Radiológiai helyzet · 2018. 5. 21. · Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia, Ugron Ágota1, Fülöp

Radiológiai helyzet Magyarországon

a Fukushima-i atomerőmű balesete

után

Homoki Zsolt1, Kövendiné Kónyi Júlia1, Ugron Ágota1, Fülöp Nándor1,

Szabó Gyula1, Adamecz Pál2, Déri Zsolt3, Jobbágy Benedek4, Kelemen

Mária5, Madarász István6, Ormosiné Laca Éva7, Turai István1

1 Országos ”FJC” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest 2 Csongrád Megyei Kormányhivatal NSZSZ SD, Szeged 3 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal NSZSZ SD, Miskolc 4 Budapest Főváros Kormányhivatala NSZSZ SD, Budapest 5 Tolna Megyei Kormányhivatal NSZSZ SD, Szekszárd 6 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal NSZSZ SD, Debrecen 7 Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSZSZ SD, Győr

Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2012. ápr. 24-26. 1

Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2012. ápr. 24-26.

Kronológia

Dátum Eltelt idő Esemény

2011. márc.11. Japán ÉK-i partjánál 9,0 m erősségű földrengés szökőár

2011. márc. 12. 0. nap Első robbanás a Fukushima Dai-ichi erőműben

2011. márc. 18. 6. nap Kaliforniát (USA, nyugati part) eléri a radioaktív felhő

2011. márc. 21. 9. nap Newfoundland szigetet (USA, keleti part) eléri a felhő

2011. márc. 24. 12. nap Európa legtöbb országában kimutatható a 131

I radioizotóp

2011. márc. 30. 18. nap Közép-Európában a radioizotópok aktivitás-

koncentrációja eléri a maximumot

2011. máj. 10. 2 hónap A radioaktív felhő elvonul Magyarország fölül.

2


A baleset következtében a környezetbe kikerült izotópok

aktivitásai

A Fukushimai reaktorbaleset során kikerült izotópok összaktivitások a Japán

Nukleáris Biztonságtechnikai Bizottság (NSC) 2011.04.12-i jelentése alapján:

Környezet radiológiai monitorozásának kiemelt területei: • Aeroszol és fallout minták

• Növényi minták (fű, leveles zöldségfélék)

• Állati minták (tehén- és kecske tej)

• Egyéb mérések (gamma-dózisteljesítmény, in-situ gamma-spektrometria)

ERMAH

emisszió Izotóp Kibocsátott

összaktivitás

133Xe 1,0·1018 Bq

131I 1,5·1017 Bq

137Cs 6,5·1015 Bq

3

Légköri aeroszol mérések az OSSKI és az ERMAH hálózatában


Aeroszol mintavevő Közepes

légforgalmú

Kis

légforgalmú

Típusa HUNTER JL-150 KFKI NA-204

Mintagyűjtési idő 3-7 nap 1 nap

Motor teljesítménye 150 m3/h 3 m3/h

Mintázott légtérfogat 10-27000 m3 70-80 m3

Vizsgálati irány gamma-

spektrometria összes béta-aktivitás

Kimutatási határ µBq/m3 mBq/m3

Szűrő típus üvegszálas szűrő

(Whatman GF/A)

nitrocellulóz

membrán szűrő

(Millipore RAWP 047)

4

131I aktivitáskoncentrációk aeroszol mintákban

az ERMAH laboratóriumaiban


134Cs, 137Cs aktivitáskoncentrációk

aeroszol mintákban


Laboratórium 134Cs/137Cs arány

Miskolc 0,83

Győr 0,83

Budapest 0,82

Szekszárd 0,83

134Cs/137Cs arány Európában

~ 1,00

6

134Cs, 137Cs és 131I aktivitáskoncentrációinak

időbeli változása


131I és 137Cs aktivitáskoncentrációjának időbeli változása aeroszol mintákban országos adatok alapján

I.

eff. T½ = 4,8 nap

eff. T½ = 8,1 nap

131I y = 4250 e -0,1465x

137Cs y = 142 e -0,0834x 0,1

1

10

100

1000

10000

0 10 20 30 40 50

Az első észlelés óta eltelt idő [nap]

µ B

q · m

-3

eff. T½ = 4,8 nap

eff. T½ = 8,1 nap


137Cs (T½ =30 év) • a vizsgált időszak alatt a radioaktív bomlás elhanyagolható

• az aktivitáskoncentráció 8,1 nap „effektív” felezési idővel csökken,

ez a szennyezett felhő átvonulásának sebességéről ad tájékoztatást

131I (T½ = 8,0 nap)

• együtt érvényesült a felhő átvonulása és a radioaktív bomlás hatása

VÁRHATÓ 4,0 nap „effektív” felezési idő

MÉRÉSEK alapján 4,8 nap „effektív” felezési idő > 4,0 nap

• két radioaktív felhő érte el az ország területét

• a második hullám elsődlegesen 131I tartalmú


131I és 137Cs aktivitáskoncentráció arányok aeroszol mintákban

II.

Következtetés

131I/137Cs T½ = 10,5 nap

131I T½ = 8,02 nap

131I/137Cs T½ = 10,5 nap

131I T½ = 8,02 nap

• két radioaktív felhő érte el az ország területét

• a második hullám elsődlegesen 131I tartalmú


131I és 137Cs aktivitáskoncentráció arányok aeroszol mintákban

III.

131I T½ = 8,02 nap

131I/137Cs T½ = 10,5 nap

Növényi és állati eredetű minták GSP eredményei


Egyéb mérések

Aeroszol összes béta-aktivitás

Külső gamma-dózisteljesítmény

In-situ gamma-spektrometria

nincs kimutatható

változás

11

Minta 131I 134Cs 137Cs Egység

Frissen nyírt fű 0,6 - 3,0

Dózisbecslés


Korcsoport Felnőtt ( >17 év )

légzési sebesség: 22,2 (m3·nap-1)

Csecsemő (1-2 év ) légzési sebesség: 5,16 (m3·nap-1)

Radioizotóp 131I 134Cs 137Cs 131I 134Cs 137Cs

Dóziskonverziós tényező*

D (Sv·Bq-1) 7,4×10-9 2,0×10-8 3,9×10-8 7,2×10-8 6,3×10-8 1,0×10-7

Belélegzett

összaktivitás (Bq) 0,53 0,04 0,05 0,12 0,01 0,01

Lekötött effektív

dózis, LEK (nSv) 3,90 0,88 1,81 8,82 0,64 1,08

* Konzervatív becslés érdekében minden korcsoportban a legmagasabb dóziskonverziós tényezővel volt számolva.

Sugárterhelés becslése: a 131I, 134Cs és 137Cs radioizotópok belégzéséből

származó lekötött effektív dózis alapján a 2011.03.17-05.09.

12

Köszönöm

a

figyelmet!


Documents

Radiológiai helyzet · 2018. 5. 21. · Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt 1, Kövendiné Kónyi Júlia, Ugron Ágota1, Fülöp