tavaszán megkezdődött, és az év végére fejeződött be. Az elbocsáj-tásak többnyire alaptalan vádaskodások, névtelen feljelentések, illetveegyéni bosszú alapján történtek. Hogy ez mennyire fontos eleme volt apolitikai restaurációnak, bizonyítja az a tény hogy a megyei pártbizott-ság 1957 nyarán tárgyalt egy, az ellenforradalmi tevékenységért elbo-csátottak elhelyezkedéséről szóló tájékoztatót . Az előterjesztés anegálla-pítja : �Az ellenforradalmi elemektől való tisztogatást adminisztratív vo-nalon az üzennek és hivatalok a racionalizálás felhasználásával vagy fe-gyelmi úton oldották meg, és oldják meg jelenleg is az utóbbin keresz-tül . . . Nagyjában jól oldották meg azt a feladatot, ami a dolgozók zö-mének egyetértésével találkozott . A politikai leleplezése az ellenforra-dalmároknak azonban nem kielégítő , amit véleményünk szerint a párt-szervezeteknek pótolni kell, mert különösen a hivatalokban van ezek-kel szemben sajnálkozás . . ."

Három dologra hívja fel a figyelmet a jelentés : 1 . Új embereket azigazgatók csak az előző munkahely véleményének kikérése után vegye-nek fel . . . 2 . Tisztázni kell, kik voltak ellenforradalmárok, kik csak hőbörgők"~ kik ingadozók. 3. A pártszervezetek a jövőben az ellenforra-

14 MSZP HBMA 1 . fond . 3 . fcs. 23 . öe . 1957 . A jelentést Czifra László rendőr őr-nagy, a főkapitányság vezetője és Szabó Sándor r. ny. őrnagy, politikai osztály-vezető állították össze . Az átfogó és alapos elemzés részletes képet ad az 1957eleji eseményekrSl, röpcédulázásokról, az egyetemek hangulatáról is .

14d

dalmi elemek politikai leleplezésével segítséik az aa3minisztratív vona-lon folytatott harcot . . ,is

Végül a jelentés a következőkkel zárul : �Az ellenforradalom ellenikonkrét munka eddigi eredményei a már meglévő adatokra támaszkod-va, központi szerveink rendelkezéseit is figyelembe véve, ez év végéigaz ellenforradalmi cselekmények, események felmérése, a jogi vonat-kozások tisztázása, a felel ősségre vonósak ez év végéig befejeződnek .Terveink szerint lényegében az ellenforradalom alatt elkövetett bűn-cselekmény tettesei valamennyien bíróság elé lesznek állítva, s az ellen-f~orradalam következményeinek rendőrségi vonalon történő feldolgozásateljesen befejezést nyert."ls

Ezek a jelentések azt igazolják, hogy igen intenzív munkát végzetta megyei rendőr-főkapitányság, és lényegében véve 1957 . június elejé-re lezárta az 1956 . október 23.-november 4 . közötti események vizsgálatát, a letartóztatások, internálások megtörték a meglévő ellenállást,és semmi akadálya nem volt a teljes restaurációnak .

A büntető eljárásokban rendkívül nehéz bámniféle tervszerűségetfelfedezni . Mintha ötletszerűen történt volna minden, de ugyanakkorelrettentő célzattal . Májusban került a bíróság elé a debreceni forradalmi bizottanány egyik titkára, Vass Imre (5 év) és a másik, Dede Lász-ló tanársegéd (15 év), néhány egyetemi hallgató . Majd ezt követőenegymás után kerültek sorra az egyes községek forradalmi vezető i, mun-kástanácsok tagjai, és végül decemberben a debreceni forradalmi bizott-mány tizenkét vádlottas monstre perére került sor . Ezt követően még1958 közepéig zajlottak kisebb perek .

Tény, hogy 1958 októberéig a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapi-tányság területén ellenforradalmi tevékenység, szervezkedés miatt, vala-mint izgatásért 537 ember ellen indítottak eljárást, és ítéltek el .

Az MSZMP szervezése, belső hatalmi harcolt

Az MSZMP pártszervezetei igen kis létszámlrnal alakultak meg .MHV-állomás, november 6 . : 26 tag . MÁV Járműjavító, november 7 . : 12tag . MÁV Pályafenntartási Főnökség, november 10. : 24 tag. Mezőgaz-dasági Akadémia, november 13 . : 13 tag."

Deeem~ber közepétő l szaporodnak az MSZMP alakuló alapszerveze-tei, de csak januártól kezdve kezd újra aktivizálódni a volt MDP-tagság.A szervez%~ munka csak mérsékelt eredménnyel járt sokáig.

A Hajdú-Bihar megyei pártbizottság 1957 . május 13-án tárgyaltameg az MSZMP megyei helyzetét . A pártnak 13133 tagja volt . AzMDP korábbi létszáanának ez mintegy 43-44 százaléka . A megye la-kosságának 2,5-3 százaléka volt az MSZMP-nek a tagja .

15 MSZP HBMA 1 . fond. 3 . fcs . 31 . öe . 1957 .16 Filep Tibor : A debreceni forradalom, 1956, október, Debrecen, 1990 . Piremon,

198 . o.17 Hajdú-bihari Napló, 1956. november 8 ., november 25-i számai .

147

Az MSZP taglétszáma 1957 . május 5-én Hajdú-Bihar megyében :

Ami feltűnő , a párttagság nagyobbik hányada a parasztság sorai-bó1 került ki, és igen-igen alacsony az értelmiségiek száma.' a

Pedig igen nagy gondot fordított mind a megyei, mind a városipártbizottság az értelmiség megnyerésére, a párttaglétszám növelésére .Egymás után adtak pártstátusokat a járásoknak, városoknak . Szinte aligvolt 1957-ben olyan pártbizottsági ülés, ahol ne foglalkoztak volna apártépítés problémáival . Felmerül a kérdés . miért nőtt lassabban Hajdú-Biharban és Debrecenben a párttagok száma, mint az ország más me-gyéiben, vagy éppen a fővárosban? Az okokat a debreceni forradalmiesemények lefolyásában és a pártvezetők akkori és későbbi állásfoglalá-saiban kell keresni. Ugyanis mivel Debrecenben nem voltak fegyveresösszecsapások, nem döntöttek le szovjet emlékművet, a Debreceni Szo-cialista Forradalmi Bizottmányban nagy számban voltak különböző be-osztásban MDP-tagok és a munkástanácsok, bizottságok rendre hitettettek a szocialista vívanányok mellett - földet, gyárat vissza nemadunk! -, a közvélemény nem tekintette a helyi eseményeket ellen-forradalomnak . Másrészt a volt párttagok csalódása is kétségtelen . Devan még egy nem elhanyagolható szempont. Debrecenben az eseményekkiindulópontja a Kossuth Lajos Tudományegyetemen volt, és a másikkét felsőoktatási intézmény - Orvostudamányi Egyetem és a Mező-gazdasági Akadémia - is igen fontos szerepet játszott az októberi ese-ményekben. A gondosan kiválasztott, káderezett egyetemi hallgatókrólnem lehetett állítani, hogy ellenforradalmárok voltak! Amikor a taní-tás 195? februárjában újra megindult, az egyetemi hallgatók döntő több-sége, de a tanároké is, ha nem is látványosan, de szemben állt a politikairestaurációs törekvésekkel. Beletörődés, mintsem megnyugvás volt a je-jellemző . Ez az állapot eltartott 1957 őszéig . Nem véletlenül szerepel amár idézett júniusi megyei rendőr-főkapitányi jelentésben, hogy azegyetemeken passzivitás mutatkozik a párt politikájával szemben, zárt-körű viták zajlanak, és kétségbe vonják sokan az események ellenforra-dalmi jellegét . Pedig az MSZMP egyetemi szervezete a Kossuth LajosTudományegyetemen a marxista tanszék előadóinak közreműködésévelelőadássorozaton próbálta ,meggyőzni a hallgatókat és oktatókat a párthelyes politikájáról . Végülis azzal, hogy aránylag kevés hallgató került

18 MSZP HBMA 1 . fond . 13 . fcs. 19 . öe. 1957 .

148

13 133Munkás 3 962Paraszt 7 337értelmiségi 134Alkalmazott 776Egyéb 685

bíróság elé, s neán volt túlságosan magas a karokról kizárt hallgatók éseltávolított tanárok száma, lassanként a restaurációs törekvések meg-hozták a megfelelő eredményt.~e

1957 . szeptember 11-én az egyetemi pártszervezetek munkájáról szó-ló jelentést tárgyalta meg a Debrecen városi pártbizottság. Az írásos be-számoló statisztikai adatai egyértelműen t~nasztják alá a fentebb meg-fogalmazottakat .

A Mezőgazdasági Akadémián 1956, noveanber 13-án 13 taggal, aDOTE-n február 21-én 40 taggal alakult MSZMP-alapszervezet. A ta-gok zömmel fizikai, illetve adaninisztratfv beosztásban dolgozók voltak!

195? szeptemberében MSZMP-tagok 1956-ban MDP-száma

tagok száma

A Hajdú-bihari Napló 1957 . évi számaiban nyoma sincs annak,hogy milyen nehézségek voltak az MSZMP szervezésének, a politikaiirányítás kézben tartásának. Ugyanakkor két dokumentum, az 1957 .június 19-én megtartott aktívaértekezlet jegyzőkönyve és a Debrecenvárosi pártbizottság július 20-án tartott intéző bizottsági ülésénekjegyzőkönyve egyértehműen tanúsítja, hogy az MSZMP megyei vezetőitisztában voltak a valós helyzettel. S ennek velejárója volt, hogy egé-szen 1957 júliusának végéig vitatkoztak azon, mi a bajok aka? Napi-renden szerepelt az októberben történtek elemzése . Napról napra erő -södött az a vonal, amely a megyei pártbizottság vezető it marasztalta elazért, hogy október 23-án nem lövettek a tüntet ő egyetemisták közé,hogy nem adtak szabad kezet Si~m~n őrnagynak, az AVH vezetőjénekaz ellenforradalmi ebnek megfékezésére október 24-én, ső t létrehoztáka Debreceni Szocialista Forradalmi Bizottmányt, demokratikus megmoz-dulásnak ítélve az eseményeket . YJgymond ez a politika az, ami miattaz emberek nem bíznak az MSZMP jelenlegi vezetőiben . . .

19 1 . fond. 3. fcs . 23 . öe . és MSZP HBMA 1 . fond . 9. fcs. 19. öe . 1956-59. Egy 1957áprilisában készült belügyi jelentés (Szabó Sándor őrnagy Kiss Ferencről, Ko-czog okosról, Bartha Jánosról, dr. Kulin Lászlóról, dr . Papp Jenőről, dr. KuthyLászlóról, Dede Lászlóról, Hevessy Józsefrő l adott kimerítő információt a me-gyei MSZMP-vezetők részére . Képet adva közelmúltbeli és jelenlegi szerepükrőlaz egyetemen. Ekkor Dede László és Hevessy József már előzetes letartóztatás-ban volt) .

20 8 . fond. 1, fcs. 2. öe . 1957 . A jelentés leszögezi : �Csigalassúsággal kávették azegyetemek a nagy léptekben előrehaladó országos konszolidációt ." A baj okánakaz anyag készítő i a burzsoá-nacionalista-antimarxista nézetek térhódításábanlátja . Az előteriesztá Józsa János volt. Kónya István Az ellenforradalmi esemé-nyek oktatásának tapasztalatairól szóló jelentésében is az antimarxista, nacio-nalista eszmék jelenlétére és veszélyére, valamint a szovjetellenességre hívjafel a figyelmet . Kiemeli a KLTE-n és a DOTE-n eléadásokat tartók munkáját(Kónya István, Molnár László, Kiss István, Farkas Dezső , Gyarmati József) . Az1957 . október 21-én kelt jelentés szerint a politikai passzivitás jéllemző az egye-temekre .

149

Mezőgazdasági Akadémia 56 86Orvostudományi Egyetem 78 580Kossuth Lajos Tudományegyetem 68 200

A ,Hsjdú biliari ` Napló részletes beszáx'nolót közölt az 1957 . május31-én az Arany Bikában megtartott pártaktíva-értekezletről . A megyeipártbizottság beszámolóját Ambrus István, a megyei pártbizottság titkárhelyettese ismertette . Ez a referátumn optimista hangvételű és maga-biztos . Az októberi . megyei, debreceni eseményeket -elemezve a beszá-moló úgy foglalt . állást, hogy. a pártbizottság vezetői ügyes taktikusnakbizonyultak, a marxizmus-leninizmus talaján álltak, de mivel néxn voltkapcsolatuk a fővárossal, a pártköaponttal központi utasítás hiányábanmaguknak kellett dönteniük. Ez vezetett a korripromisszumra 'és a for-radalmi bizottmány megalakulásához . Miután azonban jobbra tolódtakaz esemiények, a vezetők illegalitásba vonultak . November 4-e után vi-szont azonnal munkához láttak, és azóta erősödik napról napra a párt .Egyébként ezen az aktíván választották meg a küldötteket az országospártértekezletre (Kállai Gyula, Ambrus István, Tatár Kiss Lajós, GurbánGyörgy, C. Nagy Gábor, Pataki Gyula, Farkas István, Jávor Nándor,Kulcsár Ferenc, Ménes János, Vajó Péter, Ciffra Sándor, Rázsó Lajosné,Vígh Mártonné, Becskereki Sándor .) 2 '

Az aktíván elhangzottakkal szemben a valóság az volt, hogy élestámadások indultak a párt baloldala részéről az 1956 októberében �in-gadozók", elsősorban Kulcsár Ferenc, Komócsin Zoltán és Pullai Árpádellen . A június 19-én megtartott aktíváértekezleten - amelyen a me-gyei intéző bizottság tagjai, a városi bizottság tagjai és húsz meghívottvett részt - Stozicski Ferenc tartotta a beszámolót a párt helyzetéről,a közel-múlt történéseiről, A referátum, sajnos, nincs meg az archívumanyagában, csak a tanácskozásról készült jegyzőkönyv . De a hozzászó-lásokból egyértelműen kiderül, hogy á beszámoló élesen elítélte a me-gyei pártbizottság vezetőinek októberi magatartását. Komócsin Zoltán,Kulcsár Ferenc és Fullai Arpád egyrészt elismertek bizonyos hibákat,de őszintén beszéltek a valós eseményekről .

fgy Komócsin Zoltán leszögezte, nem a forradalmi bizottmány lét-rehozásának gondolata eredményézte a beszámolóval ellentétben a pást-szervezetek szétesését, hanem a Nagy Imre-kormány ¢hegalakulása . Amiitt történt, az összehasonlíthatatlan, ami Békésbén vagy más várósok-ban volt. Kulcsár Ferenc azt hangsúlyozta, hogy október 25-én beszélttelefonon .4cs Lajóssal, majd Egri Gyulával, a pártközpontból, és sem-miféle útmutatást ne~zn kapott. Ezért góridolták úgy, hogy át kell vé-szelni az eseményeket, és elkerülni a vérontást . Annál is inkább, mert afelfegyverzett �150 elvtárs" közül csak nyolcan maradtak 24 óra múl-va a pártházban . De elmondta, azt is, rendkívül nehéz volt a párt hely-zete november 4-e után, és amikor Stozicski Ferenc kiment a Jármű-javítóba, azok az emberek akarták agyonütni, akik közül kikerült! Pul-lai Arpád pedig a pártszervezés nehézségeiről beszélt, és az újra megújra fellépő intrikákról . Czifra László már előretekintett, és erőtelje-sebb intézkedéseket követelt, és a párt egységére hívta fel a figyelmet .

Hasonló problémák merültek fel a Debrecen városi pártbizottság tit-kári szobájában megtartott intéző bizottsági ülésen . A téma az ellenfor-radalom eszmei, politikai és szervezeti felszámolásának helyzete Deb-recenben volt . Az írásos anyagot Biri András készítette el.

21 Hajdú-bihari Napló, 1957 . június i .

150

A témához Tóth Mihály, Tarnóczai András, Szabó István; MénesJános és Pogácsás Antal szólt hozzá. Itt egyértelanűen egy merev ráko-sista .szemlélet érvényesült . Tóbh Mihály hevesén támadta Kamócsint, sa pártbizottság békülékeny embereit, hangsúlyozva, az AVH-ra támasz-kodva kellett volna cselekedni . Szabó István elmondotta, hogy őt Ká-dár János :küldte Debrecenbe novémber 4-e után, mert itt nagyon ne-hezen mentek ~ dolgok . Ennek oka pedig az, hogy október 25-én szüle-tett egy határozat, hogy itt szocialista forradalom van, s ez később issol gond forrása volt . Ménes János szintén a volt megyei vezetőket hi-báztatta gyengeségükért, hogy elhagyták pozícióikat. Ót kiküldték a re-pülőtérre, hogy kérjen menedéket az elvtársaknak, mire visszajött, min-denki elment . . . Pogácsás Antal úgy vélekedett, hogy Debrecenbenminden feltétel adva volt ahhoz 1956 októberében, hogy ugyancsak azlegyen ,ami Pesten volt. A jelenről szólva pedig azt hangsúlyozta, hogyitt eddig mindenben a megyei bizottság döntött, fontos dohog, hogy avárosi pártbizottság önálló :politikát folytasson . z=

Ezek a dokumentumok a kifelé demonstrált pártegységgel szem-ben azt bizonyítják, hogy Debrecenben 1967 első felében éles szemé-lyi harcok voltak . Két tábor állt egymással szemben . Az egyiket az októberi napokban engedékenynek bizonyult vezetők alkották . A másikataz októberben sérelmet .szenvedők, a magukra hagyottak, az elmenekü-lő ~k . S végül akadtak olyanok, akik kívül állva a történteken, utólag fo-galmazták meg okos véleményüket . Ezek a belsei viták és harcok nyil-vánvalóan rányomták bélyegüket a pártszervezésre, a követendő párt-politikára, az események értékelésére, a restauráció egymást követő lé-péseire . Mindez végül oda vezetett, hogy az 1956 októberében Debrecen-ben kompromittálódott vezetőket �felfelé -buktatták", Komócsin Zoltán,Pullai Arpád, majd Kulcsár Ferenc is Pestre került . A helyükbe lépőGódor Ferencet (megyei első titkár) és Valkó Mihályt (városi elsőtitkár) már nem feszélyezték az októberi cselekedetek, és határozottanképviselték az MSZMP keményedő politikáját .

POLITICAL RESTORATION AND RETORSION IN HAJDÚ-BIHAR COi7NTY1956-1957

Tibor Filep

In Debrecen in the October of 1956 the county leaders of the MDP (HungarianWorker's Party) played an important role in organizing the Debrecen SocialistRevolutionary Committee . It brought them a lot of trouble during the restorationafter 4th November . Till the end of December the number of members belongingto the new communist party, the MSZMP (Hungarian Socialist Workers' Party) wasvery low. As during the revolution there were no atrocious acts and demolitionsin Debrecen it was difficult to persuade people that there had been a �counter-revolution" here.

A sudden change occurred in the January of 1957 . The restoration acceleratedby the arrests, relocations, trials and the Brat number of dismissals on the one handand by the strengthening of authority and the increase in the membership of the

~2 MSZP HBMA 1 . fond . 8 . fcs . 4 . öe . 1957 és MSZP HBMA 8 . fond . 21 . fcs . 2 .öe . 1957.

15 1:

MSZMP. The severity of retorsion can be illustrated by the facts that 517 citizenswere summoned to court and nearly 200 were relocated till the autumn of 1957 .The restoration, which was still sliwer than in other parts of the country, washampered by the leading communists' struggles for power originating in the eventsin October, in the end former secretaries of the )fIDP were removed but were givenimportant party or state functions in Budapest. In Debrecen the old and at thesame time the new owner of the power became the party machinery following thementality of Rákosi . The resistance and passivity of the intellectuals of Debrecen .The three universities had a decisive role in it, only a very few students andlecturers took political part in strengthening the new power . Though in the middleof 1957 the size of the membership of the MSZMP was only the 43-44Q/o of thatof the MDP the political restoration ended by the end of the year.