-
Pontyvilág 25Pontyvilág24
Hit & Run– részletesen
A hor gászés a par ton ücsör gõ…
Is mer jük meg a bojlit! (4. rész)
Hub Genders
sorozataA Hit & Run mód szer -ben hasz nált bojlirólko ráb
ban már rész le -te sen tár gyal tunk.Azt azon ban még ko -rai len
ne ki je len te ni,hogy már is ké szen ál -lunk az ez zel a mód
-szer rel tör té nõ hor -gá szat ra! Van mégné hány „ap ró ság”,ami
rõl ön nek is tud -nia kell, ame lyek ép -pen olyan fon to sak,mint
a fent ne ve zettgo lyók.
A Hit & Run mód szer azt je len-ti, hogy a hor gá szat elõtt
né-hány na pig etet nünk kell. Úgytû nik, mint ha az ete tés nem is
len neolyan bo nyo lult do log: csak le me gyünka víz hez, ki bont
juk a zacs kót és szé penbe ha ji gál juk a bojlit a víz be. Nos,
ez zelegy ben ga ran tál hat juk, hogy a me rí tõ -há ló szá ra zon
fog ma rad ni – en nektöbb oka is van.
Az ete tés lé nye ge
Fris sít sük csak fel az em lé ke ze tün ketegy kér dés sel: em
lék szik-e még ar ra,hogy mi az ete tés cél ja? Az ete tés kor ar
-ra tö rek szünk, hogy va la men nyi re abojli hoz szok tas suk, bo
nyo lul tabb ki -fe je zés sel: „as szo ci á ci ó ra” bír juk a ha
-
la kat – itt a „hor gász hely-ete tõ anyag”as szo ci á ci ó ra
gon do lok.
Né hány na pos ete tés sel te hát „meg -ta nít juk” a ponty nak,
hogy egy adott
he lyen kön nyen be sze rez he tõ az en ni -va ló. En nek so rán
szá mí tás ba kell ven -nünk, hogy a mar káns he lyek, pl. egypla
tó hasz ná la tá nak kö vet kez mé nyeaz le het, hogy gyor sab ban
ki ala kul ahor gász hely-ete tõ anyag as szo ci á ció,az az: ilyen
kor ke ve sebb na pig kell etet -nünk.
Más részt vi szont van nak olyan ete -tett he lyek, ahol gya kor
la ti lag nin cse -nek azo no sí tá si pon tok. Gon dol junkcsak
egy csa tor na mes sze el hú zó dópart já ra, vagy egy szisz te ma
ti ku san ki -ásott, mes ter sé ges tó ra, amely ben se holnin cse
nek kü lön le ges is mer te tõ je gyek.Az ilyen vi zek ben las sab
ban ala kul ki ahely-ete tõ anyag as szo ci á ció. Ilyen korte hát
va ló szí nû leg hos szabb ide ig kelletet ni a kí vánt ha tás el
éré sé hez.
Le gyen rá idõ!
Azt ta ná cso lom, hogy az ete tést egymeg ha tá ro zott idõ
pont ban vé gez ze el,le he tõ leg ak kor, ami kor a ponty ka pá
siidõ sza ka tart. Nem tud ja, hogy ez mi -kor van? Hát ez iga zán
egy sze rû: ki kellta pasz tal ni! Hogy er re ön nek nincside
je?
A „nincs rá idõm” ki fo gás úgy hatrám, mint a bi ká ra a vö rös
posz tó! Tud -ja, mit je lent az, hogy „nincs rá idõm”?Nem? Ak kor
most rö vi den és ve lõ senel ma gya rá zom. Ha va la mi re
„nincside je”, ak kor egy sze rû en ar ról van szó,hogy azt más dol
gok mö gé he lye zi. Te -hát ön más dol go kat fon to sabb nak
tart.Ha to vább ra is ra gasz ko dik eh hez, ak -kor so ha sem fog
ki tû nõ ered mé nye ketel ér ni. Ön saj nál hat ja, de a töb bi ek
szá -má ra, akik vi szont sze ret né nek idõtszán ni rá, azok nak
ki tû nõ fej le mény!
Ho gyan el len õriz he ti, hogy mi korkap a ponty? Ter mé sze te
sen úgy, hogy24 órá ra el megy hor gász ni. Vagy ha ön -nek jobb
így, ak kor 2×12 órá ra megyhor gász ni. Biz to san tud ja, hogy es
te,éj sza ka vagy ko rán reg gel a leg jobb azesély. Még csak pon
tyot sem kell fog -nia! Csak ar ra kell ügyel ni, hogy ne -hogy el
alud jon, és a kö vet ke zõ reg gel10 óra kor éb red jen! A bo tok
pe dig vagymég a he lyü kön van nak, vagy már nin -cse nek… Az a lé
nyeg, hogy egész idõalatt a vi zet kém lel jük, fi gyel jük a pon
-tyok ak ti vi tá sá nak je le it. Ha hall ja,hogy egy ponty fel ug
rik, ak kor az jó je -le an nak, hogy ép pen táp lál koz nak,vagy
hogy nem so ká ra táp lál koz ni fog -nak. Így már ele get tu
dunk.
Egyéb ként ne fe led je: már gyak ranta pasz tal tam, hogy a pon
tyok a le he tõleg le he tet le nebb pil la na tok ban kez de -nek
táp lál koz ni, pél dá ul nyá ron, dé li13 óra kor, tû zõ nap sü
tés ben.
Azt is meg te he ti, hogy ér dek lõ dikmás ponty hor gá szok fo
gá si idõ pont ja -i ról. Te he tek egy óva tos ja vas la tot?Nincs
sem mi, ami gyor sabb ered mény -hez ve zet ne, mint egy csa pat ös
sze tar tóponty hor gász, akik kö zö sen ké szí te nekter vet. Tu
dom: a ponty hor gász ma gá -nak va ló em ber. De bi zony elõ for
dul -hat, hogy a sport társ eg gyel több, vagyép pen egy pár ki ló
val na gyobb ha latfog! Ez nem for dul hat elõ…
Há rom
Ököl sza bály ként szá mol junk há romete té si nap pal. Ha egy
kü lön le gesis mer te tõ je gyek kel ren del ke zõhely bõl in du
lunk ki, ak kor ez a há -rom ete tett nap több mint ele gen dõ.Ko
ráb ban már em lí tet tem (de mégegy szer szí ve sen el is mét
lem): ahely zet há rom ete tett nap után semlesz jobb.
Ter mé sze te sen a gya kor la té azutol só szó: ami kor a víz
mel lett ül vemeg ál la pít ja, hogy az 5 ete tett nap -pal biz to
sít ha tó a leg jobb ered -mény, ak kor ön ter mé sze te sen to
-vább ra is így fog cse le ked ni, ez egy -ér tel mû.
Ha ön nek biz to san nincs sem mi lyenki in du lá si pont ja,
vagy gya kor la tiokok ból más ho gyan nem le het sé ges,ak kor azt
ja vas lom, hogy ké sõ es tén -ként etes sen. Hogy mi ért? En nek
kétoka van: az el sõ, hogy meg aka dá lyoz -zuk, hogy más hor gá
szok lás sák, amintete tünk. Ez ké zen fek võ.
A má so dik ok, hogy eb ben az eset -ben nem ke rü lünk ös sze
tû zés be a boj -li z abáló, úszó hár tyás lá bú „ha lá szok -kal”,
az az a ka csák kal. Úgy tû nik, hogya ka csák a sö tét ben nem tud
nak tá jé ko -zód ni és meg ta lál ni a víz be csob ba nóboj likat.
Egy kis ide ig még ide ge senúsz kál nak ide-o da, de nem pró bál
nakmeg le buk ni az ele ség után. El kell is -mer nem: ami kor lá
tom, aho gyan a ka -csák ide ge sen úsz kál nak az ete tés után,ak
kor ön elé gül ten vi gyor gok, mertõszin tén szól va, utá lom eze
ket a ví zima da ra kat.
Rá etet? És?
Már vá rom is a kér dést: „A rend sze resete tés sel rá le het-e
szok tat ni a pon tyo -kat egy adott idõ pont ra?”
Er rõl rend sze re sen hal lok, ol va sok.Egy-két fic kó idõ rõl
idõ re nagy han gonkür tö li vi lág gá, hogy a pon tyo kat hoz zále
het szok tat ni, hogy min dig egy adottidõ pont ban táp lál koz za
nak. Az il le tõpe dig ezek sze rint az ete tés idõ pont já -ban
gyor san pon tyo zik egyet. Tud ja,mit je lent ez? Ez a leg na
gyobb os to ba -ság! A pon tyok nem szok tat ha tók egymeg ha tá ro
zott táp lál ko zá si rit mus hoz,ezt még so ha sem ta pasz tal
tam, pe digel hi he ti, jó sok szor pró bál tam már!
Bár az el len ke zõ je jól bi zo nyít ha tó aker ti ta vak ban
és ak vá ri u mok ban vég -
Ahol természetes táplálékot talá Ahol természetes táplálékot
talá --lunk, ott elõbb-utóbb nagy esély-lunk, ott elõbb-utóbb nagy
esély-lyel megjelennek a pontyok islyel megjelennek a pontyok
is
A jó öreg házi gyártmányú etetõ A jó öreg házi gyártmányú etetõ
--hajómmal mindennap megetetemhajómmal mindennap megetetema
helyeimeta helyeimet
-
Pontyvilág26
zett tesz tek kel. Ezt kész ség gel el is hi -szem, csak ép pen
azt ne fe lejt sük el,hogy azok nak a pon tyok nak egé szenmás a vi
sel ke dé sük. A fog ság ban élõpon tyok nem ha son lít ha tók ös
sze sza -bad ban élõ tár sa ik kal, bár men nyi re issze ret
nénk!
De ele get be szél tünk az ete tés pil la -na tá ról. Be szél
jünk most az ete tõ anyagmen nyi sé gé rõl. Egyéb ként én gyû lö
-löm az „ete tés” szót. Er rõl min dig ahiz lalt disz nók ra as szo
ci á lok: te gyélele gen dõ tá pot a disz nó ól ba, hogy mi -nél
elõbb le le hes sen vág ni õket…
Az ete tés szót te hát szí ve sen le cse -rél ném a „csa li-hor
gász hely” as szo ci á -ci ó ra. Le he tet len egy szó, jól tu
dom.Ezért ma rad junk in kább az ete tés -nél…
A ke ve sebb több
Jó né hány ponty hor gász haj lik ar ra,hogy ki csit nagy vo na
lúb ban ke zel je adol go kat, én is ilyen va gyok. Haddárul jak el
va la mit: már meg kö ze lí tõ legsem tud nám meg mon da ni, hogy
hányton ná nyi ete tõ anya got szór tam be a vi -zek be ed di gi
éle tem ben. Az ered mé -nye ket azon ban elég pon to san fel je
-gyez tem. Hogy pon tos le gyek: az ete té -sek ha tá sát (az az a
fo gá si ered mé nye -ket) ös sze ha son lí tot tam a mér sék le
tesete tés ered mé nye i vel. Eh hez ter mé sze -te sen kö vet kez
te té sek is tar toz nak.
Hogy rög tön a kö ze pé be vág jak: rit -kán köny vel het tem el
egy ér tel mû enjobb ered mé nye ket sok ete tés sel, minta ta ka
ré kos ete tés sel! Te hát ne gon dol -juk rög tön, hogy „ha több
pén zem len -ne, hogy töb bet etet hes sek, ak kor többha lat is
fog nék”. Ez ért he tõ gon do lat -me net, de pon tat lan!
A lé nyeg az, hogy egy hor gász hely reki mért men nyi sé gû ete
tõ anya got he -lyez zünk. De ez sem vi lá gos fo ga lom.Mit ér
tünk „ki mért men nyi sé gû ete tõ -anyag” alatt? Ezt sze ret ném
meg ma -gya ráz ni: a ki mért men nyi sé gû ete tõ -anyag ele gen
dõ ah hoz, hogy a pon tyo -kat hely ben tart sa (és vis sza té rés
re bír -ja õket), de ke vés ah hoz, hogy tel je sente le egyék ma
gu kat, hi szen ak kor márnem kí ván ják a hor gon el he lye zett
csa -lit. Ak kor ugyan is túl lõt tünk a cé lon,ami nek sú lyos ne
ga tív ha tá sa le het a fo -gás ra.
Szá mok
A kö vet ke zõ kép pen néz ki konk ré tan,ami kor a Hit &
Run mód szer ese ténépít jük fel az ete tést.
Az 1. na pon: 500 gramm.A 2. na pon: 700 gramm.A 3. na pon: 900
gramm.A ne gye dik na pon men jünk hor -
gász ni. En nek lé nye ge, hogy a he -lyünk nek ko moly esé lyt
biz to sí tunk ar -ra, hogy „bi zo nyít has son”. Ez alatt azt
len ki vé tel van, ez pe dig a ken der. Azmegint „más tész ta”!
De az ete tõ -anyag ról majd be szél jünk egy má sik al -ka lom
mal…
Te gyük fel, hogy az el sõ hor gá szósna pon na gyon jó a fo
gás, pl. 4 ka pá sunkis van. Ek kor meg koc káz tat nám az ete -tés
men nyi sé gé nek nö ve lé sét.
Egy má sik sé ma pél dá ul így néz het ki:A 4. nap vé gén 1000
gram mal ete -
tünk.Az 5. na pon 1250 gram mot ete tünk.A 6. na pon 1500 gram
mot ete tünk.A 7. na pon is mét hor gás szunk.
ér tem, hogy leg alább egy ka pá sunk kellhogy le gyen. Fi gye
lem: nagy vi zek rõlbe szé lek! Ma gá tól ér te tõ dik, hogymeg le
he tõ sen sok idõt kell hor gá szat -tal töl te nünk, de 12 órát
biz to san.
A lé nyeg, hogy meg ál la pít suk, jó-eaz ete tett he lyünk. Az
olyan ki fo gá sok,mint: „nem volt jó a szél irány”, vagy:„te li
hold volt”, vagy „a szom szé domnem mo sott zok nit”, nem szá mí ta
nak.A lé nyeg, hogy leg alább egy ka pás le -gyen. Csak ak kor ad
ha tunk egy má so -dik esé lyt a hely nek. Ha a ne gye dik na -pon
nincs egyet len ka pás sem, ak korkö nyör te le nül sza kít sunk a
hel lyel.Ter mé sze te sen ab ból in du lok ki, hogya csa li (pl. a
bojli) meg fe le lõ volt. A jócsa li alap ve tõ fon tos sá gú!
Gyak ran elõ for dult, hogy még is to -vább etet tem az ilyen he
lyen, mert ko -ráb ban jó fo gás volt ott. Fe lejt se el! Márelég
szer meg tet tem, és szin te min deneset ben csak roj tos ra ül tem
a hát só mat.Ki vé te lek ter mé sze te sen min dig van -nak, de
azo kat egy ke ze men meg tu -dom szá mol ni. Még ak kor is meg tud
-nám, ha né hány uj jam hi á nyoz na!
Ha egy ilyen he lyen egy, vagy eset legtöbb ka pá sunk van, ak
kor a hor gá szatvé gén szór juk be a ma ra dék ete tõ anya -got,
de ne töb bet, mint amen nyi vel azele jén (az 1. na pon) kezd
tük.
Az 5. na pon ugyan an nyi val etes -sünk, mint a 2. na pon.
A 6. na pon ugyan an nyi val etes sünk,mint a 3. na pon.
A 7. na pon is mét hor gás szunk.Ilyen mó don ki ala kít hat juk
az ete -
tett he lyün ket. A he lyün kön így rend -sze re sen „learat hat
juk” a ha la in kat.Elõ for dul hat, hogy a ne héz idõ já rá sivi
szo nyok mi att egy nap pal töb bet kellmajd etet nünk. A ma gán
éle tünk is ala -kul hat úgy, hogy ké sünk az ete tés sel.Nem prob
lé ma, csak etes sünk még egy(vagy több) plusz na pot. A fo gás et
tõlnem lesz több, ezt elõ re meg mon dom.De nem is árt, leg alább
is ak kor nem, habojli val ete tünk. Az ete tõ anyag megintmás do
log. Ete tõ anyag gal so ha sem ete -tek 2-3 nap nál to vább. Ha to
vább ete -tünk (sok) ete tõ anyag gal, ak kor gyak -ran elõ for
dul, hogy meg je len nek a ke -sze gek. Ha ponty is van ott, ak kor
az abe nyo má som, hogy el ve szí ti az ér dek -lõ dé sét, ke ve
sebb lesz a ka pás. Egyet -
Az utol só na pon em lí tett 1500gramm bojli ugyan ak kor a ma
xi má lismen nyi ség, amel lyel a Hit & Run mód -szer ese tén
etet nék. Töb bet etet ni nincsér tel me, sok szor még ros szabb
is. Ezt aje len sé get már szám ta lan szor meg ál la -pí tot tam.
So kat gon dol koz tam azon,ho gyan le het sé ges, hogy egy re la
tí ve kis
men nyi sé gû, 1500 gramm nyi ete tõ -anyag gal ma xi má lis ha
tás ér he tõ el aponty nál. A több ros szabb, ak kor mártöb bé-ke
vés bé el ér tük a ma xi mu mot.A vonz erõ csök ken, ezt azon nal
lát hat -juk a ka pá so kon.
Az a gya núm, hogy ez a már em lí tettete tés-hely as szo ci á
ci ó val el ért pon tyokkor lá to zott szá má val áll ös sze füg
gés -ben. Egy meg ha tá ro zott szá mú ponty -csa pat úszik az ete
tett hely re (leg alább -is ezt re mél jük), de biz to san nem tud
-juk va la men nyit el ér ni az ete tõ anya -gunk kal. Ha túl so
kat, pl. 2-3 kg-ot ete -
adag bi zony ta lan ság gal is szá mol nunkkell. Lel ki sze me
ink kel szin te lát juk,hogy a víz alatt, a me der ben egy jó
kishor gász hely hú zó dik. Eb ben meg le he -tõ sen biz to sak va
gyunk. „Ha pe dig jósok ete tõ anyag van ott, ak kor biz to sanjön
nek is rá a ha lak”, va la hogy így gon -dol nánk. Igen, igen…
Ha 1500 gramm men nyi sé gû ete tõ -anyag után csu pán egy ka pá
sunk van,ak kor én azon nal meg fe lez ném az ete -tés men nyi sé
gét. Ne vet sé ges ugyan is,hogy egyet len ka pást pró bá lunk ki
-csal ni 1500 gramm bojli val! Szá mol -
tünk, ak kor túl sok lesz a jó ból. Ha túlso kat ete tünk, ak
kor az ete tõ anyagmeg ma rad, és a vonz erõ csök ken.
Ki tar tás, el ha gyás
Meg pró bál juk em be ri és szel meg ér te nia pon tyok vi sel
ke dé sét, de per sze egy jó
jon csak: 1 kg ete tõ anyag kb. 200 db 20 mm-es bojliból áll. Az
utol só na ponte hát 300 da ra bot dob tunk be. Ak korkell, hogy le
gyen egy pár ponty a hely -szí nen, ezért ered mé nye sek le he
tünk.Ugye, ön is ér zi a kü lönb sé get az ete -tés („híz la lás”),
csa lo ga tás és a csa li-hor gász hely as szo ci á ció kö
zött?
A kerti tavakban, vagy az akváriumokban a halakat hozzá lehet
szoktatA kerti tavakban, vagy az akváriumokban a halakat hozzá
lehet szoktat--ni, hogy egy adott idõpontban táplálkozzanak – de
természetes körül ni, hogy egy adott idõpontban táplálkozzanak – de
természetes körül --mények között más a helyzet…mények között más a
helyzet…
A medertörések mindig ígéretes helyek!
Gyurán Gábor egy szépségdíjas tõponttyal – a patakmeder
szélérõl
-
Pontyvilág28
A Hit & Run egy má sik as pek tu sa:med dig csi nál juk így?
Úgy ér tem,men nyi ide ig etes sünk és hor gás szunkegy he lyen? A
gya kor lat ból úgy tû nik,hogy az el sõ 14 nap a leg si ke re
sebb.Leg több ször úgy van, hogy az el sõ 14na pon fog juk a leg na
gyobb/leg ne he -zebb ha la kat. Dur ván be csül ve ez 4-5hor gá
sza tot je lent ugyan azon a he lyen.Ezt hos szú ide ig pon to san
be tar tot tam,
Ejt sünk még né hány szót a „csúcs -he lyek rõl” és a ke vés bé
jó hor gász he -lyek rõl. Egy adott he lyen per sze kell,hogy le
gyen leg alább egy ka pá sunk, denem er rõl van szó. Ez zel azt aka
rommon da ni, hogy van nak he lyek, aholka pás szem pont já ból min
den rend ben,2-4 ka pás min dig van. Ilyen he lyenazon ban az le
het a ve szély, hogy csakki sebb pon tyok kap nak. Má sutt
csakegyet len ka pá sunk van, de ah hoz márfo tó al bum ba va ló
hal tar to zik! Ez ti -pikus je len ség né hány, vagy ép pen sokhor
gász he lyen és függ at tól is, hogy azév nek mely sza ká ban já
runk ép pen. A„csúcs hely” és a „rossz hely” meg ha tá -ro zás tu
laj don kép pen a hor gász pre fe -ren ci á in mú lik. Egyéb ként,
ha ön eset -leg nem lus ta jegy ze tel ni, ak kor akáregy kis esz
me cse rét is foly tat ha tunk,pél dá ul a leg kö ze leb bi ma gyar
or szá giPonty show-n 2011. no vem ber 11–13-án. Ke res se Hub
bojlisuli ját!
Jó fo gást!
Több esély, gyors visszajelzés
Mi ért csak rö vid ide ig ete tünk, és utá na azon nal hor gá
szunk? Mi ért nem kell tíznap nál is to vább etet ni, és csak utá
na pró bál koz ni a hor gá szat tal? A ha té kony -ság mi att. Több
mint 10 na pos ete tés után a Hit & Run mód szer ese tén már há
-rom hor gá sza ton túl va gyunk. Te gyük fel, hogy al kal man ként
2-3 ka pá sunkvolt. Aki te hát csak 10 nap után kezd hor gász ni,
az már 6-9 ka pás sal le van ma -rad va! Azt pe dig ne héz egyet
len al ka lom mal be hoz ni…
Te gyük fel, hogy a Hit & Run mód szer nél az el sõ hor gá
szós na pon nincs ka -pá sunk. Ab ból ki in dul va, hogy a boj lik
meg fe le lõ ek vol tak, ez eset ben ab ba ha -gyom az ete tést
ezen a he lyen, és lé nye gé ben mind ös sze 3 nap ete tés re
voltszük sé gem ah hoz, hogy meg ál la pít sam: ez a hely nem vált
be. A do log ér zé ke -nyeb ben érin ti az em bert, ami kor 10 nap
nyi ete tés után nincs egy ka pás sem!
Ha na gyobb víz rõl van szó, ak kor egé szen biz to san jó val
mes szebb ke res -nék új he lyet. Ez az zal áll ös sze füg gés ben,
hogy a na gyobb vi ze ken a pon tyokhoz zá szok tak, hogy na gyobb
tá vol sá go kat kell meg ten ni ük, va gyis az el sõete tés jó val
na gyobb te rü let re vo nat ko zik, mint ma ga az ete tett hely.
Nincs te -hát ér tel me an nak, hogy csu pán 50 mé ter rel ar rébb
kezd jünk új ból etet ni. Ököl -sza bály ként: az új ete tett hely
le gyen leg alább 500-800 mé ter re a ré gi tõl.
és nem tud tam más kö vet kez te tés rejut ni. Jó val ké sõbb ol
vas tam cik ke ketmás ta pasz talt ponty hor gá szok tól, akikugyan
ezt ta pasz tal ták. Ezt kü lö nö senér de mes meg je gyez ni, ha
ön ki fe je zet -ten nagy pél dá nyok ra va dá szik!
bál koz ha tunk a hely szí nen, de vár junkleg alább 6-8 he
tet.
Ha ön nek nem a men nyi ség a fon -tos, ha nem az, hogy nagy pél
dá nyo katfog jon, ak kor azt ta ná cso lom, hogy leg -fel jebb öt
al ka lom után ke res sen új hor -
Egy egyéb ként jól tel je sí tõ he lyenelõ for dul, hogy egy al
ka lom mal nemjár ered mén nyel. Ez nem jó jel! Hatény leg na gyon
jó a he lyem, ak kor énmég egyet len al ka lom mal pró bál ko -zom.
De már szá mí tok ar ra, hogy meg -le he tõ sen nagy a má so dik ku
darc esé -lye – a ta pasz ta la tok ezt mu tat ják. Hava ló ban ez
tör té nik, ak kor azon nal le -ál lok azon a he lyen. Ké sõbb új
ra pró -
gász he lyet. A ré gi el ha gyá sa és az újmeg kez dé se kö zött
zök ke nõ men tes át -me ne tet biz to sít hat: ami kor utol já
rahor gá szik a ré gi he lyen, ak kor az zalpár hu za mo san meg
kezd he ti az ete téstaz újon. Így mód sze re sen meg hor gász -hat
na gyobb vi ze ket is. Eh hez per szesok hely re van szük ség, va
gyis nyil vánvan nak még más hor gá szok is a kör -nyé ken…
Víz alatti plató láthatóa radarképen – egy próbát megér!
A jól megválasztottés megfelelõen etetett helyünkön
learathatjuk a babérokat
