RADÓ kúria

RADÓ kúria

9653 Répcelak, Bartók Béla u. 51.

a falak nedvesség- és só-állapotának vizsgálata,

felszívódó nedvesség elleni védelme

ISO-MÉDIA Kft. 9026 Győr, Kertész utca 21/B.

Zádor Oszkár 30 - 9577313 okl. építészmérnök, vezető építész tervező É1-08-0124 okl. épületszigetelő szakmérnök, ÉMSZ tag

MÉK 08-0001 Szés-2 Épületszerkezeti Szakértő Szigetelések

Műemlékvédelmi épületdiagnosztika szakértő 21-0065

A szakértői vélemény érvényessége: 2017. június 22.

A dokumentáció 16 számozott oldalt, 14 fényképfelvételt, és befűzött mellékleteket (sóelemzés jegyzőkönyve, mintavételi alaprajz) tartalmaz.

Győr, 2016. június 22.

Mérnökiroda Tervező Kft.ISO-MÉDIA

Radó kúria Répcelak, Bartók B. u. 51. faldiagnosztika és szakértői vélemény

2


1. ELŐZMÉNYEK

A Radó család az 1710-es években települt

Répcelakra. Répcelak egyetlen műemlék jellegű

épülete a második világháború alatt teljesen

lepusztult Radó kastély megmaradt lakrésze az

ún. kertészlak. A XVIII. századi kastély egy

Mátyás-kori építmény felhasználásával épült,

végső formáját 1867-ben nyerte el. Az egyik

szoba mennyezeti stukkódíszén a Habsburg- és

Stahremberg-címer az osztrákok és a kőszegiek

küldöttségének 1707-es találkozását idézi. Az

épület nagyon rossz állapotban van. A

nedvességtartalom és a sók hatására jelentős

vakolatkárok keletkeztek.

2. SZERKEZETVIZSGÁLAT

2.1. A rendelkezésre bocsátott adatok

Az épület egykori alaprajzát megkaptuk. Tudomásunk szerint az épület semmiféle rekonstrukción eddig nem esett át. Tapasztaltuk az egyre jelentősebb károkat, ezért úgy gondoljuk, minden-képpen foglalkozni kell az épület szigetelésével! Ennek elmulasztása komoly és helyrehozhatatlan károkkal fenyeget! Jelenleg csak az utcai homlokzat vizsgálatát kérték, de az egész épület vizsgálata és szigetelése ajánlott!

2.2. A helyszíni szemle tapasztalatai, furatos mintavétel A helyszíni szemlére, a falak vizsgálatára 2016. június 16.-án került sor, szép időben (+21°C hőmérséklet és 57% páratartalom mellett). A vizsgálat során elsőként több helyen digitális nedvességmérést végeztünk és az ennek alapján kijelölt helyeken furatos mintavétel is történt. A homlokzaton készült fotón látható, hogy a vakolat a nedvesség és sók hatására 2,5-2,6 m magasságig károsodott, levált, tönkrement. A falak nedvességtartalma jelentős mértékű, sajnos a sótartalom is magas. A mérések szerint a falakban magas a nedvességtartalom (itt a tégla-fal vízzel 40-65 v%-ban telített), illetve jelentős a sótartalom is. Ez már a vakolat alatti téglákat is veszélyezteti, ahogy az egyes képeken látható.

2.3. A vizsgálatok eredménye

A kúria épületének összes homlokzatán a nedvesség és sók okozta festési és vakolat-hibák láthatóak. A sók hatására nem csupán a vakolat károsodott, hanem már a vakolat alatti tégla is korrodált (roncsolódott). A legtöbb mintavételi helyeken magas a só- tartalom, amely a talajból felszívódással, a járdasózásból és a régi elhanyagolt szennyvíz-csatornából is származhat.


3


A cementrabic lábazat feletti szakaszon jelentős a nedvesség okozta vakolatkár, amelyet a nedvesség és a sók korrozív hatása együttesen okozott. Alul a lábazat takarja a falszerkezetet, más épületeken nyert tapaszta-latok szerint mögötte is hasonló helyezet várható. Amint a további képeken is látszik teljes rekonstrukcióra lesz szükség legalább 2,6-2,8 méter magasságig.

A vakolat helyenként levált a falról a külső oldali cementes lábazat nedvességtorló hatása miatt, a párolgási zóna felfelé és befelé terelődött. A lábazati nedvességnek, a szellőzetlenségnek van jelentős hatása a belső térre, a padló és feltöltés évtizedek alatt telítődött vízzel és ez visszahat a csatlakozó falak állapotára. A problémát főként a nedvességgel felszívódott agresszív sók kristályosodása, azok roncsoló hatása okozza. A nedvszívó sók roncsoló hatása az alsó sávban kikezdte a vakolat szerkezetét!

A vakolat eltávolítása és elektrolitikus sóta-lanítás, illetve hatékony szigetelés nélkül ez a folyamat nem állítható meg! Az épület állapota tragikus, mielőbbi felújítása sürgető feladat, mert az épület állagromlása rohamosan erősödik!


4


A képeken láthatóan a belső tér is nedves, a falak alul sótól károsodottak, mállik a tégla. A nedvesség és a sók kikezdték a vakolatot. Sajnos a falak telítettek mind a kettővel. Várhatóan nagyon jelentős költség lesz az épület rendbehozatala, mert a sótalanítás és szigetelés önmagában nem elegendő, a belső padló rekonstrukciója, fűtés és szellőzés is szükséges a további állagromlás megakadá-lyozására.


5


ELŐÍRÁSOK

Nedvességtartalom: Az MI-04-320 Irányelv szerint: száraz a minta, ha telítettsége : < 20 % nedves : 20-40%

erősen nedves : 40-80%

vizes : > 80%

Sótartalom: Az MI-04-320 Irányelv szerint: sómentes : < 0,1 tömeg% kissé sószennyezett : 0,1-0,5 tömeg% sószennyezett : 0,5-1,5 tömeg% erősen sószennyezett : > 1,5 tömeg%

Mintavételi helyek, nedvességtartalom (m% = tömeg%, v% = térfogat%)

Nedves

Tömeg

Száraz

tömeg

Nedvesség

tartalom

Tömeg

%

Térfogat

%

Minta

anyaga

M1a Északnyugati oldal 50,00 g 43,95 g 6,05 g 13,7 m % 65 v % tégla

M1f Északnyugati oldal 50,00 g 45,90 g 4,10 g 8,9 m % 42 v % tégla

M2a Északnyugati oldal 50,00 g 44.90 g 5,10 g 11,4 m % 54 v % tégla

M2f Északnyugati oldal 50,00 g 46,20 g 3,80 g 8,2 m % 39 v % tégla

M3a Délnyugati oldal 50,00 g 45,65 g 4,35 g 9,5 m % 45 v % tégla

M3f Délnyugati oldal 50,00 g 47,35 g 2,65 g 5,6 m % 27 v % tégla

M4a Délkeleti oldal 50,00 g 44,95 g 5,05 g 11,2 m % 53 v % tégla

M4f Délkeleti oldal 50,00 g 46,15 g 3,85 g 8,3 m % 39 v % tégla

M5a Délkeleti oldal 50,00 g 46,80 g 3,20 g 6,8 m % 32 v % tégla

M5f Délkeleti oldal 50,00 g 47,70 g 2,30 g 4,8 m % 23 v % tégla

M6a Északkeleti oldal 50,00 g 45,80 g 4,20 g 9,2 m % 44 v % tégla

M6f Északkeleti oldal 50,00 g 46,70 g 3,30 g 7,1 m % 34 v % tégla

A telítettségi nedvességtartalom kivésett tégla mintán mérve 21,00 m%

A mintavétel sótartalma

Minta Összes Vízoldható mg/kg

jele pH sótartalom

mg/kg

Cl-

SO42-

NO3-

Só - 1 7,5 13730 990 2900 5090

Só - 2 8,8 4730 160 1220 1720

Só - 3 7,1 31800 3070 590 17240

Só - 4 6,9 36230 3650 1010 18960

Só - 5 8,3 2530 260 1120 290

Só - 6 7,3 8640 800 1430 3450

A nedvesség- és sótartalom értékelése:

A nedvességtartalom a homlokzati lábazati részen jelentős mértékű, de másutt is megvizsgáltuk. A belső falakon digitálisan is megmértük. Az összehasonlításból következtettünk, hogy mindenütt magas lehet. A sótartalom is magas értéket mutat, nem csak a homlokzatokon, a külső oldalon okozott már jelentős vakolati károkat, hanem sajnos már belül is! Szinte az összes szobában hasonló károkat lehet látni. Gyakorlatilag a téglák is károsodtak! A homlokzaton a kristályos sótartalom 1,3-3,6 m% közötti mértéket ért el, meghaladja a védekezéshez szükséges mértéket. A falakban jelentős a nitrát és clorid sók aránya, főként ez okozta a vakolati károkat.

Ez a magas sótartalom káros a vakolatra és téglafalakra, feltétlenül elektrokinetikus sótalanítás

szükséges! Sótalanítás nélkül nagyon hamar telítődne egy új vakolat is és előjönnek a hibák!

Szigetelés sótalanítás nélkül az épület károsodása csak fokozódik, pár év és menthetetlen lesz!


6

±0,00m

+0,14 m

Meglazult károsodott vakolat

Cementrabic lábazatNedves faltest

2.4 A NEDVESSÉG ELLENI KOMPLEX VÉDEKEZÉSI JAVASLATOK

A legfontosabb teendők sorendben:

a vakolat leverése, a tégla felületek elektrolitikus sótalanítása (kívül és belül)

a lábazati falak nedvességfelszívódásának megakadályozása (falszigetelés)

ha lehetséges a padló elbontásával a padló leszigetelése is szükséges

speciális légpórusos vakolat a károsodott felületeken legalább 2,8 m magasságig

FELSZÍVÓDÓ NEDVESSÉG ELLENI VÉDELEM LEHETŐSÉGEI

A jelenlegi nedvességpotenciál a falaknál, ha nem működik,

vagy nincs falszigetelés, a balra látható módon alakul.

A nedvesség-felszívódás a falba magas szintű, a párolgási zóna a lábazat felett kezdődik, a higroszkópos sók felhalmozódtak és belül ma is károsítanak.

Feltétlenül el kell távolítani az agresszív sókat a falból!

A falak és a padló is átnedvesedett, ez kihat az

összes érintett falra, hiszen abból a nedvesség

azokba felhúzódik.

Mindenképpen javasolható a padlószerkezet és

a feltöltés elbontása, a padló alatti víz-

szigetelés, illetve annak felvezetése a falakra.

A szakvéleményben lévő vázlatok csak jellegrajzok,

kivitelezésre nem alkalmasak.

Nedvességvédelmi lehetőségek:

Homlokzaton és belül is aktív elektrolitikus sótalanítás szükséges

Kétoldali injektálással készülő vízzár, belső falaknál

Reversion aktív falszárító rendszer a homlokzati falknál

A homlokzati falszerkezeteknél a REVERSION

plusz® sótalanító és a falszárító rendszer,

a belső függőleges teherhordó falak szigetelésére a szilikon- vagy sziloxán mikro-

emulziós injektálásos módszer lenne alkalmas.

Itt a gravitációs módszerek nem alkalmazhatóak, mivel külső nyomás nélkül nem képes az injektáló anyag a vizet kiszorítani, átvenni annak helyét a pórusokban. Az injektálószert közepes (min. 6-12 bar) nyomással kell a falazatba bejuttatni.

A semleges és lúgos pH tartományban a szilikát felületek reaktívak. Így a szilikonok, sziloxánok és szilánok (különböző méretű és típusú és térbeli helyzetű szubsztitúciós csoporttal) rendelkező Si bázisú anyagok már a semleges kémhatású tartományban képesek ezekkel reakció lépni víz keletkezése mellett.

A kialakult térháló a szilikát szerkezetet megvédi a folyékony víztől, de a párát átereszti, mivel a gőz fázisú víz molekulák szabadon átjutnak az alkil-láncok között is.

Az injektáló szerrel szemben az alábbi követelményeket támasztjuk:

A falazat min. 95% relatív nedvességtartalmáig alkalmazható legyen.

Kis molekula méretű legyen, ezzel is biztosítsa a jobb penetrációt.

UV és kémiai rezisztancia.


7

+0,14 m

±0,00 m

Új légpórusos vakolat

Légpórusos lábazatKiszáradó faltest

100 cm

89 cm

INJEKTÁLÁS

100 cm

89 cm

INJEKTÁLÁS

Önkatalizáló legyen a kötése (térhálósodása), azaz a koncentrátum tartalmazzon kötésgyorsító anyagot és ne kelljen alkalikus katalizátorokat alkalmazni utóinjektáló szerként.

Ne csak lúgos kémhatású anyagok hidrofóbizálását biztosítsa, hanem a semleges pH tartományban is alkalmazható legyen.

A koncentrátum vízzel hígítható legyen. (Az alkoholos oldatok szennyezik a környezetet, korlátozzák az épület használhatóságát az oldószer elpárolgásáig, annak ellenére, hogy a vízzel létesített H-híd kötések miatt a az oldószer párolgása során csekély mértékben növelik a falazat száradásának hatékonyságát.

Magas hatóanyagtartalom (azonos hígítás mellett jobb víztaszító hatás legyen elérhető)

Ne csökkentse a kapillárisok pára általi átjárhatóságát.

A fentiek alapján látható, hogy a magas (>98%) hatóanyagtartalmú amino-alkyl sziloxánok (Schomburg Aquafin IB-2, MC OXAL HSL, Dow Corning 1-6184,,…) a legalkalmasabbak erre a feladatra. Ezen injektálószerek a WTA 4-4-04/D Merkblatt szerinti minősítéssel rendelkeznek.

A korábban alkalmazott szilikon mikroemulzió koncentrátumok SMK (poli-dimetil sziloxánok) (Wacker Silres BS 550, Schomburg Aquafin SMK, MC OXAL HSP-ME, Maxit Adexin HS-2,…) nem amino- hanem alkoxy csoporttal rendelkeznek, azaz nem autokatalizált a kötés kialakulása és a koncentrátumok hatóanyag tartalma is kisebb.

Ha nagyon hézagos, nem tömör a falazat, akkor szükség esetén réskitöltő speciális

habarccsal - közepes nyomáson - végzett üregkitöltés is szükséges lehet, hogy az

értékes és drága injektálószer ne folyhasson el.

Utólagos vízszintes falszigetelés készítése injektálással

Kettős injektáló furatsor készítése, fél furat-távolsággal eltolva, egymástól 8-10 cm távolságra a falazat állapotának és a kiválasztott injektáló anyag függvényében. A javasolt furatátmérő 18 mm, a javasolt furattávolság 25 cm. A furatokat úgy kell elkészíteni, hogy azok legalább 1-2 fugasor keresztezzenek

Injektáló furatok tisztítása, portalanítása magas nyomású levegővel

Szükség esetén, réskitöltő habarccsal végzett közepes nyomáson történő üregkitöltés.

Közepes nyomású injektálás (pl. MC OXAL HSL,) sziloxán mikroemulzió felhasználásával magas-nyomású „packer”-eken keresztül. Anyagfel-használás min. 26 l/m

2, hígítási arány 1:9.

A nyomás lecsökkenése után a többször használható packerek eltávolítása.

A furatok feltöltése, közepes nyomáson, réskitöltő habarccsal.

Aktív elektrokinetikus védelmi lehetőség

A másik megoldás legfontosabb eleme a kapilláris felszívódást megakadályozó, a nedvesség

utánpótlást megszüntetni alkalmas REVERSIONplusz®

falszárító eljárás, amely előzetesen a

sótartalom problémáját is képes kezelni, megoldani. A készülék (és elektróda hálózata) képes a

falakba felszívódott nedvesedési folyamat megfordításával reális időn belül száradást

előidézni, emellett az első fázisban javasolt elektrolízis csökkenti a falazat oldott sótartalmát is.


8

+0,14 m

±0,00 m



100 cm

89 cm

Reversion szondák

100 cm

89 cm

Reversion szondák

A REVERSIONplusz®

rendszer telepítése a homlok-

zatokon javasolható. A belső falak inkább

injektálással védhetőek meg. Ismereteink szerint a száradási folyamat, a fal nedvesedésének, nedvesség-utánpótlásának mértékétől függően, egyes esetekben néhány hónapot, magasabb nedvességtartalom esetén többnyire egy évet is igényelhet. Hosszú időn át (évtizedekig) képes a

száraz állapot fenntartására. A REVERSIONplusz®

rendszert a homlokzati határoló falak mentén célszerű valósítani. Nagy előnye, hogy magassági értelemben a telepítési sík alatt 50-60 cm-es sávban is történik a száradás. Tehát a nedves zóna akár a talajsík alatt marad. Ez a szigetelt zóna alatti kifagyások lehetőségét csökkenti. Így a falátvágásos és injektálásos módszerekkel szemben nincs szerkezeti károsodás a védett sáv alatti lábazaton sem.

A REVERSIONplusz®

rendszert meg kell megtervezni! A tervezésnél együtt kell gondolkodni az építész tervezővel, az építészeti megoldások kialakításában, hogy a vakolat-rehabilitáció választott megoldásai összhangban legyenek az alkalmazott megoldással. A védekezés elveihez tartozik még a kétoldali vakolat-rehabilitáció, a károsodott helyeken légpórusos szellőzővakolatok alkalmazása, a lábazaton légpórusos vakolattal. Az épület padlózatát is fel kell újítani, szigeteléssel, fűteni és szellőztetni kell a helyiségeket.

A sókról a sók hatásáról, a vakolásról Az épület szerkezetében a talajból felszívódott víz más ásványi anyagok mellett sókat is tartalmaz, amelyek a víz áramlása és falfelületi párolgása folyamán a falazat külső 4-5 cm kérgében halmozódnak fel. A probléma jelentősége abból áll, hogy a sók kristályosodásuk folyamán kialakuló térfogat- növekedése az anyag pórus-szerkezetében a sóoldat telítettsége után a vakolat roncsolódásához vezet. Mivel a sók egy része higroszkopikus tulajdonságú, a térfogat-változással járó reakció a levegő relatív páratartalmának változására is bekövetkezik, évente sokszor, főleg tavasszal és ősszel a nyirkos időben. Tehát az épület falszerkezetének kiszáradását követően is, ha sók nem kerülnek eltávolításra, a károsító mechanizmusok folytatódhatnak. Bár a falszerkezet felújítása során a sókkal szennyezett vakolat cseréjével a káros sók mintegy 70%-ától megszabadulunk, sajnos, a teherhordó falszerkezet szélső 3-4 cm kérgében maradó sótartalom a problémát ismételten előhozhatja. Az újravakoláskor a habarcs falszerkezetre történő feldolgozásakor technológiai víz kerül a szerkezetbe, ez visszaoldja a sók egy részét. A száradás folyamán a szerkezetből kipárolgó víz ezeket a visszaoldott sókat a külső tér (a vakolat) felé szállítja. Tehát az új vakolat is szennyeződik, különösen, ha a fal még nem száradt ki, illetve elmaradt annak szigetelése. Egy normál vakolat normál pórusszerkezettel ennek a terhelésnek (kristályosodás) nem tud ellenállni, ezért a felújításkor légpórusos vakolatot kell használni. Ennek előnye: a falazat kapillárisait nem zárja le, illetve a nagyobb méret; pórusszerkezete miatt a száradással történő só-szennyeződésnél nem roncsolódik, mivel a benne található „levegő-pórusokat" a só kristályosodása folyamán sem tudja teljes mértékben kitölteni (így az anyagban belső feszültség nem keletkezik).

A sók mechanikus eltávolítása A láthatóan erősen károsodott vakolatok esetén lehet szükséges a falazatok só-mentesítése, a sók eltávolítása. Az épület falazata a kapillárison keresztül a nedvességet felszívta.


9

A vízben lévő ásványi sók az épület falazatában valamint vakolatában a higroszkópos tulajdonságuk révén roncsolást végeznek, ezért szükséges a felázott, felvizesedett vakolatot eltávolítani, legalább a nedvesedési vonal plusz 70-90 cm (min. egy falvastagság) ráhagyással. A falfelületét meg kell tisztítani, a megtisztított falfelületet belső felületeken 1,0 m magasságig sótalanítani kell (ideiglenes vakolatba ágyazott hálóelektróda, elektrolízis segítségével). A sikeres sóeltávolítás után egy légpórusos vakolati rendszer kerüljön felhordásra, ami a falfelület kipárolgását, száradását és a falban maradt sók elraktározását megoldja. Erre a vakolat-rendszerre azért van szükség, mivel a sima normál vakolat nem képes a falban lévő ásványi sóknak ellenállni így száradás után is gyorsan károsodhat. A légpórusos vakolatok előnye, hogy a fal felületére jutott ásványi sókat elraktározza, megkötés, megszilárdulás után hidrofób (nem képes a környezetéből nedvességet magába szívni). Az elkészített, megszilárdult légpórusos vakolatra minden esetben csak páraáteresztő festés vagy felületképzés (szilikát anyagú és nem gipszes glettelés) alkalmazható.

A vakolat leverése, a felület előkészítése: Nagyon fontos a megfelelő vakolási magasság megválasztása, mert ezen múlik, hogy véglegesen megszabadulunk-e a sóktól. Célszerű nedvességméréssel megállapítani, hogy meddig vizes a fal, de ha ez nem áll rendelkezésre, akkor a szemmel látható károsodás fölött legalább 70-90 cm ráhagyással kell kijelölni a vakolatleverés határát. A régi vizes falról a nedves, salétromos vagy penészes vakolat eltávolítandó, a fugákat 1-2 cm mélységben ki kell tisztítani, majd a felületet portalanítani kell. Az épületek belső terében a padozati szegélyeket is fel kell bontani, és a vakolatot innen is el kell távolítani.

Vakolás sótároló funkciójú, légpórusos, úgynevezett szárító vakolattal A vakolásnál javasolt vezetősín használata a legmegfelelőbb minőség elérése érdekében. A falazatok felületének bizonytalan teherviselő képessége esetén a gúzba beépülő, korrózióálló vakolattartó rabicháló lehet szükséges. Az utólagos falszigetelés megvalósulása után a légpórusos szárító vakolat-rendszerek alkalmazása mindenképpen indokolt, hogy a falszerkezetbe szorult maradék nedvességtől és sóktól véglegesen megszabaduljunk. A légpórusos vakolatot soha ne alkalmazzuk foltszerűen, hanem mindig sávban, legalább egy falazati síkra kiterjedően.

Légpórusos vakolatok:

Önálló védekezési módszerként való alkalmazása nem lehet tartós megoldás. A felszívódó nedvesség és az erős sóterhelés hatása ellen, nem tud tartós védelmet nyújtani a hagyományos

légpórusos vakolás. Egy egyszerű légpórusos vakolat csak néhány évig biztosít megfelelő

minőségű felületet, utána a felületen vizesedési nyomok, só-kivirágzás jelennek meg, mert a falban maradt higroszkópos sók – jelen esetben a clorid- és szulfát-ionok – elkezdik elnedvesíteni a vakolatot. Ez akkor is bekövetkezik, ha a talaj felől a fal nem kap nedvesség-utánpótlást, mert a levegőből is képes kivonni a nedvességet – emiatt higroszkópos. Ugyanakkor a jelenleg száraz falfelületek időszakosan újra nedvessé válhatnak. Itt kell megjegyezni, hogy a német WTA 2-2-91 előírás 3 fejezetében: „..A falazat nedvesség-mentesítése egyedül a WTA javító vakolatokkal nem lehetséges..”

A só és nedvesség károsítása, a lábazati részen, a helyenként jól láthatóan sóval terhelt

részeken, feltétlenül teljes vakolat-rekonstrukciót követelnek.

Vakolatrehabilitáció

A homlokzati vakolatot kizárólag a műemlékvédelmi elveknek megfelelően, az erre kialakított speciális (WTA-előírás szerinti struktúrájú) vakolati rendszerrel lehet kivitelezni, mégpedig az alábbiakban megjelölt vakolat-rendszerrel, kiemelt sótároló képességű vakolatot kell felhordani.


10

Az alkalmazható rendszer a következő: (megemlítve itt kettőt, de más, ezzel egyenértékű rendszer, pl. Lasselsberger, CAPAROL, STO, MC-Bauchemie, Sakret, Terranova, stb. is alkalmazható)

BAUMIT Sanova sólekötő-gúzoló BAUMIT Sanova Puffer alapvakolat 2 cm BAUMIT Sanova Vakolat W simító-fedővakolat 1-2 cm. BAUMIT Szilikát alapozó BAUMIT Szilikát Vakolat simító-fedővakolat 1 cm. BAUMIT Szilikát alapozó és fedő festék

vagy: OXAL VSM tapadóhíd 50-70% felülettel

OXAL PGP sótároló alapvakolat 1-2 cm

OXAL WP javítóvakolat 2 cm

Disamo Feinputz Weiss simító-fedővakolat 3 mm.

E szárító jellegű légpórusos vakolatrendszerek előnye, hogy az alapvakolat rendkívül nagy porozitása révén több sót képes tárolni, mint más, nem WTA-vakolatok. További jellemzője, hogy az előfröcskölés után nagy vízszívó képességű 2-3 cm vastag alapvakolat kerül felhordásra, ami a falban maradt kis mennyiségű sókat képes „pufferként” tárolni. A fedővakolat viszont a hidrofóbizált anyag következtében nem engedi magába a vizet, csak párolgással képes a nedvesség elhagyni e rétegen át a falat. Így e vakolatok élettartama hosszabb a „hagyományos” adalékszeres, vagy más légpórusos vakolatokhoz képest.

A homlokzati festékek anyagát össze kell hangolni a légpórusos vakolattal. Műanyag bázisú (vizes diszperziós) festés, gipszes glettelő anyagok alkalmazása tilos, mert a kipárolgási felületet lezárják, a száradási folyamatot megakadályozza.

Amennyiben a fentiekben javasolt védekezési módok komplexen megvalósulnak, csak akkor lehet garantálni a falak teljes kiszáradását és azok tartósan száraz állapotát.

A REVERSIONpusz®

aktív sótalanító rendszerről

A REVERSIONplusz®

elektrokinetikus sótalanító rendszer kiépítésére a teszünk javaslatot. Első

ütemben a hálóelektródás sótalanítás készüljön el, kb.3-4 hetes üzemidővel, speciális

hálóelektródával, speciális sótalanító vezérléssel, csepegtetéses nedvesen tartással.

A sótalanító rendszer komponensei:

o Reversion® intelligens vezérlő-modul az elektromos kapcsolótábla mellett

o Homlokzaton kiépített Reversion® hálóelektródás sótalanítási rendszer, ideiglenes

vakolatban, nedvesen tartással, később eltávolítva, 0-1,0 m magasság között

A földszinti falak jelentős nedvesség-tartalma és magas sótartalma aktív megoldást tesz

szükségessé. A földszinti falakon, azok vakolatának eltávolítása után, a sótároló funkciós

légpórusos vakolat elkészítését megelőzően kb. 2-3 hónappal ideiglenes mészvakolatba ágyazott

100 cm magas speciális háló-elektródát kell elhelyezni, nem korrodálódó kötésekkel rögzítve.

Ezt a hálót be kell kötni a REVERSIONplusz®

sótalanító rendszer vezérlésébe! A sótalanítást

mintavételekkel figyelemmel kell kísérni! A sikeres sótalanítást követően lehet a légpórusos

vakolatot és a felületképzést véglegesen elkészíteni.

A sótartalom jelentős (kb. 0,5%-ra történő) mérséklődése esetén a vakolat és a háló-

elektróda eltávolítandó. Földszinten a fal felületképzésénél szerelő (vezetékrögzítő) gipsz,

gipszes glettelés és vizes diszperziós festések használata szigorúan tilos!


11


+0,14 m

±0,00 m



100 cm

89 cm

Reversion szondák

100 cm

89 cm

Reversion szondák

Összefoglalás

A Répcelak Radó kúria műemlék épületének falai nedvesek, sóval is jelentős mértékben

szennyezettek. Az épület rekonstrukciója előtt mindenképpen meg kell oldani a falak nedvesség és agresszív sók elleni védelmét, tehát a sótartalom elektrolitikus eltávolítását.

Javaslatunk szerint épületen belül injektálás, a

homlokzatokon a REVERSIONplusz®

sótalanító és utána

a falszárító rendszer alkalmazása lehet optimális a tapasztalt problémák megoldására. A homlokzat és a lábazat felújítása csak a falak elektrolitikus sótalanítása és sikeres szigetelése után kivitelezhető! Az injektálás utáni természetes száradás két-három évig is tarthat. A homlokzatok aktív fal-szárításának hatására a száradás ideje közel egy évre lecsökkenhet. Sajnos a belső téri falak nedvességtartalma sem alacsonyabb és a só-tartalmuk is jelentős. Javasoljuk a teljes rekonstrukciót, vagyis a padló alatti szigeteléssel is védeni belső teret és a falakat. Fűteni és szellőztetni kell az épületet a száradás érdekében.

Kiviteli szinten kell megtervezni a teljes szigetelési

megoldást. Az építész tervek gondoskodjanak a lábazati burkolat, a WTA rendszerű légpórusos (szárító) vakolat megoldásáról, kívül és az épületen belül egyaránt.

Költségbecslés

A legfontosabb a REVERSION® hálóelektródás sótalanító rendszer telepítése.

REVERSION® sótalanítás a homlokzati fő falak mentén kívül és belül is:

kb. 19.900 Ft/fm + ÁFA x 94 fm = 1.870.600 Ft+ ÁFA

Injektálásos felszívódás elleni védelem a belső (megmaradó) fő falak mentén: (1,2 szorzóval a ferde sík miatt) kb. 46.900 Ft/fkm.m

2 + ÁFA x 1,2 x 19 m

2 = 1.069.320 Ft + ÁFA

REVERSION falszárítás és felszívódás elleni védelem a homlokzati fő falak mentén: kb. 52.900 Ft/fkm.m

2 + ÁFA x 28 m

2 = 1.481.200 Ft + ÁFA

Légpórusos vakolási munkák (vakolatleverés és állvány nélkül fajlagos ár)

Kb.13.920 Ft/m2 + ÁFA

Megjegyzés: az fkm.m2 jelölés === vízszintes falkeresztmetszeti négyzetmétert jelent.

A sótalanítást és a szigetelési rendszert feltétlenül meg kell tervezni.

A költségbecslés pontossága ±10%.

A szakértői vélemény érvényessége 2017. június 22. A szakvéleményben lévő vázlatok jellegrajzok, kivitelezésre

nem alkalmasak.

Zádor Oszkár


12

A nedvesedés elleni védelem lehetőségei, részletes elemzés

Ismertetésünk nem a konkrét megoldásról szól, csupán röviden összefoglaljuk azokat a módszereket, amelyeket a szakma a falazatok védelmére alkalmaz. Ennek a résznek csupán a tájékoztatás szerepét szánjuk, hogy összevethetőek legyenek az eltérő módszerek, előnyeiket és hátrányaikat egyaránt megemlítve. A nedvesedés elleni utólagos védelem olyan eljárások és eszközök összességét jelenti, amely képes az épületszerkezetekbe felszívódott nedvesség (és só) eltávolítására illetve csökkentésére. Ennek hatására a használat számára szükséges légállapot- és szárazsági követelmények teljesülnek. A védelem több, egymás hatását kiegészítő eszköz, vagy módszer alkalmazásával biztosítható megbízhatóan.

Mechanikai eljárások

A mechanikai eljárások során a falba vízszintes szigetelő réteget juttatnak be, amely megszakítja azokat a kapillárisokat, amelyek a vízfelszívódásban szerepet játszanak. Sok esetben megoldják a ned-vesség-felszívódás okozta gondokat, de a falban lévő és visszamaradó sókkal nem, tudnak mit kezdeni.

Ilyenek lehetnek: - a szakaszos falátvágás - a fal átfűrészeléses védelme - a fémlemez besajtolás - a furatsoros falátvágás

A falátvágás készülhet láncfűrésszel, sodronyra erősített gyémántszemcsés gyűrűs megoldással. A vágás szakaszos kb. 2-3 méter hosszan történik. Ezután szigetelő lemezt fűznek a falba, kiékelik és cementhabarcs injektálással zárják le.

A hullámosított koracél lemezeket préslevegős berendezéssel sajtolják a fugákba. Jó megoldás, de csak ott alkalmazható ahol teljesen átmenő fugákkal, szabályos falazat készült

Fûrészelés-szigetelés

NedvességfeldúsulásSó okozta károsító hatás

Esetenként penészedés!

Kiszáradó faltest


13

Fúrt és injektált vegyi fal-szigetelések

A vegyi falszigetelési eljárással, előzetes furatsor készítésével, olyan anyagot juttatnak be a falba, amely ott szétterjedve - a fal anyagával reakcióba lépve - vízzáró réteget képez és ez megszakítja azokat a kapillárisokat, amelyek a vízfelszívódásban szerepet játszanak. Problémái megegyeznek az előzővel.

A furatok készülhetnek egy oldalról, két oldalról, lehetnek egysorosak, vagy két-sorosak. A furatátmérő egyszerű gravitációs injektálás esetén 20-30 mm, de nyomásos injektálás esetén csak 12-16 mm.

Téglába mélyített furatsor lejtős, egymáshoz képest pontosan párhuzamos kell, hogy legyen. A pontatlanság a szigetelő sáv megszakadásához vezethet. A habarcshézagban készített furatsorok vízszintesek. Az alkalmazott vegyi anyagok a kapilláris nedvesség-mozgás megakadályozására irányulnak, a pórusokat szűkítik, eltömik, hidrofobizálják.

Elektromos eljárások

Az elektromos eljárások aktív, vagy passzív módon a nedves falak elektrofizikai viszonyait befolyásolják, tekintettel arra, hogy a falban lévő felszívódott nedvesség mindig sóoldatnak tekinthető.

Az elektrofizikai eleven működő berendezések az elektromos mezőt

mesterségesen hozzák létre, olyan hatást keltve, hogy a vízmozgás a felszívódás

irányával ellentétesen jöjjön létre, szárítva a falazatot.

Az aktív módszerek jól tervezhetőek, az

eredmény tartós és a falszerkezet általában

hamar kiszárad. A száraz-nedves átmeneti zóna nem egy vékony vonal mentén alakul, hanem kb. 60-80 cm magas sáv. E módszer szerint működő készüléket több kivitelező is 15 év garanciával telepíti (Pl.REVERSION

®).

Az aktív elektrofizikai módszereket ma már

az elektrokémiai sótalanítási eljárásokkal

kötik össze. A sótalanítás ideje gyors,

megfelelő nedvesen tartás mellett sokszor

csak 3-4 hét. Egyes eljárások (pl. a továbbfejlesztett REVERSION

PLUSZ®)

alkalmasak a kombinált védekezésre, jó haté-konyságú sóeltávolítást és szárítást is végeznek, de az elektródák korrózióját megakadályozni csak ezek az eljárások képesek.

Vegyi injektálás

NedvességfeldúsulásSó okozta károsító hatás

Esetenként penészedés!

Kiszáradó faltest

Kiszáradó faltest

Elektromos szonda

Nedvesség eltávozása


14

Szellőző épületszerkezetekkel történő védekezés

A korábbi évtizedekben több, egymástól eltérő, módszert is alkalmaztak, amelynek alapelve a falazatba került nedvesség szellőztetéssel történő eltávolítása volt. Ezek többnyire sikertelennek bizonyultak, de akad olyan is amelynek alapelveit mai korszerűbb szerkezettel sikerrel lehet alkalmazni.

A szárító-szivárgó aknák, a külső pincefali részen, sokszor előnyösnek látszottak, de több esetben karbantartási gondok miatt nem működtek megfelelően. Ma már

van lehetőség az elv alkalmazására. A korszerű formasajtolt drénlemezek

alkalmasak a nedvesség távoltartására, egyben a szerkezetek szel-

lőztetésére is.

A külső alkalmazású felületi védelmet nyújtó drén-lemezek jelentős mértékben csökkenthetik a lábazati falba felszívódó nedvességet.

A műkőből, terméskőlapból álló

szellőző lábazatok olykor sikeresen oldották meg egyrészt a lábazati szellőztetést, másrészt a csapóeső elleni védelmet, sőt esztétikusan kialakítható lábazatok készültek így. Az átszellőztetett lábazatok egyetlen, de igen nagy hátránya, hogy meg-lehetősen költségesek.

Működőképességük feltétele a

tökéletes hátszellőzés biztosítása.

Sok esetben a lábazat elkészül,

sajnos szellőzés nélkül és így

éppen lényegét veszíti, nem tudja

a száradást biztosítani. Jó szellőző lábazat kialakítása rendkívül nehéz és helyigényes. Falfelületre nem helyezhető, mert nagy az előreállása, kizárólag visszavésett lábazattal oldható meg. A hátoldali szellőző rés, alsó beszellőző és felső esőtől védett kiszellőző nyílás kialakítása alap-feltétel, ezek nélkül nem működik!

Esetünkben a lábazat mentén nincs mód terepszint alatti beavatkozásra, a hátul szellőztetett kő lábazat alkalmazása itt nem javasolható!

A szellőző, vagy légpórusos vakolatok, azon az elven alapulnak, hogy a falazatban lévő nedvesség által szállított sótartalom ne a felületen, hanem a vakolat és fal találkozásánál, illetve a vakolatban rakódjék le. Ennek az a jelentősége, hogy a só, a vakolat tárolási képességétől függően, nem jelenik meg a felületen, de a nedvesség akadálytalanul eltávozhat.


15

Önmagában alkalmazni ezeket nem ajánlott, célszerű más szigetelési

eljárásokkal kombinálni. Egyes esetekben a szellőző (szárító) vakolat önmagában képes a fal nedvességtartalmát jelentősen csökkenteni, száradást előidézni. Hatására a felület nem lesz foltos és sokáig megtartja esztétikus jellegét. Természetesen a felszívódott nedvességtől, a sótartalomtól függően a vakolat előbb-utóbb telítődik. Ez többnyire 3-5 év, kis nedvesség- és sótartalom esetén esetleg 8-15 év alatt következik be.

Ezeket a vakolatokat azonban csak meszelni vagy olyan szilikátfestékekkel festeni lehet, amelyek nem zárják le a szellőzést biztosító pórusokat !!

Az épületen, a károsodott falfelületeken, a teljes vakolatleverés és a fugák kitisztítása után, előnyösen alkalmazhatóak, segítik a nedvesség eltávozását, emellett alkalmasak a tartósan esztétikus felületképzésre.


16

Kiszáradó faltest

Párateresztő homlokzati bevonat

WTA vakolati rendszer

Szellőzetettt kő lábazat

Padlót szellőztető aktív rendszer

2-3 %

Nedvesség (pára)eltávozásaa szellőztetés által a csöveken

Padló kő lapokból

A padló-szellőztetéses védelem elvei

A legtöbb történelmi (műemlék, vagy műemlék jellegű) épület nem rendelkezik

talapára talajnedvesség ellen védő szigetelt padlóval. Az ilyen épületekben megépült, többnyire kő anyagú, belső padlószerkezet közismerten páratorló hatású, amely a falak felé tereli a talajból felszálló jelentékeny nedvességet (a talajpárát). A falakba felszívódott (talaj)víz különböző oldott sókat is szállít, ezek a falak felszínére párolgással jutva, ott kikristályosodnak, amely térfogat-növekedése révén a nedvesség (és fagy) által amúgy is jelentős roncsoló hatást csak fokozza. Mindenképpen meg kell ezt a folyamatot akadályozni, de a történelmi épületeknél a padlót sajnos nem minden esetben szabad leszigetelni, mert ez csak növeli a falak nedvesség-terhelését.

Megoldást csak az aktív szellőzetett megoldást jelent.

Ennek lényege, hogy a padló alatti kavics-rétegben egy szellőztető dréncső-hálózatot alakítanak ki. Ez még nem lenne akkora újdonság. Viszont más hasonló rend-szerekkel ellentétben ez a rendszer már aktív, vagyis a párát a padló alatti kavics-rétegből ventillátorral mozgatott levegő viszi el. A pára-érzékelővel vezérelt (megfelelő helyekre) beépített kisteljesít-ményű ventillátorok a csőrendszerben lévő levegőt csekély sebességgel mozgatják és a homlokzatra kivezetett csövekbe jutó (talaj)nedvességet elszállítják. Ezáltal a talajt, a padló alatti kavicsréteget szárítják, így a falak felé nem jut jelentékeny nedvesség, megakadályozva a falak nedvesedésének növekedését.

Documents

RADÓ kúria