' iq x

Szdmk mettfd tanács 1959* január 5. II. évfolyam 1. széni

Értesí tőjeKIADJA: A. MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA, SZOL N O k

T A R T A L O ML Személyi ügyek.

II. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának, határozatai.III. A. Megyei Tanács- VB elnöke, valamint a megyei szakosztályok által kiadott

fontosabb rendelkezések.IV. Egyéb közlemények.V. Jogi kérdés-felelet rovat.

VI. Jogszabály tájékoztató.

A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága min­den tanácstagnak, a végrehajtó' bizottság tagjai­nak és a szakigazgatási szervek dolgozóinak bol­dog új évet, eredményes munkát és jó egészséget kíván.

Meg van győződve arról, hogy valamennyi tanácstag és tanácsi dolgozó 'munkájával hozzá­járul ahhoz, hogy tovább erősödjék a tanácsok­nak, mint az államhatalom helyi szerveinek a kapcsolata a lakossággal.

A Megyei Tanács Értesítőjének havonkénti rendszeres kiadásával a Végrehajtó Bizottság segítséget akar nyújtani ahhoz, hogy a tanács­tagok eredményesebb felvilágosító, nevelő mun­kál végezhessenek választóik között, és a taná­csok a lakosság bevonásával sikeresen tudják megoldani az új esztendőben előttük álló gazda­sági, politikai és egyéb irányú feladataikat.

I.

Személyi ügyekA Megyei Tanács 1958. december 13.-án tartott

alakuló ülése határozataiból:17/1958. sz. tanácshatározat:

A tanács az 1954. évi X. törvény 32. § (2) bekez­dése alapján ,a végrehajtó bizottság tagjaivá a Haza­fias Népfront Megyei Bizottsága javaslatának elfoga­dása mellett

Ádler Vilmos, Horváth Imre, Oláh György, Czíí- nege Lajos, Kapás Rezső, dr. Salló Ferenc, Csótó István, Kuti György, Tolna Károly, Fodor Mihály, dr. Lévay Károly, Tóth Miklós, Grósz István, Nyí­ri Béla, Varga Illés

tanácstagokat választotta meg.

18/1958. sz. tanácshatározat:

A tanács a végrehajtó bizottság 168/1958. sz. ha­tározatát, — melyben tagjai sorából a vb. elnökévé Oláh György, elnökhelyetteseivé Fodor Mihály, Csótó István-és dr. Salló Ferenc, titkárává Kuti György ta­nácstagokat választotta meg, — az 1954. évi X. tör­vény 33. § (2) bekezdése alapján jóváhagyta.20/1958. sz. tanácshatározat:

A tanács az 1954. évi X. törvény 20. §-ában biz­tosított jogkörénél fogva a végrehajtó bizottság ja­vaslata- a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága elő­terjesztése alapján ■—1 a létesített állandó bizottságok elnökévé, titkárává és tagjaivá az alábbi tanácstago­kat választotta meg:

1. Pénzügyi Állandó Bizottság:Elnök*: Abonyi Lajos, Titkár: Kiss Vince. Tagok:

Kengyel Mihályné, Erdei Sándor, Fóris Sándor, Máté Lajos, Gál István.2. Terv Állandó Bizottság:

Elnök: Szentesi László. Titkár: Kálmán István. Tagok: Tóth Imre, Vad András, Forgács József.

3. Építési és Községfejlesztési Állandó Bizottság:Elnök: Csáiky István. Titkár: Tóth Zoltán. Tagok:

Bohra Gyula, F. Zablánczki István, Mámdi Sándor, B. Molnár Sándor, Somlai Lajos, Varga József, Tóth Jó­zsef.4. Mezőgazdasági Állandó Bizottság:

Elnök: Szabó János. Titkár: Berecziky László. Ta­gok: Ádárn Mihály, Bihari János, Boda József, Hovod- zák István, Náituly László, Szabari István, Bakó Kál­mán, Karsai Mihály, Gál Ferenc.

5. Ipari Állandó Bizottság: •Elnök: Hegedűs András. Titkár: Papp Gábor. Ta­

gok: Hermán György, Papp István, Vad János, Velkei Béla, Urivai Dezső.6. Kereskedelmi Állandó Bizottság:

Elnök: Papp Jiátnostné. Titkár: Szenes Ottómé. Ta­gok: Lázár József, Kovács János, Farikas József né. Busa Gyulámé, Recski István.

7. Egészségügyi és Szoc.-pol. Állandó Bizottság:

Elnök: dr. Hauk István. Titkár: Nagypál Béla. Ta­gok: Rozsáli Menyhért, dr. Seres Kálmán, Szurőczki Istvánná, Márki Ferenc né, Adiamecz Józsefné, Varga Mihály, Sütő Mihály.

8. Művelődésügyi Állandó Bizottság:

Elnök: Nemes Lajos. Titkár: Megyeri Pál. Tagok: Árvái István, Droppán Ferenc, Fehérvári László, Kis- pár Sándor, Lengyel Zoltánná, Takács Vendel, Tóth Imréné.

A 'Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1958. de­cember 16.-i ülésén 175/5/1908. síz. határozatával az 1954.. évi X. törvény 33. §-iáinak (2) bekezdése alap­

éi ám'az aláfblbi járási városi vb. vezeték megválasztását hagyta- jóvá:

Jászapáti járás: Elnök: Abonyi Lajos, elnökhe­lyettesek: Kalmár András, Czakó Sándor, titkár: Fo­dor Tibor. ' . ,

Jászberényi járás: elnök:. Szabari István, elnökül.: Dobosi Imire, Kollár László,'titkár: Erdős Györgyné.

Kunhegyest járás: elnök: Nagy István, elnökh.: Rá ez Ferenc, Farkas Mihály, titkár: Tordiai József.

'Kunszentmártoni járás: ' elnök: Varga József, el- snökh..: Pintér Jeremiás, Táborok .Péter, titkár; Sebes-

• tyán Ferenc.Szolnoki járás: elnök: Bereczki' László, elnökh.:

Tóth Gyöngy, Molnár Lajos, titkár: Beöthy Lajos.Tiszafüredi járás: elnök: Hajnal István, elnökh.:

Ftvenczi Vendel, titkár: Péteri András.Törökszentmiklósi járás: elnök: Kársai Mihály, el­

nökih.: Póllai István, Szujó József, titkár: Nánási Károly.

Jászberény város: elnök: Bányai János, elnökh.: Beszteri Mihály, titkár: Róna István.

. Karcagé város: elnök: Szentesi László, elnökh.: Mátyás Imire, titkár: Tóth István.

Kisújszállás város: elnök: Jónás János, elnökh.: Mészáros István, titkár: Szabó Kálmán.

Mezőtúr város: elnök: Papp József, elnökh.: Suba István, titkár: Molnár Ernő.

Szolnok város: elnök: Kapós Rezső', elnökh.: Elek Lajos, titkár: Csíémyi László.

Túrkeve város: Sz. Kovács József, elnökh.: Seres Sándor, titkár: K. Nagy Károly.

Törökszentmiklős város: elnök: Búzás Imre, el­nökih.: Fehér Miklós, titkár: Oláh Lajos.

Végrehajtó bizottsági elismerés -Megállapította a. végrehajtó bizottság, hogy a Tö-

rökszentmaklósi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága és annak vezetői a szükséges feltételek biztosításának elősegítésével nagyban hozzájárultak a termelőszövet­kezetek olyan irányú kezdeményezésének kibontakozá­sához, hogy a szétaprózott, kisterületen gazdálkodó szövetkezetek egyesültek.

Ezzel elősegítették a termelőszövetkezeteik gazdál­kodási, vezetési színvonal árnak, emelését és később le­hetőséget teremtettek iá beruházások célszerűbb fel­használására,

Ezért a helyes és a nagyüzemi gazdálkodás fejlő­désiéit elősegítő kezdeményezésért: a végrehajtó bizott­ság elismerését fejezte ki a Törökszentmiklósi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságának.

II.

A M e g y e i Tanács V é g r e h a j(ó B izo ttságán ak h a tá ro za ta i

(Kivonatos szöveg)

Az 1958 december 2-án tartott végrehajtó bizottsági ülés határozataiból

1.67/1/1958. vb. sz. határozat:Az 1959. évi községfejlesztési tervjavaslatok tár­

gyalása során megállapította a végrehajtó bizottság, hogy a községi, városi és járási tanácsok végre­hajtó bizottságai és szakigazgatási szerveik komoly intézkedéseket tettek az 1959. évi községfejlesztési tervek előkészítése érdekében, aminek eredménye, hogy' a községfejlesztési tervek nagy többségükben reálisak és a községfejlesztés helyes irányát tükrözik.

A községek és városok fejlesztése érdekében szükségesnek tartja a végrehajtó bizottság, hogy a községi és városi tanácsok . egy tanácsciklusra, tehát négy évre állítsák össze, azoknak a legfontosabb lé-

_ tesítményeknek a sorrendiségét, — a tényleges szük­ségletnek figyelembevételével —, amelyeket ezen ta­nácsciklus ideje alatt a községfejIsztési terv keretén belül meg kell valósítani.

Ez az összeállítás azonban csak a legfőbb létesít­ményeket foglalja magában.167/1/1958. vb. sz. határozat:

A végrehajtó bizottság a jászalsószentgyörgyi Új Élet mg. tsz, a jászdózsai Úttörő Tszcs, mint új me­zőgazdasági termelőszövetkezet, illetve termelőszövet­kezeti csoport alakulását engedélyezte.

A kuncsorbai Vörös Október, Vörös Lobogó, Ha­ladás és Búzakalász mezőgazdasági tsz-eknek egyesü­lését és Vörös Október néven történő működését a tiszatenyői Lenin és Kossuth mg. tsz-eknek Novem­ber 7. néven történő egyesülését, a kengyeli Kossuth és Dózsa mg. tsz-eknek egyesülését és Dózsa néven történő működését, a tiszapüspöki Üj Élet és Ezüst- kalász mg. tsz-eknek Haladás néven történő egyesü­lését, a tiszaszentimrei Kossuth és Győzelem mg. tsz-eknek egyesülését és Kossuth néven történő mű­ködését, a mezőhéki Kossuth és Táncsics mg. tsz-ek­nek egyesülését és Táncsics néven történő működését jóváhagyta.

Az 1958 december 16-án tartott végrehajtó bizottsági ülés határozataiból

169/1958. -vb. sz. határozat:

A végrehajtó bizottság az állami gondozásba vett gyermekek helyzetének és a diákotthonok működésé­nek tárgyalása során megállapította, hogy mindkét téren tapasztalható javulás, amiben jelentős része van a művelődési osztály és az alsóbb szervek munkájá­nak is.

. Az állami gondozásba vett gyermekek nagy szá­ma azonban azt mutatja, hogy a tanácsok és a vég­rehajtó bizottságok a tőmegszervezetekkel együttmű­ködve nem tesznek megfelelő preventív intézkedé­seket annak ‘ érdekében, hogy időben elejét vegyék egyes szülőknél a gondozásba helyezésre kényszerítő állapot bekövetkezésének.

Az ilyen irányú munka a megyei Művelődési Osztály tevékenységi körében is nagyon szűk téren mozog.

1. A végrehajtó bizottság kötelezte a Művelődési Osztályt arra, hogy nagyobb határozottsággal és sok­oldalúan igyekezzék a jövőben megoldani az állami gondozásba vett gyermekek elhelyezésének és a diákotthonokban folyó nevelés problémáját.

Elengedhetetlennek tartja- a végrehajtó bizottság, hogy a gyermekvédelmi felügyelők munkájuk során necsak a gyermekek megfelelő gondozását ellenőriz­zék, hanem segítsék elő a nevelés megkívánt felté­teleinek megteremtését és tekintsék ezt egymástól elválaszthatatlan követelménynek.

Az állami gondozásba vett gyermekek nevelését elő kell segíteni azzal, hogy a pedagógusok — a csa­ládlátogatások során —- különös figyelemmel ellen­őrizzék az ilyen gyermekek helyzetét és nevelését.

2. A végrehajtó bizottság felhívta a járási, vá- rosi és községi tanácsok végrehajtó bizottságait, hogy a gyermekek állami gondozásba vételekor és annak megszüntetésekor körültekintőbben járjanak el. Dön­tést, illetve javaslati határozatot csak teljesen indo­kolt esetben hozzanak.

A végrehajtó bizottságok időnként számoltassák be a gyermekvédelmi felügyelőket a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekek helyzetéről.

A városban, illetve járásban lévő diákotthonok­ban folyó nevelési munkát és elhelyezési viszonyokat időnként ellenőrizzék. .

3. A végrehajtó bizottság utasította a megyei Igazgatási Osztály vezetőjét, valamint a járási, városi'

' tanácsok vb, elnökeit a gyámügyi előadók fokozot­tabb ellenőrzésére és megfelelő kioktatására annak érdekében, hogy az örökbefogadott gyermekek olyan szülőkhöz kerüljenek, ahol helyes irányú erkölcsi, politikai nevelésük biztosítva van.115/1/1958. vb. sz. határozati

A végrehajtó bizottság a tiszaörvényi Dózsa mg­tsz' részére az új működési engedély okirat kiadását, a tiszaderzsi Petőfi Tszcs részére az ideiglenes mű­ködési engedély kicserélését engedélyezte.

A jászdózsaí Kossuth és a Dózsa Népe mg, tsz- eknek Petőfi, a tiszaburai Lenin és Űj Élet mg. tsz-eknek Lenin, a kisújszállási Ady és Március 15. mg. tsz-eknek Ady, a kenderes! Haladás és Béke mg. tsz-eknek Haladás, a tiszaszentimrei Aranykalász és Fehér Imre mg. tsz-eknek Aranykalász, a nagyiváni Üj Utón és Aranykalász mg. tsz-eknek Űj Utón, a tiszafüredi Harcos és Üj Barázda mg. tsz-eknek Harcos, a turkevei Búzakalász és Zöldmező mg. tsz- eknek Búzakalász, a mezőtúri Tessedik és Vörös Október mg. tsz-eknek Vörös Október néven történő egyesülését;

a turkevei Aranykalász tszcs-nak a Táncsics mg. tsz-be, a turkevei Űj Barázda tszcs-nak az Adytszps-ba történő beolvadását jóváhagyta.175/2/1958. vb. sz. határozati

A föld járadéknak a termelőszövetkezetek részéről kötelező fizetését szabályozó 1091/1958. MT. sz. hatá­rozatban és egyéb korábbi rendelkezésekben idevonat» kozóan előírtak betartását a végrehajtó bizottság a maga részéről is egyik legfontosabb politikai és szociális kérdésnek tekinti.

Ebből kiindulva a végrehajtó bizottság kimondta, hogy a megye területén a termelőszövetkezeték öreg, beteg és munkaképtelen tagjaiknak, akár résztvettek, illetve vesznek a közös munkában, akár nem, a be­vitt saját földjük után kötelesek föld járadékot fizetni.

Azoknak a nem termelőszövetkezeti tagoknak, akiknek a. földjük haszonbérlet útján került a tsz közös gazdálkodási területébe, vagy kizárás, kilépés, vagy kihagyás következtében maradt ott, kötelesek a termelőszövetkezetek a velük kötött, illetve meg­kötendő szerződés alapján haszonbért fizetni.

8 054/1958.T/a. szám, —

A közsiéfgiíej lesztósi terv ék: Végrehajtása mérésének egységesítése céljából a végrehajtóbizottság elnöke szabályozta a járási, ési városi tanácsok vb. elmükéi ídevcnaJtkoző1 j'elenitéseivel. kapcsolatos adatszolgál­tatásit.

Felhívta az alsóbb szervek figyelmét arra, hogy a községfej lesztésd terv eredetileg megállapított elő­irányzatiát csak a helyi tanács jóváhagyásival lehet módosítani,

29 178/1958. VIII. szám. —Az Építési és Közlekedési Osztály az engedély nél-

kiüli építkezések megakadályozása érdekéiben az aláb­biakra hívta fel az alsóbb szakigazgatási, szervek figyelmét:

Gyakran előfordul, hogy egyesi építtetők építési engedély nélkül, sőt az I. fokú építési hatóságok el­utasító határozata ellenére kezdenék meg építkezés sekeh

Ezért elrendelte, hogy a helyi szervek vezessenek nyilvántartásit a kiadott építési, engedélyekről és az

■elutasított, építési engedély kérelmeikről.Amennyiben engedély nélküli vagy engedélytől el­

térő építkezés: esete 'áll fenn, úgy az építkezést az1957. évi' IV. tv. 7, § (2) bekezdés,© értelmében hala- déktíalamul te M A állítani és. megfelelő intézkedés megtétele végett az I. fokú építési, hatóságot .érte-

asíí-tenii kell.Felhívta a helyi tanácsok figyelmét arra, hogy az

•építési munkát fenti okokiból leállító határozatnak szerezzenek érvényt: ési -az, ilyen építkezéseket még a kezdetben minden, rendelkezésre álló eszközzel gátol- jak meg. - •; ■ ;

29 090/1958. V III. szám. —Az államiigázgatásíii eljárási általános szabályairól

szőlő 1957. évi IV. tv. 77. §-a érteiméiben az állam­igazgatási szerv, tehát az építésügyi; hatóság is, bírság kiszabásával biztosíthatja, - a teljesítésit, szolgáltatást, valaminek a tűrését, vagy abbahagyását elrendelő ha­tározat árnak végrebaj fását.

Az Építési és- Közlekedési Osztály közölte a • szak- igazgatási iszervekkejl, hogy a hivatkozott törvényes rendelkezési értelmében . az 1937. évi VI. tv: • 28. ■§ (1) bekezdésében biztosított pénzbírság kiszabási jog — a törvényben meghatározott feltételek mellett és ke­retek között — változatlanul fennáll,21011/—190/1958. szám. —

A Kereskedelmi, Osztály közölte a helyi szervek­kel, hogy magánkereskedőik rizs felvásárlásával nem foglalkozhatnak. .

21 376/—3/1958. szám. —

A Kereskedelmi Osztály alsóbb szervei útján fel­hívta, a földművesiszövetkezetek figyelmét arra, hogy idejében gondoskodjanak a szükséges műtrágyái éle-.

_ségek beszerzésiéről.i ,

IV.

Egyéb közleményekMegyénkben december 28-ig *8339-ire emelkedett a

mezőgazdasági termelőszövetezetekbe a múltévben be­lépettek szánna. A termelőszövetkezeti csoportokba1958. évben belépők, száma 648.

Az elmúlt évbein 30 új mezőgazdasági termelőszö­vetkezet és 16 új termelőszövetkezeti csoport alakult és 13 termelőszövetkezeti csoport pedig átalakult me- . zőgazdasági termelőszövetkezetté.

V.

Jogi kérdés-felelet rovatKérdés: T. L. és nej© a Heves-vármegyei Közjó­

léti Szövetkezetinél 1943-ban kötelezvényt írtak alá a Közjóléti Szövetkezet által épített (ONCSA) ház jut­tatására vonatkozóan. Nevezettek a törlesztési részle­teiket kifizették és a tulaj dóm joginak nevükre való át­írását kérik, de seim a járási, sem a megyei tanács, vb. szakigazgatási szervei nem tartják hatáskörükbe tar­tozónak a bekebelezéi engedély kiadását.

Milyen jogszabály alapján, mely szervinek kell el­járni ebiben az ügyben?

Válasz: A 16 138/Ü950. (XI. I.) F. M. sz. rendelet 2.§-árnak (1) bekezdése értelmében a volt közjóléti szö­vetkezeteik házingatlanaival kapcsolatos tulajdonjog be­kebelezési és mais eljárások a megyei tanács, végre­hajtó -bizottságának hatásköréibe tartoznak.

Kérdés: Családi lakóiház építése céljából K. P. és neje közösen 312 négyszögöl telket vásárolt. Az ingat­lant szabályszerű elkülönítési szerződés lés mérnöki

HL

A Megyei Tanács VB elnöke, valamint a megy ei szakosztályok

által kiadott fontosabb rendelkezések

vázrajz alapján a tulajdoni aránynak megfelelően megosztani kívánják, de a telekkönyvi hatóság a' ké­relmet elutasította, mert az építési hatásáig- engedé­lyét nem mutatták he.

Helyes-e ez a döntés különösen akkor, ha a meg­osztott telek térmértéke meghaladja az építési jogsza­bályokban meghatározott legkisebb mértéket?

Válasz: A telekkönyvi hatóság határozata törvé­nyes. Az 1937. évi VI. tv. 5. és 7. §-ai értelmében a város beépítésre kijelölt területén a telek felosztásá­hoz — a felosztás után keletkezett részek térmértékére tekintet nélkül — az építésügyi hatóság engedélye szükséges. A város beépítésre kijelölt területén kívül, — ideértve a városias! kialakításra ki nem jelölt terü­letiét is —* telek felosztáshoz hatósági engedély csak akkor szükséges!, ha a feloszás következtében 800 négyszögölnél kisebb terület keletkezik. Ebből követ­kezik, hogy a város beépítésire kijelölt területén bár­milyen nagyságú telek megosztásánál, beépítésre ki nem jelölt területen pedig, ha a megosztás után 800 négyszögölnél kisebb terület keletkezik, az építésügyi hatóság engedélye a tulajdonközösség megszüntetésiére vonatkozó szerződésnek anyagi jogi érvényeségi kei­kké és a telekkönyvi' hatóságnak minden esetben vizs­gálnia kell, hogy az építésügyi hatóság a szükséges engedélyt megadta-e, illetve ilyennek hiányában a megosztási kérelmet el kell utasítania.

Kérdés: p. L. és neje két szobából és mellékhelyi­ségekből álló családi házat vásárolt. Az adás-vét éli szerződésben az eladóik arra vállaltak kötelezettséget, hegy a vétel tárgyát képező házingatlant 1958. év augusztus 1-ig kiürítve a vevőknek átadják. Az el­adóik most ahhoz ragaszkodnak* hogy a vevőik részük­re megfelelő lakást biztosítsanak.

Milyen álláspontra helyezkedjék a labáshatótság?Válasz: Az eladók nem bérlőként, hanem tulajdo­

nosként laktak az eladott házingatlanban, így a felek jogviszony iáira nem a lakásbérletre vonatkozó jogsza­bályok, hanem a polgári jog általános szabályai az irányadóik, ennélfogva a felek közötti jogvita nem a laká'shaítósiáig, hanem ,a járásbíróság hatáskörébe tar­tozik. Véleményünk szerint az adás-vételi szerződés alapján a vevőket nemesük a tulajdonjog, hanem a házingatlan birtoka is megilleti és az eladók a házin­gatlanban 1958. év augusztus 1 óta jogcím nélkül tar­tózkodnak ás a vevőktől megfelelő lakás biztosítását nem követelhetik.

VI.

Jogszabály tájékoztató61/1953, (XI. 17.) Komi. rendelet a háztartási vil-

lamcislkészülélkek érintés védelmének biztosítása. Az ál­lami vagy szövetkezeiti tutajjiáeinlban átló' lakóépüle­tekben, valamint nem lakóépület jellegű olyan épüle­teikben, ahal villamos háztartási készüléket használ­nak, vagy szándékoznak! használni, a közműhöz csat­lakozó vízvezetéki ínyomóeisőlhálózatot alkalmasnak kell tenni arra, hogy a háztartási viilamoslkésizüléikek éirlntésvédelmét szolgáló földelésire felhasználható le­gyen.. Ennek a rendelkezésnek megfelelően kell kivi­telezni az 1958. december 1. után építendő állami vagy (szövetkezeti tulajdonban levő épületeket, A már meglévő épületekben, a megfelelő átalakítást két éven belül kell végrehajtani. Az átalakítási végrehajtása a házikezelő feladata. Ha a magántutaj doniban álló lakó­épületek vízvezetéki myomóesőhálózatát háztartási vil- laímicislkészüiékek érintésvédelmiét isízclgáló földelésre használják, a tulajdonosit (birtokosit) a Városi (Járási)

Tanács,' VB Építési Szakigazgatási szerve megfelelő határidő kitűzésiéivel felhívja a szükséges. átalakításra. (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 88. jsz,)

14/1958. (XI/ 17.) Bke M. sz. rendelet cukrászdák- bán- éis büfékben az égetett szeszesital árusításának szabályozásáról. Cukrászdáikban és büféikben égetett szeszesitalokat nem szabad árusítani. Ez a rendelke­zés a likőr-félékre nem vonatkozik. — (Tanácsok Köz» lönye, 1958. évi 88. sz.)

. 63/1958. (XI* 30J Korm. rendelet a kisiparosoknak állami vállalatok és állami szervek részére végzett munkáiról. Állami vállalat és egyéb állami gazdálkodó szerv, továbbá költségvetési szerv, valamint ezek jó­léti, szociális, kulturális és sportintézményei kisipa­rossal termékek előállítására, áru beszerzésére és ipari szolgáltatásokra szerződésit esiafc a rendelet szabá­lyai! szerint köthetnek. 10 000,— Ft értékhatárig a meg­rendelő állami szerv vezetője — figyelemmel az ál­lami vállalatok ési szövetkezetek elsőbbségére — saját hatáskörben/ köthetnek kisiparossal szerződést. Az ál­lami szerv a szerződési teljesítéséihez szükséges anyagot a kisiparos részéire nem adhatja el és a kisiparos részére előleget sem folyósíthat.

A kisiparosoknak az állammal kötött szerződésére a polgárjog általános . szabállyal az irányadók. A könnyűipari miniszter és a pénzügyminiszter a szer­ződéssel kapcsolatban biztosíték, kötbér é s ' biztosítás kötelező* alkalmazását rendelhetik el. — (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 88. sz.)

23/1958. (XI. 30.) FM.—ÁM, sz, rendelet a kenyér- és sütemény bérsütéisi, valamint a liiszt Vés a kenyér cserélést díjnak megállapításáról. Ha lisztet kenyérre cseriéinek át, a cserélő által adott 1 kg búza-, vagy ■ rozslisztért 1,36 kg kenyeret kell kiadni és sütési d íj. címén kenyérkilogrammonként 1,40 Ft-ot kell felszá­molni. —- (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 89. sz.)

25/1958, (XI. 30.) FM.—ÁH. sz. rendelet a tenyész­bika árak megállapításáról. — A felvásárlásra kerülő, törzskönyvezett Itenyészbikáik alapéra, darabonként 11 300,—1 Ft. Ez az ár 84 külleműi pontiszámot, 3500 kg anyai tejtermélélst, ebben 132 kg tejzsírterfmelést elért tenyészbikára vonatkozik.

A rendelet meghatározza, hogy a megállapított áron felül milyen 'esetekben és milyen összegű felárat kell fizetni *és meghatározza a m inőiségi felárak összegét is. A szerződés alapján, felnevelt tenyészbikák után a rendeletben megállapított ár, illetőleg árikiegyenlí- tésefc 10 százalékát kitevő szerződéses felárat is kell fizetni. ,r—■ (Tanácsok Közlönye, 1058. évi, 80. sz.)

187/1958. (P. K. 34.) PM. sz. utasítás a iházadó és a lakásihelyreállítási hozzájárulás 1959. évi kivetéséről. A háziadé ési lakáshelyreállít,ást, hozzájárulás 1959. évi kivetéséhez — 1958. december Húg —*' mindem magán­tulajdonban levő épületről — így a tételes házadó­val adóztatott épületeikről is házadó bevallást kell benyújtani. — (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 80. sz.)

313/1958. (I. K. 21.) IM. III/2. számú közlöny a ta­nácsi szervek által kért telekkönyvi másolatok (szem­lék) liletékmeotesíségéről. A telekkönyvi hatóságok a tanácsi szervek megfcepeísésie 'alapján akkor állíthatják ki illetékmentesen a kért telekkönyvi kivonatot (szem,-

lét), ha a megkereső hatóság határozottan megjelöli a felhasználás célját és erre a célra a jogszabály ille­tékmentességet biztosít. Ha a megkeresésben a fel- használás pontos célja megjelölve nincs, vagy a meg­jelölt célra a fennálló* jogszabályok szerint a telek­könyvi másolatot csiafe illetékkötelesen lehet kiadni, annak illeléfceistsíéigét is. le kell róni. — (Tanácsok Köz­lönye, 195% évi 8,9. sz.)

64/1958. (XII* 9.) Korín, rendelet a levonásos jö­vedelemadó fizetésére kötelezett személyek által 1959. éviben fizetendő közsiégfejlesztó síi! hozzájárulás mérté- kiélnek megállapításáról. A levonásos jövedelemadó fizetésiére kötelezett személyek által fizetendő község- fejlesztési hozzájárulás mértékének megállapításéról szélé 15/1958. (II. 18.) Komi. számú rendelet rendel­kezéseit 1959. évre iis alkákmazni keli. — (Tanácsok Közlönye. 1958. évi 91. sz.)

3.88/1958. (P. K. 35.) PM. számú rendelet a szőlő- törkölynek adó megfizetése mellett történő kifőzésé­ről. Szőlőtörkölyét bárki tetszése szerint főzheti ki pálinkának felesbe, vagy adó megfizetése ellenéiben. Az adó megfizetésié ellenében előállott pálinka után hektoliter fokomként 45,— Fit szesz jövedéki forgalmi adót kell befizetni a Gyümölcs1- Szeszipari Tröszt 29.362,901—44. számú csekkszámlájára. — (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 91. sz.)

1958. évi 40. sz. tvr. a dolgozók társadalombizto­sítási nyugdíjáról. (Kivonatos szöveg.) öregségi nyug­díj. 2. § (1) Öregségi teljes vagy résznyugdíjra jogo­sult az a hatvanadik életévét betöltött férj, és 55-ik életévét betöltött nő, aki a szükséges szolgálati időt megszerezte.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott korhatár­hoz képest öt évi korkedvezményben részestül és en­nek megfelelően — a szükséges szolgálati idő meg­szerzése esetében — öregségi teljes vagy résznyug­díjra jogosult az az ötvenötödik életévéit betöltött férfi, akii huszonöt éven. át, illetőleg az az ötvenedik életévét betöltött no, aki húsz éven át a Minisztertanácsi rende­letében imagh at ározett, korkedvezményre jogosítóniunkakörben (munkahelyen) dolgozott.

öregségi teljes nyugdíj. 3. § (1) Az öregségi teljes nyugdíjra való* jogosultsághoz huszonöt évii szolgálati idő megszerzése szükségest

(2) Minisztertanácsi rendelet az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges, szolgálati idő tartamát átmeneti lég huszonöt évnél rövidebb időben iisl megállapít­hatja. Az így megállapított szolgálati idő azonban tizennégy évnél rövidebb nem lehet.

öregségi résznyugdíj. 4. § Öregségi résznyugdíjra jogosult az, aki az öregségi teljes nyugdíjhoz szüksé­ges szolgálati időt nem szerezte meg, de a 2. § (1)— (3) bekezdésben meghatározott életkort betöltötte és legalább tíz évi szolgálati ideje van.

Rokkantsági nyugdíj. 5. § Rokkantsági teljes vagy résznyugdíjra jogosult megrokkanása esetén az, aki a szükséges! szolgálati időt megszerezte és a) munka- képességét mind rendes kerebőfoglalkozása, mind bár­mely más foglalkozási tekintetében telj'esen elvesz­tette és: mások gondozására szorul (I. csoportbeli rönk- kant); b) munkaképességét mind rendels keresőfoiglal-

hozása, mind bármely . más foglalkozás tekintetében . teljesen, elvesztette, de mások gondozására nem szorul (II. csoportbeli rokkant); c) rendes keresőfoglalkozásé,- bán- a szokásos munkaiéitételekkel rendszeres mun­kára képtelen és munkaképességét legalább kéthar­mad részben, egyébként isi • elvesztette, úgy hogy meg­maradó muníkafcépesiségével rendszeresen nem, vagy korábbi foglalkozásánál lényegesen kisebb minősí­tésű, vagy lényegesen kisebb keresetet biztosító fog­lalkozásiban tud dolgozni (III. csoportbeli rokkant), ha rokkantsága egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

Rokkantsági teljes nyugdíj. 6. § (:í) A. rokkantsági teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő:22 é. életkorig 2 íév korkedv. jog. munkák. 2 óv22—25 é. életkorig 4 év korikedv. jog. munkák. 3 év25—30 é. életkoriig 6 év korkedv. jog. munkák. 4 év30—35 é. életkorig 8 év korkedv. jog. munkák 6 óv35-—40 é. életkorig 11 év korkedv. jog. munkák. 8 év40—50' é. életkorig 14 év korkedv. jog, munkák. 19 év45—50 é. életkorig 17 év korkedv. jog. munkák. 12 év50—-55 é. életkoriig 20 óv fcoríkedv. jog. munkák, 15 óv55—60 é. életkorig 23 év korkedv. jog. munkák. 18 év7. § (1) Szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül rokkantsági teljes* nyugdíjra jogosult az, akinek meg­rokkanását üzemi baleset vagy foglalkozási betegség okozta. (2) Üzemi baleset: a munkaviszonyból folyókötelezettségek teljesítésével Összefüggésben az üzem­ben vagy üzemen, kívül bekövetkezett baleset. Foglal­kozási betegség: a dolgozó foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezett betegség.

Rokkantsági résznyugdíj. 8; § Rokkantsági rész- nyugdíjra jogosult az, aki a rokkantsági teljes nyug­díjhoz szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de legalább tíz évi, illetőleg korkedvezményre jogosító munkakörben legalább nyolc évi szolgálati ideje van.

Baleseti járadék. 9. § (1) Baleseti járadék szolgá­lati időre tekintet nélkül jár annak a dolgozónak, aki­nek munkaképessége üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de nem rokkant (5. §). (2) Ha a minkaképesiségcsökfcenés mértéke a huszonöt százalé­kot nem haladja meg, a baleseti járadék legfeljebb két évig jár.

Özvegyi nyugdíj, 10. § (1) özvegyi nyugdíjra jogo­sult a férj halálától számított egy éven át az a féle­ség, akinek férje öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas volt, vagy haláláig a rokkantsági 'teljés vagy rész- nyugdíjhoz szükséges szolgálati! időt megszerezte, ille­tőleg üzemi baleset vagy foglalkozási betegség követ­keztében halt meg (ideiglenes özvegyi nyugdíj). (2) Az özvegyi nyugdíj egy éven túl is megilleti a felesé­get, ha férjének halálakor ötvenötödik életévét betöl­tötte (állandó* özvegyi nyugdíj). (3) Életkorára tekin­tet nélkül állandó özvegyi, nyugdíj jár a feleségnek, ha a) férjének halálakor egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozása következtében legalább kétharmad résziben munkaképtelen (rokkant), vagy b) férjének halálakor legalább két, árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodik; vagy c) férje a munkahelyén _ elszenvedett üzemi balestet következte­

ben to lt meg. (4) Állandó özvegyi nyugdíj jár a fele- ■ ségirieik • abban az- esetiben. Is, ha a) ötvenötödik életévét •' eléri, vagy megrokkan [(3) beik. a) pont], feltéve, hogy férjének halálakor- a negyvenedik életévét már betöl­tötte;' b) férjének halálakor a negyvenediik életévét ugyan még: nem töltette be, de férje halála:öl -számitott tizenöt éven belül megrokkan. (5) A (3); bekezdés- b) pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása. szempont­jából nemi lehet figyelembe venni azt az árvaellátásra jogosult ■ gyermeket, aki tizennyolcadik életévét betöl­tötte és közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása címén részesül árvaellátásban. 11. §. Áz az özvegy, 'akinek férje a házasság megkötésiéikor hat­vanadik életévét' miár betöltötte, íideigleneb vagy ál­landó' özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogo­sult, ha a házasságból (együttélésből) gyermek szár­mazott, vagy a házastársak a -házasság megkötésié után legalább' öt évig együtt éltek. 1'2. § (1) Annak a nő­nek, . .akinek' házasságát felbontották és) annak- a fele­ségnek, akii férjétől, egy évnél hosszabb ideje külön - él, az ideiglenes-- özvegyi -...nyugdíj az egyéb feltételek mellett' isi. csak abban az esetben jár1, ha férjének ha­lálakor tartáisdíjban részesült. Az özvegyi, nyugdíj ősz- szege , a tartásdíj összegénél. több nem lehet, (2) An­náik a nőnek, akinek házasságát felbontották és, an­nak a felehégrek, .aki férjétől egy évnél hosszabb ideje " külön él, az állandó özvegyi nyugdíj az egyéb feltéte­leik mellett is csak abban az esetben jár, ha a) fér­jének halálaikor tartáisidíjfoan részesült, vagy b) az ál­landó özvegyi nyugdíjra jogosultság .feltételei a kü­lönéléstől számított tizenöt éven belül következnek be éisi a feleséig tartásra való' érdemtelenisiéiglét a bíróság nem állapította meg'. 1-3. §. özvegyi nyugdíjra jogosult a feleséggel egyenlő feltét elek mellett az a nő (élet- társ) is, aki a meghalt férfivel- annak halálát közvetle­nül megelőzően legalább egy'éven át együtt élt, ha az együttélésből gyermek származott és a fé r fi, az apasá­got elismerte vagy azt a * bíróság jogerősen megálla­pította. özvegyi nyugdíjra jogosult az az élettárs is, * aki a meghalt férfivel annak haláláig, legalább tíz éven, át együtt élt. —< 14. §. Az a feleség, akinek a férjé' eltűnt és az eltűnést a bíróság jogerősen meg­állapította, ugyanúgy [jogosult; özvegyi nyugdíjra, mintha férje meghalt volna. Ezt a rendelkezést az árva­ellátásra és a szülőd nyugdíjra jogosultság elbírálása ■során is- megfelelően alkalmazni kell1.

Az özvegyi nyugdíj megszűnése. 15. § (1) Mind azideiglenes, mind az állandó özvegyi nyugdíj megszű­nik, ha az özvegy újból háziassá got köt. (2) A rokkant­ság címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj meg­szűnik:, ha az özvegy rokkantsága megszűnt. (3) Két árvaellátásra jogosult . gyermek címén megállapított állandó özvegyi nyugdíj megszűnik, ha már egy gyer­mekiem, jogosult áz árvaellátásra. Ebből a szempont­ból ’néim lehet árvaellátásra jogosultnak tekinteni azt a tizennyolcadik életévét betöltött gyermeket, aki kö­zép1- vagy" középfokú iskolái tanulmányok folytatása címén részesül árvaellátásban.

Az özvegyi nyugdíj feléledése, 18. § Feléled' az öz­vegyi nyugdíjra jogosultsága annak az özvegynek, akinek az özvegyi nyugdíja nem újabb házasságkötés,

folytán szűnt meg; a.) ha ötvenötödik életévét eléri, feltéve, hogy nyugdíja negyvenedik életévének betöl­tése után szűnt meg; b) életkorára tekintet nélkül, ha áz özvegyi nyugdíj megszűnésétől számított tizenöt éven belül rokkan meg.

A férj özvegyi nyugdíja,. 17. § (1) A feleség özve­gyen maradt 'munkaképtelen férjének is jár özvegyi nyugdíj, ha a) felesége a halálát megelőzően legalább egy éven át saját háztartásában, túlnyomóan saját keresetéből eltartotta, vagy a bíróság a férj részére* tar- táisdíjat állapított meg és b) a feleség öregségi vagy

-rokkantsági nyugdíjas volt, vagy- haláláig a rokkant­sági nyugdíjhoz 'szükséges szolgálati .időt megszerezte, .illetőleg üzemi, baleset vagy foglalkozási betegség kö­vetkeztében halt meg. (2) A -férj özvegyi nyugdíja a munkaképtelenség megszűnésével vagy újabb házas­

ságkötéssel szűnik meg,)

Végkielégítés, 18. § Annak az özvegynek, akinek állandó özvegyi nyugdíja újabib házasságkötés folytán szűnik meg,- egy évi özvegyi nyugdíjával egyenlő ö s ­szegű végkielégítés jár.

Árvaellátás. 19, § (1) Árvaellátás. jár a maghalt nyugdíjas, valamint a rokkantsági nyugdíjhoz szük­séges szolgálati idő megszerzése után, vagy üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség következtében meghalt dolgozó gyermekének, mostohagyermekének és örökbefogadott gyermekének. Árvaellátás jár a nevelt gyermeknek, a testvérnek és az unokának is, ha a dolgozó vagy nyugdíjas saját háztartásában tar­totta el, feltéve, hogy a heveit gyermeknek; testvér­nek, illetőleg unokának tartásra köteles és képes hoz­zátartozója nincsen. (2) Az árvaellátás az árva tizen­hatodik életévének betöltéséig, közép- vagy közép­fokú iskolai tanulmányok folytatása esetében a ta­nulmányok befejezéséig, de legfeljebb- tizenkilencedik életévének betöltéséig jár. Ha az árva tizenhatodik, illetőleg közép- vagy középfokú iskolai tanulmányok folytatása esetén a tanulmányok befejezéséig, de,leg­feljebb tizenkilencedik életévének betöltéséig testi vagy szellemi fogyatkozás miatt tartósan megrokkan és eltartásra szorul, ennek az állapotnak tartamára az árvaellátás életkorra tekintet nélkül jár. (3) Ha az árvának több jogcímen lenne igénye ellátásra, a na­gyobb összegű árvaellátásra jogosult. (4) Nem érinti az árvaellátásra jogosultságot, ha az árva özvegyen maradt szülője újból házasságot köt, vagy ha az ár­vát örökbe fogadják.

Szülei nyugdíj. 20. § (1) Szülői nyugdíj jár a rok­kantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meg­szerzése után, vagy üzemi baleset, illetőleg foglalko­zási betegség következtében meghalt dolgozó, továbbá a meghalt nyugdíjas szülőjének, valamint nagyszülő­jének abban az esetben, ha a) őt a dolgozó vagy nyug­díjas, Halálát megelőzően egy éven át egészen vagy túlnyomó részben eltartotta és b) tartásra köteles és képes hozzátartozója nincsen, (2) A szülői nyugdíj a szülő, illetőleg nagyszülő rokkantságának tarta­mára jár.

Családi pótlék. 21. § (1) A nyugdíjast gyermeke, testvére és unokája után családi pótlék illeti meg.

(2) A családi pótlékra jogosult nyugdíjasok körét' és és a jogosultság feltételeit, továbbá a házastársi pót­lék összegét a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

Házastársi pótlék. 22. § (1) Házastársi pótlék jár a nyugdíjasnak az ötvenötödik életévét betöltött há­zastárs (élettársa) után. (2) A házastársi pótlékra jo­gosult nyugdíjasok körét és a jogosultság feltételeit, továbbá a házastársi pótlék összegét a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

A szolgálati idő. 23. § (1) A szolgálati idő a dol­gozó által betegségi biztosítással járó munkaviszony­van, vagy fegyveres testület hivatásos állományában töltött idő. (2) A Minisztertanács mind a törvény- erejű rendelet hatálybalépése előtti, mind annak ha­tálybalépése utáni időre vonatkozólag — az (1) be­kezdésben foglaltaktól eltérően is — rendelettel álla­pítja meg, mi tekinthető szolgálati időnek. 24. §. A nyugellátáshoz szükséges legkisebb szolgálati idő egy­ötöd részét — de legfeljebb két évet — meghaladó szolgálati időt csak a biztosítási szervek nyilvántartá­sai vagy hitelt érdemlő egykorú okirati bizonyítékok alapján lehet számításba venni. 25. §. Ha a dolgozó szolgálati idejében egyhuzamban öt évet meghaladó megszakítás van, a megszakítást megelőző szolgálati időt csak a Minisztertanács rendeletében megállapí­tott feltételek mellett lehet figyelembe venni.

A nyugellátások összege. 28. § (1) Az. öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj, valamint a baleseti járadék összegét a munkabér alapján kell megállapítani. (2) A munkabér számításának szabá­lyait a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.27. §. Az ‘öregségi és a, rokkantsági teljes vagy rész- nyugdíj törzsnyugdíj bői és nyugdíj kiegészítésből áll.28. §. (1) Az öregségi teljes nyugdíjra jogosult törzs­nyugdíja a munkabér öt ven százaléka. (2) Az öreg­ségi résznyugdíjra jogosult törzsnyugdíja az (1) be­kezdésben meghatározott tö];zsnyiigdíjnak a munka­bér annyiszor két százalékával csökkentett összege, ahány év az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időből hiányzik. 30. §. A nyugdíjkiegészítés az 1929. évi január hő 1. napja óta megszerzett szol­gálati idő minden teljes éve után a törzsnyugdíj egy százaléka. 31. §. (1) Az öregségi és a rokkantsági tel­jes vagy résznyugdíj legkisebb összege havi ötszáz forint. Ha azonban a szolgálati idő tíz évnél több, a nyugdíj nem lehet kevesebb az ötszáz, forintnak annyiszor öt forinttal emelt összegénél, mint ahány évvel a szolgálati idő a tíz évet meghaladja. (2) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj ősz- szege a nyugdíj megállapításánál alapul vett munka­bérnél több nem lehet és a havi háromezerötszáz fo­rintot nem haladhatja meg. 32. §. (1) A dolgozó öz­vegyének járó özvegyi nyugdíj annak a rokkantsági teljes vagy résznyugdíjnak ötven százaléka, amely a férjet-az elhalálozás időpontjában a nem üzemi bal­esetből eredő III. csoportbeli rokkantsága esetén meg­illette volna. (2) Az öregségi nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj a meghalt férj részére megálla­pított öregségi teljes nyugdíj, illetőleg öregségi rész­nyugdíj ötven százaléka. (3) A rokkantsági nyugdíjas özvegyének járó özvegyi nyugdíj annak a rokkant­

sági teljes vagy résznyugdíjnak. az ötyén ‘százaléka, amely a férjet a nyugdíjazás időpontjában á nem üzemi balesetből eredő IIJ. csoportbeli rokkantsága esetében megillette vagy 'megillette' volna. (4)' Az üzemi, baleset vagy foglalkozási -betegség következ­tében -meghalt -dolgozó,-- -illetőleg-■,-nyűgeíjas özvegyé-, nek járó özvegyi nyugdíj öt ven százaléka annak a. rokkantsági teljes nyugdíjnak, amely a férjet az* üzemi baleset, illetőleg foglalkozási betegség alapján a halál időpontjában a II. csoportbeli rokkantság ese­tén megillette vagy megillette volna. 33. §, Ha az özvegyi nyugdíjra többen jogosultak, azt közöttük meg kell osztani. 34. §. (1) Az árvaellátás összege ár­vánként az özvegyi nyugdíj ötven százaléka, de leg­alább havi százhetvenöt forint, annak az árvának pe­dig, akinek mindkét szülője meghalt (szülötten árva), az özvegyi nyugdíj teljes összegének megfelelő árva­ellátás, de legalább havi kétszázötven forint jár. (2) Azt az árvát, akinek életben lévő szülője rokkant, az. árvaellátás szempontjából szülötten árvának kell te­kinteni. (3) Az árvaellátás szempontjából szülötten árvának kell tekinteni* azt az árvát is, akit életben lévő szülője elhagyott és róla nem gondoskodik. Az árvaellátás* és szülötten árva részére járó árvaellátás közötti különbözetet a szülőtől be kell hajtani, ha gyermekének eltartására képes. (4) Ha az árvaellá­tásra jogosult mostohagyermek után a vérszerinti szülő tartásdíjat tizet; ezt az árvaellátásba be kell számítani. Ha a tartásdíj összege több mint az árva­ellátás, az árvaellátás folyósítását szüneteltetni kell. 85. §. A szülői nyugdíj összege azonos az özvegyi nyugdíj összegével. Ha * több szülő, illetőleg nagy­szülő jogosult nyugdíjra, a szülői nyugdíj a jogosul­takat egyenlő arányban illeti meg. 36. §. (1) Az öz­vegyi nyugdíj, az árvaellátás és a szülői nyugdíj együttes Összege nem haladhatja meg az özvegyi nyugdíj kiszámításánál a 32. § szerint alapul vett nyugdíj -százhuszonöt százalékát és nem lehet több náromezerötszáz forintnál. (2) Ha a hozzátartozók nyugellátásának együttes összege az (1) bekezdésében meghatározott összeget meghaladná, a nyugellátáso­kat — az özvegyi nyugdíj kivételével — arányosan csökkenteni kell. Ha azonban az árvaellátás ennek következtében a százhetvenöt forintot, illetőleg szü­lötten árva esetében a kétszázötven forintot nem érné el, az árvák részére ezt az Összeget kell­megállapítani. 37. §. (X) A baleseti járadék összege 16—25%-os .munkaképességcsökkenés esetében (1. fo­kozat) a munkabér nyolc százaléka, 26—35%-bs mun­kaképességcsökkenés esetében (2. fokozat) a munka­bér tíz százaléka,- 36—49%-os munkaképességcsökke­nés esetében (3. fokozat) a munkabér tizenöt száza­léka, 50—86° o-os munkaképességcsökkenés esetében (4. fokozat) a munkabér harminc százaléka.

Jogosultságot kizáró és korlátozó, okok. 38. § • A jogosultat csak egy nyugellátás illeti meg; az, aki több nyugellátásra jogosult, ezek közül választhat. A Minisztertanács .rendelettel ettől eltérően is ren­delkezhet. 39. §. Nem jogosult rokkantsági teljes vagy résznyugdíjra, illetőleg baleseti járadékra az, aki rok­kantságát vagy sérülését szándékosan maga okozta. Nem jogosult nyugellátásra az a hozzátartozó, aki a dolgozó vagy a nyugdíjas halálát szándékosan okozta.

42. §. (1) Nem; lehet 'ötszáz forintnál nagyobb összegű öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak, akit a bíróság a Népköztársaság, az állam­hatalom és az államigazgatás rendje, vagy a nép­gazdaság ellen, , szándékosan elkövetett bűntett miatt e törvényerejű rendelet hatálybalépése után jogerő­sen háromévet meghaladó tartamú börtönbüntetésre ítél. Az így elítélt korkedvezményre nem jogosult 43. §. Csökkenteni lehet a volt tőkés vagy egyéb kizsák­mányoló és olyan személy nyugdíját, aki a megdön­tött társadalmi rendszer népelnyomó elemei közé tar­tozott, ha megállapítást nyert, hogy a felszabadulás után ellenséges politikai magatartást tanúsított. Ily módon a nyugdíjat legfeljebb ötszáz forintra lehet csökkenteni.

A nyugellátások folyósítása. 46. § (1) Az öregségi és a rokkantsági teljes vagy résznyugdíj folyósítása szünetel arra az időre, amíg a nyugdíjas munka- viszonyban áll, vagy keresőfoglalkozást folytat. A kivételeket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. (2) Az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árva­ellátást és a baleseti járadékot a munkaviszony vagy keresőfoglalkozás tartama alatt is korlátozás nélkül

folyósítani kell. (3) Az áravellátás folyósítása szüne­tel arra az irőre, amíg az árva ingyenes állami ellá­tásban részesül. (47. § (1) Szüneteltetni kell a nyug­ellátás folyósítását arra az időre, amíg a jogosult sza­badságvesztés büntetését tölti, előzetes letartóztatás­ban ̂ biztonsági őrizetben vagy közbiztonsági őrizetben van, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb.

Nyugdíj járulék. 49. § (1) A nyugellátások fedeze­tére mind a munkáltató, mind a dolgozó nyugdíj- járulékot fizet.

Illetékmentesség. 52. § E törvényerejű rendeletén alapuló igények érvényesítésével kapcsolatos eljárás illeték- és költségmentes.

A korábbi jogszabályok alapján megállapított nyugellátások. 53. § (1) E törvényerejű rendelet ha­tálybalépése előtt érvényben volt jogszabályok alap­ján megállapított alacsony összegű nyugellátásokat fel kell emelni. (2) Az emelésre jogosultak körét és az emelés mértékét, valamint e nyugellátások folyó­sításának szabályait a Minisztertanács rendelettel ál­lapítja meg. (Tanácsok Közlönye, 1958. évi 94. sz.)

I

Felelős kiadó: Kuti György.

18. — Szolnoki Nyomda, Szolnok, Malinovszki u. 19. Felelős vezető: Mészáros Sándor.