Embed Size (px)
Citation preview
Regionális
gazdaságtan Kovács Tibor
2016/17. II. félév
Bemutatkozás Dr. habil. KOVÁCS Tibor PhD
• CV: http://gti.uni-eger.hu/public/uploads/europass-eng-kovacs-
2016_57cfde6ce8c1e.pdf
• Egyetemi docens; egyetemi magántanár
• Turizmus Tanszék
• B-épület, 220-as iroda
• Fogadóóra:
• keddenként, 10.00 – 11.30
• Alpolgármester – Kisújszállás
FIGYELMEZTETÉS! (különös tekintettel jellemdús névtelen feljelentgetők lehetséges ezirányú
aktivitására…)
• Az alábbi diasorban olvasható megállapítások (megelőzendő a
plágium vádját) hangsúlyozottan NEM saját tudományos
kutatásaim eredményei – jelen előadás MÁS szerzők műveiből
összeállított kompiláció!
• Ahol tudtam, jelöltem a forrást – ahol ez nem történt meg, ott olyan
régi, más szerzők által írt anyagokból vettem át az információkat,
amelyek akkoriban nem tartalmaztak erre vonatkozó információkat.
• Aki tehát felismeri saját megállapításait, kérem, jelezze, hogy ki
tudjam egészíteni anyagomat azokkal a forrásokkal!
• Köszönettel és nagyrabecsüléssel stb.
Kérdőjelek…
• Mit jelent az, hogy „REGIONÁLIS”?
• Mit jelent az, hogy
„GAZDASÁGTAN”?
• Mik a kapcsolódási pontok, és mely
tudományokhoz?
Definíció röviden,
gyorsan…
A regionális gazdaságtan tárgya
• a gazdaság általános
törvényszerűségei térbeni
érvényesülésének,
• a térben létező gazdaság
mozgástörvényeinek feltárása.
Mi a „földrajzi TÉR”?
A földrajzi tér
• a geográfiai vizsgálatok terrénuma, vagyis
• az a rendkívül összetett és
• több alrendszerből felépülő kölcsönhatás-rendszer, amelyben
• a földrajz által kutatott jelenségek és folyamatok
• megjelennek, illetve
• lejátszódnak.
• Legfontosabb sajátossága, hogy az ember és a természet
(változó intenzitású és súlypontú) interakciói révén jön létre,
alakul és fejlődik.
http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz2/ch01
s02.html
A földrajzi tér fejlődésének preindusztriális fázisa (Tóth
József nyomán módosításokkal, Pirisi G. - Trócsányi A.)
A földrajzi tér fejlődésének indusztriális fázisa (Tóth József
nyomán módosításokkal, Pirisi G. - Trócsányi A.)
Földrajzi tér a posztindusztriális korban (Tóth József
nyomán módosításokkal, Pirisi G. - Trócsányi A.)
A földrajzi tér rétegmodellje (Pirisi G.)
A földrajzi tér burokmodellje (Pirisi G. -
Trócsányi A.) http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz2/ch01
s02.html
Kis kitérő: az ember lehatárolása a
térben – a művészet magyarázata
Hundertwasser
„térszemlélete”
Hundertwasser „öt bőre”:
1. A saját természetes bőrünk
2. A ruházatunk
3. Az otthonunk
4. Szociális környezetünk és az identitás
5. A globális ökológiai környezet és az
emberiség
„Hundertwasser – Die Macht der Kunst - Der Maler-König mit den
fünf Häuten“,
Pierre Restany, 1998, Benedikt Taschen Verlag Köln
Ahol a valós és fiktív
tértípusok találkoznak… http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz2/ch01
s02.html
Melyek a földrajzi tér
sajátosságai???
Bolygónk nem homogén: óceánok, tengerek, hegyek,
alföldek, sivatagok, jégmezők alkotják felszínét. Ezek
egy része lehetőség, más része korlát.
Mindez igaz „kicsiben” is: a termőföldek minősége, az
úthálózat, a klíma, a településhálózat, stb. kis távolságon
belül is nagy különbségeket mutathatnak a TÉR-ben.
Hatékony fejlesztés CSAK a földrajzi TÉR alapos
ismeretében lehetséges!!!
A „tér” – gyakorlati
megközelítésből
A tér, amiben élünk, hihetetlenül változatos.
Az ember – természeti és társadalmi
sajátosságok figyelembevételével -
téregységeket jelöl ki, hogy azokat
szervezhesse, uralhassa.
A tér ezen egységeit – intellektuális
kreációkat – sokféle elnevezéssel illetjük
(kistérség, régió, stb.)
A nagy földrajzi
gondolatrendszerek térfelfogása
A földrajzi gondolkodás a (természeti, gazdasági,
politikai, közigazgatási, stb.) terek
törvényszerűségeinek kutatását három nagy földrajzi
gondolatrendszer keretében végezte-végzi.
E három irányzat:
- A tájelmélet;
- A gazdasági körzetesítés elmélete;
- A központi helyek elmélete.
A tájelmélet (vagy tájföldrajz)
Az időben elsőként létrejött földrajzi
gondolatrendszer.
XVIII. sz.: „államismék” az államok sokoldalú,
• történeti,
• földrajzi,
• néprajzi,
• gazdasági szempontú bemutatása.
A vizsgálódás térbeli kerete
• az országok határa, ill.
• az államon belüli belső közigazgatási határok.
A tájelmélet (vagy tájföldrajz)
A tájelmélet első képviselőinek (pl. a német
Polycarp Leyser, 1726) fellépése:
• szembehelyezkedés a fenti módszerekkel;
• szerintük a vizsgálat keretéül
• NE a változékony politikai terek,
• HANEM a természeti keretek, a „tájak” szolgáljanak!
A tájelmélet (vagy tájföldrajz)
A gondolatrendszerben kiemelkedő jelentőséget kaptak a természetes határok:
• hegyek, • folyók, • tengerek, stb.). Természetes területi egység: a
kisebb-nagyobb folyók vízgyűjtőterülete.
A tájelmélet (vagy tájföldrajz)
Eredetileg tehát természetföldrajzi kategória, mely az idők során egyre újabb tartalmakkal gazdagodott:
- Természeti táj;
- Gazdasági táj;
- Kultúrtáj;
- Politikai táj;
- Közlekedési táj.
A tájelmélet (vagy tájföldrajz)
Újabb földrajzi gondolatrendszerek térhódítása
a „táj” ismét természetföldrajzi kategóriává minősíttetik.
Később (1980-as évek) újabb változás: újra elismerik az antropogén tényezőket, mint tájformáló hatásokat.
A táj: „ a térnek olyan, többé-kevésbé elhatárolódó egysége, amely a természeti…és az antropogén folyamatok és törvényszerűségek kölcsönhatására egyéni sajátosságokkal rendelkezik.” (Marosi Sándor, 1981)
A gazdasági körzetek
elmélete („rajon-elmélet”)
Az elméletet
• a XIX. sz. végén dolgozták ki Franciao.-ban, majd
• a SZU-ban, ill.
• a szocialista országokban fejlesztették tovább a XX. sz.-ban.
A gondolat rendező elve a társadalom gazdasági aktivitása, szem előtt tartva a területi munkamegosztás sajátosságait.
A gazdasági körzetek
elmélete („rajon-elmélet”)
Az elmélet térkategóriái tehát a gazdasági
aktivitás által generált
• kapcsolatrendszert és
• térszerkezetet tükrözik,
• feltételezve, hogy az időben viszonylag
stabil.
A gazdasági körzetek elmélete
(„rajon-elmélet”)
Kísérletek arra, hogy a gazdasági körzeteket a társadalomszervezés alapjaivá tegyék:
1. Franciao.: az I. vh. után Clemental kereskedelmi miniszter új közigazgatási területrendszer kialakítását javasolta („Clemental-régiók”).
A munkákat Hauser, H. francia geográfus végezte el. 18 régiót állapított meg, ezeket természetföldrajzi alapon (!) határolta le, melyek egyúttal eltérő gazdasági jellemzőkkel is rendelkeztek.
Szerinte erre felépíthető (lett volna) az új francia közigazgatási rendszer.
A gazdasági körzetek elmélete
(„rajon-elmélet”)
2. A SZU (és a II. vh. után a szocialista tábor):
gazdasági körzetesítés (rajonírozás).
Az elmélet nagy karriert futott be a regionális tervezésben,
területszervezésben.
A fő rajonírozási elképzelések Alampijev, P. M. nevéhez
fűződnek.
A központi helyek elmélete
Alapvetően
- a településhálózat rendszerét,
- a települések közötti hierarchikus viszonyt,
- a települések funkcionális tartalmát vizsgálja.
Az elmélet képviselői szerint:
a központi szerepkörű települések körül kialakult ún.
• komplex vonzáskörzetek adják a társadalmi-gazdasági tér alapvető kategóriáit egy olyan rendszerben, melyet
• a települések hierarchiaszintje határoz meg.
A központi helyek elmélete
Legjelentősebb teoretikusai Christaller, W. és Lösch, A. német geográfusok.
1930-as évek: Chr. megalkotja elméletét, dél-németországi tapasztalatokra támaszkodva.
A kereskedelmi szolgáltatásokat hét kategóriába sorolta, s megállapította:
- Az alacsonyabb kategóriákba tartozók a térben sűrűbben, több településen, míg
- A magasabb kategóriákba tartozók ritkábban, kevesebb településen találhatók meg.
A központi helyek elmélete
FONTOS: a magasabb kategóriájú
szolgáltatásokkal rendelkező központi helyek
tartalmaznak alacsonyabb rendű funkciókat is!
Megállapítás: bizonyos hierarchia alakul(t) ki a
települések között. A központi települések
„Hinterland”-jukkal (komplex vonzáskörzet)
együtt a tér alapvető kategóriáját képviselik.
A központi helyek elmélete
A központi helyek mérete és területisége (a háttérterület és a közúti közlekedési összeköttetés figyelembe vételével) Chr. modelljének három variációja szerint:
1. Piaci elv (minimalizálja a központok számát);
2. Közlekedési elv (minimalizálja az utak hosszát);
3. Közigazgatási elv (a háttérterületek hierarchikus elhelyezkedése a jellemző).
http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz2/ch03s05.html
Térkategória-rendszerek
Magyarországon
Mindhárom nagy, az előbbiekben ismertetett földrajzi gondolatrendszer hatott a magyar térkategorizálási folyamatokra.
A magyar térkategorizálásban négy nagy „iskola”, módszertan határozható meg:
1. JATE Gazdaságföldrajzi Tanszéke (Szeged), Krajkó Gyula;
2. ELTE (Bp.), Nemes Nagy József;
3. KLTE (Debrecen), Süli-Zakar István;
4. JPTE (Pécs), Tóth József.
Krajkó Gyula munkássága
A gazdasági körzetesítés, körzetkutatás legjelentősebb hazai
tudományos képviselője.
Körzetbeosztási hierarchiarendszer (Krajkó Gy., 1994):
1. Makrokörzet
2. Mezokörzet
3. Alkörzet
4. Mikrokörzet
Krajkó Gyula munkássága
Szerinte a gazdasági körzetek minden szintjén megjelenő közös tulajdonságaik:
- A specializáció (a körzet ágazati szempontból domináns eleme);
- A komplex jelleg (fontos szerep jut a fentieket kiszolgáló és a helyi szükségleteket ellátó ágazatok fejlesztésének is);
- Minden szint rendelkezik gazdasági körzetközponttal;
- Határaik zonális jellegűek.
Nemes Nagy József térkategóriái
Szerinte: „…az egyes szintek között nem pusztán mennyiségi, méretbeli, hanem tartalmi, minőségi különbségek vannak.”
A térszintek között létezik egy bizonyos hierarchia.
A szervező elv azonban nem meghatározható, tudományos érvekkel a rendszer nem alátámasztott – és nem alátámasztható!
A szerző a térkategóriákat főleg méret szerint csoportosítja (ld. táblázat).
A rendszert egyaránt formálták-formálják:
- Gyakorlati szempontok;
- Tudományos kategóriák;
- Tradicionális térkategóriák.
Nemes Nagy József térkategóriái
Makroterek Világ (Föld)
Országcsoport
Ország
Regionális terek Nagytérség (országrész)
Mezokörzet (gazd.-i körzet, megye)
Kistérség (kistáj, városi vonzáskör.)
Lokális terek Település (helyi önkormányzat)
Lakókörzet (településrész, kerület)
Szomszédság
Mikroterek Család (háztartás) – munkahely
Egyén
Süli-Zakar István
tértipizálása
Szerinte: „A térstruktúra alapja a településhálózat.”
Térkategóriáinak rendezőelve: „a regionális szerveződés meghatározó elemei
• a központ (centrum) és
• a vele szimbiózisban élő, de tőle függő helyzetben lévő környezete (periféria).”
A rendszer szervező elve a tradicionalitás.
Rendszerében hét „térszerkezeti szintet” különít el.
Süli-Zakar István tértipizálása 1. Országos
2. Regionális (teljes értékű regionális szint)
3. Nagytérségi (részleges regionális szint)
4. Kistérségi (városkörnyéki szint)
5. Települési
6. Lakókörzeti
7. Háztartási
Tóth József rendszere
A térszerkezet alapkategóriája a település.
A tér legfontosabb rendezőelve
• a települések közötti ellátási viszony és
• a vonzáskörzetek kialakulása.
Ez adja a tér legfontosabb hierarchiaszintjét.
Hangsúlyozza, hogy nem keverendők össze:
- Ország ≠ állam!
- Régió ≠ megye!
- Vonzáskörzet ≠ járás!
- Település ≠ önkormányzat!
Tóth József rendszere 1. Ország (nem állam!)
2. Régió (nem megye!)
3. Vonzáskörzet (nem járás!)
4. Település (nem önkormányzat!)
FONTOS különbségek: míg a kategóriapárok
• első tagjai szervesen, hosszú idő alatt, bonyolult
kölcsönhatások révén alakultak ki, addig a
• második tagok alkalmi, változó jelenségekből állnak,
melyeket időleges emberi megállapodások hoztak létre,
így könnye(bbe)n változtathatóak.
Tóth József rendszere
A strukturált térre jellemző, hogy a textúra a
peremek felé ritkul, míg a belsejében sűrűsödik.
A téregységeknek központjuk van.
A határokat a sűrű textúrájú területek közötti ritkás
zónában célszerű meghúzni.
Ez a rendszer a központi helyek elméletéhez áll
közel, a történeti faktor erős hangsúlyozásával.
Rendszerező elve a település-település, település-
vonzáskörzet viszony és a központi helyek
jelentőségének hangsúlyozása.
A különböző szerveződési elvű térrendszerek
szerepe, jelentősége a fejlesztésben
GAZDASÁGI KÖRZETEK
Makrokörzet A gazdaságfejlesztés minden
szinten jelentkező tervezési
keretei. Hatásuk jelentős a
nemzeti infrastruktúra-
rendszerek kialakítására.
Mezokörzet
Alkörzet
Mikrokörzet
KÖZPONTI HELYEK
Országos vonzáskörzet Elsődleges szempontrendszert ad
- a komplex területi tervezés,
- a közigazgatási reformok,
- a szolgáltatások szervezése,
- a térségi iparfejlesztés és
- a térségi infra-fejlesztés számára.
Regionális vonzáskörzet
Kisvárosi vonzáskörzet
Település
A különböző szerveződési elvű térrendszerek
szerepe, jelentősége a fejlesztésben - folytatás
TÁJELMÉLET
Nagytáj Megjelenik a térségi identitásban,
szempont az infrastruktúra
alakításában, a
természetvédelemben, az
idegenforgalomban.
Középtáj
Kistáj
TRADICIONÁLIS TEREK
Országos A társadalomszervezés,
partnerség, érdekérvényesítés,
a közigazgatás szervezésének
fontos szempontrendszere. A
térségi kohézió alapja lehet.
Nagytérségi (megyei)
Kistérségi (járási)
Települési
Lakókörzeti (kerület, városrész)
Háztartási
A tér és „fejleszthetősége”
Bevezetés
Mottó: „A történelem időbeli földrajz, a
földrajz térbeli történelem (E. Reclyss)
• A földrajztudomány struktúrája: eltérő
elképzelések, DE
• Természetföldrajz
• Társadalomföldrajz
• (+ regionális földrajz)
Kádár László Földgömb-modellje a tudományok
rendszeréről (Forrás: Trócsányi A. - Tóth J. 2002)
A földrajztudomány és néhány fontosabb
segédtudománya (Szerk.: Pirisi G. - Trócsányi A.)
A földrajzi vizsgálatok logikája (Forrás: Trócsányi A. 2010)
https://kritikaifoldrajz.hu/mi-a-kritikai-foldrajz/
http://docplayer.hu/114374-Tarsadalom-
foldrajz.html
Ami előbb volt…
Mi a gazdaságföldrajz???
• a földrajzi környezet és
• a társadalom (gazdaság)
közötti kapcsolatok aspektusainak
feltárásával foglalkozó diszciplínák egyike.
A gazdaságföldrajz
klasszikus megközelítése
Tudomány-rendszertani helye kettős:
• egyrészt a földrajztudomány egyik önálló
diszciplínája,
• másrészt (bizonyos megszorítással) a
tértudományokhoz is sorolható
(térgazdaságtan, regionális gazdaságtan).
Gazdaságföldrajz:
definíció
Az ember létfenntartása érdekében folytatott küzdelmének földrajza.
Mint ilyen, koncentrál az ember létfenntartásának
• társadalmi és
• anyagi feltételeire, • a termelésre,
• fogyasztásra és
• újratermelésre.
A gazdaságföldrajz…
… határozottan társadalomtudomány, amely
• tradicionálisan nagy hangsúlyt helyez
• az ember létfenntartásához szükséges termelésre,
• a természeti erőforrások használatára és
• az ember által létrehozott anyagi feltételekre (Johnston et al. 1981)
A gazdaságföldrajz
tárgya…
• …a földrajzi információk gazdasági szemléletű vizsgálata,
• a földrajzi munkamegosztás,
• a termelés,
• a felhasználás és
• az újratermelés
térbeli elhelyezkedésének és kapcsolatainak feltárása.
A gazdaságföldrajz
hangsúlyt helyez…
• a természet és a társadalom
közötti kapcsolatok elemzésére,
• a munkamegosztás,
• a gazdaság interregionális
kapcsolatainak kutatására.
Az ember és a természet
közötti viszony…
• se nem egyszerű,
• se nem állandó!!!
Ezért a gazdaságföldrajz a kapcsolatokat fejlődésük
alapján elemzi.
E megállapítás különösen vonatkozik
• az ember és a környezet közötti változó viszonyra,
• a természeti erőforrások értékelésére és
• hogy az ember tevékenységével megváltoztatja a földrajzi
környezetét.
A gazdaságföldrajz
lehetséges megközelítései
Feltárja
1. a társadalom és a természeti környezet (földrajzi
környezet) közötti viszonyt (amely társadalmi és
történelmi szempontból specifikus!!!),
2. egy hely vagy régió másokétól eltérő gazdaságföldrajzi
sajátosságait,
3. és szisztematikusan megmagyarázza egyes gazdasági
tevékenységek
• elhelyezkedését (települését) és
• térbeli összefüggéseit.
Mire alapoz a
gazdaságföldrajz?
Elsősorban
• a természetföldrajz (és más geotudományok)
és
• a közgazdaságtan
eredményeire, megállapításaira és elméleteire
(pl. neoklasszikus és marxista
közgazdaságtan)
Közgazdaságtan és
gazdaságföldrajz: hasonlóságok
• Mind a közgazdaságtan,
• mind a gazdaságföldrajz - bár más nézőpontból,
de –
• a gazdasági jelenségek, azaz
• termelés,
• árucsere,
• fogyasztás
jellegzetességeit vizsgálják.
Közgazdaságtan és
gazdaságföldrajz: különbségek
A tér, a hely és a lépték fontossága
Tér:
A térbeliség a gazdasági folyamatok alapvető alkotóeleme,
így
• a gazdaságföldrajz a 19. század végétől, a kapitalizmus
kibontakozásával fontossá vált
• a gazdasági folyamatok leírásában.
Közgazdaságtan és
gazdaságföldrajz: különbségek
A tér, a hely és a lépték fontossága
Hely:
A gazdaságföldrajz érzékeny arra, hogy
• a gazdasági folyamatok helyről helyre hogyan változnak,
így
• megkérdőjelezte a közgazdaságtan univerzális
magyarázatait.
• A gazdaságföldrajz tartalma helyről helyre változik.
Közgazdaságtan és
gazdaságföldrajz: különbségek
A tér, a hely és a lépték fontossága
Lépték:
A gazdaságföldrajz
• a globálistól
• a helyi léptékekig zajló folyamatok kölcsönkapcsolatait
vizsgálja, amikor
• a gazdasági folyamatok térbeliségét elemzi.
A gazdaságföldrajz
további társtudományai
•gazdaságtörténet,
•szociológia, és
természetesen
•a többi tértudomány
A gazdaságföldrajz története –
paradigmaváltások sorozata
• Kezdetben kizárólag
• a természeti erőforrások,
• a trópusi és mezőgazdasági termékek,
• a világkereskedelem áruinak a forrásait regisztráló és
statisztikai módszerekkel (Chisholm 1889) szemben
• Mára a gazdaságföldrajz eljutott
• az analizáló,
• általánosító,
• a területi folyamatokat mozgató tényezők kutatásáig.
A gazdaságföldrajz
fejlődési íve…
A kezdeti
• mit kérdésről
először
• a mit és hol, majd
később
• a mit, hol és miért kérdésre adott válaszokig jut el.
A gazdaságföldrajz
gyakorlati haszna
A XIX. sz.-ban
• a jól rendezett adatoknak stratégiai jelentőségük is volt: a
gyarmatosítók felhasználhatták
• befektetési döntéseikhez,
• a kereskedelmük kiterjesztéséhez, és
• a létfontosságú természeti erőforrások megszerzéséhez.
A XX. században
• a regionális politika, a területi kapcsolatok elemzése révén
• a régiók kialakításában mutatkozik hasznossága.
A gazdaságföldrajz belső
differenciálódása
• az általános (systematic) gazdaságföldrajz a térbeli
elhelyezkedés általános törvényszerűségeit tárgyalja,
• az ágazati gazdaságföldrajzok sok tekintetben elkülönültek
egymástól (a gazdasági jellegük és a földrajzi környezetükhöz
való viszonyuk alapján) (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem,
turizmus, közlekedés, stb.),
• a regionális gazdaságföldrajz feladata országok,
országcsoportok, integrációk, országrészek komplex kutatása,
a gazdasági térszerkezet, régiók, körzetek feltárása.
A gazdaságföldrajz a volt
keleti blokkban…
• A volt kelet-közép-európai szocialista országokban és
• a volt Szovjetunióban
a gazdaságföldrajzot a kutatók
• a természetföldrajzot háttértudománynak elismerve
• a marxista társadalomtudományok és közgazdaság
elméleteire alapozták.
A marxista gazdaságföldrajz
főbb jellemzői
• alapvető a termelőerők kategóriája,
amelyek az embereknek az anyagi javak termelése során
• a természet tárgyaihoz és
• erőihez való viszonyát fejezi ki;
A termelőerők legfontosabb elemei
• a termelési eszközök,
• a természeti erőforrások
• ezen belül a munka tárgyai
A marxista gazdaságföldrajz
főbb jellemzői
A marxi értéktörvény (munkaérték
elmélet) szerint
• értéket a munka állít elő.
• A természeti erőforrások • részben használati értékek,
• csereértékük csak a munka inputtal a kitermelés után
lesz
A marxista gazdaságföldrajz
főbb jellemzői
Nagy hangsúlyt helyeztek
• az osztályharc elméletére, ezen belül is
• a kizsákmányolásra, mint a kapitalizmusban a termelést alapvetően motiváló tényezőre
• (imperializmus,
• gyarmatosítás,
• neokolonializmus)
A marxista gazdaságföldrajz
főbb jellemzői
• a kapitalizmus egyenlőtlen
fejlődésének térbeli
következménye
• az egyes területek közötti
fejlettségbeli különbség
A marxista gazdaságföldrajz
főbb jellemzői
Az ideológia alap egyike a történelmi materializmus volt,
ennek következményeként elsősorban
• bármilyen táj, vagy
• különböző térbeli kapcsolatok
• a múlt történelmi fejlődésének, illetve folyamatának
eredményeiként vizsgálandók.
• A különböző társadalmak
• különböző termelési mód alapján jellemezhetők, ezért
• különbözik a gazdaságföldrajzi aspektusuk.
A marxista gazdaságföldrajz
főbb jellemzői
A marxizmus a társadalmat teljes egészében vizsgálja,
ennek hatására
• a gazdaságföldrajzi terrénuma is szélesebb körű, mint
általában a nyugati gazdaságföldrajzban.
• Így pl. magába foglalta
• nemcsak a kimondott gazdasági ágazatokat,
• hanem a népességföldrajzot (ember a legfőbb termelő erő),
• és a településföldrajzot is (Bernát et. al 1997)
A marxista gazdaságföldrajz
főbb jellemzői
• gyakori jelenség volt az ún. közgazdasági
determinizmus, azaz minden jelenséget,
folyamatot gazdasági okokkal magyarázni
• a gazdaságföldrajz ágazati fregmentációja
szintén - időnként túlságosan is - végbement
• az alkalmazott kategóriák, struktúrák közé
integrálták a tervgazdaság elemeit, szlogenjeit.
A rendszerváltás és
következményei
A szocialista országok geográfusai is alkalmazták kutatásaik
és adatfeldolgozásaik során azokat a
• matematikai és
• statisztikai módszereket, amiket a nyugatiak is.
Következmény:
• a rendszer megszűnése előtti időszakban már kevés
különbség volt a keleti és a nyugati gazdaságföldrajz
között.
A rendszerváltás után
• megerősödött a társadalomföldrajz,
• részben átvéve területeket a gazdaságföldrajztól.
• A társadalomföldrajzban a közgazdasági aspektusokkal
szemben elsősorban a szociológiaiak érvényesültek.
• Kutatásainak tárgya többek között:
• a településszerkezet,
• a falusi térségek,
• a városszerkezet,
• a társadalmi struktúra regionális különbségei, stb. (Berényi
1992)
A tér, a hely és a lépték
Tér:
• A tér társadalmi termék.
• A gazdaság
• térben működik,
• területi egyenlőtlenségeket hoz létre és
• termel újra.
A tér, a hely és a lépték
Hely:
• A hely társadalmi termék.
• A gazdasági folyamatok különböző helyeken
zajlanak,
• a különböző helyeket gazdasági folyamatok
kapcsolják össze.
• A gazdasági folyamatok helyeket hoznak létre,
azok jelentését és jelentőségét megváltoztatják.
A tér, a hely és a lépték
Lépték:
• A lépték társadalmi termék.
• A gazdasági folyamatok egyszerre zajlanak a
különböző léptékeken,
• a gazdasági folyamatok léptékeit csak együttesen
vizsgálhatjuk.
• A gazdasági folyamatok léptékeket hoznak létre és
értelmeznek újra.
Gazdaságföldrajz és a
tértudományok
• A tértudományok sajátos pluralizmus formájában
fejlődtek ki a XX. század '40-es '50-es éveitől.
• Hoover 1948, Isard 1956.
• Országonként és iskolánként különböző elnevezések, pl.:
• tértudomány (spatial science)
• térgazdaságtan (spatial economics)
• regionális gazdaságtan (regional economics)
• regionális tudomány (regional science).
Gazdaságföldrajz és a
tértudományok
• Tartalmuk részben megközelítően azonos,
DE
• eltérő a tudományos meghatározásuk - ami
még napjainkig sem végleges -, ÁM
• tudományos módszereik többnyire
azonosak.
A tértudományok
Tudományos előzménynek tekinthetők
• a korábbi telephelyelméletek és
• a gazdaságföldrajz is.
A tértudományok
• a közgazdaságtan részének tekinthetők, mert
• annak szélesebb bázisára alapozva indultak fejlődésnek,
többek között külső hatások (pl. politikai)
következményeként.
• Megjelenésük azért is fontos, mert a tér fogalmát
integrálták a közgazdaságtanba.
A tértudomány
A térgazdaság: a gazdaság térbeli struktúrája.
• A fogalom gyakran használatos a „gazdasági tájképre”
vonatkoztatva, de
• általánosabban véve egy elméleti koncepció, amelynek
pontos definíciója
• magától a vizsgált probléma sajátosságától függ, mint a
• telephelyelméletek, vagy a
• gazdasági tevékenység térbeli jellegzetességei.
A tértudomány…
… különösen nagy hangsúlyt helyez
• az inputok és outputok földrajzi megoszlására,
• a költségek és az árak földrajzi különbségeire. (Smith
1977)
Egy másik, egyszerűbb meghatározás:
• a regionális gazdaságtan tárgya
• a gazdaság általános törvényszerűségei térbeni
érvényesülésének,
• a térben létező gazdaság mozgástörvényeinek feltárása.
(Bartke et. al 1977)
Kétféle eltérő megközelítés
• Gazdaságföldrajz:
• indukció,
• egyediség,
• komplexitás
• Regionális gazdaságtan:
• dedukció,
• árak,
• költségek,
• távolság,
• szintetizálás
A regionális gazdaságtan három
alapvető vizsgálati témaköre
A térbeli elhelyezkedés törvényszerűségeinek vizsgálata:
• a népesség,
• a gazdasági tevékenységek,
• az erőforrások térbeli elhelyezkedésének elemzése,
• általában elkülönülten,
• parciális egyensúlyi modellek alkalmazásával.
http://slideplayer.hu/slide/2104960/
A regionális gazdaságtan három
alapvető vizsgálati témaköre
Általános térbeli egyensúlyelmélet megadása és
elemzése:
• a térszerkezet vizsgálata
• a termelés,
• szolgáltatás és
• fogyasztás közötti térbeli összefüggések alapján,
• különös figyelemmel a településhálózatokra
• (a népesség mint munkaerő és
• mint fogyasztó térbeli elhelyezkedésére).
A regionális gazdaságtan három
alapvető vizsgálati témaköre
A régiók mint gazdasági egységek elemzése:
• a tervezési régiók
• fejlődése,
• gazdasági növekedése,
• a regionális munkanélküliség alakulása,
• a régiók közötti input-output kapcsolatok vizsgálata.
Tervezés, programozás
„A terv semmi, a tervezés
minden”
(Dwight D. Eisenhower)
A tervezés
szükségessége
• A tervezés
• olyan társadalmi kényszer, amely
• egy történeti tanulási folyamat eredménye.
• A piaci erők és a magánszféra
• spontán,
• parciális érdekeken nyugvó beavatkozásai
• társadalmilag nem kívánatos eredményekre is vezethetnek, ezért
• a folyamatokat irányítani, kontrollálni kell.
• E tevékenységek fontos, hathatós eszköze a tervezés.
A tervezés fogalma
• A modern közösségi tervezés
• olyan közösségi tevékenység, amely
• valamely rendszer irányításának az alapja,
• segíti egy előre megfontolt szándék kialakítását és
• az az alapján való cselekvést egyaránt.
• Mint módszer
• jól strukturált,
• jövőorientált
gondolkodásmód.
A tervezés fogalma
• „A tervezés olyan folyamat, amely során a tervezők
• a múlt és a jelen megismerése alapján
• feltárják a főbb tendenciákat,
• megfogalmazzák a haladás lehetséges irányait,
• az ezekhez tartozó utakat és eszközöket,
• előkészítik az ezekkel kapcsolatos döntéseket és
• megfogalmazzák a cselekvési programot”.
• A tervezés a (tudományos és technikai) tudást
cselekvéssé alakítja (Friedmann, 1987).
Történeti előzmények
A II. világháború után minden fejlett és közepesen fejlett ország gyakorlata az átfogó gazdaságtervezés és –szabályozás irányába mozdult el.
A tervezés a modern piacgazdaságban:
• többszintű és sokszereplős (azaz a rendszer nem csak a gazdaság alapelemeiből áll);
• kétirányú (top-down és bottom-up);
• elfogadja az állami beavatkozás szükségességét (amely a nemzet távlati érdekeit érvényesíti);
• elismeri az értékek sokféleségét;
• tudományos és racionális: törekszik megfelelni a társadalmi tudás szintjének;
• duális (részben segíti, részben korlátozza a magánszférát);
• politikailag meghatározott.
A tervezés alaptípusainak jellemzői
ALLOKATÍV INNOVATÍV RADIKÁLIS
Alapcél Fenntartás Evolúciós fejlődés Strukturális átalakulás
Döntéshozó Politikus Politikus és a tervező A cselekvő tervező
Szemlélet Mennyiségi Minőségi Tagadás, másság
Feladat Egyensúly
fenntartása
Problémamegoldás Alapvető változtatás
Tervező képessége Racionalitás, tárgyi
tudás
Vállalkozókészség,
innovativitás
Elhivatottság,
meggyőzőképesség
Tervező politikai
felelőssége
„Csak” szakmai
felelősség
Közepes Nagy
Tervezői munka
ideje
Megbízás, eseti Folyamatos Önfelhatalmazás
A tervezés folyamata
A tervezés általában az alábbi műveletsor elvégzését jelenti:
1. Vizsgálat SWOT
2. Koncepció-alkotás Koncepció (jövőkép és célok)
Stratégiai program
3. Cselekvési terv Operatív program
4. Végrehajtás Intézkedések, akciók
5. Monitoring-tervezés Megfigyelés, értékelés, visszacsatolás
A tervezési tevékenység fő
részei
Jövőkép: a. nagy távlatra szóló
állapotábrázolás
b. az elérni kívánt jövő leírása
(vision)
Helyzetelemzés: a jelenlegi helyzet átfogó
leírása (dinamikus!)
Koncepció/strat. pr.: koherens fejlesztési
elképzelések, lehetőségek
megfogalmazása
Operatív program: konkrét feladatok, akciók,
tevékenységek
meghatározása
A tervek időhorizontja
• Nagy távlat (15-30 év): tervek nem készülhetnek, csak jövőképek és
forgatókönyvek.
• Hosszú táv (8-15 év): a fejlődés főbb tendenciáinak, irányainak a
felvázolása. A szükséges és lehetséges teendők felvázolása. A
koncepciók időtávja.
• Közép táv (3-7 év): a legfontosabb időhorizont, a fejlesztés főbb
arányait, a mértékeket határozza meg. A stratégia időtávja.
• Rövid táv (pár hónap-3 év): konkrét intézkedések, teendők
megfogalmazása; konkrét cselekvési program a szükséges eszközök,
felelősök megnevezésével, pénzügyi résszel. Az OP/PC időtávja.
Politika – program –
projekt
• Szakpolitika (policy):
• „Egy kormány,
• párt,
• vezető által elfogadott és követett cselekvési nyomvonal”
(Oxford English Dictionary)
• „…a politika fogalma … szándékos
• cselekvést vagy
• nem-cselekvést jelent, és
• nem pedig az egymással kapcsolatban levő erők hatását” (Smith
/1976/)
Politika – program –
projekt
A szakpolitika jellemzői:
• Célja van (jól definiált)
• Eszközök rendelődnek hozzá
• Politikai döntéseket igényelnek, alapjait politikusok határozzák meg
• Időben változik,
• az eredeti irányelvek módosulása,
• a későbbi tapasztalatok és
• „események” függvényében
A program
• Alapja egy politika, annak strukturált
megjelenítése
• Jellemzői:
• Célorientált (számszerűsített)
• Több éves (programidőszak)
• Elfogadott (végrehajtható)
A program elemei
Programkészítés - SWOT
Erősségek – Belső tényezők
Pozitív dolgok egy helyzetről,vagy tevékenységről, ami jól működik, és lehet rá befolyásom, hogy még jobban működjön
Gyengeségek – Belső tényezők
Olyan dolgok, amik nem jól működnek, de lehet rá befolyásom, hogy jobb legyen a helyzet
Lehetőségek – Külső tényezők
Olyan adottságok, amelyeket nem tudunk befolyásolni, de rájuk építve kihasználhatjuk az erősségeinket
Veszélyek – Külső tényezők
Olyan korlátok, amelyeket nem tudunk befolyásolni és csökkentik a növekedés esélyeit
A SWOT-elemzés
Strengths
(erősségek)
Weaknesses
(gyengeségek)
Opportunities
(lehetőségek)
Threats
(veszélyek)
matching conversion
Stratégia
Stratégia
• Mit? – Célok
• Hogyan? – Stratégia
• Mire koncentrálunk? – Prioritások
Programkészítés – a beavatkozási logika
meghatározása
Program
tevékenységek
Outputok
Eredmények
Hatások Átfogó
célok
Specifikus
célok
Operatív
célok
Program
célok
Inputok
Input, output, eredmény, hatás
Input: a program megvalósításához szükséges pénzügyi, fizikai
és emberi erőforrások
Output: a tevékenység „terméke”: fizikai output vagy szolgáltatás
(operatív célok)
Eredmény: a tevékenységből származó közvetlen előnyök a
kedvezményezettek számára (specifikus célok)
Hatás: a tevékenység hosszabb távú (közvetett) következményei
(átfogó célok)
Célok számszerűsítése
Példák a Bizottság indikatív módszertana alapján
Tevékenység
Output
Eredmény
Hatás
IT képzés munka-
nélkülieknek
képzési órák
száma
a speciális
szakképesítést
megszerző résztvevők
száma
azon résztvevők száma,
akik a képzést követő 2
éven belül munkához
jutottak
Export tanácsadási
program KKV-knak
támogatott
vállalkozások
száma
újonnan exportálóvá
váló vállalkozások
száma
a külföldi eladások %-os
aránya a támogatott
vállalkozások forgalmi
adataiban, a támogatás
után 18 hónappal
Regionális utak
minőségének
javítása
épített
regionális utak
hossza km-ben
ESS csökkenése
létrehozott és megőrzött
munkahelyek
bruttó/nettó száma
Turisztikai
szálláshelyek
fejlesztése
létrehozott
vagy fejlesztett
férőhelyek
(ágyak) száma
vendégek
megelégedettsége (%,
külön férfiak és nők)
kiváltott hozzáadott érték
éves szinten
A nemzetközi gazdaság napjainkban
Fejletlen, elmaradott
gazdaságok
Feltörekvő,
átmenetei
gazdaságok
Fejlett
gazdaságok
Mikrointegrációk Makrointegrációk
N. KONDRATIEFF
1892-1938
A világgazdasági
fejlődés hosszútávú
(50 éves) ciklusai
W.W. ROSTOW
1916-2003
A világgazdasági
fejlődés (növekedés)
fő szakaszai
I. WALLERSTEIN
Fejlődés elméletek,
Világrendszerek fejlődése,
Centrum - periféria viszonya
Hogyan alakult ki és hogyan
fejlődik a nemzetközi gazdaság ?
Miért jönnek létre és hogyan
fejlődnek a mikro- és makro-
integrációk?
PALÁNKAI TIBOR
J. H. DUNNING
Makrointegrációk
Regionális integrációk
kialakulása és fejlődése
Mikrointegrációk:
A transznacionális
vállalatok sajátosságai
és működése
N. Kondratieff
A fejlődés hosszú távú (50 éves) ciklusai
Statisztikailag kimutathatók az 50 éves üzleti ciklusok
http://www.kwaves.com/kwave.pd
http://en.wikipedia.org/wiki/Kondratieff
1780-1790
Kondrateiff eredeti vizsgálatai
a főbb (és elérhető)
makroökonómiai adatok alapján
fellendülés
virágzás
hanyatlás
válság
fellendülés
virágzás
hanyatlás
válság
fellendülés
?
W.W. Rostow
A növekedés szakaszai
„Egy nem kommunista kiáltvány”
Hagyományos
társadalom
A take-off
(kibontakozás)
előfeltételeit
megteremtő
társadalom
A take-off
(kibontakozó)
társadalom
Út az érett
társadalom
megteremtéséhez
Tömegfogyasztói
társadalom
1961
tömegfogyasztás
érett társadalom
Wallerstein
A világrendszerek elmélete
A nemzetközi gazdaságot nem a nemzetgazdaságok,
hanem a világrendszerek alapján érthetjük meg
Mini rendszerek
Világbirodalmak
Világgazdaság
A világrendszerek
megkülönböztetése
Mini rendszerek Világbirodalmak Világgazdaság
(modern világrendszer)
Munkamegosztás Nemek, korok, fő
tevékenységek
Egy gazdasági és
politikai centrum
Centrum-periféria
Csere Reciprocitás
Kölcsönös csere
Redisztribució
kp-i újraelosztás
Nem egyenértékű
csere
idő
A világrendszerek
fejlődése
tér
XVI.
Kondratieff-féle ciklusok és a centrum-periféria váltások
A1 Centrum törekvés Anglia rivalizálása a franciákkal.
Ipari forradalom
USA rivalizálása Európával
Tömegtermelés
B1 Centrum győzelem Anglia: az ipari forradalom
műhelye
USA: a tömegtermelés
műhelye
A2 Centrum érettség Angol szabadkereskedelem
virágkora, Anglia a világ
pénzügyi központja
Amerikai
szabadkereskedelem
virágkora, USA a világ
pénzügyi központja
B2 Centrum hanyatlás Új ipari forradalom Anglián
kívül, új rivális: USA
Új technikai forradalom az
USA-n kívül, új riválisok…
A1 B1 A2 B2 A1 B1 A2 B2
Centrum: Nagy-Britannia Centrum: USA
….. ?
törekvés
győzelem érettség
hanyatlás
törekvés
győzelem
érettség
hanyatlás
