A gazdasági növekedés térbeli korlátai Magyarországon

(Az S3 mint varázsszer?)

Magyar Regionális Tudományi Társaság vándorgyűlése

(Kaposvár, 2013. november 21-22.)

Prof. Dr. Lengyel ImreMTA doktora, intézetvezető egyetemi tanár

Közgazdaságtani Doktori Iskola vezetője

Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Előadás szerkezete

Alapkérdés: az ország és térségei gazdasági növekedésére miként hatott az Európai Unióhoz történt csatlakozás?

1. A gazdasági növekedés térbelisége Magyarországon (helyzetkép)

2. Az ország térbeli fejlődését meghatározó tényezők és folyamatok

3. Néhány gondolat a Smart Specialisation Strategy (S3, vagy 3S) hazai lehetőségeiről

  GDP/lakos (PPS), %(EU-27=100)

Foglalkoztatott-sági ráta, %

(20-64 évesek)

Munkanélküli-ségi ráta, %

(15-74 évesek)

Diplomások aránya, %

(25-64 évesek)

  2009-2000 2007 2011 2000 2010 2000 2011 2011

Közép-Magyar. +26 101,5 105,9 65,3 65,0 5,2 8,8 30,9

Közép-Dunán. +2 56,9 58,7 64,6 62,5 4,8 9,3 17,2

Nyugat-Dunán. -1 60,1 67,4 68,9 64,1 4,2 7,4 17,9

Dél-Dunántúl +4 41,8 44,1 58,1 58,1 7,8 12,7 16,6

Észak-Magyar. +5 39,3 39,8 53,9 53,7 10,1 16,7 15,6

Észak-Alföld +7 38,6 42,5 53,7 54,4 9,2 14,5 16,3

Dél-Alföld +3 40,6 43,7 61,0 59,5 5,2 10,6 17,1

Magyarország +11 61,5 65,7 61,2 60,4 6,4 10,9 21,0EU-27 100 100,0 100,0 66,5 68,5 - 9,6 22,4*

1. A gazdasági növekedés térbelisége Magyarországon

Egy lakosra jutó GDP alakulása a megyékben (%, EU-27=100, PPS)

Munkanélküliségi ráta a munkaerő-felmérés szerint (ILO, 15-74 évesek)

Egy lakosra jutó gépek, berendezések beruházásai (folyó áron, eFT/fő)

EU-s csatlakozás: rövid összegzés

1. A magyar gazdasági (EU-átlag körüli) növekedést egyoldalúan a főváros és vonzáskörzete generálja, emiatt folyamatosan nőnek a területi különbségek

2. A külföldi működőtőke beruházások csak rövid távon és egy-két megyében fejtik ki élénkítő hatásaikat (gyengék a multiplikátorhatások)

3. Különböző fejlődési pályák figyelhetők meg, a megyék többsége nem képes felzárkózni, gazdasági növekedési lehetőségeik gyengék, folyamatosan veszítik kreatív népességüket

→ az EU-s csatlakozás nem járt általános gazdasági növekedéssel, a spontán üzleti, piaci folyamatok kedvezőtlenek a magyar térségek többségének, a vállalkozások, munkavállalók nem versenyképesek

→ az ország nem volt eléggé felkészült a csatlakozás hatásainak kezelésére, a remélt konvergencia nem figyelhető meg

De! új felismerések az EU-ban, részben a válság hatására:

→ a kohéziós politika átalakul: nem a konvergencia a cél, hanem az, hogy egy térség önmagához képest fejlődjön (place-based jellegű, endogén szemléletű)

→ a kohéziós politika fő célja 2014-től az EU gazdasági növekedésének elősegítése, így várhatóan nőnek a regionális különbségek

→ előtérbe kerülnek a városrégiók, mint gazdaságfejlesztési egységek

2. Az ország térbeli fejlődését meghatározó tényezők és folyamatok

2.1. Gazdaságon kívüli tényezők és folyamatok

(a) az ország egypólusú településszerkezete

(b) a sugárirányú, egyközpontú közlekedés-fejlesztés

+ Peter Nijkamp (MRTT, Győr, 2012): Nyugat-Európa elöregedő lakossága és az ebből adódó elszívó hatás

2.2. Gazdasági tényezők és folyamatok

(c) az export áruk és szolgáltatások térbelisége

(d) az EU-s támogatások területi egyenlőtlenségei

(a) az ország egypólusú településszerkezete(budapesti: 2566 e. fő, debreceni: 243 e. fő, szegedi: 209 e. fő)

Nagyvárosi település-együttesek főbb adatai

Megnevezés

LakónépességMűködő társas

vállalko-zások, ezer

lakosra, 2010

 

Egy adófizetőre

jutó szja alapot képező

jövedelem, ezer forint,

2011

A nyilvántartott álláskeresők

aránya a munkaképes

korú népességből,

2011

fő, 2011

változása a 2002. évihez

képest, %

Központok és társközpontok összesen 4 206 316 1 61 2 135 5,5Település-együttesekbe tartozó egyéb települések összesen 929 384 12 38 1 822 6,4

Település-együttesek összesen 5 135 700 3 57 2 077 5,7Településegyüttesekbe nem tartozó városok összesen 2 408 490 -7 24 1 549 9,7Településegyüttesekbe nem tartozó községek összesen 2 413 541 -7 15 1 336 12,4

ORSZÁG ÖSSZESEN 9 957 731 -2 39 1 772 8,4

Település-együttesekLakónépesség2011. évi, fő

Változás a 2002. évihez képest, %

Változás, fő2000 és 2011 között épült

lakások a 2011. évi lakásállomány %-ában

Budapesti 2 566 097 6,1 147 532 12,7Győri 190 397 4,7 8 547 13,6Kecskeméti 146 661 5,8 8 040 10,4Szegedi 208 777 3,9 7 837 9,6Soproni 71 684 10,1 6 576 14,9Debreceni 242 980 1,7 4 062 10,6Veszprémi 79 628 4,0 2 767 12,3Pécsi 181 968 0,8 1 444 10,2Balatoni 147 968 0,8 1 174 17,5Nyíregyházi 134 270 0,4 535 16,1Székesfehérvári 126 875 0 0 8,0Zalaegerszegi 77 270 0 0 12,9Szombathelyi 120 641 -0,7 -850 11,8Kaposvári 81 711 -1,4 -1 160 6,5Egri 74 743 -1,7 -1 293 10,7Tatabányai 132 888 -2,0 -2 574 4,9Szekszárdi 52 362 -7,0 -3 941 5,2Szolnoki 93 328 -4,0 -4 092 9,2Salgótarjáni 49 859 -13,0 -7 450 2,5Békéscsabai 149 762 -6,2 -9 899 5,7Miskolci 205 831 -7,7 -17 171 4,7Ország összesen 5 135 700 3,0 140 084 11,4

Településhálózatból adódó regionális gazdaságtani szempontok

• Budapest és vonzáskörzete (2.6 millió fő): urbanizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: üzletágak közötti szinergiák, szolgáltató szektorok

• 8-10 településegyüttes (100-200 ezer fő): lokalizációs agglomerációs (térbeli méretgazdaságossági) előnyök: specializált gazdaság, adott iparágon belüli cégek (klaszteresedés)

• Várostérségenként 1-2 traded húzóágazat (klaszter)

→ a vidéki pólusok kicsik és ’se közel, se távol’ vannak a fővárostól

→ eltérő gazdaságfejlesztési lehetőségek

(b) Sugárirányú, egyközpontú közlekedésfejlesztés

Krugman (Nobel-díj, 2008): szükségszerű térbeli koncentráció- csökkenő fajlagos szállítási költségek, transzferálható, mobil tevékenységek- növekvő mérethozadék, monopolisztikus piacok→ a fővárosi cégek piacterülete megnőtt (kiszorító hatások a vidéki városokban)

A gazdasági növekedés térgazdaságtani törvényszerűségei

(c) az export áruk és szolgáltatások térbelisége

2011: termékek exportja: 21.038 mrd Ft

szolgáltatások exp.: 4.432 mrd Ft (Bp 86%, vidék 14%)

Hipotézis1: a fővárosi gazdaság kevés szolgáltatást exportál, főleg a belföldi piacra szolgáltat (kiszorítva a vidékieket)

→ exportbázis-elmélet: lassú gazdasági növekedést eredményez az egész országra

Hipotézis2: a vidéki feldolgozóipari exportgazdaság gyengén kötődik a hazai gazdasághoz (kívülről vezérelt, FDI-orientált), a helyi túlcsordulások, multiplikátorhatások gyengék

(d) Az EU-s támogatások területi egyenlőtlenségei (EMIR, 2013. február 8.)NFT 2004-06 EU 2007-13 ÚSZT

Kifizetett összeg Ebből: GOP

Kifizetett összeg Ebből: GOP

Kifizetett összeg

Ebből: Váll.fejl. Pr.

Bács-Kiskun 98% 108% 53% 80% 60% 59%Baranya 142% 77% 85% 74% 48% 41%Békés 117% 61% 57% 44% 43% 14%Borsod-Abaúj-Z. 119% 81% 73% 70% 62% 52%Budapest 106% 163% 294% 263% 348% 377%Csongrád 122% 154% 96% 121% 70% 56%Fejér 102% 81% 51% 66% 42% 38%Győr-Moson-S. 74% 103% 100% 106% 64% 50%Hajdú-Bihar 125% 116% 73% 102% 63% 46%Heves 157% 104% 63% 74% 50% 44%Jász-Nagykun-Sz. 93% 69% 47% 52% 32% 42%Komárom-Eszt. 88% 107% 42% 110% 48% 59%Nógrád 55% 29% 43% 33% 44% 14%Pest 60% 81% 38% 23% 26% 27%Somogy 88% 59% 63% 52% 38% 32%Szabolcs-Szat.-B. 114% 66% 56% 56% 48% 45%Tolna 117% 82% 47% 45% 53% 52%Vas 85% 79% 50% 65% 45% 56%Veszprém 71% 101% 48% 74% 55% 36%Zala 87% 48% 43% 48% 40% 41%Összesen 100% 100% 100% 100% 100% 100%

Projektalapú pályázatok gyenge hatékonysága: veszélyek és kockázatok

(vs integrált térségi (bottom-up) gazdaságfejlesztés)FÜGGŐSÉG

TÁMOGATÁS ‘AGYELSZÍVÁS’

VERSENYTÁRSAKMEGJELENÉSE

FEJLESZTENDŐGAZDASÁGI

TEVÉKENYSÉG

Infrastruktúra

Munkaerőképzettsége

Bejövőbefektetések

Helyicégek

ÖsszeillőHelyi cégek ésInfrastruktúra

Összeillő Munkaerőképzettsége és Infrastruktúra

ÖsszeillőBejövő befektetésekés Helyi cégek

Összeillő Bejövő befektetések és

Munkaerő képzettsége

4. Néhány gondolat a Smart Specialisation Strategy(S3) hazai lehetőségeiről

1. A magyar gazdaság térben nagyon heterogén, emiatt a centralizált gazdaságfejlesztési politika hatékonysága gyenge (téves diagnózis): egypólusú térszerkezet (centralizált közlekedéshálózat), centrum-periféria viszonyok

2. „Triális gazdaság”: a főváros fejlett és szolgáltatás-alapú (de alacsony az export, főleg hazai piacon van jelen), a várostérségek FDI-vezéreltek, avagy csak hazai piacra dolgoznak (egyetemi városok)

→ a vidéki térségek versenyképessége gyenge, önmagában a főváros és vonzáskörzete nem képes a magyar gazdaságot élénkíteni, elégtelen az exportszektora és kiszorítja a vidéki szereplőket, emiatt is nőnek a területi különbségek

3. Elhibázott fejlesztéspolitika (téves terápia): centralizált döntéshozatal, projekt-alapú pályázatok, erős piactorzító hatások

→ a 2007-13-as időszakban eddig 4458 milliárd Ft EU-s támogatás lett kifizetve, gyenge hatékonysággal (minimális a növekedés), a főváros és az önkormányzatok elszívják’ a gazdaság- és vállalkozásfejlesztési forrásokat

→ bottom-up jellegű ágazati fejlesztéspolitikára lenne szükség (place-based jellegű), helyben szerveződő gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre

A gazdaságfejlesztési célok és stratégiák változása: az S3 (Stimson-Stough-Roberts, 2006, p. 12.)

1960 1970 1980 1990 2000

Gazdaságpolitikai célok

Keynesi gondolatokII. vh-tól 1970

Monetarista gondolatok1970-1990

Racionalitási gondolatok1980-1990 Fenntarthatóság

Államigazdaság-fejlesztésiügynökségek

Gazdaságfejlesztésiszabályok,vegyes gazdaságifejlődés

Magas hozzáadott értékű stratégiák kiemelése, összehangolt munkaerő éstechnológia váltás

Irányelvek a társadalmikülönbségek csökkentésére,a hátrányba kerülőcsoportok beintegrálásáraa gazdaságba

Irányelvek a környezeti és általános életminőségjavítására a magasanképzett munkaerő és cégek odavonzásával

Fenntarthatófejlődés

Gazdaságfejlesztési stratégiák

Kollaboratív előny

Kompetitív előny

Komparatív előny

Infrastruktúra-orientálttervezés

Célok és szándékoktervezése

Szerkezettervezése

Stratégiaitervezés

Integráltstratégiaitervezés

Több szektorúintegráltstratégiaitervezés

Van esély az S3-ra?

A magyar területfejlesztési, EU-s támogatási rendszer problémái (2014 előtt):- Tervezési: a tervezés és forráselosztás centralizálódott a minisztériumokban, a

megyék önálló kerete leszűkült, nem készültek el a várostérségek gazdaságfejlesztési stratégiái (a pólusprogram elhalt)

- Irányítási: az elfogadott fejlesztési koncepciók alkalmazása helyett is politikai döntések születtek (-nek), különböző érdekek és alkalmi projektek kerültek előtérbe („pályázat-vadászat”), ami gazdaságfejlesztésben nem hatékony (de! pl. önkormányzati infrastruktúra fejlesztésben még jó lehet!!)

- Szervezési: a helyi üzleti szféra kiszorult a gazdaságfejlesztésből, inkább helyi politikai és egyéb lobby érdekek dominálnak, az önkormányzatok kevés helyen vállalják fel az üzleti szereplők közötti koordinációt, inkább a települési infrastruktúra fejlesztéseire koncentrálnak és elszívják a forrásokat a gazdaság elől (intézményi és infrastruktúra fejlesztések)

- Szakmai: az egyes pályázatok, elnyert projektek megvalósulását csak önmagához viszonyítva vizsgálják, a kistérségen belüli egymásra gyakorolt hatásokat nem ellenőrzik, emiatt a projektek egy része még ronthat is a térség helyzetén (kiszorító hatások), hiányoznak az integrált place-based fejlesztések

Þ Az EU-s támogatás el lesz költve, de sem a foglalkoztatásban, sem a jövedelemtermelésben nem várható a kevésbé fejlett térségek felzárkózása

Þ Szükség van szemléletváltásra, decentralizációra és integrált térségfejlesztésreÞ Új EU-s eszközök: Integrált Területi Beruházások (Integrated Territorial

Investment) és Helyi Közösségvezérelt Fejlesztések (Community Led Local Development)

Köszönöm a figyelmet!