Ruházat alapanyagai

Bodor Éva jegyzete alapján összeállította

Friedrichné Irmai Tünde

A ruházat alapanyagai

• A ruházat főként textil alapanyagokból áll, de néha bőrt, műbőrt, szőrmét is használhatnak erre a célra.

A textíliák nyers- és alapanyagai lehetnek

Megjelenésük alapján • szálak: pamut, gyapot, hernyóselyem • rostok: (szálakból álló szálkötegek), len, kender

Eredetük alapján • természetesek:

– amelyek természettől származnak (gyapjú, pamut, hernyóselyem, len, kender)

• mesterségesek – természetes alapúak: alapanyagaik megtalálhatók a természetben (pl.:

viszkóz) – mesterséges alapúak vagy szintetikusak: ezek előnye, hogy

tulajdonságaik előre megtervezhetőek.

• Használati szempontból mindkét csoportnak vannak előnyös és hátrányos tulajdonságaik. A jobb tulajdonságok elérése érdekében a különböző szálakat célszerű keverni, így a tulajdonságaik javíthatóak.

A szálas anyagok legfontosabb jellemzői

• A külső megjelenéssel kapcsolatosak – felületi kép: a természetes

szálaknál az azonosításra alkalmas

– szálhosszúság: ez szintén a természetes szálakra jellemző adat. Megkönnyíti a feldolgozhatóságot és a szakító szilárdságot.

– hullámosság: a szálak egy része hullámos, pl. a gyapjú, mások, szinte teljesen egyenesek. A hullámos szálakból készült termékek laza szerkezetűek, jó a hőszigetelésük, rugalmasak. Ezért a szálak egy részét utólag hullámosítják.

– a szálak finomsága, finomsági számozása a vastagságukkal arányos

• Tex: megadja 1000 m szál tömegét g-ban

• Denier *dönié+: megadja 9000 m szál tömegét g-ban, jele a den (pl.: harisnyáknál)

• A szál annál finomabb, minél kisebb a finomsági száma.

Fizikai jellemzők:

• szakítóerő

• szakítószilárdság

• szakadási nyúlás

Kémiai jellemzők:

• Az összetételük meghatározza a a szálak tulajdonságait, pl. a vegyszerekkel szembeni ellenálló képességüket.

Természetes szálasanyagok

A természetes szálasanyagok a természetből (növényekről, állatokról, bizonyos ásványokból) nyerhető szálak.

1. A növényi eredetű szálak között vannak • magszálak, azaz a növények magján nőtt szálak (ilyen például a pamut), • háncsrostok, amelyek a növények szárában találhatók (ilyen például

a len, a kender, a ramivagy a juta), • levélrostok (mint nevük is mutatja, a növények levelében találhatók,

mint például a szizál), manilakender valamint • gyümölcsrostok (ilyen a kókuszdió héjából nyerhető rost). 2. Az állati eredetű szálasanyagok két csoportja: • a szőrök, például gyapjú, moher (a moherkecske szőre), kasmír (a

kasmírkecske szőre), a teve vagy a láma szőre, az angóra (azangóranyúl szőre), a lószőr, valamint

• a mirigyváladékok; ilyen a hernyóselyem vagy a pókselyem. 3. Ásványi eredetű szálasanyagot az azbesztből és a bazaltból nyernek. (Az

azbesztet egészségre ártalmas volta miatt ma már egyre kevesebb helyen használják.)

A legfontosabb szálas anyagok

• Természetes anyagok:

– Pamut (cotton, baumwolle)

– Len

– Gyapjú (wool)

– Hernyóselyem (silk)

Természetes anyagok – növényi eredetű

• Pamut (cotton, baumwolle)

• A pamut a gyapotnövény magszála.

Mikroszkópi képe (a szál azonosítására szolgál)

• Hosszanti képe: szabálytalanul összecsavarodott, összelapult cső, amely a két végén elkeskenyedik.

• Keresztmetszeti képe: bab vagy vese alakú, az éretlen, holt szálaké lapos.

Kémiai összetétele: • Nagy része cellulóz nevű, rendezett óriásmolekulákból áll. Ebből

következnek a legfontosabb fizikai és kémiai tulajdonságai.

Kémiai tulajdonságai

– Savak

• szervetlen savak hidegen és hígan is roncsolják (HCl, H2SO4)

• szervesek hígan selymes fényt és ropogós fogást biztosítanak (hangyasav, ecetsav)

– Lúgok

• hideg, tömény nátronlúg és feszítés hatására, sima felületű, fényes szál jön létre, amelynek nagyobb a szakítószilárdsága, a nedvszívó képessége, és a színezhetősége is. A folyamat neve: mercerezés

• fehérítésre hipót használnak

• Fizikai tulajdonságai – szakítószilárdsága nagy, ez nedvesen még

nő, ezért a pamutból készült termékek tartósak és jól moshatóak

– vízfelvétele kiváló, ez higiéniai, mosási és színezési szempontból kiváló

–nyúlása kb. 10 %, ezért a pamutból készült áruk gyűrődnek

–hőhatásnak kb. 200 °C-ig áll ellen, ezért jól vasalható

– a napfény csökkenti a szakítószilárdságát

Mikroorganizmusok

• hatásának kevéssé áll ellen.

Égetési próbája

• (ezt a szál azonosításra használják): gyorsan, papírra emlékeztető szagot árasztva ég, kevés hamut hagyva

Felhasználása

• A már megismert jó tulajdonságok miatt rendkívül széleskörű. Alkalmazzák a felső- és alsóruházatban, lakás-, háztartási és műszaki textíliák előállítására.

Legfontosabb alkalmazási területei

• Alsóruházati cikkek, pólók, ágyneműk és gyógyászati cikkek, pl. géz készítése. A rövid szálú pamut és pamuthulladék fontos vegyipari alapanyag, amit a műselyem- és egyéb műanyag, robbanószer készítésére használnak. Fehér aranynak is nevezik.

Természetes anyagok – növényi eredetű

• Szintén növényi eredetű természetes szálas anyag. A növény szárában található rost elemi szálakból épül fel. A rost minőségét kora és hosszúsága határozza meg.

Megkülönböztetünk

• északi lent: ennek rostjai hosszúak, kiváló minőségűek, kevés és kis méretű magot tartalmaznak

• déli lent: rövidebb és durvább rostokat és sok magot tartalmaznak

Len

Mikroszkópi képe:

• hosszanti képe: hosszú, vékony, amely mindkét végén elvékonyodik.

• Keresztmetszeti képe: a rostban lévő elemi szál szabálytalan öt- vagy sokszög alakú, ezek téglához hasonlóan épülnek egymásra.

Kémiai összetétele

• cellulóz

Legfontosabb tulajdonságai

• Szakítószilárdsága a pamuténál nagyobb, nedvesen tovább nő. Nyúlása, rugalmassága kicsi, mindössze 1-2 %, ezért a belőle készült textília erősen gyűrődik. Tapintása hűvös, kiváló nedvszívó.

Felhasználása • Szálakra bontható, ebből készül a brüsszeli csipke

vagy a batiszt. Kedvelt nyári ruhaszövet, de készülhetnek belőle műszaki cikkek is.

Természetes anyagok - állati eredetű

Gyapjú (wool) • Állati eredetű természetes szálas

anyag, a juhok testét borító szőrzet. A szőrök közül a legfontosabb. Fehérjevegyületekből áll.

A szőr lehet: • felszőr: ez durva és merev, célja

elsősorban a vízlepergetés • pehelyszőr: rövidebb, finomabb,

hullámos, elsődleges célja a melegítés

A gyapjú feldolgozása

Csak melegebb éghajlatú vidékeken

Úsztatás – „úsztatott gyapjú”

Langyos, szappanos vízzel mosás – „háton mosott gyapjú”

1. NYÍRÁS (évente egyszer-kétszer)

„Zsírban nyírt gyapjú” – minden előkészítés nélkül nyírt gyapjú

„nyíró súly” – a lenyírt bunda súlya (3,6 kg -11 kg)

Rendement: a szennyes, zsíros gyapjúból nyerhető tiszta, fonásra alkalmas gyapjú %-ban kifejezett mennyisége

2. OSZTÁLYOZÁS (has, hát, fej…)

Pehelyszőr, felszőr, sörte szőr, tüskés szőr

3. KEZELÉS szikkasztás - zsákolás -szállítás

Mikroszkópi képe: • Jellegzetes, három rétegből áll: pikkelyréteg,

kéregállomány, bélüreg • Ezek a kétféle szőrön elérhetőek.

Forrás: Szegediné Lengyel Piroska:

Ruházati áruismeret

• A juhon kívül egyéb állatfajok szőrét is használják a textiliparban, melyeket szintén gyapjúnak nevezünk, de ilyen esetben mindig elé teszik az állat nevét (angóragyapjú, kasmírgyapjú). Ilyen például – a teve, az alpaka, a láma, a jak,

– a vikunya, a kasmírkecske, az angórakecske és az angóranyúl szőre is.

Finomság

• Az 1 cm-re eső ívelődések számából következtethetünk rá. Ennek és a szál átmérőjének alapján minőségi osztályokat állítottak fel. Legjobb minőségű az 5A (AAAAA), legkevésbé jó az F jelölésű.

Hosszúság

• (1 cm-re eső)

• Fésűs gyapjú: 70 mm-nél hosszabb

• Kártolt gyapjú: 70 mm-nél rövidebb

Általános megjelölés Osztály Szálátmérő

mikron

Íveltség

Finom gyapjú Finom merinó AAAAA (5A) 17 alatt > 12

Merinó AAAA (4A)

AAA (3A)

AA (2A)

A1

A2

17-19

19-20

20-22

22-24

24-26

11-12

9-11

8-9

7-8

Középfinom

gyapjú

Nemesített

pusztai juh

B1

B2

26-28

28-30

6-7

Keresztezett C1

C2

C3

30-32

32-34

34-36

5-6

Pusztai juh D1

D2

D3

37-42

42,5-45

45-48

5 alatt

Durva gyapjú E

F

49-60

60 felett

Hullámos

Sima

MERINÓ JUHOK

MAGYAR MERINÓ AUSZTRÁL MERINÓ

CIGÁJA JUHOK

CIGÁJA JUH CIGÁJA JUH

RACKA JUHOK

PÖDRÖTT SZARVÚ RACKA JUH PÖDRÖTT SZARVÚ RACKA JUH

PUSZTAI JUH

PUSZTAI JUH

Fizikai tulajdonságai:

• Szakítószilárdsága: a szálas anyagok közül a legkisebb, a fehérjeláncok rendezetlenek, ez nedvesen 10%-20%-kal csökken.

• Nyúlása: kiváló szárazon 50, nedvesen 70-90%

• Rugalmassága: a legrugalmasabb természetesen szálas anyag, ezért nem gyűrődnek a gyapjúból készült termékek

• Nedvszívó képessége: az összes szálas anyag közül a legjobb, 30-40%-os nedvességtartalom mellett is száraz tapintása van.

• Hő- és fényállósága: kicsi, óvatosan kell vasalni.

• Hőszigetelő képessége: jó

Nemezelődés

• Lényege, hogy meleg, nedvesség, vegyszerek és mozgatás hatására a gyapjúszálakból lap, nemez vagy filc jöjjön létre. Szövetek felületén elvégezve ezt a műveletet, javul a meleg tartó képességük.

Kémiai tulajdonságai

• Lúgok roncsolják, fel is oldják a szálat, ezért lúgos mosószerekkel tilos mosni a gyapjúból készült termékeket.

• Savak:

–híg kénsav a növényi eredetű szennyeződéseket elszínesíti, ezáltal a gyapjú megtisztul. Ezt a folyamatot hívják karbonizálásnak.

– tömény ásványi savak roncsolják

• Fehérítésre hidrogén-peroxidot vagy a kénessav sóit használjuk.

• Klórozás hatására a szál sárgul, és a pikkelyréteg roncsolódik, ezért a szál nem nemezelődik.

Kártevői:

• gyapjúmoly, baktériumok, penészek

Égetési próbája

• láng nélkül perzselődik, kellemetlen szagot árasztva.

Felhasználása:

• Elsősorban férfi és női ruha- és kabátszöveteket, kötött árukat, divatcikkeket, illetve ágyneműket, takarókat, szőnyegeket; nemezelve pedig kalapokat készítenek belőle.

„Tiszta élő gyapjú”

Természetes anyagok – állati eredetű

Hernyóselyem (silk)

• Természetes, állati eredetű szál. A selyemhernyó fonómirigyeinek szállá szilárdult váladéka.

• Ősi ruházkodási alapanyag. Szakítószilárdsága nagy, hőre, fényre, molyra érzékeny, vízfelvevő tulajdonsága kiváló. Lúgok oldják. Drága női ruhákat, sálakat, nyakkendőket készítenek belőle, illetve férfiingeket is.

Valódi selyem

A selyemhernyó

fonómirigyeinek

levegőn

megszilárdult

váladéka

„Nyers selyem”

Selyemhernyó az eperfalevélen

Pete

Hernyó

Négyszer vedlenek

Gubózás

Fonómirigyei által

termelt váladékba, 2-3 nap alatt

Báb

Lepke

Váladékával felnyitja a gubót és kibújik

A gubók feldolgozása

A bábot a gubóban forró levegővel elpusztítják

A gubókat portalanítják, osztályozzák.

A gubókat rövid ideig főzik (90 C-os vízben),

a „szericin” ragasztóanyag felpuhul.

Lengő kefével megkeresik a gubószálak végeit.

Gombolyítás

3-4 szálat összefogva gombolyító tálban

megkezdik a legombolyítást.

GREGE Hulladék

selyem

A selyemgubóból kb. 400–600 méter hosszú selyemszál fejthető le.

1 kg gubóból – 3000 db – kb. 250 g szálat nyernek.

Egy - egy gubószál nem lenne elég erős, ezért 3–8 gubó szálat egy fonallá egyesítenek, ez a grége.

A grége sodrat nélküli szál:

közvetlenül is felhasználni

igen gyakran több grége összecérnázásával állítják elő az iparban használatos selyemfonalakat

Mikroszkópi képe A szál keresztmetszete lekerekített sarkú háromszögre hasonlít, a szál oldalai szinte laposak, sok fényt vernek vissza, ami a szálak fényét adja.

Nyers és hámtalanított selyem

ANYAGA

Fibroin fehérje

Nagy szakítószilárdságot ad a szálnak

Szericin fehérje (hámfehérje)

Merevvé teszi a szálat, fényét tompítja. eltávolítása = hámtalanítás

A szericin-réteget magas hőmérsékleten a szál felületéről szappanoldattal leoldják.

Ecru = kismértékben hámtalanított selyem

Souple = nagyobb mértékben hámtalanított selyem

Cuite = teljes mértékben hámtalanított selyem

Nyers és hámtalanított selyem

Nehezítés

A hámtalanításkor bekövetkezett súlyveszteség pótlása,

csersavval és ónsóval.

Pari nehezítés

(Nehezítő anyag = súlyveszteség)

Pari alatti nehezítés

Pari feletti nehezítés

Hatása:

A selyem fogása, esése javul, suhogóbb lesz.

Szakítószilárdsága csökken.

Forró, híg lúgban a selyem feloldódik.

Híg szerves savakkal javítható a fogása és a fénye

Tömény kénsavval „krepphatás” érhető el, nyújtva a

szálat fényes felületű lesz.

Jól fehéríthető kénessavval és sóival, és hidrogén-

peroxiddal.

Felhasználás

Reprezentatív női és férfi ruhaanyagok

Divatáruk és öltözék-kiegészítők

Selyemfonal-matringok

Az eredeti kép forrása: http://www.medicalsheepskins.com

MESTERSÉGES SZÁLAS ANYAGOK

• Két csoport:

• Természetes alapú, mesterséges szálak

• Mesterséges alapú vagy szintetikus szálak

Előállításuk fontos szakaszai:

• Alapanyaguk (amelyek már mindig műanyagok) folyékonnyá tétele

• Szálképzés: szálképző rózsákon történik. Vágott szálaknál 1.000-10.000 szálat is képezhetnek, folytonos szálakból 20-100-at gyártanak egyszerre

• Szilárdítás • Nyújtás – javítja a tulajdonságokat • Mosás • Csévélés • Vágás

Természetes alapú, mesterséges szálak

1. Viszkóz

Kémiai összetétele: hidrát cellulóz (a cellulózhoz hasonló szerkezetű, de annak rövidebb szénláncú vegyülete), amelyet pamut és fahulladék lúgos főzésével állítanak elő.

Mikroszkópi képe:

• Hosszanti képe: csíkozott

• Keresztmetszeti képe: szabálytalan sokszög alakú

Fizikai tulajdonságai • Megjelenése fényes, ezért mattírozzák • Szakítószilárdsága a gyártástechnológiától függ, de

ha erősen nyújtják, akkor elérheti a pamutét is, nedvesen viszont 40-50%-kal csökken. Ezért a mosásnál óvatosan kell eljárni

• Nyúlása, rugalmassága is romlik nedvesen • Nedvszívó képessége jó, ez fontos higiéniai, mosási

és színezési szempontból • Hőhatásra a pamuthoz hasonlóan viselkedik,

rövidebb ideig tartó 100-120 °C nem károsítja, tehát jól vasalható, de csak szárazon.

• Napfény erősen károsítja, 25 óra alatt szakító szilárdsága 30-40%-kal csökken

Kémiai tulajdonságai • Hasonlóak a pamutéhoz, de lúgokra is

érzékeny – ezért nem mercerezhető!

Égetési próbája: • Narancsszínű lánggal ég, papírra emlékeztető

szagot árasztva, égése során kékes füst keletkezik, hamuja szürke vagy fekete.

Felhasználása:

• A viszkózselyemből (végtelen hosszúságú szálakból, amit általánosan műselyemnek hívnak) női ruhaszöveteket, bélésszöveteket készítenek, amelyek könnyen égnek, jól vasalhatóak, szép fényűek, kopásállóak. Fehérneműk, kötött-hurkolt termékek előállítására használják.

• A vágott szálakból készülhetnek – keverékek

– pamut vagy gyapjú típusú szövetek

• Kifejlesztettek egy olyan eljárást, amely egyszerű, rövid és a felhasznált vegyszerek kevésbé károsítják a környezetet. Az új viszkóz szál neve Lyocell.

Különleges viszkózselymek és szálak

• Legismertebbek közülük a modál szálak. Ezek előnyös tulajdonsággal rendelkeznek, hasonlóan a pamuthoz. Szakító szilárdságuk nedvesen nem csökken, illetve nem mercerezhetők.

• Kifejlesztésük a szintetikus szálak okozta verseny eredményének köszönhető.

• Felhasználása: jól mosható, mérettartó, a pamuténál lágyabb fogású, gyűrődésre kevésbé hajlamos szövetekként.

2. Gumiszál

• Kémiai összetétele: kaucsuk alapú szálas anyag. • Fizikai tulajdonságai: A gumi rugalmas nyúlása

700-800 %, napfényre érzékeny, az UV sugarak öregítik, vegyszerek pedig oldhatják.

• Kétféle létezik: – csupasz szál (laktron) – bevont (lartex)

• Felhasználása: • Rugalmas textil-áruk, gumiharisnya, szalagok,

fürdőruhák, harisnyák, zoknik, egyéb fehérneműk rugalmas szegélyének készítésére.

MESTERSÉGES ALAPÚ VAGY

SZINTETIKUS SZÁLAS ANYAGOK

• Jelentőségük ma nagy a textiliparban. Ennek okai, hogy kedvezőek a tulajdonságaik, valamint tetszetős a kivitelük. Alapanyagaikat is mesterségesen állítják elő.

Tulajdonságaik:

• Általános tulajdonságok

• mikroszkópi képük változatos

• színük világos

• gyártásmódjuk szerint lehetnek – üregesek: jó a hőszigetelő képességük,

szakítószilárdságuk kisebb

– teltek: az üregesek ellentétei

Előnyös tulajdonságuk

• tulajdonságaik előre megtervezhetőek és mindig azonos minőségben lehet ezeket előállítani

• nagy a szakítószilárdságuk, mert gyártásuk közben 4-10-szeres nyújtást alkalmaznak

• sima felületűek – így könnyen tisztíthatóak

• formatartóak, így nem feltétlenül igényelnek vasalást

• molynak, mikrobának ellenállnak

• csekély vízfelvételük miatt könnyen száradnak

Hátrányos tulajdonságok:

• csekély vízfelvételük miatt rosszak a higiéniai tulajdonságaik

• könnyen szennyeződnek: ennek oka a dörzselektromosság, az elektromosan feltöltött részek magukhoz vonzzák a lebegő porszemcséket

• göbösödésre hajlamosak, ez abban nyilvánul meg, hogy a súrlódásnak kitett helyeken apró csomócskák jelennek meg, amelyek rontják a ruhadarab esztétikai képét

• hőre lágyulnak, csak óvatosan vasalhatóak

Polikondenzációs műanyagok Poliamidok (PA)

• a legnagyobb mennyiségben gyártott, széles körben felhasznált vegyi szálak. Legismertebb csoportjuk a nylon (a PA66 jelzésű szál)

• Jellemzők: Fogásuk üres, paraffinszerű

Polikondenzációs műanyagok Poliamidok (PA)

Fizikai tulajdonságok • Előnyök

– nagy a szakítószilárdságuk – kiváló kopásállóak – rugalmasak – viszonylag jól színezhetőek – hőre lágyulnak – termo plasztikusak, tartós vasalások

készítésére alkalmasak

• Hátrányok – csekély a vízfelületük – kicsi a hőállóságuk, csak alacsony hőmérsékleten

vasalhatók – göbösödésre hajlamosak

Polikondenzációs műanyagok Poliamidok (PA)

Kémiai tulajdonságaik • kiváló lúgállóak

Felhasználásuk • poliamid selyemből blúzokat, esőköpenyeket és

harisnyákat csinálnak • a vágott szálakat önállóan vagy keverve használják fel, pl.

gyapjúhoz keverve olcsó, jó nedvszívó-képességű, kopásálló termék készül belőle

• Különleges PA szálak léteznek speciális felhasználásra, erősen hullámosak. Az aramidok nagy szakító szilárdságúak és hőállóak. Felhasználják vívó-, autóversenyző-, tűzoltóöltözékek, illetve golyóálló mellények készítésére.

Polikondenzációs műanyagok Poliészterek (PES)

• Fogásuk gyapjúszerű Fizikai tulajdonságai: • Előnyök

– nagy szakítószilárdságuk – rugalmasak, ez nedvesen sem változik – termo plasztikusak – kevéssé göbösödnek

• Hátrányok – csekély a vízfelvételük – rosszul színezhetőek – rossz a hőszigetelő képességük

Polikondenzációs műanyagok Poliészterek (PES)

Felhasználásuk • a selyemből selymes hatású termékeket, blúzokat,

függönyöket, sálakat, nyakkendőket csinálnak. • a vágott szálakat:

– önállóan gyapjú típusú szövetek készítésére használják – a keverékből alsóruházati, kötött-hurkolt termékeket,

ágyneműket gyártanak

Speciális szálfajták • nehezen gyulladó: gyermek ágyneműk, színházi

függönyök, közlekedési eszközök kárpitozására • a nagy szakítószilárdságúakat ponyvaként

alkalmazzák

Polimerizációs szálasanyagok

Poliakrilnitril (PAN) Jellemzőik: • A végtelen szál hernyóselyemre emlékeztet, a vágott szál

gyapjúszerű fogású Fizikai tulajdonságok: • Előnyök

– kiváló fény- és időjárás álló – rugalmas, formatartó termékek készíthetők belőlük – nagyon jó hőszigetelők – vegyszereknek jól ellenáll, de lúgokra érzékeny

• Hátrányok – kicsi a kopásállósága – vízfelvétele csekély, ezért nehezen színezhető

Polimerizációs szálasanyagok

Poliakrilnitril (PAN) Felhasználásuk • végtelen szálként sátorlapokat, esernyőket,

esőkabátokat készítenek belőlük • vágott szálakból: gyakran keveréket gyártanak, pl.

wooakril (gyapjúval kevert szövet neve), meleg tartó szöveteket, takarókat, kötött-hurkolt termékeket készítenek belőlük

Speciális szálfajták • modakril szál: tűzálló tulajdonságú • dunova: a szál belseje lyukacsos, jó nedvszívó,

ezért fehérneműk gyártására is alkalmas

Egyéb szálak:

• PE

• PP

• PVC

Poliaddíciós szálak Poliuretán (PU)

Felhasználják

• szivacsként

• szálként

A szál tulajdonságai

• rugalmas nyúlása megegyezik a gumiéval

• szilárdsága annak háromszorosa

• nem öregszik

• jól mosható, színezhető

Poliaddíciós szálak Poliuretán (PU)

Felhasználásuk:

• a gumiszál helyettesítésére burkolatlanul vagy burkolva

• fürdőruhák készítésére, illetve harisnyanadrágok, zoknik, fehérneműk rugalmas szegélyeként

• az elasztán (EL) egy PU-t (Poliuretán) tartalmazó keverék, leggyakrabban Lycra márkanéven forgalmazzák a belőle a készült termékeket

SZERVETLEN, MESTERSÉGES SZÁLAK

Üvegszál

Felhasználása:

• hő-, hang-, elektromos és vegyi szigetelőanyagként

• poliészter műgyanták erősítésére, amelyekből bukósisakokat, motorcsónakokat, szörfdeszkákat, síléceket, stadioni üléseket készítenek.

Fémszál

• (leggyakrabban alumíniumot használnak erre a célra)

Felhasználása

• folytonos szálak formájában szövetekbe, harisnyákba, kötött-hurkolt termékekbe dolgozva