X I - X I I . S Z M Ű V É S Z E T I S T Í L Ú S Á N A K T Ö R T É N E L M I E L Ő Z M É N Y E I

KAROLINGOK

ÉS AZ

OTTÓ-KORI MŰVÉSZET

IX-X. SZ

ROMANIKAROMÁNKOR MŰVÉSZETE

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

F R A N K O K Ú J B I R O D A L M A A M A I

N Y - E U R Ó P A I T E R Ü L E T E K E N

N A G Y K Á R O L Y ( 8 0 0 )

F E L V E T T E A R Ó M A I C S Á S Z Á R I C Í M E T

R Ó M A I S Z E L L E M E T Ú J Í T O T T A F E L :

P R E R O M Á N M Ű V É S Z E T - R O M Á N M Ű V É S Z E T I S T Í L U S T E L Ő K É S Z Í T Ő K O R S Z A K

KAROLING MŰVÉSZETVIII-IX.SZ

KAROLING RENESZÁNSZ

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

Nagy Károly, Albrecht Dürer festménye

A Karoling művészet virágkora körülbelül száz évig tartott.

Nagy Károly aacheni udvarában művészek és tudósok gyülekeztek.

Másolták a római irodalmi műveket,

templomokat építettek,

mozaikokkal és freskókkal díszítették őket,

a könyveket miniatúrákkal ékesítették, s

elefántcsontot faragtak.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Albrecht_D%C3%BCrer

Nagy Károly aláírása

Amikor III. Leó pápa 800-ban császárrá koronázta gyakorlatilag már a Nyugat ura volt. A frank fennhatóság alá került területeken megszilárdította az egyház

hatalmát. Komolyan vette vallási kötelezettségeit, és az egyház védelmezőjeként lépett fel.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

Eginhard, Nagy Károly életrajzírója

Nagy Károly udvarának legkiválóbb ötvösművésze Eginhard volt a király életrajzírója.

Az uralkodó halála után visszavonult a fuldaikolostorba, amelynek apátja volt, és az ötvösművészetnek szentelte magát.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

Alkuin, az aacheni palotaiskola vezetője

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

A képrombolás időszakának bizánci császárai,III. Leó és V. Konstantin

A 8. században teljes ábrázolási tilalmat rendelt el. A keresztény tanítással ellentétesnek nyilvánították a képek tiszteletét és véget akartak vetni a

képkereskedelemnek. 825-ben a párizsi szinóduson megvitatták és módosították a Libri Carolinit, mely szerint a képeket nem szent tárgyaknak hanem útmutatóknak kell tekinteni amelyek felidézik a szent eseményeket, és

a Biblia üzenetét közvetítik. Krisztus, a későbbi román kori festészet központi témája ekkor lett a szó szoros értelmében udavarképes.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://hu.wikipedia.org/wiki/III._Le%C3%B3_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rhttp://hu.wikipedia.org/wiki/V._Konstantin_biz%C3%A1nci_cs%C3%A1sz%C3%A1rhttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/28/Solidus-Leo_III_and_Constantine_V-sb1504.jpg

Centrális alaprajz, Aachen, palotakápolna

A Karolig-korból napjainkra kevés centrális épület maradt fenn átépítetlenül.

A reprezentatív udvari kápolna építését 796-ban kezdték el Metzi Ottó frank építőmester

irányítása alatt és 805-ben szentelte fel III. Leó pápa.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/2/2b/AaachenChapelDB.svghttp://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/e2/Aachener_Dom_Oktogon.jpg

Az aacheni palotakápolna

A centrális elrendezésű kápolnát a császári palota déli oldalára építették. Fő tere egy szabályos nyolcszög, amelyhez tizenhatszögű körüljáró és karzat csatlakozik. A középső teret nyolc erőteljes pillér fogja körül. A karzat nyílásaiban korintoszi fejezetű oszlopokkal alátámasztott íveket építettek.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d8/Aachener_dom_oktagon.jpg

Az antik oszlopokat és márványdíszeket

Ravennából és Rómából hozták.

A bejárat előtt, hasonlóan az ókeresztény

bazilikákhoz, négyszögletű oszlopos udvar található. Az uralkodóként ünnepelt Krisztus tisztelete fontos

szerepet játszott a Karoling-korban élt emberek

életében. Nagy Károly trónusát a kápolna nyugati részén

állították fel. A kápolna igen fontos

mintaképe a Karoling-kort követő

Ottó-kor művészetének.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/98/K%C3%B6nigsthron_Aachener_Dom.jpg

Lorsch, kapucsarnok 774

A Karoling-kori épületek egyik legszebb példája az egykori lorschi kolostor kapucsarnoka.

A kapucsarnok a 8. század végén épült. Alsó részét diadalkapunak alakították ki 774-ben, visszanyúltak az antik hagyományokhoz, a Karoling uralkodók ugyanis a római császárok jogos örököseinek vallották magukat.

A fal textíliához hasonlító díszítése bizánci eredetű.

Felső szintje egyetlen teremből áll, feltehetőleg a kolostorba látogató Karoling uralkodók szálláshelyéül szolgált.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/d/d0/Kloster_Lorsch_03.jpg

A templom Westwerk részeCorvey kolostortemploma (822-848)

A Westwerk a templomhoz illesztett önálló, császár számára fenntartott-épületrész volt, kétféle tér különült el.

A westwerk fő funkciója volt, hogy a császár jelenlétét érzékeltesse, még akkor is ha személyesen nem volt jelen.

A Westwerk fontos szerepet játszott a korai középkor liturgiájában fontos körmenetekben.

A Westwerkelőépítményt 873 és 855 között építették a templomhoz

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a5/Corvey_Westwerk.png

Bazilika alaprajz, Corvey

A centrális típus mellett kialakult a kereszthajóval, szentélynégyszöggel és félkörös apszissal rendelkező bazilika típusú templom, ami később az uralkodó

épülettípussá vált. A bazilika alapvető sémáját Róma ókeresztény bazilikái szolgáltatták.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a2/Plan_abbaye_corvey.svg

A Sankt Gallen-i kolostor alaprajza

Az öt összevarrt pergamenre készített alaprajzot vörös tintával írt feliratok egészítik ki. Az egész komplexum központjában a négyszögletes kerengő áll. Az északi oldalon található az apátsági templom, melynek mindkét végén apszis épült, ezenkívül két harangtornya is volt. A templom mellett található az apát szállása, a déli oldalon a szerzetesek háló- és ebédlőtermei.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/87/St_gall_plan.jpg

Cividale del Friuli, Santa Maria in Valle oratórium

SZOBRÁSZATA

A stukkódíszítés egy szép példája Cividale del Friuliban a Santa Maria inValle oratórium belsejében maradt ránk.

Keletkezésének idejét pontosan nem lehet megállapítani, valamikor a 8. és a 10. század közé tehető.

Az íveken absztrakt motívumok láthatóak, mellettük kétoldalt három-három női szent áll párhuzamos redőjű ruhában.

A kapu homlokívét áttört szőlőfürtös motívum díszíti.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/1/19/Cividale,_tempietto_longobardo_03.1.JPG

Baldachinfonatmintás díszítés, 9. század

Számos a 8. század vége és a 9. század közepe között készített liturgikus berendezési tárgy maradt fenn, szentély- és kóruskorlátok, baldachinokoltárok és sírok egyes részei.

Ezeket a síkból alig kiemelkedő faragványokkal díszítették.

A faragványok összefont szalagokat, indákat, stilizált növényi vagy ritkábban állat alakú motívumokat ábrázolnak.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/73/Baldaquino_de_altar_medieval_(M.A.N._Inv.1984-70-3)_01.jpg

Milánó, Saint'Ambrogio, aranyoltárEginhard Volsius nevű tanítványa készített.

A karoling ötvösművészet egyik legkiemelkedőbb alkotása.

Az oltárt trébeléssel és cizellálással megmunkált nemesfém lapok borítják.

A lapokat drágakövekkel kirakott zománcdíszítésű keret fogja össze.

Az elülső oldal három részből áll, a középsőbe egy nagy kereszt illeszkedik, ami meghatározza az alakok elrendezését. A kereszt közepén a trónoló Krisztust ábrázolták, a kereszt száraiban a négy evangelistajelképe, a fennmaradó képrészleten az apostolok láthatók. A két oldalsó lapot hat-hat részre osztották, és Krisztus szenvedéstörténetét mutatják be rajtuk. A történet balról jobbra, alulról fölfelé haladva bontakozik ki.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9f/9661_-_Milano_-_S._Ambrogio_-_Altare_-_Foto_Giovanni_Dall'Orto_25-Apr-2007.jpg

Lorschi evangeliarium, elefántcsont könyvfedél

Elefántcsont faragványok viszonylag nagy számban maradtak fenn a Karoling-korból. Legnagyobb részük gondosan kidolgozott könyvfedél. Az a szokás, hogy az értékes könyvek fedelét faragványokkal díszített

elefántcsont-lapokkal lássák el antik eredetű, és bizánci közvetítéssel került a karoling

udvarba. Lorschi evangeliárium kötése öt elefántcsont táblából áll. Ez a fajta elrendezés

már a késő antik táblákon is megjelenik. A művész valószínűleg egy közvetlen mintaképet

követett, annyira nagy a hasonlóság az antik mintákhoz a ruházat redőzetének

kialakításában és a keretező architektúra részleteiben. Ezenkívül késő antik eredetre

vezethető vissza a medalionban keresztet tartó angyalok motívuma és a szakáll nélküli

ifjúként ábrázolt Krisztusé isSziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/3/30/Lorsch_schefers2000_pl01.jpg

Germigny-des-Prés, mozaik

A karoling festészet alkotásainak legnagyobb része elpusztult. A forrásokból kiderül, hogy az aacheni palotakápolnát kupolamozaik díszítette. A restaurálások során szerencsére csak kevéssé megváltoztatott mozaikon két angyal látható, akik kiterjesztett szárnyakkal lehajolnak a frigyládához.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/56/Mosa%C3%AFque_de_germigny.jpg

A müstairi apátság freskói

A legépebb karolingfreskósorozat Müstairkolostortemplomában található. A müstairi apátságot a 8. század végén, 790 körül alapították és Keresztelő Szent Jánosnak szentelték.A freskóciklust 1896-ban fedezték fel újra.Az oldalfalakat az Ó- és Újszövetségből vett jelenetekkel díszítették. A jeleneteket girlandok, szalagok, építészeti elemek ábrázolásával választották el egymástól. A bibliai jelenetek elbeszélésével a festészet az erkölcsi nevelés és tanítás eszközévé vált.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/4e/Meister_von_M%C3%BCstair_002.jpg

Könyvfestészet - Godescalco evangeliárium

A karoling könyvfestészet központja az udvar mellett működő ún. aacheni palotaiskola volt.

A palotaiskola virágkora 800 körül kezdődött és 814-ben Nagy Károly halálával ért véget.

Az aacheni palotaiskola után Nagy Károly máshol is alapított könyvfestő műhelyeket.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/ad/Meister_der_Hofschule_Karls_des_Gro%C3%9Fen_001.jpg

Jámbor Lajos megkoronázása

Nagy Károly fia és utódaJámbor Lajos

Három fia ellene fordult, majd 840-ben bekövetkezett halála után egymás ellen fordultak.

A 843-ban megkötött verduni szerződés véglegessé tette a birodalom három részre szakadását

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

V E R D U N I S Z E R Z Ő D É S S E L ( 8 4 3 ) N A G Y K Á R O L Y B I R O D A L M A H Á R O M R É S Z R E S Z A K A D :

•N Y U G A T F R A N K B I R O D A L O M – F R A N C I A K I R Á L Y S Á G

•K E L E T I F R A N K B I R O D A L O M – N É M E T – R Ó M A I C S Á S Z S Á R S Á G

•I T Á L I Á T Ó L É S Z A K I T E N G E R I G T E R J E D Ő T E R Ü L E T T E R Ü L E T S Z E R Z É S I H A R C O KS Z I N T E R E

X . S Z - B A N S Z Á S Z O R S Z Á G V Á L I K Ú J J Á S Z E R V E Z Ő D Ő C S Á S Z Á R I K Ö Z P O N T T Á

I . N A G Y O T T Ó ( 9 3 6 - 9 7 3 )

OTTÓ-KORI MŰVÉSZET

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

Szent Mihály templom (1010-1033)Hildensheim

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/0/03/St_Michaels_Church_Hildesheim.jpg

Szent Mihály templom (1010-1033)Hildensheim

ÉpítészetFő fledata a templomépítés .

Elrendezése: háromhajós bazilika,

kereszthajóval, három-apszisos szentéllyel,

nyugaton kéthengeres lépcsőtorony közötti karzattal.A szentély és alatta kriptabelső,

gyakori a pilérrel váltakozó páros oszlopos belső tagolás,

a falsík uralkodó szerepe azonban megmarad.

Az oszlopfejezetek jellegzetes formája a félgömbből

kimetszett síkokkal formált kockafejezet.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

A Szent Mihály templom rajza 1662-ből

A Szent Mihály az egyik legjelentősebb megmaradt

templom a korai román stílusúak közül.

Kettős kórusú bazilika két kereszthajóval és egy-egy négyzetes toronnyal

mindegyik oldalon. A kereszthajókat két-két

kerek lépcsőtorony szegélyezi.

Az egész épület egyenlő nagyságú négyzetek

mértani elrendezésén alapul

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/f5/Hildesheim_St_Michael_1662.jpg

A nyugati kórus a Bernward-kriptával

A négy kereszthajó

mindegyikénél előfordul egyszer

a négyzet, a főhajóban

háromszor, a nyugati

kórusban pedig még egyszer.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c9/Hildesheim-St_Michaels_Church.Crypt.of.Bernward.JPG

Pillantás az oldalhajóból az árkádokra

Teljes hossza: 74,75m

A főhajó teljes hossza: 40,01 m,

A kereszthajók teljes szélessége: 11,38

A kripta hossza: 18,36m,

A főhajó szélessége: 22,75m,

A főhajó magassága: 16,70m,

Falvastagság: 1,63m.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/a/a4/Sankt_Michael_(Hildesheim).jpg

Hildesheim, Bernward püspök bronzkapuja, részlet: Kiűzetés a Paradicsomból, 1015 (Hildesheim, dóm)

SzobrászatKedvelt a relief, amelynek feltűnő eleme a kemény arcvonalú, durva testalkatú

Krisztus-ábrázolás. Az Ó- és Újszövetség jelenetei párhuzamosan jelennek meg.Fémművesség

Nagy szerepet kapott. Bronzkapuk, gyertyatartók, feszületek, oltárok.

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

Gero-kereszt, Köln, székesegyház, 970-976

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

Conques, Szt. Fides (Ste-Foy) ereklyetartója, X. sz

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

Mózes átveszi a törvénytáblákat és Hitetlen Tamás, elefántcsont, Trier, 990 k. (Berlin, Staatliche Museen

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

A magdeburgi antependium részlete, elefántcsont, I. Ottó donációs képe, 962-983 közt (New York, Metropolitan Museum)

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

Kunigunda császárné vecsernyepalástja, Regensburg, XI. sz. 1. negyede (Bamberg, kincstár

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.

III. Ottónak hódolnak Slavinia ,Germania, Gallia, és Róma képviselői (997-1000)

FestészetAz Ottó - kori művészet alapgondolata a

megváltás. A jelenetek történeti sorrendben

sorakoznak egymás mellett és alatt, (epikus stílus),

a monumentális festészet emlékeinek nagy része elpusztult.

Festményciklusok készültek pl.: Krisztus életének jelenetei.

Térbeliséget mellőzték.Illusztrált kódexek készültek.

A színezés erőteljes a kompozíció kötött, a formák zártak.

Minden elemnek szimbolikus jelentése van. Az alakok merevek, komorak. A háttér

díszletként hat (megfestve).

Sziráki Sz Gábor: Románkor IX-X. sz.