„Dunacseppek”- projektet zártunk németórán három évfolyamon is: negyedikben, ötödikben

és hatodikban.

A „Dunacseppek” 1. – projektben a negyedikesekkel a Duna Fekete-erdő - Bécs szakaszát

jártuk be.

A tanulók ismeretet szereztek a Duna teljes hosszáról és az élővilágáról. Megtudták, miért

fekete a Fekete-erdő. Megismerték a fekete-erdei népviseletet, a fafaragás hagyományát

(kakukkos óra, időjárásjelző házikó), ételeit, az itt élő állatokat. Megtudták, milyen hosszú és

mely országokon vezet keresztül a Duna menti kerékpárút, miért hívják Passaut a „Három

folyó városának”, hogy néz ki a melki apátság, és információkat gyűjtöttek a bécsi kikötőről

is.

Nagy sikert aratott, hogy közösen terveztük meg a főhősünket, Hansot.

A téma feldolgozása során kiválóan tudták alkalmazni a gyerekek a németórán elsajátított

lexikai és nyelvtani ismereteiket, sőt, német versikéket is tanultak a Duna "indulásáról" és

németországi mellékfolyóiról.

A tanulók dolgoztak egyénileg (PPT-k, plakátok), párban (Hans papagája, kutyája) és

csoportokban (német szövegek értelmezése) egyaránt. Volt lehetőségük LearningApps

tankockák megoldására is.

A téma feldolgozásához ének- és magyarórákon is kapcsolódtak a kollégák, illetve a 4. a

osztály tanulói technika órán Tóthné Mrva Szilvia tanítónő segítségével elkészítették a

Lánchíd makettjét, mely az iskola aulájában kiállításra került.

A projekt keretében egyik délután közös játékos foglalkozást tartottunk a nagycsoportos

óvodásokkal, ahol a kicsik is megismerték a Fekete-erdő állatait.

A tanulók projektzáró foglalkozáson adtak számot tudásukról, melyre a tanítókat is

meghívtuk.

Hunyadi-Buzás Éva

Szövegfeldolgozás csoportokban:

Játék az ovisokkal:

A Lánchíd:

Projektzáró – minden egy helyen

A „Dunacseppek” 2. – projektben az ötödikesekkel folytattuk az előző évben megkezdett

utat (Fekete-erdő - Bécs). A mostani témánk a Duna magyarországi szakasza volt: hon-és

népismereti információkkal gazdagodtak a tanulók.

Megtudták, hol lép be a Duna Magyarországra, történetet olvastak a szigetközi aranyászokról,

Hany Istókról, megszámolták a Duna - hidakat, megtanulták a Duna menti magyar városok és

Budapest néhány nevezetességének német elnevezését, sárkányhajót is ’láttak’, sőt, a

hungarikumokról is beszélgettünk: a gyerekek drukkoltak, hímeztek, kácsit és bajai

halászlevet ’kóstoltak’, busójáráson is voltak, végül LearningApps tankockáztak.

A projekthez kapcsolódott Laczi Zsolt kollégám, akivel példaértékű az együttműködésünk: az

osztályával (5. b) természetismeret órákon feldolgozta a témát (csoportmunkában ábrázolták a

gyerekek a Duna menti tájakat, tájegységeket, megyéket, mellékfolyókat, bemutatták a Duna

magyarországi szakaszának növény- és állatvilágát, feltérképezték a folyón átívelő hidakat).

Az általuk elkészített térképet kiegészítettük a németórákon tanult ismeretekkel, az elkészült

tablót az aulában kiállítottuk.

Hunyadi-Buzás Éva

Fotók a megvalósításról:

Drukkolás:

Hímzés:

LearningApps tankocka:

A kiállítás az aulában:

A „Dunacseppek” 3. – projektet az ötórás hatodikosokkal valósítottuk meg. Az eddigi utat

folytattuk: Mohácsról hajóztunk egészen Havasalföldig, közben rendszereztük történelmi

ismereteinket a Duna magyar történelemben betöltött szerepéről.

A tanulók gyűjtőmunkát végeztek a Duna menti várakról. Reneszánsz étlapot alkottak,

ügyeltek az iniciálékra is. Kinyomozták, mi köze volt a Hunyadiaknak Vlad Tepeshez, a

későbbi Drakulához. ’Áthajóztak’ a Vaskapun, utánanéztek a történetének. Térképen és

idővonalon ábrázolták az eseményeket, ehhez festményeket néztek meg és megismerték a

Képes Krónika néhány jelenetét is.

A tanulók elsajátították a német kifejezéseket, ebben memóriajáték, kártyajáték segítette őket.

A kommunikációs készségük fejlesztésére sztorikockákat is használtunk, ezek segítségével a

főhős történetét egyszerű, rövid mondatokkal már múlt időben is el tudták mesélni.

Kosztümöket, jelmezeket öltöttek, megelevenítették a Lehel kürtje c. mondát, a tatárjárást, a

visegrádi királytalálkozót, Dugovics Titusz hőstettét, és hódolatukat fejezték ki Mátyás

királynak.

Elkészítettük a csoport panoptikumát: minden tanulót lefényképeztünk a rá jellemző

mozdulattal, tárggyal, az általa kedvelt ruhadarabban. A fényképekből PPT-k születtek,

melyeket a projektzárón bemutattunk.

A gyerekek a projektzáró órán előadták Buda bevételének történetét.

Az elkészített munkák az aulában megtekinthetők.

Hunyadi-Buzás Éva

Sztorikockák:

Szókincsbővítés memóriajátékkal és kártyával:

Étlap:

A visegrádi királytalálkozó:

Mátyás király:

Panoptikum:

Projektzárás ~ minden egy helyen

Kiállítás az aulában: