Innováció és eredményesség eltérő státuszú iskolákban Széll Krisztián szell.krisztian@ppk.elte.hu ELTE PPK, Neveléstudományi Intézet OFI-EKE

HUCER 2017 Budapest, ELTE PPK

2017. május 25.

Kutatási célok, kérdések

Cél: Az iskolai innovációs folyamatok és az iskolák eredményessége közötti

kapcsolat feltárása, figyelembe véve az iskolák tanulói összetétel alapján meghatározott társadalmi-gazdasági státuszát is (feltáró, előzetes elemzés).

Kutatási kérdés: Mennyiben függ össze az iskolák innovációs környezete, eredményessége és

társadalmi-gazdasági státusza?

Adatforrás I.: innováció, szervezeti tanulási kapacitás

„A helyi innovációk keletkezése, terjedése és rendszerformáló hatása az oktatási ágazatban” c. OTKA által finanszírozott projekt (Innova) A kutatás 2016 februárban indult

Kutatásvezető: Halász Gábor

http://www.ppk.elte.hu/nevtud/fi/innova

1. Online kérdőíves felmérés (2017 februári adatbázis) Óvodától felsőoktatási intézményeken át a piacon működő szervezetekig

(teljes minta: n=5077) => szervezeti jellemzők, innovációs tevékenység, konkrét innovációk

Jelen elemzés csak az általános iskolai adatokra épül => általános iskolai képzést (is) nyújtó iskola: n=1630

Státusz, eredményességi és innovációs mutatóval rendelkező általános iskola: n=575 (minta torzulásai)

2. Országos kompetenciamérés (OKM) évenként összekapcsolt telephelyi szintű adatbázisai (2012–2015)

3. Köznevelési feladatot ellátó intézmények statisztikai célú adatszolgáltatása során (KIR-STAT: 2014/2015)

Elemzés alapja a 3 összekapcsolt adatbázis.

Adatforrás II.: iskolai státusz, eredményesség

Innovációs Aktivitás

Innovációs Tudatosság

Innovációs Dinamizmus

Összetett Innovációs

Mutató

A munkatársaink által kezdeményezett újítások nyomán az eredményesség érzékelhetően javult.

Saját munkatársaink találtak ki a szervezet eredményességét szolgáló új megoldásokat.

Valamelyik kollégánk az oktatás, képzés, nevelés területén innovált.

Az igénybevevők/partnerek aktív szerepet játszottak egy újítás megszületésében.

Leírást készítettünk a szervezetünkön belül kialakult jó gyakorlatról, újításokról.

Adatokat gyűjtöttünk és elemeztünk az újítás hatásáról.

Átvettük külföldi szervezet bevált újításait.

A média tudósított az újításunkról.

Valaki más átvette a mi újításunkat.

Érdeklődő kollégák más szervezetektől megkerestek minket.

Átvettük hazai szervezet bevált újításait.

Főkomponens-elemzés: - Megőrzött információ: 37,3% - KMO=0,839 (p<0,001) - Cronbach α=0,823 - n=1306

Innováció mérése

Szervezeti Tanulási Kapacitás (Bess, Perkins és McCown, 2010)

ITEMEK Faktorsúly

A szervezet elismeri a munkatársak kezdeményezőkészségét (Ö) 0,768

A szervezetben törekszünk arra, hogy egységesek legyenek az elképzelések a szervezet jövőképét illetően (Ö) 0,729

A munkatársak tanulási tevékenységét a szervezet elismeri (T) 0,725

A szervezet biztosítja a munkatársak számára, hogy a szükséges információkhoz gyorsan és könnyen hozzáférhessenek (Ö) 0,722

A szervezet támogatja, hogy a munkatársak közösségi perspektívában gondolkodjanak (Ö) 0,705

A munkatársak a munkájuk során felmerült problémákat tanulási lehetőségként értelmezik (R) 0,641

A munkatársak nyíltan megbeszélik a hibákat, annak érdekében, hogy tanuljanak belőlük (R) 0,637

A munkatársak nyílt és őszinte visszajelzést adnak egymásnak (R) 0,622

A szervezetben nő azok száma, akik új képességeket sajátítanak e (T) 0,618

A szervezet együttműködik a külső partnerekkel, hogy megvalósítsák a közös célokat (Ö) 0,609

A szervezet általában támogatja a tanulási és képzési lehetőségek iránti igényeket (T) 0,601

A szervezetben figyelembe vesszük a döntések hatását a munkatársak hangulatára (Ö) 0,588

A szervezet biztosítja a megfelelő erőforrásokat a munkatársak számára a feladataik sikeres elvégzéséhez (T) 0,559

A szervezet bátorítja a munkatársakat arra, hogy a problémamegoldás során akár a szervezeten túl keressenek megoldásokat (Ö) 0,518

Főkomponens-elemzés: Megőrzött információ: 42,2%; KMO=0,915 (p<0,001); Cronbach α=0,905; n=1567. (Faktorelemzéssel 3 faktor is létrehozható: Külső és belső szervezeti összehangolás, Szervezeti tanulás támogatása, Szervezeti reflexivitás)

Az iskolába járó tanulók társadalmi-gazdasági státuszának iskolai szintű átlaga (minimum 3 év átlaga: 2012–2015 => n=908)

A telephely tanulói összetétel-index (OKM): az átlag feletti, illetve a nagyon rossz anyagi körülmények között élők,

a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők,

a veszélyeztetettek,

az iskolában térítésmentesen vagy kedvezményesen étkezők,

az ingyenes tankönyvben részesülők,

a nevelési segélyben, szociális támogatásban részesülők,

a munkanélküli, illetve

a diplomás szülőkkel rendelkező tanulók aránya.

Iskola státusza

Fókusz: nyolc évfolyamos általános iskola 8. évfolyama

Mind a matematika, mind a szövegértés területén 2012 és 2015 között évenként (OKM telephelyi szintű kutató adatbázisai) Végső eredményességi mutatók: minimum 3 év átlaga (2012–2015) =>

kollektív iskolai eredmény

Három eredményességi mutató Abszolút képességpontszám (n=953)

Alul-, illetve kiemelkedően teljesítők aránya (n=953)

Pedagógiai hozzáadott érték (n=729)

Iskolai eredményesség mérése

Súlyozott lineáris regressziós modell (WLS)

Eredmény/függő változó: abszolút teszteredmény (iskolai szintű átlag)

Magyarázó/független változók: o Tanulói összetétel-index (iskolai szintű átlag): a tanulók családi és iskolán

kívüli környezeti hatások kiszűrését célozza.

o Iskolába járó tanulók korábbi (2 évvel előtti) matematikai és szövegértés teljesítményeinek iskolai szintű átlagai: az előzetes tudás, veleszületett képességek, a megelőző környezeti körülmények kiszűrését célozza.

Pedagógiai hozzáadott érték (PHÉ)

Innováció, szervezeti tanulási kapacitás és státusz

ITEMEK Pearson-féle korrelációs együttható

Szignifikancia

Innováció / Szervezeti tanulási kapacitás

0,215 **

Innováció / Iskola státusza 0,091 *

Szervezeti tanulási kapacitás / Iskola státusza

– –

*p<0,05, **p<0,01

Eredményesség és innováció

EREDMÉNYESSÉG-MUTATÓK PEARSON-FÉLE KORRELÁCIÓS

EGYÜTTHATÓ SZIGNIFIKANCIA

Képességpont: matematika 0,080 *

Alulteljesítők: matematika –0,075 *

Kiemelkedően teljesítők: matematika

– –

PHÉ: matematika – –

Képességpont: szövegértés 0,103 **

Alulteljesítők: szövegértés –0,101 **

Kiemelkedően teljesítők: szövegértés

0,096 *

PHÉ: szövegértés – –

*p<0,05, **p<0,01

Eredményesség és szervezeti tanulási kapacitás

EREDMÉNYESSÉG-MUTATÓK PEARSON-FÉLE KORRELÁCIÓS

EGYÜTTHATÓ SZIGNIFIKANCIA

Képességpont: matematika – –

Alulteljesítők: matematika – –

Kiemelkedően teljesítők: matematika

– –

PHÉ: matematika – –

Képességpont: szövegértés 0,064 *

Alulteljesítők: szövegértés –0,073 *

Kiemelkedően teljesítők: szövegértés

– –

PHÉ: szövegértés 0,104 **

*p<0,05, **p<0,01

Iskolacsoportok kialakítása

Nem hierarchikus k-közép klaszterezés => klaszterképző ismérvek Összetett innovációs mutató

Szervezeti Tanulási Kapacitás mutató

Iskolai státusz index

PHÉ matematika

PHÉ szövegértés

Iskolacsoportok

Klaszterképző ismérvek 1. klaszter

(n=115) 2. klaszter

(n=284) 3. klaszter

(n=176)

Összesített innovációs index

0,028 0,116 –0,081

Szervezeti Tanulási Kapacitás

0,076 0,032 –0,043

Tanulóiösszetétel-index –1,12 0,97 –1,23

PHÉ: matematika 58,33 3,71 –41,36

PHÉ: szövegértés 41,09 4,07 –28,56

Nem besorolható: n=1055

Három klaszter 1. klaszter: alacsonyabb státuszú eredményes és inkább innovatív iskolák 2. klaszter: magasabb státuszú, átlagosan eredményes és innovatív iskolák 3. klaszter: alacsonyabb státuszú kevésbé eredményes és innovatív iskolák

Iskolai jellemzők szerinti különbségek I.

Alacsonyabb státusz, eredményes, innovatív

(n=115)

Alacsonyabb státusz, kevésbé eredményes és

innovatív (n=176)

Tanulószám (átlag, fő) 295 283

Tanári fluktuáció (%)* 16,9 19,5

HH arány (%) 22,0 26,2

HHH arány (%) 12,7 17,2

Roma/cigány tanulók aránya (%)* 14,5 22,0

*p<0,05

Iskolai jellemzők szerinti különbségek II. Alacsonyabb státusz, eredményes,

innovatív (n=115) (%) Alacsonyabb státusz, kevésbé eredményes

és innovatív (n=176) (%)

Közép-Magyarország 24,3 23,9

Közép-Dunántúl 6,1 13,6

Nyugat-Dunántúl 10,4 7,4

Dél-Dunántúl 10,4 5,7

Észak-Magyarország 8,7 20,5

Észak-Alföld 24,3 23,9

Dél-Alföld 15,7 5,1

Budapest 16,7 8,6

Megyeszékhely 12,3 10,3

Város 25,4 37,4

Község 45,6 43,7

Állami/önkormányzati 90,4 89,8

Nem állami/önkormányzati 9,6 10,2

Rég

ió:

*p<0

,05

Összegzés

Gyenge kapcsolatok Eredményesség és innováció között

Eredményesség és szervezeti tanulási kapacitás között

Több és erősebb kapcsolat Abszolút pontszámokon alapuló eredményességi mutatókkal

Szövegértés területén

Sajátos iskolacsoportok Alacsonyabb státuszú iskolák nem egységesek:

o eredményes és innovatív iskolák

o kevésbé eredményes és innovatív iskolák

Magasabb státuszú, átlagosan eredményes és innovatív iskolák

További kutatási irányvonalak

További adatkapcsolás: iskola, tanuló és pedagógusjellemzők A pedagógiai munka minőségét befolyásoló tényezők” (TÁMOP 3.1.1) => Online

kérdőíves pedagógus-panelkutatás (I. hullám: 2013 ősz, II. hullám: 2014 ősz) o pedagógiai- és módszertani kultúra, szakmai támogatás, értékelési gyakorlat

o légkördimenziók, pedagógusattitűdök

o pedagógiai célok, gyakorlatok, problémák, pedagógus-továbbképzési igények

2016. évi OKM, KIR-STAT

Eredményesség és innováció mélyebb vizsgálata a státusz szerint elkülönített iskolacsoportokon belül

Innováció, szervezeti tanulási kapacitás dimenzióinak mélyebb vizsgálata

Akadályozó és ösztönző (iskolai) tényezők mélyebb elemzése

Regionális, területi különbségek vizsgálata

Minta elemszám, mintatorzulás kezelése