28Kép

es beszá

moló –

Med

veha

gym

a-tú

ra a B

urok

-völgy

ben,

fotó: H

alcsák

Ján

os1

2. sz

ám, 2

013.

Sze

rkes

ztő:

Nag

y P

éter

, pet

er.n

agi@

t-on

lin

e.h

uIn

tern

et: h

ttp:

//w

ww

.kar

pate

gyes

ulet

.hu

Post

acím

: 124

4 B

u da p

est,

Pf.:

800.

A tu

rist

aság

, a h

onis

mer

et é

s a

ter m

é sze

t vé d

e lem

ter j

esz t

é sé r

e

Kia

dja

a M

a gya

r or s

zá gi

Kár

pát

Egy

e sü

let

Ju

bileu

mi

év

Ors

zág

os k

ék-t

úra

2.

rész

MK

E a

rckép

csarn

ok 2

.

Med

veh

ag

ym

a-t

úra

a B

uro

k v

ölg

yb

en

Széch

en

yi

Zsig

mo

nd

em

léktú

rák

Víz

itú

ra a

Bo

dro

gzu

go

n

EK

E n

ap

on

járt

un

k

KÁRPÁTILAPOK

2Élm

ényb

eszá

moló –

Orszá

gos K

ék-túr

a be

járá

sa

Ké

k-t

úra

té

len

(eg

ye

dü

l)e

gy h

ón

ap

ala

tt

Foly

tatá

s, 2

. rés

z

Jan

uá

r 7.

Ma

ism

ét n

agy

utat

tet

tem

meg

. A

Hár

mas

ha-

tár-

hegy

en a

Kék

-túr

a vé

gigg

yalo

golta

tja a

tévé

toro

ny

kerí

tésé

t. É

rdek

es s

zép

túra

. E

zért

már

érd

emes

a

kétm

illió

s m

etro

polis

z fö

lé e

mel

kedn

i! M

ost

gúny

o-ló

dtam

egy

kic

sit. S

oksz

or, n

agyo

n so

kszo

r fut

otta

m a

H

árm

asha

tár-

hegy

i Pan

orám

akör

t. So

kszo

r fut

otta

m

fel a

vár

osbó

l a H

árm

asha

tárh

egy

tete

jére

is. T

élen

is

és n

yáro

n is

. Egy

szer

, tél

en, é

jsza

ka, e

gy n

agy

hava

-zá

s utá

n fu

tott

am k

i a v

áros

ból,

a vi

lágb

ól, f

el a

tető

n sz

undi

káló

tur

ista

házh

oz. E

gyed

ül v

olta

m. Á

lltam

a

fris

s hób

an, e

gyed

ül a

vár

os fe

lett

. A c

ivili

záci

óhoz

, a

XX

. szá

zadi

met

ropo

liszh

oz c

sak

a fu

tóci

pőm

köt

ött,

min

t egy

vék

ony

köld

ökzs

inór

. Ily

ent c

sak

mes

ékbe

n lá

tsz,

ily

et c

sak

a bo

lond

ok é

lhet

nek

át.

A j

ózan

ok

nem

. A n

oszt

algi

ázás

nak

vége

, fol

ytas

suk

a K

ék-t

úra

mes

éjét

tová

bb!

A C

súcs

-heg

yi t

uris

tahá

z ki

csit

kie

sik

az ú

tvo-

nalb

ól. K

öves

-bér

cnél

, min

tha

válto

zott

vol

na a

z út

. Pi

lisbo

rosj

enőn

él n

agyo

n ho

sszú

vol

t a 1

2 ki

lom

éter

. D

obog

ókő

körn

yéké

n jó

a f

elfe

stés

, rég

en n

agyo

kat

keve

rtem

itt

. Id

őköz

ben

a Si

káro

si ő

rház

kör

nyék

e m

agán

terü

let

lett

. A k

özel

i em

lékm

űhöz

tet

ték

ki a

bé

lyeg

zőt.

Pilis

szen

tlász

ló u

tán

a je

lzés

re n

agyo

n od

a

kelle

tt 6

gyel

ni, m

ert

bolo

ndoz

ott

egy

kics

it. A

z út

ra

kidő

lt fá

k ne

hezí

tett

ék a

túr

át.

Pap-

rétt

ől s

ötét

ben,

m

ár m

űúto

n er

eszk

edte

m l

e V

iseg

rádi

g. T

élen

, be

-ha

vazv

a, s

zép

ez a

z er

dei

út i

s. A

Kék

-túr

a bé

lyeg

ző

mia

tt, f

elm

ászt

am a

Nag

y- V

illám

hoz,

de

hiáb

a. B

é-ly

egző

nin

cs, m

ert „

hétf

őn z

árva

” a

kilá

tó.

A m

egte

tt tá

v: 5

2 km

.A

hőm

érsé

klet

kb.

– 2

0˚C

.A

gon

d az

, hog

y a

Dun

án m

egin

dult

a jé

gzaj

lás,

va

lósz

ínűl

eg a

kom

p ne

m f

og ü

zem

elni

. Vis

egrá

don

Bót

a Sá

ndor

ado

tt s

zállá

st.

Nál

a ha

llott

am a

rád

ió-

ban,

hog

y a

köze

ljövő

ben,

mín

usz

húsz

fok

ala

tti

hőm

érsé

klet

re le

het

szám

ítani

. Az

már

nek

em is

hi-

deg

egy

kics

it.

Jan

uár

8.

Vise

grád

és N

agym

aros

köz

ött,

való

ban

nem

köz

-le

kede

tt a

kom

p. F

arka

sord

ító

hide

g va

n. A

Dun

a pa

rtjá

n m

éreg

ette

m a

lass

an B

udap

est

felé

úsz

ó ha

-ta

lmas

jégt

áblá

kat.

Tűnő

dtem

, meg

bírn

ának

-e, m

int

egyk

or a

z ül

döző

i elő

l kar

ján

kis6

áva

l men

ekül

ő ra

b-sz

olga

nőt,

Eliz

át?

(Har

riet

Bee

cher

-Sto

we:

Tam

ás

báty

a ku

nyhó

ja)?

A

par

tról

el

is i

ndul

tam

a j

égen

N

agym

aros

fel

é, n

o, d

e ne

m a

zért

, ho

gy á

tkel

jek

a za

jló D

unán

, ha

nem

azé

rt,

mer

t go

nosz

szá

ndék

ok

vezé

relte

k. K

özel

a p

arth

oz e

gy a

jégb

e fa

gyot

t vad

ka-

27Egy

esül

eti é

let–

140

éve

s az M

KE

Emlé

kezz

ünk

tehá

t az

elm

últ n

em a

kárm

ilyen

140

év

re, é

s mer

ítsü

nk e

rőt a

foly

tatá

shoz

, hog

y ha

sonl

ó m

ó-dó

n ün

nepe

lhes

sük

az el

köve

tkez

ő év

ekbe

n, év

tized

ekbe

n a

Mag

yaro

rszá

gi K

árpá

t Egy

esül

et sz

ület

ésna

pját

.”

E s

zép

gond

olat

ok é

s cé

lok

után

leg

yen

itt

egy

kedv

csin

áló,

am

ely

min

djár

t az

első

túra

napo

n, a

zaz

augu

sztu

s 7-

én, s

zerd

án in

dul:

„B

” (

neh

éz)

túra

A tú

ra m

egne

vezé

se: J

ávor

-völ

gyi

túra

.

Gyü

leke

ző a

kem

ping

ben

és i

ndul

ás a

nag

y bu

ssza

l 7:

30-k

or.

A t

úra

indu

lási

hel

ye é

s id

eje:

Jav

orin

a bu

szm

egál

ló,

augu

sztu

s 7.

(sz

erda

) 9:

00 ó

ra.

A t

úra

útvo

nala

: Jav

orin

a (T

atra

nská

Jav

orin

a 10

00

m)

– zö

ld j

elzé

sen

– M

urán

y-há

z (P

od M

uráň

om)

– Já

vor-

völg

y (J

avor

ova

dolin

a) –

Hát

só J

ávor

-völ

gy

(Zad

ná J

avor

ová

dolin

a) –

Kis

-Nye

reg-

hágó

(Se

dlo

Sedi

elko

237

6 m

) –

a zö

ld j

elzé

sen

tová

bb,

lefe

lé a

K

is-T

arpa

taki

Kék

-tó

(Mod

ré p

leso

) –

Téry

men

e-dé

kház

(Tér

yho

chat

a 20

15 m

) – K

is-T

arpa

taki

-völ

gy

(Mal

a St

uden

á do

lina)

– Z

amko

vszk

i m

ened

ékhá

z (Z

amko

vské

ho c

hata

) – p

iros j

elzé

sű M

agisz

trál

e (M

a-gi

strá

la) –

Tar

ajka

(Hre

bien

ok) –

zöld

jelz

ésen

tová

bb

lefe

lé –

Ótá

traf

üred

re a

sik

ló a

lsó

állo

más

ára.

Tá

v: 2

2,5

km.

Szin

t: 14

00 m

, ide

je: 8

,5-9

óra

.

„C

” (

kö

zép

neh

éz)

túra

A tú

ra m

egne

vezé

se: R

ezes

ban

da-

túra

. (Sz

épsé

gébe

n öt

csill

agos

túra

.)G

yüle

kező

: Tat

rane

c ke

mpi

ngbe

n, a

bus

z in

dulá

si

idej

e: 7

:30-

kor.*

A t

úra

indu

lási

hel

ye é

s id

eje:

Jav

orin

a bu

szm

egál

ló,

augu

sztu

s 7.

(sz

erda

) 9:

00 ó

ra.

A tú

ra ré

szle

tes ú

tvon

ala:

Javo

rina

(Tat

rans

ká Ja

vorin

a,

1000

m),

a k

ék je

lzés

en –

Jávo

r-vö

lgy

(Jar

ová

dolin

a)

– Ja

vorin

a-pa

tak

hídj

a (J

avor

inka

, 109

7 m

), –

Mur

ány

erdé

szhá

z (P

od M

uáňo

m)

– H

átsó

Réz

akná

k-vö

lgye

(Z

adné

Meď

odol

y) –

Kop

a-há

gó (K

opsk

é se

dlo,

174

9 m

) – to

vább

ra is

a k

ék je

lzés

en –

Nag

y-Fe

hér-

tó (V

elké

B

iele

ple

so, 1

615

m),

egy

koro

n a

tó p

artjá

n ál

lott

a

Kés

már

ki-m

ened

ékhá

z, m

ely

tűzv

ész

áldo

zata

let

t –

kék

jelz

ésen

Kés

már

ki-v

ölgy

(D

olin

a K

ezm

arsk

ej)

– M

atlá

rház

a ( T

atra

nské

Mat

liare

885

m).

A

túra

vég

állo

más

a: M

atlá

rház

a.Tá

v: 1

9,5

km.

Szin

t: 86

4 m

, ide

je: 6

óra

.

Szer

vező

meg

jegy

zése

:a

„B”

és a

„C

” tú

rák

köze

l azo

nos n

ehéz

ségű

ek. A

z el

őbbi

va

lódi

mag

ashe

gyi h

ágót

úra,

az

utób

bi a

„R

ezes

band

a-tú

ra”

gyön

yörű

vir

ágos

mez

őkön

, a m

észk

ő B

élai

-Tát

ra

és a

kri

s tály

os sz

erke

zetű

Mag

as-T

átra

köz

ötti

„tö

résv

o-na

lon”

kap

aszk

odik

fel a

Kop

a-há

góba

. Min

d es

ztét

ikai

, m

ind

geol

ógia

i cse

meg

ének

szám

ít.

Na

gy P

éte

r

26Egy

esül

eti é

let–

140

éve

s az M

KE

14

0 é

ve

s a

Ma

gya

rors

zá

gi K

árp

át

Eg

ye

sü

let

A sz

ület

ésna

pra,

pon

tosa

bban

a m

egal

akul

ásra

em

lékt

úrák

soro

zatá

t kín

álju

k a

kedv

es é

rdek

-lő

dőkn

ek. A

z ed

digi

jele

ntke

zése

k al

apjá

n ör

ömm

el

nyug

tázt

uk,

hogy

a s

zűke

bb t

agsá

gunk

on t

úl,

az

erdé

lyi

társ

szer

veze

tünk

, az

Erd

élyi

Kár

pát-

Egy

esü-

let

szin

te v

alam

enny

i os

ztál

ya j

e len

tős

léts

zám

ban

képv

isel

teti

mag

át. T

ováb

bá ré

szt v

eszn

ek m

ás tu

rist

a eg

yesü

lete

k ta

gjai

, ill.

sze

rvez

eten

kív

üli „

mag

ányo

s”

turi

sták

is.

A n

égy

túra

na po

n m

in-

den

alka

lom

ra m

ás é

s m

ás

útvo

nalo

n kü

lönb

öző

nehé

z-sé

gű vá

ndor

láso

kat á

llíto

t tunk

ös

sze.

Az

önsa

nyar

gató

któl

a

kisg

yerm

ekes

ekig

, a k

alan

d-vá

gyók

tól

a né

zelő

dőki

g,

egys

zóva

l min

denk

i ked

vére

vá

loga

that

a ve

zető

kkel

biz

to-

sítot

t túr

aleh

etős

égek

ből.

A fő

szer

vező

Mályi Jó-

zsef a

z „Á

ltalá

nos i

smer

tető

és

pro

gram

füze

t” k

iadv

ány-

ban

– a

mel

yet

min

den

ré

sztv

evő

kézh

ez

kap

– ös

szef

ogla

lta

a le

gfon

-to

sabb

tud

niva

lóka

t. B

enne

a M

agas

-Tát

ra r

övid

is

mer

teté

se,

a re

ndez

vény

soro

zat

felé

píté

se,

a ré

sz-

véte

li fe

ltéte

lek,

a t

úran

aptá

r, a

rend

ezvé

nysz

erve

zők

és t

úrav

ezet

ők e

lérh

etős

égei

. Van

old

al a

jegy

zet

és a

bé

lyeg

zése

k sz

ámár

a is

. A ju

bile

umi k

iadv

ányt

ped

ig

a 10

évv

el e

zelő

tti,

vagy

is a

130

. évf

ordu

ló re

ndez

vé-

nyén

kés

zült

felv

étel

ek d

íszí

tik.

A b

evez

etőb

en Sző

cs E

rnő, a M

agya

rorszá

gi K

ár-

pát E

gyesül

et eln

öke

gond

olat

ai o

lvas

ható

k, m

elyb

ől

kiem

elte

m n

éhán

yat:

„A M

agya

rors

zági

Kár

pát

Egy

esül

et m

egal

aku-

lásá

nak

140.

évf

ordu

lójá

t ün

nepe

ljük

szü

leté

séne

k he

lysz

ínén

a M

agas

Tát

rába

n. S

züle

tése

és

a he

lysz

ín

Ju

bileu

mi em

léktú

rák a

Mag

as-T

átr

áb

an

2013

. au

gu

sztu

s 6

-11

.

nem

vol

t vél

etle

nsze

rű, h

isz m

ár e

gy g

ondo

san

elők

észí

-te

tt t

alaj

ban

foga

nt,

ahol

a t

urist

aság

nak

már

kom

oly

hagy

omán

yai v

olta

k. M

agya

rors

zág

első

turi

sta e

gyes

ü-le

téne

k sz

ület

ésna

pját

ünn

epel

ve m

eg k

ell

említ

enün

k,

hogy

kom

oly

szer

epe

volt

a m

agya

r tu

rista

tár

sada

lom

eg

ység

be s

zerv

ezés

ében

, tö

bbsz

öri

prób

álko

zása

sik

ere-

ként

ala

kult

meg

191

3-ba

n a

Mag

yar T

urist

a Sz

övet

ség,

m

elyn

ek e

lső e

lnök

ét a

z M

KE

adt

a.”

….

„A m

ai e

gyes

ület

turi

s-ta

egye

süle

t, t

agja

i pe

dig

a po

lgár

i tá

rsad

alom

szi

nte

min

den

terü

leté

t ké

pvis

e-lik

, hé

tről

hét

re h

irde

tnek

és

szer

vezn

ek tú

ráka

t, ig

ye-

kezn

ek a

soks

zínű

ség

mel

lett

az

egy

esül

et h

agyo

mán

yos

alap

gond

olat

át a

túr

ázás

t, m

int

közö

sség

form

áló

és

össz

etar

tó t

evék

enys

éget

el

őseg

íten

i.M

inda

nnyi

an t

uda-

tába

n va

gyun

k ör

öksé

günk

sú

lyán

ak,

mel

y kö

tele

z be

nn

ün

ket,

de

eg

yben

bü

szke

ségg

el é

s önb

izal

omm

al is

ellá

t, m

eger

ősít

ve tu

da-

tunk

ban

azt a

fele

mel

ő ér

zést,

mel

y a

mag

yar

turi

stasá

g gy

öker

eit h

ordo

zza.

Hag

yom

ánya

inak

tisz

telő

i, te

véke

nysé

géne

k fo

lyta

tói

lehe

tünk

, és e

z a

felis

mer

és m

ég sz

ilárd

abb

elha

táro

zásr

a ke

ll ös

ztön

özzö

n be

nnün

k, h

ogy

egy

olya

n eg

yesü

letn

ek

vagy

unk

képv

iselő

i, m

ely

a te

rmés

zet m

egism

erés

ére,

sze-

rete

tére

, fel

fede

zésé

re é

s meg

óvás

ára

hiva

tott

. Fo

ntos

nak

tart

juk

útra

való

ul á

tadn

i ez

eket

az

is-m

eret

eket

, ta

pasz

tala

toka

t az

egy

esül

eti

hagy

omán

yok

tisz

tele

tét

az i

& abb

gen

erác

iók

szám

ára,

mel

yet

mi

is az

elő

ttün

k já

ró n

emze

dékt

ől k

aptu

nk m

egőr

zend

ő ör

öksé

gkén

t.

3Élm

ényb

eszá

moló – O

rszá

gos K

ék-túr

a bejá

rása

csa

vára

kozo

tt so

rsár

a, k

iszo

lgál

tato

ttan

. Kite

kere

m a

ny

akát

, s m

eg le

sz a

vac

sorá

m! A

hogy

azo

nban

hoz

zá

érte

m é

s ke

zdte

m 6

nom

an k

isza

badí

tani

a jé

g fo

gsá-

gábó

l, he

ss! T

ova

kire

pült

a ke

zeim

köz

ül. A

vac

sora

od

a, m

arad

a v

ajas

-par

izer

es k

enyé

r! Le

galá

bb e

gy jó

-cs

elek

edet

tel t

öbb

van

a sz

ámlá

mon

.A

hőm

érők

mín

usz

20˚C

fok

alat

ti hi

dege

t mér

-te

k. A

z or

szág

ban

volt

ak ü

zem

ek,

mel

yek

a na

gy

hide

g m

iatt

bez

árta

k. A

z en

ergi

aellá

tásb

an z

avar

ok

kele

tkez

tek.

A h

írek

ben

holn

apra

mín

usz

15˚C

kö-

rüli

„fel

mel

eged

ést”

ígé

rek.

Kén

ytel

en v

agyo

k eg

y ki

csit

ker

ülni

. Ir

ány

Bud

apes

t. Ú

jabb

pih

enőn

ap

köve

tkez

ik.

Jan

uár

9.

A k

orah

ajna

li (a

z öt

órás

i) v

onat

tal

indu

ltam

vi

ssza

a h

arcm

ezőr

e. A

Dun

a za

jlik,

de

a tú

ra m

egy

tová

bb, i

mm

áron

a b

all p

artjá

ról,

Nag

ymar

osró

l. C

él

a B

örzs

öny

átsz

elés

e, a

nóg

rádi

vas

útál

lom

ás e

léré

se.

Bem

eleg

ítés

képp

en h

amar

, m

ég s

ötét

ben,

meg

-m

ászt

am a

Szt

. M

ihál

y-he

gyet

és

a H

egye

s-te

tőt.

É

rdem

es v

olt

ide

kim

ászn

i, m

ert

nagy

on s

zép

ez a

ré

sz. A

Juliá

nusz

-tor

onyr

ól, c

sodá

lato

s lát

vány

a k

öz-

eli h

egye

k ko

ntúr

ját a

nap

felk

elté

ben

látn

i.

A B

örzs

önyb

en a

turi

stau

tak

végi

g jó

l van

nak

jel-

ölve

. Biz

onyá

ra, B

udap

est-

köze

lsége

tesz

i. A

bud

apes

ti te

rmés

zetb

arát

ok in

kább

a B

örzs

önyb

en „

társ

adal

mi

mun

kázn

ak”,

min

t a

távo

labb

i C

sere

háto

n. S

zépe

n fe

stet

t táb

lák

is se

gíte

nek

a tá

jéko

zódá

sban

. Tör

ökm

e-ző

ig n

em v

olt s

emm

i gon

d. K

óspa

llag

előt

ti cs

erjé

sben

és

aho

l „sz

ép k

ilátá

s va

n a

Mag

as-B

örzs

önyr

e, a

mél

y sz

ántá

sban

kilá

tást

alan

ul e

ltéve

dtem

. Műú

ton

érte

m

be a

fal

uba.

Szé

p, ú

j A

BC

bol

tja

van.

A K

isin

ó-ci

tur

ista

ház

körn

yéké

n m

egsz

apor

odta

k a

hétv

égi

vikk

endh

ázak

. K

isin

óc é

s N

agy-

Hid

eg-h

egy

közö

tt

min

döss

ze 6

,5 k

m h

ossz

ú az

út,

de s

ehog

yan

se a

ka-

ródz

ott v

éget

érn

i. M

ered

eken

kap

aszk

odik

ész

ak fe

lé.

Az

út m

elle

tt k

elet

re, n

agy

erdő

irtá

st re

ndez

tek.

Mos

t na

gyon

sivá

r ez

a ré

sz. N

agy-

Hid

eg-h

egy

és C

sóvá

nyos

kö

zött

az

erdő

, min

t m

indi

g, c

soda

szép

vol

t. H

óki-

rály

nő, a

ki v

alah

ol a

zon

a vi

déke

n la

kik,

feh

ér le

pelt

borí

tott

a fá

kra.

A b

olon

dok

szer

etik

ezt

a lá

tván

yt. A

no

rmál

is em

bere

k is,

csa

k ők

tévé

n né

zik.

Csó

vány

osra

m

enet

, az

egyk

ori

kald

era

pere

mén

, nag

y hó

átfú

vá-

sokr

a sz

ámít

otta

m.

Elv

étve

vol

t cs

ak.

Csó

vány

osró

l Fo

ltán-

kere

sztig

nyá

ron

a ha

talm

as b

ükkö

sben

, gyö

-ny

örűe

n se

lym

es a

fű. K

ésőb

b az

út,

szép

töl

gyes

ben

eres

zked

ik a

Szé

n-pa

taki

Spa

rtac

us t

uris

tahá

z fö

lött

Csóványos k

ilátó

Börz

sönyi lá

tkép

4Élm

ényb

eszá

moló –

Orszá

gos K

ék-túr

a be

járá

sa

egyr

e le

jjebb

Nóg

rád

felé

. (H

a be

lego

ndol

ok,

hogy

m

ilyen

lehe

tett

a r

absz

olga

gla

diát

orok

éle

te, e

lbor

-za

dok,

öss

zesz

orul

a g

yom

rom

. Nem

sze

renc

sés

egy

pihe

nésr

e sz

ánt

turi

stah

ázza

l e b

orza

lom

ra e

mlé

kez-

ni. H

a ke

ll, S

part

acus

ról a

vár

osok

ban

neve

zzen

ek e

l ut

cáka

t, te

reke

t, de

hag

yják

bék

ében

az

álm

okat

s a

cs

ende

t! Sp

arta

cus,

nyu

godj

on b

ékéb

en!)

Nóg

rád

vasú

tállo

más

ra e

ste

hat

óra

előt

t ér

tem

le

. A

vas

utas

ok m

egen

gedt

ék,

hogy

éjs

zaka

i sz

állá

s-he

lyem

mé

egy

kics

it, e

gy é

jsza

kára

, áta

lakí

tsam

a k

is

állo

más

még

kise

bb v

árót

erm

ét. V

alós

zínű

leg,

pom

pás

szál

láso

m le

sz. „

Akk

or m

ég n

em s

ejte

ttem

, hog

y…”

A m

egte

tt tá

v: 4

2-43

km

. Szi

nt: 1

610

m.

A h

őmér

sékl

et: k

b. -1

5˚C

– -

19˚C

. A n

api t

elje

-sí

tmén

yem

mel

elé

gede

tt v

agyo

k. E

gy n

ap a

latt

, ném

i hó

tapo

sáss

al f

űsze

rezv

e, a

Bör

zsön

yön

átke

lni,

nem

ro

ssz

telje

sítm

ény.

Ha

ez í

gy le

sz t

ováb

bra

is, a

kkor

si

kerü

lni f

og a

z eg

y hó

napo

s vá

llalá

s.

Jan

uá

r 10.

Mos

t est

e, m

ikor

e n

ap k

róni

kájá

t íro

m, e

gy n

a-gy

on n

ehéz

nap

ra e

mlé

keze

m v

issz

a.

Bék

aem

bere

kkel

ugy

an n

em ta

lálk

ozta

m, d

e bü

-dö

s ba

góso

kkal

igen

. Haj

nalb

an a

mun

kába

igye

kvő

embe

rek,

tele

füst

ölté

k a

váró

term

et. A

cig

aret

tafü

sttő

l, bo

rzal

mas

an m

egfá

jdul

t a fe

jem

. A m

igré

nsze

rű fá

jda-

lom

tól h

ányi

nger

em is

lett

. Dél

ig, n

em m

últ e

l.N

ógrá

dot

elha

gyva

, eg

yből

elt

éved

tem

. So

káig

ta

rtot

t, m

íg a

jelz

ésre

újr

a vi

ssza

talá

ltam

. A 8

,5 k

m-e

s ut

at, n

égy

óra

alat

t sik

erül

t meg

tenn

em. M

agya

rkút

-ná

l a je

lzés

nem

meg

y be

a te

lepü

lésr

e. Ú

gy v

ágta

ttam

el

mel

lett

e, h

ogy

észr

e se

m v

ette

m. S

zend

ehel

y el

őtt

ism

ét e

lvét

ette

m a

jelz

ést.

A sz

ántó

kon

kere

sztü

l nem

le

het j

ól je

lezn

i az

utat

.A

z új

abb

boss

zúsá

g K

atal

in-p

uszt

ánál

vár

t rá

m.

Ého

mra

ind

ulta

m e

l N

ógrá

d va

sútá

llom

ástó

l. K

atal

in-p

uszt

áig

nem

tudt

am ú

trav

alót

vás

árol

ni. K

a-ta

lin-p

uszt

án, a

hel

yi b

oltb

an v

ette

m n

éhán

y zs

emlé

t, va

lam

i fel

vágo

ttat

és f

él li

ter k

akaó

t. A

bol

toso

k ne

m

enge

dték

meg

, hog

y be

nt a

bol

tban

egy

em m

eg a

reg-

gelim

et, k

ikül

dtek

az

utcá

ra. F

alat

ozás

köz

ben

kővé

de

rmed

t, m

egfa

gyot

t a k

akaó

m, a

z ut

olsó

fala

tok

pe-

dig

lees

tek

az u

tca

pisz

kos

járd

ájár

a, o

tt k

oppa

ntak

. K

atal

in-p

uszt

ától

a N

aszá

lyon

ker

eszt

ül Ő

sagá

r-di

g, v

égte

lenü

l hos

szú

(11,

7 km

) és n

ehéz

az

út. Ú

gy

tűnt

, hog

y so

hase

fog

elfo

gyni

a fö

lfelé

vez

ető

kapt

ató.

Já

ratla

n vo

lt, k

emén

yre

fagy

ott h

avat

kel

lett

tapo

sni.

Nag

yon

lass

an h

alad

tam

(a

11,5

kilo

mét

eres

táv

ot

háro

m é

s fél

óra

ala

tt si

kerü

lt cs

ak m

egte

nnem

). M

ár

láts

zott

, hog

y R

omhá

nyig

ma

nem

juto

k el

. Ősa

gárd

és

Fel

sőpe

tény

köz

ött

csak

3,5

km

a t

áv.

Erő

ltet

ett

men

etbe

n is

csa

k eg

y és

egy

negy

ed ó

ra a

latt

sik

e-rü

lt m

egte

nnem

. Val

ahog

yan,

hiá

ba e

rőlk

ödte

m.

A

hó k

icsi

t sz

állin

gózo

tt, h

ideg

nem

vol

t. A

lába

im jó

l va

nnak

, ala

posa

n el

fára

dtam

. A

hogy

beé

rtem

Fel

sőpe

tény

be,

éppe

n is

tent

isz-

tele

t ke

zdőd

ött

a he

lyi b

aptis

ta t

empl

omba

n. J

ó le

sz

a ho

sszú

út

mag

ányá

ban

egyr

e ür

esed

ő fe

jem

et ú

j go

ndol

atok

kal m

egtö

lteni

– g

ondo

ltam

. Az

sem

el-

hany

agol

ható

sze

mpo

nt, h

ogy

a fű

tött

imat

erem

ben

mel

eged

hete

k és

pih

enhe

tek

is e

gy k

icsi

t. H

ossz

ú az

es

t, h

ossz

ú az

éj,

jó e

mbe

rek

köze

lség

e be

lefé

r! A

z is

tent

iszt

elet

utá

n, n

éhán

y i[

ú te

stvé

r ké

rdez

gete

tt,

„hát

tég

ed m

i sz

él h

ozot

t kö

zénk

”? T

óth

Istv

ánt

és

csal

ádjá

t hat

otta

m m

eg le

gink

ább,

mer

t szá

llást

ajá

n-lo

ttak

éjs

zaká

ra.

Örö

mm

el e

lfoga

dtam

. Vas

tag

falú

vá

lyog

házb

an la

knak

. K

éső

éjsz

akái

g be

szél

gett

ünk,

al

apos

an e

llátt

ak s

zelle

mi ú

trav

alóv

al.

A m

egte

tt t

áv:

30,7

km

(el

téve

dése

kkel

egy

ütt

kb.:

38 k

m).

A

szi

nt: k

b.: 1

130

m.

A h

őmér

sékl

et k

b.: -

10˚C

, -12

˚C.

Jan

uár

11

.

A n

agys

zerű

(ta

lálk

ozás

és)

szá

llás

után

, m

int

ilyen

kor

idái

g m

indi

g, c

sak

nagy

szer

ű te

ljesí

tmén

y kö

vetk

ezhe

t. F

első

peté

ny é

s R

omhá

ny k

özöt

t jó

a

jelz

és.

Rom

hány

on ú

gy v

ágta

ttam

ker

eszt

ül,

hogy

a

köte

lező

zar

ándo

khel

yre,

a R

ákóc

zi f

ához

nem

A fa

fara

gó k

erí

tése, H

olló

kı

25Élm

ényb

eszá

moló –

PKE vízitúr

a

A m

agya

rorszá

giak

mellett a zila

-hi

, csíki,

sepsisze

ntgy

örgyi EKE-s

mag

yaro

kból á

lló 5

2 ví

zitú

rázó

ra

gyog

ó időb

en és ha

ngul

atba

n já

rta

végi

g a

vará

zsla

tos út

vo-

nalat. A P

estk

örny

éki

Kár

pát

Egy

e-sü

let

Her

nád

ra m

egh

ird

etet

t 20

13.

máj

us

1-5.

víz

itú

rájá

ra

öröm

teli

mód

on n

agyo

n so

kan

je le

ntke

ztek

. A n

agy

léts

zám

azo

n-ba

n e

gyen

etle

n f

elké

szü

ltsé

gű

csap

atot

ere

dmén

yeze

tt, é

s a

Her

-ná

d m

ég m

agas

, a

szok

ottn

ál i

s gy

orsa

bb v

ize

mia

tt a

túr

a ve

zeté

-se

úgy

ítél

te m

eg, h

ogy

a ke

vésb

é gy

akor

lott

ak s

zám

ára

a vá

llalh

atón

ál n

agyo

bb k

oc-

káza

ttal

járn

a az

út.

Min

den

rész

tvev

ő el

foga

dta

ezt

a dö

ntés

t, am

it m

egkö

nnyí

tett

az

is, h

ogy

a ha

jóka

t és

a s

zakm

ai h

átte

ret

bizt

osít

ó vá

llalk

ozás

vez

etőj

e,

Vár

adi

Istv

án g

yors

és

ruga

lmas

meg

oldá

st a

jánl

ott.

Her

náds

zurd

okbó

l a B

odro

g m

ellé

, Sár

azsa

dány

ba le

tt

áthe

lyez

ve a

z in

dulá

si tá

bor.

Pént

eken

egy

bem

eleg

ítő

He

rn

ád

he

lye

tt a

Bo

dro

gzu

go

n

PK

E v

ízit

úra

, 2013. 05.

1-5

.

rövi

d „b

odro

gozá

s” u

tán

a m

ég b

őség

esen

elá

rasz

tott

ár

térr

e át

vere

kedt

e m

agát

a tá

rsas

ág.

(A s

zó s

zoro

s ér

telm

ében

, m

ert

az o

dave

zető

am

úgy

is s

zűk

jára

tok

tele

vol

tak

hord

alék

kal

és

óriá

si lé

tszá

mú

szún

yogh

adse

regg

el.)

A t

úra

első

tá-

bora

Vis

s m

agas

ságá

ban,

a m

ásod

ik Z

alko

dnál

vol

t, ah

onna

n va

sárn

ap r

egge

l ind

ulva

ism

ét a

Bod

rog

fő-

ága,

maj

d a

toka

ji vé

gállo

más

kö

vetk

ezet

t. A

mag

yaro

rszá

giak

m

elle

tt a

zila

hi, c

síki

, sep

sisz

ent-

györ

gyi E

KE

-s m

agya

rokb

ól á

lló

52 v

ízitú

rázó

rag

yogó

időb

en é

s ha

ngul

atba

n já

rta

végi

g a

va-

rázs

lato

s út

vona

lat.

Min

denk

i el

éged

ett

volt,

am

ihez

az

is h

oz-

zájá

rult

, ho

gy m

ár o

tt ö

ssze

állt

egy,

a H

erná

dhoz

ham

aros

an

viss

zaté

rő k

ompá

nia.

Ka

lmá

r B

éla

, M

KE

24Élm

ényb

eszá

moló – Tú

ra a K

eleti-Bak

onyb

an

nézt

ünk.

Meg

talá

ltuk

a M

átyá

s K

irál

y-ba

rlan

got.

A

doku

men

tálá

s ok

án a

z ür

eg b

else

jébe

csa

ttan

a fé

ny-

képe

zőgé

p, t

udva

azt

, hog

y az

ado

tt v

ilágí

tás

mel

lett

ké

szíte

tt fe

lvét

el m

ásra

nem

lesz

jó.

Távo

li m

otor

ok z

úgás

a ha

llats

zott

. Meg

említ

em,

még

szer

encs

e ho

gy it

t a v

ölgy

ben

vagy

unk,

mer

t a so

k ki

dőlt

fa m

iatt

itt

bajo

s a

mot

oroz

ás. E

lért

ük g

yalo

g-ut

unk

végc

éljá

t, cs

ak fe

l kel

l kap

aszk

odni

a m

agas

ban

lévő

Ike

r-ba

rlan

ghoz

. Az

emel

kedő

köz

epén

hal

lom

, vi

ssza

nézv

e el

borz

adva

láto

m a

mot

oros

okat

. Hog

y ke

-rü

ltek

ezek

ide?

A le

mar

adoz

ott t

ársa

im p

edig

köz

elrő

l vé

gign

ézté

k a

vasp

arip

ások

küz

delm

ét é

s az á

ltalu

k ok

o-zo

tt k

árok

at. Z

sört

ölőd

ök m

agam

ban

hol a

z ig

azsá

g?

Az

erzs

ébet

váro

si k

özte

rüle

t-fe

lügy

elő

keré

kbili

ncse

t te

tt a

koc

sim

ra,

mer

t kb

. 30

cm

-rel

bel

jebb

állt

am

a fe

lfest

ett

vona

l sz

élét

ől.

Eze

k a

term

észe

t- é

s ha

ngul

atro

mbo

-ló

k m

eg v

ígan

és

bünt

etle

nül

brúg

attá

k bü

dös

mas

inái

kat

a te

rmés

zetv

édel

em a

latt

álló

te-

rüle

ten.

Jut

esz

embe

: „M

egha

lt M

átyá

s kir

ály,

oda

az

igaz

ság.

”E

nnyi

meg

rázk

ódta

tást

kö-

vető

en, k

is c

sopo

rtun

k m

inde

n ta

gja

gyök

érfo

gáso

kkal

fel

küz-

dött

e m

agát

a k

ettő

s bar

lang

hoz.

N

em i

dőzt

ünk

soká

ig,

átad

tuk

a te

repe

t a

köze

ledő

kív

áncs

is-

kodó

knak

. Kül

önbe

n is

, a n

agy

más

zkál

ást

köve

tően

elé

rkez

ett

az e

vés

idej

e. A

völ

gybe

vis

sza-

eres

zked

ve a

med

veha

gym

ákra

ki

dőlt

mér

etes

fán

elh

ever

ed-

ve m

egeb

édel

tünk

. A

z er

edet

i el

gond

olás

sze

rint

i cs

urdí

tás

a tű

zgyú

jtás

i ti

lalo

m m

iatt

el-

mar

adt.

Ped

ig a

z ad

ott

hely

en

az le

tt v

olna

a k

ulin

áris

élv

ezet

ne

tová

bbja

.V

issza

utun

k –

egy

kics

inyk

e ki

térő

től e

lteki

ntve

– g

yako

rla-

tilag

az

odav

ezet

ő ut

unkk

al v

olt

azon

os. A

dél

után

i nap

fény

más

ar

cát

mut

atta

a t

ájna

k, m

elye

t is

mét

meg

csod

áltu

nk.

A m

ed-

veha

gym

a sz

edés

ét a

gya

logl

ás v

égér

e id

őzíte

ttük

. A

gyal

ogös

vény

től t

ávol

abb,

egy

lapo

s te

rüle

ten

véltü

k az

alk

alm

as h

elye

t m

egta

láln

i. K

i két

mar

okka

l, vo

lt ak

i szá

lank

ént t

épke

dte

a zö

ld c

sem

egét

. Mag

am r

é-sz

éről

a sz

álan

ként

i mód

szer

t köv

ette

m o

lyan

mód

on,

hogy

egy

tőr

ől m

indi

g cs

ak e

gy,

szem

reva

ló l

evel

et

vett

em le

. H

a la

ssab

ban

is,

de s

iker

ült

az a

dott

idő

al

att

a cs

alád

tagj

aim

szá

már

a sz

üksé

ges

men

nyis

égű

kóst

olót

öss

zegy

űjte

ni.

Med

veha

gym

ával

a k

ezek

ben,

ham

ar v

issza

értü

nk

a pa

rkol

óhoz

. R

övid

túr

aért

ékel

és é

s bú

csúz

kodá

st

köve

tően

haz

aind

ultu

nk. A

z eg

ri c

sapa

t Szé

kesf

ehér

-vá

r–B

udap

est–

Ege

r út

vona

lon

este

fél

nyo

lc k

örül

ha

zaér

keze

tt.

Nag

y P

éte

r, K

EE

5Élm

ényb

eszá

moló –

Orszá

gos K

ék-túr

a be

járá

sa

láto

gatt

am e

l. B

ecsk

e va

sútá

llom

ásra

men

et, a

tur

is-

taút

vis

zony

lag

egyé

rtel

mű,

de

az a

pró

bokr

ok s

űrű

erde

jébe

n ne

hézk

es a

hal

adás

. B

ecsk

e va

sútá

llom

ás

egys

zerű

en –

meg

szűn

t. Sz

anda

vár

nál t

alál

kozt

am a

z E

isen

ach

– B

udap

est n

emze

tköz

i (a

szoc

ialis

ta o

rszá

-go

k kö

zött

i) tú

raút

vona

l egy

ik tá

bláj

ával

.A

vár

tól

a fa

luig

jól

leh

et l

átni

az

utat

, de

jel

-zé

s ni

ncs

rajt

a. S

zand

avár

alja

utá

n a

kútt

ól,

rövi

d sz

akas

zon,

maj

d C

serh

átsu

rány

elő

tt a

szá

ntóf

ölde

k kö

zött

igen

ross

z a

jelz

és é

s az

út is

. Itt

az

elté

vedé

sből

re

petá

ztam

is. C

serh

átsu

rány

tól,

a kö

zelg

ő, f

enye

ge-

tő s

ötét

edés

mia

tt n

em a

jelz

ésen

, han

em a

műú

ton

men

tem

Her

encs

ényr

e, o

nnan

tájo

lóva

l árk

on-b

okro

n ke

resz

tül,

az ü

vegh

egye

n át

Nóg

ráds

ipek

re.

Szál

lást

a f

elúj

ítás

ala

tt á

lló

KIS

Z-k

lubb

an

kapt

am.

A m

egte

tt tá

v: 5

0 km

. Szi

nt: k

b.: 1

230

m.

A h

őmér

sékl

et k

b.: -

10˚C

Jan

uár

12.

Vés

zese

n fo

gy a

hát

ralé

vő id

őm!

Nóg

ráds

ipek

et e

lhag

yva,

a h

atár

ozot

t vé

lem

é-ny

em a

z vo

lt, h

ogy

azok

a k

edve

s tur

ista

spor

ttár

sak,

ak

ik e

zen

a tá

jon

az O

KT

útv

onal

án a

jelz

ések

et fe

s-te

tték

, tu

dato

san

leck

ézte

tik

az i

dege

n vá

ndor

okat

. A

kul

cshe

lyek

re n

em te

ttek

, a k

oráb

biak

at m

egsz

ün-

tett

ék. H

olló

kőig

alig

tal

álta

m e

gyet

-egy

et. H

olló

kő

után

Nag

ymez

ő tu

rist

aház

ig m

ár n

em is

pró

bálk

oz-

tam

a re

jtőzk

ödő

jelz

ések

ker

esgé

lésé

vel,

kim

ente

m a

m

űútr

a, a

zon

bakt

atta

m to

vább

. A tu

rist

aház

at z

árva

ta

lált

am.

A g

ondn

oka

elm

ent

vala

hova

, a

kuty

áját

az

elő

szob

ába

zárt

a. E

B b

élye

gzőh

ely

(is)

. A t

uris

ta-

házt

ól le

tért

em a

műú

tról

, im

már

on a

jól j

elze

tt k

ék

úton

hal

adta

m t

ováb

b. A

z er

dő s

zélé

n va

dász

okka

l ta

lálk

ozta

m,

akik

hár

om l

epu

ant

ott

szar

vas

tehe

-ne

t vo

nszo

ltak

mag

uk u

tán.

Leg

aláb

b m

ár s

zarv

ast

is l

átta

m…

A G

aráb

föl

ötti

ger

inc

hoss

zúna

k tű

nt.

Csi

pkeb

okro

kon

kell

kere

sztü

l ver

gődn

ie a

nnak

, aki

a

jelz

ést

szig

orúa

n ta

rtan

i ak

arja

. K

erek

bükk

(55

3 m

), H

árm

asha

tár-

hegy

ről

(516

m)

lejö

vet,

heg

y-m

ászó

-bar

lang

ász

tech

nika

igén

yelte

tik. I

tt v

olt

az a

po

nt, a

hol a

z O

KT

itte

ni sz

akas

zána

k ki

jelö

lőjé

t nem

ta

rtot

tam

nor

mál

isnak

. Nag

ybár

kány

elő

tt, l

iáno

s, in

-dá

s sz

akad

ékok

van

nak.

Nya

k- é

s lá

btör

ő fe

lada

t ez

t a

rész

t vé

gigj

árni

. N

agyb

árká

ny u

tán

kele

tnek

, to

-

rony

irán

t m

egcé

lozt

am a

sám

sonh

ázi m

űuta

t. A

zon

band

ukol

tam

be

Sám

sonh

ázár

a, m

ajd

már

söt

étbe

n M

átra

vere

bély

re.

A m

egte

tt tá

v: k

b. 5

0 km

. Szi

nt: k

b. 1

050

m. I

s-m

ét a

lapo

san

lehű

lt a

leve

gő, k

b.: -

19˚C

van

.M

ajor

Zol

i bar

átom

Hat

vanb

an la

kik.

Bár

nem

be

szél

tem

meg

vel

e, M

átra

vere

bély

ről

elin

dult

am

hozz

á, t

alán

bef

ogad

éjs

zaká

ra.

Nem

tal

álta

m o

tt-

hon!

Irá

ny v

issz

a M

átra

vere

bély

re!

Ros

sz v

onat

ra

szál

ltam

, Vám

osgy

örkö

n kö

tött

em k

i. A

z ál

lom

áson

gy

orsa

n fő

ztem

egy

vid

ámító

teát

, maj

d m

ár fe

lett

ébb

vidá

man

, ism

ét H

atva

nba

utaz

tam

. A k

éső,

hid

eg é

j-sz

akáb

an,

egy

nagy

váro

s as

zfal

tdzs

unge

lébe

n, m

int

egy

kive

rt k

utya

, ing

yene

s, po

tya

szál

lásle

hető

ség

után

sz

imat

olta

m.

A s

zago

k a

vasú

tállo

más

egy

ik é

püle

-té

nek

pinc

éjéb

e ve

zett

ek.

Ott

vac

kolta

m e

l m

agam

re

ggel

ig. „

Min

den

jó, h

a vé

ge jó

!” A

kis

ben

zinf

őzőm

ke

llem

es d

uruz

solá

sa, a

forr

ó te

a, c

soda

mód

fele

dte

a na

p ke

llem

etle

n pe

rcei

t, ór

áit.

Jan

uár

13.

vasárn

ap

.

Miv

el id

áig

már

ért

ékes

nap

okat

ves

ztet

tem

el,

a m

enet

rend

sze

rint

i pih

enőn

apot

kih

agyt

am. H

ajna

-lo

k ha

jnal

án k

elte

m, v

onat

tal v

issz

a M

átra

vere

bély

re

és 6

.45-

kor

már

ism

ét a

Kék

-túr

a út

vona

lán

ban-

duko

ltam

tov

ább.

Az

út e

lejé

n is

mét

elt

éved

tem

. K

őerd

ő-te

tő e

lőtt

vét

ette

m e

l a je

lzés

t. Á

gasv

ár e

lőtt

, té

rdig

érő

hób

an b

ukdá

csol

tam

tom

pa b

úban

, heg

y-ne

k fö

lfelé

. M

átra

szen

tivá

n kö

rnyé

kén

már

nag

yon

óvat

osan

kém

lelte

m a

ter

epen

a j

elzé

st, m

int

a ty

ú-kó

l kör

nyék

ét e

gy so

mfo

rdi r

óka.

Sem

mik

éppe

n se

m

akar

tam

elv

éten

i. Si

kere

sen

felé

rtem

Gal

yate

tőre

. A

Kék

-túr

a bé

lyeg

zőt

nem

tal

álta

m m

eg,

ezér

t be

tér-

tem

a S

zaks

zerv

ezet

ek O

rszá

gos

Taná

csa

üdül

őjéb

e.

Szál

loda

szer

ű ép

ület

ben

a re

cepc

ióst

ól k

érte

m v

alam

i

Magyaro

szág „

tete

jén”,

Kéke

ste

tı

6

igaz

oló

bély

egző

t. K

észs

éges

en n

yom

ott e

gy st

empl

it a

füze

tem

be. A

hogy

a t

úraf

üzet

emet

és

a há

tizsá

ko-

mat

rend

ezge

ttem

, a se

lym

es, p

uha

szőn

yegg

el te

ríte

tt

hallo

n át

úszo

tt e

gy tü

ndér

lány

. Köz

eled

ett f

elém

, rám

né

zett

, maj

d Á

mor

nyi

láva

l szí

ven

döfö

tt. T

öbbs

zör

is e

lúsz

ott

mel

lett

em. O

lyan

vol

t, m

int

egy

láto

más

. M

egbű

völv

e, a

lig t

udta

m le

venn

i Ról

a a

szem

emet

. Ő

, bát

ran

állta

a te

kint

etem

et. E

gyik

alk

alom

mal

szív

-ér

e te

tte

a ke

zét

és ú

gy s

zívé

re t

ett

kézz

el k

özel

edet

t fe

lém

, m

ajd

tova

libbe

nt.

Úgy

tűn

t, a

szir

ének

nem

ad

ják

fel s

oha!

Eng

em v

árt a

z út

, a h

ideg

téli

éjsz

aka.

V

álla

mra

vet

tem

hűs

éges

hát

izsá

kom

at é

s fo

rró

fejje

l ki

ford

ulta

m a

z aj

tón.

Gal

yate

tő u

tán

az ü

dülő

, m

inde

nfel

é sé

tálg

ató

vend

égek

jóvo

ltábó

l Kék

este

tőig

nem

vol

t gon

dom

a

hóta

posá

ssal

. Azo

n tú

l, az

ész

ak-k

elet

i old

alba

n is

mét

na

gy h

avat

kel

lett

dag

aszt

anom

. Sa

s-kő

tet

ején

van

eg

y em

lékm

ű. M

inde

nfél

e ta

cepa

ó, d

e az

, hog

y ho

l va

gyun

k, e

gy s

zál b

etű

sem

! Még

jó, h

ogy

nagy

jábó

l tu

dtam

, hol

járo

k! D

iszn

óköv

ön m

ár c

sak

sejte

ttem

, ho

gy h

ol já

rok,

azu

tán

már

vak

on b

olyo

ngta

m a

vak

-sö

tét é

jszak

ában

. Egy

nyo

mot

(hót

apos

ást)

köv

ette

m,

de a

z út

ra k

idől

t fá

k le

térí

tett

ek a

nyo

mró

l. E

gysz

er,

amik

or e

zen

a vi

déke

n já

rtam

, a

Hár

mas

hatá

r er

-dé

szhá

zat

könn

yedé

n m

egta

lálta

m,

mos

t el

men

tem

m

elle

tte,

csa

k há

z ut

án ta

lálta

m v

issz

a a

jelz

ésre

. Val

ó-sz

ínűl

eg a

Dom

oszl

ói k

apui

g ju

tott

am e

l a K

ék je

lzés

m

enté

n. O

nnan

lem

ente

m M

arka

zra,

Mar

kazr

ól m

ég

az é

jjel S

irok

ra. S

zállá

st is

mét

a v

asut

asok

tól k

apta

m,

az á

llom

ás v

árót

erm

ében

. A

meg

tett

táv

: na

gy m

enet

vol

t. H

ogy

men

nyi

volt

való

jába

n, fo

galm

am s

incs

.

Jan

uá

r 14.

Az

éjsz

akai

szál

lás i

gen

jól s

iker

ült.

Eze

nnel

a c

iga-

rett

afüs

t-kú

ra e

lmar

adt.

Jó so

káig

alu

dtam

. Csa

k ké

ső

regg

el –

hét

kor

indu

ltam

tov

ább.

Sir

okon

úgy

tűn

t, ho

gy o

tt is

meg

válto

ztat

ták

a K

ék-t

úra

útvo

nalv

ezet

é-sé

t. M

ost d

irek

tbe

veze

tik fe

l az

utat

a v

árba

. A v

árná

l is

mét

ker

esgé

lnem

kel

lett

a je

lzés

t. A

Kék

-túr

a út

vo-

nala

a „

senk

i föl

djén

” a

geri

ncen

hal

ad to

vább

. A se

nki

föld

jén

hala

d, h

iszen

már

lem

ente

m a

Mát

ra té

rkép

ről

és m

ég n

em m

ente

m r

á a

Bük

k té

rkép

re. S

zigo

rúan

a

jelz

ést

kelle

tt k

övet

ni. S

zép

erdő

s ré

sz u

tán

érke

z-te

m m

eg a

felú

jítot

t Roz

snyó

i erd

észh

ázho

z. A

régi

út

hely

ett,

egy

jó m

inős

égű

erdő

gazd

aság

i út

gyor

síto

tt

fel.

Nem

kel

lett

hav

at ta

posn

om. E

gysz

er a

z út

szél

én,

lega

lább

egy

tíz

– tiz

enké

t fős

mu_

onc

sord

át lá

ttam

. A

süke

tek

egés

zen

köze

l eng

edte

k m

aguk

hoz.

A sz

ar-

vask

ői v

asút

állo

más

, rag

yogó

tisz

tasá

ggal

foga

dott

. Az

aszt

alok

on ti

szta

terí

tők,

a te

rítő

kön

cser

epes

vir

ágok

dí

szel

egte

k. Il

yet e

ddig

még

nem

látt

am M

agya

rors

zá-

gon!

Hát

biz

ony,

a le

lkem

gyö

nyör

ködö

tt b

enne

! M

ajor

Zol

ival

még

köz

épis

kolá

s ko

runk

ban,

Sz

arva

skőr

ől i

ndít

ottu

k el

az

első

hat

van

kilo

mét

er

fölö

tti (

65 k

m) e

gy n

apos

ra te

rvez

ett t

úrán

kat.

Mos

t te

lefo

non

besz

éltü

k, h

ogy

a B

ükk

után

egy

bar

átja

cs

atla

kozn

a ho

zzám

. A

lig v

árom

, „m

ert

nem

jó

az

embe

rnek

egy

edül

” ha

vat t

örni

– s

e!Sz

arva

skő

után

, m

ered

eken

kap

fel

a h

egyr

e az

út

. Gyö

nyör

ű id

őben

, gyö

nyör

ű er

dei t

áj fo

gado

tt. A

Te

leke

si e

rdés

zház

nál é

s a k

özel

i üdü

lőbe

n ne

m ta

lál-

tam

bél

yegz

őt. A

z üd

ülő

után

, ism

ét m

egvá

ltozt

atot

t út

vona

lon

hala

d az

OK

T. A

Món

osbé

li ap

átsá

gnál

se

m v

olt

bély

egző

, de

csod

álat

os s

zíne

kben

, cso

dála

-to

s fé

nybe

n po

mpá

zott

. B

élap

átfa

lvát

ól e

gyvá

gtár

a,

lega

lább

öts

záz

mét

ert e

mel

kedi

k az

út B

élkő

-nya

kra.

N

agyo

n sz

ép, l

iget

es e

rdőb

en, h

amar

rám

söté

tede

tt.

Szer

ette

m v

olna

elju

tni a

Cse

repe

skői

bar

lang

szál

lásig

. Is

mer

tem

, biz

tos s

zállá

snak

ígér

keze

tt. M

ár e

ste

kile

nc

körü

l jár

t az

idő,

am

ikor

még

csa

k az

őrk

ői v

adás

z-ku

nyhó

ig j

utot

tam

. M

inde

n sö

tét

és m

ég l

egal

ább

két-

háro

m k

ilom

éter

van

hát

ra a

bar

lang

ig. M

ár e

zzel

a

házz

al is

kib

ékül

nék

– go

ndol

tam

. Meg

ráng

atta

m a

z aj

tajá

t, ta

lán

nyitv

a le

sz. A

ház

bez

árva

, nem

eng

edet

t. H

át, j

ó le

sz íg

y is

, meg

yege

tek

tová

bb –

dön

tött

em e

l m

agam

ban

a ké

rdés

t. M

ár m

egsz

okta

m, h

ogy

fára

d-ta

n bo

lyon

gok

a sö

tét

téli

éjsz

akáb

an.

Egy

szer

csa

k m

egcs

ikor

dult

a zá

r, ki

nyílt

a k

unyh

ó aj

taja

. Egy

idős

em

ber

kukk

anto

tt k

i raj

ta. N

a, in

nen

ma

már

biz

to-

san

nem

meg

yek

tová

bb! –

ese

tt le

a k

ő a

szív

emrő

l. A

z ör

eg, s

zíve

sen

foga

dott

be

éjsz

akár

a.A

meg

tett

táv

: kb.

35

km. A

nap

i erő

fesz

ítésh

ez

képe

st, e

lég

kevé

s!A

szin

t: kb

.: 13

00 m

. A h

őmér

sékl

et k

b.: -

10˚C

, -1

5˚C

.A

z id

ős (

vadá

sz)

embe

rt D

allo

s B

élán

ak h

ívtá

k.

Évek

kel k

ésőb

b ha

llott

am r

óla,

hog

y Ő

r-kő

jó

szel

-le

mén

ek ta

rtot

ták.

Ízi

g-vé

rig

term

észe

tsze

rető

em

ber

volt.

Aki

ism

erte

, tis

ztel

te é

s sz

eret

te a

z ör

eget

. Sze

-

Élm

ényb

eszá

moló –

Orszá

gos K

ék-túr

a be

járá

sa23

Élm

ényb

eszá

moló – Tú

ra a K

eleti-Bak

onyb

an

Gya

logt

úrán

k a

K+

és P

+ el

ágaz

ás P

+ ir

ánya

felé

ve

tte

kezd

etét

. H

amar

osan

elé

rtük

a H

onvé

delm

i M

inis

ztér

ium

álta

l állí

ttat

ott

Kel

et-B

akon

y be

mut

a-tó

rend

szer

Bur

ok-v

ölgy

ism

erte

tő t

áblá

t. A

z al

ábbi

fe

lirat

olv

asha

tó:

A B

akon

y a

Mag

yar-

közé

pheg

ység

dél

nyug

ati,

utol

só

tagj

a. K

iala

kulá

sába

n a

több

ször

vál

tozó

mél

ység

ű éd

es és

só

s viz

ű te

nger

ek, v

alam

int a

föld

kére

g-m

ozgá

sok

játsz

otta

k sz

erep

et. A

heg

ység

nek

a ve

szpr

ém-z

irc-

vesz

prém

vars

ányi

tö

résv

onal

ától

kel

etre

eső

rés

zét

Palo

tai-

Bak

onyn

ak v

agy

Kel

eti-

Bak

onyn

ak n

evez

ik.

A B

urok

-völ

gyi

őser

dő h

elyi

jel

entő

ségű

ter

més

zet-

véde

lmi

terü

let.

A f

élkö

r al

akú

völg

y K

irál

yszá

llást

ól

Bak

onyk

útig

húz

ódik

, kö

zel

10 k

m h

ossz

an.

Szin

t-kü

lönb

sége

210

m, á

tlago

s mél

ység

e 50

-90

m. N

ehez

en

járh

ató,

sok

akad

álly

al tű

zdel

t útv

onal

. A sz

abda

lt ne

-hé

z te

rep

meg

óvta

a v

ölgy

élő

vilá

gát,

a kü

lönl

eges

klím

a pe

dig

szám

os r

itka

növ

ény

(kos

boro

k, p

áfrá

nyok

) és

ál-

latfa

j (pa

rlag

i sas

, vad

mac

ska)

lété

t biz

tosít

ja.

A v

ölgy

iga

zi r

itka

sága

a M

agya

rors

zágo

n ta

lán

egye

dülá

lló ő

serd

ő je

lleg,

aho

l a

term

észe

tes

álla

poto

k fe

llelh

etők

. A tu

rista

út le

felé

hal

ad v

ölgy

ben.

Elé

rve

az

aszf

alto

s uta

t bal

ra a

neh

éz g

yalo

gtúr

a ut

án B

akon

ykút

i fa

luba

érü

nk.

Nah

át,

amié

rt i

dejö

ttün

k, a

z eg

y sz

óval

sin

cs

emle

getv

e. T

alán

a b

olon

dját

jára

tta

vele

m a

tink

túra

ár

us? P

ár sz

áz m

éter

meg

téte

le u

tán

meg

pilla

ntot

tunk

eg

y-ké

t m

edve

hagy

ma

töve

t. A

ztán

itt

is, o

tt is

vol

t né

hány

. B

izto

s, h

ogy

ez a

z? K

érde

ztük

egy

más

tól.

Hát

ha g

yöng

yvir

ág,

ami

mér

gező

. Tov

ább

men

ve

egyr

e tö

bb é

s na

gyob

b cs

opor

tokb

an f

edez

tük

fel

azok

at.

Na,

ekk

or m

ár n

ekib

átor

odva

let

éptü

nk

néhá

ny le

vele

t, m

orzs

olga

ttuk

, sza

golg

attu

k. E

nnek

fo

khag

yma

illat

a va

n –

mon

dja

az e

gyik

. Az

íze

fog-

hagy

már

a em

léke

ztet

– h

allo

m m

ásfe

lől.

Ham

aros

an

gyal

ogös

vénn

yel s

zabd

alt,

a ko

ra d

élel

őtti

naps

ütés

-be

n po

mpá

zó e

gész

med

veha

gym

a he

gyol

dal

táru

lt el

énk.

Jó h

elye

n já

runk

– m

ondo

m, m

iköz

ben

töm

öm

mag

amba

a z

öld

gyön

yörű

sége

t. A

lege

lész

ést

ham

ar

abba

hagy

om,

hisz

en n

álam

még

nin

cs e

bédi

dő é

s a

túrá

ra ö

sszp

onto

síto

k.Té

rkép

sze

rint

, va

laho

l it

t ke

llene

len

ni a

z el

ső

barla

ngun

knak

. Egy

szer

csa

k m

agas

an m

egpi

llant

unk

vala

mi

üreg

fél

ét. T

erm

észe

tese

n fe

lmás

ztun

k és

be-

22Élm

ényb

eszá

moló – Tú

ra a K

eleti-Bak

onyb

an

A v

ásár

csar

nokb

an n

ézelőd

ve r

ábuk

kant

am e

gy

gyóg

ynöv

ény

kivo

nato

kat ár

uló

alka

lmi stan

dra.

M

egfogo

k eg

y üv

egcsét, m

edve

hagy

ma-

tink

túra

van

be

nne. N

ézek

nag

y m

ered

t sz

emek

kel és k

érde

zem

az

eladó

t, mire jó. Kez

embe

nyo

m egy

ism

ertető

t és

mon

dja a lény

eget.

Töb

bek

közö

tt em

lítette, a

Bur

ok-v

ölgy

ben

– az

or

szág

ban

egye

tlen

helyen

– erő

sen

fokh

agym

a ill

atú

med

veha

gym

a terem

, köszö

nhetőe

n a

terü

let sajá

tos

klím

áján

ak. E

gyéb

ként

term

észe

tvéd

elmi t

erül

et és

tu-

ristau

tako

n bejá

rhat

ó. E

kkor

meg

szül

etett b

enne

m az

elha

táro

zás,

med

veha

gym

a nö

veke

dés i

dején,

túrá

zni

fogo

k ez

en a sz

ámom

ra is

meretlen

vidé

ken.

Miv

el fo

galm

am se

m v

olt a

terü

letr

ől, m

egné

ztem

a

„tud

ós k

önyv

eket

”. E

z es

etbe

n a

Wik

ipéd

ia s

zaba

d le

xiko

nt la

pozt

am fe

l az

inte

rnet

segí

tség

ével

, am

ely-

ből i

déze

k.A

Bur

ok-v

ölgy

Mag

yaro

rszá

g eg

y ig

en ér

deke

s, ri

tka

term

észe

ti je

lens

égek

et m

utat

ó te

rmés

zetv

édel

mi t

erül

ete.

K

örny

ezet

étől

elté

rő k

límáj

a, v

iszon

ylag

os e

lszig

etel

tsége

, bo

tani

kai é

s zoo

lógi

ai é

rdek

essé

gek

kinc

sestá

rává

tesz

ik.

Fejé

r és V

eszp

rém

meg

ye h

atár

ánál

a K

elet

i-B

akon

yban

, a

Tési-

fens

ík k

özep

én ta

lálh

ató.

A m

inte

gy 1

2 km

-es f

ő-ág

a K

irál

yszá

llástó

l Bak

onyk

úti k

özsé

gig

terj

ed. S

zám

os

mel

lékv

ölgy

eive

l tö

bb,

min

t 25

km

-t t

esz

ki a

z 50

-90

mét

er m

ély,

sok

hely

en fü

ggől

eges

en m

ered

ek sz

ikla

fala

k-ka

l ha

táro

lt, v

ízfo

lyás

nél

küli

szur

dok.

A v

ölgy

-fő

és a

vé

gpon

t sz

intk

ülön

bség

e kb

. 20

0 m

. Év

száz

adok

on á

t ki

rály

i vad

ászt

erül

et v

olt.

Na,

kel

lően

felc

sigá

zva

az é

rdek

lődé

sem

et, e

gy v

i-sz

onyl

ag k

önny

ű út

vona

lat k

ijelö

ltem

a té

rkép

en: a

mi

a vö

lgy

Kir

álys

zállá

s fe

lőli

bejá

rata

és

az I

ker-

barl

ang

közö

tti s

zaka

szt j

elen

tett

e. A

tájja

l ism

erke

dő sé

ta tá

-vo

lság

a eg

y ir

ányb

a 5,

4 km

, sz

inte

mel

kedé

se p

edig

20

0 m

. Ter

més

zete

sen

a m

edve

hagy

ma-

lege

lés

mel

-le

tt, a

bar

lang

ok –

a M

átyá

s ki

rály

és

az I

ker-

barl

ang

– m

eglá

toga

tása

is

a pr

ogra

m r

észe

vol

t. A

ter

veze

t ez

zel b

ele

is k

erül

t a K

árpá

t Egy

esül

et E

ger é

ves p

rog-

ram

füze

tébe

.Me

dve

ha

gym

a-t

úra

a B

uro

k-v

ölg

yb

en

Elő

ször

azt

hit

tem

, eg

yedü

l fo

gom

vég

igjá

rni

a ki

gond

olt

útvo

nala

t. A

zonb

an a

túr

a re

ggel

ére

a B

u-da

pest

ről i

ndul

ó gé

pkoc

simba

fela

jánl

ott s

zaba

d he

lyek

el

fogy

tak.

Táv

ol la

kó b

arát

aim

is je

lezt

ék ér

kezé

süke

t, íg

y tíz

en ta

lálk

oztu

nk a

meg

jelö

lt ki

rály

szál

lási

park

olób

an.

Az

orsz

águt

akon

gyo

rsab

ban

tudt

am h

alad

ni a

te

rvez

ettn

él, e

mia

tt e

gy ó

ráva

l kor

ábba

n ér

tünk

a ta

-lá

lkah

elyr

e. K

ihas

znál

va a

leh

etős

éget

, el

kocs

iztu

nk

a kö

zeli

Tés

falu

ban

lévő

nev

ezet

essé

gekh

ez.

Kív

ül-

belü

l meg

nézt

ük a

z „é

lénk

bak

onyi

sze

leke

t be

fogó

” sz

élm

alm

okat

, am

elye

k m

a is

műk

ödők

épes

ipar

tör-

téne

ti e

mlé

kek.

Kör

bejá

rtuk

az

előz

ő na

p ek

evas

at

javí

tó k

ovác

sműh

elyt

, ill

. m

úzeu

mot

. V

ass

And

rás

túra

társ

unk

felis

mer

ve a

kiá

llíto

tt d

arab

okat

, hos

sza-

san

mon

doga

tta

azok

gya

korl

ati h

aszn

álat

át. M

i meg

cs

ak c

sodá

lkoz

tunk

az

elm

és s

zerk

ezet

eken

, tis

ztel

ve

az e

gysz

erű

népe

k le

lem

énye

sség

ét é

s tu

dásá

t.

A t

úra

nap

2013. áp

rilis 2

0. szo

mb

at

7 renc

sésn

ek ta

rtom

mag

am, h

ogy

talá

lkoz

hatt

am v

ele.

B

éla

bács

i órá

nkén

t tet

t a tű

zre.

Egé

sz é

jjel b

eszé

lget

-tü

nk a

z er

dőrő

l, az

álla

tokr

ól é

s a

Bük

kről

. Lát

szot

t a

teki

ntet

én,

hogy

ért

i és

ért

ékel

i az

én

„bol

ond-

ságo

mat

”. V

alós

zínű

leg

mos

t ké

t „b

olon

d em

ber”

ta

lálk

ozot

t egy

más

sal.

Jan

uár

15.

Egy

öt c

silla

gos

nap

köve

tkez

ett

az ö

t cs

illag

os é

j-sz

aka

után

. Rag

yogó

ver

őfén

yes n

apsü

tésb

en, g

yöny

örű

hava

s erd

őben

, egy

ütt i

ndul

tunk

útn

ak B

éla

bács

ival

. Ő

men

t rók

ára

vadá

szni

, én

foly

tatt

am m

agán

yos u

tam

at

Bük

kön

át U

ppon

y, P

utno

k, fe

lé. N

em já

rta

senk

i raj

-tu

nk k

ívül

a c

sodá

lato

s Bük

köt.

Cse

repe

s-kő

ig n

agyo

n 6 g

yeln

em k

elle

tt, n

ehog

y el

véts

em a

jelz

ést.

A b

arla

ng-

szál

lást

kiss

é el

hany

agol

tnak

tal

álta

m. A

Bük

k te

tejé

n vé

gig

kem

ény

hava

t kel

lett

tapo

snom

, Sár

réti

pihe

nőig

ne

heze

n ha

ladt

am.

Bán

kútr

a m

egér

kezv

e, m

ajdn

em

dél

volt

már

. M

ályi

nkái

g to

vább

ra i

s ta

posn

i ke

llett

a

nyom

ot, d

e le

galá

bb a

z út

lefe

lé v

ezet

ett.

Déd

esta

-po

lcsá

nyba

n jó

l bev

ásár

olta

m e

gy k

edve

s an

yóká

nál.

Upp

ony

után

a je

lzés

t na

gyon

6 gy

elm

esen

köv

ette

m,

még

söt

éted

és e

lőtt

túlju

tott

am a

sző

lőkö

n és

a S

zila

s-te

tőn.

Az I

vánk

ai e

rdés

zház

utá

n, k

erék

nyom

on g

yors

an

hala

dhat

tam

Put

noki

g. A

len

düle

tből

nem

aka

rtam

vi

ssza

venn

i, ez

ért P

utno

król

már

söté

tben

, ind

ulta

m to

-vá

bb K

elem

érre

. A k

ék je

lzés

hol

a m

űúto

n, h

ol m

elle

tte

egy

ösvé

nyen

hal

adt.

Én a

söt

étbe

n ne

m k

ísérle

tezt

em

az e

ltéve

déss

el é

s a

hóta

posá

ssal

, ez

ért

foly

amat

osan

a

műú

ton

band

ukol

tam

. Kel

emér

en a

z éj

szak

a ro

ha-

mos

an k

özel

edet

t, a

vilá

g le

csen

dese

dett

, a k

ompo

t is

kikö

tött

ék m

ár, b

ezze

g a

kocs

ma!

– a

z m

ég n

yitv

a vo

lt.

(Pet

ő6 u

tán

szab

adon

: Fal

u vé

gén

kurt

a ko

csm

a) A

z ig

azol

ófüz

etem

be b

epec

séte

ltem

az

italb

olt

bély

egez

ő-jé

t, s b

ár jó

cská

n tú

ljuto

ttam

már

a n

api a

dago

mon

, az

ötve

n ki

lom

éter

en „

ha m

ár lú

d, le

gyen

köv

ér”,

a s

ötét

éj

szak

ában

ca_

att

am t

ováb

b és

tov

ább.

Jól

ese

tt v

égre

–

„am

i a c

sövö

n ki

fér”

– h

alad

ás. A

köv

etke

ző fa

luig

6,2

km

-en

kere

sztü

l ism

ét m

űút s

egíte

tte

a m

agán

yos v

ágtá

-m

at. M

ire b

eért

em Z

ádor

falv

ára,

egy

léle

k se

vol

t már

az

utc

ákon

. Szá

llást

senk

itől s

e re

mél

hett

em e

zért

, min

t eg

y ha

jlékt

alan

, a h

elyi

bus

zmeg

álló

ban

rend

ezke

dtem

be

éjsz

akár

a. A

bus

zmeg

álló

az

út fe

lől t

elje

sen

nyito

tt

volt,

min

t a

busz

meg

álló

k ál

talá

ban.

A s

zél s

zaba

don

gará

zdál

kodo

tt b

enne

. Nem

vol

t tú

l hid

eg (

kb.:

-5˚C

, - 7

˚C),

de a

z eg

y sz

ál p

ehel

yhál

ózsá

kom

ban

fázt

am e

gy

kics

it. A

hűs

éges

főz

őmbő

l kifo

gyot

t a

benz

in, í

gy e

l-m

arad

t a m

eleg

vac

sora

is.

A m

egte

tt tá

v: 5

9-61

km

. Szi

nt: k

b.: 1

080

m.

Nap

okig

vár

tam

a h

ozzá

m c

satla

kozn

i vág

yó is

-m

eret

len

túra

társ

meg

érke

zésé

t, t

ársu

lásá

t ho

zzám

, de

nem

jöt

t el

soh

a. É

vekk

el k

ésőb

b tu

dtam

meg

Z

olitó

l, ho

gy e

nap

i tel

jesí

tmén

yem

ria

szto

tta

el e

gy

kics

it, –

nag

yon.

Jan

uár

16.

Szom

orú

nap

a m

ai. A

nag

y ir

am m

egbo

sszu

lta

mag

át.

A j

obb

térd

em n

agyo

n m

egfá

jdul

t. A

lig t

u-do

m m

ozga

tni.

Am

it a

z éj

szak

ai h

uszá

ros

vágt

ával

meg

nyer

tem

a

réve

n, a

hel

yi b

olt

nyit

ásár

a vá

rako

zva,

elv

eszt

et-

tem

a v

ámon

. Z

ádor

falv

ától

csa

k 7.

40-k

or t

udta

m

elin

duln

i. A

falu

utá

ni e

rdős

terü

lete

n, v

égig

tapo

sni

kelle

tt a

hav

at. A

ggte

lekr

e a

terv

ezet

thez

kép

est,

nagy

ké

séss

el é

rkez

tem

meg

. Ö

röm

az

üröm

ben,

hog

y a

hely

i ÁFO

R b

enzi

nkút

nál j

ó m

inős

égű

„fol

ttis

ztító

” be

nzin

t si

kerü

lt ve

nnem

. A

z N

DK

-s J

uwel

-ben

zin-

főző

m l

egin

kább

a t

iszt

a fo

ltti

sztí

tó v

agy

a pa

tika

i se

bben

zint

ked

veli.

Dallo

s B

éla

az İ

r-kı jó

szelle

me

Élm

ényb

eszá

moló – O

rszá

gos K

ék-túr

a bejá

rása

8Élm

ényb

eszá

moló –

Orszá

gos K

ék-túr

a be

járá

sa

Agg

tele

k ut

án, a

zt h

ittem

, Jós

vafő

re so

ha se

fogo

k be

érni

. Jós

vafő

t elh

agyv

a a

csod

aszé

p Ló

fej-

és a

Mé-

nes-

völg

yön

kere

sztü

l Der

enk

rom

közs

égbe

érk

ezte

m.

A te

lepü

lést

171

7-tő

l len

gyel

orsz

ági t

elep

esek

lakt

ák.

A t

elep

ülés

és

körn

yéké

n a

II. V

ilágh

ábor

ú id

ején

, m

edve

vadá

sz-r

ezer

vátu

mot

szer

ette

k vo

lna

létr

ehoz

ni

az o

rszá

gunk

akk

ori

nagy

ura

i, ez

ért

Hor

thy

Mik

-ló

s ko

rmán

yzó

úr 1

943-

ra k

itel

epít

ette

a f

alu

telje

s la

koss

ágát

. A s

zelle

mfa

lut

mos

t eg

y lé

lek

sem

lakj

a.

Néh

ány

házi

kó á

ll m

ég u

gyan

, de

csak

a r

égi i

skol

a te

tejé

t fed

i cse

répt

ető.

Ma

nagy

on k

eves

et ju

tott

am e

lőre

(kb

.: 31

km

), er

ősen

fáj

a lá

bam

, ezé

rt e

gy é

jsza

kára

, bek

öltö

ztem

a

mem

entó

ként

meg

mar

adt i

skol

aépü

letb

e. T

alál

tam

eg

y sz

obát

, am

it úg

y-ah

ogy

a sz

éltő

l meg

tudt

am ó

vni.

Síbo

tom

at b

edug

tam

egy

kili

ncsly

ukba

, az l

ett a

kab

át-

om fo

gasa

. Tal

álta

m e

gy le

szed

ett a

blak

kere

tet,

amib

ől

kiál

lt eg

y ha

talm

as sz

ög. A

z le

tt a

gye

rtya

tart

óm. H

ála

a tis

zta

benz

inne

k és

a f

őzőm

nek,

gyo

rsan

olv

adt

az

össz

egyű

jtött

hó.

Főz

tem

bel

őle

teát

is, l

eves

t is.

Jan

uá

r 17.

Éjs

zaka

nag

yon

hide

g vo

lt.

Val

ószí

nűle

g le

-cs

úszh

atta

m a

z iz

olie

rem

ről,

mer

t re

ggel

re á

tfáz

ott

az a

múg

y is

fáj

ós j

obb

térd

em.

Kéz

ilabd

a na

gysá

-gú

ra d

agad

t. B

efás

lizta

m. A

rug

alm

as p

ólya

, ham

ar

lecs

úszo

tt r

óla.

Az

átkö

tés

szor

osab

b, k

énye

lmet

le-

nebb

lett

. Ham

ar le

vett

em a

z eg

észe

t. M

ajd

elm

úlik

! E

gy d

arab

ig –

Szá

d-vá

rig

nem

kel

lett

hav

at t

apos

-ni

. Sz

abó-

palla

g el

őtt,

ism

ét k

ocsi

nyom

seg

ítet

t.

Szab

ó-pa

llag

erdé

szhá

z, ú

gy t

űnik

, ho

gy j

ó sz

állá

s-le

hető

sége

t bi

ztos

ít a

kör

nyék

bar

lang

jait

kut

ató

barl

angá

szok

nak.

Rem

élem

, elju

tok

vala

mik

or a

hír

es

Vec

sem

-bük

ki-z

som

boly

aljá

ra, M

agya

rors

zág

legm

é-ly

ebb

barl

angj

ába!

A h

ázik

ónál

nem

vol

t bél

yegz

ő. A

há

ztól

kér

ges

hava

t ke

llett

tap

osno

m e

gész

en B

ód-

vasz

ilasi

g. K

elle

met

len

volt

nagy

on. E

gész

en h

ossz

ú sz

akas

zon,

a j

égpá

ncél

min

dadd

ig m

egta

rtot

t, am

íg

a te

ljes

súly

omm

al r

á ne

m n

ehez

edte

m.

Akk

or b

e-sz

akad

t té

rdig

ala

ttam

, m

inde

n lé

pése

mné

l. N

agy

nehe

zen

elha

gyta

m a

z A

ggte

leki

-heg

ység

et,

átsu

-ha

ntam

a S

zalo

nna-

hegy

ség

észa

ki lá

bán

és á

ttér

tem

a

Cse

rehá

tra.

Bód

vasz

ilast

ól B

ódva

rákó

ig m

űúto

n 4,

5 km

-t g

yalo

golh

atta

m k

önny

edén

. B

ódva

rákó

sz

egén

y, d

e gy

önyö

rű k

icsi

ny fa

lu. A

ki s

zere

tne

még

szép

mag

yaro

s ke

ríté

sekk

el,

torn

ácok

kal,

gyön

yörű

há

z-ho

mlo

kzat

okka

l tal

álko

zni,

az fe

ltétle

nül k

eres

se

fel!

Sajn

os a

z O

KT

elk

erül

te a

Mar

tony

i ko

lost

or-

rom

ot. A

kék

tur

ista

jelz

és t

ekin

teté

ben,

a v

alós

ág é

s a

túra

füze

t ez

en a

vid

éken

sem

egy

ezet

t eg

ymás

sal.

A C

sere

hátr

ól n

em v

olt

térk

épem

, a

jelz

ésre

és

az

OK

T-s

pecs

étel

ős f

üzet

emre

kel

lett

hag

yatk

ozno

m.

Az

erdő

ben,

vég

ig t

apos

nom

kel

lett

a k

érge

s ha

vat.

A l

assú

, ke

serv

es c

amm

ogás

sal,

roha

mos

an f

ogyo

tt

az id

ő, a

z er

őm. G

adná

ra m

ár b

izto

san

nem

juto

k el

! To

rnab

arak

onyb

an a

tem

plom

mel

lett

ért

em b

e. B

alra

fe

nt t

alál

tam

egy

kis

bol

tot.

A b

oltb

an b

élye

gezt

em

egye

t. Sz

eret

tem

vol

na v

enni

egy

üve

g „b

arna

kól

át”,

ah

ogy

a he

lybe

liek

neve

zik

a co

ca c

olát

, de

a pé

nzem

is

roh

amos

an f

ogyo

tt,

üdít

őre

már

nem

fut

otta

. A

ta

rtal

ékol

ni k

ell

a ha

zafe

lé t

artó

útr

a, v

onat

jegy

re.

Rak

acas

zend

re a

két

fal

u kö

zött

i di

mbe

s-do

mbo

s sz

ántó

kon

kere

sztü

l le

het

elju

tni.

Szer

encs

ére,

ta-

lálk

ozta

m e

mbe

rekk

el,

akik

szi

ntén

Rak

acas

zend

re

igye

kezt

ek,

min

t én

. D

élut

án,

negy

ed ö

tre

érte

m a

Aggte

lek

21Egy

esül

eti hírek

– L

átog

atób

an a Testvér

szer

veze

tünk

nél

V. E

KE

-na

pi

és E

KE

-vá

rk

ulc

s

áta

dá

si ü

nn

ep

sé

g, V

árf

alf

a

Az eg

ykori Ara

nyosszék

en em

léke

zetes kö

rülm

é-ny

ek köz

ött k

erül

t sor

a ré

gen álm

odott E

KE köz

pont

, az

EKE-v

ár áta

dásá

ra.

2013

. m

ájus

10-

12-r

e, a

z E

KE

szü

leté

snap

jára

m

eghí

vót

kapt

unk

az E

KE

vez

etés

étől

. Tes

tvér

szer

-ve

zetü

nk e

zen

a na

pon

avat

ta f

el ú

j kö

zpon

tját

. A

z „E

KE

-vár

”név

re k

eres

ztel

t lé

tesí

tmén

yről

tav

aly

ta-

vass

zal

szül

etet

t m

eg a

dön

tés,

és

egy

évve

l ké

sőbb

, az

V.

EK

E-n

apon

már

egy

oly

an r

endb

e ho

zott

, jó

l át

gond

olt

mód

on k

iala

kíto

tt i

ngat

lan

kulc

sát

vehe

tték

az

egye

süle

t leg

6 ata

labb

gen

erác

iójá

nak

kép-

vise

lői

meg

ható

dott

elő

deik

től,

amel

y m

ár m

ost

is

kitű

nően

alk

alm

as ta

nács

kozá

sok,

okt

atás

i- és

kul

turá

lis

rend

ezvé

nyek

meg

tart

ásár

a, é

s per

sze

tábo

rozá

sra

is.A

z áta

dási

ünne

pség

en D

ezső

Lás

zló

orsz

ágos

eln

ök

kösz

öntö

tte

a m

egje

lent

eket

, maj

d a

besz

édek

, ism

er-

tető

k (k

öztü

k a

mag

yar k

orm

ány

nevé

ben

Dr.

Lato

rcai

C

saba

, nem

zetis

égi é

s ci

vil t

ársa

dalm

i kap

csol

atok

ért

fele

lős h

elye

ttes

álla

mtit

kár ü

dvöz

leté

nek,

mél

tatá

sána

k

felo

lvas

ása)

utá

n tá

nc, m

ulat

ság,

esz

em-is

zom

, maj

d té

g-la

jegy

- és p

álin

ka a

ukci

ó kö

vetk

ezet

t. A

z auk

ció

kem

ény

„csa

táka

t” h

ozot

t. En

nek

és a

meg

vásá

rolt

tégl

ajeg

yek

után

i ker

esle

tnek

is k

öszö

nhet

ően

újab

b je

lent

ős ö

ssze

-ge

kkel

bőv

ült a

z a k

assz

a, a

mi a

z EK

E-vá

r fej

lesz

tésé

vel,

csin

osítá

sáva

l kap

csol

atos

szám

tala

n el

gond

olás

meg

va-

lósít

ását

hiv

atot

t szo

lgál

ni.

A p

rogr

am a

z ün

nepl

és m

elle

tt s

tílus

osan

mag

ába

fogl

alta

az E

KE-

várn

ak o

tthon

t adó

tele

pülé

segy

ütte

s Vár

-fa

lva

és A

rany

osrá

kos s

zépí

tésé

hez

való

hoz

zájá

rulá

st is

.

Az

ünne

pség

re é

rkez

ett E

KE

tago

k, v

endé

gek

fa-

csem

ete

sort

ülte

ttek

az

isko

la u

dvar

án é

s ka

láká

ban

végi

gjár

va a

z A

rany

osrá

kos-

pata

k m

edré

t, m

eg-

tisz

títo

tták

azt

a t

avas

zi á

radá

sok

után

öss

zegy

űlt

szen

nyez

ődés

ektő

l.K

alm

ár

Bé

la,

MK

E

20Eg

yesü

leti élet –

MKE K

erék

páro

s sza

kosztá

ly, S

zéch

enyi Z

sigm

ond

nyom

ában

Széche

nyi Z

sigm

ond szül

etésén

ek 115

. évfor

dulója alkalm

ából az M

KE Túr

akerék

páro

s osztá

lya 20

13. júliu

sá-

ban

a Bak

onyb

a látoga

tott.

Bak

on

y

A tú

ra ú

tvon

ala

szom

bato

n: H

ársk

út –

Rák

tany

a –

Bak

onyb

él –

Táb

orhe

ly-h

egy:

kos

zorú

zás,

Hub

ertla

k –

Bak

o-ny

i-G

yilk

os-t

ó (K

ette

n fe

lteke

rtek

a K

őrish

egyr

e is)

– H

ársk

útA

túra

útv

onal

a va

sárn

ap: H

ársk

út –

Her

end

– Sz

entg

ál –

Kab

-heg

y –

Bán

d/E

ssegv

ár –

Már

kó –

Hár

skút

Kalm

ár

Béla

, M

KE

9Élm

ényb

eszá

moló – O

rszá

gos K

ék-túr

a bejá

rása

falu

ba. A

saj

gó lá

bam

mia

tt, l

e ke

llett

mon

dano

m a

to

vább

i útr

ól. E

gy ö

zveg

yem

ber é

s lán

ya, f

orra

lt bo

r-ra

l és p

iríto

tt k

enyé

rrel

ven

dége

lt m

eg. A

túra

füze

tem

sz

erin

t, a

szom

széd

juk

regi

sztr

ált s

zállá

sadó

.B

ecse

nget

tem

a s

zom

széd

Bar

na J

ózse

fné,

Jul

i né

nihe

z. A

rra

a ké

rdés

emre

, hog

y sz

állá

sadó

-e, s

zéle

s m

osol

y vo

lt a

vála

sza.

–

Igen

, van

szá

llás

nála

m. –

mon

dta.

Gyo

rsan

lesz

ögez

tem

, hog

y ne

kem

vis

zont

nin

cs

már

pén

zem

szál

lásr

a. A

mos

oly

lefa

gyot

t az

arcá

ról.

A

köve

tkez

ő pi

llana

tban

azo

nban

, még

nag

yobb

mos

oly

jele

nt m

eg r

ajta

. Szé

lesr

e tá

rta

karj

ait.

– N

em b

aj 6

am, g

yere

be

hozz

ám, n

ekem

ezt

a jó

Is

ten

úgy

is m

eg6 z

eti.

– sz

aval

ta Ju

li né

ni.

Egy

edül

egy

hos

szú

para

szth

ázba

n la

kott

. K

öz-

épen

kon

yha,

két

olda

lt eg

y-eg

y sz

oba.

Csa

k a

kony

hát

fűtö

tte,

téle

n cs

ak a

zt la

kta.

A sz

obák

at b

ecsu

kva

tar-

tott

a. A

kon

yháb

an k

ét á

gy v

olt,

az

egyi

ket

neke

m

vete

tte

meg

éjs

zaká

ra. F

inom

kru

mpl

ileve

ssel

ven

dé-

gelt

meg

, maj

d ha

mar

osan

„a

tyúk

okka

l” n

yugo

vóra

té

rtün

k. H

ossz

ú le

sz a

z éj

szak

a, n

agyo

t pi

henh

etek

. Ta

lán,

jót t

esz

a lá

bam

nak

is.

Meg

tett

táv

: 28,

5 –

33 k

m. A

hőm

érsé

klet

kb.

: -5

˚C Haj

nalb

an,

mot

oszk

álás

ra é

bred

tem

. M

ég s

ötét

vo

lt a

kon

yháb

an,

Juli

néni

nem

kap

csol

t vi

llany

t. A

hogy

kiv

ette

m a

söt

étbe

n, J

uli

néni

két

tér

dre

eres

zked

ve i

mád

kozo

tt. T

alán

az

Úrt

ól t

anul

t im

át

mon

doga

tta,

talá

n az

olv

asó,

vag

yis a

szen

t róz

safü

zér

szer

inti

im

ádsá

g az

Üdv

özlé

gy M

áriá

t, h

ossz

ú ór

á-ko

n ke

resz

tül.

Hal

kan

mor

mol

ta,

nem

ért

ette

m k

i a

szav

akat

. Hét

óra

kör

ül m

ozgo

lódn

i kez

dtem

, vár

t az

Ors

zágo

s K

ék-t

úra

tová

bbi s

zaka

sza.

Bár

nem

va-

gyok

kat

olik

us, n

agy

tiszt

elet

et é

rezt

em a

z ör

eg n

éne

odaa

dó h

itéér

t. M

egké

rdez

tem

, hog

y m

iért

és

kiké

rt

imád

kozi

k ily

en k

itart

óan.

Egy

pap

íroc

skát

vet

t el

ő és

soro

lni k

ezdt

e cs

alád

ja ta

gjai

t, is

mer

ősei

t. E

gyik

ért

ezér

t im

ádko

zott

, a m

ásik

ért a

zért

. Én

is já

rtam

már

te

mpl

omba

n, p

rote

stán

sok

közé

. Mi s

aját

szav

aink

kal,

egy

mon

datt

al, e

lren

dezt

ük a

z eg

ész

csal

ádun

kat,

ba-

ráta

inka

t, is

mer

ősei

nket

. „D

rága

Ura

m, T

e jó

l tud

od,

hogy

kin

ek m

i a

baja

, se

gíts

raj

tuk!

Ám

en.”

Slu

ssz.

Ta

lán

még

sem

a k

imon

dott

szav

ak fo

ntos

ak? J

uli n

é-ni

től m

ost t

öbbe

t tan

ulta

m, m

int a

z eg

yház

tört

énet

i ta

nkön

yvek

ből.

Reg

gelit

és

ném

i útr

aval

ót a

dott

, nag

yon

6 nom

ab

ált s

zalo

nnát

. Étk

ezés

eim

vég

én, a

z le

tt a

des

szer

t.

Jan

uár

18

.

A f

alub

ól k

ocsi

nyom

vez

etet

t fe

l a

dom

bra,

a

térk

ép sz

erin

t HE

GYR

E, m

égpe

dig

a K

ecsk

e- H

EG

Y-R

E! S

okái

g m

ehet

tem

az

úton

. Az

erdő

és

az ú

t eg

y ho

sszú

dom

bon,

a d

omb

geri

ncén

Dél

-kel

eti

irán

y-ba

n kö

nnye

n kö

veth

etőe

n ha

lad.

Gad

na e

lőtt

egy

kis

do

mbr

a, N

agyv

ölgy

-fej

e (2

86 m

), ke

ll fe

lkap

aszk

odni

, on

nan

le a

falu

ba. A

baúj

lak

után

a m

űút k

anya

rját

ól

nem

mes

sze

egy

kb. 1

0 m

mag

as k

ilátó

toro

nyho

z vi

sz

a je

lzés

. Bak

také

k el

őtt

a m

ezőv

édő

erdő

sáv

mel

lett

ha

lad

a je

l, be

a fa

luba

, a te

lepü

lés t

uris

ta sz

álló

jáho

z.

Szeg

ény

cigá

nyhá

zak

közö

tt j

utot

tam

ki

a fa

lubó

l. E

lőbb

egy

mez

őn á

t, p

atak

on k

eres

ztül

egy

gém

es

kút m

elle

tt k

ell f

elm

ászn

i a so

kadi

k do

mbo

cska

tete

-jé

re. I

tt a

jelz

és n

agyo

n jó

. Hel

yenk

ént

kérg

es h

avat

ke

llett

tap

osno

m. T

iszt

a id

őben

, Ész

ak f

elé

szép

tá-

jaka

t le

het

látn

i. M

éra

felé

, kb.

fél

útt

ól k

ocsi

nyom

se

gíte

tt. M

érát

ól k

önny

en ju

tott

am e

l Her

nádc

écéi

g.

Bef

agyo

tt a

Her

nád,

az

átke

lés

nem

oko

zott

gon

dot.

Az

éjsz

akai

szá

lláso

m B

oldo

gkőv

áral

ján,

a v

asút

állo

-m

ás v

árój

ában

lesz

. A

job

b té

rdem

úgy

tű

nik

, fe

ladt

a a

vele

m

foly

tato

tt h

arcá

t. B

elát

ta,

hogy

hiá

ba p

róbá

lkoz

ik

bojk

ottá

lni

a tú

rát,

min

denk

éppe

n ve

lem

kel

l jö

n-ni

e, k

i kel

l tar

tani

a N

agy-

Mili

cig.

Eze

n a

napo

n m

ár

leap

adt,

már

kev

ésbé

fáj

t, m

int

az e

lőző

nap

okon

. M

ost a

bal

lába

m lá

zado

zik

sors

a el

len.

A m

egte

tt t

áv:

kb.

38 k

m.

Hőm

érsé

klet

: kb

. -

5˚C

, - 1

0˚C

.

Peng

ı-k

ı, Z

em

plé

n

10Élm

ényb

eszá

moló –

Orszá

gos K

ék-túr

a be

járá

sa

Jan

uá

r 19.

Az

éjsz

akai

szá

llás

nem

vol

t a

legj

obb.

Egé

sz é

j-je

l dís

zkiv

ilágí

tásb

an s

zőhe

ttem

álm

aim

at. A

lvás

hoz

a vá

róte

rmi

pad

is k

eske

nyne

k bi

zony

ult.

Fol

yton

le

csús

ztam

ról

a. Ó

h, m

enny

i ny

űg! L

ám c

sak,

ide

ve

zet,

a n

yafo

gásh

oz,

ha a

z em

ber

néha

pap

lano

s ág

yban

alh

at!

Reg

gel a

vas

utas

nén

ik „

ágyb

a” h

oztá

k ne

kem

a

forr

ó fe

kete

kávé

t. M

icso

da a

jánd

ék e

z ne

kem

, a b

o-lo

nd v

ándo

rnak

! Ezé

rt m

ár é

rdem

es v

olt b

olon

dozn

i! M

ikor

még

nor

mál

is vo

ltam

, ily

en é

lmén

yben

, soh

ase

volt

rész

em.

Reg

gel

6.20

-kor

sik

erül

t el

indu

lnom

. M

űúto

n A

rkái

g ju

tott

am.

Soká

ig k

ocsi

nyom

gyo

rsít

ott

Mo-

gyor

óska

felé

. Egy

kis

ebb

szak

aszo

n ke

llett

csa

k ha

vat

tapo

snom

. A

z út

a M

alom

-pat

ak v

ölgy

ében

vez

et.

Min

t a

kerg

e ze

rge

kelle

tt a

pat

akot

hol

ide-

hol o

da

átug

ráln

om. I

smer

tem

már

ezt

a r

észt

, tud

tam

, hog

y m

ire

szám

íthat

ok. M

ogyo

rósk

a el

őtt a

jelz

és „

meg

szé-

dült”

. A fa

luba

n a

jelz

ést s

okái

g tö

rlik,

már

azt

hitt

em,

itt is

meg

válto

ztat

ták

az ú

tvon

alat

, de

még

sem

. Sze

-re

ncsé

re e

zt a

vid

éket

jól i

smer

tem

és

meg

szer

ette

m,

jelz

és n

élkü

l is

elta

lálta

m R

egéc

re. K

emén

y hó

tapo

-sá

ssal

jut

otta

m e

l a

Dor

gói

házh

oz.

A h

áztó

l sz

éles

ko

csin

yom

seg

ített

tov

ább.

Az

itten

i tur

ista

utak

ra a

z a

jelle

mző

, ho

gy s

zéle

s, e

rdés

zeti

uta

kon,

nag

yjáb

ól

szin

tben

hal

ad, t

eker

eg to

vább

. Elh

alad

tam

az

Istv

án-

kúti

erdé

szhá

z el

őtt.

Jó p

ár é

vvel

eze

lőtt

, vad

ászo

któl

itt

tanu

ltam

meg

erő

s, k

icsi

tüze

t rak

ni. M

ost a

Deb

-re

ceni

Kon

zerv

gyár

ter

més

zetb

arát

ai k

ezel

ik. T

élen

zá

rva.

Bél

yegz

őt n

em t

alál

tam

, vi

szon

t ör

ömm

el

látt

am ú

j fe

nyőf

a cs

emet

eker

tet.

Esz

kála

meg

lepe

tt

egy

kics

it, a

tem

póm

at jo

bbna

k go

ndol

tam

. Az

itten

i er

dész

ház,

inká

bb tu

rist

a ku

lcso

sház

nak

láts

zik.

A b

é-ly

egző

feje

itt i

s hiá

nyzo

tt, m

int I

stvá

n-kú

tnál

. Esz

kála

ut

án a

kék

nég

yzet

meg

érke

zésé

ig, i

ll. a

z el

válá

sáig

ko-

csin

yom

segí

tett

. Útk

özbe

n eg

y tis

ztás

ról,

szép

kilá

tás

nyíli

k dé

li ir

ányb

a a

Bod

rog

és B

odro

gköz

felé

. A

tem

póm

ism

ét le

lass

ult.

A jo

bb té

rdem

újra

kez

-di

a s

ajgó

fájd

ogál

ását

. Már

csa

k öt

ven

kilo

mét

er v

an

hátr

a a

nagy

túrá

ból.

Meg

besz

élte

m v

ele,

hog

y ez

t a k

e-vé

s uta

t, m

ár k

i kel

l bír

nia.

Szá

lláso

m M

akko

shot

ykán

va

n. N

agy

Kár

oly

nyug

alm

azot

t hen

tes é

s nag

y er

dőba

-rá

t (te

hát ő

is b

olon

d…) a

dott

éjsz

akai

men

edék

et e

gy

fűte

tlen,

has

znál

aton

kív

üli p

ortá

s hel

yisé

gben

.

A m

egte

tt tá

v: 3

8,2

– 40

km

. Szi

nt: k

b.: 1

200

m.

A h

őmér

sékl

et: K

b.: -

1˚C

, -6˚

C. E

lindu

lt a

felm

ele-

gedé

s, id

eje

lesz

a tú

rát b

efej

ezni

!

Jan

uár

20.

Furc

sa n

ap v

olt a

mai

. Éjs

zaka

a b

allá

bas

baka

n-cs

om t

alpa

, ne

m t

anak

odot

t az

on,

hogy

lev

áljo

n-e,

va

gy se

m, h

anem

regg

elre

kel

ve e

gysz

erűe

n le

vált,

le-

fagy

ott a

bak

ancs

om fe

lső ré

szér

ől. N

agyo

kat á

sítoz

ott

mag

ában

. Raj

tam

nem

fogs

z ki

! – g

ondo

ltam

. Cip

ő-fű

zőve

l, le

ukop

lasz

t ra

gasz

tóva

l, „s

zaks

zerű

cip

ész”

be

avat

kozá

ssal

old

otta

m m

eg a

pro

blém

át.

Vih

ar-

vert

en in

dulta

m to

vább

, még

a k

orah

ajna

li ór

ákba

n.

Koc

siny

omon

hal

adha

ttam

, C

irká

ló-t

anyá

ig n

em

volt

gon

d. A

tan

yátó

l le

galá

bb ö

t ki

lom

éter

en k

e-re

sztü

l, k

emén

y, k

érge

s ha

vat

kelle

tt t

apos

nom

. V

árhe

gy u

tán,

szé

p sz

ál „

lába

s” e

rdőb

en v

ezet

ett

az

út.

Sáto

ralja

újhe

lyre

, ah

ol e

lősz

ör h

allo

ttam

hír

ét

az O

rszá

gos

Kék

-túr

ának

, ne

m v

itt

be a

kék

jel

-zé

s. A

Sát

oros

heg

yekn

él,

Ész

ak-n

yuga

tról

elk

erül

i a

váro

st. R

udab

ányá

cska

utá

n, c

sak

sejte

ttem

, hog

y m

erre

kel

l ta

rtan

om.

Szél

es k

ocsi

nyom

on,

a sz

éné-

gető

k vö

lgyé

ben

kapa

szko

dtam

Vág

áshu

ta f

elé.

Egy

er

dei v

adet

etőn

él v

éget

ért

a jó

út.

Ész

ak fe

lé fo

rdul

-ta

m é

s a

hegy

ek f

elé

kiál

tott

am: –

nem

aka

rok

már

je

ges k

érge

s hav

at tö

rni,

fagy

os h

avat

tapo

sni!

A C

se-

répt

ó-er

dész

ház

rom

okba

n he

ver.

Nag

yhut

a fe

lé a

vá

gásh

utai

műú

ttól

szép

a H

olló

s-pa

tak

völg

ye. M

ire

kibo

gozt

am m

agam

a h

árom

hut

a sű

rűjé

ből,

alap

osan

Füzé

ri v

ár, Z

em

plé

n

19Egy

esül

eti é

let –

MKE K

erék

páro

s sza

kosztá

ly, S

zéch

enyi Z

sigm

ond

nyom

ában

Köz

elm

últb

eli n

evez

etes

sége

, hog

y 19

44-b

en it

t mű-

ködö

tt a

6 n

n na

gykö

vets

ég.

Miu

tán

körb

enéz

tük,

kö

rbef

ényk

épez

tük

az é

püle

tet,

nagy

lako

mát

tart

ot-

tunk

a p

ark

egy

rönk

aszt

alán

.K

övet

kező

lát

niva

ló F

ehér

várc

surg

ón a

Kár

olyi

ka

stél

y vo

lt. M

egle

peté

sünk

re v

irág

vásá

rt ta

rtot

tak

a pa

rkba

n. E

lősz

ör n

em is

az

kötö

tte

le 6

gyel

mün

ket,

hane

m a

bej

árat

i sz

egle

tben

kiá

llíto

tt k

ecsk

emét

i M

erce

dese

k. É

vike

bel

e is

ugr

ott

a va

jszí

nű b

őrül

ésbe

. A b

icaj

okat

fe

dett

hel

yre

park

oltu

k, fe

lvál

tva

bejá

rtuk

a v

ásár

t, a

kas

tély

egy

ré

szét

. A

fel

hősz

akad

ás s

zere

n-cs

ére

nem

út

közb

en k

apot

t el

m

inke

t. I

ndul

ás e

lőtt

még

fa-

gyiz

tunk

is.

A z

ivat

ar k

övet

kező

hul

-lá

ma

a sz

omsz

édos

Bod

ajko

n ér

t el

min

ket.

Épp

be

tudt

unk

park

oln

i a

Fen

yő b

üfé

eres

ze

alá.

A h

angu

lato

s ki

s eg

ység

, az

OK

T p

ecsé

telő

hel

ye. E

gy id

eig

tart

ózta

tott

min

denk

it a

z es

ő,

maj

d ne

kiir

amod

tunk

a C

sóka

kő

emel

kedő

jéne

k. B

enéz

tünk

a k

is vá

rba,

egy

MK

E m

oli-

nós c

sopo

rtké

pet i

s kés

zíte

ttün

k. A

zutá

n kö

vetk

ezet

t a

kérd

éses

úts

zaka

sz a

Vér

tes f

enns

íkra

. A te

rvez

ésko

r bíz

-ta

m b

enne

, hog

y ha

szná

lhat

ó le

sz a

z O

KT

útv

onal

. A

kere

sztb

e dő

lt ké

t fa

és a

víz

mos

ás k

issé

meg

nehe

zíte

tte

hala

dásu

nkat

. A m

ásfé

l kilo

mét

eren

átt

oltu

k a

bica

jo-

kat a

völ

gybe

n. A

z er

dész

eti ú

tra

kiér

ve, n

yere

gbe

ülve

, kö

zele

dtün

k ut

unk

célja

felé

: a S

zéch

enyi

vad

ászh

ázho

z.

Cse

perg

ő es

őben

érk

eztü

nk. A

ház

elő

tti 6

lagó

ria

alat

t, a

hely

i vad

ászt

ársa

ság

embe

rei f

ogad

tak

min

ket.

Bem

u-ta

tkoz

ásun

k ut

án b

arát

i han

gula

t ala

kult

ki. A

mar

adék

en

niva

lónk

at k

ipót

oltá

k eg

y sz

ál e

nyhé

n cs

ípős

vad

hús

kolb

ássz

al, h

ozzá

föcc

söt i

s adt

ak.

Ham

aros

an e

lállt

az

eső,

és

a na

p su

gara

meg

vilá

gíto

tta

a há

z el

őtti

em

lékk

övet

. A

lig o

l-va

shat

ó, n

émet

nye

lvű

felir

at,

egy

vadá

szku

tyán

ak á

llít

emlé

-ke

t, m

ely

a gr

óf é

leté

t m

ente

tte

meg

. H

ogya

n, a

zt n

em s

iker

ült

meg

tudn

unk…

B

úcs

úzá

s u

tán

, él

veze

tes

10 k

m g

urul

ás k

övet

keze

tt a

z er

dész

eti a

szfa

lt ú

ton

.Z

ámo

lyb

an p

illa

nat

ra

meg

állt

un

k C

soó

ri S

ánd

or

és C

san

ádi

Imre

szü

lőh

á-za

elő

tt,

maj

d m

ég 1

0 k

m

guru

lás

Feh

érvá

rra.

Ép

p s

ö-té

ted

ésre

ért

ün

k az

áll

omás

hoz

. K

omfo

rtos

an

beto

ltuk

a b

icaj

okat

az

első

vág

ányo

n i

ndu

lásr

a ké

sz s

zere

lvén

ybe.

Szo

káso

san

jó

han

gula

tban

ut

aztu

nk

haz

a.S

tau

róc

zk

y T

am

ás,

MK

E

Káro

lyi-ka

stély

Pózo

lás

a c

sóka

kıi v

árb

an

18Eg

yesü

leti élet –

MKE K

erék

páro

s sza

kosztá

ly, S

zéch

enyi Z

sigm

ond

nyom

ában

Szé

ch

en

yi

Zsig

mo

nd

em

lék

túrá

k

A H

argi

tán

meg

tört

ént

kosz

orúz

ások

utá

n,

köve

tkez

tek

a ta

vasz

i ker

ékpá

ros

teke

rgés

ek. A

z id

ő-re

ndis

éghe

z ta

rtva

mag

unka

t, el

őszö

r a

Fejé

r m

egye

i Sá

rpen

telé

t ve

ttük

cél

ba,

ugya

nis

ott

neve

lked

ett

„Zsi

gmon

d úr

6 ”.

A m

oder

n el

ővár

osi

vona

-to

zás

után

, Sz

ékes

fehé

rvár

on

ült

ün

k n

yere

gbe.

A

vá

ros

déln

yuga

ti ha

tárá

ban,

ham

ar e

l-ér

tük

a ka

stél

ypar

kot,

amel

y m

a ke

dvel

t sz

abad

idő

hely

. A

nag

y fo

cipá

lya

– tá

boro

zóhe

ly, a

z eg

y-ko

ri é

püle

tegy

ütte

s ud

vara

vol

t, m

elyn

ek s

arká

ban

meg

talá

ltuk

a

mét

er m

agas

em

lékk

övet

. R

övid

mon

dóká

m u

tán,

elh

e-ly

eztü

k az

MK

E s

zako

sztá

lyi

kosz

orúj

át.

Ezu

tán

átgu

rultu

nk

a kö

zeli

fal

u t

emp

lom

ához

, m

elyn

ek k

ertj

ében

tis

ztel

etün

-ke

t te

ttük

Zsi

gmon

d gr

óf s

züle

i és

nag

yszü

lei s

írja

inál

. Ha

már

ott

vol

tunk

, fel

idéz

tük

a gr

ó6 c

salá

d él

etét

is. H

a ne

m is

lóhá

ton,

vag

y ko

csin

, de

átt

eker

tünk

a sz

omsz

édok

hoz

Nád

asdl

adán

yba.

Bi-

zony

nag

y hú

úú h

alla

tszo

tt,

mik

or b

ekan

yaro

dva

a

kast

élyk

ertb

e m

eglá

ttuk

a c

soda

szép

, to

rnyo

s-bá

s-ty

ás k

iska

stél

yt.

A fo

tózá

sok,

és a

z eb

éd u

tán,

éltü

nk

a le

hető

ségg

el é

s ve

zető

vel

végi

gnéz

tük

a sz

obák

at.

Kés

ő dé

lutá

n in

dultu

nk v

issz

a, F

ehér

váro

n ke

resz

tül

teke

regv

e, m

ajd

a V

elen

cei-

tó p

artjá

n gy

önyö

rköd

ve

a na

plem

enté

ben,

Agá

rdon

ültü

nk v

onat

ra.

Vért

es

A m

ásod

ik ta

vasz

i bic

ajoz

ás-

ra m

indö

ssze

hár

mas

ban

jött

ünk

össz

e a

Dél

i-pá

lyau

dvar

on.

Az

előz

őhöz

has

onló

an S

zéke

sfe-

hérv

árig

von

atoz

tunk

. O

nnan

a

Vér

test

vet

tük

célb

a. A

ter

v: a

M

óri-

árok

ban

való

tek

erés

Bo-

dajk

ig, o

nnan

fel C

sóka

kőn

át a

fe

nnsí

kra,

maj

d vi

ssza

guru

lás

Zám

olyo

n ke

resz

tül F

ehér

várr

a.

Tehá

t Fe

hérv

áron

nye

regb

e ül

ve

észa

knak

vet

tük

az i

rány

t. E

gy

rövi

d zá

por

elől

beh

úzód

tunk

az

elő

ző ú

ton

már

meg

ism

ert

Ital

vár n

evez

etű

egys

éghe

z. S

zép

kert

váro

si ré

szen

, az

utun

kat p

ipac

sos

árko

k sz

egél

yezt

ék.

Els

ő lá

tniv

alón

k Is

zkas

zent

györ

gyön

az

Am

adé-

Baj

záth

-Pap

penh

eim

kas

tély

vol

t, m

a ál

talá

nos i

skol

a.

Szé

chenyi

Zsi

gm

ond e

mlé

kköve

A tört

én

elm

i jele

ntı

ségő

Nád

asd

y-ka

stély

Sárp

en

tele

11Élm

ényb

eszá

moló – O

rszá

gos K

ék-túr

a bejá

rása

rám

est

eled

ett.

Hog

y es

élye

m le

gyen

más

nap

elér

ni

Nag

y-M

ilic

(893

m) c

súcs

án a

Kék

-túr

a vé

gállo

más

át,

nem

állh

atta

m m

eg. V

ágyá

lmai

mba

n be

nne

volt,

hog

y va

laho

gy m

ég m

a el

érje

m F

üzér

t. N

em v

eszé

lyes

az

út,

a ki

svas

út m

enté

n kö

nnye

dén

lehe

t ta

rtan

i a je

lzés

t. Fü

zérk

omló

ig b

izto

san

elér

ek. A

Szu

ha-v

ölgy

söt

ét-

ben

is jó

l jár

ható

. Kár

, hog

y m

ost

éjsz

aka,

alig

láto

k be

lőle

val

amit,

csa

k na

gy fa

laka

t érz

ékel

ek m

agam

kö-

rül.

Nag

ybóz

sva

előt

t elv

eszt

ette

m a

jelz

ést,

a B

ózsv

ai

szik

laka

put v

iszon

t kön

nyed

én m

egta

lálta

m. M

ár c

sak

a ko

csm

a va

n há

tra.

Bél

yegz

ő a

kocs

máb

an!

Vas

árna

p, ö

reg

este

vol

t m

ár. A

hos

szú,

fár

aszt

ó na

p vé

gén,

egy

hón

apos

sza

kálla

l, át

fagy

va, z

úzm

ará-

san,

leuk

opla

sztt

al fo

ltozo

tt b

akan

ccsa

l lép

tem

be

a fa

lu

kultú

rsze

ntél

yébe

. Az

ajtó

val s

zem

ben

állt

a ko

csm

áros

pu

ltja,

bal

kézr

e as

ztal

ok. A

bel

ső a

szta

lokn

ál is

zoga

tó

embe

rek.

Fél

hom

ály.

Ajtó

mel

lett

állt

egy

üre

s as

ztal

, há

tizsá

kom

at le

vett

em, a

rra

tett

em le

. A K

ék-t

úra

iga-

zoló

füze

tem

et e

lőve

ttem

, min

t ily

enko

r min

dig,

irán

y a

kocs

már

os b

ácsi

! Füz

et k

inyi

t, eg

y új

abb

Kék

-túr

a pl

ecsn

i ügy

esen

a h

elyé

re k

erül

. Egy

han

g a

távo

l ho-

mál

yból

: – a

zt a

füze

tet é

n is

látn

i aka

rom

! A

köv

etel

őző

hang

on m

egle

pődt

em e

gy k

icsi

t.

Edd

ig se

nki s

em a

kart

a lá

tni.

Ha

köve

telő

zni t

etsz

ik,

akko

r m

aga

se fo

gja

látn

i – g

ondo

ltam

.–

Ehh

ez a

füz

ethe

z az

elv

társ

nak,

sem

mi

köze

! –

vála

szol

tam

a h

angn

ak.

„Szó

ben

nsza

kadt

, ha

ng

fenn

akad

t, le

helle

t meg

szeg

ik”,

sza

vaim

utá

n a

kocs

-m

ában

mél

y cs

önd

köve

tkez

ett.

Meg

vallo

m ő

szin

tén,

ho

gy a

győ

zele

m k

apuj

ában

, kic

sit b

üszk

e vo

ltam

ma-

gam

ra é

s ol

yan

jó le

tt v

olna

, ha

más

ok i

s tu

dom

ást

szer

ezne

k ar

ról,

hogy

mos

t ép

pen

min

ek l

ehet

nek

tanú

ik. E

zért

ki s

züne

tet

tart

va, m

ár e

nyhé

bb h

ang-

nem

ben

foly

tatt

am:

– D

e, h

a a

bács

i sz

épen

kér

i, sz

íves

en m

egm

u-ta

tom

. – N

em k

érte

.M

ire

elre

ndez

gett

em a

dol

gaim

at, a

gon

dola

taim

m

ár i

smét

a h

ideg

éjs

zaká

ban

kala

ndoz

tak.

Ind

ulni

ak

arta

m k

ifelé

az

ajtó

n, m

ikor

két

ren

dőr

lépe

t be

ra

jta. H

a én

mos

t azo

nnal

kilé

pek

inne

n, a

kkor

fölö

s-le

gese

n m

agam

ra v

onom

a 6

gyel

mük

et. Ú

gy tű

nhet

, m

int h

a m

enek

ülné

k. M

ivel

nem

vol

t mié

rt m

enek

ül-

nöm

, vár

tam

még

egy

kic

sit a

z in

dulá

ssal

. A re

ndőr

ök

körb

ejár

ták

a he

lyis

éget

, az

egyi

k, a

nag

ydar

ab z

ászl

ós

elvt

árs

meg

állt

előt

tem

.

Elk

érte

a S

zem

élyi

Igaz

olvá

nyom

at. K

ezem

ügy

é-be

n vo

lt m

ár,

hisz

en s

ejte

ttem

, ho

gy e

l fog

ja k

érni

. Á

tadt

am n

eki.

Néz

eget

te,

maj

d m

aga

elé

lete

tte

az

aszt

alra

, nem

adt

a vi

ssza

nek

em.

– H

onna

n jö

n m

aga?

– k

érde

zte.

Íme

hát,

eljö

tt a

téli

Kék

-túr

ám k

özhí

rré

téte

léne

k id

eje,

nos

za r

ajta

! –

Kős

zegr

ől. –

vál

aszo

ltam

.–

Haz

udik

. – v

ágta

nek

em a

ren

d őr

e.–

Hon

nan

jön?

– k

érde

zte

ism

ét. Ú

gy lá

tszi

k, e

z ne

m tá

gít,

gond

olta

m m

agam

ban.

–

Kős

zegr

ől. –

vál

aszo

ltam

ism

ét.

– H

onna

n jö

n? –

tet

te f

el a

kér

désé

t ha

rmad

-sz

orra

is.

– K

ősze

gről

. – v

álas

zolta

m h

atár

ozot

tan,

a le

hető

le

grez

zené

stel

eneb

b al

abás

trom

arc

ot m

agam

ra e

ről-

tetv

e, h

ogy

észr

e ne

veh

esse

raj

tam

az

álar

c m

ögöt

t re

jtőzk

ödő,

„ a

főok

os e

lőtt

vig

yázb

an á

lló lá

that

atla

n rö

högé

st”

(Szt

evan

ovity

Dus

án u

tán

szab

adon

).

Úgy

tűnt

, hog

y a

rend

őr m

egel

égel

te a

z eg

yhan

gú

csev

egés

t, f

elsz

ólít

ott,

hog

y rá

mol

jam

ki

a ko

csm

a-as

ztal

ra a

tari

szny

ám ta

rtal

mát

. Ism

ét m

egle

pődt

em.

Nem

gon

dolta

m a

hős

tett

emet

, enn

yire

ala

posa

n id

e-ge

nekn

ek b

emut

atni

. Az

is f

elm

erül

t be

nnem

, hog

y va

n-e

joga

nyi

lván

osan

err

e ut

asíta

nia

enge

m? D

e ha

m

ár e

lindu

lt or

szág

-vilá

g sz

ínpa

dán

az is

mer

ette

rjes

z-tő

elő

adás

, hát

legy

en! T

úraf

üzet

elő

, túr

anap

lóm

elő

, fé

nyké

pező

gépe

m e

lő! O

ldal

tásk

ámbó

l, m

inde

nt k

is-

orak

ozta

ttam

, szé

pen

sorb

a. A

ren

dőr

bele

lapo

zott

a

Kék

-túr

a fü

zete

mbe

. Akk

or m

ár te

le v

olt b

élye

gzés

sel,

vasu

tas d

átum

bély

egzé

sekk

el, j

egyz

etel

ésse

l, be

írás

ok-

kal.

Kic

sit

néze

gett

e, n

ézeg

ette

, m

ajd

viss

zate

tte

az

aszt

alra

. Fe

lvet

te a

nap

lóm

at,

azt

is e

l kez

dte

olva

s-ga

tni.

A k

ocsm

ában

mél

y cs

önd

hono

lt.

A r

endő

r ol

vaso

tt. K

is id

ő m

úlva

, meg

kérd

ezte

: –

A n

api h

őmér

sékl

etek

et h

onna

n ve

tte?

–

Font

os v

olt t

udno

m, h

ogy

mily

en id

ő va

n, m

ire

szám

íthat

ok, e

zért

aho

l leh

etet

t, m

indi

g m

egké

rdez

tem

m

ások

tól.

– vá

lasz

olta

m. A

hogy

a fü

zete

imm

el v

égze

tt,

ráté

rt a

Chi

non

CM

4-es

fény

képe

zőgé

pem

re.

– H

át e

z ho

nnan

van

? –

Ez

az é

n fé

nyké

pező

gépe

m. N

éhán

y év

e vá

sá-

rolta

m. –

vál

aszo

ltam

.–

Haz

udik

. – j

elen

tett

e ki

újr

a a

bizt

os ú

r (e

lv-

társ

).

12Élm

ényb

eszá

moló –

Orszá

gos K

ék-túr

a be

járá

sa

– M

utas

sa a

gép

pap

írja

it!

–Nem

tud

om m

egm

utat

ni a

zoka

t. N

em h

ordo

-zo

m m

agam

mal

.M

iutá

n a

tari

szny

ám ta

rtal

máv

al v

égez

tünk

, uta

-sí

tott

arr

a, h

ogy

rám

olja

m ö

ssze

. Vol

t id

őm b

őven

, rá

érte

m,

szép

en b

erám

olta

m a

tás

kám

ba,

ahog

yan

szok

tam

. M

ár a

zt h

itte

m m

inde

n re

ndbe

n, e

lnye

r-te

m a

ren

dőr

biza

lmát

, az

elő

adás

nak

vége

, m

ikor

ar

ra u

tasí

tott

, hog

y m

ost

a há

tizsá

kom

at ü

ríts

em k

i. V

alah

ol b

elül

, már

kez

dtem

egy

kic

sit

mér

ges

lenn

i a

bács

ira,

de

egy

nagy

szer

ű le

hető

sége

t is

lát

tam

a

hely

zetb

en. E

gy e

xtré

m tú

rát c

sinál

tam

, ext

rém

felsz

e-re

léss

el, e

xtré

m k

örül

mén

yek

közö

tt. H

a íg

y al

akul

t, há

t lás

sák

más

ok is

, hog

y ho

gyan

áll

össz

e eg

y ke

mén

y tú

ra tú

lélő

fels

zere

lése

!M

inde

nt k

irám

olta

m a

z as

ztal

ra,

ism

ét s

zépe

n eg

yenk

ént,

sor

ban.

Min

den

fels

zere

lési

tár

gyat

be-

mut

atta

m e

gy-e

gy m

onda

t kís

éret

ében

. –

Ugy

e, a

nag

y te

rjed

elem

, a s

úlly

al v

aló

spór

o-lá

s m

iatt

, sát

rat

nem

vit

tem

mag

amm

al, c

sak

egy

a ké

t mar

okba

n el

férő

un.

„bi

wak

zsák

ot”.

– S

zép

nagy

, sz

ínpa

dias

ívbe

n em

elte

m k

i a h

átiz

sáko

mbó

l, az

zal a

kí

sérő

szöv

egge

l, ho

gy a

túrá

n ez

vol

t a sá

tram

. Ekk

or

hallo

ttam

elő

ször

föl

hörd

ülni

a k

ocsm

a-tá

rsas

ágot

. Ú

gy l

átsz

ik,

hogy

6 g

yeln

ek.

Elő

kerü

lt a

foltt

iszt

ító

benz

inem

is. A

ren

dőr

egyb

ől le

csap

ott r

á,

– E

zt h

onna

n sz

erez

te?

– A

ggte

leke

n az

ÁFO

R k

útná

l ve

ttem

. –

vála

-sz

olta

m.

– H

azud

ik. –

csa

ttan

t ism

ét a

ren

dőr

szav

a. Ú

gy

láts

zik,

a le

mez

játs

zón,

ela

kadt

a t

ű, g

ondo

ltam

ma-

gam

ban.

Már

meg

int v

issza

tért

ünk

a tő

mon

dato

khoz

. E

kkor

a k

ocsm

apul

ttól

elő

lépe

t egy

em

ber é

s így

szól

t a

rend

őrhö

z.

– Z

ászl

ós e

lvtá

rs! A

z ag

gtel

eki b

enzi

nkút

nál l

ehet

fo

lttis

ztító

ben

zint

vás

árol

ni.

– M

agát

ki k

érde

zte?

– v

onta

kér

dőre

a re

ndőr

. A

benz

inké

rdés

tis

ztáz

ása

után

, ism

ét s

zép

nagy

ívbe

n,

köve

tkez

ő út

itárs

amat

, a b

enzi

nfőz

őmet

em

elte

m a

z ün

nepi

mag

asba

. –

Ez

a tá

bori

spa

rhel

tem

. Ez

nem

fáv

al, s

e ne

m

szén

nel,

hane

m b

enzi

nnel

műk

ödik

. E

bbe

kelle

tt a

ti

szta

ben

zin.

– f

olyt

atta

m t

ováb

b az

elő

adás

omat

. Is

mét

elis

mer

ő m

oraj

lás

halla

tszo

tt a

sön

tés

mél

yé-

ről.

Ez

így

men

t tov

ább,

az

utol

só fe

lsze

relé

si tá

rgyi

g.

Am

ikor

már

min

den

túra

fels

zere

lése

m s

zépe

n el

-re

ndez

ve a

z as

ztal

on v

olt,

a r

endő

r ut

asít

ott,

hog

y rá

mol

jak

össz

e. Id

őm v

olt m

ég b

őven

, már

pih

ente

m

is e

lege

t. M

inde

nt, a

lapo

s go

ndos

ságg

al b

erám

olta

m

a hű

sége

s há

tizsá

kom

ba. H

a ez

a k

észs

éges

és

alap

os

előa

dás

nem

hat

otta

meg

a r

end

őrét

, akk

or n

em tu

-do

m m

i les

z, m

ert é

n m

ár n

em tu

dok

több

et te

nni a

z el

vtár

s ol

that

atla

n tu

dásv

ágya

kie

légí

tése

érd

ekéb

en.

Elk

észü

ltem

, a

háti

zsák

pán

tjai

t eg

ymás

után

jába

n,

mód

szer

esen

meg

húzo

gatt

am m

inde

t. I

ndul

ásra

ké

szen

vár

tam

a t

ováb

bi u

tasí

táso

kat

és a

Sze

mél

yi

Igaz

olvá

nyom

at. M

ert

végt

ére

is „

Ő a

z ig

azi p

árom

. N

élkü

le c

sak

fél e

mbe

rnek

érz

em m

agam

…”

(Bró

dy

Jáno

s). M

egle

peté

sem

re k

ikül

dött

a k

ocsm

ából

, uta

-sí

tott

, hog

y vá

rjam

meg

az

autó

jáná

l. M

egle

pődt

em

és e

gy k

icsi

t meg

ijedt

em. H

ova

akar

ez

vinn

i?

– Pá

lház

ára!

– m

ondt

a. E

rre

a ki

jele

ntés

ére

vi-

szon

t ne

m m

ozdu

ltam

már

el

a he

lyem

ről.

Ez

már

ne

m t

réfa

! Tér

kép

elő!

Nag

ybóz

sváh

oz k

épes

t, m

erre

ta

lálh

ató

Pálh

áza?

Kb.

: 4-5

km

, az

útvo

naltó

l kel

etre

. H

ogy

meg

yek

tová

bb m

ajd

Fűzé

r fe

lé?

Az

álló

vízb

e kö

vet

dobt

ak,

nagy

ot c

sobb

ant.

Az

embe

rem

ism

ét

kilé

pett

a p

ult m

ellő

l. –

Mié

rt v

iszi

el e

zt a

turi

stát

, – k

érde

zte?

–

Látt

uk id

e m

egér

kezn

i, az

ön

kérd

ései

re r

end-

ben

meg

fele

lt,

utas

ítás

aira

zok

szó

nélk

ül m

inde

nt

kirá

mol

t az

aszt

alra

. Mié

rt v

iszi

el a

turi

stát

? –

Igaz

olja

mag

át! –

förm

edt a

véd

őmre

a re

ndőr

. A

z em

bere

met

min

denk

i is

mer

te a

fal

uban

és

itt

a ko

csm

ában

. Han

gosa

n, jó

l art

ikul

álva

dik

tálta

be

az

adat

ait

a kö

tele

sség

tudó

zás

zlós

elv

társ

nak.

Cso

nka

Jáno

snak

hív

ták,

jól m

egje

gyez

tem

a n

evét

. Nem

vol

t m

it te

nnem

, elin

dulta

m k

ifelé

. Az

ajtó

ban

még

viss

za-

ford

ulta

m. M

egkö

szön

tem

Cso

nka

Jáno

snak

, hog

y a

segí

tség

emre

sie

tett

, re

mén

yem

et h

ango

ztat

tam

, ho

gy e

bből

nek

i nem

lesz

bán

tódá

sa. B

ár m

ár 8

5-öt

ír

tunk

, a

kem

ény

évek

en m

ár t

úl v

agyu

nk,

de n

em

lehe

t az

t tu

dni.

Jáno

s m

ég u

tána

m k

üldö

tt n

éhán

y sz

ót:

– ha

llott

ad,

hogy

hol

lak

om,

ha e

leng

edne

k,

nála

m s

zállá

sod

lesz

!K

ilép

tem

a n

agy

söté

t éj

szak

ába.

Ker

esgé

lni

kezd

tem

a j

ól i

smer

t m

esea

utót

, a

fehé

r sz

ínű

La-

dát v

ízsz

inte

s kék

csí

kkal

. Nem

látt

am m

ég h

ason

lót

sem

, cs

ak e

gy r

ozza

nt T

raba

ntot

. K

ijött

a r

endő

r s

betu

szko

lt a

Trab

antb

a. I

ndíto

tt é

s m

eg s

em á

llt v

e-

17M

KE arcké

pcsa

rnok

– Juh

ász Gáb

or

Bem

és K

ossu

th L

ajos

is a

törö

kökn

él k

eres

ett é

s tal

ált

men

edék

et. A

vilá

g m

inde

n tá

ján

a dé

li ór

ákba

n m

eg-

kond

uló

hara

ngsz

ó is

a t

örté

nelm

i köz

ös m

últu

nkra

em

léke

ztet

. Egy

oly

an c

satá

ra, a

mib

en m

i mag

yaro

k jó

l eln

áspá

ngol

tuk

a tú

lerő

ben

lévő

törö

köke

t.

Töb

bszö

r ha

llott

am m

ár M

usta

fa K

emal

Ata

-tü

rk-r

ől.

Am

int

Gáb

or e

mlít

ette

, m

ár i

smer

őské

nt

foga

dtam

, de

az

igaz

at m

egva

llva

nem

tud

tam

vol

-na

meg

mon

dani

, m

it g

ondo

lnék

ról

a: h

ideg

, va

gy

mel

eg.

A t

örök

ök a

z E

lső

Vilá

gháb

orút

lez

áró

„bé-

kesz

erző

dést

” ne

m fo

gadt

ák e

l. A

tatü

rk é

s m

ás tö

rök

tábo

rnok

ok v

ezet

ésév

el k

iver

ték

az o

rszá

gukb

ól a

z id

egen

ang

ol,

olas

z, g

örög

és

fran

cia

csap

atok

at.

A t

örök

ök a

mai

nap

ig n

emze

ti h

őské

nt t

iszt

elik

a

tábo

rnok

Mus

tafa

Kem

al A

tatü

rk-ö

t. (

Mily

en j

ó le

tt v

olna

, ha

192

0-ba

n ne

künk

is

lett

vol

na e

gy

Mus

tafa

Kem

al A

tatü

rk-ü

nk é

s fe

lfeg

yver

zett

ka-

tona

ságu

nk…

Tal

án h

ábor

úznu

nk s

e ke

llett

vol

na

senk

ivel

, ha

erős

nek

lát

min

ket

a kö

rnye

ző r

abló

vi-

lág.

Per

sze

a tö

rté n

elem

tudo

mán

y ne

m is

mer

i a H

A

szóc

skát

.) G

ábor

mes

éli,

hogy

néh

ány

törö

k sz

óval

és

Ata

türk

em

lítés

ével

kön

nyen

uta

t ta

lálh

at a

z id

egen

a

törö

kök

szív

éhez

. A

zonb

an v

igyá

zni

kell

a m

usz-

lim s

zoká

sokr

a! I

lletle

nül s

ehol

se

m s

zaba

d vi

selk

edni

. Jó

les

z id

ejek

orán

tan

ulm

ányo

zni

a he

lyi

vise

lked

ési

kóde

xet,

mer

t pi

llan

atok

ala

tt k

elle

met

len

hely

zetb

en t

alál

hatj

a m

agát

az

ideg

en e

mbe

r!

„Még

nem

is

mes

élte

m a

fe

lem

ás s

zem

ű m

acsk

ákró

l.”

– fo

lyta

tja le

lkes

en G

ábor

.T

örök

orsz

ágba

n

hár

om

term

észe

tes

mód

on k

iala

kult

m

acsk

afaj

ta v

an.

A V

an-t

ónál

, T

örök

orsz

ág D

él-k

elet

i ré

szé-

ben,

az

Ara

rát-

hegy

ség

lábá

nál.

Ha

sike

rül

lefo

tózn

om n

éhá-

nyat

, V

ámos

Lac

inak

biz

tosa

n ör

ömet

sze

rzek

vel

e. A

zt,

hogy

ho

zzak

is

belő

lük

néh

ánya

t,

nem

ígé

rhet

em.

Szer

etné

k el

lá-

toga

tni a

„sá

rgab

arac

kos”

rés

zre.

Gáb

or e

mlít

ett

egy

több

eze

r év

es k

eres

ztén

y ör

mén

y te

mpl

omot

, am

it sz

inté

n sz

eret

ne fe

lker

esni

. A sz

egén

y ör

mén

ység

tör-

téne

lme

lega

lább

oly

an sz

omor

ú, m

int a

mag

yaro

ké,

vagy

a z

sidók

é. M

ég a

z is

lehe

t, ho

gy m

ég sz

omor

úbb.

A

z A

rará

t he

gysé

g és

kör

nyék

e az

óko

ri c

ivili

záci

ók

egyi

k ős

i fé

szke

. Az

euró

pai

turi

sták

ám

ulat

tal b

ók-

lász

hatn

ak a

z A

rará

t le

jtői

n os

ztoz

kodó

tör

téne

lmi

orsz

ágok

ban,

vár

osok

ban.

A t

úra

a kö

rnyé

ken

dúló

há

ború

k és

a sz

ámun

kra

ism

eret

len

álla

tkák

, bog

arak

, at

kák,

fert

őzés

ek m

iatt

nem

ves

zély

tele

n. N

yáro

n T

ö-rö

kors

zág

közé

pső

rész

én n

agyo

n ke

vés a

csa

padé

k. A

ví

zvét

el is

elé

ggé

nehé

zkes

.

Ked

ves G

ábor! M

agam

nev

ében

, és a

zt h

iszem

, hog

y az

egye

süle

t tag

sága

nev

ében

, bal

eset

men

tes u

tat k

íván

ok

neke

d! K

íván

juk,

hog

y m

inda

zoka

t a

neve

zete

ssége

ket

siker

üljö

n m

eglá

toga

tnod

, am

iket

elte

rvez

tél!

Biz

tos v

a-gy

ok a

bban

, hog

y a

vend

égsz

eret

etük

ről h

íres

törö

kökt

ől

szép

élm

énye

kkel

meg

gazd

agod

va t

érhe

tsz

haza

. Ú

gy

írja

d a

napl

ódat

, ho

gy h

azat

érve

más

okna

k is

ked

vet

csin

álha

ss T

örök

orsz

ág, K

is-Á

zsia

mill

ió c

sodá

inak

né-

mel

yiké

nek

meg

láto

gatá

sára

.M

ály

i J

ózs

ef,

MK

E

Juhász

Gábor

2013. 04. 17-é

n „

vilá

gg

á m

ent”

.E

lkösz

öntü

nk

tıle

, d

e v

issz

avá

rjuk!

16M

KE arcké

pcsa

rnok

– Juh

ász Gáb

or

első

mon

dato

k ál

talá

ban

nehe

zen

indu

lnak

el.

Nem

íg

y G

ábor

nál!

Aki

nek

gazd

ag a

turi

sta

múl

tja, a

nnak

va

n m

iről

bes

zéln

ie. A

Mag

yaro

rszá

gi K

árpá

t Egy

esü-

let t

agja

ként

több

ször

járt

a M

agas

-Tát

rába

n, V

ámos

La

ciék

kal

túrá

zott

Dol

omit

okba

n, a

Mou

nt-B

lanc

-

csop

ortb

an, m

ásod

szor

i kís

érle

tre

sike

rült

felju

tnia

a

Mou

nt-B

lanc

480

7 m

mag

as f

őcsú

csár

a. V

ámos

La

ci,

min

den

idők

leg

sike

rese

bb m

agya

r K

auká

zus

hegy

más

zó e

xped

íció

ján,

Gáb

orna

k is

sik

erül

t m

eg-

más

znia

az

5642

m m

éter

mag

as E

lbru

szt,

Eur

ópa

legm

agas

abb

csúc

sát.

201

1-be

n el

juto

tt a

Pam

irba

is

. A

nag

yon

mag

as h

egye

kben

a „

lenn

i, va

gy n

em

lenn

i”,

men

ni,

vagy

nem

men

ni,

húsb

avág

ó ké

rdé-

sek

lett

ek s

zám

ára.

Höm

pöly

ög,

árad

, öm

lik a

szó

. V

ehem

ense

n be

lecs

aptu

nk a

csi

llagá

szat

i fö

ldra

jz t

udom

ányá

ba,

anna

k is

a k

ellő

s köz

epéb

e. G

ábor

ral e

gym

ás sz

aváb

a vá

gunk

. A k

edve

s fel

eség

e m

osol

yogv

a ha

llgat

min

ket

a sa

rokb

an.

Gáb

or,

aki

min

dig

a ké

t ke

zéve

l ke

res-

te a

ken

yeré

t, na

gy le

ndül

ette

l kez

di m

esél

ni,

hogy

va

lam

ikor

nag

yon

rége

n, K

risz

tus

urun

k el

őtt

a II

I.

száz

ad v

égén

a g

örög

Era

tosz

then

ész

(i.e

. 276

–194

) m

ikén

t m

érte

meg

, sz

ámít

otta

ki

a Fö

ld k

erül

etét

dé

lkör

men

tén

Ale

xand

ria

és a

Nílu

s m

enti

Sye

ne

váro

sa k

özöt

t. E

rato

szth

enés

z el

éggé

pon

tos,

val

a-m

ivel

kev

eseb

b, m

int

40.0

00 k

m k

örül

i er

edm

ényt

ka

pott

. A g

örög

ök e

kkor

már

biz

tosa

n tu

dták

, hog

y a

Föld

nem

„la

pos”

, ha

nem

ink

ább

„göm

böly

ű”.

Ari

szta

rkho

sz (

i.e.

320–

250)

rév

én m

ár a

zt i

s tu

d-tá

k, h

ogy

a Fö

ld a

nag

yobb

tes

tű N

ap k

örül

for

og.

Érd

ekes

, ho

gy 1

800-

1900

évv

el k

ésőb

b, a

z eg

yház

m

ég a

geo

cent

riku

s vi

lágk

épet

dog

mat

izál

ta,

ezér

t az

egy

házi

ink

vizí

ció

a he

lioce

ntri

kus

vilá

gkép

et

hird

ető

Gio

rdan

o B

runó

t ere

tnek

ségg

el v

ádol

ta m

eg

és 1

600-

ban

mág

lyah

alál

ra ít

élte

. Gal

ileo

Gal

ilein

ek

(156

9 –

1642

) tö

bb e

sze

volt.

Ő is

a h

elio

cent

riku

s vi

lágk

ép h

íve

volt,

a k

or b

írái

őt

is p

erbe

fog

ták,

de

ő az

ítél

kezé

st in

kább

a jö

vő b

írái

ra b

ízta

, am

ikor

az

embe

r töb

bet f

og tu

dni a

z őt

kör

ülöl

elő

vilá

gról

. „É

s m

égis

bill

eg a

Föl

d!”

A n

agy

mag

assá

gokb

ól s

záll

junk

le

a fö

ldre

–

taná

csol

tam

Gáb

orna

k. B

eszé

lges

sünk

ink

ább

a te

rvei

dről

! A fe

lesé

ge e

l. Té

rkép

ek é

s út

ikön

yvek

elő

. A

tér

képe

k, m

int

a „t

uris

ta l

egjo

bb b

arát

ai”p

imas

z te

rem

tmén

yek.

Az

aszt

alon

min

den

hely

et e

lfogl

alta

k.

Kite

rítv

e G

ábor

201

3-as

hat

alm

as ú

titer

vei.

Bud

apes

t –

Iszt

ambu

l 120

0 km

. Isz

tam

bul –

Van

-tó,

Tör

ökor

-sz

ág le

gkel

etib

b cs

ücsk

e, a

hova

Gáb

or sz

eret

ne e

ljutn

i, az

még

tová

bbi 1

600

kilo

mét

er. E

gy ir

ányb

a! É

s még

vi

ssza

is

kelle

ne k

erek

ezni

! Ha

jól s

zám

olom

, öss

ze-

sen

lega

lább

560

0 km

. E

rre

a na

gy ú

tra

Gáb

or k

ét

és f

él h

ónap

ot t

erve

z. Á

prili

s kö

zepé

n in

dul.

Von

at-

tal

Szeg

edig

, Sz

eged

től

már

ker

ékpá

rral

Rom

ániá

n,

Bul

gári

án, e

setle

g G

örög

orsz

ágon

ker

eszt

ül T

örök

or-

szág

ba lé

pne.

Vég

igke

reke

zne

egés

z T

örök

orsz

ág d

éli

rész

én.

Szír

iába

n vé

res

polg

árhá

ború

dúl

, Ir

akba

n,

Irán

ban

inst

abil

a he

lyze

t. A

Köz

el-k

elet

i há

ború

k m

iatt

a m

agya

r kü

lügy

óva

toss

ágra

int

i a

Tör

ökor

-sz

ág d

él-k

elet

i sze

glet

ébe

utaz

ni sz

ándé

kozó

turi

sták

at.

Gáb

or ú

gy a

kar

min

él t

öbb

Vilá

görö

kség

ébe

felv

ett

neve

zete

sség

et fe

lker

esni

, hog

y az

a le

gkis

ebb

vesz

ély-

lyel

se

járj

on, m

égis

a le

hető

legk

özel

ebb

kerü

ljön

a tö

rök

déli

hatá

rvid

ékhe

z. K

ivét

el le

nne

Div

riği

nag

y-m

ecse

t és

kór

ház

felk

eres

ése,

mer

t az

Tör

ökor

szág

ke

leti

rész

ének

kel

lős

köze

pén

talá

lhat

ó, b

izto

nság

os

vidé

ken.

Gáb

or le

lkes

en so

rolja

, mi m

inde

nt sz

eret

ne

látn

i, m

ely

vidé

kekr

e sz

eret

ne e

ljutn

i, m

ely

több

eze

r év

es m

últr

a vi

ssza

teki

ntő

váro

soka

t, ko

lost

orok

at sz

e-re

tne

meg

láto

gatn

i. N

ekem

Tör

ökor

szág

ból e

z id

áig

csak

ann

yi is

mer

etem

vol

t, ho

gy a

z eg

ykor

vir

ágzá

snak

in

dult

Mag

yaro

rszá

g 15

0 év

re a

nag

y oz

mán

bir

oda-

lom

leig

ázot

t adó

6 zet

ője

lett

. Kes

erve

s évs

záza

dain

kat

jó to

llú ír

óink

, köl

tőin

k sz

omor

ú sz

ép v

erse

kben

örö

-kí

tett

ék m

eg.

„Ser

bet,

füge

pál

ma,

sok

dél

i gyü

möl

cs,

Mit

csak

tere

m a

nag

y sz

ultá

n bi

roda

lma…

”(A

rany

Jáno

s: S

zond

i két

apr

ódja

)és

„Hán

yszo

r ze

nget

t ajk

ain

Ozm

án v

ad n

épén

ekV

ert h

adun

k cs

onth

alm

ain

Győ

zede

lmi é

nek!

...K

ínzó

rab

ság

könn

ye h

ull,

Árv

ánk

hő s

zem

éből

”(K

ölcs

ey F

eren

c: H

imnu

sz )

Száz

ötve

n év

ala

tt, a

nnyi

ra „

meg

szer

ettü

k” e

gy-

más

t, ho

gy a

Hab

sbur

gok

(lab

anco

k) e

lől m

enek

ülő

Zrí

nyi

Ilon

a, m

ajd

6 a I

I. R

ákóc

zi F

eren

c, k

ésőb

b

13Élm

ényb

eszá

moló –

Orszá

gos K

ék-túr

a be

járá

sa

lem

Pál

házá

ig. O

tt, b

emen

tünk

az

őrsr

e. E

lőve

tt e

gy

nagy

kön

yvet

. Sze

mél

yi Ig

azol

vány

omm

al a

kez

ében

, vé

gigb

ogar

ászt

a a

benn

e lé

vő n

évso

rt. A

z én

nev

em

nem

sze

repe

lt a

több

i név

köz

ött.

Vis

szaa

dta

az ig

a-zo

lván

yom

at.

Útr

a bo

csáj

tott

azz

al a

fel

szól

ítás

sal,

hogy

nem

meh

etek

vis

sza

Nag

ybóz

svár

a. K

icsi

t m

ég

pim

aszk

odta

m a

z el

vtár

ssal

: –

Azt

hitt

em s

zállá

st fo

g ad

ni n

ekem

! –

Itt

csak

az

arra

jog

osul

tak

tart

ózko

dhat

nak.

–

mon

dta.

–

A n

agy

izga

lom

ra v

aló

teki

ntet

tel,

lega

lább

ad-

hatn

a eg

y te

át. –

fesz

ített

em to

vább

a h

úrt.

– E

z ne

m k

ocsm

a! –

vál

aszo

lt in

gerü

lten.

Ille

ndő

en e

lkös

zön

tem

az

új i

smer

ősöm

től,

maj

d ny

akam

ba s

zedt

em l

ábai

mat

és

elin

dult

am

gyal

ogol

ásbó

l rep

etáz

ni v

issz

a N

agyb

ózsv

ára!

A n

agy

csill

agsz

órós

éjs

zaká

ban

nem

bán

tam

vol

na,

ha j

ön

egy

autó

és

elvi

nne

Bóz

svár

a. E

gész

OK

T-s

túrá

mon

ne

m su

mák

olta

m, m

ost m

egen

gedh

etné

k m

agam

nak

egy

kis k

ocsi

kázá

st. K

íván

ságo

m p

aran

cs. V

alak

i meg

-ha

llhat

ta, m

ert

egy

gyön

yörű

10-

20 é

ves

Mos

zkvi

cs

furg

ont k

üldö

tt fe

lém

. Int

ésem

re a

koc

si m

egál

lt, a

so-

főr k

észs

éges

en fe

lvet

t. Ép

pen

indu

ltunk

vol

na, m

ikor

eg

y sz

embe

jövő

aut

ó is

zony

ú tü

lköl

ésbe

kez

dett

. –

A t

uris

ta a

mié

nk,

a tu

rist

a a

mié

nk! –

nem

en

gede

tt e

lindu

lni.

Cso

nka

Jáno

s jö

tt é

rtem

egy

más

ik T

raba

ntta

l. M

ivel

ő m

a m

ár n

em v

ezet

hete

tt a

utót

, ha

zam

ent,

felk

elte

tte

a fe

lesé

gét.

És

miv

el a

két

kic

si g

yerm

e-kü

ket

sem

hag

yhat

ták

mag

ukra

, azo

kat

is b

eülte

tték

a

kocs

ijukb

a, ú

gy j

ötte

k el

ém.

Jáno

s na

gyon

düh

ös

lett

a r

endő

rre.

Dúl

-fúl

t mér

gébe

n. A

zt a

kart

a, h

ogy

men

jünk

vis

sza

a ko

csm

ába,

láss

ák a

több

iek

is, h

ogy

„sza

badl

ábon

” va

gyok

, nin

cs s

emm

i vaj

a fü

lem

mö-

gött

. Reh

abili

táló

djak

. Ked

ves

fele

sége

Kat

alin

és

én

is e

llene

ztem

a d

olgo

t, íg

y eg

yene

sen

hozz

ájuk

haj

-to

ttun

k. V

acso

rát

adot

t, m

egfü

rödh

ette

m é

s ná

luk

éjsz

akáz

hatt

am.

Jáno

s ké

sőbb

meg

jegy

ezte

: te

tsze

tt

neki

, hog

yan

csin

álta

m b

ohóc

ot a

rend

őrbő

l. Sz

erin

-te

m, a

ren

dőr

csin

ált

mag

ából

boh

ócot

. Vég

ül is

, az

előa

dás

jó v

éget

ért

.A

meg

tett

táv

: kb.

: 30,

5 –

34 k

m. A

szi

nt: k

b.:

970

m. A

hőm

érsé

klet

: kb.

: -5˚

C, -

10˚

C.

Jáno

s bi

ztos

vol

t ab

ban,

hog

y ez

t a

szto

rit

vala

-ho

l, va

lam

ikor

meg

fog

om í

rni.

Kér

te,

hogy

min

él

előb

b! K

ell,

hogy

meg

tudj

ák m

ások

is, h

ogy

hogy

an

vise

lked

ett a

rend

őr. E

zt a

bes

zám

olót

meg

írta

m. R

e-m

élem

, sok

év

után

vég

re n

apvi

lágo

t lát

. Ha

ez a

z ír

ás

font

os s

zám

omra

, ak

kor

Cso

nka

Jáno

s em

bers

éges

vi

selk

edés

ét (é

s Bar

na Jó

zsef

né-J

uli n

éni v

endé

gsze

re-

teté

t, a

tőle

tan

ulta

kat)

meg

kösz

önni

font

os n

ekem

. T

öbbs

zör j

árta

m m

ár N

agyb

ózsv

án. Ő

, val

ahol

Sát

o-ra

ljaúj

hely

en o

sztá

lyve

zető

ként

, egy

nag

yobb

cég

nél

dolg

ozot

t. Ú

gy a

laku

lt az

éle

te,

hogy

bek

öltö

zött

a

váro

sba.

Nem

jut

otta

m e

l ad

dig,

hog

y ot

t a

nagy

-vá

ros

sűrű

jébe

n m

egke

ress

em.

Leg

utób

b, a

mik

or

Nag

ybóz

sván

járt

am, i

smét

érd

eklő

dtem

utá

na. A

zt

mes

élté

k ró

la, h

ogy

Sáto

ralja

újhe

lyrő

l is

elkö

ltözö

tt

már

, fel

költö

zött

az

égbe

.

Be

feje

zı

tú

ran

ap

, ja

nu

ár

21.

Ez

az u

tols

ó na

pom

, ha

egy

hón

apon

bel

ül a

z O

KT

108

3 ki

lom

éter

hos

szú

útvo

nalá

t, eg

y hó

napo

n be

lül,

telje

síte

ni a

karo

m. H

átra

mar

adt m

ég 1

7,1

km.

Jó le

tt v

olna

még

kev

eseb

b tá

vot –

lehe

tőle

g se

mm

it,

az u

tols

ó na

pra

hagy

ni, d

e íg

y is

val

ószí

nű, h

ogy

si-

kerü

lni f

og a

vál

lalk

ozás

om.

Reg

gel

virr

adat

kor

újra

úto

n vo

ltam

. Tsz

úto

n el

őbb

Nyí

ribe

, maj

d Fü

zérk

omló

sra

men

tem

. A je

l a

pusz

tába

n a

Nyí

ri-p

atak

mel

lett

hal

ad, a

rég

i kis

vas-

út m

enté

n. A

z 19

70-e

s év

ek m

ásod

ik f

eléb

en,

még

ut

azta

m a

zon

a ki

svas

úton

, mel

ynek

már

csa

k ny

o-m

ai l

átsz

anak

. Fü

zérk

omló

sról

Füz

érre

sze

kérú

ton

juto

ttam

el.

Füzé

ren

a na

gy h

átiz

sáko

mat

a p

ostá

n ha

gyta

m. A

heg

yet m

egjá

rni,

eleg

endő

lesz

már

a k

is

tari

szny

ám.

A f

üzér

i ro

mos

vár

at k

elet

ről

kerü

ltem

m

eg. T

iszt

ás é

s irá

ny a

z er

dő! Ő

r és M

agas

-heg

y kö

z-öt

t cs

odál

atos

a n

yere

g. A

Csa

taré

ti e

rdés

zház

mos

t ür

esen

áll.

Az

elm

últ n

yáro

n, g

yere

kekk

el tú

rázg

atta

m

itt. Ó

riás

i zuh

iban

, ala

posa

n el

áztu

nk. A

kkor

egy

di-

áklá

ny k

akuk

kfű

teát

főzö

tt n

ekün

k. A

zóta

sze

rete

m

a ka

kukk

fű te

át.

Fiat

alos

erd

őben

em

elke

dik

az ú

t a

Nag

y-M

i-lic

(89

3 m

) te

tejé

re.

A d

éli

és a

dél

kele

ti g

erin

cek

a cs

úcso

n ös

szeé

rnek

. Cso

dasz

ép m

inde

gyik

. Az

egy

hóna

pos

utam

itt

, a

Kék

-túr

a ke

leti

sze

glet

ében

, si

kere

sen

vége

t ér

t. M

ár c

sak

Lász

ló-t

anyá

ig k

ell l

e-er

eszk

edne

m é

s onn

an h

aza.

A K

árol

yi L

ászl

ó eg

ykor

i va

dász

tany

ája,

jel

enle

g SZ

OT

-üdü

lő.

Roc

kenb

auer

Pá

l kes

erge

tt a

z ál

lapo

ta m

iatt

ele

get.

A m

ég p

uszt

u-

14Élm

ényb

eszá

moló –

Orszá

gos K

ék-túr

a be

járá

sa

ló á

llapo

tába

n is

gyö

nyör

ű va

dász

kast

ély

rece

pció

ján

meg

kapt

am a

z ut

olsó

Kék

-túr

a bé

lyeg

zőm

et é

s el

in-

dulta

m h

azaf

elé.

Az

elm

últ é

v ut

olsó

nap

ján,

Bod

ajkh

oz k

özel

edve

al

kony

odot

t m

ár. L

ovas

szá

nkón

vid

ám t

ársa

ság

elő

szilv

eszt

eri h

angu

latb

an si

klot

t fel

ém. Ó

de

szer

ette

m

voln

a kö

zéjü

k ve

gyül

ni, m

ellé

jük

felü

lni a

szán

kóra

és

élve

zni a

kön

nyed

szá

guld

ást

a be

hava

zott

mez

őkön

és

az

erdő

ben!

Inv

itálta

k is

, hog

y sz

állja

k fe

l, le

visz

-ne

k B

odaj

kra.

Én,

bal

ga n

emet

mon

dtam

, his

zen

egy

lépé

st s

em a

kart

am c

saln

i a K

ék-t

úráb

ól.

Mos

t, am

int k

ilépt

em a

Kár

olyi

Lás

zló

vadá

szka

s-té

lybó

l, m

int h

a m

egre

ndel

tem

vol

na a

z ég

iekt

ől, e

gy

lova

s sz

ánkó

állt

a b

ejár

atná

l. K

ét c

sodá

lato

s pa

ripa

(g

ebe)

vol

t a

szán

elé

fog

va. E

gy s

zűks

zavú

, mor

cos

öreg

embe

r vo

lt a

gaz

dája

. K

érde

ztem

, ho

gy m

erre

, m

erre

vis

z az

útj

a és

fel

venn

e-e,

min

t po

tyau

tast

. Fü

zérr

e ig

yeke

zett

egy

kis

kit

érőv

el. T

erm

észe

tvé-

delm

i te

rüle

tekr

e sz

arva

sokn

ak,

őzik

ékne

k vi

sz t

éli

eles

éget

. Ha

ráér

ek, m

ehet

ek v

ele

szar

vaso

kat e

tetn

i. R

áért

em. H

át, p

ersz

e, h

ogy

ráér

tem

. A v

adet

etők

et

jól m

egra

ktuk

szén

ával

. Néh

ány

szar

vast

is lá

that

tunk

ne

gyve

n-öt

ven

mét

er t

ávol

ságb

ól.

Bef

ejez

éské

ppen

, fa

ntas

ztik

us a

jánd

ék v

olt e

z ne

kem

a jó

Ist

entő

l.

Nagy-

Mili

c a v

ég

állo

más

Poty

auta

s vo

ltam

a lo

vass

zánon

Janu

ár 2

2-én

első

dol

gaim

egyi

ke a

z vo

lt, h

ogy

tájé

-ko

ztas

sam

Heg

edős

Mih

ályt

, a T

urist

a M

agaz

in a

kkor

i fő

szer

kesz

tőjé

t ar

ról,

hogy

a v

álla

lt tú

rám

at s

iker

esen

te

ljesí

tett

em,

és s

zíve

sen

meg

oszt

anám

élm

énye

imet

a

mag

azin

olv

asói

val. Ú

gy é

rezt

em, h

ogy

a K

iniz

si 10

0-as

és

a M

átra

-bér

c te

ljesít

mén

ytúr

ák e

lindí

tásá

val,

egy

spor

tosa

bb t

erm

észe

tjár

ó tú

rázá

s in

dult

el

az o

rszá

-gu

nkba

n is,

am

ibe

kedv

csin

álók

ént,

ez a

z eg

y hó

napo

s tú

ra is

bel

efér

. Sok

an é

rdek

lődé

ssel,

öröm

mel

foga

dnák

. H

eged

ős M

ihál

y el

vtár

s szó

szer

int e

zt v

álas

zolta

: „Sz

er-

kesz

tősé

günk

höz

inté

zett

leve

lét m

egka

ptuk

, kös

zönj

ük.

A je

lzet

t útr

ól sz

óló

cikk

ére

pilla

natn

yila

g ne

m ta

rtun

k ig

ényt

.” A

z én

túrá

mró

l csa

k ke

vese

n ha

llott

ak, s

zere

ztek

tu

dom

ást.

Nem

vág

ott f

öldh

öz H

eged

ős le

vele

, mer

t oly

a-no

któl

kap

tam

elis

mer

ő sz

avak

at, g

ratu

láci

ó kat

, aki

ket

nagy

tisz

tele

t öve

zett

, aki

ket é

n is

nagy

on sz

eret

tem

, tisz

-te

ltem

. Azt

sajn

álta

m, h

ogy

jötte

k ut

ánam

más

ok is

. Vol

t ol

yan

spor

tem

ber,

aki k

ésőb

b há

rom

hét

ala

tt te

ljesít

ette

a

több

min

t 100

0 ki

lom

éter

es tá

vot.

Csa

k ha

llom

ásbó

l tu

dok

róla

, biz

onyo

sat a

mai

nap

ig se

mm

it.

Bud

apes

t, 19

85. j

anuá

r 21

/ 201

3. ja

nuár

10.

Mály

i Jó

zsef,

MK

E

15M

KE arcké

pcsa

rnok

– Juh

ász Gáb

or

Ju

há

sz G

áb

or

Rég

óta

gond

olko

dom

azo

n, h

ogy

a K

árpá

ti L

apok

ban

be k

elle

ne m

utat

nunk

egy

-egy

tagt

ársu

nkat

, m

ert r

enge

teg

érde

kes,

érté

kes e

mbe

r ve

sz m

inke

t kör

ül, a

kikr

ől a

lig tu

dunk

val

amit

. A fe

lszín

t súr

olva

ne

m is

sejtj

ük, m

i lap

pang

a m

élyb

en. A

bem

utat

ást J

uhás

z Gáb

orra

l fol

ytat

om.

Ált

aláb

an n

em s

zere

tem

a t

elje

sítm

ényt

úrák

at.

Vol

t né

hány

kiv

étel

, am

ire

szív

esen

el-

eljá

roga

ttam

és

vol

t egy

, am

inek

szer

vezé

sébe

n és

lebo

nyol

ításá

ban

kim

ondo

ttan

nag

y-na

gy ö

röm

mel

vet

tem

rész

t. A

Gö-

mör

-Tol

nai k

arsz

tvid

éket

bar

ango

lta b

e m

agya

rors

zági

és

szlo

váki

ai c

soda

szép

rész

eken

Agg

tele

kről

indu

lva

és

oda

viss

zaér

kezv

e eg

y na

gy, 5

6 ki

lom

éter

es k

ört l

eírv

a.

Ez

a tú

ra e

lősz

ör B

ánhi

di A

ttila

szer

vezé

sébe

n B

erze

-vi

czy

Ger

gely

telje

sítm

ényt

úra

névr

e ha

llgat

ott,

maj

d V

ámos

Lac

i sze

rvez

éséb

en K

arsz

tvid

ék t

elje

sítm

ény-

túra

ként

szer

epel

t. A

200

1-be

n ut

oljá

ra m

egre

ndez

ett

Kar

sztv

idék

túrá

nkon

talá

lkoz

hatt

unk

elős

zör J

uhás

z G

ábor

ral.

Feltű

nő je

lens

ég v

olt m

ár a

kkor

is.

Míg

min

denk

i arr

a tö

reke

dett

, hog

y a

lehe

tő le

g-ki

sebb

hát

izsá

kkal

telje

síts

e a

távo

t, G

ábor

, min

t egy

bű

neié

rt v

ezek

lő je

zsui

ta, e

gy h

atal

mas

hát

izsá

k al

att

görn

yede

zve

rótt

a a

kilo

mét

erek

et.

A c

élba

n, m

in-

den

elkö

vete

tt b

űnéé

rt,

álta

lunk

fel

oldo

zást

nye

rt.

Meg

álla

píto

ttuk

ról

a, h

ogy

Gáb

or o

lyan

„bo

lond

”,

hogy

már

köz

énk

való

. A k

övet

kező

évb

en ő

is, m

int

a M

agya

rors

zági

Kár

pát E

gyes

ület

tagj

a, r

észt

vet

t az

egye

süle

t szo

káso

s nag

y ny

ári r

ende

zvén

ysor

ozat

án, a

R

adna

i táb

orun

kban

.

Talá

lko

záso

m G

áb

orr

al

A M

agya

rors

zági

Kár

pát

Egy

esül

et m

eghi

rdet

ett

túrá

i ny

ilván

osak

. A

jel

entk

ezők

et a

túr

avez

etőn

ek,

ha te

tszi

k, h

a ne

m, e

l kel

l fog

adni

a. B

ár, n

em il

lik, é

n a

Rad

nai-

hava

sok

több

nap

osra

ter

veze

tt g

erin

cván

-do

rló

túrá

jára

jel

entk

ezők

egy

ikév

el k

ivét

elt

tett

em.

Hat

ároz

otta

n el

utas

ított

am, l

ebes

zélte

m a

z út

ról.

Gá-

bor t

anúj

a vo

lt a

vitá

nak,

bot

rány

osna

k íté

lte a

dol

got,

és ta

lán

elle

nem

dem

onst

rálv

a, sá

tort

ársá

nak

foga

dta

a ha

talm

as ö

ntud

atta

l ren

delk

ező,

álta

lam

kik

osar

azot

t ta

got.

Lel

ked

rajt

a –

gond

olta

m.

Meg

vallo

m,

hogy

az

zal a

biz

onyo

s tú

ratá

rssa

l a t

úrán

, sem

mi g

ondo

m

nem

vol

t. D

e es

tefe

lé, t

ábor

állít

ásná

l, m

íg a

tár

sasá

g ja

va r

észe

már

rég

túl v

olt a

vac

sorá

ján,

Gáb

or é

s ke

-gy

eltje

még

min

dig

a sá

torh

ely

kivá

lasz

tásá

nál t

arto

tt.

Seho

gyan

se tu

dtak

meg

egye

zni G

ábor

nag

y tü

rele

m-

mel

hor

dozt

a ke

resz

tjét.

Azó

ta e

ltelt

jó n

éhán

y tú

rákb

an g

azda

g es

zten

dő.

Gáb

or tá

rsas

ágáb

an so

k-so

k kö

zös t

úrán

ism

erke

dtem

a

körn

yező

vilá

gunk

– a

Kár

páto

k m

illió

cso

dájá

val.

Volt

egy

emlé

keze

tes t

éli F

átra

túrá

nk. S

zint

e m

ellü

nkig

ért

a

hó. A

z öt

fős

társ

aság

nak

fér6

tag

jai (

volt

egy

hölg

y is

), ill

edel

mes

en m

aguk

elé

eng

edte

k m

inke

t, G

ábor

t és

eng

em. M

i ket

ten,

felv

áltv

a tú

rtuk

a h

avat

heg

ynek

fe

l, he

gyrő

l le.

A n

ap v

ége

felé

, én

is m

egta

nulta

m a

z ill

emet

. Tar

tósa

n m

agam

elé

eng

edte

m a

nál

amná

l tíz

év

vel i

dőse

bb Ju

hász

ura

t. M

ár c

sak

Gáb

or tú

rta

előt

-tü

nk a

hav

at re

ndül

etle

nül,

min

t egy

rat

rak.

2003

-ban

rés

zt v

ett

Vám

os L

aci

álta

l sz

erve

zte

MK

E n

yári

tát

rai

tábo

rába

n. A

z eg

yik

túra

nap

vé-

gén,

hár

mas

ban

indu

ltunk

le (

Juhá

sz G

ábor

, Tak

ács

Zso

lt és

én)

Szi

lézi

ai h

áztó

l Ótá

traf

üred

re. A

neh

éz-

kese

n, i

llegv

e-bi

llegv

e m

ozgó

(m

ozgá

ssér

ült)

Zso

ltit

nyak

on r

agad

va s

egíte

tte

a ke

sken

y ös

vény

en le

felé

. V

égig

dis

kurá

ltak

egym

ássa

l. G

ábor

oly

an h

umor

ral

tere

lget

te a

tár

sát,

hog

y jo

bbna

k lá

ttam

egy

szó

t se

sz

ólni

, neh

ogy

elve

szíts

ek a

kár c

sak

egy

poén

t is.

Nag

y él

veze

ttel

hal

lgat

tam

a b

eszé

lget

ésük

et. A

mai

nap

ig

emlé

ksze

m a

han

gula

tára

. Töb

bszö

r vo

lt a

lkal

mam

kö

zös t

úrák

on, u

tazá

sain

kon

sok

órát

eltö

lteni

Gáb

or-

ral.

Min

dig

nagy

élv

ezet

tel h

allg

atta

m a

z eg

ysze

rű, d

e bá

josa

n ke

dves

, hum

oros

elő

adás

ait,

tört

énet

eit.

Gáb

or id

én, m

int

aktív

nyu

gdíja

s, e

gy h

atal

mas

sz

óló

keré

kpár

kör

túrá

ra k

észü

l M

agya

rors

zág

ha-

tárá

tól T

örök

orsz

ág l

egke

leti

bb c

sücs

kéig

. A

ter

veit

sz

eret

ném

meg

ism

erte

tni a

Kár

páti

Lapo

k ol

vasó

ival

, ho

gy e

gyüt

t sz

urko

lhas

sunk

Gáb

orna

k és

kív

ánju

k,

hogy

sik

eres

legy

en a

hos

szú,

neh

éz ú

tja! E

zért

felk

e-re

stem

őt a

z új

pest

i ott

honá

ban,

a k

ilenc

edik

em

elet

i, ál

tala

szé

pen

felú

jítot

t pan

ella

kásá

ban.

Fele

ségé

vel

együ

tt n

agy

öröm

mel

fog

adot

t. A

ko

nyhá

ban

köze

l rub

in t

eáho

z, s

ok 6

nom

fal

atho

z,

kapr

os p

ogác

sáho

z, ti

szta

fehé

r pa

pírl

apot

terí

tett

em

az a

szta

lra.

A fe

hér t

iszt

a la

p, ti

szte

lete

t par

ancs

ol. A

z