S A J T Ó

R u e d e l a L o i 1 7 5 B – 1 0 4 8 B RU S SE LS T e l . : + 3 2 ( 0 ) 2 2 8 1 6 7 1 5 / 6 3 1 9 F a x : + 3 2 ( 0 ) 2 2 8 1 8 0 2 6 press.office@consilium.europa.eu http://www.consilium.europa.eu/Newsroom

7475/11 1

HU

AZ EURÓPAI UNIÓTANÁCSA

HU 7475/11

(OR. en)

PRESSE 53 PR CO 13

SAJTÓKÖZLEMÉNY

A Tanács 3074. ülése

Versenyképesség (Belsı piac, Ipar, Kutatás és Őrpolitika)

Brüsszel, 2011. március 9-10.

Elnök Cséfalvay Zoltán Magyarország stratégiai államtitkára

2011.III.9-10.

7475/11 2

HU

A Tanács ülésének legfontosabb eredményei

A Tanács felhatalmazást adott a tagállamok között az egységes szabadalom létrehozásának a területén megvalósítandó megerısített együttmőködés elindítására.

A Bizottság nyersanyagokról és árupiacokról szóló, nemrégiben elıterjesztett közleménye nyomán a Tanács következtetéseket fogadott el a témában.

A Tanács vitát folytatott az egységes piaci intézkedéscsomag mindazon kiemelt intézkedéseirıl, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak a növekedéshez és a foglalkoztatáshoz. Emellett következtetéseket fogadott el a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatáról.

A kutatás területén a Tanács következtetéseket fogadott el a kutatási tevékenységekre vonatkozó hetedik uniós keretprogram (2007–2013), és ezen belül a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus idıközi értékelésérıl. Következtetéseket fogadott el továbbá az aktív és egészséges idıskor témájára vonatkozó kísérleti európai innovációs partnerség elindításával kapcsolatos elıkészítı munkáról.

Végezetül a miniszterek az Európai Tanács március 24–25-i tavaszi ülésének elıkészítése céljából vitát folytattak az éves növekedési jelentésrıl és az európai szemeszterrıl.

A Tanács vita nélkül elfogadta az Európai Közösség, illetve Japán, Jordánia, Ukrajna és a Feröer-szigetek közötti tudományos együttmőködési megállapodások megkötésérıl szóló határozatokat.

2011.III.9-10.

1 � Amennyiben a nyilatkozatokat, következtetéseket vagy állásfoglalásokat a Tanács hivatalosan elfogadta, ezt az érintett napirendi pontra vonatkozó címben feltüntetik, és a szöveg idézıjelbe kerül.

� A szövegben hivatkozott dokumentumok elérhetık a Tanács honlapján http://www.consilium.europa.eu. � A nyilvánosság számára hozzáférhetı, a tanácsi jegyzıkönyvekben megtalálható nyilatkozatokkal

elfogadott jogi aktusokat csillaggal jelölik; e nyilatkozatok a fent említett tanácsi honlapon hozzáférhetık vagy a sajtóirodától beszerezhetık.

7475/11 3

HU

TARTALOM1

RÉSZTVEVİK ..................................................................................................................................5

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

Az Európai Tanács márciusi ülésének elıkészítése: az éves növekedési jelentés ...............................8

A hetedik kutatási keretprogram értékelése – tanácsi következtetések ..............................................11

Az aktív és egészséges idıskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség – tanácsi következtetések....................................................................................................................................11

Az egységes piaci intézkedéscsomag .................................................................................................12

Szolgáltatási irányelv: végrehajtás és kölcsönös értékelési folyamat – tanácsi következtetések .......13

A jövıbeli egységes szabadalmi rendszer: megerısített együttmőködés...........................................14

Nyersanyagok és alapanyagpiacok – tanácsi következtetések............................................................15

2011.III.9-10.

7475/11 4

HU

EGYÉB...............................................................................................................................................16

A „Tudásalapú biogazdaság 2020-ra” címő konferencia ...................................................................16

Az Euratom nukleáris kutatási keretprogramja (2012–2013) ............................................................16

A kutatás és innováció közös stratégiai kerete...................................................................................17

Belsı piaci információs rendszer .......................................................................................................17

SOLVIT – éves jelentés .....................................................................................................................18

A Bíróság véleménye a szabadalmi viták rendezésére szakosodott egyesített bíróság létrehozásáról szóló szerzıdéstervezetrıl ..........................................................................................18

Ötödik fogyasztói eredménytábla.......................................................................................................18

Nyilvános konzultáció a kollektív jogorvoslatról ..............................................................................19

Nyilvános konzultáció az alternatív vitarendezésrıl..........................................................................19

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag félidıs felülvizsgálata.................................................19

Elektronikus számlázás Európában ....................................................................................................20

Vegyipar .............................................................................................................................................20

Közös nyilatkozat az európai elektromobilitásról ..............................................................................20

A turizmus helyzete Észak-Afrikában................................................................................................20

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

KUTATÁS

– Tudományos együttmőködési megállapodások Japánnal, Jordániával, Ukrajnával és a Feröer-szigetekkel .........21

KERESKEDELEMPOLITIKA

– Dömpingellenes intézkedések – Kínából származó, üvegszálból készült termékek ..............................................21

2011.III.9-10.

7475/11 5

HU

RÉSZTVEVİK

Belgium: Benoît CEREXHE Brüsszel-Fıváros Régió Kormányának a foglalkoztatásért,

a gazdaságért, a tudományos kutatásért, a tőzvédelemért és a sürgısségi orvosi ellátásért felelıs minisztere

Vincent VAN QUICKENBORNE a vállalatokért és az adminisztratív egyszerősítésért felelıs miniszter

Jean-Claude MARCOURT miniszterelnök-helyettes, gazdasági és külügyminiszter

Bulgária: Peter STEFANOV helyettes állandó képviselı

Cseh Köztársaság: Martin TLAPA az ipari és kereskedelmi miniszter helyettese Lucie SESTAKOVA helyettes állandó képviselı

Dánia: Brian MIKKELSEN gazdasági és vállalkozásügyi miniszter Uffe TOUDAL PEDERSEN közigazgatási államtitkár, Tudományügyi, Technológiai és

Innovációs Minisztérium

Németország: Georg SCHÜTTE az oktatási és kutatási miniszter mellé rendelt államtitkár Peter HINTZE politikai államtitkár, Gazdasági és Technológiai

Minisztérium Max STADTLER az igazságügy-miniszter mellé rendelt politikai államtitkár

Észtország: Janar HOLM oktatásügyi államtitkár Merike SAKS államtitkár-helyettes, Gazdasági és Kommunikációs

Minisztérium

Írország: Geraldine BYRNE NASON helyettes állandó képviselı

Görögország: Anna DIAMANTOPOULOU oktatási miniszter Ilias PLASKOVITIS európai ügyekért felelıs államtitkár, Külügyminisztérium Alexandros FOURLAS iparügyi államtitkár, Pénzügy-, Versenyképességi és

Hajózási Minisztérium Andreas PAPASTAVROU helyettes állandó képviselı

Spanyolország: Diego LÓPEZ GARRIDO az Európai Unióért felelıs államtitkár, Külügy- és

Együttmőködési Minisztérium Juan Tomás HERNANI innovációs fıtitkár, Spanyolország Tudományügyi és

Innovációs Minisztériuma

Franciaország: Eric BESSON ipari, energiaügyi és gazdasági miniszter Laurent WAUQUIEZ Európa-ügyi miniszter Philippe LEGLISE-COSTA helyettes állandó képviselı

Olaszország: Giuseppe PIZZA oktatásért, egyetemekért és kutatásért felelıs államtitkár Stefano SAGLIA gazdaságfejlesztési államtitkár

2011.III.9-10.

7475/11 6

HU

Ciprus: George ZODIATES helyettes állandó képviselı Constantinos IACOVOU tervezési igazgató, Tervezési Hivatal

Lettország: Roland BROKS tudományügyi és oktatási miniszter Juris PŪCE államtitkár, Gazdasági Minisztérium

Litvánia: Nerija PUTINAITE miniszterhelyettes, Oktatási és Tudományügyi

Minisztérium

Luxemburg: Jeannot KRECKÉ gazdasági és külkereskedelmi miniszter Michèle EISENBARTH helyettes állandó képviselı

Magyarország: CSÉFALVAY Zoltán stratégiai államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium BECSEY Zsolt külgazdaságért felelıs államtitkár

Málta: Jason AZZOPARDI politikai államtitkár Patrick MIFSUD helyettes állandó képviselı

Hollandia: Jorn VAN DER MEER az európai integrációért felelıs szakreferens,

Külügyminisztérium Derk OLDENBURG helyettes állandó képviselı

Ausztria: Reinhold MITTERLEHNER gazdasági, családügyi és ifjúsági miniszter Harald GÜNTHER helyettes állandó képviselı

Lengyelország: Barbara KUDRYCKA tudományügyi és felsıoktatási miniszter Grazyna HENCLEWSKA államtitkár-helyettes, Gazdasági Minisztérium Marcin KOROLEC a gazdasági miniszter helyettese

Portugália: José Mariano GAGO tudományügyi, technológiaügyi és felsıoktatási miniszter Fernando SERRASQUEIRO kereskedelmi, fogyasztóvédelmi és szolgáltatásokért

felelıs államtitkár

Románia: Dragos Mihael CIUPARU az Országos Tudományos Kutatási Hatóság elnöke Constantin Claudiu STAFIE államtitkár, Gazdasági, Kereskedelmi és az Üzleti

Szféráért Felelıs Minisztérium

Szlovénia: Viljem PŠENIČNY államtitkár, Gazdasági Minisztérium Uroš VAJGL helyettes állandó képviselı

Szlovákia: Peter JAVORČÍK helyettes állandó képviselı

Finnország: Katariina POSKIPARTA államtitkár, Munkaügyi és Gazdasági Minisztérium Jari HEINILUOMA államtitkár, Gazdasági Minisztérium

Svédország: Jan BJÖRKLUND miniszterelnök-helyettes, oktatási miniszter Maud OLOFSSON vállalkozás- és energiaügyi miniszter Ewa BJÖRLING kereskedelmi és külügyminiszter

2011.III.9-10.

7475/11 7

HU

Egyesült Királyság: WILCOX bárónı vállalkozásügyi, innovációs és készségfejlesztési politikai

államtitkár Andy LEBRECHT helyettes állandó képviselı

Európai Bizottság: Viviane REDING alelnök Antonio TAJANI alelnök Máire GEOGHEGAN-QUINN biztos Michel BARNIER biztos John DALLI biztos

2011.III.9-10.

7475/11 8

HU

MEGTÁRGYALT NAPIRENDI PONTOK

Az Európai Tanács márciusi ülésének elıkészítése: az éves növekedési jelentés

Az Európai Tanács március 24–25-i tavaszi ülésének elıkészítése céljából az ipari, illetve a kutatási miniszterek külön ülés keretében vitát folytattak az éves növekedési jelentésrıl és az európai szemeszterrıl.

A kutatás és az innováció területén a megbeszélések az alábbi két fı téma köré szervezıdtek:

– az oktatás, a kutatás, az innováció és a vállalkozói készség területével kapcsolatos strukturális reformok, amelyek fellendíthetik a kutatás és az innováció területére irányuló magánberuházásokat, valamint

– az Európa 2020 stratégia kutatáshoz és innovációhoz kapcsolódó kiemelt céljainak teljesítését meghatározó fı kihívások.

Az elnökség a megbeszélések fényében több fontos elemet is kiemelt, egyebek mellett azt, hogy:

– intelligens költségvetési konszolidációra van szükség, amely gyors ütemben csökkentené a költségvetési hiányokat és prioritásként kezelné az olyan területekre irányuló közkiadásokat, mint az oktatás és a kutatás, ezáltal is erısítve a növekedési potenciált,

– a közkiadásokat a kutatás és a fejlesztés területére kell összpontosítani, és a kutatási és innovációs rendszerek teljesítményének növelésével fokozni kell e kiadások hatékonyságát és eredményességét,

– végre kell hajtani azokat a reformokat, amelyeknek nincs vagy csak csekély a költségvetési vonzatuk. E reformok mindenekelıtt a keretfeltételek és az üzleti környezet javítását és a verseny élénkítését célozzák, és azért van sürgısen szükség rájuk, hogy az EU lépést tudjon tartani a nemzetközi versenytársak ambiciózus törekvéseivel,

– az állami innovációs politikák végrehajtásakor a közép- és a hosszabb távú kilátásokat is mérlegelni kell, kialakításukkor pedig világos távlati célt kell kitőzni, kézzelfogható intézkedésekkel és konkrét kötelezettségvállalásokkal. Az elért eredményeket magas politikai szinten folyamatosan nyomon kell követni,

2011.III.9-10.

7475/11 9

HU

– az oktatási rendszerek és a közforrásokat igénybe vevı kutatások esetében törekedni kell a kiválóságra. Ehhez ötvözni kell egymással a különbözı ösztönzıket, így a megfelelı és teljesítményalapú finanszírozást, az egyetemek és kutatóintézetek nagyobb mértékő autonómiáját és a több szakosodási lehetıséget,

– a hatékony, szolgáltatásorientált és megbízható közigazgatást intelligens szabályozással és dinamikus piaccal kell összekapcsolni, valamint

– olyan megfelelı feltételeket kell teremteni, amelyek vonzóvá teszik Európát a legkiválóbb tudósok és kutatók, a szakképzett munkaerı és a leendı vállalkozók számára.

A vita teljes egészében megtekinthetı az alábbi linkre kattintva: http://video.consilium.europa.eu/index.php?pl=2&sessionno=3321&lang=EN

Az ipar és a belsı piac területén a megbeszélések az alábbi fı kérdések köré szervezıdtek:

– az ipari versenyképesség és az Európa 2020 stratégia öt kiemelt célja közötti összefüggések,

– az éves növekedési jelentés értékelése és annak elemzése, hogy melyek azok a legsürgetıbb intézkedések, amelyeket az ipari versenyképesség területén meg kell hozni, valamint

– annak mérlegelése, hogy melyek azok az uniós kezdeményezések, amelyek a leginkább hozzájárulhatnak az Európa 2020 stratégia végrehajtásához és az elért eredmények nyomon követéséhez.

A delegációk legfontosabb megállapítása az, hogy a gazdasági növekedéshez elıfeltétel a rendezett

költségvetési konszolidáció, valamint a makrogazdasági stabilitás fenntartása, ugyanakkor az

Európa 2020 stratégia átfogó célkitőzései nem valósíthatók meg a világszinten is versenyképes

európai ipar nélkül.

A delegációk hangsúlyozták, hogy ezzel együtt alapvetı fontosságú, hogy az éves növekedési

jelentés jól kiegyensúlyozott makro-, illetve mikrogazdasági résszel rendelkezzen, mint ahogy az is,

hogy a Versenyképességi Tanács aktívan nyomon kövesse az eredményeket.

A vita teljes egészében megtekinthetı az alábbi linkre kattintva: http://video.consilium.europa.eu/index.php?pl=2&sessionno=3326&lang=EN

2011.III.9-10.

7475/11 10

HU

A Bizottság január 12-én közleményt fogadott el „Éves növekedési jelentés: az EU válságra adott átfogó válaszlépéseinek elımozdítása” címmel1. Ez a közlemény az alapja a foglalkoztatást és növekedést célzó Európa 2020 stratégia keretében megvalósuló európai szemeszternek.

Az európai szemeszter a tagállamok által 2010. szeptember 7-én jóváhagyott új gazdasági kormányzási struktúra része. Az európai szemeszter egy olyan, évente ismétlıdı hathónapos idıszak, amelynek során vizsgálatnak vetik alá a tagállami költségvetési és strukturális politikákat annak érdekében, hogy fényt derítsenek az uniós iránytól való esetleges eltérésekre és a kibontakozóban lévı egyensúlytalanságokra. A cél az, hogy megerısítsék a koordinációt még az alatt az idı alatt, amíg a fontosabb költségvetési döntések elıkészítése zajlik.

Az európai szemeszter az éves növekedési jelentéssel veszi kezdetét, amely az Európa 2020 stratégia célkitőzéseinek megvalósítása terén elért eredményeket elemzi.

1 http://ec.europa.eu/europe2020/tools/monitoring/annual_growth_survey_2011/index_en.htm

2011.III.9-10.

7475/11 11

HU

A hetedik kutatási keretprogram értékelése – tanácsi következtetések

A Tanács következtetéseket fogadott el a kutatási tevékenységekre vonatkozó hetedik uniós keretprogram (2007–2013), és ezen belül a kockázatmegosztó finanszírozási mechanizmus idıközi értékelésérıl (7585/11).

Az aktív és egészséges idıskor témájára vonatkozó európai innovációs partnerség – tanácsi következtetések

A Tanács következtetéseket fogadott el az aktív és egészséges idıskor témájára vonatkozó kísérleti európai innovációs partnerség elindításával kapcsolatos elıkészítı munkáról.

Az európai innovációs partnerségek az Európa 2020 stratégia „Innovatív Unió” elnevezéső kiemelt kezdeményezésének a részét képezik, és alapjuk az az új megközelítés, miszerint az európai kutatásnak és innovációnak az is a feladatai közé tartozik, hogy közös társadalmi kihívásokkal foglalkozzon. Az európai innovációs partnerségekben a tervek szerint a különbözı szakpolitikai területek és ipari szektorok uniós, nemzeti, illetve regionális szinten releváns szereplıi vesznek majd részt azzal a céllal, hogy:

i. fokozzák a kutatási és a fejlesztési erıfeszítéseket;

ii. összehangolják a demonstrációs és a kísérleti projekteket célzó beruházásokat;

iii. elıre jelezzék az esetlegesen szükségessé váló szabályokat és elıírásokat; valamint

iv. mindenekelıtt a megfelelıbben összehangolt közbeszerzési eljárásokon keresztül serkentsék az innovatív termékek iránti keresletet, így biztosítva, hogy az innovatív termékek mihamarabb piacra juthassanak.

Az aktív és egészséges idıskor a jövı egyik fı társadalmi kihívásaként került meghatározásra.

Az aktív és egészséges idıskor témájára vonatkozó kísérleti európai innovációs partnerség átfogó célja, hogy már a stratégia 2020-as céldátumig is növelje az európai polgárok várható átlagos élettartamát, és mindeközben azt is biztosítsa, hogy az emberek egészségesebb és aktívabb életet élhessenek.

Ez a kísérleti európai innovációs partnerség arra is remek alkalmat kínál, hogy teszteljük ezen új koncepció eredményességét, és ez alapján a késıbbiekben további európai innovációs partnerségeket hozhassunk létre.

A következtetések szövegét a 7586/11 dokumentum tartalmazza.

2011.III.9-10.

7475/11 12

HU

Az egységes piaci intézkedéscsomag

A Tanács vitát folytatott az egységes piaci intézkedéscsomagról. Ez a kétéves terv (2011–2012) ötven olyan kezdeményezést tartalmaz, amelyek célja, hogy biztosítsák a belsı piac folyamatos optimalizálását és hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégiában kitőzött, a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés ösztönzésére irányuló célok sikeres megvalósításához (13977/1/10).

A vita elıtt a Bizottság beszámolt az általa folytatott és 2011. február végén lezárult nyilvános konzultáció fıbb eredményeirıl.

A delegációk mindenekelıtt arról fejtették ki véleményüket, hogy az intézmények és a tagállamok milyen kritériumok alapján válasszák ki azokat a területeket, ahol kiemelt kötelezettségvállalást tesznek, illetve hogy miként lehetne meghatározni azokat a kiemelt intézkedéseket, amelyekkel a lehetı leghatékonyabb módon lehetne hozzájárulni az Európa 2020 stratégia céljainak a megvalósításához.

A mai vita, az Európai Parlament készülı véleménye és a nyilvános konzultáció eredményei fényében a Bizottság várhatóan hamarosan elıterjeszti azokat a kiválasztott kezdeményezéseket, amelyek jobban hozzá fognak járulni a gazdasági válságból való kilábaláshoz, valamint a növekedés és a foglalkoztatás elımozdításához.

A Tanács 2010. december 10-én következtetéseket fogadott el az egységes piaci intézkedéscsomagról1, és azokban kötelezettséget vállalt arra, hogy az egységes piacra való belépés megkönnyítése, a vállalkozások támogatása, a növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés elısegítése érdekében meghatározza a 2012 vége elıtt megvalósítandó kiemelt intézkedéseket.

Következtetéseiben a Tanács a Bizottság által 2010 októberében elıterjesztett egységes piaci intézkedéscsomag általános megközelítését is jóváhagyta, amely szerint a magas szinten versenyképes gazdaság létrehozása érdekében szilárd gazdasági és társadalmi alapokat kell biztosítani az egységes piac számára.

1 http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/intm/118409.pdf

2011.III.9-10.

7475/11 13

HU

Szolgáltatási irányelv: végrehajtás és kölcsönös értékelési folyamat – tanácsi következtetések

A Tanács következtetéseket fogadott el a szolgáltatási irányelv kölcsönös értékelési folyamatáról. A következtetések szövege ITT olvasható.

A 2006 decemberében elfogadott szolgáltatási irányelv1 célja, hogy a belsı piacon felszámolja a szolgáltatások kereskedelme elıtt álló akadályokat. Az irányelv elıírja a kölcsönös értékelés folyamatát. Ez egy olyan szisztematikus felülvizsgálati mechanizmus, amelynek alapját a nemzeti jogszabályok átvilágítása során kapott eredmények adják. Az átvilágítást maguk a tagállamok végzik, többek között a szolgáltatókra vonatkozó követelmények azonosítása, vizsgálata, és – amennyiben szükséges – módosítása révén.

A Bizottság 2011. januári közleményében értékelte, hogy hol is tart a szóban forgó folyamat (5559/11). A Tanács ezt követıen készítette el következtetéseit, melyekben a kölcsönös értékelési folyamat során tett legfontosabb megállapításokkal foglalkozik, és a továbblépés lehetséges irányait vizsgálja, azt is szem elıtt tartva, hogy a szolgáltatási irányelv hatálya alá tartozó szolgáltatásoknak köszönhetı az uniós munkahelyek és a GDP mintegy 40 %-a.

1 http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:376:0036:0068:EN:PDF

2011.III.9-10.

7475/11 14

HU

A jövıbeli egységes szabadalmi rendszer: megerısített együttmőködés

A Tanács felhatalmazást adott az uniós tagállamok között az egységes szabadalom létrehozásának a területén megvalósítandó megerısített együttmőködés elindítására (5538/11, 6524/11 és 6524/11 ADD1).

A megerısített együttmőködés alkalmazását két tagállam kivételével az összes uniós tagállam kérelmezte. Az együttmőködés célja egy olyan egységes szabadalmi oltalom létrehozása, amely valamennyi részt vevı tagállam területén érvényes lenne. Az Európai Parlament február 15-én egyetértését adta ezen eljárás alkalmazásához.

A megerısített együttmőködést Olaszország és Spanyolország kivételével valamennyi uniós tagállam támogatja. A legfıbb akadályt, ami miatt nem sikerült egyhangú megállapodásra jutni az egységes uniós szabadalmi oltalom létrehozásáról, a nyelvhasználat kérdése jelenti, ezen belül pedig az, hogy a létrehozandó egységes szabadalom hány nyelven lesz majd érvényes. Ezért folyamodtak az érintett tagállamok a megerısített együttmőködés eszközéhez.

A létrehozandó egységes szabadalmi rendszer nyelvhasználati rendszere az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) nyelvhasználati rendszerén alapulna, melynek három hivatalos nyelve van: az angol, a francia és a német.

A jelenlegi európai szabadalmi rendszerben a megadott szabadalmat az Európai Szabadalmi Hivatal minden egyes tagállamában külön-külön érvényesíteni kell, és annak teljes szövegét le kell fordítani az adott tagállam hivatalos nyelvére vagy nyelveire. A létrehozandó egységes szabadalom automatikusan érvényes lenne a megerısített együttmőködésben részt vevı valamennyi uniós tagállam területén, mégpedig az ESZH azon hivatalos nyelvén, amelyen a szabadalmat megadták.

A megerısített együttmőködéshez késıbb is csatlakozhatnának majd az abban egyelıre részt nem vevı országok, és a részt vevı tagállamok területén a részt nem vevı tagállamok vállalkozásai is hozzáférhetnének az egységes szabadalomhoz.

További információ:

Háttérinformációk

2011.III.9-10.

7475/11 15

HU

Nyersanyagok és alapanyagpiacok – tanácsi következtetések

A Tanács megvizsgálta a nyersanyagokról és árupiacokról szóló, nemrégiben elıterjesztett bizottsági közleményt, és következtetéseket fogadott el a témában.

A közlemény (5992/11) azokkal az aktuális és jövıbeli kihívásokkal foglalkozik, amelyekkel az EU-nak a nyersanyagellátás terén szembe kell néznie. Az ezen kihívások megoldására irányuló stratégia három pilléren nyugszik:

– új uniós nyersanyag-diplomáciát kell kialakítani, biztosítandó, hogy az EU a nemzetközi piacokon méltányos és fenntartható módon juthasson hozzá a nyersanyagokhoz,

– fejleszteni kell azokat a technológiákat, amelyek révén nıhet a saját, európai természeti erıforrásokba való beruházások mértéke, valamint

– az elsıdleges nyersanyagok iránti kereslet csökkentése érdekében elı kell mozdítani az erıforrás-hatékonyságot és az újrafeldolgozást.

A Tanács a 7029/11 dokumentumban foglalt következtetések elfogadásával jóváhagyta ezt a megközelítést.

2011.III.9-10.

7475/11 16

HU

EGYÉB

A „Tudásalapú biogazdaság 2020-ra” címő konferencia

A Tanács tudomásul vette a biogazdaság témájában 2010 szeptemberében megrendezett fenti konferencia eredményeit (7101/11 és 7238/11).

A biogazdaság egymással összefüggı európai szakpolitikák széles köréhez kapcsolódik.

A hetedik kutatási keretprogram csaknem 2 milliárd eurót irányoz elı az élelmiszerekkel, a mezıgazdasággal, a halászattal és a biotechnológiával kapcsolatos kutatásokra.

A Bizottság bejelentette, hogy nyilvános konzultációt kezdeményez a témában, mely 2011. május 2-ig tart.

Az Euratom nukleáris kutatási keretprogramja (2012–2013)

A Bizottság beszámolt a Tanácsnak az Európai Atomenergia-közösség 2011 végén lejáró jelenlegi keretprogramjának két évvel történı meghosszabbítására irányuló javaslatokról. A Tanács tudomásul vette az elhangzottakat.

Az új javaslatok értelmében az Euratom-keretprogram idıtartamát hozzáigazítják az EU jelenlegi pénzügyi ciklusához, mely 2013 végéig tart. Az Euratom-Szerzıdés az Euratom-programok maximális idıtartamát öt évre korlátozza, míg a hetedik keretprogram hét évig tart.

A Tanács elıkészítı szervei haladéktalanul megkezdik az említett javaslatok vizsgálatát.

2011.III.9-10.

7475/11 17

HU

A kutatás és innováció közös stratégiai kerete

A Tanács meghallgatta a Bizottság beszámolóját „Az európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozás közös stratégiai kerete felé” címő zöld könyvrıl, melyben a Bizottság nyilvános vitát kezdeményezett a jövı uniós kutatás- és innovációfinanszírozási programjaiban figyelembe veendı legfontosabb kérdésekrıl (6528/11).).

A Bizottság 2011. február 9-án elfogadta a zöld könyvet. A zöld könyv felvázolja, hogy miként lehetne fokozni az uniós kutatás- és innovációfinanszírozás összhangját és hatékonyságát, így biztosítva, hogy az a lehetı legnagyobb mértékben járuljon hozzá a válság utáni gazdasági fellendüléshez, a fıbb társadalmi kihívások kezeléséhez, az európai ipar és különösen a feltörekvı ágazatok versenyképességének a növeléséhez és ahhoz, hogy Európa globális szinten is az élvonalbeli kutatások fellegvárává válhasson.

A kutatási miniszterek az informális munkaebéd során véleménycserét tartottak e kérdésrıl.

Belsı piaci információs rendszer

A Bizottság elıterjesztette a belsı piaci információs rendszerrıl (IMI) szóló, 2011. február 21-én közzétett közleményét (6859/11). A Tanács tudomásul vette az elhangzottakat.

A 2010 októberében elfogadott egységes piaci intézkedéscsomagban felsorolt ötven javaslat egyike arra vonatkozik, hogy az IMI-rendszer kiterjesztésével létre kellene hozni egy, az európai közigazgatásokat közvetlenül összekapcsoló („face-to-face”) elektronikus hálózatot.

Az IMI egy olyan elektronikus alkalmazás, amely Európában a nemzeti, regionális és helyi hatóságok számára lehetıvé teszi a partnerhatóságokkal való gyors és könnyő, határokon átnyúló kommunikációt. Az IMI-ben jelenleg több mint 5700 regisztrált illetékes hatóság és 11 000 regisztrált felhasználó vesz részt.

2011.III.9-10.

7475/11 18

HU

SOLVIT – éves jelentés

A Tanács tudomásul vette a Bizottság tájékoztatóját a február 21-én közzétett 2010. évi Solvit-jelentés (6879/11) legfontosabb elemeirıl.

A jelentés a Solvit-központoktól begyőjtött ügykezelési adatok alapján képet ad a Solvit teljesítményérıl, fejlıdésérıl és fı tevékenységi területeirıl.

A Solvit-hálózatot a Bizottság, a tagállamok, valamint Izland, Liechtenstein és Norvégia 2002-ben közösen hozták létre. A Solvit célja, hogy gyors, gyakorlati megoldást nyújtson olyan, határokon átnyúló problémákra, amelyek amiatt alakulnak ki, hogy a hatóságok helytelenül alkalmazzák az uniós szabályokat. 2010-ben a Solvit 1363 ügyet kezelt, hozzájárulva ezzel az egységes piac jobb mőködéséhez a helyi szinteken.

A Bíróság véleménye a szabadalmi viták rendezésére szakosodott egyesített bíróság létrehozásáról szóló szerzıdéstervezetrıl

Az elnökség tájékoztatta a Tanácsot arról, hogy az Európai Unió Bírósága kiadta 1/09. sz. véleményét a szabadalmi viták rendezésére szakosodott egyesített bíróság létrehozásáról szóló szerzıdéstervezetrıl1.

A 2011. március 8-án közzétett dokumentumot az Európai Unió Bírósága annak alapján készítette, hogy a Tanács 2009. június 25-én véleményét kérte a tervezett rendszernek az uniós joggal való összeegyeztethetıségérıl.

Ötödik fogyasztói eredménytábla

A Tanács tudomásul vette a Bizottság beszámolóját az ötödik fogyasztói eredménytábla összesített eredményeirıl (7183/11 és 7184/11).

A fogyasztói eredménytáblát minden évben két részletben teszik közzé, az elsı részt tavasszal, a másodikat pedig ısszel.

1 http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2011-03/cp110017en.pdf

2011.III.9-10.

7475/11 19

HU

Nyilvános konzultáció a kollektív jogorvoslatról

A Tanács nyugtázta, hogy a Bizottság februárban nyilvános konzultációt indított a kollektív jogorvoslatról (7185/11). A tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció célja annak meghatározása, hogy a kollektív jogorvoslat mely formái illeszkedhetnek az EU jogrendszerébe és a 27 tagállam jogrendjébe.

A konzultációk 2011. április végén zárulnak, az eredményekrıl pedig közleményt ad ki a Bizottság.

Nyilvános konzultáció az alternatív vitarendezésrıl

A Tanács nyugtázta, hogy a Bizottság január 18-án nyilvános konzultációt indított az alternatív vitarendezésrıl (7028/11). A tagállamokkal és az érdekelt felekkel folytatott konzultáció célja többek között annak meghatározása, hogy a fogyasztók és a vállalkozások mennyire ismerik az alternatív vitarendezési lehetıségeket, hogy miként lehetne bevonni az ágazatot az alternatív vitarendezési mechanizmusokba, valamint hogy ezen mechanizmusok hatálya milyen körő legyen és finanszírozásuk mibıl történjen.

A konzultációk 2011. március 15-én zárulnak, 2011. március 16-án pedig nyilvános meghallgatásra kerül sor a témában.

Az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag félidıs felülvizsgálata

A Bizottság ismertette az európai kisvállalkozói intézkedéscsomag félidıs felülvizsgálatáról szóló, 2011. február 23-án közzétett közleményét (7489/11). A Tanács tudomásul vette az elhangzottakat (7017/11).

A közlemény legfıképpen a kkv-k finanszírozási forrásokhoz jutásával és az Európa 2020 stratégia egyéb prioritásaival foglalkozik. Javaslatot tesz egy olyan „hitelügyi ombudsman” kinevezésére, aki megkönnyíthetné a kkv-k és a hitelintézetek közötti párbeszédet, továbbá egy olyan egyablakos ügyintézési rendszer kialakítására, amely a kkv-k számára európai, nemzeti és helyi szintő támogatások igénylésére adna lehetıséget.

A cél az, hogy 2012-re egy új jogi keret bevezetése révén a kockázati tıkealapok – a tagállamok bármelyikében is jegyezték be azokat – szabadon fektethessenek be az EU-ban. A Bizottság javasolja továbbá a kkv-kre vonatkozó eljárások egyszerősítését, valamint a „gondolkozz elıször kicsiben” elvének az EU strukturális alapjaival kapcsolatos kritériumok közé való felvételét.

Az ipari miniszterek az informális munkaebéd során véleménycserét tartottak e kérdésrıl.

2011.III.9-10.

7475/11 20

HU

Elektronikus számlázás Európában

A Bizottság ismertette az elektronikus számlázásról (e-számlázás) szóló, 2010. december 8-án közzétett közleményét (17565/10). A Tanács tudomásul vette az elhangzottakat.

Az e-számlázás az „Európai digitális menetrend” elnevezéső kiemelt kezdeményezés része, amelynek elsıdleges célja az egységes digitális piac kialakítása és az elektronikus számlázás elterjedését visszafogó szabályozási és technikai akadályok leküzdése. Az e-számlázásra vonatkozó európai szabályok országonként eltérıek, és a benne rejlı lehetıségek jórészt kiaknázatlanok. Az e-számlázás még mindig túl bonyolult és költséges folyamat, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára. Az e-számlázás tömeges elterjedése az EU-ban jelentıs gazdasági elınyökkel járna. A becslések szerint a papíralapúról az elektronikus számlákra való átállás hat év alatt mintegy 240 milliárd EUR megtakarítást eredményezne.

Vegyipar

A Tanács nyugtázta a vegyipar európai helyzetérıl szóló bizottsági tájékoztatót (6329/11).

2007-ben a Bizottság magas szintő munkacsoportot hozott létre, amely 39 ajánlást fogalmazott meg az európai vegyipar versenyképességének javítására vonatkozóan.

A Bizottság az Európa 2020 stratégia részét képezı, „Integrált iparpolitika a globalizáció korában” elnevezéső kiemelt kezdeményezésében kiemelte, hogy a vegyipar hozzájárulhat a legégetıbb társadalmi kihívások megoldásához.

Közös nyilatkozat az európai elektromobilitásról

A Tanács nyugtázta a máltai delegációtól kapott azon tájékoztatást, miszerint Málta csatlakozni kíván a 2010 novemberében kilenc tagállam által tett, elektromobilitásról szóló közös nyilatkozathoz (7251/11).

A turizmus helyzete Észak-Afrikában

A Tanács tudomásul vette az elnökség és a Bizottság arra vonatkozó tájékoztatóját, hogy az észak-afrikai régióban a jelenleg zajló események hatására hogyan alakul a turisztikai ágazat helyzete. A Tanács a jövıben szükség esetén visszatér e témára.

2011.III.9-10.

7475/11 21

HU

EGYÉB JÓVÁHAGYOTT NAPIRENDI PONTOK

KUTATÁS

Tudományos együttmőködési megállapodások Japánnal, Jordániával, Ukrajnával és a Feröer-szigetekkel

A Tanács jóváhagyta az Európai Közösség és Japán közötti tudományos és technológiai együttmőködési megállapodás megkötését (11363/10). Az EU és Japán hasonló kutatási prioritásokkal rendelkezik, idetartoznak az élettudományok, az információs és kommunikációs technológiák, a gyártási technológiák és a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelmet és a megújuló energiát is beleértve. Az Unió és Japán a nukleáris kutatások terén már korábban együttmőködési megállapodást kötött egymással. Mindketten részt vesznek a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) elnevezéső projektben is.

A Tanács továbbá jóváhagyta az Európai Közösség és Jordánia közötti tudományos és technológiai együttmőködésrıl szóló megállapodás megkötését (11362/10), illetve az Európai Közösség és Ukrajna közötti tudományos és technológiai együttmőködésrıl szóló megállapodás további öt évre történı megújítását (11364/10).

A Tanács ezen túlmenıen annak a megállapodásnak a megkötését is jóváhagyta, amellyel a Feröer-szigetek csatlakozik az Unió hetedik kutatási keretprogramjához (2007–2013) (11365/10).

KERESKEDELEMPOLITIKA

Dömpingellenes intézkedések – Kínából származó, üvegszálból készült termékek

A Tanács rendeletet fogadott el a Kínai Népköztársaságból származó egyes, folytonos üvegszálból készült termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetésérıl és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedésérıl (6661/11).