Égi iskolák, földi műhelyek

Tanulmányok a 65 éves Németh András tiszteletére

Szerkesztete:Baska Gabriella és Hegedűs Judit

2015

A borítóhoz felhasznált, 1913-ból származó fotográfát a Wisconsin állambeli Beloit College Levéltára bocsátota rendelkezésünkre, amit ezúton is köszönünk Fred Burwell levéltárosnak!

Szerzők: Amatai Gergely Márton, Baska Gabriella, Berzsenyi Emese, Biró Zsuzsanna Hanna, Boreczki Ágnes, Darvai Tibor, Fáyné Dombi Alice, Fenyves Márk, Fizel Natasa, Garai Imre, Golnhofer Erzsébet, Hegedűs Judit, Kéri Katalin, Kováts-Németh Mária, Mészáros László, Mikonya György, Nagy Péter Tibor, Nóbik Atila, Pethő Villő, Pornói Imre, Pukánszky Béla, Rébay Magdolna, Sanda István Dániel, Sáska Géza, Sófalvi Emese, Somogyvári Lajos, Szabó Zoltán András, Szabolcs Éva, Szécsi András, Tészabó Júlia, Ugrai János, Vincze Beatrix, Vörös Katalin, Zászkalicky Péter.

Szerzők, 2015

Lektorálta: Kereszty Orsolya

Kiadó: ELTE Pedagógiai és Pszichológiai KarFelelős kiadó: Demetrovics Zsolt, dékán

Szöveggondozó: Balogh Beáta, Nagy Andrea, Horváth Benedek, Kempf Katalin, Szűcs Katalin

Tipográfa: Pénzes DávidBorítóterv: Baska GabriellaBorító: Kisantal Tibor

ISBN 978-963-284-706-1DOI: 10.184599/nasz.20159.1A kötet elektronikusan hozzáférhető: htp://mek.oszk.hu/146600/146688/

Licence: Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! – Ne add el ! – Ne változtasd! 4.0 Nemzetközi Licenc feltételeinek megfelelően felhasználható.

http://mek.oszk.hu/14600/14688/

TartalomjegyzékPukánszky Béla :::: Beköszöntő...................................................................................6

Iskolák és műhelyek.............................................................................................................8Mészáros László :::: Az ókori európai nevelésügy

egy elfeledet szelete – Püthagorasz és misztériumiskolája.........................9Mikonya György :::: Az egyetemtörténeti kutatás

forrásai, módszerei és fontosabb témái...........................................................24Kováts-Németh Mária :::: Az enciklopédikus tudás

szerepe az életvezetésben....................................................................................38Sanda István Dániel :::: A modern szakképzés rendszerének

kialakulása és professzionalizálódása a késő középkortóla XVIII. század végéig...........................................................................................46

Ugrai János :::: A szintemelkedés tényezői– A miskolci református gimnázium az Entwurf után.................................61

Zászkaliczky Péter :::: Tóth Zoltán szerepéről az európaigyógypedagógiai hagyományban......................................................................72

Somogyvári Lajos :::: Egy vidéki szakközépiskola elsőnéhány hónapja (1960)..........................................................................................81

A professzió történetéhez..................................................................................................90Nóbik Attila :::: Professzionalizáció és iskolai tér

Az Elemi Népoktatás Enciklopédiájában.........................................................91Fizel Natasa :::: A szegedi tanárképző főiskola hallgatói által

felvet pedagógiai, pszichológiai és flozófai témájú kurzusoka Ferenc József Tudományegyetemen (1928–1937).....................................108

Pukánszky Béla :::: Kooperáció vagy konkurencia? Adalékok aközépiskolai tanárképzés helyi szabályozásának történetéhez................119

Biró Zsuzsanna Hanna:::: Királyi és nem királyi út a bölcsészdiplomáig.Az időfelhasználás jelentősége a hallgatói tipológiában............................140

Nagy Péter Tibor :::: A középiskolai tanári szakma diferenciáltsága..........149Vincze Beatrix :::: Az európai tanárképzés a „modellalkotó” országok

aspektusából. Összegző átekintés egy tanulmánykötet margójára I.....161Garai Imre :::: Az európai tanárképzés a „modellkövető” országok

aspektusából vizsgálva. Összegzőátekintés egy tanulmánykötet margójára II................................................178

Élet és reform....................................................................................................................192Kéri Katalin :::: A lányok testi nevelése a XVIII–XIX. század fordulóján...193Boreczky Ágnes és Fenyves Márk :::: Az Orkesztika Iskola megszületése

és az első évek.......................................................................................................206Pethő Villő :::: „Csak boldog gyermekből lehet boldog felnőt,

s csak ezekből lehet boldog ország.” Életreform elemeka Kodály-szövegekben.........................................................................................221

Sófalvi Emese :::: Életreform motívumok szakrális térben.Gondolatok a kolozsvári Havas Boldogasszony templomegyik oltárképéről................................................................................................231

Amati Gergely Márton :::: Egy waldorf intézmény tanárikonferenciája, mint paradigmatikus közösségi gyakorlat.........................238

A dualizmus színei..........................................................................................................249Rébay Magdolna :::: Arisztokrata jelenlét a pozsonyi

királyi katolikus főgimnáziumban a dualizmus korában...........................250Pornói Imre :::: A szocialitás gondolatának jelentkezése

Magyarországon a dualista korban.................................................................259Hegedűs Judit :::: Az óvodai fegyelmezés elvei

és módja a dualizmus korában..........................................................................270Tészabó Júlia :::: Gyermekkép és a gyermek képe.

Gyermekek a múlt századforduló hivatásosműtermi gyermekportréin.................................................................................279

Vörös Katalin :::: Arésztól Héphaisztoszig. A hadirokkantak oktatásaaz első világháború idején..................................................................................295

Fáyné Dombi Alice :::: Refektivitás mint az értelmezés éskritikai recepció kerete.......................................................................................314

Oktatás, eszme és politika..............................................................................................325Sáska Géza :::: A felvilágosodás polgári örökségének tagadása.

A „képesség” és „ismeret” vita forrásvidéke.................................................326Szabó Zoltán András :::: A polgári iskolai érdekképviselet

állásfoglalása a középiskolai reform előkészítésében (1919–1920)..........333Baska Gabriella :::: Rituális elemek a Rákosi-korszak

pedagógiai sajtójának propaganda szövegeiben...........................................344Golnhofer Erzsébet és Szabolcs Éva:::: Szempontok egy elfelejtet

diskurzus értelmezéséhez: a Petőf kör pedagógusvitája..........................359Darvai Tibor :::: Az oktatáspolitika változása

Magyarországon az 1960-as években..............................................................371Kóda....................................................................................................................................379

Berzsenyi Emese és Szécsi András :::: Isteni idővilágok..................................380Mészáros István professzor köszöntőlevele........................................................388

6 Beköszöntő

Beköszöntő

Pukánszky Béla

Vannak az ember életében olyan jeles napok, amelyek egy rövid megállásra,visszatekintésre, számvetésre késztetik, hogy aztán újult erővel folytassa útjátaz élet ösvényein. Ezek közé tartoznak egy alkotó tudós pályáján a születésna-pok, amelyek nemcsak neki magának adnak alkalmat a múlt felidézésére. Azőt életútján kísérő, őt körülvevő, hozzá eltéphetetlen szálakkal kötődő család-tagok, barátok, pályatársak és tanítványok számára is kiemelkedően fontos al-kalmak ezek a jelképes tartalmakat is hordozó napok. Lehetőséget adnak aszereteteljes megbecsülés, a múltban gyökerező, de az élet viszontagságai el-lenére is továbbélő kikezdhetetlen barátság, valamint a mester iránt érzet ta-nítványi tisztelet érzéseinek kézzelfogható kifejezésére.

Németh András professzor hatvanöt éves. Ez az a jeles alkalom, amely al-kalmat kínált nekünk, pályatársaknak, barátoknak és tanítványoknak szerete-tünk, barátságunk és tiszteletünk kézzel fogható formába öntöt kifejezésére etanulmánykötet képében.

Az it csokorba gyűjtöt írások az ő iskolateremtő neveléstörténész kutató-professzori személyes hatását tükrözik, az ő kutatói makacs elkötelezetsége ésaz új témák iránti nyitotsága alapozta meg sokszínűségét és tematikus gaz-dagságát.

Németh András iskolateremtő neveléstörténész. Talán nem tűnik blaszfémi-ának, az az ő eddigi tudományos pályafutásának jellemzésére, ha most az „ol-dás és kötés” bibliai ketősségét parafrazeáljuk. A tudományos kutatás megal-kuvást nem ismerő igazságkeresésének kötelmét tudatosan magára vállaló pu-ritán kutató atitűdje ugyanis nála jól megfér az új kutatási témák ésmódszerek iránti őszinte és kitartó érdeklődéssel. Ez az „oldás”, ez a nyitotságnem hagyot alább az évtizedek során. Mindannyian tudjuk, hogy NémethAndrás „ifonti hevülete” ma is töretlen, ezt példázzák legújabb kutatásai is,amelyek egészen új terrénumokat is meghódítanak a pedagógia és a nevelés-tudomány múltjának (és közelmúltjának) következetes és igényes feltárása so-rán.

Ennek az elszánt útkeresésnek volt köszönhető, hogy néhány évtizede kol-légáival új alapokra helyezte, megújítota a magyar neveléstörténet írást. Aklasszikus pedagógiatörténet értékeit elismerve, és annak igényességét tudato-san felvállalva, az új történetírás eszköztárát alkalmazva indult el azon azúton, amely mára már a neveléstörténet határain átívelő, a tudományközi kap-csolatok lehetőségeit kiaknázó termékeny kutatási programokhoz vezetet.

Beköszöntő 7

Olyan nagy kutatási projektekhez, amelyeknek során kollégáival és tanítvá-nyaival együt kézzelfogható és impozáns eredmények egész sorozatát mutatafel.

Németh András igazi tudós tanár, a szó legigazabb értelmében. A neveléstu-domány és a vele kapcsolatos diszciplínák értékeit hallgatósága és tanítványaiszámára kézzelfogható és átélhető közelségbe hozó hitvalló, tanúságtevő pro-fesszor. Mester, akinek a szava hat, visszhangra lel a tanítványokban. Tanító,akinek az élő példája lelkes követésre buzdít, akinek az olykor szigorú, de min-dig következetesen segítő, nevelő és útmutató gesztusai fatal kutatók és peda-gógusok generációit indítoták el útjukon a kutatói és az oktatói pályán.

Kedves Professzor Úr, Kedves András! Fogadd szeretetel a pályatársak és atanítványok tanulmányainak ezt a jelképes csokrát, amellyel eddigi munkádatköszönjük, és egyszersmind kívánunk Neked további sok szép, jó egészségbeneltöltöt alkotó évtizedet szereteid körében!

Szeged, 2015. október 17.Pukánszky Béla

Iskolák és műhelyek

DOI :::: 10.184599/nasz.20159.2

Az ókori európai nevelésügy egy elfeledettszelete – Püthagorasz és

misztériumiskolája1

Mészáros László

Jelen írásommal a 65 éves Németh András professzort, mint neveléstörténészt kí-vánom köszönteni. Tanítványi hálával gondolok azokra a közös órákra, amelye-ken a mai pedagógiai körökben kissé leértékelt és ezáltal elhanyagolt neveléstör-téneti előadásait olyan színesen és megragadható valóságban adta elő, hogy nemis kívántam mást, mint a neveléstörténet tanulmányozója és tanításának örököselenni. Németh András professzor minden lehetőséget megragadot arra, hogy azo-kat a tanítványokat, akik megérteték a nevelés történetének, mint diszciplíná-nak az üzenetét, azokat egy szűkebb tanítványi körbe gyűjtse össze, s velük különis foglalkozzon. Éppen ezért választotam köszöntésére Püthagorasznak és misz-tériumiskolájának bemutatását, mert sok vonásban közösséget lehet fellelni a kétés félezer évvel ezelőti püthagoraszi pedagógiai mentalitás és professzor úr gon-dolkodása közöt. It említem meg, hogy az évente professzor úr kertjében meg-rendezet közös sütések és főzések révén a pedagógiai gondolkodásunkhoz a kuli-nária élvezete is hozzájárult, s mindezen alkalmakkor még jobban kidomboro-dot, hogy professzor úr nem csak tanár, hanem mester is. Legyen ez így a jövőbenis: ad multos annos. Professzor Úr, kedves András! Isten éltessen sokáig!

A Kr. e. VI. században élt Püthagorasz életéről és tevékenységéről való tudá-sunk nagyon bizonytalan. Mivel ő maga nem írt semmit sem, róla és vele kap-csolatban csak a szűkszavúan nyilatkozó kortársaira,2 tanítványi körére3 és aszázadokkal későbbi újpüthagoreusok és újplatonikusok4 munkáira hagyat-kozhatunk. Ezeket a szövegeket és a bennük fellelhető adatokat meglehetőskritikával5 kell kezelnünk. Ez a kritikai szemlélet azonban nem von le semmit,sem Püthagorasz, sem a püthagoreusok értékéből, mert ha az irodalmi kritika

1. A kötetben a személyneveket egységesen dőlt betűvel szedtük, jelen írásban azonban, az olvasha-tóság kedvéért eltekintünk etől.

2. A kortársak közül Xenophanész (kb. Kr. e. 570–510) és Hérakleitosz (kb. Kr. e. 540–480), a követ -kező nemzedékből Hérodotosz (kb. Kr. e. 484–425) és Empedoklész (kb. Kr. e. 490–430) említi.

3. A tanítványi körből a két legfontosabb Philolaosz és Arkhütasz. Philolaoszt Platón említi (Phai-dón, 61d), Püthagorasz kortársaként, és mint az első írót, aki a püthagoreus eszmékről írt. Arkhütaszt(kb. Kr. e. 400–365) Arisztotelész (Metafzika 985–987) és Diogenész Laertiosz (Vitae philosophorumVIII.) is említi, mint Püthagoraszt követő flozófust és matematikust.

10 Mészáros László

nem is tudja bizonyítani a szövegek hitelességét, azok mégis ennek a szellemiirányzatnak a lényegi mondanivalóját közlik. Walter Burkert zürichi ókortör-ténész kísérletet tet arra, hogy egyensúlyt teremtsen a tudomány és a pütha-goreus tanítás közöt (Burkert, 1972). Írásaiban az adot ókori szöveget úgyelemzi, hogy igyekszik benne felkutatni azokat a magyarázatokat, amelyek azún. „képes beszéd” szerint jelennek meg és biológiai, pszichológiai, szociológi-ai, teológiai vagy antropológiai elemeket hordoznak. Burkert arról is szól,hogy Püthagorasz az ókori gondolkodásnak az a meghatározó személyisége,aki a saját kortársai számára és az emberi civilizáció szellemi fejlődése érdeké-ben olyan példaértékű életet élt, amely az ókor későbbi időszakában élt görögés római gondolkodóit is utánzásra késztete.

4. Az újpüthagoreus és újplatonikus körből a legfontosabb három személy Iamblikhosz, Porphürioszés Proklosz. Püthagorasz pedagógiai elveit részletesen Iamblikhosz (Iamblichus Chalcidensis) fejtete ki.Iamblikhosz a szíriai Khalkiszban születet kb. Kr. u. 250 körül. Porphüriosz tanítványa. Apameiaban (szí-riai metropolisz és püspöki székhely) élt és tanítot. Püthagoraszról és a püthagerous tanokról részlete-sen beszámol aΠερί τοῦ Πῦθαγόρειου βίου címűírásában, amely azonban csak korábbi írásoknak akompilációja. A második: Porphüriosz. Porphüriosz Türoszban születet Kr. u. 233-ban. Rómában Ploti-nosznál tanult. Platón és Arisztotelész tanítását mestere nyelvezetén adta elő. A keresztény tanokkal el-lenségesen viselkedet és polemikus iratokat tet közzé. A püthagoreusokról a Πῦθαγόρουβίοςcímű tö-redékesen megmaradt írásában tudósít. Kr. u. 303-ban halt meg Rómában. A harmadik: Proklosz. Prok-losz, melléknevén Diadokhosz (valakit követő, felváltó; utalás arra, hogy mesterét, Szürianoszt követeaz athéni egyetemen), Konstantinápolyban születet Kr. u. 410-ben. Gondos neveltetésben részesült, pla-tonikus és arisztoteliánus flozófai jártasságra tet szert. A kereszténységgel ő is ellenségesen viselke-det, igyekezet a régi görög kultusznak és misztériumoknak érvényt szerezni. Filozófával, asztronómiá-val, matematikával, geometriával és grammatikával foglalkozó műveiből kapunk információkat a pütha-goreus tanokra vonatkozóan. Az Athéni Egyetem flozófa professzoraként halt meg Kr. u. 485-ben.

5. A kritikával kapcsolatban ugyanakkor megjegyzendő az is, hogy a mítoszoknak és a legendáknakis bizonyosan van igazságtartalmuk vagy valamiféle „igazságmagvuk”, mert nagyon sok ún. képes beszédtalálható az ókori flozófai és irodalmi művekben, amelyek sajátságos szimbolikus tartalommal rendel-keznek, és mindig valamely igazság megvilágosítására törekszenek. A képes beszédben gyakran előfor-dul az ún. aitiologikus motívum. (Az aitiológia a görög αἴτιον szóból ered, ami okot, indítékot jelent.) Azaitiológia magyarázatot kíván nyújtani a nevek, helyek, állapotok, szokások, hagyományok eredetére,ezért a jelen állapotot egy, a korábbi időkben zajlot cselekmény eredményeképpen látatja. Emiat a kri-tikának ügyelnie kell arra, hogy nem feltétlenül az egykor megtörtént eseményre, hanem annak a jelenlévő és a jelent meghatározó hatására irányítsa a fgyelmet. A mondákban és a mítoszokban megjelenőigazság témájához lásd: Rózsa Huba: Az ószövetség keletkezése. Szent István Társulat, Budapest. 1995148–161.

Az ókori európai nevelésügy egy elfeledet szelete – Püthagorasz… 11

Püthagorasz életePüthagorasz Kr. e. 580 körül születet Szamosz szigetén. Diogenész Laertiosz6szerint az apja Mnészarkhosz, Hérodotosz szerint Mineszarkhész, jómódú ék-szer- és dísztárgykészítő. Három tanítójáról van feljegyzésünk:7 Talészről, aSzürosz szigetén élő rokonáról (talán a nagybátyja lehetet), Pereküdészről ésHermodamaszról. Püthagorasz még fatal korában Egyiptomba ment, megfor-dult Memphiszben, Tébában és Heliopoliszban. Valószínűleg találkozotAmaszisz fáraóval8 is, és az ő engedélyével megismerkedet az egyiptomi pap-ság teológiai tudásával, valamint beavatata magát az egyiptomi misztériu-mokba. Kambüszész perzsa hadvezér9 támadásai idején az egyiptomi papság-gal együt Püthagoraszt is elhurcolták Egyiptomból Perzsiába, ahol találkozotZarathusztra10 papjaival. Az ő tudásukba is beavatást nyert, valamint ez időtájt ismerkedet meg a mezopotámiai és a főníciai rítusokkal és misztériumval-lásokkal is. Éret férfként találjuk újra Szamoszban, ahonnan újabb utazásokattet Delphoiba11 és Trákiába,12 ahol újabb misztikus élmények részesévé vált :megismerkedet Püthia13 és Orpheusz14 hagyatékával. Ezeknek az egyiptomi és

6. Diogenész Laertiosz a Kr. u. III. század görög epigramma- és történetírója. Életéről nagyon kevésmegbízható adatal rendelkezünk, mindenesetre annyi biztos, hogy Athénban dolgozot. Fő műve, a tízrészre osztható Βίοι καί γνώμαι τῶν εν φιλοσοφία ευδοκιμησάντων, amelyben flozófusokat és flozófaiiskolákat mutat be. A mű latin fordításban terjedt el, az anyanyelvű fordításokhoz is általánosan a latinnyelvű változatot használták. A latin fordítás címe: Vitae philosophorum. Az ókori flozófa tanulmányo-zásához ez a mű még akkor is nélkülözhetetlen, ha bizonyos információkat ő maga is csak másodlagosforrásokból közöl. Magyar fordításban lásd: Laertiosz, Diogenész (2005–2007): A flozófában jeleskedőkélete és nézetei I–II., Jel Kiadó, Budapest.

7. Talész (kb. Kr. e. 639–546) a hét görög bölcs egyike. Pereküdész (kb. a Kr. e. VII–VI. században)keleti, főként főníciai írások tanulmányozója és magyarázója. Egyes források lakóhelyeként Leszboszszigetét jelölik meg. Hermodamasz (kb. a Kr. e. VII–VI. században) feltehetően görög pap volt, aki a hie-roglifkus írással, matematikával, misztikával, költészetel és zenével foglalkozot.

8. Amaszisz fáraó (Kr. e. 570–526) a görög kultúra és vallás csodálója. Egyiptomban engedélyt adotgörög templomok építésére és a görög rítusok végzésére, sőt, a saját testőrségét is görög zsoldoskatonák-ból állítota ki. Emellet pártolta az egyiptomi kultuszt is, s igen fényes templomokat építetet. Polükra-tész az egyik szövetségese volt, de később ellene fordult.

9. Kambüszész Kr. e. 529 és 522 közöt perzsa hadvezér és uralkodó volt.

10. Zarathusztra (Zóroasztrész) kb. Kr. e. 628–551 közöt élt perzsa templomi pap és énekes. Tanításáta zoroasztrizmus tételei fejtik ki. A zoroasztrizmus az iszlám térhódítása előti régi iráni vallás, amelymonoteista és dualista felfogású. A görög közvetítésnek köszönhetően egyes elemei az európai kultúrarészévé váltak, és nagy hatást gyakoroltak a zsidóságra, a kereszténységre és az iszlámra egyaránt.

11. Delphoi Apolló jóshelye és templomi szentélye. Helyes önismeret (γνῶθι σεαυτόν) és önmegtar-tóztatás (μηδέν άγαν) volt az első és legfőbb parancs, amely a templomhoz vezető csarnok falára voltvésve. Ez a parancs a görög flozófának és nevelésnek a későbbi korokban is fontos elve let.

12. Trákia az Olümposz hegyen túl és a görög szigetengertől északra, a Balkán-félsziget délkeletirészén elterülő vidék. Délről az Égei-, keletről a Márvány- és a Fekete-tenger határolja.

13. Püthia a delphoi jóshely és templomi szentély szűz papnője és látnoka volt.

14. Orpheusz thrák származású dalnok, a líra feltalálója. Héthúrú lantján olyan dallamokat volt ké-pes játszani, hogy azok még az alvilág őreit is megindítoták. Eurüdiké nevű kedveséért az alvilágba isalászállt.

12 Mészáros László

keleti rítusoknak és misztériumoknak az elemeit a későbbi tanításaiban részle-tesen kidolgozta. Szamoszban a Kr. e. 540-es évektől Polükratész15 egyre na-gyobb hatalomra tet szert, majd zsarnokként egyeduralkodóvá tete saját ma-gát. Püthagorasz e folyamat, és Polükratész személye ellen úgy tiltakozot,hogy a Kr. e. 530-as években a Magna Graecia területén található Krotón16 vá-rosában telepedet le és ot tanítani kezdet. Célja volt, hogy egy, az egyiptomivagy orpheuszi papsághoz hasonló rendet17 neveljen a hozzá csatlakozó fata-lokból. A város számára törvényeket dolgozot, megszervezte a közügyek inté-zését, valamint bevezete a pénzrendszert is. Szállásadójának leányát, Teanótfeleségül vete; házasságukból két gyermek származot, a leány Damó és a fúTélaugész. Kr. e. 510-ben Krotón városa hadat üzent a szomszédos Szübarisz-nak,18 ami híres volt hatalmasságáról és gazdagságáról, de erkölcstelenségérőlés képmutatásáról is. A spártai harcmodornak és a Püthagorasz tervezte csata-gépeknek köszönhetően a krotóniak győzelmet aratak a túlerőben lévő szüba-risziak felet.19 Krotón városának virágzása ekkor érte el tetőpontját. A város-ban lévő püthagoreus társaságot, amely egyre inkább a politikai hatalmat isigyekezet megszerezni, sokan nem nézték jó szemmel. Ez az ellenszenv Püt-hagorasz életének utolsó tíz esztendejében egyre fokozódot. Nem sokkal aszázadforduló előt a krotóni Milónnak20 a házát, amely a püthagoreus összejö-vetelek színhelyéül szolgált, a püthagoreus-ellenzék felgyújtota, így a társa-ság kénytelen volt elmenekülni a városból. Dikaiarkhosz21 szerint Püthagorasz

15. Polükratész véglegesen Kr. e. 537-ben ragadta magához a hatalmat. Kr. e. 524-ben vagy 523-banOroetész perzsa helytartó megölete.

16. Krotón (latin neve Crotona, ma Crotone, Calabria régióban, Olaszországban) az ókorban MagnaGraecia egyik legvirágzóbb városa. Kb. Kr. e. 710 táján akháj telepesek alapítoták. A püthagoreusok mi-at igen nagy hírnévre tet szert, de Hérodotosz szerint olimpiai győztesek és híres orvosok szülővárosais volt. Kr. e. 510-ben nagy csatát vívot Szübarisz városával, és a túlerővel szemben győzelmet aratot. Egyőzelem után a város egyre inkább ellenséges let a püthagoreusokkal szemben, végül elűzték őket. Apüthagoreusok Tarentumban találtak menedékre. Archeológiai Múzeumában ógörög emlékek sokaságát,közötük Héra aranykoronáját őrzik.

17. E rendet a görög ἑταιρεία szó jelzi. Eredeti értelmében baráti kör, társas kör. Később, főleg Athén-ban, politikai társaságot, klubot is jelent.

18. Szübariszt Calabria tengerpartján, a Crati folyó torkolatvidékén, akháj telepesek alapítoták kb.Kr. e. 720 táján. Kr. e. a VII. és VI. század fordulóján, hatalmának tetőpontján virágzó kereskedőváros, stöbb mint 20 város felet rendelkezet uralkodói joggal. Kr. e. 510-ben a krotóniak elpusztítoták, de lako-sainak egy része elmenekült, és új várost alapítot, Turii néven. A város nevéből ered a szübarita jelző,amely a csak az élvezeteknek élő, pompában elpuhult embert jelenti.

19. A csatáról beszámoló egyik legenda szerint a szübarisziak lovai fuvolaszóra a két hátsó lábukraálltak és táncolni kezdtek. Püthagorasz e fuvolazenét lejegyezte és megtanítota a krotóniaknak, akik acsata idején elkezdték játszani ezt a dallamot, így a lovasságot tőrbe csalva, könnyen legyőzték őket, hi-szen a lovak táncolni kezdtek, s nem engedelmeskedtek a rajtuk ülő katonáknak.

20. Milón hatszoros olimpiai győztes sportoló, aki híres volt rendkívüli testi erejéről.

21. Dikaiarkhosz Arisztotelész tanítványa, peripatetikus flozófus. Βίος Ἑλλάδοςcímmel történelmiés földrajzi ismeretanyagot közölt Görögországról. E művében szólt Püthagoraszról is. Kb. Kr. e. 285 tá-ján halt meg.

Az ókori európai nevelésügy egy elfeledet szelete – Püthagorasz… 13

Lokroiba22 menekült, de a város vezetése eltanácsolta az otani letelepedéstől,így kénytelen volt tovább menni. Forrásai szerint Metapontionban23 telepedetle, és ot érte a halál Kr. e. 500 táján. A metapontioni Múzsák Templomában te-meték el. Püthagorasz nevezte magát először philoszophosznak, azaz a böl-csesség szeretőjének, így a flozófa szó megjelenése is a tanításához kötődik.Halála után a tanítványai is szétszóródtak és elkezdték az addig titokban tar-tot püthagoreus eszméket terjeszteni. Valószínűsíthető, hogy a saját tapaszta-lataikat és megfgyeléseiket, valamint tudományos nézeteiket is Püthagoraszneve24 alat adták ki.

Püthagorasz tanításának elemei251. Az emberi társadalmat olyan múlhatatlan emberi értékekre kell felépíteni,amelyek a szellem, a lélek szerint valók. Az emberi közösségek életét aszellemi törvények szerint kell berendezni és szabályozni, mert a szellemrendje hordozza az igazságot. Egy így berendezet közösség26 megbonthatatlanalapokon nyugszik. Ha nem a szellem szerint rendezi be egy társadalom asaját életét, az menthetetlenül az erősek uralmát fogja meghozni, amelynek azalapja az erősek önkénye, ez azonban máris magában hordozza a saját magapusztulását.

2. Püthagorasz tanításának központi eleme a szám.27 A számról az alábbimeghatározásokat nyújtja:

A szám a látható és a láthatatlan világ közöti határjelenség, másra vissza nem ve-zethető elem, amely a lét alakját és minőségét mondja ki, utal és átvezet az érzékfe-leti világba, amely a tiszta értelmek világa. A szám kulcs, amely a szellemi termé-szet és az anyagi természet közöti ajtót megnyitja, minden létező dolognak az ős-képe. A szám: arány, mérték, ritmus, a szellemi világ alkotószerkezete, alkotótörvénye.

22. Lokroi vagy Lokroi Epizephyrioi (ma Locri, Calabria régióban, Olaszországban) a Jón-tenger part-ján, a Zefriosz-fok közelében található görög város, amit Kr. e. 680 táján alapítotak. Platón Itália virágá-nak nevezte. Valószínűleg azért tanácsolták el Püthagoraszt Lokroiból, mert a városnak egy Zaleukosznevű flozófus adot törvényeket, s ezekkel a törvényekkel már sajátos rendet teremtetek, így nem tar-totak igényt a Püthagorasz-féle tanításra és törvényekre.

23. Metapontion (ma Torre a Mare romjai Bariban, Puglia régióban, Olaszországban) Lucania keletipartján, a tarentumi öböl mellet lévő görög város.

24. A tanítványok hivatkozása a mesterre, hogy ő maga mondta, vagyis: αὐτός ἔφη.

25. Chambers, 1979, Kingsley, 1997, Málnási Bartók, 2002 és Halasy-Nagy, 2011 alapján.26. Püthagorasz kísérlete – egy egyetemes emberi közösség létrehozására – azon alapszik, hogy az

ember származása szerint szabad és szellemi lény. Szabadságával választhat a jó és a rossz közöt, s mivela szellemisége révén léte az istenséghez kötődik, biztos a tudása a jóról és a rosszról, így a választásábanis biztos lehet: a jót vagy a rosszat választota. A jót választó ember egyre inkább tiszta lesz, egyre in-kább a szellemi világba emelkedik, s magával húzhatja a többi embert. Ezeknek az embereknek a közös-sége fogja létrehozni az egyetemes emberi közösséget. Ez a gondolat teljességgel megfelel a keresztényemberfogalomból kiinduló, az emberi szabad akaratról szóló teológiai antropológiai viták alaptézisének.

27. A számra a πέρας szót használja, ami befejezetséget, tökéletességet jelent.

14 Mészáros László

A világban megjelenő dolgokat ki lehet fejezni, mintegy helyetesíteni leheta számmal, mert a szám rendjének egyetemes törvénye van. A világrend nemmás, mint szám és harmónia. A dolgokban lévő ellentéteket, amelyek nem má-sok, mint a páros és páratlan számok harcai, a harmónia egyenlíti ki. A vilá-gon minden viszony kifejezhető a számok arányaival, mert minden a számoktörvényszerűségére épül, ezért az embert az élet titkaiba a számokról való tu-dása avatja be. Minden emberi lénynek van számértéke, s minden, amit az em-ber cselekszik vagy érzékszerveivel felfog, nem más, mint a számoknak a hősitetei és szenvedései. A számok segítségével különféle számításokkal az emberikarakterek is megállapíthatók. Ehhez Püthagorasz létrehozta az ún. alfanume-rikus rendszert.

3. A tiszta, rendezet élet titka a mérték. A mérték28 mindenben a legjobb.Püthagorasz tanítota, hogy a teteket mérlegelni29 kell. Az embernek a kozmi-kus rendbe kell beilleszkednie. A kozmikus rendről való tudás az emberrel ve-leszületet, örök tudás, ami egyetemes, nem tanítható tudás. A mesternek az afeladata, hogy a tanítványban megerősítse az érzékenységet, ami örök, elpusz-títhatatlan, az ember legszemélyesebb sajátja, a lélek legbelsőbb magva, amiminden emberben egy és ugyanaz. Az érzékenység megerősítése az alapja akozmikus rendbe való beilleszkedésnek. Ezzel összefüggésben a mesternekmeg kell azt is tanítania, hogy soha ne törődjék semmi mással a tanítványa,csakis a lélek e belső magvával, mert az örök. A kozmikus renddel való érint-kezés a „lélek köldökén”30 keresztül történik. A „lélek köldöke” a mérték helye,ahol lemérhetők az emberi cselekedetek, így az ember mindig tudja, hogy acselekedetei jók vagy rosszak.

4. Püthagorasz a tanítványait két csoportra osztota: exoterikusokra és ezo-terikusokra. Az exoterikusokat az udvarban tanítota. Az exoterikusok serdülőifak lehetek, kb. 12–18 évesek. Böjtöléssel és aszketizmussal gyakorolták ahallgatást, az önuralmat és a mértékletességet. A tananyag gerincét gnómasze-rű, bölcs erkölcsi mondások képezték. Az erkölcsi tökéletesedés érdekében aszámokkal, számviszonyokkal, a természetel és a természetben megnyilvánu-ló harmóniával, a test és lélek viszonyával, valamint a zenében fellelhető ma-tematikai törvényszerűségekkel foglalkoztak. Az exoterikusoknak még szüksé-gük volt a fgyelmeztetésekre, a cselekedeteikbe való beavatkozásra. Az ezote-rikusokat már az asztala mellé ültete, rajtuk és bennük a mérték uralkodot.Az exoterikus létből az ezoterikus létbe való átmenet legfontosabb feladatavolt, hogy a tanítványok az emberi világ zaját elhallgatassák magukban, eh-

28. μέτρον δ' επι πασιν άριστον

29. λογίσαι δε πρό ἔργον

30. A „lélek köldöke” metaforikus hasonlat. Delphoit a korai görög gondolkodás a világ közepénektartota. A szentély közepén állt egy hatalmas kőoszlop (ὀμφαλός), s úgy vélték, hogy ez egy köldök,amellyel a Föld az istenek világához nőt, csak leszakadt, de az érintkezés és az összenövés lehetősége to-vábbra is megmaradt.

Az ókori európai nevelésügy egy elfeledet szelete – Püthagorasz… 15

hez állandó csendre kellet törekedniük, hogy a csendben a kozmikus létezésretudjanak fgyelni. A tanítványok zárt, titkos társaságba, szövetségbe tömörül-tek, ahol meghatározot szimbólumokat31 és rítusokat használtak. Szigorú na-pirendjük és időbeosztásuk állandó eleme a reggeli elmélkedés és séta, a tudo-mánnyal való közös foglalkozás, a közös étkezés, a gümnasztika32 és a lelkiis-meret-vizsgálat. A szövetségbe való belépést alkalmassági vizsgálat éspróbaidő előzte meg. A közösségen belül négy elkülöníthető társaság volt: azakuszmatikusok,33 a matematikusok, a fzikusok és a misztériumok teljességé-be34 beavatotak. Ezek egyben a tanulásban egymásra épülő lépcsőfokok isvoltak.

5. A közösségnek az éneklő világot, a szférák zenéjét kell hallgatnia.35 Ez azorphikus gondolatból36 származó elv fogja megmutatni, hogy mi a rend, azösszhang, a mérték. A mértéktartó, rendben és összhangban élő közösségmegtalálja az értelmet és a szépséget is. A szférák zenéje csak a teljes csend-ben hallható meg,37 így majdnem lehetetlen annak a meghallása, hiszen a földilétben nincs tökéletes csend.

6. A közösségi lét mindig az egyes emberen múló lét. A közösség annyibanlesz jó, amennyiben az egyes tagjai a jón munkálkodnak. Püthagorasz szerint amértéket kell újra megtalálni, mert annak az elvesztése okozza a tiszta dolgok-nak a sérülését és beszennyeződését. Ha csak egy ember töri meg a sötétséget,

31. A σύμβολον ismertetőjel, hitelesítő jel volt személyazonosság vagy valamilyen jogosultság igazolá-sára. Ez lehetet pl. egy ketétört tárgy (fadarab, gyűrű, papírlap, tábla), aminek a két részét külön-különőrizték, s azt a találkozáskor, vagy az igazoláskor összeilleszteték. Lehetet pecsétlenyomat is, ami szin-tén a személyazonosság igazolására szolgált.

32. Figyelemre méltó, hogy a lélek művelése közben, ami mindig és mindent megelőzöt, Püthagorasza testgyakorlásra is időt szánt. Iamblikhosz szerint Püthagorasz fontosnak tartota, hogy a tanítványok afáradságos tevékenységek és a testi gyakorlatok végzése közben megerősödjenek a kitartásban.

33. Az akuszmatikusok kifejezés utalás az ἄκουσμα főnévre, amely szóbeli tanítást, szabályt jelöl. Egykésőbbi jelentésrétegben meghallgatásra szánt műalkotást is jelez. Az akuszmatikusok tehát azokat a ta-nítványokat jelenteték, akik hallgaták a mesterüket, és az általa tanítot tananyagot a hitre alapozvaigaznak fogadták el.

34. A misztériumok teljességébe beavatot ezoterikusokat σεβαστίκοι-oknak is nevezték, utalás gya-nánt a σεβαστός melléknévre, aminek jelentése: tisztelt, fenséges, szent. Később ezt latinra az augustusmelléknévvel fordítoták és a római császári címet jelölte.

35. κόσμος ἀοιδές

36. Az orphikus misztériumok az Atikai-félszigetről származnak és egészen Dél-Itáliáig, Szicíliáig el-jutotak Püthagorasz korában. Az orphikusok társaságba szervezkedve Dionüszosznak, a bornak, azörömnek és a társas élvezetek istenének hódoltak. Teológiájukat Orpheusztól eredeztetik, akit útmutató-jukként tiszteltek, mert az alvilágban járva saját tapasztalatal rendelkezet arról, hogy hogyan lehet asötétségtől megszabadulni. Rítusaikban kiemelkedő helyet foglal el az eksztázis hangsúlyozása, ugyanisazt tartoták, hogy a testnek egy elragadtatot állapotában a lélek kinyilatkoztatja önmagát és akaratát,valamint a jövőt is felvillantja az ember előt. Az orphikusok szerint a vallás forrása az isteni kinyilat-koztatás, amely azt tanítja, hogy a lelket meg kell szabadítani a test bilincseitől, vagyis az érzékiségtől,mert így tudja kifejteni a saját maga lényegét.

37. Püthagorasz azt állítota, hogy ő maga is csak két alkalommal hallota a szférák zenéjét.

16 Mészáros László

már az is elegendő, hiszen azonnal kinyilvánul annak tehetetlensége. Az ered-mény a tisztaság átható erején múlik.

7. A nevelés nem egyenlő a tanítással, bizonyos ismeretanyagok átadásával,nem is valamiféle társadalmi magatartásszabályozás. A nevelés beavatás, aminem más, mint az emberi létnek a megtisztítása és megvilágítása. Ehhez első-sorban lelkiismeretre, önmegtagadásra és beavató tudásra van szükség. Az ön-megtagadás vagy önmegtartóztatás olyan, a rituáléhoz kötődő cselekedet,amely a misztériumtól, a kultusztól elszakíthatatlan, mert az erkölcsi tökélete-sedés által lehet közelíteni az istenséghez.38

8. Püthagorasz vallota, hogy a test és a lélek egységet alkot. A test keletke-zik és pusztul, nem más, mint a „lélek sírverme”.39 A lélek örök és szellemi,büntetésből került a testbe, halhatatlan, s képes átalakulni az élő dolgok másfajaivá. Ezzel megalapozta a lélekvándorlás40 tanát. Minden, ami a létbe jön, azkülönböző ciklusokban újra és újra születik,41 így minden, ami élő szervezet,az az embernek a rokona. A ciklusok teljesen azonosan ismétlődnek, de a ben-nük lévő dolgok különböznek.

9. Püthagorasz a test és a lélek egységét vallota, ezért gyógyítással is fog-lalkozot. A testi bajokat az orvostudomány segítségével, a lelki eredetű bajo-kat pedig a zene segítségével gyógyítota. Az emberi testet Püthagorasz egyhangszerhez hasonlítota. Ha a lelket bántalmak érik, az azt jelenti, hogy meg-lazultak vagy túlfeszültek benne a húrok. Ezt az elhangolódást a zene harmó-niájával helyre lehet állítani. A zene mellet a táncot is alkalmazta a testi éslelki gyógyításra. Szükség esetén egy túlfűtöt és felhevült állapotot kívánt el-érni, ezért a végkimerülésig táncoltata a beteget, amit utána egy transzbaeset álom követet.

10. Püthagorasz csillagászati megfgyelései alapján tanítota, hogy nem aFöld a mindenségnek a középpontja, hanem a tűz. Ez a tűz nem azonos a Nap-pal. Ő fedezte fel az Esthajnalcsillagot és kimondta, hogy a Hold a Naptól kap-ja a fényét.

38. Püthagorasz az εἴκω igét használja ebben a kifejezésben, ami azt jelenti, hogy hasonlítani valaki-hez. Tehát nem csak megközelíthető az istenség, hanem hasonlítani is lehet hozzá. Az εἴκ-tőben az illő,értelmes, megfelelő értelem is megtalálható. Tehát az az illő és értelmes, az embernek megfelelő, ha az is-tenséghez hasonlít.

39. Görög szójáték: σῶμα-σῆμα=test-sír.

40. Püthagorasz lélekvándorlásról szóló tanításának alapjai az egyiptomi, a káldeus, a perzsa és athrákiai orphikus eszmék tanításában és misztériumaiban keresendők. Platónra nagy hatást gyakorolt eza tan, mert ő maga is vallja.

41. Ő maga azt állítota, hogy képes visszaemlékezni az előző négy életére.

Az ókori európai nevelésügy egy elfeledet szelete – Püthagorasz… 17

Püthagorasz jelentősége a pedagógiai gondolkodásban1. Püthagorasz az első olyan görög flozófus, akinek maradandó útmutatásavan a neveléssel kapcsolatban. Ezekben az útmutatásokban nagyon sok archai-kus görög elem kapot helyet, amelyekhez a későbbi ókori flozófusok is szíve-sen nyúltak vissza.

2. Püthagorasz struktúrával rendelkező iskolarendszerű közösséget hozotlétre: rendszerezet tananyaga a kor tudományos igényeit is szolgálta. A kö-zösségnek nem a későbbi értelemben vet tanítás-tanulás volt feladata, hanema misztériumokba való beavatás, viszont ehhez mégiscsak szükség volt a taní-tás-tanulás folyamatának megszervezésére. A püthagoraszi iskolában a vallásielemek állnak a legfontosabb helyen, így Püthagorasz egy személyben tanító,flozófus és pap volt.

3. A misztériumiskolában a mester-tanítvány hierarchikusan szabályozotrendje jellemzi a tanító és a tanuló kapcsolatát. A tanulás legfontosabb módjaa példamutatás és a példakövetés volt.

4. A püthagoreus közösség42 titkossága magában hordozta a tudós egyesü-let zártságát, aminek lényege az állandó tökéletesedési vágy, alapja a rend esz-ménye, és ez mindenképpen komoly nevelési céltételezést feltételez.

5. A püthagoreus életmód43 egyszerre számol az egyénnel és a közösséggel.Az egyénnek a lelkét tökéletesíteni kötelesség, hogy ezáltal mozdítsa elő a kö-zösségi jólétet. Püthagorasz egyenlőkként kezeli a törvényt és a lelkiismere-tet.44 A püthagoreus közösségi életmód külső jelzője volt a fehérszínű lenbőlszőt ruha viselése. A lent szent növényként tisztelték, mert a napsütöte ég-boltra utalt.45

6. Püthagorasz iskolája misztériumiskola, amelynek célja, hogy elvezesse atanítványokat a szellemi világba. A vezetés magába foglalta a segítést is: segí-teni a tanulót a misztérium útján való járásban. Egyrészt ez feltételezi azt,hogy Püthagorasz már maga is megjárta a misztérium útját, hiszen csak így,beavatotként46 képes a segítségnyújtásra; másrészt, hogy ezt a segítségnyúj-tást csakis azok képesek befogadni, akik erre fogékonyak. A misztériumiskola

42. A σύστημα szó, amit a püthagoreus közösségre alkalmaztak, szövetséget, testületet, csoportot, kö-zösséget jelent, a további jelentésrétegeiben flozófai rendszert, irodalmi művet, összhangzatot és nyájat isjelöl.

43. Πῦθαγόρεος τρόπος

44. Egy legenda Püthagoraszt egyszerre Lükurgosznak, a spártaiak törvényadó királyának és Szókra-tésznek, a lelkiismeret atyjának tartota.

45. Az állati eredetű gyapjút tisztátalannak tartoták, így annak a viselését tiltoták.

46. A beavatotakat az ókori flozófai gondolkodás az initiator (ἔναρξη) szóval jelzi. Az initiator leg-főbb jellemzője, hogy képes a saját énjét félretéve az érzékelhető világ meghaladására, és onnan olyanszellemi impulzusokat bocsátani az érzékelhető világba, amely az emberi civilizáció fejlődését segíti.

18 Mészáros László

legfőbb feladata, hogy a tanuló lelkét megtisztítsa az érzékelhető világ vágyai-tól, illetve az erre irányuló tendenciáktól, ezáltal a szellemi lét felé tartó kap-csolatra vezérelje.

7. A négy tudománnyal: az arithmetikával, a geometriával, a zenével és azasztronómiával való foglalkozás, s ezek beható ismerete a misztériumokba va-ló beavatás előfeltétele.47

8. A misztériumtanulók közös életének további szabályai: a vegetarianiz-mus,48 amely az önmegtartóztatás része, a harag- és viszálynélküliség, a meg-ingathatatlan barátság49 és a másikra való odafgyelés képességének állandómunkálása. A püthagoreus közösségbe belépőknek a vagyonát is a közösségtulajdonává teték, azonban a szabad távozás lehetősége mindig nyitva állt. Tá-vozáskor a közösségbe hozot vagyonát a kilépő magával vihete.

9. A misztérium útján való haladáshoz Püthagorasz különböző példabeszé-deket használt fel. A példabeszédek általában szimbolikus jelentésűek voltak,így a megértésükhöz beavatotságra volt szükség. A példabeszédek olyan, akésőbbi flozófai gondolkodásban erényként feltüntetet emberi tulajdonsá-gokra irányítoták a fgyelmet, ami azért volt szükséges, hogy a tanítvány aszellemi és a testi lét struktúrái felet uralkodni tudjon. Ezek a tulajdonságok:a megfontoltság és mértékletesség, az igazság és harmónia, a megértés ésegyetértés, valamint a viszálynélküliség az emberi kapcsolatokban, továbbá azistenek tisztelete és az istenekkel kapcsolatos áldozatok ápolása.

Összegezve megállapítható, hogy Püthagorasz tanítványainak nevelésekoraz akkori világ minden vonatkozására kiterjedő, gyakorlatiasságot sem nélkü-löző, ok-okozati viszonyokba rendezet holisztikus tudást közvetítet számuk-ra, és az embert teljes valójában, testének és lelkének egységében kezelte.

47. A tanulmányok, vagyis a τἀ μαθήματα-k, amit ők maguk tanultak, megfgyeltek, kísérleteztek. Ezaz arithmetika a számok tana, a geometria a térbeli kiterjedéssel rendelkező testek matematikai vizsgála-ta, a zene összhangzatan, vagyis szintén matematikai vizsgálat, az asztronómia pedig a csillagok tudo-mánya. (Ebből a négy tudományból jön majd létre az ókor vége felé a quadrivium, amely a triviummalegyüt alkotja a septem artes liberales-t.) Mind a négy tudománynak van egy szellemi, belső és egy érzé-kelhető, külső vetülete. A püthagoreusok számára a belső volt a fontosabb, mert a belsővel való foglalko-zás segítete elő a lelki, szellemi rend felállítását, és ez a rend adta a segítséget az igazsághoz való vissza-térésre.

48. A vegetarianizmus bevezetésére a lélekvándorlás tana miat volt szükség. Ez a tan ugyanis aztvallja, hogy az emberi lélek állatba is átmehet. A lelkesült teremtményeket pedig tilos megölni. E szabályalól a püthagoreusok életét bemutató írások szerint egy esetben tehetek kivételt: az áldozatra leölt állatmeghatározot részét a rítus szabályai szerint elfogyaszthaták. Ez az étkezés egyben az istenséggel valószimbolikus asztalközösséget is jelentete. Püthagorasz a növények közül a bab fogyasztását is tilalmazta.

49. Ez a barátság nem a szimpátián alapszik, hanem azon, hogy a közösség minden tagjának ugyanazaz elérendő célja, ezért olyan fgyelemmel és szeretetel kell a másik ember felé fordulni, ami segítő éstámogató.

Az ókori európai nevelésügy egy elfeledet szelete – Püthagorasz… 19

Püthagorasz aranyversei50A Kr. u. I–III. század tájékán írásba foglalták51 azt a tanító szöveget, amely ko-rábban szájhagyományozás útján terjedt, és aranymondásokként vagy arany-eposzként is emlegeteték. Ezt a szöveget már akkor Püthagorasznak tulajdo-nítoták, mert olyan tanítást foglalt magában, amelyik a misztériumiskolája ta-nítványaihoz szólt. A szöveg két nagy részre osztható: az első rész feltehetőenaz udvarban tanuló exoterikusokhoz, a második a már megvilágosultakhoz, azezoterikusokhoz szólt. Ez a tanítás értelmezhető úgy is, mintha a püthagorasziiskola tanmenete vagy tanterve lenne (Kássa, é. n.). A megfogalmazot szabá-lyok kívülről befelé haladnak. A külső körülményeken való uralkodás segíti atanulót ahhoz, hogy majd a bensőjén is uralkodni tudjon.

A beszéd első része az alábbi egységekre bontható:1. A tanító beszéd ahhoz a misztériumtanulóhoz szól, aki az isteni világ

szférájához tartozik, ahol fellelhető a tökéletes valóság. Ezért az első és a leg-fontosabb feladata az istenség tisztelete,52 mert ez a tisztelet az alapja annak,hogy rátaláljon a saját, belső, isteni útjára, amely úton életre kel benne, a ha-landó emberben a halhatatlan, az isteni.

2. A kozmoszban fellelhető törvények és struktúrák hatnak az emberi világmakro- és mikrokozmoszában is. Ezért találhatók meg az érzékelhető világdolgaiban a szellemi világ szimbólumai, amelyek képesek az emberben lévőszellemi struktúrákat befolyásolni. Ez az érzékelés mindaddig lehetséges,ameddig az nem válik diszharmonikussá. A tanítványnak ezeket a szellemi té-nyeket és szimbólumokat kell keresnie.

3. A misztériumtanulónak meg kell szabadulnia az evilági szükségleteitől,vágyaitól, előítéleteitől, mert ezek mind kötötségek, amelyek gátolják és aka-dályozzák a szellemi világhoz való felemelkedését. Ehhez az istenség tisztele-tén keresztül vezet az út, amely út megköveteli a józanságot, az igazságossá-got, a mértékletességet és az igazmondást.

50. A Χρυσᾶ ἔπη több változata is ismeretes, ezért feltételezhető, hogy volt egy alapszöveg, és a kü-lönböző források ezt az alapszöveget toldoták meg. Az aranymondások görög nyelvű szövegéhez lásd:htp://www.hs-augsburg.de/~%20harsch/graeca/Chronologia/S_ante04/CarmenAureum/aur_carm.htmlUtolsó letöltés : 2015. június 30.

51. Alexandriai Hieroklész újplatonista flozófus kb. Kr. u. 430-ban közölte elsőként Püthagoraszaranyverseit saját kommentárokkal ellátva. Megemlíti azt, hogy ezt az írást fehérmárvány kockalapokravésték, és Krotón főterén helyezték el. Ha ez így volt, akkor bárki olvashata, nemcsak a beavatásra szánttanítványok. Mivel a szöveg rövid, gnómaszerű mondásokat közöl, és a misztériumokról, valamint a rítu-sokról nem esik benne szó, ezért nem sérül meg az a gondolat, hogy a püthagoreusok zárt szervezetemegkövetelte a titoktartást. A nyilvánosságra hozot szöveg értelmezhető úgy is, mint a külvilágnak ki-nyilvánítot tanúságtétel.

52. Iamblikhosz szerint Püthagorasz kezdetben az „isteni kéztől” kapta a flozófáját, így az csakis azisteni segítségnyújtással érthető meg. Ennek a flozófának a megragadására szolgál a négy tudománnyalvaló foglalkozás. A flozófai tudományok tanulmányozása az isteni tudománynak, a teológiának az alap-ja.

20 Mészáros László

4. A beszéd szól a hősökről is, akik közvetítő lényekként munkálkodnak azisteni és a földi világ közöt. Ők már megjárták a misztériumok teljességéhezvezető utat, s most már az isteni világ részesei. Ők a tanítvány mintaképei.

5. A hősök mellet az érzéki világ birodalmának embereiről, a halandó em-berekről is tanít a beszéd. Minden lelket kapot ember rokon egymással, ezérta tanítványnak kötelessége tisztelni szüleit, és ápolni a barátságokat a kiváló-ság alapján.

6. Az aranyversek első része hosszasan sorolja azokat az életviteli szabályo-kat,53 amelyek egy erényes életnek a feltételeit teremtik meg. Ezek az életsza-bályok a következők:

a) a test feleti hatalom gyakorlása, amelynek célja, hogy ne zavarodjonössze a belső és a külső élet,

b) rend támasztása a megfontolt beszéd és cselekvés segítségével,c) a tetekért való személyes felelősség,d) ellenállás a rosszra való csábításnak,e) készség a jobbaktól való tanulásra,f) készség a saját, jónak ítélt nézet megváltoztatására, ha beigazolódik an-

nak korlátoltsága,g) az élethez való helyes viszonyulás: elfogadni mindazt, amit a sors kije-

lölt,h) a helyes mérték megtalálása.

7. Az első részt mindennapos lelkiismeret-vizsgálatra54 szóló felhívás zárja.A beszéd két része közöti aranymetszésben található egy eskü-szöveg, amit

kimondva a tanítvány kinyilvánítja azt, hogy a titkos tudást nem árulja el, snemet mond mindarra, ami a földi világhoz köti.

A beszéd második része az alábbi egységekre bontható:1. A tanítványnak, aki eljutot eddig, ismét az istenek segítségét kell kérnie,

hogy beteljesedjék az az út, amelynek a felén már túljutot.2. A tanítványnak a szellemi érzékelés képességét kell kibontakoztatnia, a

bensőjében nyugvó halhatatlan, isteni titkokat kell felébresztenie, hogy a szel-lemi világot tudatosan élje meg.

53. Ezek az életszabályok nagyon hasonlítanak a zsidó szentírás harmadik egységében, az ún. Írások-ban található bölcsességi irodalom egyes életszabályaihoz, bizonyos esetekben szó szerinti egyezések ta-lálhatók, pl. a szülők tisztelete, az igazmondásra és az igaz cselekedetekre való felhívás, a tetek előzetesátgondolása. Az életszabályok megfogalmazásának tendenciája hasonlít a kereszténység életszabályainakkonstrukciójához, feltételezhetően azért, hogy a Kr. u. I–IV. században a kereszténység ellenében a „ha-sonlót valló” régi vallást felélesszék. Még a Kr. u. VI. században is voltak kísérletek a régi vallás újra-élesztésére. Ezt főképpen az újpüthagoreusok és újplatonikusok szorgalmazták. A már korábban említetAlexandriai Hieroklész, bár ő maga nem volt keresztény, írásaiban fellelhetők olyan kezdeményezések,amelyek a régi, görög vallás és a kereszténység kibékítését lehetségesnek tartoták és szorgalmazták. Arégi vallásra Jusztiniánusz császár mérte a végső csapást, amikor az újplatonikus nézeteiről híres athéniegyetemet végleg bezárata az 529. évi dekrétumával.

54. A lelkiismeret-vizsgálat három kérdése: 1) Miben követem el hibát? 2) Mit cselekedtem? 3) Miaz, amit elmulasztotam?

Az ókori európai nevelésügy egy elfeledet szelete – Püthagorasz… 21

3. Mivel az örökkévalóság és a szentség az emberben van, ezért állandóanéber nyugalomban és jókedvűen kell élnie. Ebben a derűs nyugalomban a szel-lemi lét struktúrái felet uralkodni tud majd, s a lélek, amely a mulandó dolgoksokasága közöt részekre szakadt, ismét eggyé tud lenni, így megmenekül apusztulástól.

Az aranyversek a tökéletesség legmagasabb fokaként értékelik, és a legna-gyobb erőpróbaként tüntetik fel a következő tulajdonságokat: névtelenség,rejtetség, magányosság, egyszerűség és minden kitüntetésnek vagy hírnévneka visszautasítása. Püthagorasz azt tanítota, hogy menekülni kell a becsvágy ésa dicsőség elől, vagyis az igazság szerinti életre kell törekedni, mert az igazsághasonlóvá teszi az embert az istenséghez. Aki az igazságot birtokolja, az az is-tenséggel kerül bensőséges kapcsolatba, s ez a misztériumoknak a csúcsa, azaza végső egyesülés.

Püthagorasz a flozófai érdeklődés középpontjábanA püthagoraszi misztériumiskola az első az ókori Európában, amely tudatos éskoncepciózus eszközként használta a nevelést. Az iskola önkéntes volt, amely-hez mindkét nembéliek: fúk és lányok is csatlakozhatak. Az iskolába való fel-vételnek két feltétele volt: fogékonyság a misztériumra és a mesternek az eztfelismerő kiválasztása. Az iskolában közösségi élet folyt, naponta meghatáro-zot ritmusban és harmóniában. A négy tudománnyal való foglalkozás megala-pozta a tudományos igényű, a mindennapi életre refektáló, azt a gyakorlatbanis alkalmazni kívánó szemléletmódot. A nevelés alapvetően vallásos-misztikusjellegű volt, aminek a legfőbb célja a testnek és az abból fakadó kívánságoknaka megtörése és legyőzése, ezáltal a léleknek az istenséggel való egyesülése. En-nek a magasabb, lelki életnek a kibontakoztatása a flozófának és a vallásnakaz együtes gyakorlatával érhető el. Püthagorasz és a püthagoreusok tanításá-nak középpontjában a világmindenséggel harmóniában élő és az istenséggelújra egyesülni akaró ember állt. Porphüriosz említi, hogy Püthagorasz Homé-roszt olvasot és időnként verseket is mondot, a misztériumiskolájából mégisteljesen hiányzik az irodalmi érdeklődés. A püthagoreizmus megítélése már asaját korában is indulatokat szítot. Voltak, akik csodálatal néztek fel a pütha-goreusokra és elismerték őket, voltak, akik gúnyolódtak rajtuk, s voltak olya-nok is, akik megveteték és üldözték őket. A püthagoreus tanok azonban azókorban mindig a flozófai érdeklődés középpontjában álltak.

22 Mészáros László

A püthagoreus tanításból a számelmélet és a lélekvándorlásról szóló tanalapozta meg a misztériumiskola erkölcsi felfogását. A jónak és a rossznak55 ameghatározása is alapvetően e két tanhoz kapcsolódik. A rosszat a végtelen-hez, a határtalanhoz,56 a jót pedig a határolthoz57 hasonlítoták. Az erény szá-mukra megegyezik az összhanggal,58 így az az ember erényes, aki saját magá-val és a kozmosszal is összhangban él. Az összhang a számokon alapszik, merta kozmoszban uralkodó törvényszerűségek is a számok segítségével fejezhetőkki. Az erényes ember helyesen cselekszik saját magával, az embertársaival és akozmosszal is. Ez a cselekvés magában foglalja a helyes mértéktartás követel-ményét, ami szintén a számok segítségével fejezhető ki. A számokból leveze-tet püthagoreus erkölcsiség azonban nem a matematikai tényeken nyugszik,hanem azon, hogy a matematikai gondolkodásuknak is erkölcsi érvényességetkívántak szerezni. A lélekvándorlásról szóló tan része az, hogy az emberi lélek– büntetésből – a test fogságában szenved, azonban abból kitörni igyekszik. Eza kitörés, a megszabadulás a test fogságától, akkor válik lehetségessé, ha azember az erényes élete során az istenséghez való hasonlatosságra59 törekszik.Ezt megvalósítani többé-kevésbé úgy lehetséges, ha az ember elfordul a földidolgoktól, és a szellemi dolgokat tartja igazi értéknek. Ez nem jelenti a pütha-goreusoknál a földi létrend tagadását, hanem inkább annak a felemelését az is-teni szférába. Ennek a misztikus gondolkodásnak a fő feladata, ami az isten-séghez való hasonlatosságban látja beteljesedni az emberi életet, később Pla-tón tanításában és a kereszténység megjelenésével a krisztusi erkölcstanban isközponti gondolat marad.

A püthagoraszi misztériumiskola legfőbb nevelési feladata tehát az, hogy atanítványok a mértéktartás segítségével kifejlesszék magukban az erényessé-get, majd az istenséghez való hasonulás céljából a testi létezésüket folyamato-san eloldják a földi kötötségektől mindaddig, amíg a lelküket ki nem szabadít-ják a test fogságából. Az ehhez szükséges önuralomnak a gyakorlása, a szel-lemi-testi küzdelem középpontjába állításával pedagógiai szempontbólmaradandó érték.

55. A jóra az ἀγαθόν szót, a rosszra a κακὸν szót használják. Az ἀγαθόν jelentései meglehetősen sok-féleképpen értelmezhetők: jó, becsületes, derék, kiváló, bátor, vitéz, jóakaratú, kegyes, hasznos, kedvező, ki-tűnő, szerencsés, boldog. Származásra nézve az előkelő, nemes származást jelöli. A κακὸν jelentései is igensokrétűek: rossz, ártalmas, kártékony, alkalmatlan, ügyetlen, szerencsétlen, gyáva, csúnya, gonosz, szégyen-letes, gyalázatos. Származásra nézve az alacsony sorból születetet jelöli.

56. Az ἄπειρον kifejezés a tapasztalatlanságra, a vég nélküliségre, amelyből nem lehet kitörni, utal.57. A határolt kifejezésre használt πεπερασμένον valaminek a célba jutását, beteljesítését, bevégzését

jelenti.

58. Vö. Vitae philosophorum VIII. 33. (τὴν τ`αρετὴν ἁρμονίαν εἶναι)

59. τέλος ὁμοίωσιν θεοῦ

Az ókori európai nevelésügy egy elfeledet szelete – Püthagorasz… 23

SzakirodalomBurkert, Walter (1972): Lore and Science in Ancient Pythagoreanism. Harvard

University Press, Cambridge.

Diogenész Laertiosz (2005–2007) : A flozófában jeleskedők élete és nézetei I–II.Jel Kiadó, Budapest.

Guthrie, W. K. Ch. (1979): A History of Greek Philosophy (vol. I.). Te earlierPresocratics and the Pythagoreans. Cambridge University Press.

Halasy-Nagy József (2011) : Az antik flozófa. Qintus Kiadó, Szeged.

Kássa László (é. n.) : Püthagorasz aranyversei. A püthagoreusok. Hermit Könyv-kiadó.

Kingsley, P. (1997): Ancient Philosophy, Mystery, and Magic: Empedocles andPythagorean Tradition. Clarendon Press.

Málnási Bartók György (2002) : A görög flozófa története. Mikes International,Hága.

DOI :::: 10.184599/nasz.20159.3

Az egyetemtörténeti kutatás forrásai,módszerei és fontosabb témái

Mikonya György

Az egyetem – mint különleges státuszú intézmény – új eszmék forrásaként ésa társadalmi fejlődés kritikus ütközőpontjaként van jelen a köztudatban. Azoktatás és kutatás révén az egyetem a társadalmi és a technológiai fejlődés ki -emelten fontos hajtóereje. Minden egyes generáció vezető erői, meghatározószemélyiségei alapvetően it szerzik a képesítésüket, így az egyetem történeté-nek kutatása, lényegében a személyiségek és a tudás kapcsolódási pontjaihoz,a kezdetekhez, a forma és tartalom találkozásához vezethető vissza.

Bármilyen meglepő, az egyetemi tudástranszfer és tudásfelhasználás átfogóvizsgálata a tudományos és társadalomtörténeti kutatásokban viszonylaghosszú ideig mellőzöt területnek számítot. Még az általános történetudomá-nyi kutatásokban is sokáig csak periferikus témának tekinteték az egyetem-történetet. A nemzeti szellemű történetírás pedig gyakran megelégedet egyadot intézmény nemzeti kultúrában betöltöt szerepének a vizsgálatával. Ter-mészetesen az így is igen nagyszámú egyetemtörténeti munka sokat foglalko-zot egy-egy egyetem történetével, de a több egyetem összehasonlító vizsgála-tából következő trendek keresése, esetleges összehasonlító vizsgálatok elvég-zése jóval ritkább. A különféle – többnyire jubileumi évfordulókhozkapcsolódó – kiadványok alapvetően a kronológiai elrendezést követik, ésgyakran csak a regionális jelentőségű események társadalom- és tudomány-történeti háterét vizsgálják.

Az egyetemtörténeti kutatások forrásai és magyar szakirodalmaA téma kutatásához sokféle forrás áll rendelkezésre: egyetemek iratári anya-ga, egyetemi anyakönyvek, statútumok, okleveles emlékek, jegyzőkönyvek,promóciós iratok, eredeti forrásokat felhasználó szöveggyűjtemények, diákokés tanárok útinaplói, peregrinációs beszámolók, diákok és tanárok levelezéseés elég nagy számban fennmaradt önéletrajzi írások. Ezen források diferenci-ált kultúr- és pedagógiatörténeti értékelése, összehasonlító elemzése lehetővéteheti ok-okozati összefüggések, trendek felvázolását és az esetleges eltérésekmagyarázatának keresését.

Az egyetemtörténeti kutatás forrásai, módszerei és fontosabb témái 25

A magyar egyetemtörténeti kutatás megalapozói több monográfát és szá-mos tanulmányt írtak a hazai és a külföldi egyetemek fejlődéséről. A kutatás-hoz mindmáig alapnak tekinthetők Ábel Jenő (Ábel, 1881), Kornis Gyula (Kor-nis, 1937) Békef Remig (Békef, 1898), Schneller István (Schneller, 1910), FináczyErnő (Fináczy, 1906, 1910, 1926) és Prohászka Lajos (Prohászka, 2004) témávalkapcsolatos művei. Kornis Gyula „Tudomány és társadalom” című művében ír-ja: „A középkorban a XIII. század elején ugyancsak a társadalom talaján szüle-tet meg az universitas, a mai egyetem őse. Már a neve is kifejezi társas jelle-gét : universitas magistorum et scholarium, a tanárok és tanulók egyetemessé-ge, azaz mint jogi személynek a munkaközössége. Az egyetem eredetileg aközépkor korporatív szellemének alkotása.” (Kornis, 1944. 370–371.). Kornismegállapításait az elemzet időszakra vonatkozóan az 1. táblázatban összegez-tük.

Kor Alapeszme Tudomány-felfogásUralkodó

kar Embereszmény Erény

Középkor hit dogmatikus teológia keresztényember jámborság

Felvilágosodás ész kritikairacionalizmus

jog hasznosember

az államszolgálata

1. táblázat : A középkor és a felvilágosodás hatása az egyetemre, Kornis alapján

A neveléstörténeti szakirodalomban kevéssé ismert és idézet Hajnal Istvánmunkássága (Hajnal, 2008), holot ő az írástörténet nemzetközi szaktekintélye.Hajnal István az európai kultúrában megnyilvánuló korai egyetemi mozgalomjelentőségét a következőkben látja : egyik napról a másikra létrejön egy tudo-mányosan képzet új értelmiségi réteg, továbbá néhány generáció alat egysé-ges programmal működő iskola-központok alakulnak Európában (Hajnal,2008). Mályusz Elemér – a középkori egyházi társadalomról írot könyvében –részletesen bemutatja és elemzi azt a folyamatot, amelynek során a papság, avilági társadalom szolgálatába állva, különös megbecsültséget és kiváltságokatvívot ki magának. Ezek a kiváltságok azt is lehetővé teték a klerikusok szá-mára, hogy korszerű műveltséget szerezzenek, egyetemre járjanak (Mályusz,1971). Tonk Sándor kiváló monográfájában az erdélyi peregrináció kutatásátvégzi el a kezdetektől 1520-ig, közben az összefüggések magyarázataként fel-vázolja egy általános egyetemtörténet részleteit is. Különösen érdekesek ésegyetemtörténeti szempontból jól használhatók Tonk Sándor családtörténetikutatásai, amelynek részeként egy-egy nevesebb erdélyi klerikus és értelmisé-gi – így Kecseti Péter, a Vitéz János rokon Váradi Péter, Lépes György, a kolozs-vári Bulkischer család, a segesvári Polnerek és mások életútját – ismerteti(Tonk, 1979).

Mészáros István a Szalkai-kódexet bemutató monográfájában (Mészáros,1972) a korábban főleg történészek és irodalomtörténészek által művelt huma-

26 Mikonya György

nizmus-kutatás pedagógiatörténeti értelmezését nyújtja. Az ellenreformációiskolaügye, valamint a protestáns, kollégiumi típusú iskolák bemutatása (Mé-száros, 1984) pedig e korábbi munka szerves folytatásának tekinthető. Ezek akönyvek az interdiszciplináris kutatási eredmények pedagógiatörténeti elem-zésével és értelmezésével, továbbá az oktatási módszerekre vonatkozó megál-lapításaikkal mintaadóak lehetnek a neveléstörténészek számára.

A hazai kutatói műhelyek közöt kiemelten fontos az ELTE EgyetemiKönyvtárában Szögi László köré szerveződő kutatók köre (Szögi, 2015). Ez aműhely az egyetemtörténet- és ezen belül a peregrináció-kutatás hazai köz-pontja. Az iteni egyetemtörténeti gyűjtemény, az egyéb dokumentumok, va-lamint a külföldi és a hazai szakkönyvek, publikációk gyűjteménye számosegyetemtörténeti doktori disszertáció készítését segítete.

Az újabb magyar kutatások közöt fontos az MTA Filozófai Intézete általkezdeményezet, több szerző által jegyzet, 1995–1999 közöt folytatot , „Azeurópai egyetem funkcióváltozásai” című, multidiszciplináris szerveződésű ku-tatás, amelynek anyaga könyv formában, illetve a Magyar Felsőoktatás aktuálisszámaiban érhető el (Tóth, 2001).

Pedagógiatörténeti vonatkozásai miat jelentős és mértékadó a NémethAndrás köré szerveződő műhely munkája. Az it megjelent könyvek és tanul-mányok átfogó képet adnak e diszciplína nemzetközi gyakorlatáról, a külföldihatások hazai adaptációjának részleteiről, az egyetemi modellekről, valamint aneveléstudomány hazai egyetemeken való megjelenéséről és fejlődéséről(Horn, Németh, Pukánszky és Tenorth, 2001; Németh, 2013).

A szegedi-kolozsvári egyetem történetének avatot kutatói Pukánszky Bélaszemélye körül csoportosulnak, kitüntetet kutatási területük a tanárképzésalakulása, valamint a meghatározó professzorok életútjának ismertetése, elem-zése, értékelése (Pukánszky, 1999, 2000, 2001).

A magyar egyetemtörténeti kutatások közöt ugyancsak a neveléstörténetimegközelítést képviseli a Debreceni Egyetem Brezsnyánszky László által veze-tet kutatócsoportja. Egyetemük és főleg a tanárképzés történetét évről évrebővítve, részletesen bemutaták az országos neveléstudományi konferenciákonés több monográfát is kiadtak ebben a témában (Brezsnyánszky, 2007).

Termékenyek és sok témával kapcsolatos érdekes részletet tartalmaznak azirodalomtörténészek írásai – főleg a korai egyetemekre vonatkozóan –, bárezek leginkább nyelvi és műfaji sajátosságokat vizsgáló régiségkutatások éselemzések. Érthető módon keveset foglalkoznak az oktatástörténeti aspektus-sal, viszont neveléstudományi szempontok szerinti feldolgozásuk mindenkép-pen hasznos a neveléstörténeti kutatás számára.

Az egyetemtörténeti kutatás forrásai, módszerei és fontosabb témái 27

Az egyetemtörténeti kutatás témáiAz egyetemtörténeti kutatások irányát tekintve megkülönböztethetünk hori-zontális és vertikális irányú vizsgálatokat. A horizontális vizsgálatok kiinduló-pontja egy-egy egyetem történetéből kiemelt részelemek összevetése más in-tézmények történéseivel. Az összehasonlítás alapvető módszere a statisztikaiadatok összevetése, hasonlóságok, azonosságok és a különbözőség tényénekmegállapítása a rendelkezésre álló primer és szekunder források felhasználásá-val. Ilyen esetben értelemszerűen csak egy kiemelt terület összehasonlítóelemzése a kutatás tárgya. A vertikális irányú vizsgálat kifejezeten egy intéz-mény történetével foglalkozik, annak kezdetétől a vizsgálat időpontjáig. Ennekfő feladata a helyi jelentőségű dokumentált történések értékelése és értelmezé-se alapján fejlődési szakaszokat, törésvonalakat, a folytonosságot jelentő tradí-ciókat és a jövőre vonatkozó trendeket megállapítani. Az 1970-es évektől indu-ló egyre kiterjedtebb egyetemtörténeti kutatások évente megrendezet konfe-renciái mindkét megközelítési módot alkalmazzák, sőt kiegészítik adiplomatika, a muzeológia új eredményeivel, a hermeneutikai, ikonográfai ésmikrotörténeti kutatási módszerek alkalmazásával.

Minden egyetemtörténeti kutatás kezdete az egyetemalapítás körülményei-nek tisztázása. Ennek kutatása rendkívül nehéz, mert gyakran nincsenek meg,vagy hiányosak az erre vonatkozó dokumentumok, de az is előfordul, hogyszándékos vagy véletlen (?) tévedések húzódnak meg a hátérben. Az alapítástöbbnyire sokféle hatás eredője. Ennek dokumentált megjelenési formája azalapítási okirat a statútum. Az alapítás tényét befolyásolja földrajzi elhelyezke-dés, az adot történelmi környezet és ennek részeként a hatalmi (uralkodók,fejedelmek, az egyházi hierarchia képviselői) és vallási viszonyok együtese,valamint a helyi, lokális erők összetet érdekérvényesítési törekvései. Különle-ges és alapos elemzést igénylő téma az egyetemi működés ideiglenes vagy vég-leges szüneteltetésének kutatása. Ennek része az egyetemek egyik helyről a má-sikra költözésének – esetleg a visszaköltöztetésének – a vizsgálata, az e körülitörténések pozitív és negatív hatásának részletezésével. Ennek a kutatásiiránynak egy vonulata az egyetemalapítás trendjeire való fgyelés, hiszen tör-ténelmi távlatokból jól megfgyelhetők az alapítás és a megszűnés „hullámai” amögötük meghúzódó komplex oksági összefüggésekkel. Ferdinand Seibt azeurópai egyetemre vonatkozóan a kezdetektől a Napóleon éráig terjedően a kö-vetkező hullámokat különíti el :

28 Mikonya György

1. hullám

kezdeti időszakNápoly 1224, Sevilla 1256

2. hullám

reakció egy akkori politikai

krízisre

1290-1354 közöt mintegy 20 egyetem jön létre, de

nem mindegyik maradt fenn.

3. hullám

a prágai mintát követő

sikertelen alapítások

Krakkó 1363, Bécs 1365, Pécs 1367

4. hullámújak – Bécs 1384, Heidelberg 1386, Lipcse 1409, Rostock 1419

megszűnik – Kulm 1386, Köln 1388, Óbuda 1395, Erfurt 1392,

Würzburg 1402.

5. hullám

mintegy 40 év szünet után

Greifswald 1456, Freiburg 1457, Basel 1459, Ingolstadt 1472, Trier

1473, Mainz 1476, Tübingen 1497, Odera menti Frankfurt 1498,

Witenberg 1502.

6. hullám

a reformáció hatása

Jena 1558, Helmstedt 1576, Herborn 1584, Gießen 1607, Mosheim

(Straßburg mellet) 1618, Rinteln 1621, Altdorf 1623, Kassel 1632,

Dorpat 1632, Kiel 1665, Halle 1694.

7. hullám

jezsuita kollégiumok és egyetemek

kollégiumok – Dillingen 1551, Prága 1556, Duisburg 1562,

Braunsberg 1565, Olmütz 1676, Graz 1586, Paderborn 1614, Salzburg

1622, Osnabrück 1630; egyetemek – Bamberg 1648, Innsbruck 1673,

Breslau 1702.

8. hullám

reformegyetemek

reformegyetem – Kiel és Halle után Götingen 1736,

1792-ben – 42 ismert egyetem német nyelvterületen.

9. hullám – Napóleon-éra1818-ra a korábbi 42 egyetem mintegy fele megszűnik, megmarad

Krakkó, Dorpat; új alapítás Varsó 1818, Lemberg megújul 1816-ban,

Berlin 1810, Breslau 1811, Bonn 1818.

2. táblázat : Egyetemtörténeti periódusok (Seibt, 2008 alapján)

Az egyetemalapítási hullámok mintázata is érdekes összefüggésekre utal-hat. A korai időszakot vizsgálva ilyenek az 1224–1256 (Nápoly és Sevilla), illet-ve az 1290–1354 közöti alapítások. Egy másik egyetemalapítási hullám kezdő-dik 1348-ban a prágai egyetem alapításával és tart egészen 1419-ig a rostockialapításig. Ebben a hullámban részben a prágai mintát követve Krakkó, Bécs,Pécs, Heidelberg, Kulm, Köln, Erfurt, Óbuda, Würzburg, Lipcse és Rostock kapegyetemet. Sokféle hatás az oka annak, hogy az alapítást ugyanolyan dinami-kus megszűnés is követi, különösen Magyarországon. A sok alapítás magyará-zataként többféle elképzelés létezik, ezek közül a legérdekesebb azzal indokol-ja a történéseket, hogy bizonyos időszakokban sokkal egyszerűbb volt új in-

Az egyetemtörténeti kutatás forrásai, módszerei és fontosabb témái 29

tézményt alapítani, mint egy meglevőt megreformálni (Seibt, 2008). Érdemesazt is vizsgálni, hogy milyen időbeli eltérések vannak egy másik kultúrkörben:orosz viszonyok közöt például csak nagy időbeli csúszással keletkezik egye-temalapítási hullám, ennek eredményeként Dorpatban 1802-ben, Vilniusban1803-ban, Kazanyban 1804-ben és Harkovban 1805-en jönnek létre új intézmé-nyek.

Az egyetemtörténeti kutatás értékes forrásai a vizitációs okiratok. Ezek idő-beli eloszlása sajnos nem egyenletes, hiszen többnyire egyházi vezetők, ural-kodók, fejedelmek a kezdeményezők meghatározot hatalmi célok érdekében.Szerepük különösen azokban az időkben jelentős, amikor nincsenek, vagy mégnincsenek feletes hatóságok, amelyek az oktatásüggyel foglalkoznának. Eb-ben az esetben a vizitációs jelentések jelenthetnek pótolhatatlan primer for-rást. A vizitációs jegyzőkönyvek a tények megállapítása mellet, gyakran javí-tó szándékú reformimpulzusok kiváltói lehetnek, így hatásuk kiegészíti az ala-pító okiratban megjelenítet tartalmakat (Langer, 2008).

Az egyetemi tipológia korábbi rendje (Mikonya, 2014) kiegészíthető az újabbmegjelenési formák számbavételével. Ilyen egyre fontosabb determináló té-nyező a földrajzi elhelyezkedés. Ennek alapján ismerünk:

1. fővároshoz kötődő egyetemeket: ezek közös jellemzője a diákok, az ok-tatók, a kutatók és az anyagi források koncentrációja, ennek révénezek az intézmények potenciálisan tartósan előnyös helyzetbe kerül-nek, általában nem fenyegeti őket a megszüntetés, áthelyezés veszélye,így élhetnek a folytonosság adta előnyökkel. Ezek az egyetemek köz-ponti elhelyezkedésük révén közel vannak az államhatalom intézmé-nyeihez, a parlamenthez, a hatóságokhoz, az akadémiához, a tudomá-nyos testületek központjaihoz. Ez sajátos lehetőséget jelent egyrészt azintézményi érdekérvényesítésre, másrészt a professzori kar számára.Utóbbiak másoknál könnyebben jutnak szakértői felkérésekhez, tudo-mányos életet szervező pozíciókhoz. Veszélyforrásként előfordulhat,hogy a sok melléktevékenység miat kevesebb idejük jut az oktatásra, adiákokkal való közvetlen foglalkozásra. Az ebbe a körbe tartozó pro-fesszorok viszont kiemelkedő teljesítményt nyújthatnak a publikációkterén.

2. regionális jelentőségű egyetemeket :::: vonzáskörzetük valamivel kisebb,mint a fővároshoz kötődőké, de ez még elég nagy a folyamatos műkö-déshez. Hagyományaikat szigorúan őrzik, előnyös, ha egy vagy többtudományterületre specializálódnak. Ezen utóbbi szempont tehetségeskutatótanárok megszerzését és megtartását, illetve a kutatási feltételek,úgy mint könyvtárak, gyűjtemények, biológiai kertek, laboratóriumokmegteremtését jelenti.

30 Mikonya György

3. egykori városi, kisvárosi egyetemeket – ezek egyik alcsoportja gyakran arégi alapítású intézmények közül kerül ki, ilyen Jéna, Cambridge, Lund.Ezen intézmények fontos jellemzője, hogy az it élő professzorok és apolgárok sajátos öntudatot ápoltak, ami mentes a nagyvárosi hatások-tól. It általában sokáig megmaradt az egyetemi léthez tartozó életfor-ma és a viselkedési normák. Ez szabályozta a társadalmi érintkezést ésa mindennapi életet, ezzel sajátos, egyedi légkört kialakítva (Klinge,2004).

A másik ide sorolható altípus a kisebb vonzásterületel rendelkező, gyakranegy-egy tudományterület művelésére szakosodot egyetemeket, főiskolákat je-lenti, amelyek a maguk területén kiemelkedő fontosságúak is lehetnek.

Sajátos típust képeznek azok a változó országhatárok közelében fekvő in-tézmények, amelyek hol egyik, hol másik ország területére kerültek, vagy ide-oda helyezve ún. költözködő egyetemekké váltak (Mikonya, 2001). Némelyikegyetem többszörös vándorlásra kényszerült, így például az Odera mentiFrankfurt pestistől sújtot (1516, 1526, 1532) egyetemét az alapítás után hama-rosan Cotbusba költözteték, amit a visszaköltözés nyugalma után 1811-benújabb áthelyezés követet, ezútal Breslauba (Gundermann, 2008). Ezen utóbbitörténés legsúlyosabb következménye a kontinuitás megszakadása – az okta-tók, a laboratóriumok, a könyvtárak – költözködés miati veszteségei okán.

Ebbe a típusba sorolhatók az emigránsok számára külföldön létrehozot in-tézmények (Exiluniversität) erre példa az „Ukrán Egyetem”, amelyik kezdetbenPrágába, majd később Münchenbe került. Ugyanilyen az „Orosz Népegyetem”sorsa, ez Prágába, a „Balti Egyetem” pedig először Hamburgba, majd Pinne-bergbe került (Wörster, 2006).

Az egyetemi élet különleges, kitüntetet eseménye a jubileumok megünnep-lése, ez kezdetben a kerek 50. vagy 100. évfordulókat jelentete, később a 25. isbetagolódot ebbe a rendbe (Palatschek, 2010). A neveléstörténeti kutatásszempontjából ennek azért van kiemelkedő jelentősége, mert ezekre az alkal-makra szinte minden esetben ünnepi kiadványokat, évkönyveket, összegzése-ket jelentetnek meg az intézmények, amelyek igen értékes primer forrást éselemzési lehetőséget kínálnak.

Hasonlóan hasznos az évnyitó rektori beszédek megismerése és tartalom-elemzése. Ilyen évről évre ismétlődő beszédek tartása leginkább a német és azausztriai egyetemek gyakorlatában jelent meg. Az ünnepélyen az egyetem ta-nárai és diákjai mellet gyakran vendégként jelen voltak az állam, az adot vá-ros és az egyházak képviselői. Ezen utóbbi kutatási módszerrel elvégzet tarta-lomelemzés alkalmanként meglepő felismerésekhez vezethet. Ugyanis egyilyen indítatású kutatás alapján derült ki, hogy a tudományos közvélemény-ben is gyakran emlegetet berlini humboldti egyetemi modellről a 19. század-ban még semmiféle említés sincs. Pontosabban a nem berlini rektorok az egész

Az egyetemtörténeti kutatás forrásai, módszerei és fontosabb témái 31

19. század folyamán mindig német egyetemi modellt említenek, de ezt nemhozzák kapcsolatba Humboldttal. Az első szórványos, ilyen modellre történőutalások csak 1945-re datálhatók (Langewiesche, 2010), majd 1970-től említikegyre gyakrabban a rektorok ünnepi beszédeikben a humboldti modellt. Ezértvéli Dieter Langewiesche professzor, a Humboldt Egyetem jubileumi kötetébenmegjelent tanulmányában, a következőt: „Ez az általánosan elterjedt topos,retrospektív szemléletű 20. századi találmány. A historiográfában csak lassanjelenik meg e mítosz ledöntése, a közvélemény pedig még tudomást sem vetróla.” (Langewiesche, 2010. 28). Az 1945 és 1950 közöt elmondot 142 németegyetemen elhangzot rektori beszéd tartalomelemzése szerint csak hét eset-ben említik egyáltalán Humboldt nevét.

Az összehasonlító egyetemtörténeti kutatások meglehetősen elhanyagoltrésze az esküszövegek tartalomelemzése. Az eskü megkövetelésével mind a mainapig él minden fenntartó. Tartalmát tekintve ebben mindenkor megfogalma-zódik a fenntartó iránti lojalitás szükségessége és elvárják az elkötelezetségnyilvánosság előti ünnepélyes szóbeli és/vagy írásbeli megerősítését. Eseten-ként ez kiegészülhet az esküszegés következményeire való utalással. Minden-esetre az eskü olyan hivatalos aktus, ami lehetővé teszi a mindenkori fenntar-tó számára az esetleges konfiktushelyzetek kezelését.

Vizsgálhatók az egyetemek a reformok megjelenése szempontjából is. Az is-mert tény, hogy az egyetemi élet állandó kísérőjelenségei a reformok (Bär,2005). Vannak olyan egyetemek, amelyekre elnevezésként is „ráragadt” ez ajelző, ilyen történetesen Halle vagy később Götingen egyeteme. Az ezzel kap-csolatban felmerülő kérdések sokfélék lehetnek: ki(k) kezdeményezi(k) a re-formokat; a külső vagy a belső hatások-e az erősebbek; milyen változásokatjelentenek ezek. Hogyan fonódnak össze a hatalmi, fnanciális és a tartalmi tö-rekvések; mennyire eredményes és tartós egy reform. Időnként az a kérdés isfelmerül, hogy egyáltalán megreformálhatók-e az egyetemek? Ritkán vizsgál-juk egy-egy reform tartósságát, lefutásának rendjét, illetve a reformfolyamatmegmerevedését, pedig erre az egyetemek hosszú története tanulságos példák-kal szolgál.

Különleges lehetőség az egyetemi szakértői vélemények megismerése. Ezekazért értékes források, mert bár nem minden esetben realizálódnak a javasla-tok, de azért két értelemben is fontos jelzések. Egyrészt mivel ugyanarra aproblémára általában kető vagy néha több szakértői véleményt is kérnek:egyrészt az ezekben megfogalmazot észrevételek többnyire az egyetemi vi-szonyok hiányosságait jelzik; másrészt több vélemény tartalmi elemeinek ösz-szehasonlításából viszonylag megbízhatóan rekonstruálhatók az adot kor kul-turális erőviszonyai.

A professzorok és az egyetemi alkalmazotak jövedelmi viszonyairól bőségesforrásokkal rendelkezünk. Erről tanúskodnak a gondosan vezetet és őrzöt

32 Mikonya György

számadáskönyvek, a kinevezési okmányok – amelyekben a legtöbb esetbenutalnak a bérezésre –, valamint az évkönyvek is tartalmaznak ilyen jellegűadatokat. A díjazás problémáját nagyon gyakran érintik – sok más részlet em-lítése mellet – a professzorok egymás közti vitáiról fennmaradt dokumentu-mok, a kari tanácsi jegyzőkönyvek. A jövedelmi viszonyok alapján tájékozód-ni lehet a diákok által fzetendő tandíjakról, vizsgadíjakról, illetve a kedvezmé-nyek és alkalmanként az ingyenesség és a mentességek körülményeiről.Ezekből az adatokból részben rekonstruálhatók egy-egy időszakban az univer-sitas, azaz a tanárok, a diákok és az alkalmazotak közössége közöti diferenci-ált kapcsolati rendszer elemei.

Az egyetemek vizsgálhatók a velük párhuzamosan működő, részben hason-ló funkciót ellátó intézményekkel való összevetés alapján is, ilyen vizsgálatiszempont lehet a lovagi akadémiákkal vagy még inkább a XVIII. század vív-mányaként létrejöt akadémiákkal való összehasonlítás.

Az egyetemtörténeti kutatások egyik önálló vizsgálódási területe a peregri-nációval foglalkozik, két értelemben is, egyrészt a hazai diákok külföldi egye-temjárásával; másrészt a hazánkban tanuló külföldi diákokkal. A források kö-zöt szerepel az egyetemi matrikulák, a kari oktatói és hallgatói névsorok, aclassifcatios könyvek, a vizsganyilvántartások és a tanrendek tanulmányozásaés szakszerű elemzése. A hazai peregrinációs kutatásokat az ELTE EgyetemiKönyvtárában Szögi László és tanítványi köre műveli és fogja össze.

Mindezen vizsgálati irányokat kiegészítheti az egyetemek egymás közötikapcsolatának és az így esetlegesen létrejöt hálózatoknak a kutatása, ami többszinten is történhet. Az első irány lehet a professzorok egyik egyetemről a má-sikra történő meghívása. Ilyen például a Götingen és Moszkva egyeteménekkapcsolata. Ennek során egy időben számos német professzor oktatot az elsőorosz egyetemen. Egy további vizsgálati szint az előnyben részesítet peregri-nációs helyek miati átlagnál szorosabb kapcsolatra utaló tények keresése, ezugyanis az adot intézmény szellemiségének érvényesítését is lehetővé tete.Ilyen a magyar diákok witenbergi egyetemjárása, vagy a let, litván észt diá-kok Halle-ban és Jénában folytatot tanulmányai.

A viszonylag jól feltárt peregrinációtól eltérően visszafogotabb az egyeteminemzetek (nációk) kutatása, igaz az ezzel kapcsolatos források is töredékesek.Egyes egyetemeknél pontosan ismert a nációkba való besorolás rendje (Bolo-gna, Párizs, Prága, Bécs, Krakkó), másut töredékesek az adatok vagy nincse-nek. A kutatás azért fontos, mert kezdetben maguk a nációk tartózko