Összefoglalás

1 db proton tömege = 1840 db elektron tömegével.

Az atom felépítése

MOZOGNAK

NUKLEONOK

Az elektronhéjakat sorszámmal és K, L, M, N, O, P, Q nagybetűkkel is szokás jelölni.

Nátrium atompályái:

Az elektronfelhő szerkezete

Energiaminimum elve,mi alkot egy elektronhéjat: tudni kell!!!

A tömegszám a protonok és a neutronok számának az összege.

Az atommag mérete százezrede, az atom méretének.

• Az atomok minőségét a protonszám határozza meg.

• Az izotópok azonos protonszámú, de eltérő 

tömegszámú atomok.

• A kémiai tulajdonságokat főképpen a 

vegyértékelektronok száma befolyásolja.

• Az elemek és atomjaik kémiai jele: a vegyjel

• JELENTÉSEI: atom neve, 1 db atom, 1 mol atom,

6 x I023 db atom, 1 mol atom tömege grammban

• Az anyagmennyiség mértékegysége a mól(1 mol 6x1023 db részecskét jelent).

• 1 mol oxigénmolekula pl.: 2 mol oxigénatomot jelent (O2).

• 3 mol nitrogénmolekula pl.: 6 mol nitrogénatomot jelent(N2).

• 0,5 mol ózonmolekula pl.: 1,5 mol oxigénatomot jelent(O3).

• 1,5 mol vízmolekulában pl.: 4,5 mol atom van. Ebből 3 mol hidrogénatom, 1,5 mol oxigénatom.

• 0,5 mol = 3x1023, 1/3 mol = 2x1023 mol részecske.

• Nemesgázok, nemesgázszerkezet: telített külső elektronhéj, egyatomos részecskék.

• A kémiai kötés a kémiai részecskék (atomok, ionok, 

molekulák) között létesülő kapcsolat.

• A kötések között erősség szerint 

megkülönböztetünk elsőrendű és másodrendű 

kötéseket.

• Elsőrendű kötések: az ionos, a kovalens és a fémes 

kötés. A másodrendű kötések például a molekulák 

közötti kapcsolatok.

• Az ionok elektromos töltéssel rendelkező kémiai 

részecskék.

• Elektronleadással pozitív töltésű ionok (kationok) 

keletkeznek, felvétellel anionok keletkeznek. Pl. Na+

• Az elektronleadást oxidációnak nevezzük, a 

felvételt redukciónak.

• A megegyező töltésű ionok taszítják, a különbözőek 

vonzzák egymást.

• Az ionos kötés az ellentétes töltésű ionok közötti 

elektromos vonzás.

• Az így létrejött vegyületeket ionvegyületeknek 

nevezzük.

• Az ionkristályban minden iont ellentétes töltésű 

ionok vesznek körül.

• Az atomok közös elektronpárral kialakított 

kapcsolatát kovalens kötésnek nevezzük. 

• A molekula két vagy több atomból kovalens 

kötéssel képződött semleges kémiai részecske.

• A vízmolekula alakja és poláris kötései együtt azt 

eredményezik, hogy a molekula kétpólusú, azaz 

dipólusmolekula.

• A fémrács rácspontjaiban levő fématomokat a 

közös elektronfelhő tartja össze.

• A nagyon sok részecskéből álló anyagokat anyagi halmazoknak nevezzük.

• Az anyagi halmazok tulajdonságait az alkotó részecskék minősége, tulajdonságai és a halmazok szerkezete határozza meg.

• Kémiai reakció minden olyan folyamat, amelynek 

során új anyag keletkezik. 

• Az egymással reakcióba lépő anyagok kötései 

felbomlanak, és új kötések jönnek létre.

• A tömegmegmaradás törvénye: a kémiai 

reakciókban a kiindulási anyagok együttes tömege 

megegyezik a keletkezett anyagok tömegének 

összegével.

atom

NÉV: Anyagcsoport Jellemző kötéstípus

Vegyjel/Összegképlet

Szerkezeti képlet/Rácsalkotórészecske

Nitrogéngáz Elem Kovalens N2

Higany Elem Fémes Hg Fématomtörzs

Metán Vegyület Kovalens CH4

Klórgáz Elem Kovalens

Víz Vegyület Kovalens H20

Hidrogéngáz Elem Kovalens H2

Réz Elem Fémes Cu Fématomtörzs

Nátrium‐klorid

Vegyület Ionos NaCl Na+      Cl‐

atom

NÉV: Anyagcsoport Jellemző kötéstípus

Vegyjel/Összegképlet

Szerkezeti képlet/Rácsalkotórészecske

Magnézium‐oxid

Vegyület Ionos MgO Mg2+ O2‐

Oxigéngáz Elem Kovalens O2

Hidrogén‐klorid

Vegyület Kovalens HCl

Szén‐dioxid Vegyület Kovalens CO2

Ammónia Vegyület Kovalens NH3

Magnézium‐klorid

Vegyület Ionos MgCl2 Mg2+  Cl‐

Alumínium Elem Fémes Al Fématomtörzs