SZEGEDI EGYETEM. 2
Égi randevú
. Elénk tekintetű, fürkésző-^zenui fiatalember, még in-nen á
harmincon. Alakja semmiképp nem mondható robusztusnak, inkább
sovány, mint túltáplált, vállai nem tiraszosak, termete nem
atlé-taszerű, — olyan mint több azáseire» azok közül a
fia-talemberek közül, akiknek az arcán otthonos a derű, de akik
kemény következe-tességgel tűztek maguk elé egy nagy életcélt, s
inpbnáló határozottsággal mindent a különös cél elérésének
ren-dcinek alá. Olyannyira, hogy az életcél maradéktalan
megvalósítása érdekében sok-mlndenről hajlandók lemon-dani, ami
egyébként kedves kiváltsása a mai fiataloknak, a Szovjetunióban és
a szoci-alista orsságokban: lemon-dani a gondatlan kikapcso-lódás,
a szórakozás önfeledt mozzanatairól, s esetleg még »7. udvarlás, a*
időben tör-ténő házasodás élményeiről is.
Kedves t réfá ja a sorsnak, hogy egy Valja nevű moszk-vai
kislány az utóbbi elha-tározási — a házasság elo-dázásának
szándékát — ke-resztülhúzta, s Bikovszkij alezredes, 'a Vosztok 5..
pi-lótája házasemberként, sőt boldog édesapaként Ismer-kedhetett-
meg azzal a cso-dálatos; ibolyaszerű, majd narancsba-hajló
tónusokkal kápráztató színorgiával, me-lyet a világűr szolgáltat az
tít közvetlen közelről, a szé-dületes magasból szemlélő-nek.
Valahogy ez a mozza-nat még közelebb hozza ezt a fürkészőszemű
fiatalem-bert — embertársaihoz, a küzdő, hol csetlő-botló, hol
heroikus tettekig emelkedő, a Mindenséget valóban meghó-dítani
képes, legbámulato-sabb élőlényekhez, akiknek volt erejük két lábra
lendül-ni az alkotás, a munka he-vületében, s akiknek ebben az
egykori elhatározó mos* dtflatábán benne csírázott az
mozdulat is, mellySP9B|-kovszkij a Vosztok kormány-kerekéhez
nyúlt a minap, hogy egy időre maga irá-nyítsa g é p é t . . .
Különleges öröm volt hírt kapnunk arról is, hogy a Kozmosz
titkainak kutatásá-ban társa is akadt az ötödik urpilótának — egy
bátor szovjet leány személyében. Sikerült az égi r a n d e v ú . .
. Valentylna Tyereskova űrre-pülése azt a tényt erősiti meg. hogy a
nők képesek egyenrangú társként minden olyan szívdobogtatóan nagy
teljesítményre, melyre az em-ber — szellemi és fizikális
képességeinek csomórafogá-sával — egyáltalán képes le-hat.
A kozmoszból való, ragyo-gó technikával megoldott, ..földi
minőségű" helyszíni közvetítések alkalmából mil-liók és -milliók
figyelték mindkettőjük arcát, moso-lyát, melyről boldogság
su-gárzott, s biztatás a lenti tár-saknak. Bíztatás, annak
bi-zonyosságát illetően, hogy as ember minden kétséget kizá-róan
képes' h o s s z a s koz-oUküs útra is, képes eljutni oda. ahová
csak a költő ha-tártalan képzelete volt képes elhatolni eddig: „ad
astra" — „a csillagokig."
Köszönet az „égi randevú" megvalósítóinak, a föld hős leányának
és fiának, de kö-szönet és elismerés a szovjet tudománynak és
társadalom-nak is, mely eddig Is kivé-teles teljesítményekre volt
képes a világűr teljes meg-hódításának útján, s melynek sikerei
hittel töltik el a jó-akaratú embereket szerte a világon: hittel a
békés épí-tőmunka, az emberi kés és emberi elme adottságainak
valóban kosmlkus arányai Iránt, az ember képességei-nek
határtalansága iránt.
í- de —!*
Tcstvérlapjaink írják ORVOSEGYETEM, BUDAPEST Megérkezett a
reform As orvosi fizika a reform szerint egy
féléves tárggyá válik és íraszáma egyhar-maddal csökken. Az
orvosi kémiában az előadási óraszám egy félévben egy órá-val
csökken. Az anatómia, a seövet- és fejlődéstan együtt kerül
oktatásra, az ed-digi négy félév helyett három félév alatt, és
óraszáma a negyedével csökken. Ezzel a módosítással, — állapítja
meg az utasí-tás —, csökken a negyedik félév végén je-lenleg
mutatkozó nagyarányú vizsgaterhe-lés, ugyanakkor a biokémia
óraszáma a negyedévvel emelkedik, mivel szerepe az élettani és
kórélettani folyamatok megis-merésében lényegesen megnövekedett,
ami szükségessé teszi, hogy az orvoskép-zésben az eddiginél nagyobb
szerepet kapjon.
Emelkedik a belgyógyászati propedeutl-kai és a belgyógyászati
óraszáma is. Ezt Indokolja a belgyógyászat központi szere-pe a
medikusképzésben. A jelenlegi se-bészeti . ' anatómia és műtéttan
tantárgy önálló tárgykéntl fenntartása megszűnik. Műélettani
gyakorlatból a vizsgát a sebé-szet keretében teszik le a hallgatók.
A bőr- és nemibetegségek oktatása a jelen-legi két félév helyett
egy félévben törté-nik ós az óraszám egyharmaddal csök-ken.
Ugyanakkor növekedik a röntgenbi-ológia és a radiológia óraszáma,
mivel a sugárbiológiai ismeretek fokozottabb mér-tékű oktatása ezt
szükségessé teszi.
Végezetül megemlítem hogy a hatodik éves gyakorlatban is lesz
változás, A szü-lészet és nőgyógyászatból a jelenlegi há-romhónapos
gyakorlat két hónapra csök-ken. A felszabadult egy hónapon ideg- és
elmegyógyászat folyik. Ezt az utasítás a következőkkel indokolja:
„Az intézeti szü-lések nagymértékű megnövekedése lehe-tővé teszi,
hogy az alapkezelés keretében csökkentsük a szülészet gyakorlati
oktatá-sát, viszont a neurológia és a pszichiátria nagy gyakorlati
fontossága megkívánja, hogy a jelenleginél nagyobb teret
bizto-sítsunk e tárgy számára. EGYETEMI LAPOK, BUDAPEST: Fiatal
tanárok válaszolnak.
Március végén kérdőívet vitt a postás a tavaly és tavalyelőtt
végzett, tanársza-kos egykori hallgatóknak, A sokszorosított
íveken a többi között ilyen kérdesek sze-repeltek; Milyen
tárgyakat tanit és heti hány órában? Milyen iskolai elfoglaltságai
vannak a tanításon kívül? Milyen nehéz-ségei adódnak az
oktatói-nevelő munká-ban? Mit tar t hiányosságnak az egyetemi
képzésben ideológiai, szaktárgyi, pedagó-giai' és gyakorlati téren?
Mennyi időt for-dít az anképzésrev szakmai továbbképzés-re, végez-e
tudományos munkát? Mennyi idő jut szórakozásra? Milyen
szociális-anyagi természetű nehézségei vannak?
Két hónap telt el és a Tanárképző Ta-nács helyiségeiben m*r jó
ideje szorgos munka folyik; 95 vélemény alapján pró-bálnak képet
kapni a nemrég végzett hallgatók helyzetéről. Melyek a kérdőívek
feldolgozásának első tapasztalatai?
Általánosnak mondható, hogy a fiatal pedagógusokra már kezdetben
is nagy terhelés jut. Sok az elfoglaltságuk az is-kolán belül (80
százalékuk osztályfőnök) ós az iskolán kívül egyaránt. Nehézsége-ik
leginkább a fegyelmezés módszereit il-letően, aa osztályfőnöki
munkából, vala-mint a tanulók vártnál alacsonyabb
elő-képzettségéből adódnak.
Érdekes és elgondolkoztató az a véle-mény, amit as egyetemi
képzés minősé-géről írtak. Szerintük az egyetem nem ve-szi kellően
figyelembe a középiskolai szaktárgyak követelményeit, túlságosan
el-méleti jellegű kiképzést nyújt,) Ahogy sokan megfogalmazták:
„tudósképzés fo-lyik.") Különösön sok bírálat éri emiatt a
pedagógiai stúdiumokat. A fiatal taná-rok szerint, az egyetemi évek
során ke-vés gyermek- és fejlődéslélektant kaptak. A magyar tanárok
a mai magyar Iroda-lom és a leíró nyelvtan ismeretanyagát lc OVĈ 1
i l\
Dicsérik viszont az ötödik év iskolai gyakorlatait, és az a
véleményük, hogy még több gyakorlati órára lenne szükség. Különösen
a külső iskolai gyakorlatok Idejét kellene növelni, mert, mint
írják, a gyakorló iskolákban szerzett tapaszta-latok — az ottani
magasabb színvonal miatt — nem egyeznek -a más iskolában
tapasztaltakkal. "*r
Egy helyes rendelkezés nyomában
A feltételeien felvett hallgatók munkái ár ól
A múlt év szeptembere új ük egy-egy házi dolgozatot. formát
hozott az egyetemi felvételekben. Eddig azoknak a hallgatóknak,
akik egyéb-ként megfeleltek a felvételi vizsgákon s csak
helyhiány
A tapasztalat azt mutat-ja. hogy nem felej tet tékgl a
gimnáziumi anyagot,, stft emelkedett tudásuk szín-vonala.
miatt' nem kerültek be az így elmondható, hogy ez a egyetemre, ú
j ra felvételezni- forma teljesen megfelelő és ... , „ , „ ., - .
ugyanakkor eleget tesz a hu-ok kellett a következő év- m a n i t á
s k ö v e t e i m é n y e i n e k . ben, ha kitartottak szándé-
Nehézséget okoz az, hogy kuk mellett. ' ' nem egyforma e
hallgatók
Ezen változtat az idei helysete, különböző munka-viszonyok
kozott dolgoznak,
tanévben először beveze- többségük vidéken lakik. A tett
feltételes f e l v é t e l e k tapasztalat szerint a? állami
- .. . , gazdaságokban dolgozok h i t -rendszere. A helyhiány
mi- rányombb helyzetben van-att kimaradd jelentkesők nak (több mint
napi nyolc
orai munkát végeznek), míg
.-"-.v -W-Ĵ f-n
Döbbenetesén szép Volt ez emlékeihflnk kellfett, mer t ló , fél
l«zte1{^á mfiV&sl erejif a film, pedig fájdalmat kel- ha nem
felej t jük el teljesen, filmkockák. A film alkotói-tett bennünk és
a második a vijjogó szirénát, az acél- nak — Bal áss Bélának,
Rad-vllágháború okozta szörnyű- madarak vérfagyasztó roba- ványl
Gésának — őszinte ségekre emlékeztet. 1947-ben ját, a rommá lőtt
otthono- humanizmusa, optimizmusa mutatták be először, s akik kat,
a nyomaveszett apákat, ma is töretlenül talált el a látták nem
tudták elfelej- anyákat, mert is van olyan nézőkhöz. Epp ezért
érdemes teni. Most újból megnézve hely Európában, ahol újból volt
felújítani a felszabadu-bizonyára akaratlanul is le- lángba akarják
borítani a lás utáni filmgyártásunk el-mérték önmagukban azt a
békére vágyó világot. ső művészileg Is jelentős al-távolságot, ami
a vászonra Tanulságos „történelmi kotását. Nyugodtan
elmond-vetített valóság s mai éle- lecke" volt ez a filmalkotás,
hat juk ma Is róla: nem vé-tünk között feszül. Ha fel- különösen
asoknak a flata- 'etlenül vívott ki keletkezé-zaklattak is az elénk
tóduló lóknak, akik csak könyvek- s e k o r nemzetközi elismerést,
könyörtelen képek, akkor Is bői Ismerik ast a kort, amit bálint
kösttl a legtehetségesebbek a követkesö tanévben ú j felvételi
vlssga nélkül meg-kezdhetik tanulmányaikat.
Előzetes felvételüket ason-
jé eredményről számolhat-nak be »sok, akik taníta-nak.
Ha már ennél a problémá-I nál vagyunk, hívjuk fel a
ban bizonyos feltételekhez figyelmet arra, hogy -termé-kötik:
kötelesek legalább ki- szetesen nem célszerű a ké-lenc hónapig
dolgozni, és pesítés nélküli tanítás, de szaktárgyukkal ez alatt az
amíg közoktatásunk helyzete Idő alatt is foglalkoznlok megkívánja
ezt a megoldást, kell. A tanszékek konzul- ki lehet használni az
ilyen táclós foglalkozásokat szar- lehetőségeket is: javasol juk»
veznek abból a célból, hogy feltételesen felvett hallga-tartsák
jövendő hallgatóik- tóknak, hogy menjenek ar-kal a kapcsolatot és
meg- ra az egy évre tanítani. így győződjenek munkájukról, már az
egyetem előtt eldől, Amennyiben azok nem ta- alkalmasak-e a
pedagógusi núsítanak kellő szorgalmat, pályára (erre az egyetemen
tehát nem teljesítik a fel- szinte csak ötödéven kerül tételeket,
kieshetned«. sor), s mint már említettük,
E konzultációs foglalkozá- előnybe kerülnek a többiek-sok célja
nem lehet az, hogy kel szemben. A példák szép a hallgatók
ismereteit egye- s z ámmal sorolhatók. Meg-térni szinten bővítse,
legföl- győgő Dékán Ildikó esete, jebb a középiskolai anyag a ki
Kurd községben orosz ébrentartására és elmélyíté- n y e l v e t is
tanít. Az első kon-sére-saorítkozhatnak. zultáción'a közepesek
között . Már an eddig eltelt egy év v o i t i az utolsókon pedig
már la ad-bizonyos tapasztalat»- a legjobbak közé-került, kat,
ideje, hogy összegezzük A felhozott példák azt bi-azokat.
Megvizsgáltuk pél-dául, milyen a feltételesen
' .^ lvet^ hallííatók' helyzete az •orosz • íntézétbteo.
íme, a statisztika. Szep-temberben az intézetnek hu-szonnégy
ilyen hallgatója volt. Ez a szám azóta öttel csökkent. Tehát
tizenkilen-
zonyítják, hogy iMváit u» minisztériumnak és' í rendelete,
érdemes foglalkosni a továbbfej-lesztésével.
A tanszékeknek visaont cen vettek részt az évi négy ügyelniük
kell, hogy reális konzultáción, ahol a szó- feladatokat adjanak
feltéte-
* l ^ e n felvett hallgatóiknak, az egesz gimnáziumi anya- . „
got. Mindegyik foglalkozáson A kővetkező tanévben már írtak egy
zárthelyi dolgoza- sokan ülnek közülük az tot (egyiket
szótárhasználat egyetem padjaiban. Sok si-
S r f c í v S r n f i S S S R Í k e r t munká jukhoz lalkozásra
kellett készíteni- Kelemen János
Egy érdeke« kesdewnényexésről Gyakran és sokak Utal
hangoztatott, szinte már ál-talánosnak mondható nézet, hogy a
pedagógus pálya mellett a jogászi hivatás az a terület, ahol a
szakmai is-mereteken túl a legszélesebb körű általános műveltség,
politikai felkészültség és tá-jékozottság követeltetik meg. Sőt,
túlzás nélkül ' állíthat-juk, hogy a gazdasági és tár-sadalmi
folyamatok; a poli-tikai tendenciák törvénysze-rűségeinek ismerete
egyetlen értelmiségi pályán sem esik olyan döntő súllyal a latba,
mint az állami élet legkülön-bözőbb területein felelős be-osztásban
dolgozó jogász szakembereknél. Ez pedig azt jelenti, hogy az
egyetemről szakmailag jól felkészített, széleskörű általános
ismere-tekkel és műveltséggel ren-delkező jogászokat kell
kibo-csátani.
Ugyanakkor az sem kétsé-ges, hogy a jogászképzés struktúrája —
számos más egyetemi fakultáshoz hason-lóan, eltekintve a
bölcsészet-tudományi karoktól — ke-vésbé alkalmat arra, hogy a
gazdasági, társadalmi és po-litikái tanításokon, valamint a szűkebb
értelemben vett jogi szaktárgyakon túl a tan-tervszerű oktatás
keretein belül alapos felkészítést ad-jon az úgynevezett
általános
műveltségi — irodalmi, mű-vészeti, esztétikai, kultúrtör-téneti,
stb. — tárgyakból. A teljes értékű jogász szakem-berek pedig ezeket
az isme-reteket sem nélkülözhetik.
Műveltség és érdeklődés
Ebből nyilvánvalóan kö-vetkezik, hogy a képzés idő-tartama alatt
a tantervi ok-tatás keretein túl is kell olyan formákat és
lehetősé-geket keresni, amelyek al-kalmasak arra, hogy a hall-gatók
szakmai felkészítésük mellett általános műveltség tekintetében a
lehető legtöb-bet szerezhessék meg, illető-leg ilyen irányú
továbbfejlő-désükhöz is szilárd alapokat kap janak Ehhez még csak
azt kell hozzátennünk, hogy — mivel hallgatóink igy fel-fogott
művelődése zömmel autodidakta módon történik — a helyei irányok
megha-tározása i esek érvényesítése jelenti a legfontoiabb neve-lői
feladatot ebben a tekin-tetben.
Karunk Módszertani - Bi-zottságát ezek a meggondo-lások
vezették, amikor el-ső lépéskánt — a közelmúlt-ban tzéletkörű
felmérést végzett a hallgatóság köré-ben. A vizsgálatnak kettős
célja volt: egyrészt képet kí-
vántunk kapni arról, hogy hallgatóink . mindennapi éle-tének
melyek a fő érdeklő-déli irányai, másrészt pedig — konkrét
politikai, irodal-mi, művészeti itb. kérdéte-ken keresztül —
tájékozódni akartunk fiataljaink általá-nos műveltségi
színvonaláról.
A vizsgálatban négy évfo-lyam egy-egy tanulmányi csoportja vett
részt, összesen 73 hallgató. A kettői célki-tüzéinek megfelelően a
Mód-izertani Bizottság által elő-zetesen összeállított egy-egy
kérdőíven különböző témák-ba vágó kérdéscsoportokra kellett a
hallgatóknak írás-ban válaizolniuk. Az első visigálati téma — mint
már emiitettük — a hallgatók ál-talános érdeklődési irányai-nak
felméréiét célozta, Az er-re a célra összeállított kér-dőív nyolc
kérdéieioportot tartalmas.
A vizsgálat kéndései Az ellő kérdéscsoport pél-
dául a szépirodalmi érdeklő-déssel, a második és harma-dik a
moMi- éi színháf láto-gatással kapcsolatos, de van-nak kérdések a
hallgatók szórakozási formáira, aktív ás passzív sport- és
művé-szeti tevékenységéré, * zenei irányú érdeklődésére,
sza-badidejük felhasználására,
stb. A kérdéscsoportok álta-lában 3—7 kérdést foglalnak magukba.
Az irodalm(Tvonat-kozású kérdéscsoport például ilyen kérdéseket
tartalmaz: milyen tárgyú és irányzatú szépirodalmi alkotások
ér-deklik leginkább; az utóbbi félévben olvasott művek megoszlása
szám-, tárgy- és szerző szerint; könyvellátott-ság, könyvállomány;
milyen folyóiratokat olvas; stb. Vagy a harmadik témacso-port
kérdései: mely izinmű-vészeti ág érdekli leginkább; milyen gyakran
jár színház-ba; van-e színházi bérlete; legjelentősebb színházi
élmé-nye az utóbbi időben, stb. A második vizsgálati téma a
hallgatóság általános'művelt-ségi színvonalára hivatott adatokat
szerezni. A kérdőív hét kérdéscsoportot foglal magába; ezek:
irodalom, tör-ténelem éi politika, földrajz, zeneművészet,
képzőművé-izet, film- és színművészet, I végül technika éi
természet-tudomány. Egy-egy kérdés-csoporton belül 3—4 kérdés
található. A példa kedvéért
SZEGEDI EGYETEM. 2
Alkossuk meg a béke tudományát! (Folyt, az L oldalról) az
értelmiségi dolgozók ho-gyan támogatják a béke meg-védésének ügyét.
A konfe-rencia megmutatta hazánk elszántságát, azt, hogy élni,
dolgozni, alkotni akarunk, és ez nemcsak a 9 mUlió ma-gyarnak a
véleménye csu-pán, hanem a két és fél milliárd embernek a
legter-mészetesebb gondolatát feje-zi ki: az élethez való
ragasz-kodást.
A délelőtti ülés dr. Hol-
lóey Károly kalocsai főor-vos és Sándor Jenő Szolnok megyei
pedagógus felszólalá-sával ért véget.
A délutáni ülésen dr. Ráv-nay Tamás, a Szegedi Or-vostudományi
Egyetem rek-tora elnökölt A szünet utá-ni első felszólaló Miklós
Klá-ra, a Szegedi Nemzeti Szín-ház Jászai-díjas művésznője volt,
aki a művészek nevé-ben üdvözölte a konferenciát és előadta Hans
Keller A béke győzni fog versét
egészségének visszaállítására
Ábrahám Ambrus e lőadása A délutáni ülés Ábrahám védelem
genetikai hatásai az
Ambrus Kossuth-díjas egye- egész emberiség problémáját temi
tanár, akadémikus „A képezik. háborúval kapcsolatos lelki — Minden
józanul gondol-és testi megterhelések hatása kodó orvos követeli az
atom-az emberi szervezetre" című robbantások beszüntetését —
előadásával kezdődött. Eb- említette többek között ben kifejtette,
hogy a hábo- £)r. Karády István egyete-rút nem lehet a létért való
mi tanár, az orvostudomá-kiizdelemként felfogni. nyok kandidátusa a
háborús
— Mi nem tartjuk — megterhelések kórélettani mondta — a háborút
termé- jelentőségéről beszélt.. Az szett törvénynek — mint sok
emberi szervezet sok esetben polgári tudós — és azt vall- képtelen
a háború után juk, hogy igenis, a háború kiküszöbölhető. Nem volt
mindig háború, az emberi civilizáció teremtette meg, az agy
fejlesztette ki. Az el-nyomók és elnyomottak szembenállása a
létalapja. És nincs nagyobb kötelessé-ge a civilizált világnak,
mint a háború teljes megszünteté-se. A háború teljes
kiküszö-bölése, ma még utópia. De eljön az idő, amikor valóság
lesz.
V. P. Komiszarenko aka-démikus, az Ukrán Béketa-nács elnöke,
miután üdvözöl-te a konferenciát ismertette az atomrobbantások
által keletkezett szennyeződések okozta veszélyeket A hiro-simai
atombomba még ma is szedi áldozatait, tizennyolc év után. Beszélt
arról, hogy • radioaktív anyagok súlyos elváltozásokat okoznak az
emberi szervezetben, és mint ez Japánban tapasztalható, sokan
halnak meg ma is, vagy gyakran Voltak bete-gek, sokszor
gyengélkednek, alacsony munkabírásúak, akik a két ledobott
atom-bomba hatósugarában voltak annakidején. Sokan életun-tak, nem
akarnak gyereket és idegbántalmakban szen-vednek. Halott utódok
jön-nek a világra, torzszülöttek.
A tudomány eredményeit — mondotta V. P. Komisza-renko — az
emberiség javára kell fordítani és ennek meg-valósításáért küzdeni
kell!
Ezt követően dr. George Vuchs bécsi egyetemi tanár arról
beszélt, hogy a sugár-
s egy életen át viseli a stress-behatások káros nyomait
Dr. Huszák István Kos-suth-díjas egyetemi tanár a Testi és lelki
megterhelések pszihológiai következményei-re hívta fel a
figyelmet.
— A háborúnak súlyos er-kölcsi emberromboló hatása van —
hangsúlyozta — és amikor a háborús rém a rá-dió hullámainak
gyorsaságá-val terjed, ez nem hagyható figyelmen kívül, mert a
há-borús megterhelések hatásá-ra primitív érzelmi világú lesz az
ember.
Dr. Obál Ferenc tanszék-vezető egyetemi tanár, az
orvostudományok kandidátu-sa a sugárenergia biológiai hatását
vizsgálta. Kiemelte, hogy az atombomba-kísérle-tek okozta
sugárnövekedés máris számadatokkal kifejez-hető, s ez nagyon nagy
ve-szélyt rejt magában az em-beriség jövőjét tekintve.
Felszólalt dr, Petri Gábor egyetemi tanár, országgyűlé-si
képviselő is, aki a növek-vő fegyverkészletekre hívta fel a
résztvevők figyelmét
Százötven éve halt meg az elsft magyar-orvosi füvészkönyv
szerzője
Emlókezós Diószegi Sámuelre
Ortutay Gyu l a beszéde Végül dr. Ortutay Gyula
akadémikus, a Hazafias Nép-front főtitkára szólalt fel.
Értékelte az eddigi tudomá-nyos konferenciákat. El-mondta, hogy e
konferenciák tanácskozásain csaknem 800 —900 tudományos kutató vett
részt Az előadások vi-tájánnak ismertetése révén a hazai
tudósközvéleményt és közgondolkodást áthatják az elhangzott eszmék.
Rámuta-tott arra, hogy minden tu-domány középpontjában az ember, a
társadalom fejlődé-sének ügye áll, legyen az akár
természettudományi, fi-lozófiai stúdium vagy köz-gazdaságtani
elmélet, techni-kai gyakorlat elemzése. De
ka, amely a társadalom igaz-ságait valósítja meg, amely a munka
és az alkotás sza-bad világát teremti meg, amelyik igazában a
békében valósul meg. Ez a világ a szocialista társadalom vilá-ga. s
minden jóakaratú mun-kás alkothat benne. A tu dóénak egyszerre kell
saját szakmáját és ez a legiga-zabb, legfontosabb tudo-mányt
ismernie: erről a ket-tőről szólt minden tudós-konferenciánk, így
az igen értékes szegedi konferencia is — fejezte be beszédét dr.
Ortutay Gyula.
A tanácskozás dr. Rávnay Tamás egyetemi tanár, a Szegedi
Orvostudományi Egyetem rektorának zársza-az ember legszebb
tudomá
nya mégis az a tudomány, az vával ért véget az irányító és
szervező mun (B. Gy^
A XVIII. század végén je-lentős határkőhöz érkezett a magyar
botanika. Ekkor szü-letnek az első jelentősebb magyar nyelvű
munkák, amelyek a magyar hazai nö-vénytan számára
felbecsül-hetetlen értéket jelenteneli. Ebben a munkában
orosz-lánrészt vállalt egy izzig-vé-rig nemzeti gondolkodású ember,
Diósszegi Sámuel, aki bár nem volt botanikus, a botanika és az
orvostudo-mány számára maradandót alkotott. Linné rendszerét ő
ültette át magyarrra, megte-remtve a leíró növénytan és morfológia
szaknyelvét.
Hogyan is jutott el neve-zetes alkotásáig? Diósszegi 1760-tól
1813-ig élt. Mint a debreceni főiskola diákja kezdte pályáját, ahol
ekkor még a természettudományo-kat nem adták elő hivata-losan.
Szorgalmas tanuló, ki-tűnő matematikus volt.
Már ekkor készült egy külföldi tanulmányútra. A német nyelvet
magánszorga-lomból sajátította el, s ki-került a
természettudomá-nyok egyik korabeli európa-hírességű egyetemre,
Göttin-gába
Hazajövetele után, 1779-ben feleségül vette Fazekas Máriát, s
így kapcsolatba került Fazekas Mihály-al, a Ludas Matyi
szerzőjével. Együtt írták meg a Magyar Füvészkönyvet, amely
1807-ben jelent meg Debrecenben mintegy 3000 példányban. Érdeklődés
hiányában a ki-adott köteteknek fele egy pincében porosodott. A
könyv sikertelensége csak befolyásolta tüdőbetegségét, amely egyre
inkább el-hatalmasodott rajta, 1813. augusztus 2-án sírba
dön-tötte. Az említett Füvész-könyv sikertelenségét egy
önálló munkával pótolta, megírta az Orvosi Füvész-könyvet, mint
a Magyar Fü-vészkönyv praktikai részét.
Diósszegi munkásságának jelentőségét nem győzhetjük eléggé
hangsúlyozni, mert az valóban forradalmi tettnek számit tudományos,
és gya-korlati szempontból is. A gyakorlat számára írt mun-ka nem
csak szakmai, ha-nem irodalmi szempontból is gyönyörködtető
olvasmány. Szinte felderül az olvasó, ha olvassa az érdekes
leírásokat egyes növényekről, azok or-vosi használatáról.
Termé-szetesen találkozhatunk több
túlhaladott nézettel is az egyébként tudományos szem-pontból is
alapos munkában.
Ezen negatív vonások mel-lett azonban értékes leírásai a
növények orvosi hasznáról, amelyekkel nagy hiányossá-got pótolt,
felmérhetetlenék.
Diósszegi munkásságának valódi értékét csak napjaink-ban
mérhetjük• fel igazán, amikor is az általa megírt, még pusztán
egyszerű meg-figyelésekre támaszkodó le-írások a növények
gyakor-lati felhasználásról kísérleti bizonyítékok birtokában
eredményesen használhatók.
Laki Ferenc
даШШиии*wd^lOn Az Egyetemi Énekkar külföldi
hangversenykörútjáról
Pályázatot hirdet a Természettudományi Közlöny
A Természettudományi Közlöny c. folyóirat tudományos
ismeretterjesztő cikkek írására pályázatot hirdet a lap ol-vasói
számára. A témakör: »A tudomány mindinkább tei" melőerővé válik.« A
szerző nevét és címét tartalmazó, jel-igével ellátott, lezárt
borítékot mellékelni kell a pályamű-höz. A pályamű terjedelme 9—10
normál gépelt oldal le-het. (Oldalanként 28 sor.) A pályázóknak öt
példányba kell beküldeniük műveiket a folyóirat
szerkesztőbizottsága cí-mére, a téma illusztrálására kívánatos,
esetleges 4—5 kép-pel együtt. A beküldési határidő: 1963.
szeptember 30. Pá-lyadíjak: I. díj (három db) 1000,— Ft, II. dij
(három db) 750,— Ft, III. díj (három db) 500,— Ft.
A pályázat díjnyertes cikkeit a folyóirat szerkesztőbi-zottsága
leközölteti, s megjelenésekor a közlésért járó hono-ráriumot is
kifizetteti. Leközlik azon pályaműveket is, me-lyek jutalmazásban
nem részesülnek ugyan, de amelyeket a szerkesztő bizottság — a
pályamű színvonalából következően közlésre javasol. E művek
szerzőinek is a szokásos szerzői honoráriumot utaltatják ki.
Motorszerelő tanfolyam Háztartási gépek bemutatója
AZ EGYETIHI M Ö D O L G O Z Ó K SZÁMÁRA
Csaknem egy évig tartó felkészülés, a vártnál kissé gyengébben
sikerült búcsú-hangverseny, nagy várako-zások és izgalmak után
ér-keztünk meg Krakkóba, lengyelországi hangverseny-kőrútunk első
állomására, május 15-én késő este, a szczecini műszaki egyetem
vendégeiként
A Krakkó melletti Nova
csoport egyik kérdése: Verdi-nek milyen operáiról tud? Az e
kérdésre adott válaszok öt mű megnevezéséig mű-venként 2—2 pontot,
az ötön felül megnevezett művekért címenként 3—3 pontot kap-tak. A
minőségi pontozásra szolgáljon a következő példa: A képzőművészeti
kérdéscso-port egyik kérdése: nevezze meg a „Mona Lisa", az
„Éj-szakai őrjárat", a „Hunyadi László siratása", a „Majális" és a
,Juss" című képek al- megszövegezésével — ame-
mot azonban negyvenben ál-lapítottuk meg. Aki ezt el-érte,
teljesítménye szászáza-lékosnak minősül.
A sokoldalú képzettségért
Természetesen az értéke-léssel, a számok „megszólal-tatása" után
levont rendkí-vül sok és nagyon érdekes következtetés levonásával
és
kotóit. Helyes válaszok ese-tén, megnevezett alkotónként 3—3
pontot, a teljes megfej-tésért külön 3 pontot kapott a
hallgató.
A másik probléma — mint már szó esett róla — a vi-szonyítási
alap kérdése. Nyil-
> vánvalóan maximális köve-telményt támasztottunk vol-na a
hallgatókkal szemben, ha minden kérdésre — gon-dolunk itt a
felsorolás-szerű válaszokat kívánó kérdések-re — kimerítő
válaszokat kí-vántunk volna. Nem várhat-juk el pl., hogy valaki
vala-mennyi Gorkij-müröl, vagy amerikai őskultúráról tud-jon, vagy
képes legyen fel-sorolni a Föld valamennyi szigetországát, vagy
éppen a latin-amerikai államokat. Azoknak a kérdéscsoportok-nak a
tekintetében tehát, amelyeknek egyes kérdéseire a válasz
felsorolás-jellegű, ún. optimálisan elérhető pontszámot
állapítottunk meg. tgy például az első, irodalmi tárgyú
kérdéscso-porton belül — ahol három
I kérdésre is felsorolással kell válaszolni — maximálisan
elérhető 70 sót 80 pont is; az elérhető optimális pontszá-
lyekről egy későbbi számban szeretnénk tájékoztatást ad-ni — a
munka nem ért vé-get. Mindezt csak kiindulási pontnak tekintjük
ahhoz, hogy az Egyetem keretein belül, állami és társadalmi szervek
széleskörű közremű-ködésével megtaláljuk azo-kat a formákat és
eszközö-ket, melyek alkalmasak le-hetnek arra, hogy hallgató-ink
általános érdeklődési irá-nyait — ahol az szükséges — helyes
mederbe tereljük, másrészt minél magasabbra emeljük az egyetemről
kike-rülő fiatal jogászok általános műveltségi színvonalát,
ille-tőleg ilyen irányú további fejlődésükhöz egyetemi éveik alatt
szilárd alapokat szerez-zenek. Ügy véljük, ezzel is — s nem is kis
mértékben — hozzájárulunk a művelt, sokoldalúan képzett szociális
ta embertípus kialakításá-hoz.
Dr. Szűcs István
Hutában adtuk első lengyel-országi hangversenyünket.
Meggyőződhettünk arról, hogy a lengyel—magyar ba-rátság ma is
intenzíven élő és ható hagyomány. Erre gondoltunk, és gondoltak
lengyel kísérőink is másnap, mikor a krakkói vár temp-lomának
kriptájában meg-koszorúztuk Báthori István s í r j á t
Négynapos varsói tartóz-kodásunk felejthetetlen él-ménye a
Zelazowa Wolában található Chopin-házhoz, tett látogatásunk volt
Vasárnap délelőtt, csodálatos napsütés-ben sétáltunk a házat övező
hatalmas park zöldelő fái a la t t s megigézetten hallgat-tuk a kis
ház1 nyitott abla-kain át kiszűrődő akkordo-kat.
Utunk következő állomá-sán, Poznanban a hangszer-múzeum volt a
legérdeke-sebb látványosság, itt őrzik Chopin zongoráját is. Egy
hatalmas gumigyár kultúr-termében hangversenyeztünk a gyár munkásai
előtt.
Izgatottak, boldogok és kí-váncsiak voltunk, mikor másnap már
Szczecin felé száguldott velünk a személy-vonat óránként 100—120
km-es sebességgel.
A pályaudvaron testvér-énekkarunk tagjai fogadtak bennünket,
élükön rektoruk-kal. Virágot hoztak nekünk, dallal köszöntötték a
vendé-geket, s mi is meghatottan feleltünk dallal.
Egy három estéből álló hangversenysorozat kereté-
A al-
ben adtunk koncertet, szczeciniek énekkara ez kalommal ünnepelte
műkö-désének tízéves jubileumát. Az első és harmadik estén ők adtak
koncertet, a máso-dikon mi. Nyolcvanöt tagú együttesük hatalmas
hang-erőt képvisel, nagyszerű te-norszólammal, kulturáltan éneklő
és nagy dinamikai teljesítményekre képes női karral
rendelkezik.
A mk hangversenyünkre május 24-én került sqr. Már a főpróbán
meggyőződhet-tünk arról, hogy a hangver seny színhelye, a helyi
fil-monikusok nyolcszázszemé-lyes hangversenyterme akusztikai
szempontból na-gyon ideális. A himnuszok elhangzása után Szabó Gá
bör, elsőéves magyar—olasz szakos hallgató, énekkarunk tagja rövid
lengyel nyelvű üdvözlő beszédet mondott Produkcióink után egyre
emelkedettebb lett a hangu-l a t a vastapsokat kellemes
meglepetésekkel, műsoron kívül előadott lengyel
nép-dalfeldolgozásokkal honorál-ta az énekkar.
Nehéz volt a búcsúvétel Mikor vonatunk elhagyta a vendéglátó
város pályaudva-rát, a lányok a kocsiszaka-szokba zárkóztak, a
függö-nyöket összehúzták. A fiúk jórésze erősen kihajolt nyitott
vonatablakokon, hogy
.még utoljára valamit láthas son a mögöttünk maradó lengyel
tájakból.
Cs. F.
A Jóasef Attila Tudomány-egyetem Szakszervezeti Bi-zottságának
nőbizottsága eredményes munkát végzett az elmúlt hónapokban. Az
egyetemi nődolgozók részére motorszerelő tanfolyamot rendezett,
melyen Udvardi Ferenc, a Ságvári Endre gyakorló gimnázium
poli-technika tanára ismertette
tására. Az egyetem nódelge-sói Kertes Mihály, a villa-mossá«!
gépek szaküzletének vezetője, előadása után szá-mos kérdést tettek
fel a gépek használatára, a veszé-lyesség elkerülésére
vonat-kozóan.
Júniusban két jelentősebb rendezvényt bonyolított le
meg a tanfolyam hallgatóival sikeresen a nőbizottság: 18-az autó
és motorszerelés leg- án ünnepélyt szerveztek az lényegesebb
fogásait. egyetem nyugdíjasai számá-
A napokban a nőbizottság ra, valamint gyermeknapot ankétot
szervezett a máso- rendeztek az egyetem dolge-dik műszakot
megkönnyítő, zói és oktatói gyermekeinek ú j háztartási gépek
bemuta- részére.
A motorszerelő tanfolyam résztvevői Udvardi Ferenc politechnikai
tanár irányításával nagy érdeklődéssel
tanulmányozzák egy autó-motor alkatrészeit.
J m á i
K I M I T T U D . . . Az egyetemi Ki Mit Tud? sikerén
felbuzdulva meg
kellene rendezni az előadók, »ki mit tud—ját is. Milyen érdekes
lenne például, ha a Bolyai Intézetben a Binominális tétel
alkalmazásai a középfrancia nyelvjárás felhangjaiban c. kollégiumot
tartaná P. Huba bölcsészelőadó, majd a jogi karon a Polgárjogi
bölcselmek a Cyprus anonymus felhám-réteg gyantajárataiban c.
speckollégiumra hívnák meg R. Tas adjunktust, és a Kémiai
vegyelemzés távlatai Balassi Bálint virágénekeiben c. nyolcvan
előadásból álló tanfolya-mot tartaná a magyar intézetben S. Töhötöm
kémikus docens. robi
Kun fotó A háztartási gépek bemutatóján az egyetem
nödolgozoi
számos kérdést tettek föl Kertes Mihálynak, a villamos-sági
gépek szaküzlete vezetőjének.
