Quo vadis felsőfokú szakképzés?

Szeged, 2005. július 5.

Dr. Bazsa Györgyegyetemi tanár,

a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke

A társadalmi termelés fejlettségi szakaszai• gyűjtögetés, halászat, vadászat stb.: önellátás• mezőgazdasági forradalom – élelmiszertermelés

(pre-indusztriális) – paraszttársadalmak (primer szektor) + kézműves, céhes iparosok (társ. munkamegosztás)

• ipari forradalom (gépek forradalma, terméknöve-kedés, szakosodás) – gyárak, gyári munkások (szekunder szektor): kék galléros”munkavállalók

• szolgáltatások – post-indusztriális társadalom – távközlés, pénzügy, turizmus, szórakoztatás,keres-kedelem, közlekedés, majd K+F (tercier szektor): „fehér galléros” munkavállalók (és bűnözők)

• információs forradalom (kvaterner szektor): növekvő fehér galléros arány, hiányzó kékek!

Munkaerő más osztályozása (Reich, 1991):

– rutin munkát végzők (pl. gyári munkások, építőipari, szalagmunkások stb.)– humán szolgáltatók (pl. kórházban, vendég- látásban, közlekedésben stb.)– szimbolikus analisták (pl. szellemi munkások, orvosok, ügyvédek, tanárok stb.)

A szakmai műveltség átadása:

• apáról → fiúra, majd mesterről → inasra,segédre, mesterlegényre szállt, céheken belül

• XIX.század: ipari tanoncok (tanonciskolák)

• XX. század (főleg második fele):

– ipari tanulók (iskolák, tanműhelyek, MTH)

– szakmunkástanulók (szakmunkásképző iskolák)

– technikusképzés (technikumok)

– alap- és középf. szakképzés (szak/középiskolák)

– tanfolyamok (állami és magánszervezés)

• XX. sz. vége: (akkreditált iskolarendszerű) felsőfokú szakképzés

• EGYETEMEK, FŐISKOLÁK

A szakmai képzettség ISCED szintjei: 3A: szakközépiskolai általános és szakmai elő-

képzettség (9–12. osztály, tanulói jogviszony) – érettségi vizsga és érettségi bizonyítvány

középfokú szakképzés (középfokú végzettséget ad)

4C: szakmai képzés (13.osztálytól, tanulói jogviszony) – szakmai vizsga és (OKJ/érettségi) bizonyítvány

felsőfokú szakképzés (új, ff. végzettséget nem ad) 5B: FSZ: – ? jv, szakmai vizsga és OKJ bizonyítvány

felsőfokú képzések (ff. végzettség és szakképzettség)

5A: szakmai főiskolai, egyetemi alapképzés (közvetlenülnem vezet kutatói végzettséghez)– hallgatói jogviszony, záróvizsga és oklevél

6: szakmai egyetemi képzés (közvetlenül kutatói vég-zettséghez vezet) – hallg. jv., záróvizsga és oklevél

Az ISCED szintek tartama (szubjektív):

középfokú szakképzés 4C: tanult szakismereteire, készségeire, a tevékenység (lényegének) értésére alapozó, kijelölt feladatát irányítás mellett, gondol- kozva végrehajtó – szakmunkás, technikus, ügyvivő, ügyintéző, szakértő, szolgáltató stb.

felsőfokú szakképzés 5B: ???

felsőfokú képzés:

5A készségeit, képességeit, tanult szakmai ismereteit átgondoltan felhasználó, munkaköri feladatait össze- függéseiben értő, azokat önállóan ellátó szakember

6 készségeire, képességeire, tudományos ismereteire alapozva – feladatait alkotóan ellátó, új eredménye- ket, módszereket, eljárásokat is kereső szakember

Az FSZ képzés tényei

• 7-8 éve kezdődött 45 szakképesítés az OKJ-ban 40 szakmai és vizsgakövetelmények 25 felsőoktatási intézmény 200 szakközépiskola 20 ezer fő

• Képzések zöme műszaki és gazdasági jellegű

5B: Felsőfokú szakképzés

Középfokú általános oktatás

4C: Középfokú szakképzés

Alapfokú szakképzés

5A: Felsőfokú oktatás – alapszint

6: Felsőfokú oktatás – mesterszint

6: Posztgraduális képzés (PhD)

Munka világa

Gábor András (OM)

Hol is van a baj? Mit lát a közvélemény?

• az FSZ kettőssége: több mint középfok, kevesebb mint felsőfok (pedig a neve felsőfok!). Akkor micsoda?

• 2 év FSZ: nem ad felsőfokot, 3 év főiskola (BS) ad?!

• 2 év FSZ 1 évet (30-60 kredit) ér a felsőoktatásban?

• nincs saját intézménytípusa: főiskola is, középiskolai is csinálja: (USA: 1200 community college !);

• divatszakmák elviszik az érdeklődőket: 23/83 ezer gazdasági, 15/53 ezer bölcsész jelentkező szemben az 5/14 ezer FSZ jelentkezővel/lappal (2005);

• a kevés FSZ-ből sokak nem munkába, hanem a felső- oktatásba akarnak menni;

• még mindig erőtlen, rossz hatásfokú FSZ-PR: a munkaerőpiac, középiskola, média nem erre orientál.

Háttérben (amit a közvélemény nem lát):• a felsőoktatási, ill. a közoktatás- és szakképzéspolitika közötti harmonizáció hiánya – legalábbis eddig;• anyagi- és presztízsviták tárcák és intézmények

között;• lassú akkreditáció (egyszerűsödik, ill. felgyorsul); • a felsőoktatás és a munkaerőpiac között még mindig meglévő elég nagy távolság;• 2003: 12 milliárdos szakiskolai fejlesztési program hatása?

A szakképzés felső szintje – a bővülő általános műveltség, a gazdaság igénye és az oktatáspolitika

hatására – „felkúszik” a felsőoktatás területére.

Jutunk-e előbbre 2005-ben és utána? Igen – juthatunk!

2005. ? – új felsőoktatási törvény

2005. május: „100 lépés” kormányprogram14 lépés a szakképzés megújítása

Quo vadis FSz?Híd-helyzetében:

Új Ftv „32. § (4) A (felsőoktatási intézménynek a felsőfokú szakképzést részletező) szakképzési program(ja) tartalmaz-za a megegyező tartalmú szakképzésben elsajátított ismeretek beszámításának lehetőségét, továbbá a felső-fokú szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámí-tását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb hatvan lehet. A képzési idő négy félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. A szakközépiskolában folyó felsőfokú szak-képzésben kredit akkor szerezhető, ha a szakközép-iskola felsőoktatási intézménnyel kötött meg-állapodás alapján szervez felsőfokú szakképzést.”

A „törvényi híd” három tartalmi pillért köt össze:• a (megegyező tartalmú) középfokú szakképzést,• a (szakmacsoportbeli) felsőfokú szakképzést és• az (azonos képzési terület) felsőfokú alapképzését.Ezzel a folyamatos, egymásra épülő teljesítmény (kredit) beszámítást a törvény garantálja, az átvételt nem szabályozza. (Lehetünk/legyünk rugalmasak?)Továbbá: a képzés tartalma, követelményei a képzési helytől függetlenül közösek.

felsőfokú szakképzés 5B: tudomány- és a gyakorlat-orientált szakismereteire egyaránt alapozva, készsé-geit és képességeit tudatosan alkalmazva, munkaköre lényegének értése alapján kijelölt feladatait részben önállóan és gondolkozva végrehajtó szakember. (B.Gy.)

Quo vadis FSz?

Tartalmában:

– kettős funkció: munkaerőpiaci elfogadottság és továbbtanulási alkalmasság alapképzésben

– gyakorlatorientált – egy félév gyakorlat

– kompetenciákban jól definiált és erős legyen ismeretekben

Quo vadis FSZ?

Belső szerkezetében:

„univerzális” kreditrendszert alkalmaz

modulrendszerű – felfelé és lefelé kompatíbilis (beszámítható) modulokkal

gyakorlati félév biztosítása

Quo vadis FSz?

Intézménytípusában:

Most (még) nem, de:legyen „akkreditálva” az FSZ-t folytató

szakközépiskola és jelenjen meg nevében is: „Edison Felsőfokú Szakképző és …”

Félszáz ilyen intézmény neve már jelentős „reklám” lehet az FSZ képzés (és az iskola)

számára!

Milyen képzési együttműködésre, szerződésre vállalkoznak a gazdálkodó szervezetek?

Quo vadis FSz?

Kimenetében: „kékgalléros” irányban: csakis a jól fizető, állást biztosító munkaerőpiac megbecsülése viheti erre

„fehérgalléros” továbbtanulási irányban: teljesítményszűrőt kell alkalmazni, de ez kidolgozandó

A gazdaság – a kamarák – lehetséges/kívánatos szerepe

a felsőfokú szakképzés fejlesztésében

• Hozzászólás a kormányrendelethez (beleszólás!)

• Aktív, kezdeményező szerep az intézményi FSz programok fejlesztésében

• Megállapodások az új törvény szerint FSz képzések szervezéséről, tartalmáról stb.

• A szakképzési hozzájárulásból támogatás a szakmai gyakorlatokhoz és fejlesztésekhez

A „professional accreditation” lehetőségének, módjának végiggondolása

Köszönöm figyelmüket!