Repetitio est mater studiorum.

1

Ferdinand de Saussure

1857–1913

2

συν+kρόνος ↔ διa+kρόνος

szün kronosz ↔ dia kronosz

azonos időben ↔ időn át

3

szinkrón ↔ diakrón

vizsgálat a nyelvészetben

4

állapot időmetszetben

2000

1900

1800

1700

1600

1500

1400

1300

1200

1100

Vá

lto

zás

az

idő

fo

lya

má

n

5

egyidejűség

↕

egymásra következés

6

állapotmodell

↕

folyamatmodell

7

a nyelv

rendszere és működése

egy időmetszetben

↕

mi és hogyan változott meg

egyik időmetszettől a másikig

8

leíró nyelvészet

↕

történeti nyelvészet

9

Mit ír le a leíró nyelvészet?

Egy nyelv rendszerét egy

adott időmetszetben.

10

Mi egy nyelv rendszere?

Elemeinek és szabályainak

összessége.

(Nem felsorolás, hanem egymást kölcsönösen

befolyásoló viszonyok.)

11

Melyek a nyelv elemei?

Hogyan bontjuk ki a nyelv

elemeit a közleményekből?

A kettős tagolás elvével.

12

Mi a kettős tagolás?

A közleményekben

(1) a mondatok jelentéses egységekre

tagolhatók (morfémák);

(2) a jelentéses egységek pedig jelentés

nélküli, de a morfémákat megkülönböztető

(jelmegkülönböztető) elemekre (fonémák).

13

A nyelvi rendszer elemeia fonémák és a morfémák

A nyelvi rendszer szabályaiösszekapcsolási és kiválasztási szabályok:

a fonémákat morfémákká kapcsolják össze →

a morfémákat szóalakká → a szóalakokat szószerkezetté →

a szószerkezeteket mondattá →

a mondatokat szöveggé

14

Hány év egy időmetszet?

Meddig ugyanaz egy

egyidejű nyelvi rendszer?

Kb. 30 évig

15

30 év

Két, egymást követő nemzedék tagjai beszélőközösséget alkotnak: tömegesen és rendszeresen kommunikálnak

egymással.

A beszélőközösség tagjaira jellemző az,

hogy nyelvi kompetenciájuk és kommunikációs, nyelvhasználati szokásaik is lényegében azonosak.

16

Mit vizsgál

a történeti nyelvészet?

A nyelv elemeinek és

szabályainak időbeli

változását.

17

Hogyan alakult ki

a történeti nyelvészet és mi

volt előtte?

18

15–17. század

a polgárosodás időszaka:

az érdeklődés a latin, görög mellett a

mindennapokban használt, élő nyelvekre is

kiterjedt

ok: a polgárnak tudnia kellett írni

az írás megtanulásához értenie kellett a

nyelvi rendszert, a nyelvtant

tanítható nyelvtanokra volt szükség

a nyelvtanokat meg kellett írni

19

A Port Royal grammatikája

Lancelot–Arnauld

(1660)

itt készült:

Port Royal des Champsjanzenista apátság (ciszterci)

Párizstól délnyugatra

20

francia nyelvtan + nyelvfilozófia Descartes (1596–1650)

alapján (idea innatae: fogalmak, amelyek nem

származhatnak a tapasztalatból és a képzeletből, hanem velünk születetnek – ilyenek a nyelv kategóriái is, pl. főnév)

a nyelvek univerzalisztikus szemlélete:

a nyelvhasználatot a nyelv mögöttes rendszere teszi lehetővé

a nyelvben vannak univerzális és nyelvspecifikus formák (pl. fonémák)

az univerzálékataz egyes nyelvek tanulmányozásávallehet megismerni (elvonva belőlük a közös vonásokat)

a nyelv „kész termék”, nem változik

21

a nagy földrajzi felfedezések kora:

a gyarmati adminisztráció követelménye:

a helyiek nyelvének, kultúrájának ismerete →

így találkoztak később Indiában a szanszkrittal

első nyelvhasonlítások (még nem komolyak):

szavak hasonlósága alapján rokonság

megállapítása (pl. litván és latin között, szláv

és balti nyelvek között)

22

17. század: Az univerzálékat az egyedi nyelvek

tanulmányozásával lehet megtalálni (indukció).

↕

18. század Nem az adatokból kell kiindulni.

Hipotézist kell alkotni és adatokkal

ellenőrizni (dedukció).

Fontos a nyelv eredete és fejlődése.

23

Miért fontos a nyelv eredete, változása?

Kezdetben: a kultúrák rokonságának és

eredetének megállapítására.

A század végére: az ismert nyelvek száma megsokszorozódott.

Az emberi elme keresi a rendszert a

tömegben, összehasonlít.

Kedvelt időtöltés: a nyelvek osztályozása.

24

19. századÖsszehasonlító és történeti szemlélet

a nyelvészetben

a nyelvek között rokonság van

a nyelvek időben változnak

létezik közös alapnyelv és kultúra

25

A különböző nyelvek szavainak összehasonlításából

kialakul az összehasonlító nyelvészet

Előzmény a 18. század végéről (1786):

26

Sir William Jones A nagyobb európai nyelvek

(latin, görög) és a szanszkrit

rokonok lehetnek, mert

szókészletük és nyelvtanuk

hasonlít.

Közös lehet az eredetük.

A kelta nyelvekkel, a góttal és a

perzsával is rokonok lehetnek.

Mi az a szanszkrit?

hasonló szerepet tölt be az indiai kultúrában, mint

a latin és az ógörög az európaiban:

tudományos és költői nyelv +

a hindu vallás máig is használt liturgikus nyelve

Észak-Indiában az i. e. 2. évezredben beszélték

a mai Észak-Indiában utódnyelveit beszélik

a szanszkrit nyelv ősi, de nem holt nyelv

napjainkban is használatos a liturgián kívül a

szépirodalomban is

27

Filológiai elemzésekkel hasonlóságokat

gyűjtöttek a latin, a görög és a

szanszkrit szavak között → a szanszkrit

az európai nyelvek őse.

Később már a teljes nyelvi rendszerben

keresték a hasonlóságokat.

28

Franz Bopp(1791–1867)

Szigorú módszeresség az

összehasonlításban:

Az egyes nyelvek szóalakjait

először morfológiai elemekre

bontotta, majd az elemeket

egyenként megpróbálta

megfeleltetni a rokon nyelvek

valamely szavainak.

29

latin:

amare ’szeretni’

amabam ’szerettem’

ama- tő

-ba- múlt idő toldaléka

-m E/1.

30

latin -ba- szanszkrit bhu- ’lenni’

latin -m szanszkrit mām ’engem’

Így elemezte végig

előbb a teljes igerendszert

később a teljes ragozási rendszert.

Ki is mutatta a latin–görög–szanszkrit

rokonságát (1816).

31

32

Bopp jelentősége

Alapfeltevése:

a toldalékolt szavak önálló szavak

kombinációiból jöttek létre →

a toldalékok eredetileg szavak voltak,

azokból zsugorodtak a nyelv története

folyamán toldalékká →

„agglutinációs elmélet”

33

34Az agglutinációs elméletet

alátámasztó adatok közül egy:

több nyelvben az igei személy-

végződések (toldalékok) és a

személyes névmások (szavak)

erősen hasonlítanak egymásra

35 az igei személyvégződések és a személyes

névmások erősen hasonlítanak egymásra

arab:

anta ’te’ facalta ’csináltál’ (hímnem)

anti ’te’ és facalti ’csináltál’ (nőnem)

36

a toldalékok eredetileg szavak voltak:

pl. német képzők:

Schönheit ’szépség’ < heit ’minőség’

A magyarban is van ilyen:

-ban/-ben, -ba/-be, -ból/-ből esetragok eredete:

a bél ’vminek a belseje’ főnévből keletkeztek

37Rokon nyelvek

Mit jelent az, hogy két vagy több nyelv

rokonságban áll egymással?

Nyelvek egy csoportja történetileg

ugyanabból a nyelvből ered.

38Kiinduló feltevés:

Egy együtt élő közösség némely részei

(feltehetően azonos nyelvet beszélnek) kiszakadnak a közösségből → térben és időben egyre inkább távol kerülnek egymástól → nyelvük eltérő

módon fejlődik. Minél távolabb kerülnek egymástól és minél több idő telik el, annál

nagyobbak lesznek köztük a különbségek. De

mind őriz közös elemeket az eredeti rendszerből

6-7 ezer éven át. Utána már nem mutatható ki.

39

kiinduló beszélőközösség

és nyelv

eltávolodott

beszélőközösség és

leszármazott nyelv1

eltávolodott

beszélőközösség és

leszármazott nyelv2

eltávolodott

beszélőközösség és

leszármazott nyelv3

eltávolodott

beszélőközösség és

leszármazott nyelv4

40Mondatok szétvált (rokon) nyelvekből

angol He has a rich woman.

svéd Han har en rik kvinna.

norvég Han har en rik kvinne.

izlandi Hann hefur ríka konu.

angol I know the rich woman.

svéd Jag känner den rika kvinnan.

norvég Jeg kjenner den rike kvinnen.

izlandi Ég þekki ríku konuna.

41Szavak szétvált (rokon) nyelvekből

Angol Norvég Svéd Izlandi

breast brjóst bröst bryst

enough nok nog nóg

finger finger finger fingur

high høg hög hár

home heim hem heim

many mange många margir

snow snø snø snjór

42Ugyanaz a mondat szétvált (rokon) nyelvekből

Magyar (elválás a vogultól–osztjáktól i.e. 500-ig):

Fekete ló lassan megy a tó szélén.

Vogul (elválás az osztjáktól: i.sz. 1300-ig):

Petge luv lasinen mini tou szilna.

Osztják (elválás az voguloktól: i.sz. 1300-ig):

Pegte lau lasinen menl tou szilna.

Finn (elválás tőlük i.e. 2000-ig):

Musta hevonen hitaasti menee järven reunaan.

43Mondatok szétvált (rokon) nyelvekből

vogul–magyar:

Hurem né vitnel huligel husz hul pugi.Három nő a vízből hálóval húsz halat fog.

Hurem-szát-husz hulach-szem ampem viten eli.

Háromszázhúsz hollószemű ebem vízen él.

44Mondatok szétvált (rokon) nyelvekből

finn–magyar:

Jään alla talvella elävät kalat uiskentelevat.Jég alatt télen eleven halak úszkálnak.

Orvon silmä kyyneliä täynnä.

Árva szeme könnyel tele.

45csángó közmondások:

Nem ullyan fekete ez őrdeg, mind irják.

E virág gyét szép, okkor szakisszák le.

Ki kerget kiét filyeszt, eggyet szem ura megfogjon.

'nyulat' – 'képes'

I szüket bábának nem huzza e pop keccer e harangat.

'egy' – 'öregasszonynak'

46csángó közmondások:

Nem csak i kurta farku kucsa vagya e világan.

'kutya'

Ha elhagyad ez utat, nem kapad ez öszvönt isz.

Szok parasztja vagya(n) z Isztennek.

Hól e fék, ott e ló isz.

Meny hamarább, hagy várd, min sem elszalasztad.

47csángó közmondások:

Készőnn felkelsz, készőnn eszel.

Ki e keszerőt nem kósztalta, nem tudja, mi e méz.

Menyevel nogyobb tolvoj, annyával nogyobb keresztet vet.

Kicsi lónak, kicsi kucsának, sze kicsi embernek ni(n)csen

bücsüje.

'becsülete'

E mogossz embernek nem kell szkára.

'magas' – 'létra'

48csángó közmondások:

Ne hánd e gyiót e villával e hiura!

'padlásra'

E jó meszter e horgozból csán egyenesszet, sze rossz ez

egyenezből horgosszot.

'csinál'

Holló e hollónak nem váija ki e szemit.

E részektől örökké kitiérj!

49csángó közmondások:

Szenkinek szi(n)cs felirva homlokára, hagy mikar hal meg.

Kem meg e szekeret, hagy ne kircegjen!

E macska harangval nem fog egiért.

Minden hágásznak vagya szállássza.

E vizbe gyét ez ember béesik, nem nezze vágóssz szablyát.

50csángó közmondások:

Szok giszka disznót dőz.

'lúd'

Verd e vaszat, meggyig lesz veressz!

E részegesznek, gyét kell pálinka, mongyo, ke szérik a hasza.

'fáj'

E rossz beszédet nem vac ura utuliérd lóval isz sze ogárval

isz.

'képes'

51csángó közmondások:

E rossz beszédet nem vac ura utuliérd lóval isz sze ogárval

isz.

'képes'

Kicsi halval fogod meg e nogyot.

Ez ember lehet horgyon hat ökörvöl kazdakságát haza, sze

népe, ha rossz, i tericsnyával mind elhorgyo.

Ösztö virágzik e bosztán.

'este' – 'tök'

52csángó közmondások:

Kicsi szekurje vágja le e nogy erdőt.

'fejsze'

Kiszki az ő fazakjáhaz huzza e tüzet.

'ki-ki'

E karszó nem menyen szokcor e vizre.

'korsó'

Csak i virágval nem csánul tavasz.

53csángó közmondások:

Nem fiér kiét kiész i tyákába.

'hüvely'

E kötiél onnot szakad el, hól vékányabb.

Nem azé e kinyer, ki megcsánnya, azé, ki megeszi.

'kenyér'

Minden botnak vagya(n) kjét vége.

54csángó közmondások:

Szemérmessz e futász, de egésszégessz.

'szégyen'

Gyét e szita uj, felakasszák e szegbe; gyét elrégül, akkor e

ganyéjba isz jár.

Millyen ez apa, ullyan e fia isz.

Őreszkegyiél ez alutt sziéntől!

'parázs'

E jánygyék-lovot nem nezzék e szájába.

'ajándék'

55csángó közmondások:

Ha ni(n)cs ki felakasszan, nőtessz fel i gyermeket örögbö

'nevelj' – 'örökösnek' (fogadj örökbe)

Ki nem köszönt e szokvol, ez Iszten elveszi e kövöszt isz.

'megelégszik' – 'keveset is'

Ki nem köszönt e szokvol, ez Iszten elveszi e kövöszt isz.

'keveset'

Ne örvöngy e pénzhez: ke maratsz e rutval e házba.

'gazdag, csúnya asszonnyal'

56csángó közmondások:

Ki felkel jobb régvel (reggel), messzebb iér.

Gyét csánsz jót ez embernek pénzvel, okkor burjudzig meg

ez ünője; gyét kjéred viszra e pénzedet, okkor döglik meg e

burju.

E kezsgyetye nehez.

'kezdet'

Kecske fingik sze e joho huzza szemiérmet.

'a juhé a szégyen'

57Ha már megállapítottuk, mely nyelvek

rokonok, megkísérelhetjük kitalálni, milyen

lehetett a közös ősük, az alapnyelv.

Kiindulás: Lehetséges az alapnyelvből

eredő nyelvekből visszakövetkeztetni arra,

milyen lehetett az alapnyelv.

Ez az alapnyelvi rekonstrukció.

58

alapnyelv

leszármazott nyelv1leszármazott nyelv2

leszármazott nyelv3 leszármazott nyelv4

me

gfe

lelé

s

megfelelés

megfelelés

me

gfe

lelé

s

59 Ha már megállapítottuk, hogy a vizsgált nyelvek rokonai egymásnak, akkor

kikövetkeztethetjük, milyen lehetett a közös előzményük, azaz a közös ősi

nyelv, az alapnyelv.

Az alapnyelvből évezredek során folyamatos változással kialakultak az

úgynevezett leánynyelvek. Ők rokonai egymásnak.

A történeti nyelvészek összehasonlítják a különböző rokon nyelvek szavait,

azok hangalakjait és jelentését, egyes nyelvtani elemeit: a közös

tulajdonságok és a szabályos eltérések alapján megpróbálják kitalálni, hogy

milyen lehetett az alapnyelv hangzókészlete, szókincse és nyelvtani

rendszere: ez az alapnyelvi rekonstrukció.

Vannak olyan jellemzők, amelyeket nagy bizonyossággal meg tudunk

állapítani (azaz számos leánynyelvi adat tanúskodik a meglétükről) és

olyanok is, amelyek csak valószínűsíthetők (mert kevés nyelvi adat

bizonyítja), továbbá olyan nyelvi elemek is feltételezhetők, amelyek minden

leánynyelvből eltűntek, vagy csak egy-egy nyelvben maradtak meg, ezért

ősi voltuk nem merülhet fel. Éppen ezért az alapnyelv teljes rekonstrukciója

sosem lehetséges.

60

Az alapnyelv NEM igazi,

teljes nyelv, nincsenek

anyanyelvi beszélői!

61Az alapnyelv

nem nyelv, hanem módszer

a nyelvrokonság feltérképezésére

lehetetlen a teljes kiinduló rendszert

rekonstruálni (pl. van, ami minden

leszármazottból eltűnt)

rokonság megállapításához nem is

feltétlenül szükséges rekonstrukció

62pl.: a szókezdő finn p-nek magyar f felel meg

„szabályos hangmegfelelés”

magyar f ~ p finn

fa puu

facsar pusterta

fagy palaa

fakad pakku

→ a finn és a magyar rokon nyelvek

a rokonság megállapításához nem kell tudni, hogy

eredetileg (az alapnyelvben) p vagy f volt a szó

elején (vagy valami más)

63A nyelvrokonság kritériumai:

1. Az összevetett szavakban rendszeres szabályos hangmegfelelések és jelentéstani hasonlóságok

A hangok és a hangzókészlet az idők során változ(hat)nak. Ezek a változások a

nyelvekben általában nem egyformán zajlanak. Egyazon nyelven belül azonban

az ugyanabban a hangtani helyzetben (pl. szó elején vagy végén,

magánhangzók között stb.) levő hangok általában azonos módon változnak.

Ezért a nyelvek korábbi együttélésének idejéből származó szavak hangjai között

felfedezhetők szabályos, rendszeres egyezések és eltérések. Ez eredményezi a

rokon nyelvek között kimutatható szabályos hangmegfeleléseket. Ilyen

egyezéseket bármely, egymással rokonságban lévő nyelvek között találhatunk.

64Szabályos hangmegfelelések és jelentéstani hasonlóságok

d ~ t, c: lat. decem ’tíz’ ~ ang. ten ~ ném. zehn

lat. die ’nap’ ~ ang. day ~ ném. Tag

g ~ k: lat. genu ’térd’ ~ ang. knee ~ ném. Knie

p ~ f: lat. pater ’apa’ ~ ang. father ~ ném. Vater

lat. pes, pedis ’láb’ ~ ang. foot ~ ném. Fuss

lat. piscis ’hal’ ~ ang. fish ~ ném. Fisch

k ~ h: lat. cor, cordis ’szív’ ~ ang. heart ~ ném. Herz

lat. cornus ’szarv’ ~ ang. horn ~ ném. Horn

lat. canis ’kutya’ ~ ang. hound ~ ném. Hund

65

Ahogy a szavak hangalakja, úgy azok jelentése is ritkán marad változatlan az idők során. A változások nyelvenként más és más módon mehetnek végbe, így a rokon nyelvekben jellemzően nem egyforma jelentéssel kell számolnunk az egyeztethető szavak között. A jelentésbeli változások nem olyan rendszerszerűek vagy szabályosak, mint a hangoké, de minden esetben jelentéstanilag lehetséges folyamatokat kell tudnunk megfejteni a megfelelések között.

A jelentésváltozások közös vonásaik alapján típusokba sorolhatók, pl. jelentésszűkülés, jelentésbővülés lehet az eredményük. A jelentésváltozás hasonlóságon (metaforikus), illetve térbeli, ok-okozati, funkcionális stb. érintkezésen is alapulhat (metonímia), továbbá lehetnek történeti, kulturális okai is.

Két leánynyelvi szó jelentése csakis akkor egyeztethető, ha meg tudjuk magyarázni a jelentések között lévő kapcsolatot.

Jelentésbővülés: ‘lúd’ jelentésű szó > ‘madár’ általános megnevezése Jelentésszűkülés: ‘hozzátold, hozzáilleszt’ általános jelentés > csak orvosi értelemben Metonimikus változás (anyagbeli érintkezés): ‘a rénszarvas lábbőre’ > ‘(lábbőrből készült) prémcsizma’ Metaforikus változás (hasonlóság): ‘út > ‘csíkszerű ruhadísz’

66

A nyelvrokonság kritériumai:

2. Közös alapszókincs

Az egyezések rokonnyelvek esetében leggyakrabban az úgynevezett

alapszókincs rétegeiből kerülnek ki. Az alapszókincs a szókincsnek azon

rétege, mely kultúrafüggetlen, általános, egyetemes emberi tapasztalatokat

fejez ki. Olyan köznapi szavak tartoznak ide, mint az alapvető cselekvéseket,

emberi funkciókat és minőségeket jelentők, a testrészek nevei, természeti

tárgyak, jelenségek megnevezései, rokonságnevek, időbeli és térbeli

viszonyító szavak, egyszerű számnevek, névmások. Az alapszókincsben

található egyezések (azaz szabályos hangmegfeleléseket mutató szópárok

rokonítható jelentéssel) döntő fontosságúak, bizonyító erejűek a

nyelvrokonság szempontjából.

67

latin silva ‘erdő' silvaticus 'vad'

> francia sauvage 'vad‘

> olasz selvaggio 'vad‘

> spanyol salvaje 'vad'

> román sălbatic 'vad'

> portugál selvagem 'vad'

68

latin manibus‘kéz’

> francia main ‘kéz‘

> olasz mano ‘kéz‘

> spanyol mano ‘kéz‘

> román mână ‘kéz‘

> portugál mão ‘kéz‘

69

latin dies Mercurii‘szerda’

> francia mercredi ‘szerda‘

> olasz mercoledì ‘szerda‘

> spanyol miércoles ‘szerda‘

> román miercuri ‘szerda‘

> katalán dimecres ‘szerda‘

70

A nyelvrokonság kritériumai:

3. A fonológiai–morfológiai–szintaktikai rendszerben:

alapvető szabályok hasonlósága

A nyelvekben nemcsak a szavak hangalakja és jelentése

változhat meg idővel, hanem a nyelvtani rendszer vagy annak

egyes elemei is. A változások itt sem annyira rendszeresek és

szabályszerűek, mint a hangok esetében. A leánynyelvekben a

nyelvtani rendszerek elemei között is találhatunk közös előzményre

visszavezethető elemeket. Általában hosszú idő elteltével is lehet

egyezéseket találni két rokon nyelv személyes névmásai,

esetragjai, szám-, mód- és időjelei között.

71 mgh-illeszkedés a finnugor nyelvekben

-ban/-ben, az -on/-en/ön stb. ragok -n elemének

megfelelői számos uráli nyelvben, pl. hanti:

wunt ‘erdő’, wun(t)-n ‘erdőben’

birtoktöbbesítő -i (háza-i-m) és finn többesjel:

talo-ssa ‘ház-ban’; talo-i-ssa ‘házak-ban’

-bb középfokjel és finn középfokjel:

iso-mpi, huono-mpi

72Nem minden hasonlóság ered rokonságból.

Vannak tipológiai és areális hasonlóságok is.

73Tipológiai hasonlóságok:

A nyelvek szerkezetében akkor is lehetnek hasonlóságok,

ha nem rokon nyelvek: közös típusba tartoznak:

Vizsgálati szempontok:

az alany, az állítmány és a tárgy jellemzően milyen sorrendben fordulnak elő

a jelzők hol állnak a jelzett szóhoz képest

milyen eszközöket használnak a nyelvtani viszonyok kifejezésére, ez alapján típusokban sorolhatók a nyelvek:

74izoláló nyelvek: toldalék nélkül, szórenddel fejezik ki a

mondattani viszonyokat (angol, kínai)

flektáló nyelvek: tőváltozatokkal fejezik ki a mondattani

viszonyokat (német, egyes szláv nyelvek)

agglutináló nyelvek: toldalékokkal fejezik a mondattani

viszonyokat (magyar, török)

inkorporáló nyelvek: egyetlen szóba bele lehet illeszteni

mindazt, amit más nyelvek külön szavakkal fejeznek ki

(polinéz, indián, eszkimó nyelvek)

75Bopp

a ragozási rendszerekből kimutatta a

szanszkrit–görög–latin rokonságát;

nem gondolt közös ősre;

még nem rekonstruált alapnyelvi formákat;

nem rajzolt családfát rokon nyelvekből.

76Mire jó a családfa?

Modellezi a rokonok rendszerét az

időben.

A közös alapnyelvre visszavezethető

nyelvek közös nyelvcsaládba tartoznak.

77

Judit családfája

78

A kelta nyelvek családfája

79Még egy lépéssel közelebb a

nyelvcsaládokhoz:

a kétfázisú hangzóeltolódás az összes

germán nyelvet elkülöníti a többi

indoeurópai nyelvtől.

80A

ke

ntu

mn

ye

lve

k

ma

: n

eo

latin

, g

erm

án

, ke

lta

,

újg

örö

g

81A

sza

tem

ny

elv

ek

ma

: sz

láv

, b

alti, a

lbá

n,

örm

én

y,

ind

o-irá

ni

82A kétfázisú hangzóeltolódás

Grimm első és második törvénye

leírja az indoeurópai alapnyelv

mássalhangzóinak változását a germán

alapnyelv kialakulásáig

83 a Kr. előtti első évezredben zajlott

három egymást követő lépés

kiinduló helyzet: az indoeurópai alapnyelvben

voltak

zöngétlen zárhangok: *p, *t, *k

zöngés zárhangok: *b, *d, *g

hehezetes zöngés zárhangok: *bʰ, *dʰ, *gʰ

Mi történt velük a germánban?

84

1. Az indoeurópai zöngétlen zárhangok zöngétlen réshangokká alakultak: *p → f, *t → θ, *k → x (→nincs zöngétlen zárhang)

2. Az indoeurópai zöngés zárhangok zöngétlenedtek: *b → p, *d → t, *g → k (→

újra van zöngétlen zárhang, de most meg nincs zöngés)

3. Az indoeurópai zöngés hehezetes zár-hangok elhagyták a hehezetet és egy-

szerű zöngés zárhangokká alakultak: *bʰ→b, *dʰ→d, *gʰ→g (→ újra van zöngés

zárhang, de nincs hehezetes zárhang).

85Néhány példa Grimm első törvényének

első lépésére (*p → f, *t → θ, *k → x)

ahol nem zajlott le (nem germán nyelvek):

*p /→ f: szanszkrit pitár, görög patér, latin pater

*t /→ θ: görög tritosz, latin tertius, litván trys

*k /→ x: görög küón, latin [k]anis, gél [k]ú

86ahol végbement(germán nyelvek):

*p → f

mai: holland [f]ader, német [f]ater, angol [f]ather

*t → θ

mai: angol [θ]ird, ófelnémet [θ]ritto, gót [θ]ridja

*k → x

mai: angol [h]ound, holland [h]ond, német [h]und

87Verner-törvény (alszabály Grimm

1. törvényében)

általában:p, t, k → f, θ, x

de más esetekben:

p, t, k → b, d, g

sőt akár:p, t, k → p, t, k

88latin pater ~ német Vater, ’apa’

latin frater ~ német Bruder ’testvér’

Mitől függ? Attól, hogy a -t- előtt vagy mögött

volt-e a hangsúly az indoeurópai alapnyelvben.

szanszkritpitá ’apa’ (a -t- mögött van a hangsúly) t→t

de

bhrátar- ’testvér’ (a -t- előtt van a hangsúly) t→d

89Grimm 1. törvénye és a Verner-törvény: elkülöníti a germán nyelveket a többi indoeurópai nyelvtől

Grimm 2. törvénye:Az ófelnémet (második) hangeltolódás

3–9. század között zajlott le 4 lépésben

elkülöníti a német nyelvet a többi germán nyelvtől

90Grimm 2. törvénye:

1. lépés: a szó belsejében vagy végén álló

zárhangok réshangokká váltak: p→f, t→s, k→h,x

2. lépés: a szó elején vagy r, l után álló zárhangok

affrikátákká váltak: p→pf, t→ts, k→kç

3. lépés: zöngés zárhangok zöngétlenedtek: b→p,

d→t, g→k

4. lépés: a θ hang (zöngétlen fogréshang) d-re

(zöngés zárhangra) változott

91Néhány példa Grimm 2. törvényére:

1. lépés: p→f, t→s, k→h,x

óangol slǣpan ’alszik’ : ófelnémet slāfan

(mai: angol sleep, holland slapen, német schlafen)

2. lépés: p→pf, t→ts, k→kç

óangol scearp ’éles’: ófelnémet scarpf

(mai: angol sharp, holland scherp, német scharf)

923. lépés: b→p, d→t, g→k

óangol mōdor ’anya’: ófelnémet muotar

(mai: angol mother, holland moeder, német Mutter)

4. lépés: θ→d (az alnémet és a németalföldi

dialektusokban is)

korai ófelnémet θaz → klasszikus ófelnémet daz

(mai: angol that, holland dat, német das)

93A hangmegfelelések

Rokon nyelveket, családokat

különítenek el a nagy indoeurópai

nyelvcsaládon belül .

Hozzájárulnak az alapnyelvi alakok

rekonstruálásához.

Hogyan?

94 Az ősi indoeurópai (ie.) nyelvről nem

maradtak fenn nyelvemlékek → az

alapnyelv minden elemét az írásos

emlékekben fennmaradó leszármazott

nyelvekből lehet kikövetkeztetni

(rekonstrukció) – ez nem mindig lehetséges

A rekonstruált alak jele: * a szó előtt

95 A rekonstrukció jogosultsága: sok közös

vonás az ie. leszármazott nyelvekben

A rekonstrukció alapelve:

minden olyan jelenséget, formát, amely

több ie. nyelvben közös(és nem kölcsönzés útján került át egyikből a másikba,

illetve nem párhuzamos fejlődés eredménye),

az alapnyelvben is meglévőnek

tekinthetünk

96 A rekonstrukció módszere: az

összehasonlító módszer

A rekonstrukció célja: szavak

hangalakjának kikövetkeztetése

A hangalak kikövetkeztetésének

eszköze: hangtörvények,

hangmegfelelések

97Mit mutatnak a hangtörvények,

hangmegfelelések?

az indoeurópai nyelvek közötti

összetartozási viszonyokat

az egyes nyelvek időbeli változását

98Példa: ’hét’

latin septem

görög hepta

litván septyni

szanszkrit szapta

gót sibun

Összetartoznak?

99latin septem

görög hepta

litván septyni

szanszkrit szapta

gót sibun

görög: mgh előtt a szókezdő s mindig erős

hehezetté (h) alakul

szanszkrit: a ott, ahol más ie. nyelvekben e

gót: i ott, ahol más ie. nyelvekben e

Verner-törvény: ha a hangsúly előtte, p→b

rekonstruált alak: *septm

100Több megfelelés egy szóban → az alapnyelvi

alak nagyjából kikövetkeztethető

Példa: ’liget, mező, tisztás, szabad tér’

szanszkrit lókaḥólatin loucos

latin lūcus

litván laukas

ófelnémet lōh

Mi lehet a közös előzmény?

101

latin lūcusólatin loucosszanszkrit lókaḥlitván laukasófelnémet lōh

1. mindben közös: l és k ↔ na és a h?

Grimm 1. törvénye: k→x

2. közös a s is, mert szanszkrit ḥ: szóvégen s-nek ejtették

germán s: szóvégen sokszor elveszett:latin piscis → ófelnémet fisk ‘hal’

Közös előzmény: *lV1kV2s V1=o/u/ou/au V2=u/o/a

102A világ nagyobb nyelvcsaládjai

• indoeurópai (Európa, Délnyugat-Ázsia): szanszkrit, hindi, bengáli, urdu,

nepáli, pandzsábi, szingaléz, cigány, oszét, kurd, perzsa, tadzsik

• sémi-hámi vagy afro-ázsiai (Közel-Kelet, Észak-Afrika): akkád, asszír,

föníciai, héber, kopt, arám, arab, tuareg, szomáli

• urali (Északnyugat-Ázsia, Észak- és Kelet-Európa)

• kaukázusi (Kaukázus): grúz, abház, csecsen, ingus

• szudáni (Északnyugat-Afrika): szuahéli, kongo, zulu, maszáj

• paleo-szibériai (Ázsia, Alaszka): csukcs, jukagir, talán az eszkimó nyelvek is,

pl. inuit

• altáji (Ázsia): török, mongol, gagauz, kirgiz, tatár, ujgur, csuvas

• sino-tibeti (Ázsia): kínai, tibeti, burmai, japán, vietnami

• maláj-polinéz (Óceánia): hawaii, indonéz, polinéz, maláj, tahiti, tagalog

• dravida (India): tamil, malajalam

• amerikai, óceániai és egyéb ázsiai nyelvcsaládok

103A világ főbb nyelvcsaládjai

104A világ főbb nyelvcsaládjai

105Nyelvek, amelyeket a legtöbben beszélnek

1. mandarin (kínai): 1,4 milliárd

2. angol: 580 millió (anyanyelvi: 380 millió)

3. spanyol: 450-500 millió (anyanyelvi: 360 millió)

4. hindi: 490 millió

5. arab: több mint 300 millió

6. francia: 300 millió

7. orosz: 278 millió

8. maláj-indonéz: 260 millió

9. portugál: 240 millió

10. bengaléz: 230 millió

106

1 400 000 000

580 000 000

450 000 000

490 000 000

300 000 000

300 000 000

278 000 000

260 000 000

240 000 000

230 000 000

mandarin angol spanyol hindi arab

francia orosz maláj-indonéz portugál bengaléz

107Az indoeurópai nyelvek eredete és elterjedése

108Az indoeurópai nyelvek eredete

és elterjedése

109Az indoeurópai nyelvcsalád

A kentum–szatem felosztás

Az alapnyelv először két változatra bomlott:

kentum nyelvek: megőrizték az alapnyelvi palatalizált

k hátulképzettségétpl. latin: kʲentum ’100’

szatem nyelvek: a palatalizált k tovább palatalizálódótt, a képzés előrébb került és s, c, ʧ, z, ʒ

lett belőlepl. iráni avesztai: satəm ’100’

110A

sza

tem

ny

elv

ek

ma

: sz

láv

, b

alti, a

lbá

n,

örm

én

y,

ind

o-irá

ni

111A

ke

ntu

mn

ye

lve

k

ma

: n

eo

latin

, g

erm

án

, ke

lta

,

újg

örö

g

112Az indoeurópai nyelvcsalád európai ága

1. Újlatin nyelvek: spanyol portugál, francia, katalán (Nyugaton)

olasz, román (Keleten)

2. Germán nyelvek: angol, holland, német (Nyugaton)

izlandi, norvég, svéd, dán (Északon)

3. Szláv nyelvek: orosz, ukrán, belorusz (Keleten)

lengyel, cseh, szlovák (Északon)

bolgár, macedón, szerb, horvát, szlovén (Délen)

1134. Balti nyelvek:

lett, litván

5. Kelta nyelvek:breton, ír és skót és manxi gael, walesi, cornwalli

6. Be nem sorolt nyelvek (mert a családból csak 1 nyelv maradt fenn):újgörög

albán

örmény