Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási ismeretek vállalkozók részére

Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási

ismeretek vállalkozók részéreismeretek vállalkozók részére

Kedvezményezett: Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás

ÁROP 1.1.5-08/C/B – 2008-0013

„Térségfejlesztés koordinálása a Szeghalmi kistérségben”

Szeghalom Kistérség Többcélú Társulása

ÁROP-1.1.5/C „A leghátrányosabb helyzetű kistérségek fejlesztési és együttműködési kapacitásának megerősítése

” c. pályázata megvalósítása

Projekttervezés és Projekttervezés és ProjektmenedzsmentProjektmenedzsment

Strukturális Alapok Strukturális Alapok Kohéziós AlapokKohéziós Alapok

Közösségi KezdeményezésekKözösségi Kezdeményezések

A strukturális források

Az Európai Közösségeket létrehozó szerződés 158. cikke :• a gazdasági és társadalmi kohéziójának erősítése céljából, csökkentenie kell a

különböző régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségeket, és a kedvezőtlen helyzetű régiók vagy szigetek elmaradottságát.

2007-től a korábbi négy strukturális alap, a közösségi kezdeményezések és a Kohéziós Alap helyett két strukturális alap:

• az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális és Alap (ESZA), • Kohéziós Alap maradt fenn.

Leválasztásra kerültek a közös agrárpolitikához, illetve a közös halászati politikához kapcsolódó finanszírozási eszközök és létrejött az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA), valamint az Európai Halászati Alap (EHA).

A regionális politika célkitűzései

A 2007-2013 közötti időszakban az EurópaiRegionális Fejlesztési Alap, az Európai SzociálisAlap és a Kohéziós Alap új célkitűzései:• Konvergencia (legkevésbé fejlett államok és régiók felzárkózásának

elősegítése)

• a regionális versenyképesség és foglalkoztatás, • az európai területi együttműködés.A konvergencia célkitűzés forrásai- Európai Regionális Fejlesztési Alap, - Európai Szociális Alap, - Kohéziós Alap

Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

A Strukturális Alapok legjelentősebb összetevője, hiszen a regionális politikára szánt összegek legnagyobb része, hozzávetőlegesen 45%-a ezen keresztül jut el a tagállamokba.

Az ERFA céljai • gazdasági és szociális kohézió erősítése a regionális egyensúlytalanságok

csökkentésén keresztül. A cél elérésének érdekében az alap támogatást nyújt a regionális gazdaságok fejlesztéséhez és strukturális igazodásához, amely magában foglalja a hanyatló ipari térségek átalakulásának támogatását is.

Tevékenységi köre:• Fenntartható munkahelyeket teremtő beruházások • Infrastrukturális beruházások • A helyi és regionális fejlődést elősegítő intézkedések, különös tekintettel a

kis-és középvállalkozásoknak nyújtott anyagi támogatásra és szolgáltatásokra

• Technikai segítségnyújtás

ERFA - gazdaságfejlesztés

A „konvergencia” célkitűzés keretein belül az ERFA elsősorban a fenntartható és integrált gazdaságfejlesztést és fenntartható munkahelyek létrehozását finanszírozza:

• Kutatás és technológiafejlesztés (K+F), innováció és vállalkozói szellem • Információs társadalom • Környezet • Kockázat-megelőzés • Idegenforgalom • Kulturális beruházások • Közlekedési beruházások • Energia • Oktatási beruházások • Egészségügyi és társadalmi infrastrukturális beruházások • A KKV-k támogatásának közvetlen elősegítése

ERFA- regionális versenyképesség és foglalkoztatás

• Innováció és tudásgazdaság, ezen belül a regionális K+F és innovációs kapacitásbővítés támogatása, új finanszírozási lehetőségek kialakítása a vállalkozások számára

• Környezetvédelem és kockázat-megelőzés, ezen belül a szennyezett földterületek eredeti állapotának visszaállítása, környezetbarát technológiák közösségi közlekedésben való elterjedésének támogatása, tervek kidolgozása a technológiai és környezeti kockázatok előrejelzésére

• A közlekedési és telekommunikációs szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése, különös tekintettel a KKV-k információ- és kommunikációtechnológiai lehetőségeinek bővítésére

ERFA- Európai területi együttműködés

• Határokon átnyúló gazdasági, szociális és környezetvédelmi tevékenységek elősegítése, fenntartható területfejlesztés közös stratégiák keretében. Ide tartozik a természeti és kulturális értékek megőrzése, az infrastruktúra közös használatában rejlő lehetőségek kihasználása.

• Transznacionális együttműködés fejlesztése, például a tengerparti régiók kooperációja. Prioritások: innováció, környezetvédelem, elérhetőség javítása és fenntartható városfejlesztés

• A regionális politika hatékonyságának erősítése. Ennek legfontosabb eszköze a regionális és helyi hatóságok támogatása abban, hogy hálózatokat hozzanak létre, és folyamatosan cseréljék egymással tapasztalataikat

Európai Szociális Alap (ESZA)A legkorábban felállított alap: 1960-ban kezdte meg működésétLegfőbb funkciója a humánerőforrás fejlesztés támogatása.Célja:gazdasági és társadalmi fejlődés a tagállamok azon szakpolitikáinak támogatásával, melyek a teljes foglalkoztatáselérésére, a munka minőségének és a termelékenység javítására,továbbá a társadalmi befogadás előmozdítására és a foglalkoztatásnemzeti, regionális és helyi szintű egyenlőtlenségeinek csökkentéséreirányulnak: Munkavállalók, vállalkozások és vállalkozókalkalmazkodóképességének növelése • Álláskeresők és inaktív személyek munkavállalásának javítása,

munkanélküliség megelőzése, időskori aktivitás ösztönzése • Hátrányos helyzetű személyek társadalmi befogadásának erősítése,

munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem • Humántőke fejlesztése • Transznacionális, nemzeti, regionális és helyi szintű partnerségek,

egyezmények és kezdeményezések előmozdítása

Kohéziós Alap

A Kohéziós Alap egy strukturális pénzügyi eszközKi támogatható? • egy főre jutó, vásárlóerő-paritásban mért bruttó nemzeti terméke (GNP-je) a

közösségi átlag 90%-ánál kevesebb, • rendelkeznek a gazdasági konvergenciának az Európai Közösség létrehozásáról

szóló szerződés 104c. cikke szerinti feltételei teljesítésére (a túlzott állami deficit elkerülésére) irányuló programmal.

A támogatható projektek:környezetvédelmi projektek, amelyek összhangban vannak a vonatkozó

környezetvédelmi és fenntartható fejlődési tervek által az európai környezetvédelmi politikára ráruházott célkitűzésekkel (ivóvíz-ellátásnak, a szennyvízkezelésnek és a szilárd hulladék kezelésének, erózió szabályozását és a természet megőrzését célzó projektek)

közlekedési infrastrukturális projektek, amelyek a transzeurópai közlekedési hálózat iránymutatásaiban azonosított közlekedési infrastruktúrákat hozzák létre, és fejlesztik.

Közös Agrárpolitika Az 1257/1999. EK-tanácsi rendeletet 2007. január 1-jével felváltó jogszabály a 2007–

2013 közötti hét évre határozza meg az EU vidékfejlesztési politikájának céljait, a vidékfejlesztési prioritásokat és intézkedéseket.

Új célok: • Az európai családbirtok-szerkezet megőrzése • A vidéki népesség megtartása • Tájjelleg megőrzése • Vidékfejlesztés Alapelvek

• A mezőgazdasági termelés és termelékenység növelése műszaki fejlesztéssel, a munkaerő optimális hasznosításával;

• a mezőgazdasági termelésből élők számára méltányos jövedelemszint biztosítása; • a mezőgazdasági termékek piacainak stabilizálása; • az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása; • annak biztosítása, hogy a fogyasztók reális áron jussanak az élelmiszerekhez.

Támogatási egységek

Az Európai Unió regionális támogatásai régiók, vagy annál kisebb térségek fejlesztésére irányulnak. A támogatásokban részesülő régiókra az EU egy ún. NUTS rendszert alkalmaz mely 3 fő kategóriából áll: Kiinduló egység a tagállam meglevő közigazgatási egysége (tartomány, régió, megye, stb.), a további egységek ezen közigazgatási egységek összevonásából vagy felosztásából képezhetők.

• Magyarország esetében a közigazgatási egységek a megyék (főváros), további egységek a megyék (főváros) összevonásából képzett régiók, illetve a régiók összevonásából képzett nagyrégiók (I. szint).

• NUTS I : Nyugat-, Kelet- és Közép-Magyarország (egységek száma: 3) • NUTS II : tervezési-statisztikai régió (egységek száma: 7) • NUTS III : megye/főváros (egységek száma: 20)

Strukturális Alapok területi szintjeiStrukturális Alapok területi szintjeiA magyarországi NUTS regionális struktúraA magyarországi NUTS regionális struktúra

Területi Statisztikai Régiók (NUTS)

– NUTS I az ország teljes területe – NUTS II régiók– NUTS III mikrorégió (megyék)– NUTS IV kistérségek– NUTS V települések

Magyarország: 7 NUTS II. régió

Magyarország 7 régiójaMagyarország 7 régiója

Az EU regionális politikáját és a Strukturális Az EU regionális politikáját és a Strukturális Alapokat irányító elvekAlapokat irányító elvek

Öt meghatározó alapelv:Szubszidiaritás (a döntéseket és végrehajtást a kompetenciával rendelkező szintre kell delegálni)Programozás (többéves programok)Partnerség (érintett szereplők bevonása)Addicionalitás (társfinanszírozás)Koncentráció (földrajzi, tematikus)

Egyéb alapelvekMonitoring (értékelés)Transzparencia (átláthatóság)

EU pályázati rendszerének alapelvei

• Szubszidiaritás: a döntéseket és a végrehajtást arra a területi szintre kell helyezni, amely a legnagyobb átlátással és kompetenciával rendelkezik a feladat megvalósításához

• Addicionalitás: a Közösség által nyújtott pénzügyi támogatás kiegészíti az adott ország fejlesztési politikáját, hozzájárul területfejlesztési stratégiájához.

• Koncentráció :a támogatásokat azokra a régiókra kell koncentrálni, ahol a legnagyobb az elmaradottság, azaz azokra a régiókra, ahol az egy főre eső GDP nem éri el az EU átlag 75%-át.

• Partnerség: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást.

• Programozás: fejlesztési stratégiák partnerségen alapuló kidolgozása, ezek megvalósításának egyértelmű célkitűzési rendszere, a fejlesztések egymásra épülése, időbeli ütemezése jelenti a programozást.

• Monitoring és ellenőrzés

A kohéziós jelentés

• a területfejlesztés mellett új elemek:– az öregedő társadalom egyre nagyobb terheket ró az aktív

munkavállalókra és a társadalombiztosítás rendszerére– a szociális kohézió erősítése a szegénység elleni küzdelem miatt

lényeges– a globális versenyképességhez a munkahelyteremtés képessége

nagy mértékben hozzájárul – és nem csak a hátrányos helyzetű térségekben és iparágakban!

– a versenyképesség további tényezői: mindenfajta infrastruktúra, humántőke fejlesztése, innovációs kapacitások

Új célrendszer

• korábban: regionális/területi fejlettségi különbségek csökkentése

• most: versenyképesség – foglalkoztatás – kohézió

• további célok:– tudásalapú társadalom építése– társadalmi befogadás– fenntartható fejlődés– belső piac kiteljesítése

A kohéziós jelentés ajánlásai

• három prioritás:– konvergencia: a növekedés és munkahelyteremtés

támogatása a legkevésbé fejlett régiókban– regionális versenyképesség és foglalkoztatás: a változások

követése és elősegítése– európai területi együttműködés: az EU területének

harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődésének elősegítése• a szubszidiaritás elvének erőteljesebb érvényesítése a

megvalósításban• nagyobb koncentráció

Támogatási területek

• innováció és a tudásalapú gazdaság • a megközelíthetőség és az általános gazdasági

érdekű szolgáltatások– nem csak fizikai infrastruktúra, hanem ICT is!

• környezetvédelem és kockázat-megelőzés– elvek: prevenció, beavatkozás a forrásnál

• oktatás, foglalkoztatás és a társadalmi támogatási rendszerek fejlesztése

• a munkavállalók alkalmazkodóképessége – földrajzi, ágazati és szervezeti mobilitás

• a humántőke és a munkaerő-utánpótlás

Támogatási eszközök

• vissza nem térítendő támogatás:– Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA)

• infrastrukturális (kis)projektek támogatása– Európai Szociális Alap (ESZA)

• humán projektek támogatása– Kohéziós Alap (KA)

• környezetvédelmi és infrastrukturális (nagy)projektek támogatása

• kedvezményes (kamatozású és futamidejű) hiteleket nyújt:– Európai Beruházási Bank (EIB)

Hatályos szabályozás(2007-2013)

• A regionális versenyképesség és foglalkoztatás célkitűzés arra irányul, hogy – a legkevésbé fejlett régiókon kívül – növelje a régiók versenyképességét, vonzerejét és foglalkoztatási rátáját, a humán tőkébe való beruházás minőségének javítása, az innováció, a tudásalapú társadalom, a vállalkozói szellem előmozdítása, a környezet védelme és állapotának javítása, továbbá az elérhetőség javítása, a munkavállalók és az üzleti vállalkozások alkalmazkodóképességének növelése, illetve a nyitott munkaerőpiac fejlesztése révén. (ERFA, ESZA)

• Az európai területi együttműködés célkitűzés arra irányul, hogy erősítse a határokon átnyúló együttműködést közös helyi és regionális kezdeményezések útján, a transznacionális együttműködést az integrált területi fejlődéshez vezető, a közösségi prioritásokhoz kapcsolódó intézkedések révén, valamint az interregionális együttműködést és tapasztalatcserét a megfelelő területi szinten. (ERFA)

A megvalósítás keretrendszere

• tagállami szinten meghatározott• az EU rendelettel szabályozza az intézményi kereteket,

amelyeken belül a tagállamok nagy fokú szabadságot élveznek

• EU-szinten meghatározott:– nemzeti stratégiai referenciakeret (NSRK-Nemzeti Stratégiai

Referenciakeret)• az uniós kohéziós célok és a nemzeti reformprogram közötti

kapcsolat bemutatására• 2007. január 1-től 2013. december 31-ig hatályos

– operatív programok (OP-k)• NSRK alapján, szintén a teljes programozási ciklusra

vonatkozóan• konkrét pályázati kiírások alapját képezik

A megvalósítás intézményei

• tagállami döntés alapján• alapvető szervezetek OP-szinten:

– Irányító Hatóság (IH)• pályázat kiírása, szerződéskötés, programszintű

monitoring– Közreműködő Szervezetek (KSZ-ek)

• az IH-tól vesznek át egyes feladatokat– Kifizető Hatóság (KH)

• a támogatást kifizetési kérelemre nyújtja a kedvezményezett számára

ERFA finanszírozásERFA finanszírozás

Az Európai Regionális Fejlesztési Alapból támogatható:

• munkahelyteremtő beruházások• infrastrukturális beruházások• kis- és középvállalkozások, különösen

– vállalatvezetés, technológiatranszfer, hozzáférés a pénzügyi forrásokhoz, közvetlen támogatás

ESZA finanszírozásESZA finanszírozás

• Európai Szociális Alap (ESZA) fejlesztési területei– aktív munkaerő-piaci politikák;– esélyegyenlőség biztosítása a munkaerőpiacra való belépés

tekintetében, különös tekintettel a társadalmi kirekesztés szempontjából veszélyeztetett csoportokra;

– az oktatás és képzés rendszerének fejlesztése;– a munkavállalók és a munkaszervezet alkalmazkodóképességének

javítása;– a nők munkaerőpiacra való belépésének és munkaerő-piaci

részvételének támogatása.

Az Uniós támogatások…

• Csak az uniós célokkal összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást…

• Csak a megfelelő formában ismertetett elképzelések kaphatnak támogatást…

• Csak a fenntartható fejlődés elvével összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást…

• Csak az esélyegyenlőség elvével összhangban lévő elképzelések kaphatnak támogatást…

•Kettős cél:1.Foglalkoztatás bővítése

– Az egyén foglalkoztathatóságának javítása (munkaerő kínálat növelése)

– Munkahelyteremtés (munkaerő-kereslet növelése)– A kereslet és kínálat összhangját biztosító

foglalkoztatási környezet kialakítása

2.Tartós növekedés elősegítése– Versenyképesség növelése– A gazdaság bázisának szélesítése– Üzleti környezet fejlesztése (elérhetőség javítása,

szabályozási környezet javítása, állami szolgáltatások hatékonyságának növelése)

A NFT II. világa: Átfogó cél

• Gazdaságfejlesztés• Közlekedésfejlesztés• Társadalom megújulása• Környezeti és energetikai fejlesztés• Területfejlesztés• Államreform

Prioritások

CCélkitűzésekélkitűzések

Három célkitűzés megvalósítására:

1. Elmaradott régiók támogatása (az egy főre jutó GDP az EU átlagának 75%-a alatt van)

2. Strukturális nehézségekkel küzdő területek gazdasági és társadalmi átalakításának támogatása

3. Oktatási, szakképzési, foglalkoztatási politikák és rendszerek korszerűsítésének és átalakításának támogatása

A Strukturális Alapok Fogadása A Strukturális Alapok Fogadása Lebonyolítás

• Intézményrendszer– Strukturális Alapok szabályrendszere– Felelősség és hatáskörök– Hatékonyság: intézményi modellek

• Folyamatok, eljárások– Strukturális Alapok szabályai– lebonyolítás, pályáztatás, értékelés, ellenőrzés,

monitoring, kifizetés…

Felkészülés a támogatások felhasználására

Hogyan kezdjünk hozzá?

A támogatások felhasználása

• minden esetben projektek keretében történik• a projektekhez pályázat útján lehet

támogatást szerezni– ismerni kell a hazai és az uniós szintű pályázati

rendszert (amennyiben ilyen ambícióink is vannak…)

– figyelni kell a kiírások megjelenését és a határidőket!

• számos „írott és íratlan” szabálynak kell megfelelni

„Projektek felértékelődése”

• egyre sűrűbben vannak esetek, amikor egyedi, a napi rutinon túlmutató problémákkal szembesülnek a cégek,

• vannak iparágak, ahol napjainkra a működés egyedi feladatok összessége,

• kulcsszó: egyediség• a fentiek következtében adódik a feladat: kell

egy vezetési eszköz, amely ezeket a feladatokat hatékonyan kezeli.

Milyen a jó projektötlet?

• valós igényeket elégít ki• illeszkedik valamely konkrét pályázati

kiíráshoz• illeszkedik az EU kohéziós politikájának

céljaihoz• illeszkedik a nemzeti

programdokumentumokban megfogalmazott prioritásokhoz

• reális célokat tűz ki

Követelmények a pályázókkal szemben

• pályázó jogi státusza alkalmas• szakmai alkalmasság• pénzügyi alkalmasság• terv kidolgozottsága• célok világosak, a hozzájuk vezető út

egyértelmű• hatékonyság, „value for money”• megvalósíthatóság és fenntarthatóság

A projekt fogalmaA projekt fogalma

• A projekt szempontjából 3 tényező: Erőforrások (humán, energia, pénz) Cél, célrendszer Idő, fázisok

Mi a projekt??? (egyszerű)

• Egy olyan egyszer elvégzett munka, amelynek jól meghatározható kezdeti és befejezési időpontja van (Verzuh 2006, 26. o.).

• A fogalom meghatározásához rögtön szervesen kapcsolódik egy megjegyzés is, amely szerint „ez a fajta munka ellentétben állhat a szervezet rendszeresen végzett tevékenységeivel”

Szervezeti megközelítés

• rutinmunkákon kívül eső, egyedi feladat megoldására létrejött csoport,

• léte időben korlátozott, kezdete és vége meghatározott,

• elkülönült erőforrásokkal dolgozik, önálló költségvetése van,

• a szervezete egyedileg összeállított csapat, a tagok nemritkán különböző szervezetekből jönnek.

A Projekt (körülíró)

Egy olyan komplex tevékenység folyamat, amelynek végeredménye - előre definiált célja - egy előre meghatározott (műszaki) paraméterekkel leírható olyan, önmagában működőképes létesítmény, aminek megvalósítása időben és pénzértékben is egyaránt meghatározott.

ProjekttömegProjekttömeg

Szükséges egy olyan tevékenység tömeg, amely képes felszívni a támogatást– Ötlettől a projekttervig projekttervezés,

projektmenedzsment– Jogosultság (elfogadható költségek, versenyszabályok)– Megvalósíthatóság (pénzügyi és nem pénzügyi megtérülés,

költségek és hasznok)

A projekt egy olyan tevékenység:

• amely meghatározott célrendszerrel rendelkezik• konkrét időtávot fog át• zárt költségvetése van• másképpen:

– egy adott kiinduló helyzetből– adott időtartamon belül– adott eszközökkel– egy specifikus célt elérni kívánó

tevékenységsorozat

Projekt definiálható (leírható)

• a célként elérendő eredménnyel,• a teljesítés időtartamával,• a teljesítés költségkeretével.

Projektek négy fázisa

1. fázis: koncepció– vevő és cél (kell vevő?)– elkötelezettség– új termék ötlete– „játéktér” - stakeholder– tanulmányterv (kapacitás, szellemiség)– projektmenedzser– kommunikációs csatornák, felelősségek

idő specifikáció költség gazdasági sz. finanszírozás földrajzi kérdések szerződéses

feltételek


1. fázis: koncepció (folytatás)Minimális kérdések:• vevői igények - végtermék

– funkcionális alternatívák– döntéshozatali prioritások

• vevői igények - kommunikáció• idő-, erőforrás- és költségkorlátok• sikeres teljesítés mérőszámai• kockázati tényezők• háttér információk

Projektek négy fázisa1. fázis: koncepció (folytatás)Definiáló dokumentum• probléma meghatározás • technikai/funkcionális célkitűzések• várható hatékonysági vagy gazdasági

eredmények• befejezés követelményei, szállítandó

minőségi paraméterek • feltételezések, kiindulási pontok• kockázati tényezők• erőforrásigények és korlátok

Projektek négy fázisa1. fázis: koncepció (folytatás)A projektek sorsa...• A projektek nem szerepelnek jól.

– 50% - törölve szállítás előtt– 25% - leszállítva, de nincs alkalmazva– 20% - alkalmazva nagy változtatásokkal– 5% - leszállítva és alkalmazva

• okok– nincsen megfelelően definiálva– személyi változások– túl komplikált, hosszú vagy nagy– váratlan események– gazdasági prioritások változása– vállalati menedzsment politika stb.


2. fázis: Tervezés – szervezés(core - facilitating)

– részletezettség (WBS) : tevékenység = munkacsomag?– ütemezés– erőforrástervezés– költségtervezés– projektmenedzser (rangidős tagok)– projektterv– kontingenciák – kockázatmenedzsment– minőség, szervezet, kommunikáció

4.


3. fázis: végrehajtás

– a projekt tevékenységek megvalósítása– jelentési rendszer– elhárítás, nyilvántartás

4. fázis: befejezés

– jelentések elemzése– visszacsatolás fontossága

5.

A projekt elemei I.• Átfogó/hosszú távú és konkrét célkitűzések

– Célkitűzés: kívánatos, jelenleg nem létező jövőbeli állapot – a jelenlegi problémából képezzük

• Konkrét: a projekteredmények és a kedvezően alakuló külső körülmények teszik elérhetővé

• Átfogó/ hosszú távú: a jelen projekt mellett más projektek és egyéb kedvező külső körülmények is szükségesek bekövetkezéséhez

• Eredmények– A projekttevékenységek megvalósulása és kedvező

külső körülmények bekövetkezése teszik elérhetővé– Konkrétak, megfoghatók, mérhetők legyenek!

A projekt elemei II.

• Tevékenységek– A projekt végrehajtói által koordinált tevékenységek, amelyek az

eredmények elérését célozzák– Csak az eredmények és azon keresztül a célkitűzések elérését

szolgáló tevékenységek!• Előfeltevések

– Pozitív külső körülmények, melyek bekövetkezése szükséges a projekt megvalósulásához

– Kockázatelemzéssel kapjuk meg ezeket: a kockázatok pozitív megfogalmazásai

• Mutatók (indikátorok)– Az eredmények és a célkitűzések elérését bizonyító

mérőszámok

A projekt elemei III.

• Projektmenedzsment-struktúra– Felelősök, felelősségek, feladatok, jelentéstételi rend,

döntéshozatal

• Erőforrások– Emberi és dologi

• Költségvetés– A ráfordított erőforrások ellenértéke

• Időtartam– Se előtte, se utána nem a projekt része – bár rendszerint van

utánkövetés!

Projekt és pályázat

projekt – megtervezett fejlesztési elképzelés

pályázat – a PROJEKT bemutatása a pályázat kiírója (a TÁMOGATÓ) által megkövetelt formában

Milyen a jó projekt?

• releváns– kereslet-vezérelt– cél-orientált– megfelel a stratégiai elvárásoknak

• megvalósítható– jól átgondolt, következetes– eredményei mérhetők– költségvetés reális– munkamegosztás reális– kockázatok ismertek

• fenntartható– a célcsoport számára nyújtott előnyök a fejlesztés után is

biztosíthatók

A projektmenedzsment

A projekt tárgyának megvalósítását célzó szervezési, vezetési és irányítási tevékenység, amely meghatározott módszereket, technikákat igényel.

A projektmenedzsment feladatai:

a célmeghatározása tervezésirányításellenőrzés

A cél

• A cél alatt egy elméletben felállított terv-állapot értendő:

amelynek elérése kívánatos,amelynek reálisnak kell lennie,amelyet tudatosan választottak ki és amely csak cselekvéssel érhető el.

Céllal kapcsolatos elvárások

• megoldásoktól függetlenül (ne tartalmazza a megoldások ismertetését, vagy ne induljon ki egy bizonyos elgondolásból!)

• lehetőleg teljes körűen• a tényleges követelményeket tartalmazza• egyértelműen és ellenőrizhetően• igényesen, de megvalósíthatóan.

Célok tagolása

• szakmai teljesítéssel (a teljesítmény-paraméterekkel!) kapcsolatos célok,

• minőségre vonatkozó célok,• határidők,• költségcélok.

Célrendszerének felépítése

• ALAPÁLLAPOT (hol vagyunk most) KÖZBÜLSŐ CÉLOK (mérföldkövek) A PROJEKT KÖZPONTI CÉLJA (hová szeretnénk eljutni ezzel a konkrét projekttel, amire ennyi pénzt szánunk, ennyi időt szánunk és ilyen teljesítményparamétereket várunk el) A PROJEKT VÉGSŐ CÉLJA (egyfajta jövőkép, aminek eléréséhez a jelen projekt is csupán egy mérföldkő)

„Az egész definiálása”• Mit? A feladat mennyiségi és minőségi tartalmával

kapcsolatban

• Mikor? Időrend, időtartam, időpontok

• Ki? Személyes munkaelosztás

• Hogyan? Eljárások, módszerek

• Mivel? Eszközök fajtája és mennyisége

• Honnan? Személyek és eszközök biztosítása

• Hová? A személyek és eszközök hasznosítása a projekt sikeres befejezése után

A projektmegvalósítási ciklus

• Előkészítés szakasza• Odaítélés szakasza• Fizikai megvalósítás (vagy projekt kivitelezés)

szakasza, ahol célszerű néhány mérföldkövet meghatározni, többek között a haladás mérésére, projektmonitoring)

• Utóelemzés• (A projekt működési szakasza)

Makroszint hatások

• Közvetlen hatások• Multiplikatív hatások• Összesített keresletnövekményben rejlő

lehetőségek

A projekt résztvevői

• Célcsoport, a projekt kedvezményezettei: EU: társadalmi és gazdasági kohézió Mindig tágabb kör a partnereknél!!!

• Partnerek: Célcsoport igényeinek megértése Kezdeményező kitüntetett szerepe, fővállalkozó A konzorcium „felel a projektért”

• Szolgáltatást nyújtók: Alvállalkozók Finanszírozott esetekben az előírások fokozott figyelése!

Donorfinanszírozott projekt

• A donorfinanszírozott jelző csak arra vonatkozik, hogy az adott projekt valamilyen külső támogatás igénybevételével valósul meg, azaz a költségvetés egy bizonyos hányadát valamilyen külső finanszírozó (donor) biztosítja.

• Ehhez kapcsolódik szorosan a támogatásintenzitás fogalma, amely azt határozza meg, hogy a költségvetés hány százaléka külső finanszírozás (a maradék meg értelemszerűen a saját forrás)

A projekttömegA projekttömeg

Lesz-e elég projekt?

Mi a projekt?

NEKÜNK VANNAK-E PROJEKTJEINK?

Van-e projekt bázis?Van-e projekt bázis?

• Szükséglet felismerése – „adott egy probléma, valamit tennünk kellene”

• Projekt ötlet, elképzelés, csíra – „mi lenne, ha ezt csinálnánk”

• Projekt javaslat – „vannak céljaink, és tudjuk, hogyan érjük el azokat”

• Kidolgozott projekt – „az ördög a részletekben rejlik”

• Kidolgozott pályázat – „erre talán már pénzt is adnak”

Az Európai Bizottság által végzett felmérések

• gyenge a projekttervezés és előkészítés,• a kockázatokat hiányosan vették figyelembe,• figyelmen kívül hagyták a projekt hosszú távú

fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket,• a múltbeli tapasztalatok alapján levont tanulságokat

csak ritkán vették figyelembe az új projektek tervezése során

Stakeholderek (érintettek)

• Rendkívül fontos a projektek társadalmi beágyazottsága

• Nyilván társadalmilag hasznos fejlesztési beavatkozásokat nem tanácsos társadalmi szembenállással megvalósítani

• Következmény: magában a projektek menedzselésében is

A projekt által érintettek azonosítása és elemzése (stakeholder analízis)

hátrányt szenvedőkelőnyt élvezők

probléma kezeléspartnerségi kör

projekt megvalósítás

>>

kompenzáció

A projekt érintettjeinek elemzéseA projekt érintettjeinek elemzése

ÉRINTETT (Stakeholder)

Azon szervezetek, személyek

akik közvetve befolyásolhatják a projekt megvalósítását, akik közvetlenül érdekeltek a célok elérésében, akik döntöttek a beavatkozásról és finanszírozzák azt,akik részt vesznek a projektben, a közszférában dolgozó érintett végrehajtók, a projekt végső kedvezményezettjei a célcsoport pl. az érintett lakosság, stb.

Az érintettek elemzésének lépéseiAz érintettek azonosítása

Információgyűjtés az érintettekről

Az érintettek céljainak azonosítása

Az érintettek erős és gyenge pontjainak elemzése

Az érintettek stratégiájának meghatározása

Az érintettek viselkedésének elemzése

Az érintettek rangsorolása

Cselekvési terv kidolgozása

Stakeholderek fontossága

Érdekeltségük:

Hatalmuk:

Gyenge Erős

Nagy „Szürke eminenciás”

„Kulcsfigura”

Kevés „Kibic” „Statiszta”

Stakeholderek informálása

• „Mindenkinek érdeke”• Fontos: a stakeholderek felé csak a számukra

releváns információkat közöljük (a stakeholder-analízis alapján)

• Legyen lehetőségük vélemény-nyilvánításra• Az egyeztetések módszerét illetően

igazodjunk a stakeholderekhez

A projektek előkészítéseA projektek előkészítésePCM, SWOT, LKM szerepe, felépítésePCM, SWOT, LKM szerepe, felépítése

1. Projekt menedzsment1. Projekt menedzsment

• Projekt tervezet készítése: Adatgyűjtés Célok tisztázása (általános, specifikus) Célcsoport kiválasztása A tevékenységek megtervezése Körülmény analízis Üzleti terv készítése Dokumentációk/ellenőrzés

A konkrét projekttervezés kezdeti fázisának eszközei: a fastruktúrák

Problémafa, célfa, tevékenységfa: összeállítás, logikai összefüggések

2. Adatgyűjtés – probléma meghatározás2. Adatgyűjtés – probléma meghatározás

• Jelenlegi helyzet meghatározása• Probléma elemzés, körülmények• Probléma meghatározása• Ok-okozati viszonyok feltárása

3. Cél és feladat meghatározás3. Cél és feladat meghatározás

• Célcsoport kiválasztása: Érdekelt személyek, szervezetek Részesedésük Érdekeik, céljaik vizsgálata

• Célok, feladatok rögzítése SWOT modell

• Logikai keretmátrix elkészítése

4. Tevékenység tervezés4. Tevékenység tervezés

• Feladatok kiosztása• Az időtávok meghatározása• Fázisok alapos ismerete (szakértők bevonása)• MÉRFÖLDKÖVEK!

5. Üzleti terv elkészítése5. Üzleti terv elkészítése

• Bevezető oldal:Azonosító adatok, alapinformációk

• Összefoglaló:Ötlet leírása, piaci tendenciák, marketing

stratégia, pénzügyi kimutatások• Megvalósíthatósági tanulmány:

Vállalkozás bemutatása, célok ismertetése, iparág elemzés, marketing terv, pénzügyi terv

Mellékletek

6. Pályázat elkészítése6. Pályázat elkészítése

• A pályázati szabályzat alapos ismerete• A pályázati cél és a projekt cél összhangja• A projekt belső ellenőrzése az űrlapok kitöltés

előtt (monitoring)• Nyilatkozatok megléte• Dokumentumok, engedélyek, igazolások

rendelkezésre állnak!

A PCM módszertan…A PCM módszertan…(projekt ciklus menedzsment)(projekt ciklus menedzsment)

• a problémamegoldó ember módszere• jól definiált keretet ad a stratégiai gondolkodáshoz• megfelelő mozgásteret biztosít a megvalósításhoz• egy láncra fűzi fel a tervezést és a végrehajtást• ha a megfelelő logikában gondolkodunk, segít azt

rendszerbe foglalni - ha nem, feltárja előttünk ezt a hiányosságot

• … és mindemellett az EU fejlesztési programjainak kedvelt (megkövetelt?) módszertani eszköze

A PCM mint megvalósítási eszközA PCM mint megvalósítási eszköz

• Cél:– az érintettek hozzák

meg a döntéseket– a döntések releváns

információkra épüljenek• a fázisok egymásra

épülnek, a sikerhez minden fázist teljesíteni kell

• a tapasztalatok beépülnek a következő programok és projektek tervezésébe

Programozás

Identifikáció

KidolgozásFinanszírozás

Megvalósítás

Értékelés

A tervezés módszere - LogframeA tervezés módszere - Logframe

A logikai keretmódszer garantálja:• a valós problémákra épülést• a célok strukturáltságát• a mérhetőséget• a kockázatok felmérését• a projektterv következetességétTervezési módszer?• Projektmenedzsment• Projektértékelés

A logikai kerettervA logikai keretterv

LOGFRAME MÓDSZER(LFA – Logical Framework Approach)

A logframe módszer több, mint maga a mátrix!

ProblémaelemzésProblémaelemzés

Kiindulás: eltérés a mai helyzet és a jövőbeni „ideális” helyzet között

ELTÉRÉS

Probléma:Jelenlegi helyzet

Eredmények:Milyen állapotot

szeretnénk elérni?

A probléma meghatározásaA probléma meghatározása

• Szükséglet, probléma meghatározása• A probléma által leginkább érintett népesség /

csoportok meghatározása• A projekt iránti szükséglet igazolása• Az állítások alátámasztása statisztikákkal,

tanulmányokkal, tapasztalatokkal

Miért van szükségünk a projektre?

A helyzetelemzés eszköze - a SWOTA helyzetelemzés eszköze - a SWOT

• Az aktuális helyzet leírására épül• A helyzetleírás megállapításait strukturálja,

elemzési keretet biztosít• Megalapozza a stratégia felé való továbblépést• Osztályozás

– Erősségek (belső - pozitív)– Gyengeségek (belső - negatív)– Lehetőségek (külső - pozitív)– Veszélyek (külső - negatív)

A SWOT négy kategóriájaA SWOT négy kategóriája• Erősségek Erősségek (Strengths)(Strengths) - Belső tényezők, + - Belső tényezők, +

Pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá Pozitív dolgok, amik jól működnek, és lehet rá befolyásom hogy még jobban működjönbefolyásom hogy még jobban működjön

• GyengeségekGyengeségek (Weaknesses)(Weaknesses) - Belső tényezők, - Belső tényezők, --Olyan dolgok amik nem jól működnek, de Olyan dolgok amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a lehet rá befolyásom hogy jobb legyen a helyzethelyzet

• LehetőségekLehetőségek (Opportunities)(Opportunities) - Külső - Külső tényezők, +tényezők, +Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve befolyásolni, de kedvezőek és rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinketkihasználhatjuk az erősségeinket

• Veszélyek Veszélyek (Threats)(Threats) - Külső tényezők, - - Külső tényezők, -Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket Olyan korlátok, negatív tényezők, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a nem tudunk befolyásolni és csökkentik a siker esélyeit, kockázatot jelenthetneksiker esélyeit, kockázatot jelenthetnek

Projekt célProjekt cél

Erősségek (StrengthsStrengths)

Gyengeségek (Weaknesses)

()

Lehetőségek ((Opportunities)Opportunities)

Veszélyek(ThreatsThreats)

A SWOT logikája

HelyzetvizsgálatHelyzetvizsgálat

Prognózisok a külső feltételekrőlPrognózisok a külső feltételekről (gazdasági, technológiai, társadalmi,(gazdasági, technológiai, társadalmi, politikai, kulturális stb.politikai, kulturális stb.

A logframe mátrixot megalapozó bevatkozási A logframe mátrixot megalapozó bevatkozási logikalogika

Eredmények

Outputok

Projekt tevékenységek

Inputok

Hatások (Átfogó v. általánoscélok)

(Konkrét célok)

(Operatív célok)

Logikai keretmátrix lépésről-lépésreLogikai keretmátrix lépésről-lépésre

ELEMZÉSI FÁZIS

1. lépés: érintettek elemzése

2. lépés: problémaelemzés

3. lépés: célkitűzés-elemzés

TERVEZÉSI FÁZIS

4. lépés: a beavatkozási logika meghatározása

5. lépés: az előfeltevések és a rizikófaktorok meghatározása

6. lépés: az indikátorok azonosítása

7. lépés: tevékenységütemezés 8. lépés: költségvetés készítése

1. Az érintettek elemzése1. Az érintettek elemzése

• A különböző érintettek azonosítása– Érinti a projekt– Befolyásolhatja a projektet– Lehetséges projekt partner– „Konfliktusos” szereplők

• Szerepek szerinti csoportosítása– Projektben közreműködik, társfinanszíroz, haszonélvező– Támogató szervezet– Ellenőrző szerep

• Csoportosítás társadalmi és szervezeti szempontból– Mik a társadalmi és gazdasági jellemzőik– Milyen a szervezeti felépítésük (Hogyan hoznak

döntéseket)– Milyen a jogi státuszuk

• Érdekek és elvárások– érdekeik és elvárásaik a projekttel kapcs.– az egyes csoportok közötti kapcsolatrendszer

• A potenciál, kapacitások és erőforrások értékelése– mik azok az erősségek, amikre építhetünk– milyen hozzájárulásra számíthatunk– mik a hiányok

• Horizontális problémák (környezeti érzékenység, esélyegyenlőség

• Következtetések, ajánlások– Hogyan vegyük figyelembe az egyes csoportokat– Milyen intézkedések szükségesek– hogyan kezeljük az egyes csoportokat

2. Probléma elemzése2. Probléma elemzése

Célkitűzés-meghatározás alapja Érintettek bevonásával

Lépések: Azonosítsuk a terület fontosabb problémáit. Problémafa készítése ok-okozati

összefüggések alapján.

A konkrét projekttervezés kezdeti fázisának eszközei: a fastruktúrák

Problémafa, célfa, tevékenységfa: összeállítás, logikai összefüggések

A fastruktúrák

• Elemei:– problémafa– célfa– tevékenységfa

• Logikai rendszer, amely egységben kezeli:– a feltárandó problémákat– a problémák megoldásához rendelendő célokat– a célok megvalósításához szükséges

tevékenységeket

A problémafa

• Lényege: a létező helyzet negatív elemeiről ad áttekinthető képet, azok logikus egymásra épülését bemutatva

• Összeállításának lépései:1. fő probléma meghatározása az adott helyzetben2. kiindulópont keresése– okok és következmények hierarchiájának meghatározása– oksági láncolatok végigvezetése– érvényesség és teljesség ellenőrzése

A problémafában feltüntetett problémák jellemzői

• a problémák negatív szituációt jelentenek– megfogalmazásuk ezt feltétlenül érzékeltesse!

• a problémák legyenek létezők, nem jövőbeniek vagy elképzeltek– célszerű ezt is már a megfogalmazással

érzékeltetni

• a pozíció nem a fontosságukat, hanem az egymáshoz való logikai viszonyulásukat jelenti

Higher education doesnot provide professionalprofiles required by the

labour market

No further educationtraining courses for

current social workers

No higher educationcourses available in

social law & social work

No system of training insocial work at higher

education level

Poorly coordinated & inefficientdistribution of welfare assistanceto vulnerable groups, especially

in the earthquake region

Unclear & inadequatelegislation for social

security & social justice

Poor coordination ofpolicy formulation

Social law given lowpriority by government &

populace

ProblémaelemzésProblémaelemzésproblémafa = ok-okozati összefüggésekbe

helyezett problémák • azonosítsuk a kulcsproblémát• „építsünk” fát a kulcsprobléma köré

Ha az A a B oka, alá helyezzükHa az A a B következménye, fölé helyezzükHa egyik sem, mellétesszük

A logikai keretmódszer mint projekt A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példaidentifikációs eszköz – egy példa

Problémaelemzés az elemzés tárgyának és keretének meghatározása helyzetfelmérés problémák meghatározása és ok-okozati összefüggések feltárása

Munkanélküliség

Belső vállal-kozásokerőtlenek

Külső befek-tetők nem

jönnek

Nem elég képzett

vállalkozók

Nincsmögöttük

tőke

Túl sokanvannak

ugyanarra atevékenységre

Nincsközművesített

terület

Képzetlenmunkaerő

Rossz közútielérhetőség

OK

OKOZAT

A célfa

• a problémafa „pozitív konverziója”– pl. probléma: alacsony foglalkoztatási ráta – cél: a

foglalkoztatási ráta növelése

• minden egyes problémához pozitív állításokat rendel• a logikai rend megmarad, de a logikai kapcsolatokat

célszerű újra ellenőrizni!• a megfogalmazást illetően: tömör és célratörő célok

legyenek!• esetenként szükség lehet erőforrás-elemzésre a

célok megvalósításának tervezése előtt• jó problémafa = jó célfa

Célkitűzés-elemzésCélkitűzés-elemzés

Problémafa: A jelenlegi helyzet

negatívumaikulcsproblémaOk-okozati kapcsolatok

Célkitűzés-fa: A kívánt jövőbeli helyzet

pozitívumaikonkrét célkitűzésEszköz-eredmény

összefüggések


labour market






education level







populace


labour market






education level







populace

Célkitűzések megfogalmazásaCélkitűzések megfogalmazása

KonkrétMérhetőPontosReálisMegfogható

A logikai keretmódszer mint projekt A logikai keretmódszer mint projekt identifikációs eszköz – egy példaidentifikációs eszköz – egy példa

Új munkahelyek

Belső vállal-kozások

megerősödése

Külső befek-tetők nemvonzása

Vállalkozóiismeretekben

jártasvállalkozók

Tőkebevonás

Új vállal-kozási

területekfeltárása

Közművesí-tett területekkialakítása

Képzettmunkaerő

Autópályávalösszekötő út

kiépítése

Célelemzés a problémák átfordítása célokká a problémafa „tükörképének” megalkotása

FELTÉTEL

EREDMÉNY

hatás

CÉLKITŰZÉSCÉLKITŰZÉS FAFA

PROBLÉMAFAPROBLÉMAFA

PROBLÉMAFAPROBLÉMAFA

Súlyos munkanélküliség

Iskolázatlan / szakképzetlen

fiatalok

Mg. Alacsony munkaerő felvevő

képessége

Szegény Családok nagy

Száma

Képzési programok

hiánya

Mg-i termékek Iránti kereslet alacsony

A mg-i termékek Feldolgozottsága alacsony

OKOK

OkozatOkozat

CÉLFACÉLFA

Foglalkoztatás növelése

Szakképzett fiatalok számának

növelése

Mg. munkaerő felvevő

képességének fokozása

Családok bevételének

növelése

Képzési programok

kialakítása

Mg-i termékek marketingje

A mg-i termékek Feldolgozottságának növelése

EszközEszköz

CÉLCÉL

Tevékenységfa

• Elfogadott célok feladatokká formálása• Hierarchikus rendszer• Végrehajtást nagymértékben megkönnyíti• Esetleges irreális célok megjelennek

A tevékenységfa

• az elfogadott célokból kiindulva meghatározzuk, hogy milyen tevékenységek elvégzésével érjük el azokat

• az előző fák hierarchikus struktúráját megőrizzük• a tevékenységfa alkalmazása a végrehajtás

tervezését nagy mértékben megkönnyíti• az esetleges irreális célok a konkrét tevékenységek

alapos megtervezésével kiszűrhetők

Az LKM módszer lépéseiAz LKM módszer lépései

5. A projekt belső logikájának kialakítása

6. Feltételek és kockázatok pontosítása

7. Mutatók meghatározása

8.Tevékenységek ütemezése

9. Költségterv készítése

10. Végső ellenőrzés

Tervező szakaszTervező szakasz

A beavatkozási logika és az indikátorok közötti kapcsolat

Tevékenységek

EredményekOutput

mutatókA mutatók

forrásai

A projekt céljaEredmény-mutatók

A mutatókforrásai

Átfogó célHatás-

mutatókA mutatók

forrásai

Eszközök Költségek

Beavatkozási logika

A mutatók forrásai

Objektív módon mérhető mutatók

Beavatkozási stratégia - definíciókBeavatkozási stratégia - definíciók

Mit és hogyan kívánunk elérni a projekt keretében

Az a magasabb szintű cél, amihez a projekthozzájárul

Az a cél, amit a projekt időtartamának végére,vagy közvetlenül azt követően el kívánunk érni (ideálisan mindig csak egy van)

A projekt konkrét, kézzelfogható eredményei

A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek

ÁTFOGÓ CÉLOK(overall objectives)

PROJEKT CÉLJA(project purpose)

VÁRT EREDMÉNYEK(Expected results

v. output)

TEVÉKENYSÉGEK(Activities)

FeltételekFeltételek Feltételek:

a program sikeréhez szükséges körülmények, amelyeket azonban a program (v. menedzsmentje) nem tud befolyásolni.

Feltételek szintjei:• a beavatkozási logikával összhangban

Feltételek meghatározásának célja:

• a tervezés korai szakaszában meghatározni a program sikerét veszélyeztető kockázatokat.

• a végrehajtás alatt lehetővé tenni a monitoringot.

Fontos a feltétel?

Valószínű a bekövetkezése?

Ki kell hagyni

Biztos

Valószínűtlen

Valószínű

Ki kell hagyni

Figyelni kellFigyelni kell

Át lehet alakítani a stratégiát?

Ki kell bővíteni a stratégiát a

feltételre ható eszközökkel „„Gyilkos” feltételGyilkos” feltétel

igen nem

igen nem

Feltételek: KOCKÁZATELEMZÉSFeltételek: KOCKÁZATELEMZÉS

A bizonytalanságok két alaptípusba sorolhatók:

• A kockázatok olyan tényezők, amelyek ha bekövetkeznek, negatív hatással lesznek a projektre.

• A feltételek olyan tényezők, amelyek megvalósulása szükséges a projekt sikeréhez.

BEAVATKOZÁSI LOGIKABEAVATKOZÁSI LOGIKA

Tevé-

kenységek

Output

Cél

Célkitűzés

Logika

Miért fontos a projekt a régiónak?

Társadalmi-gazdasági előnyök, amelyek eléréséhez a projekt hozzájárul

Mit kell tenni hogy a kedvezményezettek hozzájussanak a tervezett előnyökhöz?

Mit tettek a projekt megvalósításáért

A projektnek köszönhetően a kedvezményezettek mit fognak elérni vagy mit fognak tudni tenni??

Minden, amit a kedvezményezettek fognak kapni a projekt megvalósításából

Miért van szüksége a kedvezményezetteknek a tervezett tevékenységekre?

Konkrét és kézzelfogható előny a nevezett kedvezményezetteknek

JelentésDefiníció

BEAVATKOZÁSI LOGIKA(példa)

Kevesebb munkanélküli fiatalCélkitűzés

Ösztönzők kidolgozása vállalkozók számára, hogy új munkahelyeket teremtsenek

Tevékeny-ségek

Több munkalehetőségOutput

A munkaerőpiaci politikák a helyi igényekre válaszolnak

Cél

Definíció Logika

Indikátorok - horizontális logikaIndikátorok - horizontális logika

A jó indikátorok – a SMART kritériumok

Specific Konkrét

Measurable Mérhető

Achievable Elérhető, rendelkezésre áll

Realistic Reális

Time-based Időhöz kötött

CÉL INDIKÁTORINFORMÁCIÓ

FORRÁSA

INDIKÁTOROKINDIKÁTOROK

• Mindegyik eredményre, közvetlen célra és tágabb célra tegyük fel a következő kérdéseket:

A közvetlen célok indikátorainál gondoljunk arra,mi a fenntartható előny a célcsoport számára?

A mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt mutatók határozzák meg a teljesítés elvárt minőségét, amely szükséges a célok minőségét, amely szükséges a célok eléréséhez: QQTTP- kritériumeléréséhez: QQTTP- kritérium

mennyiségi - quantity (mennyit?), minőségi - quality (milyen jól?), célcsoport - target group (kinek?), idő - time (mikor?), hely - place (hol?).

• Érzékenység:1. Valóban mutassa a kisebb hatásokat is2. Markánsan mérhetőek legyenek a beavatkozások eredményei

• Összehasonlíthatóság:1. Projektek között2. Földrajzi területek (régiók) között

• Érthetőség: 1. Minden ki azonnal megértse2. Mindenki ugyanazt értse

• Megbízhatóság (objektív ellenőrizhetőség): 1. Források???2. Dokumentáltság

• Költségesség: 1. Hozzáférés költségei2.„Előállítás költségei”

Információ forrása az indikátorokhoz

• Fel kell tüntetni:- az információ forrását- a megszerzésének módját- biztosításának formáját (pl. jelentés, statisztika)- ki szerzi be az információt- mikor és/vagy milyen gyakorisággal

A projekt keretében megszerzendőinformációkhoz forrást is kell

biztosítani!

Program és környezet mutatók összehasonlítása

A munkahelyek száma a KKV-ban

A többlettermeléshez szükséges új munkahelyek száma

Az összes exportA realizált export többlet

Az export tevékenységet folytató KKV-k %-os aránya

A kiépülő új nemzetközi együttműködések száma

A KKV-k száma a térségbenA tanácsadási szolgáltatásban részesülő KKV-k száma

KÖRNYEZET MUTATÓK/A JOGOSULT TÉRSÉG

EGÉSZÉRE VONATKOZTATVA/

PROGRAM MUTATÓK/A BEAVATKOZÁSOK ÉS A

HATÁSOK KIMUTATÁSÁRA/

A helytelenül megválasztott A helytelenül megválasztott

indikátor, az egyébként kiválóan indikátor, az egyébként kiválóan

megvalósított projektből is tud igen megvalósított projektből is tud igen

negatív képet mutatni az negatív képet mutatni az

értékelőknek!!!értékelőknek!!!

FONTOS

A beavatkozások „szintjei”

• Input (felhasználandó erőforrások)• Output (megtermelt javak és szolgáltatások)• „Eredmények” (közvetlen és középtávú

hatások) • „Hatások” (hosszú távú hatások)

Az indikátorok típusai I.

• Inputindikátorok• Outputindikátorok:

1. Általában a kibocsátást mérik valamilyen nominális skálán (km, tonna, kiadványszám stb.)

2. Tekinthető egy „szerződéses vállalásnak” is3. A projekt „mérőszáma”, alkalmas a projektek

kiválasztására (hatékonyságmérés), illetve a teljesítésigazolásra (ellenőrzés) egyaránt

Az indikátorok típusai II.

• Eredményindikátorok: 1. A specifikus célok teljesülését (közvetlen hatások)

mérik2. A PCM minden szakaszában kitüntetett szerepük van3. Lehetőség szerint „ilyen volt ilyen lett” típusú mutatók

• Hatásindikátorok: 1. Hosszú távú hatások (milyen társadalmi célkitűzéshez

hogyan járulunk hozzá)

A mutatók értelmezése

A betelepülők száma

A forgalom növekedés

mutatói

Foglalkoztatottság növekedése

Hatások

A rehabilitált terület környezete elfogadottságának

növekedése

Az összekötött települések

elérhetőségének javulása

A terület vonzerejének változása

Eredmények

Rehabilitált területe mérete

Megépített út hossza

Létrehozott új üzemi terület

Outputok

Projekt költségÉpítési költségFejlesztési költségInputok

VÁROSI SZEMÉTLERAKÓ

REHABILTÁ-CIÓJA

ÚTÉPÍTÉSTELEPHELY FEJLESZTÉS

MUTATÓK

Az LKM módszer erősségeiAz LKM módszer erősségei

• Összehozza az érintetteket a célok és stratégiák világos megfogalmazásához

• Világos célokat állít fel, azokat hierarchikus sorrendbe téve a projektterv belső ellenőrzési eszköze

• Kritikus gondolkodásra készteti a tervezőt a projekt sikerét befolyásoló felvetések és kockázatok megfogalmazásakor

• A teljesítménymutatók és a haladásmérés eszközeinek megállapításával az ellenőrzés és értékelés folyamata már a kezdetektől jelen van.

Az LKM gyengeségeiAz LKM gyengeségei

• Csak tervezési eszköz, önmagában nem garantálja a projekt sikerét

• Szisztematizálja a gondolkodást, de nem helyettesíti• Csak az adott pillanatban meglévő tudást és

feltételezéseket tükrözi• A körülmények változásához kell igazítani• Nem lehet „kötelező gyakorlatként” mechanikusan

alkalmazni

Pályázatírói ismeretekPályázatírói ismeretek

– Ütemterv– HR terv– Pénzügyi terv

ÜtemtervezésÜtemtervezés

• Miért szükséges?– Projektelemek, feladatok időigényesek– Egyes projektelemek egymásra épülnek– Egyes elemek csúszása esetén hol lehet

beavatkozni– n+2 szabály: A 2004-es előirányzathoz rendelt

pályázatokat 2006. dec. 31-ig el kell számolni (zárás 2006. okt. végéig!)

Ütemtervezés meneteÜtemtervezés menete

• Tevékenységek meghatározása• Tevékenységek egymásra épülésének

felvázolása• Egyes tevékenységek időigényének

meghatározása• Ütemterv elkészítése

HR tervHR terv

• A humánerőforrások tervezése is szükséges– rendelkezésre állás, szűk keresztmetszetek– költségek felmérése

• Elemei– kompetencia igények megahtározása– szakértők kiválasztása, hozzárendelése a feladatokhoz– egyes feladatok pontos ráfordítás-igényének

meghatározása– ütemterv alapján HR inputok tervezése

HR terv - példa

projekt menedz

ser

pénz-ügyi

szakértő

építési szakem

ber

rendszergazda

HR szakértő

Összesen

gép beszerzés 1 20 3 241 5 6

infrastruktúra 1 25 5 3112 5 50 67

szoftver kiadás 2 20 5 2 290,33 36 36,33

1 0,33 5 6,332 0,33 1 5 8,33

általános projekt menedzsment

40 14 54

oktatáskiadványok

Szakértők

tendereztetésépítéstendereztetésszoftver

Projekt elemKonkrét

tevékenység

tendereztetésszállítás

Megvalósíthatósági tanulmányokMegvalósíthatósági tanulmányok

A megvalósíthatósági tanulmányA megvalósíthatósági tanulmány (Feasibility (Feasibility study)study)

• A különböző projektváltozatok közötti választáshoz döntéstámogató, a megvalósíthatóság komplex feltételeit és alternatíváit, továbbá a megvalósítás várható eredményeit projektváltozatonként részletesen elemző tanulmány.

• A közpénzekből megvalósított beruházásokkal kapcsolatos minőségi és gyors döntés eszköze.

• RELEVANCIA, MEGVALÓSÍTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓSÁG elemzése

A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése

• 0. Főbb projekt adatok – projekt adatlap• 1. Vezetői összefoglaló• 2. Az alkalmazott módszertan bemutatása• 3. Szükséglet elemzése, lehetséges alternatívák

– 3.1. A fejlesztési probléma, szükséglet bemutatása (kereslet-kínálat elemzése)

– 3.2. A probléma kezelését célzó lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, elemzése, összehasonlítása

• 4. A projekt bemutatása– 4.1. A projekt hátterének, kontextusának, környezetének

elemzése– 4.2. A projekt megvalósítás részletes bemutatása

• 5. Környezeti hatások vizsgálata

A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi felépítése

• 6. Pénzügyi elemzés– 6.1. Költségek elemzése– 6.2. Bevételek elemzése– 6.3. Jövedelmezőség és megtérülés számítás, pénzügyi

elemzések– 6.4. Finanszírozási források meghatározása

• 7. Gazdasági-társadalmi hatások vizsgálata• 8. Összegzés: a projekt megvalósíthatósága• 9. Mellékletek

– Logikai keretterv– Kapcsolódó jogszabályok– Forrásanyagok

Az eredmények fenntarthatóságának követelménye

• A projekt eredményei kielégítik a projektcélt, az aktuális szükségletre megoldást jelentenek

• Emellett azonban követelmény, hogy a projekt eredményei hosszú távon is fenntarthatóak legyenek, további (folyamatos) támogatás nélkül is

Mit kell figyelembe vennünk?• Általában

– A működés, működtetés intézményi, szervezeti, fizikai feltételei• Közösségi célú fejlesztés esetében

– Szükséglet/igény hosszú távú megléte– Finanszírozási háttér

• Gazdasági célú fejlesztés– Kereslet-kínálati viszonyok– Versenyhelyzet

Fenntarthatóság - Néhány tipikus kérdés

• Normatív finanszírozás esetén a kalkuláció alapja

hogyan alakul a jövőben?

• Miért éri meg a magántőkének működtetni a

fejlesztést?

• Mit tudunk a konkurenciáról?

• Az egyes feltételek változása mekkora hatással van

a fenntarthatóságra?

Pénzügyi tervPénzügyi terv

Pénzügyi tervezés folyamata

• Beruházási javaslatok kidolgozása (költségvetés javaslatok)

• Javaslatok pénzáramlásának becslése

• Pénzáramlás értékelése

• Projektváltozat kiválasztása

Finanszírozási feladatok, finanszírozási igények

A kedvezményezettek finanszírozási feladatai• Saját forrás biztosítása• Projekt likviditás biztosítása• Pályázat kidolgozás és a projekt lebonyolítás nem támogatott

költségeinek biztosításaFinanszírozási igények• „Végleges” költségek

– Saját forrás– Nem támogatott költségek– Vissza nem téríthető ÁFA

• „Átmeneti” költségek– Számlák teljes összegének kifizetése– Visszaigényelhető ÁFA

A saját forrás elemei

• Számlapénz (bank)

• Bankhitel (rövid és éven túli)

• Partnerek hozzájárulása

• Egyéb forrás (pl. tagi hitel)

Ha a saját forrás: bankhitel

Tartós forrásigény biztosítása

Beruházási hitelből

Átmeneti forrásigény biztosítása

Rövid lejáratú hitelből

A költségvetés kiadási oldala

• Beszerzési költségek– Építés– Eszközbeszerzés– Szolgáltatás

• HR költségek• Projektmenedzsment költségek, szakértői díjak• Teljes és szűk költségvetés - a támogatható költségek

határozzák meg

Költségek elszámolhatósága

• Strukturális Alapok költségei elszámol-hatóságának szabályozásáról szóló rendelet

• Vonatkozó európai uniós szabályok• Hazai költségvetési előirányzatok felhasználását

szabályozó rendeletek• Pályázati felhívás

Vonatkozó szabályok

Költségek elszámolhatósága

• Bizonylatokkal igazolt, teljesített költségek• Projekthez közvetlenül kapcsolódnak• Projekthez nélkülözhetetlen• Költséghatékonyság – ellenőrizhető, piaci értékű

árak• Projekt Magyarországon valósul meg• Nem szerepelnek a nem elszámolható költségek

között

Általános feltételek

Nem elszámolható költségek (példák)

• Bírság, kötbér és perköltség

• Adó és illeték, amelyek nem a kedvezményezettet terhelik

• Alvállalkozó, amely a költségekkel arányosan nem ad hozzá értéket

• Pénzügyi műveletek díjai (deviza átutalási jutalék és árfolyamveszteségek)

A pénzügyi tervezés célja

• Pénzügyi megvalósíthatóság vizsgálata• Pénzügyi fenntarthatóság vizsgálata• Költségek és tevékenységek egymáshoz

rendelése• A rendelkezésre álló források feltérképezése

Kinek szól a pénzügyi terv?

Külső szervezetek számára:– program kezelő-támogató hatóságok,– hitelintézetek

minden esetben kérnek pénzügyi tervet, többnyire előre megadott formátumban.

Belső célokra:A gondos projektgazda a projekt tervezésekor saját céljaira is készít pénzügyi tervet, mely akár sokkal részletesebb is lehet a külső finanszírozók által elvártnál.

A pénzügyi elemzés szabályai

• Gazdaságilag hasznos időtartamra kell tervezni– infrastruktúra esetén 20 év,– termelő beruházás esetén 10 év– utolsó évre maradványérték becslése

• ráfordítások és eredmények megfelelő éves v. havi bontásban,

• megfelelő mértékegység választása (pl. € v. Ft),• minden tételt be kell árazni

– folyó árak,– állandó árak,

• ki kell mutatni, hogy a finanszírozási források fedezik a felmerülő kiadásokat,

• meg kell állapítani a projekt belső megtérülési rátáját, vagy nettó jelenértékét.

Projektköltségvetés

• Források rendelkezésre állásával kapcsolatos kockázatok

• Forrásszerkezet• Költségszerkezet• Költségtételek indokoltsága• Források és költségek összhangja• Érzékenység

Pénzügyi megvalósíthatóság,megtérülés

• Projekt pénzáramlásainak alakulása, mindenkor aktuális finanszírozási helyzet– A statikus költségvetéssel szemben dinamikájában

vizsgálja a pénzügyeket– Pénzáramlások (cash flow) mértéke és esedékessége

• Pénzügyi megtérülés vizsgálata– diszkontált cash flow módszerek

• Érzékenység-vizsgálat– a modell paramétereinek változtatása

Cash-flow elemzés

• Összes pénzbeáramlás /összes pénzkiáramlás becslése

• Finanszírozási tervforrások: saját tőke, hitel, támogatás, stb.tőke- és kamattörlesztés ütemezése

• Likviditási elemzés:

Elégséges pénzeszközök állnak-e rendelkezésre a működéshez szükséges költségek és az adósságterhek kifizetésére?

Rendelkezésre fognak-e állni a projekt tevékenységeinek folytatásához szükséges pénzforrások a támogatás megszűnése után?

A projekt szakaszai a pénzügyi elemzés szempontjából

• előkészítési szakasz:például a terep előkészítéséhez (földmunkákhoz), az épületek és létesítmények felépítéséhez, a munkaerő képzéséhez szükséges idő;

• indítási szakasz:a működés megkezdésétől a teljes kapacitás-kihasználás eléréséig tartó időszak;

• normális működési szakasz:az az időszak, amikor a projekt maximális kapacitás-kihasználással működik, a termékek illetve szolgáltatások iránti kereslet függvényében;

• lezárási szakasz:a projekt befejeződött, vagy úgy, hogy eladták a megmaradt eszközöket, vagy úgy, hogy a projekt tevékenységeit bevonták egy szélesebb tevékenységi körbe.

Pénzáramok

Pénzbeáramlás Pénzkiáramlás

Termékek értékesítéséből származó bevételÉrtékesítés prognosztizált mennyisége * kalkulált egységár

Tőkeköltségek:Tárgyi eszközök, pótlás, indítási szakasz egyéb költségei, előre nem látott költségek, fizikai- és ártartalék

Használati díjakból származó bevétel

Rendszeres jellegű költségek (működtetés, fenntartás):

Irányítás és igazgatás, bérköltségek, nyersanyagok, félkész termék, alkatrész, karbantartás, közüzemi díjak

Adók

Finanszírozási tervA beruházások (tőkeköltségek, beleértve a forgótőkét is) fedezéséhez szükséges forrásokkal foglalkozik.

projekt futamideje alatt várható beruházások

finanszírozási igényA finanszírozás lehetséges forrásai:

–tőke,–hitel,–támogatás.

Likviditás és fenntarthatóság

Arra a kérdésre ad választ, hogy a projekt egyes időszakaiban van-e elég pénz a kiadások fedezésére:– mekkora lesz a projekt teljes kiadása?– mennyi pénz marad meg az előző évről?– mennyi lesz az összes bevétel?– a megtakarítások és bevételek összege fedezi-e a

kiadások összegét?

Diszkontált Cash Flow módszerek

• Befektetések közötti választáshoz és az értékeléshez megfelelő

• A projekt teljes élettartama alatt figyelembe veszik a pénzáramlás- összegeket és az időbeli esedékességeket is

• A pénz időértéke egy fontos alapelv– Ma mennyit fizetne egy év múlva esedékes 100 euróért ?– Ha a válasza az, hogy 100 eurót, akkor elfelejtkezett a pénz

időértékéről– A pénz időértéke azt jelenti, hogy ugyanannak az összegnek

különböző az értéke ma és a jövőben– Ez az érték különbözőség több tényező együttes következménye:

ezek az infláció, kockázat, „opportunity cost”

DCF alapú eszközértékelés

JelenértékJelenértékJelenértékJelenérték

A projektA projektpénz-pénz-

áramlásaáramlása

A projektA projektpénz-pénz-

áramlásaáramlása Diszkont-Diszkont-rátaráta

Diszkont-Diszkont-rátaráta

Alapfogalmak FV (future

value) - jövőbeli érték

i/k - kamatláb/diszkontráta

PV (present value) - jelenérték

A jövőbeli értékFuture Value = FV

tt iPVFV

iPViiPVFV

iPVPViPVFV

iPVPViPVFV

)1(

)1()1)(1(

)1(*

)1(*

0

2002

1112

0001

1.év múlva

2 év múlva

Általában

Jelenérték számításDiszkontálás

tt

i

FVPV

i

FVPV

i

FVPV

)1(

09213.62)1.1(

100

)1(

909.90)1.1(

100

)1(

0

555

0

10

1 év múlva esedékes pénz jelenértéke

Általában

5 év múlva esedékes pénz jelenértéke

A jelenérték

Példa:Tegyük fel, hogy a diszkontráta 10%

Ezekből a számításokból adódnak az egyes évekhez tartozó diszkontfaktorok.

82645.021.1

1

)10.01(

1

90909.0)10.01(

1

2

PV

PVEgy év múlva esedékes 1 euró jelenértéke

Két év múlva esedékes 1 euró jelenértéke

A jelenérték

A diszkontfaktorok alkalmazása: Egy ismert Cash Flow jelenértéke, ha k=10%

Esedékesség (mához képest) CFdiszkont faktor

DCF EUR

egy év múlva 1 EUR 1,00 0,90909 0,90909két év múlva 3 EUR 3,00 0,82645 2,47935három év múlva 2 EUR 2,00 0,75131 1,50262

4,89106

A nettó jelenérték (NPV) módszer

• Meghatározzuk a pénzáramlások diszkontált értékét a megfelelő diszkontrátával (ez az NPV)

• Ha az NPV pozitív, akkor a befektetés hozama nagyobb, mint a költsége

• Ha az NPV nem negatív, a befektetés (pénzügyi megtérülés szempontjából) elfogadható, különben nem

Nettó jelenérték

n

tt

t

k

ANPV

0 )1(Ahol At a cash flow értéke a t. időpontban, ami lehet negatív (cash outflow) vagy pozitív (inflow) , és n a beruházási periódus utolsó időpontja, amikor még van pénzmozgás, míg k az elvárt hozam

NPV mintapélda - új gép vásárlása

80.284,32€80.284,212000,180

)10.1(

000,56

)10.1(

000,56

)10.1(

000,56

)10.1(

000,56

)10.1(

000,56000,180

5432

NPV

Veszek ma egy gépet 180 ezer euróért. Az új gép a jövő évtől kezdődően öt éven át évi 56 ezer euró bevételt hoz nekem. Tegyük fel, hogy az elvárt hozam 10%.

Projektek közötti választás

Év 1 2 30 -180 000 -187 970 -164 4601 56 000 40 000 70 0002 56 000 50 000 60 0003 56 000 60 000 50 0004 56 000 70 000 40 0005 56 000 80 000 30 000

Javaslatok (Cash Flow)

10% elvárt hozam mellett mindhárom fenti CF esetében azonos az NPV, mégpedig €32,284

Egy beruházási példa

Év 0 1 2 3 4 Összesen

Beruházási költség -500 -500

Üzemeltetési költség -50 -50 -50 -50 -200

Bevétel 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -500 150 150 150 200 150

Elfogadható ez a projekt?

Az NPV-módszera példa megoldása


Nettó CF -500 150 150 150 200 150

Diszkont faktor ( k= 10%) 1,0000 0,9091 0,8265 0,7513 0,6830

DCF -500 136,36 123,97 112,7 136,6 9,6295

Az NPV (9.6295) pozitív, habár kicsi, de a projekt

pénzügyileg jövedelmező.

A jövedelmezőségi index (PI)

18.1000,180€

80.224,212€

)1(

0

1

PI

AkA

PI

n

tt

t

A beruházási javaslat elfogadható, ha a jövedelmezőségi index egynél nem kisebb.

Az „új gép” projektünk esetében:

NPV és PI összehasonlítása

Projekt Projekt A B

J övőbeli nettó CF jelenértéke 200 000 80 000Induló ráfordítás 150 000 50 000

Nettó jelenérték (NPV) 50 000 30 000J övedelmezőségi index (PI) 1,33 1,60

Az NPV szerint az A projekt, a PI szerint B projekt jobb!!

Általában igaz, hogy az NPV és a PI ugyanarra az elfogadás-elutasítás döntésre vezet. De az NPV a projekt által megtermelt többletjövedelmet abszolút összegben fejezi ki, PI az egységnyi befektetésre jutó (relatív) jövedelmezőséget mutatja.

Beruházási döntések korlátozások esetén

• Bármikor előfordulhat, hogy a rendelkezésre álló tőke korlátos, vagy egyéb korlátozások vannak egy adott célra vagy időszak alatt felhasználható tőke összegére.

• Különösen igaz ez, ha a finanszírozás állami támogatási alapokból történik.

Beruházási döntések korlátozások esetén Példa: Korlátos költségvetés

Jövedelmezőségi KezdetiJavaslat index ráfordítás

4 1,25 400 0007 1,19 100 0002 1,16 175 0003 1,14 125 0006 1,09 200 000

1 000 0005 1,05 100 0001 0,97 150 000

Költségvetési korlát: 1 milliárd forint

A beruházási ráfordítások összegét korlátozza a költségvetési korlát. Hiába vannak további, még vonzónak tűnő lehetségek,

pl. az 5. javaslat.

Érzékenységvizsgálatok

• Azt vizsgáljuk, hogyan változnak az eredmények a döntési modell bármely elemének megváltozása vagy hibája esetén

• Ha bármely feltételezés megváltoztatása esetén a modell eredményei jelentősen megváltoznak, akkor ez egy figyelmeztetés a döntéshozóknak - kockázatosabb a projekt!!!

• Ez egy lehetséges eszköz arra, hogy a megvizsgáljuk, hogy a költségek/hasznok mértéke mennyire függ a pénzáramlások számításánál alkalmazott feltételezésektől

• Újraszámoljuk az NPV értékeket a megváltozott feltételezésekkel

Érzékenység vizsgálatok A beruházási projekt példa esetében


Beruházás -500 -500


Bevételek 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -500 150 150 150 200 150

NPV= 9,63





Bevételek 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -510 150 150 150 200 140

NPV= -0,37

Mi történik akkor, ha a beruházási költség 2%-kal nagyobb?





Bevételek 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -600 150 150 150 200 50

NPV= -90,37

Mi történik akkor, ha a beruházási költség 20%-kal nő meg ?




Üzemeltetési költség -52,5 -52,5 -52,5 -52,5 -210

Bevételek 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -500 147,5 147,5 147,5 197,5 140

NPV= 1,71

Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 5%-kal nagyobb?





Bevételek 200 200 200 250 850

Nettó Cash Flow -500 145 145 145 195 130

NPV= -6,22

Mi történik akkor, ha az üzemeltetési költség 10%-kal nő meg ?





Bevételek 190 190 190 237,5 807,5

Nettó Cash Flow -500 140 140 140 187,5 107,5

NPV= -23,78

Mi történik akkor, ha a tervezettnél 5%-kal kevesebb lesz a bevétel?




Bevételek 100 200 200 250 750

Nettó Cash Flow -500 75 150 150 200 75

NPV= -58,55

Mi történik akkor, ha az első évben csak 50% lesz a kapacitás-kihasználás?

Érzékenységvizsgálatok Összefoglalás

tervtől valóTétel eltérés NPV

mértéke

Beruházási ráfordítás 20% -90Üzemeltetési költség 10% -6Jövedelem -5% -24Kapacitáskihasználás 50% -59

Mit jelent ez• magánberuházás esetében?• közcélú beuházás esetében?

Költség-haszon elemzésCost Benefit Analysis (CBA)

• Nem csak magánszektorbeli értékeléskor alkalmazható

• A Cash Flow előrejelzése, az NPV számítása, érzékenységvizsgálatok, a megtérülés elemzése elvileg azonos lehet bármely projektnél

• A jelenérték-elv alkalmazása általánosan elfogadott• A DISZKONTRÁTA nagyon különböző lehet a

különböző projektek esetében

CBA: Köz- és magánszféra

• Nem csak a közvetlen pénzáramlásokat kell figyelembe venni - pl. környezeti hatások, társadalmi következmények

• A társadalmi célú befektetéseket szélesebb értelemben kell értékelni

• Közvetett célok is vannak • Meg kell kísérelni a nem anyagi javak értékelését is:

időmegtakarítás, életvédelem, jólét• Általában alacsonyabb a megtérülési követelmény

Monitoring, értékelés és ellenőrzés a Strukturális Alapok vonatkozásában

A projektciklus folyamataTERVEZÉS, TERVEZÉS,

PROGRAMOZÁS, PROGRAMOZÁS, ELŐZETES (EX-ANTE)ELŐZETES (EX-ANTE)

ÉRTÉKELÉSÉRTÉKELÉSprojekttervek, projekttervek,

előkészítő tanulmányok,előkészítő tanulmányok,programdokumentációprogramdokumentáció

VÉGREHAJTÁSVÉGREHAJTÁSpályázatok, közbeszerzésekpályázatok, közbeszerzések

(tender, értékelés, (tender, értékelés, szerződés, kifizetés), szerződés, kifizetés),

megvalósítás, kivitelezésmegvalósítás, kivitelezés

MONITORING,MONITORING,IDŐKÖZI (MID-TERM) IDŐKÖZI (MID-TERM)

ÉRTÉKELÉSÉRTÉKELÉSütemtervek és fizikai ütemtervek és fizikai

megvalósulásmegvalósulásellenőrzése, célok ellenőrzése, célok

teljesülésének vizsgálatateljesülésének vizsgálata

ELLENŐRZÉS, ELLENŐRZÉS, UTÓLAGOS (EX-POST) UTÓLAGOS (EX-POST)

ÉRTÉKELÉSÉRTÉKELÉSszabályszerűségi és szabályszerűségi és

célszerűségi vizsgálat,célszerűségi vizsgálat, tanulságok levonása atanulságok levonása a

következő programokhozkövetkező programokhozilletve projektekhezilletve projektekhez

Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés

Közös szempontok:• (számos esetben azonos) szereplők

közös felelőssége• elfogulatlan ítélet• nyílt és átlátható folyamat• erőforrás kímélés

I NPUT OUTPUT EREDMÉNYHATÁS

Szabályozottság ellenőrzése

Monitoring

Értékelés

Ellenőrzés Ellenőrzés Ellenőrzés

Monitoring/Értékelés/Ellenőrzés összefüggése

Monitoring

• Folyamatos „nyomon követés”, vizsgálat, elemzés - a célok ütemes megvalósulása érdekében

• Szükség szerinti beavatkozás, döntés-előkészítés– változtatni a managementen– változtatni a célkitűzéseken– reallokálni a forrásokat

• Dokumentálás, információáramlás, tájékoztatás az átláthatóság jegyében

Értékelés• Célkitűzések megvalósulásának vizsgálata• Statikus elemzés• Projektciklusbeli helyétől függően:

– Előzetes „ex-ante” értékelés– Időközi, vagy közbenső „mid-term” vagy „interim” értékelés– Záró, vagy utólagos „ex-post” értékelés+ Kiegészítő, „ad-hoc”, eseti értékelések

• Végrehajtói helyzetétől függően– Belső értékelés vagy– Külső értékelés

Ellenőrzés

• Jog- illetve szabályszerűségi vizsgálat• Belső és külső is lehet• Érdemi összefüggések felvázolása

megoldási javaslat intézkedési kötelezettség

• Forrásai:– nyilvántartások– statisztikák– jelentések– konzultációk– felmérések– helyszíni vizsgálatok

A monitoring definíciója

A 166/2001. számú a nemzetközi segélyek, támogatások felhasználásával megvalósuló programok megfigyelő és értékelő rendszerének kialakításáról szóló Kormányrendelet szerint:

A monitoring "olyan figyelemmel kísérő, értékelő és javaslattevő tevékenység, amely az Európai Unió által nyújtott (PHARE, ISPA, SAPARD, stb.) támogatásból, illetve egyéb nemzetközi segélyből, támogatásból, valamint a központi költségvetésből (társfinanszírozás) végrehajtandó programok eredményes, szabályszerű és hatékony megvalósítása érdekében történik. A monitoring kiterjed a programok tervezésétől a végrehajtás minden fázisán keresztül azok lezárásáig annak vizsgálatára is, hogy a programok megvalósítása megfelelt-e azoknak a célkitűzéseknek, amelyek a támogatás elnyerését lehetővé tették.".

A monitoring rendszer elemei

• háttér intézményrendszer

• adat - indikátor (forrás, funkció, forma)

• szakértői támogatottság

• jelentéstételi rendszer

• technika (IT!)

• bizottságok

A monitoring célja

időszerű és releváns információk biztosítása a projekt-célkitűzések megvalósulásának követése korrekciós lépések tervezése az átláthatóság információk a beszámolási kötelezettségekhez a támogatási politikák pozitív irányba történő befolyásolása publicitás

A monitoring jelentés tartalma

• a projektek végrehajtásának menete, eredményeik

• eltérések a megvalósítási tervtől• felmerült problémák és a megoldásukra

tett intézkedések/-i javaslatok akár a pénzügyi terv felülvizsgálatára is

• tájékoztató és propaganda tevékenység

Projekt végrehajtóadatszolgáltatás, rendszeres beszámolás,

alkalmankénti önértékelés

Közreműködő szervezet adatgyűjtés/egyeztetés, igazolás, helyszíni ellenőrzés

Operatív Program Irányító Hatóságellenőrzés, jelentéstétel, OP Monitoring Bizottság

Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóságellenőrzés, jelentéstétel, KTK Monitoring Bizottság

Európai Bizottságjelentések, ex-post(!) jóváhagyás

Beavatk

ozá

s,átc

sop

ort

osí

tás

ITadatbázisok

SA jelentéstétel menete

Pályázó

Közreműködő/végrehajtó szervezet

ESZA Kht.

Közvetítő/végrehajtószervezet

ÁFSZ


OMAI


OFA

Közvetítő/végrehajtószervezetESzCsM

HEFOP IrányítóHatóság

FMM

HEFOP MonitoringBizottság

AVOP IrányítóHatóság

FVM

ROP IrányítóHatóságMEH TFH

KIOP IrányítóHatóság

GKM

GVOP IrányítóHatóság

GKM

AVOP MonitoringBizottság

GVOP MonitoringBizottság

KIOP MonitoringBizottság

ROP MonitoringBizottság

KTK MonitoringBizottság

EurópaiBizottság

KTK IrányítóHatóság

MEH NFTH

Monitoring Információs RendszerMonitoring Információs Rendszer

A monitoring szintjei

KTK Monitoring Bizottság

OP Monitoring Bizottság

OP Irányító Hatóság

Közreműködő szervezet

Címzett (pályázó)

Projekt monitoring

Program monitoringKTK Irányító Hatóság

Az IT rendszer adatbázisai

• Támogatási kérelmek• Egyeztetett kérelmek• Befogadott, jóváhagyott projektek• Végrehajtás alatt álló projektek• Befejezett, megvalósult projektek• Visszaélések („Lopez modul”)

Értékelés lépései

1.) Eredmények elemzése2.) Megvalósítás folyamatának vizsgálata3.) Partnerek, intézmények, szervezetek

tevékenységének és együttműködésüknek az értékelése

4.) Korrekciós intézkedések megítélése5.) Értékelő jelentés összeállítása

Európai Unió alapelvei az értékelésre

A program menedzsment integráns része Elegendő erőforrás biztosítása (humán, anyagi és

szellemi) Minőségi követelményei:

az érvényesség szem előtt tartása, az információhoz való hozzáférés biztosítása, a szereplők érdekeinek figyelembe vétele, megbízhatóság, átláthatóság és tárgyilagosság

érvényesítése Nyilvános eredményeknek!

Az értékelések jellemzői

Aprojektciklus

szintje

A vizsgáltinformációk

jellege

Az értékelésfajtája

Az értékelésjellemzője

Tervezés,

programozás

Input, tervadatok,

korábbitapasztalatok

Előzetes

„ex-ante”

Hatás- és relevancia

vizsgálat

Végrehajtás

Output,tevékenység,

eredmény

Időközi„mid-term”

Hasznossági éshatékonysági vizsgálat

BefejezésOutput, eredmény,

hatás

Utólagos

„ex-post”

Eredményességi és

fenntarthatóságivizsgálat

Előzetes „ex-ante” értékelés 1.

Célja - vizsgálni a megfelelőséget:

• probléma kezelés

• célkitűzések

• számszerűsítés

• struktúra

• előírások

Előzetes „ex-ante” értékelés 2.

Fő tényezői:1. Korábbi tapasztalatok2. Társadalmi-gazdasági környezet, erős és

gyenge pontok3. Stratégiák és prioritások belső és külső

koherenciája4. Célkitűzések mennyiségi meghatározása5. Társadalmi, gazdasági hatások, forrás-

felhasználás6. Végrehajtási rendszer

Időközi „mid-term” értékelés Célja:• Előrehaladás vizsgálata• Javaslat módosításra• Pénzügyi helyzet megítélése• Változtatások igazolása• Projekt menedzsment megítélése

Utólagos „ex-post” értékelés

Célja - az elvárt célok és az elért célok összehasonlításával:

• A projekt igazolása• A projekt hatásainak értékelése• Adatok elemzése• Új tapasztalatok szerzése

Belső és külső értékelés összevetése

BELSŐ• „bennfentesség”• meglévő

erőforrások• közvetlen

tapasztalatok• aktuális szaktudás• költséges a külön

egység• „prekoncepció”

KÜLSŐ• függetlenség függetlenség • szakmai szakmai hozzáértéshozzáértés• konkrét, konkrét, objektív elemzésobjektív elemzés•plusz kapacitás plusz kapacitás

„ „ad-hoc” ad-hoc” értékelések!értékelések!• plusz költségplusz költség• „ „idegen kéz”idegen kéz”

Az értékelések hatásai a projektciklusban

Időközi értékelés

Előzetesértékelés

értékelés Utólagos

értékelés

„„Ex-anteEx-ante” ” programozás, tervezés, végrehajtás programozás, tervezés, végrehajtás„„Mid-termMid-term” ” végrehajtás, lebonyolításvégrehajtás, lebonyolítás„„Ex-postEx-post” ” folytatás, újrakezdésfolytatás, újrakezdés

VégkövetkeztetésA monitoringnak, értékelésnek és ellenőrzésnek nagy

jelentősége van, mert:

• EU elvárás, sőt követelmény,• alaposabb megértést nyújt,• végigkíséri az egész projekt- és programciklust,• döntéseket alapozunk rá,• fontos információforrás.

Javítás, okulás, tanulás,hogy valami „JÓT” hozzunk létre!

Köszönöm figyelmüket!Köszönöm figyelmüket!

Documents

Projekttervezés és menedzsment tanfolyam – projektmegvalósítási ismeretek vállalkozók részére