Embed Size (px)
Citation preview
KÁRPÁT-MEDENCEI EGYESÍTETT REFORMÁTUS KÓRUS (300 FÔ)
Debreceni Kollégiumi Kántus • Pasaréti Palló Imre Énekkar • Psalterium Hungaricum KórusPécsi Református Kollégium Vegyeskara • KRE – Soli Deo Gloria Kórus
Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskara (Nagyvárad) • Dunántúli Református Kántorképzô ÉnekkaraCeglédi Sztárai Mihály Vegyeskar • Szegedi Kis Kórus • Pozsonyi úti Hálaadás Kórus
Firesz Cantate Domino Kórus (Felvidék)Tiszáninneni Református Egyházkerület Cantus Firmus Énekkara • Kálvin Kórus
Beregszászi Magyar Református Gyülekezet Kamarakórusa • Nagykovácsi Református Kórus
KARNAGYOK: Arany János, Berkesi Boglárka, Cseri Zsófia, Hoppál PéterKözremûködik:
Cantores Ecclesiae rézfúvós együttesORGONA: VARGA LÁSZLÓ
H A N G L E M E Z F E L V É T E L
REFORMÁTUS ÉNEKEK VIII.
Jegyek kaphatók 1800, 2400, 2700 és 3750 Ft áron a STEREO KFT. üzletében (1114 Budapest, Bartók Béla út 59.) és a Concert & Media jegypénztáraiban
www.PerifericRecords.com
MÛVÉSZETEK PALOTÁJA– Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2009. JÚLIUS 3., PÉNTEK 19:30
MÛVÉSZETEK PALOTÁJABartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
2009. JÚLIUS 3., PÉNTEK 19:30
A f e s z t i v á l v é d n ö k e i :Dr. Bölcskei Gusztáv püspök, Dr. Szabó István püspök, Dr. Gegesy Ferenc polgármester
VI. REFORMÁTUSZENEI FESZTIVÁL2009. JÚNIUS 5-6-7.
ÜNNEPI KÖNYVHÉT és PAPÍRVARÁZS FESZTIVÁLa Ráday utcában
18 ÓRÁTÓL INGYENES KONCERTEK A RÁDAY UTCÁBAN
2
Kö
sz
ön
tôVI. REFORMÁTUS ZENEI FESZTIVÁLRZF – KULTUCCA
A Református Zenei Fesztivál 2009-ben hatodik alkalommal kerülmegrendezésre Budapesten, a ferencvárosi Ráday utcában. ABakáts teret mélygarázs építés miatt lezárták, így a ReformátusZenei Fesztivál visszaköltözik oda, ahol 6 évvel ezelôtt indult: aRáday u. 28. – Kinizsi utca által határolt szakaszra.Fesztiválunkat együtt rendezzük az ÜNNEPI KÖNYVHÉT és aPAPÍRVARÁZS Fesztiválokkal. Az ide látogató vendégek irodal-mi, zenei, képzômûvészeti, rézkarc-mûvészeti, biblia-múzeumiélményben részesülhetnek.
A Református Énekek hangversenyek és a Református Zenei Fesztiválok is ugyanazt aszándékot és gondolatot hordozzák: megôrizni, megmutatni református zenei kincsünket,kultúránkat a jelen és az utókor számára. A tradicionális egyházi zsoltárok, énekek, kórusmûvekés hangszeres darabok mellett lehetôség nyílik népzenei gyökereink és a mai modern zenei meg-fogalmazások bemutatására is. Az iskolai és gyülekezeti kórusok mellett az idén is meghívástkaptak a legismertebb elkötelezett együttesek, mint a Musica Historica, a Misztrál együttes, aVujicsics együttes, Lovász Irén, Vedres Csaba és a Kairosz Kvartett, Berecz András, PálIstván „Szalonna”, az Invocatio Musicalis, valamint Kiss Ferenc és barátai, akik a KÁLVINÉV alkalmából írt MAGYAR KANCIONÁLÉ címû mûvet adják elô.
A Református Zenei Fesztivál fontos küldetésének tartja, hogy a Magyarországi ReformátusEgyház nélkülözhetetlen társadalmi, szociális, egészségügyi, irodalmi, oktatási, tudományos,képzômûvészeti és természetesen hitéleti munkáját mutassa be. (MISSZIÓK, BIBLIAMÚZEUM, református ISKOLÁK, KÖNYVKIADÓK)
2009-ben KÁLVIN János születésének 500. évfordulóját ünnepeljük és mi is programokkaltisztelgünk a nagy reformátor elôtt: Kálvin kertje kiállítás, Magyar Kancionálé bemutató, az euró-pai Kálvin-ünnepségekre készült, magyarra fordított új ének hazai ôsbemutatója a MÜPA-ban.
Ismét megrendezésre kerülnek a RZF keretén belül a Bódiss Tamás által szervezettEGYHÁZZENEI PROGRAMOK, melyeket e füzetben külön is részletezünk.Hangsúlyos része a programoknak a június 5-ei MÉCSES MENET (zsoltárokkal) a Rádayutcában és az azt követô KÉSÔ ESTI ZENÉS ÁHÍTAT a Kálvin téri református templomban.
•••Debrecen, 2009. május 22. – a magyar reformátusság történelmi pillanata: az Alkotmányozó
Zsinat elfogadja az egységes MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYÁT. Avendégek által hozott marék föld, az egyesítô menet, a harangzúgás, a szabadtéri úrvacsorásistentisztelet és az egész napos kulturális programok – felejthetetlen élményként él mindenrésztvevôben.
•••A REFORMÁTUS ÉNEKEK VIII. HANGVERSENY 2009. JÚLIUS 3-ÁNKERÜL MEGRENDEZÉSRE A MÛVÉSZETEK PALOTÁJÁBAN. AZ ÚRISTEN DICSÔSÉGÉRE ELHANGZÓ ZSOLTÁROK ÉS ÉNEKEK HALLGATÁSAÉS ÉNEKLÉSE KÖZBEN ISMÉT EGY NAGY GYÜLEKEZETTÉ VÁLIK AKÖZÖNSÉG, A 300 FÔS KÓRUS ÉS VALAMENNYI KÖZREMÛKÖDÔ.
Budapest, 2009. június Böszörményi Gergely
3
POLGÁRMESTERI BEKÖSZÖNTÔ
Tisztelt Zenekedvelô Látogatók!
Idén is különleges eseménynek számít a Belsô-ferencvárosi kulturálishétvégék – a Ráday Kultucca – rendezvényeinek sorábana Református Zenei Fesztivál.
Zsoltárok, igehirdetés, szabadtéri koncert, zenés áhitat, nyilvánosközös éneklés, református zeneiskolák növendékeinek hangversenye – aprogramok szinte valószerûtlen gazdagsága és változatossága vonzzaezekben a napokban a hagyományokat és örök értékeket hordozó egy-házi zenei kultúra rajongóit a Kálvin és a Bakáts térre, a Ráday utcá-ba és a szomszédos Lónyay utcába. A produkciók némelyike egy-egy gö-döllôi és rákospalotai helyszínt is Ferencvároshoz köt ezen a néhány napon.
A fellépô zenekarok, mûvészek, zenepedagógusok, egyházi köz-remûködôk névsorát és listáját látva biztos lehetek abban, hogy értékesélményekkel gyarapodik, aki látogatóként, résztvevôként megtiszteli eháromnapos zenei ünnepet.
Örömmel tölt el, hogy Ferencváros Önkormányzata idén is támogatnitudja a Református Zenei Fesztivált, és megtisztelô számomra,hogy dr. Bölcskei Gusztáv és dr. Szabó István püspök urak melletta rendezvény védnöke lehetek.
Dr. Gegesy Ferenc polgármester
Po
lgá
rm
es
ter
i b
ek
ös
zö
ntô
4
VI.
RE
FO
RM
ÁT
US
ZE
NE
I F
ES
ZT
IVÁ
L20
09.
JÚN
IUS
5-6
-7.
• P
RO
GR
AM
OK
2009. JÚNIUS 5. (PÉNTEK)12:00 Julianna Református Általános Iskola bemutatkozása
(Ráday utca)13:00 Református menet a Ráday utcában16:00 Ünnepélyes megnyitó (DMREK Díszterem - Ráday u. 28.)
km. Benkô István Református Általános Iskola Kórusai18:00 LOVÁSZ IRÉN (Ráday utca)20:00 KALÁKA / KÁNYÁDI SÁNDOR (Bakáts téri katolikus templom)
(belépôjegyes!!)21:30 MÉCSES MENET – zsoltárénekléssel (Ráday utca)
(gyülekezés 21:15-21:30-ig a Ráday-Kinizsi u. sarkán)22:00 KÉSÔ ESTI ZENÉS ÁHÍTAT (Kálvin téri református templom)
Igét hirdet: PÁLL LÁSZLÓ elnök-lelkész, km. MUSICA HISTORICA
2009. JÚNIUS 6. (SZOMBAT)10:00 Egyházi énekek, kórusmûvek tanítása, tanulása
– nyílt szakmai délelôtt (Lónyay Utcai Református Gimnázium) 15:00 Országos Református Pedagógus-diák Kórus elôadása ésNAGY KÖZÖS ÉNEKLÉS (Kálvin téri ref. templom), amely után a református intézmények képviselôi, a kórus tag-jai, és a közönség menetben átvonul a Teológia Dísztermébe (Ráday u. 28.)16:45 INVOCATIO MUSICALIS koncert
(Bakáts téri katolikus templom)18:00 Református zeneiskolák növendékeinek hangversenye
(DMREK Díszterem - Ráday u. 28.)19:00 VUJICSICS (Ráday utca)20:00 MISZTRÁL (Ráday utca)
2009. JÚNIUS 7. (VASÁRNAP)10:00 ÜNNEPI ZENÉS ISTENTISZTELET (Kálvin téri ref. templ.)
Megemlékezés az 500 éve született Kálvin Jánosról. Igét hirdet: KÖNTÖS LÁSZLÓ a Dunántúli Ref. Egyházkerület lelkészi fôjegyzôjeBemutatásra kerül a MAGYAR KANCIONÁLÉ – zsoltárok, népénekek
16:00 VEDRES CSABA & KAIROSZ KVARTETT (Bakáts téri katolikus templom)
17:00 BERECZ ANDRÁS (Ráday utca)18:00 PÁL ISTVÁN „SZALONNA" és Bandája (Ráday utca)18:00 Kálvin téri zenés esték a Kálvin Kórus közremûködésével
(Kálvin téri református templom)19:00 Kerekasztal-beszélgetés BOGÁR LÁSZLÓ közgazdász professzorral
A m û s o r v á l t o z á s j o g á t f e n n t a r t j u k !
5
EG
YH
ÁZ
ZE
NE
I P
RO
GR
AM
OK
2009. JÚNIUS 5. (PÉNTEK)RÁDAY UTCA21:30 MÉCSES MENET zsoltárénekléssel
KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM22:00 KÉSÔ ESTI ZENÉS ÁHÍTAT
Igét hirdet: PÁLL LÁSZLÓ elnök-lelkész,
közremûködik a MUSICA HISTORICA együttes
2009. JÚNIUS 6. SZOMBATReformátus ének-zene tanárok, tanítók, diákok,
kántorok és karnagyok szakmai napjaLÓNYAY UTCAI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM10.00-12.00 Az egyházi ének tanítása – gyakorlati tapasztala-tok, kérdések megvitatása, óravázlatok, zenehallgatási anyagbemutatása megbeszéléssel
KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM13.00-15.00 készülés az énekes délutánra, énekek, kórusmûvektanulása15.00-16.45 Országos Református Pedagógus-diák Kórus elôadásaés NAGY KÖZÖS ÉNEKLÉSNYILVÁNOS ALKALOM, MELYRE MINDEN ÉRDEKLÔDÔT,KÓRUSTAGOKAT, GYÜLEKEZETI TAGOKAT,FESZTIVÁLRÉSZTVEVÔKET is szeretettel várunk!
Elhangzanak: énekeskönyvi énekek többszólamú feldolgozásai,húsvéti kantáta, bibliai szövegû, egyszerû kórusmûvek a XVI.századtól a XX. századig Közös éneklés: kánon, új ének tanulása, bekapcsolódás azénekkar énekébeKözremûködnek: a Cantores Ecclesiae Rézfúvós Együttes,valamint a szakmai nap résztvevôi.Zenei vezetô: Bódiss Tamás (a MRE országos egyházzeneielôadója)
6
EG
YH
ÁZ
ZE
NE
I P
RO
GR
AM
OK
2009. JÚNIUS 6. SZOMBATGÖDÖLLÔI REFORMÁTUS TEMPLOM18:00 ZENÉS ÁHÍTATHargita Péter: Az adós szolga - kisoratóriumKözremûködik: Gödöllôi Városi Vegyeskar, GödöllôiSzentháromság Templom Énekkara, Gödöllôi EvangélikusGyülekezet Énekkara, Gödöllôi Református GyülekezetÉnekkara, Kántor Zsolt – orgona és a Talamba Ütôegyüttes
DMREK DÍSZTEREM (TEOLÓGIA – RÁDAY U. 28.)18.00-19.00: református zeneiskolák növendékeinek hang-versenyei – TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN REFORMÁTUS ISKOLA(Enying)– CSOMASZ TÓTH KÁLMÁN REFORMÁTUS ALAPFOKÚMÛVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY (Dédestapolcsány)– GÁRDONYI ZOLTÁN REFORMÁTUS ALAPFOKÚMÛVÉSZETI ISKOLA (Biharkeresztes)
2009. JÚNIUS 7. VASÁRNAPKÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS TEMPLOM10:00 ünnepi zenés istentisztelet Megemlékezés az 500 éve született Kálvin Jánosról. Igét hirdet: KÖNTÖS LÁSZLÓ a Dunántúli ReformátusEgyházkerület lelkészi fôjegyzôje Bemutatásra kerül: Kiss Ferenc MAGYAR KANCIONÁLÉ címûmûve (zsoltárok, népénekek)18:00 Kálvin téri zenés esték a Kálvin Kórus közremûködésével Vezényel Pálóczy KrisztinaOrgonán közremûködik: Bódiss Tamás és Kovács Botond ÁrpádZsoltárok – Kálvin születésének 500. évébenW. Byrd, H. Schütz, J. Haydn, F. Mendelssohn és mások mûveiRÁKOSPALOTA-ÚJVÁROSI REFORMÁTUS TEMPLOM16:00 zenés áhítat Máté János születésének 75. évfordulóján
7
1.NAP
2009
. jú
nius
5.
(pén
tek)
LOVÁSZ IRÉNLovász Irén az egyik legelismertebb magyar népdalénekes világ-szerte. Nemcsak énekes, hanem tudományos kutató is, (PhD)akadémiai tudományos fokozattal rendelkezik. Mûsoraiban, elôadá-sain elônyösen kapcsolódik össze tudományos felkészültsége ésénekes elôadói tehetsége. Egy alföldi magyar családban nôtt fel,ahol az éneklés a mindennapok természetes része volt, így az elsônépdalokat szüleitôl tanulta. Szegedi bölcsészhallgatóként indult elelsô népdalgyûjtô útjaira a különbözô magyar lakta vidékekreMagyarországon, Romániában, Horvátországban és Szlovákiában.A népdaléneklésrôl a legtöbbet családjától és terepmunkái során afalusi parasztasszonyoktól tanulta.Együtt dolgozott többek közt Snétberger Ferenccel, HortobágyiLászlóval, a Makámmal, Peter Vahi észt zeneszerzôvel, a Teagrass for-mációval, Kónya Istvánnal és Lôrinszky Attilával is.2003-ban neki ítélték oda Magyarországon az Év legjobbénekesnôjének járó eMeRton-díjat.
Lovász Irén utóbbi albumai közül, az Égi hang és a Belsô hang is aranylemez lett.
MUSICA HISTORICA Az együttes 1988-banalakult Budapesten, CsörszRumen István vezetésével.Tagjai a klasszikus ésrégizenei hangszerek mel-lett magyar és kelet-európainépi hangszerekkel isfoglalkoztak, ami döntôenformálta elôadói stílusukat.A Musica Historica sem-miképp sem szeretnevalamiféle „kôtári stílust”követni. A több száz évesmûvek mai állapotukbannéha valóban távolinaktûnhetnek, ám számos hely-zetben (a színpadi produk-ciókon túl gyermekprog-
ramokon, reneszánsz táncházakban vagy akár térzeneként) visszanyerhetik életerejüket, s nem régiségük, hanemizgalmas, érdekes szemléletük révén kerülhetnek kapcsolatba a hallgatóval. A régi muzsikát tehát borostyánnal benôtt,de mindenképp lakható ódon házhoz hasonlíthatnánk, melyben kis renoválás után nyugodtan élhetünk majd újabbévszázadokig. Az együttes repertoárján elsôsorban magyar és közép-európai muzsika szerepel (XI–XIX. század), emel-lett helyet kapnak a nyugat-európai középkori, reneszánsz és barokk szerzôk, továbbá a török udvari zene (XVI–XVIII.század). Világi és egyházi, énekes és hangszeres muzsika egyaránt megszólal mûsoraikban, melyet gyakran a régihangszerek bemutatásával egészítenek ki.
KALÁKA / KÁNYÁDI SÁNDORNegyven éves zenei és irodalmi tevékenységük alatt a magyar közönség százezreivelismertették meg versek ezreit, külföldi útjaikra pedig magyar irodalmárok százainakhírét vitték magukkal. A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nemtéveszthetô zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerôszakolják a magukszerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe számûzött, „szív-némaságra” született s ítélt versekbôl a maguk olvasata szerinti „eredeti dallamot”.
Kányádi SándorKányádi Sándor a mai magyar költészet egyik legnagyobb alakja. A magyar iro-dalom közösségi elvû hagyományának folytatója. Az anyanyelv megtartó ereje, azerdélyi kisebbségi sors, mint alaptémák határozzák meg költészetét, mely a közösségilétproblémákat egyetemes érvényességgel szólaltatja meg. Az idén 80 éves költô és a Kaláka együttes ad közös ünnepi koncertet a Bakáts térikatolikus templomban.
8
2.NAP
2009
. jú
nius
6.
(szo
mba
t)
VUJICSICS EGYÜTTESA Vujicsics együttes a Magyarországon kibontakozótáncház-népzenei mozgalom kezdetén, 1974-benalakult a Budapest környéki települések (Szentendre,Pomáz, Csobánka, Budakalász) szerb közösségeibenmegôrzött népzenei hagyomány ápolására. Késôbb aDuna-menti és dél-magyarországi horvát népzene
gyûjtése, feldolgozása, megszólaltatása és e sokszínû népzenei kultúra gyökereinek bemutatása is tudatosan vállaltprogramjukká vált. Sikereik titka lehet az is, hogy az együttes közel három évtizede változatlan összetételben mûködik.A 80-as évek elejétôl a nemzetközi összetételû Vents d’Est – Keleti szél – együttes tagjaként is készítettekhangfelvételeket és vendégszerepeltek Európa szerte. A Vujicsics együttes feldolgozásait a folklór iránti tisztelet és fejlettmûvészi ízlés jellemzi. Így az archaikus hagyományokból kialakított repertoárjuk az ország, Európa és távolabbi föld-részek pódiumain egyaránt megbecsült koncertzenévé vált.
MISZTRÁL EGYÜTTESAz 1997-ben alakult Misztrál zenei együttes ismert és kevésbé ismerthazai és nemzetközi költôk verseit zenésíti meg sajátos és egyéni hang-on. Dalaikban a történelem, a hagyomány valami különleges, gyöke-reiben magyar, mégis modern dallamvilággal ötvözôdik.Rendhagyó irodalmi óráikon és az általuk rendezett fesztiválokon(Regejáró Misztrál Fesztivál) – amellett, hogy igyekeznek segíteni aziskolai klubéletet is (Misztrál Mûvészeti Klub) – az értékes irodalmi-zeneikultúrát kívánják bemutatni és megszerettetni a remélhetôen egyrenagyobb számú, igényes zenét kedvelô közönséggel. Klubéletük mellett– melyet immár az ország több városában tartanak havi rendszeres-séggel – több meghívást kaptak már a Felvidékre, Erdélybe,Kárpátaljára, Lengyelországba, Finnországba, Észtországba,Olaszországba és az Egyesült Államokba. 1998 júliusában a XIX.Kaláka Folkfesztiválon a Kaláka Alapítvány fôdíját nyerték meg. Az I.Misztrál Fesztivált 2002. július 13-án rendezték meg Nagymaroson,mely mára hagyományossá vált a Dunakanyar szívében.
INVOCATIO MUSICALIS(a Musical Witchcraft egyházzenei formációja)
Invokáció ~ latin – segít-ségül hívás, költôi mûvekbenrendesen a mû elején Istenés / vagy a múzsák segít-ségül hívása.A zenekar egyik fô cél-kitûzése az elôadásmódtekintetében mára kissé“porossá” váló, de amúgygyönyörû dallamú reformá-tus egyházi népénekek észsoltárok zenei moderni-zálása, ennek a tradi-
cionális egyházzenének a hívô ifjúsággal való megkedveltetése. Sokszínû a repertoár annyiban, hogy többféle zeneistílusból (egyházzene, reneszánsz, magyar népzene, jazz, rock, stb.) táplálkozik. Zenénk kettôs volta abból adódik,hogy van vallásos, ill. „profán” repertoárunk is. A református énekeket korszerû és modális harmóniák hoz-záillesztésével adjuk elô, klasszikus és modern hangszereken. A fekete énekeskönyv a magyar kultúra része, ámbár azsoltárok zöme francia reneszánsz vadászének volt. Ezek a dallamok a több száz év alatt annyira beleívódtak a ma-gyar református énekkultúrába, hogy lehet rájuk építeni, és mindenkinek megdobban a szíve, aki ezeket hallja. Kihívásvolt, hogy lehetne-e rájuk olyan harmóniákat illeszteni, hogy a fiatalok ne szaladjanak ki a templomból, és azidôsebbek számára se legyen megbotránkoztató.
9
3.NAP
2009
. jú
nius
7.
(vas
árna
p)
KISS FERENC ÉS BARÁTAI – MAGYAR KANCIONÁLÉ (zsoltárok, népénekek)
„A 16. század derekán a magyarság hitéletét is jelentôsenmegváltoztatta a reformáció tanainak gyors terjedése, ígyrövid idô alatt énekes kultúránk szerves részévé váltak alegszebb genfi zsoltárok is. A Kálvin nevével fémjelzetténekeskönyv számos darabja hamar napvilágot látottmagyarul. Ezek a korabeli népnyelv fordulatait is mesterienalkalmazó fordítások a mohácsi katasztrófa utánmegrendült emberek számára bíztatást, hitet és reménytközvetítettek. Anyanyelvû költészetünk is óriási lendületetkapott tôlük, a kottanyomtatás feltalálása pedig a dalla-mok gyors terjedését tette lehetôvé. Mindezek ered-ményeként a következô századok sorra termették a szebb-
nél szebb könyveket: pszaltériumokat, graduálokat, kancionálékat.Az elmúlt négy és fél évszázad során a különbözô protestáns felekezetek – részben a teológiai különbségek miatt –eltérôen alakították a közös tôrôl sarjadt zenei repertoárjukat, de a genfi zsoltárok mindegyik alapját képezik ma is.Jómagam, akit több mint fél évszázada Debrecenben kereszteltek „vastagnyakú kálvinistának”, azon töprengtem aKálvin évforduló közeledtén, hogy ez alkalomból fel kellene tárnunk a református gyülekezeti éneklés és a magyarnépzene, a históriás ének és a régizene közötti rejtett, láthatatlan, de jól sejthetô alagutakat. A Magyar Kancionáléelôadása során fájdalmainkat és reményeinket osztjuk meg az égiekkel a költészet és muzsika közérthetô nyelvén. Amai ember hit, közösség és összetartozás utáni vágyát szolgálva és azt erôsítve.” Kiss Ferenc
Bognár Szilvia (ének), Babos Károly (ütôhangszerek), Csörsz Rumen István (történeti hangszerek, ének), Huszár Mihály(nagybôgô, ének), Kiss Ferenc (brácsa, koboz, ének), Lázár Zsigmond (orgona, harmónium, hegedû), Szabó Zoltán(fúvós hangszerek)
10
3.NAP
2009
. jú
nius
7.
(vas
árna
p)
PÁL ISTVÁN „SZALONNA” ÉS BANDÁJAA zenekar tagjai jelenleg a Magyar Állami Népi Együttes muzsikusai.Koncertjeiken megszólalnak a Kárpát-medence leggyönyörûbb zenéi.Az autentikus népzene mellett népzenei feldolgozásokat is hallhatunktôlük. Fontosnak tartják a hagyomány megôrzését, ezért népzeneok-tatással is foglalkoznak. Rendszeres résztvevôi Magyarország leg-nagyobb fesztiváljainak, emellett az elmúlt években felléptek mindEurópában mind a tengerentúlon. Játszottak többek közöttVenezuelában, Indiában, Görögországban, Angliában, Ukrajnában,Romániában, Szlovákiában és az Egyesült Államokban. 2006-ban aMagyar Köztársaság küldöttjeiként részt vettek az Egyesült Királyság1956-os díszünnepségén, olyan kiváló mûvészek társaságában mint
az Oscar-díjas Jeremy Irons, Vásáry Tamás zongoramûvész, és a Grammy-díjas népdalénekes, Sebestyén Márta. Amúsor után személyesen gratulált többek között Károly, walesi herceg és Margaret Thatcher volt angol miniszterelnök.Legújabb büszkeségük a 2007-es Prima Primissima közönségdíj, amelyet a Magyar Állami Népi Együttessel nyertek el.
BERECZ ANDRÁS„1957-ben Budapesten születtem. Az elsô dalokat édesanyámtól tanultam, aki ahíres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott.Erdélyben, Moldvában, Felvidéken, Somogyban, Nagykunságban, Nyírségben...dalokat, meséket, tréfákat gyûjtögetek. Életem különféle vargabetûi, hajtûkanyar-szerû fordulatai után, melyek során rakodó segédmunkás, erdômûvelô, útkarban-tartó is voltam, hajszolt embertársaim örömét keresgélô énekes, mesemondó let-tem. Óvodásoktól nyugdíjasokig, nevelôintézettôl parókiáig mindenféle rendû ésrangú ember “használ”– hazám az elszakadt részekkel, és a diaspóra is. Kedvesdalaim és meséim a honát keresô és a nagyon szerelmes ember hallomásai,látomásai. Felnôttekhez szólnak inkább. Sok lemezt, kazettát, CD-t, rádió- éstelevízió-felvételeket készítettem itthon, Európában, USA-ban és Kanadában is.Tanítottam magyar népzenét Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, atorontoi York egyetemen, kanadai, amerikai táborokban. Mesét mondtam tolmá-csok segítségével kanadai, észt, francia, holland közönségnek is. Utóbbmûfordítással is foglalkozom.”
VEDRES CSABA és a KAIROSZ KVARTETT„A Kairosz együttes 2004 novem-berében alakult, fellépéseinkenklasszikus zongoraötösként szóla-lunk meg. A Kairosz célja kortársmûvészi darabok elôadása.Meggyôzôdésünk, hogy a maizene egyik lehetséges fejlôdési útjaa zenei köznyelv integrálása amagas kultúrába. Ez a meg-gyôzôdésünk elsôsorban SzabolcsiBence („A mûvész és közönsége”),valamint Pernye András („Anépszerû Bach”) tanulmányainyomán alakult ki bennünk. Amásik fontos célkitûzésünk az,hogy olyan, a mai magyar kon-certéletben ritkábban hallható, devilághírû zeneszerzôk darabjaitismertessük meg a közönséggel,
akiknek mûvei ugyan nem tartoznak az avantgarde kortárs zene „fôsodrába”, zenéjük szépsége és darabjaik magasszakmai színvonala mégis megkérdôjelezhetetlen. (Többek között pl. Arvo Pärt, Philip Glass, Chick Corea, VladimirMartynov stb.) A nyugati zenei életben számos világhírû példa áll elôttünk a Brodsky Quartettôl Chick Corea hasonlójellegû sikeres kísérletein át egészen a Kronos Quartetig; mindannyiunk közös törekvése többek között az, hogy akortárs komolyzenét a fiatalabb generációkkal is megismertessék és megkedveltessék. Együttesünk minden tagjamagas fokú zenei képzettséggel rendelkezik.”
11
VI.
RE
FO
RM
ÁT
US
ZE
NE
I F
ES
ZT
IVÁ
L20
09.
JÚN
IUS
5-6
-7.
• P
RO
GR
AM
OK
JULIANNA REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA (Budapest)„A Julianna Református Általános Iskolát 1926-ban, jelentôs holland segítséggel alapították, majd1948-ban államosították, és csak 1992 szeptemberében indult újra az oktatás egy osztállyal. A2006/2007-es tanév ôszén rendezvénysorozattal ünnepelte megalapításának 80. évfordulóját, ame-lyen méltó módon emlékeztünk azokra, akik áldozatos munkával és nem kevés anyagi támogatás-sal segítették az iskola létrejöttét. Az iskola 1992-es újraindulása óta tanulóink rendszeresen szol-gálnak a fenntartó fasori gyülekezettel közös családi és egyéb ünnepi istentiszteleteken, a VII.kerületi Idôsek otthonában. Osztályaink szívesen tesznek eleget budapesti református és egyébgyülekezetek meghívásainak is, de eljutottunk már az ország különbözô egyházi közösségeibe is.”
TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN REFORMÁTUS ISKOLA (Enying)Az enyingi református gyülekezet a mai épület helyén 1827-ben építette fel elsô iskoláját. Abban aziskolában 111 éven keresztül nemzedékek hosszú sora készült fel az életre. A ma is látható épület1939-ben készült el. Az 1948-49-es tanévben került sor az intézmény államosítására, de továbbrais iskolaként mûködött. Törvény adta lehetôségével élve az Enyingi Református Egyházközség pres-bitériuma visszaigényelte az épületet, és 1996 szeptemberében kezdhette meg mûködésétMagyarország elsô református alapfokú mûvészetoktatási intézménye, a Tinódi Lantos SebestyénReformátus Zeneiskola. 2002-ben a mûvészetoktatási intézmény általános iskolával egészült ki.Iskolánkban mind a négy mûvészeti ágat oktatjuk. 2007-ben a Tinódi Lantos Sebestyén ReformátusIskola kiválóra minôsített alapfokú mûvészetoktatási intézmény lett. „Református eme iskola. Ez nem többet, de nem is kevesebbet jelent, mint 450 éve született és ôrzötthagyományt, magyar karaktert. A reformáció népe fedezte fel az anyanyelven éneklés örömét.Pedagógiánk szempontjai között ott kell lennie mindenkoron a szolgálat indulatának is, melynyomán megtapasztalhatjuk, hogy nem hiábavaló a mi fáradozásunk.”
CSOMASZ TÓTH KÁLMÁN REFORMÁTUS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY(Dédestapolcsány)A Csomasz Tóth Kálmán Református Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény életében a 2008/2009-es tanév a hálaadás tanéve. Huszonöt évvel ezelôtt kezdôdött a komolyzene oktatás az iskolaszékhelyén Dédestapolcsányban és ötödik éve fenntartónk a Tiszáninneni Református Egyházkerület.Hálaadásunk nemcsak a jubileumokra tekint, hanem arra az elismerésre is, amellyel valamennyimûvészeti ágban elnyertük a „Kiválóra minôsített” címet. Tanulólétszámunk jelenleg 250 fô.Növendékeink fele zenemûvészeti ágban (zongora, fuvola, furulya, rézfúvós hangszerek, gitár) másikfele pedig néptánc, illetve képzômûvészet ágban tanul. A székhely mellett a környékbeli települé-seken és két református intézményben – Miskolcon a Diósgyôri Református Általános Iskolábanvalamint a Lévay József Református Gimnáziumban – folyik az oktatás. A Lévay Gimnáziumban – ahol a zenén kívül a másik két mûvészeti ág is jelen van – alapfokon or-gona-, harmóniumoktatás is folyik, amely az egyházkerületi kántorképzés nyári intenzív tanfolyamiképzését hivatott még hatékonyabbá tenni. Ettôl a tanévtôl egyházi ünnepeinkhez kapcsolódva itteninövendékeink liturgikus gyakorlatként ó-protestáns istentiszteleti formát (primát, vesperást)elevenítenek fel.
GÁRDONYI ZOLTÁN REFORMÁTUS ALAPFOKÚ MÛVÉSZETI ISKOLA (Biharkeresztes)A Biharkeresztesi Református Egyházközség fenntartásában 1997 szeptemberétôl mûködik aGárdonyi Zoltán Református Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény. 2006 szeptemberétôl a TiszántúliReformátus Egyházkerület területén mûködô több egyházi iskolában (és egy önkormányzatiban) isfelvállalta az intézmény a ’református’ alapfokú mûvészetoktatás biztosítását és összefogását. Azintézményben folyó oktatás felöleli az alapfokú mûvészetoktatás szinte valamennyi területét:klasszikus zene, néptánc, grafika, színjáték, kézmûves és kerámia tanszakokon folyik az oktatás.2007-ben, az iskola fennállásának 10. évfordulója adta az ötletét egy Református Mûvészeti Fesztiválmegrendezésének. Hagyományteremtô módon ezt a református mûvészeti fesztivált minden évbenmeg kívánjuk rendezni, s kihasználva a határok átjárhatóságát, a bihari régió mûvészeti életénekezzel is részesévé kívánunk válni. A Bihari Regionális Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó ugyan-csak intézményünk évrôl-évre visszatérô rendezvénye, amely 2000 júniusa óta állandó bemu-tatkozási lehetôséget biztosít a határ két oldalán mûködô néptáncegyütteseknek.A 2007/2008. tanévben az intézmény elnyerte a „kiválóra minôsített alapfokú mûvészetoktatásiintézmény” címet.
12
VI.
RE
FO
RM
ÁT
US
ZE
NE
I F
ES
ZT
IVÁ
LK
ÍSÉ
RÔ
PR
OG
RA
MO
KAZ VI. REFORMÁTUS ZENEI FESZTIVÁLHOZ
KAPCSOLÓDÓ KÍSÉRÔ PROGRAMOK
LÓNYAY UTCAI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM
A gimnázium Török Pálnak, a pesti református egyház akkori fôesperesénekközremûködésével és Gönczy Pál segítségével jött létre 1859. november 3-án.Kiváló tanárok, mint Áprily Lajos, Sain Márton, Benda Kálmán, Gombos Imre, DraskóczyIstván és további híres növendékek, mint Devecseri Gábor, Farkas Ferenc (zeneszerzô), FintaJózsef, Jékely Zoltán, Borzsák István, Ritoók Zsigmond öregbítették hírnevét.A Lónyay a Magyarországi Református Egyház iskolájaként a legjobb református hagyo-mányoknak megfelelôen keresztyén nemzeti szellemben neveli diákjait. Tanáraik arra törek-szenek, hogy az iskolapadból kikerülve a diákok mûvelt, széles látókörû, keresztyénvilágnézetû, nemzetünkhöz és egyházunkhoz hû emberekként éljenek és tevékenykedjenek. A gimnázium a Károli Gáspár Református Egyetem gyakorlóiskolája.
BENKÔ ISTVÁN REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM
A Benkô István Református Általános Iskola és Gimnázium 2004. szeptember 1-jén nyitottameg kapuit Újpest központjában a Nyár Utcai Általános és Szakképzô Iskola épületében. Az iskola küldetése többek között a hit és tudás összhangjának hangsúlyozása, a normák,értékek szilárd egysége, a helyi, nemzeti kultúra hagyományainak megismerése, megôrzése,a mûvészeti, gyakorlati és közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya.„A tanuló ne gondolatokat, hanem gondolkozni tanuljon, Ne hordozzák, hanem rendezzék,hogy a jövôban maga is ügyesen tudjon járni” (Kant)
A BIBLIA MÚZEUM (Bp. IX. Ráday u.28.)
A múzeumot a Duna-melléki Református Egyházkerület alapította 1988-ban. A RádayGyûjteményhez tartozó intézmény bibliákat és velük kapcsolatos kultúrtörténeti emlékeketgyûjt. Állandó kiállítása „A Biblia világának három évezrede” címet viseli. A kiállítás elsôrésze azokat a kultúrákat jellemzi, amelyek fontos szerepet játszanak a Bibliában. Másodikegysége a Biblia írás- és szöveghagyományaival foglalkozik. A héber és görög papirusz- éskódexfotók mellett bemutatja Janus Pannonius evangéliumát, az Erasmus által kiadott elsônyomtatott görög Újszövetséget (1516), Luther egy korai Ószövetség-fordítását 1524-bôl.Külön teremben látható a magyar Biblia története: Károli Gáspár elsô teljes magyarfordítása, a Vizsolyi Biblia 1590-bôl, Káldi György 1626-os jezsuita bibliája. Továbbá láthatószámos idegen nyelvû bibliafordítás és Braille-Biblia is.
13
„KÁLVIN KERTJE" Interaktív kiállítás a KÁLVIN ÉVBEN (Bp. IX. Ráday u.28. aula)
„A 2009-es a Kálvin-évben egy olyankiállítást és programot szervezünk, melya nagy reformátor életével és munkájávalkapcsolatos. Szeretnénk egyrészt Kálvinéletútját, tevékenységét megismertetni alátogatókkal, másrészt tanításait,munkáját, társadalmi kérdésekbenelfoglalt álláspontját közelebb hozni ama emberéhez; mi is a lényege, esszen-ciája mindannak, amit az ô nevéhezkapcsolunk. Sokan így emlékeztek rá: a„modern ember”, az „európai emberkép”megálmodója. Szeretnénk a hagyomány
és a modernség találkozásának egészséges konszenzusát meglátni aXXI. század elején.A kiállítás fô része a genfi reformációi emlékmû stilizált mása. Kálvinéletének fontosabb eseményei, jó néhány idézet, életrajzi vonatkozás,írástöredék is látható a falon. Itt kap szerepet néhány olyan irodalmialkotás is, melyek szorosan kapcsolódnak reformátorunk személyéhez.A falon szerephez jutnak a modern technikai eszközök is, hallgatható,nézhetô anyagok.A kiállítás budapesti teológiai hallgatók, vallástanárok, egyetemistákés ifisek ötleteibôl, segítségével és munkájával valósul meg, hasonlóana korábbi kiállításokhoz.”
Bölcsföldi András (lelkész-spirituális, a program koordinátora)
VI.
RE
FO
RM
ÁT
US
ZE
NE
I F
ES
ZT
IVÁ
LK
ÍSÉ
RÔ
PR
OG
RA
MO
K
14
2009.
júliu
s 3
.,
pénte
k 1
9.3
0M
ûvé
szet
ek P
alotá
jaFESZTIVÁL ÉS REFORMÁTUS ÉNEKEK VIII.
A KÁLVIN ÉVBEN
A 2009. július 3-án mûsorra kerülô REFORMÁTUS ÉNEKEK VIII. koncert
mûsora szintén kapcsolódik a Kálvin-évhez. A koncert elsô három blokk-
ja az Aposoli hitvallás hármas felosztását követôen az Atyáról, a Fiúról és
a Szentlélekrôl szóló énekeket gyûjti egy-egy csokorba. A befejezô
negyedik részben Kálvin hitvallásaként felhangzik a 115. genfi zsoltár,
mely a Soli Deo Gloria kálvini jelmondatát tartalmazza, valamint az euró-
pai Kálvin-ünnepségekre készült, magyarra fordított új ének is. A 78.
zsoltár gondolatait alapul vevô, friss hangvételû modern kompozíció a hit
átadásának felelôsségét hangsúlyozva generációk összekapcsolódására
buzdít, míg a koncertet záró Te Deumban – a 243. dicséret formájában –
a mennyei és a földi világ közös istendicséretét élhetik át a hangverseny
résztvevôi – kórusok és publikum – a közös éneklésben.
A 2009. évi koncert jellemzôje, hogy az énekek többszólamú feldolgozá-
sai nem önálló kórusmûként, hanem az adott énekbe beillesztve, annak
1-1 verseként hangzanak fel. Luther és Kálvin korától napjainkig ível a
komponisták sora: a biciniumokat komponáló iskolarektor (Caspar
Othmayr) és Bach lipcsei elôdje (J. H. Schein) mellett Claude Goudimel,
Michael Pratorius, Johann Staden, a magyarok közül pedig Bárdos Lajos
és Csomasz Tóth Kálmán feldolgozásai szólalnak meg a fiatal Greg
Scheer – a Kálvin-ének megalkotója – mellett.
A fesztivál központi hétvégéjén, június 6-án szombat délelôtt az egyházi
ének tanításáról lesz konzultáció, délután a Kálvin téri templomban pedig
egy nagy közös éneklést szervezünk, ahol régi és új énekek régi és új fel-
dolgozásai szólalnak meg. Mindenkit várunk erre az alkalomra, mely
különösen karnagyoknak és kántoroknak adhat inspirációt a gyülekezeti
és a kórusrepertoár bôvítéséhez.
A nap végén minden bizonnyal új színt hoz majd a református zeneiskolák
növendékeinek hangversenye.
BÓDISS TAMÁS
15
KÖZREMÛKÖDÔK
Debreceni Református Kollégiumi Kántus (Berkesi Sándor)A Kollégiumi Kántust 1739-ben alapította a Debreceni Református Kollégium zseniálismatematika professzora, Maróthi György. A kezdeti fiú-vegyeskari, majd hosszú férfikariidôszak után, 1954 óta vegyeskarként mûködik. Tagjainak száma évenként 60-70; gim-nazisták és egyetemisták. A Kántus egyházi és világi mûsora lehetôvé teszi, hogy a magyarkórusmozgalom versenyein részt vehessen. Több nemzetközi versenyen értek el kiemelkedôhelyezést. 1997-ben megkapták a megtisztelô Magyar Örökség Díjat. Több lemezük,külföldön 4 mûsoros kazettájuk jelent meg. Magyar zeneszerzôk – Bárdos Lajos, GárdonyiZoltán, Gárdonyi Zsolt, Vass Lajos, Bertalan József, Szokolay Sándor és mások – számosmûvet írtak a Kántusnak. A kórus repertoárja kiterjed a régi korok és napjaink egyházi ésvilági mûveire. A Kántus vezetô karnagya a Liszt Ferenc-díjas Berkesi Sándor.
Pasaréti Palló Imre Énekkar (Cseri Zsófia)A Pasaréti Református Gyülekezet elsô lelkipásztora, Joó Sándor idején, 1940-ben alakult akórus. A gyülekezet énekkara 1971-ben Cseri Kálmánné vezetésével szervezôdött újjá, majdHargita Péter és Draskóczy László karnagyok munkája nyomán épült tovább. Jelenlegivezetôje: Cseri Zsófia. A kórus: Istentôl szép hangot kapott, énekelni szeretô gyülekezetitagok közössége, akik Isten iránti hálájukat szívesen megvallják és hirdetik énekszóval isIsten dicsôségére és mások javára, épülésére. Az énekkar elsôsorban a gyülekezet alkal-main, istentiszteletein, ünnepein lép fel, de szívesen tesz eleget más gyülekezetek, egyháziszervezetek meghívásának is. Az örömteli közös szolgálatot egy cél vezérli: Istenrôl, Istenigéjérôl mindenki számára érthetô nyelven, hitünket erôsítve énekelni.
Psalterium Hungaricum Kórus (Arany János)Az együttes 2001-ben alakult, és ugyanazon év november elején adta elsô hangversenyét.Azóta több alkalommal szerepelt a Zeneakadémián, valamint fôvárosi és Budapest környé-ki gyülekezetekben. Tagjainak nagyobb része valaha a Baár-Madas Református Gimnáziumvegyeskarában énekelt, hozzájuk budapesti egyetemek olyan hallgatói csatlakoztak, akikvonzódnak a protestáns egyházi zenéhez. A kórus 2003-ban vette föl a PsalteriumHungaricum nevet. Repertoárjának gerincét magyar és nyugat-európai zeneszerzôkprotestáns egyházi darabjai alkotják, emellett azonban világi kórusmûveket is énekel. Akórus alapító karnagya Arany János. Karvezetôi tevékenységéhez számos hazai versenydíj,európai koncertút és több hangfelvétel fûzôdik. Iskolai kórusa mellett évekig dolgozottamatôr vegyeskarokkal és férfikarokkal. 1990-tôl 1993-ig énektanárként és karvezetôkéntmûködött a Baár-Madas Gimnáziumban, 1995-tôl ugyanott igazgató. A kórus társkarnagyaKálmán László.
Pécsi Református Kollégium Vegyeskara (Hoppál Péter)A Pécsi Református Kollégium Gimnáziumában 1995 szeptemberében indult meg anégyszólamú vegyeskar munkája. Repertoárjuk gerincét az európai protestáns kórus-mûvészet és 20. századi magyar kórusmûvek alkotják. Fellépéseik, énekes szolgálataikzömét az iskolai ünnepségek és a baranyai gyülekezetekben tett kiszállások adják, de orszá-gos rendezvényeken is fellépnek. Külföldi fellépéseiknek kiemelt célpontjai a határon túlimagyar lakta területek, de több Nyugat-európai turnén is részt vettek. A megyei ÉneklôIfjúság hangversenyein és a Keszthelyi Helikon versenyen több alkalommal arany minôsítéstértek el, valamint értékes különdíjak tulajdonosai. Eddig 8 hanghordozót adtak ki. A PécsiReformátus Kollégium Vegyeskarának alapító karnagya, dr. Hoppál Péter a Kollégiumfôigazgatója.
2009.
júliu
s 3
.,
pénte
k 1
9.3
0M
ûvé
szet
ek P
alotá
ja
16
2009.
júliu
s 3
.,
pénte
k 1
9.3
0M
ûvé
szet
ek P
alotá
jaKRE - Soli Deo Gloria Énekkar (Hargita Péter)A kórus 1988-ban alakult azzal a céllal, hogy összefogja azokat a református fiatalokat, akika gyülekezeti kóruséneklésen túl nehezebb és igényesebb énekkari mûvek betanulására éselôadására is vállalkoznak. A repertoár súlypontját a régi protestáns mesterek – Goudimel,Schütz, Purcell, Handel, Bach – mûvei alkotják, de megszólalt már a kórus ajkán a magyarreformáció zenéje és 20. századi református zeneszerzôk (pl. Gárdonyi Zoltán, Osváth Viktor)számos kórusmûve. Jellemzô fellépések: kiemelt egyházi rendezvények, fesztiválok (OrszágosProtestáns Napok, Református Zenei Fesztivál), önálló koncertek elsôsorban templomokban,alkalmi istentiszteleti szolgálatok (Bach-kantátás istentisztelet, református vesperás).Az énekkar 2005 óta a Károli Gáspár Református Egyetem kórusa. A kórus két karnagyakezdettôl fogva Bódiss Tamás orgonamûvész, a Zeneakadémia Egyházzenei Tanszékénekoktatója és a Magyarországi Református Egyház országos zenei referense, valamint HargitaPéter, a KRE Tanítóképzô Karának oktatója.
Partiumi Keresztény Egyetem Vegyeskara (Nagyvárad) (Brugós Anikó)„A Partiumi Egyetemi Énekkar egyidôs a Sulyok István Református Fôiskola 1996-ban beindí-tott egyházzene-zenetanár szakával. 1998 ôszén Berkesi Sándor, debreceni Liszt díjas kar-nagy vette át a kórus vezetését, aki rövid idôn belül nemzetközi sikerekhez jutatta kórusunkat,kinek munkáját 2001-tõl Brugós (Barta) Anikó segíti. A hazai szolgálatokon kívül sok koncertvolt Magyarországon, Szlovákiában, Ausztriában, Németországban, Hollandiában, azAmerikai Egyesült Államokban és Kanadában. 2003 decemberében a III. Kodály ZoltánMagyar Kórusverseny ifjúsági kategória elsô díját, a debreceni Bartók Béla nemzetközi kórus-verseny különdíját és a Kórusverseny Nagydíját is elnyertük.”
Dunántúli Református Kántorképzô Énekkara (Veresné Petrôcz Mária)A diákokból és tanárokból álló Pápai Kántorképzô Tanfolyam énekkara – melyet VeresGyörgyné Petrôcz Mária vezet – egyidôs az 1991-ben újraindított Pápai Református KollégiumGimnáziumával. A tanfolyamon végzett és eredményes kántorvizsgát tett diákokból ma márkialakult az a háttér is, mely a jövô egyházzenész képzési feladatait vállalja. A képzés célja akántori oklevél megszerzése, a református gyülekezeti énekanyag elsajátítása, megfelelôorgonakíséret-intonáció elsajátítása, kórusmûvek betanítása, vezénylése. Pálúr Jánosimprovizációs hangversenyén éppúgy énekeltek, mint a Gárdonyi emlékhangversenyenGárdonyi Zsolt közremûködésével és örömmel készülnek az idei MÜPA-beli koncertre.
Ceglédi Sztárai Mihály Vegyeskar (Pintér Péterné Fésûs Judit)„Amerre csak járt, mindenütt összegyûjtötte az énekelni szeretôket.”- maradt fenn AranyLászló lelkipásztor-karnagyról, az énekkar alapítójáról. Szeretete, istenfélelme, lelkesedéseörök példa marad mindazok számára, akik vele valamilyen formában találkoztak. Bár aváros legidôsebb kórusáról van szó, mégis méltatlanul kevesen hallottak róla, hisz egyháziénekkarként leginkább a protestáns gyülekezetek adtak otthont szolgálatainak. Ettôlfüggetlenül sok mindenre büszkék lehetnek. Neves zeneszerzôk írtak kifejezetten e kórusszámára zenemûveket, mint Kodály Zoltán, Ádám Jenô, Gárdonyi Zoltán, Berkesi Sándor.Zenetörténeti jelentôségû ünnepélyeket szerveztek, pályázatokat írtak ki Arany László szárnyaialatt. A 70 év alatt több mint 100 kórusmûvet énekelt el az énekkar, nemcsak Cegléden és akörnyezô településeken, hanem az ország szinte minden részén, határainkon túl élô magyartestvérek között is. Az énekkar létszáma általában 30-40 fô között mozgott, és mozog ma is.Tagjai elsôsorban reformátusok (mindhárom gyülekezetbôl), de vannak katolikus, evangé-likus és baptista énekesek is. Összekapcsol bennünket a zene, éneklés szeretete és a vágy,hogy igét hirdessünk, hisz hitünket gyakorló keresztyén emberek vagyunk.
17
Szeged-Honvéd téri Református Egyházközség Kórusa (Nagy-Szabó Kornélia)A gyülekezet tagjai között többen voltak, akik korábban már énekeltek más kórusokban. ASzeged-Honvéd téri gyülekezet tagjaiként ôszinte vágyakozás élt bennük a közös éneklés foly-tatására. 2001-ben új lelkészházaspár került a gyülekezetbe. Lelkésznônk, a DebreceniReformátus Kollégium Kántusának tagjaként, Berkesi Sándor karnagy vezetésével majd’ 10éven át érezhette a kóruséneklés gyönyörûségét, mint az Istennek való szolgálat részét. AKántus gyülekezeti szolgálatai – a kiszállások – olyan mély nyomokat hagytak benne, hogyakárcsak, egyik korábbi gyülekezetükben, nálunk is feladatának tekintette a kórusszervezést. Segítôivel, buzdítóival együtt, a Honvéd téri gyülekezetben Nagy-Szabó Kornélia személyébentalálta meg az itteni kórus vezetôjét. 2003 ôszén találtak egymásra a gyülekezetnek azon tag-jai, akiknek lelke a zenén keresztül is közelebb kerül Istenhez. Lelkesedésünket gyarapító, hoz-záértô karnagyunk vezetésével így alakult meg kórusunk. Az elsô próbán mindössze hatan vettünk részt. Ma, öt évvel késôbb már – alkalomadtán –több mint harmincan gyûlünk össze.
Pozsonyi úti Hálaadás Kórus (Berkesi Boglárka)A Budapest Pozsonyi úti Református Egyházközség Hálaadás Kórusa 1995-ben alakult agyülekezet lelkipásztorának, Berkesi Gábornak irányításával. A kórus vezetését 1999 ótaKárpátiné Berkesi Boglárka karnagy, a gyülekezet kántora látja el. Keze alatt a kezdetbenalkalmi énekegyüttesbôl egy állandó kórus formálódott, amelynek repertoárja is folyama-tosan bôvült, köszönhetôen a rendszeres vasárnapi próbáknak és a lelkes, 30 fôs összerázó-dott csapatnak. Az énekkar repertoárja reneszánsz mûvektôl a XX. századi alkotásokig terjed,felöleli a hazai és nemzetközi kórusirodalmat. A kórus életének meghatározó élménye voltAntonio Vivaldi Gloria címû oratóriumának elôadása. Az énekkar évi hagyományos 3-4zenés istentiszelet mellett több önálló koncertet is adott. Emellett egyéb zenei eseményeken isszívesen részt vett, így többek között a Református Zenei Fesztiválon, valamint a ReformátusÉnekek koncerten. Ôszinte hitvallásunk: „Aki énekel, kétszeresen imádkozik”.
Firesz Cantate Domino Kórus (Felvidék) (Süll Kinga) A Fiatal Reformátusok Szövetségének országos kórusa 1997-ben alakult. Célja, hogy minéltöbb gyülekezetbe elvigye énekszóban az evangéliumot. A fiatal kórustagok Szlovákia számosmagyarlakta helységébôl érkeznek, a keleti régióktól egészen a nyugatiakig. A kórus évente5-6 alkalommal tartja próbáit, melyek gyülekezeti szolgálattal kapcsolódnak egybe. A kórusszívesen énekel istentiszteleteken, koncerteken, áhítatokon. A kórus 1997-ben Ágh Tibor népdalgyûjtô, majd 1998 és 2004 között Berkesi Sándor, Liszt-díjas karnagy vezetése alatt mûködött. Jelenleg Süll Kinga, a németországi Halléban végzettegyházzenész vezényli. A kórus 1999-ben a XI. Kodály Napokon (Galánta, Szlovákia) azországos versenyen aranykoszorús minösítést nyert. Legjelentôsebb külföldi útjai Ausztriába,Németországba, Magyarországra, Hollandiába, Csehországba és Erdélybe vezettek. Istennek hálát adva az eltelt 10 esztendôért a Fiatal Reformátusok Szövetségének Kórusa ajubileum alkalmából felvette a Cantate Domino (Énekeljetek az Úrnak) Kórus nevet.
Tiszáninneni Református Egyházkerület Cantus Firmus Énekkara (Szûcs Sándor) Az Énekkar 1980-ban alakult az Egyházkerület korábbi Püspökének, Dr. Kürti Lászlónakkezdeményezésére. Céljai között elsôdlegesen szerepel a protestáns egyházzenei örökség –ezen belül a magyar református zeneszerzôk egyházi kórusmûveinek – megismertetése ésápolása. A Kórus repertoárja a Református Egyház gyülekezeteinek tagjai által 1948 ótahasználatos Református Énekeskönyv ismert zsoltár–, és dicséret feldolgozásai mellett (Cl.Goudimel, Th. De Béze, L. Bourgeois), az egyetemes zenetörténet reneszánsz korszakától a20–21. századig a kortárs hitvalló komponisták vegyeskarra készült kórusmûveit tartalmazza.A kamarakórus elsô vezetôje és szakmai alapjainak megteremtôje Berkesi Sándor, Liszt – díjaskarnagy volt, akinek egyházzenészi munkássága és az általa képviselt misszió a világ mag-yarsága között határainkon túl is széles körben ismert. 1990-tôl Szûcs Sándor mûvészeti
2009.
júliu
s 3
.,
pénte
k 1
9.3
0M
ûvé
szet
ek P
alotá
ja
18
2009.
júliu
s 3
.,
pénte
k 1
9.3
0M
ûvé
szet
ek P
alotá
javezetésével végzi a Kamarakórus bizonyságtevô szolgálatait. Az Énekkar számtalan alkalom-mal énekelt egyházzenei kórustalálkozókon, nemzetközi kamarakórus-fesztiválokon,gyülekezeti istentiszteleteken, a Magyar Rádió mûsoraiban, televízió és rádióközvetítésekalkalmain. Külföldi hangversenykörutak alkalmával protestáns gyülekezeteknek ameghívására tett bizonyságot Németország, Erdély számos templomaiban. Dr. h. c. GárdonyiZsolt Professzor Úrral kialakult gyümölcsözô kapcsolat eredményeként több közös – nemcsakhazai, hanem külföldi – hangversenyen léptek fel.
Kálvin Kórus (Bódiss Tamás) A budapesti Kálvin téri Református Egyházközség énekkarát, a Kálvin Kórust Ákom Lajosorgonamûvész alapította 1948-ban. Máté János 1968-ban vette át a Kálvin téri egyházzeneimunkát és vele a kórus vezetését. Az ô utódja, Kovács Botond Árpád 2000-ben újjászervezteaz énekkart. A karvezetôi feladatokat jelenleg Pálóczy Krisztina látja el. 2006 elejétôl azénekkar fô szolgálati területe a hónap utolsó vasárnapját megelôzô csütörtök esti – a haviúrvacsorai elôkészítôk sorozatába illeszkedô – zsoltáros istentisztelet, melynek kialakításábanBódiss Tamás vállalt irányító szerepet. Az énekes istentiszteletek eme régi-új – a klasszikus ves-perás formájában zajló, de református gyülekezetekben még ma is ritka – formája jó vissz-hangra talált mind a gyülekezetben, mind a kórusban, melynek létszáma fokozatosan növek-szik. Imaheti és más ökumenikus alkalmakon is többször szolgáltak különbözô templo-mokban. A fôváros egyik legforgalmasabb helyén valódi missziói feladat ez a hétköznap esti,bárki számára elérhetô, különleges tartalmú istentisztelet.
Nagykovácsi Református Kórus (Kriesch Katalin)Nagykovácsi Református Kórus 2005-ben jött létre Kálmán Csaba református lelkészkezdeményezésére, aki Kriesch Katalin karnagyot kérte fel a kórus vezetésére. Az énekkarazóta folyamatosan szolgál a helyi gyülekezet alkalmain. Rendszeresen fellépnekNagykovácsi mûvészeti rendezvényein: az adventi hétvégéken, a nyári Mûvészeti Napokon, aReformátus Egyházzenei Találkozókon. Énekeltek Budapest különbözô templomaiban és ren-dezvényein, felléptek Kárpátalján és Erdélyben is. Repertoárjukon református zsoltár- és dicsé-retfeldolgozások, Schütz, Goudimel, J.S.Bach, Beethoven, Mozart, Bárdos Lajos és KodályZoltán mûvei szerepelnek.
Varga László„Miskolcon születtem, itt végeztem zeneiskolai és középiskolai tanulmányaimat. 1993-ban
diplomáztam a Liszt Ferenc Zenemûvészeti Fôiskola egyetemitagozatán orgonamûvész, –tanár, zeneelmélet-tanári képesítéssel.Fôiskolai tanulmányaim idején részt vettem a Gárdonyi Zoltánemlékére rendezett elsô versenyen. 1993-tól a miskolci Bartók BélaZenemûvészeti Szakközépiskola tanára vagyok. Orgonát, egy-házzenei tantárgyakat, valamint 1997-tôl zeneirodalmat tanítok.Rendszeresen koncertezem a következô városokban: Miskolc,Debrecen, Nyíregyháza, Nyírbátor, Balf, Budapest, Kecskemét,Gyôr, Tiszakécske, Ócsa, Baja, Gyula, Zirc, Zsámbék. 1996.áprilisában, Gyôrben a Gárdonyi Zoltán emlékverseny másodikhelyezettje lettem. 1996 és 2001 között a Liszt FerencZenemûvészeti Egyetem Egyházzene Szakának hallgatója voltam.2002 júniusában kaptam meg diplomámat. A tanítás mellett egy-
házzenei szolgálatot végzek a Deszkatemplomban. A 2007-2008-as tanévben kezdtem elóraadói munkámat a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zenemûvészeti Intézetében: orgonát,repertoárismeretet, partitúraolvasást, hangszermetodikát, kamarazenét tanítok.”
19
RE
FO
RM
ÁT
US
ÉN
EK
EK
I-V
III.
Megjelenés:2009.
szeptember 13.
REFORMÁTUS
ÉNEKEKVIII.
ww
w.r
efo
rmat
us.
hu
20
MÁJUS 22. A MAGYAR REFORMÁTUSSÁG TÖRTÉNELMI PILLANATA
Történelme egyik legfontosabb és legfelemelôbb pillanatára készül a magyarreformátusság.
Egyszerre kondul meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja, amikoregységesülnek a történelmi határok megváltoztatása miatt szétszakított Erdély, Kárpátalja,Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai. 2009. május 22-én, pénteken azAlkotmányozó Zsinat Debrecenben ül össze, hogy elfogadja az egységes Magyar ReformátusEgyház Alkotmányát.
Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke azegységesítés gondolatáról így fogalmazott:
„A 2004. december ötödikei népszavazás után elhatároztuk: ha már ez a gyalázat bekövet-kezett, legalább a magyar református egyház egyesüljön. 2005-ben kimondtuk, hogy aki amagyar református egyházhoz tartozónak vallja magát, éljen bárhol a világban, és legyenmagyar vagy más anyanyelvû az tagja közösségünknek. Aztán arra gondoltunk: mi lenne, haközös alkotmányunk lenne, amelyet minden egyház beillesztene saját jogrendjébe? Úgy,ahogyan az EU-tagállamok is átveszik az Európai Unió jogrendjét. Krisztus a jövô, együttkövetjük ôt! - ez a fô üzenete május huszonkettedikének.“
Pap Géza erdélyi református püspök arról beszélt az egységesítés kapcsán, hogy szétsza-kadozva nagyon rossz élni, hiszen az ember közösségre teremtetett.
„Számunkra nagyon fontos és bennünket, határon túli magyarokat nagyon érzékenyen érin-tô aktusra készülünk május 22-én. Az egyesítés szimbolikus tett és cselekedet. Eddig is meg-volt közöttünk a kapcsolat, ezután pedig még szorosabb lesz. Amit Trianon szétszakított, aztreformátus szinten sikerül valamilyen formában helyrehoznunk és kimondhatjuk, amit eddignagyon sokan tiltottak: a Kárpát-medencében egyetlen egységes magyar református egyházvan! Nem akarunk határokat megváltoztatni, mi egy ország polgárai vagyunk, akkor is, hahatárok maradtak közöttünk. Azokkal akarunk egységben lenni, akik elfogadnak és szeretnekminket.”
Egy-egy marék föld, egyesítô menet, harangzúgás és szabadtéri úrvacsorás istentisztelet.
A hálaadás ünnepe lesz május 22-e. Tízezreket várunk Debrecenbe, ahol a belvárosbanegységesítô menettel szeretnénk szimbolizálni az összetartozást. Ezen a napon a magyar-országi egyházkerületek gyülekezetei magukhoz ölelik a határon túliakat. Egy-egy haranglábmellett várakoznak a trianoni döntéssel elszakított gyülekezetek, majd ahogyan vonulnak, azanyaországiak sorra csatlakoznak a határon túli területek magyar reformátusaihoz. Így alakulegységessé a menet, szimbolikusan Beregszásztól Kolozsvárig. A hitükben eddig is egységesreformátusok egy másik szimbólum, a marék föld jelképével is megerôsítik összetartozásukat.Minden résztvevô hoz magával egy marék földet, amit a Kárpát-medence kicsinyített dom-borzati mására helyezhet el Debrecen belvárosában. A hálaadás ünnepét az úrvacsoraiközösség teszi teljessé.
További információk: www.majus22.org
ww
w.r
efo
rmat
us.
hu
21
MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZAK
A református egyház intézményesen 1567 óta létezik, nem sokkal azután jöttlétre, hogy a kálvinizmus elsô hulláma elérte a Kárpát-medencét. Ma Közel3000 egyházközségben több, mint 1,5 millió református egyháztagot érint a2009. május 22-i Alkotmányozó Zsinat. Tények, szervezeti felépítés,intézmények, történelem
Európa egyik legnagyobb református közösségét a nyolc Kárpát-medencei ország reformátusegyházai alkotják: több mint 1,5 millió egyháztag közel 3000 egyházközségben. A közös hit-vallások – az Apostoli Hitvallás mellett két alapvetôen fontos hitvallásos irat a HeidelbergiKáté és a Második Helvét Hitvallás –, a magyar nyelv és a közös történelem a széttagoltságellenére is fontos összetartó erôt jelent.
A legnagyobb közösségek Magyarországon, Románia nyugati és középsô részein, Szlovákiadéli megyéiben, Ukrajna kárpátaljai területein, Szerbia és Horvátország északi, határ mentisávjában élnek, országonként önálló egyházakba szervezôdve. Egy-egy magyar reformátusgyülekezet Szlovénia és Ausztria területén is található. Kivándorlás miatt a világ minden tájáraszétszóródva élnek magyar református közösségek, amelyek közül létszámában a legjelen-tôsebbek Nyugat-Európában és Észak-Amerikában találhatóak.
Szervezeti felépítés, intézmények
A közel háromezer egyházközség területi alapon egyházmegyékbe szervezôdik, ezekbôl áll-nak az egyházkerületek, amelyek élén a püspök és az egyházkerületi fôgondnok áll. Az egy-ház „parlamentje” a zsinat, amely a hitelvi alapok megállapításán és a belsô rend szabályo-zásán kívül az egyház legfôbb törvényhozó testülete. A zsinat elnöksége kifelé képviseli azegyházat. A magyar református egyházak oktatási intézményeket – közöttük hat teológiát –,konferenciaközpontokat, kiadókat, kórházakat és szociális otthonokat tartanak fenn.
Történelem
A református egyház intézményesen 1567 óta létezik, nem sokkal azután jött létre, hogy akálvinizmus elsô hulláma elérte a Kárpát-medencét. Története összefonódik Magyarországtörténelmével, s így fontos szerepet játszott a magyar kultúra fejlôdésében is.
Az elsô világháborút lezáró trianoni békeszerzôdés következtében Magyarország területénekkétharmadát, a református egyház tagjai felét veszítette el. Az utódállamokban ekkor létre-jövô református egyházak ettôl kezdve – liturgiai és egyházjogi szempontból – egymástólelszigetelten fejlôdtek.
A szocialista rendszerben (1948–89) az egyházak kezdetben nyílt üldözésnek voltak kitéve,majd intézményeiket államosították, késôbb a szovjet típusú állampárti, kommunista elnyo-más elszigeteltségében és keretei közé szorítva mûködhettek.
1989 óta sok intézmény visszakerült egyházi tulajdonba, számtalan iskola kezdte meg újra amûködését. Kiteljesedôben van a gyülekezeti élet, a hitélet ismét kiléphetett a templom falaiközül. A közeljövô célja a missziói munka folytatása egy új, megváltozott környezetben, ame-lyet a szocializmus hivatalos materializmusa után most a fogyasztói társadalom erôteljesszekularizációs folyamatai és morális válsága jellemez.
ww
w.r
efo
rmat
us.
hu
22
MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ ALKOTMÁNYOZÓ ZSINATA ÉS HÁLAADÓ ÜNNEPE
2009. május 22. - Debrecen
Programvázlat
9:30 „EGY MARÉKNYI FÖLD” (nyitó esemény)
10:00 Alkotmányozó Zsinat ülése (Nagytemplom)
10:00-14:00 Egyházkerületi bemutatkozások, közösségi kulturális programok
13:30-16:00 Református egyesítô menet a belváros körül
16:00 Harangszó a Kárpát-medencében
16:05 Az Alkotmányozó Zsinat üzenetének kihirdetése, köszöntôk
16:30 Szabadtéri istentisztelet úrvacsorai közösséggel (Kossuth tér)
18:30-22:00 Kulturális programok
22:00 Az esemény zárása
„KÁLVIN JÁNOS 500 ÉVE" EMLÉKKIÁLLÍTÁS
Tekintse meg a „Kálvin 500 éve” kiállítást Debrecenben, a TiszántúliReformátus Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtárban!
A Magyarországi Református Egyház Zsinata a 2009. évet Kálvin János Emlékévnek nyilvání-totta. A kiállítás a 21. század magyar emberéhez szeretné közel hozni azt az értékvilágot,amelyet a reformátor és a tanítása szerinti Krisztus-követôk 500 éven keresztül adtak e világ-nak.
A „Kálvin János 500 éve” cím magába foglalja a francia származású genfi reformátor élet-mûvének az európai és a magyar kultúrára gyakorolt megtermékenyítô hatását és azévszázadokon át fennmaradt tárgyi emlékek sokaságát. A kiállítás tudatos választás ered-ményeként a kálvini reformáció megkerülhetetlen központjába, Debrecenbe került megren-dezésre, ahol 1567-ben a reformáció magyarországi kálvini ága elfogadta a HeidelbergiKátét és a II. Helvét Hitvallást, amelyek Kálvin János szellemében fogantak.
A Debreceni Református Kollégium a 16. század közepétôl szorosan kötôdik a helvét refor-mációhoz. A Kollégiumi Nagykönyvtár a kiállítás számára méltó helyszínt biztosít 500 év tár-gyi emlékeinek bemutatására, amelyek az egyháztörténeti muzeológiai szempontjai szerinttörténeti forrásértékük szerint kerültek kiválasztásra.
A kiállítás 2009. október 31-ig tekinthetô meg.
Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Nagykönyvtár4044 Debrecen, Kálvin tér 16.Telefon: (52) 516-856, (52) 414-744/ 11856, Fax: (52) 516-919
Nyitva tartás: Kedd-szombat: 10-16h, Vasárnap: 10-13h
További információ: www.kalvinev2009.reformatus.hu
23
ww
w.r
efo
rmat
us.
hu
CSILLAGPONT 2009
Mi az, hogy Csillagpont?
Programvázlat
A Magyarországi Református Egyház idén nyáron negyedik alkalommal rendezi meg aCsillagpont ifjúsági találkozót, melyen minden második nyáron közel 2500 fiatal gyûlikössze, mindig új helyszínen. Különleges azért, mert fiatalok szervezik fiataloknak: alkalom-ról alkalomra közel 400 önkéntes szervezômunkája teszi lehetôvé a megvalósulását.Különleges, mert a találkozó minôségi, igényes kulturális és szórakozási lehetôségeket nyújt,de több is egy szokványos kulturális fesztiválnál: hitükben elkötelezett és hitüket keresô, több-ségükben református fiatalok találkoznak egymással, hogy megosszák gondolataikat avilágról, közös értékeinkrôl, Istenrôl.
Helyszín
A találkozó július 21. és 25. között lesz Magyarország szívében, a Tolna megyei Fadd-Domboriban, Szekszárd város közelében egy Duna-holtág mellett, festôi környezetben.
Kiknek?
A találkozó nyitott minden olyan 16-30 éves fiatal számára, aki református gyülekezetbe jár,vagy csak szeretné (újra) felfedezni református gyökereit, és mindenki számára, aki arrakíváncsi: miért jó reformátusnak lenni.
További információ: www.csillag.reformatus.hu, [email protected]
24
2009.
júliu
s 3
.,
pénte
k 1
9.3
0M
ûvé
szet
ek P
alotá
jaÉ N E K R E N D
I. „Atya Isten”
karnagy: Berkesi Boglárka
Az igéket Asbóth József, a Duna Televízió szerkesztô-mûsorvezetôje olvassa fel
378. 1. Bárdos: Adjunk hálát mindnyájan
2. Ó kegyes Atya Isten
6. Tarts meg minden idôben
7. Hogy sok népek tehozzád
214. 1. Sok nyavalyánkban Atyánkhoz kiáltunk
2. Tégedet azért alázatos szívvel
6. Azért könyörgünk: ne nézd bûneinket
10. Dícséret légyen az Atyának mennyben
445. 1. Szólsz hozzám, Istenem
5. Csomasz Tóth: Más nem tanít meg rá
6. Nagy lelked élt, Uram
484. orgonaelôjáték: (Vater unser im Himmelreich)
1. Mi Atyánk, ó kegyes Isten
2. Mindennapi kenyerünket
Gyülekezet a kórusokkal együtt:
3. Mert tied, Uram, az ország, / Tied minden hatalmasság,
/ Megadhatsz azért mi nékünk Mindent, / amit tôled kérünk;
/ Tied a dicsôség, Ámen. / Most és örökké úgy légyen.
II. „Fiú Isten”
karnagy: Arany János
Ige felolvasása – Asbóth József
282. 1. Nékünk születék mennyei király
2. Régen megírták ezt a próféták
3. Szûz Máriától gyermek születék
25
7. Adjunk nagy hálát az Úr Istennek
Gyülekezet a kórusokkal együtt:
7. refrén: Új esztendôben mi vigadjunk, / Született Jézust mi imádjuk!
8. Dicsôíttessék a Szentháromság, / Adja minékünk szent ajándékát:/
Új esztendôben mi vigadjunk, / Született Jézust mi imádjuk!
286. 1. Jer dícsérjük az Istennek fiát
2. Jézus Krisztus, kegyelmes Megváltónk
3. Téged vallunk hatalmas Istennek
4. Felöltöztél az emberi testbe
22. 1. Én Istenem, én erôs Istenem
4. kórusfeldolgozás: Goudimel: 22. zsoltár – Aki lát, minden csúfol
9. kórusfeldolgozás: Goudimel: 22. zsoltár – Én csontjaimat megolvashatnák
350. 1. Feltámadt a mi életünk
2. A földben minden gyökerek
3. Mert feltámadt Ô igazán
4. Dícséret a nagy Istennek
298. orgonaelôjáték: (Nun freut euch..)
1. Schein: Jer, Krisztus népe nagy vígan
2. A Sátán tett rám rabigát
4. Ám az örök szent irgalom
7. Szólt hozzám: tarts ki már velem
a gyülekezet a kórusokkal együtt:
10. Mit tettem és hirdettem én, / Azt kövesd szóban, tettben,
/ Az Úr országát építvén / És dicsôségét egyben.
/ Ne hagyd, hogy hívság s emberek / Megrontsák lelki kincsedet:/
Ez légyen örök részed!
s z ü n e t
2009.
júliu
s 3
.,
pénte
k 1
9.3
0M
ûvé
szet
ek P
alotá
ja
26
2009.
júliu
s 3
.,
pénte
k 1
9.3
0M
ûvé
szet
ek P
alotá
jaIII. „Szentlélek Isten”
karnagy: Cseri Zsófia
Ige felolvasása – Asbóth József
371. 1. Jézus Krisztus, egy mesterünk
2. Mostan néked mi könyörgünk
3. Mi szívünket megújítsa
4. Munkáinkat megszentelje
5. Bölcsességre megtanítson
6. Plántáljon nagy egyességet
7. Hogy téged bátran vallhassunk
234. orgonaelôjáték: (Nun bitten wir...)
1. Praetorius: Nun bitten wir – Jer, kérjük Isten...
2. Othmayr: Nun bitten wir – Jer, világosság...
3. Staden: Nun bitten wir – Ó, szeretet, áraszd...
4. Praetorius: Nun bitten wir – Inségeinkben…
246. 1. Adj, Úr Isten, nékünk Szentlelket
2. Te vagy Atyánk, örök Úr Isten
3. Te vagy Krisztus, mi Idvezítônk
4. Ó Szentlélek, kérünk tégedet
67. 1. Kodály: 33. genfi zsoltár – Úr Isten, áldj meg jóvoltodból
2. És akkoron dícsérnek téged
3. Dícsérjen téged minden nemzet
463. 1. Isten élô Lelke, jöjj (áldva szállj le rám)
Gyülekezet a kórusokkal együtt:
4. Isten élô Lelke, jôjj (gyôzedelmet adj), /
S majd a végsô harcon át mennybe fölragadj!
/ Oldj fel, küldj el, tölts el tûzzel! /
Isten élô Lelke, jöjj, gyôzedelmet adj!
27
IV. Kálvin hitvallása
karnagy: Hoppál Péter
Ige felolvasása – Asbóth József
379. 1. Emlékezzél, Úr Isten, híveidrôl
2. Adjad nékünk a kenyeret éltünkben
3. Ne hagyj minket, Úr Isten, szomjúhoznunk
4. Akik hallják, Úr Isten, beszédedet
5. Adjad nékünk most is te Szentlelkedet
6. Dícsértessék már az Atya Úr Isten
115. 1. Nem nekünk, Uram
2. Goudimel: De Istenünk
7. Ô megáldja a kicsinyt, a nagyot
8. Megáld a nagy Úr Isten titeket
Greg Scheer – Isten népe mind rám hallgassatok (a Kálvin-év éneke)
243. 1. Téged, ó Isten, dícsérünk
2. Királyi széked kerítik
4. Téged dícsér, Atya Isten
Gyülekezet a kórusokkal együtt:
6. Ó, Szentlélek, egy Istenség / Az Atyával s Fiúval
/ Téged egész kereszténység / Megszentelôjének vall.
/ Ó, dicsô Szentháromság, / Legfôbb szentség és jóság,
/ Egy idvezítô Istenünk, / Téged örökké dicsérünk.
Himnusz – közönség is énekel
Cseri Kálmán - Áldás
Kivonulás
H A N G L E M E Z F E L V É T E L !
2009.
júliu
s 3
.,
pénte
k 1
9.3
0M
ûvé
szet
ek P
alotá
ja
28
CS
ILL
AG
PO
NT
29
RÁ
DA
Y–
KU
LTU
CC
A
30
PE
RIF
ER
IC R
EC
OR
DS
Rock, progresszív- és szimfonikus-rock, jazz-fusion,blues, régizene, egyházzene és folk-world zeneiválasztékunk több mint 1500 magyar és 5000külföldi CD-t és DVD-t tartalmaz. Az áruházunkbannem található termékeket egyéni megrendelésre isszállítjuk.
Áruházunk címe: 1114 Budapest, Bartók Béla út 59.Nyitva: H-P 13-18 óráig
ONLINE CD-BOLT:
www.PerifericRecords.com Tel/fax: 36-1-466-9674, 385-6343
S T E R E O K F T .
31
TÁ
MO
GA
TÓ
K
Stereo Kft. / Periferic Records1114 Budapest Bartók Béla 59.
T/F: +361-385-6343, +361-466-9674
Email: [email protected]
www.perifericrecords.com
www.parokia.hu • www.reformatus.hu
TÁMOGATÓK
• Felelôs szerkesztô: Böszörményi Gergely • Felelôs kiadó: Fidelio Média Kft.• Logisztikai vezetô/terjesztés: Cseszkó Ferenc • Grafikai tervezés: Barcsik Géza • Nyomdai munkák: COMORN Kft.• A szerkesztôség címe:1055 Budapest, Szent István krt. 23.Tel.: (1) 476-0320; Fax: (1) 476-0321;SMS: (20) FIDELIO – (20) 343-3546; E-mail: [email protected]; www.fidelio.hu• HU ISSN - 1785 1092
KÜLÖNSZÁM
