A MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

TUDOMÁNYOS KÖZLEMÉNYEI 46.

Gazda István

Szakirodalmi források a magyar kultúrtörténet főbb

fejezeteinek tanulmányozásához

Főiskolai segédkönyv

ÍRÓDOTT 2000-BEN

MAGYAR TUDOMÁNYTÖRTÉNETI INTÉZET

PILISCSABA, 2001

brought to you by COREView metadata, citation and similar papers at core.ac.uk

provided by Repository of the Academy's Library

TARTALOM

Összefoglaló kézikönyvek, tanulmánykötetek

Lexikonok, kronológiák, nagyobb művelődéstörténeti munkák

Forrásmunkák az egyes magyar kultúrtörténeti szakterületekhez

Nyelvtörténet

Irodalomtudomány története

Nyomdászattörténet, sajtótörténet, könyvtártörténet

Egyháztörténet

A filozófia története Magyarországon

Történetírás és a történeti segédtudományok

Pedagógiatörténet, iskolatörténet

Művészettörténet, építészettörténet

Néprajztudomány

Életmód-történet

Zenetörténet

Színháztörténet, filmtörténet, fotótörténet

Gazdaságtörténet – településtörténet

Agrártörténet

Technikatörténet

Tudománytörténet

MatematikatörténetFizikatörténetKémiatörténet

CsillagászattörténetMeteorológiatörténet

BotanikatörténetZoológiatörténet

Földrajzi utazók, földrajzi felfedezők, a magyar föld leírói, térképészekOrvostörténet

GyógyszerészettörténetÁllatorvostudomány története

ÖSSZEFOGLALÓ KÉZIKÖNYVEK, TANULMÁNYKÖTETEK

LEXIKONOK, KRONOLÓGIÁK,NAGYOBB MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI MUNKÁK

A. KULTÚRTÖRTÉNETI SZÓCIKKEKET IS TARTALMAZÓ ÁLTALÁNOS LEXIKONOK

Pallas Nagy Lexikona. I–XVI. köt.Kitűnő lexikon. Jól használható CD-ROM változata 1999-ben készült el.

Révai Nagy Lexikona. I–XXI. köt. Kevéssé használható lexikon. Reprintben is megjelent.CD-ROM változata is elkészült, de alig használható.

Révai Új Lexikona.Kitűnő lexikon, a XX. századról szóló szócikkeket tartalmaz. Nem azonos az előző lexi-konnal.

Britannica Hungarica.Nívós nemzetközi lexikon, magyar változata.

B. ÁLTALÁNOS MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKONOK

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. I–XIV. Bp., 1891–1913.Megjelent reprint kiadásban is. Jól használható CD-ROM változata is elkészült.

Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat.

Magyar Életrajzi Lexikon. I–IV.Az Akadémiai Kiadó nívós összeállítása; új változata, más kiadó gondozásában napjainkban készül.

C. KRONOLÓGIA

Benda Kálmán (szerk.): Magyarország történeti kronológiája. I–IV. köt. Bp., 1986. Több kiadása is megjelent. Számos művelődéstörténeti adatot tartalmaz.

D. A MAGYAR MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETRŐL KÖZREADOTT NAGYOBB ÖSSZEFOGLALÓ MŰVEK (A SZERZŐK, SZERKESZTŐK BETŰRENDJÉBEN)

Beér János – Csizmadia Andor (szerk.): Történelmünk a jogalkotás tükrében. Sarkalatos honi törvényeinkből. 1001–1949. Bp., 1966. 744 p.

Domanovszky Sándor (szerk.): Magyar művelődéstörténet. I–V. Bp., 1939–1942. 636, 607, 664, 658, 684 p.Jól használható tanulmánygyűjtemény. Reprintben is megjelent.

Gazda István: Kuriózumok a magyar művelődés történetéből. Bp., 1990. 412 p.365 művelődéstörténeti adatsor.

Gazda István (szerk.): Fejezetek a magyar művelődéstörténet forrásaiból. Bp., 1996. 463 p.Szöveggyűjtemény a főiskolák számára.

B. Gelencsér Katalin (szerk.): Művelődéstörténet. Tanulmányok és kronológia a magyar nép művelődésének, életmódjának és mentalitásának történetéből. I–II. köt. Salgótarján, 1998. 803 p.

Hanák Péter (szerk.): Hogyan éltek elődeink? Fejezetek a magyar művelődés történetéből. Bp., 1980. 232 p.

Hargittay Emil (szerk.): Régi magyar levelestár. XVI–XVII. század. 1–2. köt. Bp., 1981. 661, 593 p.

Keserű Bálint (szerk.): Adattár XVII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. I–XXXIV. köt. Szeged, 1965–1997.

Művelődési törekvések a korai újkorban. Tanulmányok Keserű Bálint tiszteletére. Szeged, 1997. 695 p.

Kósa László (szerk.): Magyar művelődéstörténet. Bp., 2000. Osiris. 571 p.A tudományegyetemek tankönyve.

V. Kovács Sándor (szerk.): Magyar humanisták levelei. XV–XVI. század. Bp., 1971. 712 p.

Magyary Zoltán (szerk.): A magyar tudománypolitika alapvetése. Bp., 1927. 628 p.

Makkai László – Mezey László (szerk.): Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI–XIV. század. Bp., 1960. 452 p.

Nemeskürty István: Kis magyar művelődéstörténet. Bp., 1996. 196 p. (Több kiadásban is megjelent.)

Pach Zsigmond Pál (főszerk.): A Magyar Tudományos Akadémia másfél évszázada. 1825–1975. Bp., 1975. 548 p.

Zsámbéki László: Magyar művelődéstörténeti kislexikon. Bp., 1986. 428 p. Az 1937-es kiadás bővített változata.

E. EGYES MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETI TÉMAKÖRÖK FELDOLGOZÁSAI (A SZERZŐK BETŰRENDJÉBEN)

Bellér Béla: Magyarok Nápolyban. Bp., 1986. 230 p.

Benda Kálmán: Emberbarát vagy hazafi? Bp., 1978. 452 p.

A tudomány szolgálatában. Emlékkönyv Benda Kálmán 80. születésnapjára. Bp., 1993. 451 p.

Benedek István: Lélektől lélekig. Bp., 1970. 534 p.

Benedek István: Pusztába kiáltott szó. Bp., 1974. 397 p.

Benedek István: Az író lelke. Bp., 1978. 503 p.

Benedek István: Hátrább az egerekkel. Bp., 1986. 488 p.

Benedek István: Közérdekű magánügyeim. Bp., 1990. 463 p.

Benkő Samu: Sorsformáló értelem. Művelődéstörténeti dolgozatok. Bukarest, 1971. 343 p.

Benkő Samu: Murokország. Bukarest, 1972. 147 p.

Benkő Samu: A helyzettudat változásai. Bukarest, 1977. 447 p.

Benkő Samu: Haladás és megmaradás. Művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1979. 569 p.

Benkő Samu: Őrszavak. Bukarest, 1984. 399 p.

Benkő Samu: Újrakezdések. Csíkszereda, 1996. 390 p.

Bitskey István: Hungariából Rómába. A római Collegiom Germanicum Hungaricum és a magyarországi barokk művelődés. Bp., 1996. 267 p.

Csizmadia Andor (szerk.): Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Bp., 1979. 588 p.

Csizmadia Andor: Jogi emlékek és hagyományok. Bp., 1981. 504 p.

Dankanits Ádám: A hagyományos világ alkonya Erdélyben. Bp., 1983. 137 p.

Domanovszky Sándor: Gazdaság és társadalom a középkorban. Bp., 1979. 376 p.

Granasztói György: A középkori magyar város. Bp., 1980. 276 p.

Györffy György: István király és műve. Bp., 1977. 752 p.

Jakó Zsigmond: Írás, könyv, értelmiség. Bukarest, 1976. 376 p.

Jakó Zsigmond: Társadalom, egyház, művelődés. Bp., 1997. 477 p.

Emlékkönyv Jakó Zsigmond nyolcvanadik születésnapjára. Kolozsvár, 1996. 605 p.

Jancsó Elemér: Irodalomtörténet és időszerűség. Bukarest, 1972. 658 p.

Jancsó Elemér: Kortársaim. Bukarest, 1976. 360 p.

Kohn Sámuel: Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez. Bp., 1990. 168 p.

Kósa László (szerk.): A magyarságtudomány kézikönyve. Bp., 1982. 809 p. (2. kiad. Bp., 1991)Tartalom: Kósa László: Hungarológia, Kiss Jenő: A magyar nyelv, Gergely András: Magyarország története, Kőszeghy Péter: Irodalom és művészetek I., Szegedy-Maszák Mihály: Irodalom és művészetek II., Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Néprajz és folklór.

Kosáry Domokos: Művelődés a XVIII. századi Magyarországon. 2. kiad. Bp., 1983. 757 p.

Kosáry Domokos: A történelem veszedelmei. Bp., 1987. 535 p.

Hazánk, Magyarország. Bp., 1970.Elsősorban Kosáry Domokos: A tudományok története. c. fejezet. (pp. 617–652.)

Európa vonzásában. Emlékkönyv Kosáry Domokos 80. születésnapjára. Bp., 1993. 305 p.

Kovách Géza (szerk.): Erdélyi jobbágyok panaszlevelei. Bukarest, 1971. 256 p.

Kozocsa Sándor (szerk.): Magyar szerelmes levelek 1528–1944. Bp., 1976. 296 p.

Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a XIII–XIV. században. Bp., 1988. 313 p.

Lackó Miklós: Szerep és mű. Kultúrtörténeti tanulmányok. Bp., 1981. 344 p.

Mályusz Elemér emlékkönyv. Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1984. 455 p.

Mályuszné Császár Edit (szerk.): Megbíráltak és bírálók. A cenzúrahivatal aktáiból. 1780–1867. Bp., 1995. 672 p.

Németh G. Béla (szerk.): Forradalom után – kiegyezés előtt. Tanulmánygyűjtemény. Bp., 1988. 637 p.

Péter Katalin: Papok és nemesek. Bp., 1995. 263 p.

Rácz István: A török világ hagyatéka Magyarországon. Debrecen, 1995. 261 p.

Sumonyi Zoltán: Újra felfedett titok. A magyarországi szabadkőművesekről. Bp., 1998. 173 p.

Szabadváry Ferenc: A magyar kémia művelődéstörténete. Bp., 1998. 196 p.

Székely György (szerk.): Eszmetörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Bp., 1984. 479 p.

Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. Bp., 1974. 672 p.

Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI–XVII. századból. Bp., 1961. 444 p.

Tardy Lajos: Régi hírünk a világban. Bp., 1979. 340 p.

Tardy Lajos: Régi feljegyzések Magyarországról. Bp., 1982. 207 p.

Tardy Lajos: Kis magyar történetek. Bp., 1986. 298 p.

Tardy Lajos: Históriai ínyencfalatok. Bp., 1989. 249 p.

Tarnóc Márton: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában. Bp., 1978. 268 p.

Tarr László (szerk.): Az ezredév. Bp., 1979. 463 p. (Magyar tallózó)

Tóth István György: Mivelhogy magad írást nem tudsz… Az írás térhódítása a művelődésben a kora újkori Magyarországon. Bp., 1996. 339 p.

Tüskés Tibor (szerk.): Várkonyi Nándor emlékkönyv. Bp., 1993. 263 p.

R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet. Bp., 1970. 224 p.

R. Várkonyi Ágnes: A pozitivista történetszemlélet a magyar történetírásban. I–II. köt. Bp., 1973. 309, 521 p.

R. Várkonyi Ágnes: Magyarország keresztútjain. Tanulmányok a XVII. századból. Bp., 1978. 432 p.

R. Várkonyi Ágnes (szerk.): Magyar reneszánsz udvari kultúra. Bp., 1987. 413 p., 32 t.

R. Várkonyi Ágnes: Pelikán a fiaival. Bp., 1991. 331 p.

R. Várkonyi Ágnes: Europica varietas – Hungarica varietas. Bp., 1994. 268 p.

Vekerdi László: Kalandozás a tudományok történetében. Bp., 1969. 501 p.

Vekerdi László: Befejezetlen jelen. Bp., 1971. 545 p.

Vekerdi László: Tudás és tudomány. Bp., 1994. 582 p.

Vekerdi László: „A Tudománynak háza vagyon”. Reáliák a Régi Akadémia terveiben és működésében. Piliscsaba – Bp., 1996. 228 p.

Vita Zsigmond: Művelődés és népszolgálat. Bukarest, 1983. 316 p.

Vita Zsigmond: Az enyedi kohó. Bp., 1986. 415 p. A nagyenyedi kultúra történetéről.

Vita Zsigmond: Enyedi évek, enyedi emberek. Csíkszereda, 1998. 164 p.

Vita Zsigmond: Nagyenyedi sétáló. Csíkszereda, 2000. 326 p.

Waczulik Margit (szerk.): A táguló világ magyarországi hírmondói. XV–XVII. század. Bp., 1984. 536 p.

Zimányi Vera (szerk.): Óra, szablya, nyoszolya. Életmód és anyagi kultúra Magyarországon a XVII–XVIII. században. Bp., 1994. 161 p.

Zombori István (szerk.): A magyarországi értelmiség a XVII–XVIII. században. Szeged, 1984. 151 p.

FORRÁSMUNKÁK AZ EGYES MAGYAR

KULTÚRTÖRTÉNETI SZAKTERÜLETEKHEZ

NYELVTÖRTÉNET

A. NYELVTÖRTÉNETI SZÓTÁRAK

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. I–III. köt. Bp., 1967–1976. A IV. kötet a mutatókat tartalmazza.

Régi magyar glosszárium. Szótárak, szójegyzékek és glosszák egyesített szótára. 60000 szóadat. Bp., 1984. 805 p.

B. ÉRTELMEZŐ SZÓTÁR

A magyar nyelv értelmező szótára. I–VII. köt. Bp., 1959–1961. (Több kiadásban is megjelent)

C. NYELVJÁRÁSOK

A magyar nyelvjárások atlasza. (Könyvsorozat). 1968 óta jelenik meg az Akadémiai Kiadó gondozásában.

Új magyar tájszótár. (Könyvsorozat). 1979 óta jelenik meg az Akadémiai Kiadó gondozásában.

D. ÖSSZEFOGLALÓ KÉZIKÖNYVEK

Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza. Bp., 1975. 462 p.

Farkas Vilmos: Görög eredetű latin elemek a magyar szókincsben. Bp., 1982. 409 p.

Kniezsa István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. I–II. köt. Bp., 1974. 1043 p.

Lakó György (szerk.): A magyar szókészlet finnugor elemei. I–IV. köt. Bp., 1967–1977.

Ligeti Lajos: A magyar nyelv török kapcsolatai. Bp., 1986. 602 p.

Országh László: Angol eredetű elemek a magyar szókészletben. Bp., 1977. 175 p.

Szathmári István: Régi nyelvtanaink és egységesülő irodalmi nyelvünk. Bp., 1968. 453 p.

Szemere Gyula: Az akadémiai helyesírás története. Bp., 1974. 300 p.

Tarnai Andor: A magyar nyelvet írni kezdik. Bp., 1984. 345 p.

Vértes O. András: A magyar leíró hangtan története. Bp., 1980. 235 p.

E. NYELVTÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSOK (A SZERZŐK BETŰRENDJÉBEN)

Bárczi Géza: A magyar nyelv múltja és jelene. Válogatott tanulmányok. Bp., 1980. 530 p.

Benkő Loránd (szerk.): Tanulmányok a magyar nyelv életrajza köréből. Bp., 1964. 384 p.

Benkő Loránd: Név és történelem. Bp., 1998. 186 p.

Fajcsek Magda – Szende Aladár: Miről vallanak a magyar szavak? Bp., 1966. 224 p.

Gáldi László: A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és reformkorban. Bp., 1957. 586 p.

Hajdu Péter: Finnugor népek és nyelvek. Bp., 1962. 428 p.

Imre Samu – Szathmári István (szerk.): A magyar nyelv története és rendszere. Bp., 1967. 589 p.

Mészöly Gedeon: Népünk és nyelvünk. Bp., 1982. 612 p.

Pais Dezső – Benkő Loránd: Szótörténeti és szófejtő tanulmányok. Bp., 1963. 222 p.

Papp László: Magyar nyelvű levelek és okiratok formulái a XVI. században. Bp., 1964. 78, 23 p.

Róna-Tas András: A nyelvrokonság. Bp., 1978. 488 p.

Szathmári István (szerk.): A magyar stilisztika útja. Bp., 1961. 702 p.

Szilágyi Ferenc: A magyar mondat regénye. Bp., 1983. 335 p.

Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Bp., 1991. 728 p.

IRODALOMTUDOMÁNY TÖRTÉNETE

A. ÖSSZEFOGLALÓ KÉZIKÖNYVEK

Sőtér István (szerk.): A magyar irodalom története. I–VI. köt. Több kiadásban is megjelent. Kiegészítő kötetei „A magyar irodalom története 1945–1975” főcímmel jelentek meg.

Ács Pál – Jankovics József – Kőszeghy Péter: Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény. I. köt. Humanizmus. Bp., 1998. 787 p.

Ács Pál – Jankovics József – Kőszeghy Péter: Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény. II. köt. A XVI. század magyar nyelvű világi irodalma. Bp., 2000. 1074 p.

B. KAPCSOLATTÖRTÉNETEK (KAPCSOLÓDÁS MÁS NÉPEK IRODALMÁHOZ, KULTÚRÁJÁHOZ)

Gömöri György: Angol–magyar kapcsolatok a XVI–XVII. században. Bp., 1989. 137 p.

Köpeczi Béla – Sőtér István (szerk.): Eszmei és irodalmi találkozások. Tanulmányok a magyar–francia irodalmi kapcsolatok történetéből. Bp., 1970. 571 p.

V. Molnár László: Magyar–orosz kulturális kapcsolatok 1750–1815. Piliscsaba, 2000. 235 p.

Szabó László: Magyar múlt Dél-Amerikában (1519–1900). Bp., 1982.

Tanulmányok a magyar–orosz irodalmi kapcsolatok köréből. I–III. köt. Bp., 1961. 595, 487, 487 p.

Tanulmányok a csehszlovák–magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Bp., 1965. 592 p.

Tanulmányok a lengyel–magyar irodalmi kapcsolatok köréből. Bp., 1969. 659 p.

Tanulmányok a bolgár–magyar kapcsolatok köréből. Bp., 1983. 550 p.

Tardy Lajos: Régi magyar követjárások Keleten. Bp., 1971. 221 p.

Tardy Lajos: Rabok, követek, kalmárok az oszmán birodalomról. Bp., 1977. 455 p.

Tardy Lajos: A tatárországi rabszolgakereskedelem és a magyarok a XIII–XV. században. Bp., 1980. 241 p.

Tardy Lajos: Kaukázusi magyar tükör. Bp., 1988. 384 p.

Tardy Lajos: Orosz és ukrán utazók a régi Magyarországon. Bp., 1988. 263 p.

Teke Zsuzsa: Velencei–magyar kereskedelmi kapcsolatok a XIII–XV. században. Bp., 1979. 88 p.

Váradi-Sternberg János: Utak, találkozások, emberek. Bp., 1974. 320 p.

Váradi-Sternberg János: Századok öröksége. Tanulmányok az orosz–magyar és ukrán–magyar kapcsolatokról. Uzsgorod, 1981. 375 p.

C. FELDOLGOZÁSOK (A SZERZŐK BETŰRENDJÉBEN)

Bán Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI–XVIII. században. Bp., 1971. 109 p.

Bán Imre: Eszmék és stílusok. Bp., 1976. 275 p.

Benedek István: Rendületlenül. A hazaszeretet versei. Bp., 1998. 945 p.

Benedek Marcell: Hajnaltól alkonyatig. Vallomások egy élet nagy olvasmányairól. Bp., 1966. 370 p.

Benkő Loránd: A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában. Bp., 1960. 548 p.

Bitskey István: Eszmék, művek, hagyományok. Tanulmányok a magyar reneszánsz és barokk irodalomról. Debrecen, 1996. 340 p.

Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok. 1785–1848. Bp., 1963. 809 p.

Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom rövid története. Újvidék, 1982. 320 p.

Borzsák István: Az antikvitás XVI. századi képe. Bp., 1960. 558 p.

Czigány Lóránt: A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában. 1830–1914. Bp., 1976. 287 p.

Czigány Lóránt: Nézz vissza haraggal! Államosított irodalom Magyarországon. 1946–1988. Bp., 1990. 201 p.

Csóka J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–XIV. században. Bp., 1967. 683 p.

Dán Róbert: Humanizmus, reformáció, antitrinitarizmus és a héber nyelv Magyarországon. Bp., 1973. 272 p.

Gerézdi Rabán: Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. Tanulmányok. Bp., 1968. 534 p.

Horváth János: A reformáció jegyében. A Mohács utáni félszázad magyar irodalomtörténete. Bp., 1953. 544 p.

Horváth János: Tanulmányok. Bp., 1956. 638 p.

Horváth János – Székely György (szerk.): Középkori kútfőink kritikus kérdései. Bp., 1974. 385 p.

Horváth János: A magyar irodalom fejlődéstörténete. 2. kiad. Bp., 1980. 372 p.

Kardos Tibor: A magyarországi humanizmus kora. Bp., 1955. 463 p.

Klaniczay Tibor: Hagyományok ébresztése. Bp., 1976. 580 p.

Klaniczay Tibor: Pallas magyar ivadékai. Bp., 1985. 354 p.

Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk. Szeged, 1997. 481 p. Első kiadásban 1961-ben jelent meg.

Klaniczay emlékkönyv. Bp., 1994. 485 p.

Kovács Sándor Iván: Pannóniából Európába. Tanulmányok a régi magyar irodalomról. Bp., 1975. 332 p.

Kovács Sándor Iván: Jelenlévő múlt. Bp., 1978. 513 p.

Kovács Sándor Iván: Szakácsmesterségnek és utazásnak könyvecskéi. Bp., 1988. 262 p.

Kovács Sándor Iván: „Eleink tündöklősége”. Bp., 1996. 175 p.

V. Kovács Sándor: Eszmetörténet és régi magyar irodalom. Bp., 1987. 568 p.

Köpeczi Béla – Sziklay László (szerk.): „Sorsotok előre nézzétek!” A francia felvilágosodás és a magyar kultúra. Tanulmányok. Bp., 1975. 447 p.

Mezey László: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Bp., 1979. 281 p.

Nemeskürty István: A magyar népnek, ki ezt olvassa. Az anyanyelvű magyar reneszánsz és barokk irodalom története 1533–1712. Bp., 1975. 528 p.

Nemeskürty István: Diák, írj magyar éneket! A magyar irodalom története 1945-ig. I–II. köt. 2. kiad. Bp., 1985. 964 p.

Péter Katalin: A magyar nyelvű publicisztika kezdetei. Bp., 1973. 123 p.

Rubinyi Mózes: Emlékezések és tanulmányok. Bp., 1962. 236 p.

Sivirsky Antal: Magyarország a XIX. századi holland irodalom tükrében. Bp., 1973. 226 p.

Szauder József – Tarnai Andor: Irodalom és felvilágosodás. Tanulmányok. Bp., 1974. 990 p.

Szili József (szerk.): Az irodalomtörténet elmélete. I–II. köt. Bp., 1989. 420, 291 p.

Tarnai Andor: „A magyar nyelvet írni kezdik”. Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. Bp., 1984. 345 p.

Túróczi-Trostler József: Magyar irodalom – világirodalom. I–II. köt. Bp., 1961. 622, 823 p.

Varjas Béla (szerk.): Irodalom és ideológia a XVI–XVII. században. Bp., 1987. 438 p.

Vörös Imre: Természetszemlélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban. Bp., 1991. 235 p.

Waldapfel József: A magyar irodalom a felvilágosodás korában. 3. kiad. Bp., 1963. 349 p.

NYOMDÁSZATTÖRTÉNET, SAJTÓTÖRTÉNET, KÖNYVTÁRTÖRTÉNET

A. ÖSSZEFOGLALÓ MŰVEK (IDŐRENDBEN)

Fitz József: A magyarországi nyomdászat, könyvkiadás és könyvkereskedelem története. I–II. köt. Bp., 1959–1967. 258, 293 p.Az I. kötetben nagy bibliográfiával.

Madas Edit – Monok István: A könyvkultúra Magyarországon a kezdetektől 1730-ig. Bp., 1998. 184 p.

V. Ecsedy Judit: A könyvnyomtatás Magyarországon a kézisajtó korában. 1473–1800. Bp., 1999. 373 p.

B. FELDOLGOZÁSOK A NYOMDÁSZAT, KÖNYVKIADÁS ÉS KÖNYVKERESKEDELEM TÖRTÉNETÉRŐL (A SZERZŐK, SZERKESZTŐK BETŰRENDJÉBEN)

Berkovits Ilona (szerk.): Magyar kódexek a XI–XVI. században. Bp., 1965. 194 p.

Cserépfalvi Imre: Egy könyvkiadó feljegyzései. Bp., 1982. 484 p.

Dankanits Ádám: XVI. századi olvasmányok. Bukarest, 1974. 120 p.

V. Ecsedy Judit: Titkos nyomdahelyű régi magyar könyvek. 1539–1800. Bp., 1996. 246 p.

V. Ecsedy Judit et. al.: A krakkói nyomdászat szerepe a magyar művelődésben. Bp., 2000. 375 p. + mell.

Fülöp Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp., 1978. 290 p.

Gazda István: Könyvkereskedők a régi Váci utcában a pesti könyvnyomtatás első száz évében. Bp., 1988. 115 p.

Haiman György: A könyv műhelyében. Bp., 1979. 293 p.

Iványi Béla: A magyar könyvkultúra múltjából. Szeged, 1983. 648 p.

Kelecsényi Gábor: Múltunk neves könyvgyűjtői. Bp., 1988. 296 p.

Kenyeres Ágnes (szerk.): A kegyes olvasóhoz! Előszavak és utószavak válogatott gyűjteménye. Bp., 1964. 518 p.

Kókay György: Könyv, sajtó és irodalom a felvilágosodás korában. Bp., 1983. 234 p.

Kókay György: A könyvkereskedelem Magyarországon. Bp., 1997. 155 p.

Molnár József: A könyvnyomtatás hatása a magyar irodalmi nyelv kialakulására 1527–1576 között. Bp., 1963. 353 p.

Nagy Anikó (szerk.): Petrik-emlékkötet. Bp., 1996. 87 p.

Nagy Anikó (szerk.): Szentmihályi-emlékkötet. Bp., 2000. 116 p.

Pálvölgyi Endre: Könyvek a vádlottak padján. Bp., 1970. 224 p.

Pintér Márta (szerk.): Régi könyvek és kéziratok. Tanulmánygyűjtemény. Bp., 1974. 379 p.

Ráth-Végh István: A könyv komédiája. 5. kiad. Bp., 1982. 360 p.

Soltész Zoltánné: A magyarországi könyvdíszítés a XVI. században. Bp., 1961. 195 p.

Szelestei N. László (szerk.): Tanulmányok a magyarországi könyvkultúráról. Bp., 1989. 371 p.

Tevan Andor: A könyv évezredes útja. 3. kiad. Bp., 1984. 316 p.

Tevan Andor levelesládájából. Bp., 1988. 449 p.

C. FELDOLGOZÁSOK A MAGYAR SAJTÓ TÖRTÉNETÉRŐL (A SZERZŐK, SZERKESZTŐK BETŰRENDJÉBEN)

Batári Gyula: A tudományos szaksajtó kialakulása Magyarországon. 1721–1867. Bp., 1994. 188 p.

Batári Gyula: Fejezetek a külföldi magyar sajtó történetéből. 1853–1920. Bp., 1999. 100 p.

Benda Kálmán (szerk.): Mercurius Veridicus. 1705–1710. Az első hazai hírlap hasonmás kiadása. Bp., 1979. 141 p.

Dersi Tamás: A századvég katolikus sajtója. Bp., 1973. 192 p.

Dersi Tamás – Szántó Tibor: A magyar sajtó képeskönyve. Bp., 1973. 301 p.

T. Erdélyi Ilona: Irodalom és közönség a reformkorban. Regélő Pesti Divatlap. Bp., 1970. 247 p.

Fehér Katalin – Kókay György (szerk.): „Tekintetes Szerkesztő úr!”. Levelek a magyar sajtóról 1790–1848. Bp., 1990. 400 p.

József Farkas (szerk.): A magyar sajtótörténet irodalmának válogatott bibliográfiája. Bp., 1972. 428 p.

Kókay György: A magyar hírlap- és folyóirat-irodalom kezdetei. 1780–1795. Bp., 1970. 513 p.

Kókay György – Oltványi Ambrus – Vargha Kálmán: Program és hivatás. Magyar folyóiratok programcikkeinek válogatott gyűjteménye. Bp., 1978. 824 p.

Kókay György (szerk.): Magyar Hírmondó. Az első magyar nyelvű újság. Bp., 1981. 560 p.

Szabolcsi Miklós (főszerk.): A magyar sajtó története. I–II. rész 3 kötetben. Bp., 1979–1985. 832, 677, 552 p.A kezdetektől 1892-ig foglalja össze a sajtó történetét.

D. ÖSSZEFOGLALÓ KÉZIKÖNYVEK A MAGYAR KÖNYVTÁRTÖRTÉNETRŐL (Az egyes könyvtárak történetét külön-külön monográfiákban is feldolgozták, s számos könyvtár állománya nyomtatott katalógus formájában is elkészült)

Magyar minerva. A magyarországi múzeumok és könyvtárak címkönyve. Közrebocsátja a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége. 1–6. Bp., 1900–1932. Az egyes könyvtárakról történeti áttekintést is ad.

Kovács Máté (szerk.): A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. I–II. köt. Bp., 1963–1970. 759, 723 p.Szöveggyűjtemény és bibliográfia. Fontos alapmű.

Csapodi Csaba – Tóth András – Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. Bp., 1987. 542 p.

EGYHÁZTÖRTÉNET

A. ÁLTALÁNOS ÖSSZEFOGLALÓK

Balogh Margit – Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon. 1790–1992. I–II. köt. Bp., 1993–1996. 402, 549 p.

„Ex invisibilibus visibilia”. Emlékkönyv Dávid Katalin 70. születésnapjára. Bp., 1993. 461 p.

Egyháztörténelmi emlékek a hitújítás korából. I–V. köt. Bp., 1902–1912.

Fügedi Erik: Kolduló barátok, polgárok, nemesek. Bp., 1981. 564 p.

Jankovics József – Monok István – Nyerges Judit: A magyar művelődés és a kereszténység. I–III. köt. Bp. – Szeged, 1998. 1891 p.

Karácsonyi János: Magyarország egyháztörténete főbb vonásaiban 970-től 1900-ig. Bp., 1985. 416 p.

Kósa László: Egyház, társadalom, hagyomány. Bp. – Debrecen, 1993. 204 p.

Mályusz Elemér: Egyházi társadalom a középkori Magyarországon. Bp., 1971. 398 p.

Rómer Flóris – Ipolyi Arnold – Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás. Bp., 1981. 392 p.

B. KATOLIKUSOK

Lexikon

Diós István – Viczián János (szerk.): Magyar Katolikus Lexikon. Bp., 1993–Eddig 5 kötet jelent meg, s még ugyanennyi várható.

Puskely Mária: Keresztény szerzetesség. Történelmi kalauz. I–II. köt. Bp., 1995. 1193 p.

Feldolgozások

Bitskei István: Hungariából Rómába. Bp., 1996. 268 p.

Hermann Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973. 582 p. (2. kiad. uo., 1982.)

Hermann Egyed emlékkönyv. Bp., 1998. 263 p.

Holl Béla: Laus Librorum. Válogatott tanulmányok. Bp., 2000. 300 p.

Kubinyi András: Főpapok, egyházi intézmények és vallásosság a középkori Magyarországon. Bp., 1999. 382 p.

Szántó Konrád: A katolikus egyház története. I–III. köt. Bp., 1987. 712, 933, 1245 p. A III. köt. átdolgozott kiadásban is megjelent.

Török József: Szerzetes- és lovagrendek Magyarországon. Bp., 1990. 202 p.

Török József: A magyar föld szentjei. Debrecen, 1991. 175 p.

C. PROTESTÁNSOK

Lexikon

Zoványi Jenő: Egyháztörténeti lexikon. Szerk.: Ladányi Sándor. Bp., 1977. 712 p.

Feldolgozások

Bruckner Győző (szerk.): Emlékkönyv az ágostai hitvallás négyszázados évfordulója ünnepére. Miskolc, 1930. 622 p.

Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon. 1521–1945. Bp., 1985. 296 p.

Hitvallás és tudomány. Sopron, 1930. 273 p.

Lendvai L. Ferenc: A magyar protestantizmus 1918–1948. Bp., 1987. 379 p.

Révész Imre: Magyar református egyháztörténet. Debrecen, 1938. 408 p.

Révész Imre: „Tegnap és ma és örökké”. Összegyűjtött tanulmányai. Debrecen, 1944. 420 p.

Szelényi Ödön: A magyar evangélikus nevelés története a reformációtól napjainkig. Pozsony, 1917. 282 p.

Zsilinszky Mihály (szerk.): A magyarhoni protestáns egyház története. Bp., 1907. 797 p.

D. ZSIDÓSÁG

Lexikon

Újvári Péter (szerk.): Magyar zsidó lexikon. Bp., 1929. 1028 p. Reprint kiadásban is megjelent.

Feldolgozások

Bernstein Béla: A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók. Bp., 1939. 270 p. Reprint kiadásban is megjelent.

Hanák Péter (szerk.): Zsidókérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Tanulmányok a zsidókérdésről a huszadik századi Magyarországon. Bp., 1984. 384 p.

Lendvai L. Ferenc – Sohár Anikó – Horváth Pál: Hét évtized a hazai zsidóság életében. I–II. köt. Bp., 1990. 280, 300 p.

Marton Ernő: A magyar zsidóság családfája. Kolozsvár, 1941. 71 p.

Stark Tamás: Zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után. 1939–1945. Bp., 1995. 109 p.

Venetianer Lajos: A magyar zsidóság története. Bp., 1922. 488 p. Reprint kiadásban is megjelent.

E. UNITÁRIUSOK

Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon. Bp., 1999. 187 p.

A FILOZÓFIA TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON

A. FELDOLGOZÁSOK A MAGYAR FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉRŐL (A SZERZŐK, SZERKESZTŐK BETŰRENDJÉBEN)

Fehér Márta – Hársing László: A tudományos problémától az elméletig. Bp., 1977. 263 p.

Karádi Éva – Vezér Erzsébet: A Vasárnapi Kör. Bp., 1980. 408 p.

Kiss Endre – Nyíri János Kristóf (szerk.): A magyar filozófiai gondolkodás a századelőn. Bp., 1978. 471 p. (Palágyi Menyhértről is.)

A magyar filozófiai gondolkodás a két világháború között. Tanulmánygyűjtemény. Bp., 1983. 417 p.A fenti mű folytatása.

Mátrai László (szerk.): Régi magyar filozófusok. XV–XVII. század. Bp., 1961. 240 p.

Nagy Endre: A magyar esztétika történetéből. Felvilágosodás és reformkor. Bp., 1983. 534 p.

Novák Zoltán: A Vasárnap Társaság. Bp., 1979. 305 p.

Pók Attila (szerk.): A Huszadik Század körének történetfelfogása. Bp., 1982. 436 p.

Szabó Árpád: Magyarság, irodalom és filozófia. Bp., 1994. 293 p.

Szerdahelyi István: A magyar esztétika története. Bp., 1976. 563 p.

Várhegyi Miklós – Kőszegi Lajos (szerk.): Galagonya magyarok. Szemelvények a magyar nyelvű filozófiából Apáczaitól Böhmig. Veszprém, 1992. 385 p.

Zoltai Dénes: Az esztétika rövid története. 2. kiad. Bp., 1978. 343 p.

B. IRODALOM EGYES FILOZÓFUSOKRÓL (ALEXANDER, APÁCZAI, BÁNÓCZI, BÖHM, ERDÉLYI, GREGUSS, MENTOVICH, PALÁGYI, SIPOS, SZEMERE, VANDRÁK, ZALAI)

Alexander Bernát: A művészet. Bp., 1969. 426 p.

Bán Imre: Apáczai Csere János. Bp., 1958. 606 p.

Emlékkönyv Bánóczi Józsefnek születése 70. évfordulójára. Bp., 1919. 127 p.

Böhm Károly élete és munkássága. I–III. köt. Besztercebánya, 1913. (Az első kötetben életrajzával, a III. kötetben műveinek jegyzékével).

T. Erdélyi Ilona (szerk.): Erdélyi János: Úti levelek, naplók. Bp., 1985. 519 p.

Erdélyi János: Filozófiai és esztétikai írások. Bp., 1981. 1118 p.

Visszaemlékezések Greguss Ágostonra. = Nyugat, 1926.

Mentovich Ferenc: Az új világnézlet. Bukarest, 1974. 267 p.

Németh G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Bp., 1980. (Palágyi Menyhértről is.)

Jelitai Woyciechowsky József: Sipos Pál élete. Bp., 1932 124 p.

Szemere Samu kilencvenedik születésnapjára. Bp., 1971. 61 p.

Mészáros András: Vandrák András filozófiai rendszere. Pozsony, 1980. 198 p.

Zalai Béla: A rendszerek általános elmélete. Összegyűjtött írások, Bp., 1984. 483 p.

TÖRTÉNETÍRÁS ÉS A TÖRTÉNETI SEGÉDTUDOMÁNYOK

A. KÉZIKÖNYVEK

Emlékkönyv Szentpétery Imre születése 60. évfordulójának ünnepére. Bp., 1938. 581 p.

I. Tóth Zoltán (szerk.): Magyar történeti bibliográfia 1825–1867. I–IV. köt. Bp., 1951–1959.

Szentmihályi János – Vértesy Miklós: Útmutató a tudományos munka magyar és nemzetközi irodalmához. Bp., 1963. 730 p.

Kosáry Domokos (szerk.): Magyarország története képekben. Bp., 1971. 752 p. Több kiadásban is megjelent.

Balázs Péter (szerk.): Magyarország levéltárai. Bp., 1983. 391 p.

Kristó Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon. IX–XIV. század. Bp., 1994. 753 p.

Bertényi Iván (szerk.): A történelem segédtudományai. Bp., 1998. 375 p.

Dóka Klára – Müller Veronika – Réfi Oszkó Magdolna (szerk.): A magyar levéltártörténet kronológiája. 1000–2000. Bp., 2000. 381 p.

Kosáry Domokos: Bevezetés Magyarország történetének forrásaiba és irodalmába. I. köt. Bp., 2000. 362 p. A sorozatot nyolc kötetesre tervezik.

B. KRONOLÓGIA MINT TÖRTÉNELMI SEGÉDTUDOMÁNY

Szentpétery Imre: A kronológia kézikönyve. Kieg.: Érszegi Géza, Raj Tamás, Szögi László, Gazda István. Bp., 1985. 211 p.

Cserbák András: Kalendárium-típusok a Néprajzi Múzeum gyűjteményében. Bp., 1988. 156 p. + mell.

Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet. Bp., 1989. 241 p.

C. DEMOGRÁFIA

Dányi Dezső – Dávid Zoltán (szerk.): Az első magyarországi népszámlálás. Bp., 1960. 363 p.

Kármán Tamásné: A népmozgalmi statisztika fejlődése Magyarországon. I. köt. Bp., 1985. 127 p. (Történeti demográfiai füzetek 1.)

Kovacsics József (szerk.): A történeti statisztika forrásai. Bp., 1957. 460 p.

Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. Bp., 1963. 441 p.

Kovacsics József (szerk.): Magyarország történeti demográfiája. 896–1995. Bp., 1997. 417 p.

Thirring Gusztáv: Népesedésünk kútforrásai a múlt század első felében. Bp., 1903. 114 p.

D. STATISZTIKA

Dányi Dezső – Nyitrai Ferencné (szerk.): Tanulmányok a magyar statisztikai szolgálat történetéből. Bp., 1998. 336 p.

Horváth Róbert: A magyar leíró statisztikai irány fejlődése. Bp., 1966. 131 p.

Korszerű statisztikai törekvések Magyarországon. Az állami statisztika száz éves évfordulóján. Bp., 1968. 579 p.

A magyar statisztikai felsőoktatás 200 éve. Bp., 1979. 427 p.

E. CSALÁDTÖRTÉNET

Baji Etelka – Csorba László: Kastélyok és mágnások. Bp., 1994. 191 p.

Kőváry László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. 280 p.

Nagy Iván: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. I–XIII. köt. Bp., 1857–1868. Reprintben is megjelent.

Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. I–III. köt. Bp., 1937–1939. 2000-ben reprint kiadásban is megjelent.

Házi Jenő: Soproni polgárcsaládok. 1535–1848. I–II. köt. Bp., 1982. 1081 p.

Baán László – Kóczy T. László – Gazda István: Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561–1944. Bp., 1984. 187 p.

Péter Katalin (szerk.): Gyermek a kora újkori Magyarországon. Bp., 1996. 167 p.

Gudenus János: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. I–IV. köt. Bp., 1990–2000.

F. CÍMERTAN

Bárczay Oszkár: A heraldika kézikönyve. Bp., 1897. 714 p.

Csoma József: A magyar heraldika korszakai. Bp., 1913. 158 p.

Áldásy Antal: Címertan. Bp., 1923. 64 p.

Nyulásziné Straub Éva: Öt évszázad címerei a Magyar Országos Levéltár címereslevelein. Bp., 1987. 302 p.

Bertényi Iván: Új magyar címertan. Bp., 1998. 124 p.

G. ÉREMTAN

Huszár Lajos: A budai pénzverés története a középkorban. Bp., 1958. 231 p.

Huszár Lajos: Habsburg-házi királyok pénzei. Bp., 1975. 168 p.

Fejér Mária – Huszár Lajos: A magyar numizmatika bibliográfiája. Bp., 1977. 321 p.

Gedai István: A magyar pénzverés kezdete. Bp., 1986. 135 p.

Sára János: A Habsburg uralkodók kora és pénzverése Magyarországon. 1526–1918. Bp., 1991. 521 p.

Nagy Ádám (szerk.): A numizmatika és a társtudományok. I–II. köt. Szeged, 1994. Folytatása Debrecenben jelent meg.

Huszár Lajos: Az erdélyi fejedelemség pénzverése. Bp., 1995. 231 p.

H. TÖRTÉNETI TOPOGRÁFIA, TÖRTÉNETI FÖLDRAJZ

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I–IV. Bp., 1890–1913. Kieg.: Fekete Nagy Antal. Bp., 1941.

Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon. I–II. köt. Bp., 1962–1970. 450, 622 p.

Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I–IV. köt. Bp., 1963–1998.

Frisnyák Sándor: Magyarország történeti földrajza. Bp., 1990. 213 p. Főiskolai tankönyv.

Frisnyák Sándor: A Kárpát-medence történeti földrajza. Nyíregyháza, 1996. 388 p.Főiskolai jegyzet.

Bak Borbála: Magyarország történeti topográfiája a honfoglalástól 1950-ig. Bp., 1997. 183 p.

I. ARCHONTOLÓGIA

Markó László: A magyar állam főméltóságai Szent Istvántól napjainkig. Életrajzi lexikon. Bp., 2000. 336 p.

J. ÍRÁSTÖRTÉNET

Hajnal István: Írástörténet az írásbeliség felújulása korából. Bp., 1921. 173 p.

Németh Gyula: A nagyszentmiklósi kincs feliratai. Bp., 1932. 35 p.

Jakó Zsigmond – Radu Manolescu: A latin írás története. Bp., 1987. 319 p.

K. OKLEVÉLTAN

Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. Bp., 1930. 269 p.

Mályusz Elemér: Királyi kancellária és krónikaírás a középkori Magyarországon. Bp., 1973. 109 p.

Köblös József – Süttő Szilárd – Szende Katalin: Magyar békeszerződések. 1000–1526. Pápa, 2000. 287 p.

L. PECSÉTTAN

Kumorovitz L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban. Bp., 1993. 135 p. + függ. Első kiadásban 1944-ben jelent meg.

M. SZENT KORONA, JELVÉNYEK, KITÜNTETÉSEK, CÉGÉREK, LOBOGÓK

Széll Sándor: Városaink címere, neve és lobogója. Bp., 1941. 94 p.

Felszeghy Ferenc és mtsai: A rendjelek és kitüntetések történelmünkben. Bp., 1943. 512 p., 49 t.

Bertényi Iván: A magyar korona története. Bp., 1978. 169 p.

Katona Tamás (szerk.): A korona kilenc évszázada. Történelmi források a magyar koronáról. Bp., 1979. 455 p.

Kovács Éva – Lovag Zsuzsa: A magyar koronázási jelvények. Bp., 1980. 97 p.

Nagybákay Péter: A magyarországi céhes kézművesipar jelvényei. Bp., 1995. 212 p.

Nagybákay Péter: Magyarországi céhbehívótáblák. Bp., 1995. 62 p, 48 t.

PEDAGÓGIATÖRTÉNET, ISKOLATÖRTÉNET

A. ÖSSZEFOGLALÓ MŰVEK (IDŐRENDBEN)

Mészáros István: Az iskolaügy története Magyarországon 996–1777. Bp., 1981. 671 p.

Márkus Gábor – Mészáros István – Gazda István: Magyar neveléstörténeti irodalom. 1800–1944. Bp., 1985. 140 p.

Horváth Márton (szerk.): A magyar nevelés története. I. köt. Bp., 1988. 442 p.

Mészáros István: A tankönyvkiadás története Magyarországon. Bp., 1989. 181 p.

Mészáros István: Iskolatörténeti kaleidoszkóp. I–II. köt. Bp., 1989. 179, 176 p.

Dóka Klára (szerk.): Iskola-egyház-művelődés. Iskolatörténeti források a magyarországi levéltárakban. Bp., 1990. [1991]. 167 p.

Jáki László: A magyar neveléstudomány forrásai. Bp., 1993. 345 p.

Mészáros István: A magyar nevelés- és iskolatörténet kronológiája 996–1996. Bp., 1996. 315 p.

Báthory Zoltán – Falus Iván: Pedagógiai Lexikon. I–III. köt. Bp., 1997. 689, 642, 694 p. Internetes változata is készül.

Mészáros István: A katolikus iskola ezeréves története Magyarországon. Bp., 2000. 346 p.

B. KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS TÖRTÉNETE

A felsoroltakon túlmenően minden patinás oktatási intézményről jelent meg összefoglaló történeti munka.

Mészáros István: A Szalkai-kódex és a XV. század végi sárospataki iskola. Bp., 1972. 340 p.

Mészáros István: Iskolai jegyzetkönyv a XVI–XVII. század fordulójáról. Bp., 1976. 88 p.

Mészáros István: XVI. századi iskoláink és a ’studia humanitatis’. Bp., 1981. 237 p.

Mészáros István: Középszintű iskoláink kronológiája és topográfiája 996–1948. Bp., 1988. 367 p.

C. FELSŐOKTATÁS TÖRTÉNETE

Az egyes egyetemek, kollégiumok története külön-külön kötetekben jelent meg, azokat hely hiányában ehelyütt nem soroljuk fel.

Szabó Miklós – Szögi László: Erdélyi peregrinusok. Erdélyi diákok európai egyetemeken. 1701–1849. Marosvásárhely, 1998. 604 p.

Szögi László: Magyarországi diákok a Habsburg Birodalom egyetemein. 1790–1850. Bp. – Szeged, 1994. 391 p.

Szögi László (szerk.): Régi magyar egyetemek emlékezete. Bp., 1995. 232 p.Összefoglaló kézikönyv.

Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a középkorban. Bukarest, 1979. 399 p.

Tonk Sándor: Erdélyiek egyetemjárása a korai újkorban. 1521–1700. Szeged, 1992. 392 p.

MŰVÉSZETTÖRTÉNET, ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET

A. ÖSSZEFOGLALÓ KÉZIKÖNYVEK

Bíró Béla (szerk.).: A magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája. Bp., 1955. 612 p.

Zádor Anna – Genthon István (szerk.): Művészeti lexikon. I–IV. köt. Bp., 1965–1968. 679, 742, 855, 789 p.

Marosi Ernő (szerk.): A magyar művészettörténet-írás programjai. Válogatás két évszázad írásaiból. Bp., 1999. 386 p. (Kronológiai melléklettel.)

B. MŰVÉSZETTÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSOK (A SZERZŐK BETŰRENDJÉBEN)

Aradi Nóra (szerk.): Művészettörténet – tudománytörténet. Bp., 1973. 228 p., 73 t.

Aradi Nóra – Feuerné Tóth Rózsa – Galavics Géza – Marosi Ernő – Németh Lajos: A művészet története Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Bp., 1983. 576 p., 48 t.

Balogh Jolán: A művészet Mátyás király udvarában. I–II. köt. Bp., 1966. 510, 496 p.

Domanovszky György: A magyar nép díszítőművészete. I–II. köt. Bp., 1981. 322 p., 397 t.

Entz Géza: A magyar műgyűjtés vázlata 1850-ig. Bp., 1937. 99 p.

Ernyei Gyula: Az ipari forma története Magyarországon. Bp., 1974. 86 p.

Galavics Géza (szerk.): Magyarországi reneszánsz és barokk. Művészettörténeti tanulmányok. Bp., 1975. 561 p.

Galavics Géza: „Kössünk kardot az pogány ellen!” Török háborúk és a képzőművészet. Bp., 1986. 180 p., 96 t.

Garas Klára: A magyarországi festészet a XVII. században. Bp., 1953. 206 p.

Garas Klára: A magyarországi festészet a XVIII. században. Bp., 1955. 368 p.

Gerszi Teréz: A magyar kőrajzolás története a XIX. században. Bp., 1960. 316 p., 105 t.

Hauser Arnold: A művészet és az irodalom társadalomtörténete. I–II. köt. Bp., 1969. 404, 428 p.

Horváth Hilda (szerk.): Iparművészeti kincsek Magyarországon. Bp., 2000. 111 p. + mell.

Kelemen Lajos: Művészettörténeti tanulmányok. Bp., 1984. 408 p.

Marosi Ernő (szerk.): Magyarországi művészet 1300–1470. I–II. köt. Bp., 1987. 936, 719 p.

Mojzer Miklós: Torony, kupola, kolonnád. Bp., 1971. 78 p.

Molnár László: Iparművészeti törekvések a reformkori Magyarországon. Bp., 1976. 163 p., 69 t.

Murádin Jenő – Szücs György: Nagybánya 100 éve. Miskolc – Nagybánya, 1996. 227 p.

B. Nagy Margit: Stílusok, művek, mesterek. Művészettörténeti tanulmányok. Bukarest, 1977. 360 p.

Németh Lajos (szerk.): Magyar művészet. 1890–1919. I–II. köt. Bp., 1981. 687, 597 p.

Szabolcsi Hedvig: Magyarországi bútorművészet a XVIII–XIX. század fordulóján. Bp., 1972. 137 p.

Vadas József: A magyar bútor 100 éve. Típus és modernizáció. Bp., 1992. 199 p.

Zádor Anna – Szabolcsi Hedvig: Művészet és felvilágosodás. Művészettörténeti tanulmányok. Bp., 1978. 636 p.

Zolnai Béla: A magyar biedermeier. Bp., 1993. 198 p.A korábbi kiadás reprintnyomása.

C. ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSOK

Bucur Horváth Ildikó: Építészet mérnökszemmel. Az építészet és építőtechnika rövid története. Bukarest, 1995. 166 p.

Entz Géza: Gótikus építészet Magyarországon. Bp., 1974.

Entz Géza: Erdély építészete a XI–XIII. században. Kolozsvár, 1994.

Entz Géza: Erdély építészete a XIV–XV. században. Kolozsvár, 1996.

Feuerné Tóth Rózsa: Reneszánsz építészet Magyarországon. Bp., 1977. 244 p.

Kelényi György: Kastélyok, kúriák, villák. Bp., 1974. 131 p.

B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak – ahogy a régiek látták. XVII–XVIII. századi erdélyi összeírások és leltárak. Bukarest, 1973. 412 p.

Siklóssy László: Hogyan épült Budapest? 1870–1930. Bp., 1931. 623 p.

Sisa József – Dora Wiebenson (szerk.): Magyarország építészetének története. Bp., 1998. 368 p.

H. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok. XVI–XVII. század. Bp., 1970. 285 p.

Zádor Anna: A klasszicizmus és a romantika építészete Magyarországon. Bp., 1981. 193 p.

NÉPRAJZTUDOMÁNY

A. LEXIKON

Magyar néprajzi lexikon. I–V. köt. Bp., 1977–1982.

B. ÖSSZEFOGLALÓ MŰVEK

Kósa László – Filep Antal: A magyar nép táji-történeti tagolódása. Bp., 1978. 230 p.

Kósa László: A magyar néprajz tudománytörténete. Bp., 1989. 332 p.

’A MAGYAR NÉPRAJZ KLASSZIKUSAI’ KÖNYVSOROZAT (IDŐRENDBEN)

Az ősi magyar hitvilág. Bp., 1971. 444 p., 2. kiad. Bp., 1978. 444 p.

A finnugor őshaza nyomában. Bp., 1973. 452 p.

Az ősi társadalom magyar kutatói. Bp., 1977. 424 p.

Messzi népek magyar kutatói. 1–2. köt. Bp., 1978. 432, 428 p.

Tessedik Sámuel – Berzeviczy Gergely: A parasztok állapotáról Magyarországon. Bp., 1979. 436 p.

Herman Ottó: Halászélet, pásztorkodás. Bp., 1980. 456 p.

Kis Lajos: A szegény emberek élete. 1–2. köt. Bp., 1981. 380, 468 p.

Katona Lajos: Folklór-kalendárium. Bp., 1982. 480 p.

Györffy István: Alföldi népélet. Bp., 1983. 512 p.

Magyar tájak néprajzi felfedezői. Bp., 1985. 488 p.

’MAGYAR NÉPRAJZ’ KÖNYVSOROZAT (IDŐRENDBEN)

Népköltészet. Bp., 1988. 877 p.

Népzene, néptánc, népi játék. Bp., 1990. 709 p.

Népszokás, néphit, népi vallásosság. Bp., 1990. 868 p.

Kézművesség. Bp., 1991. 823 p.

Életmód. Bp., 1997. 905 p.

Társadalom. Bp., 2000. 1152 p.

C. FELDOLGOZÁSOK (A SZERZŐK BETŰRENDJÉBEN)

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium. I–II. Bp., 1976. 528, 562 p.

Dömötör Tekla: A magyar nép hiedelemvilága. Bp., 1981. 261 p.

Fél Edit – Hofer Tamás: Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Bp., 1997. 528 p.

Hofer Tamás – Fél Edit: Magyar népművészet. Bp., 1975. 64 p.

Kósa László: Paraszti polgárosodás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon 1880–1920. Debrecen, 1990. 569 p.

Kresz Mária: Magyar parasztviselet 1820–1867. Bp., 1956. 233 p., 96 t.

Kriza Ildikó (szerk.): A hagyomány kötelékében. Tanulmányok a magyarországi zsidó folklór köréből. Bp., 1990. 261 p.

Lajos Árpád: A magyar nép játékai. Kieg.: Kriston Vizi József. Reprint kiadás. Miskolc, 1997. 136, 22 p.

Pogány Péter: Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán. 1770–1823. Bp., 1959. 198 p.

ÉLETMÓD-TÖRTÉNET

A. ÁLTALÁNOS JELLEGŰ FELDOLGOZÁSOK

Binder Pál: Közös múltunk. Bukarest, 1982. 400 p.

Endrei Walter – Zolnay László: Társasjáték és szórakozás a régi Európában. Bp., 1986. 174 p., 32 t.

Fügedi Erik: Uram, királyom. A XV. századi Magyarország hatalmasai. Bp., 1974. 256 p.

Fügedi Erik: Kimondhatatlan nyomorúság. Bp., 1976. 267 p.

Fügedi Erik: Vár és társadalom a XIII–XIV. századi Magyarországon. Bp., 1977. 218 p.

Fügedi Erik (szerk.): Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Bp., 1986. 381 p.

Kopp Mária – Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot. Bp., 1992. 301 p.

Losonczi Ágnes: Az életmód az időben, a tárgyakban és az értékekben. Bp., 1977. 795 p.

Szabó István: A magyarság életrajza. Bp., 1990. 276 p.

Zolnay László: Ünnep és hétköznap a középkori Budán. Bp., 1975. 277 p.

Zolnay László: Kincses Magyarország. Középkori művelődésünk történetéből. Bp., 1977. 550 p.

B. CSALÁD, OTTHON

K. Csilléry Klára: A magyar népi lakáskultúra kialakulásának kezdetei. Bp., 1982. 390 p.

Gyáni Gábor: Család, háztartás és városi cselédség. Bp., 1983. 251 p.

Hanák Péter (szerk.): Polgári lakáskultúra a századfordulón. Bp., 1992. 226 p.

Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI. és XVII. században. I–III. köt. Bp., 1986.

Voit Pál: Régi magyar otthonok. 2. bőv. kiad. Bp., 1993. 357 p.

C. ÖLTÖZKÖDÉS-TÖRTÉNET

Domanovszky Endre: Korok ruhái. Bp., 1979. 319 p.

F. Dózsa Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok. 1867–1945. Bp., 1989. 342 p.

Szendrei János: A magyar viselet történeti fejlődése. Bp., 1905. 223 p.

ZENETÖRTÉNET

A. ÖSSZEFOGLALÓ KÉZIKÖNYVEK

Magyar népdalok és népies dalok. I–III. köt. Bp., 1961. 241, 206, 254 p.

A Magyar Népzene Tára. Az I. kötet 1951-ben jelent meg, legutóbb a VIII. köt. készült el.

Zenetudományi tanulmányok. I–X. köt. Bp., 1953–1962. Közte: IV. köt.: Tanulmányok a magyar zene történetéből. Bp., 1955. 287 p.

B. FELDOLGOZÁSOK (A SZERZŐK BETŰRENDJÉBEN)

Bárdos Kornél: Magyarország zenetörténete. II. köt. 1541–1686. Bp., 1990. 622 p.Az I. kötetet Rajeczky Benjamin írta.

Breuer János: Negyven év magyar zenekultúrája. Bp., 1985. 504 p.

Csomasz Tóth Kálmán: A XVI. század magyar dallamai. Bp., 1958. 781 p.

Csomasz Tóth Kálmán: A humanista metrikus dallamok Magyarországon. Bp., 1967. 355 p.

Csomasz Tóth Kálmán: Maróthi György és a kollégiumi zene. Bp., 1978. 239 p.

Horányi Mátyás: Eszterházi vigasságok. Bp., 1959. 269 p.

Keresztury Dezső – Vécsey Jenő – Falvy Zoltán: A magyar zenetörténet képeskönyve. Bp., 1960. 335 p.

Király Péter: A lantjáték Magyarországon a XV. századtól a XVII. század közepéig. Bp., 1995. 285 p.

Maróthy János: Az európai népdal születése. Bp., 1960. 797 p.

Martin György: A magyar körtánc és európai rokonsága. Bp., 1979. 438 p.

Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai. Bp., 1970. 733 p.

Rajeczky Benjamin (szerk.): Magyarországi zenetörténet. I. Középkor. Bp., 1988. 627 p.A II. kötetet Bárdos Kornél írta.

Staud Géza (szerk.): A Budapesti Operaház 100 éve. Bp., 1984. 592 p., 16 t.

Stoll Béla (szerk.): A magyar kéziratos énekeskönyvek és versgyűjtemények bibliográfiája. 1565–1840. Bp., 1963. 537 p.

Szabolcsi Bence: A XVII. század magyar világi dallamai. Bp., 1950. 123 p.

Szabolcsi Bence: Népzene és történelem. Bp., 1954. 175 p.

Szendrei – Dobszay – Rajeczky: XVI–XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben. I–II. köt. Bp., 1979. 244, 191 p.

SZÍNHÁZTÖRTÉNET, FILMTÖRTÉNET, FOTÓTÖRTÉNET

TÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSOK (A MŰVEK MEGJELENÉSÉNEK IDŐRENDJÉBEN)

Barabás János (szerk.): Fotólexikon. Bp., 1963. 640 p.

Kerényi Ferenc (szerk.): A Nemzeti Színház 150 éve. Bp., 1987. 371 p.

Kerényi Ferenc (szerk.): Magyar színháztörténet. I. köt. 1790–1873. Bp., 1990. 539 p.

Kincses Károly (szerk.): A magyar fotográfia történetéből. Könyvsorozat. Kiad.: Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.

A sorozatból: A kép és fényíró Simonyi Antal. Kecskemét, 1992. 132 p. A kertész. Bp., 1994. 187 p. Moholy-Nagy László. Bp., 1995. 173 p.

Molnár István (sorozatszerk.): Magyar filmográfia. Heti filmhíradók. Könyvsorozat. Bp., 1982–

Nemes Károly: A filmelmélet változásai. Bp., 1981. 162 p.

Nemeskürty István: A képpé varázsolt idő. Bp., 1984. 798 p.

Székely György (szerk.): Magyar Színházművészeti Lexikon. Bp., 1994. 882 p., 24 t.

Szekér László: A nemzet színháza építésének 150 éves története. Bp., 1987. 104 p.

Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig. Bp., 1996. 333 p.

GAZDASÁGTÖRTÉNET – TELEPÜLÉSTÖRTÉNET

TÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSOK (A MŰVEK MEGJELENÉSÉNEK IDŐRENDJÉBEN)

Bácskai Vera: Magyar mezővárosok a XV. században. Bp., 1965. 142 p.

Bácskai Vera – Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Magyarországon 1828-ban. Bp., 1984. 402 p.

Bácskai Vera: Városok és városi társadalom Magyarországon a XIX. század elején. Bp., 1988. 231 p.

Balogh István: A parasztság művelődése a két világháború között. Bp., 1973. 103 p.

Bárth János: Szállások, falvak, városok. A magyarság települési hagyománya. Kalocsa, 1996. 302 p.

Berlász Jenő: Az erdélyi jobbágyság gazdasági helyzete a XVIII. században. Bp., 1958. 72 p.

Dányi Dezső – Zimányi Vera: Soproni árak és bérek a középkortól 1750-ig. Bp., 1989. 530 p.

Egyed Ákos: Falu, város, civilizáció. Bukarest, 1981. 360 p.

Fejérpataky László: Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Bp., 1885. 682 p.

Gyimesi Sándor: A városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. Bp., 1975. 273 p.

Heckenast Gusztáv: Fejedelmi királyi szolgálónépek az Árpád-korban. Bp., 1970. 135 p.

Hegyi Klára: A török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995. 204 p.

Horváth Pál: A középkori falusi földközösség jogtörténeti vonatkozásai. Bp., 1960. 283 p.

Imreh István: A rendtartó székely falu. Bukarest, 1973. 344 p.

Imreh István: A törvényhozó székely falu. Bukarest, 1983. 548 p.

L. Nagy Zsuzsa: A haszonból élő kispolgár. Kisiparosok és kiskereskedők a két világháború között Magyarországon. Debrecen, 1997. 251 p.

Maksay Ferenc (szerk.): Urbáriumok. XVI–XVII. század. Bp., 1959. 895 p.

Maksay Ferenc: A magyar falu középkori településrendje. Bp., 1971. 237 p.

Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a XVI. század közepén. Bp., 1990.

Pölöskei Ferenc – Szabad György (szerk.): A magyar tanyarendszer múltja. Bp., 1980. 449 p.

Szakály Ferenc: Mezőváros és reformáció. Bp., 1995. 486 p.

Varga Endre: Úriszék. XVI-XVII. századi perszövegek. Bp., 1958. 1104 p.

Vígh Károly (szerk.): Asszonyok és férfiak tüköre. Tanúvallomások a XVII. századból. Bp., 1980. 526 p.

AGRÁRTÖRTÉNET

A. KÉZIKÖNYVEK

Für Lajos – Pintér János: Magyar agrártörténeti életrajzok. I–III. köt. Bp., 1987–1989. 866, 796, 701 p.

Orosz István – Für Lajos – Romány Pál: Magyarország agrártörténete. Agrártörténeti tanulmányok. Bp., 1996. 806 p.

B. FELDOLGOZÁSOK

Ifj. Bartha János: Mezőgazdasági irodalmunk a XVIII. században. Bp., 1973. 131 p.

Bél Mátyás: Magyarország népének élete 1730 táján. Bp., 1984. 520 p.

Benyák Zoltán – Benyák Ferenc: Borok és korok. Bepillantás a bor kultúrtörténetébe. Bp., 1999. 349 p.

Csetri Elek: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás 1800-ig. Kolozsvár, 1999. 143 p.

Eperjessy Kálmán: A magyar falu története. Bp., 1966. 303 p.

Estók János: A mezőgazdasági gépgyártás története Magyarországon a kezdetektől 1944-ig. Bp., 1996. 290 p.

Faragó Tamás: Paraszti háztartás- és munkaszervezet-típusok Magyarországon a 18. század közepén. Bp., 1985. 187 p. (Történeti statisztikai füzetek 7.)

Fehér György: A mezőgazdasági kísérletügy kialakulása Magyarországon. 1869–1914. Bp., 1982. 145 p.

Feyér Piroska: A szőlő- és bortermelés Magyarországon 1848-ig. Bp., 1981. 386 p.

Gaál László: A magyar növénytermesztés múltja. Bp., 1978. 637 p.

Gunst Péter – Hoffmann Tamás: A magyar mezőgazdaság a XIX–XX. században. 1849–1949. Bp., 1976. 471 p.

Gunst Péter (szerk.): Mezőgazdaság – agrártudomány – agrártörténet. Bp., 1979. 367 p.

Hegyi Imre: A népi erdőkiélés történeti formái. Bp., 1978. 318 p.

Kolossváry Szabolcsné: Az erdőgazdálkodás története Magyarországon. Tanulmányok. Bp., 1975. 526 p.

Kósa László: A burgonya Magyarországon. Bp., 1980. 253 p.

Kövér György: Iparosodás agrárországban. Magyarország gazdaságtörténete 1848–1914. Bp., 1982. 264 p.

Magyar Eszter: A feudalizmus kori erdőgazdálkodás az alsó-magyarországi bányavárosokban. 1255–1747. Bp., 1983. 227 p.

Maksay Ferenc (szerk.): Urbáriumok. XVI–XVII. század. Bp., 1959. 895 p.

Paládi-Kovács Attila: A magyar parasztság rétgazdálkodása. Bp., 1979. 541 p.

Pogány Mária: Tőkés vállalkozók és kubikos bérmunkások a Tisza-szabályozásnál a 19. század második felében. Bp., 1966. 120 p.

Szabó István: A falurendszer kialakulása Magyarországon. X–XV. század. Bp., 1966. 215 p.

Szabó István: A középkori magyar falu. Bp., 1969. 251 p.

Szabó István: A magyar mezőgazdaság története a XVI. századtól az 1530-as évekig. Bp., 1975. 99 p.

Szemző Béla (szerk.): A cukorrépa-termesztés Magyarországon. 1808–1983. Bp., 1979. 286 p.

Takács Lajos: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Bp., 1980. 418 p.

Wellmann Imre: A magyar mezőgazdaság a XVIII. században. Bp., 1979. 194 p.

Válogatás Wellmann Imre agrár- és társadalomtörténeti tanulmányaiból. Szerk.: Csíki Tamás – Rémiás Tibor. Miskolc, 1999. 523 p.

C. KERTTÖRTÉNET, ÖKOLÓGIA

Alföldy Gábor – Zolnai Dóra: Kertművészet a régi magyar kertészeti folyóiratokban. 1857–1944. Szerk.: Galavics Géza. Bp., 1997. 109 p.

Csoma Zsigmond: Kertészet és polgárosodás. Bp., 1997. 366 p.

Géczi János – Stirling János: Régi magyar kertek. Veszprém, 1999. 402 p. (Vár ucca tizenhét. 1999. 3. szám.)

Gombos Zoltán: Régi kertek Pesten és Budán. Bp., 1974. 270 p.

Adrian von Guttlar – Galavics Géza: Az angolkert. + Magyarországi angolkertek. Bp., 1999. 149 p.

Jeszenszky Árpád: A magyar kertészet története, ahogyan megéltem. Bp., 1995. 297 p.

Örsi Károly: A magyar történeti kertek jegyzéke. Bp., 1990. 26 p.

Kádár Zoltán – Priszter Szaniszló: Az élővilág megismerésének kezdetei hazánkban. A magyar biológia rövid kultúrtörténete a kezdetektől a reformkorig. Bp., 1992. 135 p.

Rapaics Rajmund: A magyarság virágai. Bp., 1932. 423 p.

Rapaics Rajmund: A magyar gyümölcs. Bp., 1940. 352 p.

Rapaics Rajmund: Magyar kertek. Bp., 1940.Reprint kiadásban is megjelent.

Stirling János: Magyar reneszánsz kertművészet a XVI–XVII. században. Bp., 1996. 302 p.

Tardy János (szerk.): A magyarországi települések védett természeti értékei. Bp., 1996. 663 p.

Terpó András: A magyarországi botanikus kertek jegyzéke és bibliográfiája. Bp., 1978. 17 p.

R. Várkonyi Ágnes – Kósa László (szerk.): Európa híres kertje. Történeti ökológia tanulmányok Magyarországról. Bp., 1993. 282 p.

TECHNIKATÖRTÉNET

TÖRTÉNETI FELDOLGOZÁSOK (A SZERZŐK BETŰRENDJÉBEN)

Babics András: Az észak-mecseki kőszénbányászat története. Bp., 1967. 203 p.

Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek a XVI. század végéig. Bp., 1978. 388 p.

Bogdán István: Magyarországi hossz- és földmértékek. 1601–1874. Bp., 1990. 633 p.

Bogdán István: Magyarország kézművesmesterei 1828-ban. XVI. századi török és magyar adójegyzékek összehasonlítása Esztergom és Komárom megyék adatai alapján. Bp., 1989. 171 p. (A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intézetének történeti demográfiai füzetei 6.)

Czére Béla: A vasút története. Bp., 1989. 283 p.

Deák Antal András – Eperjesi László – Kaján Imre (szerk.): Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció. Bp., 1995. 160 p.

Dezsényi Miklós – Hernády Ferenc: A magyar hajózás története. Bp., 1967.

Dóka Klára: A pest-budai céhes ipar válsága. 1840–1872. Bp., 1979. 237 p.

Endrei Walter: Magyarországi textilmanufaktúrák a XVIII. században. Bp., 1969. 254 p.

Endrei Walter – Makkai László – Nagy Dénes – Szűcs Ervin: Ember és technika. Technikatörténet. Bp., 1988. 266 p. Egyetemi jegyzet.

Endrei Walter: A programozás eredete. Bp., 1992. 109 p.A számítógépet megelőző korszak!

Endrei Walter – Jeszenszky Sándor: Technikatörténet 1760–1960. Bp., 1993. 309 p. Egyetemi jegyzet.

Endrei Walter: A textilipari technikák termelékenységének története. XIII–XX. század. Bp., 1993. 302 p. + mell.

Endrei Walter (szerk.): Műszaki innovációk sorsa Magyarországon. Malomipar, vaskohászat, textilipar. Bp., 1995. 270 p.

Eperjessy Géza: Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon. 1686–1848. Bp., 1967. 278 p.

Eperjessy Géza: A szabad királyi városok kézművesipara a reformkori Magyarországon. Bp., 1988. 427 p.

Éri István (szerk.): Széchenyi és kora. Bp., 1991. 360 p.

Gács Andrásné – Soltész Gáspár: A szemüveg története. Bp., 1982. 128 p.

Gazda István (szerk.): A technika magyarországi történetéből. Tanulmánygyűjtemény. Bp., 1996. 198 p.

Hajnal István: Technika, művelődés. Tanulmányok. Bp., 1993. 472 p.Írástörténeti tanulmányait is tartalmazza.

Hámori Péter: A magyar hajózás képes története. Bp., 1999. 136 p.

Hanzély János: Magyarország közútjainak története. Bp., 1960.

Heckenast Gusztáv: Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-szabadságharcban. Bp., 1959. 148 p.

Heckenast – Nováki – Vastagh – Zoltai: A magyarországi vaskohászat története a korai középkorban. Bp., 1968. 253 p.

Ihrig Dénes (szerk.): A magyar vízszabályozás története. Bp., 1973. 396 p.

Jakó Zsigmond: A magyarpataki és kalini hamuzsírhuta története. Bukarest, 1956. 103 p.

Katona Imre: Az első magyar porcelángyár. Miskolc, 1986. 87 p.

Makkai László: A technika századai. Válogatott tanulmányok. Bp., 1997. 203 p.

Mihailich Győző: A XIX. és XX. századbeli magyar hídépítés története. Bp., 1960. 127 p.

Mihailich Győző – Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Bp., 1966. 310 p.

Németh Györgyi – Veres László (szerk.): Manufaktúrák Magyarországon. Manufaktúratörténeti konferencia. I–II. köt. Miskolc. 1989. 251, 179 p.

Paulinyi Oszkár: A vállalkozás kezdeti formái a feudális-kori nemesércbányászatban. Bp., 1966. 95 p.

Pogány Mária: Vállalkozók, mérnökök, munkások a magyar vasútépítés hőskorába. 1845–1873. Bp., 1980. 170 p.

Réti R. László: A Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. története 1881–1919. Bp., 1977. 194 p.

Révész – Vargha: Magyar műszaki alkotók. Bp., 1964. 190 p.

Rosta István: Fejezetek Magyarország technikatörténetéből. Bp., 1995. 367 p.

Szende Katalin – Hücsán József (szerk.): „Isten áldja a tisztes ipart”. Tanulmányok Domonkos Ottó tiszteletére. Sopron, 1998. 440 p.

Szirtes Gábor – Vargha Dezső (szerk.): Angstertől Zsolnayig. Ipartörténeti tanulmányok. Pécs, 1999. 270 p. Egyebek között az Angster orgonagyárról, a Taizs nyomdászcsaládról, a pécsi bőrgyár történetéről, és a Zsolnayakról.

Tarr László: A kocsi története. 2. bőv. kiad. Bp., 1978. 279 p.

Tolnai György: A paraszti szövő-fonóipar és a textilmanufaktúra Magyarországon. 1840–1849. Bp., 1964. 224 p.

Tolnai György: A manufaktúraipar pusztulása és a függő tőkés fejlődése kezdetei Magyarországon. 1850–1867. Bp., 1980. 183 p.

A Helytartótanácsi Levéltár műszaki tárgyú metszeteinek rézlemezei. Közli: Trostovszky Gabriella. Bp., 1992. 33 p.

Unyi Béla: Vasúthálózatunk alakulása 1914-től napjainkig. Bp., 1989. 60 p.

Vajda Pál: Nagy magyar feltalálók. Bp., 1958. 389 p.Több változata is van, de csak ezt a kiadást érdemes használni!

TUDOMÁNYTÖRTÉNET

Általános jellegű összefoglaló történeti munkák

(Az egyes tudósokról szóló életrajzi köteteket e helyütt nem soroljuk fel)

MATEMATIKATÖRTÉNET

Georgius de Hungaria arithmetikája 1499-ből. Szily Kálmán és Heller Ágost r. tagok rávonatkozó jelentéseivel. Bp., 1894. Akadémia. XI, 24. p.

Keresztesi Mária: A magyar matematikai műnyelv története. Debrecen, 1935. Harmathy Ny. 197 p.

Hárs János: Hogyan számolt Magyarországi György mester 1499-ben? Bp., 1936. Franklin Ny. 30 [2] p.

Hárs János: A debreceni aritmetika. Sárospatak, 1938. Ref. Főisk. 168 p.

Szenes Adolf: Zsidók a matematika történetében. Bp., 1942. Országos Izraelita Tanítóegyesület. 208 p.

Vekerdi László: A matematika Magyarországon való meghonosodásának és fejlődésének főbb irányairól. In: Edward Kofler: Fejezetek a matematika történetéből. Bp., 1965. Gondolat. 282 p., 2 t.

Vekerdi László: Kalandozás a tudományok történetében. Művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1969. Magvető. 500 p.Matematikatörténeti áttekintéssel

Szénássy Barna: A magyarországi matematika története. A legrégibb időktől a 20. század elejéig. Bp., 1970. Akadémiai Kiadó. 381 p. (Több kiadásban is.)

Sain Márton: Matematikatörténeti ABC. Adatok, tények, érdekességek a matematika középfokú tanításához és tanulásához. Bp., 1974. Tankönyvkiadó. 253 p.Több kiadásban is megjelent.

A debreceni Aritmetika. Az 1577. évi kiadás hasonmásával. Bem.: Haiman György. Bp., 1984. Zrínyi Ny. 88, [144] p.

Sain Márton: Nincs királyi út! Matematikatörténet. Bp., 1986. Gondolat. 831 p., [32] t.Az interneten is olvasható: http://mek.oszk.hu

Szabó Árpád – T. Tóth Sándor: Matematikai műveltségünk keretei. Középkor és reneszánsz. Bp., 1988. Gondolat. 270 p.

A magyar matematika történetéből. Tanulmánygyűjtemény. Összeáll.: Gazda István. Piliscsaba, 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 319 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 15.)„A magyar matematika klasszikusai” az interneten is olvasható: http://mek.oszk.hu

FIZIKATÖRTÉNET

A physika története a XIX. században. A magyar tudományos Akadémia megbizásából irta Heller Ágost. 1-2. köt. Bp., 1891-1902. K. M. Természettudományi Társulat. XI, 574.; VIII, 488 p.

Mikola Sándor: A fizika gondolatvilága. Bp., 1933. Sylvester. 412 p.

Vermes Miklós: Az elméleti fizika legújabb fejlődése. Bp., 1940. Stachora Ny. 200 p.

M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története 1711-ig. Bp., 1961. Akadémiai Kiadó. 317 p.

M. Zemplén Jolán: A magyarországi fizika története a XVIII. században. Bp., 1964. Akadémiai Kiadó. 495 p.

Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete. Bp., 1978. Gondolat. 487 p., [10] t.2. bőv. kiad. Bp., 1981. Gondolat. 491 p., XXXII t.3. átdolg. kiad. Bp., 1986. Gondolat. 538 p., XXXII t.4. átdolg. kiad.: Bp., 1998. Akadémiai Kiadó. 582 p.CD-ROM formájában is: Bp., 2000. Teletrio.

Gyula Radnai – Rezső Kunfalvi. Physics in Budapest. A survey. Amsterdam, 1988. North-Holland. 84 p.

Fejezetek a magyar fizika elmúlt 100 esztendejéből. 1891-1991. Szerk.: Kovács László. Bp., 1992. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. 294, 21 p.

M. Zemplén Jolán: A felvidéki fizika története 1850-ig. A szerző kéziratos hagyatékából összeáll. és sajtó alá rend.: Gazda István. Piliscsaba, 1998. MATI. 392 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 8.)

Batta István: A magyar fizikai szaknyelv fejlődése. A szerző kéziratos hagyatékából összeáll. és sajtó alá rend.: Gazda István. Piliscsaba, 1999. MATI. 115 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 10.)Az interneten is olvasható: http://mek.oszk.hu

A magyarországi fizika klasszikus századai 1590-1890. (Tanulmánygyűjtemény.) Összeáll.: Gazda István. Piliscsaba, 2000. Magyar Tudománytörténeti Intézet. 259 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 16.)„A magyar fizika klasszikusai” az interneten is olvasható: http://mek.oszk.hu

Simonyi Károly: A magyarországi fizika kultúrtörténete. XIX. század. Vázlat. Bp., 2000. Természet Világa Különszáma. 100 p.

KÉMIATÖRTÉNET

Debreczeni László aranyfinomító könyve. Ism. és kiad.: Finály Henrik. In: Erdélyi Muzeum-Egylet Évkönyvei. 4. köt. Kolozsvár, 1868. pp. 111-130.

Herzfelder Armand Dezső: A kolozsvári codex. Egy XVI-ik századbeli chemiai kézirat ismertetése. Bp., 1897. Athenaeum. 61 p.

Preysz Kornél: Adatok a borászati vegytan fejlődésének történetéhez Magyarországon. Bp., 1904. Pesti ny. IV, 64 p.

Hankó Vilmos: Régi magyar tudósok és feltalálók. Bp., 1905. Wodianer F. és Fiai. 63, [1] p.

Szathmáry László: Magyar alkémisták. Bp., 1928. KMTT. 452 p., [1] t.2. kiad.: Bev.: Fónagy Iván. Utószó: Móra László. Sajtó alá rend.: Gazda István. Bp., 1986. Könyvért. 545 p.

Fülöp Zsigmond: A bölcsek köve. A vegytan története. Bp., 1943. Béta. 366 p.2. kiadásban is megjelent.

Jakó Zsigmond: A magyarpataki és a kalini hamuzsír-huta története. Nagyvárad, 1956. Tudományos Kiadó. 103 p., 1 térk.

Soós Imre – Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Az első magyarországi „timsógyár”. Eger, 1967. pp. 371–403. (Tanárképző Főiskola füzetei 435.)

Szabadváry Ferenc – Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A magyar vegyészet arcképcsarnoka. 1-3. köt. Várpalota, 1970-1992. Magyar Vegyészeti Múzeum. 71 p.; 61 p.; 165 p.Az interneten is olvasható: http://mek.oszk.hu

Takács Pál – Schlattner Jenő – Szebényi Imre: A szénkémiai kutatások magyar úttörői. Bp., 1970. Akadémiai Kiadó. 134 p.

Szabadváry Ferenc – Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A kémia története Magyarországon. Bp., 1972. Akadémiai Kiadó. 365 p.

Károly László: Az első magyarországi műselyemgyár története. Átdolg.: Szőkefalvi-Nagy Zoltán. Várpalota, 1974. Magyar Vegyészeti Múzeum. 28 p.

Szőkefalvi-Nagy Zoltán: Acetilénes közvilágosítás hazánkban 1897-1912. Várpalota, 1975. Magyar Vegyészeti Múzeum. 31 p.

Geszler Ödön: Másfél évszázad az óbudai kékfestők és textilnyomók között. A Pamut-kikészítőgyár története 1826-1976. 1-2. köt. Bp., 1976. Pamutkikészítőgyár. 260 p.

Szőkefalvi-Nagy Zoltán: A falepárlás múltja hazánkban. Várpalota, 1976. Magyar Vegyészeti Múzeum. 26 p.

Polinszky Károly: A hazai vegyészképzés és a kémiai kutatás történeti áttekintésben. Várpalota, 1978. Magyar Vegyészeti Múzeum. 27 p.

Magyar aranycsinálók. Írások az alkímiáról a felvilágosodás korából. Vál., szerk., jegyz. és utószó: Torda István. Bp., 1980. Magvető. 331 p.

Domonkos Ottó: A magyarországi kékfestés. Bp., 1981. Corvina. 112 p.

Kovács Ágnes: Iratok a nyírségi salétromtermelés történetéhez a Rákóczi-szabadságharc idején. Vaja – Nyíregyháza, 1981. Vay Ádám Múzeum Baráti Kör – Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatósága. 116 p.

Várhegyi Győző: A magyar alumínium rövid krónikája. Miskolc, 1984. Péch Miniatűrkv. 119 p.

Benkő Ferenc: Magyar minerologia, az az a’ kövek’ ’s értzek’ tudománya ... Kolo’sváratt, 1786, Réf. Koll. bet. [Hasonmás kiad.] Szerk.: Szakáll Sándor, Weiszburg Tamás. Utószó: Weiszburg Tamás, Vita Zsigmond. Bp., 1986. ELTE TTK. 181, LXIV p.

Palló Gábor: Radioaktivitás és a kémiai atomelmélet. Az anyagszerkezeti nézetek válsága a századelő magyarországi kémiájában. Sajtó alá rend.: Móra László. Bp., 1992. Akadémiai Kiadó. 161 p.

Balázs Lóránt: A kémia története. 1-2. köt. Bp., 1996. Nemzeti Tankönyvkiadó. 567 p.; 573-1075 p.

Móra László – Próder István: A magyar kémia és vegyipar kronológiája. 1800-1950. Bp., 1997. MAT I– TKME. 114, [15] p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 2.)Az interneten is olvasható: http://mek.oszk.hu

Szabadváry Ferenc: A magyar kémia művelődéstörténete. Bp., 1998. Mundus. 196 p.

CSILLAGÁSZATTÖRTÉNET

Tass Antal: A magyar csillagászat története. Bp., 1928. Stella Csillagászati Egyesület. 55 p.

Kelényi B. Ottó: A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló intézetei. Bp., 1929. 47 p. (A história könyvtára. 3.)

Kelényi B. Ottó: A magyar csillagászat története. Bp., 1930. Stephaneum nyomda r. t. 106 p., 12 t. (A Konkoly-alapitványú Budapest-Svábhegyi m. kir. Asztrofizikai Obszervatórium csillagászati értekezései. 1. köt. 2. füz.)

Kelényi B. Ottó: Az Egri Érseki Liceum Csillagvizsgálójának története. Bp., [1930.] Stephaneum Ny. 26 p., 6 t.

Jelitai József: Levéltári adatok a csillagászat hazai történetéhez. Bp., 1939. Szerző. 32 p.

Jelitai József: Nagy Károly (1797-1868) és bicskei csillagvizsgálója. Bp., 1941. Stephaneum Ny. 28 p.

Dezső Loránt: A magyar csillagászat története. Histoire de l’Astronomie en Hongrie. Kolozsvár, 1944. Minerva Rt. 43 p.

Heinrich László: Az első kolozsvári csillagda. Bukarest, 1978. Kriterion. 117 p.

Űrhajózási lexikon. Főszerk.: Almár Iván. Bp., 1981. Akadémiai Kiadó – Zrínyi Kiadó. 999 p., 40 t.

Mojzes Imre: A kalocsai Haynald Obszervatórium története. Bp., 1986. MTA Csillagászati Kutató Intézete – OMIKK. 139 p.

METEOROLÓGIATÖRTÉNET

Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1700-ig. Bp., 1962. Akadémiai Kiadó. 450 p., 4 t.

Fejezetek a magyar meteorológia történetéből. 1870-1970. Szerk.: Szepesiné Lőrincz Anna. Bp., 1970. Országos Meteorológiai Szolgálat. 520 p.

Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-1800-ig. Bp., 1970. Akadémiai Kiadó. 622, 2 p.

Czelnai Rudolf: Országos Meteorológiai Szolgálat 125 éve. 1870-1995. Bp., 1995. Országos Meteorológiai Szolgálat. 142 p.

Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1801-1900-ig. 1-2. köt. Bp., 1998. Országos Meteorológiai Szolgálat. 616 p.; [10], 627-1369. p.

BOTANIKATÖRTÉNET

Kanitz, August: Geschichte der Botanik in Ungarn (Skizzen). Hannover - Pesth, 1863. Wilh. Riemschneider – Rath Mor. III, 199 p.

Kanitz, August: Versuch einer Geschichte der ungarischen Botanik. Beigedruckt sind einige, theils wenig gekannte, Theils ungedruckte botanische Aufsätze ungarischer Botaniker. Aus dem XXXIII. Bd. der Linnaea besonders abgedruckt. Halle, 1865. Gebauer Schwetschké’sche Buchdr. IV, 264 p.

Geszti Lajos et al.: A biológia magyar úttörői. Bp., 1925. Athenaeum. 236 p. (Termé -szethistória 1.)

Gombocz Endre: A magyar botanika története. A magyar flóra kutatói. Kiad. a Magyar Tudományos Akadémia. Bp., 1936. Attila ny. 636 p.

Jellinek János: A magyar természetjárás története. Bp., 1939. Budapesti Túrista Egyesület. 117, 3 p.

Faller János: Növényeink a népies gyógyászatban, kuruzslásban és babonában. Bölcsészdoktori értekezés. Debrecen, 1943. Debreceni Egyetemi Növénytani Intézet. Nagy ny. 64 p.

Rapaics Raymund: A magyar biológia története. Bp., 1953. Akadémiai Kiadó. 304 p.

Soó Rezső: A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve. Magyarország növényföldrajza és magasabb szervezettségű növényeinek rendszertani feldolgozása, ökológiai-növényföldrajzi jellemzése. Közrem.: Priszter Szaniszló. 1-7. köt. Bp., 1964-1985. Akadémiai Kiadó.

Melius Péter: Herbárium. Az fáknak, füveknek nevekről, természetekről és hasznairól. Bev., jegyz. és sajtó alá rend.: Szabó Attila. Bukarest, 1979. Kriterion. 517 p., 6 t.

Zay Anna: Herbárium, 1718. Bev.: Fazekas Árpád. Szerk.: Heckenast Gusztáv, Molnár Mátyás. Nyíregyháza, 1979. Szabolcs-Szatmár Megyei Múzeumok Igazgatósága. 151 p.

A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Szerk.: Surányi Dezső. Bp., 1982. Magvető. 554 p.

Mollay Erzsébet: Növénynevek Melius Herbáriumában. Bp., 1984. ELTE. 147 p.

Oroszi Sándor: A magyar természetvédelem kezdetei. Bp., 1986. Országos Erdészeti Egyesület. 219 p., 15 t.

Diószegi Sámuel – Fazekas Mihály: Magyar fűvész könyv melly a’ két magyar hazábann találtatható növevényeknek megesmerésére vezet, a’ Linné alkotmánya szerént. Bp., 1988. Múzsák Közművelődési Kiadó. XVI, 608 p.Az 1807-ben Debrecenben megjelent munka reprintje. Az interneten is olvasható: http://mek.oszk.hu

Jávorka Sándor – Csapody Vera: Közép-Európa délkeleti részének flórája képekben. Iconographia florae partis austro-orientalis Europae centralis. Szerk.: Priszter Szaniszló. Bp., 1991. Akadémiai Kiadó. 576 p., 40 t.

Szidnainé Csete Ágnes: A 125 éves budapesti Állat- és Növénykert története, 1866-1991. Bp., 1991. Budapest Főváros Állat- és Növénykertje. 179 p.

Kádár Zoltán – Priszter Szaniszló: Az élővilág megismerésének kezdetei hazánkban. A magyar biológia rövid kultúrtörténete a kezdetektől a reformkorig. Bp., 1992. Akadémiai Kiadó. 136 p.

Oroszi Sándor: A természetvédelem története Magyarországon 1945-ig. Bp., 1992. Országos Erdészeti Egyesület. 212 p.

Pannon etnobotanika kezdetei: Stirpium nomenclator pannonicus S(tephanus) B(eythe) (1583), Carolus Clusius (1584) és Czvittinger Dávid (1711) kiadásában. Szerk.: Szabó T. Attila. Szombathely – Graz, 1992. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola – NYME Regionális Szövetség. 174 p.

125 éves a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytára. Szerk.: Rajczy Miklós. Összeáll.: Buczkó Krisztina. Bp., 1995. Magyar Természettudományi Múzeum. 64 p.

ZOOLÓGIATÖRTÉNET

Az állattan története és irodalma Magyarországban. Irta Hanák János. Kiadta Pólya József. (A szerző arczképével.) Pesten 1849. Ny. Lukács és Tsa. XVII, 215, [1] p.Könyvészeti és tudománytörténeti feldolgozás.

Petényi S. János hátrahagyott munkái. Kiadta a Magyar Tudományos Akademia. a Math. s Természettudományi Állandó Bizottság vezetése mellett szerkeszté Kubinyi Ferencz. I. füzet. Pest, 1864. Eggenberger. 130 p.Benne: Kubinyi Ferenc: Petényi Salamon János életrajza. + A beremendi mészkőbánya természetrajz- és őslénytanilag Petényi Salamon által leírva. + A magyarországi ásatag állatok maradványainak jegyzéke, Petényi Salamon J. által összeírva. + Bírálatok.

Az állatország rendszeres osztályozása a főbb csoportok rövid jellegzésével az összehasonlító boncztan és fejlődéstan alapján. Egyetemi hallgatók számára írta dr. Margó Tivadar. Bp., 1883. Athenaeum könyvny. XXVIII, 180 p.Történeti értékű kézikönyv.

Abafi Aigner Lajos: A lepkészet története Magyarországon. Bp., 1898. KMTT. VI, 202 p.

Krenedits Ferenc: Állatok nyelvvilága. Madarak, házi állatok, rémek és csodák felől szájról-szájra szálló mondák, hitregék, mesék, bohókás történetek, hiedelmek, babonák, példabeszédek és népdalok nyomán összeállított állattörténelem. Bp., 1900. Wesselényi Géza. 320, 2 p.

A magyar birodalom állatvilága. A magyar birodalomból eddig ismert állatok rendszeres lajstroma. Magyarország ezeréves fennállásának emlékére kiadta a Kir. Magy. Természettudományi Társulat. (Fauna Regni Hungariae. Animalium Hungaricae hucusque cognitorum enumeratio systematica. In memoriam Regni Hungariae milla abhinc annis constituti edidit Regia Societas Scientiarum Naturalium Hungarica.) 1-6 rész 3 kötetben. Bp., 1900-1920. Franklin ny. 1. köt.: Bp., 1900. 472 p.; 2. köt.: Bp., 1918. XII, 245 p.; 3. köt.: Bp., 1920. IV. 84 p.Történeti értékű áttekintés.

Kukuljevič József: Magyarország madárvédelmének története, fejlődése és jelenlegi állapota. Függelékül: Utmutatás a gyakorlati madárvédelemre. Előszóval ellátta Herman Ottó. 27 ábrával, 3 grafikai táblával. Bp., 1906. Grimm. XII, 113 p.

Magyarország lepkéi, tekintettel Európa többi országának lepkefaunájára. A Berge-féle lepkekönyv képeivel. A Berger-féle lepkekönyv 8. kiadása alapján írta Abafi Aigner Lajos. A szöveget átnézte dr. Horváth Géza. 51 táblán 935 színes és 14 szövegközti képpel. Bp., 1907. Athenaeum r.-t. XXXII, 137 p., 51 t.Reprint kiadása: Bp., 2000. Műszaki Könyvkiadó. [216] p., 51 t.

Geszti Lajos et al.: A biológia magyar úttörői. Bp., 1925. Athenaeum. 236 p.

Szilády Z[oltán] : Die Geschichte der Zoologie in Ungarn. Hrsg. v. der Stephan Tisza Wissenschaftlichen Gesellschaft. Debrecen, 1927. Kertész ny. 115 p.

Jellinek János: A magyar természetjárás története. Bp., 1939. Budapesti Túrista Egyesület. 117, 3 p.

Tasnádi-Kubacska András: A mondák állatvilága. Bp., 1939. Magyar Természettudományi Társulat. VIII, 372 p., 29 t.

Hankó Béla: Ősi magyar háziállataink. Debrecen, 1940. Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara. 160 p.

Francé, Raoul H. : Az állat a történelemben. Bp., 1943. Dante. 360 p., 16 t.

Rapaics Raymund: A magyar biológia története. Bp., 1953. Akadémiai Kiadó. 304 p.

Oroszi Sándor: A magyar természetvédelem kezdetei. Bp., 1986. Országos Erdészeti Egyesület. 219 p., 15 t.

Physiologus. A Zsámboki-kódex állatábrázolásaival. Ford.: Mohay András. Utószó és magy.: Kádár Zoltán. Bp., 1986. Helikon–Kossuth. 115 p.

Szidnainé Csete Ágnes: A 125 éves budapesti Állat- és Növénykert története, 1866-1991. Bp., 1991. Budapest Főváros Állat- és Növénykertje. 179 p.

Fügedi Márta: Állatábrázolások a magyar népművészetben. Miskolc, 1993. HOM. 228, [2] p.

FÖLDRAJZI UTAZÓK, FÖLDRAJZI FELFEDEZŐK, A MAGYAR FÖLD LEÍRÓI, TÉRKÉPÉSZEK

Összefoglaló művek (megjelenésük időrendjében)

Teleki Pál: A földrajzi gondolat története. Bp., 1917. Szerző kiad. 193 p. (Új kiadása: Teleki Pál: A földrajzi gondolat története. Jegyz.: Both Mária, Csorba F. László. Bp., 1996. Kossuth. 193 p.)

Magyar turista lexikon. Szerk.: Polgárdy Géza. Bp., 1941. Eggenberger. 232 p., 25 t., 1 térk.

Incze Andor: A magyar természeti földrajz fejlődéstörténeti vázlata. Kolozsvár, 1942. Minerva. 64 p.

Havasné Bede Piroska – Somogyi Sándor (szerk.): Magyar utazók, földrajzi felfedezők. Bp., 1973. 379 p.

Kovács Sándor Iván – Monok István (szerk.): Magyar utazási irodalom 15–18. század. Bp., 1990. 1013 p.

Balázs Dénes (szerk.): Magyar utazók lexikona. Bp., 1993. 464 p.

Klinghammer István – Pápay Gyula – Török Zsolt: Kartográfiatörténet. Bp., 1993. 189 p.

Klinghammer István: A föld- és éggömbök története. Bp., 1998. 104 p.

Feldolgozások (a szerzők betűrendjében)

Ács Tivadar: Akik elvándoroltak. Bp., 1940.

Ács Tivadar: Magyar úttörők az Újvilágban. Bp., 1942.

Ács Tivadar: Magyarok idegenben. Bp., 1946.

Balázs Dénes: Magyar utazók Amerikában. Bp., 1995. 86 p. (Távoli tájak magyar utazói.)

Balázs Dénes: Magyar utazók Ausztráliában, Óceániában és a sarkvidékeken. Bp., 1995. 92 p. (Távoli tájak magyar utazói.)

Bulla Béla – Mendöl Tibor: A Kárpát-medence földrajza. Bp., 1999. 420 p.

Delbó Rita: Olasz utazók a reformkori Magyarországon. Bp., 2000. 59 p.

Enyedi György: Falvaink sorsa. Bp., 1980. 183 p.

Enyedi György: Földrajz és társadalom. Bp., 1983. 493 p.

Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai. 1660–1664. Bp., 1985. 624 p.

I. Tóth Zoltán: Magyar utazók Nyugat-Európában a XIX. század első felében. Nagyvárad, 1939. 88 p.

Jellinek János: A magyar természetjárás története. Bp., 1939. 117 p.

Kis Domokos Dániel: A csúcson. A hegyek szerelmese – báró Eötvös Loránd. Bp., 1998. 225 p.

Krizsán László: Korai magyar utazók Európában. Bp., 1995. 99 p. (Távoli tájak magyar utazói)

Krizsán László: Magyar utazók Afrikában. Bp., 1994. 105 p. (Távoli tájak magyar utazói.)

Kubassek János: Magyar expedíciók Ázsiában. Bp., 1994. 82 p. (Távoli tájak magyar utazói.)

Kubassek János: Magyar utazók Ázsiában. Bp., 1993. 103 p. (Távoli tájak magyar utazói.)

Pápai János törökországi naplói. Szerk.: Benda Kálmán. Bp., 1963. 467 p.

Papp-Váry Árpád – Hrenkó Pál: Magyarország régi térképeken. Bp., 1989. 255 p.

Perczel György (szerk.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. Bp., 1996. 653 p.

Stegena Lajos: Tudományos térképezés a Kárpát-medencében 1918 előtt. Bp., 1998. 69 p., 46 t.

Szádeczky Lajos: Régi magyar turisták és utazók. Bp., 1892.

Szamota István: Régi magyar utazók Európában. 1532–1770. Bp., 1892. 373 p.

Szamota István: Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. 1054–1717. Bp., 1891. 559 p. (Olcsó Könyvtár 290.)

Szántai Lajos: Atlas Hungaricus. Magyarország nyomtatott térképei 1528–1850. I–II. köt. Bp., 1996. 775 p.

Takács Lajos: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Bp., 1987. 227 p.

ORVOSTÖRTÉNET

[Linzbauer Xavér Ferenc]: A magyar korona országainak nemzetközi egészségügye. Az egyes igazgatási tárgyak fejlődésének történetével – hivatalos adatok alapján. – Das internationale Sanitätswesen der ungarischen Kronländer. Mit der Entwicklungs-Geschichte der einzelnen Verwaltungs-Gegenstände – auf Grund ämtlicher Daten. Pesten, 1868. Kugler. 1-125 p. [magyar szöveg], 126-147 p. [német szöveg].

Fekete Lajos: A magyarországi ragályos és járványos kórok rövid történelme. Debrecen, 1874. Városi ny. 103 p.

Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmények fejlődésére Magyarországon a XVIII. század végéig. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyülésének állandó központi választmánya által a Poór Imre-féle 100 aranynyal jutalmazott pályamű. Lőcse, 1894. Dobrowsky és Franke. VIII, 555 p.

Hőgyes Endre: Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudomány-Egyetem orvosi karának multjáról és jelenéről. Magyarország ezredéves fennállásának ünneplése alkalmával. 122 képpel és két szines táblával. Bp., 1896. Eggenberger. XXXVI, 1003 p.

Győry Tibor: Morbus Hungaricus. Orvostörténelmi tanulmány. Bp., 1900. Lloyd. 196 p.

Arányi Erzsébet: Fertőző betegségek Magyarországon. 1600-1650. Bp., 1911. Stephaneum. VIII, 42 p. (Művelődéstörténeti értekezések 58.)

Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek. 1-4. köt. Bp., 1929-1940. 368, 337, 522, 254 p. (Új kiadása: Bp., 1995); a kéziratban maradt 5. köt. postumus kiadványként jelent meg: Magyar orvosi emlékek. 5. köt. Sajtó alá rend.: Karasszon Dénes, a függ. összeáll.: Pákozdy Katalin és Molnár László, a szerző életrajzát írta: ifj. Magyary-Kossa Gyula. Bp., 1995. HOGYF. 340 p.

Engländerné Brüll KláraOrvosok és kórházak Pest-Budán. Bp., 1929. Novák. 135 p.

Győry Tibor: Az Orvostudományi Kar története 1770-1935. Bp., 1936. XVI, 842 p., 14 t. (A Királyi Magyar Pázmány Péter-tudományegyetem Története 3.)

Johan Béla: Gyógyul a magyar falu. Bp., 1939. M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet. 296 p. (A M. Kir. Országos Közegészségügyi Intézet közleményei 7.)

Szumowski Ulászló: Az orvostudomány története bölcsészeti szempontból nézve. Ford.: Herczeg Árpád. Bp., 1939. MOKT. XI, 649 p. (A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat könyvtára 167.)

Berde Károly: A magyar nép dermatologiája. A bőr és betegségei népünk nyelvében, hiedelmeiben és szokásaiban. Bp., 1940. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat. XI, 303, [1] p.

Salamon Henrik: A magyar stomatologia története. A legrégibb időktől napjainkig. Bp., 1942. Magyar Fogorvosok Országos Egyesülete. 752 p.

XVI. századi orvosi könyv. Bevezetéssel közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár, 1943. Erdélyi Tudományos Intézet. XXVI, 656 p. (Monumenta Transilvanica)

Gortvay György: Az újabbkori magyar orvosi művelődés és egészségügy története. 1. köt. Bp., 1953. Akadémiai Kiadó. XI, 322 p. (Unicus)

Bartók Imre: A magyar szemészet története. Bp., 1954. Akadémiai Kiadó. 212 p.

Huszár György: A magyar fogászat története. Szerk.: Palla Ákos. Bp., 1965. Medicina – OOK. 266 p. (Orvostörténeti Könyvek)

Spielmann József: A közjó szolgálatában. Tudomány és művelődéstörténeti tanulmányok. Bukarest, 1977. Kriterion. 349 p.

Spielmann József: Az orvostudomány története. Marosvásárhely, 1979. Orvostud. és Gyógyszerészeti Intézet. III, 223 p.

Népi gyógyítás Magyarországon. [Tanulmánygyűjtemény]. Összeáll.: Grynaeus Tamás, Sergő Erzsébet. Bp., 1979 [1981]. Medicina. 327 p. (Orvostörténeti Közlemények Suppl. 11–12.)

Antall József: Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei. Bp., 1981. Medicina–SOMKL. 19 p., 58 t.

Hantos János: A Magyar Vöröskereszt 100 éve. Emberiesség háborúban és békében. Bp., 1981. Akadémiai Kiadó. 267 p.

Historia Medica Hungarica. Tanulmányok és arcképek a magyar medicina múltjából. Szerk.: Antall József, Birtalan Győző, Schultheisz Emil. Bp., 1988. Medicina–SOMKL. 148 p.

Birtalan Győző: Európai orvoslás az újkorban. 1640-1920. Előszó: Schultheisz Emil. Bp., 1988 [1990]. SOMKL. 146 p. (Orvostörténeti Közlemények Suppl. 15–16.)

Mayer Ferenc Kolos: Az orvostudomány története. Orvosok és a kultúrtörténelem művelői részére. Előszó: Magyary-Kossa Gyula. Szerk., utószó: Antall József. Bőv. kiad. Bp., 1988. MOT – Téka. XII, 382 p.

Sinkovics Mátyás – Sandner Zoltán: A magyar kórházak évszázadai, 1727-1987. Bp., 1989. Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége. 118 p.

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet 125 éves. Szerk.: Kárpáti Miklós, Kuncz Elemér, Kundra Olga. Bp., 1993. Animula. 205 p., [26] t.

Zajácz Magdolna: Történelem szemorvosoknak. Bp., 1993. Országos Szemészeti Intézet. 157 p.

Képek a gyógyítás múltjából. 3. jav. kiad. Bp., 1994. Semmelweis Orvostörténeti Múzeum. 73 p.

A marosvásárhelyi magyar nyelvű orvosi és gyógyszerészképzés 50 éve. Adatok, emlékezések. Szerk.: Barabás Béla, Péter Mihály, Péter H. Mária. Bp., 1995. Teleki László Alapítvány. 472 p.

Grynaeus Tamás: Isa por. A honfoglalás és Árpád-kori magyarság betegségei és gyógyításuk. Bp., 1996. Fekete Sas. 213 p.

Fornet Béla – Varga Gyula – Vadon Gábor: A magyar radiológia 100 éves története. Bp., 1996. Medicina. 462 p.

Hivatás és hitvallás. Magyar mérnökök, orvosok, természettudósok írásai. Szerk.: ifj. Fasang Árpád, Fodor András. 1-2. köt. Bp., 1998. Mundus, 1998. 1021 p.

Szállási Árpád: Magyar írók orvosai és a magyar orvosírók. Sajtó alá rend.: Gazda István. Piliscsaba, 1998. MATI. 248 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 11.)Az interneten is olvasható: http://mek.oszk.hu

Szállási Árpád: Orvostörténeti mozaikok. Esztergom, 1998. Pulmo-dent. 209 p.

Az 1848/49-es szabadságharc egészségügye és honvédorvosai. Összeáll.: Ács Tibor, Kapronczay Károly. Sajtó alá rend.: Gazda István. Bp., 2000. MATI. 523 p. (Magyar Tudománytörténeti Szemle Könyvtára 14.)Az interneten is olvasható: http://mek.oszk.hu

Varga A. József: Haditechnika-történeti és katonaorvoslás-történeti konferencia. Bp., 2000. Haditechnika-történeti Társaság – MTESZ – SOMKL. 194 p.

GYÓGYSZERÉSZETTÖRTÉNET

Schédy Sándor: A magyarországi gyógyszerészet rövid története. Bp., 1897. Szent László ny. 48 p.

Ernyey József: A Magyar Szent Korona Országainak területén érvényben volt gyógyszerkönyvek hivatalos gyógyszereinek jegyzéke. 1774-1904. Bp., 1905. Magyarországi Gyógyszerészegylet. 170 p.

Orient Gyula: Az erdélyi és bánáti gyógyszerészet története. Cluj-Kolozsvár, 1926. Minerva ny. 263 p.

Baradlai János – Bársony Elemér: A magyarországi gyógyszerészet története az ősidőktől a mai napig. I–II. köt. Bp., 1930. Magyarországi Gyógyszerész-Egyesület. 494 p.Reprint kiadása: Bp., 2000.

Kempler Kurt: A gyógyszerek története. 2. kiad. Bp., 1984. Gondolat. 444 p.

Lengyel Júlia: Pest megye polgári gyógyszerészetének története a XVIII-XIX. században. Bp., 1993. Magyar Gyógyszerészeti Társaság – Parma Patika Gyógyszerellátó Vállalat. 175 p.

ÁLLATORVOSTUDOMÁNY TÖRTÉNETE

Thanhoffer Lajos: Az állatorvosi tudomány és állatorvosi tanintézetünk története. Az állatorvosi szakoktatás hazánkban való megkezdése százados emlékünnepére 1887. febr. 6-ára. Bp., 1888. Eggenberger. VII, 64 p.Facsimile kiadás: Bp., 1978.

Kotlán Sándor: A magyar állatorvosképzés története 1787-1937. Bp., 1941. Pátria. 210 p.

Szenti Tibor – Bicsérdy Gyula – Facsar Imre: Marhavész a XIX. század első felében. Hódmezővásárhely, 1986. Állatorvostudományi Egyetem Állategészségügyi Főiskolai Kar. 71 p.

Kovács Gyula – Fehér György: Biographia. Ehunyt tanáraink és előadóink életrajza. 2. bőv. kiad. Bp., 1986. Állatorvostudományi Egyetem – Mezőgazdasági Könyvkiadó. 227 p.

200 éves a magyar állatorvosi felsőoktatás. Szerk.: Holló Ferenc. Bp., 1987. Mezőgazdasági Kiadó. 463 p.

Karasszon, Dénes: A Concise History of Veterinary Medicine. Bp., 1988. Akadémiai Kiadó. 458 p.

Serényi Antal: A magyar állatorvoslás, állatorvosképzés, állategészségügy kialakulása és fejlődéstörténete a kezdetektől 1956-ig. Székesfehérvár, 2000. Alpha-Vet Állatgyógyászati Kft. 325 p.