VÁRAY KÁROLY

ÖRÖKKÉ HASÍT AZ IDEG

3.kötet

VÁRAY KÁROLY

YARAW YORAK

ÖRÖKKÉ HASÍT AZ IDEG

VERSEK

3. KÖTET

2

TARTALOMJEGYZÉK

1. ÖRÖKKÉ HASÍT AZ IDEG I.2. ÖRÖKKÉ HASÍT AZ IDEG II.3. ÖRÖKKÉ HASÍT AZ IDEG III.4. SZERELMI ÉNEK I.5. SZERELMI ÉNEK II.6. TE CSAK MENJ…7. SZERELEM8. A KÖLTÉSZET TÜKÖRKÉP9. TESTEMET SZÉTVÁGTÁK…10. MIKROSOROK11. MOTTO: NINCS ÚJ A NAP ALATT12. ILYENEK VAGYUNK13. TÉTOVA TAPOGAT14. EST15. FÉMFÉNY16. A NÉGYZETES AKARATERŐ17. KIVONAT18. NEM ÉS NEM19. TE HIGGY ÉS REMÉLJ20. A TUDATOS HALÁLOK ZÚDULATA21. SZÓLJ KÖLTŐ22. EZ A TEST…23. ŐRSÉGBEN24. CSAPONGÁS25. A FÖLDNEK FEJLŐDNI KELL26. ALUDNI CSAK AZ TUD27. ALLENDE ÖRÖK28. HÉT TEKERGŐ29. ARANY KOBRA30. KISZEDÉSEK31. NYŰ ÉLET KÖRÜL32. FEBRUÁR33. HAVAS ESŐ…

3

34. EGY ÉJSZAKA VOLT…35. ÁLMOM36. ÚJRA ÉLED….37. VALAMI…38. EGY VIDÁM FANTASZTIKUS TÖRTÉNET;39. CSÁRDÁS40. MEGLÁTTALAK….41. VERS BEVEZETŐK42. KÍSÉRLETI SOROK43. VÁLASZ

4

1. ÖRÖKKÉ HASÍT AZ IDEG

I. vers

Rettenetes képeket rajzol a fénySzemem sárgafoltjáraÉs egy köteg idegvezetékMagát; az agyamba fúrja

A dobhártyám; rémképek zörejénekHúrjaként pattanÉs agyam állománya a fejembenCsontot érve; fájdalmasan loccsan

Jajong a költő!

Gondolatába szavak ülnek lakodalmat:

HÁBORÚBÉKE

És az agyból iszonyúanSzétszáll a kettős gondolatÉs örökké hasít az idegTestéből egy darabotAz élő szövet mohon hamzsoljaAz elhalt cafatotÉlő sejtek rágcsáljákAz élő testeketTestem emészti a sejteketLASSAN FELFALJA: TESTEM TESTEMET

5

/Tudd:A költő mindenkinek testvéreÉs áldozataNeki már nem a szeme;A teste sírÉs a földnek könyörögMert amíg létezik kettős gondolatTestét minden pillanatbanHasogatja az ideg/

1971 Budapest

6

2. ÖRÖKKÉ HASÍT AZ IDEG

II. vers

Ébredtem. Jaj! Mi ez a csoda?A fénytelen fény érzéssé változikA fémtelen fém tapintható érzelemA hangtalan hang hallható hullámmá

Életre kel a láthatatlan semmiFogható lesz a fémtelen valóságÉs először dörren két molekula találkozása

A halott élő újra: Lát Tapint Hall

Ébred az agyMegmozdul az ideg-folyamÉs a testben kiömlik;A fénytelen fényA fémtelen fémA hangtalan hang

Jaj! A testben mindLáthatóFoghatóHallhatóValó, ideg-ömledék

Mi ez a csoda?Működik az idegtelen ideg!

1971 Barcs

7

3. ÖRÖKKÉ HASÍT AZ IDEG

III. vers

Szaladok! Kergetem magamat!Kapkodom a foghatatlan távolságotEz a végtelen lét-folyosóKimerít teljesen

Arcra esek! Sebzem magamat!Védelemül szorongatom saját húsomatÉs én még azt hiszemTe velem vagy szerelmem

Epilógus:Én hallom a dögevők vicsorát;Habzó szájakat, osonó lépteketCsont ropogást, vér fröccsenésétZabálást, csámcsogástÉn látom a lustán heverő fenevadakatAmint gyomrukban ellepnek enzimek

/Ne segíts kedvesemén akkor sem félek/

1971 Budapest

8

4. SZERELMI ÉNEK

I.

Melled a dallal ringEz a feszülő hangA csontig kábítS a hajad, jaj!Tejút testemenSugárként szaladNem is jajNem is jóEz kimondhatatlanulFenséges érzetKét szemed!Itt a térbenAhol csillagon csillagAz a két ékRagyog végig testemenAz a két ékAmely szorosan tartMinden résztAz a két ékAmely átszöviÉrzelmem végtelenétKezed! Itt a testenNap ujjaid! Itt a résbenKéjt éget minden érintésA mámor csillagokÁtjárják a test mélyétCombod! CombomonSzelíd sarki fénySzelíd fény combomonDe vadul tombolEzt a vad tombolástKöveti minden dobbanás

9

Hús, vér, csontLevegő, szőr és csók-áramItt a tejút rendszerbenAhol minden mozgás maradandóÉrezhetően megszűnik az erőTesteden a piciÉrzéki erdő nőItt az érzet rengetegbenElfolyik test a testbenÉs az egész galaktikaEgyszerre omlik a két testre

Betör a fényÉbredésA kezdet kezdeténAdd virág kezedSzirom ujjaiddalSimogass szeretőnItt a színhalmaz mezőnPorozzon bibéd termékeny erőt

Most szaladjÉden lábaid alattNem reccsen a gallyHangtalan szerelmedKöszönti a napSugarai elöntik a némaságotS most ébred újra szád a számonMeztelen tested kecses ívénPatakok folynakKebled gyöngyvirág domboránZuhatagként eltűnikNyakad!Nedves nyelvemTekereg tapadvaItt a mennyek országánBelehatol tapadva

10

A nedvek láváján szédülA molekula minden atomjaMegsemmisülve az anyagEltűnik szerelmed szédítő halálánSzád! E néma csodaTündér tested feneketlen tavaMelybe szám vég nélkülEgyre lejjebb, lejjebb merülItt, e tövis nélküli kaktusz ligetbenA nyál termékeny humuszánTerem csupasz húsod talajaTestembe ömlő mámort!

Itt, dübörög a test hasadásaMint földrengéskor, reng az érzetÖröm magma perzseli a tapadó szőrzetetFájdalom nélkül tornádó pusztít a szervezetenA szerelem folyama árad szétHullámzó bőröd felületénÉs a szerelem tüzében olvad összeKét nem ösztöni álma

Itt, az elernyedt, lankadt világbaA képzelt tó tükrénFodrozódik tested egésszéÉs sértetlen nyugszol testem takaróján/Szerelmem;Két szép melledVesszen el két tenyerem verménTavasz szádVesszen el tapadó ajkaim pereménKét hús combodVesszen el ritmus lábaim érintésénEgyszóval;Egész lényed vesszen beleTestem belsejébe/

1971 Budapest

11

5. SZERELMI ÉNEK

II.

Föld-tested térképénMegcsúszik a tapogató szenvedélyEzen az ösztöni szorításonKiállt a gyönyör-jajjÉs a húsba belevészA természet minden mozzanataItt, e fetrengő mámor melegénSzüli az anyag tükörképétApró szigetecskék simulnakegymás melléÉs tested rengéséna szem előtt formázódika hatodik világrész!

/itt, a négy fal tekinteténúszik, a külső világ-térteremtetett szépösszetekeredett szerveinkre/

1971 Budapest

12

6. TE CSAK MENJ…

A könnyem elmossa az írástNe is tudd elolvasniEzt a kusza mázolmánytKönny véssen itt rovást

Te csak menj, menjNe érezz szánalmat kedves

Az érzelem ömöljön nedvkéntSzét e papír, érzéketlen testénRoncsolva ingerként hatniFájdalmam belemarni

Te csak menj, menjNe érezz szánalmat kedves

Az érzéketlenség szenvedi panaszomEzek a léleknélküli papírdarabokMelyeken remegő kezem szeliA nedvek habjait

Te csak menj, menjNe érezz szánalmat kedves

A négy fal roppan rámÉs én a romok foglya kiáltomNe menj kedvesCsak egy percre mégBár itt sem vagyDe gyenge testem érezÉs félek, téged isÖsszenyom e roppant nehezék/ Még se várj kedvesTe csak fussÉs ne érezz szánalmat/

1971 Budapest

13

7. SZERELEM

Lobban a fény, a hang, az érzetDobban a szív, a test, a lélekÜvölt a kompozícióDeterminált árnyak mázolmánya

A négy dimenziós képetKidobja a tér és időS testemben a titkos gépezetÁthatol az idő korláton

Megszűnt mindenTe mégis vagyHiszen élsz halhatatlanSzerelem

/itt; a semmibenérzem csak igazánmennyire sűrűez a ritka közeghiszen mozdulatlanná tettaz öröm-közegitt üres az űrés ebben a nincstelenségbenúr az érzet/

1971 Barcs

14

8. A KÖLTÉSZET TÜKÖRKÉP

Az élet párosan szépA költészet tükörképA csúnya és szép párosításaA legszebb erényHa a költő szűrő lenneA páros élet elbillenneA selyemhernyó selymeIs szép kelmeDe hernyó nélkülA szép nem teremneHa a tükör csak a selymet tükröziAzt kezed hamar összetöriMert a hernyó a hátadat ingerli

1971 Budapest

15

9. TESTEMET SZÉTVÁGTÁK…

Testemet szétvágtákA véres húscafatokatVasrudakkal vertékÖnundor!És ebben a latyakos lébenA lény egészében pép lett

Kíméljetek fenevadakPofátlan gondolatokKurvák és cafatos …Kemény és lötyögő mellekSzarás, bűz és lepra érzetFájdalmak, repkedő szúnyogokMert végbelem óriásira tágulBár kegyetlenül kínos leszDe végtermékem akkor is ellep

1970 Budapest

16

10. MIKROSOROK

Az életAnyag örökké vanFoszfor módosulat három;Fehér, vörös, fekete

A fehérHeves, mint a kezdet

A vörösMég éltet, mint vér

A fémes feketénekMár szaga is van

1971 Barcs

17

11. MOTTO: NINCS ÚJ A NAP ALATT

Kovács kalapálta a tüzes vasatEbből a képlékenységből szilárdult a szabadság

Szobrász véste az ormótlan tömbötÉs a szilánkok mögül bújt elő a szimbólum

A népek kovácsa lett a szobrászMely a földet formázza szabadság szimbólummá

Kalapács volt? Nem! Sujtás volt az!Szobrász volt? Nem! A vágy volt az!

Tűz? Nem! Égetés!Víz? Nem! Fulladás!Élet? Nem! Halál? Nem! Élet-Halál? Nem! Nem! Nem!Ember? Nem! Nem! Nem! Nem! Nem!Mi volt az? Mi-mi-mi-mi-mi-mi?Se tűz, se víz, se élet, se halál, se élet-halál!Csoda sem volt, mert él a szabadság!

Itt sajog a test még most isÉs te mégsem érzed, még vannak állatok

Tudattal rendelkező állatok

1971 Budapest

18

12. ILYENEK VAGYUNK

Az állatok élnekIgaz tengveA növény se különbülde nőigaz, helybenmi mérünkigaz, fémmellegtöbbszörcsillogó aranyhatározza azember értékét

bár minden pénz fémvagy papírés az emberilyen csekélységeketrendel maga fölé

/Csak azt nem tudommi röhöga száj vagy az ész/

1971 Budapest

19

13. TÉTOVA TAPOGAT

A leroskadt tétova agyFoghatót tapogatCsak tapogatCsak tétova tapogatTapogat-tapogatTétova fogalmatFogalmat tapogatA tétova agyFogalmat foganA megfogant fogalomTétova halomFoghatót tapogatA halom tétova tapogatásCsak túrás a fogalom halmazánHisz nincs másCsak tétova tapogatásTapogatás tétovánTétova tapogatásA tapogató akarásCsak tétova vágyTedd ide, tedd odaTétova tapogatA tétova agy

1971 Budapest

20

14. EST

Lassan felhígul a fény a térbenElnyeli a föld az erdőApró szirmok felületén elveszikLassan kihal a fehérA sötétség zajtalanságaÜti fel táborátErdőn s mezőn

/Most vak a szemSüket a fülÉs mégsem fekete a fehér/

1971 Barcs

21

15. FÉMFÉNY

Itt állok és a rengetegben, e sűrű elemi világbanA fény egyre terjed utat törve vízen és kövönFelvillan mindenütt –csapkodva elemről elemreTerjed, -szívembe hatol, szívekre hatolKoronáz és fémet olvaszt; fém szíveket; amorf szíveketGőzölgő fém-testekre testetlen formát húzÉs e gőzlő élettelen lassan testet öltA sötét fém-testek fény-testekké alakulnakMegmozdulnak, s a testetlen fém-testek fény-testekkelVegyülnek és e rengeteg felhígulA testetlen testekben

1971 Barcs

22

16. A NÉGYZETES AKARATERŐ

A négyzetes akaraterőKöbösen merül e tekergőLagymatag tunyaságbaS egymáson bukdácsolvaA köb agyonveriÉbredésem négyzetét

/így élünk mi,akarva,a test négyzeténa sors köbén/

1971 Barcs

23

17. KIVONAT

Nem tudom mit tegyekFáj, minden fájAz életKi vagyokSzeretekGyűlölök és szeretekGyűlölni és szeretni

Ne kételkedj te hitvány népségAz élet tanít te barbár emberAz élet nevel te beképzelt marhaNem tanultál még elegetDe nem, neked mindig új kell

1969 Bitterfeld

24

18. NEM ÉS NEM

Nem és nemÉn nem akaromHogy testekenAz irgalmatlan karomKedvére marjon

Nem és nemÉn nem akaromHogy lelkekenA szaggató borzalomRojtokat szabjon

Nem és nemÉn nem akaromHogy gyomrokonA halált hozóÜresség kongjon

Semmiért a meleg vérHideg halálba folyjékFegyver és parancs szó hallatáraÖsszerezzenjen a zsenge testÉn nem akaromHogy síromon hős neve viruljonLegendák kísérjék múltamat

Én csak azt akaromHogy munkára feszüljön a karomTestemben; a béke és szerelemLegyen a hatalomÉs elfeledni mindörökreA fegyver, háború, éhezés szavakat

25

Én csak azt akaromHa már lebontott az életAz élők így őrizzék emlékemet;Egyszerű ember voltTermészetes halállal halt

/háború és éhezés szavak-kegyetlen gondolatokDe érezned kell ;Számunkra mindkettő oly ridegHogy hallatára;A testbe hasít az ideg/

1971 Budapest

26

19. TE HIGGY ÉS REMÉLJ

Te higgy és remélj!Csak reális legyen az útKésőbb megtudodHűen írni csak az tudKinek kezében remeg a toll

ÉbredünkTámadunk és védünkNe a rímekDallama határozzonAgyunk úgy isMindig másként itélDe……Ott építs ahol élsz

1971 Barcs

27

20. A TUDATOS HALÁLOK ZÚDULATA

Ember az, aki romboló belsővel szereti a természetet?Kinek jobb keze betonba önti a megcsonkított hegyeketÉs bal kezével víz helyett gyűlöletet önt a cementbe?

Az alkotás két keze gyúrja a formátlan világotTudatos széppé alakítani az ormótlan varangyokatDe mi lesz, ha a gyűlölet jegén elcsúszik az idomÉs az ember formálta tudatos szépet péppé nyomjaA bal kézzel beépített embertelenség sulykaHa a kegyetlenségnek kell rendet teremteni, mert azEmberi embertelenség úrrá lesz a fejetlenségenA testek fejetlenül, a fejek testetlenül hevernekAz önhalál ítélete hull könyörgő bal kezetek bénaságáraA földön röhögve tombol a tudatos halálok zúdulataNem lesz idő! A szilárd test folyékony nedveivel együttKeveredik gőzzé és gázzá válva a megolvadt kő felettTekergő bűzbe, még a hamu is sisteregve eltűnikA tudatos halálok zúdulatának roppant hő fergetege felett

Állj meg gondolat, ne kalandozz!

Még van idő kiölni a bal kezek tenyerén tenyészőKegyetlen baktériumok tenyészetét!A jobb kezek forradalma ítélkezzékA Bal kezek igaztalan építményeit lerombolva

1971 Budapestokt. 10.-én du. 1800-kor

28

21. SZÓLJ KÖLTŐ

A költő tér testét síkra roncsoljaS ő a két dimenzió; törpe világ foglyaKiterített testét versé formázzaLedarált massza-teste gyürkőzikÉs a sorokban;Az emberiségbe vetett hite szikrázikA testébe szállt testek parancsolata

A költő a tér s idő vándoraSzellem, aki kirepül a jelenbőlS a még izzó földgolyó felületéről elindulvaKiszűri a múlt szennyes kegyetlenségeitÉs utat mutat a kristály-tudat jövőbeAhol a négy dimenzió rabjaiBékésen szakítják szét az elemek atomjait

Mi, szülöttei a magfúzió eredményének!Mi, teremtményei a kihűlt tűznek!Mi, áldozatai a természet romboló erejének!Mi, tudati lények!Mi, hatványozzuk a pusztító szellemek erejét!?Mi, Uralkodói az anyagnak!Mi, tudatlan tudatos uralkodók!

Szólj költő!Itt a földön mi élők és halandókMi , kik kibujtunk a zsarnokság roppanata alólMi alkotunk új Zsarnokságot!?Hát ember az aki tudatból fon koronát!?Kéz által megölt tudatból!

A buja szépben búvik a CsúnyaHát költő az, aki nem önt gyomirtótA sánta lábú ocsmány gazra!?

1971 Budapestokt.10.-én 2300 -kor

29

22. EZ A TEST…

Ez a test a fogalmakKülönleges ötvözeteBenne; a tudományKöltészetGyűlöletSzeretetSzerelemJámborságVadságTekereg össze-visszaÉs ezen a tekergő sokaságonSzenved a test

Minden nap másik győzÉs kifogy – minden kezdődik előröl

Ez a kegyetlen harc esztelenségeÖli a tudatot

Esztelenség???????????

A gyűlölet, szeretet, szerelem, jámborság,Vadság, gyümölcse a költészet

Az anyag létezésénekTermése pedig a tudomány

1971

30

23. ŐRSÉGBEN

CsendCsak egy csillag csillanLomhán rezegve a borús égen;A fák koronáján álmosító homály inogNagy fény CS-t írva a sötétreÉs a rögök Csi-csi…………….visításaBelehasít az ébren alvásábaA fények csil-csil……………csovájaHarmat permetként hullA szendergő nyugalomraCsilla……….A testtel egybeforrt őrtoronyTárstalan társaEzen a hűvös éjszakánE hűtlen csillag………..

Kaposvár

31

24. CSAPONGÁS

Ne kérdezz !Boldogtalan „pára” /szűz/Kurva és megcsalt„valamire” váró égből szakadt áradatMinden érző lényKemény lepény; s legény kiIrgalmat feszíteni szaladItt döng, melyet képzelszTe ki jöttél, de honnanMennyi MadonnaÖsztönök királynője/csak őszinténMéhed „keblén” nyugvó „Donna”-perc pihenő Madonna/S most édes vagy –Tündér-de holnapKalap, s élvezetBoldogtalan boldogságKönnyebbség, szűznek maradásodSzégyen kiáltása-de nem fertőző, űző konokságJöjj, én szinténÁlmok selymén tetőzömKínom vágyát!!! ÖRÖM s KÍNFátyolát –letépni, kárörömKarmok halmánKihaló kalmárTalálj árutSzépet és nemesetDe ma kalmárnak lenni-majd elfelejtem-ÖNHALÁLNem adom magamat

32

Ó- /Ez a régi kiáltás/Szörnyű a kártyaJátéka, szörnyű jósHalált hozó sós-ha tetszik; perecDe szerintemLáb nélküli kerevetÁlmomban szörnyű, embertelen!KárhozatSzabdalta álmomatA te kedvesLépteid bársonyánKiáltod: Ó még ne…………………..FÁJMert ha van fogalomÉn egyszerűen mondom………………………KINÓ, ne mond………….JÖJJMEGFOGOM KEZED-ne mond mert meg tudomBántalmad magzatomTE, ki szerelmes vagy;Gyermekem, Szerelmem, ÁgyasomRingyóm, mámoromHALLOD !Bach /-Patak, érted ugyeTe nekem utolsóHalott született/Szimfónia……….SZERETEDTe, testem teste!ÁLMODJ TE

ÁLOMTudatom képzelete/legyek AKT ?/Ruhátlan vágyam/helyes !/

33

BŐR-BŐRSZEM-SZEMHANG-HANG/nem! Nincs hang-anyagnak nem lehetHogy húrjaRezzenjen lelkeken!/ÓóóóóóóóóóóóóóóóIGEN!HAJ-HAJHOMLOK-HOMLOKSZEM-SZEMORR-ORRSZÁJ-SZÁJTE..te..te..te.te…………teHol éden barangolS, UJJAM HARSOG!AJKAM-AJKADNYAKAD-NYAKAMVÁLL-VÁLLKAROK-KAROKKéz-kézUjj-ujjHogy…………………….Érintés/ujj-szájMOND HOGY NEM TUDODMERT HATALOMKéped képzeteS, én őrült dalolomDu, du, duuuuuuuMELLEM-MELLEDŐszintén leíromLegyek túl;Mely őszinte álomVagy valóságDe érzemNem földi szülemény

34

Szavak sorát szedem csupán/őszintén/Kéj vagy szerelem mámorán-magam sem tudomDe éden…………..Ádám és Éva KiüzetéseKEBLED………..-nem hiszed, -de reakcióMint szád- számmalFrankum és fluorTalálkozása e szenzáció……még köszönhetem, hogy létezikÖrökkévalóság/bár rejtelmesen/De az elemek birodalma hatalomKérdem ? –ugye szöveg ez mindSzáraz és nyersDe te sem tudsz választaniNos mond édes vagy száraz martini?Csak tapogatunk!De meddig?Meddig még!Legyek költői?!/Semmi kedvem, hisz költőnek lenniÉrdektelen DISZNÓSÁGS te ki itt nyugszol testemSzenén, oxigénén, hidrogénén-vagy mit tudom én milyénMondd! , mit érzelSzex-métely hajnalánMikor……………….Elvegyül érzeted érzetemben„MINEK NEVEZZELEK”Nem, nem Petőfi!Csak egyszerű szavakMelyre nincs fogalom/KitérőMit tehetek én arról, hogy éppen így

35

Determinált a SORS!Értesz ugye; A sok „kamu” szöveg értelmén-ha egyáltalán vanMely az érzelmek tuskólyát kettéhasítja!-bár furkón bunkóMondhatnám;Kultúrfurkó kifejezéstMégis megbocsátható, hisz oly meghatóHétköznapi szóSzívedet lágyító-……kedvesem, hü páromAhol a boldogító igen…….Szülés nélküli szülés-mai mód ; abortusz!TE ÉGŐ HAMVADÓ SZEXKIÚT? Kérdem kedves, kedves szóvalNem…erényöv…de ……..mégisSzófecsérlés az egészKarcsú derekadDerekamMost engedd meg:Ennek a nőnek a kebleA mellek melle…………vagyEnnek a nőnek a melleA keblek keble ……….vagyValamit írni kellA költő, -nem pénz költőS nem tojás költőCsupán azKiben emésztő gondolat ébredRettenetes ordító testénTest? Hasztalan semmiségIsmerj magadra végre erényS légy megváltóÉrzelmet elveszni ne hagyjMely lángoló/mily kitérőIly szerencsétlenség egy halomraÉn kívánom

36

Minden szenny vesszen baromraSemmivé válva szálljon a karomraÉrted e mit jelentSZERELEM!/Szavak:Comb! -ne is mondTÖRD ÖSSZE TESTEMET!De holnap ? ….ne engedd hogyA jelen széjjel szálljonÍgy !A Költő teszi;Hajam combod húsánHomlokom …kimondvánHol szám az erkölcs tiltásánNyakam,…hol derekad siklásaPontosan ott , hol te is tudodElveszik mellem kebled domboránMert így oly költőiÉrdektelen érték halmazHalmokSzó halmokMondat halmokFilozófiaMiért mindez , ha ma márNem esztétikaTestünk mije/Kitérő!!!!!!!!Éppen most mentem WC-reOly undorító testem produktumaDe ez nem e oly bűzMint egyszerre tíznek lenni ágyasa-Elnézést: ha jó, -százszor is egy éjjelÉljél a tudatlan kéjjelS, hogy szólni mertemSzámat berekesztemÉn tudom élni jóHisz többet ér, mint borban az EZERJÓ/Légy boldog

37

Hisz holnap már dorombol valamiErogén zónáid halmainS így:„Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra”Várj még tovább nem mondom,Mert a holnap a legkegyetlenebb érzet !ÉRZED?

BARCS

38

25. A FÖLDNEK FEJLŐDNI KELL

Ha valakit bánat ér, vagy megvetésAz sír, zokog és őrjöngKeserves hangja a megalázásMitől a vergődő test szabadulni akar

S kit összeroppant őrjöngésAz őrült és halottÉs mit ér most gyengéd szavatok?Vadak;Kik előtte bőgtetek szavakatÉs haraggal vágtátok szétAz összerezzent két féltekét

Kinek teste akár gondolataSzétszáll a légbenKinek esze egykor egészMa enyészet fészkeAnnak élete; halotti élő

UtóversKinek kezébe a szerszámok ösztönt véstekKik kezükkel kivájták uruk piszkát/és beletörődéssel mosták, törölték szárazraés a szenvedéseiket csak rakták halomra, halomra/

MellékversDadogtam szavakatSalak halmokatDe; ki nem él veleAnnak van melege

Mégis mondom egyen meg minden tengőtA törtető izzadság állat falkaKaposvár

39

26. ALUDNI CSAK AZ TUD

Aludni csak az tudKinek nappala gondtalanBársony lépteiNesztelen némaságS kiben feszül izmok akarásaAnnak éjjele; nappali-recsegő léptei;Kínok húrjaiKísérteties zajAz agykas nyugtalan lángjai

Aludni csak az tudKinek teje anyaiKisded hangjaiGagyogó akarásKinek ragyogó arcaÖsztönök rabjaS míg az emberekét a tudatlan vágyNyomjaAddig mesevilágA szúró égető élet lángjai

Aludni csak az tudKinek élete anyai emlőÉs amint ébrednekTudatok, kegyetlen érzelmekÚgy veszik el az örökkévalóságSzűnik meg éltető elemMely szeretetével belemarja magátA lebomlást összerakóMagzatát megvédőAnyai lángok

40

Aludni csak az tudKinek dübörgő napjaiLedöntik testét félholtanHogy összeroskadva isMásnap szétszakítsa a napotBizakodva remegő végtagjain talán holnap megvalósul élete álma

S ha sikongva jajongva isDe még egy utolsót rúgHalotti ágyán az emberHogy eldobja magától élete kincsétMert aludni csak az tudKinek anyaga a földfelszín anyaga

Kaposvár

41

27. ALLENDE ÖRÖK

Ha hasadó izotópot nézekMozdulatlan fémcsillanás villanÉs ha csigát látok lassan csúszniÚgy érzem az idő rohanása Óriás!Mégis emberben a lassúság

Atomként robbanÉs a tehetetlen csigalassúságot

A meleg izotóp bilincseliLáncra a láncreakcióval

Így merevedik sok humán ökölMely a lassúságból kitör

És az idő-spirál valamely pontjánLétrejön a forradalom

S bombaként robban az ökölszétterül földön és kövön

egy célra nyüszít szüntelenszilárd szava küzdökmillióiban egyesül

s ez a lassú óriáshallatja szavát

Az emberi nem; VILÁGSZABADSÁG!

Így merevedik tekintetem kedvesemRádiók hangján, újságok oldalán

S így tudom: a FöldEgyik pontján kínA másik öröm

És mi lesz ha kín s öröm összecsapAllende szelleme lángoszlopokat lobbant

Proletár szíveken elterjed a tűzelégetni az embertelentszertelen akarattal felemészteni a tőkét!

Élj halott!

42

Szellemed hatalom lélekből lélekbeVándorló igazság

Szűnj terror!Égető kín koszorúktól szabadulva

Törj előre igazságAllende él!Én láttam a feltámadást!

1971 Kaposvár

43

28. HÉT TEKERGŐ

Pörgő hörgőHörcsög görgőTökre pörgőHét tekergőMezőn csörgőMinden evőMindenevőIngyen vevőGödör mélyénVödör mérőKöles kövénCsöcsörészőTökre pörgőHét tekergő

1971 Budapest

44

29. ARANY KOBRA

Pergő dobraArany kobraFodra ropjaRopja forgóTáncos farkaTarka barkaMérges kobraFöldre porraTestét dobjaSzeme keringJobbról balraFeje inogErre - arraErre - arraJobbra balraArany kobraFodra ropja

1971 Budapest

45

30. KISZEDÉSEK

1Bánom is én lankatag

Egyhangú éjMit hozol holnapHa ma

és mindig maA tétlenség harap

2Mit mond, ki kétszer akarSzületniElég ebből egyszer is-végigélni

3Ki kétszer akar születniElőször haljon megS ha kis szerencse kísériA sors újjászüli

4KINEK HANGJA HALKULANNAK TESTE FÁRADTÉS LELKE MÉLYÉN LAPULVALAMI SZENVEDÉLY ÁRADAT

5Nincs idő!Nem is lehet!Hiszen nem volt!Nem is lehet!Az absztrakt létezésünk

Semmit sem ér!Minden jelen múlt lesz!Minden jövő jelen lesz!És mennyit ér mégis töredék létezésünk!

46

31. A KÖNNYŰ ÉLET KÖRÜL

Ó mennyi könnyű életMelyet parázna mulatsággal szerzelMond miért ………Testetek vágyátPénzért kielégíteniRingyó fajzatok, méhetek cafat szemeténMiért kéjelegtekSzeretet nélkülHúscafatok tömkelegét legelitek éjjelekenMit ér az életetekMennyi gondatlanság nektek„gépek” kik sírtok nyüszítetekjajgattok és olajoztokMennyi görnyes tá-tika likaKeserves hangon könyörögMiért-e sekély lim-lam szerelem

Míg görnyedve egy falt kenyérért lehajolszMíg aszott gyomrodat homokkal tömödMíg sóvárgó szemeid hizlalják gondolataidMíg álomba merengve tapintod a szüzetMíg anyád szoknyája melenget

Ó mennyi baj, kárhozat, baj okozója lehetA Sperma – Ömledék – ÖrömTán történelem is ez amolyanCsintalan tudatlanság

Lerántani - fel, kéjtelen eszmévelRabságod szabadságátMegszabadulni e zsarnok rongyx- ék / ékességtőlmiért is élsz a természet adtaeszközzel, áruba bocsátva

47

32. FEBRUÁR

Február, februárMessze még a tavasz árHideg szelek hónapjaFákon ülő fagy apóIgaz a földKemény göröngyDe éled már a fagyöngy

Kaposvár

48

33. HAVAS ESŐ…

Havas eső esett és villámlottS amit a szem nem látottArra a test ráduplázottFázott és ázott-esett és villámlott

Kaposvár

49

34. EGY ÉJSZAKA VOLT…

Egy éjszaka voltS reggelre a fákDidergő szürkeségeZölddé változottIly hatalmas erőDerű és fényÖzön-örömTán párázásra fel;Ébreszteni nyugvótTedd meg márciusSzakadatlan előre

Kaposvár

50

35. ÁLMOM

Álmom kiben vágyam látomÍgy teremtem merengőn arcodat

Te ki fogható test voltálÁtváltoztál s lettél;Eszme és gondolat

Menekülj mert képzeletemMegformázza testedet;Anyaggá lesz szellememS ha már tovább nem bíromErővel formázni lényedetElveszük, együtt szűnünk meg

1972 Kaposváráprilis 30.-án 030 –kor

51

36. ÚJRA ÉLED….

Újra éled valami óriási erőEmberben, növényben, állatbanHogy újra beleszédüljön az élőValami kegyetlenül lassú folyamatbaMely magával sodorva, iszonyatos erejévelÉltet és ítél

Míg az őrületek, gyilkolások, megalázásFolyamatán őrlődik testÉn örülök, hogy érinthetem törékeny kezedetMert ebben oldódik fel a lélekÉs ez a sajgó fájdalomMelyet elraktározott az ideg

Kaposvár 1973Jun.21.-én 22 30 .-kor

52

37. VALAMI…

Valami,- igen valami irgalom ezA tapinthatatlan irgalomDe hálával mégsem tartozomHiszen sorsom az enyém

Így űz valami fergeteges szörnyetegRoppant méretekkel űzValahová,- amit úgy képzelünkHogy: emberi nem

53

38. EGY VIDÁM FANTASZTIKUS TÖRTÉNET;

Vendégségben marséknál, versei:

Marsi csajok, szakács csajokJaj Föld segíts, főznek ittIllat terjeng, hullám gerjedDolgos népség a konyhábanÓriási trafókkal forró kását kutyulnak

Fura alak, s feketeSzeme van és tenyereAkár csak a marsi lepkeOlyan tarka a feje

Atom sültet, elektromos tortatálAtomata mixer MatyiKelvinfokos ultra fagyiArany bárány, sáfrány, fácánTúróval az üde tantálMindenféle hiperitalGerjesztő és nyugtató

Mohó voltál kérdőjelHi, hi, hi, ha, ha, haKeménybe haraptál, haraptálPedig ez az asztal nem másMint egy termosztát, termosztát

1971 Budapestszep.19-én

54

39. CSÁRDÁS

Itt a hegyek tetejénSzép csendesen alszom énUgorj talpra te hétalvóElfolyik a hét akóItt a csárdás dalolásÖtven hordón csapolásHej a napnak sugaraRászáradt a talpamraEgész éjjel Nap világánálCsárdást járunk víg cimborákSzaladj rózsám itt a karomEzt a táncot én akaromTáncos lábad most kezd járniNem lehet ezt abba hagyni

1971

55

40. MEGLÁTTALAK….

Megláttalak és már majdnem mondtamÉreztelek és már majdnem mondtamÉvek elteltek és már majdnem mondtamVeled voltam és már majdnem mondtamDe kimondani soha nem tudtam

1961 Barcs

56

41. VERS BEVEZETŐK

Ne cselekedd azt, ami le van írvaMert érzelmeidet ez kettévágja

Ok okozat nélkül nem létezikSűrítve szeretet hiánya ezt tetőzi

Hallgass zenétLátomásod leszÉrzed életed tükrétFelold gravitációtSzellem lesz porciód

CsapongásHa tudod mit jelen e szóTe leszel lelkedben a megváltó

Ha néha érezted hogy nem vagyÍgy járt benned is ez a tudat

Ha valakire, aki kedves, emlékszelMereven állsz, majd ő lekezel

Ha az életben mást cselekszelIlyenre is számíthatsz ésszel

Ha szerelmes vagy ezt nem tudnád nézniCsillámot látnál mindig villanni

De még mennyire igazMajd rá jössz ha befon a gaz

57

42. KÍSÉRLETI SOROK

Aki tudja hová megyAz nem lézengAki tudja mit csinálAz nem tesz vesz

A test támadA lélek véd

Húsba rezgő testi lelki ömlő öröm érzet

Szakadék hajadba zuhanaz ezüst fürt csillogása

Otrombán ostoba

Csiki csukikicsi muki

A fejlődés kiütötte kezembőla tollak ezer változatát

Te, számomra ismeretlenMiért jöttélNem hívott senkiCsak megjelentél

Életedből a számtalan sokbólEgy kiragadott példaHogy drága időd ne legyen préda

Ha nem gondolkodtál volna rajtaNélküle nem lennél a bajban

58

Ha valakivel azt tehettél amit akartálNem hagyott soha el a vágyDe ha ez nincs, megszűnik, egyszerűen elvészEgy darabig el hagy a szerelmi tűz

Biztosan voltál már úgy az életbenValami belenőtt a szívedbeDe ne feledd a hal csak vízben élEzért ilyen szerelmed hiába ég

Voltál már úgy az életbenCsavar meneten elmélkedveEgyszer repülj a végtelenbeKözbe gondolj a szerelmedre

Ha valami fájó eszedbe jutNem segít rajtad a Tejút

Ha valaha csalódtáljövődre soha nem gondoltál

Ha vissza gondolsz múltadraMég magasabb lesz a katedra

Ha valami szép csábítóNem biztos, hogy számodra jó

Biztosan voltál már úgy az életbenHogy a gyertyát is belekeverted a szerelembe

Ha átfésülöd múltadatMegtalálod osztályodat

Ha pusztító szándékod vanNem fog forrni a katlanInkább tűrj, de ne mocskold be lelked

59

Ha vívódsz légy nyugodtA szíved él még, nem aludtDe reményt soha ne adj felMert egyszer igényednek meg felel

Névnapra illő megemlékezniDe nem szerelemmel lelkendezni

Sajnos amíg a probléma meg nem oldódikA gond sem oldódik

Érezted már hogy gondolatod úgy nyomottMint teherMég kéz által ekkor sem fog összetörniA kehely

1967-ben Barcson-Budapesten

60

43. VÁLASZ

Aki dolgos legyen marhaTe pedig légy leszarvaHa csincsál egy szajhaVessződet széjjel marjaTripper, kór és nyavalyaSzépen száll az élet dalaDögölj meg a hányadékbanKezed lábad ripityáraTörje szét az isten nyilaS ne kíméljen semmi sohaKóró gaz és gennyes mártásSújtson rád a nagykalapácsKígyók békák lapos tetvekZabálják meg redves testedA halál meg piszkos lelkedVeszett kutya habzó szájaRohadt nyakad marcangoljaNyitva van a pokol szájaVigyen el az ördög rajtaJóakaród ezt kívánja

1970 Bitterfeld

/Viccből Sumának válaszként/

61