SZENT BENEDEK ÉS A BENCÉS SPIRITUALITÁS

SAINT BENEDICT AND BENEDICTINE SPIRITUALITY

Szerkesztette / Edited by KUSLER Ágnes

Pannonhalmi Főapátság 2015

TARTALOMCONTENTS

6 ELŐSZŐFOREWORD

Kusler Ágnes

10 BEVEZETŐKINTRODUCTIONS

Várszegi Asztrik OSB Heinrich Ferenczy OSB

[I] 16 SZENT BENEDEK - EURÓPA VÉDŐSZENTJESAINT BENEDICT:PATRONOFEUROPE

Sólymos Szilveszter OSB Várszegi Asztrik OSB

Bencés szellem - bencés lelkiség: az örök eszményBenedictine intellectuality ■ Benedictine spirituality: the eternal ideál

26 Sólymos Szilveszter OSB

[ I I ] 56 A MEGSZENTELT ÉLET-SZENT BENEDEK REGULÁJATHE CONSECRATED L IF E - THERULE OF SAINT BENEDICT

Gerfried Sitar OSB

Szent Benedek életrajza Nagy Szent Gergely pápa Dialógusainak II. könyvébenThe life of Saint Benedict in the Second Book o f Dialogues hy Popé Saint Gregory the Great

A bencés rend megalapítása és legjelentősebb írásműveiThe foundationofthe Benedictine order andits most important writings

[Ill] 94 LITURGIA-A SZERZETESÉLET MOZGATÓJALITURGY-THEMOVEROFMONASTICISM

Heinrich Ferenczy OSB A liturgia mint a szerzetes­élet központi elemeLiturgy as the Central element of monasticism

[ I V] 130 ABENCESREND ÉS A KERESZTÉNY MAGYARORSZÁGTHE BENEDICTINE ORDERAND CHRISTIAN HUNGARY

Dénesi Tamás Hittérítés és aszkézis.Bencés életforma Pannonhalmán Szent István korábanProselytisation and asceticism. Benedictine way oflife in Pannonhalma in the age ofSaint Stephan

[ V ] 184 SZENT BENEDEK Maximilian Tuschel OSB Élet a monostorban - maÖRÖKSÉGE Life in the monastery - todayTHELEGACY

* OF SAINT BENEDICT

[ B ] 192 BIBLIOGRÁFIABIBLIOGRAPHY

ELŐSZÓKusler Ágnes

AII. Vatikáni Zsinat által 1964-ben elfogadott, a szerzeteséletet megújító Perfectae caritatis határozat és a Lumen gentium dogmatikai konstitúció ötvenedik évfordulója alkalmából Ferenc pápa meghirdette a megszen­telt élet évét (2014. november 30.-2016. február 2.). A Pannonhalmi Főapátság 2014-ben átadott Apátsági Múzeumának második időszaki kiállítása Szent Benedek és a bencés spiritualitás címmel így a nyugati szerzetesség alapító atyjára, Szent Benedekre emlékezik, akit VI. Pál pápa épp fél évszázaddal ezelőtt avatott Európa védőszentjévé. A meg­szentelt élet institucionális körülményeit pár excellence megalapozó

- és mind a mai napig meghatározó - bencés Regula nyomán az elmúlt mintegy másfél évezredben Szent Benedek követőinek monostorai úgy váltak az európai kultúra katalizátoraivá, „ahogyan az elültetett mag felnövekszik, ágakat növeszt és fává terebélyesedik”. [1]

Kiállításunk célkitűzése, hogy bemutassa a korai bencés közösségek szellemiségét. A szerzetesrend évszázados hagyományai, a tradíció és a megújulás folytonos egymásra hatása nagyban árnyalta az óra et labora et lege formulában lefektetett alapvetéseket. A kiállítás mindezekre reflektálva a bencés spiritualitást a maga sokszínűségében igyekszik megragadni. Célja, hogy a válogatott műtárgyak segítségével a figyel­met a benedeki lelkiség központi elemeire irányítsa, hogy segítse az elmélyülést és az elmélkedést - ugyanakkor nem szolgál egzakt vála­szokkal, az egyénre bízza a tanulság levonását.

1 Ferenc pápa apostoli levele minden megszentelt személyhez a megszentelt élet évének alkalmából, 2014. november 21., ford. TŐZSÉR Endre, lásd szerzetes.hu/hír/ferenc-pápa-levele- megszentelt-élet-évére; Apostolié Letter of his Holiness Popé Francis to all consecrated people on the occasion of the Year of consecrated life, 21. November 2014, https://w2.vatican. va/content/francesco/en/apost_letters/documents/papa- francesc0_lettera~ap_20141121_lettera-c0nsacrati.html, mindkettő letöltve 2015. április 26.

2 K á t . St . Pa u l 2009, K á t . M a n n h e im 20 12 ; bővebben lásd K á t . S t . Pa u I 19 9 1.

3 Lásd e rrő l k atalógusunkban SÓLYMOS Szilveszter és V á r s z e g i A sz trik tan ulm án yát.

4 Szent Benedek ikonográfiájáról bővebben lásd LC IV . 3 5 1-3 6 3 , Le c h n e r 1980, L e c h n e r 2007.

A kiállítás az ausztriai St. Paul im Lavanttal bencés apátság és a Pannonhalmi Főapátság gyűjteményeinek és szerzeteseinek kommuniójaként jöhetett létre. „Karintia kincstárának” gyűjteményei a kora középkori bencésség, a könyvkultúra és a szakrális művészetek egyedülálló emlékeit őrzik. Válogatásunk alapját a lavanttali Macht des Wortes, valamint a mannheimi Benedikt und die Welt dér frühen Klöster című kiállítások műtárgyanyaga, koncepciójának részleges adaptációja szolgáltatta. [2] A jelen tárlat elsődlegesen a fent említett két nagy monostori gyűjtemény középkori és barokk műalkotásainak párbeszédére felfűzve négy, tematikusán szervezett szekció mentén mutatja be Szent Benedek alakját, a szerzetesi életprogram meghatá­rozó aspektusait, valamint a szent kultuszát.

Az első szekció Szent Benedek személyét és szellemiségét a VI. Pál pápa által ráruházott epitheton ornansok mentén mutatja be a legenda­szerző Nagy Szent Gergely olvasatában. [3; A rendalapító életrajzának egyetlen forrása a Dialógusok II. könyve [1.0 9 - 10], melyben a pápa Benedek jellemvonásaira Regulája alapján következtetve a szigorú szerzetesatya ikonszerű képmását festette meg - aki egyúttal a szerzetes regulái ideáltípusát is megtestesíti. Válaszutakkal, kísérté­sekkel és csodákkal övezett élettörténetének részletgazdag gergelyi interpretációja számos, Benedek legendáját tematizáló narratív kép­zőművészeti alkotás ihletadó forrásává vált. Id. Johann Jákob Frings ötvöstárgyain [1.0 6 - 07], Adriáén Collaert metszetén [1.08 ], Francesco Solimenának a montecassinói bazilikába készített monumentális cik­lusa két bozzettóján [1.12- 13], valamint a szekció további műtárgyain keresztül a szent ikonográfiája, a Dialógusok 32 fejezetének csaknem valamennyi mozzanata megismerhető. [4]

Benedek szabálykönyve, valam int annak kezdő mondata- „Ausculta o üli...” (RB Prol) - a szent apát egyik legfontosabb att­ribútumává vált, álljon akár tanítványai, közössége élén [1.02 - 04 ], [11.01- 02], a nép körében [1.13] vagy magányosan meditálva [IV.09 ], [IV.11- 13], [IV.24]. Benedek további attribútuma éppen az együttélés és az önfenntartás szigorú rendszerét megteremtő Regulája okán elszenvedett viszontagságainak jelképe. Benedeket - mint a Dialógusok alapján tudjuk - irigyei és fegyelmet nem tűrő, ellenséges szerzetestár­sai háromszor próbálták megmérgezni (Diai II, 3, 8,18), ezekre utal a pohárból előkúszó kígyó motívuma [I V.19]. Benedek ruházata minden esetben a bencés habitus [11.08 - 11], apáti méltóságát a pásztorbot és a mitra hangsúlyozza - melyeket azonban rendre nem visel, hanem szerényen a lábánál helyez el.

Szent Benedek Regulája a bencés spiritualitás megismerésének kulcsa. A kiállítás következő egységeinek középpontjában a szerze­tesi erények, a bencés rend öltözete, liturgikus napirendje, valamint a lectio divina, a bencések olvasáskultúrája áll. A Regula summázata

- imádkozz, dolgozz és olvass - mint a megszentelt élet alapvetése áll a második szekció középpontjában, a harmadik egység pedig a Szent

Benedek szabályai által kormányzott szerzeteséletet meghatározó liturgia körül tematizálódik. A tárlat legkiemelkedőbb műtárgyai közé tartozik a II. József intézkedéseit követően a németországi St. Blasien monostorának kincstárából Karintiába került, Szent László felesége által készíttetett, s a Keresztfa egy szilánkját magába foglaló Adelheid-kereszt [111.10].

A liturgia ceremoniális körülményeit megidéző díszes ötvösmű­vek m ellett [III.07-09] a lavanttali bencés monostor egyedülálló kódexgyűjteményének válogatott kincsei is láthatók. A középkori könyvfestészet kiemelkedő példái a reichenaui scriptoriumban készült 1 1 . századi graduále töredéke [III.03], valam int az angliai Ramsey monostorából származó, gótikus illuminációjú pszaltérium [III.05], A liturgikus kéziratok értékes kötéseinek példái a Reichenaui Szakramentárium Karoling-kori elefántcsont domborműve, valamint egy Strasbourg-ból származó kötet aranyozott, gótikus keretbe foglalt borítója .111.11-12], A bencés szerzetesség kora középkori elterjedése, valamint a Karoling-korban biztosított kiváltságai következtében az európai kultúra egyik legfontosabb letéteményesévé vált. A monostorok az oktatás, az orvoslás és a tudományok központjai lettek - a teológiai és liturgikus tárgyú kódexek mellett természettudományos és zeneel­méleti munkák hangsúlyozzák a bencés közösségeknek az antik tudás átmentésében, hagyományozásában, valamint az európai civilizáció fejlődésében betöltött hathatós szerepét [11.12-14],

A tárlat utolsó szekciójának középpontjában a bencés szerzetesség magyarországi megtelepedése és a szent szerzetesatya hazai kultusza áll. Szent István Márton-hegyi monostoralapítása, Szent Adalbert térítő missziója és további, hazánkban tevékenykedő bencés szerzetesek és szentek személyén keresztül ismerhetjük meg, hogyan hagyományo- zódott át Szent Benedek öröksége a kereszténnyé lett Magyarországra. A kiállításban bemutatjuk a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum és Levéltár ritkán látható, kiemelkedő műtárgyait és okleveleit, valamint a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár Benedictina-gyűjteményének különleges darabjait. [5]

A kiállítás megvalósulásáért köszönetet mondok Várszegi Asztrik Főapát Úrnak és Gerfried Sitar atyának, valam int a Pannonhalmi Főapátság Kulturális Igazgatóságának: Papp Emíliának, Majoros Nórának és Varga Mátyásnak. Köszönöm a tanulmányok és katalógus- tételek szerzőinek, hogy biztosították a kiállítás tudományos hátterét: Ásványi Ilona, Rolf Bergmann, Klaus Gereon Beuckers, Dénesi Tamás, Lucy Freeman-Sandler, Rudolf Freisitzer, Granasztóiné Győrffy Katalin, Michael Hermes, Ruth Kaltenegger, Holger Kempkens, Nyerges Éva, Laura Páni, Petneki Áron, Christine Ragger, Semsey Réka, Gerfried Sitar, Martin Stumpf, Török Gyöngyi, Wojtilláné Salgó Ágnes.

Az együttműködő intézmények képviselőinek a műtárgyak köl­csönzése során nyújtott segítségükért mondok köszönetet: Jékely Zsombornak és Kancler Zsófiának (Iparművészeti Múzeum), Poszler Györgyinek (Magyar Nemzeti Galéria), Sallay Dórának és Fábry Eszternek (Szépművészeti Múzeum), Gerfried Sitarnak (St. Paul im Lavanttal), valamint Klaudius Wintznek (Stift Kremsmünster). Kiemelten köszönöm a Pannonhalmi Főapátsági Múzeum, Könyvtár és Levéltár munkatársainak: Ásványi Ilonának, Dénesi Tamásnak, Bedi Istvánnénak, valamint Tanai Péternek a műtárgyak válogatá­sában nyújtott segítségüket. A műtárgyak restaurátori előkészítését Belovicz Ferenc végezte el, a reprodukciókat Szabó Béla készítette, a Könyvtár köteteinek digitalizációjában Nagy Balázs nyújtott segítséget

- köszönöm munkájukat.

Köszönet illeti a kötet szövegeinek fordítóit: Schulcz Katalint, Pusztai Ferencet és Sipos Dánielt; a szövegeket gondozó lektorokat: Schmal Alexandrát és John Kowalchukot; a kiállítás tervezőit és installátorait: Kántor Attilát, Vasáros Ákost és Véner Ágnest (Narmer Építészeti Stúdió); a katalógus grafikai tervezőjét, Juhász Veronikát (Naka Építész Stúdió), valamint Rábai Lászlót. Továbbá hálával tarto ­zom mindazoknak, akik tanácsaikkal, bátorításukkal, biztatásukkal segítőkészen és türelemmel kísérték lépteimet a kurátorság számomra mindeddig ismeretlen útvesztőjében.

5 Alapvetően lásd: K á t . Pa n n o n h a l m a 1996, K á t . Pa n n o n h a l m a 2 0 0 1.

BEVEZETŐK INTRODUCTIONSVárszegi Asztrik OSB Heinrich Ferenczy OSB

Arbor fűit Benedictus valdegrande...Clairvaux-i Szent Bernát mondta Szent Benedek apátról: „Arbor fűit Benedictus, valde grande et fructifera...”, a nyugati szerzetesség atyja, Benedek, hatalmas és gyümölcsöt termő fa volt. Ahogy a fának nincs két egyforma levele, úgy a bencés rendtörténetben sincs két egyforma bencés monostor. Ennek ellenére a forrás, amelyből a monostor lelke és szellemisége ered és felépül, egy: mert „egy Úr, egy hit és egy keresztség” (Ef 4,5) köti össze azokat a keresztényeket, akik meg­hívásukban arra vállalkoznak, hogy Krisztusnak semmit elébe nem akarnak tenni (RB 72), „és szárnyaló szívvel és a szeretet elmondha­tatlan édességével sietnek az Isten parancsainak útján” (RB Prol 49). Egy a Mester, egy a Regula, akinek és amelynek útmutatásával életük útját járják. Ehhez az életformához keresi minden alapító és minden bencés közösség azt a helyet, amelynek a szerzetes szerelmese (amatőr lód) lehet, ahol Isten jelenlétét örvendezve megtapasztalja.

Szent Márton hegyén a 10. század végétől, a lavanttali Szent Pál-monostorban a 1 1 . századtól a nyugati szerzetesatya, Benedek Reguláját követő bencés szerzetesek éltek.

Benedictus montes amabat...Bernát a völgyeket, Benedek a hegyeket szerette - mondták a középkorban. Aki Istent keresi, a hegyen közelebb akar lenni hozzá. A lavanttali Szent Pál-monostor ugyanúgy uralja a karintiai tájat, mint Szent Márton monostora a pannon térséget. A török hadak pusztításai után írja egy 17. századi bencés szerző, kora nyelvén megfogalmazva az ősi és mindig új ihletet, a szent hely vonzását: „Nemcsak a monostor szépsége és régisége vonzó, hanem a hely is, ahol felépült. Az istenes dolgok tanulmányozásához békés és kedves helyet nemcsak a szőlő és kertek kínálnak, hanem a síkság és a környező bakonyi erdő is. Amit a Parnasszus nyújtott a tiszta görög múzsáknak, azt az édességet adja Pannónia hegye a szerzeteseknek, összekapcsolva a szépséget és a nyugalmat” (Synopsis). Kazinczy Ferenc 1824-ben tett látogatása során így írja le élményét: „Pannonhalma mintegy királyi széken lebeg az alatta ellapult sík felett, hosszan elnyúlt szőlők végében” (Sz e n n a y 1981, 397). A monostor látványa a kortársat is hasonló megnyilatkozásra indítja. Rembert Weakland prímásapát 1973-ban a Bakony felől érkezett hozzánk. Az apátságot megpillantva felkiáltott:

„Nézzétek, ott van Pannonhalma! Mint amikor az operában a függöny fellebben, és a háttérben a Grál-lovagok vára látszik.”

História nostraA két monostor mintegy 380 kilométernyire van egymástól. Ez a mai útviszonyok között nem távolság. Arról nem tudunk, hogy történetük során kapcsolatban voltak-e egymással a szerzetesek, de a közös Európa küzdelmes és változatos története összekötött bennünket, számos érintkezési pont adódott.

A Szent Pál-apátság egyik legértékesebb kincse az Adelheid-kereszt, amely a Szent Kereszt darabkáját foglalja magába. Az ereklye a két monostort Szent László királyunk családjával köti össze. Rheinfeldi Adelheid 1078 körül lett László felesége, ő ajándékozta a keresztet a fekete-erdei St. Blasien-monostornak, ahonnan aztán évszáza­dokkal később, az 1806-0S áttelepülés során a többi kinccsel együtt a karintiai Szent Pál-monostorba hozták a bencések. Szent László nekünk, magyaroknak királyunk, monostorunknak főkegyura volt.

A két monostor szenvedve osztozott környezete háborúiban, templomuk és monostoruk többszöri felgyújtásában, kirablásá­ban. Pannonhalmát 1241-ben a mongol hordák fenyegették, majd a török hadak a 16. század második felében el is foglalták. Szent Pál monostora ebben megelőzött bennünket, kapui előtt már 1476-ban megjelentek a törökök.

Az 1782-es évszám Szent Pál és Szent Márton monostorának közös gyászéve: II. Józse f ebben az évben oszlatta fel mindkét monostort, értékesítette kincseiket.

Pannonhalma, Szent Márton monostora 1802-ben, Szent Pál monos­tora 1806-ban éledt újjá a St. Blasienből ideköltözött bencésekkel.

Szent Pál monostorát a nácik oszlatták fel ismét 1940 és 1947 között. Pannonhalmát a II. világháború pusztulásától a Nemzetközi Vöröskereszt oltalma (1944-1945) mentette meg, sőt ebben az idő­szakban sokaknak, a környék népének, katonaszökevényeknek, zsidóknak szolgált menedékül.

„Nihil Operi Dei praeponatur” (RB 43)A szerzetesek „Isten szolgálatának semmit elébe ne helyezzenek” (RB 43), különös gondot fordítsanak a közös imádságra. E lelkületben a két bencés közösség azonos forrásból származó zsolozsmásköny vből imádkozott egy ideig párhuzamosan. Cluny lelki öröksége hatott még a 17. században is. 1777-ben adták ki Nancyban a Maurinus Breviáriumot, amelyet Martin Gerbert, St. Blasien hercegapátja azon­nal átvett, és a közösség a Karintiába történt átköltözés után is, 1916-ig féltve őrizve hagyományát, imádkozta. A magyar bencések 1842-től a legutóbbi liturgikus reformig a Breviárium Maurinumot imádkozták, az anyanyelvre történő áttérés után is megőrizve annak eszmeiségét.

1893 óta a két monostort - egyiküket az Osztrák, másikukat a Magyar Bencés Kongregáció részeként - a Bencés Konföderáció kap­csolja egy bencés szervezetbe. A Magyar Bencés Kongregáció hálásan gondol vissza osztrák bencés testvérei támogató szeretetére, amely­ben Pannonhalma a kommunista pártállam uralma idején részesült.

A lelki kapcsolat valós kifejezése, hogy ma a karintiai Szent Pál- monostorban Páter Thomas Petutschnig és Páter Gerfried Sitar személyében két olyan szerzetespap él, akiket a pannonhalmi Szent Márton-monostor püspök-főapátja szentelt pappá.

2015-ben rendezett kiállításunk is legyen bizonyítéka a két monostort összefűző szoros testvéri, lelki és kulturális kapcsolatnak.

Várszegi Asztrik OSB Pannonhalma, Szent Márton Monostorában,

2015. február 22.

Az athéni Akadémiától a monostorig Az európai művelődés történetében fontos cezúrát jelent Platón athéni Akadémiájának 529-ben bekövetkezett felszámolása. Ugyanebben az évben alapította meg Nursiai Benedek Montecassino monostorát, azt az apátságot, amely az egész kontinenst átfogó mozgalom központ­jává vált. A szerzetesség fejlődésének alapja a különböző forrásokból táplálkozó Regula, amelynek rendeltetését Benedek maga is vázolja a Prológusban. Spirituális szempontból elsősorban ez az írásmű köti össze egymással a világ összes bencés monostorát. Ezáltal válik e rendszabály a Benedek szemében minden monostori élet legelső követelményének számító „istenkeresés” fundamentumává, amely egyszersmind Pannonhalma és a St. Paul-monostor szerzeteseinek is közös bázisa.

A műveltség közvetítésének tradíciója, amely Pannonhalma számára rendkívül fontos, az 1091-ben a Spanheimerek által alapított St. Paulban is a monostor kezdeti időszakára nyúlik vissza, és elvezet egészen a mai napig működő gimnázium történetéhez, amelyet jelenleg is Ausztria legtekintélyesebb oktatási intézményei között tartanak számon. Sőt, az iskolai internátus lakóinak jegyzékében még Magyarországról érkezett növendékek nevei is megtalálhatók (az internátus 1976-ig működött). Jóllehet már a középkorban létezett egy kiváló hírnévnek örvendő iskola, az oktatási tevékenységnek mégis a monostor 1809-es újraindítása jelentett új ösztönzést (a St. Pault 1787-ben II. József csá­szár megszüntette), amikor az alapító okiratban rögzítették az oktatás feladatát. Pannonhalma monostorában a II. József császár uralkodása idején, 1782-ben kibocsátott szekularizációs rendelet végrehajtása után 1802-ben indult újra a szerzetesi élet. Akárcsak a St. Paul esetében, II. Ferenc császár a Pannonhalmán élő bencésektől szintén azt kérte, hogy foglalkozzanak neveléssel és működtessenek gimnáziumot.

Óra - labora - lege A bencés szerzetesség életének három alappillére az imádkozás, a munka és az olvasás. Ezzel egy olyan életforma alakult ki, amely a maga meghatározó módján évszázadokon át kitartott, és a mai napig programadó érvényű egy új életorientáció számára.

Az évszázadok folyamán mind a pannonhalmi Márton-hegy, mind pedig a St. Paul-apátság olyan világítótorony volt, amely nem csu­pán cellaként szolgált különb-különb nemzedékek imáihoz, hanem elsőrendű feladatának tekintette, hogy tevékenyen segítse régiójának fejlődését a művelődés és az ökológia terén. Akrónika tanúsága szerint a St. Paul scriptoriumából kerültek könyvek Pannonhalmára, ahol azután sajnálatos módon a szekularizáció áldozatává váltak. A két monostor közötti spirituális és intellektuális kapcsolat egyebek között kórus­könyvek cseréjén is nyugszik. A gregorián ének mindkét monostorban mindig is a bencés zsolozsma legnemesebb formájának számított. Mind a St. Paulban, mind Pannonhalmán találhatók olyan figyelemre méltó

kéziratok, amelyek e körülmény történelmi j elentőségét támasztják alá. Pannonhalma a legrégebbi magyarországi bencés monostor (996-ban alapították), ezért a magyar térségben minden kétséget kizáróan úttörő szerepet töltött be. A St. Paul ma Karintia legrégebbi létező monostora ugyan, azonban Ausztria e legdélibb szövetségi tartományában már a monostor létrejöttét megelőzően is volt bencés élet. A gregorián ének tekintetében azonban a tartomány egyetlen más bencés monostora sem tett tanúbizonyságot ilyen buzgalomról. A monostorok és a litur­gikus énekeskönyvek utóbbi időben lezajlott vizsgálata is kimutatta a Pannonhalma és a St. Paul közötti korai kapcsolatok meglétét (lásd TÁBORSZKY 2012). E nagy múltra visszatekintő tradíció során Karintia és Magyarország között nemegyszer adódtak kevéssé békés érintkezési pontok is. A karintiai monostor a 15. században alaposan megszenvedte I. Mátyás magyar király zsoldosainak ellenséges betörését, mivel akkor számos birtoka vált a pusztítás martalékává.

Gazdasági téren a két monostor rokonsága több szempontból is köze­linek mondható. Ezek közül említést érdemel, hogy Pannonhalmára is eljutottak a St. Paul-apátságban előállított termékek, köztük a speciális agyagból („Tachen”) készült, úgynevezett feketekerámia edények és használati tárgyak, poharak, valamint a 19. századig a St. Paul-apátsághoz tartozó St. Vinzenz bei Lavamünd üveggyárából kikerült csillárok. Az asztali kultúrának mindkét helyen hagyományo­san jelentős értéket tulajdonítottak, s mindkét monostor a mai napig foglalkozik egyebek mellett borászattal is: a St. Paul-apátság szőlőhe­gyei Dél-Stájerországban, a mai Szlovénia területén, a pannonhalmi apátságéi pedig a monostort körülvevő borvidéken, továbbá a somlói és tokaj-hegyaljai borvidéken találhatók. A második világháború idején és az azt követő időszakban mindkét apátság szőlőbirtokát kisajátították, és csak a közelmúltban kerültek vissza ismét a monostorok tulajdonába.

A két monostor ma is élénk kapcsolatot ápol - és nem csupán azért, mert elődeim Magyarországról származnak, hanem azért is, mert a kölcsönös baráti látogatások időről időre a régi történelmi összetar­tozásra emlékeztetnek.

Dr. Heinrich Ferenczy OSB Stift St. Paul im Lavanttal

SZENT BENEDEK ÉS A BENCÉS SPIRITUALITÁS Pannonhalmi Főapátság 2015. május i 4 .-szeptem ber 30.

A kiállítást a Pannonhalmi Főapátság Kulturális Igazgatósága rendezte Papp Emília, M a jo r o s Nóra

A kiállítás a St. Paul im Lavanttal-i bencés apátság múzeumával együttműködésben valósult meg

KIÁLLÍTÁS EXHIBITION

Kurátor CuratorK u s l e r Á g n e s

Kölcsönző intézmények Lending Institutions Iparművészeti Múzeum, Budapest Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár, Pannonhalma Pannonhalmi Főapátsági Levéltár, Pannonhalma Pannonhalmi Főapátsági Múzeum, Pannonhalma Szépművészeti Múzeum, Budapest Benediktinerstift St. Paul im Lavanttal, Lavanttal Stift Kremsmünster, Kremsmünster

Installáció és grafika Installation and DesignN a r m e r É p í t é s z e t i S t ú d i ó N a r m e r A r c h i t e c t u r e S t ú d ió

Va s á r o s Á k o s , V é n e r Á g n e s , K á n t o r A t t i la

Labirintus LabyrinthS z i l á g y i Klára

Restaurátor ConservatorB e l o v i c z Ferenc

KATALÓGUS CATALOGUE

Szerkesztette Edited by K u s l e r Ágnes

A tanulmányok szerzői Authors ofthe essaysD é n e s i Tamás, Heinrich F e r e n c z y ,

G e r fr ie d S i t a r , tSÓLYMOS S z ilv e sz te r ,

Maximilian T u s c h e l , V á r s z e g i Asztrik

SAINT BENEDICT AND BENEDICTINE SPIRITUALITY Pannonhalma Archabbey 14 M ay-30 September 2015

The exhibition was organisedby the Cultural Board of the Pannonhalma Archabbey Emília P a p p , Nóra M a j o r o s

The exhibition was realised in co-operation with the museum ofthe Benedictine Abbey ofSt Paul’s in Lavanttal

A katalógustételek szerzői Authors ofthe catalogue entries

[Á. I.] Á s v á n y i Ilona[C. R J C h ris t in e R a g g e r

[D. T.] D é n e s i T am ás

[G. GY. KJ G r a n a s z t ó i n é Gy ő r f f y K a ta lin

[G. S J Gerfried S it a r

[H. K J Holger K e m p k e n s

[K .Á .] K u s l e r Á g n e s

[K. G. BJ K la u s Gereon BEUCKERS

[L. F.-SJ L u cy F r e e m a n -S a n d l e r

[L. PJ L a u ra PÁNI

[M. HJ Michael H e r m e s

[M. S J M a r t in STUMPF

[N Y. É J N y e r g e s É va

[P .Á .] P e t n e k i Á ro n

[R. B J R o lf B e r g m a n n

[R. F J R u d o lf F r e i s i t z e r

[R. K J R u th K a l t e n e g g e r

[S. R J S e m s e y R é k a

[T. GY.] T ö r ö k G y ö n g y i

[W. S . Á J W o j t i l l á n é S a l g ó Á g n e s

Magyar fordítás Hungárián translation S c h u l z Katalin

Angol fordítás English translationP u s z t a i Ferenc, S íp o s Dániel

Magyar lektor Hungárián proofreader SCHMAL Alexandra

Angol lektor English proofreader John K o w a l c h u k

Katalógusterv, nyomdai előkészítés Catalogue design, prepress N a k a É p í t é s z S t ú d i ó N a k a A r c h i t e c t u r e S t ú d ió

J u h á s z Veronika

A borítón On the coverFranz Richter műhelye: Szent Benedek [IV.07]Woodcarver workshop of Franz Richter: Saint Benedict [IV.07]

Az emblémák forrása Source ofthe EmblemsB o n ifa z GALLN ER: Regula emblematica [11.05 ] Nr. 4 ,3 5 ,4 6 ,9 0 ,17 0 .

Fotók PhotographsBenediktinerstift Sankt Paul im Lavanttal - Gerfried S i t a r

Pannonhalmi Főapátsági Múzeum és Levéltár - S z a b ó Béla, T i h a n y i Bence, B a k o s Ágnes, a kölcsönző intézmények archívumai the archives ofthe lending institutionsPannonhalmi életképek Genre scenes from Pannonhalma - H o r v á t h Tamás, K n á b András és a Pannonhalmi Főapátság archívuma and theArchive ofthe Pannonhalma Archabbey

Felelős kiadó Responsible publisher Dr. V á r s z e g i Asztrik

© Pannonhalmi Főapátság Archabbey of Pannonhalma© Benediktinerstift Sankt Paul im Lavanttal© A katalógus szerkesztője és szerzői The editor and authors ofthe catalogue© A fotók jogtulajdonosai The copyright owners ofthe photographs

N y o m d a i m u n k á la to k Printed by Pa u k e r N y o m d a

Támogatók Sponsored by

.■iMFBMagyar Fejlesztési BankZártkörűen Működő Részvénytársaság

UNIQA

M CIB BANK

&on

ISBN 978-963-9053-99-1

Felelős vezető Director V É R T E S Gábor