62
Számítástechnika matematikai Számítástechnika matematikai alapjai alapjai Készítette: Kiss Szilvia Kiss Szilvia ZKMSZ informatika szakmacsoport

Számítástechnika matematikai alapjai

  • Upload
    jimbo

  • View
    79

  • Download
    0

Embed Size (px)

DESCRIPTION

Számítástechnika matematikai alapjai. Készítette: Kiss Szilvia ZKMSZ informatika szakmacsoport. Informatika. Az informatika az információ. megszerzésével, feldolgozásával, tárolásával, továbbításával foglalkozó tudományág. Informatika. Információhoz kommunikáció során juthatunk. - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: Számítástechnika matematikai alapjai

Számítástechnika Számítástechnika matematikai alapjaimatematikai alapjai

Készítette: Kiss SzilviaKiss SzilviaZKMSZinformatika szakmacsoport

Page 2: Számítástechnika matematikai alapjai

2

InformatikaInformatikaAz informatika az információ

• megszerzésével,• feldolgozásával,• tárolásával,• továbbításával foglalkozó tudományág.

Page 3: Számítástechnika matematikai alapjai

3

InformatikaInformatikaInformációhoz kommunikáció során juthatunk.A kommunikáció információelméleti modellje:

Page 4: Számítástechnika matematikai alapjai

4

InformációInformációAz érzékszerveinken keresztül megszerzett új ismereteket információnak nevezzük.

Milyen érzékszerveink segítségével juthatunk információhoz?

Melyik két érzékszervünkkel szerezzük az új ismeretek nagy részét?

Page 5: Számítástechnika matematikai alapjai

5

Az információ érzékeléseAz információ érzékeléseKözvetlen érzékelés

• kódolatlan képinformációk pl. …• kódolatlan hanginformációk pl. …• egyéb információk pl. …

Kódolt érzékelés• kódolt képinformációk

• írott információ pl. …• speciális jelek (pl. zászlójelek, karjelzések)

• kódolt hanginformációk• szóbeli információ pl. …• zenei információ (pl. kürtjelek)

Page 6: Számítástechnika matematikai alapjai

6

JelJelA jelek az információ hordozására alkalmas szimbólumok. Például:

• magyar abc betűi,• karjelzések,• térképeken alkalmazott jelek,• közlekedési táblák.

A jel érzékszerveinkkel vagy műszereinkkel felfogható (mérhető) jelenség, amelynek jelentése van, ezt a jelentést valamilyen egyezmény, szabály rögzíti.

Page 7: Számítástechnika matematikai alapjai

7

Alapvető jeltípusokAlapvető jeltípusokA jeleket informatikai szempontból két nagy csoportba sorolhatjuk:

Analógnak nevezzük azt a jelet, amelynek az értelmezési tartománya is, az értékkészlete is folytonos, a jel minden időpillanatra értelmezett.

Analóg jelek

Page 8: Számítástechnika matematikai alapjai

8

Alapvető jeltípusokAlapvető jeltípusokA jeleket informatikai szempontból két nagy csoportba sorolhatjuk:

Analógnak nevezzük azt a jelet, amelynek az értelmezési tartománya is, az értékkészlete is folytonos, a jel minden időpillanatra értelmezett.

1. Analóg jelek

Page 9: Számítástechnika matematikai alapjai

9

Alapvető jeltípusokAlapvető jeltípusok

Most is süt a napIlyen erősen süt, csak most éppen nem figyelünk rá

Napsütés:

Analóg jel, mert bármikor

bármilyen erősen süthet

Megfigyelve, feljegyezve:

Nem analóg, mert csak adott időpillanatokban figyeljük meg, és (most) csak rácspontokon ábrázolhatjuk az erősségét

Ilyen erősen süt, csak most sem nem figyelünk rá

Page 10: Számítástechnika matematikai alapjai

10

Alapvető jeltípusokAlapvető jeltípusok

Page 11: Számítástechnika matematikai alapjai

11

Alapvető jeltípusokAlapvető jeltípusokA jeleket informatikai szempontból két nagy csoportba sorolhatjuk:

A digitális jel mind értelmezési tartományában, mind pedig értékkészletében diszkrét.

2. Diszkrét jelek

Page 12: Számítástechnika matematikai alapjai

12

Alapvető jeltípusokAlapvető jeltípusok

Page 14: Számítástechnika matematikai alapjai

14

Jelek a számítógépbenJelek a számítógépben

Mágneses

Fény

Elektromos

Page 15: Számítástechnika matematikai alapjai

15

A számítógépben általában kétállapotú jelekkel segítségével próbáljuk az információt tárolni.

A hétköznapi információkat (szöveges, képi, hang) általában számítógépen is tudjuk tárolni.

Eleinte számítógépen csak számot, szöveget, és logikai adatokat tároltak.

Adatok a számítógépbenAdatok a számítógépben

Page 16: Számítástechnika matematikai alapjai

16

Az adat megjelenési formáiAz adat megjelenési formáiSzám (numerikus adat): 1,2,3,4,…,9Szöveg (alfanumerikus adat):

betűk: A, a, B, b, ... számok: 1,2,3,4,…,9

(A numerikus adatokkal ellentétben számítási műveletekre nem alkalmasak.)

írásjelek: . , ; - ? ! …műveleti jelek: + - / * ^ …speciális jelek: @ $ # & ...

Logikai adat: az állítások tartalmának megfelelően kétféle lehet, igaz (true), vagy hamis (false)

Page 17: Számítástechnika matematikai alapjai

17

Információ – adat – jelInformáció – adat – jel

A jel az információ hordozója,

az adat az információ tárolására szolgáló halmaz,

míg az információ számunkra új ismeretet jelöl,

azaz új hír, közlés vagy tájékoztatás.

Page 18: Számítástechnika matematikai alapjai

18

Az ember a tízes számrendszert,a számítógép a - technikailag legegyszerűbben megvalósítható ‑ kettes számrendszert használja.

A számítógép-ember kommunikációban az ‑ egyszerűbb felírhatóság kedvéért ‑ a tizenhatos számrendszer alkalmazott.

Így az adatábrázolás előtt ismerkedjünk meg a számrendszerekkel.

AdatábrázolásAdatábrázolás

Page 19: Számítástechnika matematikai alapjai

19

Ennek alapján rögzítsünk néhány számrendszerrel kapcsolatos alapfogalmat: Alapszám: Az egyes helyértékeken szerepelhető különböző együtthatók

száma. A tízes számrendszer esetén: 10 Helyérték: Az alapszám egészkitevős hatványai. A tízes számrendszer

esetén: 100, 101, 102, 103 … Együttható: Az egyes helyértékeken szereplő szorzók. A tízes

számrendszer esetén: 0,1,2...9 A szám értékének meghatározása: Szám = (együttható * helyérték)

Pl: 2*1000 + 6*100 + 5*10 + 7*1 = 2657

Tízes (decimális) Tízes (decimális) számrendszerszámrendszer

Page 20: Számítástechnika matematikai alapjai

20

A számítógépben egy bináris helyértéket bitnek nevezünk, melynek állapota ‑ a bináris számrendszer együtthatói alapján ‑ 0 vagy 1 lehet.

A bináris számrendszerben is ‑ hasonlóan minden más számrendszerhez ‑ helyértékek vannak, melyek a kettő hatványai szerint jobbról balra növekednek.Alapszám: 2Együtthatók: 0,1

Kettes (bináris) Kettes (bináris) számrendszerszámrendszer

Page 21: Számítástechnika matematikai alapjai

21

Alapszám: 16Együtthatók: 0, 1, 2, ..., 9, A, B, C, D, E, FAz együtthatók nem adhatók meg minden esetben a tízes számrendszerben alkalmazott számokkal, szükség volt a 9 utáni számokhoz egy-egy jelet hozzárendelni. Ezek a következők: A=10, B=11, C=12, D=13, E=14, F=15

Pl.: 1*4096 + 0*256 + 14*16 + 15*1 =4335

Tizenhatos (hexadecimális) szrTizenhatos (hexadecimális) szr

Page 22: Számítástechnika matematikai alapjai

22

Az átváltáskor az együtthatókkal (0,1) szorozzuk az adott helyértékeket.Például:

11001100(2)==1*27+1*26+0*25+0*24+1*23+1*22+0*21+0*20= =128+64+0+0+8+4+0+0 = 204(10)

Szr-ek közti átváltásSzr-ek közti átváltása) Átváltás binárisból decimálisba

Page 23: Számítástechnika matematikai alapjai

23

Az átváltáskor az együtthatókkal (0, 1, 2 ... A, B, C, D, E, F ) szorozzuk az adott helyértékeket, majd összeadjuk őket.

Például:

10AC(16) = 1*163+0*162+A*161+C*160 =

=4096+0+160+12 = 4268(10)

b) Átváltás hexadecimálisból decimálisba

Szr-ek közti átváltásSzr-ek közti átváltás

Page 24: Számítástechnika matematikai alapjai

24

Egy hexadecimális számjeggyel négy bináris érték adható meg, így a bináris számjegyeket jobbról négyes csoportokra osztjuk, utána külön-külön hexadecimális számra váltjuk, majd az így kapott eredményt sorban egymás mellé írjuk.Ha a balról a legelső csoportban nincs 4 db bináris szám, akkor azok elé annyi 0-t írunk, hogy azok is egy teljes csoportot alkossanak.

Például:

c) Átváltás binárisból hexadecimálisba Szr-ek közti átváltásSzr-ek közti átváltás

Page 25: Számítástechnika matematikai alapjai

25

Az elv a következő: minden hexadecimális számjegyből egy bináris számnégyest készítünk, és az így kapott eredményt sorban egymás mellé írjuk.Például:

d) Átváltás hexadecimálisból binárisba

Szr-ek közti átváltásSzr-ek közti átváltás

Page 26: Számítástechnika matematikai alapjai

26

e) Átváltás decimálisból binárisbaA decimális bináris átalakítást speciális formában, "maradékos osztás elve" alapján végezzük. Pl.:

A bináris számot úgy kapjuk, hogy a maradékokat alulról felfelé összeolvassuk: 204(10) = 11001100(2)

Baloldal 204 2 Jobboldal204 : 2 = 102 102 0 maradt: 0102 : 2 = 51 51 0 maradt: 051 : 2 = 25 25 1 maradt: 125 : 2 = 12 12 1 maradt: 1

12 : 2 = 6 6 0 maradt: 06 : 2 = 3 3 0 maradt: 03 : 2 = 1 1 1 maradt: 11 : 2 = 0 0 1 maradt: 1

Szr-ek közti átváltásSzr-ek közti átváltás

Page 27: Számítástechnika matematikai alapjai

27

Az összeadás műveleti szabályai:0 + 0 = 00 + 1 = 11 + 0 = 11 + 1 = 10 1 + 1 + 1 = 11

Példa a bináris összeadásra a decimális megfelelőjével történő ellenőrzéssel:

a) Bináris összeadás

Műveletvégzés a kettes Műveletvégzés a kettes számrendszerbenszámrendszerben

Page 28: Számítástechnika matematikai alapjai

28

A számítógép tervezésekor arra törekedtek, hogy minél kevesebb műveletet kelljen ismernie a számítógép központi egységének.Az összes műveletet az összeadásra vezették vissza.Az összeadással elvégzett kivonás elött a negatív számokat speciális formára, komplemenssé kell alakítani.Példaként nézzük meg a 168(10)-as, azaz a 10101000(2) szám átalakítását.

b) Bináris kivonás

Műveletvégzés a kettes Műveletvégzés a kettes számrendszerbenszámrendszerben

Page 29: Számítástechnika matematikai alapjai

29

b) Bináris kivonás

Az egyes komplemens képzésekor problémaként vetődik fel, hogy így a nullára két kód is van:00000000(2) = " +0 „11111111(2) = " 0 "Erre megoldást kínál a kettes komplemens képzés.

Műveletvégzés a kettes Műveletvégzés a kettes számrendszerbenszámrendszerben

Page 30: Számítástechnika matematikai alapjai

30

b) Bináris kivonás

Műveletvégzés a kettes Műveletvégzés a kettes számrendszerbenszámrendszerben

Page 31: Számítástechnika matematikai alapjai

31

Ezek után nézzünk konkrét példát a bináris kivonásra. Végezzük el a következő műveletet: 184(10) – 100(10)

Műveletvégzés a kettes Műveletvégzés a kettes számrendszerbenszámrendszerben

Page 32: Számítástechnika matematikai alapjai

32

Műveletvégzés a kettes Műveletvégzés a kettes számrendszerbenszámrendszerben

A számítástechnikában előre rögzítenünk kell a számok ábrázolásának hosszát. A 184(10) nyolc bináris számjegy hosszúságú, ezért ezt a hosszúságot rögzítettük.

Így a –100 bináris alakját is egy 0-val kiegészítve 8 jegyből állóra alakítottuk.

Page 33: Számítástechnika matematikai alapjai

33

Műveletvégzés a kettes Műveletvégzés a kettes számrendszerbenszámrendszerben

A végeredmény azonban ennél hosszabb számot eredményezett. Mivel az ábrázoláshoz továbbra is csak 8 jegynyi hely áll rendelkezésünkre, ezért az ún. túlcsordulás következett be, amely számjegyek “elvesztek”.

Győződjünk meg róla, hogy így kaptuk meg a helyes eredményt.

Page 34: Számítástechnika matematikai alapjai

34

a) Bit A bináris szám egy helyértékét bitnek nevezzük. A bit állapota ennek megfelelően 0 vagy 1 lehet.b) Byte 8 bit összekapcsolásával kialakított egység.c) Szó A processzor típusától függő érték. Jelenleg a 64 bites szervezésű processzorok az elterjedtek, így ezek esetében a 64 bitből kialakított egységet nevezzük szónak.

Az adatábrázolás Az adatábrázolás adategységeiadategységei

Page 35: Számítástechnika matematikai alapjai

35

Az eddigi ismereteink alapján tudjuk, hogy a tízes számrendszerben az 1Kilo az 1000-t jelenti.

A bináris számrendszerben a helyértékek mások, így ebben az esetben az 1Kilo 1024-nek felel meg. Ennek megfelelően változik a Mega, illetve a Giga értéke is.

Az adatábrázolás Az adatábrázolás adategységeiadategységei

1 Byte = 8 bit1 KB = 1024 Byte = 8*1024 bit1 MB = 1024 KB= 1024*1024 Byte = 8*1024*1024 bit1 GB=1024 MB=1024*1024 KB =1024*1024*1024 Byte = 8*1024*1024*1024 bit

Page 36: Számítástechnika matematikai alapjai

36

Pozitív és negatív egész számok ábrázolására. A negatív számokat a már ismertetett kettes komplemens szerint értelmezik a gépek.Törtrésszel rendelkező számokat is ábrázolhatunk, de ekkor a törtet jelző pont csak logikailag létezik, a számítógép nem "teszi ki", helyét nem változtatja. Nyomtatásnál az elhelyezéséről a programozónak kell gondoskodnia.

a) Fixpontos ábrázolásEz a számok műveletvégzésre alkalmas formában történő tárolására szolgál.

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

Page 37: Számítástechnika matematikai alapjai

37

a) Fixpontos ábrázolás

A fixpontos számábrázolás hátrányai:• az ábrázolható tartomány kicsi: 2 Byte-on a legnagyobb 32.767, a legkisebb -32.768• a számok pontossága erősen korlátozott:

ha egész számot ábrázol 7/4 =1 és a 4 /4=1

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

Page 38: Számítástechnika matematikai alapjai

38

A fixpontos hátrányait kiküszöbölő, a számok hatványkitevős (matematikában használt normál alakhoz hasonlatos) felírásán alapuló számábrázolás.Például: 175(10) = 0.175 * 103 10110011(2) = 0.0.10110011 * 228

0.375(10) = 0.375 * 100 0.011(2) = 0.0.11 * 22-1

b) Lebegőpontos számábrázolás

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

Page 39: Számítástechnika matematikai alapjai

39

Általánosan felírva: A = M * pk A = az eredeti szám M = az együttható,ennek a tört része az ún. mantisszap = a hatvány alapjak = a hatvány kitevője, az ún. karakterisztikaEbből észre vehetjük, hogy néhány elem minden szám esetén ismétlődik, ezért ezeket a számítógépen nem kell külön ábrázolni.

b) Lebegőpontos számábrázolás

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

Page 40: Számítástechnika matematikai alapjai

40

Például: 175(10) = 0.175 * 103 10110011(2)= 0.10110011 * 28

0.375(10) = 0.375 * 100 0.011(2) = 0.11 * 2-1

b) Lebegőpontos számábrázolás

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

Page 41: Számítástechnika matematikai alapjai

41

A számokat 6 bájtos valós típusú mennyiségként ábrázoljukb.) Lebegőpontos számábrázolás

12 12

:

kX m m

mantissza mkarakterisztika k

A mantissza egészrésze2323 11 (23÷2= 1111 marad: 11)1111 11 (11÷2= 55 marad: 11)55 11 ( 5÷2= 22 marad: 11)22 00 ( 2÷2= 11 marad: 00)11 11 ( 1÷2= 00 marad: 11)00

Pl.: -23.1875

A mantissza törtrésze0,18750,1875 00 (0,1875×2= 00,,375375)0,3750,375 00 (0,375 ×2= 00,,7575)0,75 0,75 11 (0,75 ×2= 11,,55)0,5 0,5 11 (0,5 ×2= 11,,00)00

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

Page 42: Számítástechnika matematikai alapjai

42

A számokat 6 bájtos valós típusú mennyiségként ábrázoljuk

b.) Lebegőpontos számábrázolás

A mantissza egészrésze=1011110111Pl.: -23.1875

A mantissza törtrésze=001110111.0011

10111.001|1000000 | 00000000 | 00000000 | 00000000 |

m

kkkkkkkk

Normálás 0.1xxxx A pontot 5 lépéssel balra tettük0.101110011

5mk

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

12 12

:

kX m m

mantissza mkarakterisztika k

.101110011

.10111001|1000000 | 00000000 | 00000000 | 00000000 |

m

kkkkkkkk

Page 43: Számítástechnika matematikai alapjai

43

A mantissza előjeleb.) Lebegőpontos számábrázolás

0.1011100115

mk

Mivel itt mindig 1 állna, Mivel itt mindig 1 állna, ezért ez a bitet ruházzuk ezért ez a bitet ruházzuk

fel a mantissza előjelének fel a mantissza előjelének jelentéséveljelentésével

Ha a mantisszaHa a mantisszanegatív, akkor legyen 1negatív, akkor legyen 1különben legyen 0különben legyen 0

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

12 12

:

kX m m

mantissza mkarakterisztika k

.101110011

.10111001|1000000 | 00000000 | 00000000 | 00000000 |

m

kkkkkkkk

Page 44: Számítástechnika matematikai alapjai

44

b.) Lebegőpontos számábrázolás

A karakterisztikát az ábrázolt legkisebb szám abszolút értékével megnöveljük, azaz hozzá adunk |-128|=128-at, majd átváltjuk 2-es számrendszerbe.

Tehát ha k=5, akkor k:=5+128=133

A karakterisztika (kitevő) előjele

Ezt az alakot nevezzük 128-cal eltolt nullpontú ábrázolásnak

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

12 12

:

kX m m

mantissza mkarakterisztika k

Page 45: Számítástechnika matematikai alapjai

45

b.) Lebegőpontos számábrázolás A karakterisztika (kitevő) előjele

A karakterisztika133133 11 (133÷2= 6666 marad: 11)6666 00 ( 66÷2= 3333 marad: 00)3333 11 ( 33÷2= 1616 marad: 11)1616 00 ( 16÷2= 8 8 marad: 00)88 00 ( 8÷2= 4 4 marad: 00)44 00 ( 4÷2= 22 marad: 00)22 00 ( 2÷2= 11 marad: 00)11 11 ( 1÷2= 00 marad: 11)00

k=10000101

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

12 12

:

kX m m

mantissza mkarakterisztika k

Page 46: Számítástechnika matematikai alapjai

46

A 6 bájtos normált ábrázolás eddigiek ismeretében:

Ábrázolható tartomány:

konvenció (megállapodás): 0:= {k=-128, mantissza=tetszőleges}

A legkisebb pozitív valós szám: 0.5 * 2-127 ≈2,938*10-39

A számok ábrázolása a A számok ábrázolása a számítógépbenszámítógépben

Page 47: Számítástechnika matematikai alapjai

47

A számítógép nem csak ‑ a számrendszereknél ismertetett ‑ matematikai műveletek, hanem logikai műveletek végrehajtására is képes. A logikában állítások vannak, melyek vagy igazak vagy hamisak. Ennek megfelelően a logikai adatok két értéket vehetnek fel: ha igaz, az értéke 1, ha hamis, az értéke 0. A logikai adatok ábrázolása általában 1Byte-on történik: 00000001 = logikai igaz 00000000 = logikai nem

Ismerkedjünk meg néhány logikai művelettel:

Logikai műveletekLogikai műveletek

Page 48: Számítástechnika matematikai alapjai

48

a) Negálás (NOT)

Olyan művelet, amely során az igazból hamisra, a hamisból igazra váltunk.

Logikai műveletekLogikai műveletek

Page 49: Számítástechnika matematikai alapjai

49

b) ÉS kapcsolat (AND)

A művelet elvégzése után az eredmény akkor igaz, ha az A és B is igaz volt, miden más esetben hamis.

Logikai műveletekLogikai műveletek

A B A & B

Page 50: Számítástechnika matematikai alapjai

50

c) VAGY kapcsolat (OR)

Az eredmény akkor igaz, ha vagy az A vagy a B is igaz volt, beleértve azt is, amikor mindkettő igaz.

Logikai műveletekLogikai műveletek

A

B

A v B

Page 51: Számítástechnika matematikai alapjai

51

d) KIZÁZÓ VAGY kapcsolat (XOR)Az eredmény kizárólag akkor igaz, ha vagy A vagy B igaz volt. Ez a kapcsolat kizárja azt az esetet, amikor mindkettő igaz.

Logikai műveletekLogikai műveletek

A BA B

Page 52: Számítástechnika matematikai alapjai

52

a) Összeadás (1 bites)

Aritmetikai műveletekAritmetikai műveletek

1 0

0 1

0 1

0 0

A + B

0111

1001

1010

0000

A BA & BBA

&

Összeg

Átvitel

Page 53: Számítástechnika matematikai alapjai

53

b) Összeadás (Teljes összeadó)

Aritmetikai műveletekAritmetikai műveletek

&

&O

R

A B Átvitel be

Összeg

Átvitel ki

Page 54: Számítástechnika matematikai alapjai

54

Kódolás-dekódolásKódolás-dekódolásA kódolás olyan művelet, amely egy jelrendszer elemeihez egy másik jelrendszer elemeit előre meghatározott szabályok szerint (kódkulcs) hozzárendeli. A dekódolás a kódolás fordított művelete.

KódInformáció Információ

Kódoló Dekódoló

Page 55: Számítástechnika matematikai alapjai

55

Kódolás (szám.tech.)Kódolás (szám.tech.)a) BCD kód (Binary Coded Decimal) Elsősorban a tízes számrendszerbeli számok ábrázolását segíti elő. Egy tízes számrendszerbeli helyérték ábrázolására 4 bitet használ

Page 56: Számítástechnika matematikai alapjai

56

b) EBCDIC kód (Extended Binary Coded Decimal Interchange Code) A BCD kód kiterjesztett változata, amely már 8 bites, így 28 = 256 kódhoz rendelhetünk egy-egy karaktert. A nagy számítógépek kódrendszere. Például:

Kódolás (szám.tech.)Kódolás (szám.tech.)

Page 57: Számítástechnika matematikai alapjai

57

c) ASCII kód

(American Standard Code for Information Interchange) A mikroszámítógépek kódja, amely 8 bites,így szintén 256 kóddal rendelkezik.Az angol ábécé, decimális számjegyek, írásjelek, aritmetikai és logikai műveleti jelek, vezérlőjelek ábrázolása lehetséges. Emellett beállíthatók nemzeti karakterek is.

Kódolás (szám.tech.)Kódolás (szám.tech.)

Page 58: Számítástechnika matematikai alapjai

58

Kódolás (szám.tech.)Kódolás (szám.tech.)

Page 59: Számítástechnika matematikai alapjai

59

GyakorlásGyakorlás

Page 60: Számítástechnika matematikai alapjai

60

GyakorlásGyakorlás

Page 61: Számítástechnika matematikai alapjai

61

GyakorlásGyakorlás

Page 62: Számítástechnika matematikai alapjai

62

VégeVége

De kár!!! :)