Szabó Eszter - BKF szakdolgozat 2012 - Usagi

Szakdolgozat

Szabó Eszter

2012

SZAKDOLGOZAT

Szabó Eszter 2012

Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

SZAKDOLGOZAT

Egy fiktív szolgáltatás arculata

Usagi étterem

Konzulens: Gábor Imre Készítette: Szabó EszterÚj Média Grafikus szak

Budapest

2012

1. A szakdolgozat alapvető kulcsszavai:

• arculat

• japán étterem

• logó

• tipográfia

2. A legfontosabbnak ítélt források:

• Virágvölgyi, P. (1999). A tipográfia mestersége számítógéppel. Osiris Kiadó.

• Thwemlow, A. (2008). Mire jó a grafikai tervezés? Scolar Kiadó.

• Healey, M. (2009). Mi az a branding? Scolar Kiadó.

Szakdolgozat kivonat

3. A szakdolgozat rövid kivonata:

Szakdolgozatomban egy fiktív szolgáltatás arculatát hoztam létre. Munkám során

saját ötleteim mellett az Új Média Grafikus képzés során szerzett tudásomat próbál-

tam a lehető leghatékonyabban felhasználni. A designelméleti, tipográfiai alapok és

az Adobe termékek használatának megismerése nagyban segítette ezen szakdolgo-

zat létrejöttét.

Dolgozatom főszereplője az Usagi étterem, mely egy fiktív japán tésztabár Budapes-

ten. Az arculat kialakításánál főbb szempontjaim a tradicionális japán tárgyak (pál-

cika, legyező) és anyagok (fa, bambusz, rizspapír stb.), valamint ősi hagyományok

(kalligráfia, piros pecsét) előtérbe helyezése. Magát az éttermet is úgy képzeltem el,

ami az autentikus japán ízekre fekteti a hangsúlyt a mai modern vagy fúziós japán

éttermek és sushi bárok divatjának követése helyett.

Célom egy olyan arculat létrehozása volt, mely amellett, hogy magán viseli a tradici-

onális japán jegyeket, izgalmas és befogadható az európai közönségnek. Igyekez-

tem egy könnyen felismerhető és megjegyezhető logót tervezni, valamint különleges,

így emlékezetes megoldásokat találni a kommunikációs felületek megalkotásánál.

A feladatot egy blogban kellett megjelenítenünk, a készítés fázisait bemutatva. Ezen

dolgozat egy munkanapló, amely kiegészíti a blogban leírtakat. Az érintett pontok:

• az arculat kialakításáról való gondolkodás menete, vázlatok, ötletek,

• fotók, melyek minimum 50 százaléka saját készítésű,

• logó, logó használatának szabályai,

• arculati színrendszer,

• arculati tipográfia,

• levélpapír, vagy egy másik kommunikációs felület (étlap),

• névjegykártya, vagy egy másik kommunikációs felület (információ-kártya),

• mozgókép, logóanimáció.

2012. május 16.

http://ke1k0.wordpress.com/

4. A szakdolgozat rövid kivonata angol nyelven:

In my thesis, I created the visual corporate identity of a fictitious restaurant. Apart

from my own ideas I was trying to make use of the knowledge I acquired during my

studies at BKF. Learning the usage of the Adobe products and especially the theory

of design and typography proved to be useful in the completion of this task.

The subject of my thesis is the Usagi restaurant, which is a fictitious Japanese noo-

dle bar in Budapest. My main goal in creating the image design was to emphasize

the conventional Japanese tools (chopsticks, fan), materials (wood, bamboo, rice

paper) and ancient traditions (calligraphy, red seals). I imagined the restaurant as a

place that makes an effort in offering the authentic Japanese flavours instead of fol-

lowing the fashion of modern or fusion Japanese restaurants and Sushi bars.

I intended to create a visual identity that is interesting and acceptable for a Europe-

an audience while bearing traditional Japanese signs. I tried to design a logo which

is easily recognisable and memorisable, and also to come up with special ideas in

creating the communication interfaces.

We were supposed to present our assignment in the form of a blog, showing the

phases of creation. This essay is a diary of the work process and is a complemen-

tary piece of the blog. The points I am going to cover:

• development process, sketches and ideas

• photos, mostly self-made (at least 50% of them)

• logo and the use rules of the logo

• colour system

• typography

• letterhead or another communication interface (menu card)

• name card or another communication interface (information card)

• motion picture, logo animation

16 May, 2012

13

Szabó Eszter - Usagi étterem arculata

Tartalom

1. A szakdolgozat alapvető kulcsszavai: 7

2. A legfontosabbnak ítélt források: 7

3. A szakdolgozat rövid kivonata: 9

4. A szakdolgozat rövid kivonata angol nyelven: 11

5. Bevezetés 15

6. Anyaggyűjtés, fotók 17

7. A logó 237.1. Tervezés, vázlatok 23

7.2. A kész logó 25

7.3. A logó használata 27

8. Használt színek 29

9. Tipográfia 31

10. Arculati elemek 3510.1. Étlap 35

10.2. Információ-kártya 41

10.3. Pálcikatok 43

10.4. Legyező 45

10.5. Függöny (noren) 49

10.6. Blog fejléc 49

10.7. Logóanimáció 49

11. Végső megállapítások 51

12. Köszönetnyilvánítás 51

13. Források 53

15


5. Bevezetés

Szakdolgozatom témájaként egy fiktív szolgáltatás arculatának megtervezését vá-

lasztottam. Mivel nagy rajongója vagyok a japán ételeknek és 2 hónapot el is töltöt-

tem Japánban, úgy gondoltam, egy japán étterem arculatához kellő inspirációval és

motivációval rendelkezem.

Mikor belekezdtem a munkába, hamar rájöttem, hogy nem lesz olyan egyszerű,

mint hittem. A japán és általában az ázsiai stílusok mára csaknem elcsépeltté váltak,

és japán étteremből is rengeteg akad minden országban. Így azzal a problémával

szembesültem, hogy ebben a témában nehéz olyat tervezni, amire más még nem

gondolt. Én mégis megpróbáltam közel autentikus japán arculatot tervezni európai

közönség számára.

Nem a mai modern vagy fúziós éttermek mintáját akartam követni, hanem olyan

szolgáltatást képzeltem el, ami az igazi, Japánban megszokott ízeket adja vissza.

Ami még fontos volt számomra, hogy ne egy újabb, vírusként terjedő sushi bárt ter-

vezzek, hiszen ez az igazi japán konyhának csak egy egészen kicsi szelete. Inkább

a Japánban is sokfelé előforduló „tészta bárok” mintáját követtem, ahol csak néhány

tésztás étel és leves kapható, ám azokat nagy műgonddal készítik el.

A design kialakításánál a legfőbb irányelvem az volt, hogy egy hagyományos japán

étterem arculatához hagyományos japán tárgyakat és eszközöket használjak fel:

a legalapvetőbbek közt a pálcikát, a rizspapírt, a fát, a bambusz tányéralátétet, a

legyezőt stb. Japánban nagy rajongója lettem a kalligráfiájuknak, ezért az ecsettel és

tussal való írás hagyományát is szerettem volna valamilyen módon megjeleníteni.

Mivel azonban magyarországi étteremről van szó, mégsem élhettem a japánok

nagyon puritán és tiszta stílusával, hiszen az nekünk, európaiaknak kissé unalmas-

nak tűnhet (az igazi japán éttermek a lehető legkevesebb, ám mégis ízléses díszítést

alkalmazzák).

Ez a munkanapló, valamint a hozzá tartozó blog (http://ke1k0.wordpress.com) az

arculat kialakításának folyamatát hivatott bemutatni. A főbb pontok, amiket érinteni

fogok:

• anyaggyűjtés (fotók),

• logó kialakulása, használata,

• színrendszer,

• tipográfia,

• arculati elemek bemutatása.

http://ke1k0.wordpress.com

17


6. Anyaggyűjtés, fotók

2006-ban volt szerencsém két hónapot eltölteni Japánban, így számtalan képet

sikerült készítenem. Az ott szerzett élmények nagyban befolyásolták az étteremhez

való hozzáállásomat. Néhány fotót szeretnék bemutatni.

Az első képen (jobbra) egy egyszerű,

tradicionális japán belső teret látha-

tunk. A díszítés minimális, és dominál

a fa, a papír, a bambusz. Hatalmas

nyitott és világos terek, tolóajtók jel-

lemzőek.

A második képen egy kimonóba (ja-

pán népviseletbe) öltözött hölgyet lát-

hatunk teaszertartás közben. A hasz-

nálati eszközein kívül csak a tolóajtóra

festett kép díszíti a szobát.

19


Két tekercs egy iskolai kiállításon a

diákok munkáiból. Jól látható a füg-

gőleges írásmód, de a japán képszerű

írásjelek erre is alkalmasak.

A tekercsek bal alsó sarká-ban megfigyelhetőek a piros pecsétek, amik a diákok saját pecsétjei.

Jobbra az én órai feladatom látható,

ami kiállításra került. A piros pecsét

kötelező eleme egy ilyen munkának,

így mivel nekem nem volt, a tanáromé

került rá.

21


Kép egy utcai fesztiválról. A fekete-fehér-piros színkombináció erőteljes a fellépők

ruháin és kiegészítőin. A legyező is fontos eleme a japán kultúrának, gyakran hasz-

nálják tánckellékként.

Egy tokiói bár (nem saját kép). Felhívnám a figyelmet a háttérben látható függőleges

táblákra, melyeken a kapható italok és ételek szerepelnek, alul az árukkal.

23


7. A logó

7.1. Tervezés, vázlatok

A logóhoz az ázsiai étkezés legfőbb eszköze, maga az evőpálcika adta az ötletet.

Elkezdtem forgatni egy párat a kezemben, és észrevettem, hogy érdekes árnyékot

adnak – mint amikor a gyerekek a kezükkel állatformákat vetítenek a falra zseblám-

pa fényénél. A lent látható négy árny közül az utolsó engem egy nyúlra és a füleire

emlékeztetett.

Így kaptak a pálcikák maguk mögé egy nyúl-körvonalat, hogy egyértelművé váljon a

néző számára az asszociáció. A nyulat az unalmas „árnyékszürke” helyett élénkpirosra

színeztem (lent balra). Az alakzatot bekereteztem egy fekete vonallal, amit tekinthetünk

a japán csészék és tálak szimbólumaként. Ezenkívül a sarokba behelyeztem a nyúl ja-

pán írásjelét (kandzsiját). Később a logó annyit változott, hogy a nyulat kissé kiemeltem

a körből, kicsit dinamikusabbá téve.

25


7.2. A kész logó

A logó emblémájából adta magát, hogy az étterem

neve „Usagi” legyen, ami a „nyúl” japán megfelelője.

Ezt a Cezanne nevű betűtípussal írtam ki (jobbra fent),

mert nagyon hasonlít az ecsettel való írásra (bővebben

a „Tipográfia” részben). Mivel van némi tapasztalatom

e téren, és ismerem a tipikus vonalvégeket a japán

kalligráfiában, a szöveget Illustratorban átrajzoltam

úgy, hogy életszerűbbnek tűnjön.

Így készült el a végleges logó...

...és a szürkeárnyalatos verziója.

Usagi

27


7.3. A logó használata

Sima fehér háttéren.

A közel fehér, vagy papír színű és textúrájú

háttéren a logóban látható fehér „kilyukad”,

a háttér látszik.

Bambusz vagy fa háttéren lehet használni,

de ajánlott halvány Drop Shadow effektet

tenni alá.

Nem szabad a logót 3 dimenzióssá tenni,

vagy bármilyen módon torzítani.

Fekete háttéren nem szabad alkalmazni.

Élénk és telt színű, főleg piros háttéren sem

szabad alkalmazni.

29


8. Használt színek

A logóban alkalmazott színek a fekete, a fehér és a piros. A fehér (vagy néhol kissé

sárgásabb „papírszín”) a fehér rizspapírt, a fekete a tintát, a piros pedig a pecsétek

piros tintáját hivatott szimbolizálni. Ez a három alapszín Japánban. Maga a japán

zászló is a vöröslő felkelő napot ábrázolja fehér háttéren. A híres jin-jang motívum is a

fehér és a fekete, a jó és a rossz, a tiszta és a romlott egyensúlyát szimbolizálja. A pi-

ros pedig erőt sugároz, és a fekete-fehérrel vegyítve erős figyelemfelkeltő hatása van.

Bár „színként” nem értelmezhető, megemlíteném, hogy egy fon-

tos eleme az arculatnak a fa és a bambusz, azaz a barna szín

különböző árnyalatai. Ez természetes és meleg szín, mely barát-

ságosabbá teszi a rideg fekete-fehér-piros kombinációt. Bár a fa

nem jelenik meg magukban az arculati elemekben, a tényleges

étteremben ez dominálna (fa asztalok, fa pult, bambusz tányér-

alátét), így az illusztrációkban több helyen használom háttérnek.

Piros

R 255 G 27 B 34

C 0 M 100 Y 100 K 5

Szürke

R 77 G 77 B 77

C 65 M 58 Y 57 K 37

Fekete

R 0 G 0 B 0

C 100 M 100 Y 100 K 100

Fehér

R 255 G 255 B 255

C 0 M 0 Y 0 K 0

31


9. Tipográfia

Mint említettem, nagy rajongója vagyok a japán kalligráfiának,

azaz rizspapírra speciális ecsettel és tussal való írásnak. Volt

alkalmam nekem is kipróbálni, így láthattam, hogy mint Japán-

ban mindennek, ennek is konkrét módszerei vannak. Minden

írásjelnek meg van szabva a vonássorrendje, hogy melyik vona-

lat melyik irányból, milyen vastagon, milyen kezdéssel és befejezéssel kell megrajzolni

(balra fent a „farkas” írásmódja), így a tökéletes munkához évek gyakorlata szükséges.

Találtam egy ingyenesen letölthető betűtípust, a Cezanne-t, mely nagyban emlékez-

tet erre az írásmódra. Ezért ezt választottam a főbb kiemelések és magának a logó-

nak a betűtípusaként is. Viszont ismerve az ecset viselkedését, látható, hogy ezek

nem tökéletesek, ezért a logóhoz tartozó „Usagi” feliratot Illusztrátorban át kellett

rajzolnom. A logóanimációban is azt próbáltam érzékeltetni, hogy a név ténylegesen

ecsettel van a képernyőnkre írva.

Ez a betűtípus azonban alkalmatlan hosszabb szövegekhez. Így erre a célra egy

egyszerű Helveticát választottam, mivel ez van annyira semleges és elegáns, hogy

jól illett a Cezanne-hoz. Sok verziója létezik, így szabadon variálható a különböző

funkciókhoz. Főleg medium és bold condenseket használtam, valamint leírásokhoz,

magyarázatokhoz egyszerű romant vagy lightot.

Cezanne - Regulara b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Helvetica - Lighta b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

Helvetica - Medium Extendeda b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z

33


Van még egy betűtípus, amit alkalmaztam. Ez egy szintén

ingyenesen letölthető, „Seven Monkey Fury BB” névre hallga-

tó font, melyet a piros pecsétekhez alkalmaztam. Azért esett

erre a választásom, mert amellett, hogy emlékeztet az ázsiai

betűkre, a betűk könnyen véshetőek lennének kőbe vagy

egyéb anyagba, amiből az igazi pecsétek készülnek. Ezek a

pecsétek az ázsiai országokban eredetileg neveket, családi

emblémákat ábrázoltak, és piros tintával nyomták rá levelek-

re, szerződésekre, egyéb fontos okmányokra.

A tradicionális japán írás iránya éppen ellenkezője az európainak: fentről lefe-

lé, jobbról balra ír. Ezt a függőleges írásmódot rendkívül sok helyen alkalmazzák

(például éttermekben a falon többnyire így van táblákra írva az ételek neve és ára),

amit én is szerettem volna alkalmazni az arculatban. Sajnos, a magyar nyelv ezzel

nem teljesen kompatibilis, ezért néhány helyen el kellett forgatnom a szöveget

90 fokkal, hogy ezt a jellegzetes függőleges elosztást eredményezze.

seven Monkey fury bb - Regular

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

35


10. Arculati elemek

10.1. Étlap

Egy étterem legfontosabb arculati eleme nyilván az étlapja. Ezért itt valami olyan

különleges megoldással próbáltam előállni, amit sehol máshol nem láttam. Az ötlet

az volt, hogy formában és textúrában is eltérjen a hagyományos étlapoktól – így lett

belőle papírtekercs. A rizspapír sajnos, túl vékony lenne erre a funkcióra, azonnal

elszakadna, így erősebb, kissé érdes felületű kreatív papírból készülne.

Mivel egy széltében bővíthető felületet kaptam, a tartalom elhelyezésére is egy új

módszert kellett kitalálnom. Szerencsére, ez az új felület éppen kedvezett a másik fő

szempontomnak, hogy az írást függőlegesen helyezhessem el. (Az itallap nagyobb

verziója a következő oldalon látható.)

Az oszlopok tetején kis képek szerepelnek az ételekről egy, a logóéhoz hasonló,

fekete körvonalú körbe helyezve.

Az ételek nevét a képek alatt kicsi piros pecsétekként jelenítettem meg. Mint ahogy

korábban említettem, ezek a pecsétek eredetileg is családneveket szimbolizálnak,

bár azok természetesen japán írásjelekkel vannak írva. Jelen esetben az ételek római

betűkkel kiírt változatát alakítottam át képekké. A betűtípus a „Seven Monkey Fury

BB” némileg eltorzítva, hogy hasonlítson egy kivésett pecsétre. Az oldal jobb alsó

sarkában pedig a „Menü” pecsétje látható, egy másik pecsétfaragási technikával

kirajzolva.

Az oszlopok alján az árak találhatók, a logó betűtípusával, Cezanne-nal írva, így em-

lékeztetve a japán éttermek függőleges ártábláira.

37


39


Az oszlopokat egyszerű, ecsettel rajzolt vonal választja el egymástól.

Mivel ezen tésztaételek japán neve nem mindenki számára érthető, szükség van

szöveges magyarázatra. A pecsétek és az árak között rengeteg hely akad erre.

Sajnos, a latin betűkkel nem szerencsés összefüggő szöveget függőleges irányban

írni, így ezeket a rövid ismertetőket 90 fokkal el kellett forgatnom. Szerencsére, a

tekercsek a végükön lévő két rúd segítségével kényelmesen kézbe foghatók, így

könnyen és szabadon forgathatók.

Látható, hogy bár csak 10 főétel szerepel az étlapon, ez a későbbiekben oldalirány-

ban tovább bővíthető ennek a megoldásnak a segítségével.

Mivel egy étteremben nem csak főételeket lehet kapni, néhány előétel és ital is

bekerült a kínalátba. Ezek nem hangsúlyosak, ezért nem kerülhettek az oszloposan

elhelyezett főételek közé. A kiegészítők listája a tekercs jobb oldalára került, egy

egyszerű listás formátumban. Mint eddig, a fontosabb menü neve Cezanne-nal van

írva, a többi információ a Helvetica különböző típusaival.

Végezetül néhány korábbi étlapterv, melyeket elvetettem vagy továbbfejlesztettem.

41


10.2. Információ-kártya

Az étterem nem személy, így névjegykártya helyett az asztalfoglaláshoz szükséges

információkat tartalmazó kártyára van szükség. Szerepelni kell rajta a logónak, és

egy étterem esetében a helyszínnek és az elérhetőségeknek.

Anyagként itt is egy vastagabb, érdes felületű kreatív papírt választottam, tépett szé-

lekkel. Az információ a kártya alján található, egy logóval és az őket elválasztó tus-

vonallal. A kártya különlegessége a jobb felső sarokban papírba nyomott jel (Usagi

kandzsija, ua., mint a logóban). A nyomás miatt a kártya hátoldala teljesen üres.

Létezik a kártyának egy másik verziója is, mely kétoldalas. Az előlapja annyiban kü-

lönbözik az előbbitől, hogy a logó a bal felső sarokba kerül, és nincs megnyomva a

papír. Ellenben a hátoldalán a kinagyított logó egy részlete látható.

43


10.3. Pálcikatok

Az ázsiai konya evőeszköze a pálca, és tálaláskor ezek papírtokban érkeznek. Adta

magát a felület egy újabb logó elhelyezésére.

A tokok belül feketék, kívül fehérek. Az elülső oldalukon csak egy logó található az

alsó végükön, viszont a hátoldaluk egy egyszerű játékot takar. Ahogy az információs

kártya második verziójánál, itt is a kinagyított logó egy részlete kerül a tokok hátuljára,

de úgy, hogy hét megfelelő darab egymás mellé téve kirajzolja a teljes logót.

Ez azért lehet érdekes, mert a pálcikák már érkezéskor az asztalon vannak, és az

ételre várva a vendég legalább talál magának elfoglaltságot (gyermekeknek nagy-

szerű játék). Ezenkívül megmosolyogtatja és elszórakoztatja a vendéget, egy olyan

pluszt adva, amit talán megemlít ismerőseinek, felkeltve azok érdeklődését.

45


10.4. Legyező

A puzzle-ként szolgáló pálcikatokok mellett még több olyan tárgy van a japán kultú-

rában, melyek alkalmasak kép vagy szöveg felvitelére, például a papírlegyezők.

Ezen tárgyak alakja azonban sokkal bonyolultabb egy egyszerű téglalapnál. Nehéz

olyan felületet és kiosztást találni rajta, hogy ne essen szét a minta, és ne is váljon

értelmezhetetlenné a lapok harmonika-állása miatt. Számtalan tervet készítettem és

vetettem el, mire elértem a végső formához.

47


A végső verzión megjelennek az étlap fő elemei: a főételek nevei, a hozzájuk tartozó

pecsétek, valamint a legyező külső szélén ezúttal inverzben (piros tinta alap, szöveg

kihagyva) láthatóak az árak, ezáltal egy sajátos mintázatot adva.

A hátoldalán a szokásos módszert alkalmaztam: a logó kinagyított részlete került

ide, érdekes foltokat adva neki. A minta ráadásul úgy van elhelyezve, hogy ha az

ember nyitva tartja kezében a legyezőt, a hüvelykujja ráhelyeződik a logó árnykezé-

re.

49


10.5. Függöny (noren)

Japánban hagyomány, hogy a boltok és

éttermek ajtajára egy néhány helyen füg-

gőlegesen megvágott vászonfüggönyt

(„norent”) helyeznek, mely a naptól és a

portól hivatott védeni a belső helyiségeket.

Ezért gondoltam, hogy az Usagi étterem is

kaphatna ilyet.

Ezek a függönyök minden méretben, formában és díszítéssel elérhetők, de általában

csak az adott bolt vagy étterem neve kerül rá – ebben az esetben csak a logó.

10.6. Blog fejléc

Mivel a szakdolgozat elsődleges formai követelménye egy blog létrehozása, készült

hozzá egyéni fejléc. Azt ábrázolja, ahogy egy ecsettel éppen az Usagi logót rajzolják

egy papírra, ezzel is azt szimbolizálva, hogy a blog egy amolyan munkanapló, az arcu-

lat készülésének fázisait mutatja be. (http://ke1k0.wordpress.com/)

10.7. Logóanimáció

Az egyik órai feladatunk folytán elkészült az étterem logójának animációja. Az első

néhány másodperc egyértelmű utalásokat tesz a logó kialakulásának történetére:

egy pálcikákat tartó kéz játszik a falra vetített fény előtt, majd mögé vetül a nyúl

árnykép, és kirajzolódik belőle a kész logó. Ezután ez ráhelyeződik egy kiterített

bambusz tányéralátétre, mellette pedig egy láthatatlan ecset kiírja az étterem nevét.

Végül a bambusz alátét visszatekeredik, magába csavarva a logót is.

(http://youtu.be/rLbTvD-Cijk)

http://ke1k0.wordpress.com/

http://youtu.be/rLbTvD-Cijk

51


11. Végső megállapítások

Azt kell, hogy mondjam, élveztem ennek a feladatnak a megoldását, hiszen kihívást

jelentett új ötletekkel előállni a választott témámban. Szerencsére 4 éves japán

nyelvi tanulmányaim, 2 hónapos kinttartózkodásom és évtizedes rajongásom a ja-

pán kultúra és konyha iránt adott ihletet és eszközöket, amikhez nyúlhattam.

Olyan szempontból mégis könnyű volt a dolgom, hogy egy teljesen fiktív szolgáltatás

arculatát terveztem meg, így teljes szabadságot kaptam. Mind a grafikai elemeket,

mind magát az elképzelt éttermet addig formálhattam, amíg a kettő össze nem ért.

Tudom, hogy egy létező cég/szolgáltatás/termék/stb. arculata nagyobb kihívás lesz

a jövőben, hiszen alkalmazkodnom kell a már meglévő elemekhez és a megrendelő

elképzeléseihez.

Mindazonáltal úgy vélem, ez a feladat rendkívül jó gyakorlat volt, és közelebb kerül-

tem ahhoz, hogy az arculattervező pályán elinduljak. Ebben nagy segítségemre volt

az Új Média Grafikus képzés és főleg annak előadói, akik szaktudásukkal minden

kérdésünket meg tudták válaszolni, és remek tanácsokkal láttak el bennünket.

12. Köszönetnyilvánítás

Külön köszönet jár konzulensemnek, Gábor Imrének, aki sokat segített és irányt

mutatott, ha megakadtam a munkával.

És végül köszönöm minden előadónknak, hogy egy egészen új látásmódot adtak.

53


13. Források

• Virágvölgyi, P. (1999). A tipográfia mestersége számítógéppel. Osiris Kiadó.

• Thwemlow, A. (2008). Mire jó a grafikai tervezés? Scolar Kiadó.

• Healey, M. (2009). Mi az a branding? Scolar Kiadó.

• A saját, Japánban és japán éttermekben szerzett tapasztalataim, tudásom, élményeim.

Documents

Szabó Eszter - BKF szakdolgozat 2012 - Usagi