JÁRMI-PAPOS-ŐR ÁLTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELY, ÉS

ŐRI BIBÓ ISTVÁN TAGINTÉZMÉNYE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2016/2017. TANÉV

2

JÁRMI-PAPOS-ŐR ÁTALÁNOS ISKOLA SZÉKHELY, ÉS ŐRI

BIBÓ ISTVÁN TAGINTÉZMÉNYE

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT Nevelőtestületi elfogadás dátuma: 2013. év március hó 20. nap Fenntartói jóváhagyás: Nkt. 25. § (4) bekezdés szerint Érvényesség: nevelőtestületi döntés szerint Tervezett felülvizsgálat dátuma: jogszabályi előírás, nevelőtestületi döntés szerint

3

Az intézmény elnevezése: Jármi-Papos-Őr Általános Iskola (székhely) Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Őri Bibó István Tagintézménye (tagintézmény OM azonosítója: 033511 Címe: 4337 Jármi, Petőfi S. u.18. Tagintézmény: 4336 Őr, Arany János u.2. Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ

4

TARTALOM

1. Általános rendelkezések .................................................................................................................... 7

1.1 A Szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja ........................................... 7

2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása, az iskola szervezete .................................................... 8

2.1. A pedagógus hatásköre ................................................................................................................ 11

3. Az iskola szervezeti egységei ........................................................................................................... 11

3.1. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével....... 11 3.2.Az intézményi tanács:........................................................................................................ 12

3.3. A nevelők közösségei: ....................................................................................................... 13

3.4. A szülői szervezet (közösség): .......................................................................................... 15

3.5. A tanulók közösségei: ....................................................................................................... 16

3.6. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formái ................. 17

3.7. A vezetők közötti feladatmegosztás................................................................................. 17

3.8. A kiadmányozás és a képviselet szabályai ......................................................................... 18

4. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ..................................................................................... 18

4.1.A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje.................................................................. 19

4.2. Az igazgatóság és a nevelőtestület: ..................................................................................... 19

4.3.A nevelők és a tanulók: ......................................................................................................... 19

4.4.A nevelők és a szülők: ........................................................................................................... 20

4.5. Az iskola vezetésének és közösségének külső kapcsolatai ................................................. 20

4.6. A diákönkormányzat valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és

rendje ........................................................................................................................................... 21 4.6.1. A kapcsolattartás formái személyes megbeszélés, ..................................................... 22

4.6.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek ........................................... 22

4.7. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

....................................................................................................................................................... 22

5. Az iskola működési rendje .............................................................................................................. 23

6. Az iskola munkarendje ................................................................................................................... 23

7. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe való belépése és benntartózkodása. . 27

5

7.1 A biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása kötelező az intézmény

területén tartózkodó szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más

személyeknek ............................................................................................................................... 27

8. A dohányzással kapcsolatos előírások ........................................................................................... 27

9. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ................. 28

10. A tanórán kívüli foglalkozások..................................................................................................... 28

11. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok ................................................ 30

12. A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének rendje........................................... 30

13. A mindennapi testedzés formái .................................................................................................... 31

14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása ......................................................... 32

15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói-és gyermekbalesetek megelőzésében, ill. baleset

esetén .................................................................................................................................................... 32

16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ........................................................................... 34

17. Az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................................................................ 36

18.A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai:...................................... 37

19. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ....................................................... 39

20. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása..................................... 39

21. Záró rendelkezések ........................................................................................................................ 42

22. Gyakornoki szabályzat .................................................................................................................. 46

22. 1. Fogalmak meghatározása ................................................................................................. 46

22. 2. A szabályzat területi, személyi hatálya ........................................................................... 46

22. 3. A szabályzat időbeli hatálya ............................................................................................ 47

22. 4. A szabályzat módosítása .................................................................................................. 47

22. 5. A szabályzat célja ............................................................................................................. 47

22. 6. A gyakornok felkészítésének szakaszai .......................................................................... 47 22. 6.1 Általános követelmények a „kezdő szakaszban” ..................................................... 48

22. 6.2 Általános követelmények a „haladó szakaszban” ..................................................... 49

6

22. 6.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „ a kezdő

szakaszban” .............................................................................................................................. 50

22. 6.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények ............................... 50

a „haladó szakaszban” ............................................................................................................ 50

22. 7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai............................................................. 51

22. 8. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei ........................................... 51

22. 9. A szakmai segítő kijelölése, feladata ............................................................................... 53

22. 10. A gyakornok értékelése, minősítése .............................................................................. 54 22. 10.1 A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai .......................... 54

22. 10.2 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje .................................... 54

22. 11. Záró rendelkezések ......................................................................................................... 55

22. 12. Záradék ............................................................................................................................ 55

7

1. Általános rendelkezések 1.1 A Szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja Az SZMSZ célja, hogy meghatározza a Jármi-Papos-Őr Általános Iskola Székhely és Őri

Tagintézménye szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső

kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer

tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósulását

szabályozza. A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó

rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik.

A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti

felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály

nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és

feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális

és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi

törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ-

szabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII.

törvény módosításáról; 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 23/2004.(VIII.27.)OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai

tankönyvellátás rendjéről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás,

valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről Klebelsberg Intézményfenntartó Központ szabályzatai

A Jármi-Papos-Őr Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó

szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. augusztus 26-án fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogot gyakorolt a

diákönkormányzat. Jelen szervezeti és működési szabályzat a nevelőtestület jóváhagyásával lép hatályba, és

ezzel az azt megelőző szervezeti és működési szabályzat érvénytelenné válik.

8

A szervezeti és működési szabályzat és az egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások)

előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára nézve kötelező. AZ ISKOLA ALAPADATAI: 8520 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése oktatása 1-4. évfolyam 852021 Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése oktatása 5-8. évfolyam 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése- oktatása 1-4. évfolyam 582022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése- oktatása 5-8 . évfolyam 931204 Iskolai diáksport tevékenység 910123 Könyvtári tevékenység A szervezeti és működési szabályzat megtekinthető:

- az igazgatói irodában - a nevelői szobában - az iskolai könyvtárban

2. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása, az iskola szervezete Az intézmény felelős vezetője az intézményvezető. Az iskola élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét az intézményvezető-helyettes, valamint a tagintézmény vezetőjének közreműködésével látja el. Az

intézményvezető, a vezető beosztású, valamint felelős beosztású dolgozók feladatait

munkaköri leírásuk tartalmazza. Az iskola nyitva tartási idején belül 7:30– 16:00 óra között az

intézményvezető és helyettesei közül egy vezető külön beosztás szerint az iskolában

tartózkodik. Az intézmény vezetőinek benntartózkodására vonatkozó beosztást minden tanévben külön vezetői utasítás szabályozza. A tagintézményekben a benntartózkodási rendet

órarendben kell meghatározni. A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési Törvény előírása szerint – felelős az

intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a

fenntartó által átruházott a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével

kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés

(közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe. Az alkalmazottak foglalkoztatására,

élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt

egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője

felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének

működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a

nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és

gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának

megszervezéséért. A közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét

esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más

alkalmazottjára átruházhatja.

9

Az intézményvezető a jogszabályoknak és a szakmai követelményeknek megfelelően, a

fenntartó irányítása alapján vezeti a köznevelési intézményt, felelős az oktatás-nevelési

feladatok ellátásáért. Az intézményvezető kizárólagos jogkörébe tartozik:

szervezi és ellenőrzi a köznevelési intézmény feladatainak végrehajtását, biztosítja a

szakmai követelmények érvényesülését; döntésre előkészít a köznevelési intézmény működésével, feladatellátásával

kapcsolatos minden olyan ügyet, amelyet jogszabály nem utal más szerv vagy személy

hatáskörébe; előkészíti a nevelőtestület feladatkörébe tartozó döntéseket és a köznevelési intézmény

közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait; jóváhagyja a köznevelési intézmény alapdokumentumait: a pedagógiai programot, a

helyi tantervet, előkészíti a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet; kezdeményezi a munkavégzés személyi és tárgyi feltételei biztosításához szükséges

intézkedések megtételét; gyakorolja a ráruházott munkáltatói, valamint az utasítási és ellenőrzési jogot a

köznevelési intézmény közalkalmazottai felett; tájékoztatást ad a fenntartónak a köznevelési intézmény tevékenységéről; teljesíti a KLIK illetékes tankerületi igazgatója által kért adatszolgáltatást; szakmai értekezletet hív össze a köznevelési intézmény működésével kapcsolatos

feladatok megoldásához szükséges szakmai vélemények, javaslatok megismerése, az

operatív feladatok irányítása céljából. A 2/2013. (I.15.) KLIK utasításban foglaltak szerint az intézményvezető számára

kiadmányozza a következőket:

a jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;

a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben

helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló

munkáltatói intézkedést; a KLIK kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, utalványozás

eljárásrendjéről szóló szabályzata szerint az intézmény jogi személyiségéhez

kapcsolódó kötelezettségvállalásokat; az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat,

megkereséseket, egyéb leveleket; az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek

kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szervezeti egysége,

illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn; a közbenső intézkedéseket; a rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó

iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat Az intézményvezető kötelezettségvállalási jogosultságát a KLIK a 2/2013. (II.11.) szabályzata alapján az alábbiak szerint gyakorolja:

személyi juttatások tekintetében a kiadmányozás rendjében szabályozottak szerint;

10

pályázatok benyújtása és támogatási szerződések megkötése kizárólag szakmai együttműködésre, képzésen való részvételre, valamint az 5 millió Ft támogatási

összeget meg nem haladó, 100%-os támogatás intenzitású projektek esetében. Az egységes hivatali működés megköveteli a külső és belső kommunikációs rend

kialakítását. Ennek megfelelően az intézményvezető:

a szakmai feladatai ellátása során kapcsolatot tart az illetékes tankerület

munkatársaival, az intézmény fenntartása kérdésében a tankerület munkatársaival,

Hatásköréből átruházza: Az intézményvezető helyettesre az általános intézményvezetői helyettesítésen kívül, a

székhely vonatkozásában:

a tankötelezettségből adódó feladatokat, beiskolázást a tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését a pályázatban megjelölt feladatok a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését a tanuló és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását a pályázatban megjelölt feladatok a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok

A tagintézmény-vezetőre hatásköréből átruházza a tagintézményre vonatkozóan:

a tankötelezettségből adódó feladatokat a beiskolázásból, tankönyvellátásból adódó feladatok koordinálását a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megszervezését az ügyeleti renddel és a helyettesítéssel kapcsolatos ügyeket az intézményi statisztikai adatszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségeket a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezését a munka- és tűzvédelmi tevékenység közvetlen irányítását és ellenőrzését a tanuló és gyermekbaleset intézésével kapcsolatos tevékenység irányítását a pályázatban megjelölt feladatok a munkaköri leírásban megfogalmazott feladatok

Az iskola vezetősége: Az iskola vezetőségének tagjai:

- az intézményvezető

11

- intézményvezető-helyettes - őri tagintézmény vezetője, - a diákönkormányzat vezetője, - a szülői munkaközösség vezetője, - a Közalkalmazotti Tanács vezetője - munkaközösség-vezetők

Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és

javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskola vezetősége rendszeresen tart megbeszélést

az aktuális feladatokról. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az iskolavazetőség

megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének a tagjai a belső

ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Az iskola dolgozói: Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az iskola igazgatója alkalmazza. Az

iskola dolgozói, munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 2.1. A pedagógus hatásköre Személyesen felelős a felügyeletére bízott fiatalok testi, érzelmi és morális épségéért, kijelölt

tanulócsoportjában a pedagógiai program követelményeinek megvalósításáért, a gyermekek

érdekelsőbbségéért, az egyenlő bánásmódért. Egyedi megbízatások az alábbiak lehetnek Az IPR feladatok, Munkaközösség-vezető, Ifjúságvédelmi felelős, Osztályfőnök, Napközis csoportvezető Járandósága a munkaszerződésében a Kjt. előírásai szerint meghatározott munkabér, a 138/1992. (X.8.) Kormányrendeletben meghatározott kötelező pótlékok túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj, fenntartói döntés alapján étkezési támogatás, üdülési hozzájárulás 3. Az iskola szervezeti egységei 3.1. Az intézmény közösségei, ezek kapcsolatai egymással és az intézmény vezetésével

Az iskolaközösség: Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek

révén és módon érvényesíthetik.

12

Az intézmény általános iskolai és óvodai tagintézményei, szoros kapcsolatot tartanak fenn egymással és a székhelyintézménnyel. A kapcsolattartásnak a szintjei: Iskola vezetőségi megbeszélés heti egy alkalommal, minden héten hétfői napon - a szakalkalmazotti közösség szintjén (szakalkalmazotti értekezlet), szükség szerint - az összalkalmazotti közösség szintjén (összalkalmazotti értekezlet), szükség szerint - az óvodai és iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős szintjén, - az egyes dolgozók egyedi kapcsolattartása szintjén.

A vezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje: A nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkező, betegség vagy más

okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok ellátását, a helyettesítését a székhely intézményben az intézményvezető-helyettes, a tagintézményben a tagintézmény-vezető látja el. Az ő távollétük esetén, az alsó vagy felső tagozat munkaközösség-vezetője, felel a nevelési-oktatási intézmény zavartalan működéséért. A helyettes feladatkörét távolléte

esetén az igazgató veszi át, vagy a feladat ellátásával megbízza a nevelőtestület egy

pedagógusát. A közalkalmazott felelőssége az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók

biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 3.2.Az intézményi tanács:

1) Az intézményi tanács létrehozását kezdeményezheti a.) a nevelőtestület tagjainak legalább húsz százaléka, b.) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménnyel

tanulói jogviszonyban álló tanulók legalább húsz százalékának szülei, c.) az iskolai diákönkormányzat képviselője, iskolai diákönkormányzat hiányában az

iskolába járó tanulók legalább húsz százaléka, d.) az intézmény fenntartásáért, működtetésért felelős jogi személy, intézményfenntartó, e.) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak képviselői, f.) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, g.) a települési, területi nemzetiségi önkormányzat, térségi vagy országos feladatot ellátó

iskola esetén - amennyiben nem az iskola fenntartója - az országos nemzetiségi

önkormányzat, h.) szakiskolában és szakközépiskolában az illetékes területi gazdasági kamara

képviselője (a továbbiakban ezen alcím vonatkozásában az a)-h) pont alattiak együtt:

érdekeltek). 2) Az intézményi tanácsot létre kell hozni, ha az érdekeltek közül legalább kettőnek a

képviselői kezdeményezik a megalakítását, és részt vesznek munkájában. 3) Azonos számú képviselőt küldhet az intézményi tanácsba

a) a nevelőtestület, b) az iskolai szülői szervezet, közösség képviselője, ennek hiányában az intézménybe

járó tanulók legalább húsz százalékának szülei, c) az iskolai diákönkormányzat, ennek hiányában az iskolába járó tanulók legalább

húsz százaléka, d) az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, e) az intézmény székhelye szerinti történelmi egyház,

13

f) szakiskolában és szakközépiskolában az érintett helyi gazdasági kamara.

4) Az intézményfenntartó az intézményi tanácsba egy főt delegálhat.

5) Az iskola igazgatója, ha bármelyik érdekelt kezdeményezi az intézményi tanács

létrehozását, a kezdeményezéstől számított harminc napon belül az intézményi tanács

munkájában részt vevő érdekeltek által delegált, azonos számú képviselőből álló

bizottságot hoz létre az intézményi tanács megalakításának előkészítéséhez.

6) Az intézményi tanács dönt a) működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról, b) tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá c) azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az intézményi

tanácsra átruházza.

7) Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény

működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az intézményi tanács

véleményét a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a munkaterv elfogadása,

továbbá a köznevelési szerződés megkötése előtt. 8) Az intézményi tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola

helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.

9) Intézményi tanács hiányában az erre jogosultak iskolaszék létrehozását

kezdeményezhetik. 3.3. A nevelők közösségei: A nevelőtestület - a köznevelési törvény 70. § alapján - az intézmény pedagógusainak

közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és

határozathozó szerve. Tagjai a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört

betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb

felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelőtestület a magasabb jogszabályokban megfogalmazott döntési jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével

kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik:

- a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása, - a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések - beszámolók elfogadása, - a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása, - a házirend elfogadása, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, - a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása.

Véleményt nyilvánít:

14

- a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak

elosztása során, valamint igazgató, helyettesi megbízás, illetve visszavonás esetén. A nevelőtestület dönt:

- A foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési

szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő

kereset benyújtásáról. - A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére

tagjaiból-meghatározott időre vagy alkalmilag- bizottságot hozhat létre, illetve egyes

jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az iskolaszékre,

vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet köteles

tájékoztatni - a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon- azokról az

ügyekről, melyekben, a nevelőtestület megbízásában eljárt. E rendelkezéseket nem

lehet alkalmazni a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, továbbá a szervezeti és

működési szabályzat elfogadásánál.

Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

- tanévnyitó értekezlet, - félévi és év- végi osztályozó értekezlet, - nevelési értekezlet, félévente 1-1 - munkaértekezlet minden 2. hónap első hetében, - tanévzáró értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak 51%-a kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy az iskola vezetősége, a K.T. ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint:

- a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50 %-a jelen van,

- a nevelőtestület döntéseit általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. /kivéve, ha a jogszabály másként rendelkezik/ személyi kérdésben a nevelőtestület- a többség kérésére- titkos szavazással dönthet.

A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület által választott két hitelesítő írja alá. Ilyen értekezlet: az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, az alsó vagy felső tagozat

nevelőinek értekezlete. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része, többnyire az azonos beosztásban

dolgozók vesznek részt egy-egy értekezleten. A nevelők szakmai munkaközössége: A székhely és a tagintézmény általános iskoláiban 2 -2 munkaközösség működik:

- alsó tagozatos munkaközösség,

15

- felső tagozatos munkaközösség. A munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel

rendelkeznek. A munkaközösségek vezetőit az igazgató egyetértésével a munkaközösség

tagjai választják meg. Tisztségében évente egy alkalommal, a tanévnyitó értekezleten megerősítik. A munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül:

- a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenőrzése, - az iskolai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése, - egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos

ellenőrzése, mérése, értékelése, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - a pedagógus továbbképzések, önképzések szervezése, lebonyolítása, - az iskolai belső vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, - a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése,

felhasználása, - a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése, - a munkaközösség vezetőjének megválasztása, vagy javaslattétel az iskola

igazgatójának a munkaközösség-vezető személyére, - segítségnyújtás a munkaközösség vezetője részére az éves munkaterv, valamint a

munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. - A szakmai munkaközösségek az iskola pedagógiai programja, munkaterve valamint az

adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló

munkaterv szerint tevékenykednek. - A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezető irányítja.

Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok: Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból

munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a

nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza

meg. 3.4. A szülői szervezet (közösség): Az iskolai szülői-szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői

szervezet vezetősége. Az iskolai szülői szervezet vezetőségének munkájában az osztály szülői szervezetek

elnökei, helyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői

értekezlet. Az iskolai szülői szervezet vezetősége az iskolai szülői értekezlet a szülők javaslatai

alapján megválasztja az iskolai szülői szervezet tisztségviselőit. Az iskolai szülői szervezet elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai szülői szervezet vezetősége vagy az iskolai szülői értekezlet akkor

határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt

szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza.

16

Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2

alkalommal össze kell hívni, és ezen tájékoztatni kell az iskola feladatairól, tevékenységeiről. Az iskolai szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jogok illetik meg:

- megválasztja saját tisztségviselőit, - megválasztja a szülők képviselőit az iskolaszékbe, - kialakítja saját működési rendjét, - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét, - képviseli a szülőket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik

érvényesítésében, - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét a szervezeti és

működési szabályzat azon pontjait, amelyek a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatosak. - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos

valamennyi kérdésben. Az iskolai SZMK választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint

50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. 3.5. A tanulók közösségei: Az osztályközösség: Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget

alkotnak. Az osztályközösség élén-, mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az

osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgatói bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki

tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség saját tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg:

- osztálytitkár, - képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, - tanulmányi, - kulturális, - tisztasági felelős.

A diákkörök: A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök saját tagjai közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat

vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat: A tanulók, a tanulóközösségek, valamint a diákkörök érdekeinek képviseletét a

székhelyiskolai és a tagintézményi diákönkormányzat látja el. A diákönkormányzatok a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyek intézését

közösen létrehozott szervezetben végzik. Az iskolai diákönkormányzatok jogosítványait az iskolai diákönkormányzatok által

közösen létrehozott szervezet vezetősége, (továbbiakban: iskolai diákönkormányzat) illetve az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesíti. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel

rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési

szabályzata szerint alakítja.

17

Az iskolai diákközgyűlést évente egy alkalommal össze kell hívni, melyen az iskola

igazgatójának vagy megbízottjának a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az

iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője

kezdeményezi, összehívásáért az igazgató a felelős. 3.6. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje,

formái A tagintézményekben működő szervezeti egységekkel (Diákönkormányzat, szülői szervezet,

Közalkalmazotti Tanács, munkaközösségek stb.) az igazgató tartja a kapcsolatot. A havi megbeszélésekre az állandó meghívottakon kívül az adott napirendhez kapcsolódva a

szervezetek képviselői meghívást kapnak. A nevelői közösségek – alsó tagozat, felső tagozat

– tájékoztatása értekezlet, munkamegbeszélés, faliújságra kitett hirdetmény, rövid

összefoglalók, email formájában valósul meg. 3.7. A vezetők közötti feladatmegosztás A intézmény élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét az

igazgatóhelyettessel, tagintézmény-vezetővel és az iskolatitkár közreműködésével látja el. Az

igazgatói jogállást a magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra

vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Elkészíti az iskola tantárgyfelosztását,

túlórakeretét, pótlékkeretét. Távollétét jelzi a fenntartónak, szabadságát előzetesen írásban

engedélyezteti. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és

döntési jogkörét a Kntv. állapítja meg. Főbb tevékenységi területei:

nevelőtestület vezetése, az oktató-, nevelőmunka gyermekközpontú tervezése, irányítása, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése és ellenőrzése, a nevelési és oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek

biztosítása, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, szülői

szervezettel, alapítvánnyal, civilszervezetekkel való együttműködés, a gyermek- és

ifjúságvédelmi munka irányítása, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, gondoskodik a jogszabályok betartásáról és betartatásáról, a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése a külön megállapított ügyekben a kiadványozás

Tanulókkal kapcsolatos döntési feladatai: a tankötelezettség meghosszabbítása a szakértői

bizottság szakértői véleménye alapján, a tanulói jogviszony létesítése, a felvett tanulók osztályba vagy csoportba való beosztásáról a szakmai munkaközösség, vagy az érintett osztályfőnökök véleményének kikérésével, a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek tudásának számonkérés idejéről, a tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a

szakértői bizottság véleménye alapján mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal

történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés

alkalmazását írja elő, a szülő kérésére legfeljebb egy alkalommal engedélyezheti az iskola első

18

évfolyamának megismétlését, akkor is, ha a tanuló az előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítette, a tanuló az iskola két vagy több évfolyamára

megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, vagy az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti az

engedélyével, a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a

tantárgyakról, amelyekből a tanulók választhatnak.

A kötelező felvételt biztosító iskola igazgatója a kormányhivataltól kapott nyilvántartás, a

kijelölt iskola a megküldött szakértői vélemény vagy a kormányhivatal határozata alapján

értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes

kormányhivatalt, ha a gyermeket az iskolába nem íratták be. Az iskola igazgatója értesíti a

gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes

kormányhivatalt, ha olyan gyermeket, tanköteles tanulót vett fel vagy át, akinek lakóhelye,

ennek hiányában tartózkodási helye nem a nevelési-oktatási intézmény székhelyén van. Ha a

tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai

felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye,

ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely gondoskodik a

tanuló tankötelezettségének teljesítését biztosító nevelés-oktatásban történő részvételéről. A

mérésekhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása az iskola fenntartójának és az

intézmény igazgatójának a közös felelőssége. 3.8. A kiadmányozás és a képviselet szabályai Az intézményvezető az intézmény nevében kiadmányozza:

az intézmény működésével összefüggő jelentéseket, beszámolókat, a hatáskörébe

tartozó szabályzatokat és utasításokat a fenntartóval, közigazgatási szervekkel

folytatott levelezéseket, felterjesztéseket, tájékoztatókat, jelentéseket. Saját nevében kiadmányozza:

a nevelőtestület, munkaközösségek, szülők és tanulók részére összeállított tájékoztató

anyagokat, az általa készített jelentéseket, valamint a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét, a gyerekekkel, alkalmazottakkal kapcsolatban hozott döntéseket, saját nevére érkezett kiadványok esetében a tett intézkedésekről szóló leveleket,

kivéve azokat, amelyek tartalmuk alapján határozati formába kell önteni, alkalmazási okiratokat, egyéb személyi jellegű ügyekben hozott intézkedéseket,

Az ügyintézők kiadmányozási joga: az intézmény ügyintézői a munkaköri leírásuk szerint jogosultak kiadmányozni az intézmény működtetésével kapcsolatos ügyeket ügyvitellel kapcsolatos ügyeket az iskolatitkár kiadmányozza

4. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása

19

4.1.A tagintézménnyel való kapcsolattartás rendje A tagintézmények közötti kapcsolatot a vezetők tartják. A szakmai munkaközösségek

területén a munkaközösség-vezetők felelősek a kapcsolattartásáért. A feladatok

összehangolása érdekében az tagintézmények-vezetők, munkaközösség-vezetők,

közalkalmazotti tanács vezetői havonta megbeszélést tartanak. Tagintézményenként

tagintézményi közalkalmazotti tanács működtethető. 4.2. Az igazgatóság és a nevelőtestület: A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató és a tagintézmény

vezetők segítségével a megbízott pedagógusvezetők és a választott képviselők útján valósul

meg. A kapcsolattartás fórumai:

- iskolavezetőség ülései - a különböző értekezletek, /nevelési és munkaértekezletek/ - megbeszélések.

Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az iskolavezetőség az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán,

valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az

ülés döntéseiről, határozatairól, - az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményeit, javaslatait közvetíteni

az igazgatóság, az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az

iskola vezetőségével és az iskolaszékkel. 4.3.A nevelők és a tanulók: A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

- a diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus - az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésein havonta, - a diákközgyűlésen évente legalább egy alkalommal, - a kihelyezett hirdetőtáblán folyamatosan, - az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják.

A tanulót és a tanulók szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak

folyamatosan szóban és írásban tájékoztatniuk kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a

nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel.

20

4.4.A nevelők és a szülők: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról: Az igazgató:

- a szülői szervezet vezetőségi ülésén igény szerint, - az iskolai szülői értekezleten tanévenként egy alkalommal, - az elhelyezett hirdető táblán keresztül.

Az osztályfőnökök:

- az osztályszülői értekezleten tájékoztatják a szülőket. A szülők számára a tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatására az alábbi

lehetőségek szolgálnak:

- a családlátogatások, - a szülői értekezletek, - az igazgatói fogadóórák, - a nyílt tanítási hét ősszel és tavasszal, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató füzetben.

A szülői értekezletek időpontját az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,

nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógia programjáról, szervezeti és működési

szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógia programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető,

megtekinthető. A pedagógia program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél

található meg: - a fenntartónál, - az iskola irattárában, - az iskola igazgatójánál, - a nevelői szobában - az iskola könyvtárában.

4.5. Az iskola vezetésének és közösségének külső kapcsolatai Az iskolát a külső kapcsolatokban az intézményvezető képviseli Az iskola munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola vezetőjének állandó

munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

a fenntartóval (KLIK Mátészalkai Tankerülete)

a helyi óvodával

21

Az eredményes oktató- nevelő munka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn:

Megyei Pedagógiai Közművelődési és Képzési Intézet Nyíregyháza

Szatmári Többcélú Kistérségi Társulás Szatmári Kistérségi Egységes Pedagógiai

Szakszolgálat Mátészalka

2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Mátészalka

A hitoktatást tartó egyházak

SZMK

Gyermekjóléti Szolgálat

Háziorvos (iskolaorvos)

Védőnő

A munkakapcsolatok megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős. Az eredményes oktató-és nevelőmunka érdekében az iskola, rendszeres munkakapcsolatot

tart fenn a községi könyvtárral, művelődési házzal. Rendszeres kapcsolatot tart az egyházak

képviselőivel. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres

kapcsolatot tar fenn a helyi orvosi rendelőintézet dolgozóival és segítségükkel megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi

feladatok eredményesebbé tétele érdekében az iskola, rendszeres kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti szolgálattal. A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. 4.6. A diákönkormányzat valamint az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formája és rendje A felső tagozatos DÖK-képviselők választják meg az iskola diákönkormányzatának vezetőjét.

Munkájukat segítő tanár fogja össze. A DÖK legmagasabb fóruma a diák-közgyűlés, amelyet

– vagy a küldöttek közgyűlését – évente legalább egyszer össze kell hívni. A diák-közgyűlésen (küldöttek közgyűlésén) bármelyik tanuló megteheti javaslatait, közérdekű

észrevételeit. A kérdésekre az igazgatónak legkésőbb 30 napon belül választ kell adnia. A diákönkormányzat dönt: saját működéséről, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, a tájékoztató rendszer szerkesztőségének, tanulói vezetőjének és munkatársainak megbízatásáról. A DÖK véleményét ki kell kérni: a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések

meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésénél, elfogadásánál, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, megszervezésénél,

22

az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál, a napközis, tanulószobai foglalkozásokra való felvétel, részvétel elveinek meghatározásánál, tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásánál, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításánál, a tartós tankönyvek rendelési elvénél, az iskola pedagógiai programjának módosításánál, a házirend (iskolánk rendje) módosításánál, Feladatuk ellátásához térítésmentesen használhatják a tagintézmény helyiségeit,

berendezéseit, ha ezzel a nem korlátozzák a működését. 4.6.1. A kapcsolattartás formái személyes megbeszélés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. Az iskolai vezetők a kapcsolattartás során: átadják a diákönkormányzati szervnek, illetve

képviselőjének a diákönkormányzat véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi joga gyakorlásához szükséges

dokumentumokat, a dokumentumok értelmezéséhez szükséges tájékoztatást, felvilágosítást

kérésre biztosítják, megjelennek a diákközgyűlésen, válaszolnak az intézmény működésével

kapcsolatban feltett kérdésekre, a diákönkormányzat javaslatait, véleményét figyelembe veszik az

intézmény működtetése, illetve a tanulókkal kapcsolatos döntések során. A diákönkormányzat, illetve

diákképviselők a kapcsolattartás során: gondoskodnak a véleményezési, egyetértési, illetve javaslattételi jog gyakorlása miatt átvett dokumentumok áttekintéséről, és az érintett jog gyakorlásáról, aktívan részt vesznek

azokon a fórumokon, melyekre megjelenni jogosultak, illetve ahová meghívták, s az intézmény működésével, illetve a tanulókkal kapcsolatos kérdéseket

érint, gondoskodnak az intézményvezetők megfelelő tájékoztatásáról (írásbeli meghívó) a diákönkormányzat gyűléseire, illetve egyéb programjairól. 4.6.2. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek Az intézmény biztosítja a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket. Az

intézmény a működés feltételeként biztosít: a diákönkormányzat működéséhez szükséges helyiséget, a diákönkormányzat működéséhez szükséges berendezési tárgyakat, a működéshez szükséges anyagi támogatást.

4.7. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás

formái és rendje A mindennapos testedzést az iskola a tanórai foglalkozások mellett a diáksportkörök és

külső szakosztályok bevonásával, működésének támogatásával biztosítja. Az iskolában

működő sportkörökkel való kapcsolattartást az együttműködési megállapodás szabályozza,

amelyet minden év elején át kell tekinteni, és az igényeknek megfelelően módosítani kell. Az

iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve,

23

amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok

megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges

erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév

végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola

vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi

operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 5. Az iskola működési rendje Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6 órától este 19:00-ig tart nyitva. A foglalkozások rendje, valamint a pedagógiai felügyelet 7:30-tól 16:00-ig tart. Az iskola vezetőjével történő előzetes egyeztetés alapján az épületek ettől eltérő időpontban,

illetve szombaton és vasárnap is nyitva tarthatók. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel fél 8 és délután fél 4

óra között az intézményvezetőnek, helyettesének, a tagintézmény vezetőjének vagy az iskolatitkárnak az iskolákban kell tartózkodnia. A vezető benntartózkodásának rendjét a munkatervben meg kell határozni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó

vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola rendjéért. Amennyiben az intézményvezető, a helyettese, a tagintézmény vezetője vagy az iskolatitkár

rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, helyettesítésük a

helyettesítési rendnek megfelelően történik. 6. Az iskola munkarendje Az iskolába érkezőket az ügyeletes nevelő és az ügyeleti szolgálatot teljesítők fogadják. A tanórákat a délelőtti napszakban kell tartani. Délutáni tanítás szervezhető-ha a tanulócsoportok száma meghaladja a tanítás céljából igénybe vehető tantermek számát. A váltakozás rendjét a nevelési-oktatási szempontok, életkori sajátosságok

figyelembevételével az igazgató állapítja meg. A tanítási órák időtartama 45 perc.

Órák kezdete Órák vége Óra/szünet 08,00 08,45 1. óra 08,45 08,55 1. szünet 08,55 09,40 2. óra 09,40 10,00 2. szünet /tízórai/ 10,00 10,45 3. óra 10.45 10,55 3. szünet 11,00 11,45 4. óra 11,45 11,55 4. szünet 11,55 12,40 5. óra 12,40 12,50 5. szünet

24

12,50 13,35 6. óra 13,35 14,00 Levegőzés, játék 14,00 14,45 Másnapi felkészülés 14,45 15,00 Szünet 15,00 15,45 Másnapi felkészülés 15,45 16,00 Szünet

Az iskolai időbeosztás alapdokumentuma az órarend. Készítésénél az alábbi elveket kell alkalmazni:

- a tantárgyak egyenletes elosztása - a tanulók egyenletes terhelése - a nevelők folyamatos munkavégzése

A tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak a tanmenetek szerinti a helyi tantervben rögzített 3 órát

meghaladó tanulmányi kirándulások, séták is. A tanítási óra zavartalanságának biztosítása érdekében a pedagógust és a tanulót az óráról

kihívni, az órát más módon zavarni nem lehet. Tanítási idő alatt az iskola épületébe érkezett vendéget a folyosói ügyeletes a nevelői

szobába kíséri. A tanítási órák között szünetet kell biztosítani. Az óraközi szünetek időtartama 10 perc.

Minden tanítási műszakban egy szünet 20 perc időtartamú, hogy a tanulók tízóraijukat,

uzsonnájukat elfogyaszthassák. A 2. óra után van a tízórai szünet. A tanulók a szünetekben az udvaron, rossz idő esetén, a folyosón és a tantermekben

tartózkodnak. Az óraközi szünetekben nevelői felügyeletet kell biztosítani. A tanítás befejeztével a termekben a székeket fel kell rakni, a szemetet a padokból ki kell

szedni. Az utolsó órán az ott tartózkodó nevelő a felelős a fent említett feladatok

végrehajtatásáért. A tanítási idő után az iskola területén csak szervezett foglalkozásokon résztvevő tanulók

tartózkodhatnak. A szervezett foglalkozások időpontja szerepeljen a folyosói hirdető táblán

és a tanulók ellenőrzőjében is. A hazainduló gyerekeket az utolsó órát tartó nevelő az osztályteremből sorakozás után

engedje el. A napi munka további részleteinek szabályozását, a napos nevelők, a tanulói ügyeletesek

feladatait, beosztását a Házirend tartalmazza. Az iskolában fél 8 órától a tanítás kezdetéig és az óraközi szünetekben tanári és

diákügyelet működik. Az ügyeletes nevelő, az ügyeletes diákok kötelesek a rájuk bízott

épületben, az udvaron, a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjét,

tisztaságát felügyelni, a balesetvédelmi szabályok betartatását megkövetelni. Az iskolában egyidejűleg 5 ügyeletes nevelő kerül beosztásra. Két ügyeletes nevelő az

udvaron, két nevelő a folyosókon, egy nevelő az ebédlőben látja el feladatát.

25

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az

osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos

engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az igazgató adhat engedélyt. A tanórán kívüli foglalkozásokat a délutáni nyitva tartás végéig kell szervezni. Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az igazgatói irodában 8-15.30 ig. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint

tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, /minden hétfő 8-12.-ig/ azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A helyiségek használati rendje: A tantermek használata: Az ügyeletes nevelő reggel fél nyolckor engedi be a heteseket a tanterembe. A hetesek a

hetesi rendben rögzített feladatokat végzik el a tanítás kezdetéig. Háromnegyed nyolckor

engedi be a napos a tanulókat. Szünetekben az egyik hetes felelős a tanterem rendjéért, az ott

található berendezési tárgyakért, tanulói eszközökért. Minden osztály köteles az utolsó óra után a termet rendben elhagyni, ill. átadni. A

tantermekben bonyolítható a tanórán kívüli foglalkozás. A tantermek beosztását az éves

munkaterv tartalmazza. A tanteremért első fokon a terem osztályfőnöke, csoportvezetője,

illetve a foglakozást vezető nevelő a felelős. A szertárak használata: A szertárak a tanteremben nem tárolható taneszközök- könnyen hozzáférhető –tárolására

szolgálnak. Rendjéért az ott eszközöket tároló nevelők együtt felelnek. A szertárban a tanuló

csak nevelő kíséretével léphet be. Tornaterem: Itt bonyolódnak a testnevelés órák és tömegsport órák. Rossz idő esetén itt kerülnek

megrendezésre az ünnepségek. A tornateremben csak nevelői felügyelet mellett lehet

tartózkodni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

- az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben

megfogalmazott előírások betartásáért. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével

használhatják. Ez alól csak az iskola igazgatója adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet

intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak.

26

Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit az iskola épületéből elvinni csak az

igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit-elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási

szünetekben-külső igénylőknek külön megállapodás alapján lehet átengedni, ha ez az iskolai

foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a

megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével

lehet, átvételi elismervény ellenében. A pedagógusok munkarendje

A pedagógus teljes munkaideje heti 40 óra, mely kötelező órákból, valamint a

nevelőoktató munkával, és a tanulókkal való foglalkozáshoz szükséges időből áll. A pedagógusok a munkaidő egy részét tanítási órákkal, foglalkozásokkal az iskolában

kötelesek ellátni, míg feladataik egy részét intézményen kívül végezhetik. Az iskolán kívül

végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról - figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő

meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos

döntéseit - a pedagógus maga dönt. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az

igazgatóhelyettes állapítja meg az órarend figyelembevételével, az intézményvezető

jóváhagyásával. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja és lehetőség szerint veszi figyelembe.

A pedagógus köteles munkakezdése előtt 10 perccel korábban munkahelyén megjelenni.

Az ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap

munkaidőben - de legkésőbb - az adott munkanapon 7.20-ig köteles jelenteni az igazgatónak,

vagy az igazgatóhelyettesnek, hogy helyettesítéséről gondoskodni tudjon. Az igazgatóhelyettes a nevelői szoba hirdetőtábláján (lehetőleg szóbeli megbeszélés után)

jelzi a helyettesítő pedagógusok órabeosztását. A rendkívüli szabadság engedélyezésére előzetes kérelem alapján az intézményvezető

jogosult dönteni az erre vonatkozó jogszabályok betartásával. Az igazgatóhelyettes távollétét az intézményvezető engedélyezi. Az intézményvezető

távollétét a fenntartó engedélyezi. Az intézmény dolgozóinak munkaidő-nyilvántartása Pedagógusok esetén az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Ezekről

a pedagógus heti teljesítménylapot készít. Az intézményen kívül végezhetőfeladatok időtartamának és időpontjának meghatározásáról a pedagógus maga dönt, így ennek

időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok

betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az igazgatóhelyettes állapítja meg.

Munkaköri leírásukat az intézményvezető,az igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető

közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az intézmény

vezetői tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és

a munkavállalók szabadságának kiadására.

27

A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető, adminisztratív és technikai

dolgozók esetében az intézményvezető vagy az igazgatóhelyettes szóbeli vagy írásos

utasításával történik. 7. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe való belépése és

benntartózkodása. Az intézményben az iskolával jogviszonyban nem álló személyek csak az igazgató, az

igazgatóhelyettes engedélyével tartózkodhatnak, minden olyan esetben, amikor a belépés és a

benntartózkodás nem az intézmény tevékenységével összefüggésben történik. A gyermekét az iskola bejáratáig kísérheti a szülő, az iskola helyiségeiben még a tanítás

megkezdéséig sem tartózkodhat. A tanítás befejezéséig szintén a bejáratnál várhatják meg a

szülők. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az ügyeletesi szolgálat

ellenőrzi, és a vendégeket szükség szerint a nevelői, vagy az igazgatói szobába kíséri. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az

iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) - vagyonbiztonsági okok miatt csak

kísérővel, felügyelet mellett és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. 7.1 A biztonságos működését garantáló szabályok, amelyek megtartása

kötelező az intézmény területén tartózkodó szülőknek, valamint az

intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek Az épületek tűzjelző berendezéssel vannak felszerelve, ezért területén az alábbi

tevékenységek tilosak, illetve csak különleges eljárások keretében alkalmazhatók: fokozott porosodást okozó tevékenységek (pl. falbontás, stb.) jelentős füsttel járó tevékenységek (pl. hegesztés stb.) erőteljes páraképződés előidézése (pl. forró gőz stb) nyílt láng használata Az igénybevevőkre vonatkozó alapnormák: a felszerelések, berendezések, bútorok óvása, ha tönkretették meg kell javíttatniuk, az igényelt idő betartása, kulturált viselkedés, dohányozni csak a kijelölt helyen lehet, rongálódás, rendkívüli eset jelentése az intézményvezetőnek.

Gyermekek jelenlétében a felnőttek nem dohányozhatnak. Dohányozni az épület egész

területén tilos, csak az arra kijelölt helyen szabad. Az intézményben tilos a szervezetre káros

élvezeti cikkek árusítása, reklámozása. 8. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézmény egész területén dohányozni TILOS! Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a bejáratok előtti 5 méter távolságú területrészt

és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem

dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken

tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az

iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas

szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak

számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük.

28

Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás

tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az

intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője. 9. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok

kezelési rendje Intézményünk az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs

Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített

és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak

megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során ki kell nyomtatni és az irattárban kell

elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

az október 1-jei pedagógus és tanuló lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és

az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolás, hitelesítése nem szükséges. Az

adatokhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár, és az

igazgatóhelyettes) férhetnek hozzá. 10. A tanórán kívüli foglalkozások A tanulók 16 óráig történő foglalkoztatása

2013 szeptemberétől új rendben kell megszervezni a délutáni foglalkozásokat, mivel a

nemzeti köznevelésről szóló törvény előírja, hogy az általános iskolákban foglalkozásoknak

legalább délután 16 óráig kell tartaniuk, a tanulóknak pedig kötelező az ezeken való részvétel.

27.§(2) Általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban

olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább tizenhat óráig tartsanak,

továbbá tizenhét óráig – vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben

– gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről. Az általános iskola e törvény rendelkezéseinek

megfelelően egész napos iskolaként is működhet. 55.§ (1) Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően

egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól.

Ennek figyelembe vételével intézményünkben:

A köznevelési törvény csoportlétszámokra vonatkozó rendelkezését betartva intézményenként 8, vagy igény szerint kevesebb csoportban végezzük a tanulók másnapra

történő felkészítését. A foglalkozások naponta 14:00-16:00-ig tartanak.

A szülő/gondviselő az iskola igazgatójához benyújtott írásos kérelme alapján az igazgató

mérlegelési jogkörben dönt a mentesítésről, vagy annak elutasításáról, melyről a

szülő/gondviselő határozatot kap.

29

Az intézményben a tanulók igényeinek megfelelően egyéni és közösségi tevékenységből

eredő, szakirányú érdeklődésének kielégítése, képességeik fejlesztése, pályaválasztásuk

elősegítése céljából az iskola költségvetési előirányzatainak terhére az alábbi –az iskola által

szervezett –tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: - napközi otthon, - tanulószoba, - szakkörök, - énekkar, - diáksportköri foglalkozások, - tömegsport foglalkozások, - felzárkóztató foglalkozások, - tehetségfejlesztő foglalkozások.

A szakkörök heti két, órában működnek, október 1-május 31-ig. A szakkörökben

résztvevő tanulók létszáma minimum12 fő. Az egyes szakköröknek az átlagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való működéséről,

továbbá a tanév közben bekövetkezett létszámcsökkenés miatti megszüntetésről az igazgató

dönt. A szakkör vezetésével az igazgató az iskola pedagógusát, vagy az iskolavezetés

egyetértésével külső szakembert is megbízhat. A szakkörvezető a szakkör működéséért

szakmailag és pedagógiailag is felelős. A jelentkezés önkéntes. A felvétel az egész iskolaévre

szól, ehhez a szülő írásbeli beleegyezése szükséges. A szakkör munkatervét és működési rendjét a szakkörvezető készíti el, s az igazgató

hagyja jóvá. Minden tanév október 15-ig az iskola munkatervében rögzíteni kell a tanévben

induló szakköröket, azok vezetőinek nevét. A szakkörvezető és a tagság javaslata alapján az igazgató kizárhatja a tanulót a szakkörről

ha: - fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza, - tanulmányi eredménye tanév közben erősen romlik.

Amennyiben a tanuló magatartásában, tanulmányi munkájában javulás mutatkozik a

szakkörbe visszavehető. A művészeti oktatás keretében kínált foglalkozások költségei a szülőt terheli. VETÉLKEDŐK, SZEMLÉK, PÁLYÁZATOK A tanulók képességeinek fejlesztése, aktivitásuk ösztönzésére az iskola az alábbi

vetélkedőket, szemléket, pályázatokat hirdeti meg. - tantárgyi vetélkedők, - szavalóverseny, - mesemondó verseny, - komplex tanulmányi verseny - sportverseny

A vetélkedőkön való részvétel önkéntes, a gyermek személyiség- fejlődését, valamint a közösség épülését kell szolgálnia. A helyi fordulókat tanórán kívül kell lebonyolítani. A

magasabb fordulókban továbbjutott tanulókat a verseny idejére az igazgató mentesíti a

tanítási órán való részvétel alól. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a helyi és felsőbb

szintű fordulókon helyezést elért tanulók eredményeit a tanulóközösség méltó körülmények

között megismerje.

30

11. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés - a felzárkóztató foglalkozás

kivételével-önkéntes. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik,

tanulmányi eredményük alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a

foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti

óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola

tantárgyfelosztásában kell rögzíteni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, a szülői, valamint a nevelői

igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg, akik munkájukat

munkaköri leírásuk alapján végzik. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az

iskola pedagógusa. Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülésére, a nevelőmunka elősegítése

érdekében évente 1 alkalommal az iskola, éves munkatervében meghatározott időpontban

osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A kirándulás önkéntes, a költség a

szülőt terheli. A kirándulás tervezett helyét, idejét a helyi tanterv valamint az osztályfőnöki munkaterv

tartalmazza. Az iskola nevelői, illetve a tanulók szülei az igazgató előzetes engedélyével a tanulók

számára túrákat, kirándulásokat, táborokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók

fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért a résztvevő tanulók felkészítéséért a szaktanárok a

felelősek. Az iskola –az ezt igénylő tanulók számára – étkezési lehetőséget biztosít. 12. A pedagógiai (nevelő-oktató) munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógia munka belső ellenőrzésének feladatai:

- biztosítsa az iskola pedagógia munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előír)

működését. - segítse elő az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét,

hatékonyságát - az igazgatóság számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson a

pedagógusok munkavégzéséről, - szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelő és oktató

munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez. A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésére jogosult dolgozók:

- az igazgató, - az ellenőrzésre az igazgató által felkért pedagógus, - valamint külső szakértő.

31

Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzött

dolgozók kijelölését az iskolai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg.

A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős. KIEMELT ELLENŐRZÉSI SZEMPONTOK A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA BELSŐ

ELLENŐRZÉSE SORÁN.

- a pedagógus munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolata, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon, - a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, - az órára történő előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, - magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, - a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, - a tanulók továbbtanulásának irányítására, segítésére irányuló tevékenység,

13. A mindennapi testedzés formái 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 141.§ szabályozza mely szerint biztosítjuk:

- a tanulók mindennapi testedzését,

- játékos egészségfejlesztő testmozgást a szabadban,

- iskolai sportkör működését,

- a könnyített- és gyógytestnevelést a rászorulóknak.

A tanulókat testnevelési óráról - szakorvosi vélemény alapján - csak az iskolaorvos mentheti fel. Az írásos felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a helyi tanterv óratervében

meghatározott kötelező tanórai testnevelési órákon, valamint a szabadon választható délutáni

sportfoglalkozásokon biztosítja. Az első-negyedik évfolyamon

a heti három kötelező testnevelés óra /1o. heti 3,5ó./ a többi tanítási napon a játékos, egészségfejlesztő testmozgás tömegsport órák

Az ötödik-nyolcadik évfolyamokon

heti 5 kötelező testnevelés óra tömegsport foglalkozás

A napközi otthonban és a tanulószobán: a játékos, egészségfejlesztő testmozgás

32

A délutáni foglalkozásokat az iskolai diáksportköri foglalkozások, valamint a tömegsport

órák keretében szervezzük meg. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a testnevelő vezeti. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy –az őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, -téli időszakban a tornaterem tanári felügyelet mellett nyitva legyen. A foglalkozások idejét tanévenként az iskolai munkatervben

meg kell határozni. Az iskolai sportkör szakmai programjának tartalmazni kell, hogy mely sportágban, milyen

tevékenységi formában és feltételekkel lehet részt venni a foglalkozásokon. Március 31-ig fel kell mérni, hogy a következő tanítási évben milyen sportköri foglalkozásokat igényelnek a

tanulók. Sportcsoportonként hetente kétszer negyvenöt perc áll rendelkezésre. 14. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása

A gyermekek, tanulók csoportos fogászati szűrővizsgálata évente két alkalommal, a 7 osztályos tanulók hallásvizsgálatát évente egy alkalommal a mátészalkai kórházban történik. Az utazáshoz szükséges anyagiak biztosítása a szülőt terheli. A tanulók fizikai állapotának mérése ősszel és tavasszal testnevelés órán történik, a „Netfit teszt” alapján. Belgyógyászai, szemészeti szűrővizsgálat 1, 3,5,7,8 osztályban a helyi orvosi

rendelőben történik. A továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata szintén a

helyi orvosi rendelőben történik. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít. Az utazási költség a szülőt

terheli. A szülőket a szűrővizsgálat időpontjáról írásban értesíti az intézmény. 15. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói-és gyermekbalesetek

megelőzésében, ill. baleset esetén Az iskola minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy a tanulók részére az

egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli,

hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket

megtegye. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló-és gyermekbalesetek megelőzésével

kapcsolatosan: Minden dolgozónak ismernie és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági szabályzatát,

valamint a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy kertében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és

viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk

ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a

rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az

egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes iskolai

foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, valamint a különféle iskolai foglakozásokon

tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló

szabályokkal a következő estekben:

33

A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán. Ennek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.)

bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalakat, a menekülés

rendjét, - a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, - tanulmányi kirándulások, túrák előtt, közhasznú munkavégzés megkezdése előtt.

A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatni a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat,

illetve tanórán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés

szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az

osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a

szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) tartó,

valamint a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a

munkaköri leírásuknak tartalmaznia kell. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit

munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék

tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az intézmény

munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulókkal a tanév első napján az osztályfőnökök ismertetik az egészségük és testi

épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a balesetek megelőzése

érdekében elvárható magatartásformákat. Az ismertetett anyag vázlatos felsorolásához az „oktatást” végzők csatolják a tanulók

aláírását (kivétel az első osztály), mely egyúttal dokumentumként szolgál. A tanulók testi épségének védelmére vonatkozó előírások, veszélyforrások: Udvari veszélyforrások:

Az iskolát óraközi szünetekben elhagyni tilos és veszélyes! Az udvaron és a pályán tilos kerékpározni! A szünetekben csak az ügyeletes nevelő által felügyelt parkrészben tartózkodj! A WC-t használd rendeltetésszerűen, utána menj vissza a parkba!

Tantermek, folyosók veszélyforrásai: A folyosókon rohanni, csúszkálni balesetveszélyes! Az ablakokba ülni, kihajolni TILOS! A tornateremben, számítógépteremben tanári felügyelet nélkül a tanulók nem

tartózkodhatnak! Konnektorokhoz hozzányúlni TILOS! Kitört ablakhoz nyúlni TILOS! Az ablaktörést azonnal jelenteni kell az ügyeletes tanárnak! A folyosóra vagy a tantermek padlójára kifolyt folyadékot haladéktalanul fel kell

törölni! A balesetek megelőzése érdekében elvárható magatartásformák

34

Saját és tanulótársa testi épségére mindenki köteles ügyelni! A durvaság, verekedés megengedhetetlen viselkedési forma! Kést, szúró eszközt, törékeny tárgyat (üveges üdítőt) tilos az iskolába hozni! A körzőt rendeltetésszerűen ( csak szakórán) szabad használni! Gyufát, tüzet előidéző eszközöket tilos az intézménybe behozni!

AZ ISKOLA DOLGOZÓINAK FELDATAI A TANULÓBALESETEK ESETÉN: A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy

rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, - ha szükséges orvost kell hívnia, - a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - -a tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának.

E feladatok ellátásában a tanulóbaleset helyszínén jelenlévő többi iskolai dolgozó is

köteles részt venni. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt

tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor

feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell

vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna

elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek

megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A TANULÓBALESETEKKEL KAPCSOLATOS ISKOLAI FELADATOK A MAGASABB

JOGSZABÁLYOK ELŐÍRÁSAI ALAPJÁN A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl

gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az

előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a

tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi

meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset

kivizsgálásában legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell

bevonni. Az iskolának igény esetén biztosítania kell az iskolaszék, szülői szervezet és az iskolai

diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére,

a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az iskola

munkabiztonsági szabályzata tartalmazza. 16. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.)

EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe.

35

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni olyan előre nem látható

eseményt, amely a nevelő oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola

tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét,

felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:

- a természeti katasztrófa, - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés.

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy

a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a

tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamennyi

intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult:

- az intézményvezető, - tűzvédelmi felelős - az iskola titkár - megbízott nevelő

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell:

- az intézmény fenntartóját, - tűz esetén a tűzoltóságot, - robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, - személyi sérülés esetén a mentőket, - egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve

katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős

vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni kell, valamint

haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet

a benntartózkodó tanulócsoportoknak a „Tűzriadó terv” és a mellékleteiben található

„Kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk. A tanulócsoportnak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen

történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát tartó

pedagógus a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:

- Az épületből minden tanulónak távozni kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek

a tantermen kívül (pl: mosdó, szertár) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület

elhagyásában segíteni kell. - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja

el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, hogy nem maradt-e esetleg valamelyik tanuló bent az épületben.

- A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő

megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia.

36

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület

kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi

feladatokról:

- a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, áram) elzárásáról. - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - az elsősegélynyújtás megszervezéséről. - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek fogadásáról.

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni

a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító

szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani! A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott

szombati napokon pótolni kell. A tűz estén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv”

tartalmazza. A tűzriadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért,

valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy

alkalommal gyakoroltatni kell. A gyakorlat megszervezésért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára és tanulójára

kötelező érvényű. A tűzriadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni:

nevelői szoba 17. Az iskolai tankönyvellátás rendje A tankönyvrendelés elkészítésének szabályai Az iskolai tankönyvrendelés általános szabályait a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

CXC. Törvény, a 23/2004.(VIII.27. Ö OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai

tankönyvellátás rendjéről, valamint a 2001. évi XXXVII. tv. a tankönyvpiac rendjéről

szabályozza. Az iskolai tankönyvellátás rendjéről a szaktanárok véleményének kikérésével évente a

nevelőtestület dönt az alábbiak figyelembevételével: nem választható olyan tankönyv, amely

igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás rendje szerint nem biztosítható

valamennyi tanuló részére. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább 25% át tartós

tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell

fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár,

könyvtárszoba állományába kerül. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az iskolaéves munkatervében rögzíteni kell annak a dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben:

- elkészíti az iskola tankönyvrendelését,

37

- részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben, Az osztályonként összeállított tankönyvcsomagot meg kell ismertetni az iskolaszékkel és a

diákönkormányzattal. 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A

nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl.

tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.) 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak anyagának feldolgozásához szükséges

kötelező tanulói eszközöket az egyes szaktanárok, osztálytanítók határozzák meg az iskola

tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév utolsó

szülői értekezletén) tájékoztatjuk. A nyomtatott taneszközöket egységesen az iskola

rendeli meg a tanulók számára. 4. A taneszközök kiválasztásánál a nevelők a következő szempontokat veszik figyelembe:

Az eszköz feleljen meg az iskola tantervének. A kiválasztásnál előnyben kell részesíteni a több éven át használható eszközöket. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk; új eszköz használatát

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük

be. A taneszközök ára feleljen meg annak az összegnek, amelyet a magasabb

jogszabályokban foglaltak alapján a költségvetés évente meghatároz. 5. Az iskola törekszik arra, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más forrásokat

felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján a szaktanárok kiválasztják a

szükséges tankönyveket, az igazgató beszerzi az Iskolaszék és a DIÖK véleményét. 18.A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai: A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott

fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg:

- A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon

belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem

derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ

megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. - A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés

révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi

eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. - A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a

nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem

jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet.

38

- A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását

napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban

ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv

ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság

tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat- mérlegelésük után a szükséges

mértékben – a határozati javaslatba beépítik. - A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a

fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal

meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott

személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a

tárgyalás céljára szolgáló teremben. - A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet

a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az

intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban

érintett tanulónak és szülőjének. - A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell

csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. - A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó

nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni - A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az

iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával)

meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvényben szereplő felhatalmazás alapján egyeztető

eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása,

értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a

kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem

orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:

- az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes

találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a

fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről - a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a - fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell

jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét - az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége - a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi

eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót

és a szülőt nem kell értesíteni - az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója

tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás

vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az

érintett feleket - az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol

biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

39

- az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének

kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése

szükséges - a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva

utasíthatja vissza - az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a

sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek

célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése - ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal - egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb

három hónapra felfüggeszti - az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az

egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással

lezáruljon - az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül,

amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá - az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó

tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő

mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti

nézetkülönbség fokozódása - az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a

jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. - a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő

tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban

meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 19. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Hagyományos ünnepségeink: Névadónk emlékére minden tanévben megrendezésre kerül a Bibó-nap. Iskolánk egységét, az összetartozásunkat szeretnénk kifejezni azzal, hogy

ünnepségeinken, összejöveteleinken viseljük azt a nyakkendőt, amely névadónkat ábrázolja. Tanévnyitó-hagyományos aktusa az először iskolába lépő tanulók fogadása. Tanévzáró-amely a 8-os tanulók búcsúzásával zárul. Felelőse a 8. osztály osztályfőnöke. Az

ünnepségek technikai lebonyolításért a 7.osztály vezetője a felelős. Megemlékezések, Ünnepségek, Rendezvények: Tanévnyitó; Október 6.; Október 23.; Jótékonysági bál; Karácsonyi ünnepség; Március 15. Anyák napja; Gyermeknap; Fák, madarak napja; Tanévzáró; Ballagás 20. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a szülők tájékoztatása

I. A pedagógiai programról való tájékoztatás szabályai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 4. § (1) bekezdés o)

pontja alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni. Az iskola figyelembe véve a hivatkozott EMMI rendelet 82. §-át az alábbiak szerint szabályozza a tájékoztatás szabályait: 1. A pedagógiai program nyilvánossága

40

A pedagógiai program nyilvános. Annak érdekében, hogy a szülők és a tanulók a

pedagógiai programot szabadon megtekinthessék, az intézmény vezetője gondoskodik arról,

hogy pedagógiai program: a) papír alapú példányai közül:

- egy példánya az iskola titkárságán kerül elhelyezésre - egy példánya az igazgatói irodában kerül elhelyezésre - egy példánya az intézmény könyvtárában közvetlenül elérhető,

b) elektronikus úton is elérhető az intézmény honlapján. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására

kijelölt dolgozó felelős. 2. A pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás Az iskolaigazgató a mellékletben kijelölt pedagógust kötelezi arra, hogy a tanulók, illetve a

szülők részére tájékoztatást adjon a pedagógiai programról. A tájékoztatás kérhető szóban és

írásban. A tájékoztatást:

- lehetőség szerint azonnal meg kell adni akkor, ha a kérdés jellege megengedi, - legkésőbb a feltett kérdéstől számított 14 napon belül meg kell adni akkor, ha a kérdés

összetett. (Minél előbb tájékoztatást kell adni akkor, ha a kérdés valamely jogvesztő

ha-táridővel kapcsolatban érkezik, s a késedelmes tájékoztatás a tanuló, vagy a szülő

jogát, jogos érdekét sértené.) A tájékoztatást írásba kell adni akkor, ha az érintett ragaszkodik az írásbeliséghez. A

tájékoztatásra jelen szabályzaton kívül alkalmazni kell a közérdekű adatok szabályzatát. II. A házirenddel összefüggő tájékoztatás szabályai Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése

alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a házirenddel kapcsolatos tájékoztatás rendjét. 1. A házirend nyilvánossága A házirend nyilvános. A házirend: a) papír alapú példányai közül:

- egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor át kell adni a szülő-nek/tanulónak, - egy példánya az intézmény könyvtárában kerül elhelyezésre, - egy példánya az iskola titkárságán kerül elhelyezésre - egy példánya az igazgatói irodában kerül elhelyezésre

b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására

kijelölt dolgozó felelős. 2. A házirenddel összefüggő tájékoztatás Az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a házirendet:

- a tanulókkal, - szülői értekezleten a szülőkkel.

A házirend érdemi változásáról a változást követő 30 napon belül a szülőt tájékoztatni kell

azzal, hogy meghatározásra kerül az, hogy a házirend hatályos változata milyen módon érhető el

(hol, hogyan került sor a nyilvánosságra hozásra). III. A jelen SZMSZ nyilvánossága

41

Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a

Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a jelen SZMSZ-el összefüggő

nyilvánosságra hozatali szabályokat A jelen SZMSZ nyilvánossága Az SZMSZ nyilvános. Az SZMSZ: a) papír alapú példányai közül:

- egy példánya az iskola titkárságán kerül elhelyezésre - egy példánya az igazgatói irodában kerül elhelyezésre - egy példánya az intézmény könyvtárában közvetlenül elérhető

b) elektronikus úton elérhető az intézmény honlapján. A nyilvánosságra hozatalért a pedagógiai programmal összefüggő tájékoztatás megadására

kijelölt dolgozó felelős. IV. A szülők tájékoztatása Az intézmény - a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 82 § (6) bekezdése alapján a

Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szülők tájékoztatásának egyes kérdéseit. Az iskola igazgatója köteles megszervezni azt az írásbeli tájékoztatást, mely információt

szolgáltat a szülőknek a megelőző tanév végén: a) azokról:

- a tankönyvekről, - a tanulmányi segédletekről, - a taneszközökről, - a ruházati és más felszerelésekről - szakkörökről, tanórán kívüli foglalkozásokról, amelyekre a következő tanévben a nevelő

és oktató munkához szükség lesz, b) az iskolától kölcsönözhető

- a könyvekről, - a taneszközökről, - a más felszerelésekről,

c) arról, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. Az írásbeli tájékoztatás szülők részére történő átadásának határideje: minden év június 15-ig. A tájékoztatóval kapcsolatban kötelezni kell a tanulót arra, hogy a tájékoztatást a tájékoztató lapon

meghatározott időpontig a szülő aláírásával vigye vissza az intézmény részére. A szülő részére

legalább 5 napot kell adni arra, hogy a tájékoztató tartalmát megismerje. A szülők tájékoztatásának formái. 1. Szóbeli tájékoztatás:

- a szülői értekezleteket az osztályfőnök tartja évente kétszer, szeptemberben és februárban.

Tájékoztatja a szülőket a tanév feladatairól, az osztály problémáiról. Rendkívüli szülői

értekezletet az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke hívhat össze a felmerült

problémák megoldására. - a szülői fogadóórákat az iskola valamennyi pedagógusa évente 2 alkalommal tart

(általános fogadóóra). Amennyiben a szülő a fogadóórán kívüli időpontban is szeretne

konzultálni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetnie. 2. Rendszeres írásbeli tájékoztatás:

42

- Valamennyi pedagógus köteles az érdemjegyeket és írásos bejegyzéseket az osztálynaplón

kívül az ellenőrzőbe is bejegyezni és dátummal, kézjeggyel ellátni. Amennyiben a tanuló

ellenőrzője hiányzik, a hiányzás tényét az osztálynaplóba dátummal ellátva be kell

jegyezni. A rendszeres visszajelzés érdekében az érdemjegyek száma a heti 1 órás tárgyakból félévente

legalább 3, a heti 1,5 órás tantárgyakból félévente legalább 4, a heti 2 vagy 2,5 órás tantárgyakból

legalább 5, a 3 vagy több órás tárgyakból félévente legalább 6 érdemjegy. 21. Záró rendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. A szervezeti és működési szabályzat módosítását kezdeményezheti.

- a fenntartó, - a nevelőtestület, - az iskola igazgatója, - a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, - a diákönkormányzat iskolai vezetősége.

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket

önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások

előírásait az iskola igazgatója a szervezeti és működési szabályzat változtatása nélkül is

módosíthatja.

46

22. Gyakornoki szabályzat A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 22. § (9) bekezdés, valamint a

közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási

intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 4/B. § (1) bekezdése szerint kiadom

az alábbi szabályzatot, mely a meghatározott feladatok szakszerűbb és hatékonyabb

végrehajtását szolgálja, a gyakornoki követelmények teljesítésével és teljesítmény mérésével, értékelésével összefüggő eljárásrendet rögzíti. 22. 1. Fogalmak meghatározása Gyakornok: az a közalkalmazott, aki nem rendelkezik három évet meghaladó szakmai

gyakorlattal, és az alaptevékenységhez tartozó munkakörbe, határozatlan időre történik a

kinevezése. Az intézmény alaptevékenységével összefüggő munkakör: a gyakornoki idő kikötése

szempontjából alaptevékenységnek minősül minden olyan tevékenység, amelynek ellátására a

közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási

intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet mellékletében meghatározottak

szerint pedagógus munkakörben, pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátására létesített

ügyintéző-szakértő, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző munkakörben

foglalkoztatják a közalkalmazottat. Gyakornoki program: egy olyan folyamat, amelynek során a „pályakezdő” megismeri a

munkahely belső értékeit, szervezeti kultúráját, meghatározott módszertan alapján támogatást

kap, hogy megtalálja helyét a munkaszervezetben, mintát kap a feladatok hatékony

elvégzéséhez. Kezdő szakasz: a gyakornoki program első szakasza, mely kb. az első év végéig tart.

Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok megfontolt, általában racionális, de

rugalmatlan. Ez a szakasz elsősorban a gyakorlatszerzés szintje, amikor a valós

gyakorlatszerzés sokkal fontosabb, mint a verbális információ. Az elméleti tudás vezérli

elsődlegesen a gyakornokot. Haladó szakasz: a gyakornoki program második szakasza, mely kb. a második év végéig

tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok már képes mindent megfigyelni, nem

vész el a részletekben. Ez a szakasz az eseti tudás szintje, mely személy és kontextus függő.

A tapasztalat befolyásolja a viselkedést. Befejező szakasz: a gyakornoki program harmadik szakasza, mely kb. a harmadik év

végéig tart. Jellemző tipikus viselkedés mód, hogy a gyakornok képes már arra, hogy

racionálisan, tudatosan kiválassza, hogy mit fog tenni, prioritásokat határoz meg, képes a

tanulási-tanítási folyamat ésszerű irányítására. Szakmai segítő: az intézményvezető által kijelölt pedagógus (pedagógusok), aki

rendelkezik legalább tíz éves gyakorlattal, legalább öt éve az intézmény alkalmazottja,

szakterületének kiváló képviselője. Közvetlen felettes: Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint a

pedagógus munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy. 22. 2. A szabályzat területi, személyi hatálya Jelen szabályzat a Jármi-Papos-Őr Általános Iskola, az intézmény alaptevékenységének

ellátásával összefüggő munkakörbe, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottaira terjed

ki, amennyiben nem rendelkeznek a munkakörhöz szükséges iskolai végzettséget és

szakképzettséget igénylő, a három évet meghaladó időtartalmú szakmai gyakorlattal, valamint

47

kiterjed az intézményvezető által szakmai segítői feladatok ellátásával megbízott

közalkalmazottaira. 22. 3. A szabályzat időbeli hatálya Jelen szabályzat 2008. január elsejétől visszavonásig hatályos. 22. 4. A szabályzat módosítása A szabályzatot módosítani kell, amennyiben a benne foglaltakat érintő jogszabályváltozás

következik be, valamint amennyiben a nevelőtestület legalább fele írásban kéri. 22. 5. A szabályzat célja A szabályzat célja a gyakornokok felkészítésének, beilleszkedésük segítésének

megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a

gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az

elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az

intézményi célokkal való azonosulást. 22. 6. A gyakornok felkészítésének szakaszai A gyakornoki időt a Kinevezésben kell kikötni. A gyakornoki idő két év. A gyakornok felkészítésének lehetséges szakaszolása: Időszak Szakasz megnevezése Elvárás

0-1 év „kezdő” Csak minimális

készséget lehet

elvárni a tanítás

terén Szabályok

követése

1-2 év „haladó” Szabályok

követése Kontextusok

felismerése,

rendszerezése Gyakorlati tudás

megalapozása 2-3 év „befejező szakasz” Tudatosság

Tervszerűség Prioritások

felállítása Gyakorlati tudás

A további fejlődési szakaszok már túlmutatnak a gyakornoki időn. (jártas szint, szakértő szint)

48

22. 6.1 Általános követelmények a „kezdő szakaszban” A gyakornok ismerje meg:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen a) általános rendelkezések (a törvény szabályozási köre, alapelvek, a tankötelezettség, a

nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai), b) a gyermek, a tanuló és a szülő jogai és kötelességei, c) a pedagógus jogai és kötelességei, d) a közoktatás intézményei, ezen belül azt az intézménytípus, amelyben dolgozik, e) a működés általános szabályai, f) a működés rendje, g) a szakmai munkaközösség, h) a tanulók közösségei, a diákönkormányzat. i) A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM

rendeletet, különösen a működés rendje, j) a nevelőtestület, k) a szakmai munkaközösség, l) a diákönkormányzat,

2. számú melléklet, 4. számú melléklet.

Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen

a) Az intézmény küldetését, jövőképét b) az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait,

eszközeit, eljárásait, c) a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, d) a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, e) a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységet, f) a tehetség-, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységet, g) az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai

foglalkozásokat, valamint azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, h) az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök

kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele

biztosításának kötelezettségét, i) az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételeit, j) az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, k) a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit,

formáját, l) moduláris oktatás esetén az egyes modulok értékelését és minősítését, valamint

beszámítását az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe. Az intézmény egészségnevelési, környezeti nevelési programját. Az intézmény minőségirányítási programját, különösen: a) az intézmény működésének folyamatát, b) ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok

végrehajtását, c) az intézményben, pedagógus munkakörben foglalkoztatottak

teljesítményértékelésének szempontjait és értékelés rendjét,

49

d) a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói

minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. Az intézmény szervezeti és működési rendjét az SZMSZ alapján, különösen a) a gyermekek, a tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetőknek a nevelési-oktatási

intézményben való benntartózkodásának rendjét, b) a pedagógiai munka belső ellenőrzés rendjét, c) a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok

ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket, d) a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti

szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi

szolgáltatóval való kapcsolattartást, e) az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos

feladatokat,) f) az intézményi védő, óvó előírásokat, g) a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket, h) a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formáit, i) a diákönkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti

kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges

feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása), j) az iskolai könyvtár működési rendjét.

Az intézmény házirendjét, különösen a) tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell

végrehajtani, b) tanulói munkarendet, c) a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, d) az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek

használatának rendjét, e) az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán

kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást f) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó

rendelkezéseket, g) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és

formáit, h) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, i) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, j) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket.

Az intézményi érdekképviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit. Az intézményi képviseleti szervek működését, dokumentumát, tisztségviselőit Az intézmény éves munkatervét. A tanügy-igazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját. A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános

szabályokat. Az intézmény gyakornoki szabályzatát.

22. 6.2 Általános követelmények a „haladó szakaszban” A gyakornok ismerje meg:

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényt, különösen

50

a) az ágazati irányítás, az oktatásért felelős miniszter és a Kormány szabályozási feladatai, b) a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, c) a közoktatás országos mérési feladatai, d) a fenntartói irányítás, a fenntartói minőségirányítási program, az intézménnyel szemben

támasztott elvárások, e) a közoktatási intézmény ellenőrzése.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt, és a 138/1992. (X.

8.) Korm. rendelet kapcsolódó szakaszait, különösen a) a közalkalmazotti jogviszony létesítése, módosítása, megszüntetése, b) fegyelmi felelősség, c) munkaidő, pihenőidő, d) a közalkalmazottak előmeneteli és illetményrendszere.

Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül különösen a) a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet, d) a szülő, tanuló, iskolai pedagógus együttműködésének formáit, továbbfejlesztésének

lehetőségeit, e) az intézményi belső vizsgák rendjét, középiskola esetén az állami vizsgák rendjét,

Az intézmény panaszkezelési eljárását.

22. 6.3 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények „ a

kezdő szakaszban” A gyakornok ismerje meg:

Az intézmény nevelési, pedagógiai programját, ezen belül például:

a) nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelés és oktatás esetén a nemzeti, etnikai

kisebbség anyanyelvi, történelmi, földrajzi, kultúra- és népismereti tananyagot, b) nemzeti, etnikai kisebbségi iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő tanulók részére

a magyar nyelv és kultúra elsajátítását biztosító tananyagot, c) a nemzeti, etnikai kisebbséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzeti,

etnikai kisebbség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot, d) szakközépiskola és szakiskola esetén a szakmai programot, e) oktatásszervezés gyakorlati feladatait, f) az intézménybe járó gyermekek, tanulók sajátos felkészítésének problémáit,

22. 6.4 A szakmai munkakörhöz kapcsolódó speciális követelmények a „haladó szakaszban” A gyakornok mélyítse el ismereteit:

- A tanított korosztály életkori sajátságai, pszichológiai fejlődése területén - Tanulói kompetenciák fejlesztése területen (szakmai, módszertani fejlődés) - A fejlesztésre orientált tanulási folyamat irányítása területén (tanulásszervezés) - Tehetséggondozás területén - Hátránykompenzálás területén

51

- Az adott műveltségterület (tantárgy) módszertanában - Az oktatáshoz kapcsolódó eszközök használata területén - A gyakornok fejlessze képességeit: - Szociális tanulás - Az önálló tanulás képességének fejlesztése (élethosszig tartó tanulás) - Kommunikáció a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal - Konfliktuskezelési technikák megszerzése, fejlesztése - Időgazdálkodás, tervezés, tudatosság

22. 7. A gyakornoki munkavégzés speciális szabályai A gyakornok heti teljes munkaideje 40 óra, kötelező órája a közoktatásról szóló 1993. évi

LXXIX. törvény 3. számú melléklete által meghatározott. A gyakornok a kötelező órák teljesítésén túli feladatok közül csak a nevelőtestület

munkájában való részvételre, továbbá a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező

munkákra kötelezhető. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a

gyakornok számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb

ok miatt váratlanul lehetetlenné vált. A gyakornok osztályfőnöki megbízást csak írásbeli hozzájárulásával kaphat. A kötelező óra és a heti teljes munkaidő közti időben a gyakornok órát látogat, konzultál a

szakmai segítővel, szükség szerint az intézményvezetővel, egyéb munkatársakkal. Óralátogatás: legalább heti egy óra. (az azonos tantárgyat tanító pedagógus óráján, az általa

tanított osztályokban más órán, a szakmai segítő óráján, tanórán kívüli foglakozáson) Az óralátogatást rövid megbeszélésnek kell követnie. (az órát tartó pedagógussal) Konzultáció: legalább heti két óra. (szakmai segítővel, egyéb pedagógussal, vezetővel,

szakmai munkaközösség-vezetővel) Az óralátogatást a gyakornok a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a

konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás

készül. Az óralátogatásokat a gyakornok az intézményvezetővel, szakmai segítővel, az órát tartó

pedagógussal egyeztetve egy hónapra előre ütemezi. A gyakornok és a szakmai segítő órarendjét úgy kell összeállítani, hogy legalább a hét egy

napján azonos időben fejezzék be a tanítást, ily módon legyen lehetőség a konzultáció

megtartására. (ha megszervezhető a kötelező óra a hét négy napjára kerüljön elosztásra, így

egy nap maradhatna az óralátogatásra, konzultációra) 22. 8. A gyakornoki tapasztalatszerzés, számonkérés módszerei Időszak Szakasz megnevezése

Tapasztalatszerzés módszere Számonkérés módszere

0-1 év „kezdő szakasz”

Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb

pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai

munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport

Egyéni tanmenet elkészítése Óravázlat készítése Szülői panaszra megoldási

terv, intézkedési terv

készítése (a megismert

jogszabályok, intézményi

alapdokumentumok alapján)

52

munkájában részvétel Coaching Tanév eleji szülői értekezlet

látogatása

1-2 év „haladó szakasz”

Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb

pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai

munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport

munkájában részvétel Coaching Családlátogatás a

gyermekvédelmi felelőssel,

osztályfőnökkel Tanév végi – értékelő – szülői

értekezlet látogatása

Egy munkaközösségi

értekezlet egy részének

megtartása (szakmai téma) Egy munkaközösségi

program megszervezése (pl.

iskolai tanulmányi verseny) Egyéni fejlesztési terv

készítése Tanulók, osztályok között

kialakult –külső

beavatkozást igénylő-konfliktus megoldásnak

tervezése, intézkedési terv

készítése Tanév végi beszámoló

elkészítése a vezető által

meghatározott szempontok

szerint 2-3 év „befejező szakasz”

Óralátogatás Óramegbeszélés Konzultáció a szakmai segítővel Konzultáció egyéb

pedagógussal Konzultáció az igazgatóval Konzultáció a szakmai

munkaközösség-vezetővel Team munkában részvétel Esetmegbeszélő csoport

munkájában részvétel Coaching

Bemutató óra tartása Az általa tanított osztályok

egyikében a szülői

értekezlet egy részének

megtartása (pl. szakmai téma, szervezés) Az intézmény éves

munkatervében

meghatározott nevelési

értekezlet egy részének

megtartása (szakmai

témában) Az intézmény éves

munkatervében

meghatározott intézményi szintű program

megszervezése (pl.

kirándulás,

hagyományápolás, projekt nap, hét,

diákönkormányzati

program, diákközgyűlés) Helyzetértékelés,

feladatkitűzés elkészítése az

osztályfőnökkel

együttműködve tanév elején

53

az általa kiválasztott

osztályban Tanév végi beszámoló

elkészítése a vezető által

meghatározott szempontok szerint

22. 9. A szakmai segítő kijelölése, feladata A szakmai segítőt (segítőket) az intézmény igazgatója jelöli ki szakterületenként, az

intézményben legalább öt éve alkalmazott, legalább tíz éves gyakorlattal rendelkező

pedagógusai közül. A döntés előtt az igazgató beszerzi az iskolavezetőség véleményét. Kötelező órán túli többlettanítás csak abban az esetben rendelhető el a szakmai segítő

számára, ha a betöltött munkakör feladatainak ellátás betegség, baleset vagy egyéb ok miatt

váratlanul lehetetlenné vált. A szakmai segítő munkaköri leírásában jelölni kell a három évre szóló szakmai segítői

feladattal megbízást. (a munkaköri leírás módosítása csak közös megegyezéssel történhet) A szakmai segítőt feladatai ellátásáért (óralátogatás, konzultáció) kiemelt munkavégzésért

járó kereset - kiegészítésként a felhasznált órákra számított óradíjának megfelelő díjazás illeti

meg. Fentieken túl az intézmény eseti bérmegtakarításának függvényében tanév végén

céljutalomban részesíthető, melynek minimális összege egy havi alapilletménye. Az óralátogatást a szakmai segítő a haladási, mulasztási naplóban aláírásával jelöli, a

konzultációról az időpont, időtartam rögzítésével, a résztvevők aláírásával nyilvántartás

készül. A szakmai segítő feladata különösen:

Elkészíti a gyakornoki programot a gyakornokkal egyeztetve Az intézményvezetővel jóváhagyatja a gyakornoki programot Felkészíti, segíti a gyakornokot

a) az általános követelményekben meghatározott jogszabályok, intézményi

alapdokumentumok, szabályzatok megismerése, értelmezése. b) az intézmény nevelési programjában, pedagógiai programjában, helyi tantervében

foglaltak szakszerű alkalmazására. c) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott módszereknek, tanulmányi

segédleteknek, taneszközöknek célszerű megválasztására. d) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes

megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátására, közös tanmenet, óravázlat

készítése, módszerek átadása. e) a gyakornoki szabályzatban meghatározott feladatok ellátására (részt vesz a

nevelőtestület munkájában, ellátja a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és befejező

feladatokat) az intézményi feladatok megismertetése (ügyelet, helyettesítés), tanórán

kívüli tevékenységekre való felkészítés lebonyolítás segítése (kirándulás, ünnepségek),

az adott munkaközösség munkájának a bemutatása (megállapodások, szabályok), a

helyi kommunikációs szokások megismertetése. Szükség szerint, negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a

gyakornok tanítási óráit Rendelkezésre áll a problémák megbeszéléséhez, a kérdések megválaszolásához.

54

Segíti a gyakornokot a tanításhoz kapcsolódó adminisztráció elvégzésében, folyamatos

ellenőrzi a teljesítését Évente szövegesen, írásban értékeli a gyakornok teljesítményét, ezzel megalapozza az

új pedagógus további alkalmazásának meghosszabbításáról születendő döntést, a

gyakornok minősítését. Az értékelésbe bevonja mindazokat a pedagógusokat, akik adott időszakban részt vettek

a gyakornok beilleszkedésének segítésében. Értékelését minden esetben összeveti a gyakornok önértékelésével, és az

intézményvezetővel egyeztetve meghatározza a gyakornok további teendőit, feladatait, a

fejlesztési irányokat.

22. 10. A gyakornok értékelése, minősítése A gyakornok értékelésének alapját az intézmény minőségirányítási programjában rögzített

pedagógus értékelési-rendszer képezi. A gyakornok értékelése során kiemelten jelenik meg a végzett munka minőségének

értékelése, valamint a munkavégzés során tanúsított viselkedés. 22. 10.1 A gyakornok értékelésének, minősítésének kiemelt szempontjai

a tudás használata, széleskörű pedagógiai tartalmi tudás, probléma megoldási stratégiák, a célok jobb adaptációja és megváltoztatása különféle tanulók számára, improvizációs

készség, döntéshozatal, célok meghatározása, tantermi hangulat, a tantermi események észlelése, képesség a tanulóktól érkező jelzések megértésére érzékenység a kontextus iránt, a tanulási folyamat figyelemmel kísérése és visszajelzés a tanulóknak, a feltevések gyakori ellenőrzése, tisztelet a tanulók iránt, a tanítás iránti elkötelezettség, együttműködés a nevelőtestületi közösséggel.

22. 10.2 A gyakornok értékelésének, minősítésének eljárásrendje A gyakornoki idő első két évében fejlesztési célú értékelés folyik. Célja: a gyakornok beilleszkedésének segítése, munkájának, viselkedésnek fejlesztése,

motiváció, szakmai fejlesztés, támogatás. A gyakornok fejlesztő értékelést minden tanév végén a szakmai segítő készíti el. Az

értékelésbe bevonja a gyakornok felkészítésében részt vevő egyéb kollégákat is, valamint

figyelembe veszi a gyakornok által készített önértékelést. Az értékelő megbeszélés lépései:

A gyakornok önértékelése A szakmai segítő értékelése Az eltérő vélemények megbeszélése

55

A problémák feltárása, megbeszélése A következő időszak fejlesztési területeinek meghatározása A résztvevők feladatainak meghatározása Az értékelő lap kitöltése, aláírása

Az értékelő megbeszélésen a szakmai segítő és a gyakornok vesz részt. Az értékelő lapot a szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A gyakornoknak lehetőséget

kell adni, hogy észrevételeit, megjegyzését az értékelő lapon rögzítse. Az értékelő lap egy

aláírt példányát a gyakornoknak át kell adni. Az értékelő lapot a szakmai segítő őrzi a

gyakornoki idő leteltéig, majd a minősítés után megsemmisíti. A gyakornoki idő lejártának hónapjában a gyakornokot minősíteni kell. A minősítés

eredményeként „megfelelt” és „nem megfelelt” minősítés adható. A közalkalmazotti jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik, ha a gyakornok „nem

megfelelt” minősítést kap. A jogviszony megszűnésének határidejét a jogszabály rögzíti. A gyakornok minősítésről az intézmény vezetője dönt. Az intézmény vezetője döntése

előtt beszerzi a közvetlen felettes véleményét, javaslatát, valamint a szakmai segítő

(amennyiben nem azonos a közvetlen felettessel) véleményét, javaslatát, figyelembe veszi az

évenkénti értékelés megállapításait, a fejlesztési javaslatok megvalósulását. A minősítést értékelő megbeszélés előzi meg. A értékelő megbeszélésen a szakmai segítő,

a gyakornok és az intézményvezető vesz részt. A minősítést megelőző értékelő megbeszélés lépései.

A gyakornok tájékoztatása a minősítés céljáról, menetéről, jogkövetkezményéről A gyakornok tájékoztatása a minősítés eredményéhez kapcsolódóan jogorvoslati

lehetőségről A gyakornok önértékelése, mely összefoglalja a gyakornoki programban

meghatározott célok elérésének értékelést is A szakmai segítő összegző értékelése A vezető értékelése Az eltérő vélemények megbeszélése A minősítő lap kitöltése, aláírása

A minősítő lapon a minősítést nem megfelelt minősítés esetén indokolni kell, az

indoklásnak, valósnak, okszerűnek kell lenni. A minősítő lapot az intézményvezető, a

szakmai segítő és a gyakornok írja alá. A minősítő lap részét képezi a közalkalmazott személyi anyagának. 22. 11. Záró rendelkezések A gyakornoki szabályzatban foglaltakról a szakmai munkaközösségek véleményt

nyilvánítanak. A gyakornoki szabályzat a nevelőtestület véleményének kikérése után került kiadásra. A gyakornoki szabályzatot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni, ennek

hiányában a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 22. 12. Záradék A gyakornoki szabályzatot a nevelőtestület 2013. augusztus 26.-án nevelőtestületi ülésén

véleményezte. Dátum Aláírás

56

A szabályzat mellékletét képezi

1. 1. számú melléklet: Értékelő lap 2. 2/1. számú melléklet: Minősítő lap 3. 2/2. számú melléklet: A minősítés területei

Dátum Intézményvezető A szabályzathoz készült egyéb segédanyagok

A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei A gyakornoki programban szereplők feladatai Szempontok a szakmai segítő/segítők kiválasztásához

1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Értékelő lap Az értékelt személyi adatai Név: Születési hely, idő: Az értékelés időpontja: Az értékelés megállapításai:

57

Fejlesztendő területek: Javasolt célok, feladatok: Az értékelés során az alábbi kollégák véleményt nyilvánítottak: Az értékelt észrevételei: értékelést végző értékelt szakmai segítő gyakornok 2/1. számú melléklet Munkáltató megnevezése Címe Minősítő lap A minősített személyi adatai Név: Születési hely, idő: A minősítés időpontja: A minősítés megállapítása: Értékelési terület Megfelelt

Nem felelt meg

Szakmai ismeretek alkalmazása

Módszertani tudás Empátia Kommunikáció Felelősségtudat Problémamegoldás Kreativitás, innováció Együttműködés

58

A minősítés összegző megállapítása Megfelelt Nem felelt meg Indokolás: Nem megfelelt minősítés esetén részletes indokolás szükséges A közalkalmazott tájékoztatása az estleges jogvita kezdeményezésének lehetőségéről

megtörtént. A minősített észrevételei: A minősítést elfogadom. A minősítésben foglaltakra az alábbi észrevételeket teszem. minősítést végző minősített igazgató szakmai segítő gyakornok Ph. 2/2. számú melléklet Értékelési terület Megfelelt

Nem felelt meg

Szakmai ismeretek alkalmazása Megszerzett szakmai ismereteit a gyakorlatban hasznosítani tudja, az

órái logikusak, a tanulók számára

jól követhetőek, tanítványai

motiváltak

Megszerzett ismereteit a gyakorlatban nem tudja hasznosítani, nem tudja átadni

tudást, tanulók nem értik a

magyarázatait Módszertani tudás Megszerzett módszertani ismereteit

a tanórákon az osztály szintjének, a

tanuló képességeinek megfelelően

hasznosítja, képes a differenciált

oktatásra, az egyéni

képességfejlesztésre

Módszertani ismereteit nem tudja alkalmazni

Empátia Képes a mások

személyiségjegyeinek, igényeinek,

problémáinak megértésére, szükség

szerint megfelelő támogatást,

segítséget nyújt, nyitott a másság

elfogadására, megértésére

Nem képes figyelni mások

személyiségjegyeire, igényeire, érzelmeire. Nem nyitott a másság elfogadására

Kommunikáció Gondolatait beszédben, írásban

érthetően, logikusan képes közölni,

megtalálja a megfelelő közlési

módot mind a munkatársakkal,

mind a tanulókkal, mind a

szülőkkel

Gondolatait beszédben/írásban nem képes érthetően közölni, többször

konfliktus forrása volt a nem

megfelelő közlésmódja a

munkatársak, tanulók szülők

körében Felelősségtudat Képes, kész cselekedetiért,

döntéseiért felelősséget vállalni,

mindig felméri tettei

következményeit

Nem vállalja cselekedetei, döntései

következményeit, a felelősséget

külső körülményekre hárítja, nem

képes előre felmérni tettei, döntései

következményeit Problémamegoldás Képes felismerni és megoldani a A problémákat nem ismeri fel,

59

munkaköréhez kapcsolódó,

gyakran jelentkező problémákat hárít,

Kreativitás, innováció Ötletgazdag, lelkes, keresi az

újszerű megoldásokat, de mindezt

felelősséggel, a tanulás-tanítás

hatékonyságának érdekében teszi

A bevált gyakorlattól nem mer

eltérni, ha vannak is ötletei nem

képes azok kivitelezésre

Együttműködés Képes beilleszkedni a szervezetbe,

megtalálja helyét, a szervezeti

célokat össze tudja egyeztetni az

egyéni célokkal, csapatjátékos,

aktívan vesz részt a

csapatmunkában

Nem tudott a szervezetbe beilleszkedni, az egyéni céljait

sokszor a szervezeti célok fölé

helyezi

A kritériumok meghatározásakor az intézményi pedagógus értékelési rendszert célszerű

alapul venni, ill. annak alapján lehet meghatározni. Fontos rögzíteni, hogy miből tevődik össze a végleges minősítés. Pl. A lehetséges 8 terület közül, ha 4 területen nem megfelelt minősítést kap a gyakornok,

akkor a minősítése nem megfelelt lesz. Az intézmény nevelési filozófiájának megfelelően prioritásokat célszerű meghatározni az

értékelési területei között. Segédanyagok: A gyakornok önértékelésének szempontjai A gyakornoki szabályzatban megjelölt kiemelt szempontokon felül az alábbiak szerint

készülhet fel a gyakornok az önértékelésre Mely feladatok voltak számára a legfontosabbak, legérdekesebbek? Mely feladatok igényelték a legtöbb felkészülést? Milyen eredményeket ért el? Sikerült-e a kitűzött célokat megvalósítania? Milyen problémákba ütközött a feladatok megvalósítása során? Eddigi tapasztalatai alapján hogyan lehetne ezeket a problémákat kiküszöbölni? Meglátása szerint mik az erősségei, gyengeségei? Mely területeken szeretne több tapasztalatot szerezni? Vannak-e olyan képességei, amelyeket az eddigiekben nem használt, de szeretné

jobban hasznosítani? Milyen segítségre lenne szüksége a vezető részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a szakmai segítő részéről? Milyen segítségre, támogatásra lenne szüksége a többi kolléga részéről? A gyakornok értékelő megbeszélésre való felkészülését segíthető az alábbi önismereti

kérdőív is Hányszor végzett pontatlan munkát? Hányszor késett határidővel? Milyen típusú feladatokkal voltak problémái? Ismeri az Önnel szemben támasztott követelményeket elvárásokat? Ha hibázott kiben, miben kereste az okokat? Magában, kollégákban, tanulókban,

szülőkben, egyéb külső körülményekben? Megfelelőnek tartja-e az időgazdálkodását? A feladatok megoldása során kialakít-e prioritásokat? Ezeket betartja-e? Felméri-e előre a megvalósítás lehetőségeit? Képes-e megfelelő részfeladatokra bontani a megoldandó problémát?

60

Megítélése szerint megfelelő szinten ismeri a szakmai szabályokat, előírásokat? Szigorúan betartja-e a szabályokat, szakmai előírásokat? Inkább a szabályok, szakmai előírások mellőzésével szeretné végezni a munkáját? Amióta befejezte tanulmányait megtett-e mindent, hogy tudása naprakész legyen? Ön szerint milyen kép alakult ki Önről a vezetőiben, szakmai segítőjében,

munkatársaiban, tanulókban, szülőkben? Amennyiben voltak konfliktusok, mi lehet ezek forrása? Döntéseiben elfogulatlan tud lenni? Vállalta feladataiért, döntéseiért a felelősséget? Hányszor kellett a vezető, más kolléga segítségét kérnie egy konfliktus megoldásához?

A gyakornok felkészítésének lehetséges főbb témakörei: (a szakmai segítő számára) Szervezeti kultúra megismerése

a) A közalkalmazotti lét, a pedagógushivatás, munka, pálya megismerése b) Az intézmény egységeinek, folyamatainak, feladatainak, a benne dolgozóknak

a megismerése c) Az intézményi működést szabályozó dokumentumoknak a megismerése d) Az intézmény írott és íratlan szabályai e) A szervezeti kultúra jellemzőinek, belső értékeknek a megismerése f) A pedagógus etika, viselkedés szabályainak megismerése g) Viselkedés szabályai a vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel h) A kommunikáció szabályai vezetőkkel, munkatársakkal, tanulókkal, szülőkkel,

mindazokkal, akikre kiterjednek az intézmény kapcsolatai A szervezet megismertetése

a) A közoktatási rendszer felépítése b) Szervezeti struktúra c) Kinevezés d) Munkakör e) A szolgálati út

(a gyakornoki szabályzatban meghatározott jogszabályok, intézményi alapdokumentumok alapján) Kompetenciák fejlesztése

a) Erősségek, gyengeségek b) Kompetenciák c) Képességleltár d) Célok, ambíciók e) Saját fejlődési területek meghatározása f) Szerepek a csoportban g) Időgazdálkodás h) Kommunikáció i) Konfliktuskezelés j) Együttműködés

61

/I sz. melléklet/ Belső ellenőrzési terv Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső

szabályzataiban meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. Az iskola belső ellenőrzésének rendjét a pedagógiai programban foglaltakon túl az évente az iskolai munkaterv részeként összeállított belső ellenőrzési terv valamint az IMIP határozza

meg. A nevelő-oktató munka ellenőrzését (és a hozzá kapcsolódó méréseket) végezheti: A pedagógusok esetében: az igazgató, az igazgató helyettes, az ellenőrzésre az igazgató által

felkért pedagógusok, valamint külső szakértők, szaktanácsadók. A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente

összeállított-és az iskolai munkaterv részét képező-belső ellenőrzési terv alapján. Az ellenőrzés folyamatát az intézmény MIP tartalmazza. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskolában hatályos

tanterv, illetve a nevelők által összeállított tanmenetek és osztályfőnöki munkatervek alapján. Az iskola nevelő-oktató munka ellenőrzésének részeként az alább meghatározott méréseket

kell elvégezni az előírt időközökben: 1, A pedagógusok körében: - Az iskolai klíma vizsgálata. (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti tanévben) - SWOT analízis: erősségek és gyengeségek, lehetőségek és veszélyek feltárása.(kétévente) - A pedagógusok értékorientációs vizsgálata. (ötévente, az igazgatói megbízás lejárta előtti

tanévben, valamint a pedagógiai program felülvizsgálata vagy módosítása esetén) 2, A szülők körében: A szülői elégedettség mérése: - Csoportos interjú keretében szülői értekezleten minden osztályban. (Évente a tanév utolsó

szülői értekezletén) - Kérdőíves módszerrel a 2. a 4., a 6. és 8. Évfolyamon. (két évente). 3,A tanulók körében: Tanulói elégedettség mérése kérdőíves módszerrel a felső tagozatos osztályokban.

(Évente) A tanulói közösségek ( osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének mérése-, értékelési

szempontjai: A tanuló személyiségét és közösségi magatartását vizsgáló mérések: - szociometriai vizsgálat a 2.,4,.6, és a 8.évfolyamon (évente) Felelős: osztályfőnökök.

- A tanulók alapvető személyiségvonásainak mérése az 5. és a 8. évfolyam elején

(évente)

62

Felelős: osztályfőnökök

Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok.(létszám, fiúk-lányok aránya, új

tanulók távozók) Az osztály szociális összetétele (a családok szociális, kulturális helyzete, a családok

nevelési gyakorlata; gyermek és ifjúságvédelmi munka) A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, a retardált tanulók, bukások, a

tehetséges tanulók eredményei) Az osztályközösség társas szerkezete, a közösségi struktúra, (szociometria, a közösség

rétegződése). Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási

nehézségekkel küzdő tanulók). A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények,

tanórán kívüli foglalkozásokon való részvétel). A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával). Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat: Milyen változások történtek? Milyen problémák jelentkeztek? Milyen beavatkozás látszik célszerűnek? A tanulói értékelés közös követelményei és a mérőeszközök használata: Célja: Átfogó kép alkotása az intézményben folyó pedagógiai munkáról, nevelési

folyamatokról. A mérések formái: Belső mérés: pedagógus, osztályfőnök, iskolavezetés. Külső mérés: fenntartó, szakértő, országos mérés, szaktanácsadó. Téma szerinti irányultsága: Tanulóra irányuló: szociális képességek, külső-belső tulajdonságai, mentálhigiéniás állapot,

konfliktusviszonyok, értékek, morális gondolkodás, adott teljesítmények mérése és

minősítése, képességek adott szintjének vizsgálata. Tanulócsoportra irányuló: összetétele, információs kapcsolatok rendszere, konfliktushelyzet

feltárása, elégedettség vizsgálat. A mérések évfolyamonkénti eloszlása, gyakorisága: Képességszint mérése: Márciusban a leendő elsős gyerekeket az óvodával együttműködve

iskolaérettségi vizsgálattal szeretnénk felmérni annak érdekében, hogy megismerjük

képességeik szintjét. /Bemeneti mérés/ Ezt megismételjük a tanév végén. A két mérés

elemzése kapcsán szemléletessé válik a hozzáadott érték. Negyedik évfolyam végén szintén elvégezzük a képességszint mérését. Az alsó tagozatból

felsőbe lépő tanuló képességeit kell, hogy ismerjék a felsős nevelők. Ennek az eredménynek

az ismeretében lehet a fejlesztést megtervezni. Ezt a mérést tanácsos elvégezni minden tanév végén. Szükséges az évenkénti feltérképezés, mert így a tanulói képességek és évközi

teljesítményei összevethetőek, elemezhetőek lesznek, az adódó hibák pótolhatóvá válnak.

63

Az ehhez szükséges mérőeszközöket beszerezése folyamatban van. Tantárgyi teljesítmény mérése: 2004. szeptember 1.-től a KT.70.paragrafusa (3)alapján az 1-3 évfolyamokon és a 4.

évfolyamon félévkor szöveges értékelést végzünk, amely a tanuló teljesítményétől függően a

következő lehet: Kiválóan teljesített- 5 Jól teljesített- 4 Megfelelően teljesített- 3 Felzárkóztatásra szorul- / ebben az esetben az iskolának a szülő bevonásával

értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását

akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges

intézkedésekre./

Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. Az első- második- harmadik évfolyamokon félévkor és év végén valamint a negyedik osztály félévében a tanulók munkáját szövegesen értékeljük az egyes tantárgyakhoz készült

értékelő lapok segítségével. A második- nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben

minden tantárgyból érdemjeggyel értékeljük, félévkor és év végén osztályzattal minősítjük. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

KITŰNŐ / valamely tantárgyból kimagaslóan teljesített/ Jeles /5/ Jó /4/ Közepes /3/ Elégséges /2/ Elégtelen/1/

A félévi és az év végi osztályzatokat az érdemjegyek, és a tanuló, év közbeni tanulmányi

munkájának alapján kell meghatározni.

64

/II. számú melléklet/

Intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat

II.sz. melléklet: Munkaköri leírás minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van,

amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja.

Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az

osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése

vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus

munkaköri leírását. 1.1. Intézményvezető-helyettes/tagintézmény-vezető munkaköri leírása

Feladatkör megnevezése: A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető A munkakör szakmai irányítója: intézményvezető Kötelező óraszáma: A munkakörnek utasítást adó munkakörök: intézményvezető A munkakörnek alárendelt munkakörök: intézményegység alkalmazotti közössége A munkakör célja: A köznevelési törvényben előírtak alapján, az intézmény nevelési-oktatási feladatainak

intézményegységi szinten történő koordinálása, intézményegységi feladatok ellátása. A munkavégzés helye: A intézményvezető-helyettes/tagintézmény-vezető felelőssége: A intézmény szakszerű, törvényes és költség-hatékony működésének biztosítása. Feladata:

- Figyelemmel kíséri az intézmény alapító okiratában foglaltakat, különös tekintettel az intézmény sajátosságaira, ha szükséges módosítást kezdeményez.

- Közreműködik – az alapító okiratban foglaltak részletezéseként az SZMSZ rendszeres

felülvizsgálatában, kiegészítésében. - Közreműködik a házirend elkészítésében, aktualizálásában. - Gondoskodik a házirend nyilvánosságáról, és a jogviszonyban állók részére történő

átadásról. - Részt vesz az intézmény hosszú- és rövidtávú stratégiai programjának elkészítésében. - Közreműködik a továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítésében,

különösen az intézményegység vonatkozásában. - Részt vesz a pedagógiai program módosításában.

65

- Közreműködik a nevelési év rendjének meghatározásában, elkészíti az

intézményegység munkatervét. - Elkészíti az intézményegység tantárgyfelosztását, órarendjét, egyeztetve az intézményi

tervekkel. - Közreműködik az éves ellenőrzési terv elkészítésében és végrehajtásában. - Az intézményegység nyilvántartja a tanulók személyi adatait, valamint a közérdekű

adatokat, a közalkalmazottak intézményegységi szinten nyilvántartott adatait. - Felügyeli az iratkezelést, ellátja a pedagógusigazolványokkal kapcsolatos feladatokat,

valamint a diákigazolvánnyal kapcsolatos feladatokat. - Biztosítja az SZMSZ, a házirend, valamint az összes közérdekű adat nyilvánosságra

hozatalát. - Részt vesz a munkaviszonnyal, a foglalkoztatottak szociális, jóléti, egészségügyi és

kulturális juttatásaival kapcsolatos döntésekben, elkészti az intézményegység

alkalmazottainak munkaköri leírásait. - Felügyeli és ellenőrzi a hétévenkénti pedagógus továbbképzéseket. - Figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség érvényesülését, a lelkiismereti szabadság, a

különböző világnézeti vélemény szabad gyakorlását. - A munkaterv elkészítése kapcsán kikéri a szülői szervezet, a tanulókat érintő

programok vonatkozásában a diákönkormányzat véleményét. - Vezeti az intézményegység nevelőtestületét. - Az intézményvezető utasítására előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó

döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását. - Irányítja és ellenőrzi az intézményegységben folyó nevelő és oktató munkát. - Ellátja az alkalmazotti közösséggel kapcsolatos irányítási feladatokat. - Segíti a szakmai munkaközösség tevékenységét. - Együttműködik a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, diákönkormányzattal,

szülői szervezettel. - Közreműködik a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatási feladat

elvégzésében. - Ellenőrzi a pedagógusok szakmai tevékenységét. - Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepségek munkarendhez igazodó, méltó

megünnepléséről. - Szervezi és összefogja a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát, kapcsolatot tart az

önkormányzat gyermekvédelemmel foglalkozó alkalmazottjával. - Részt vesz a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatban tett intézkedésekben. - Gondoskodik a tanulók egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről. - Közreműködik a tanuló felvételével, a tanulói jogviszony megszűnésével, a tanuló

fejlődésével, tanulmányi előmenetelével kapcsolatos, valamint a működés rendjéről

való értesítési feladatok elvégzésében. - Az intézményvezető utasítására irányítja a nevelési tanácsadóval, valamint a szakértői

és rehabilitációs bizottsággal a kapcsolattartást. - Gondoskodik arról, hogy a tanügyi nyilvántartások vezetésre kerüljenek. - Közreműködik a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának

megszervezésében, az oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételek

biztosításában. A intézményegység költségvetése alapján biztosítja a működéshez szükséges tárgyi és

személyi feltételeket. Felelős a intézményegység takarékos gazdálkodásáért.

66

- Irányítja, illetve felügyeli az intézményegység költségvetésével, beszámolásával

kapcsolatos információk szolgáltatását. - Gondoskodik a fenntartó által kért információk biztosításáról. - Az éves ellenőrzési terv szerint végzi az ellenőrzéseket.

Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanuló személyiségének fejlesztésében,

képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő munkáját a tanulóközösség

kialakítása, fejlesztése során. - Feladatának elvégzése során tiszteletben tartja a szülőnek vallási és világnézeti

meggyőződését. - Gondoskodik a tanulók törvényiben biztosított jogairól.

Felelős az átvételi jegyzőkönyvben szereplő eszközökért. Hivatalos távollétét, szabadságát

köteles bejelenteni a intézményvezetőnek. 1.2. Tanár/tanító munkaköri leírás-mintája

munkaköri leírása

Munkakör megnevezése: Tanár A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: A munkakör szakmai irányítója: Kötelező óraszáma: A munkakörnek utasítást adó munkakörök: vezető beosztású munkakörök

( iskolaigazgató, iskolaigazgató-helyettes, iskola tagintézmény-vezető) A munkakörnek alárendelt munkakörök: A munkakör célja: A köznevelési törvényben előírtak alapján, az intézmény nevelési-oktatási feladatainak

ellátása elméletileg megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában. Helyettesítés rendje: A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: A munkavégzés helye: A tanár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult

munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

67

A munkakör tartalma

Általános szakmai feladatok A tanári tevékenységgel kapcsolatos általános szakmai feladatok - A tanár rendelkezik a korszerű általános műveltséggel, társadalmi érzékenységgel. - Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi

normákat. - Tevékenysége során kifejezésre juttatja egyéni és közösségi felelősségérzetét. Közösségi

feladatokat vállal. Együttműködés a szülőkkel - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében,

képességeinek kibontakoztatásában. - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség

kialakítása, fejlesztése során. - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti

meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik. - Fogadja a szülők iskola működésével, tevékenységével kapcsolatos jelzéseit, javaslatait,

igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé. Az egyes jogok biztosítása - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról. - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról. - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései,

intézkedései meghozatalakor. Részletes szakmai feladatok Nevelési-oktatási feladatok - Végzi a tanulók nevelését, fejleszti készségüket és képességeiket. - A tanulók életkori sajátosságaihoz alkalmazkodó fejlesztési módszereket alkalmaz. - Végzi a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű,

motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyermekek együttes nevelését. Ehhez kapcsolódóan a

tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további

tanulmányaik folytatására. - Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való

harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. - Pedagógiai tevékenysége során felhasználja a tanulói közösségnek a tanuló önismeret

fejlesztésére, együttműködési készség növelésére gyakorolt hatását. - Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség

tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát. - Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és

ezek ápolására neveli őket. - A tanulót testi és lelki fejlettsége figyelembe vételével, harmonikusan fejleszti. - Elősegíti a tanuló szocializációs folyamatait. A tanuló nevelésével kapcsolatos feladatok

68

- Tanárként alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ennek

keretében - gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről,

személyiségének fejlődéséről, - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti - figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét,

szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, - segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását, - segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket

átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, - ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket

megteszi, - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, - közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában,

megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében, - a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi

együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására, - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt

figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében

intézkedést tart szükségesnek, - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad, - tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja, - a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.

- Segíti a speciális ellátást igénylő tanulók beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki. A pedagógiai programmal, az oktatás gyakorlati oldalával kapcsolatos feladatok - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében,

és értékelésében gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat. - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja. - A helyi tanterv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és

más felszereléseket kiválasztja. - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. - Részt vesz a tantárgyfelosztás véleményezésében. - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat. A tanulók értékelése - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét. Ünnepek megszervezése - Gondoskodik az egyes iskolai ünnepek osztályon belüli lebonyolításáról. Kiválasztja a

megemlékezések módját, formáját. - A tanulók által előadandó műsorokat az osztály korához és fejlettségéhez mérten állítja

össze – ügyelve arra, hogy a szerepléssel kapcsolatos gyakorlás a tanulók számára ne legyen

előrehaladásukat gátló teher. - Közreműködik az intézményi szintű ünnepek, rendezvények színvonalas megszervezésében,

a tanulók felkészítésében. Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok - Vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást. - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs, illetve ügyiratkezelési

feladatokat. - Tájékoztatja az intézményvezetőt - ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad,

69

- ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és

rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét. Veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja

vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.) - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval az osztályába tartozó,

illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében. Gyermek és ifjúságvédelmi feladatok - Javaslatot tesz a családlátogatás megszervezésére az intézményvezető felé, és ellátogat az

osztályába tartozó tanuló családjához. - Az intézményvezetőnél jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a tanuló és szülője

számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátást az illetékes önkormányzatnál. Egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok - Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást. - Napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy

a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek. - Közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segítik a védőnő és az orvos munkáját. Munkához szükséges ismeret megszerzése - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi. - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja. 1.3. Osztályfőnök kiegészítő munkaköri leírás-mintája A kiegészítő munkakör megnevezése: Osztályfőnök Közvetlen felettese: Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév időtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógusok munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendő. 1. A főbb tevékenységek összefoglalása feladatairól és hatásköréről irányadóak az SzMSz megfelelő fejezetében leírtak, feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és

pedagógiai feladatok előkészítése és végrehajtása, javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintő pedagógiai, szervezési,

stb. feladataira, a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfőnöki tevékenységet ennek alapján

szervezi meg, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv,

bizonyítványok, stb. vezeti a tanulók dicséretével, elmarasztalásával kapcsolatos bejegyzéseket, előkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását, az előírt időben leadja a

kirándulási tervet, felelősséggel tartozik a szakmai munkához szükséges eszközök, CD-k, könyvek, stb.

rendeltetésszerű használatának biztosításáért, kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülői munkaközösséggel, az

osztály diákönkormányzati vezetőségével, biztosítja az osztály képviselőinek a diákönkormányzati megbeszéléseken és az évi

rendes diákközgyűlésen való részvételét,

70

folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal, a konferenciát megelőzően legalább 3 nappal bejegyzi javaslatát a tanulók magatartás és

szorgalom jegyére, előkészíti a szülői értekezletek lebonyolítását, közreműködik az iskola szülőkkel és

tanulókkal kapcsolatos minőségbiztosítási tevékenységében, közreműködik a tanulói tankönyvtámogatások iránti kérelmek összegyűjtésében és

elbírálásában, részt vesz osztálya bemutatkozó műsorának, szalagavató műsorának, diákigazgató-

választási műsorának, stb. előkészítő munkálataiban, minden tanév első hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az

évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelően felhívja a figyelmet egyes előírásaira, közreműködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya

tanulónak a felsőfokú tanulmányokra történő jelentkezését folyamatos figyelmet fordít osztályának dekorációjára, a faliújság karbantartására, minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelősnek a hátrányos és

halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényű és a veszélyeztetett diákok névsorát, az

ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitálisnaplóba folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak

változását, a bejárók, a menzások, a kollégisták adataiban bekövetkező változásokat a tanév elején osztálya számára megtartja a tűz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót,

az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 2. Ellenőrzési kötelezettségei november, január és április hónap 8. napjáig ellenőrzi a digitális napló osztályozó

részének állapotát, az osztályzatokat érintő hiányosságokat jelzi az oktatási

igazgatóhelyettesnek, figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, 8 napon belül igazolja a

hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén

elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülőket, a digitális naplóban írott üzenet útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló

tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén az SzMSz előírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, ha a tanuló

bukásra áll, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzás esetén, a konferencia napján ellenőrzi, hogy minden tanulónak le van-e zárva az osztályzata,

valamint a lezárt érdemjegy nem tér-e el jelentősen az osztályzatok átlagától a tanuló

kárára. 3. Különleges felelőssége felelős a tanulói és szülői személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat, maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat, bizalmasan kezeli az ellenőrzési tapasztalatokat, a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az

igazgatónak.

71

1.4. Iskolatitkár munkaköri leírás mintája

Munkáltató: Munkáltató neve:

Székhelye:

Munkáltatói jogokat

képviseli:

Munkavállaló: Neve:

Munkakör: Megnevezése: Munkaidő:

Munkavégzés

helye:

A munkakör célja:

Feladatai: Az intézmény zavartalan működése érdekében az alábbi feladatokat látja el: - végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok kezelési rendjét

és a határidő betartását, - végzi a hivatalos levelezés lebonyolítását, figyelemmel kíséri az

elektronikus leveleket, jelen van a postabontásnál - kimutatásokat, tájékoztatásokat készít, rendszerez, - ellátja a telefonügyeletet - rendezi, kezeli a számlákat, számlák mellé csatolja a teljesítési

igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. - kezeli az intézmény munkavállalóinak rábízott személyi anyagát - ellátja fénymásolási feladatokat, - havonként kimutatást készít a távollét adatokról, összegyűjti a

táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli

szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtő

részére - folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, - a tagintézmény-vezető által készített túlóra, távolléti díj,

tanulókíséret, stb. elszámolást továbbítja a megfelelő kimutatáson

keresztül a bérszámfejtő részére - gondoskodik a dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról - részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésében - statisztikai adatokat gyűjt ki, egyeztet, rendszerez - felelős környezete tisztaságáért, esztétikusságáért, - fentieken kívül elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyekkel az igazgató, tagintézmény-vezető megbízza.

Hatáskör: Az SZMSZ, adatvédelmi szabályzat, iratkezelési szabályzatban

feltüntetett hatáskörök illetik meg.

Munkavégzéshez

szükséges : - érettségi, - szakirányú képzettség

72

Kapcsolatok: Közvetlen felettese: tagintézmény-vezető, intézményvezető Követlen beosztottja(i): -

Őt helyettesítheti: -

Ő helyettesítheti a(z): -

1.5. Takarító munkaköri leírás-mintája Munkáltató:

Munkáltató neve:

Székhelye:

Munkáltatói jogokat

képviseli:

Munkavállaló: Neve:

Munkakör: Megnevezése: Munkaidő:

Munkavégzés

helye:

A munkakör célja:

Feladatai: Az intézmény zavartalan működése érdekében az alábbi feladatokat

látja el: napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó

tantermeket, padlózatukat felmossa, napi gyakorisággal kitakarítja a területéhez tartozó

folyosórészeket naponta lemossa a WC-kagylókat és az ülőkéket, naponta

fertőtleníti azokat, szükség szerint tisztítja az ajtókat,

falburkolókat, csaptelepeket mindennemű olyan takarítási munkát szükség szerint elvégez,

amely biztosítja az épület állandó tisztán tartását szükség szerint elvégzi az ajtók lemosását, napi gyakorisággal

tisztítja a villanykapcsolókat, fertőtleníti az ajtókilincseket és

területéhez tartozó számítógépek billentyűzetét napi gyakorisággal takarítja a tanulói és tanári asztalokat és

székeket, rendkívüli esetben az asztalok lapját fertőtleníti kötelessége a tantermekben és a folyosókon elhelyezett

szemétgyűjtő edényzet rendszeres ürítése, tisztítása szükség szerint porszívózza a szőnyegeket, fölkeni a parkettát szükség szerint öntözi a tanteremben és a folyosón lévő

virágokat nagytakarítást végez a nyári, téli és tavaszi szünetben elvégzi

folyosóterületének súrolását, a függönyök mosását, a padok

és falburkolók súrolását

73

a nagytakarítások időszakában az egész épületben elvégzi az

ablakok tisztítását a nagytakarítások alkalmával a szokásosnál alaposabban

elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek napi munkájához

tartoznak a használaton kívüli tantermekben lekapcsolja a villanyt,

takarékosan bánik a vízzel, elektromos energiával folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény napi működése

során keletkezett, a biztonságos munkavégzést veszélyeztető

hibákat, azt jelzi a karbantartónak, szükség esetén a

tagintézmény-vezetőnek

Kapcsolatok: Közvetlen felettese: Őt helyettesítheti: -

Ő helyettesítheti a(z): -

1.6. Karbantartó munkaköri leírás-mintája Munkáltató:

Munkáltató neve:

Székhelye:

Munkáltatói jogokat

képviseli:

Munkavállaló: Neve:

Munkakör: Megnevezése: Fűtő - karbantartó Munkaidő:

Munkavégzés

helye:

A munkakör célja:

Feladatai: Az intézmény zavartalan működése érdekében az alábbi feladatokat

látja el: A tanítás megkezdése előtt bejárja az iskolát, nincs-e szükség

valahol hiba elhárítására. Naponta ellenőrzi a szennyvízrendszert, a csapok állapotát,

kijavítja a szakmunkát nem igénylő hibákat. Ha a hibát nem tudja kijavítani, akkor jelzi felettes

vezetőjének. Rendszeresen ellenőrzi a nyílászárók állapotát, a kisebb

javításokat elvégzi. Rendben tartja, illetve rendszeresen ellenőrzi az épület

74

zárására szolgáló kulcsokat, hiány esetén jelez az iskola

Igazgatójának. Zárak, kilincsek, izzók, neoncsövek, biztosítékok,

konnektorok, kapcsolók cseréjét elvégzi. Az iskola berendezésének állapotát rendszeresen ellenőrzi, a

javításokat elvégzi. (padok, székek, stb.). Rendben tartja az iskola környékét, gondozza a parkot. Téli időben az iskola előtti járdán a havat feltakarítja és

felsózza. Naponta, reggel vagy este az udvari szeméttárolókat kiüríti. A felsoroltakon kívül a munkaidejében elvégzi a

munkakörében fel nem sorolt, de a fűtéshez, karbantartáshoz

tartozó feladatokat, amelyekkel az iskola vezetői megbízzák.

Kapcsolatok: Közvetlen felettese: tagintézmény-vezető, intézményvezető Őt helyettesítheti: -

Ő helyettesítheti a(z): -

1.7. Rendszergazda munkaköri leírása

A munkakör fő célkitűzése: Az intézményben használt számítástechnikai eszközök működőképességének biztosítása, az

állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola nevelési- oktatási feladatainak alárendelve, a számítástechnika tanáraival együttműködve és igényeiket figyelembe véve

végzi. Folyamatos feladatai

Általános feladatok

Figyelemmel kíséri a számítástechnika legújabb vívmányait, és lehetőség szerint beépíti

a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlődését. A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlődését,

javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre. Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetőségek

felmérésével, kialakítja és előterjeszti a fejlesztési koncepciókat. Az állandó működőképesség érdekében biztosított számára a rendezőszekrényekhez,

szerver helyiségbe és a számítástechnika terembe bejutás lehetősége, különösen indokolt

esetben munkaidőn kívül is, 0-24 óráig. A munkaidőn kívül végzett munkát naplóba kell

jegyeznie. Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a

rendszeres ellenőrzésre. Vírusfertőzés esetén mindent megtesz a fertőzés terjedésének

megakadályozására, a fertőzés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk

helyreállítására. Az iskola anyagi lehetőségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi

rendszer kiépítését. Leltárt készít és vezet a gépekről és a hozzá tartozó programokról, a dokumentációkat

nyilvántartja, ellenőrzi, felelősséggel tartozik értük Hardver

75

Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres

ellenőrzéseket végez az előforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külső szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésére bocsátott

anyagi fedezet erejéig megjavíttatja. Kapcsolatot tart a szervizelő szakemberekkel, ellenőrzi az elvégzett munkát, erről

munkanaplót vezet. Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthető,

javaslatot tesz az anyagi kártérítésre. Rendszeres időközönként köteles beszámolni az igazgatónak a számítástechnikai termek

és berendezések állapotáról, állagáról.

Szoftver

Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek

működését. A meglévő szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerződéseket

nyilvántartja. Összegyűjti a licenccel nem rendelkező programokat, és javaslatot tesz a

legalizálásra, vagy más, hasonló képességű, de ingyenes programok használatára. Az intézmény által vásárolt, oktatást segítő programokat feltelepíti, beállításait elvégzi,

a lehetőségekhez mérten biztosítja a beállítások megőrzését. Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és

használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása is feladata. Az ISZ-ben rögzített módon biztonsági adatmentést végez. Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyőződni a szoftver

jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy

stabilitását.

Hálózat

Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos

üzemeltetésére. Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a későbbiekben a tervet a mindenkori

állapothoz igazítja. Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott

főbb lehetőségeket. Szakmai dokumentációt készít a rendszer felépítéséről, működéséről. Az ISZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a

felhasználói jogokat karbantartja. Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehető legmagasabb biztonsági beállításaira. A hálózati rendszerek belépési jelszavát (administrator, root, supervisor jelszó) lezárt

borítékban átadja az igazgatónak, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot

csak különösen indokolt esetben, az igazgató engedélyével az iskola számítástechnika

szakos tanára bonthatja fel.

Időszakos feladatai

Az iskolavezetés tájékoztatása szerint a számítástechnikai eszközöket igénylő

rendszereket működteti, nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos

felügyeletéről. Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében. Anyagbeszerzés, szállítás.

76

1.8. Munkaköri leírások záradékolása

Záradék A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek

ismerem el. Kelt: ........................................................................... ................................................................. ..................................................................

átadó átvevő Példányok: 1. pld. munkáltató 2. pld. munkavállaló személyi anyag 3. pld. irattár

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség,

besorolás) a munkaszerződés és módosításai tartalmazzák.