SZAKDOLGOZAT Az emberölés nyomozásaphd.lib.uni-miskolc.hu/document/36717/33616.pdf17 Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Jacsó Judit- Lévay Miklós- Sántha Ferenc-

1

MISKOLCI EGYETEM

Állam-és Jogtudományi Kar

Bűnügyi Tudományok Intézete

Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Intézeti Tanszék

SZAKDOLGOZAT

Az emberölés nyomozása

Konzulens: Készítette:

DR. JÁNOSI ANDREA KOLOZSVÁRI-MIZSER KRISZTINA

IXCB8F

Miskolc, 2021.

2

University of Miskolc

Faculty of Law

Insititute of Criminal Sciences

Department of Criminal Procedure and Correctional Law

THESIS

Investigation of homicide

Consultant: Author:

DR. ANDREA JÁNOSI KRISZTINA KOLOZSVÁRI-MIZSER

IXCB8F

Miskolc, 2021.

3

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ…………………………………………………………………………….4

I. AZ EMBERÖLÉS JELENLEGI SZABÁLYOZÁSA……………………………..6

1.1. A hatályos Btk. (2012. évi C. törvény)……………………………………………...6

1.2. Az emberölés minősített esetei……………………………………………………...7

II. FELDERÍTÉS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG

SZEREPE……………………………………………………………………………...12

III. A SZEMLE, MINT BIZONYÍTÁSI CSELEKMÉNY…………………………19

3.1. A szemle általános jellemzői………………………………………………………19

3.2. Feladatok a szemle során…………………………………………………………..20

3.3. A helyszíni szemle jelentősége emberölés esetén…………………………………22

3.4. Halottszemle ………………………………………………………………………25

IV.NYOMOK ÉS BIZONYÍTÉKOK A KRIMINÁLTECHNIKA

SEGÍTSÉGÉVEL……………………………………………………………………..27

4.1. A kriminalisztika fogalma, rendszere……………………………………………...27

4.2. Nyomtan (traszológia)……………………………………………………………..27

4.3. Biológiai anyagmaradványok……………………………………………………...30

4.4. Igazságügyi lőfegyvertan (kriminalisztika ballisztika)…………………………….32

V. AZ EMBERÖLÉS HELYSZÍNÉN TETT RENDŐRI INTÉZKEDÉSEK…….35

VI. AZ ÚJSZÜLÖTTEK SÉRELMÉRE ELKÖVETETT EMBERÖLÉSEK……39

6.1. Büntetőjogi szabályozás…………………………………………………………...39

6.2. A bűncselekmény nyomozása, az elkövetés módszerei és eszközei………………40

VII. MEGTÖRTÉNT EMBERÖLÉSEK……………………………………………42

7.1. Első eset……………………………………………………………………………42

7.2. Második eset……………………………………………………………………….44

VIII. ZÁRÓ GONDOLATOK………………………………………………………..45

IX. IRODALOMJEGYZÉK………………………………………………………….46

X. JOGSZABÁLYJEGYZÉK………………………………………………………..47

4

BEVEZETŐ

A szakdolgozatom témájára azért esett a választásom, mert jelenleg a rendőrség

hivatásos állományú tagjaként munkám során megfordultam már emberölés

bűncselekményének a helyszínén. Mindig is érdekelt, hogy egy ilyen helyszínen mi

tapasztalható, milyen munkafolyamatok történnek, milyen nyomokat rögzítenek.

Emberölés helyszínét - véleményem szerint - sosem lehet elfelejteni, a bűncselekmény

áldozatának a látványa, a jellegzetes „hullaszag”, amely kitörölhetetlen az emlékek

közül. A helyszínen a bűnügyi technikusok rögzítenek minden olyan fontosnak vélt

nyomot, lefoglalnak minden bizonyítékot, amely segítségükre lehet az eljárás során az

elkövető elfogásához. Az ilyen jellegű helyszíni szemle akár több óráig is eltarthat,

mégis sokszor olyan, mintha közben megállna az idő.

A szakdolgozatomban szeretném bemutatni az emberölés bűncselekményét, a

felderítés fontosságát, a szemlével kapcsolatos tudnivalókat, a helyszínen tett rendőri

intézkedéseket, a szemle során alkalmazott krimináltechnikai eszközöket, valamint az

újszülöttek sérelmére elkövetett emberölések nyomozással kapcsolatos ismérveit.

Az emberölés szó hallatán végig fut a hátunkon a hideg, hiszen minden emberben

más érzéseket, félelmeket vált ki. Ilyen hírek hallatára az emberek felkapják a fejüket és

hirtelen mindenki a bíró szerepében a legsúlyosabb büntetést szabja ki. „Halálra

késeltek egy 19 éves fiatalt a IX. kerületben” 1 vagy „Megöltek egy nőt

Salgótarjánban”2 írja a HVG.hu. Ilyen és ehhez hasonló híreket olvashatunk vagy

nézhetünk a televízióban napi szinten.

Egy hozzátartozónak nincs annál szörnyűbb hír, amikor a szeretett hozzátartozója

meghal és emberölés áldozata lesz. Ilyenkor az elkövető személyének megtalálása

kiemelt fontosságú, hiszen a sértett hozzátartozói azt szeretnék, ha az emberölés

elkövetője a bíróság által megkapná méltó büntetését.

Annak eldöntése, hogy mi vezet az emberöléshez nagyon összetett feladat és a büntetés

mértékének megállapításával, a vádlott elítélésével sem biztosítható az, hogy a jövőben

kevesebb emberölési bűncselekmény legyen.

Sajnos napjainkban az emberölés egyre gyakoribb jelenség, amely több okra

vezethető vissza. Ilyen lehet az, ha az elkövető alkohol vagy kábítószer hatása alatt

1 https://hvg.hu/itthon/20210120_keseles_IX_kerulet [2021. február 4.]

2 https://hvg.hu/itthon/20210112_salgotarjan_emberoles_nyomozas_rendorseg [2021.február 4.]

https://hvg.hu/itthon/20210112_salgotarjan_emberoles_nyomozas_rendorseg

5

követi el a bűncselekményt, féltékenység lesz úrrá rajta esetleg egy eltitkolt terhesség

eredménye az, hogy az újszülött már a születés utáni pillanatban meghal.

Az emberölés az egyik legsúlyosabb bűncselekmény, amelyet a társadalom teljes

mértékben elítél, az elkövetőt a legsúlyosabb büntetésekkel sújtaná. A cselekmény

helyszínén megjelenő rendőrök fáradtságot nem kímélve teszik a dolgukat, hiszen a

helyszínen rögzített nyomok azok, amelyek közelebb viszik őket az emberölés

elkövetőjének megtalálásához.

Az emberölés az élet kioltását célozza, melyet szándékosan vagy gondatlanul

követnek el és azt visszafordítani nem lehet. A vádlott elítélésével kezdődik meg a

büntetés letöltése, amely során az elítélt a börtönévek alatt talán megbánja tettét, de az

is lehet, hogy nem riad vissza egy újabb emberölés elkövetésétől.

Az igazság megszemélyesítő alakja a római mitológiában Iustitia3 római istennő volt,

aki a korrektséget és az igazságosságot próbálta egyensúlyban tartani. A szobron

található mérleg a megítélést, az ügyben való mérlegelést valamint a

kiegyensúlyozottságot jelképezni az igazságszolgáltatás során. A kezében fogott kard a

bűnös megbüntetésének a jelképe, amely kard kész lesújtani a bűnösre, amennyiben a

bíróság a vádlottat elítéli. A szemkötő, mint jelkép kifejezi, hogy az igazságszolgáltatás

során a pártatlanság érvényesülhessen, az ítéletet ne befolyásolhassa se pénz, se

hatalom. Iustitia a lábával eltaposott kígyóval hívja fel a figyelmet arra, hogy a bűntől

mindenki határolódjon el, a kísértést tartsa távol magától, amely a jogban a bölcsességre

és az óvatosságra int.

3 Iustitia az igazság, az erkölcsi erő istennője

6

I.AZ EMBERÖLÉS JELENLEGI SZABÁLYOZÁSA

1.1.A hatályos Btk. (2012. évi C. törvény)

A jelenlegi hatályos büntetőkódex az emberölés bűncselekményét az élet, a testi

épség és az egészség elleni bűncselekmények körében szabályozza. Az emberölés jogi

tárgya az emberi élet, mely az 1990-es halálbüntetés megszüntetésével még inkább

felerősödött és a jog abszolút módon védelmezi.

„Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tizenöt évi terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.” 4 Az alaptényállás a szándékos emberölés esetére vonatkozik, a minősített

eseteket a súlyosabban büntetendő tényállások közé sorolja.

Az emberölés jogi tárgya az emberi élet, amely az élet kezdetét és végét jelenti.

„Büntetőjogi értelemben emberi életről a szülési folyamat megindulásától – a

magzatnak az anya testétől való elszakadási folyamat kezdetétől -, az ún. tolófájások

jelentkezésétől beszélünk.” 5 Ez azért nagyon fontos, mert ha a szülés folyamán a

magzatot a szülő nő vagy bárki megöli az már nem magzatelhajtásnak, hanem

emberölésnek minősül.6

Az emberi élet a halállal ér véget, ezután emberölést már nem lehet megvalósítani.

„Az orvostudomány a halálfolyamat (az agónia) különböző szakaszait különbözteti meg.

a) klinikai halál: a légzés, a keringés vagy az agy működésének átmeneti

megszűnése, amely nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát;

b) agyhalál: az agy – beleértve az agytörzset is – működésének teljes és

visszafordíthatatlan megszűnése;

c) biológiai halál: amikor a légzés, a keringés és az agyműködés teljes megszűnése

miatt a szervezet visszafordíthatatlan felbomlása megindul.” 7

Az emberölés elkövetési magatartása: más ember megölése, amely tipikusan más

személy halálát kívánja előidézni. „Az emberölés véghez vihető mind az elkövető fizikai

ereje segítségével, mind pedig ölésre alkalmas eszközök igénybevételével.” 8

4 2012. évi C. törvény- a Büntető Törvénykönyvről 160.§ (1) (A továbbiakban: Btk.)

5 Tóth Mihály- Nagy Zoltán: Magyar Büntetőjog Különös Rész Osiris Kiadó, Budapest, 2014. 42.o.

6 Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Jacsó Judit- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika:

Magyar Büntetőjog Különös Rész Wolters Kluwer Hungary, Budapest, 2020. 64. o.

7 Tóth Mihály- Nagy Zoltán: i.m. 43. o.

7

Az emberölés materiális, vagyis eredmény bűncselekmény, mivel a passzív alany

halálának beálltával válik befejezetté. Abban az esetben, ha a passzív alany halála nem

következik be, akkor csak emberölés kísérletéről beszélhetünk. 9

Az emberölés bűntetti alakzata csak szándékosan követhető el egyenes vagy eshetőleges

szándékkal, míg az emberölés vétségi alakzata megvalósítható tudatos gondatlansággal

és hanyagsággal egyaránt.

„Egyenes szándékkal (dolus directus) követi el az emberölést, aki magatartásának

következményét, az általa megölni kívánt személy halálát előre látja és kívánja.

Eshetőleges szándékkal (dolus eventualis) cselekszik, aki magatartásának

következményét, a sértett halálát előre látja ugyan, s bár ezt a következményt

kifejezetten nem kívánja, de belenyugszik bekövetkezésének lehetőségébe.” 10

A szándékos emberölést bárki megvalósíthatja akár tettesi, társtettesi vagy felbujtói

magatartással egyaránt.

1.2. Az emberölés minősített esetei

A kódex a következő minősített esetekben rendeli súlyosabban büntetni az emberölés

elkövetését.

„A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha az

emberölést

a) előre kitervelten,

b) nyereségvágyból,

c) aljas indokból vagy célból,

d) különös kegyetlenséggel,

e) hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása

alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának

teljesítése során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot

ellátó személy támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,

f) több ember sérelmére,

8 Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Jacsó Judit- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: i. m.

68. o.

9 Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Jacsó Judit- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: i.m.

70. o.

10 Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Jacsó Judit- Lévay Miklós- Sántha Ferenc- Váradi Erika: i.

m. 74.o.

8

g) több ember életét veszélyeztetve,

h) különös visszaesőként,

i) tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,

j) védekezésre képtelen személy sérelmére vagy

k) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva

korlátozottan képes személy sérelmére

követik el.” 11

• Előre kitervelten követi el az emberölést az a személy, aki a bűncselekményt

szándékosan követi el és az egyenes szándék teljes mértékben megállapítható.

Az elkövetőben az ölési szándék mellett meghatározó még az elkövetési mód, a

megfelelő eszköz kiválasztása, amellyel az emberölést megvalósítja, hiszen van

ideje „felkészülni” cselekménye véghezviteléhez. „Az előre kiterveltség az

elkövetőben végbemenő pszichikai folyamat, amely felöleli az ölési szándék

kialakulását, annak megerősödését és a végrehajtás körülményeinek

kitervelését”.12

• A nyereségvágyból elkövetett emberölés minősített esete során az elkövetőt az

motiválja, hogy a sértett pénzéhez, vagyontárgyaihoz, anyagi javaihoz

hozzájuthasson, melyet csak úgy tud elvenni a sértettől, ha az elkövetés során

meg is öli. „E minősített eset megállapításának feltétele, hogy az elkövető

szándéka már az ölési cselekmény megkezdése előtt az idegen dolog

megszerzésére, illetve vagyoni haszon megszerzésére irányuljon, ez motiválja az

elkövető szándékát.” 13

Lényeges azonban, hogy az elkövető azért kövesse el a bűncselekményt, hogy

anyagi előnyhöz jusson. Ha az ölési cselekmény után veszi el a sértett pénzét,

vagyontárgyait, abban az esetben szándékos emberölés alapesete és kifosztás

bűntettének a halmazata valósul meg. 14

11 Btk.160.§ (2)


78.o.


79-80.o.

14 Tóth Mihály- Nagy Zoltán: i. m. 48.o.

9

„Az ítélkezési gyakorlatban nehézséget okoz a nyereségvágyból és az aljas

indokból elkövetett emberölés elhatárolása. Ha az elkövetőt a vagyoni érték

közvetlen megszerzésének célja motiválja, ugyanez a körülmény mindkét

minősített eset megállapításának alapjául nem szolgálhat. Az emberölésnek

nyereségvágyból elkövetettként minősítése mellett a cselekmény egyszersmind

aljas indokból elkövetettként nem értékelhető, ha a nyereség megszerzésének a

leplezése – mint indíték – szorosan tapad a nyereségvágyhoz, annak részét

alkotja, ezért attól el nem különíthető.15

• A harmadik minősített eset tekintetében aljas indokból vagy célból követhető el

az emberölés, azonban a törvény nem határozza meg pontosan, hogy mi minősül

aljas indoknak. „E minősítő körülmény fogalma alá vonja az ítélkezési gyakorlat

a bosszúból, a féltékenységből, a különböző szexuális indítékból, illetőleg más

bűncselekmény elkövetése vagy más bűncselekmény felfedezésének meghiúsítása

végett elkövetett emberölést, amennyiben az ügy körülményei a motívum vagy a

cél aljasságát egyéb vonatkozásokban is megerősítik.” 16

• A különös kegyetlenség minősített esete során az elkövetési módnak van

jelentősége, ilyen elkövetési mód lehet, ha az emberölést gátlástalanul,

embertelen körülmények között vagy brutális módon hajtották végre. „Különös

kegyetlenséggel elkövetettként akkor minősül az emberölés, ha a cselekmény

végrehajtása az élet kioltásával rendszerint vele járó kegyetlenséget meghaladó,

rendkívüli embertelenséggel történik, vagy a cselekmény a sértettnek olyan testi

szenvedést, illetve lelki gyötrelmet okoz, amely az ember életének kioltásával

általában együtt járó szenvedést, gyötrelmet lényegesen meghaladja.” 17

Az emberölés, mint cselekmény önmagában is kegyetlen cselekedet, azonban a

jogalkotó a minősített esetek közé sorolja, ha az emberölés az átlagosnál

nagyobb fájdalmat és szenvedést okoz.

15 Tóth Mihály- Nagy Zoltán: i. m. 48. o.


80.o.


82.o.

10

• Az emberölést el lehet követni hivatalos személy, külföldi hivatalos személy és

közfeladatot ellátó személy sérelmére is. A bűncselekmény sértettje csak az a

személy lehet, aki az elkövetés idején hivatalos személy minőségében járt el.

• Több ember sérelmére követik el a bűncselekményt, ha az elkövető kettő vagy

több személyt megöl vagy megkísérli megölni. Ezt a minősített esetet csak

abban az esetben lehet alkalmazni, ha a felelősségre vonás egy eljárásban

történik és a bűncselekmény akkor válik befejezetté, ha legalább két ember

meghalt.

• Több ember életét veszélyeztetve követik el az emberölést, ha a konkrét

sértetten kívül legalább kettő személy életét is veszélyezteti az elkövető. „Az

elkövető szándéka tehát meghatározott ember(ek) megölésére irányul, de tudata

átfogja annak a lehetőségét is, hogy cselekményével több ember életét

veszélyezteti.”18

A Btk. meghatározza, hogy mi minősül különös visszaesőnek. „Különös

visszaeső az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló

jellegű bűncselekményt követ el.”19 Ilyen minőségben kell elkövetni az

emberölést ahhoz, hogy a minősített esetek körébe tartozzon.

• A 14. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett emberölést a

minősített esetek körébe emelte a jogalkotó, ezzel is elősegítve a gyermekek

büntetőjogi védelmét.

Itt kerülnek szabályozásra az újszülöttek sérelmére elkövetett emberölési

cselekmények is, amelyek az utóbbi években megosztott szabályozást kaptak a

jogalkotók részéről. A hatályos büntetőkódexünk súlyosabban rendeli büntetni e

cselekményt, így a minősített esetek körében kerül szabályozásra.

• Védekezésre képtelen személy sérelmére is követhető el emberölés, amely során

a sértett az adott helyzetben képtelen arra, hogy védekezni tudjon. „Védekezésre

képtelennek kell tekintetni azt is, aki helyzeténél vagy állapotánál fogva

ideiglenesen vagy véglegesen nem képes ellenállás kifejtésére”.20


84. o.

19 Btk.459. § (1) 31. a.

20 Btk. 459. § (1) 29.

11

• Idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy

sérelmére a minősített eset akkor állapítható meg, ha a korlátozottsága a személy

idős korából vagy fogyatékosságából adódik. 21


86. o.

12

II. FELDERÍTÉS A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN ÉS A NYOMOZÓ HATÓSÁG

SZEREPE

A büntetőeljárás a nyomozással kezdődik, amelynek célja a bűncselekmény és az

elkövető felderítése. „A nyomozás felderítésből és vizsgálatból áll.” 22 A 2017. évi XC.

törvény a büntetőeljárásról egy új jogintézményt hozott létre: az előkészítő eljárást.

„Előkészítő eljárást a büntetőeljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező ügyészség

vagy nyomozó hatóság folytathat.”23A büntetőeljárás során az előkészítő eljárás nem

kötelező jellegű, bármely bűncselekmény esetén lefolytatható, abban az esetben, ha a

hatóság hivatalból értesült egy esetleges bűncselekmény elkövetéséről, azt titkos

információgyűjtést követően az információk alapján el lehet rendelni.

„Előkészítő eljárást

a)a szerv hivatalból tudomására jutott,

b) a feljelentés elutasítását követően a feljelentésben foglalt, vagy

c) az ügyészségről szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a Nemzeti Adó- és

Vámhivatalról szóló törvény vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény

alapján végzett titkos információgyűjtést követően a titkos információgyűjtést folytató

szerv kezdeményezésében foglalt információk alapján lehet elrendelni.”24

„A nyomozó hatóság az előkészítő eljárás és a felderítés során önállóan, a vizsgálat

során az ügyészség irányításával jár el.”25Az előkészítő eljárás célja, hogy

megállapításra kerüljön, hogy a bűncselekmény gyanúja egyáltalán fennáll-e.26

„Előkészítő eljárás akkor folytatható, ha a rendelkezésre álló adatok a bűncselekmény

gyanújának megállapítására nem elegendőek és megalapozottan feltehető, hogy az

előkészítő eljárás lefolytatása alapján el lehet dönteni, hogy a bűncselekmény gyanúja

fennáll-e.”27

22 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról 348. § (2) (A továbbiakban: Be.)

23 Be. 339. § (1)

24 Be. 340. § (3)

25 Be. 31. § (2)

26 Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás Wolters Kluwer Hungary, Budapest, 2018, 321. o.

27 Be. 340. § (2)

13

Az előkészítő eljárás során az eljárást lefolytató szerv a bűncselekmény gyanújának

megállapítása céljából leplezett eszközt, (ennek során titkosan együttműködő személyt

vehet igénybe az információk megszerzése érdekében, információt gyűjthet és

ellenőrizhet az eljárás valódi céljának titokban tartásával), rejtett figyelést alkalmazhat,

fizetési műveleteket figyelhet meg, álvásárlást folytathat, fedett nyomozót, valamint

bírói engedélyhez kötött leplezett eszközt alkalmazhat.28 Az eljárás során – amennyiben

szükséges – adatszolgáltatás vehető igénybe, azonban körözést nem lehet elrendelni. A

nyomozó hatóság tudomására jutott információk alapján, amelyek bűncselekmény

gyanújával vannak összefüggésben, előkészítő eljárást folytathat, melyet önállóan

végez.

A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (továbbiakban: Rtv.) alapján titkos

információgyűjtés folytatható. „Bűncselekmény elkövetésének megelőzése céljából

akkor folytatható titkos információgyűjtés, ha megalapozottan feltehető, hogy attól a

bűnözésre vonatkozó olyan információk megszerzése várható, amelyek elemzése és

értékelése révén feltárhatók a bűncselekmények elkövetésére irányuló törekvések és

lehetővé válik a bűncselekmények megelőzése, illetve megakadályozása.29

A leplezett eszközök elnevezést – korábban titkos információgyűjtés volt - az új Be.

vezette be. A leplezett eszközök alkalmazása a büntetőeljárás során végzett különleges

tevékenység, amelyet az erre feljogosított szervek az érintett tudta nélkül végeznek az

előkészítő eljárás és a nyomozás során.30

„Leplezett eszköz akkor alkalmazható, ha

a) megalapozottam feltehető, hogy a megszerezni kívánt információ, illetve

bizonyíték a büntetőeljárás céljának eléréséhez elengedhetetlenül szükséges és

más módon nem szerezhető meg,

b) annak alkalmazása nem jár az azzal érintett vagy más személy alapvető jogának

az elérendő bűnüldözési célhoz képest aránytalan korlátozásával, és

c) annak alkalmazásával bűncselekménnyel összefüggő információ, illetve

bizonyíték megszerzése valószínűsíthető.”31

28 Be. 341. §

29 1994. évi XXXIV. törvény a rendőrségről 65. § (1) (Továbbiakban: Rtv.)

30 Farkas Ákos- Róth Erika: i. m. 294. o.

31 Be. 214. § (5)

14

A büntetőeljárásban alkalmazott leplezett eszközök lehetnek bírói vagy ügyészi

engedélyhez nem kötött, ügyészi engedélyhez kötött és bírói engedélyhez kötött.

Bírói vagy ügyészi engedélyhez nem kötött leplezett eszközök:

• titkosan együttműködő személy igénybevétele, akit az információk megszerzése

érdekében alkalmaznak,

• az eljáró szerv tagja az eljárás valódi célját titokban tartva leplezett eszköz

alkalmazásával, a bűncselekménnyel kapcsolatban információkat gyűjthet

• csapda alkalmazása, amely nem okoz sérülést

• dublőr alkalmazása, melynek célja a sértett személyének megóvása32

Ügyészi engedélyhez kötött leplezett eszközök:

• fizetési műveletek megfigyelése

• a büntetőjogi felelősségre vonás elkerülésének kilátásba helyezése

• hozzájárulással alkalmazott megfigyelés

• álvásárlás

• fedett nyomozó alkalmazása

• a leplezett eszközök alkalmazására feljogosított szerv tagja és titkosan

együttműködő személy alkalmazása álvásárlás érdekében

• fedőirat, fedőintézmény és fedőadat felhasználása33

Bírói engedélyhez kötött leplezett eszközök:

• információs rendszer titkos megfigyelése

• titkos kutatás

• hely titkos megfigyelése

• küldemény titkos megismerése

• lehallgatás34

32 Farkas Ákos- Róth Erika: i. m. 295-296. o.

33 Be.216. §-227. §

34 Be. 231. §

15

Amennyiben az előkészítő eljárás elrendelése válik szükségessé a nyomozó hatóság

24 órán belül tájékoztatja az ügyészséget az eljárás szükségességét megalapozó

adatokról, valamint az alkalmazni kívánt leplezett eszközökről, a tervezett eljárási

cselekményekről. 35 Ha az eljárás során a bűncselekmény gyanúja megállapítható, a

nyomozó hatóság nyomozást rendel el. A leplezett eszközökkel gyűjtött bizonyítékok az

eljárás során a gyanúsítottal szemben felhasználhatóak lesznek. (pl.: a gyanúsított

hívásai, üzenetváltásai lekérhetők, hogy beszélt-e a sértettel a bűncselekmény

elkövetése előtt) A leplezett eszközök alkalmazása segítséget nyújthat a bűncselekmény

gyanújával összefüggésbe hozható bizonyítékok megszerzésében és az elkövető

személyazonosságának megállapításában.

Az előkészítő eljárást meg kell szüntetni, ha a beszerzett adatok alapján a

bűncselekmény gyanúja nem áll fenn, az eljárás folytatásától nem várható eredmény

vagy az előkészítő eljárás határideje lejárt. Az előkészítő eljárás során beszerzett adatok

a büntetőeljárásban bizonyítékként nem használhatók fel.36

Az általános nyomozó hatóság a rendőrség. „A rendőrség általános rendőrségi

feladatok ellátására létrehozott szervének (a továbbiakban: Rendőrség) általános

nyomozó hatósági feladatait nyomozó hatóságként a Rendőrség központi, területi és

helyi nyomozó szervei látják el”.37 Speciális nyomozóhatóság a NAV, a katonai ügyész,

az állományilletékes parancsnok valamint a külföldön lévő magyar felségjelű légi jármű

és úszó létesítmény parancsnoka, akik meghatározott bűncselekmények esetén

folytathatnak nyomozást. „A nyomozó hatóságok hatáskörét és illetékességét jogszabály

határozza meg.”38

A nyomozó hatóság feladata a bűncselekmény és az elkövető személyének a

felderítése, a bizonyítékok beszerzése. „A nyomozó hatóság a bűncselekmények

felderítése érdekében előkészítő eljárást és nyomozást végez.” 39 A nyomozó hatóságok

a nyomozás során összegyűjtenek minden releváns információt, megkezdik a

35 Be. 344. § (3)

36 Be. 346. §

37 25/2013. BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és illetékességéről 1. § (1)

38 Be. 35. § (1)

39 Be. 31. § (1)

16

bizonyítékok gyűjtését és bizonyítási cselekményeket hajtanak végre. „A forrónyomos

felderítés nyomozásban betöltött kiemelkedő szerepe napjainkban egyre fontosabb

helyet tölt be a bűnügyi nyomozati munkában. Ez az a kezdeti, első „stáció” a nyomozás

folyamatában, amikor mintegy azonnal lehetőség nyílik az elkövető személy

beazonosítására, üldözésére és elfogására.”40

A nyomozó hatóság a nyomozást az ügyész felügyeletével végzi és követi az ügyész

utasításait. „A nyomozó hatóság az ügyészség utasításait határidőre teljesíti. 41 Az

ügyészségi utasítások teljesítéséért a nyomozó hatóság vezetője felel.” 42

Nyomozást a nyomozó hatóság vagy az ügyészség rendelhet el. Nyomozás

feljelentésre vagy a nyomozó hatóság tudomására jutott adatok alapján hivatalból

indulhat.

„A nyomozás az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében,

valamint az ügyésznek vagy a nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében

tudomására jutott adatok alapján, illetve feljelentésre indul meg”.43

A nyomozó hatóság az összes bizonyíték beszerzését követően az ügyben vádemelési

javaslatot tesz az ügyészég felé. Amennyiben az ügyész jóváhagyja a vádemelési

javaslatot, vádat emel. Ezután az igazságos és korrekt ítélet meghozatalában a bírónak

van fontos szerepe. Mivel jogállamban élünk csak a bíróság mondhatja ki egy

vádlottról, hogy bűnös. Amíg a bíróság ezt nem tette meg a vádlottat megilleti az

ártatlanság vélelme.44 „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi

felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.”45

40 Havasi Sándor: A forrónyomos felderítés vezetése, irányítása megújításának lehetséges irányai,

Magyar Rendészet 2020/2. 89. o.

41 Be.31. § (5)

42 Be.31. § (6)

43 Be.375. § (1)

44 Be. 1.§

45 Magyarország Alaptörvénye XXVIII. cikk (2) (Továbbiakban: Alaptörvény)

17

A nyomozás alapját a büntetőeljárási törvény határozza meg, részletes szabályait

pedig a 100/2018 (VI. 8.) Kormányrendelet szabályozza. „A nyomozó hatóság

bűncselekmény gyanúja alapján indít nyomozást, ha a büntetőeljárás lefolytatásának

törvényi akadálya nem állapítható meg.”46

Ha az elkövető személye ismeretlen, a nyomozás a felderítéssel kezdődik meg,

azonban vannak olyan bűncselekmények, ahol az elkövető személye ismert, ilyenkor a

felderítés szakasza elmarad és a büntetőeljárás a vizsgálati szakasszal kezdődik meg. A

felderítés során a nyomozó hatóság bizonyítási cselekményeket végezhet. „A felderítés

során a megalapozott gyanú megállapításához szükséges mértékben fel kell deríteni a

bűncselekményt és az elkövető személyét, valamint fel kell kutatni és biztosítani kell a

bizonyítási eszközöket.” 47 Az ügyész szerepe mind a felderítés, mind a vizsgálat során

jelentőséggel bír. „Az ügyészség nyomoz, felügyeli a felderítés törvényességét, valamint

irányítja a vizsgálatot.”48 A felderítési szakaszban felügyeleti jogkörrel rendelkezik,

amely során törvényességi felügyeletet lát el annak érdekében, hogy a nyomozó hatóság

eljárása a törvények betartásával, jogszerűen történjen.

„A nyomozás törvényessége feletti felügyeleti jogkörében az ügyész:

• a nyomozást vagy a feljelentés kiegészítését a nyomozó hatóság önálló

eljárására utalhatja;

• a nyomozó hatóság eljárási cselekményeinek törvényességét ellenőrzi;

• a nyomozó hatóság törvénysértő határozatát hatályon kívül helyezheti;

• megállapíthatja, hogy a nyomozó hatóság az eljárási cselekményt

törvénysértően végezte el, vagy törvénysértő intézkedést tett;

• a megállapított törvénysértés orvoslására a nyomozó hatóságot felhívja;

• a Be.-ben meghatározott esetekben az eljárási cselekmény elvégzését vagy

határozat meghozatalát engedélyezheti;

• a nyomozó hatóság határozata, valamint a gyanúsítás ellen bejelentett panaszt

elbírálja;

• az eljárás elhúzódása miatt a nyomozó hatósággal szemben előterjesztett

panaszt elbírálja;

46 100/2018. (VI.8.) Korm. rendelet a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes szabályairól. 122. §

47 Be. 348. § (3)

48 Be. 25. § (2)

18

• az eljárási cselekményeknél jelen lehet, a nyomozás ügyiratainak bemutatását

kérheti.”49

A vizsgálati szakaszban már irányítási jogkörrel rendelkezik, amely azt jelenti, hogy

meghatározza a nyomozás keretét, utasítást adhat nyomozati cselekmény elvégzésére,

bizonyítási eszközök beszerzésére, valamint bizonyítási cselekmények lefolytatására.

Az ügyésznek, mint közvádlónak az az érdeke, hogy az eljárás lefolytatása sikeresen

megtörténjen, hiszen a nyomozás befejeztével dönthet arról, hogy a beszerzett

bizonyítékok alapján a gyanúsítottal szemben vádemelésnek van-e helye. „A vizsgálat

során - szükség esetén bizonyítási eszköz beszerzése és megvizsgálása útján- az

ügyészség dönt a gyanúsítottal szemben folyamatban lévő nyomozás befejezésének

kérdésében.”50

Az emberölés során a felderítés kiemelt szerepet kap a nyomozás során, hiszen

általában az elkövető személye ismeretlen, az elhunyt személy az elkövetővel

kapcsolatban hiteles információt már nem tud közölni, így a felderítés során a helyszíni

szemle alkalmával rögzített nyomok, lefoglalt bizonyítékok segíthetnek az elkövető

személyét megállapítani.

„Az a rendőrség mutathatja fel a legszebb eredményeket, fejezik be a legtöbb bűnügyet

sikerrel, amely rendőrség a nyomozás technikai segédeszközeivel a legjobban van

felszerelve, s amelynek tisztviselőkara, vagy legalább is az ezekkel a kérdésekkel

foglalkozó tagjai a legjobb kiképzésben részesültek.”51


50 Be.348. § (4)

51 Dr. Schweinitzer József: A bűnügyi nyomozás a gyakorlatban, Budapest, 1923. 108. o.

19

III. A SZEMLE, MINT BIZONYÍTÁSI CSELEKMÉNY

3.1. A szemle általános jellemzői

„A szemlén fel kell kutatni és össze kell gyűjteni a tárgyi bizonyítási eszközöket, és

gondoskodni kell a megfelelő módon történő megőrzésükről. A szemle alkalmával a

bizonyítás szempontjából jelentős körülményeket részletesen rögzíteni kell, így

különösen a szemletárgy felkutatásának, összegyűjtésének menetét, módját, helyét és

állapotát. A tárgyi bizonyítási eszközök felkutatása, rögzítése és biztosítása során úgy

kell eljárni, hogy az eljárási szabályok megtartása utólag is ellenőrizhető legyen. A

szemle tárgyáról, ha lehetséges és szükséges, kép-, hang-, illetve kép-és hangfelvételt,

rajzot vagy vázlatot kell készíteni, és azt a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.”52

A szemle adja a nyomozás fundamentumát, hiszen a szemlében rögzített nyomok

irányadóak lehetnek arra nézve, hogy a szemlét követően milyen nyomozati

cselekményt kell az ügyben még foganatosítani. (pl.: tanúkutatás, házkutatás, lefoglalás)

„A bizonyítás eszközeit mindig valamilyen eljárási cselekmény keretében szerzi be a

hatóság (ellenkező esetben az jogszerűtlen volna). A szemle az nem maga az eszköz,

amellyel a bizonyítás eszközei beszerezhetők, hanem bizonyítási eljárás, amellyel azt a

hatóság megszerzi.”53

A szemlének egyszerinek és megismételhetetlennek kell lennie, a szemlét úgy kell

lefolytatni, hogy az évekkel később is tükrözze a helyszín eredeti, megváltoztatások

nélküli állapotát. „A szemlét mindenkor a hatályos jogi normák és szakmai szabályok

szerint kell végrehajtani. A jogszabályoknak való megfelelés azért kiemelkedően fontos,

mert ha az eljárási garanciákat a szemle végrehajtása során nem tartják be, akkor a

legsikeresebb szakmai munka is kárba vész, hiszen annak büntetőeljárásban történő

felhasználhatósága kizárt lesz.”54 A nyomokat a szemle során minden esetben

objektíven kell értékelni és rögzíteni. A szemlében nem lehet olyan tárgyat kiindulási

pontként rögzíteni, amely rövid időn belül megváltoztatásra kerülhet, ezért a kiindulási,

rögzítési alapnak mindig egy fix, elmozdíthatatlan pontnak kell lennie. (pl.: hirdetőtábla

nem alkalmas erre)

52 Be. 207. § (2)

53 Gárdonyi Gergely: A szemle szerepe a hazai büntetőeljárásban. PhD. értekezés, Győr, 2017. 71. o.

[https://doktiskjog.sze.hu/images/Disszertacio_GG.pdf] (2021. március 12.)

54 Gárdonyi Gergely: i. m. 79. o.

20

A szemlék statikus és dinamikus részekre oszthatók fel: statikus részét képezi a

szemlebizottság helyszínre való kiérkezése, a dinamikus rész pedig onnantól kezdődik,

hogy a szemlebizottság megkezdte a nyomok és bizonyítékok felkutatását.

„A statikus szakasz keretében – különösen kiterjedt helyszín vagy igen sok részletből,

elemből álló helyszín esetén – szükség lehet bizonyos tagolás végzésére is (pl.: külön az

udvar, külön a lakótér, külön a mellékhelyiségek és a pince stb.) általános áttekintésére,

megfigyelésére és rögzítésére, éspedig mindenekelőtt olyan módszerekkel, amelyek nem

járnak a szemletárgyak megváltozásával (jegyzőkönyvbe mondás, fényképezés,

vázlatrajz) útján.”55

„A helyszíni szemle második szakaszában már nem marad a helyszín nyugalmi

állapotban, hanem minden részletre kiterjedő és a tárgyak, berendezések, dolgok

kimozdításával járó kutatásra kerül sor, ezért találóan nevezhető a szemle dinamikus

szakaszának.”56

A statikus és a dinamikus rész gyakran összemosódik, nehéz egymástól elhatárolni őket,

hiszen a szemle egy múltbéli eseményt próbál rekonstruálni és a szemle megkezdésekor

a bizottságnak csak részinformációk állnak a rendelkezésükre. „Az így beszerzett adatok

segítségével rekonstruálható a múltbéli cselekvés, megállapítható az elkövetési

módszer, az elkövetés motívuma, és meghatározható a bizonyítás tárgya.”57 Ezért minél

szélesebb körben kell megkezdeni a szemlét, hogy a bizonyítékok felkutatása a lehető

legobjektívebb lehessen.

3.2. Feladatok a szemle során

A bizonyítási cselekmények egyike a szemle, amely során a hatóság a rendelkezésre

álló bizonyítékokat összegyűjti és rögzíti. „Szemlét a bíróság, az ügyészség vagy a

nyomozó hatóság rendel el és tart, ha a bizonyítandó tény megismeréséhez vagy

megállapításához személy, tárgy vagy helyszín megtekintése, illetve tárgy vagy helyszín

megfigyelése szükséges.”58 A szemle során – a kriminalisztika által támasztott

követelmények szerint - minden nyomot, bizonyítékot a megfelelő módon rögzíteni

kell, amelyről jegyzőkönyvet valamint fényképfelvételeket kell készíteni.

55 Tremmel Flórián- Fenyvesi Csaba- Herke Csongor: i. m. 305-306. o.

56 Tremmel Flórián- Fenyvesi Csaba- Herke Csongor: i. m. 306. o.

57 Havasi Sándor: i. m. 95. o.

58 Be. 207. § (1)

21

„A bizottságban részt vevő személy feladatkörében felel a tevékenysége - így különösen

a helyszíni adatgyűjtés, a tárgyi bizonyítási eszközök, nyomok felkutatása, maradéktalan

összegyűjtése, rögzítése, csomagolása és hitelesítése - jog- és szakszerű végrehajtásáért

és annak előírásoknak megfelelő helyszíni dokumentálásáért.”59

A szemle során előkerülő releváns bizonyítékokat el kell különíteni, azokat

bűnjelként nyilvántartásba kell venni és a szemle során le kell foglalni. A bűnjelként

lefoglalt bizonyítékokat minden esetben kategorizálni kell, hogy azokat a szemle során,

hol, milyen módon, milyen körülmények között találták meg. Erre azért van szükség,

mivel a bizonyítékok és nyomok állaga, külleme, összetevője az idő múlásával

megváltozik, így minden egyes nyom, bizonyíték lefoglalásakor az éppen aktuális

környezeti hatásokat a jegyzőkönyvön szerepeltetni kell. (pl.: esett az eső, fújt a szél,

erős napsütés volt, városi zaj volt stb.) „Két fő oka van annak, hogy miért csomagolják

és dokumentálják módszeresen a bizonyítékokat. A csomagolás egyrészt megvédi

tartalmát a szennyeződéstől és a természetes bomlástól, másrészt azt is segít igazolni,

hogy a bizonyítékokkal nem történt szándékos manipuláció. A bizonyítékok

csomagolását ugyanis úgy zárják le, hogy azokat ne lehessen észrevétlenül felnyitni.”60

Vannak olyan nyomok és bizonyítékok, amelyet a helyszínen nem lehet

becsomagolással - súlyából, méretéből adódóan - lefoglalni, az a helyszínen marad.

Ebben az esetben a bizonyítékot a nyomozó hatóság zár alá veszi, azt megfelelő módon

dokumentálja és fényképfelvételen rögzíti. Amennyiben valaki a zár alá vett

bizonyítékot megpróbálja megsemmisíteni, megváltoztatni a zártörés bűncselekményét

valósítja meg.

A szemle során, ha szükséges szakértőt is ki lehet rendelni, hiszen vannak olyan

tények, amelyek különleges szakértelmet igényelnek. „A megfelelő szakértő szeme

többet, jobban tud megfigyelni, meglátni, mint a laikus szeme és sokszor oly

mellékkörülményekre is felhívja figyelmünket, melyek azután a nyomozást az eddig

esetleg helytelen irányból jó irányba terelhetik.”61A büntetőeljárásban leggyakrabban

igazságügyi szakértőt alkalmaznak. A szakértő véleménye a bíró munkáját segíti, hiszen

a bíró a különleges szakértelmet igénylő ügyekben nem tud állást foglalni, azonban a

59 22/2017. (VI. 22.) ORFK utasítás 21/C.

60 Richard Platt: Tettesek és tetthelyek: Munkában a bűnügyi helyszínelők Aréna 2000 Kiadó, Budapest,

2006, 17. o.

61 Dr. Schweinitzer József: i. m. 28. o.

22

szakvélemény nagyban megkönnyíti a jövőben meghozandó ítélet kimenetelét. A

szakértői vizsgálatok illetőleg a szakértői vélemények a nyomozás során

megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Ebben az eljárási szakaszban történik ugyanis

alapvetően a bűnügyben releváns tények felkutatása, összegyűjtése, biztosítása és

értékelése, köztük azoké is, amelyek szakértői vizsgálatot igényelnek. De a bírósági

eljárásban lefolytatott szakértői vizsgálatokat is rendszerint megelőzik már a nyomozás

szakaszában eszközölt ilyen vizsgálatok. „Éppen ezért a nyomozás során ebben a

vonatkozásban elkövetett mulasztások, hiányosságok, mivel azok igen gyakran többé

nem pótolhatók, komoly kihatással lehetnek az eljárás további menetére,

eredményességére.”62 „Ha a bizonyítandó tény megállapításához vagy megítéléséhez

különleges szakértelem szükséges, szakértőt kell alkalmazni.”63

A szemle helyszínén igénybevett szakértőnek objektíven kell a nyomokat

kiértékelnie. Továbbá ha a nyomozás során további szakértő igénybevétele indokolt úgy

a nyomozó hatóság ismét szakértőt rendelhet ki, aki szakvéleményt ad az általa

kiértékelt bizonyítékról.

„Az új Be. tehát „újra tervezte” a szakértő működésének szabályait, a szükséges

garanciális szabályokat beépítette, és körülbástyázta, tehát ebben az új koncepcióban

remélhetőleg előítélettől mentesen, nem pedig negatívan tekinthetünk majd a megbízás

alapján elkészített magánszakértői véleményre”.64

3.3. A helyszíni szemle jelentősége emberölés esetén

A leggyakrabban előforduló szemletípus a helyszíne szemle, amelyet emberölés

bűncselekményének helyszínén a nyomozó hatóságnak kötelező lefolytatnia. „A

helyszíni szemle két szempontból is kiemelkedő jelentőségű a bizonyítási eljárásban. Az

egyik, hogy a bűncselekmény helyszíne a tényállás felderítése szempontjából lényeges

nyomokat rejt, így annak szakszerű átvizsgálása lehet a megtörtént események

rekonstruálásának egyik kulcsa. Fontosságának másik tényezője, hogy az esetek

62 Dr. Gödöny József: Igazságügyi szakértők, Kriminalisztikai Tanulmányok, III., Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest, 1964., 5-6.

63 Be. 188. § (1)

64Bakonyi Mária: A szakvélemény szabályozása az új büntetőeljárási

törvényben. Büntetőjogi Szemle, 2018/1. szám. 15. o. [https://ujbtk.hu/dr-bakonyi-maria-a-szakvelemeny-szabalyozasa-az-uj-buntetoeljarasi-torvenyben/] (2021. február 6.)

https://ujbtk.hu/dr-bakonyi-maria-a-szakvelemeny-szabalyozasa-az-uj-buntetoeljarasi-torvenyben/

https://ujbtk.hu/dr-bakonyi-maria-a-szakvelemeny-szabalyozasa-az-uj-buntetoeljarasi-torvenyben/

23

többségében az elmulasztott észlelések nem pótolhatók, illetve a jogszabálysértően

lebonyolított szemle utóbb nem ismételhető meg, így a gondos és szabályszerű

lefolytatására különös figyelmet kell fordítani.”65

Az emberölés a kiemelt bűncselekmények közé tartozik, ezért az eljárást a megyei

rendőr-főkapitányságok kötelesek lefolytatni. Kiemelt bűncselekménynek tekinthető:

„az élet- és/vagy súlyos testi épség elleni, súlyos nemi erkölcs és/vagy nemi szabadság

elleni, súlyos és/vagy erőszakos vagyon elleni; a köznyugalmat súlyosan sértő, illetve

nagy sajtóvisszhangot kiváltó bűncselekmény, valamint a megyei (fővárosi)

rendőrfőkapitány vagy bűnügyi helyettese, a rendőrkapitány, illetve az általuk arra

felhatalmazott személy által egyéb indokok miatt annak nyilvánított bűncselekmény.”66

Az emberölés helyszínén található bizonyítékok és nyomok rögzítése döntően

befolyásolja az eredményes felderítés sikerességét. „A forrónyomos felderítés

kiindulópontja maga a „forró nyom” helye, vagyis annak helyszíne. Ilyen módon ez a

taktikai eljárás szorosan kapcsolódik a helyszíni szemléhez is. A helyszín büntetőjogi

értelemben nem más, mint az a hely, ahol a bűncselekmény bármely tényállási eleme

megvalósult. A forrónyomos felderítés kiindulópontja maga a helyszín. Vannak olyan

bűncselekmények (például: emberölés, rablás, úgynevezett”betöréses lopás”, szexuális

erőszak stb.), amelyek bizonyításában a helyszínnek kiemelkedő fontosság

tulajdonítható.”67

A helyszíni szemle megkezdése előtt a kiérkező rendőr elsődleges, halaszthatatlan

feladata a tájékozódást követően a helyszín biztosítása, melyet az Rtv. ír elő és a

rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet szabályoz.

„Helyszínbiztosítás az a rendőri tevékenység, amelyet a rendőr bűncselekmény vagy

egyéb esemény helyszínén, a szemle előtt, annak során, szükség esetén azt követően a

helyszín őrzésére, lezárására, a nyomok és anyagmaradványok biztosítására

foganatosít.” 68 Ennek azért van jelentősége, mert az emberölés helyszínére illetéktelen

személy nem léphet be, az ott található bizonyítékokat, nyomokat nem lehet


66 22/2017. (VI. 22.) ORFK utasítás a forrónyomos tevékenység egységes végrehajtásáról 3/C. pont.

(Továbbiakban: 22/2017. (VI. 22.) ORFK utasítás)

67 Havasi Sándor: i. m. 90. o.

68 30/2011. (IX.22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról 2.§ 8. pont (Továbbiakban:

30/2011. (IX.22.) BM rendelet)

24

megváltoztatni és a helyszínt eredeti állapotában meg kell őrizni, azonban az emberi élet

mentése mindig prioritást kell, hogy élvezzen.

A helyszínbiztosítás során a rendőrnek meghatározott feladatai vannak:

„A helyszínt biztosító rendőr

• elsősegélyben részesíti vagy részesítteti azokat, akik az esemény során

megsérültek vagy megbetegedtek, valamint más ok miatt segítségre szorulnak,

• a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért elkövetőt elfogja, a tanúkat

visszatartja, az eseményben érintetteket, az eseményt észlelőket feltartóztatja,

• az illetéktelen személyeket a helyszínről eltávolítja,

• a helyszínt körülhatárolja, eredeti állapotában megőrzi,

• megállapítja és megfigyeli, hogy megváltoztatták-e a helyszínt, miben

változtatták meg, ha igen, ki és miért,

• a közrendet zavaró cselekményeket, forgalmi torlódásokat megszünteti,

• az eseményt szolgálati elöljárójának azonnal jelenti,

• feljegyezi, hogy a sérültet milyen rendszámú mentő gépkocsival, hova

szállították el,

• nyomon üldözés lehetősége esetén az üldözést késedelem nélkül teljesíti,

valamint

• a helyszínre megérkező szemlebizottság vezetőjének jelentést tesz.”69

A helyszíni szemle a szemlebizottság vezetésével kerül lefolytatásra, amely a

szemlebizottság vezetőjéből, bűnügyi technikusokból és – ha szükséges –

kutyavezetőből továbbá amennyiben szükséges szakértőkből tevődik össze.

„A bizottság szükség esetén további tagokkal - így különösen szakértővel,

szaktanácsadóval, az eljárási cselekmény elvégzéséhez szükséges szaktudással,

felszereléssel vagy szolgálati kutyával rendelkező személlyel – bővíthető.”70

A szemlebizottság vezetője köteles a bizottság tagjaitól megkövetelni a jogszabályok és

az iránymutatások betartását, melyet a bizonyítási cselekmény lefolytatása során

alkalmazni kell. A szemle jogszerűségéért és szakszerűségéért a szemlebizottság

vezetője vállal felelősséget. „A rendőri szerv vezetője által kijelölt, megfelelő

69 30/2011. (IX.22.) BM rendelet 11. § (1)

70 22/2017. (VI. 22) ORFK utasítás 21/E.

25

felkészültséggel rendelkező, a kapcsolódó feladatkör ellátására szakmai tapasztalatai és

gyakorlata alapján alkalmas, a bűnügyi szakterületen beosztást betöltő személy

(osztályvezető, alosztályvezető, kiemelt főnyomozó, kiemelt fővizsgáló), aki a

forrónyomos szolgálat parancsnokaként a feladatok szakszerű és hatékony végrehajtása

érdekében a szerv vezetője által meghatározott körben a forrónyomos felderítés során

önállóan jár el, és ennek keretében az érintett szerv szervezeti és működési

szabályzatának vagy ügyrendjének felhatalmazása alapján kiadmányozási jogkört

gyakorol.”71

3.4. Halottszemle

A halottszemle a büntetőeljárásban megtartott olyan vizsgálat, amelynek során a

holttest külső vizsgálatát, ruházatát, a holttest környezetében található nyomokat

vizsgálják, valamint a holttesten található biológiai anyagmaradványokat lefoglalják.

A halottszemle célja, hogy megállapításra kerüljön a holttest személyazonossága, a

halál tényének és idejének megállapítása és a halálhoz vezető ok valószínűsítése.

„A halál bekövetkezését halottvizsgálattal kell megállapítani. A halottvizsgálat minden

olyan körülményre kiterjed, amely a halál

a) bekövetkezése tényének,

b) bekövetkezése módjának (természetes módon bekövetkezett vagy nem természetes

halál),

c) okának

megítéléséhez szükséges.”72

A halottszemlét a helyszínen kell általában lefolytatni, de amennyiben a holttest

megtalálási helyén a halottszemle kegyeleti okok, időjárási körülmények miatt vagy a

szemlén részt vevők testi épsége veszélynek van kitéve abban az esetben a helyszínen a

halottszemle nem végezhető el, azt boncteremben kell lefolytatni. „A haláleset

bekövetkezését követően meg kell állapítani a halál tényét. A halál tényének

megállapítására a helyszíni halottvizsgálatot végző orvos, a helyszínre legrövidebb idő

alatt hívható orvos, a helyszínre érkezett mentőegység orvosa, valamint mentőtisztje

jogosult.”73

71 22/2017. (VI. 22.) ORFK utasítás 3a.

72 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről 217. § (1)

73 351/2013. (X.4.) Korm. rendelet 2. § (1)

26

A szemlét a halottszemlével kell kezdeni, olyan módon, hogy a holttestet - a

védőfelszerelések használata mellett - a lehető legrövidebb útvonalon kell

megközelíteni, úgy, hogy közben a kriminalisztikai számozást folyamatosan alkalmazva

a megközelítési útvonalon található releváns nyomokat, tárgyi bizonyítási eszközöket,

elváltozásokat rögzíteni, illetve rögzítésre biztosítani szükséges.

A holttestet minden esetben le kell mezteleníteni és a testén található elváltozásokat,

sérüléseket jegyzőkönyvön és fényképfelvételen dokumentálni kell. A test mindkét

oldalát (elülső és hátulsó) át kell vizsgálni. (Különösen a hónalj, nőknél a mell alatti

terület) A holttesten található sérülések az elkövetés módjára és az elkövetés eszközére

is rávilágíthatnak.

Minden egyes ruhadarabot egyenként kell levenni a holttestről, a zsebeket minden

esetben át kell vizsgálni, hogy tartalmaz-e a felderítés szempontjából valamilyen

releváns bizonyítékot. Nem szerencsés ollóval vagy valamilyen vágóeszköz

segítségével levágni az áldozat holttestéről a ruhadarabokat, illetve eltávolítása során

fokozottan ügyelni kell arra, hogy ne érje azt további szennyeződés, mert az

befolyásolhatja a ruházaton található anyagmaradványok rögzítését. Vannak azonban

olyan holttestek, amelyről kizárólag valamilyen vágóeszköz segítségével vehető le a

ruházat. (pl. rothadásnak indult holttest, vízi hulla) A holttestnek a bűncselekmény

helyszínén maghőmérsékletet kell mérni, amely azt a célt is szolgálja, hogy

megállapítható legyen, hogy a halál körülbelül mikor következett be. Ezen kívül a

holttest környezetéből még számos bizonyítékot lehet gyűjteni arra vonatkozóan, hogy a

halál beálltát meg lehessen állapítani. (a hús bomlásából adódó legyek jelenléte) „A több

millió rovarfaj közül csak mintegy száz fogyaszt tetemeket, és a különböző fajok

pontosan meghatározott sorrendben és időpontban jelennek meg a tetemen.”74

A helyszínen lévő halottszemle befejezését követően a holttestet a patológiára

szállítják, ahol a rendőrorvos által végzett igazságügyi boncolás során további

bizonyítékok is rögzítésre kerülhetnek. A helyszíni halottvizsgálatot az értesítéstől

számítva haladéktalanul, de legkésőbb 4 órán belül, amennyiben az elhunyt közterületen

található, úgy 2 órán belül kell megkezdeni. 75 Az igazságügyi boncoláson történt

cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet a nyomozás iratai közé kell

csatolni.

74 Richard Platt: i. m. 33. o.

75 351/2013. (X. 4.) Kormányrendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal kapcsolatos eljárásról 4. §

27

IV. NYOMOK ÉS BIZONYÍTÉKOK A KRIMINÁLTECHNIKA

SEGÍTSÉGÉVEL

4.1. A kriminalisztika fogalma, rendszere

„A kriminalisztika lényegét tekintve bűnügyi nyomozástan, azaz a bűnügyi

tudományoknak az az ága, amely a bűncselekmények felderítésének és bizonyításának

eszközeit és módszereit tárja fel és rendszerezi, éspedig elvi és gyakorlati

szempontokból egyaránt.”76 Funkciója az, hogy minél több és minél hitelesebb

bizonyítékot lehessen megszerezni a bűncselekmény felderítése során. „Tehát

tulajdonképpen a kriminalisztika a hatékony és szakszerű bűnüldözés tudománya. Nincs

olyan részterülete a kriminalisztikának, amely közvetlenül ne szolgálná az eredményes

bűnüldözést, azaz a bűnelkövetők leleplezését és bíróság elé állítását.” 77 A

kriminalisztika és a büntető eljárásjog szoros kapcsolatban állnak egymással, hiszen

egyik sem működne a másik nélkül. A bűncselekmény felderítése során a büntető

eljárásjog adja a formai keretét az eljárásnak, míg a kriminalisztika tartalommal tölti azt

meg.

A kriminalisztika rendszere három részből áll: a krimináltechnikából, a

krimináltaktikából és a kriminálmetodikából. Szakdolgozatom témája alapján számomra

a legfontosabb terület a krimináltechnika, amelynek néhány fontosabb területét az

alábbiakban mutatom be.

4.2. Nyomtan (traszológia)

A traszológia, azaz nyomtan egy francia szóból ered, a trace, mint nyom és a logos,

mint tan kifejezésekből.

A nyom fogalmát az alábbi kétféleképpen lehet megfogalmazni:

„Tágabb, kriminalisztikai értelemben a nyom olyan fizikai elváltozás, amely a

bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban keletkezett és így lehetővé teszi a

bűncselekmény megvalósulására, illetve az elkövetőre vonatkozó következtetések

levonását.

76 Tremmel Flórián- Fenyvesi Csaba- Herke Csongor: Kriminalisztika Tankönyv és Atlasz Dialóg Campus

Kiadó, 2005. 35. o.


28

Szűkebb, traszológiai értelemben a nyom a bűncselekmény elkövetése során, a

cselekmény eseményeivel kölcsönhatásban keletkezett olyan fizikai elváltozás, amely

visszatükrözi a nyomot létrehozó tárgy alakbeli, felületi, funkcionális sajátosságait és

ezáltal lehetőséget nyújt a nyomképző tárgy azonosítására.”78 Fontos, hogy a

nyomképzőnek vélt tárgyat soha nem illesztjük bele a nyom hordozóba. Azt a későbbi

eljárás során vagy a szakértő vagy a nyomozó hatóság felismerésre bemutatás során

teheti meg. Emberölés esetén kegyeleti okok miatt a holttest nem szolgálhat a

felismerésre bemutatás eszközeként, azt egy bábun kell a továbbiakban szemléltetni.

A nyom keletkezésében három együttes tényező vesz részt: a nyomképző, a

nyomhordozó és a nyomképződési folyamat.

• Nyomképző lehet: élőlény testrésze és élettelen tárgy is.

• A nyomhordozó tárgy lehet: megsebesített testrész, ujjnyomos ablaküveg.

• A nyomképződési folyamat pedig feszítés, szúrás, nyomás során jön létre. 79

A nyomok osztályozás szempontjából lehetnek:

• emberi testrészek nyomai

• állatok testrészeinek nyomai

• egyéb tárgyak és eszközök nyomai80

Nyomhordozón való megjelenésük alapján lehetnek

• Térfogati nyomok

• Felületi nyomok.

▪ Réteglerakódási nyomok

▪ Rétegleválási nyomok

▪ Egyéb felületi nyomok81





29

A nyom keletkezése szerint pedig megkülönböztetünk

• mechanikai nyomokat

• termikus nyomokat

• vegyi nyomokat

• fotokémiai nyomokat

• statikus nyomokat

• dinamikus nyomokat.82

A nyomok összegyűjtését a nyomozó hatóság általában a bűncselekmény helyszínén

rögzíti. A rögzített nyomokat a külső hatásoktól meg kell védeni, hogy azokon

elváltozás ne történhessen. Azonban gyakran előfordul, hogy bizonyos nyomok

megsemmisülnek, elsősegélynyújtás vagy emberi élet mentése során.

„A nyomrögzítés általános szabályai:

• A nyomba a nyomképzőnek vélt tárgyat beilleszteni tilos.

• A legcsekélyebb információt nyújtó nyomot is rögzíteni kell, úgyis

fogalmazhatunk, hogy minden nyomot rögzíteni kell.

• Elsőként olyan eljárást kell alkalmazni, amely nem okoz a nyomon elváltozást.

• A nyomot többféleképpen kell rögzíteni.

• Jegyzőkönyvben és fényképen minden nyomot rögzíteni kell.

• A nyomot lehetőleg eredetben kell biztosítani.”83

A nyomok rögzítése során fényképfelvételeket kell készíteni. Erre azért van szükség,

hogy a későbbiekben a nyom a fényképről pontosan beazonosítható legyen. A fénykép

alapján a nyom helyzete, helye pontosan meghatározható kell, hogy legyen. „A tetthely

a tárgyi bizonyítékokon – nyomokon és anyagmaradványokon – keresztül „szólal meg”,

kapcsolja össze a sértettel, a tettessel, akik között szintén kölcsönösség van.”84



84 Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái- A bűnügyi nyomozás múltja, jelene, jövője, Dialóg

Campus Kiadó, 2014. 115. o.

30

A kriminalisztikai módszerek fejlődése során a nyomok vizsgálatát szakértőkre

bízták, akik a nyomok kiértékelésről szakvéleményt bocsátanak a hatóság

rendelkezésére, amely az eljárás során bizonyítékként felhasználható a gyanúsított ellen.

4.3. Biológiai anyagmaradványok

„Az anyagmaradvány anyagok, tárgyak, ezek részecskéi, töredékei, amelyek a

vizsgált eseménnyel összefüggésben személyek és tárgyak kölcsönös egymásra hatása

során keletkeznek és belső felépítésük, anyagi tulajdonságaik, vegyi összetételük alapján

az eseményekről, személyekről (jellemzőikről), tárgyakról (belső felépítésükről, anyagi

tulajdonságaikról, vegyi összetételükről) megalapozott információval szolgálnak.”85

A nyom és az anyagmaradvány között az a különbség, hogy a nyom a külső

jellemzőkre utal, míg az anyagmaradvány a belső jellemzőkre. „Tendenciájában

ugyanakkor azt érzékeljük, hogy az anyagmaradvány vizsgálatok minőségi szintje,

sokoldalúsága, mélysége, precizitása és egyedi azonosítási módusza oly mértékben

növekedett, hogy azzal a nyom nem veheti fel a versenyt.”86

Az anyagmaradványokat eredetük, állapotuk, kiterjedésük és a nyomhordozóval

fennálló kapcsolatuk szerint csoportosíthatjuk.

• Eredetük szerint lehetnek:

▪ természetes (pl.: vér, hajszál, testváladék) és

▪ mesterséges anyagmaradványok (pl.: olaj, festék, zsír).

• Állapotuk szerint lehetnek:

▪ folyadékok,

▪ gázok,

▪ gőzök,

▪ tárgyak.

(pl.: benzingőz, ürülék, ruházat, talajszemcse).

• Kiterjedésük szerint lehetnek:

▪ mikroméretűek és

▪ makroméretűek.

(pl.: porszemcse, ondófolt)


86 Fenyvesi Csaba: i. m. 115. o.

31

• A nyomhordozóval való kapcsolat szerint lehetnek:

▪ kémiai jellegű és

▪ fizikai jellegű.

(pl.: vegyi reakciók, lerakódás, rászóródás) 87

Az egyik leggyakrabban előforduló biológiai anyagmaradvány a vér. Emberölés

helyszínén nagyon gyakori a vér, mint biológiai anyagmaradvány megjelenése. Ilyen

lehet a holttestet körülvevő vértócsa, a tárgyakra felkenődött vérfoltok. Ezért a holttest

átkutatása, annak ruházata, közvetlen környezete kellő gondosságot és odafigyelést

igényel a helyszíni szemle során.

A vér felkutatása nem jár különösebben nehézségekkel, hiszen utal rá jellemzően

vörös színe. Azonban a vér színe különböző külső tényezők miatt változhat (pl.: a vér

kiszáradása, időjárás, hő hatása) A vér színe kezdetben piros, majd barna, barnásfekete

és szürkészöld színű lesz.

„A vérszennyeződések rögzítésének speciális követelményei:

• vérszennyeződések feltalálási helyét színes fényképfelvételen kell rögzíteni,

• kemény felületen beszáradt vérfoltból kaparással kel mintát venni és kémcsőben

biztosítani,

• talajon levő vérszennyeződést a hordozóval együtt kell biztosítani és csomagolás

előtt szobahőmérsékleten meg kell szárítani, különben a vér szállítás közben

megromolhat, és ezzel vizsgálatra alkalmatlanná válik,

• a havon levő vérszennyeződést steril gézlapra helyezve hóval együtt kell

biztosítani és szobahőmérsékleten kiszárítani,

• a véres vagy váladékkal szennyezett ruházat minden egyes darabját légszáraz

állapotban külön-külön csomagolópapírba kell csomagolni,

• folyékony vér, romlandó váladék vagy vegyszer biztosításakor az anyagot a

vizsgálatig hűtőszekrényben kell tárolni és a lehető leggyorsabban el kell

juttatni a szakértőhöz, mert a késlekedés veszélyezteti a vizsgálat lehetőségét,

• a köröm alatti vér- és egyéb szennyeződéseket a körömszéllel együtt kell

vizsgálatra küldeni.”88



32

A laboratóriumba beküldött vér megállapítása során szakértő állapítja meg, hogy a vér

valóban vér-e vagy csak vérnek látszó anyag, illetve, hogy a vér embertől vagy állattól

származik-e.

Fontos biológiai anyagmaradványok csoportját képezik a haj-és a szőrszálak. A

bűncselekmény helyszínén talált hajnak és szőrszálnak is fontos szerepe van. Haj- és

szőrszál megtalálható az elkövetés helyén, a holttesten, azonban megtalálásuk már

bonyolultabb, mint a vér esetében, hiszen a levegőmozgás hatására elmozdulhatnak. A

bűncselekmény helyszínén talált hajat vagy szőrszálat megfelelő módon nylontasakba

vagy kémcsőbe kell helyezni, hogy a szakértő megvizsgálhassa. Szintén a szakértő

foglal állást abban, hogy a haj vagy szőr embertől vagy állattól, milyen testrészről

származik, a testtől milyen módon vált le (szakítás, tépés). 89

4.4. Igazságügyi lőfegyvertan (kriminalisztikai ballisztika)

Kriminalisztikai szempontból ballisztikai vizsgálat akkor vehető igénybe, ha az

emberölést fegyveresen hajtották végre és a büntetőeljárás során különleges szakértelem

válik szükségessé a lövéssel kapcsolatban.

„Fegyveresen követi el a bűncselekményt, aki

a) működőképes lőfegyvert,

b) robbanóanyagot,

c) robbantószert,

d) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket

tart magánál vagy a bűncselekményt az a)-d) pontban meghatározottak utánzatával

fenyegetve követi el.”90

„Az igazságügyi lőfegyvertan (kriminalisztikai ballisztika) a krimináltechnika önálló

szakága, amely a lőfegyver, lőszer és ezek alkatrészeinek tartásával, használatával

kapcsolatos kriminalisztikai vonatkozású kérdésekre ad választ. Ennek érdekében olyan

önálló tudományos tételeket dolgoz ki és eljárásokat alkalmaz, amelyek lőfegyverek,

azok nyomai és a lőfegyverek használata folytán keletkezett elváltozások bűnügyi

szempontból történő vizsgálatánál szükségesek. Tárgya a lőfegyver, a lőszer, a lövési


90 Btk.459. § (1) 5. pont.

33

folyamat, valamint a lövés következtében létrejövő valamennyi elváltozás és azok

azonosítása.” 91

A lőfegyverhasználat során a fegyverszakértő a lőfegyverrel és a lőszerrel

kapcsolatosan szakvéleményt ad ki, hogy az emberölést az elkövető által használt

fegyverrel és a fegyverhez tartozó lőszerrel követték-e el.

A helyszínen sajátos feladatokat kell elvégezni, hogy a fegyverszakértő megfelelő

szakvéleményt tudjon kiadni.

• „a helyszínen maradt lőfegyver, lőszer, kilőtt lőszerhüvely és lövedékek

felkutatása (A szakértőnek küldés céljából végrehajtott csomagolásnál a

csőtorkolatot ráhúzott gumiujjal vagy többszörös lekötött papírréteggel kell

elzárni. A lövedéket, hüvelyt vattába vagy puha papírba kell becsomagolni. Nem

szabad megtisztítani, megkarcolni.);

• a lövedék becsapódási helyének meghatározása;

• a lövedék által (a röppálya útvonalában levő tárgyakon) okozott sérülések

megkeresése;

• egyéb, a lövéssel kapcsolatos maradványok (pl.: lőpor, fojtás stb.) felkutatása,

biztosítása, feltalálási helyük rögzítése jegyzőkönyvben leírással, fényképezéssel

és helyszínrajzzal is;

• a lőfegyver feltalálási (felfedezéskori, eredeti) állapotát, helyzetét részletesen

rögzíteni kell a szemlejegyzőkönyvben leírással, vázlatrajzzal, fényképezéssel.”92

Általában az elkövető a fegyverét ritkán hagyja az elkövetés helyszínén, így

bizonyítékként csak a lőszert lehet lefoglalni, amit vagy a holttestből- boncolás útján -

vagy a helyszíni szemlén valamely tárgyban lehet megtalálni.

A fenti kirmináltechnikai területek a dolgozat szempontjából azért bírnak

jelentőséggel, hiszen ezek a legjellemzőbbek, melyek az eljárás során bizonyítékként

szolgálhatnak.

Biológiai anyagmaradvány keletkezhet a helyszínen, ha az elkövető nem használ

speciális védőruházatot, amely alkalmas arra, hogy semmilyen nyomot ne hagyjon hátra

maga után az elkövetés idején. Ilyen védőruházat lehet: szájmaszk, kesztyű, lábtyű,



34

szkafander. Ezek viselésének hiányában a helyszínen valószínűleg maradhatnak pl.

izzadság és nyál cseppek, hajszálak, szőrszálak, melyek szakértői vizsgálat során

beazonosíthatóak és az elkövető személyéhez köthetőek. Ezek az anyagmaradványok

nemcsak védőfelszerelés viselésének hiányában keletkezhetnek, hanem az emberölést

megelőzően dulakodás eredményeként is. Ilyenkor jellemző lehet, hogy a sértett

megkarmolja az elkövetőt vagy belekapaszkodik a hajába, hogy megpróbálja a támadást

elhárítani. A mintavétel ilyenkor az áldozat körme alóli részről történik, hiszen

dulakodás közben a karmolás eredményeként az áldozat körme alatti részre az elkövető

bőrének szövetei kerülhetnek. Kizárólag szakértő állapíthatja meg azt, hogy az eljárás

során lefoglalt biológiai anyagmaradvány az elkövető személyétől származik.

A fegyverrel elkövetett emberölés során a kriminalisztikai ballisztika lesz az a

terület, amely során a fegyverszakértő vizsgálja az eset körülményeit. (pl.: fegyver,

lőszer típusa, gyártmánya, lövés távolságának és irányának meghatározása, lőfegyver

üzemképessége)

Hiszen az emberölés tipikusan erőszakos bűncselekmény, amely fegyveresen is

elkövethető. Erőfölénytől függetlenül bárki által a legegyszerűbben és leghatékonyabb

módon lehet vele az életet kioltani. Elkövethető számos más eszközzel is, pl.: kés,

fejsze, de ezek fizikai erőkifejtést igényelnek az elkövető részéről. Egy fegyveres

elkövetés során azonban a cselekmény végrehajtása előkészületet igényel, hiszen nem

megszokott dolog az, hogy valaki a háztartásában fegyvert tartson. „Aki emberölésre

irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.”93 Jellemző lehet, hogy az elkövető illegális úton vásárol fegyvert a

bűncselekmény elkövetéséhez vagy lopott fegyverrel követi el a cselekményt, esetleg

olyan képzéseken vesz részt az elkövetés jövőbeni megvalósításához, ahol lövészetet

vagy fegyverismeretet oktatnak, és ezáltal elsajátíthatja a fegyverhasználattal

kapcsolatos tudnivalókat.

93 Btk. 160. § (3)

35

V. AZ EMBERÖLÉS HELYSZÍNÉN TETT RENDŐRI INTÉZKEDÉSEK

Ebben a fejezetben a szándékos emberölés helyszínén tett rendőri intézkedéseket

szeretném bemutatni, amellyel szakmai tapasztalatom során többször találkoztam.

Azonban nemcsak szándékos emberölés során indulnak meg rendőri eljárások, hanem

olyan esetekben, amikor a hatóság a haláleset körülményeit közigazgatási eljárás

keretein belül vizsgálja.

Az esetek túlnyomó részében a hatóság tudomására bejelentés útján jut az emberölés.

A bejelentést jelenleg Magyarországon a Tevékenység Irányító Központ értékeli,

elemzi, és ennek megfelelően küldi a rendőri erőt a helyszínre. Elsőként a helyszínre a

rendőr járőrök érkeznek, akik megkezdik a tájékozódást és a helyszín lezárását valamint

annak biztosítását. Ezzel egy időben a mentőszolgálat munkatársait is értesítik, hogyha

a helyszínen esetleg emberi élet mentése válik szükségessé, akkor azonnal el tudják

látni a sérültet és kórházba tudják szállítani. „Bármilyen bűncselekmény történt, a

legfontosabb mindig az emberi élet védelme és az esetleges áldozatoknak való

segítségnyújtás.”94 Amennyiben a helyszínen csak a holttest kerül feltalálásra, abban az

esetben értesíteni kell az illetékes ügyletes orvost, akinek feladata a halál tényének

megállapítása mellett az idegenkezűség kérdésének eldöntése, amely megalapozhatja az

eljárás további kimenetelét.

A járőrök a helyszínen tapasztaltakról jelentést tesznek a Tevékenység Irányítási

Központ felé, akik értesítik a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező központi, megyei

életellenes bűncselekményben eljáró rendőri szervet. A nyomozati cselekmények

elvégzése érdekében a rendőrség egyik legfontosabb feladata a helyszín biztosítása. „A

rendőr a feladata ellátása során jogosult megtiltani, illetőleg megakadályozni, hogy

valamely bűncselekmény, szabálysértés, baleset, egyéb esemény helyszínét

megváltoztassák.”95 A helyszín eredetben való megőrzése kiemelt fontosságú, hiszen a

rendőrség a helyszínen található nyomok rögzítésével juthat el az elkövető személyéhez.

„Minél többen keresik fel egy bűntény helyszínét, a nyomozók annál nehezebben tudják

rekonstruálni a történteket és azonosítani a gyanúsítottakat.”96


95 Rtv. 43. §


36

A helyszíni szemle a halott szemlével kezdődik, amelynek során a szemlebizottság a

holttestet a lehető legrövidebb útvonalon közelíti meg. Ügyelni kell arra, hogy ezen az

útvonalon semmilyen nyomot ne változtassanak meg. A halott szemle során a holttestet

fokozatos le kell vetőztetni és a holttesten az esetleges külsérelmi nyomokat,

elváltozásokat jegyzőkönyvben és fényképfelvételen rögzíteni kell. A holttestnek a

bűncselekmény helyszínén maghőmérsékletet kell mérni, amely azt a célt is szolgálja,

hogy megállapítható legyen, hogy a halál körülbelül mikor következett be. Ezen kívül a

holttest környezetéből még számos bizonyítékot lehet gyűjteni arra vonatkozóan, hogy a

halál beálltát meg lehessen állapítani. (a hús bomlásából adódó legyek jelenléte, a

levegő valamint a talajminőségéből stb.) A helyszínen lévő halottszemle befejezését

követően a holttestet a patológiára szállítják, ahol a rendőrorvos által végzett boncolás

során további bizonyítékok is rögzítésre kerülhetnek.

Az emberölés helyszínén a lehető legnagyobb területet kell körülhatárolni, lezárni,

mivel ott a korábban történt emberölés rekonstruálásához minden lehetséges bizonyíték

begyűjtésére a rendőrségnek intézkedni kell. A helyszíni szemle során kialakítanak egy

külső irányítási pontot, erre a területre az illetékes vezetők, szakértők és a helyszíni

munkát segítő személyek léphetnek be. A szemlét illetve a jelenlévő rendőri erők

irányítását a helyszínen itt kezdik meg. Az emberölés bűncselekményével kapcsolatos

helyszín körülhatárolása pedig ezen a körön belül történik, ahová csak a

szemlebizottság vezetője, a bűnügyi technikus, és amennyiben szükséges a szakértő

(fegyveres elkövetés esetén a ballisztikai szakértő) tartózkodhat. Ezen a helyszínen

mindenkinek kötelező az előírt védőruházat, amelyre azért van szükség, hogy a szemle

során a nyomok eredeti állapotát semmilyen biológiai, kémiai folyamat révén ne

változtathassák meg illetve, hogy a munkát végzők a szemle során saját egészségüket is

megóvják. A helyszíni szemle alkalmával el kell végezni minden olyan feladatot,

amelyet a bűncselekmény helyszínének elhagyása után később már nem lehet rögzíteni.

A bizonyítékok lefoglalása és rögzítése nagyban hozzájárul a nyomozás sikerességéhez.

Az eljárás során csak azok a bizonyítékok használhatók fel, amelyet a helyszínen

lefoglaltak és eredetben rögzítettek.

A helyszíni szemle a lezárt területen belül - a holttest elhelyezkedési helyéhez képest

– a legtávolabbi ponttól kezdődik meg és fokozatosan a holttest elhelyezkedési irányába

halad. Minden egyes cselekményt, mozzanatot jegyzőkönyvön, fényképfelvételen és

videó felvételen rögzíteni kell valamint a feltárt bizonyítékokat, nyomokat szintén

37

jegyzőkönyvben és fényképfelvételen kell rögzíteni. Ezt követően a nyomhordozókat

úgy kell elzárni és csomagolni, hogy azok rendelkezésre álljanak, ha a későbbiekben

szakértői vizsgálata indokolt.

A szemle jegyzőkönyvön szerepelnie kell a bizottság helyszínen történő

mozgásának, a nyomok bűnjelként való rögzített sorrendjének. Ezeket úgy kell

szerepeltetni a jegyzőkönyvön, hogy a nyom térbeli elhelyezkedése a későbbiekben

rekonstruálható legyen és a történéseket úgy kell leírni, a fényképfelvételeket úgy kell

elkészíteni (fix rögzítési pontok szerepe), hogy azok bármikor a rendelkezésre álljanak

az eljárás során. Minden egyes rögzített nyom bizonyítékként szolgálhat és azok

segítségével a múltban történt eseményt összerakva a nyomozóhatóság megismerhesse

azokat és a későbbiekben a bíróságnak segítségére legyen az ítélet meghozatalában.

A helyszínről először panoráma felvételt kell készíteni, ez értelemszerűen magának

az emberölés helyszínének a tágabb környezetét a szemle idejében archiválja.

Ezt követően a bűnügyi technikus további fényképfelvételeket készít, amelyek a

következők:

− csomóponti fényképfelvétel: A bűncselekmény tárgyának (jelen esetben a

holttestnek) közepe felé irányul, amelynek lényege, hogy a fényképfelvételek

egy folyamatot mutassanak be, ennek a folyamatnak a lényege, hogy a képeken

a helyszín függőleges és vízszintes metszésvonalai keresztezzék egymást.

− áttekintő fényképfelvétel: A tárgy (holttest) tágabb értelemben vett közvetlen

környezete, annak részletes fényképfelvétele.

− részletfelvételek: A fénykép elkészítése akkor történik, amikor a

szemlebizottság a helyszínen valamilyen nyom feltárásának a körülményeit

fényképezi le. (pl.: holttest vetkőztetésének a folyamata)

− méretarányos (metrikus) fényképfelvétel: A nyomhordozót úgy kell rögzíteni,

hogy a szabványok szerint megállapított egységes mértékegységekkel

szemléltetve (centiméter, milliméter) a feltalálási helyükön rögzítsék. A

nyomhordozó bűnjelként való csomagolása előtt ismételten azt megfelelő

méretarány mellett fényképfelvételen archiválják, ügyelve arra, hogy a

nyomhordozóba semmilyen elváltozás, károsodás ne történjen.

38

A szemle során a hatóság tudomására jutott adatokból további nyomozati cselekmények

foganatosíthatók. (házkutatás, lefoglalás, elkövető személyének felkutatása)

A helyszíni szemle végeztével a szemlebizottság vezetője értesíti a Tevékenység

Irányítási Központot a helyszíni szemle befejezéséről. „A forrónyomos parancsnok dönt

a forrónyomos csoport tevékenységének, továbbá a helyszín biztosításának, illetve a

zárási feladatok végrehajtásának befejezetté nyilvánításáról, melyről, valamint a tett

intézkedésekről tájékoztatja a TIK-et. A TIK a forrónyomos parancsnok tájékoztatása

alapján jóváhagyja a tett intézkedéseket és a forrónyomos tevékenység lezárását,

megteszi a szükséges jelentéseket.”97 Amennyiben az emberölés közterületen történt

intézkedik annak fertőtlenítéséről és a helyszín visszaállításáról a megfelelő hatóságok

segítségével.

97 22/2017. (VI. 22.) ORFK utasítás 17. pont

39

VI. AZ ÚJSZÜLÖTTEK SÉRELMÉRE ELKÖVETETT EMBERÖLÉSEK

6.1. Büntetőjogi szabályozás

A hazai büntető törvénykönyvek az elmúlt kétszáz évben különböző módon

szabályozták a bűncselekményt, hiszen a jogalkotók sem tudtak pontosan állást foglalni

azzal kapcsolatban, hogy a bűncselekmény privilegizált vagy minősített esetként

kerüljön szabályozásra a kódexekben.

Az 1878. évi V. törvénycikk a gyermekölés tényállását a következőképpen

fogalmazta meg: „Azon anya, aki a házasságon kívül született gyermekét a szülés alatt,

vagy közvetlenül a szülés után szándékosan megöli: öt évig terjedhető börtönnel

büntetendő.”98

Az 1961. évi V. törvény nem tér ki külön az újszülött megölésére, az emberölés

tényállása alapján rendeli büntetni, privilegizált tényállás erre vonatkozóan nem került

megalkotásra.

Az 1978. évi IV. törvény már tartalmazott erre vonatkozó tényállást, amely

enyhébben minősülő, privilegizált esetként jelenik meg, melyet a büntető jogszabályok

módosításáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény iktatott be.

A 2003. évi II. törvény módosítása azonban hatályon kívül helyezte az 1978. évi IV.

törvény 166/A. §-ban szereplő privilegizált tényállást.

A jelenlegi hatályos Büntető Törvénykönyv már nem rendelkezik külön az

újszülöttek sérelmére elkövetett emberölés tényállásával kapcsolatban, hanem az

emberölés bűncselekményének minősített eseteként említi. A minősített eset során a

bűncselekmény elveszítette privilegizált jellegét, így a büntetés tíz évtől akár húsz évig

is terjedhet.99 Ennek szabályozására azért került sor, mert a szülő nők többsége a

bűncselekmény elkövetése után tudatbeszűkült állapotra hivatkozott.

98 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről 284. §


85.o.

40

6.2. A bűncselekmény nyomozása, az elkövetés módszerei és eszközei

Magyarországon az emberölések egy részét az újszülöttek sérelmére elkövetett

emberölésekkel kapcsolatos nyomozások teszik ki. „Évente átlagosan 25

csecsemőgyilkosságra derül fény. Ezek kivétel nélkül mind eltitkolt terhességek

következményei. A titkolt terhesség lényege, hogy az állapotos nő környezete előtt, és

gyakran saját maga előtt is, tagadja azt a tényt, hogy gyermeket vár.”100 A

bűncselekmény tevéssel és mulasztással egyaránt elkövethető, az elkövetés módszerei

változatosak, az elkövető - lelkiállapota miatt- nem riad vissza semmilyen eszköz

használatától. A lényeg, hogy minél gyorsabban, minél kevesebb nyomot hátrahagyva

eltüntesse az újszülött csecsemőt, bízva abban, hogy tettére sosem fog fény derülni.

„Hazánkban hosszú évek átlagában évente mintegy 220 nyomozás indul befejezett

emberölés miatt. Az emberölés áldozatainak kb. 20 %-a újszülött.”101

A szülés alatt a nő fizikai és pszichikai állapota felborul – önmagába az a tény, hogy

valaki egy szülést egyedül hajtson végre sem nevezhető könnyű feladatnak- és az

elkövetési módok is változatosak e téren. A legtöbbször az újszülött az ellátatlanság

miatt hal meg, amely legtöbbször kihűlés útján jön létre. Jellemző elkövetés még a WC-

be dobás, a csecsemő megfojtása, különböző szúró-és vágóeszköz segítségével a test

megszúrása és megvágása, valamint a csecsemő fölhöz és falhoz vágása és agyonverése.

Az elkövetés során az anya passzivitása mutatkozik meg, ha a csecsemőt magára

hagyja, ilyenkor a halál az ellátatlanság miatt következik be, azonban, ha a csecsemő

megöléséhez fizikai erőt használ fel (falhoz vágás, szúrás, vágás) az már az anya

aktivitásról tanúskodik.

A szülés után rendszerint rosszullétre panaszkodnak - általában a méhlepény meg

nem szülése vagy egy esetleges gyulladás, erőteljes vérzés miatt - és elkerülhetetlen az

azonnali orvosi beavatkozás. Ekkor lát napvilágot az a tény, miszerint a nő az elmúlt

órákban, napokban gyermeknek adhatott életet és a szülés tényét tagadja.

„A bűncselekményt bejelentő személy legtöbbször kórházi szülész-nőgyógyász

szakorvos, akit a nő a szülés után fellépő komplikációval keresett fel. Csupán négy

esetben fordult csak elő, hogy családtag részéről érkezett a bejelentés. Ez is azt

támasztja alá, hogy a környezet nem akart részt vállalni a felelősségben a terhesség

100 Herczog Mária, Ne hagyjuk őket magukra! Megelőzhető az újszülöttgyilkosság (Budapest, 2001.) 7. o.

101 Rózsa János: Az emberölés nyomozása. Kriminológiai és Kriminalisztikai Tanulmányok, 1980. XVII. sz.

432-436. o.

41

egész időtartama alatt; „a nem beszélünk róla, tehát nincs is” –megoldás ígérkezik a

legegyszerűbbnek számukra.”102

A bűncselekmény leggyakrabban úgy lát napvilágot, hogy a hatóságra bejelentés

érkezik, hogy egy ismeretlen csecsemő holttestére bukkantak vagy a testének egy

darabját megtalálták. További értesülési mód lehet, ha a kórházak, rendelőintézetek

jelzik a hatóság felé, hogy egy nemrégiben szült nő jelentkezett hozzájuk orvosi

ellátásra. Ilyenkor az orvos kötelessége, hogy hivatalból értesítse a rendőrséget, mert

fennáll a gyanúja a bűncselekmény elkövetésének.

Az ilyen típusú bűncselekmények helyszíni szemléje megegyezik a szándékos

emberölés helyszínén végzett feladatokkal. Az anya az elkövetés után eltünteti az

újszülöttet, így annak megtalálása a nyomozó hatóság tagjainak a feladata. Az újszülött

megtalálása azért fontos, hogy az igazságügyi orvosszakértő a boncolás során meg tudja

azt állapítani, hogy az újszülött élve született-e. Élve születés esetén az elkövető

szándékossági alakzata valósul meg, amely az ítélet során hozott büntetés kiszabásában

döntő szerepet játszik.

102 Herczog Mária: i. m. 25-26. o.

42

VII. MEGTÖRTÉNT EMBERÖLÉSEK

7.1. Első eset

Az alábbi történetben szeretnék egy olyan emberölési ügyet bemutatni, ahol a

helyszíni szemle során rögzített nyomok és lefoglalt bizonyítékok nem elegendőek

ahhoz, hogy az elkövető személye beazonosítható legyen.

„Egy Nógrád megyei faluban a ház kertjének kútjában holtan találták a házban lakó

idős asszonyt. A test fejjel lefelé volt el a víz alatt a szűk betoncsőben. Az asszony testét

a tűzoltók húzták ki egy kötél segítségével. Azonnal elrendelték a holttest igazságügyi

boncolását.”103

A tényállás szerint a Nógrád megyei településen az idős asszony a lányával lakott egy

háztartásban. A lánya büntetett előéletű volt, a szomszédok elmondása alapján az

anyjával gyakran kiabált, időnként bántalmazta is. A haláleset körülményeiről a sértett

lánya tudott csak nyilatkozni.

„Az édesanyjával együtt este lefeküdtek aludni. Az idős asszony éjjel valamiért

felkelhetett, kiment a kúthoz, és valamiképpen beleesett. Ő viszont egész éjjel aludt, csak

reggel fedezte fel az édesanyja hiányát, és délelőtt értesítette a hatóságokat.”104

Az elmondottak alapján a nyomozók gyanakodni kezdtek, mivel a sértett lánya által

elmondott történet ellentmondásokba ütközött. A nyomozás során az idegenkezűség

alapos gyanúja vetődött fel, azonban az elvégzett igazságügyi boncolás nem tudta

egyértelműen megállapítani azt, hogy a sértett magától esett bele a kútba vagy

bűncselekmény áldozata lett. „A holttest boncolásakor számos külsérelmi nyomot

rögzítettek a szakértők, amelyek között több, nem friss, napokkal korábban keletkező és

néhány a halál után, a holttest kiemelése közben keletkezett sérülés volt azonosítható. A

belvizsgálat kemény- és lágyagyhártya alatti vérzést, agyduzzanatot is észlelt. Annak

ellenére, hogy a holttestet kútban, vízben találták, a bonclelet nem utalt vízbe

fulladásra. A boncolást végző szakértők megállapítása szerint a halál a kútba zuhanás

utáni reflexes szívmegállás miatt következhetett be. A boncjegyzőkönyv és a

103 Kosztya Sándor-Tóth Péter: Emberölés bizonyítása komplex fizikus és orvos szakértői módszerekkel

Belügyi Szemle, 2016/7-8. 24. o.

104 Kosztya Sándor- Tóth Péter: i. m. 24. o.

43

rendelkezésre álló fotódokumentáció áttekintésekor olyan külsérelmi nyomot, amely

beton felszínhez ütődés során keletkezhetett, nem észleltünk.”105

Azonban a kút közelében a helyszíni szemle során megtalálták az idős asszony

mamuszát, amelyről egy geológus szakértő a mamuszok betéteinek szennyezettsége

alapján megállapította, hogy azokkal több lépést nem tettek meg a haláleset

bekövetkezése előtt.

Két hónappal később a nyomozó hatóság ismételten helyszíni szemlét tartott egy

fizikus szakértő segítségével. Erre azért került sor, mert az igazságügyi boncolás során

megállapítást nyert, hogy az asszony testén semmilyen külsérelmi nyomot, hámsérülést

nem találtak arra vonatkozóan, hogy a test az esés során a kútban található

betongyűrűkhöz csapódott volna. Ez csak akkor lehetséges, ha a sértettet már holtan

dobták a kútba és vízszintesen elengedve egyenesen a vízbe ejtik.

„A feltárt fizikai és orvosi tények alapján rekonstruálhatóvá vált a bűncselekmény

elkövetési mechanizmusa: a sértettet az este (éjszaka) folyamán durván bántalmazták,

ennek következtében elvesztette az eszméletét. Az elkövető a sértettet halottnak hitte. A

sértett testét a kúthoz cipelte, e közben estek le a talpbetétek. Az elkövető a testet fejjel

előre átfordította a kút káváján, majd a bokáinál megfogva a kút geometriai tengelyének

közelében a fejjel lefelé lógó, magatehetetlen testet elengedte. A test így függőlegesen

zuhanva érte el a vízfelületet anélkül, hogy hozzáért volna a betongyűrűk belső

felületéhez. A több mint két méter mély vízben a test lelassulva érte el a fövenyes

fenékrészt.”106

A nyomozó hatóságnak időnként az elkövetés helyszínén szembesülnie kell azzal,

hogy az adott helyszín nyomszegény és tanút sem lehet találni, aki érdemben

nyilatkozna a történtekről. Az ilyen reménytelennek tűnő esetekben csak a szakértőkre

lehet támaszkodni, akik az esetet megvizsgálva, különleges szakértelmük segítségével

próbálják a nyomozás sikerességét segíteni, hogy a bűncselekmény felderítése

eredményesen menjen végbe.



44

7.2. Második eset

Ebben a történetben röviden egy prostituált ellen elkövetett emberölés esetét szeretném

bemutatni, az alábbi tényállás alapján:

„2002. december 29-én, 13 órakor egy bogádi lakos telefonon bejelentést tett a Pécsi

Rendőrkapitányság ügyeletére, miszerint pár perccel korábban, kutyasétáltatás közben

a Bogádi út-Nagykozári út kereszteződésétől körülbelül 100 méterre, a pihenőépületnél,

egy félig lemeztelenített, női holttestet látott.”107

A helyszínre érkező járőrök megállapították, hogy a bejelentés valós és egy

ismeretlen nő holtan fekszik a helyszínen. Ezt követően a nyomozó hatóság helyszíni

szemlét tartott, amely során megállapítást nyert, hogy a személy erőszakos

bűncselekmény áldozata lett. A helyszínen nem lehetett megállapítani az áldozat

személyazonosságát, annyit sikerült megállapítaniuk a nyomozóknak, hogy a nő

prostituáltként dolgozott. A holttest igazságügyi boncolását rendelték el, amely során

megállapítást nyert:

„A boncolás során az orvosszakértők megállapították, hogy a halott lány koponyájának

jobb oldali falcsonti tájékának megfelelően található egy kerek, körülbelül 11 milliméter

átmérőjű anyaghiányos bemeneti nyílás, amely egy 80 milliméter hosszú csatornában

folytatódott. Az orvos szakértői tapasztalatok alapján hasonló erőbehatásra az

úgynevezett disznóölő fegyver fémtüskéje lehet alkalmas.”108

A személyt fegyverrel olyan súlyosan megsebesítették, hogy életben maradására reális

esély nem volt.

Kiemelt célcsoport lehet a nyomozás során ugyanazon a környéken munkát folytató

prostituáltak, akik gyakran találkoztak a sértettel, esetleg látták, hogy kivel tartotta a

kapcsolatot vagy bármilyen információval szolgálhatnak a bűncselekmény

körülményeivel kapcsolatban. A nyomozó hatóság a személy bejövő, illetve kimenő

hívásait, üzenetváltásait, a helyszínen található térfigyelő kamera felvételeit az eljárás

során bármikor ellenőrizheti, amely szintén közelebb viheti őket az elkövető

személyéhez, ezzel is felgyorsítva a felderítést illetve a nyomozás sikerét.

107 Somssich Gabriella: Emberölés bizonyítása szakértők segítségével, Belügyi szemle, 2005/1. 61. o.

108 Somssich Gabriella: i. m. 61-62. o.

45

VIII. ZÁRÓ GONDOLATOK

Dolgozatom során az olvasó számára remélem sikerült megismertetnem az

emberölés nyomozásának főbb állomásait, fontosabb cselekményeit, ideértve a szemlét,

a bizonyítékokat és a nyomok fontosságát egyaránt. A nyomozás a múltbéli tények

feltárása, célja a bizonyítékok felkutatása a nyomozóhatóság és az ügyészség

együttműködésével. A nyomozó hatóság munkáját a rendelkezésére álló szakmai

ismeretek és eszközök segítik a nyomozás sikeres lefolytatásában, elősegítve a

bizonyítékok felkutatását. Az élet elleni bűncselekmények mindig a figyelem

középpontjában állnak, ezért a társadalom számára mindig elítélendő cselekmény lesz

az emberölés, hiszen senkinek nincs joga arra, hogy egy ember életét szándékosan

kioltsa. Alaptörvényünk is megfogalmazza: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden

embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól

kezdve védelem illeti meg.” 109

A nyomozás során eljuthatunk a büntetőeljárás és a kriminalisztika által nyújtott

eszközök segítségével az elkövető személyéhez, azonban az emberölés áldozatai már

sosem térhetnek vissza. „Már nagyon régi felismerés, hogy az emberölés a legdrámaibb

következményekkel járó, örökre jóvátehetetlen emberi, családi tragédiákat előidéző

személy elleni bűncselekmény.”110

Bízom abban, hogy a büntetőeljárás során a bizonyítékok birtokában a vádlott a

bíróság előtt az ítélet kihirdetésekor megfelelő büntetést kap, amely során a

társadalomban egy emberrel kevesebb lesz, akinek kedvét szegi a megfelelő büntetés

kiszabása és a jövőben elzárkózik az ilyesfajta cselekedettől. Dolgozatomat Seneca111

szavaival zárom: „Veritas nunquam perit”, vagyis az igazság sohasem vész el.

109 Alaptörvény Szabadság és felelősség II. cikk

110 Dr. Bakócz Antal: Az emberölés Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1984. 15. o.

111 Lucius Annaeus Seneca ókori római filozófus, államférfi, költő, drámaíró

46

IX. IRODALOMJEGYZÉK

− Tóth Mihály- Nagy Zoltán: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Osiris Kiadó,

Budapest, 2014.

− Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Jacsó Judit- Lévay Miklós- Sántha

Ferenc- Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Wolters Kluwer

Hungary, Budapest, 2020.

− Dr. Schweinitzer József: A bűnügyi nyomozás a gyakorlatban, Budapest, 1923.

− Tettesek és tetthelyek: Munkában a bűnügyi helyszínelők, Aréna 2000 Kiadó,

Budapest, 2006.

− Havasi Sándor: A forrónyomos felderítés vezetése, irányítása megújításának

lehetséges irányai, Magyar Rendészet 2020/2.

− Dr. Gödöny József: Igazságügyi szakértők, Kriminalisztikai Tanulmányok,

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1964.

− Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Wolters Kluwer Hungary, Budapest,

2018.

− Gárdonyi Gergely: A szemle szerepe a hazai büntetőeljárásban. Phd. értekezés,

Győr, 2017.

− Bakonyi Mária: A szakvélemény szabályozása az új büntetőeljárási

törvényben. Büntetőjogi Szemle, 2018/1. szám.

− Tremmel Flórián- Fenyvesi Csaba- Herke Csongor: Kriminalisztika Tankönyv

és Atlasz, Dialóg Campus Kiadó, 2005.

− Fenyvesi Csaba: A kriminalisztika tendenciái- A bűnügyi nyomozás múltja,

jelene, jövője, Dialóg Campus Kiadó, 2014.

− Rózsa János: Az emberölés nyomozása, Kriminológiai és Kriminalisztikai

Tanulmányok

− Herczog Mária: Ne hagyjuk őket magukra! Megelőzhető az újszülöttgyilkosság,

Budapest, 2001.

− Dr. Bakócz Antal: Az emberölés, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest,

1984.

− Kosztya Sándor- Tóth Péter: Emberölés bizonyítása komplex fizikus és orvos

szakértői módszerekkel, Belügyi szemle, 2016/7-8.

− Somssich Gabriella: Emberölés bizonyítása szakértők segítségével, Belügyi

szemle, 2005/1.

47

X. JOGSZABÁLYJEGYZÉK

− Magyarország Alaptörvénye

− 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

− 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

− 1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

− 1878. évi V. törvénycikk a magyar büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és

vétségekről

− 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

− 25/2013. BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és

illetékességéről

− 100/2018. (VI. 8.) Korm. rendelet a nyomozás és az előkészítő eljárás részletes

szabályairól

− 30/2011. (IX. 22.) BM rendelet a rendőrség szolgálati szabályzatáról

− 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet a halottvizsgálatról és a halottakkal

kapcsolatos eljárásról

− 22/2017. (VI. 22.) ORFK utasítás a forrónyomos tevékenység egységes

végrehajtásáról

Documents

SZAKDOLGOZAT Az emberölés nyomozásaphd.lib.uni-miskolc.hu/document/36717/33616.pdf17 Görgényi Ilona- Gula József- Horváth Tibor- Jacsó Judit- Lévay Miklós- Sántha Ferenc-