SUBA: gyapjas juhbőrből készült, hosszú, ujjatlan ruhadarab

„Faluvégen nyája mig szerte legelész,Ő addig subáján a fűben heverész.” (1. ének)

Kökény

A kökény erdők szélén, bozótos, cserjés helyeken előforduló 1-2 m magas cserje. Virága és termése is gyógynövény, a termésből fanyar ízű lekvár készíthető.

„ Vesd reám sugarát kökényszemeidnek” (1. ének)

Petrence: a lekaszált széna rakása, melyet aládugott két rúdon, két ember

elvihet

„ Fölkapott hirtelen egy petrencés rudat,A petrencés rúddal Jancsi után szaladt.” (3. ének)

Pitvar: a lakóház előtere, konyhája vagy a konyha bejárati ajtaja felőli része

„Iluska már aludt. A pitvar elejeVolt nyár idejében rendes fekvőhelye.” (4. ének)

KÁKA

„ Oldalvást a napnak első sugaráraFölpiroslott egy tó; környékezte káka.” (5. ének)

Mente: prémes, bélelt, zsinóros, magyaros felsőkabát

„ Mit érezett, mikor a mentét fölkapta,S villogó kardját a napnak megmutatta.” (7. ének)

DOLMÁNY: térdig vagy combközépig érő, testhezálló, felálló gallérú, férfi felsőruha

„ Tudni való, hogy itt a sereg izzadott,Le is hányt magáról dolmányt, nyakravalót...” (10. ének)

Szablya: egyélű görbe kard„ Jól kiköszörülték acélszablyáikat” (12. ének)

Gálya: régi evezős, vitorlás hajó„Ment János vitézzel a megindult gálya,Szélbe kapaszkodott széles vitorlája” (16. ének)

SZŰR: posztóból készült hosszúkabát

„ Aztán olyan széles volt a fák levele,Hogy szűrnek is untig elég volna fele.” (20. ének)

Dézsa: henger alakú, nyitott faedény

„ S szomorúságokban elfakadtak sírva...Minden csepp könnyök egy dézsa víz lett volna.” (10. ének)

Tarsoly: szíjon lógó, legtöbbször díszes táska

„ Tarsolyához nyúlt, hogy sípját elővegye” (21. ének)

ÜST: vasból vagy rézből készült, domború fenekű, füllel ellátott főzőedény

„ A barlang közepén üst alatt tűz égett.” (21. ének)