Samu Gergely: Az idegen seregek haditechnikája

Samu Gergely:

Az idegen seregek haditechnikája

A császári királyi haderő állapota

• A cs. kir. hadsereg a XIX. század közepén az európai nagyhatalmak szintjén állt.

• Rendelkezett egy csekély flottával az Adriai-tengeren, de erejének gerincét a szárazföldi fegyveres erők adták. A szárazföldi csapatoknál megtalálhatjuk mindhárom fő fegyvernemet: a gyalogságot, a lovasságot és a tüzérséget is.

• A hadsereget ezredekbe szervezték, de ez csak szervezési kereteket jelentett, a gyalogságot zászlóaljakban, a tüzérséget ütegekben kommandírozták; a lovasságnál valóban alkalmazták az ezredszintű vezénylést, de a harctéren őket is általában századokban vetették be.

• A haderő létszáma (elvben) háborúban 450-500.000 fő körül mozgott, ez azonban csak papíron volt így, 1848 márciusában a cs. kir. hadsereg ~58%-a volt bevethető állapotban.

• A háború már 1848-ban is drága dolog volt, a birodalom pedig nagy államadóssággal rendelkezett (amit később csak az egekig növelt az orosz intervenció költségtérítése), ezért a hadsereg és az erődök állapota is gyakran elég rossznak volt mondható, elég Arad vagy Lipótvár erődjére gondolnunk. A cs. kir. hadsereg jelentős része ebben az időben az itáliai fronton állomásozott, sajnos számos magyar nemzetiségű és/vagy sorozási alakulat is.

Az osztrák hadsereg felépítése

Dragonyosok (Dragoon)• Dragonyos: karabéllyal, vagy rövid

szuronyos puskával felfegyverzett lovas.

• Ott, ahol a lovascsapatoknak adott lovak nagysága szerint a lovasságnál nehéz és könnyű lovasezredeket különböztetnek meg, a Dragonyosok középnehézségű lovasságot képeztek.

• A Seregekben a Dragonyosok éppen úgy vannak lovasítva és felfegyverezve (kard, karabély, forgó-pisztoly), mint a többi lovasezredek, csakis az egyenruhájuk a különböző.

• A Dragonyosok csakis lovasított lövészek voltak, akik mindig gyalog harcoltak s nevüket a sárkány (dragon) alakú kanóctartókkal (Németországban és nálunk kakasfej alakú volt s azért kakasnak nevezték) ellátott sárkányos puskákról kapták.

Dragonyosok (Dragoon)• A Dragonyosokat többször

menetközben, tehát lóháton is támadták, ezért a lóháton való harcra is betanították őket s később mindinkább e harcra fektették a hangsúlyt, ugy hogy később a szuronyokat is elvették tőlük s puska helyett csak oly karabélyt adtak nekik, mint a többi könnyü lovasnak.

• Lovakon szállított, de gyalog harcoló csapatok szervezését azóta több izben - nagyban Oroszországban 1825-1855-ig - kisérelték meg, de az eredmény mindig az volt, hogy az ily csapat vagy csak kelletlenül szállt le a lóról vagy tulságosan figyelte a hátrahagyott lovakat, nehogy azokat elveszítse.

• Középszerüen teljesítette gyalogsági szolgálatát, vagy pedig a csapat észrevétlenül rendes lovassággá fejlődött.

Huszárok• Huszárok: Nem szokványos

könnyűlovasság, mely már a 15.században kialakult.

• A huszár szó a magyar húsz szóból származik, mely arra utal, hogy a huszár regimentek eredetileg 20 katonából álltak. Kis csapatokban harcoltak, de Mátyás király idejében átszervezték őket egy erős, magasan képzett és motivált hadseregtestté. Időközben a könnyű huszárokat az európai országok sorra átvették, hogy a gyalogsággal és a tüzérséggel hatékonyan felvehessék a harcot.

• A legérdekesebbek a Lengyel- Litván nehézhuszárok voltak, melyek nehéz páncélzatot, lándzsát, kardot, 2 pisztolyt viseltek.

• A huszárok részben már a 17. század vége felé, részben a 18. század elején a kopja helyett karabélyt és pisztolyokat kaptak.

Huszárok• A 17. század végén szervezett

huszárezredek 3000 lovasból álltak; e rendkívül nagyszámú lovasok az ezredek vezetését rendkívül megnehezítették, amiért is 1701-ben elrendelték, hogy minden huszárezred csakis 1067 főből álljon, amelyek 6 svadront képeztek; minden svadron 2 századra (kompánia) volt tagozva.

• 1770-ben a császári és királyi (cs. és kir.) hadsereg összes lovasságánál s így a huszároknál is a kompániákba és svadronokba való tagozás helyett a századok (Escadronen) és osztályok (Divisionen) képzése rendeltetett el; 2 század képezett 1 osztályt s az osztályokat parancsnokuk tisztsége szerint nevezték el, a századok pedig minden osztályban számokat kaptak s az osztály nevéhez illesztett számokkal neveztettek meg (p. első őrnagyi 2. század). Az osztályok és századok ezen megnevezését 1851-ben szüntették meg.

Dzsidások (Uhlan)

Dzsidások (Uhlan)• Dzsidások (Uhlanok): A lándzsa v.

dzsida volt a tulajdonképeni döfőfegyver, melynek a kézvédő mögött átmarkolhatás végett vékonyabbra faragott nemét a magyarok kopjának nevezték.

• A gyalogság használta rövidebb dzsida dárda nevet viselt, míg a hosszabb fajtájú lándzsa, melyet a XIV. sz. -ban különösen a svájciak kedveltek a pika nevet viselte.

• A lándzsások roham során fejtették ki legpusztítóbb erejüket, de más lovassák ellen ügyetlennek bizonyultak (a szablyához viszonyítva) közelharcban. A 19.század végére a lándzsások az első sorban harcoltak míg mögöttük a második sorban a szablyával harcolók.

Dzsidások (Uhlan)• Annak ellenére hogy a lovasság

évezredek óta használta a lándzsát, a modern európai lándzsásokat a 18.századbeli lengyelországból származtatták. A lengyel lándzsások akik a Naóleoni háborúkban harcoltak igen hatékonynak mutatkoztak. A háború végére minden fontosabb európai hatalom felállított egy saját lándzsás regimentet.

• A lándzsások a mellkasnál dupla rétegű kabátot viseltek (kurta), színes övet, és egy négyzetes tetejű Lengyel sapkát (Czapka). A lándzsáik feje tövénél általában fecskefarkú zászlót hordtak. Eleinte ezeket azért agagták rá a lándszáikra hogy az ellenfél lovait megzavarja, de ez később már csak díszítőelemmé degradálódott

Rangok a császári királyi hadseregben

• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Honvéd

• Rangjelzés: Üres gallér


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Őrvezető

• Rangjelzés: Hat ágú fehér csillag a galléron


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Tizedes

• Rangjelzés: 2 fehér hatágú csillag a galléron


• Gyalogság/Lovasság/ Tüzérség: Szakaszvezető

• Rangjelzés: 3 fehér hatágú csillag a galléron


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Őrmester

• Rangjelzés: Sárga selyem sujtás ami a gallér sarka felé halad, 3 hatágú fehér csillaggal a galléron


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Főtörzsőrmester

• Rangjelzés: Egy 13mm-es és egy 6mm-es selyem sujtás ami a gallér sarka felé halad, 3 hatágú fehér csillaggal


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Főtörzszászlós

• Rangjelzés:Egy 13mm-es és egy 6mm-es selyem sujtás ami a gallér sarka felé halad, 1 hatágú arany csillaggal

•


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Alhadnagy

• Rangjelzés: Egy 13mm-es arany sujtás ami a gallér sarka felé halad, 1 hatágú ezüst csillaggal


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Hadnagy

• Rangjelzés: Egy hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Főhadnagy

• Rangjelzés: Két hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Százados

• Rangjelzés: Három hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Őrnagy

• Rangjelzés: Egy hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag és az ezzel ellenkező színű hímzett gallér


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Alezredes

• Rangjelzés: Két hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag és az ezzel ellenkező színű hímzett gallér


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Ezredes

• Rangjelzés: Három hímzett arany vagy ezüst hatágú csillag és az ezzel ellenkező színű hímzett gallér


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Vezérőrnagy

• Rangjelzés: Arany színű cikk-cakk motívumú gallér egy hímzett ezüst hatágú csillaggal


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Altábornagy

• Rangjelzés: Arany színű cikk-cakk motívumú gallér két hímzett ezüst hatágú csillaggal


• Gyalogság/Lovasság/Tüzérség: Vezérezredes

• Rangjelzés: Arany színű cikk-cakk motívumú gallér három hímzett ezüst hatágú csillaggal

Documents

Samu Gergely: Az idegen seregek haditechnikája