i «« y

v Kerekasztal bes: a szakemberképzésről

i Az MSZMP Központi Bizottsá-

ga az állami oktatás helyzetével és fejlesztésének feladataival fog-lalkozó határozatában megjelöl-te azokat a legfontosabb teendő-ket, amelyek alapján fejleszteni kell az oktatásügyet és ezen belül a felsőoktatást. A határo-zat sikeres végrehajtása érdeké-ben szükséges tudományos ala-possággal előkészítem a felsőok-tatás fejlesztésében bekövetkező legfontosabb változásokat Ennek érdekében a Művelődésügyi Mi-nisztérium Egyetemi és Főiskolai Főosztálya számos kérdésből ál-16, a szakemberképzés közép és hosszútávú feladatainak vizsgála-tával kapcsolatos, kérdőívet jut-tatott el a felsőoktatási intézmé-nyek, így a József Attila Tudo-mányegyetem oktatóihoz. Ezzel kapcsolatban kértük meg a Ter-mészettudományi Karról dr. Hackl Lajos adjunktust, dr. Za-lotai Lajos tanársegédet, a Böl-csészettudományi Karról dr. De-me László tanszékvezető egyete-mi tanárt, dr. Varga Ilona ad-junktust és Kun László gyakorno-kot egy kerekasztal beszélgetésre. Kérdéseinket a Művelődésügyi Minisztérium kérdőíve alapján állítottuk össze.

— A jelenleg képzendő, rvtérg 20—25 év múlva is dolgozó, szak-emberrel szemben támasztott kö-vetelményeket lényegesen befo-lyásolja és meghatározza a tudo-mányos-technikai forradalom ki-bontakozása. Ebből tudományá-ganként le kell vonni a szüksé-ges következtetéseket. Mennyi-ben változik Ou szeműt a képzés célja?

— Dr. H o c « Bo$os ffíitaíános és Fizikai Kémiai Tanszék>: A képzés célja hazánkban olyan szakemberek nevelése lesz, akik nem túlzottan specializáltak, de a képzés során olyan ismereteket kapnak, amely birtokában bármi-lyen speciális problémában vi-szonylag rövid idő alatt aktív, al-kotó munkára válnak képessé.

— Dr. Deme László (Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tan-szék): Utalnom kell arra, hogy e tudományszak fejlődése és a ta-nárképzés alakulása természet-szerűen összefügg ugyan, de két vonalon fut, s így az adható fe-leletek a kettős feladatnak meg-felelően szétágaznak. A nyelvé-szeti — s ezenbelül az anyanyel-vészeti — képzés célja úgy válto-zik meg, hogy a puszta anyagis-meret helyett az egyik és a pusz-tán elméleti képzés helyett a másik oldalon a szociális alkal-mazott nyelvészet kerül túlsúly-ba. A leendő nyelvészeknek tudo-mányos, a leendő tanároknak pe-dig gyakorlati szinten a társadal-mi kommunikáció alakulásának figyelemmel kísérése és tovább-fejlődésének segítése válik fő fel-adatává.

— Dr. Zalotai Lajos (Általános és Fizikai Kémiai Tanszék): Igen valószínűnek látszik, hogy a je-lenlegi felsőoktatási rendszer a közeljövőben jelentős változáson megy át. Hiszen ma már nyilván -való. hogy míg néhány évtizeddel ezelőtt az egyetemen, vagy bár-mely más felsőoktatási intézmény szinte egész életre szóló tudása-nyagot tudott szolgáltatni, ma az oktatott anyag elég gyors elévü-lése, az információrobbanás kö-rülményei között ezt megtenni képtelen. Emiatt szükséges az ok-tatási rendszer olyan irányú vál-tozása, hogy a minimális, nem változó alapelvek oktatása mel-lett az orientált hallgatók a fel-merülő problémák megoldásához szükséges gondolkodási készség-gel legyenek felvértezve. S ilyen képzési cél megvalósítása ú j di-didaktikai elvek kidolgozását is szükségessé teszi.

— Igazolódnák e vélemények szerint a többszintű képzés létre-hozásával kapcsolatos jelenlegi elképzelések?

— Dr. Hackl Lajos; A több-szintű képzés létrehozásának je-lenlegi elképzelései véleményem szerint a jövőben alapvetően be-igazolódnak. A forma bizonyára változni fog. Elképzelhető lenne, hogy a vegyészek három képzési formáját például úgy hangolnák össze, hogy minden vegyész szak-ra jelentkező az első két évben „üzemmérnök" képzésben, egy-séges tematikával venne részt. Az alapszigorlatok letétele után vá-laszthatna, hogy 1 év gyakorlati idő után üzemmérnök lesz-e, vagy 3 év továbbtanulást választ tudományegyetemi, illetve mű-szaki egyetemi vonalon. Ez a for-ma biztosítaná az egységesen képzett üzemmérnökök igényelt mennyiségét. Az első két év dön-tené el, hogy valaki alkalmas-e' az egyetemi diploma megszerzé-sére, nem pedig a még mindig sok szubjektív elemet tartalmazó felvételi vizsga. Az üzemmérnök továbbtanulási szándéka esetén nem kellene „élőiről" kezdenie az egyetemet, mint most a főisko-la után. Hasonló problémák me-rülnek fel a főiskolai illetve egye-temi pedagógusképzésben is. Mindez egy többszintű, egységes iskolarendszert igényel.

Dr. Varga Ilona (Középkori Egyetemes Történeti és Latin-Amerika Története Tanszék)«: A képzési célt az 1971-es oktatási tervek a tanárképzésre vonatko-zóan kifejezik. Többszintű képzés ezen a vonalon (tanárképzés) nem látszik célszerűnek.

— Dr. Derne LccsztSK A feetszin-tfi képzés e tudományban fölfelé oldódik meg: az egyetemet vég-zett kutatók posztgraduális és minősítési procedúrák keretében fejleszthetik magukat eggyel ma-gasabb szintre. — A tanárképzés-ben a kétszintű képzés a főisko-la-egyetem viszonylatában vége-redményben megvalósult tény; a további feladatok ezzel kapcso-latban nem szervezetiek, hanem minőségiek mindkét szinten. A mi területünkön ú j képzésformák bevezetésénél fontosabb a jelen-legiek tartalmi kiteljesítése. Taná-rainkat úgy kell felkészítenünk, hogy iskolai munkájukat is „köz-művelődési szemlélettel" végez-zék; s iskolán kívül közművelő-dési munkások — népművelők, ismeretterjesztők — legyenek, a szónak nem tudásátadó, hanem készségerősítő és nevelő értelmé-ben.

— Milyen konkrét oktatásmód-szertani és oktatásszervezési mó-dosításokat lát szükségesnek az előbbiekkel kapcsolatban?

— Dr. Zalotai Lajos: Az előb-biekben említett képzési cél mó-dosulása természetesen megvál-toztatja az oktatott tantárgyak jelenlegi s t ruktúráját is, amely-nek jobban kell igazodnia a tár-sadalmi, tudományos fejlődés kö-vetelményrendszeréhez. Talán vázlatosan azt lehetne mondani, hogy a tudományok fejlődésében volt egy olyan idősíak, amikor az atomizáció volt a domináló, azaz a fő tudományágból apróbb hajtások kinövése és későbbi ön-állósulása. A mai fejlődési peri-ódusban pedig inkább az integ-rálódási folyamat, az egyes tu-dományterületek közötti átfedé-sek, határterületek kialakulása került előtérbe. Ehhez pedig cél-szerű a jelenlegi alap-, alapozó-, szaktárgyi csoportosítás helyett az integrált oktatási forma bevezeté-se, amely az oktatott anyag strukturális, tartalmi összefüggé-sei által meghatározott sorrend szerint valósul meg.

— ű r . Deme László: A mi-pr-ob-

a év-folyam 9—10.

1973. jún . n.

Tanárképzésünk problémáiról

^ O M E G A Szeged nyári programfabdl

^ UNTVERSIADE Moszkva, 1573

Pedagógusaink koszöntése

lémé ríkat nem elsősorban szerve-zetinek, hanem elsősorban tartal-miaknak érzem. Minden szer-vezeti keretben lehet formálisan és lehet érdemszerűen oktatni. Ám a mainál több oktatói és több hallgatói szabadságot adnék. Eh-hez persze jobb oktató válogatá-si módszer kellene, jobb hallgató-felvételi rendszer és szigorúbb — de érdembeli — cenzusok a to-vábbjutáshoz.

— Kun László gyakornok (Orosz Nyelvi és Irodalmi Tan-szék): Lehetőséget kellene bizto-sítani, hogy a nyelvészet iránt érdeklődő hallgatók megismer-kedhessenek az egyetemi oktatás keretein belül azokkal a matema-tikai elméletekkel, kibernetikai alapfogalmakkal, statisztikai eljá-rásokkal, melyek a nyelvészeti kutatásokra hatást gyakorolnak, vagy gyakorolhatnak. A nyelv-szakos hallgatók esetében a kis-csoportos oktatási rendszerre a gyakorlati foglalkozásokat illető-en feltétlenül szükség van. Kívá-natos, hogy a csoportok létszáma ne haladja meg a 10—12 főt, fő-leg az első évfolyamon, ahol kü-lönösen lényeges, hogy az oktató a hallgatókat minél hamarabb megismerje, képességeiket „feltér-képezze".

— Dr. Va/rga HmttK A . jelen-leg érvényben levő programok mellett is célszerű volna a törté-nelem oktatás szakterületeit ösz-szehangolni. Az egyetemes látás-mód előnyéire válna, ha az ösz-szehangolést a történelem okta-táshoz kapcsolódó tárgyakra is kiterjeszthetnénk. A társadalom-tudomány-természettudomány in-tegrált oktatása a középiskolai programok kialakításánál megha-tározó jellegű. Az egyoldalú böl-csész-szemlélet ellensúlyozására technikatörténet oktatását kellene bevezetni. A tárgyi néprajz kuri-ózumszerű háziipari eszközein túl a gépi technika fejlődésével kel-lene megismerkedni, mert erről az angol ipari foradalom említé-sén túl alig hallanak a hallgatók. Ez speciális kollégium keretében is megoldható lenne.

— Dr. Hackl Lajos: Az okta-tásszervezés területén a kiscso-portos oktatási forma az egyete-mi képzés színvonalát emelte, ugyanakkor számos olyan prob-lémát vetett fel, amelyeket ele-mezve úgy tűnik, hogy az oktatás minőségi javításához átfogóbb in-tézkedések lennének szükségesek. A kiscsoportos oktatásnak ugyan-is kétségtelen előnye, hogy a hallgatók közvetlenebbül, „élőbb" formában tudják elsajátítani a tananyagot. Felvetődik ugyanak-kor az egyetemi oktatás jobb ösz-szehangolásának alapvető problé-mája. A kiscsoportos foglalkozá-soknak több mint ötven százalé-ka nem hatékony a hallgatók elégtelen felkészülése miatt. A felkészülést döntően befolyásol-ja a más szaktárgyakban írandó dolgozatokra való kampányszerű felkészülés. Nincs kialakulva még a dolgozatok optimális száma, il-letve a kiscsoportos foglalkozá-sok nyújtott tejesítményeknek a kollokviumok eredményeibe tör-ténő beszámítása, stb. (És ismét-lődően felvetendő probléma a megfelelő helyiségek hiánya. Az előadások színvonalának emelé-sét is hátrál tat ja a kielégítő szem-léltető anyag hiánya.) A tananyag korszerűsítése véleményem sze-rint még lényegében nem meg-felelő minőségben történt meg.

— Hogyan fogalmazható meg az ön szakterületén a kommunis-ta szakemberképzés tartalma?

— Kun László: A kommunista szakemberképzés tartalmát — társadalomtudományokat tartva

(r&olytatás a 2. akLcdaaJ

A Pedagógusnap alkalmából intézményeink oktatói és dolgo-zói a következő kitüntetésekben részesültek:

József Attila Tudományegye-tem:

Oktatásügy Kivágó Dolgozója: Dr. Papp Ignác docens (AHam-és Jogelméleti Tanszék). „ dr. Weisz lmréné docens (Szerves Kémiai Tanszék).

Miniszteri dicséret: Balogh Já-nosné előadó (Bölcsészettudomá-nyi Kar).

Szocialista Kultúráért kitünte-tés: Ambrus György, a kulturális bizottság főelőadója.

Kiváló Dolgozó: Ampovics Je-nő gépkocsivezető (Gazdasági Hivatal), Rózsa lstvánné portás (Állam- és Jogtudományi Kar), Sári József gépész (Gazdasági Hi-vatal).

Kiváló Tanár: Pálfy Gyuláné szakvezető tanár és Kocsis Vil-mos szakvezető tanár (Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium).

Kiváló Tanító: Németh Kál-mánná tanítónő (Ságvári Általá-nos Iskola).

Szegedi Orvostudományi Egye-tem:

Oktatásügy Kiváló Dolgozója: Dr. Béládi Ilona docens (Mikro-biológiai Intézet), dr. Kása Pé-ter docens (Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézet), dr. Heiner Lajos adjunktus (Ideg- és Elme-kórtani Klinika), dr. Pál József adjunktus (Marxizmus—Leniniz-mus Intézet).

Szegedi Tanárképző Főiskola; Oktatásügy Kiváló Dolgozója:

Dr. Végh Joachimné docens (Nö-vénytani Tanszék), Wolgard Ito-na szakvezető tanár (I. sz. Gya-korló Általános Iskolai, Miklós Pálné szakvezető tanár (H. sz. Gyakorló Általános Iskola) .

Miniszteri dicséret: Szabó Lószlóné adjunktus (Mezőgazda-sági Ismeretek és Gyakorlatok Tanszék), dr. Andó Mihályné szak-vezető tanár (I. sz. Gyakorló Általános Iskola). Nagy István-ná tanítónő (i; sz. Gyakorló Ál-talános Iskola). Szili Antalné szakvezető tanár (H. sz. Gyakor-ló Általános Iskola).

Kroáió Dolgozó: Majoros An-dor főrevizor. Molnár Sándor tanszéki laboráns (Fizika Tan-szék), Tánczos Tibor né titkárnő.

Kiváló Tanár: Dr. Török Lász-

Ióné szakvezető tanár (ti. SÜ Gyakorló Általános Iskola).

Kiváló Tanítónő: Dr. Mezősi Józsefné tanítónő (í. sz. Gyakoe-ló Iskola).

A Pedagógusjelöltek Országos Találkozójának sikeres megren-dezéséért miniszteri dicséretben részesült: Hegedűs András főis-kolai főigazgató, Bereczki Sán-dorné gazdasági igazgató, dr. Kóbor Jenő főiskolai tanár ÖCé-mia Tanszék). i

*

A Bölcsészettudományi Karon június. 1,-én. 12 órakor az audi-tórium maximumban rendezték! a pedagógusnapi ünnepséget — megemlékezve az iskolák álla-mosításának 25. évfordulójáról. A kar 78 oktatója és dolgozója 800-tól 2500 forintig terjedő, ösz-szesen 103 ezer forint értékű pénzjutalmat kapott. Ugyancsak itt osztottak ki 3 ezüst, 2 bronz törzsgárda jelvényt és 12 okleve-let. Az Állam- és Jogtudományt Karon június 2-án 11 órakor ta r -tottak pedagógusnapi megemlé-kezést. A kar oktatói és dolgo-zói közül sokan részesültek pénz-jutalomban, ketten kapták meg a törzsgárda jelvény bronzfokoza-tát, négyen pedig oklevelet. A Természettudományi Kar június 1-én délután 3 órakor rendezett pedagógusnapi ünnepséget. Ezen 143 oktató és 84 nem oktató 330 ezer forint értékű, 500—3000 fo-rintig terjedő pénzjutalomban részesült. Itt osztották ki a törzs-gárda jelvényeket is. Aranygyű-rűs: dr. Szalag László tanszék-vezető egyetem? tanár. Aranyfo-kozatot kapott: dr. Csányi Lász-ló tanszékvezető egyetemi tanár; dr. Sárkány Béla adjunktus, dr. Szalay Lós zlóné adjunktus, dv, Szőkefalvi-Nagy Béla akadémi-kus. tanszékvezető egyetemi ta-nár, és dr. Szöllősy László do-cens. 17-en kaptak ezüst, 8-ait bronzfokozatot, 23-an pedig ok-levelet.

A Tanárképző Ft>TSfcóI3n a pedagógusnapi ünnepség júnfws 2-án délelőtt H-kor voft a díszteremben. Ünnepi beszédet dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága osz-tályvezetője tartott, majd a fő-iskola irodalmi színpada és ének -zene szakos hallgatói adtak műsort. Pedagógusnapon 246 ok-tató és dolgozó 330 « • m forint jutalmat kapott.

- — , < - ^ Ä f

i^mmmm^é-rnsm

• ' • . :':• l l É l l l É l I w

* * i ' '

V

.V1ZSGAIMWÜ1U2; j№Qtöi M ú l * Gyors*)

#

Kerekasztal beszélgetés a szakemberképzésről Tanárképzésünk problémáiról

y

(Folytatás az 1. oldalról.) szem előtt — e tárgyak marxista Mellemben történő oktatása ké-pezi és kell képezze. Az oktatás folyamatában szeles lehetőség

Sílik a világnézeti szempontból érő alapokon nyugvó elméle-

tek,, koncepciók szembeállítására. Sokat tehetnek az oktatók annak erdekében, hogy a hallgatók az " Oktató által művelt szakterület legfrisebb eredményeiről, az azo-kat tartalmazó művekről tudo-mást szerezzenek. Szükséges a hallgatókkal szemben az egységes és határozott követelménytámasz-tás. Kedvező hatással van a hall-gatók világnézeti fejlődésére kommunista szakemberré formá-lódására a külföldi részképzés.

Dr. Varga Ilona: A kommu-nista szakember, mint Ideál, fel-tételed a szaktudomány korsze-rű elsajátítását, a marxista szem-lélet, a társadalmi elkötelezettség tudatos vállalását. Az oktatói kár a korszerű programokkal ét pél-damutató magatartásával az esz-mény kialakításának csak egyik feltételét képezi. Tapasztalataim szerint a hallgatók többségében

'meg Van a-készség a pozitív ha-tások befogadására és leendő ta-nítványaik ilyen irányú nevelésé-

w . w ; ' t J. Dr.' Zalotal Lajos: A Ipm-' munlsta szakemberképzés célja

az kell legyen, hogy az ismerete-kan alapuló, lehető legmagasabb fokú szakmai képzettséget igen magas szintű társadalmi-gazdasá-RÍ, politikai, marxista műveltség-; gel kell kiegészíteni, hogy a hall-gató a hármas követelményeknek minnél magasabb fokon eleget tpdjen tenni.

— Dr. Deme László: Megkoe-- leáztatom kimondani: a „marxiz-

musnak" ennyire elkülönített tantárgyaként való, ennyire elál-

talánosított és elleckésltett „okta-tása" sem a szakmai nézőpontok ideológiai kicslszolását, sem pe-dig az emberi jellemnevelést nem látszik eléggé szolgálni. Rövid általános alapképzés után poli-funkció» — a szaktárgyak belső kérdéseire bontott — materialista ós dialektikus képzésként célsze-rűbb Volna ezt folytatni; az egy-séges képzést csak az ellentett te-rűiét alapjaira tartva meg (tár-sadalomtudományiakra termé-szettudományos szemléletet, s megfordítva). A leendő tudósnak és a leendő tanárnak az életben nem „felelnie" kell majd a marxizmusból mint leckeanyag-ból; hanem alkalmaznia kellene, azaz annak igaz szempontjai sze-rint látnia a vizsgált valóságterü-letet, és élnie az életet.

— Dr. Hackl Lajos: A kommu-nista szakember hármas követel-ményének megfelelő emberek neveléséhez magasabb fokú in-tegráció, illetve együttműködés szükséges. Ez a jelenlegi oktatási rendszerben nem biztosított. Az egyes tanszékek igyekeznek saját szakterületükön „tiszta" szakmai ismeretek megadására. Ez- az ide-ológiai tanszékekre is jellemző. Jó kommunista. »zakerpbepsk kép-zéséhez szükséges lenne az, hogy a képzés sprán ^ hallgatók min-den szakterületen együtt kapják meg a szakismeretekkel a hivatá-tásszeretetre, a szakmai kérdések ideológiai vonatkozásaira való fo-kozottabb felkészítést Is. A kom-munista szakemberképzés tartal-ma véleményem szerint tehát; olyan képzés "megvalósítása, amelynek során a hallgatók egy-séges szakmai ideológiai nevelés-ben részesülnek és így válnak olyan szakemberekké, akik hiva-tásuknak tekintik szakmájukat és a materialista világnézet aktív, meggyőződéses művelői.

Üdülési lehetőségek Június eleje már üdülés! fő-

szezon. A JATE és a SZOTE szakszervezeti bizottságain már gazdára találtak a beutalók, hogy a/után a tulajdonosok hosszabb-rövidebb időt töltsenek hazánk • különböző üdülőhelyein. Nehéz az üdültetési bizottságok dolga, hi-szen kevés beutaló felett diszpo-nálnak, ugyanakkor azonban a két intézmény több mint három-ezer dolgozója szeretné minól kedvezőbb feltételek mellett, le-hetőleg otthonától távol eltölteni a szabadságát.

Az Orvostudományi Egyetemit férőhelyes fonyódi üdülőjében mintegy Száz család, azafc körül-belül 300 fő részére van hely a főszezonban. Az első turnus má-jus 34-én érkezett meg a Balaton partjára, míg az utolsó, hatodik turnus augusztus 31-én kezd cso-

> magolni. A SZOTE szakszervezeti bizott-

sága csereüdültetési akciójának lebonyolítására tíz szobát kapott a kollégiumoktól. Az Orvostudo-mányi Egyetem dolgozói az ak-ció keretén belül a miskolci kór-ház rókafarmi és a gyöngyösi kórház mátraházi üdülőjében, va-

j lamint Budapesten, Miskolcon, Debrecenben és Veszprémben kollégiumi szobákban kapnak el-helyezést Mintegy 150 dolgozó töltheti el ilyen feltételek mellett a szabadságát. A SZOT-be-utalók ebben az évben 130 sze-

* mély üdülési gondját oldják * meg.

A JATE balatonboglári üdülő-• Mben június 7. és szeptember 1.

f között hói turnusban üdülnek, . összesen B4 család. Nehézséget

okoz. hogy sokan július közepé-től augusztus közepéig szeretné-nek elhelyezést nyerni.

Az elmúlt esztendőhöz hason-„ Jóan ezúttal is kevés a szakszer-

vezett beutalók száma. Ezért esek f 8 darab egyéni, 5 darab családos

és ugyanannyi házaspárt beutaló került elosztásra. A helyzetet ne-hezíti, hogy a beutalók egy része az őszi, illetve a tóit hónapokra szól. A gyermekbeutalók száma 9.

Az idén is megszervezik a te-mesvári csereüdültetóst. Július S0. és 30. között kerül sor a temes-vári utazásra, ahol a dolgozók teljes ellátásban részesülnek. A hazai csereüdültetési akció egyik akadálya, hogy a gazdasági igaz-gatóság kevés szobát bocsát a szakszervezet rendelkezésére. Akik az üdülés eme formáját választ-ják, azok a szabadsághegy) alko-tóházban, a Budapesti Eötvös Lo-ránd Tudományegyetem, az Egri Ho Si Minh Tanárképző Főisko-la, a Miskolei Nehézipari Műsza-ki Egyetem, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem, a Debreceni Agrártudományi Egyetem, a Deb-receni Kossuth Lajos Tudomány-egyetem, a Pécsi Tanárképző Fő-iskola, a Pécsi jogtudományi Egyetem kollégiumaiban nyerhet-nek elhelyezést, Térítési díj a ko-rábbi szokásnak megfelelően, sze-mélyenként napi 3 forint, plusz 2 forint üdülőhelyi díj.

A bölcsészettudományi karok dékánjai és pirttitkárai május 31, és június 2. között a JATE Böl-csészettudományi Karán értekez. letet tartottak, amelyen résztvet-tek az Eötvös Loránd Tudomány-egyetem képviseletében dr. Szé-kely Qyörgy dékán és dr. Gyenis Vilmos párttitkár, a Kossuth La-jos Tudományegyetem képvise-letében dr. Iglói Endre dékán és dr. Fehér András párttitkár, a Művelődésügyi Minisztérium Tu-dományegyetemi Főosztályának képviseletében dr. Nagy László osztály vezetőhelyettes, dr. Giru» Károly főelőadó, dr. Domokos Péter főelőadó és Kéri József né, a vendéglátók képviseletében pe-dig dr. Hajdú Péter dékán, dr. Veczkó. József párttitkár, dr, Csukás István dékánhelyettes, Gruber László szakszervezeti tit-kár és dr. Halász Előd egyetemi tanár. Az értekezlet három napi-rendi pontot tárgyalt: I. A nyelv-oktatás célja és helye az idegen nyelvszakos tanárjelöltek képzé-sében. II. A hallgatók s z a k m a i -gyakorlati felkészítése tudomány-területük önálló gyakorlósára. III. A szakmódszertan oktatásénak helye a tanárképzésben. A napi-rendi pontokhoz az egyes karok készítettek vitaindító referátumo-kat, amelyeket a témához tar-tozó, egy-egy fontos részletkér-dést tárgyaló tanulmányok egé-szítettek ki.

A nyelvoktatásról

Május 31-én a nyelvoktatás céljáról és az idegen nyelvsza-kos tanárjelöltek képzésében el-foglalt helyéről tárgyaltak. La-punkban az oktatás korszerűsí-tése kapcsán a közelmúltban foglalkoztunk az idegen nyelv-szakos tanárjelöltek képzésének problémáival (XI. évf. 7. szám 3. o.) így e napirendi ponttal kap-csolatosan e helyen csak a ta-nácskozás résztvevőinek a felada-tok megoldását előbbrevivő új javaslatait említjük, Az értekez-leten egyetértettek azzal, hogy az Idegen nyelvi szakokon a kép-zés középpontjába a nyelvtaná-ri képzést kell állítani és a tan-terveket, programokat, vizsgakö-vetelményeket ennek megfelelő-en keil átdolgozni. Az I. éven le-hetőleg magyar anyanyelvű ta-nár ~ otftassa a nyelvgyakorlato-kat, a 11-III. éven kétnyelvű és csak a IV-ben tartsa a gyakorlati nyelvórákat és stílusgyakorlato-kat anyanyelvi lektor. A nyelv-szakokon az első szigorlatig vég-re kell hajtani a szükséges sze-lekciót (elégtelen írásbeli dolgo-zat esetén a hallgatót, ajánlatos évismétlésre utasítani). A kép-zést — a tárgyak történeti sor-rendjével szemben — helyesebb a mai nyelvvel és irodalommal kezdeni, s az irodalomtörténet oktatásának túlzott középpontba állítása helyett művelődéstörté-neti koncepciót kell kidolgozni.

Június l-én A hallgatók szak-mai—gyakorlati felkészítése tu-dományterületük önálló gyakor-lására című anyagot vitatták meg a jelenlevők, részletezve e téma-körnek a saját Intézményükre jel-lemző tapasztalatait és feladata-ikat. Igen alaposan elemezték a részképzés problémáit. Megálla-pították, hogy a részképzés cél-ja a hallgatók szakmai képzésé-nek kiegészítése nyelvi és ország-ismereti képzésének magasabb szintre emelése, előkészítése a komplex államvizsgára. Egyetér-tettek abban, hogy tovább kell Javítani a részképzésre utazók felkészítését, hogy a hallgatók a fogadó ország légkörébe mielőbb

és minél jobban be tudjanak il-leszkedni. Jó lenne munkakap-csolatokat létesíteni a fogadó in» tézményekkel s lehetővé tenni, hogy azok oktatói bizonyos ideig tanulmányozzák nálunk az első négy óv képzési rendszerét. Ve-lük közösen meg kellene vizsgál-ni, hogy milyen anyagrészekből lehet kötelező jelleggel munkát végeztetni (bizonyos témákból előadásokat hallgatni, szeminári-umi foglalkozásokon rendszeresen résztvenni és kollokválni) w ot-tani tematikához kötődve hallga-tóinkkal. A részképzés Idején a nyelv és stílusgyakorlatokat kel-lene előtérbe hozni. Az NDK-ban folyó részképzés keretében például el kellene hagyni a filo-zófia oktatását, s jobb lenne, ha a mai német kultúra című tár* gyat a hallgatóknak itthon oktat-nánk. Javasolták, hogy annak el-ismerése mellett, hogy a rész-képzés alapvetően szakmai kép-zés, a program összeállításánál és a végrehajtás során arra is törekedni kell, hogy a hallgatók a fogadó ország életét minél mé-lyebben ós sokoldalúbban meg-ismerhessék, gazdag élmények-hez jussanak,

A nem nyelvszakos hallgatók idegen • nyelvi felkészítéséről, js sok szó esett az értekezleten. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az idegennyelvi képzés rend-szerét felül kell vizsgálni. Vál-toztatni kell azori az állapoton, hogy a hallgatók többsége nem érzi szükségességét a nyelvtanu-lásnak. Javasolták egy világnyelv (esetenként szomszéd népek nyel-ve) tanulásának kötelezővé téte-lét és legkésőbb az ötödik félév végéig középfokú nyelvvizsgát megközelítő szintig annak Elsajá-títását. Ennek megvalósításához a nyelvoktatás személyi feltételei-nek jobb biztosítását és korsze-rűbb eszközök rendelkezésre bo-csátását kérik az illetékesektől.

A speciális képzésről A bölcsész karok és a miniszté-

rium képviselői kicserélték a spe-ciális kollégiumokkal és az egye-tem kollégiumaiban felvehető szakkollégiumi foglalkozásokkal és a tudományos diákkörökkel kap-csolatos tapasztalataikat U:. El-mondták, hogy a szakkollégiumi mozgalom az eddigieknél nagyobb figyelmet és támogatást igényel (javítani kell például a kollégi-umok nyelvkönyvekkel, nyelvi lemezekkel, magnetofonszalagok-kal való ellátottságát) pontosíta-ni kell a szakkollégiumi szabály-zatot. A tudományos diákköri munka minőségét tovább kell javítani s ennek egyik lényeges feltótele, hogy a tanszékvezetők sokkal jobban ós hatékonyabban segítsék a TDK-kat, azok szerve-zésében és mobilizálásában együttműködve a KlSZ-szervezet-tel.

Annak érdekében, hogy az egye-temről kikerülő tanárok a jelen-leginél jobb pedagógiai képzett-séggel rendelkezzenek majd, az értekezleten tárgyaltak az egye-temi oktatók pedagógiai, nevelő tevékenységéről, a neveléstudo» mányi felkészítésről, illetve a gyakorló iskolák és a tanszékek kapcsolatáról, valamint a szak-módszertani képzésről. Egyetér-tettek a résztvevők abban, hogy az egyetemek pedagógusképző légkörét és az egyetemi oktatók pedagógiai nevelőtevókenysógó-nek megbecsülését erősíteni kell. Nem szabad tovább fenntartani azt a visszás állapotot, hogy a szaktárgyakat oktató tanszékek és a gyakorló iskolák között mi-

nimális vagy egyáltalán nem lé-tező a kapcsolat. A gyakorló isi«* lak az egyetemi tanérkópzó» „tanműhelyei", a közös képzési feladat szoros együttműködést kíván! A szaktanári felkészítést az egész képzési idő alatt folytat* ni kell és ez alapvetően a szak-tanszékek feladata.

A szakmódszertanról A szaktárgyak oktatását nem

szabad elszakítani a szakdidaktika oktatásától, amely nem kizáróla-gosan csak a módszertant okta-tók feladata. A résztvevők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a szűkebb értelemben vett szak-módszertan oktatására jelenleg nem időszerű egységes szervezeti megoldást javasolni, de ajánl-ják a szakmódszertani-szakfel-ügyeleti csoportok szervezését. A szakmódszertan oktatását tanszé-kekhez beosztott, illetve gyakorié iskolai tanár egyaránt elláthatja, de fontos, hogy ezek a tanárok a gyakorló Iskolában is oktassanak. A közeljövőben megvizsgálják majd, hogy kl és mely szerv le-gyen a tanárképzés ezen bejül a szakmódszertani felkészítés gon-dozója, különös tekintettel a szak' tanszékek és a gyakorló iskolák kapcsolatára. A jelenlevők véle-ménye egyezett abban, hogy az V. évben ls fenn kell tartani a szoroB kapcsolatot a szaktanszé-kek és a hallgatók között. A jobb tanárképzés érdekében az isko-lában tapasztaltakat tudatosabb módon kell feldolgoztatni a hall-gatókkal (például a gyakorló ta-nító órákat követő megbeszélések ne legyenek formálisak.) A gya-korló iskolákban nem arra kell törekedni, hogy a jelöltek a szak-tárgy oktatása, a tanóra megtar-tása terén valamiféle alaprutin-ra tegyenek szert, hanem tovább kell erősíteni bennük a neveiéi hivatástudatot, s az Iskolai mun, kát a maga teljességében, komp-lex voltában kell velük megis-mertetni- A hospitálások és a ne-velési gyakorlatok kapcsolódja-nak szorosabban a neveléseimé» letl tudományokhoz, de ugyanak-kor olyan gyakorlati feladatok elvégzésének követelményeivel is ismertessék meg a leendő tanáro-kat, mint amilyet például az osz-tályfőnöki munka, a szülői órte-

' kezletek vezetése, a családlátoga-tás, az ifjúsági szervezet vezetése, a napközi otthoni tevékenység, a középiskolai kollégiumok támas«» tanak.

A tanácskozás harmadik nap-ján a résztvevők összegezték a megvitatott témakörökkel kap-csolatos tapasztalatokat, tanul-ságokat és feladatokat. Állásfog-lalásokat és javaslatokat hoztak, amelyeket eljuttatnak a művelő-désügyi minisztérium illetékese-ihez. Valamennyien hasznosnal» ítélték az értekezlet megtartását amely közvetlen formában alkal-mat adott egymás problémáinak és eredményének megismerésére, alkotó vltalégkörben tapasztalat-cserére, a problémák megoldásá-nak lehető, reális útját kereső kö-zös álláspontok kialakítására, il-letve ajánlások kidolgozására. A legközelebbi tanácskozás megren-dezésére az ELTE Bölcsészettu-dományi Karának dókánját kér-ték fel és az értekezlet napirend-jéül a következő témákat java* solták:

1. A tanárképzés korszerűsíté-sével kapcsolatos teendők a kor-mányhatározat alapján. 2. A böl-csészettudományi karok ú j tan-tervi irányelvei. 3. A nem nappa-li tagozatos képzés korszerűsíté-se. gz. M.

Nyári estén a Tiszán (Tóth István fotója)

Diplomaosztások Doktorrá avatás

A József Attila Tudománveav0r

tem Tanácsa június 18-án az egyetemek központi épületének aulájában nyilvános, ünnepélyes doktorrá avató ülést tart.

A JATE Bölcsészettudományi Kara június 38-án 13 órakor, az auditórium maximumban diplo-makiosztó ünnepséget rendez, míg a Természettudományi Karon jú-nius a a - á n , délelőtt U órakor a

S z a b a d s á g F i l m s z í n h á z b a n k e r ü l sor hasonló ünnepségre,

A Szegedi Tanárképző Főiskola június a a - á n , délelőtt 11 órakor a Szabadság Filmszínházban tart-ja diplomakiosztó ünnepségét.

4 Szegedi Orvostudományi Egyetem Tanácsa szeptember fi-án a Szabadság Filmszínházban nyilvános, ünnepélyes doktorrá avató ülést tart.

| 8 S Z E G E D I E G Y E T E M

P * r

Hírek, események

Hivatásunk tudatában?! A szemeszter elején azzal a

szándékkal indítottunk vitát, hogy közelebb kerüljünk annak a kérdésnek összetevőihez és reális megválaszolásához, hogy van-e hivatástudata az egyete-meinken és főiskolánkon tanuló hallgatóknak, s ha van, az mi-lyen indíttatású, illetve hogyan alakul az intézményeinkben el-töltött évek során? Vitaindító cikkünkre 11 hozzászóló „vála-szolt" írásban, s tudjuk, hogy a felvetett problémákról szóban is sokan kicserélték nézeteiket. A hivatástudat kérdése (nyilván nem csak a lapunkban kezdemé-nyezett vita eredményeként) fog-lalkoztatja az egyetemi, főiskolai közvéleményt. Éppen ezért csak sajnálhat juk, hogv mindössze 11 hallgatónk vállalkozott arra <8 egyetlenegy oktatónk sem!), hogy gondolatait, véleményét egy-egy cikkben is elmondja. Nyílván többeknek van — s mert a té-ma „örökzöld" —, lesz mondan-dója a hivatástudatról; így a la-punk hasábjain e félévben foly-tatott vitát nem célunk lezárni, legérdekesebb gondolatait azon-ban mindenképpen érdemes ö s -szefoglalni.

Több hozzászóló fejtegette, hogy van-e, lehet-e, s ha igen, vajon mennyi hivatástudata van az egyetemekre, főiskolákra je-lentkező fiataloknak. Sokan azt fejtegették, hogy az esetek több-ségében a felvételizőt a „felnőt-tek ront ják el", determinálják egyik vagy másik pálya felé ér-veikkel-: „Az érvek pedig a jó-zan számítás — anyagiak, társa-dalmi rang, családi tradíciók, presztízs, stb. — alapján állnak." Mások arra hivatkoztak, hogy „A középiskola csak általános mű-veltséget ad és nem kiforrott jel-lemet, ízelítőt a különböző tu-dományokból. s nem az ezekhez kapcsolódó pályák felületesebb vagy mélyebb ismeretét. Így kez-detben a hallgatóktól hivatástu-datot várni az esetek többségé-ben nem is lehet a hivatás-tudatot magunknak kell megsze-rezni tanulmányaink során, ke-mény munkával, tanárainktól ehhez legfeljebb segítséget kap-hatunk, de nem kész receptet. A lehetőség adott, a kihasználás

mértéke az egyén érdeklődésétől, aktivitásától függ."

Arról, hogy itt az egyetemen, főiskolán a hallgatókat az adott lehetőség kihasználásában mi-lyen tényezők befolyásolják, sok — néha egymásnak ellentmondó — véleményt nyilvánítottak. Volt, aki azt állította, hogy a tanár je-löltek hivatástudatát negatívan befolyásolja az. ha a gyakorló ta-nításai alkalmával nem kap meg-felelő segítséget és példamuta-tást a szakvezető tanároktól — s voít, aki úgy vélekedett, hogy „ . . . szép nagy adag hivatástudat szorulhatott az atyafiba, akit kéthetes gyakorló tanítás kibil-lent úgynevezett hivatástudatá-ból. Megijedni egyszem szakve-zetőtói — lehet, de ő „csak" kol-léga lesz. A diákokról miért fe -ledkezünk meg?!" „Bizony, egyé-ne válogatja, ki. mennyire tud visszailleszkedni m iskola légkö-rébe, ki, mennyire tartotta, dé-delgette magában a négy év alatt tanári mentalitását, hiva-tástudatát. Pedig nézetem sze-rint a gyakorló iskola minden lehetőséget megad ezek kibonta-kozására. Teljesebbé talán akkor válna, ha visszaállítva a „vidéki gyakorlatokat" a mély vízben, a vidéki gimnáziumokban is gya-korolhatnának a tanárjelöltek. Ennek nyilván beiskolázási visz-szahatása is lenne egyetemünk-re nézve, s biztonságosabban in-dulhatnánk neki életpályánknak." Volt aki azt fejtegette, hogy a képzési idő során ba j van az arányokkal, s ez jelentősen be-folyásolja a hivatástudatot is: „Elveszünk a szaktárgyainkkal kapcsolatos információs áradat-ban. Ötödévben meg majd pá-nikszerűen eszünkbe jut. hogy ta-nítani kell. És akkor félünk majd a tanítástól és a gyerekektől, bár a dolog szakmai oldalát többé-kevésbé elsajátítottuk, „legfel-jebb", pedagógiai problémáink l e sznek . . . Aztán az elmélkedés közben a múltra emlékezünk és eszünkbe jut majd, hogy már a nevelési gyakorlatokon sem volt túl nagy szükség r á n k . . . "

Az egyetemen erősödhető híva- ' tástudattal kapcsolatban értékes gondolatokat vetett fel az orvos-

tanhallgatók ( l apun t cikkeit kö-vetően megszervezett) vitaestje. Kifejezésre juttatták, hogy a hallgatók valami „pluszt várnak az oktatóiktól. „Mi ez a plusz"? Az, hogy az oktató nemcsak szi-gorúan szakmailag képezzen bennünket, hanem neveljen is arra, hogyha egyszer orvosok le-szünk, a beteget nemcsak egy biológiai lénynek tekintsük, ha-nem társadalmilag meghatáro-zott lénynek!" Azt is fejtegették, hogy az orvos gyógyító hivatá-sára a kudarcoktól nem vissza-riadva, akarással, igényességgel kell készülni, s ehhez „Okta-tóinktól pedig lendüle te t / törek-vésben és akaraterőben példa-mutatást várhatunk el. Érezni szeretnénk, hogy az ő végső cél-juk is a gyógyítás!" (S mert a hallgatók igénylik, vár ják az oktatók személyes példamutatá-sát, a tőlük kapott, hivatástudat-ra, hivatásszeretetre nevelő te-vékenységet — méginkább saj-nálatos és elgondolkodtató, hogy a vitához lapunk hasábjain in-tézményeink egyetlen oktatója sem szólt hozzá.)

A hivatástudattal kapcsolatban sokan arra apelláltak, hogy azt' mindenkinek a saját tehetségé-hez és akaraterejéhez mérten kö-telessége önmagában erősíteni-„Ehhez olyan elhatározásra van szükség, amely évekig tartó fá-radságos munkán és az esetleges csalódásokon is át tud segíteni. Elhatározásunk nem más, mint az. hogy magunkra vállaljuk a felelősséget, tudatosan akarunk cselekedni."

Sok érdekes és értékes gondo-latot vetettek fel hallgatóink a hivatástudattal kapcsolatban (s nyilván a Természettudományi Kar oktatóit is az e témáról lap-zárta után. június 8-án rendezett tanácskozásukon) valamennyit összegezni nem lehet. Elégedjünk meg ehelyütt annyival, hogy egyetértünk azzal a hozzászóló-val, aki szerint „igazi hivatás-tudattal az rendelkezik, aki a legkorszerűbben fogja fel saját hivatását, azaz produktív és nem csupán reproduktív cselekvő".

Kölcsey-emlékGnnepség Az icíén voit Í50 éve, hogy Köl-

csey megírta a „Hymnus a ma-gyar nép zivataros századaiból" című versét, Himnuszunkat.

Minden nagy versben benne rejlik a Titok, aminek megfejté-se az irodalomtörténészi eszkö-zökkel a végtelenségig megköze-líthető, de soha el nem érhető. Olyan talány, — művészet — aminek a kibontásához a formai és szerkezeti vizsgálódások, az esztétikai elemzés, — tudomány — is eredendően kevés. A nagy vers, A VERS: transzcendens, túlmutat önmagán, formán és tar-talmon.

És van egy versünk, amelyik-re kettős értelemben is igaz az előbbi megállapítás, amelyiknek megkülönböztetett, egyedülálló szerepe van a versek világában: a Himnusz. Transzcendens, egy-részt mert zseniális költői alko-tás, másrészt, mert a Himnusz, magyarság-létezés szimbólum, mert sa já t ja a másfél évszázadon keresztül rárakodott rétegek szé-pítő-csúnyító máza, az időtlenné növekedett, legjobb értelemben vett pátosz, egy meghatározhatat-lan nagyságú és egyre növekvő vektor, amelynek „csak" a talp-pontja a vers. Ebben az értelem-ben a műnek két szerzője van: Kölcsey és a nemzet.

Ezért, e szerzőtársság miatt természetes az, ami egyébként szokatlan: a költőre való emlé-kezést — születésének vagy ha-lálának évfordulója helyett — egy versének keletkezési idejé-hez kötni. Ezt tette a Magyar Tudományos Akadémia Iroda-lomtudományi Intézete, a Nyír-

egyházi Bessenyei György Tanár-képző Főiskola és a Szabolcs-Szatmár'megyei tanács is, amikor május 13-án Kölcsey emlékün-nepséget rendeztek.

Az ünnepség két főrészből állt, a fehérgyarmati emlékülésből és a Szatmárcséken eltemetett köl-tő sírjának megkoszorúzásából. A Fehérgyarmaton elhangzott sok kitűnő előadás közül csak a számomra legérdekesebbeket, legtöbb ú ja t mondókat említem; annál is inkább, mivel a hozzá-szólások elhangzása után a me-gye képviselője nagy tapsot ki-váltó fölajánlást tett : az ülés tel-jes anyagát könyvalakban is meg-jelentetik. Lukácsy Sándor, Köl-csey csekei éhnényköreiről, a magányba menekülő és kénysze-rülő, a provincializmustól folyto-gatott költő világáról beszélt. (Kölcsey maga ír ja egyik leve-lében, hogy volt év, amikor a házát nem hagyta el!) Szegedi Maszák Mihály a költő poétikai nézeteinek rendszerét ismertette. Meggyőzően vázolta és bizonyí-totta azt a folyamatot, amelynek során Kölcsey korai költészeté-nek szóközpontú (Kazmczi ha-tás) poétikai eszközeitől a roman-tikus liedig, a mondat centrikus-ságig eljutott. Szörényi László más nemzetek himnuszainak, a himnuszok keletkezéstörténetének igen nagyarányú, átfogó elemzé-sével, — e közvetett módon — himnuszunk legrejtettebb szép-ségeire hívta fel a figyelmet. Az emlékülés az ülés elnökének, dr. Margócsy Józsefnek, a nyíregy-

házi Bessenyei György Tanár-

Dr. Varró Vince egyetemi ta-nárt, a SZOTE I. sz. Belgyógyá-szati Klinikájának igazgatóját a Csehszlovák Gastroenterológiai Társaság tiszteletbeli tagjává vá-lasztotta. Az erről szóló diplomát Buckó professzor, a társaság el-ijöke a közelmúltban személye-sen adta át Varró professzornak.

* Dr. Kovács István docens, a

JATE Természettudományi Kara analízis tanszékének oktatója, a Művelődésügyi Minisztérium Uta-zási Bizottságának határozata alapján május, június hónapok-ban a kinshasai egyetem (Zaire) matematikai intézetében tartóz-kodik UNESCO szakértőként, s oktatói munkát végez.

*

Dr. Balogh Kálmán egyetemi tanár, a JATE Természettudomá-nyi Kara Földtani és Őslénytani tanszékének vezetője május vé-gén részt vett és előadást tar-tott az UNESCO által összehívott Triász Rétegtani Konferencián Bécsben.

» A Tanárképző Főiskolán má-

jus 31-én, du. a díszteremben szabad pártnap volt, amelyen Szabó G. László, az MSZMP Szeged városi Bizottságának osztályvezetője tartott előadást időszerű ideológiai kérdésekről. *

A József Attila Tudományegye-tem Kis2-klubjában június else-jén kiállítás nyUt Bodor Miklós alkotásaiból, amelyet a hónap vé-géig tekkvtttetnek meg az érdek-lődök.

képző Főiskola főigazgatójának zárszavával ért véget.

A koszorúzásra aznap délután, Szatmárcséken került sor. Nem kellett volna gépzene, mikrofon és erősítő; — de a rendezés stí-lustörései ellenére az aktus mél-tó volt a Himnusz költőjéhez. Elsősorban Lukácsy Sándor Ma-nekrológja tette azzá.

„ . . .E kicsiny temetőben, amely mint valami ősvilágból merül föl, s pogány jelet állít a csontok köré, azték vagy eszkimó idomot, csónak alakú fatörzset, emberarc-rovással, e csöndes temetőben pihen a szatmári adózó nép, s pihen, vele a költő, középen, e tört ív s e hat nyúlánk oszlop neo-neo-klasszikus pompája alatt, melyet a százéves halottnak emelt az utókor, parasztjai kö-zött pihen.

Szerették a parasztjai? Nem szerették uruk volt. Irigy rokon meg bujtogatta is őket ellene, ál-lítólag ki akarták hányni a ko-porsójából. Más, jóbarát, mást mond, cáfol. Végülis nem tudjuk, hogy volt; a fejfák alól nem fe-lelnek.

Mindegy most már: a költő a parasztjai között pihen. Nem úgy, mint két megyével odébb, a másik földesúr, a másik költő, aki holtan is tartózkodó magány-ba vonult, a széphalmi dombol-dalon. Ez itt, Csekén, ú j nemze-déknek tagja, már meglelte, hol-tában legalább, hazáját. Nyug-szik, pihen, faluja temetőjének közepén, tetem-őrző bálványok között, törzse nyugvóhelyén a törzsfő:"

KÖSTE6HT PÉTER

Az egyetemek központi épü-letének aulájában irodalmi estet rendeztek az Ünnepi Könyvhét alkalmából, június 4-én. Vargha Balázs bevezető szavai után Cseres Tibor, Kormos István, Pa-lotai Boris, Takáts Gyula és Ve-ress Miklós műveit Jobba Gabriel-la, Kovács István, Lukács And-rás és Pécsi Ildikó adta elő.

* Június 4-én átadták a Csong-

rád megyei Művelődésügyi Mód-szertani Központ ezévi pályázatá-nak díjait. II. díjat kapott Mis-kolczi Józsefné és Szántó Lajos, a Szegedi Tanárképző Főiskola I. számú gyakorló iskolájának taná-rai. A TIT Csongrád megyei szer-vezetének különdíját Szabó G. Lászióné, a Tanárképző Főiskola adjunktusa kapta. Udvardi Fe-rencné, a JATE Ságvári Endre Gyakorló általános iskolájának tanára i n . díjat kapott.

*

Molnár Imréné, a JATE Sag-vári Endre Gyakorló Iskolájának tanára a városi tanács művelő-désügyi osztálya által meghirde-tett 1972—73. évi pályázaton pe-dagógiai pályamunkájával II. dí-jat nyert.

*

A Tanarképzó Főiskolán jú-nius 5-én este Örkény István író találkozott olvasóival. Bevezetőt Kocskáe Sándor irodalomtörté-nész mondott. Közreműködött Molnár Piroska színművész és a főiskola irodalmi színpadának tagjai.

Szegedi síkerek Gyulán Hatodszor gyújtották meg a

lángot Gyulán Erkel Ferenc mell-szobra előtt. Hatodik alkalommal gyűlt össze a Duna—Tisza-köze és Dél-Tiszántúl ifjúsága május 20—23. között a gyulai Erkel Diákünnepeken. Az idei találko-zón több mint kétezer diák vett részt, köztük Szeged középfokú tanintézeteinek, így a József At-tila Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának képviselői is.

Az Erkel Diákünnepek ünne-pélyes megnyitóján, a hatszáz éves Végvár előtt — ahol megje-lent többek között dr. Orbán László, a művelődésügyi minisz-ter első helyettese, dr . Gombár József, a KISZ Központi Bizott-ságának titkára, Békés megye testvérmegyéjének a szovjetunió-beli Penza megye komszo-molistáinak küldöttsége — Gyu-la város tanácselnöke, dr. Vidó István, átadta a város kulcsát a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium KISZ-titkárának, ezzel mintegy jelképezve, hogy az elkövetke-zendő három napon Gyula az if-júság városa lesz.

Az EDÜ első napján eldőlt az érmek sorsa, a szólóének, a folk-beat, pol-beat kategóriákban. Az előzőben közel félszáz verseny-ző között hat arany, nyolc ezüst, kilenc bronzérmet osztott a zsűri. A Ságvári Gimnázium mindhárom indulója ebben a ka-tegóriában érmes lett. Rózsa Il-dikó kiemelt aranyérmes, ugyan-csak aranyat kapott Rózsa Ildi-kó—Soós Judit közös produkció-ja, Meszlényi Erzsébet pedig ezüstérmes. Mindhárom bemuta-tót Gombkötó Ve*a kísérte zon-gorán.

A fotk-beat, peri-beat kategó-riában fellépő tíz együttes kö-zül , a Ságvári Gimnázium tanu-lóit, akik saját szerzeményükkel léptek fel. a zsűri ezüstérerflmel jutalmazta.

A vers- és prózamondás kate-góriájában a második napon ugyancsak szép szegedi sikerek születtek. A Ságvári Gimnázium két diákja Simon Mária (arany), Katona András (ezüst) érmet kapott. A társastáncosok közül C-kategóriában ezüstérmet nyert a Berki László (Rózsa Ferenc Gimnázium)—Csűri Jolán (Ság-vári Gimnázium) páros.

A diákünnepek utolsó napján a szólóhangszer kategóriában sze-reztek legtöbb aranyérmet a sze-gedi diákok. A Ságvári Gimná-ziumból Horvai György bronzér-mes lett. Ugyancsak bronzérmet kapott a Ságvári Gimnázium ka-marakórusa is, melynek karveze-tőie Rózsa Ttdikó volt.

A tudományós dolgozataik Wfc zul a természettudományos mun-kákkal értek el jó eredményeket a Ságvári Gimnázium diákjai. Ezüstérmesek: Jantos Éva, Ko-vács Endre, Szűcs Miklós és Vo-záry György. Bronzérmes: Keszi Éva.

A háromnapos diáktalálkozó gálaesttel zárult. Az ünnepélyes eredményhirdetést követően az aranyérmes szólisták és együtte-sek mutat tak be produkcióikart. Ezen az ünnepségen adták át meghívásukat Budapest képvise-lői a Centenáriumi Diáknapokra. A Ságvári Gimnáziumból Rózsa Ildikó utazik a rendezvénysoro-zatra.

A Békés megyei KISZ-bizott-ság ebben az évben is kiadta a diákürtnepek EDÜ '73 című ú j -ságját. Ennek harmadik oldalán Aranyak, ezüstök, bronzok cím-mel egy riportban régi érmesek emlékeznek az Erkel Diákünne-pekre. Köztük Forgách Éváról, a Ságvári Gimnázium negyedik osztályos tanulójáról is közölnek egy fényképet és rövid nyilatko-zatot. Humorban sem szenved hiányt a diáktalálkozó újságja. Értelmező szótáruk sok résztve-vőt megnevettetett. Napraforgó-mag: edü-repi, J a f fa : edü-nedü, étkezés: edü-menü; talponálló* edü-Iöngő, gálaest: edü-rewü, ex az újság: e d ü - b e t ő . . .

SZEGE. Dl EGYETEM 3

1

v L » v L ^ v b - v b - v i r vly' vLr vb* v l x «»p. .¿р» 'T^ ф "T*" ' X s ' T 4 '"T^ ' T 4

O M E G A

Matfizesek évkönyve Mottó a hátsó boritón: „Attól,

hogy valakit nevelnek, még lehet becsületes"

A Tan&rképtö Főiskola 46 vég-zős matematika-fizika szakos di-ák jónak évkönyve — saját be-vallásuk szerint — a Békt tan-szék, Sárkány tanszék, Gaiwbrt-nusz. Kék golyó, Alabárdos, Há-Oi. Gödör stb... szerkésztőségek-

BALESET

tói. Am h»6 napokban — hogy valahogy kiváljak a gyerekek kö-zül — fehér ktipenyt öltöttem. Furcsa volt, hogy ahol megjelen-tem, egyszeriben eltűntek a gye-rekek orról a tájról. Nem tudtam, mi bonnem, vogy ra j tam ilyen ijesztő.

Néhány nap múlva kiderült, hogy azt hitték, fogorvos vagyok

htm született. Hogy kik bábáskod-tak körülötte f „Írták: Ez titok Г — n« U firtassuk.

Négy év emléke, kirándulások, szakestek, csasstuskák, emléke-zetes sztorik, vizsgatanítást tör-ténetek és rengeteg fénykép. Olt/an. ahogy ett 6k maguk ír-ják évkönyvük előszavában: „Ez az évkönyv idegeneknek nem mond semmit, magunknak csi-náltuk, azért, hogy ne felejtsük ol ett a négy évet." Maguknak írták, azért hadd idézzünk beto-ló két kis történetet — másokat is megnevettethet.

.,Emlékezetes szinfolt marad námunkra a háromhetes „falusi gyakorlat", amelyen egy kis idő-re diákból tandrnénlk-tandrbá-csík lettünk. Az az hogy mdr akt.' í n például egészen más titulust kaptam aprócska tanttvanyatm-

ИССН

ЧЛМЛО

Medico media (Részletek az orvostanhallgatók évkönyvéből)

„A Művészettörténett Lexikon IV. kötetének 1636. oldalán, a második címszó a kővetkező: Medicomédia. Alatta ez olvas-ható.

„Medicus darab, őt felvonás-ban. Szerzői ismeretlenek, való-színűleg illegalitásba kényszerül-tek. Ősbemutatója Szeged váro-sában volt — I96t-tól 1973-ig játszották — Rendezte az Elet."

Tartalom: 1988-ban szegény, szerencsétlen fiatalokat vet a sors a SZOTE-ra. Létük állandó

már évok óta utamban van. Szünetet csak két óránként nekik. (Kinyitja e' vízcsapot.) Szeretem, ha viháncol a me-dicus, azt Kiszi, sokat tud. (El-zárja a vízcsapot.) Én még többet tudok róla.

Kar: Hogy is van ez, Beetho-ven?! О ismerősi Ez az Ein-thoven is inkább Symphonia-párti lett volna. (Vagy leg-alább Munkás.) A nagy Tren-delenburg — a békák Hin-denburgja — csupa márkás

— ezért féltek. Ezzel magyarás-ható az o néhány félresikerült válasz is, melyet egy dolgozat kérdéseire adtak a tanulók.

Kérdés 1. Olvadáspontok:

Platina n73'C Vas ÍSS^C Aluminlum 6s9*C

2. Lehet-e vasedényben olvasz-tani:

Platinát, Alumíniumot indokold... Válasz: Nem lehet se platinát, te alu-

míniumot, se indokolni. 3. Miért nem szabad zárt helyi-ségben nyitott edényben benzint tdroini?

Válasz: Mert kiszivárog át eltűnik.

— Letett a (ondolkoriMl ideje, fiatalember, kezdj« el a tételét!

küzdelem az oktatókkal és cél-juk az, hogy megszabaduljanak as Egyetemtől, ahol keservesen sínylődnek. Ot év múltán ez többé-kevésbé sikerül mtndanv-nyiuknak. A zord jelenetek mel-lett lírai képekben is bővelkedik a mű (lásf például a Sárkány-jelenetet, mely bevonult a világ-irodalom gyöngyszemei közé.) Az utolsó jelenetek egyértelmű-ek: közel a happy-end, és a megrészegedett szereplők lázas izgalommal készülnek a bankett-re, mely végérvényesén pontot t*sz hányattatásaikra.

Krámii professzor úr nélkü-lözhetetlen esszenciákkal lát el bennünket a kémiai stigoi'latot illetően.

— Aztán nem kell ebben a nyári melegben sötét ruha, fehér ing, meg a nyakkendő. Nyugod-tan jöjjenek csak rövidujjú ing-ben vizsgázni.

— De Bandii — szól közbe Lulu néni.

— Na. jól Akik a Maréknál vizsgáznak, azok azért öltözze-nek föl.

Változik a szín: Obál monológ. Kar: hallgatók

sir á ma. (Színpadon tábla: ö, fiziológia

atyja, nr hagyj el!) Obál: Khm... ftfivtx . .. ('TTbeg-

botlik...) ez az a szék, mely

név, csupa márkás oktató. Mégis mitől ez az iszonytató unalom?

Obál: Utolsó sor. előre fuss!

ANATOMIA SZIGORLAT

Lássalak csak bonnetekot, <jo-lambocskáim! Kutyuská im. patkányocskáim üdvére eskü-szöm. a sok lógós fráter már félévkor som csapódik át 0 tudomány pozitív mesgyéjéro. Igaz, idén sok történelmi ne-vet küldött a tanulmányi osz-tály. mégis ébernek kell len-nem. Jól meg kell majd ítél-nem, mennyi a konkoly <n öröklötten tiszta búza között. Jöjj, Benedek, jöjj. Sucht Sújtsatok le rájuk! Számoljá-tok, jellemezzétek, ellenőrizzé-tek őket! A tunyaság ezerfejü hidrája a minap már az állat-istállóban is felütötte fejét. Égessetek patkányszőrt, hadd szagolják a bűzt! Egy perc nyugvásuk se legyen nékik.

Kar: Zord Idők rágják lelkün-ket Kormos kymogramok, sár-guló, tépett önéletírások, avítt orosz dolgozatok, tagdíjbefize-tést hátralékok, mind-mind árulóinkká válnak. Veszett bé-kák, ördögi villanyozó masi-nák, véren, vizeletes üvegcse-repek, cédrus olajtól ragacsos ajtókilincsek, villanó tekinteti! Madarászok hozzák ránk a rontást.

Obál: Hány polgár lett vaddá, hogy nem mivelték, de sok medicus is, mert nem ellen-őrizték. Ml lesz, ha a Kórélet-tanon természetesen nem tud-nak. Karádyék forróra tárcsá-zott telefonja tavasztól őszig zaklatja nyugalmamat, fullán-kos megjegyzéseit mind csak a brandykinint kérik számon. Persze, náluk az emésztés és az EEG kutyába sincs véve. (Kinyitja a gázcsapot.) Külön-ben is, ők rágcsálópártiak, míg én. az UNIVERSUM sphaerájáb an kerengek. Ana-tómia, biokémia, pol.-gaz., ma-gaviselet, jelenlét, hiányzás, mind az én világom, börtöné-ből szabadult sas lelkem, hogy-ha a sok minősítést látom.

— De professzor ür, én készültem!

4 S Z E G E D I 1 0 Y I T E M • ' • i . ' " . I

snqiDi gqYCTeM $ |

v v L » v l ^ s l y v i x - v L > v l > s J ^ » v L * v l * « ^ « ^ S L f V1- ' ^ f s ^ ^ ^ ^ r * ^ T * ^ T * * ^ ^ T ^

O M E G A

Hamu és gyémánt = Kórélettan és etikajegy.

Minden eladó — De a Karády-jegyietet megtartjuk.

Botrány az operában ¡» Sok a t egyetemi s-inháebirltt.

Szégyen » Kirugódni, de elő-fordul.

Vesztegzár a Grand Motelben «• Kazeg.-előadás.

Oldás ás kötés Műtéttan gya-korlat.

Tájkép csata után f f á t mm sokan maradtunk.

Xnlackiús csodája — Marék atia rúgott.

V.ni aki forrón szereti « Mén* zakoszt.

4 titokzatos szakács m Sváb-bogár a levesben.

Az ördög és a tízparancsolat * Puskázunk? Puskázunk?

Aranyborjú * Rendkívüli snoc. segély.

Kockázat = Élettan vizsga ana-tómia előtt.

Ahol a vaddisznók járnak = Sárkány étterem.

Tiszta égbolt = Lesz még vizs-gaidőszak!

Szegény legények =? Késik az ösztöndíj.

Szegény gazdagok Néhq azért ák is adnak kölcsön.

A csend világa = Téi»lhúaát után.

Idő a magánéletre =» Évkalas** tát.

Tükör által homályosan =» Ki» sírletet mutat be Szóllósy.

Sárga tengeralattjáró =» A SZO• TE-nek párevezőse is van.

ts akkor a sötétség... =*= Na már megint egy „jó" tétel!

Támadás hegedűszóra A „MADARÁSZ"

Halál erődje = Karády intézet. • Később megtudtuk — amikor

már elmerültünk a filozófia rej-telmeiben —, hogy a dolgok tő-lünk függetlenül léteznek. Ezt adjunktus tír a következő szem-léletes példával tette világossá:

„Mert ha kétmillió fényévre tőlünk ugrik egy bolha, akkor azt mi nem látjuk, de azért ug-rik."

• Valamint a sárga agyagbál ki-

bontakozó kocsikerék szörnyű nyektrgése által felriasztott lom-pos juhászkutya bundájába ka-paszkodó kullancs kidülledt sze-meiből visszatükröződő halovány holdsugár által megvilágított rablólovagvár felvonóhidjának vasszögei összetartják annak ma-tériáját és mivoltát, ak éppen tartson bennünket is össze a ba-rátság."

s L * * n L ^ ^ L * s L ^ s U ^ ^ ^ ^ s t *

oroszlán". Voltak vetítettképek is a legendás eü. kiállításokról.

— Ez itt labor — miwdenJei meredt szemmel bámult. — Ez meg egy jó kefe. A másik a piszkos kefe. Így mindenki lát-hatja, melyiket heti használni. Borzasztó volt a helyzet, kérem, a magyar tanyákon. De mi! Mi csatasorba álltunk, és ma már bátran állítom, más van, mint ami volt. í.i még ennél is szebb lesz, ha maguk... — szeme könnybe lábadt, és ránk muta-tott

• Barabás Kati imádott anamné-

zist felvenni. (Főleg aggoktól ) Mély humánuma áthatotta a betegek riadt lelkét. (Hogyne lettek vol-na szegénykrk riadtak, a tizen-öt fős esürkék puszta megpillan-tására.) Katikánk mégis meg-állta a sarat. A kiváló Czakó ta-nársegéd (íz endokrinológia után jelenleg a gastroenterológia zsonglőré) egy kellően elesett éreg bácsit szavazott meg aznap-ra neki. A szokványos kérdések Után kiderült: a „drágc doktor-nő" ét a „kedves bácsika" egy-aránt emberükre találtak egy-métbin, (ami a bőbeszédűséget illeti), A bácsi előbb dobta be a törülközőt:

— Fogunk mi még találkozni, kedveském, a kórbonctanon —

NEHÉZ ESET "

próbált mindenáron búcsúzkodni az öreg.

— Ugyan, drága bácsi! — jaj-dult fel a szamaritánus érzel-mekkel bőségesen megáldott Lady,

Lázas buzgalommal kezdte magyarázni a gerontológiai ku-tatások mai állását, fényes jö-vőjét, s a békés családi tűzhe-lyet, melyet beragyog a számta-lan unoka nyüzsgő szeretete. A bácsi eltikkadva pattant föl:

— De drága doktorné, félre értettek. A temetkezési vállalat alkalmazottja vagyok.

Egyetemi filmkör

Menekülés — Ha kiválaszt Ko-vács adj-

A harminckilences dandár •= Nem kaptak izomlázat az épí-tőtáborban.

A meztelen diplomata = Félre-vezetett bőrgyógyászati beteg

Sirokkó = Karádynál is lehet izzadni,

A kalóz menyasszonya = Ber-kes Pista arája,

Nehéz emberek = Marxista in-tézet.

Bolondok hajója = Ideg B. Egy nehéz nap éjszakái a =

Rtg.-szigorlat. Tombol a hold == Szóllósy ts. Könnyű lovasok = Akiie átug-

ratták Marekot.

Király Kati remegne vette tu-domásul, hogy Karádynál kell vizsgáznia. Vállalva minden koc-kázatot, kérte a profot, engedje vizsgázni Lázárnál.

— Csak nem vagy szerelmes belé?

— De igen — vágta rá habo-zás nélkül Kati. báíámál vizs-gázott.

• MAGAS MÉRCE

'A tierenesi-féle adminisztráció ideiéből való a következő viee:

— Nyugaton miről lehet felis-merni, hogy valaki szegedi me-dicus?

•>•>•>

— Van dékáni engedélye az útlevélhez.

• A Sebészeti Klinika monu-

mentális épületében Petri Pro-fesszor Űr hegedüli el a hallga-tók nótáját, ha mellőzik a chi-rurgia tudományának helyszíni elsajátítását. Az anyagot meg-szerettete ndő étvágygerjesztő-nek harmadikban Hoffman-me-séit hallgattuk, év vége felé pe-dig F É N Y E S s z e l e k fújtak.

•

— A noorvos még a férjeknél is bizalmasabb barátja a felesé• geknek.

Egyik nap megdöbbenve »1-tünk le a padokba. Az előadói pulpitus karfáján egy hatalmas SASmadár gubbasztott. Szárnya-it verdeste és éhesen katalógust követelt. Traub (F. Brúnó) már-is felszolgálta, de dicséretére le-gyen mondva, a vész elültével a neveket kihúzta.

• Zalányi tanár úr az élsé élő-

adáson bebizonyította nekünk, amit eddig soha nem gondol-tunk, hogy tudniillik a SZER-VEZÉST AN tudománya szép, ér-dekes és fontos. Nem tudjuk, hogy csinálta, de azon az eló-adasom feketén-fehéren állt ez az igazság előttünk. Később, megható mesefilmeket láttunk, mint például „Az egér és az

Verseny a javából = Gyűjtjük a PONTOKAT!

Minden lében két kanál == Prof. Kahán és adj. Oláh.

A tüzes íjász w> Karády majd lehűti.

Aranysárkány = Be vele a ZACIBA!

v így kezdte Szontágh professzor úr első előadását. Többet aztán nem i t látogattuk az órákat, mi-vei estei a szakma vezérfonalát meg is tanultuk. Kár hogy nem lehet mindenki nőorvos. Persze, azért reméljük, hogy a más szakmába vetődtek sem fognak parlagon heverni.

•

f

IX. Délalföldi Tárlat

S Z A B A D LÉLEGZET

Diákkoromban gyakran tapasz-taltam. hogy főiskolások, egye-temisták, de még a rajzszakosok egvresze is alig ismeri a helyi festők, szobrászok nevét, munká-it. A környéken élőkről, a vásár-helyiekről, békéscsabaiakról, ma-kóiakról még kevesebb tudomá-suk volt, kivéve a néhány orszá-gosan is ismert vásárhelyi alko-tó nevét. Nemcsak az ő hibájuk ez, nem feltétlenül az érdeklődés hiányából fakad, hanem inkább a diákok körében kifejtett mű-velődési propaganda gyengesége-iből származik. Még a szaktaná-rok is csak nagyritkán hívják fel diákjaik figyelmét egy-egy jelen-tősebb tárlatra. De van a kérdés-nek egy másik oldala is: a diá-kok számára kedvezőtlen időpont. A Délalföldi Tárlat, Csongrád és Békés megye képzőművészeinek közös bemutatása ugyanis a vizs-gaidőszak és a strandszezon de-rekára esik, a Nyári Tárlat pedig éppen tanévkezdéskor zárul. En-nek ellenére, ha az érdeklődés megvan, mégis lehet időt szakíta-ni mindkét kiállítás megtekinté-sére.

Hódmezővásárhely után június t7-én Papp Gyulának, a városi tanács elnökhelyettesének beve-zetőjével nyílik meg Szegeden a Horváth Mihály utcai Képtár-ban a hagyományos seregszem-le, melyen a tájegység művésze-inek munkásságáról szerezhetünk friss benyomásokat. Nagyon jó alkalom ez az országrész képző-művészeti kul túrája szintjének megítélésére, a helyesen értelme-zett realizmus talaján sarjadó stílustörekvések felmérésére, az úgynevezett alföldi piktúra ha-gyományainak mai és kevésbé mainak mondható köntösben való továbbélésének felfedezésére. Mindezt természetesen csak a

teljesség igénye nélkül tehetjük meg, mivel most sem szerepel mindenki tehetsége szerinti súly-lyal a tárlaton, mert van aki mű-termének becsesebb termékeit az Alföldi, vagy a Nyári Tárlatra tartogatja. Figyelembe kell azt is venni, hogy többeknek ez az el-ső bemutatkozás fóruma, mások számára viszont a részvétel a fontos, nem pedig a megfelelő művészi szint teljesítése. Így a kvalitásos munkák mellett talá-lunk vitatható értékűeket is. Ke-vesebb, több lett volna — szok-ták erre mondani.

A kiállított művek többségében az alföldi táj , az itt élő emberek életérzése, gondolatvilága tükrö-ződik, ez ad sajátos hangulatot és jelleget a Délalföldi Tárlatnak, évről évre. Egységessé teszi a be-mutatót, hogy valamennyi kép tömören fogalmazott, világos, értelmezhető eszközökkel készült, a hivalkodás szándéka nélkül. A vásárhelyi festők derékhada, ha számszerint kevés képpel szere-pel is, méltón reprezentálja a vá-ros iskolává fejlődött pikturáját. Meglepetés az egykori szegedi főiskolás Csikós András újító szándékú, érzékeny festészete. A szegedi festők stilárisan színesek, urbánus szellemiségük jelentke-zése hangsúlyos szereplésüket biztosítja a tárlaton. Dér István, Galambját sirató fiúja, Zombori László, Zoltánfi István, Nóvák András képei a kiállítás fő erős-ségét adják. A szobrászati anyag színvonalában hiányérzetet kelt a szemlélőben. Tóth Vali portréi és az érmek segítenek e helyze-ten.

A vizsgákra készülődés fárasztó órái után felüdülés, sőt néhány kép igazi élményt jelenthet az ér-deklődőknek.

T. A.

Kútvölgyi Erzsébet (a negyedik sor jobb szélén ül) a film egyik jele-netében az anditórium maximumban hallgatóink között.

Mészáros Márta ú j filmjében egy korábbi dokumentum film-jének — „A Lőrinci Fonóban" — egyik epizódját boncolgatja já-tékfilm formájában. Azt, ame-lyikben egy fonógyári munkás-lány elmeséli, hogy az egyete-mista fiatalok közé kerülve kénytelen egyetemistának hazud-ni magát, ha meg akar maradni a társaságukban. A felvetett probléma élő, a kiindulópont jo-gos — éppen ezért csak sajnálni lehet, hogy a forgatókönyvíró— rendező, a filmben végül is „nem erre hegyezte ki mondanivaló-ját". Hiányzik a munkás és egye-temista fiatalok kapcsolatának realista ábrázolása. Mészáros Márta — aki előző filmjeiben és ebben is erős jellemű, hatá-rozott karakterű nő figurával akar ja elmondatni, elmondani, amit lát és vall napjaink világá-ról, fiatalságáról — Jutka belső konfliktusára koncentrál. S ez a konfliktus végül is nem ott és nem azzal ütközik, ahogy vár-nánk. • Jutka, a szövőlány és András, a negyedéves egyetemista fiú szerelme az első pillanattól kezdve érzéki — úgy tűnik a filmben végig, hogy belőlük egy-más megismerésének szándéka, igazi énjüknek teljes feltárása, odaadása és egymáshoz formá-lása hiányzik. Jutkát , a korán elvált szülők intézetben nevel-kedett szövőlányát az egyetemis-ták között kisebbrendűségi ér-zés gátlása; zavarják, lényével ellentmondásban áll a hazudo-zás, az alakoskodás — bevallja Andrásnak az igazat. S András viselkedése, elfogadó szerepe et-től nem változik — partner ma-rad, komoly szándék nélkül. Olyan partner, aki a szülők iránti „gyermeki szeretet, a nekik problémát nem okozni" kétes ér-velés álcájával további hazugsá-gokra kényszeríti a lányt. El-viszi Jutkát a szüleihez, s pasz-szív viselkedésével rákényszeríti, hogy az tovább hazudva-játssza

az egyetemistát. Passzívan szem-léli, hogyan hadakozik a lány sa-ját kisebbrendűségi érzésének ki-egyensúlyozási szándékával az újgazdag, kispolgári szemléletű szülőkkel. Jutka ebben a környe-zetben — a munkás származásu-kat csak elvben hirdető, kispol-gári életmódú és szemléletű, a fiukat, az értelmiségit magasabb rendűnek tekintő és a munkás-lánytól féltő szülők között — sa-ját reális értékeinél is kevesebb-nek érezve magát folytonos fe-szültségben élve kíván újabb és ú jabb bizonyosságokat arról, hogy egyenrangúnak tar t ják. Hazugsá-gok és képmutatás sorozata után ébred rá a lárty arra, hogy ezt így tovább nem csinálhatja, hogy, ha szerelmének elveszítése is az ára, de vállalnia kell ön-magát. A film záróképsorával, ahol a sírva zuhanyozó Ju tka ar-cán megjelenik egy furcsa fél-mosoly, azt sejteti, hogy a győz-tes a lány, aki végre saját igazi értékeire építve, megpróbál majd megállni a saját lábán.

Mészáros Márta a filmben sok kérdést felvet (jogosan, és jó, hogy felveti őket): Kialakulhat-e, s mire épülhet kapcsolat egye-

temista és munkás fiatalok kő-zött? Mennyire lehet meghatáro-zó az életforma szerepe? A csak érzéki kapcsolatra épülő szerelem szükségképpen soroza-tos hazudozáshoz vezet-e, és meddig lehet hazugságban élni? Mennyire erős és determináló a kapcsolat szülők és gyermekek között? A hazugság leleplezése után hasonló szituációban az el-lentétek feloldásának van-e más út ja . módja? Közhelyszerűen, közhelyekről lehet-e, kell-e be-szélni ? A kérdések jórészére a filmben elmaradnak a válaszok. A nézőkben azonban — ahogyan ezt a szegedi ősbemutatót követő élénk, polemizáló vita is bizo-nyította — tovább munkálkod-nak, gondolatokat ébresztve, egyetértve is vitatkozva: kicsit önmagunkba nézve. S ennyi, a gondolkodtatás, a válaszkeresés-re késztetés a fi lm erénye, sok hibája ellenére is. A rendezőt is nyilván ez a szándék vezette. Jót segítette ebben Koltai Lajos el-ismerésre méltó, a valóság jel-lemző részleteinek megragadásá-ra irányuló operatőri munkája . A film központi szereplőjét a filmszínésznek is tehetséges Kút-völgyi Erzsébet, a reá bízott fel-adatnak megfelelően formálta meg. Ju tka érzelmes és szenve-.délyes, önérzetes és temperamen-tumos a lakjá t közel hozza hoa-zánk, s kár. hogy nem ad tm>. dot szerepe arra, hogy gondola-' tait, ambícióinak indítékait, bel-ső valóságát megismerhessük. A kelleténél ugyancsak kevesebb lehetőséget kapott színészi er4-nyeinek kibontására az Andráat alakító Nagy Gábor is. A szerep-lőgárdából emlékezetes pülan»í tokát szerzett és talán a legélőbb alakot formálta Szemes MamI (Jutka anyjának szerepében).' Külön érdekesség volt számunk-ra ezúttal a filmkockákon vi -szontlátni a JATE egyetemi szrá . padának tagjait, akik PaáT István vezetésével itt is sikerrel mutatkoztak be. A film hatásos hangulatteremtő eleme Szörényi Levente zenéje.

SZABÓ MAGDOCffit

Kútvölgyi Erzsébet és Nagy Gánor tán (Fotó: Takáts László)

1H&1 . . . .*

a szegedi ősbemutatót kővető «!•

Tanulságok — tervek

r u O K A g r a f i k á j a

Alig három ' hónappal ezelőtt így fogalmazták meg alapvető célkitűzésüket: „Megszerettetni a klubot, ide szoktatni a hallgató-kat, színvonalas és elsősorban szórakoztató programokkal. In-direkt módon, a programokkal szeretnénk az egész egyetemi ne-velés ügyét szolgálni." S há most, a tanév végén az eddigi tapasz-talatokról akar juk kérdezni a klubigazgatót. Kerekes Lászlónak nem kell feltenni a szokványos indító kérdést, hogy sikerült-e megvalósítani az alapcélkitűzést. Nem kell és nem lehet ilyet kér-dezni, mert a JATE ú j KISZ-klubjában a megnyitástól május végéig szinte minden este ki lehetett volna tenni a „Telt ház" táblát. Sőt — ugye emlékeznek még rá a klubtagok?! — az el-ső hetekben túlzsúfolt volt a klub minden este: nagyon rövid idő alatt nagyon megszerették a hallgatók. S volt színvonalas szó-rakoztató program is bőven: ki-ki találhatott érdeklődésének megfelelőt.

— Lehet, hogy éppen en-nek következtében lassan kezd kialakulni egy-egv rendezvény-sorozat törzsközönsége — kezdte a tapasztalatok összegzését Kere-kes László. Elsősorban a T&WC-HXZ, az amatőr színpadok be-mutatSl, a lemezlovas programok íátogafői máris „törzsgárdát" al-kotnak esténként a klub egy-egy termében. Az igazán klubszerű rendezvényeit örvendenek nép-

szerűségnek, ezeket a jövőben bővíteni kell.

— Mindez viszont arra is rá-mutat, hogy az elsősorban nem klubszerű rendezvényeket, pél-dául a színházi produkciókat, amelyek száz fősnél nagyobb kö-zönségre számíthatnak, a régi hagyományokhoz híven az audi-tórium maximumban kell ren-dezni — kapcsolódik be a be-szélgetésbe Ambrus György, az egyetem kulturális bizottságának főelőadója. Vissza kell állítani a megfelelő arányokat a klub és az egyetemen rendezendő más leulturális események között.

— Azért persze hetente 4—5 szervezett program lesz és legyen is a klubban — mondja a klub-igazgató. De vigyáznunk kell ar-ra. hogy az arányok ne tolód já -rták el a „művelődési ház" funk-ciói fele sem. Többet segíthet-nének nekünk az egyetem KISZ-vezetői.

— Igaz — szól közbe Vastagh Pál, a KISZ vb politikai mun-katársa. Növelni kellene a poli-tikus, a politizálásra serkentő rendezvények számát. Az eddigi kulturális programokhoz hason-lóan, magas színvonalon ezek-nek is fórumot biztosítani. A KISZ-vezetőknek az eddiginél nagyobb részt kell kérniük a klub szellemi életének irányítá-sából, és többször, többeknek kellene eljárni a klubba.

— A KISZ-alapszervezeték is fordulhatnánakigényekkel (acso-

portbuli-rendtezés MietSuCgfanA kérésén túlmenően) a klub felé — teszi hozzá Laci. Ha a kluh, ahogyan az távolabbi terveink között kezd megfogalmazódni, az összes szegedi felsőoktatási in-tézmény szellemi centruma kíván lenni, a város felé nyitás mellett szorosabbra kell fonni kapcsola-tát az egyetem ifjúsági szerveze-tével.

És talán egy kicsit a kollégro-•»mokkal is — vetettem közbe, s mert kérdezés nélkül is percek alatt, egymást kiegészítve, szinte egymás szavába vágva elmond-ták az eddigi tapasztalatokat, már csak a tervekről kérdezhet-tem.

— A klubtagsági igazolványo-kat tanévkezdéstől október else-jéig lehet tagbélyeggel érvénye-síttetni a következő félévre. A részletes program a jövő tanév első felére még nem áll készen. Valószínűleg hetente fogunk egy-egy szünnapot tar tam. A klub-tanácsot, amely ebben a félév-ben nem volt eléggé aktív, ope-ratív szerv, némiképp átalakít-juk. Az eddig is lelkesen és di-cséretet érdemlően dolgozó ren-dezői törzsgárdát bővíteni sze-retnénk. vá r juk az önként je-lentkezőket. S természetesen vár juk a klub programjának tervezéséhez és szervezéséhez va-lamennyi tagunk ötleteit, észre-vételeit, remélve, hogy segítenek az eddigi tapasztalatok alapján magasabbra teendő mércék el-éréséhez

| 8 S Z E G E D I E G Y E T E M

„Rémképek, r émségek - vizsgák"

Barnulni pálás.

és vizsgára készttini egyszerre, — ez az abszolút időkihasz-

Azért nem árt megkoncultáinl a tanultakat .

Utolsó percek, amikor még leket a jegyzetbe nézni.

O r t r o a

Jaj , csak «szembe jutna, mi tartozik ehhez a tételhez!

' — ;

„Adásvétel:"

Vizsgáztató szétrúghatattan "Apót venne. Ajánlatokat a ki-adóba.

Már most szerezze be utópizs-' jajegyét. Minden tolongást elke-rül, nyugodtan válogathat. Dé-káni Hivatal.

Eladó két utó vizsgajegy, (Egy-más mellé.) Érdeklődni 8 után. Telefon: 999-999,

Észt bármilyen mennyiségben veszek. „Sürgős" jeligére, a ki-adóba.

• „Mikro-bölcselet:" Kutyaharapást szőrével, elő-

vizsgát utóvizsgával lehet gyó-gyítani.

Jobb ma egy kettes, mint hol-nap okmánybélyegért szaladgálni.

Addig nyújtózkodj, mig itt vagy az egyetemen.

Ml a különbség az I. évfs és egy V. éves között? Semmi, 'mert szeretnének egymás helyében lenni."

(A JÖVÖ MÉRNÖKÉBŐL) •

Vizsgázó joghallgató „perbe-ssédéből":

„Tisztelt Bírósági Igaz, hogy védencem megölte az apját és az anyját, de vegyék enyhítő körülménynek, hogy most árvát"

•ír

A vizsgán való erőlködés nem az erő jele...

„Küszöbkiemeléssel" (2-essel) átjutni könnyebb, mint seilogy!

— Mién adnak-fel a vizsgáz-tatók mentőkérdéseket?

— ? ? ? — Hogy mentől előbb megsza-

baduljanak a vizsgázótól...

— Miért rúgott ki? — Mert világosság gyúlt az

agyamban. — ? ? ?

— És elégetett, benne min-dent ...

A kettes vizsga nem boldogít. Ha a többi elégtelen...

Frázisokkal is át lehet menrd a vizsgán, ha tudjuk, hogy ki-nek mondhatjuk...

Sok vizsgázót hagynak, hogy egy kettes elzüllessze, ahelyett, hogy egy egyessel felráznák...

A vizsgán á nők túlságosan gyengék ahhoz, hogy ulssza ne élnénék — a tudásukkal..

Professzortól hallottuk: — A vizsgázók agya a szerve-

zetüknek az a réste. amellyel azt gondolják, hogy gondolkodnak...

Aki alszik a vizsgaidőszakban, ne álmodjon legalább a restan-ciáiról ...

Van olyan vizsgáztató, akt a tankönyvben leírtakat is csak akkor hiszi el, ha 6 í r t a . . .

(Muity György képriportja)

Már felelnem kel l . . . Elsötétül előttem a vi lág. . . Bár már kifelé me-hetnek!

Tessék az index. —. Vajuu elégedett-e a felölő? l l Ü

Itt van, nézzétek, sikerüli! :«tti

Napozás, fürdés, csónakázás — milyen messze van. kell gondolni: i t t a vizsgaidőszak.

Bizony, béle

És akik már túl vannak rajta, azok nevetve mesélnek a tauaszUltak-r r t l .

E. S Z E G E D I EGYETEK í m

Tettek és tennivalók a nők érdekében

Pályázik... Felvehető...

A tudománvegyétem MSZMP Végrehajtó Bizottsága és Szak-szervezeti Bizottsága egy együt-tes ülésen, 1971. novemberében megtárgyalta az SZB által el-készített A nődolgozók helyzete egyetemünkön, az MSZMP KB határozatából adódó feladataink című felmérést. Hogy lapunk hasábjain ismét visszatérünk a tudományegyetem e területen kifejtett tevékenységére, annak az ad apropót, hogy a Szakszer-vezeti Bizottság és az MSZMP alapszervezetei évenként egy al-kalommal visszatérnek a nőha-tározatok és irányelvek egyete-mi végrehajtására, illetőleg en-nek értékelésére. A nődolgozók segítése, a velük való törődés ál-landó feladat, ezért mindarról, amit helyzetük javítása érdeké-ben tesznek és ami még további feladatokra utal, be kell számol-nunk. Milyen változások követ-keztek be a nődolgozók helyze-tében a tudományegyetemen a másfél évvel ezelőtti felmérés-hez képest?

A tudományegyetemen 1973-ban 529 nő dolgozik, az össz-egyetemi létszámnak 48 százalé-ka. Az újonnan felvettek közül a nők száma magasabb. A Szak-szervezeti Bizottság ez év ápri-lisi jelentéséből kiderül, hogy:

— Az állami vezetés a mun-kabeosztásnál. a bérrendezésnél, a legmesszebbmenőkig tekintet-tel van a nők — gyermekneve-lésből adódó — sajátos helyze-tére. A különböző fórumokon, vezető testületekben, a szakmai, politikai, társadalmi élet, a szo-ciális kérdések kapcsán a nő-dolgozók vonatkozásában pozití-van. a határozatok szellemében foglaltak állást, illetve hoztak döntéseket.

— A bérkérdésekben ered-ményként könyvelhető el, hogy az állami vezetés az 1972/73-as évben kiadott bérgazdálkodási irányelveiben kiemelten szerepel a nők helyzetének javítására vo-natkozó elv. Az előléptettek 1973-ban 54 százaléka nő volt, bár létszámarányuk csak 48 szá-zalék.

— Az előző felméréshez képest az egyébként alacsony létszámú nőoktatók aránya is elmekedett: 20 százalékról 23• százalékra. Az oktató nők tudományos fejlődé-sét segíti elő az állami vezetés által biztosított tanulmányi (al-kotó) szabadság. Ezt a lehetősé-

get egy nöoktató vette igénybe. A szakmai fejlődést szolgálja a külföldi tanulmányutakon való részvétel is. 24 főről 26-ra nőtt azoknak az oktató nőknek a szá-ma, akik élhettek ezzel a lehe-tőséggel Itt a létszámemelkedés minimális ugyan, a nagyobb je-lentősége inkább annak van, hogy a külföldi utak időtartama növekedett, a korábbi néhány napos, egy hetes utak között több hetes, sőt több hónapos utakra is sor kerülhetett (a Böl-csészettudományi Karon például 6 nő volt összesen kilenc alka-lommal egy héttől három hóna-pig terjedő időtartammal külföl-dön).

— A tudományos munka "terü-letén kedvezőtlepebb a helyzet. Amíg a nőoktatók az egyetemi doktori címet viszonylag rövid idő alatt — hasonlóan a férfiak-hoz — megszerzik, (1971. novem-bere óta 7 fő), addig a magasabb tudományos fokozat elérése lé-nyegesen hosszabb idő után kö-vetkezik be. Sajnos, ezen a té-ren a nők előnyére nem sok változás történt, de nem is vár-ható, hiszen a családos nők ide-jét elsődlegesen a gyermekneve-lés, a család sokrétű gondjai töltik ki.

Az egyetem kél gyakorló is-kolájában, ahol a nők aránya lé-nyegesen magasabb (64 százalék) mint a karokon, nehezebb a nők helyzetén való könnyítés, mert az egyik oktatónő bizonyos fo-kú kedvezményben való részesí-tése, a másik fokozottabb meg-terhelését vonja maga után. —• állapítja meg a jelentés, i— En-nek ellenére sikerült eredmé-nyeket elérniük. A gimnázium-ban például 19 nőoktatónál va-lósították meg a heti egy sza-badnapot. Az általános iskolában ezt a lehetőséget csak a szak-vezetőknek tudták biztosítani. Ugyanakkor arra is rámutat a jelentés, hogy a pedagógusnők általános problémáját csak ak-kor lehetne igazán megoldani, ha visszaállna az egészséges számbeli egyensúly a férfi és nő pedagógusok között, s megszűn-ne a pálya elnőiesedése».

A nem oktató nődolgozók ará-nya igen magas (62 százalék), mégis néhány kivételtől eltékint-ve, nincs vezető beosztású nö. Az elmúlt időszakban vezetői munkakörben dolgozó nők szá-ma a korábbi felméréshez képest nem változott. Ezért fontos fel-adatnak tekintik továbbra is. — az állami vezetés egyetértésével — a vezetésre alkalmas nők elő-léptetését, vezető állásba történő kinevezését. Ehhez viszont szük-séges a nődolgozók szakmai to-vábbképzésének fokozása.

Az egyetemen dolgozó tanszé-ki adminisztrátorok és könyvtá-rosok bérezésének felülvizsgála-tára az év első Egyetemi Tanács-ülésén az állami vezetés felhívta a karok, tanszékek figyelmét. Bérfejlesztéskor minden önálló gazdálkodási egységnél arra tö-rekedtek, hogy a rendkívül ala-csony fizetésvek helyzetén, így a fennálló bérezési aránytalansá-gokon javítsanak. Több nő ré-szesült rendkívüli előléptetésben (az Egyetemi Könyvtárnál példá-ra 34 előléptetett közül 29 nS).

Az Intézkedési Tervből követ-kező feladat volt a nődolgozók munkakörülményeinek, szociális ellátottságának javítása. A Föld-rajz Tanszéken öltöző helyisége-ket alakítottak ki, a Növénytani Tanszéken ú j szociális helyisége-ket létesítettek, az Állat-élettani Tanszéken öltözőt, zuhanyozót alakítottak ki, míg a Bölcsészet-tudományi Karon több szociális helyiséget újítottak föl.

A jelentés igen részletes. Szá-mos olyan problémát is felvet (például az egyetemi óvoda kér-dése), amire egyelőre sem anyagi, sem műszaki lehetőség nincs. A jövőre vonatkozóan is megjelölt néhány tennivalót. Hangsúlyozza, hogy az elért eredmények és intézkedések megvalósítása után nem tekintik a nőkérdést lezártnak, állandó napirenden tartását igen fontos feladatuknak tart ják.

A József Attila Tudományegye-tem három karára az 1973—74-es tanévre összesen 465 hallgatót vesznek fel, akiket a pályázó 1416 érettségizett fiatalból választanak ki a felvételi vizsgákon. Az elő-ző évekhez hasonlóan idén is az Állam- és Jogtudományi Karra szeretnének legtöbben felvételt nyerni, 80 helyre 442-en jelent-keztek. Ezen a karon az írásbeli vizsgák június 25-én lesznek, a szóbeli felvételi vizsgák július 2-án kezdődnek.

A Bölcsészettudományi Karra 434-en jelentkeztek, közülük 105-en nyerhetnek felvételt (előfel-vett 24 fő). A 24 szakra a követ-kező elosztásban adták be kérel-meiket a pályázók: magyar—tör-ténelem : 58, magyar—latin: 5, ma-gyar—német: 30. magyar—angol: 29. magyar—francia: 15 m a g y a r -olasz: 2, magyar—orosz: 39, tör-ténelem—latin: 5, történelem— német: 26, történelem—angol: 20, történelem—francia: 14, történe-lem—olasz: 9, történelem—orosz: 36, latin—orosz: 3, német—angol; 13, német—francia: 6, német— ol&sz: 3, német—orosz: 46, an-gol—francia: 2. angol—olasz: 6, angol—orosz: 41, francia—olasz: 3, francia—orosz: 11, olasz—• orosz: 12. Az írásbeli felvételi vizsga időpontja: június 26., míg a szóbeli vizsgákra július 2—-4. között kerül sor.

A Természettudományi Karon pontosan kétszeres a túljelentke-zés. A 280 fős felvételi keretszám, ra összesen 560-an pályáznak. Idén is indul programozó mate-matikus szakképzés, amely három éves tanulmányi idejű és főisko-lai végzettséget ad. Erre a szak-ra 44-en jelentkeztek és közülük 40-et vesznek fel. A tavalyihoz képest megszaporodott a föld-rajz-idegennyelv szak iránt ér-deklődők száma. Erre a szakpá-rosításra 36-an jelentkeztek az előző évi 17-hez képest. A ke-retszám változatlanul 10 fő. A többi szakon a jelentkezők illet-ve a felvehetők arányszáma a következő: matematika—fizika: jelentkezők száma 131, felvehető: 70, matematika—földrajz: jelent-kezők száma 19, felvehető: 10, kémai—fizika: jelentkezők száma: 33, felvehető: 20, biológia—kémia: jelentkezők száma: 69. felvehető: 20, matematikus szak: jelentkezők száma: 128, felvehető: 60, fizikus szak: jelentkezők száma: 22, fel-vehető: 10, biológus szak: jelent-kezők száma: 37, felvehető: 15, vegyész szak: jelentkezők száma: 41, felvehető: 25. A TTK-n az írásbeli felvételi vizsgák június 27-én lesznek, míg a szóbeli idő-pontja július 2—3—i. és 5.

A Szegedi Orvostudományi Egyetem Általános Orvos Kará-ra orvos szakra 180 hallgatót vesznek fel. Jelentkezett összesen 545 érettségizett fiatal. Fogorvos szakra 73-an jelentkeztek, 20-at tudnak felvenni. A Gyógyszertu-dományi Kar 194 jelentkezője közül 100 hallgató nyer felvételt. Az írásbeli felvételi vizsga júni-us 29-én lesz, a szóbeli felvéte-likre pedig július 2—6 között ke-rül sor.

A Szegedi Tanárképző Főisko-lára 1122-en nyújtották be felvé-teli kérelmüket, közülük 378 hall-gatót tudnak felvenni. Mint min-den évben, ezúttal is a humán tárgyak iránti érdeklődés a leg-nagyobb. Magyar—történelem szakra 94-en jelentkeztek, felve-hető 12 hallgató, magyar—orosz szakra 159-en jelentkeztek, felve-hető 48 hallgató, magyar—ének-zene szakra 61-en jelentkeztek, és 36 hallgató vehető fel. A föld-rajz—testnevelés szakon 117-en

pályáznak 12 helyre. A közel tíz-szeres túljelentkezés magyaráza-ta: Pécsett előfelvétellel töltötték be a keretszámot, így ebben az esztendőben a dunántúli diákok is Szegeden próbálnak felvételt nyerni. Mérsékelt a matematika szak iránti érdeklődés. Matema-tika—fizika szakra 93-an jelent-keztek, felvehető 72 fő. Matema-tika-kémia szakra 63-an jelent-keztek, felvehető 36, matemati-ka—műszaki szakra 32-en jelent-keztek, keretszám 48, matemati-ka—rajz szakra 51-en jelentkez-tek, felvehető 12. Szlovák szakra 15 érettségizett diák nyújtotta be felvételi kérelmét, közülük 12-en nyernek majd felvételt. A román szak 6 felvételi helyére 6 hallgató

pályázik. írásbeli vizsgák június 28-án, 29-én és 30-án lesznek, a szóbelik július 2—7 között.

őstörténet? munkaközösség Szeged nyári programjából Május 4-én tartotta alakuló

ÍHését a Szegedi őstörténeti Mun-kaközösség. A munkacsoport ve-zetője dr. Hajdú Péter tanszék-vezető egyetemi tanár, a titkári teendőket dr. Kristó Gyula do-cens és Janurik Tamás tanár-segéd lát ja el.

Dr. Róna-Tas Andrástól, a Böl-csészettudományi Kar tudomá-nyos főmunkatársától a munka-közösség létrejöttének körülmé-nyeiről és a célkitűzésekről kér-tünk felvilágosítást.

—» Az őstörténet komplex tu-domány, amely a legkülönbözőbb tudományágak — nyelvészet, ré-gészet, néprajz, paleontológia, bo-tanika. földrajz — együttműködé-sét igényli. A munkaközösség munkájában a szegedi egyetemek oktatói vesznek részt, számszerint 21-en, akik bekapcsolódnak abba az országos jelentőségű munká-ba, amelynek célja a tízkötetes Magyar Történelem őstörténeti részének megírása. Célunk továb-bá, hogy az egyetemen megindul-jon a magyar őstörténeti oktatás. Eddig rövid áttekintést kaphat-tak a hallgatók ebből a fontos tudományágból. Az őstörténeti oktatás bevezetésének feltétele egy kari jegyzet megírása.

— Van-e igény a hallgatóság körében egy ilyen jellegű kari jegyzetre?

— A diákokat érdeRTi az őstör-téneti A Körösi Csorna Sándor Diákkör ülésein egy-egy érdeke-sebb őstörténeti téma megvitatá-sakor 20—30 érdeklődő is meg-jelenik. A tankönyv nagyban megkönnyítené a hallgatók tájé-kozódását ebben a tárgykörben.

Hogy halad a jegyzet írása? — A munkaközösség tagjai ok-

tóber 15-ig jut ta t ják el Janurik

Tamás titkárhoz a címszavak lis-táját, illetve azok bő vázlatát. Ez-után technikailag egyeztetjük az egyes fejezeteket és megvitatjuk a készülő résztanulmányok prob-lematikáját. A további teendőket csak ekkor — ez év novemberé-ben — jelöljük ki. Nehéz az egyes tanszéklek — középkori ma-

gyar-történeti, magyar-nyelvésze-ti, finnugor, klasszika-filológia, ókori történeti, néprajzi, ember-tani. orosz — valamint az Egye-temi Könyvtár és a Móra Ferenc Múzeum munkáját összehangolni, de bízunk abban, hogy minél előbb a szegedi bölcsészhallgatók kezébe kerül a jegyzet.

A Szegedi Őstörténeti Munka-közösség az eddig gyermekcipő-ben járó őstörténeti oktatást ú j alapokra kívánja helyezni. Erő-feszítésük eredményeként várha-tóan méltó helyre kerül az ok-tatásban ez az ideológiai szem-pontból is fontos tudományág.

THfiKES ISTVÁN

A Szegedi Ünnepi hetek ren-dezvényei ebben az évben is igen gazdag programot biztosítanak a Szegedre látogató és helybeli ér-deklődőknek. A Szabadtéri Játé-kok előadásai július 20-án kez-dődnek és augusztus 20-ig tar-tanak. Bemutatásra kerül Ma-dách: Mózes című drámája, a főszerepben Sinkovits Imre Kos-suth-díjas, érdemes művésszel. A darab rendezője: Marton Endre. Főbb szerepekben: Avar István érdemesművész, Szirtes Ádám érdemes művész, Sinkó László, Agárdi Gábor érdemes művész.

Kiemelkedő bemutatónak ígér-kezik Geshwin: Porgy és Bess cí-mű operája, amelyet az Ünnepi Játékok ideje alatt öt alkalommal láthat a közönség. Porgy: Begá-nyi Ferenc, Bess: Házy Erzsébet Kossuth-díjas, érdemes művész, rendező: Mikó András érdemes művész. A másik két operabemu-tatót Borogyin: Igor hercegét és Bellini? Normáját a Belgrádi Ope-ra teljes társulata, a háromszáz fős tánc, ének és zenekar mutatja be. A Petőfi évforduló jegyében viszik ismét színre a szabadtéri játékokon Kacsóh: János vitéz című daljátékát. Iluska szerepé-ben szintén Házy Erzsébet ját-szik. Kukorica Jancsi: Turpinszky Béla, Bagó: Gyimesi Kálmán, Iluska mostohája: Gobbi Hilda Kossuth-díjas, kiváló művész. A Szegedi Nemzeti Színház művé-szei közül fellépnek még: Berdál Valéria érdemes művész, Börcsök István, Király Levente, Kovács János. A daljátékot Horváth Zol-tán rendezi, vezényel Szalatsy István, a Szegedi Nemzeti Szín-ház karnagya.

Két este lép fel a 120 tagú Uk-rán Állami Táncegyüttes. A kar művészeti vezetője: Dovlo Virsz-

kij. Bemutatásra kerül a Hegyen — völgyön lakodalom című tánc-játék is. Ugyanezen az estén tart-ják meg a ÍV. Nemzetközi Szak-szervezeti Néptáncfesztivál gála-estjét. A fesztiválon, melyet júli-us 13. és 22. között rendeznek meg, folklor bemutató és kore-ográfiai verseny lesz. Hét ma-gyar néptánc együttes mellett csehszlovák, jugoszláv, szovjet, román, bulgár és lengyel nép-táncegyüttesek is fellépnek. A hagyományos „Arany papucs" díjat ez alkalommal is odaítélik.

A Szabadtéri Játékok gazdag programja mellett az Ünnepi Hetek számos más igen érdekes rendezvényről gondoskodnak. He-tedik alkalommal tar t ják meg a Szegedi Ifjúsági Napokat, amely-re tízezer fiatál érkezik váro-sunkba.

A kiállítások közül jelentős lesz a XIV. Szegedi Nyári Tárlat, amelyre több országos hírű kép-zőművész küldte be alkotásait. A szabadtéri szoborkiállításon Kligh Sándor és Tóth Valéria vásárhelyi művészek alkotásait láthatjuk. A Nyilasy Sándor em-lékkiállítás a művész születésének 100. évfordulója alkalmából ke-rül megrendezésre a Tápéi Műve-lődési Házban, majd a Sajtóház művészklubjában. A Szegedi mű-gyűjtők kiállítása is nagy érdek-lődésre tarthat számot. Lucs Fe-renc magángyűjteménye is kiál-lításra kerül. Jelentős lesz még: a Fotóklubok 9. szegedi szalonja, a Somogyi könyvtár ritkaságai, a Szegedi Szabadtéri Játékok 15 éve és a Néprajzi kiállítás is.

A tudományos programok kö-zül a Pedagógiai Nyári Egyetem rendezvényeire hívjuk föl a fi-gyelmet. A szociológia, a szoci-álpszichológia és a neveléstudo-mány kérdéseiről hallhatnak élő-

adásokat és tanácskozhatnak a résztvevők. A szabadtéri színpa-dok vezetőinek országos tanács-kozását is megrendezik a JATE KISZ-klubjában. Az MSZMP Csongrád Megyei Oktatási Igaz-gatósága pedig a Művelődésel-méleti Nyári Egyetemet rendezi meg. A városi tanács dísztermé-ben Ipari Tudományos Konferen-cia lesz az urbanizáció kérdései Magyarországon különös tekintet-tel Csongrád megyére címmel.

A műsoros rendezvények kö-zül a Dóm orgonahangversenyeit említsük meg. Lehotka Gábor, M. Slechta (Csehszlovákia) és E. Lundkvist (Svédország) lépnek fel, közreműködik Karikó Teréz és Gyimesi Kálmán, a Szegedi Nemzeti Színház opera társulatá-nak művészei. A könnyűzene és a dzsessz kedvelői is találnak számukra megfelelő programot. Az újszegedi szabadtéri színpadon koncertet ad az Illés együttes és ugyancsak itt lesz Rhoda Scott dzsesszorgona hangversenye.

A sport rajongói számára is sók érdekes rendezvény lesz. XVII. Nemzetközi Maratoni verseny, Széchenyi tér — Klárafalva — Széchenyi tér útvonalon. Nemzet-közi motorcsónak verseny a Ti-szán, Nemzetközi gokart verseny a Széchenyi téren, Nemzetközi salakmotorverseny a SZEOL pá-lyán, Országos Kajak-kenu ver-seny a Tiszán, Nemzetközi kézi-labda torna az újszegedi kissta-dionban és a repülő téren vitor-lázó repülők országos válogató bajnoksága, illetve a III. Alföldi Vitorlázórepülő verseny.

A 15. alkalommal megrendezés-re kerülő Szabadtéri Játékok iránt egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. A Dóm téri be-mutatókra már elővételben több mint 50 ezer jegy kelt eL

| 8 S Z E G E D I E G Y E T E M

Elismerés a P/OT rendezéséért A Pedagógusjelöltek II. Orszá-

gos Találkozója szervezésében, rendezésében közreműködő okta-tók, dolgozók és hallgatók pénz-jutalomban részesültek. Május 28-án délelőtt a díszteremben rör vid ünnepség keretében Hegedűs András főiskolai főigazgató osz-totta ki a jutalmakat. 137 oktató é$ dolgozó, 162 ezer 600 forint értékű, 300-tól 5000 forintig ter-jedő, 149 hallgató pedig 40 ezer 100 forint értékű 100-tól 500 fo-rintig terjedő jutalomban része-sült. Itt adta át Hegedűs András főigazgatónak Timár András fő-igazgatóhelyettes a Művelődésü-gyi Minisztérium jutalmát is.

A jutalmak kiosztása előtt He-gedűs András elismerőleg nyilat-kozott mindazoknak a munkájá-ról, »kik a pedagógusjelöltek ta-lálkozójának sikeres lebonyolítá-sában résztvettek. Valamint tol-mácsolta a Művelődésügyi mi-niszternek, a találkozón résztvett felsőfokú intézmény vezetőinek kBMönetét, akik Szegedről való elutazásuk utan levélben keresték tol • főigazgatót.

Jutalomban részesültek: Timár 'András, dr. Sípos Sándorné, dr, Moholi Károly főigazgatóhelyette-sek, Sipos József JUSZ-titkár- Az Országos Szakmai Konferencia, az Országos Tudományos,Diákkö-

, rí Konferepciaj a Matematikai ' feladatmegoldó .verseny, a spar-ttakiád bizottság, a protokoll bi, aottsáB, a képzőművészeti fotó és aletata*technikai eszközök kiállí-tását szervező bizottság, a deko-rációs bizottság, a kulturális bi-zottság, az információs bizottság és a gazdasági bizottság munká-jában résztvevők: dr. Kóbor Jenő, ér. Kordos Alajos, Nagy István, Fischer írná, Dér István, dr. Woldmann József, Kozma Róbert, Szabó G. Lászlóné, Deák László, Bereezki Sándorné dr., Benke Er-zsébet, Csortos Gyuláné, Csűri Sándor, Dobcsányi Ferenc, dr. Ouláesy Éva, dr. Kováts Zoltán, dr. Nagy Antal, Szilassy Lajos, Szügyi László, dr. Zentai Károly, Császi Sándorné, Horváth An-talné, Nagy László, Nógrádi Bé-lóné, Cs. Pataj Mihály, Sínkó Já-rtat, Szabó Miklós, Lőrinczy Hu-ba, Monoki bajos, Dobos Katalin,

Tibor, KSkúti hajós, dr.

Ivanics János, Szabó Lászióné, Dóezi Mihály, T4no?os Tibarné, dr. Molnár Béláné, Mocsai Lajos-né, Mohácsi Károlyné, Göntér Gé-za, Hamar Tibor, Csányi József-né, Kovács Józsefné, l Orbán Károlyné, Hattayer Józsefné, Ma-joros Andor, dr. Kovács Lászió-né, dr. Száva Lajosné, dr. Wayer

zsefné, Joó Ete, Rovó Lászlóné, Zsemberi István, Bököcsi Gyula, Mihácsi Ernő, Drien Károlyné, Szili Antálné, dr. Révész Béla, Török Istvánné, Adok Istvánné, Csóti Istvánné, Pompár László, Hursán Andrásné, Márki P. Jó-zsefné, Dobó Antálné, Temesvári Andrásné, Bereezki Sándorné 11,,

Katalin, Tényt Zsvísq, Pásfto* Gábor, Virányi Eva, Várhalmi Ilona, Hajnal Béla, Bokor Judit, Daranghy Ágnes, Wolszky Anna-mária, Keresztes János, Stefan-csik Katalin, Kováos Ágnes, Ba-lázsovits Katalin, Németh Mar-git, Szákovits Valéria, Nagy Ilo-na, Szentessy Ida, Tóth Mária, Papp Zoltán, Gubacsi Erzsébet. Iványi Ibolya, Kiss Mária, Szől-lősi Irma, Szőllősi Margit, Jó-nása Ida, Frankó Ákos, Sinkó István, Lonovits László, Hegyi

" ijn (I?. №

TANAR KÉPZŐ

Péter, Négyökrü László, dr. Bár, tus Tiborné, Blazsetics Ferencné, Bányai Jenő, Vörös Imre, Francia Petemé, Herbich Imre, Danner Klára, Nagy Miklósné, Miklós Mihályrié, Laüdisz Imre, Tőke Je-nő, Ciordás Imre, Lévai Illés, Szélpál Mátyás, Rácz József, Rácz János, Rigó Béla, Dósa Lajos, Fa-ragó Károly, Pápai Sándor, Far• kas Aiital, Katona Mihály, Ma* gyar Kálmánné, Békési Gáborné, Farkas Istvánné, Kovács Jánosné, Németh Imréné, Ábrahám Mi-hályné, Vágujfolvi Dezsőné, Pap-ái István, Frank Józsefné, Dávid András, Kovács Istvánné, Mihály-fi Vilmosné, Simeonoff Ber-talanné, Somogyi Jánosné, Ger-gye Gyula, Németh István, Gáspár Józsefné, Kramme r Károlyné, Magyar Istvánné, Rózsa Sándorné, Sflatnek Bé-láné, Nagy Ferencné, Körmen-di Sándorné, Babinszki Andrásné, Kónya imréné, Engi Imréné, luska Lászlóné, Mihály Mátyás-né, Balogh Sándorné, Horváth Istvánné, Sulik Katalin, Papp Imréné, Krékits József, dr. Török Gábor, Karikó Sándor, Tuskó László, Füzesi Sándorné, Terhes Irén, Nagy Károlyné, Tótpál Jó-

i l í :

Kot; ács Józsefné 11, Vörös Ani-kó, és dr. Kisvárdai Károly,

A hallgatók közül 5oo forintos jutalomban részesül: Kovács Ist-ván, Szöllősi Erzsébet, Horváth Ágnes, Drozdik Mária, Ctáky Lar jos, Jernei Ilona, Romsics Ignác, Schneider Béla, V»verka Erzsé-bet, Lóvéi Katalin, Ziehó Ilona, Tengeri Mária, Szabó Sándor, Varga László, Tömpe Emőke, Kiss Judit, Kovásznai Eszter, Gyu-lai Béla, Kovács Annamária, Var-ga Gabriella, Zeikfalvy Annamá-ria, Ferenezi Zsuzsa, Hegedűs Ka-talin, Gilinger Katalin, Cserményi Boglárka, Nagy Ferenc, Sinko-vicz Hong,

300 forintot kapott: Szabó And-rás, Fehér Mária, Sándor László, Kovács Vera, Gengeliczky Éva, Papp Györgyi, Eszterle Erzsébet, Engel Éva, Liga Erika, Börcsök József, Szappanos Éva, Tamkó Il-dikó, Borbély Anna, Kecskés Er-zsébet, Virágos Kiss Magdolna, Vojnea Delast Elena, Sáfár Sán-dor, Hemző Klára, Hollósi Ágnes, Szlavecz Ágnes, Széesi Annamá-ria, Török Erzsébet, Bucsu Fe-renc, Magyar Melinda, Varga D. Mihály, Komár Irén, Takács Edit, Ristyák Judit, Kiss István, La-Itossy Judit, Hidvági Éva, Engi

Füstös László, Szilágyi Lajos, Qrünwald Ágnes, Januj János, Balogh László, Molnár Géza, Bod* nár Sándor, Tóth Pál, Bognár Ildikó.

100 forintot kapott: Bella Lász-ló, Hajnal Béla, Deák István, Tő-zsér András, Bankó János,. Vi-rágh István, Vargha Róbert, Dó-ezi Tamás, Sáfár Sándor, Tóth Szőllős Mihály, Kroknai György, Klárik Judit, Szabó Márta, Ins-perger Erzsébet, Csatlós Erzsébet, Szálkai Antal, Pleskonics András, Csengeri Mária, Csilik Erzsébet, Miklósi Katalin, Papp Rózsa, Racskó Erzsébet, Tóth Mihály, Pántya Júlia, Tóth László, Györe Sándor, Oláh Éva, Szabó Katalin, Lengyel András, Berkes Piroska, Vargha Lászlóné, Keleti Sarolta, Nátor Éva, Nyilas Imre, Tóth Gyöngyi, Vászi Márta, Várady Ilona, Vélkey Katalin, Balogh Irén, Füz Veronika, Ivanits Klá-ra, Lőrinc? Ida, Radics Katalin, Várady Katalin, Farkas Olga, Vojcsik Györgyi, Szabó Imre, Kiss László, Bognár Margit, Laczkó Zsófia, Szilágyi Nóra, Menyhei Judit.

Könyvjutalomban részesültek: Molnár Péter és Biró Jené.

Ünnepi tanácsülés

A Tanárképző Főiskola Tanáét» május 30-án délben ünnepi ta-nácsülést tartott, melynek ven-dége volt Miklós vári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium Pedagógusképző Főosztályának vezetője, aki köszöntötte a főisko-la oktatóit, dolgozóit és talmá* csalta a Művelődésügyi minisz-ter üdvözletét, majd átnyújtotta a kitüntetéseket (Lásd lapunk el« ső oldalán). A kitüntetettek ne-vében Nagy Istvánné tanítónk mondott köszönetet. Ezután a Főiskolai Tanács tagjainak ju-talmazására került sor. Dr. Fe-hér István tanszékvezető főisko-lai tanár, dr. Reisz Béla adjunk-tus, dr. Waldmann Jóg»ef decens, Sipoíj József, a KIgZ Bizottság titkára, dr. MohoU Károly tan-székvezető főiskolai tanár, dr. Sipos Sándorné docens, Timár András tanszékvezető docens, Rokonezás Pál adjunktus, Be-reezki Sándor tanszékvezető docens, Drien Károly tanszékve-zető főiskolai tanár, dr. Fenyvesi István tanszékvezető docens, Fischer Ernő tanszékvezető főis-kolai tanár, dr, Geréb György tan-székvezető főiskolai tanár, dr. Inczefi Géza tanszékvezető főis-kolai tanár, dr. Ivanies János tanszékvezető docens, dr. Kardos Alajos tanszékvezető főiskolai ta-nár, dr. Kiss István tanszékveze-tő főiskolai tanár, dr. Kövesdi Pál tanszékvezető főiskolai ta-nár, dr. Megyeri János tanszék-vezető főiskolai tanár, dr. Nagy Pál tanszékvezető főiskolai ta-nár, dr. Palásti László tanszékve-zető docens, Váneso Vilmos tan-székvezető docens, dr. Veszpré-mi László az I. sz. Gyakorló Is-kola igazgatója, Markos András a II. sz. Gyakorló Iskola igazga-tója, Kováos Lászlóné kollégiu* mi igazgató, dr. Pleskó András hivatalvezető, dr. Kóbor Jenő fő-iskolai tanár, dr. Nagy Antal ad-junktus, dr. Békési Imre docens, Honti Gyula docens, Danner Klá-ra főelőadó, Csáky Lajos, Mayer Zoltán, Romsics Ignác, és Schnei-der Béla hallgatók a Főiskolai Tanács tagjai részesültek Pénzju-talomban.

TIPOLEXIKON (Hegy! rüi tf ls I4mU beWfeartkatúráí)

#

Uj idők - régi hagyományok A Jugoszláv Szövetségi Nép-

köztársaság területe közel há-romszor nagyobb hazánknál. A különböző tájak és etnikumok gazdagép kínálják itt a látni és megfigyelni valót, s az ide utazó turista kedve és ízlése szerint vá-logathat az útirányokban. Az etnográfus pedig szinte megold-hatatlan programot vállalna, ha azt tűzné ki célul, hogy a népi kultúra itteni sajátos típusaival alaposan megismerkedjen. Ehhez nem is hónapok, talán évek kel-lenének. Aki ennek a feladatnak nekivág, nem akármilyen nép-rajzi és szociográfiai iskolát fog kijárni.

Háromhónapos tanulmányúton jártam Jugoszláviában, ezév el-ső hónapjait töltöttem a szom-széd országban. A befejező hor-vátországi körút ellenére rend-hagyó, de az idő reális számba-vételén alapuló programot való-sítottam meg. Elsősorban a ma-gyar és vegyes (magyar—szerb, magyar—horvát) lakosságú bán-sági, bácskai, baranyai és szlavó-niai területen jártam-keltem kö-zel harmine községben. Egyrészt ismerkedtem, másrészt azt vizs-gáltam. hogy a népi kultúra mi-lyen képet mutat a sajátos etni-kai helyzetben és a modernizá-lódás viszonyai között,

Első állomáshelyem a Vajda-ság központja, Üjvidék volt. Az

- egyetem Bölcsészettudományi Ka-rán. annak Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén a gondos

vendéglátó igyekezetével segítet-tek, hogy az ösztöndíj szeré-nyebb anyagi lehetősége ellené-re is 60 napos terepmunkát vé-gezhessek. Illesse őket ezért kö-szönet. Két hetet Üjvidéken az egyre szebben gyarapodó népraj-zi publikációk tanulmányozásá-nak szenteltem, s dr. Penavin Olga professzor önzetlen segít-sége révén az ő és kiváló mun-katársai kéziratban levő folklór-gyűjtéseit is megismerhettem. A program összeállításában sokat számított helyismeretük és gyűj-tői tapasztalatuk.

Az autóbuszok a legkisebb fal-vakba is elvittek. A naponkénti utazás fáradságos volt ugyan, de állandóan gyarapította az így, csakis így szerezhető tapasztala-tokat. Terepmunkám felét a Bánságnak szenteltem, ahova Zentárói volt indulásom.

Az elmúlt években lendületes néprajzi kutatás kezdődött mes Zenta környékén. Ebben kiváló érdemeket szerzett Tripolszky Géza múzeumigazgató, aki ugyan-akkor a Zentai Művésztelep megszervezésében is eminens sze-repet játszott.

A bánsági magyar folklórkuta-tás első jelentős kéDviselőieKél-mány Lajea. Üttörő munkássá-gát többek között az 1880 körül végzett szajáni, egyházaskéri stb. folklórgvűjtése alapozta meg. Az újabb lendületet vett magyar néphagvománygvűjtéa irányító intézményi a Hungarológiai In-

tézet (Üjvidék). Az Intézet prog-ramjában jelentős helyet foglal el a Kálmány nyomában haladó ÚJ bánsági gyűjtés megvalósítása.

Általános tendencia az ar-chaikus hagyományréteg halvá-nyulása, színtelenedése. Engem főképpen ez a körülmény érde-kelt. Mindamellett teteme» az idősebb nemzedékek információ-ja, az olyan adatok száma, ame-lyek a néphagyomány változásá-nak a megítéléséhez elengedhe-tetlenek. A költői teremtőerő nyilvánul meg a népdalokban és népballadákban. Optimizmus, pa-nasz és sokszor kétségbeesés in-dította útjára ezeket az alkotá-sokat. Természetes bennük a he-lyi szín, a szűkebb tájjal, a szü-lőfölddel való összeforrottsáa. A szegedi kirajzás emléke méltán erős azokban a községekben, amelyeknek a lakossága dohány-kertészként stb telepedett ide a múlt században. Az 1848-as fu-tások Idején kis batyuval a há-tukon menekültek Szeged irá-nyába, hazafelé, A szegedi nagv árvíz (18701 errtlékét idézi az egyik szalani népdal első két versszaka: Vót énnékem édösanyám, de már

[nincs. Mer elvitte a szöged 1 nagv árvíz. Kilenc hete már mijóta halá-

füZOm, Nagy az árvíz, könnyejlmtsi nem

riátom. Kihalásztam édösanyám kendő-

zit.

Négy sarkába belevarrtam a ne-[vit.

Közepibe búbánatot rakattam, Édösanyám de árván is marat-

(tam. A néphagyomány, a népi kul-

túra azonban nem maradt érin-tetlen az idők sodrában. A Bán-ságban, a horvátországi (baranyai és szlavóniai) falvakban, de más-hol ls a nagyobb kenyér ígérete a városba, sőt külországba csábít-ja munkára a fiatalokat, az élet-erős férfiakat és nőket. Az ott-hon maradt egyéni és közösben (zadrugában) gazdálkodók a technikai vívmányok megszerzé-sével és alkalmazásával állják a versenyt, s ennek eredményekép-pen ú j házakat építenek, modern lakberendezést, s ha többre is futja, autót vásárolnak, nyaralót építenek. Az idősebb generáció-ból néha még kikívánkozik a fiatal koruk iránti nosztalgia fel-emlegetése, a »fiatalság azonban már más életérzés szerint él

Ismert a magyar nyelv és kul-túra ápolásában, az oktatásban Jugoszláviában elért számottevő eredmény. A Vajdasági Rádió és Televízió magyar adása, a folyó-iratok. újságok, a Fórum-kiad-ványok. s a különféle kulturális rendezvények és fesztiválok a ju-goszláv nemzetiségi politika mel-lett érvelnek. Talán kevesebbet tudunk a horvátországi magva-rok hasonló törekvéseiről. Zág-rábban működik a Horvátországi Magyarok Szövetsége, a XXII. évfolyamnál tart a Magyar Ké-pes Üjság. A Magyar Szövetség eszéki filiálélában többször meg-fordultam. Évente megrendezik a magyarok összejövetelét.

A szőlőkben gazdag itteni Ba-ranyát és Szlavónia három ne-vezetes községét (Kórógy, Szent-lászló és Haraszti) jelentékeny számban protestáns magyarság lakja. Eszék egyik külvárosát al-kotó Bétfaluban szintén élnek magyarok. Eszéktől déjre, Szla-vónia helységei szigetként őriz-ték sajátos és sok tekintetben archaikus kultúrájukat. Sok igazság lehet abban, hogy őseik még a honfoglalái idején vetőd-tek erre a vidékre. Mondhatom, hogy a magyar nyelvterületen kevés helyen található annyi szépség, mint a szUvóntai ma-gyarok, különösen a kórógyiak és a harasztiak nyelvében és ha-gyományában.

Rövid beszámolómba nem fér-hettek bele a népköltészet il-lusztrálására szolgáló legszebb darabok sem, ráadásul a D u n a -Tisza közi nagy tájról, a Bács-káról nem is szólottam. Keve-sebbet ls láttam belőle. Még annyit említenék meg, hogy a népi munkaeszközök, a múlt hi-teles tárgyi emlékei rohamosan fogyatkoznak. Kevés az eddig létrehozott múzeumi gyűjtemény. Bántó dolog, hogy némely kül-földi ..turisták" autószámra vá-sárolják és viszik el a régi pa-raszti eszközöket, művészi ízlés-sel készült darabjait. Ezért öröm-mel, kétszeres örömmel néztem végig a Vörösmartoa létesített kis múzeumi gyűjteményt. Azt, hegy láthattam, s hogy mások is megtekinthetik, a baranyaiak nagyrabecsült pedagógusának és írójának. Baranyai (Sehneitjer) Júliának az érdeme

DB, FERENCZI IMRE

SZEGEDI EGYETEM 9 |

Csak r e m i s ? Csalódottan, kissé k e -s e r ű e n hangz ik a ké rdés , még hozzá Igen g y a k r a n indoko l t an . H o g y n e ! 4 ó r a k o r komoly képpe l leül e g y m á s -sal s z e m b e n a ké t e l lenfé l — k é t Jó-b a r á t eset leg —, s 4 ó ra 10 p e r c k o r b a r á t s á g o s a n keze t (ognak , be je l en -t ik , a t o rnaveze tőnek , h o g y „küzde l -m ü k " dön te t l en lett, m a j d k i m e n n e k a s t r a n d r a , vagy e l v o n u l n a k egy mel-l é k t e r e m b e snel lezni . Az i lyen „ sza -l o n r e m i k " , vagy a l a b d a r ú g á s b ó l köl -csönzöt t szóval „ b u n d á k " n e m emel ik a s akk népszerűségé t , s fő leg n e m eme l ik az e l l enfe lek Já t éke re j é t , a m e l y csak a k ü z d e l m e s , k o m o l y J á t s z m á k b a n f e j l ődhe t .

Persze , ne Í t é l j ünk f e l s z í n e s e n ! V a n n a k r emik , a m e l y e k n a g y k ü z d e -l e m b e n szüle t tek meg, becsü le t é r e v á l n a k m i n d k é t f é l n e k , ső t v a n n a k o l y a n r e m i k is, a m e l y r e s e n k i s em számí to t t m á r , a m e l y v i l l á m c s a p á s -k é n t ér i a J o b b a n álló, g y ő z e l m é b e n m á r biztos fe le t . Az i lyen , . s í rból v i s szahozot t J á t s z m á k " n é h a o lyan s z é p be fe j ezés t m u t a t n a k , hogy f e -ledte t ik a nézővel m é g az t a t é n y t is. hogy a Já t szmá t m e n t ő f é l elő-zőleg vas t ag h ibá t köve the t e t t el, a z é r t k e r ü l t i lyen g y a t r a á l l á sba .

Az 1906-os n ü r n b e r g i v e r s e n y e n k é t gya logos e lőnye b i r t o k á b a n n y e r e g -ben é rezhe t t e m a g á t az o sz t r ák Kar i Sch lech te r n a g y m e s t e r h o n f i t á r s a Wolff e l len. Wolff 1 Be3 lépé-s é r e n y u g o d t a n m e n t t o v á b b e lő re a s z a b a d g y a l o g j á v a l : 2. b6, s n a g y o n rosszu l m u l a t h a t o t t , m i k o r e l l enfe le 1 B e l + ! lépése u t á n k é n y t e l e n vo l t ü t n i a bá s tyá t , ezzel pat t , a J á t s zma dön t e t l en lett . Pe r sze , m i n d -ez t e l k e r ü l h e t t e vo lna 2. b6? he lye t t pl. 2. B f l + - k a l . de k i gondo lkoz ik , a m i k o r b i z to snak é rz i a dolgá t«

WOt.Fr

S A K K D Ö N T E T L E N n e m c s a k a vezé r t n y e r i k le, de még m a t t o l n a k is.

A a r o n e l k e s e r e d é s é b e n 1. . . . Pe*:-gye l fo ly t a t t a . Ment i -e a j á t s z m á t ez a lépés?

P l ln lk—Keshewskl U S A - b a j n o k s á g , 1942.

i m i !

S ö t é t : KhS, V « , Bd2, gye e6, 17, gö, h7 <T».

Világos ügy gondol ta , h o g y X. Ve4-gyel k ikénysze r í t i a vezércseré t , h i -szen m a t t a l f e n y e g e t h7-en, s az-u t á n a t i sz te lönnyel győzni nem gond . Igaz, hogy ké t s a k k o t még k a p h a t , 1. . . . Bdl - f 2. Kh2, Vgl-f de 3. Kg3 u t á n n incs tovább .

Igaza vol t?

Kopajev—Vistaneckts Vilntare, 1949

л m m m a 9

ж .SS m

m m

Ш' I Ü

m m

m I §ü X m* Ä <3T

* Ш m ш flffi 1 m ш

Világos : K h l , Vf8, g y : a5 (3>. S ö t é t : Ka7. Ve3, gy. a6, b7, e»,

e4 (6). Szel lős k i rá lyá l l á s , h á r o m gyalog

h á t r á n y . Miér t n e m a d j a fe l v i lágos? — ve tőd ik fel a ké rdés . P r ó b á l j u k meg a lehete t len t , m e n t s ü k m e g vi lá-gos á l lásá t .

• To movlc—V W m a r L j u b l j a n a , 1945/46.

w i * w Ш ÜP 1

i í

1 я í ts?

m

Ш Ш Jü ü Ш И Ш. T

Ш. fü Ш 1 Ш Щ

S c h l e c h t e r Vi lágos : K g l . B b l , g y : b5, g3, M<5) S ö t é t : Kf3, Bc3, g y : g4<3). Minden v e r s e n y s a k k o z ó v a l e l ő f o r -

d u l t é le tében , h o g y ö m e n t e t t meg r e m é n y t e l e n n e k t ű n ő ál lás t , v agy e l -l ene m e n t e t t e k m e g o lyan t . V a k á c i ó s s z ó r a k o z á s k é n t p r ó b á l j u k m e g m e n t e -ni a k ö v e t k e z ő á l l á s o k a t !

T A N U L J K O M B I N Á L N I ! Ta l—Aaron ( India)

Lipcse i o l impia , 1960.

Ш ж ép • в Ж т щ ш т

m ш

\ а А ш А

в 9 ж т л

Мт

'Щ

Világos: Kgl , Vdl , ВаЗ, ВЬ2, Fa*,' g y : d4, e3, f2, h3, 1»4 (Ю).

S ö t é t : KgS. Vc4, Веб, Bf8, Hh6, g y : a5, c6, d5, g6 (9).

Világos n y u g o d t a n b e ü t ö t t ; 1. Ba5: a b b a n a t u d a t b a n , h o g y így m á r ké t gya log e lőnye van , s e l lenfe lé t e g y -sze r r e f e n y e g e t i Ba4 é s В Ы .

Sötét ta lá l t men t sége t . K e r e s s ü k m e g m i is*

RJnmin—Wer t tnsk j Moszkva, 1933.

'"¿Су, Ж

т \ 1

ж ж ш ж 1

• й р i g £ i

F i

и Ж

ж • • t т

т * >0 Ж '"Л

Világos : Kc5, Ba7, g y : e5, f i , g«(S). Sö té t : Kh6. Bel , g y : f7, g5 (4). I t t c sak egy gya logos az e lőny , de

a j á t s z m a so r sa a l igha ké t séges . Még-is I Tomov ic a „ k é z e n f e k v ő " 1. Kd6-ta l fo ly t a t t a , s V i d m a r n a g y m e s t e r e r r e ta lá l t men t sége t . Meg ta lá l juk mi 1»?

Gogol íev—Varsa vszk i j Szovje tun ió , 1967.

яшшт

W ф * W Щ i

% 5? а Ш Ш Ш ш Ii t

Ш Í Ш ш \ т Ж

Vi lágos : К Ы , Bf7, Bg7, Fd5, g y : a2, t ű . c2, e4. g4. h6 (M). S ö t é t : KhS, Vb8. Fg2, g y : a*, e í ,

X» (6). Vi lágos b á s t y á i b e n n á t t n a k a

„gy i lkos v o n a l o n " . BhTjJ- é s B B H

т т ж Ü т

ш т Щ

т 1 23Шк Ят

ш в т ш ш |щ Ш

ш

ж ш ш

ж

ш

А Ш Ш

Világos: Khl. Vei, BgS, Hffi, 8У- es, g2, h3 m .

Világos : Kh2, Vc8, Bdl , Hg6, g y : e4, g2, h5 (7), S ö t é t : Kg8, V68, Bd4, Pd8, g y : b6, d2, e5, g7 h6 (9). Söté t e lőnye ké t gyalogos , de ezek

közü l a d2 f o g o l y k é n t őrzi a v i lágos bás tyá t . Ezt az á l l ás t m e n t s e meg v i -lágos, h a tudja , !

•matat

Megfe j t é s az előző számból; ШЬН— Geszosz : 30. Bf6:! , KÍ6: 31. B f l + , Kg7 32. B f 7 : + ü , Kf7 : 33. Ve6+, Kg7 34. Vg6 :+ , KÍ8 35. V h 6 + , KÍ7 36. F g 6 + . Kf6 37. F e 8 : + , Ke5 38. Ve3+. Kf6 39. Kh2, eS 40. V h 6 + Ke7 41. FhSi, Bd7 «3. Vg5+ és sötét f e l ad ta .

DB. BfOeOlWI К Ш Н Я

BEK-döntő tanulságokkal На а beteg nem kíváncsi a műtőre

Vae victis! A Juventusról az telei BEK-döntó veszteséről ma-napság sokmindent ír a nemzet-közi szaksajtó, csak azt nem, hogy jó csapat. Hiába nyerték meg a földkerekség egyik leg-nehezebb bajnokságát , hiába fek-tet ték kétvál l ra — többek között — a futbal lvi lág másik legszín-vonalasabb ba jnokságának rep-rezentánsát , a Derby Countyt. Az utolsó kilencven perc küzdelmé-ből vesztesként kerül tek ki és úgy látszik, csak ez számít. A ha-zai lapok klassziskülönbséget emlegetnek a két együttes között, pedig ki tud ja , melyik fél neve került volna a díszes t rófeára, ha Altafini legalább az egyik hely-zetét értékesíti. Kétségtelen, hogy a torinói együttesnek volt egy-két kétségbeejtően gyenge pont-ja. Például a jobbhátvéd Marc-hetti és Bettega, aki „betlizett" ezen a csodálatos május i estén. Egyetlen labdát sem tudott f e j -jel megjátszani, sőt az első fél-idő végefelé Anastási beadását ötlépésről szinte feladta Stuynak.

A kupa egy évig ismét az Ajax k lubjában ékeskedik. Fe-lesleges és hibás lenne azonban a modern fu tbal l diadalaként megjelölni az ezévi dön tő t Ez az Ajax ugyanis nem ál l ja ki az összehasonlítást a szép futbal l s í rásójának titulázott egykori Interrel , ahol legalább hat világ-klasszis — Suarez, Mazzola, Cor-so, Fachetti , Sarti, Picchi — rúg-ta a labdát és védőmunkában is felette állt Blankenburgéknak. Hogy mégis minek köszönhetik a hollandok az ú j a b b — sorrend-ben harmadik — BEK-győzelmü-ket ? Nos, pergessük vissza az eseményeket.

Délután hat órakor már lega-lább 85 ezren szorongtak a C r a e -

rra Zvezda stadionban. Senki sem bánta meg a korai érkezést, hi-szen látnivaló akadt bőven. A rendező igyekeztek az esemény-nek megfelelő műsorról gondos-kodni. Arról igazán nem tehet-nek, hogy a legnagyobb sikere egy műsoron kívüli olasz szur-kolónak volt, aki á tvágva magát a rendezőség kordonán egy hatal-mas Juve zászlót lobogtatva kör-beszaladt a salakon. Lenyűgöző látvány kísérte az attrakciót. Kör-ben a betonteknőben zászlót bon-tottak a „tifosik" és olyan üdvri -valgásban törtek ki, mintha Anastasi gólt ért volna el. Pont -ban hét órakor egy ú j a b b műso-ron kívüli számnak lehet tünk szemtanúi. A földalatti játékos-k i já ró felső lépcsőin megjelen-tek a holland játékosok. Tiszta piros melegítőben, kondíció cipő-ben jöttek ki és alaposan szemre-vételezték a pályát. Stuy gondo-san ellenőrizte mindkét kapu elő-terét, egy pil lanatra beállt a ket-recbe, még bólintott is: rendben van minden, mehetünk vetkőzni. Az egész jelenés nem tar tot t to-vább öt percnél. Íme, mikor a beteg kíváncsi operáció előtt a műtőre. Salvadoré és társai — vesztükre?! — nem így gondol-koztak. . . Hatvan perccel később melegítő felsőben, de már bőrsze-ges cipőben ismét Keizerék vet-ték bir tokukba a zöld gyepet. Jó húszperces labdás bemelegítés után alaposan megizzadva tértek vissza az öltözőbe. A Juverttus még mindig sehol! Csupán a kezdést megelőző ceremónia per-ceit használták fel a torinóiak egy kis bemozgásra. Látszott, az öltözőben alapos gyúrást kaptak. Altafini csupasz lábán vastagon fénylett a sloan, dehát az idegek, & reflexek még rozsdásak vottak

UNIVERSIADE Moszkva, 1973 Egy debreceni atlétalány Moszkvába készül...

1965 őszén Budapesten adtak egymásnak randevút a világ fő-iskolásai. Most nyolc évvel ké-sőbb Moszkva v á r j a a békés ve-télkedés résztvevőit. Augusztus 15—25. között ugyanis a Szovjet-unió fővárosában rendezik a FISU-játékokat . Túlzás nélkül leírható, hogy az UNIVERSIADE arra hivatott , hogy korunk egyik legnagyobb sporteseményévé vál-jék, amely egyben a főiskolások és az egyetemisták nagy sereg-szemléje is.

Siker és színvonal A főiskolás játékok nagy sze-

repet já tszhatnak a nemzetközi megértés előmozdításában. A Miroir Sprint az 1965-ös buda-

az első percekben. Ss az Ajax kíméletlenül kihasználta az ola-szok készületlenségét. A ha rma-dik percben Cruyff kapufá t lőtt. Szünet nélkül t ámadtak a hol-landok. A kilencedik percben egy baloldali beívelés után Rep emel-kedett a legmagasabbra és fejé-ről a túlsó sarokba hullt az egyetlen, a mindent eldöntő gól. Igazi potyagól volt! A grundon ilyenkor k izavar ják a ruhák kö-zül a portást és kapuscserét je-lentenek be. Zoff indiszponált-sága azután átragadt a többiek-re is. Marchett i gyors egymásu-tánban háromszor is a labda-szedő gyerekeket hozta játékba, indítás címén. Elemista hibák betetőzéseként a legdöntőbb pil-lanatban Altafini is kihagyott egy „ziccert'4.

A Megyeri úton negyedóra alatt két gólt kapott az olasz bajnok, és Belgrádban is a találkozó ele-jén dőlt el a kupa sorsa. Klasszis különbség, k. o-s vereség emlege-tése az események fé l remagyará-zása, az olasz fu tbal l leértékelése. A futballvi lág értékeit el kell fogadni és az olasz labdarúgás nagy érték. Aki nem hiszi, néz-zen utána. Az utóbbi tíz eszten-dőben hét alkalommal voltak döntősök a különböző azzuri csa-patok a kontinens legrango-sabb kupájában , úgy, hogy négy alkalommal a végső győ-zelmet is megszerezték. Tisz-teletet parancsoló eredmény-lista ez, amit figyelembe kell ven-ni a sportág fejlődési i rányának meghatározásánál. Es tudomásul kell venni, a csúcson ma már a centiméterek döntenek. A Juven-tus „célfotóval" szorult a máso-dik helyre. Ki tudja , talán épp az elbliccelt bemelegítés miatt .

TH£KES ISTVA<N

pesti já tékok után nagy j'eíentő-séget tu la jdoní tot t annak, hogy az Egyesült Államok legjobb fő-iskolás sportolóit kü ld te Buda-pestre, akiknek a költségeit az amerikai külügyminisztér ium fe-dezte. Megjegyezte még a nagy francia sportlap, hogy az amer i -kai olimpiai csapat tokiói költsé-geit közadakozásból f e d e z t é k . . . A versenyek jelentőségéről, fon-tosságáról úgy érezzük, ennyi is elég. És a színvonal? Nos. a nyolc évvel ezelőtti at létikai ve r -senyeken a világklasszisok egész sora szerepelt. Sok volna vala-mennyi t felsorolni, de azért né -hány nevet mégis megemlí tünk. Ter-Ovaneszjan, Matson. Zsivótz-ky, Lynn Davies, Pennel , K i r -szenstein, a Press-nővérek. Sc sei -k a n o v a . . . A többi spor tágakban is vi lághírű sportolók vetélked-tek az érmekér t . A margitszigeti Sportuszodában például 15 Uni-versiade-, és 2 európa-csúcs szü-letett.

A rövid bevezetőből kitűnik, hogy alaposan fel kell készülnie annak, aki sikeresen aka r szere-pelni ezen a rangos sportesemé-nyen. A világ főiskolásai, egye-temistái ezekben a hetekben még a Lomonoszov, a Yale vagy ép-pen az Eötvös Lóránd egyetem különböző tanszékein adnak szá-mot szellemi felkészültségükről hogy nyolc héttel később a fizi-kai rá termet tségüket bizonyítsák a Luzsnyiki-soortkombinát küz-dőterein. Sajnálatos, hogy a közel hatezer szegedi egyetemista, fő-iskolás közül senki sem verseng maid o t t . . .

Veress Éva, a Debreceni Kos-suth Lajos Tudománvegyetem Természettudományi Karának V éves biológia—kémia szakos hall-gatója második Universiadéiár* készül 1970-ben Torinóban az 5 helyet szerezte meg a női stilv-lokők mezőnvében. A DEAC 2t esztendős at létanőie a közelmúlt-bari eev nénstadionbeli versenve előtt á m lanunk rendelkezésére a bemelegítésre szánt időből loo-va el értékes nerceket. A rövid kérdés-felelet során meg-tudtuk. miiven esélvekkel lén do-hókörbe Moszkvában hogyan kezdett el sportolni és . „ode ne vágjunk a dolgok

Államvizsga után csak sport...

— Milyen helyezéseket ér t el a hazai versenyeken?

— Az országos bajnokságokon Bognár Ju tka mögött három al-kalommal végeztem a második

helyen. Ötször nyertem megyei és ugyanannyiszor főiskolás b a j -nokságot.

— Legjobb eredményei? — Súllyal 17,53 méteres, disz-

kosszal pedig 50,56 méteres ered-ményt é r t em m á r el.

— Válogatottságainak számai? — Kétszeres u tánpót lás és kW

lencszeres felnőtt válogatott va -gyok. Szeretném, ha az utóbbi szám ebben az évben 12-re emel-kedne. Londonban, Os t ravában és Bukarestben ugyanis váloga-tot t-viadalokat rendeznek az idén:

— Pályafu tása legkedvesebb é l -mén ye?

— 1969-ben Varsóban a m a -gyar—lengyel—cseh hármasv iada-lon debütá l tam a válogatot tban. A címeres mezben a pontokat é rő negyedik helyet sikerűit megsze-reznem.

— Hogyan . let t atíétae? — A gimnáziumban testnevelő

t aná rnőm „fenyegetésétől" t a r tva kezdtem el atlétizálni. Az igazga-tói megrovó és a diszkosz közül az utóbbit választot tam. Nem bán tam m e g . . . Negyedikes ko-romban tér tem á t „sikerszámom-ra" . a súlylökésre.

— Milyen esélyekkel indái Moszkvában ?

— A világcsúcstartó Csizsováa kívül az NDK versenyzőnőj«, Friedel ígérkezik a legnagyobb vetélytársnak. De sok jót hal lot-t a m az NDK második számú súlylökőnőjéről is. A további sor-rendet a pi l lanatnyi forma dönti majd el.. Az idei alapozás gyen-gén sikerült . Jún ius 8-án á l lam-vizsgázom, u tána pedig igyek-szem bepótolni a mulasztot takat . Edzőmnek. Va r jú Vilmosnak az ú tmuta tása ival szeretnék mielőbb fo rmába lendülni.

Veress Éva tavaly szinte az utolsó pi l lanatban marad t te a müncheni olimpiáról. A szövet-ség döntése érthetően elkeserí-tette, egy időre háta t is fordítot t kedvenc spor t jának . Később be-lá t ta : Montrealban csak ágy le-het ott, ha még keményebben edz. Ma már tud ja , hogy a kő-vetkező olimpia színhelyére Moszkván kereszti« is vezet az út. Az ottani kiemelkedő szerep-lése egyúttal válasz is lenne a szövetség vezetőinek. S hogy ea a válasz csattanós legyen, n a p o n , ta négy órát tölt a kondícióte-remben és a dobókörben. AB olimpiász első esztendejében egy esetleges siker megalapozhatná a további három esztendő ered-ményeit, ami végül is az annyira óhaj tot t repülőjegyet jelentené Motreaiba.

K. K

Lapunk legutóbbi számában nyomdatechnikai hiba következté-ben két kép felcserélődött. Az 5. oldalon levő 5. (a jobb alsó) kép a 3. oldal Béke és bará tság című anyagához tartozik, a 3. oldalon levő kép pedig a bal la-gási képriportba való.

S Z E G E D I

A József Attila T u d o m á n y e g y e t e m , a Szegedi O r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m és a T a n á r k é p z ő Főiskola l a p j a . Megje len ik havon ta ké t szer . Fe le lős s ze rke sz tő : Szabó Magdolna . S z e r -k e s z t ő s é g : 6720. Szeged. D u g o n i c s tér 12. T e l e f o n : 15-198. K i a d á s é r t f e l e l : Kovács László, a C s o n g r á d megye i L a p k i a d ó Vál la la t i gazga tó -ja. K iadóh iva t a l : 6740. Szeged. M a -gyar T a n á c s k ö z t á r s a s á g ú t j a 10. T e -l e f o n : 13-500. A lapot az i n t é z m é -nyek pár tb izo t t sága i t e r j e sz t ik . A r a : 1 fo r in t . E lőf ize tés egy é v r e : 17

r to t . Szeged i N y o m d a .