7 X 7Üdvözöljük Selmecbányán!

A könyvbe a következo található:7 témakör alapvetö informáczióval a legidossebSzlovák szabad királyi bányavárosról

és ebben a keretben a kedves utazó olvashat:7 legérdekesseb határkorol7 domináns emlékmürol 7 történetrol7 ismert lakóról7 szakács specialitásokról7 séta és túra (beszámolva kerékpározás) javaslatról7 selmeczbányai csodáról

ehez még a következö is csatlakozik:Selmeczbánya történelme áttekintéseés tájékoztató térkép

Kiadta a „Jantárová cesta Banská Štiavnica” polgári társulás 2003-ban a Német Szövetségi Köztársaság Környezet-, Természetvédelmi ésAtombiztonsági Szövetségi Minisztériuma anyagi támogatásával.

© Banská Štiavnica város, Jantárová cesta polgári társulás, Ekologický turizmusv Európe (ETE) társulás

Szerzők:Eleonóra Bujnová, Iveta Chovanová, Ľubomír Lužina, Ján Roháč, Irena Roháčová, Michal Šimkovic

Fordítás:© Hizsnyai Ildikó

Közreműködők:A besztercebányai (Banská Bystrica) Országos TermészetvédelmiTársaság munkacsoportja Katarína Králiková vezetésével.

Konzultánsok, adatközlők:Pavel Balžanka, Anton Greguss, Soňa Lužinová, Karol Melcer, Mária Osvaldová

Illusztráció: © Katarína VoškováFotók: © Ivan Ladziansky, © Marián Lichner, © Ľubomír Lužina

© Peter HaasA további képanyag a szerzők archívumából származik.

A Szövetségi Minisztérium nem vállal semminemű felelősséget a kiadványban közreadott információkhelyességét, teljességét illetően, valamint az érintett harmadik személy személyiségi jogait illetően. A könyvbenmegfogalmazott vélemények a szerzők magánvéleményei, és nem feltétlenül egyeznek a Szövetségi Minisztériumvéleményével. Minden jog fenntartva Banská Štiavnica város, Jantárová cesta polgári társulás, Ekologickýturizmus v Európe (ETE) társulás számára.

A mű más kiadványban való részleges vagy teljes felhasználása, utánközlése, sokszorosítása, információsrendszerekbe való bevitele, illetve bármily módon történő (elektronikus, mechanikus, fotóreprodukciós stb.)terjesztése a kiadó írásos engedélye nélkül tilos!

Ha Selmecbányára (BanskáŠtiavnica), amely az UNESCOVilág Örökség Jegyzékéntalálahtó, terveznek utazni,ezt a könyvet fontos leszmegszerezni!

SELMECBÁNYA7 X 7SELMECBÁNYA 7 X 7SELMECBÁNYA 7 X 7

SELMECBÁNYA

7X7

Régi jó szokás szerint a vendégnek mindenből a javát kell kínálni.Mi is azt szeretnénk, ha Selmecbányával való első találkozásuk em-lékezetes maradna az Önök számára.

De mit is kínáljunk elsőként a selmeci javakból?Egyesek szerint a hajnali város látványa a legszebb, amikor a fény-

ben úszó hegykoszorúk alatt az első napsugarak cirógatják végiga völgyben álmosan megbúvó házak tetejét és a tornyokat... Másokazt állítják, hogy nincs szebb a selmeci alkonyatnál, amikor a he-gyek felől a városba sompolyog a sötétség, és a lenyugvó nap utol-só sugarában ékszerként ragyog fel a Kálvária csúcsán magaslóFelsőtemplom. A béke és a harmónia pillanatai ezek, melyekből,mint tudjuk, rohanó világunkban vajmi keveset van részünk. Ez azegyik fontos értékünk, melyet az idelátogatóknak szeretnénk meg-mutatni.

És mit szólnának ahhoz, ha Selmecbánya girbegurba utcácskáinvisszasétálnánk a múltba? Szívesen kalauzoljuk Önöket az egykoriszabad királyi város történelmi emlékei között. Vagy miért ne ismer-kednének meg a természeti környezet egyedi varázsával? A termé-szetével, amely a századokon át folytatott nemesfémbányászatbélyegét részben még ma is magán viseli, ám festői szépsége a ter-mészeti adottságok és az emberi haszonelvűség egyensúlyát pél-dázza. A selmeci táj a kerékpár-, futósí- vagy gyalogtúrák során egy-aránt szépséges látnivalókat kínál, amelyek sokáig emlékezetesekmaradnak az Önök számára.

Nos, végül, de nem utolsó sorban itt vannak még a víztározók,Selmec gyöngyszemei, a híres tajchok, melyek olyan tökéletesenbelesimulnak a természeti környezetbe, mintha nem is emberi kézalkotta volna őket. De ne feledkezzünk meg a város gazdag kulturá-lis életéről sem, a kényelmes, romantikus környezetben lévő szál-láshelyekről, a helyi éttermek, kávéházak kínálatáról, vagy a...

Hosszan sorolhatnánk a sok-sok érdekességet. És ezt alább megis tesszük: kiadványunkkal végül is ezeket szeretnénk népszerűsíte-ni. Szeretnénk kitárni Önök előtt az ajtót, szeretnénk olyan informá-ciókat adni magunkról, melyeknek ismeretében talán Önök is meg-teszik az első lépést felénk. Igaz szívvel és lélekkel várjuk ÖnöketSelmecbányán. Ezt kínáljuk Önöknek legelsőként!

a kiadó

ISTEN HOZTA

VÁROSUNKBAN!

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

3

Selmecbánya a történelem forgatagában .............................. 4

7 selmecbányai műemlék .................................................... 7

7 látnivaló Selmecbányán és környékén ............................ 19

7 selmecbányai történet .................................................... 29

7 híres selmecbányai ........................................................ 39

7 selmecbányai csoda ....................................................... 47

7 selmecbányai ételkülönlegesség .................................... 50

7 selmecbányai séta- és túraútvonal ................................. 54

A borító belső oldalán térkép található (a szövegben fellelhetőszámjegyek erre a térképre utalnak).

MIT TALÁLNAK

KIADVÁNYUNKBAN?

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

2

A M A G Y A R K I R Á L Y S Á G E G Y I K

L E G R É G I B B V Á R O S A

Selmecbánya meglehetősen összetett, a 16,5 – 17 millió évvelezelőtt lezajlott vulkántevékenység alakította természeti környe-zetben formálódott várossá a középkorban. A város egy üstszerűkatlanban, kalderában fekszik, amely a selmeci ősvulkán be-omlott krátere. A régészeti feltárások alapján elmondható, hogymár az őskorban lakott terület volt. Több őskori kultúra nyomaittalálták meg, a legkorábbi lelet a kőkorból származik. Elsősorbannemesfémlelőhelyeinek (főként arany és ezüst) köszönhetőenválhatott ilyen korai időben lakott településsé, s miután az érc-bányászat is lehetővé vált a középkorban olyannyira felgyorsultvárossá alakulása, hogy IV. Béla már 1237–1238 táján szabadkirályi bányavárossá tette Selmecbányát. A város elődjea Selmec (Štiavnica) patak völgyében eltérő település volt.A Glanzenberg (Óhegy, ma Staré Mesto) lejtőjén feltárt településelsősorban az ott folyó érckitermelés és -feldolgozás védelmétszolgálta. A település neve – amelyet a Štiavnica patak nevéből

SELMECBÁNYA A TÖRTÉNELEM

FORGATAGÁBAN

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

4

származtatnak – szláv eredetre utal. Egyes épületek építészetielemei arra utalnak, hogy a 13. század harmincas éveiben kétszakrális építményen kívül – Szűz Mária plébániatemplom (a maiÓvár része) és a hajdani dominikánus Szent Miklós templom(a mai Nagyboldogasszony plébániatemplom) – más épületek isálltak a mai Andrej Kmeť utcában, illetve Kammerhof területén(részletes leírását lásd a 7 selmecbányai műemlék című fejezet-ben.

A Selmecbányán folytatott bányászati tevékenység jelentősbevételt jelentett a királyi kincstárnak, ennek köszönhetően mára 13. században a középkori Magyarország legjelentősebb gaz-dasági központjává nőtte ki magát. A Város, illetve a környék fel-virágoztatásában jelentős szerepet játszottak a tatár pusztítástkövetően betelepített tiroli és szász „hospesek” (vendégek), akikúj technológiai eljárások meghonosításával fellendítették az át-meneti nehézségekkel küzdő bányaipart, és nagyban hozzájárul-tak ahhoz, hogy ezüstérc-kitermelésben Selmecbánya európaiméretekben is nagy jelentőségre tegyen szert. A telepesek foko-zatosan a középkori város legbefolyásosabb rétegévé váltak,a bányavállalkozás, -felügyelet, illetve a bányatermékek értéke-sítése terén.

A V Á R O S F E J L Ő D É S E É S

K Ö Z I G A Z G A T Á S A A K Ö Z É P K O R B A N

A várost a városbíró és a tanács irányította, amelyben a tiszt-ségeket minden évben gyertya-szentelő napján, február 2-ánválasztották újjá. A város közi-gazgatását és a lakosai jogál-lását a helyi jogszokásokatrögzítő városi jog, a bányásza-ti tevékenységet pedig a bánya-jog szabályozta. Mindkét jogirendszer szász eredetű volt,ám az eredeti jogi dokumentu-mok nem maradtak fenn.

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

AT

ÖR

TÉ

NE

LE

MF

OR

GA

TA

GÁ

BA

N

5A VÁROS CÍMERE VÁRFALLAL ÉS BÁNYÁSZ-ESZKÖZÖKKEL A 19–20. SZÁZADBÓLSELMECBÁNYA A 19. SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN, L. ROHBOCK LITOGRÁFIÁJA

ta el. A viharos háborús évek nem kedveztek a bányászati tevé-kenységnek. A bányászok keserves szociális körülmények közötttengődtek, életkörülményeik javítása érdekében tiltakozásokatfogalmaztak, az 1525-ös és 1526-os években pedig felkelésektörtek ki. Ebben az egyre rosszabbodó politikai és gazdasági hely-zetben, amikor az állam egyre nagyobb bányatulajdonra tettszert, számos bányapolgár családjával együtt elhagyta Selmecetvagy pedig kereskedelmi tevékenységre tért át.

Az egyes német vidékekkel való szoros gazdasági, illetve kul-turális kapcsolatoknak köszönhetően a 16. század húszas évei-ben Luther Márton tanításai termékeny talajra találtak Selme-cen, és sok fiatal sajátította el az új teológiai tanokat európaiegyetemeken: Wittenbergben, Boroszlóban vagy Halléban.

A B Á N Y A V Á L L A L K O Z Á S O K V I R Á G K O R A

Selmecbánya Mária Terézia korában – egy némileg stabilabbpolitikai helyzetben és a bányavállalkozásnak is kedvező idő-szakban – élte virágkorát. Nagyszabású építkezések folytak, temp-lomokat, polgárházakat építettek át barokk stílusban, új utak lé-tesültek, valamint 1744–51 között létrejött Selmec egyik gyöngy-szeme: a Kálvária (részletes leírását lásd a 7 selmecbányaiműemlék című fejezetben. 1735-ben Mikovinyi Sámuel mate-matikus és kartográfus szakmai irányításával a maga nemében

egyedülálló bányatisztképzőjött létre, amelyet MáriaTerézia főiskolai, majd akadé-miai rangra emelt. A világonelső bányászati és kohászatiakadémiát később erdészetitanszékkel bővítették (részle-tesleírását lásd a 7 selmecbá-nyai műemlék című fejezet-ben). Selmecbánya jelentősé-gét az is növelte, hogy koronásfők tisztelték meg a várost,1751-ben I. Ferenc császár,

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

AT

ÖR

TÉ

NE

LE

MF

OR

GA

TA

GÁ

BA

N

7

Feltehetően a városi kiváltságjogok dokumentumaival együttsemmisültek meg, amikor 1442-ben V. (Utószülött) László ellen-lábasai támadtak a városra, vagy pedig az 1443-as földrengésmartalékaivá váltak. Csak 1466-os keltezésű, újonnan kiállítottdokumentumok állnak a rendelkezésünkre.

A középkori Selmecbánya eredeti városhatárát Kopanice (maHodrusbánya része), Siegelsberg (ma Selmecbánya része),Kerling (Hodrusbánya része), Banský Studenec (Goldbach),Bélabánya és Zsakil (ma Podhorie része) települések alkották,melyek még 1352 előtt a saskői várnagy tulajdonába kerültek,és a visszaszerzésükre tett kísérletek eredménytelenek voltak.Egyetlen kivétel Bélabánya volt, amely azután a 15. század elsőfelében városi kiváltságokat kapott. A város érezhetően össze-zsugorodott határában újabb bányásztelepülések jöttek létre pl.Alsó és Felső Rovna, Szélakna, Banka, közülük később fellen-dülő bányászatának köszönhetően Hodrusbánya vált önálló tele-püléssé. Ellenben a 16. század elején két újabb közösséggelmegnövekedett Selmec gazdasági ereje (Vihnye, Bzenica), mely-ek fontos összeköttetést jelentettek számára a Garam völgye ke-reskedelmi útvonalaival.

V I H A R O S É V S Z Á Z A D O K

Selmecbánya az egykori Felvidék egyik legrégibb települése-ként, illetve bányavárosként jelentős szerepet játszott az országgazdasági életében. Tagja volt a hét alsó-magyarországi bánya-város uniójának. A 16. században I. (Habsburg) Ferdinánd a bá-nyaipar és ágazatainak centralizálására való törekvése eredmé-nyeként Selmecbánya lett a kamaragrófok székhelye. A város fej-lődését nagyban befolyásolták egyrészt, a 16. századtól mintegyszázötven éven át a törökök támadásai, másrészt a 17. századtóla 18. századig a Habsburg-ellenes rendi felkelések. A város vé-delme jelentős anyagi ráfordítást igényelt: városkapuk emelésé-vel kettős védelmi rendszert alakítottak ki, hol a császári hadse-reget, hol pedig a felkelők csapatait kellett eltartania, megfigye-lő őrszolgálatot tartott fenn. A török, bár néhányszor a város köz-vetlen közelében hódított meg területeket, Selmecet nem foglal-

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

6BÁNYÁSZMÉCS, -KALAPÁCS ÉS -CSÁKÁNY

A SZLOVÁK BÁNYAMÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBŐL

reg beavatkozását követően fokozatosan kialakult az új állam- ésközigazgatás. 1923 és 1960 között Selmecbánya járási székhelyvolt (1996-tól újból járási székhely lett).

A drámai eseményekben gazdag huszadik században a várossorsát politikai, társadalmi és szellemi értelemben egyarántalapvetően meghatározta mind a harmincas évek gazdasági vál-sága, mind az 1939–1945 közötti évek háborús eseményei,mind pedig a háborút követő 1948-as kommunista hatalomát-vétel. Már a gazdasági válságidején fontolgatták a bányaki-termelés leállítását, pediga város munkaképes lakossá-gának többsége éppen a bá-nyaiparban dolgozott. Az év-százados bányászati hagyo-mány azonban csupán a múltszázad kilencvenes éveinekelején szakadt meg véglege-sen, amikor a régióban meg-szüntették a nemesfémbá-nyászatot.

A Z Ú J É V E Z R E D K Ü S Z Ö B É N

Az 1989-es újabb politikai fordulatot követően fokozódott azaz erőfeszítés, amely a város építészeti és ipari műemlékekbentestet öltő kulturális örökségének megőrzését célozta. 1993-banaz UNESCO Selmecbányát a világörökség részévé nyilvánította.Az utóbbi időben a város újabb impulzusokra lelt a különféle kul-turális és társadalmi rendezvényekben. Selmecbányán a felsőfo-kú környezetvédelmi képzés megindításával újraéledt az 1918után megszüntetett főiskolai oktatás. A város fokozatosan visz-szatér a maga történelmi hagyományaihoz, és a jövőben elsősor-ban az oktatás, az idegenforgalom, a kultúra és a helyi ipar fej-lődésével számol.

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

AT

ÖR

TÉ

NE

LE

MF

OR

GA

TA

GÁ

BA

N

9

1764-ben pedig fiai, József és Lipót, a jövendő uralkodók láto-gattak el ide. A város gazdasági életében fontos szerepet játszot-tak a céhek, melyek gyakran nemzetiségi alapon német, illetvemagyar céhekként működtek. A bányászat, az ércfeldolgozás ésa kohászat mellett más gazdasági ágazatok is eredményesen fej-lődtek, mint például a textil- és gépipar, valamint a dohány- ésfafeldolgozás.

A város szellemi életében nagy szerepük volt a világi papok-nak, a domonkos rendieket jezsuiták váltották fel, a város köze-lében pedig a műszaki beállítottságú Szent Jeromos rend telepe-dett le. 1776-tól a piaristák működtek a városban. II. József türel-mi rendelete nagymértékben kedvezett az ágostai hitvallásúevangélikus egyház térnyerésének. 1796-ban elkészült a klasszi-cista stílusú evangélikus templom, magas szintű oktatás folyt azevangélikus líceumban, illetve az előbb jezsuita, később pedigpiarista (katolikus) gimnáziumban is, a szlovák nemzet történe-tének számos nagy alakja itt végezte tanulmányait. A 18. századnyolcvanas éveinek elején lélekszám tekintetében Selmecbánya– Pozsony és Debrecen után – Magyarország harmadik legna-gyobb városa volt.

A B Á N Y Á S Z A T A L K O N Y A

A város fejlődését biztosító bányászati tevékenység a 19. és20. században egyre inkább veszteséges vállalkozásnak bizo-nyult, amelyhez a nemes fémek piaci értékének csökkenése, il-letve a forradalmi, háborús évek is hozzájárultak. Selmecbá-nyának hagyományaira támaszkodva azért még sikerült életbentartania kiváltságos helyzetét. Az 1870-ben elnyert városi törvény-hatósági jognak köszönhetően kikerült a megye fennhatóságaalól és a belügyminisztérium hatáskörébe tartozott; ezt a kivált-ságát azonban 1922-ben elvesztette.

Selmecbányát alapjaiban rázták meg az első világháború gyöt-relmei és komplikált betagozódása az új Csehszlovák Köztár-saságba. A város soknemzetiségű lakosságának eredményekép-pen kialakult drámai helyzetet csak tovább bonyolította a ma-gyar Vörös Hadsereg 1919-es bejövetele. A csehszlovák hadse-

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

8

A VÁROS VILÁGÖRÖKSÉG RÉSZÉVÉ VALÓ

NYILVÁNÍTÁSA ALKALMÁBÓL KIADOTT EZÜST

EMLÉKÉREM (MILAN VIRČÍK ALKOTÁSA,1993)

a várkapitány, de itt volt a börtön is, és ebbe épült bele a várka-pu. Az épen maradt épületrészek arról tanúskodnak, hogy eza késő gótika jegyében történő átépítés valóban nagyszabásúvolt, ám napjai meg voltak számlálva. A 16. század közepén egy-re fenyegetőbbé váló törökveszély (de talán a munkálatokkal já-ró magas költségek is) arra azelhatározásra juttatták a városvezetését, hogy a templomotvégleg erődítménnyé alakít-tassák át. A főhajóból letta belső várudvar, a mellékha-jókat pedig lakószárnyakkáépíttették át. A bontásbólszármazó építőanyaggal a vár-falat erősítették meg. A köz-ponti épület alsó részébenraktárt alakítottak ki, felettüklakószobák, dísztermek vol-tak, a legfelső emeleten pedig– a várhoz vezető utak felé irányítva – az ágyukat helyezték el. Azerődtemplomot ebben a reneszánsz formájában ismerjük ma is,egyetlen kivétel a kapu, amelyet a 18. században barokk stílusúharangtoronnyá építettek át. A Szlovák Bányamúzeum állandótörténeti kiállításának ad otthont.

A Z Ú J V Á R ( L E Á N Y V Á R )

Ez az érdekes és jellegzetes építmény a történelmi belvárosdélnyugati része fölött levő dombon magasodik W. A Leányvárnevet a hegy nevéből eredeztetik, amelyen áll (Frauenberg).A török ellen emelték 1564 és 1571 között, és része a város vé-delmi rendszerének. A hegyes-dombos terep nem tette lehetővéegy összefüggő erődfal megépítését: a városba vezető utakat ka-puk védték, köztük pedig egymással össze nem kötött bástyákkalkiegészített erődfalak álltak (ezek maradványa látható maa Kammerhof épülete mögött). A Leányvár tehát soha nem volta szó hagyományos értelmében várkastély, amely a lakói kényel-

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

MŰ

EM

LÉ

K

11

A Z Ó V Á R

Selmecbánya domináns építménye, az Óvár (Starý Zámok) Q a város fölé magasodó teraszon látható. Egyediségét az adja,hogy szakrális építményből építették át erőddé. Szlovákia legé-pebb, eredeti állapotban fennmaradt vára.

Az Óvár magja egy háromhajós román stílusú templom, ame-lyet valamikor a 12. és 13. század fordulóján építettek a némettelepesek az akkor létesülő középkori város fölött. A plébánia-templom körül volt a temető, ennek román kori csontháza, illet-ve a várudvar bejáratánál lévő kétszintes Szent Mihály-kápolnamáig megőrződött. A 15. század negyvenes éveiben a templomfeltehetően földrengés következtében súlyosan megrongálódott,de az V. (Utószülött) László ellen harcoló csapatok támadása iskárokat okozott benne.

A plébániatemplom további sorsát a város védelmét szolgálóépítkezések határozták meg. Az átépített templomot várfallal ésfélkör alaprajzú tornyokkal erődítették, a 15. század végén pedigegy lakótoronnyal (Himmelreich) is gazdagodott, ebben lakott

7 SELMECBÁNYAI

MŰEMLÉK

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

10

AZ ÓVÁR MAI TORNYÁT A RENESZÁNSZ ERŐD

EREDETI KAPUTORNYÁRA ÉPÍTETTÉK RÁ

AZ ÓVÁR ÉSZAKI LÁTKÉPE; A KÖZPONTI ÉPÜLET GÓTIKUS TEMPLOMBÓL LETT ÁTÉPÍTVE

Szentháromság és A. Kmeť utca) metszéspontjában épült fela 16. század elején, amikor Selmecbányán, a prosperáló bánya-

városban nagyszabású építkezések zajlottak.A templom építését feltehetően a gazdag bá-nyapolgárok (a waldbürgerek és a rindbürge-rek) kezdeményezték, akiknek a mai Szenthá-romság téren álltak házaik. A részben már be-épített területen a templomot egy meredek lej-tőn kellett felépíteni, ez az oka, hogy a közép-kori építészetre nem jellemző módon a szentélya déli oldalon kapott helyet. Könnyű, csillag-boltozatos szerkezete, valamint a támpillérekközött kialakított magánkápolnák a későgóti-ka szellemében létrehozott, egységes, össze-

fogott belső teret eredményeznek. A portálok és az oszlopfők fi-gurális kidolgozottsága, illetve a gazdagon díszített kereszte-lőmedence magas szintű mesterségbeli tudásról tanúskodnak.Eredeti formájában látható ma is a szentélyben egy utolsó ítéle-tet ábrázoló monumentális freskó, valamint a gótikus plasztikák

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

MŰ

EM

LÉ

K

13

mét szolgálta volna, hanem egy erődített katonai megfigyelőhely,amely a többi bányaváros őrhelyeivel együtt védrendszert képe-zett a törökkel szemben. Kiváló fekvésének köszönhetően vizuá-lis kapcsolata volt más megfigyelőhelyekkel (pl. a Szitnya hegy-en lévővel), így jó áttekintést nyújtott a török csapatok mozgásá-ról Léva, illetve Bakabánya (Pukanec) irányából.

Ez az egyszerűségében is hatásos, védelmi küldetésével jólharmonizáló építmény reneszánsz mesterek keze munkáját di-cséri, akik a szögletes tornyot gúla alakú tetővel díszítették, a fa-lakat mind a négy oldalról lőrésekkel látták el, a torony tövébenpedig két félkör alaprajzú bástyát emeltek. A törökveszedelemelmúltával két újabb bástyával egészítették ki az épületet, ekkornyerte el mai formáját. A Leányvár továbbra is megfigyelőhely-ként működött, egy időben pedig itt tárolták a puskaport, amely-et 1627-ben a világon elsőként használtak kőzetrobbantáshozegy helyi bányában (később a város fölött, a Lévára vezető útmellett, létrehoztak egy lőporraktárt). Ma a törökellenes harco-kat felidéző állandó kiállítás látható a vár épületében. A toronylegfelső emeletéről gyönyörű kilátás nyílik a történelmi városmag-ra és a környező tájra, amely az évszázadok óta űzött bányászatitevékenység nyomait máig magán viseli.

S Z E N T K A T A L I N T E M P L O M

A késő gótikus Szent Katalin templom E a történelmi város-mag közepén, a két legjelentékenyebb középkori utca (a mai

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

12A SZENT KATALIN TEMPLOM A SZLOVÁK ANYANYELVŰEK TEMPLOMA VOLT; JOBBRA

A VÁROSHÁZA ÉPÜLETE

A SZENT KATALIN

TEMPLOM

TARTÓOSZLOPÁNAK

FIGURÁLIS DÍSZE

AZ ÚJVÁR LÁTKÉPE, HÁTTÉRBEN A KÁLVÁRIÁVAL

A 19. századi átalakítások során – bár nagyobb építészeti be-avatkozások nem történtek az építményen – teljesen elvesztetteközépkori jellegét. Az akkor uralkodó klasszicista stílus jegyébenmegváltozott a homlokzat tagolása, az enteriőrt pedig gazdagondekorált padokkal, gyóntatószékekkel, orgonával és oltárralegészítették ki. Az egykori kolostor helyén, amely a középkoriSelmecbánya kulturális központjának számított – miután a 20.században a jezsuita gimnázium omladozó épületét lebontották– csak egy üres parcella maradt a kolostor főépületének és a haj-dan gótikus ablakokkal díszített keresztfolyosó falának (részbenfeltárt) romos maradványaival.

K A M A R A H Á Z – K A M M E R H O F

A Kamaraház Y a város legnagyobb építményei közé tartozik.A 15. század közepétől ez volt a királyi bányakamara székhelye,a 16. század közepétől pedig a főkamaragrófoké, akik tulajdon-képpen az egész bányavidék bányáit, kohóit, pénzverdéit, erdeités szakiskoláit igazgatták. A Kammerhof épületében történt azurbura (a kitermelt ércre kirótt adó) befizetése, az ércfelvásárlás,sőt itt zajlott a fémérc megtisztítása, az arany és ezüst szeparáci-

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

MŰ

EM

LÉ

K

15

(Madonna- és keresztre feszített Jézus-ábrázolások), illetve a 17.századból származó fedélszékszerkezet. A barokk átépítésekcsak kisebb részt érintették a Szent Katalin templomot, ezért na-gyobbrészt megtartotta késő középkori jellegét. A belső tér domi-náns elemei a fából készült barokk főoltár, illetve a kápolnák ké-ső gótikus mellékoltárai.

A P L É B Á N I A T E M P L O M É S A D O M O N K O S

R E N D I K O L O S T O R R O M J A I

A mai Nagyboldogasszony plébániatemplom R hatalmasépülete mintha az Óvár ellenpontja lenne. Eredetileg a SzentMiklós nevet viselte a domonkos rendiek által épített templom,akik 1230 tájékán telepedtek le a fejlődésnek induló középkorivárosban. A háromhajós, kereszthajós román bazilika alapjaibanmáig megmaradt, és bátran állítható, hogy az egyik legnagyobb

szabású szakrális építményevolt a korabeli országrésznek.Eredeti formáját idézik az egy-es megmaradt építészeti ele-mek is, mint például a bordásboltozat a hajók kereszteződé-sénél, a kórus alatti boltozattartóoszlopai, vagy pediga mai szentély mögötti keletioldalon fennmaradt egykoriszentélypalást egy részlete.A plébániatemplomtól északrafekvő üres parcellán állt a kö-zépkori kolostor épülete a la-kószárnyak által bezárt udvar-ral, amely egy késő gótikus nyer-

ges portállal kapcsolódott a templomhoz. A 16. században, miu-tán a domonkos rendiek távoztak Selmecbányáról, a kolostora város fennhatósága alá került, amely előbb az erődrendszerrészeként használta, később pedig a jezsuita gimnázium céljai-nak megfelelően, a kolostor bizonyos részeit átépíttette.

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

14

A NÉMET TEMPLOMNAK IS NEVEZETT

PLÉBÁNIATEMPLOM HOMLOKZATA

A KAMMERHOF HOMLOKZATA; BALRA ANDREJ KMEŤ RÉGÉSZ, BOTANIKUS ÉS ETNOGRÁFUS

SZOBRA

hét Mária szenvedéseit foglalja össze. A kápolnák és templomokbarokk stílusban épültek, de egyfajta klasszicista visszafogott-sággal. A város felé eső lejtőn felfelé haladva szimmetrikusan el-helyezve épültek meg a fő ob-jektumok: az Alsó templom,Hétfájdalmas Szűz Máriaplasztikája, a Szent lépcsők,az Ecce Homo kápolna ésa Felső templom. A KrisztusSírja kápolna a domb keletilejtőjén található. A lejtőt ká-polnák szegélyezik, melyeketkacskaringós sétányok, szer-pentinek kötnek össze.

A templomok arányos, ele-gáns építmények, domináns építészeti elemei a szép fekvésűKálváriának és környékének. A kápolnákat fából faragott dom-borművek, a templomokat pedig falfestmények díszítik. A temp-lomok falfestményeit feltehetően Anton Schmidt osztrák festőkészítette. A selmecbányai Kálváriát a 20. század hetvenes-nyolcvanas éveiben felújították.

A Z E G Y K O R I B Á N Y Á S Z A T I É S

E R D É S Z E T I A K A D É M I A É P Ü L E T E I

A 18. század közepén a hét bányaváros és közülük is főkéntSelmecbánya műszakilag legfejlettebb bányászati és kohászatiközpontja volt Európának, ezért ideálisak voltak a feltételek egyműszaki tudományokra szakosodott oktatási intézet alapításá-nak. 1763-ban jött létre Selmecbányán a világ első műszaki fő-iskolája, amelyet 1770-ben akadémiai rangra emeltek, majd1824-ben erdészeti tanszékkel bővítették, és így jött létre a Bányászati és Erdészeti Akadémia. Az akadémia létrejötte ki-sebbfajta forradalmat jelentett a város életében. Egész Euró-pából érkeztek ide diákok, invenciózus mérnökök és tudósok,akik az akadémia tanárai lettek. A tanítás kezdetben oktatási cé-lokra némileg átalakított, régebbi polgárházakban folyt, majd

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

MŰ

EM

LÉ

K

17

ója, valamint az ércminőség vizsgálata stb.Az épület mai formája számos újjáépítés eredménye, minek

folytán a letűnt korok építészeti stílusainak egyfajta galériájávávált. A régészeti kutatások tanúsága szerint az épület helyéna 12. és 13. század fordulóján román stílusú tornyos objektumokálltak, melyekben műhelyeket és lakóhelyiségeket is találtak.A Kammerhof egyes részeiben az épület történetének román- il-letve gótikus korszakából származó szerkezeti elemek találhatók,noha jelenlegi formájában a reneszánsz korszak dominál, ugya-nis ekkor végezték rajta a legnagyobb, az építmény egészét érin-tő építészeti beavatkozásokat. A török expanzió idejéna Kammerhof is a város belső erődrendszerének részét képezte,ezért az északkeleti sarkánál egy belső városkaput emeltek,amely ma már nem látható, megmaradt viszont ebből az időbőlkét reneszánsz sarokbástya, illetve annak az erődfalnak a romjai,amely déli irányba felfelé, a Leányvár meredek lejtőjén folytató-dott. Annak ellenére, hogy a Kamaraházban többször is pusztí-tott tűzvész, számos építészeti értékkel rendelkezik, közülük is ki-emelkednek a reneszánsz kőportálok, a barokk falfestményekvagy a homlokzat festett díszítményei. A Kammerhof jelenlega Szlovák Bányamúzeum igazgatóságának székhelye, illetvea bányaművelés és a kohászat történetét feldolgozó állandó ki-állítás is itt kapott helyet (lásd a 7 látnivaló Selmecbányán éskörnyékén c. fejezetet).

A S E L M E C B Á N Y A I K Á L V Á R I A

A 18. század közepén a vulkanikus eredetű Scharffenberg nyu-gati lejtőjén jött létre a Kálvária egyedi építészeti komplexumaPerger jezsuita apát tervei alapján (lásd a 7 selmecbányai törté-net c. fejezetet). A festői környezetben átgondoltan elrendezetthuszonöt objektum, valamint a kidolgozott építészeti megoldá-sok, illetve a díszítőelemek egységessége egy összhatásábanrendkívül harmonikus és kivételes atmoszférájú komplexumoteredményezett. A selmecbányai Kálvária ugyanakkor liturgiaikoncepciójával is kitűnik, a keresztút hagyományos tizennégystációja helyett csak hét ábrázolja Krisztus szenvedéseit, a másik

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

16

A KÁLVÁRIA ALSÓ TEMPLOMÁNAK BEJÁRATA

S Z L O V Á K B Á N Y A M Ú Z E U M –K I Á L L Í T Á S A K A M A R A H Á Z B A N

( K A M M E R H O F ) , A H E L L E N B A C H -H Á Z B A N ( B E R G G E R I C H T ) É S A Z

Ú J V Á R B A N ( N O V Ý Z Á M O K )

Selmecbánya környékének különleges geológiai felépítése,a több mint ezer éves folyamatos ércbányászat, a világon első-ként itt elinduló felsőfokú bányászati képzés hagyománya,a műszaki leleményesség tradíciója, illetve az a gazdagság, melymind a műgyűjteményekben, mind az építészeti, mind pediga városrendezési étékekben megfigyelhető – ez volt az a háttér,amelyből ez az anyagát és gazdagságát tekintve egyaránt egészEurópában egyedülálló gyűjtemény a 19. és a 20. század fordu-lóján létrejött. A hat önálló kiállítás teljes történelmi áttekintéstkínál Szlovákiának erről a jelentős bányászati tevékenységévelkiemelkedő régiójáról.

A Kammerhof Y egyedülálló, igényesen restaurált épületé-ben, melyben hajdan a selmeci kamaragrófok székeltek, találha-tó a bányatörténeti kiállítás, amely a bányaművelés szlovákiai

történetének egészére kiterjed,a bányatechnikától és a tudo-mányos kutatástól egészena bányászszakképzésig.A bányatörvényszék P Szent-háromság téren álló hajdaniépületében (a Berggerichtben– vagyis a Hellenbach-házban,amelyet az eredeti tulajdonos,a bányapolgár és kamaragrófHellenbach után neveznek ígya mai napig is) ásványtani

7 LÁTNIVALÓ SELMECBÁNYÁN

ÉS KÖRNYÉKÉN

●

●

●7

LÁ

TN

IV

AL

ÓS

EL

ME

CB

ÁN

YÁ

NÉ

SK

ÖR

NY

ÉK

ÉN

19

ahogy az intézmény egyre nagyobb hírnévre tett szert, egyre sür-getőbbé vált az is, hogy rangjához méltó, célszerű épületbenkapjon helyet. Ezért a 19. és 20. század fordulóján a BotanikusKertben (lásd még a 7 selmecbányai séta- és túraútvonal címűfejezetet) három monumentális épületet emeltek neoreneszánszstílusban w. Az Akadémiai utca 12-es házszámú épületébenanyagvizsgáló és korszerű laboratóriumok kaptak helyet, azépületegyüttes északi részén volt a Bányászati és KohászatiPalota, az Akadémiai utca 16. pedig az Erdészeti Palota nevet vi-selte; ezt az utóbbi épületet adták át elsőként, 1892-ben.

Az épületek kompozíciója szigorúan szimmetrikus, homlokza-tukon igényesen megmunkált stukkódíszek láthatók. A tágas ésvilágos belső tereket ízléses stukkók díszítik, a belső építészetimegoldások a korabeli ízlés szellemében jól harmonizálnak azépület oktatási funkciójával.

Miután az intézmény 1919-ben Sopronba költözött, az épület-együttes középfokú szakközépiskolának adott otthont, az utóbbiidőkben pedig már főiskolák működési helye, így tehátSelmecbánya máig megőrizte iskolaváros jellegét.

Itt volt található az egykori Steingrube városnegyed, a bányász-akademisták szálláshelye. Az akadémiai nyújtotta szabadságjo-gaikra büszke diákok a zajos mulatozásaik megfékezésére kive-zényelt városi hajdúkkal is nem egyszer véres összetűzésbe keve-redtek.

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

18 AZ ANYAGVIZSGÁLÓ ÉS LABORATÓRIUMOK ÉPÜLETE A BOTANIKUS KERT FESTŐI KÖRNYEZETÉBEN SZENT KATALIN KÉSŐ GÓTIKUS SZOBRA

és a bányaművelés történeté-nek legkorábbi időszakábólszármazó ásatási leletanyag-gal ismerkedhet meg a látoga-tó. Gazdag és lenyűgöző szép-ségű a művészi igénnyel kész-ült kovácsolt vastárgyak gyűj-teménye is, amely arról tanús-kodik, hogy a kovácsmester-ség és a bányászat hajdanigen közel álltak egymáshoz.A kápolnában a Szenthárom-ság tér domináns alkotásának,a hatalmas barokk pestisszo-bornak I az eredeti plaszti-káit, illetve azok régi másolatait csodálhatjuk meg.

A történelmi fegyverek és lőtáblák gyűjteménye a selmecbá-nyai polgárok 16. században alapított lövészegyesületének törté-netét mutatja be. Az 1754 és 1939 közötti időszakból származó211 lőtábla az Óvárban látható legérdekesebb kiállítási tárgyakközé tartozik.

A Selmecbányán gyártott agyagpipák nemzetközi hírnévre tet-tek szert. A pipakiállítás nem csupán ezekből a híres selmeci pi-pákból mutat be egy páratlan kollekciót, hanem egy teljes mű-szaki felszerelésével együtt rekonstruált pipagyártó műhelyt is.2002-től megtekinthető itt egy táblakép-kiállítás is, amely a ti-tokzatos és a mai napig tisztázatlan kilétű MS mester műhelyé-ből származó értékes oltárképek másolatait tárja a nagyközön-ség elé.

Ezenkívül – például ádvent idején, de más időszakokban is –számos időszaki kiállítás segíti Selmecbánya kulturális klímájá-nak szinten tartását.

Az Óvár fokozatos rekonstrukciója lehetővé teszi, hogy az újon-nan felújított termekben folyamatosan új kiállításokat rendezze-nek be, így hát ez az egyedülálló múzeumkomplexum visszatérőlátogatóit is mindig meglepi valamivel.

●

●

●7

LÁ

TN

IV

AL

ÓS

EL

ME

CB

ÁN

YÁ

NÉ

SK

ÖR

NY

ÉK

ÉN

21

gyűjtemény tekinthető meg.Szlovákiából és a világ külön-böző tájairól származó ritkaásványokat állítottak itt ki, áma gyűjtemény alapját a Sel-mecbánya környékén begyűj-tött leletanyag képezi, ami hí-ven tükrözi Selmecbánya ás-ványlelőhelyeinek nemzetközijelentőségét.A Jozef Kollár Galéria { (JozefKollár, 1899–1982, jelentősszlovák festő volt) anyagábanelmerülve, mely két, szinténa Szentháromság téren állópolgárházban került kiállítás-

ra, a csönd és a szépség légkörébe kerül a tárlatlátogató. Itt a 13.és 20. század között a selmecbányai régióban született műalko-tásokból kapunk ízelítőt.

A Szlovákia a török hódoltság idején című kiállítást annak azÚjvárnak W az emeleti helységeiben rendezték be, amely részevolt a közép-szlovákiai bányavárosok portyázó török csapatok el-len kiépített sajátos védelmi rendszerének. A kiállítási anyaga törökellenes harcok leglényegesebb időszakainak történéseitsegít feleleveníteni, miközben a kor hangulatát is hűen felidézi.

S Z L O V Á K B Á N Y A M Ú Z E U M – Ó V Á R

Az Óvár Q a selmecbányai muzeológia legkorábbi korszaká-hoz kötődik. Goldbrunner városbíró kezdeményezésére a 19.század végén kezdték felhalmozni az Óvárban a gyűjtemény egy-es darabjait, amelyekből aztán 1900-ban itt nyitották az első sel-mecbányai múzeumot. Annak az útnak a kezdete volt ez, amelya mai Szlovák Bányamúzeum megalapításához vezetett.

Az, amit ma a látogató az Óvárban láthat, Goldbrunner uratkétségtelenül igencsak meglepné. Először talán a régészeti gyűj-teményt a legcélszerűbb megnézni, amelynek keretében a város

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

20

A KÉZMŰVESEK ÉS VÁSÁRI MULATTATÓK

FESZTIVÁLJÁNAK LÁTOGATÓI FIGYELEMMEL

KÍSÉRHETIK, HOGYAN KÉSZÜL AZ EREDETI

SELMECI PIPA

AZ ÚJVÁR BEJÁRATA

munka során egykor használtak. Már a bányászköpenyek ésa lámpával ellátott bányászsisakok felöltése is különös élménytjelent a látogatók számára.

A Z Ó H E G Y I B Á N Y Á S Z A T I

T E V É K E N Y S É G M A R A D V Á N Y A I

Selmecbánya történelmi városmagja fölé északi iránybólemelkedik az Óhegy (Glanzenberg) p, amelyet a társég bá-nyászatának bölcsőjeként tartunk számon. Elsősorban a külszíniércbányászatnak a hegy délkeleti lejtőin található nyomai utal-nak erre. Itt egészen a felszínig emelkedik a Spitáler nevezetűgazdag érctelér. Egy kis fantáziával el lehet képzelni, miként ra-gyoghatott a hegyoldal a helyenként akár húsz méter széles érc-érben található különböző ásványi anyagoktól visszaverődő nap-fényben. A német Glanzenberg megnevezés minden bizonnyalinnen eredeztethető. A hagyományos szlovák elnevezés arra azelképzelésre utal, hogy Selmecbánya legrégebbi telephelyei ép-pen ezen a környéken álltak. Ugyan a régészeti kutatások eztnem támasztják alá, viszont az egész Óhegy térségében rendkívülélénk bányatevékenységre utalnak. A külszíni fejtés helyszínénlecsupaszított kőfalak emelkednek, megmaradtak a hajdan ki-vájt tárnák, légaknák és a meddőhányók, fennmaradtak a bányá-szati szerszámok, a vasérc minőségvizsgálatához szükséges be-

●

●

●7

LÁ

TN

IV

AL

ÓS

EL

ME

CB

ÁN

YÁ

NÉ

SK

ÖR

NY

ÉK

ÉN

23

S Z L O V Á K B Á N Y A M Ú Z E U M –S Z A B A D T É R I B Á N Y A M Ú Z E U M

( B Á N Y A S K A N Z E N )

A történelem iránt érdeklődőknek Szlovákiában sehol máshol,de még Európában is csak igen kevés helyen van módjuk leszáll-ni egy autentikus formában megőrzött, több mint 400 éves bá-nyába, és legalább valamicskét beszippantani a bányajáratokkülönleges légköréből.

A Bányaskanzen – a Szabadtéri Bányamúzeumot nevezik ígya köznyelvben – első részét, vagyis a felszíni és a földalatti kiállí-tást 1974-ben nyitották meg a látogatók előtt. Azóta rengeteg ér-tékes kiállítási tárggyal, kiállítóhellyel és legkülönbözőbb szem-léltető megoldásokkal gazdagodott. A sláger azonban az András-tárna két szintjének vágataiban berendezett földalatti kiállításmaradt. A bányaépületek, bányászati gépek és berendezésekmellett a táró aknatornya is a felszíni kiállítás domináns objektu-mai közé tartozik. A földalatti kiállítás útvonala mintegy 1500méter hosszú, és 17–19. század között épült bányajáratokbanvezet, ahol azok a korabeli szerszámok, gépek és bányászati se-gédeszközök is megtekinthetőek, amelyeket a nehéz bányász-

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

22

A BÁNYASKANZEN EGY RÉSZLETE (A HITELESÍTŐ ÉPÜLETE, AHOL A BÁNYÁSZOK A TÁRNÁKBA

VALÓ LESZÁLLÁS ELŐTT GYÜLEKEZTEK)

KORAI ÉRCFEJTÉS OKOZTA TÁJSEB – KÜLSZÍNI FEJTŐ AZ ÓHEGYEN

mú vízkiemelő berendezés tehát a selmeci térség bányászatánaklétkérdése volt. Ez természetesen azzal járt, hogy ezeknek a gé-peknek a meghajtására valamilyen forrásból energiát kellett biz-tosítani. A víz ugyanakkor a kitermelt érc feldolgozásához is elen-gedhetetlen volt.

Hogyan lehetséges azonban vízhez jutni ezen a hegyes vidé-ken? A völgyekben már a 16. és a 17. században elkezdték kiépí-teni a víztárolók rendszerét, amelyeknek gátjait agyag és kő fel-használásával emelték.

Ennek a vízgazdálkodási rendszernek az igazi virágzása a 18.században kezdődött. Fokozatosan mintegy hatvan völgygátasvíztárolót építettek, melyeket a környéken tajchoknak neveztek(a német der Teich-ból). A tavak a Selmeci-hegység magasab-ban fekvő részeiből bányaárkokon és tárókon keresztül kaptáka vizet, amelyet aztán az árkok és a tárók hasonlóan ötletesrendszerének segítségével vezettek a tavakból az egyes bánya-üzemekig.

A hatalmas tervezetet a helyi szakemberek technikai találékony-ságának és rendkívüli erudíciójának köszönhetően sikerült meg-valósítani – mindenekelőtt a polihisztor Mikovinyi Sámuel, HellMáté Kornél bányamester és a bányaüzemekben dolgozó mun-katársai, valamint a bányafelügyelőség és a BányászatiAkadémia szerepe volt jelentős.

A gőz-, majd elsősorban a villamos energia térhódításával, va-lamint a bányászat térségbeli háttérbeszorulásával a víztárolókeredeti funkciójukat elvesztették. A legnagyobb mesterséges ta-vak a 20. század folyamán városmelléki kirándulóhellyé alakul-tak át. Mint jól kiépített természetes fürdőhelyek, illetve minta társasági élet központjai dicsőségük mára már meghalványo-dott, de a festői környezetben való fürdőzés lehetősége a mai na-pig is emberek százait vonzza partjaikra. A legnagyobb tavakmellett idegenforgalmi központok létesültek, szálláshelyekkel,étkezési lehetőséggel és egyéb szolgáltatásokkal. Ha azonbanvalaki a romantikát és a varázslatos helyek felfedezését részesítielőnyben, a környéken föllelhető még néhány „elfeledett” tajch,amely felfedezőre vár... A csekély lejtéssel kiépített öreg bánya-árkok menti séták a legszebb turistaélmények közé tartoznak

●

●

●7

LÁ

TN

IV

AL

ÓS

EL

ME

CB

ÁN

YÁ

NÉ

SK

ÖR

NY

ÉK

ÉN

25

rendezések és a salakkal teli vashámorok maradványai. A hegylegmagasabb pontján emelkedett a bányászoktól a királyi adót(urbura) behajtó királyi hivatalnok erődített székhelye, ahol a ki-termelt ércet tárolta. Ezeknek az objektumoknak az alapjai mamár rekonstruálva vannak. Lejjebb – ahol még napjainkban is fo-lyik a régészeti feltárás – lakó- és üzemi épületek maradványaiállnak. A Spitáler ércér kimerülését követően a bányászati tevé-kenység más helyekre tevődött át, illetve a mélységi érckiterme-lésre helyeződött át a hangsúly.

A B Á N Y A T A V A K R E N D S Z E R E

Ha Finnország az ezer tó országa, akkor Selmecbánya környé-kéről is joggal állítható, hogy a több tucat tó vidéke. Ezek a tavakazonban nem a természet ajándékai, mint a finnországiak, e vi-dék a lakóinak maguknak kellett létrehozniuk, mert a szükség eztkövetelte tőlük.

A bányatevékenység rendkívüli módon vízigényes. A 17. szá-zadban éppen a vízhiány volt az egyik oka a bányászat fenyegetőhanyatlásának. A víz volt ugyanis a fejtő- és a vízkiemelő gépekfő energiaforrása. A bányavíz viszont lehetetlenné tette a kiter-melést. Részben elvezethetőek voltak az úgynevezett altárnáksegítségével, amelyeket a bányaművek alatt mélyítettek a sziklá-ba, de ez drága és lassú módszernek bizonyult. A megfelelő szá-

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

24

AZ OTTERGRUND VÍZTÁROZÓ A PARADICSOMHEGY LÁBÁNÁL; EZ A LEGKISEBB, UGYANAKKOR

A LEGMAGASABBAN FEKVŐ TÁROLÓ, GÁTJÁRÓL FELEJTHETETLEN KILÁTÁS NYÍLIK A VÁROSRA

(LÁSD A 7 SELMECBÁNYAI SÉTA- ÉS TÚRAÚTVONAL C. FEJEZETET)

védelmi terület legértékesebb része a fennmaradt ősfás erdősé-gek. Egyedülálló a meleget és a hideget kedvelő növényfajokszimbiózisa, amelyek közül nem egynek éppen ez a környéka legdélebbi előfordulási helye. Érdekes a rózsafajok nagy elter-jedtsége – a környék kiváló ismerője, a természettudós és muze-ológus Andrej Kmeť (1841–1908) mintegy 300 fajukat írta le.

A Szitnya összetéveszthetetlen sziluettje és a róla nyíló kilátása régió idegenforgalma megindulásának kezdetétől magára von-ta a turisták figyelmét. 1727-ben a szentantali uradalom birtoko-sa, Koháry Miklós gróf kilátót építtetett a Szitnya csúcsán, és1882-ben megalakult Selmecbányán Szitnya Klub, a szervezettturisztika bölcsője a nem alpesi országokban. A klub tagjai jelöl-ték ki a Szitnyára vezető turistaösvényeket, rendben tartottáka hegyi forrásokat és népszerűsítették a turisztikát. A hegycsúcs-ra vezető lépcsősor építése és a leégett kilátó helyreállításaa magyarországi turisztika megalapozójának, dr. Térynek a nevé-hez fűződik (őróla nevezték el a Magas-Tátra egyik legszebb me-nedékházát).

A turistaösvények hálózata minden égtáj felől lehetővé teszia Szitnya megközelítését. Hosszabb kirándulásra vállalkozókSelmecbányáról is útnak indulhatnak, a legrövidebb út pediga Baczófalvi-tótól (Počúvadlo) vezet a Szitnya csúcsára. Ez azismeretterjesztő turistaösvény, amely a természetvédelmi szem-pontok messzemenő figyelembevételével lett kiépítve, az egye-dülálló térség legszebb részein keresztül vezet.

A S Z E N T A N T A L I K A S T É L Y

( S V Ä T Ý A N T O L )

A szentantali kastélyban és parkjában megtestesülő történel-mi, vadászati és természettudományos hagyomány minden év-ben turisták ezreit vonzza.

A Selmecbányától mintegy 3 kilométerre délre álló kastélyta szitnyai uradalom birtokosai, a Koháry grófok építtették a 18.század elején. 1826-ban a család férfiágának egyetlen leányle-származottja Coburg György Ferdinád szász herceghez mentnőül. A kastély utolsó ura a sokoldalú tehetséggel rendelkező

●

●

●7

LÁ

TN

IV

AL

ÓS

EL

ME

CB

ÁN

YÁ

NÉ

SK

ÖR

NY

ÉK

ÉN

27

Selmecbánya környékén.Merész technikai megoldásaik, a tájba való harmonikus beil-

leszkedésük és az a tény, hogy csaknem kivétel nélkül jóval túlél-ték feltételezett élettartamukat, a tajchokat páratlan technika-történeti emlékekké és turistaattrakcióvá avatja.

A S Z I T N Y A ( S I T N O ) –A L E G E N D Á K K A L Ö V E Z E T T H E G Y C S Ú C S

É S A T U R I S T A P A R A D I C S O M

A Selmecbányai-hegység legmagasabb csúcsa, a Szitnya(tengerszint feletti magassága: 1009 méter) ma ugyanúgy ma-gára vonja a figyelmet, mint az ősidőkben. A fiatalabb bronzkor-ban a luzsicai kultúra erődítménye állt a tetején, melyet egyik ol-dalról hatalmas fal, a másik oldalról megmászhatatlan sziklaszirtvédett. A középkori kővár, amelynek a hegy délkeleti oldalán állórekonstruált romjai megtekinthetőek, a háborús időszakokbanmenedéket nyújtott a környező falvak lakói számára. A Szitnyacsúcsáról az őrszem füstjelekkel jelezte, ha a bányásztelepülé-sek felé a mesés gazdagságot hajszoló török martalóchadakközeledtek. A Szitnyát övező legendák közül a legismertebba szitnyai lovagokról szól, akik a hegy gyomrában alszanak, de haelengedhetetlenül szükséges, fölébrednek és hadra kelnek...

Ma a Szitnya nemzeti természetvédelmi terület. A természet-

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

26 SZITNYA VÁRÁNAK ROMJAI; AZ ÁLLAGMEGÓVÁST ÖNKÉNTESEK VÉGEZTÉK

A S E L M E C B Á N Y A I S Z A L A M A N D R Á K R Ó L

Régen történt az eset, olyan régen, hogy még minden más-képpen volt, de a selmeci hegyek-völgyek már akkor is a mai he-lyükön voltak. Egy nyáját legeltető pásztor az Óhegy p nap-sütötte sziklái alatt szundikált, mikor egyszer csak valami a sze-mébe villant. Erre a pásztor feleszmélt, és látja, hogy egy arany-és egy ezüstszínben csillogó szalamandra surran be egy sziklaalá. A fiú nekiveselkedett a sziklának, és ahogy azt elmozdította– láss csodát! –, egy aranyrögöt talált alatta...

Nos, állítólag ez jelentette a selmecbányai ércbányászat kez-detét. És így kerültek városunk egy korábbi címerváltozatábaa várfalat, illetve bányászeszközöket ábrázoló pajzsot tartó szala-mandrák. Ezért lépdel az évente megrendezésre kerülő hagyo-mányos szalamandra-menet élén egy pásztor, szalamandrávala kezében...

Ma már nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy ezen a hegyenvette kezdetét a selmeci ércbányászat. Erről nem csupán a hegymai neve tanúskodik – Óhegy (Staré mesto) –, hanem az itt vég-

7 SELMECBÁNYAI

TÖRTÉNET

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

TÖ

RT

ÉN

ET

29

Coburg Ferdinánd volt, aki 1887-től bolgár herceg, majd1908–1918 között bolgár cár volt. Maga is öregbítője volt a szent-antali kastély azon tradíciójának, hogy ezeket a falakat mindiga műveltség, az egészséges becsvágy és felvilágosultság leve-gője lengte be. A kastély urainak generációi mindvégig átgondol-tan gyarapították a családi vagyont, kastélyukat olyan kényes íz-léssel építették meg és rendezték be, amely hűen tükrözi sokol-dalú érdeklődésüket. A kastély termei, a bútorok, a dekorációkés a művészi kézművesség produktumai a stílusok változatossá-gával nyűgözik le a látogatót. Szlovákiában sehol máshol nemmaradt fenn hasonló objektum berendezése ilyen érintetlenül.Külön említést érdemel például az a huszonnégy karátos arany-nyal ékített bútoregyüttes, amelyet Mária Terézia ajándékozottszerencsétlen lányának, Mária Antoinettnek.

A kastélykápolnát a közép-szlovákiai bányavárosok udvari fes-tőjének, Schmidt Antalnak 1750-ben festett freskói díszítik,amelyeknek élénk színei olyan benyomást keltenek, mintha csaka közelmúltban készültek volna el, holott ezek a freskók eddigmég nem is voltak rekonstruálva.

A vadászszenvedély a szitnyai uradalom minden birtokosa éle-tének szerves részét képezte. A trófeák, a vadásztémájú képző-művészeti alkotások, a vadászathoz szükséges fegyverek és egy-éb használati tárgyak képezték a szentantali kastély hatalmasvadászati kiállításának alapját. A vadászhagyományok ápolásátszolgálják az évente megrendezésre kerülő Szent Hubertus Napokis. A rendezvény résztvevői szarvascsalogatásban, íj- és számszer-íjlövészetben mérik össze erejüket, de a Hubertus lovasverseny-en kívül horgászversenyt is rendeznek a kastély melletti tavon, il-letve solymász- és vadászkutya-bemutató is gazdagítja a műsort.

A környék látványosságai közül még a gyógyfürdőket említsükmeg itt: Gyügyöt (Dudince, kb. 40 kilométer déli irányban), illet-ve a kisebb, ugyanakkor közelebbi Vihnyét (Vyhne, kb. 10 kilo-méterre északnyugatra) és Szklenófürdőt (Sklené Teplice, kb.10 kilométer északi irányba). Vihnye virágzásának az ideje márlejárt, míg Szklenó-fürdőben (s ráadásul még a Parenica bar-langban is) ma is bárki megtapasztalhatja a gyógyvíz jótékonyhatását.

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

28 PÁSZTOR A HAGYOMÁNYOS SZALAMANDRA-MENET ÉLÉN

mégpedig nem is keveset. Mikor erre fény derült, végeláthatatlankártérítési per vette kezdetét. Lőrinc volt az, aki a rövidebbet húz-ta, halála után pedig a király a Rössel-család kárára döntött. Mitlehetett tenni? Döntését állítólag a bőkezű ajándékok is befolyá-solták, amelyeket Lőrinc ellenlábasai juttattak a bécsi udvarnak...

Az idő tájt Selmecen másról sem beszéltek, mint Lőrinc lányá-ról, Borbáláról. Gyönyörű volt, művelt és akkor még elég gazdagis. Számos kérője akadt, akik irigyei is voltak vagy olyanok, akikrossz hírét keltették. Ámbár a rossz nyelveknek nem volt nehézdolguk: az ifjú hölgy igen mozgalmas életet élt. A monda szerintmulatozással, lakomákkal múlatta az időt, a selmeci ifjak társa-ságában, akik gyakran garázdaságra vetemedtek. Így esett meg,hogy Borbála némely tisztelője az akasztófán végezte, azon a dom-bon, ahol ma az Újvár (Leányvár) áll. Mivel ő ezt nehezen viselte,kérte a várost, hogy az akasztófa helyén várat emeltethessen.

A monda még folytatódik. A gőgös Borbála nem tért jó útra.Egy alkalommal, amikor egy Garam parti vadászat után nagy la-komát rendezett, nagybátyjától, a körmöci apáttól érkezett leve-le, aki figyelmeztette őt az isteni és földi büntetésre. Borbála er-re dühbe gurult, lehúzta ujjáról a gyűrűjét, és ezekkel a szavakkala folyóba vetette: „Akkor leszek én szegény és rendes lány, ha eza gyűrű visszatér hozzám...”

Egy másik alkalommal az öntelt Borbála ismét lakomát rende-zett. Amint a szakácsa a halakat tisztította, egyszer csak az egyikhal gyomrában egy aranygyűrűt látott csillogni. A mit sem sejtőszakács a gyűrűt a sült hal szájába tette, és úgy szolgálta fel, hogymegörvendeztesse vele asszonyát. Az ám, csakhogy amikor Bor-bála a gyűrűt megpillantotta, azon nyomban elájult. Rögtön tud-ta, hányat ütött az óra! Sorsát el nem kerülhette, hamarosanminden vagyona odalett, és koldusbotra jutott. A befejezetlenülhagyott vár oldalába temették el, de amikor egyszer a várfalbavillám csapott, az építmény nagy része leégett. Egyedül a toronymaradt fenn, ezt nevezik ma Újvárnak, azaz Leányvárnak...

Eddig a monda. A történettudomány igazolta, hogy RösselBorbála valóban szegényen, eladósodva halt meg, azonbana Havas-Boldogasszony templomban temették el.

(RUDOLF POKORNÝ ÉS M. M. HÚSKA NYOMÁN)

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

TÖ

RT

ÉN

ET

31

zett régészeti kutatások is bányatevékenységre utaló leletekettártak fel (lásd a 7 látnivaló... c. fejezetet).

A S Z É P S É G E S R Ö S S E L B O R B Á L Á R Ó L

Rössel Erazmus nagy úr volt, a leggazdagabb selmeci bánya-polgárok egyike, két ízben választották meg a város bírájának,végül pedig kamaragróf lett. A bányákon kívül több háza is volta főtéren, ezenkívül malmokat, sörgyárakat és földeket birtokoltszéles e vidéken. Máig emlékét őrzi az általa építtetett Havas-Boldogasszony templom T, amely frauenbergi templom névenis ismert, illetve a nevét viselő Alsó és Felső Rössel városnegyed.Itt, a történelmi városrész fölötti lejtőkön építették fel kőből ésagyagból szerény kis hajlékaikat – az elmaradhatatlan teraszoskertekkel – a selmeci bányászok.

Lőrinc fiát azonban nem pártolta a szerencse. Vagyona meg-csappant, amikor fivére özvegyének kifizette részesedését. Nehézidők jártak. Nem kedveztek a bányavállalkozás és -kereskedelemfejlődésének. A bányavárosokat délről a török fenyegette...Ezenfelül olyasmi történt, ami talán elkerülhető lett volna: Lő-rincnek a közeli Banka területén lévő bányája közvetlen szom-szédságban volt két másik bányapolgár bányájával, akikkelközösen használta a tárnákat és az aknákat. Történt, hogy a bá-nyaszomszédok munkásai Lőrinc bányájából elhordták az ércet,

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

30 A RÖSSEL NEVÉT VISELŐ BÁNYÁSZNEGYED; AZ ELŐTÉRBEN A FRAUENBERGI HAVAS-BOLDOGASSZONY TEMPLOM

burgi idegen, akik kizárólag ezzel a céllal érkeztek a városba 1585tavaszán. Semmit sem találtak, viszont a kaland az életükbe ke-rült.

(JOZEF GINDL NYOMÁN FELDOLGOZTA PAVEL BALŽANKA)

A V Í Z T Á R O L Ó T Ő R Z Ő F R Á T E R R Ő L

A Selmecbánya környékén levő, tajchnak is nevezett víztárolókvédőgátján kis fabódék állnak, amelyben a vízleeresztő zsilipetműködtető berendezések találhatók. Ezeket a bódékat már em-beremlékezet óta frátereknek nevezik. Hogy honnan kapták a ne-vüket? Egy mondából megtudhatjuk.

A régi időkben, amikor a Nagy Víztározó védőgátját építették(ez volt egyben a legrégebbi is a víztározók közül), senki sem voltegészen biztos abban, hogy a töltés bírja-e majd a hatalmas nyo-mást. De nemcsak azok aggódtak emiatt, akik a sziklatömbökbőlés agyagból verítékes munkával építették a töltést, hanem a vá-rosháza urait is balsejtelmek gyötörték. Sőt, maga Darumini is –az építőmester, akit Rómából hozattak erre a munkára – napmint nap végigjárta az épülő gátat, és az minél magasabb volt,annál kevésbé volt biztos a dolgában...

Végül csak elkészült a gát, elárasztották vízzel, s miután min-dent rendben találtak, megnyugodtak a kedélyek. Az előkelősé-gek gratuláltak az építőmesternek, majd emelkedett hangulat-ban levonultak a városba, és a városházán kezdetét vette az ün-nepség. Patakokban folyt a bor, ezért hát nem is csoda, hogysenki sem hallotta, amikor éjféltájt egy bányász zörgetni kezdtea városháza kapuját. Jó időnek el kellett telnie, hogy a város haj-dúja kaput nyisson, és szegény pára alig tudta magából kipré-selni a szavakat: „Jön a víz, szivárog a gát...!” A vendégek elné-multak. A talján egyből kijózanodott, és hanyatt-homlok a gáthozfutott. Valóban – a gát falán buzgár keletkezett, és a víz a városfelé folyt. Gátszakadástól tartottak, ezért reggeltájt leengedtéka vizet, és az építőmester méterről méterre átvizsgálta a gátat, desemmiféle repedést nem talált rajta. A városban lábra kapott fá-ma szerint a bányaszellemek átka ült a művön, ezért a többi taj-chon folyó munkálatokat is beszüntették. Szerencsétlen Darumi-

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

TÖ

RT

ÉN

ET

33

A K E L T Á K T I T O K Z A T O S

L E S Z Á R M A Z O T T J Á R Ó L

A selmeci hegyek legősibb bányászai, aranykezű kovácsai,mesterei a kelták voltak. Kétezer, sőt, kétezer kétszáz eszten-dővel ezelőtt a kelták már nemesfémeket bányásztak itt, és a sel-meci ezüstből verték a pénzüket. Bizony, ők is a mi elődeink, ésszláv őseink, valamint más törzsek és nemzetek öröksége melletta kelta hagyomány is bennünk él, talán a legrégibb fennmaradtmondáknak köszönhetően is... Az egyik közülük egy FinnHoldubrix nevezetű férfiról szól, akinek neve a kelták nyelvén aztjelentette: „só”, „víz” és „király”.

Ez a gyógyerővel bíró fürdőmester a skóciai bencéseknél ne-velkedett, és igen sok ismeretet szerzett a templáriusoktól is. Azakkori szokások szerint, mihelyst tanulmányait befejezte, elza-rándokolt a Szentföldre, és visszatérte után úgy határozott, hogyremeteéletet fog élni. Holdubrixot rendkívüli képességeket bir-tokló, titokzatos szellemi erővel rendelkező férfiúnak tartották.Ő maga úgy hitte, képessége és ereje az isteni ősfényből táplál-kozik, egy olyan Bölcsesség forrásából, amely által minden egyébkeletkezett, azaz a Szentlélektől származik, mely örök erőként ör-vénylik a kozmoszban, és Isten kegyelméből mindennek irányítója,és minden élő forrása, nem pedig emberi erő segítségével újítjameg, frissíti fel a szomjúhozó lelkeket. Gyógyításra használtarendkívüli képességét. Az Óhegyen hozott létre fürdőt, és otta föld mélyében való gürcölésben megnyomorodott bányászokatápolta. A bányászokat ásványvízben, zsályafőzetben fürdette, gyógy-iszap-pakolást adott nekik. Hogy beforrjanak testi és lelki sebeik,borral és ecettel kenegette őket.

Azt tartották róla, hogy utazásai során szert tett a halhatat-lanságot adó növényre, az iskerre, illetve a Kimla-Kima nedvre,mellyel az egyszerű fémeket nemesfémekké lehetett változtatni.Egy este gazemberek ütöttek rajta hajlékában, és kínozták, hogyárulná el, hová rejtette a kincseit. Holdubrix nagy szenvedésekközepette lehelte ki lelkét, de kínzói nem szereztek tudomásta rejtekhelyről. Halála után többen is kutattak a remete állítólagostitkos feljegyzései után, de mindhiába. Legutoljára két branden-

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

32

A S E L M E C I K Á L V Á R I Á R Ó L

A Kálvária-domb olyan meredeken szökken a város fölé, hogya beszédes Scharffenberg nevet kapta a helyiektől. Nem termettmeg rajta semmi, csak tüske és bogáncs. Épp ezért Fritz AndrásLipót, a gazdag bányapolgár ugyancsak meglepődött, amikorPerger jezsuita atya azzal kereste meg, hogy szeretné tőle meg-vásárolni a Scharffenberget.

Már az is módfelett furcsa volt, hogy egy jezsuita a város lege-lőkelőbb protestáns családját kereste fel, éppen ezért Fritz nemis igen értette az atya kérését. Minek lenne neki ez a mihasznadomb? A környező réteket, szántóföldeket ajánlotta inkább nekimegvételre. Az atya viszont tartotta magát az ajánlatához, és meg-egyezés nélkül távozott.

Egy hét múlva újra meglátogatta őt az atya, de most sem árul-ta el neki, mire volna neki ez a sziklás, terméketlen domb, bár-mennyire is kérlelte őt a bányapolgár. A látogatás megint csakeredménytelenül végződött.

Egy kis idő múltán Perger atya harmadszor is rászánta magáta látogatásra, de mivel Fritz újból csak szabódott, végül elárultaszándékát: a Scharffenbergen Kálváriát készül építtetni. Erre Fritzállítólag kezet adott az atyának, és azt mondotta, hogy ha ilyencélt szolgál majd a hegy, nem kér érte pénzt, hanem ajándékbaadja a katolikus egyháznak, „hadd szolgáljon Isten dicsőségére”.

A jezsuita atya és a protestáns bányapolgár történetéről szólólegendát ezek a szavak zárják: „protestáns adta az alapot, a je-zsuita pedig felépítette rajt Selmecbánya legszebben ragyogógyöngyszemét”.

(HÍDVÉGHY ÁRPÁD NYOMÁN)

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

TÖ

RT

ÉN

ET

35

ni sápadtan, tépetten járta a védőgátat, újra és újra átvizsgáltaa kőtömbök közé döngölt agyagot, de semmit sem talált.Tanácstalanságában visszatért hazájába. Amikor aztán nem-sokára visszatért, még gondterheltebbnek tűnt, és bizony,a városatyákat is megdöbbentette javaslatával: „Ez a gát, mikénta többi tározó gátja is, csak akkor lesz biztonságos és erős, haegy élő embert döngölünk bele a falába” Ki hallott már ilyet? –hüledeztek a város urai. – Még hogy élő embert! Ugyan ki adnáa fejét ilyesmire? A hajnalig tartó, szenvedélyekkel teli tanácsko-zás híre a város lakói között is elterjedt, és még nagyobb ellen-szenvet váltott ki az idegen iránt. Az idő egyre telt, az építkezéspedig egy tapodtat sem haladt előre. Mígnem Darumini ajtajánegyszer a domonkos rend apátja kopogtatott be, és előadta, ho-gy klastromukba egy szerencsétlen múltú fráter érkezett, egy bi-

zonyos Ferenc, aki úgy kívánbűnhődni vétkei miatt, hogybefalaztatja magát a védőgát-ba. (...)A talján mester elnémult,majd némi gondolkodás utáncsendben bólintott. Másnapaki csak élt és mozgott a vá-rosban, mind kivonult a víztá-rolóhoz, és feszülten figyelte,amint az apát áldását adjaFerenc fráterre, aki ezt köve-tően lassan eltűnik az agyag-rétegek alatt. Azon az éjjelensenki sem aludt, senki semmozdult a tajch közeléből, vár-ták, mi fog történni. A gát álltaa nyomást. És állja mind a mainapig. A szerencsétlen fráteremlékét pedig a fabódék neveőrzi.

(SOŇA LUŽINOVÁ KÖZLÉSE

ALAPJÁN)

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

34 FERENC, A SZERENCSÉTLEN FRÁTER A SCHARFFENBERGEN PERGER PÁTER KÁLVÁRIÁT ÉPÍTTETETT

akadt a környéken valaki, aki velük is büntetlenül szembeszáll-hatott. Mégpedig nem pusztán ékes szavakkal, hanem – hevesvérű vitézhez illőn – tettleg is. Ki más is lehetett volna ez a sze-mély, mint a közeli Zólyom várának ura, a kardot és a pennát egy-ként rendkívüli sikerrel forgató Balassi Bálint.

Történt egyszer, hogy Balassi, aki akkortájt huszonharmadikéletévét taposta, Selmecbánya környékén kalandozván felkeres-te a vihnyei fürdőt is, hogy ott megfürödjön. Alig kezdte mega fürdőzést, fiatal bányászfiú jött, és közvetlenül Balassi melletthelyezkedett el. Ezt a vakmerőséget a büszke főúr zokon vette, ésmegparancsolta szolgájának, hogy ruháit azonnal hozza oda,mert a kellemetlen szomszédságot nem tűrheti. A szolga hozta isa ruhát, de az ingét elfelejtette, aminek okán a már különben iserősen felpaprikázott vitéz poéta leírhatatlan szidalmakban törtki. A bányászfiú nem értette ugyan a magyar beszédet, de a hely-zet valószínűleg számára is félreérthetetlen volt, és mert ő is sért-ve érezte magát, nagyhangon kifigurázta Balassinak a szolgáhozintézett magyar szidalmait. A nagytermészetű Balassinak semkellett több, megragadta a fiút, és alaposan helyben hagyta.

Később aztán kiderült, hogy ez a szemtelen suhanc nem más,mint a dúsgazdag bányapolgár, Rubigallus Pál családjának sar-ja. A selmeci tanács persze felemelte szavát az ügyben, és elég-tételt követelt Balassi Bálinttól. Balassi elismerte tettét, dea rendreutasítást nem tűrhette, s válaszlevelében ekként vágottvissza: „...tudjátok meg, hogyily fenyegetőzéssel a ti bánya-munkásaitokat (...) illetheti-tek, de nem engem, a ki tőle-tek cseppet sem félek és tite-ket nagyon nyomorult embe-reknek nézlek, a kiket az istenörökös bányamunkára kár-hoztatott, a miből nem nagydicsőség származik rátok,a kiknek híre azon házon kívül,melyben laktok, túl nem ter-jed.”

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

TÖ

RT

ÉN

ET

37

A Z E R É N Y E S H A J A D O N B Ö L C S

P É N Z E S L Á D Á J Á R Ó L

A Szent Katalin templom E gyönyörű ezüst gyertyatartókkalbüszkélkedhetett mindaddig, amíg I. Ferenc császár parancsbanem adta, hogy mindennemű arany- és ezüsttárgy összegyűjtes-sék és pénz veressék belőle, mivel a franciák ellen készült hábo-rúra. A gyertyatartók egy gaz-dag és erényes hajadon köz-benjárására mégis megmene-kültek. Állítólag már mérésalatt álltak, amikor felajánlá-sára, miszerint annyi ezüst-pénzt ad értük, amennyit a sú-lyuk nyom, visszakerültek azeredeti helyükre. A hajadona beszédes Charitas nevet vi-selte.

A monda szerint Charitasnem tartozott a szép lányokközé, és fiatal sem volt már,ám gazdagságának híre egyreoda-csalta a vállalkozó kedvű fiatalembereket, akik a gondtalanéletet előnyben részesítették a szép arcocskával szemben.Ellenben az aggszűz átlátott rajtuk, tudta, mi valódi jövetelük cél-ja. Amikor kérője érkezett, ő maga nem válaszolt neki, csaka pénzesládikójához ment, megkopogtatta a fedelét, és így szólt:„Ládikóm, aranyom, kérőd érkezett, akarod-e férjül?” Füléta pénzesláda fedeléhez tapasztotta, és úgy tett, mintha hallga-tózna, majd ezt mondta a kérőnek: „Sajnos, nem akar férjhezmenni”. A kérő számára nem maradt más hátra, mint hogy lógóorral távozzon.

A F Ü R D Ő Z Ő F Ő Ú R

Bármilyen tekintélyesek, befolyásosak és vagyonosak voltakis a selmecbányai bányapolgárok, a 16. század második felében

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

36

SZENT KATALIN TEMPLOM

AZ EVANGÉLIKUS TEMPLOM A 18. SZÁZAD

VÉGÉRŐL

E G Y K Ö L T Ő A C S Á S Z Á R

S Z O L G Á L A T Á B A N

Amikor a Szentháromságtér } alsó végén álló Rubi-gallus-ház tetszetős portáljá-ban gyönyörködnek, jussoneszükbe az épület tulajdono-sa, Pavol Rothan, akit (latini-zált) Rubigallus néven huma-nista költőként ismerünk, desikeres bányavállalkozást ismagáénak vallhatott. Körmöc-bányán született 1510 körül,és hazájában az elsők közétartozott, akik a wittenbergi egyetemen tanultak, ahol többekközött a nagy humanista és vallásreformátor Melanchton tanít-ványa is volt. Rubigallus irodalmi munkásságának legmeghatá-rozóbb tartalmi jegye: hazája és Európa iránti aggodalom az osz-mán birodalom egyre fokozódó expanziója miatt. Protestáns lét-tére (1547-ben és 1548-ban részt vett az ágostai evangélikusokzsinatján) ebben mélyen egyetértett a katolikus császárral, ésnemcsak hogy részt vett a törökellenes harcokban, illetve a vé-delmi rendszer megszervezésében, hanem jelentős kölcsönökkelis támogatta az udvar hadvezetését. II. Miksa császár tanácsos-nak nevezte ki Rubigallust, majd élete utolsó évében (1577)Selmecbánya bányafelügyelőjévé tette meg. Rubigallus 1537-ben wittenbergi diákként jelentetett meg egy lelkesítő hangvéte-lű költeményt Querta Pannoniae ad Germaniam (Pannónia ké-relme Germániához) címmel, melyben a német vidékekhez szól:legyenek a magyar királyság segítségére törökellenes harcában(ebben a témában még 1545-ben írt egy verses levelet). A Ho-

7 HÍRES

SELMECBÁNYAI

●

●

●7

HÍ

RE

SS

EL

ME

CB

ÁN

YA

I

39

Balassinak a föntiekben persze nem volt igaza, a selmeci pol-gárok ugyanis messzi földön híresek voltak. Csakhogy mit semért a hírnév, a befolyás, mivel látták, megkövetésükre nem szá-míthatnak, hamarosan nyugodni hagyták az ügyet. Öt év múlvaazonban egy jóval nagyobb horderejű garázdaság kapcsánakasztották össze bajuszukat Zólyom csapodár hírben álló urá-val, s noha ekkor már szívósabbak voltak, az elégtételt mégsemsikerült kiharcolniuk.

Selmecbánya múltjából természetesen még sok más történe-tet elő lehetne bányászni, és még ezek száma is megtöbb-szöröződne, ha a jellegzetes selmeci figura, Nácko történeteit isfelelevenítenénk. A két bányászfigurát, Náckot és Hanckota szájhagyomány tartja életben, és a selmeci genius loci egyfaj-ta megszemélyesítői. A selmeci, illetve hodrusbányai kisembersajátos világlátását ábrázolják a jótékony humor eszközeivel.Nácko agyafúrt fickónak tartja magát, büszke bányász mivoltá-ra, egyébként nagyszájú hencegő, aki, ha arra kerül sor, soha-sem a rögös utat választja... hogy a kocsmai verekedésekrőlmár ne is szóljunk. Örömét leli abban, ha túljár a hutman eszén,vagy Léna asszonyság szem elől téveszti őt, és a bányászkocs-mában kereshet menedéket. Olykor talán irigykedő, ám mindiga józan megoldások embere. Nácko tréfáinak egyedi ízt ad a fi-gura nyelvjárása: a dallamosközép-szlovákiai nyelvjárástsajátos, karcos kiejtésselhasználja, amelyet németbőlátvett és szlovákkal fűszere-zett bányász-szakkifejezések-kel tűzdel meg. Nácko figurá-jának sikeres megformálójaJozef Osvald (a képen).

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

38

A RUBIGALLUS CSALÁD CÍMERE HÁZUK

PORTÁLJÁN

híján elértéktelenedett, szinte semmit nem lehetett rajta venni.A bányászok, mivel nem fizették bérüket, nagy ínségben tengőd-tek, és amikor felkelésben törtek ki, Hellenbach doktor – megfe-ledkezve hippokratészi esküjéről – véresen megtorolta a láza-dást. A szatmári békét követően lengyelországi emigrációba kény-szerült, ahonnan csak 1711-ben tért vissza, miután kegyelembenrészesült. 1728-ban bekövetkezett haláláig szülővárosában,Selmecbányán sikeres bányavállalkozást vezetett.

A Hellenbach-háznak később is volt jeles lakója. A Bányászatiés Erdészeti Akadémia rendes professzora, Delius (Traugott)Kristóf lakott itt, Hellenbach özvegyének bérlőjeként. Selmecenírta híres bányászati szakkönyvét (Einleitung zu der Bergbau-kunst), amely a világon az első bányaműveléstannal foglalkozótankönyv volt, és az európai egyetemeken több mint száz évighasználták.

A S E L M E C I B Á N Y Á S Z A T

K O R S Z E R Ű S Í T Ő J E

A selmecbányai bányakamara főgépmestere Hell Máté Kornélnemcsak műszaki találékonyságával járult hozzá a helyi érckiter-melés korszerűsítéséhez, hanem a hatalmi önkénnyel szembe-szálló, bátor férfiúként is sokat tett a bányászat fennmaradásá-ért.

Hell Máté Kornél (1651–1743) a csehországi Horný Slavkov-ban (más adatok szerint Körmöcbányán) született. 1693-ban te-lepedett le Selmecbányán mint a vízemelő-berendezések szak-értője. Selmecbányai működése elsősorban a víz elleni, illetvea vízért folytatott örök és ellentmondásos harc jegyében telt.A bányákban folyó nemesfém-kitermelés esküdt ellensége a ta-lajvíz, amely a bányatevékenység beszüntetését is eredményez-heti, amennyiben nem tudják azt kiemelni. Hell gépmester há-rom vízikerekes rudasszivattyút helyezett üzembe (stangenkunstvagy selmeci szivattyú néven is ismert), de más bányatechnikaiújítása is ismeretes. A tudománytörténet különösen azt értékeliHell munkásságában, hogy a bányavíz problémáját komplex kér-désként kezelte. Míg ugyanis a föld mélye bővelkedett a vízben,

●

●

●7

HÍ

RE

SS

EL

ME

CB

ÁN

YA

I

41

doeporicon itineris Constantinopolitani (Konstantinápolyi úti-rajz) című verse régi irodalmunk egyik első verses útirajza, amely-ben a magyar rendi delegáció tagjaként szerzett tapasztalatairólad érdekes beszámolót. Több más műve mellett említést érde-mel még Vergilius inspirálta Satyricus című idillikus költeménye.Fontos szerepet vállalt II. Miksa új bányarendeletének megfogal-mazásában, amelynek fő célja a bányajog egységesítése volt.

O R V O S T U D O R , V Á L L A L K O Z Ó É S

P O L I T I K U S

Selmecbánya híres szülöttének, Hellenbach János Gottfriedbárónak emlékét a Szentháromság téren álló háza, a bányatör-vényszék későbbi épülete (Berggericht P; leírását lásd a 7 lát-nivaló Selmecbányán és környékén c. fejezetben) őrzi, amely maa Szlovák Bányamúzeum egyik épülete. 1659-ben született,orvosdoktori oklevelét Wittenbergben szerezte. Alma materéneknagy dicsőséget szerzett, amikor I. Lipót uralkodót szerencsésenkikúrálta. Az uralkodótól jutalmul kapott vagyon, illetve gazdagöröksége később lehetővé tette, hogy sikeres vállalkozó váljékbelőle. Időközben közel került II. Rákóczi Ferenchez, orvosa, sőt,szabadságharcában támogatója lett. Neki köszönhetően aztán1703-ban főbányagróf, illetve a körmöcbányai pénzverde felügye-lője lett, ami a maga korában magas rangnak számított. Rákóczi-nak pénzre volt szüksége, Hellenbach pedig ezerszámra veretteneki a később kétes hírnevű rézpénzt, a libertást, amely fedezet

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

40 HELLENBACH BÁRÓ HÁZÁBAN MA A SZLOVÁK BÁNYAMÚZEUM ÁSVÁNYTANI KIÁLLÍTÁSA LÁTHATÓ

Stockholm, Koppenhága) tag-jává választotta, és egy Hold-kráter is viseli a nevét.

T U D Ó S E L M E É S

A ( M Ű S Z A K I )T E T T E K E M B E R E

Egy szerény emléktábla őrziMikovinyi Sámuel emlékét azAndrej Kmeť utca 10-es számalatti ház o falán, mely sze-rint itt oktatta diákjait a tudósmatematikus és térképész, de őt idézik a nagy alapossággal ké-szített térképei és rézmetszetei, amelyeket elsősorban a polihisz-tor Bél Mátyás Notitia Hungariae novae historico-geographica cí-mű művéből ismerünk.

Mikovinyi Sámuel Czinobányán született 1686-ban. Nürn-bergben rézmetszést, Altdorfban és Jénában matematikát,Bécsben pedig kartográfiát tanult. Selmecbányára közel ötvené-ves korában került, és sokoldalúan képzett, kiváló matematikushírében állt. Térképészként saját kartográfiai módszert dolgozottki. Tipikusan műszaki beállítottságú, gyakorlati ember volt, jószervezőkészséggel: gátakat épített, ő irányította a Dunán ésa Vágon folyó folyamszabályozási munkálatokat. Mária Teréziamegbízásából az ő tervei szerint kezdték építeni az új budai kirá-lyi várpalotát. Amikor Selmecbányára került, előbb térképeket,tervrajzokat készített a bányakamara megrendelésére, majd1735-ben megalakította a bányatisztképző iskolát, amely az el-ső felsőfokú műszaki iskola volt az országrészben, és ahol mate-matikát, fizikát és bányaméréstant oktatott. Különösen nagy súlytfektetett arra, hogy a bányásznövendékek a gyakorlatban mérjékfel elméleti tudásukat. Továbbra is folytatta bányakartográfiai te-vékenységét, tökéletesítette a bányaméréstan módszertanát,közreműködött különböző bányaműszaki berendezések, illetvea víztározó-rendszer tervezésénél és kivitelezésénél.

Később mint a bányakamara mérnöke is részt vállalt különfé-

●

●

●7

HÍ

RE

SS

EL

ME

CB

ÁN

YA

I

43

a bányagépek, illetve az ércfeldolgozás híján volt annak. HellMáté Kornél Mikovinyi Sámuel segítségével megtervezett ésmegvalósított egy rendkívül eredeti megoldású víztározó-rend-szert. A helyiek által tajchoknak nevezett bányatavak ma is ked-velt kirándulóhelyek (leírásukat lásd a 7 látnivaló Selmecbányánés környékén c. fejezetben). A tározók vizét az alacsonyabb fek-vésű tárnákhoz vezették, ahol előbb a vízkerekes szivattyúk üze-meltetésénél, majd az ércfeldolgozásnál hasznosították.

Miután a Rákóczi-szabadságharc idején a mélyebb tárnákatellepte a talajvíz, a bányászati tevékenység veszélybe került.Ráadásul Bercsényi generális meg akarta semmisíteni a szélak-nai külszíni fejtés berendezéseit. Hellnek azonban sikerült őtmeggyőznie, hogy a táró vízmentesítésével újraindítható az ércki-termelés. Később pedig, amikor a bécsi udvari kamara a támo-gatás megvonásáról döntött, Hell elérte az uralkodónál, hogy víz-kiemelési tervezetét továbbra is támogassa. Hell műszaki talál-mányai évi több százezer dukát megtakarítást jelentettek a bá-nyakamarának.

Hell Máté Kornél kapcsán két tehetséges fiát is meg kell emlí-tenünk. Idősebb fia Károly József (1713–1789) apja műszaki te-hetsége mellett főbányagépmesteri funkcióját is megörökölte, ésezzel együtt a bányagépesítés feladatait is. Először egy himbás,szekrényes vízemelőgépet szerkesztett, majd 1749-ben egy víz-oszlopos gépet helyezett üzembe, amely a vízenergia sokkal ha-tékonyabb felhasználását jelentette. Ő használt először vízeme-lésre sűrített levegőt, olyan helyeken, ahol a víz hajtóereje nemvolt alkalmazható.

Hell Miksa (1720–1790), a fiatalabb fiú csillagász lett.A nagyszombati egyetemen tanított, ahol csillagvizsgálót is ala-pított. Tudományos munkái mellett Ephemerides... címen csilla-gászati évkönyvsorozatot is kiadott. 1768 és 1770 között VII.Keresztély dán és norvég király felkérésére Sajnovics Jánossalexpedíciót szervezett egy északi-tengeri szigetre. A Vénusz átvo-nulásának megfigyelése (a Napkorong előtt) a kedvezőtlenidőjárás miatt meghiúsult, sikerült azonban a Nap–Föld távolságprecízebb meghatározása. Hell Miksát, Selmecbánya jelesszülöttét számos európai tudományos társaság (London, Párizs,

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

42

MIKOVINYI HÁZA EMLÉKTÁBLÁVAL

A B Á N Y Á S Z A T M E G Ú J Í T Ó J A É S

T Ö R T É N E T Í R Ó J A

Péch Antal nevével Selmecbánya utcáit járva több ízben is ta-lálkozhatunk. Először is egy utca őrzi a nevét (Péchova ulica),ahol a régi közkórház épülete (a közelmúltban érdekes falfest-ményekre bukkantak itt) és vele szemben az országos cserkész-szövetség központi épülete áll, de ellátogathatunk a sírjához is azún. „úri” temetőbe r. Az ő nevéhez fűződik a 19. század máso-dik felében zajló nagy jelentőségű bányamodernizációs folya-mat, sőt neki volt köszönhető az is, hogy a kritikus időszakbannem szűnt meg a bányászat Selmecen. Tapasztalt bányaigazga-tóként tudta, hogy az ezüst világpiaci árának csökkenése miatt újbányászati lehetőségek felé szükséges orientálódni, vagyis Selmec-bányán részben az ólom- és horganyérc kitermelésére kell átállni.

Péch Antal Nagyváradon született 1822-ben, de már tizenhatévesen, a bányászati akadémia diákjaként megismerkedettSelmecbánya girbegurba utcácskáival. Az ifjú bányamérnök már1844-ben a selmecbányai bányaüzemek vezetőjévé vált, ké-sőbb pedig lehetősége nyílt, hogy az egész monarchia területéntapasztalatokkal, új ismeretekkel gazdagodjon, amelyeket aztán1873-tól, huszonhat éven át betöltött bányaigazgatói funkciójá-ban is sikeresen kamatoztatott. Közreműködött új fúrógépek és -berendezések tervezésénél, ő maga pedig megalkotott egy szál-lítókast befogó berendezést, valamint kidolgozott egy új mód-szert a bányatérképek megszerkesztéséhez, mely módszert kül-földön is használni kezdtek. Mindemellett feldolgozta a térség-ben folyó bányászati tevékenység történetét, amelyet háromkötetben adott közre (további munkái unokái gondozásában je-lentek meg 1967-ben). 1879-ben a Magyar Tudományos Akadé-mia levelező tagjává választotta. Nyugalomba vonulása után isSelmecbányán maradt, egészen 1895-ben bekövetkezett haláláig.

A S E L M E C I T Á J F E S T Ő J E

A szlovák művészettörténetben Selmecbánya és Jozef Kollárneve elválaszthatatlanul összeforrott, hiszen a festőművész, diák-

●

●

●7

HÍ

RE

SS

EL

ME

CB

ÁN

YA

I

45

le, főként vízgazdálkodási tervezetek munkálataiban. 1750-benhalt meg, útban Selmecbányára, amikor trencséni mérőmunká-latairól hazafelé tartott. Csak kevesen tudják, hogy a berliniPorosz Tudományos Akadémia tagja volt, illetve hogy a MagyarBányászati és Kohászati Társaság 1950-től Mikovinyi Sámuel ne-vét viselő emlékplakettet adományozott a szakma kiválóságainak.

A B Á N Y A B E T E G S É G E K

G Y Ó G Y Í T Á S Á N A K É L H A R C O S A

1873-ban került Selmecbányára a ságvári születésű Tóth Imreorvosdoktor (1844), és 1928-ban bekövetkezett haláláig áldo-zatos munkával folytatott itt orvosi praxist, elsősorban a szlovákbányászok körében. Nemzetközileg elismert kutatója volt az ún.bányászbetegségeknek, ezzel is hírnevet szerzett a bányaiparszempontjából a tudományos haladás központjának tekintettSelmecbányának. A bányászok az idő tájt az egészségükkel fizet-tek a föld alatt végzett munkájukért. A leggyakoribbnak számítóbélrendszeri megbetegedést a fonalféreg okozta (akkoribanbergsuchtnak, bányászaszálynak nevezték), de az ólommérge-zés és természetesen a tuberkulózis is megkövetelte a maga ál-dozatait. Mindezt csak tetézte a bányászok körében dívó alkoho-lizmus. Tóth doktor a betegségek okát elsősorban a bányászokmunkakörülményeivel összefüggésben kutatta. A bányászaszály-ról tanulmányokat adott közre hazai és külföldi szaklapokban.De nem csupán a kutatásnak élt, kitartóan érvelt a munkakörül-mények és a higiénés viszonyok javítása mellett, valamint a fer-tőzést kiváltó okok felszámolását szorgalmazta. Annak ellenére,hogy a bányafelügyelőség nem minden esetben támogatta orvo-si ténykedését, a bányászaszály a selmeci bányákban fokozato-san megszűnt, míg más bányavidékeken továbbra is járványsze-rűen terjedt. Azonban az ólommérgezéses esetek visszaszorítá-sára tett kísérlete, amely költségesebb intézkedéseket igényeltvolna, a bányahivatalok kemény ellenállásába ütközött, sőt, ku-tatómunkájától is eltiltottak. Amikor pedig arra tett javaslatot,hogy a város területén tiltsák be a szeszkimérést, a feldühödöttvárosi tanács orvosi oklevelétől akarta megfosztani...

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

44

éveit leszámítva, egész életét (1899–1982) Selmecbányán éltele. Idősebb selmecbányaiak ma is szívesen megmutatják az ér-deklődőknek a város fölötti dombon álló házat és kertet, ahola művész élt és dolgozott, a nevét viselő galériában (leírását lásda 7 látnivaló Selmecbányán és környékén c. fejezetben) pedig azéletmű nagy része mindenki számára megtekinthető.

Műveinek állandó és legfontosabb motívuma a selmeci táj ésa város: jellegzetes kacskaringós utcácskák különböző perspek-tívából ábrázolva, piaci hangulatok, tavaszi, nyári és téli kertek –hol komor, borongós tónusokban, hol pedig napfényben ragyogva...

A tudomány, a technika és a humán kultúra Selmecbányáhozkapcsolható személyiségei közül említsük még meg a jeles hu-manista drámaírót, Pavol Kyrmezert vagy az evangélikus líceumprofesszorai közül Daniel Lichardot és Samuel Ormist, valaminta nagy szlovák romantikus költőt, Andrej Sládkovičot, illetvea volt selmeci magyar diákokat: Petőfi Sándort és MikszáthKálmánt. A 20. század írói közül Selmecbányához kötődnekmég Jozef Horák, Anton Hykisch, a festőművészek közül pedigJaroslav August és Gwerk Ödön. Itt született a Beatles-együtteshíres fotósa, Dežo Hoffmann, az ipari szakközépiskola laborató-riumában végezte kísérleteit a cseh kémiai Nobel-díjas, JaroslavHeyrovský...

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

46

Miként az ókornak is volt hét csodája, Selmecbányának ismegvannak a maga csodái – ezek azonban, az igazat megvallva,csak selmeci léptékű csodák, egyedi színezetűek. De ha az ide-látogatók nem ismernék meg őket, szegényebben távoznánakSelmecről...

S Z E N T P É T E R É S P Á L C S O D Á J A

Szent Pétert és Pált minden évben hó borítja – tartja a helyimondás, ám aki ismeri Selmecbánya klimatikus viszonyait, min-den bizonnyal elcsodálkozik ezen az anomálián. Hiszen Péter ésPál ünnepe az iskolai tanév végét, a nyár kezdetét jelzi! Ezérttűnik talán hihetetlennek ez a selmeci csoda. Amennyiben vala-ki mégis fogadást kötne e nyári havazást illetően, a fogadástminden bizonnyal elveszítené. Ez esetben ugyanis nem az emlí-tett szentek ünnepéről van szó, hanem a németek templománakis nevezett Nagyboldogasszony plébániatemplom R homlokza-tát díszítő Szent Péter és Pál szobrára gondolnak a tréfáskedvűhelyiek. Mert ha Selmecbányán éppen havazik, és mindent vas-tag hótakaró borít, olyankor, bizony, Szent Péter és Pál szobra is

csinos hóköntösbe öltözik.

A V Á R O S H Á Z A

T I T O K Z A T O S Ó R A M U T A T Ó I

Amennyiben valaki a városháza toronyóráján sze-retné megállapítani a pontos időt, egy kis megle-petéssel kell számolnia. A toronyóra mutatói távol-ról sem azt az időt mutatják, amire számítanánk,és csak akkor ütünk a homlokunkra, amikor valakielárulja nekünk a selmeci titkot: az óra mutatóitmegcserélték; a nagymutató az órákat, a kismuta-

7 SELMECBÁNYAI

CSODA

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

CS

OD

A

47

JOZEF KOLLÁR: TÉLI PIAC SELMECBÁNYÁN, OLAJ, 1936

tó pedig a perceket mutatja. Tehát ez sem igazi selmeci csoda.Még a XVIII. századi átépítés során történt az eset, és többfélemagyarázattal is szolgálnak a helyiek. Az egyik szerint az órás-mester hazájában ilyen szokás dívott. Egy másik nézet szerint azórásinas feladata volt a mutatók felhelyezése a városháza szigo-rú urainak felügyelete mellett, aki izgalmában a mutatókat fel-cserélte. A hibát pedig csak akkor fedezték fel, amikor az órásokelhagyták a várost... De még egy változattal szolgál a szájhagyo-mány: a város urai úgy ítélték meg, hogy mivel az óra hosszabba percnél, a hosszabb mutató őt illeti meg.

A K É M É N Y H E Z K I K Ö T Ö T T K E C S K E

Selmecbánya szegények lakta részein egykor sok kecskét tar-tottak, és mint tudjuk, a kecske nagyon falánk, ám igénytelen ál-lat, elég, ha kikötjük valahol a kert hátuljában. Az ám, csakhogySelmecen a kertek igen meredek hegyoldalban vannak, sokszora háztetők magasságában. Ezért a gazda bátran megtehette, hogya kéményhez kötötte ki a kecskéjét legelni. Ezzel nemcsak hogykaróra nem volt gondja, hanem a kecske is jóllakott és a szom-széd káposztája is megmaradt.

F Ö L D S Z I N T A Z E M E L E T E N , E M E L E T

A F Ö L D S Z I N T E N

A selmeci házak rendkívül tagolt telkeken épültek, ezért gyak-ran előfordul, hogy az utcáról betérvén egyházba, az első, illetve második emeleten talál-juk magunkat, ahonnan még lépcső vezeta földszintre. Aki nem hiszi, győződjön meg ró-la a saját szemével a város központjában.A Szentháromság téren álló Oberaigner ház-nak két bejárata van, az Óvár utcán u belép-ve a hátsó traktus első emeletén vagyunk,a térfelőli bejárat viszont az első traktus föld-szintjére vezet.

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

48

A H Í D O N F O L Y Ó V Í Z C S O D Á J A

Hidakat azért emelnek az emberek az egész világon, hogy a fo-lyókon, a patakokon átkelhessenek. Selmecen ez is megfordítvavolt: a hídon folyt a víz, alatta pedig az emberek és a szekerekközlekedtek. Hajdan a Goldbachba vezető út fölött akvaduktotépítettek, ezen folyt a víz Goldbachból Selmecre. Így keletkezettegy újabb selmeci csoda. A Goldbachba vezető út bal oldalán mais láthatjuk az akvaduktot, de már sajnos „kiszáradt mederrel”.

H O G Y K E R Ü L A B I K A A K É M É N Y B E ?

Láttak-e már valaha akkora kéményt, hogy egy bika kényel-mesen elférjen benne? Selmecen ez is lehetséges. Csakhogynem egy lakóház kéményére kell gondolni, hanem a bányatele-pek légaknáira, mert ezeket is kéményeknek nevezték hajdan.Hogyha egy ilyen légaknába egy legelő állat véletlenül beleesett,odalent kellett töltenie az éjszakát – önerőből a hatméteres mély-ségből képtelen lett volna kijutni, a bányamentőknek kellett be-avatkozni. Sokak ámulatára a testes jószág nagyobb megrázkód-tatás nélkül, épp bőrrel megúszta a balesetet, mihelyst lábra állt,nagy étvággyal fogott hozzá a legelésnek, mintha a kéménybeliéjszaka feledhető epizódja lett volna bikaéletének...

M É G E G Y S E L M E C B Á N Y A I Ó R A C S O D A

A selmecbányai újvár (Leányvár) valójában megfigyelőhelyvolt, őrtornyából idejében észre lehetett venni a hívatlan vendé-gek közeledtét. A 16. és 17. Században dél felől gyakran fenye-gették oszmán török csapatok a vidéket. Nem csoda, hiszen azaranyban, ezüstben gazdag bányavárosoknak ellenállhatatlanvonzerejük volt. A város urai a város biztonsága érdekében őrt ál-lítottak az újvár tornyába, akinek negyedóránként harsonaszóvalkellett jeleznie, hogy feladatához híven éberen őrködik, és a vá-rost nem fenyegeti veszély. Így lett Selmecbányának eleven órá-ja. Ma már harsonaszó helyett a városháza toronyórájának ha-rangjátékában gyönyörködhetünk minden egész órában.

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

CS

OD

A

49AZ OBERAIGNER-HÁZ

KAPUJA

B U R G O N Y A S T E R C

Hozzávalók:1 kg burgonya, 300 g búzadara vagy daraliszt1 nagy fej hagyma, kevés zsiradék, só

Elkészítése:A megtisztított burgonyát karikákra vágjuk, és félpuhára főz-

zük. Leszűrjük, de a főzővizet félretesszük. Az összetört burgo-nyához hozzákeverjük a darát vagy a lisztet, hogy kását kapjunkbelőle. Ha a kása túl sűrű lenne, a burgonya főzővizével felhígít-juk. A kását takaréklángon 5–10 percig főzzük, majd hozzáadjukaz apróra vágott, majd aranysárgára pirított hagymát, és jól elke-verjük. Tálaláskor még meglocsoljuk a hagymás zsiradékkal.

(KAROL MELCER KÖZLÉSE)

B U G Á R B A B - F Ő Z E L É K A V A G Y

A S Z E G É N Y E K E L E D E L E

Hozzávalók:500 g bugár-bab (nagy szemű tarkabab), néhány szemburgonya, 1 dl tej, finomliszt, só, cukor, ecet

Elkészítése:Az átválogatott, megmosott babot hideg vízben kb. 10 órán át

(legjobb éjszaka) áztatjuk, de a vízből csak annyit teszünk rá, hogyépp ellepje a babot. A babot az áztatóvízben puhára főzzük.A főzési idő vége felé, amikor már a bab majdnem megpuhult,hozzáadjuk a megtisztított és kockára vágott burgonyát. Ha mára bab is és a burgonya is megpuhult, a tejben simára kevert liszt-tel behabarjuk. Készre főzzük, cukorral és ecettel ízesítjük.

(KAROL MELCER KÖZLÉSE)

●

●

●7

SE

LM

EC

IÉ

TE

LK

ÜL

ÖN

LE

GE

SS

ÉG

51

A hagyományos selmeci ételek egyszerű hozzávalókból ké-szültek, elkészítésük sem igényelt különös fortélyokat. A recep-tek feltehetően a bányászcsaládok konyhájából indultak útnak,hogy aztán a polgárházak főzési szokásaival keveredjenek; miebben a formájukban ismerjük őket. Az ételeknek természete-sen számos változata él, és a szélesebb környéken is ismerikőket. A teljesség igénye nélkül válogattunk, abban a reményben,hogy miután otthon elkészítik specialitásainkat, visszaidéződ-nek Önökben a selmecbányai emlékek...

S E L M E C I T R O K S Á R

Hozzávalók:500 g finom liszt, 175 g vaj, 2 dl meleg tej, 30 g élesztő,1 tojás, 300–350 g tepertő (attól függően, mennyirezsíros), csipetnyi só, köménymag

Elkészítése:A lisztet összedolgozzuk a vajjal, tejjel, élesztővel és a sóval

(előzetesen kovászt is készíthetünk), a tésztát jól kidagasztjuk,majd meleg helyen kelni hagyjuk. A megkelt tésztát lisztezett táb-lán kb. 2 cm vastagra nyújtjuk. Az apróra darált tepertőt háromegyenlő részre osztjuk. Az első adagot a kinyújtott tésztára szór-juk, majd cipót formálunk belőle, amit kis ideig (kb. 15 percig)állni hagyunk. Ezt a műveletet még kétszer megismételjük, azutoljára kinyújtott tésztát zsiradékkal kikent tepsire tesszük, fe-lületét kés élével rácsosra vagdaljuk, megszórjuk köménymag-gal, tojásfehérjével megkenjük, végül előmelegített sütőben 180 °C-on készre sütjük. Melegen az igazi.

(A 92 ÉVES MÁRIA OSVALDOVÁ RECEPTJE)

7 SELMECI

ÉTELKÜLÖNLEGESSÉG

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

50

ját, hozzáadjuk a szódabikarbónát és egy kis őrölt fahéjat. Fél óraelteltével hozzáadjuk a mazsolát és narancs reszelt héját is. Hattojásfehérjét kemény habbá verünk, belevegyítjük a masszába,majd a lisztet is hozzákeverjük. A sütőlemezt zsiradékkal alapo-san kikenjük, liszttel meghintjük, és beleöntjük a tésztát.Előmelegített forró sütőben kb. egy órát sütjük. Másnap felszele-teljük, és porcukrot szitálunk rá.

(KLÁRA JANDOVÁ KÖZLÉSE)

K R A M P A M P U L I

1. változatEredeti selmeci bányászkrampampuli

Hozzávalók:1 l vodka (vagy tiszta szesz), füstölt szalonna2 evőkanál kristálycukor

Elkészítése:A szalonnát apró kockákra vágjuk, és egy serpenyőben takarék-

lángon megpirítjuk. Amikor már a szalonnapörc pirulni kezd, hozzá-adjuk a vodkát (vagy a 200 ml vízzel hígított tiszta szeszt) és a kétevőkanál kristálycukrot. Megvárjuk, míg újra forrásnak indul, majdlevesszük a tűzről (nem szabad tovább főzni!). Melegen kínáljuk.

2. változatEredeti selmeci krampampuli nők számára

Hozzávalók:1/2 liter rum, 150 g kristálycukor, 125 g vaj

Elkészítése:A felolvasztott vajból és cukorból lágy karamellt készítünk, rá-

öntjük a rumot, és forrásig hevítjük, majd levesszük a tűzről. Me-legen kínáljuk.

(KAROL MELCER KÖZLÉSE)

●

●

●7

SE

LM

EC

IÉ

TE

LK

ÜL

ÖN

LE

GE

SS

ÉG

53

N U D L F A N C

Hozzávalók:rétesliszt, darált dió, vaj, 1 tojás, szilvalekvár, só

Elkészítése:A liszthez hozzáadjuk a tojást és a sót, majd (víz nélkül!) tész-

tát gyúrunk belőle. A tésztát kinyújtjuk, széles metéltet készítünkbelőle, majd forrásban lévő vízbe dobjuk, és 4–6 perc alatt pu-hára főzzük. A leszűrt főtt tésztát olvasztott vajjal meglocsoljuk,darált dióval meghintjük, és szilvalekvárral kínáljuk.

(PAVOL BALŽANKA KÖZLÉSE)

B A C E K I C H E L A V A G Y A P É K E K S Z É G Y E N E

Ezt az ételt a selmeci pékek készítették, hogy a félresikerült,eladhatatlan péksüteményt hasznosítsák.

Hozzávalók:tetszés szerint kifli, cukor, vaj, mák vagy juhtúró

Elkészítése:A kifliket felkarikázzuk. A vízből és cukorból szirupot főzünk,

majd (a kiflik mennyiségétől függően) feloldjuk benne a vajat, ésa kiflikarikákra öntjük. A tetejét őrölt mákkal szórjuk meg, aki vi-szont sósan szereti, az a mákot juhtúróval pótolhatja.

(ANTON GREGUSS KÖZLÉSE)

S E L M E C Z I M É Z E S K A L Á C S

Hozzávalók:200 g finomliszt, 6 tojás, 50 g mazsola, 200 g méz60 g narancshéj, 1/2 kávéskanál szódabikarbónaőrölt fahéj, porcukor

Elkészítése:A felmelegített, folyékony mézben elkeverünk négy tojássárgá-

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

52

ső épületében régebben plébániának, majd pedig a BányászatiAkadémia Erdészeti Tanszékének adott otthont. Megkülönbözte-tett figyelmet érdemel a bányavállalkozó Rubigallus-család háza} is (ma városi művelődési ház).

A fényűző polgárházak között felfelé haladva a téren elhala-dunk az evangélikus líceum i jobb oldalon álló, rekonstrukcióelőtt álló épülete előtt, amelyben több jeles személyiség melletta nagy szlovák romantikus költő, Andrej Sládkovič, valamintPetőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is tanult. A líceum épületét el-hagyva letérünk balra, az Óvár utcára, amelyen eljutunk azÓvárhoz Q (részletes leírását lásd a 7 selmecbányai műemlékcímű fejezetben). Az Óvártól terméskő lépcsősoron jutunk le új-ból a városba, ahol jobbra fordulva a Klopacska (lármafa) felévesszük az irányt. Jelenleg hangulatos teaház található itt, ám ré-gen a Klopacska tornyában elhelyezett jávordeszka kopogtatóhangjával hívták munkába a bányászokat (azért helyezték el oly-an magasan, hogy a hangja a város minden részébe elhallatsszon).Hajdan itt székelt a bányászsegélyező pénztár, sőt még börtön isvolt benne.

A Klopacskától csupán néhány percnyi séta a messzebbről isjól látható Újvár (Leányvár) W (részletesebben lásd a 7 selmec-bányai műemlék című fejezetben). Innen az amfiteátrum mellett,az Újvár utcán (Novozámocká) indulunk újból lefelé, és az iskolaépülete mellett jobbra kanyarodunk egy szűk járdára; ez későbbbalra kanyarodik és egy hosszú, odébb már házaktól övezett

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

SÉ

TA

- É

ST

ÚR

AÚ

TV

ON

AL

55

A Selmecbányán és közvetlen környékén általunk javasolt hétkirándulási útvonal csupán töredéke azoknak a séta-, gyalogtú-ra- és kerékpártúra-útvonalaknak, amelyeket Selmecbánya kí-nál látogatóinak. Tehát távolról sem mindenre kiterjedő útika-lauz ez, inkább csak az első tájékozódást segítő kivonatos út-mutató. Segítségével könnyebben el lehet igazodni az aprólékosútleírásokban és egy alapvető térképzet kialakítására is alkal-mas, hogy ily módon aztán turistaélményeinek mindenki a sajátmaga számára legvonzóbb egyvelegét állíthassa össze.

S E L M E C B Á N Y A L E G L É N Y E G E S E B B

L Á T N I V A L Ó I

Tartama mintegy 3 óra. Városnéző séta, amelynek során meg-ismerhető és megtekinthető szinte minden, amit Selmecbányánérdemes megismerni és megtekinteni.

A városnéző séta a Szentháromság térről indul. A tér domi-náns építménye az a Szentháromság-szobor, melyet az 1710-espestisjárvány megszűnésének emlékére állítottak. A teret 15. és16. századi patríciusházak szegélyezik. Pompájukkal még ma,

évszázadok múltán is eredetitulajdonosaik, a bányapolgá-rok és -kereskedők, a waldbür-gerek és ringbürgerek gazdag-ságát hirdetik. Néhány ezekközül a házak közül mára múltban is közcélokat szol-gált, például a tér bal oldalá-nak elején álló Hellenbach-ház, ahol hajdan a Bánya-törvényszék (Berggericht) P

székelt. A bal oldali házsor el-

7 SELMECBÁNYAI SÉTA- ÉS

TÚRAÚTVONAL

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

54BÁNYÁSZMISE A SZENTHÁROMSÁG-SZOBOR

ELŐTT (PESTISOSZLOP A 18. SZÁZAD

KÖZEPÉRŐL)

A KLOPACSKA TAGOLT TORNYA; HÁTTERBEN A VÁROS DÉLI RÉSZE A KÁLVÁRIÁVAL

lépcsősorban folytatódik, amely aztán az A. Kmeťről elnevezettfőutcába torkollik. Az ilyen járdák és lépcsősorok igencsak jel-lemzőek Selmecbányára. Hihetetlenül sűrű hálózatukkal össze-kötik a sikátorokat és utcákat, jelentős rövidítések lehetőségétteremtve meg így, s noha meredekek, gyakran lehet rajtuk öregselmeciekkel találkozni, akik lassan, lépcsőről lépcsőre araszol-va tartanak hazafelé a boltból vagy a templomból. Ezeknek a ro-mantikus utacskáknak minden pontjáról más arcát mutatja a vá-ros. A főutca a lejtő irányában később két ágra szakad; mi a fel-ső ágon folytatjuk utunkat. A természettudós Andrej Kmeť szob-rától már jól látható a Kammerhof (Kamaraház) Y homlokzata –ma a Szlovák Bányamúzeum található benne (részletes leírásátlásd a 7 selmecbányai műemlék című fejezetben).

Az egykori Katolikus Egylet épületétől (előtte jezsuita kolostor)jobbra, az Andrej Kmeť-szobor fölött, Hell-ház [ maradványai(az unikumnak számító hajdani postakocsi-állomás és fogadó)mellett elhaladva a botanikus kert kapujához érünk, amelyen át-haladva megtekinthetjük az egykori Bányászati és ErdészetiAkadémia, a világ első műszaki főiskolájának négy épületből ál-ló épületegyüttesét (részletes leírását lásd a 7 selmecbányaiműemlék című fejezetben). A botanikus kert kiépítése a 19. szá-zad harmincas éveiben kezdődött, és az erdészeti tudományokoktatását szolgálta. Mintegy 250 féle környékünkön, illetvea föld távoli tájain honos fafajtával találkozhatunk itt, ebben azéghajlati övezetben igen figyelemreméltó például a mamutfenyőkés a cédrusok jelenléte.

K I R Á N D U L Á S A K L I N G E R

V Í Z T Á R O Z Ó H O Z

Tartama 1,5 óra; közepesen igényes túraútvonal, a selmecitáj jellegzetes szépségeivel.

A Klinger víztározóhoz való kirándulás már hosszú évek ótaa legkedveltebb turistaprogramok közé tartozik mind a selmec-bányaiak, mind a város látogatóinak körében. Ez az útvonal le-hetőséget nyújt a város természeti környezetbe való példátlanulszerves betagozódásának megfigyelésére.

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

56

Kirándulásunk kiindulópontja a Szentháromság tér. A város-háza előtt rátérünk a Sládkovič utcára. Az utca – mely fölött jobb-ról a Klopacska (lármafa) U látható – a hajdani Havas-Boldog-asszony templom T mellett húzódik fölfelé, a külső városfalutolsó épségben megmaradt emléke, a barokk átépítésű rene-szánsz Piargi (Hegybányai) ] kapuhoz. Miután a kapun átha-ladtunk, egy meredekebb útszakaszon folytatjuk utunkat jobbra,a temető mellett az útkereszteződésig (jobbra teniszpályák). Azútkereszteződésben rátérünk a piros jelzésű turistaösvényre, melyaz erdőn át egészen a Klinger víztározóig (tajchig) vezet bennün-ket.

A víztározót 1759-ben építették. Vize a Zsigmond akna szivaty-tyúit hajtotta. A 20. század elején kedvelt kirándulóhellyé vált.A selmecbányaiak fürödni jártak ide.

Ha kirándulásunknak nem célja a fürdés, átmegyünk a vé-dőgáton, és fölkaptatunk az ösvényen az útra, melyen kényelmestempóban nagyjából félóra alatt egy régi bányásztelepülésre,Felső Rovnára (Horná Roveň) érünk. Itt a tűzoltószertárral szem-ben jobbra kanyarodunk, ahol nemsokára véget ér az aszfaltút.Itt tárul elénk Rovna akna elhagyott bányaüzeme. Jobbra úti cé-lunk, a rovnai kálvária tűnik fel, amelyen három kereszt sziluettjelátható. Egy ősi hársfaallé vezet feléje, melyet a keresztút kőbőlemelt stációi szakítanak meg, rajtuk félig széjjelmállott dombor-művek és feliratok láthatók.

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

SÉ

TA

- É

ST

ÚR

AÚ

TV

ON

AL

57A FELSŐROVNAI KÁLVÁRIA

A V Ö R Ö S K Ú T ( Č E R V E N Á S T U D Ň A ) –R I C H N Ó ( R I C H N A V A ) K Ö Z Ö T T I

G E R I N C T Ú R A

Tartama mintegy három és fél óra. Majdnem klasszikusnakmondható turistaútvonal a gerinctúrák minden előnyével.

Ennek a gerinctúrának a különlegessége az a gyönyörű kilátás,amely a selmecbányai kalderára nyílik (kaldera – vulkánnak be-omlott, üstszerűvé vált egykori krátere); a gerinc másik oldala fe-lé pedig az egészen a Garamig húzódó mély völgyekben, vala-mint a Körmöci hegység, illetve a nyugati horizonton kirajzolódóVtáčnik hegyhátaiban gyönyörködhetünk.

Kirándulásunk kiindulópontja a Vörös kút hegynyereg (sedloČervená studňa). Itt találjuk a Staré Mesto tanösvény első infor-mációs tábláit is. Innen vagy a jobb felé tartó úton vagy a balratartó meredekebb turistaösvényen haladunk tovább a Vörös Kút-nál (Červená studňa) található tóig, illetve a műutak kereszte-ződéséig. Ez a hely két tanösvény kiindulópontja. Innentől a pirosturistajelzést követjük, amely végigvezet a hegygerincen egészena richnói tavak fölötti Peciny hegynyeregig (sedlo). Ez a gerincút-vonal eleinte párhuzamos egy geológiai tanösvénnyel. Az itt fel-állított szemléletes információs táblák segítségével meggyőződ-hetünk, milyen összetett is a Selmeci hegység geológiai felépíté-se. Miután a piros jelzésen haladva elértük a hegygerincet, mind-két irányba páratlanul lenyűgöző kilátás tárul elénk: Selmecbá-nyát szinte megdöbbentő magasságból, mintegy madárperspek-tívából láthatjuk, míg a másik irányban megnyugtató látkép nyí-lik az alattunk elterülő tájra, a völgyekre s a völgyek mélyén gyöngyszemekként csillogó víztározókra. Szemben velünk pediga Szitnya magasodik.

A Peciny hegynyeregről több irányba is folytathatjuk utunkat.Az edzettebb természetjárók a kék jelzésen haladva eljuthatnaka Szitnya csúcsára is, akit viszont kimerítettek a kaptatók,kényelmesen legyalogolhat a richnói tóhoz, hogy ott frissítő láb-fürdőt vegyen. Aztán már csak a legközelebbi autóbuszt kell meg-várnia, hogy visszatérjen Selmecbányára.

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

58

A T E R É Z I A T E L É R T A N Ö S V É N Y

Tartama 2–3 óra; az útvonal jobbára a szintvonalak menténhalad, ahonnan szép kilátás nyílik a tájra.

Selmecbánya környéke szemléletes példája annak a hatás-nak, amelyet az ember gazdasági tevékenysége gyakorol a tájra.E vidék egyként láttatja a bányászokat mint a természeti környe-zet rongálóit és együttalakítóit. Ahhoz, hogy erről a kettősségrőlképet alkothassunk, elegendő figyelmesen végigjárni a Selmec-bányai Természetvédelmi Területen áthaladó Terézia telér tanös-vényt. Már 1964-ben elhelyeztek itt öt információs táblát, mely-ek a régi bányaművekről nyújtottak ismereteket. Csehszlovákiá-ban ez volt az első tanösvény.

Ennek a túraútvonalnak a kiindulópontja a Vörös Kút nyereg(lásd a Vörös Kút – Richnó közötti gerinctúra fönti leírását). Ezena helyen három tanösvény találkozik: a Staré Mesto nevezetű,a geológiai és ez, amelyet alább ismertetünk. Emellett turista- éskerékpár-útvonalak kiindulópontja is a Vörös Kút. A Terézia telér-ről elnevezett tanösvény végigjárása fizikailag nem különöseb-ben igényes, viszont rendkívül tanulságos.

A tanösvény útvonalán 16 megállóhelyet érintünk, megtekintjüka környék bányászati tevékenységre utaló legkorábbi maradvá- ●

●

●

7 S

EL

ME

CB

ÁN

YA

IS

ÉT

A-

ÉS

TÚ

RA

ÚT

VO

NA

L

59A TANÖSVÉNY ÚTVONALÁN INFORMÁCIÓS TÁBLÁK TALÁLHATÓK

zette a vizet a selmecbányai bányaüzembe. ÁthaladunkGoldbachon, aztán a település fölső végén, az autóbusz-megál-lónál letérünk balra, egy alsóbbrendű aszfaltútra. Mintegy 500méter megtétele után útkereszteződéshez érünk. Ha szeretnénkmegfürdeni a goldbachi tavak valamelyikében, itt balra kanyaro-dunk, a Bačíkstav vállalat nyaralója felé. Ha azonban folytatniszeretnénk utunkat, egyenesen haladunk tovább. A Dinas neve-zetű nyaraló mellett lassan elérkezünk az emelkedő végére,ahonnan megéri széjjeltekinteni. Alattunk terülnek el ugyanisa goldbachi tavak. Az út ezután balra, az Anderloch hegy oldalá-ban vezet tovább. Egy hosszabb lejtős útszakaszt követően el-mellőzünk egy forrást, melyből jó minőségű ivóvizet nyerhetünk.A túraútvonal ezt követően enyhén hullámos, de miután elhagy-tunk egy kis erdészházat, nemsokára az utolsóelőtti jelentősebbemelkedő vár ránk. Miután ezt leküzdöttük, mintegy száz métermegtétele után a Kysihýbeľ tanösvény keresztezi utunkat.Menetirányunktól mintegy 150 méterre jobbra található egyműszaki műemlék – egy földalatti andezitfejtő. Innen származikaz a vörös terméskő, amelyből számos selmecbányai épületetépítettek. Visszatérünk az útra, és egy hosszú lejtőn leereszke-dünk Kysihýbeľbe. Itt a 19. század végén halastavakat létesítet-tek, amelyekben az akadémia hallgatói végeztek kísérleteketa haltenyésztésnek a környező víztározókban (tajchokban) törté-nő meghonosításával kapcsolatban. Az erdészlaknál balra kanya-

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

SÉ

TA

- É

ST

ÚR

AÚ

TV

ON

AL

61

nyait, és útba ejtjük az Ottergrund víztározót is, amely az egészvízmű-rendszer legmagasabban fekvő tározója. Időről időre le-nyűgöz majd bennünket a Selmecbánya történelmi központjá-ban álló polgárházak csoportjaira nyíló festői kilátás, melyeketmindkét oldalról a bányászok piciny házacskái öveznek.

Igaz ugyan, hogy a tanösvény fő témája a bányatevékenységés annak a tájra gyakorolt hatása, azonban a térség botanikai ér-tékeiről és érdekességeiről is képet kaphatunk. Például a mele-get kedvelő és a magashegyi növény- és fafajok keveredéséről,az új fafajok telepítéséről azokon a területeken, ahol az erdőka bányászati tevékenységhez szükséges faanyag intenzív kiter-melése miatt erősen megritkultak, a régi selmecbányaiaknaka meredek hegyoldalak termővé tételét célzó merész kísérletei-ről, a parcellákról, melyek a természettel vívott hiábavaló küzde-lem feladását követően hamarosan hegyi legelőkké alakultak át.

Kis szerencsével megpillanthatunk néhány értékes foltos sza-lamandrát is, de őzeket egészen bizonyosan megfigyelhetünk,hiszen ők még az erdőhöz közelebb fekvő városi kertekbe is gyak-ran lemerészkednek. És mindehhez a mindenütt jelenlévő ma-dárdal. Derült időben még az Alacsony-Tátra gerince és a Poľanacsúcsa is fölbukkan a párából.

A G O L D B A C H I K E R É K P Á R T Ú R A -Ú T V O N A L

Mintegy 20 kilométeres útvonal, mely két óra alatt végigkere-kezhető. Különösebb edzettséget nem igénylő, élményekbenannál gazdagabb kerékpár-kirándulást ígér.

Kiindulópontunk Selmecbánya alsóvárosa (a Krížovatka tér azautóbusz-pályaudvarral). Először Banský Studenec (Kolpachy,eredetileg Goldbach régi bányásztelepülés mai neve ez) irányá-ba kerekezünk felfelé a kaptatón. Már jóval a város határán túlelhaladunk a kosihýbli arborétum mellett (régebben a Bányásza-ti és Erdészeti Akadémiához tartozott, jelenleg az Erdészeti Ku-tatóközpont kutatásait szolgálja). A szép erdei út egészen Ban-ský Studenecig (Goldbach) vezet. Az autóút annak a hajdani bá-nyaároknak a vonalát kopírozza, amely a Goldbachi tározóból ve-

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

60 A GOLDBACHI TÁROZÓ GYÖNGYSZEMKÉNT CSILLOG A HEGYEK KOSZORÚJÁBAN

leereszkedés csupán előzőleges bejelentés után lehetséges –ez ügyben Selmecbányán szükséges érdeklődni.

Ez a túraútvonal is a Vörös Kút hegynyeregről (sedlo Červenástudňa) indul (megközelítésének leírását lásd a gerinctúra leírá-sánál). Innen a Žarnovicára vezető műúton indulunk el, és azAndrej Kmeť sétányként ismert kék jelzés mentén haladunk.Mintegy 700 méter megtétele után letérünk balra, és a kiköve-zett úton áthaladunk a Meleg Patak (Teplý potok) nevezetű tér-ségen. A kék jelzés a Selmeci hegység oldalgerince mentén ve-zet, amely a vihnyei és a hodrusbányai völgyet választja el egy-mástól. Nagyjából két kilométer megtétele után érünk a Hadovátanyához, ahonnan a Rumplovská tanya felé haladunk tovább.A két tanya között nagyjából félúton, egy út menti feszületnél bal-ra, a völgy felé kanyarodunk, s mintegy 500 méteres kitérőt te-szünk a Rabenstein sziklaszirthez, ahonnan gyönyörű kilátás nyí-lik a hodrusbányai völgyre. A kőszirt környékén tekinthetjük mega völgyben folyó bányászati tevékenység legrégebbi emlékeit.

Visszatérünk a kék jelzésre, és a Rumplovská tanyától a Ker-ling hegy csúcsán álló kápolnáig haladunk. Ezen a helyen terültel Karlík (Kerling) régi bányásztelepülés. Innen már a zöld turis-tajelzés mentén folytatjuk utunkat. A Jelšovská völgyben elhala-dunk a régió utolsó működő bányaüzeme mellett, ahol a Rozáliabányából származó aranytartalmú érceket dolgozzák fel.

Hodrusbánya legattraktívabb turistalátványossága a Minden-szentek bánya megtekintése, amely a község felső végében,a zöld jelzéstől mintegy három kilométernyire található. A bá-nyalátogatás szándékát azonban előre be kell jelenteni. És hameleg az idő, ne felejtsük el lemosni magunkról az út poráta hodrusbányai víztárolóban. Selmecbányára a tavat megkerül-ve, a Vörös kúthoz vezető sárga jelzés mentén juthatunk vissza,de ha már elfogyott az erőnk, jobban tesszük, ha visszatérünka faluba, és megvárjuk az autóbuszt (persze a menetrendrőljobb, ha már a kirándulás előtt informálódunk).

●

●

●7

SE

LM

EC

BÁ

NY

AI

SÉ

TA

- É

ST

ÚR

AÚ

TV

ON

AL

63

rodunk, és visszatérünk arra az útra, amelyen Goldbach (BanskýStudenec) felé mentünk. A kör(út) ezzel bezárult: saját korábbinyomunkon ellenkező irányba haladva, kellemes fáradtsággaltagjainkban visszatérünk Selmecbányára.

A S Z I T N Y A I K E R É K P Á R - K Ö R T Ú R A

Az útvonal mintegy 50 kilométer hosszú; gyenge forgalmú,aszfaltozott utakon vezet. Egy közepesen edzett kerékpáros3,5–4 óra leforgása alatt végigkerekezi.

Tipikus kerékpártúra-útvonal, amelyen a selmecbányai kerék-párosok a téli lustálkodást követő minden tavaszon felmérikerőnlétüket. Selmecbányáról indulunk a Léva (Levice) felé veze-tő műúton. A Peciny nyeregnél, a nagy vindsachtai víztároló fölöttPočúvadlo felé kanyarodunk. Nemsokára megérkezünka Počúvadloi tóhoz, ahol a régió valószínűleg legnagyobb turista-központja található. Az útvonal ezt követően Počúvadlo, Baďan,Klastava és Beluj településeken vezet keresztül, tehát dél felőlkerüli meg a Szitnyát (Sitno). Ezeket a falvacskákat még a 13.században, a környék kolonizációjának idején alapították. A né-pi építészet érintetlen formában fennmaradt emlékei, lakosainaknyugodt, a nyári délutánokon egyenesen álmos életmódja szintebalzsamként hat korunk hajszolt emberének lelkére. BelujbólPrenčov felé folytatjuk utunkat, és felkanyarodunk a Selmecbá-nya felé vezető műútra. Körülbelül 3 kilométerrel Prenčov községután meg állhatunk a kitűnő vizű Samaritán forrásnál. A frissítőtkövetően a széles völgyben lassú emelkedőn haladunk a közeliSzentantalig (Svätý Anton), ahol aztán a kastélylátogatásra (lásda 7 látnivaló Selmecbányán és környékén c. fejezetet) már nyu-godtan hosszabb időt is rászánhatunk, hiszen túránk végpontja,Selmecbánya innen már csak egy kőhajításnyira van.

B Á N Y Á S Z C S A P Á S O K O N

H O D R U S B Á N Y Á I G

Érdekes útvonal a letűnt bányászdicsőség emlékeivel.Tartama mintegy 4,5 óra. A Mindenszentek nevű bányába való

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

62

●

●

●S

EL

ME

CB

ÁN

YA

7X

7

64

QÓvár (Starý zámok)

WÚjvár (Nový zámok)

ESzent Katalin templom (Kostolsv. Kataríny)

RNagyboldogasszony plébánia-templom (Kostol NanebovzatiaPanny Márie)

THavas-Boldogasszony tem-plom (Kostol Panny MárieSnežnej)

YKamaraház (Kammerhof)

U„Klopacska” (Lármafa)

ISzentháromság-szobor (pesti-soszlop)

OEvangélikus templom

PHellenbach-ház (Berggericht)

{Bossányi-ház (Jozef KollárGaléria)

}Rubigallus-ház

qPischl-ház

wAz egykori Bányászatiés Erdészeti Akadémiaépületei

eEvangélikus temető

rA Piargi-kapun túli(ún. úri) temető

tA közkórház temetője

yFrauenbergi temető

uOberaigner-ház

iAz egykori evangélikuslíceum épülete

oMikovinyi-ház

pGlanzenberg (Óhegy;Staré mesto)

[Hell-ház

]Piargi-kapu

Selmecbánya városát és környékének technikatörténeti emlékeit 1993-ban annak köszönhetoen vették fel az UNESCO Világörökség Jegyzékébe

• mert az épületek, az architektúrák, a technológiai együttesek és a ter-mészeti környezet olyan kivételes értéket jelentenek, amely szignifi-káns módon illusztrálja az emberi történelem egy szeletét

• mert a hagyományos településeknek vagy a természeti adottságokkihasználásának olyan különleges, kulturális értéket jelento példájávalszolgál, amely bizonyos visszafordíthatatlan változások hatására kü-lönösen sérülékennyé vált.