Multimédia és tudásmenedzsment Dr. Krisztián Béla PTE FEEK

XIV. Multimédia az oktatásban konferencia 2008. szeptember 25-26.

Zsigmond király Főiskola

Multimédia az oktatásban

Multimédia és tudásmenedzsment

Dr. Krisztián Béla PTE FEEK

A szervezeti vagyon • Egyre nagyobb arányban megfoghatatlanForrásai: • 1. humán tőke (az alkalmazott ismeret,

tudás, kompetencia) 2. szervezeti tőke (know-how) 3. ügyféltőke (a vevőkör elégedettsége) 4. szociális tőke (a szervezet kapcsolatrendszere)5. média-felkészültség

• Mérése: IAM ‘intangible asset monitor’ és a BSC ‘balanced scorecard’

2KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK23.04.21.

Emberi erőforrás, tőke A gazdaság által mozgatott anyagi erőforrások mennyisége és ennek a tőkének a természete meghatározó az eredményesség tekintetében.•Ebben meghatározó az emberi erőforrás, az emberi tőke szerepe, aki létrehozója és alakitója, elviselője a gazdasági folyamatoknak. •Az emberi erőforrásokat tudásuk alapján és miatt menedzselni szükséges.

A TUDÁSA tudás az ismeretek olyan rendszerének birtoklása, melyben az egyes ismeretek egymással összefüggenek és készek az

alkalmazásra.Szintjei:

felismerni tudás felidézni tudás

alkalmazni tudás

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ismeret

http://hu.wikipedia.org/wiki/Rendszer

A gondolkodási képességek fejlesztése

•a műveleti gondolkodás erősítése (matematika, természettudományok kiemelt szerepe),

•az emberi információfeldolgozás (szervezés, tárolás, felidézés, memorizálás)

folyamataira figyelés. • az általános képességek fejlesztése a merev

tartalmi szabályozások helyett,

A tudás megszerzéseIskolák, iskolán kivüli rendszerek, szervezett és önálló formák, - elektronikus tömegmédiák -kommunikációs és információs technológiák- átalakították a tudás megszerzésének évszázados technikáit, kitágították a hozzáférés körét. - az iskola mellett a gazdasági és társadalmi élet más helyszínei is képesek

nagy mennyiségű érvényes tudás átadására. • Tematikus TV-csatornák, •az Internet keresőprogramjaival lexikonok tucatjainál bővebb információkínálatban böngészhetünk, •a számítógépes multimédia-alkalmazások szórakoztató tanulást tesznek lehetővé.• Az érdeklődésnek megfelelő, bőséges, az iskolarendszeren kívül szerzett tudásszerzésre van lehetőség, •miközben a tanulási motivációj, érdeklődés is erősödik. •Az iskolák több ok miatt sem tudják állni a versenyt (pl. források hiánya, másrészt a tanulásról, tanításról kialakult kép merevsége , stb.) .

A TUDÁS SZERVEZÔDÉSEI SZAKÉRTELEM, KOMPETENCIA, MÛVELTSÉG

A szakértelem, kompetencia és mûveltség

A/ egyik közös jellemző, hogymindegyik inkább a tudás• egészlegességét,•rendszerszerűségét sugallja, nem pedig az egyes tulajdonságokat, vagy tudáselemeketjelöli.

B/ A másik közös vonás, hogy mind a három, tulajdonképpen a „jó” tudás szinonimája.

A tudás fajtái

A kijelentéses (proporcionális) tudás

A képi tudástípus

Tudás:képességek,készségek

A tudás típusai

• Explicit (E), tacit (T)

• Tudástranszfer utjai: T→E – externalizációT→T – kombináció E→T – internalizáció E→E – szocalizáció

• Identifikáció az egyénben és a szervezetben


Az „információs”-piramissok adat, bővülő információ, több tudás

bölcsesség

tudás

információ

adat

„értékvonal”

„intelligence”


kellő motiváció kellő eszközhasználat

A MÉDIA FOGALMA1. Először is egészen tág értelemben a média a mondanivaló kifejezésére használatos

közvetítő közegek összessége.

2. Amikor azonban nagy általánosságban foglalkozunk a médiával akkor a mondanivaló kifejezésére használt fórumok, éspedig a sajtó, a rádió, a televízió és a világháló kifejezési formáiban létrejött nyilvános fórumok összességét lrtjük ez alatt.

3. A kifejezés legelterjedtebb, bár gyakran elég homályos alkalmazása egy harmadik, szűkebb jelentés megkülönböztetését teszi szükségessé. Ebben az értelemben a média a rádiózás és televíziózás műsorszolgáltatásainak összessége, amelybe olykor - tegyük hozzá mindjárt - beleértik az internetet, pontosabban annak "tartalomszolgáltatását" is, esetleg a távközlés rendszerint nem-nyilvános mondanivalót továbbító legkülönbözőbb új szolgáltatásait, a telefonpornótól a nagymamának küldött sms-köszöntőig.

Mindhárom szóhasználat kifogástalanul érthető, a gyakorlatban jól felismerhető.Az egyes médiumok szigorú elhatárolása a közöttük lejátszódó egyre erőteljesebb

koherencia miatt amúgy is szükségtelen, lehetetlen.

23.04.21. 11KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK

A TUDÁSMENEDZSMENT

• A tudásmenedzsment jelenti a tudás előállítását, megszerzését, tárolását állandó frissítését és elterjesztését a cégeken belül.

• A tudásmenedzsment olyan vállalati képesség, amelynek segítségével megismerik, hasznosítják és folyamatosan bővítik azt a tudást, amellyel az emberek rendelkeznek,.

• Ennek során folyamatosan fejlesztik az ehhez szükséges infrastruktúrát azzal a céllal, hogy folyamatosan új termékekkel és szolgáltatásokkal jelenhessenek meg és új piacokat hódíthassanak meg a tartós versenyképesség érdekében. Ebben kiemelt szerepe van a médiának


Mi a tudásmenedzsment?

• Knowledge management (KM)• = az egyéni és szervezetbe allokált ismeretek (tudás)

kezelése, hasznositása.• Megközelítés,• amely lehetővé teszi egyének, csoportok számára,

hogy a tudást, kollektíven és rendszerezetten létrehozzák, megosszák és alkalmazzák üzleti céljaik elérése érdekében, ezt a tudást mindenki menedzselje,

• saját (önmenedzselés) és a szervezet (vezetés) érdekében.


Tudáshálók szerveződése

23.04.21. KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK 14

(2006)

A professzionális tudásmenedzsment feladata• A tudásalapú gazdaság továbbépitése, • a tanuló társadalom feltételeinek megteremtése. Ehhez szükséges: • a releváns tudás pontos meghatározása, •a tudás termelésének és elosztásának megszervezése.Ebben a folyamatban a közoktatás csak az egyik szereplő, amelynek együtt kell működnie más tanulási szervezetekkel és formákkal, és amelynek meg kell találnia helyét és szerepét az egyre élesebb tudáspiaci versenyben. Az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development) oktatáskutatással és fejlesztéssel foglalkozó szakosított szervezete a CERI (Centre for Educational Research and Innovation).

A gazdasági életben szükséges tudáskategóriák • A tények ismerete (know-what). Általában ezt nevezzük információnak,

jellemzője, hogy kisebb egységekre bontható, rendszerezhető, csoportosítható, továbbítható. Az információ keresését, szelektálását és felhasználását is tanulni kell.

• Az okok ismerete (know-why). A természetben, az emberi elmében és a társadalomban végbemenő változások alapelveinek és törvényeinek ismerete. E tudás megszerzéséhez elengedhetetlen a befektetés a tudományok és a közoktatás fejlesztésébe, a képzésben pedig nélkülözhetetlen a kísérletezés, a terepmunka, a tapasztalatszerzés.

• Az út ismerete (know-how). A képességek és a készségek fejlesztésével elsajátítható szakértelem, minden gazdasági tevékenységben óriási szerepe van. A tudás legkevésbé megközelíthető és a legbonyolultabban átadható válfaja, ezt a legnehezebb mások által is használható információvá alakítani, hiszen elsajátítása folyamán is szüntelenül változik a tartalma. Van elméleti és gyakorlati része, nemcsak egyénekben, hanem közös területen működő csoportokban is kifejlődhet.

• A megfelelő személyek ismerete (know-who). Az információkhoz jutás ismerete és a szociális kapcsolatok melyek egyre fontosabbá válnak a termelésben és az említett három tudásfajta megszerzésében is. Ez a tudásfajta magában foglalja a társas kapcsolatokra való készséget, a kommunikáció és az együttműködés képességét is.

A tudásmenedzsment célja• Az allokálandó tudások beszerzési helyei

felkutatása• A tudás(ok) feltérképezése • A tudás / ismeret felhalmozása• Intelligencia és tudástérképek • A szinergia hatások gerjesztése (kreatív

súrlódás) • A tudás tervszerű megosztása• Új (tudás) értékek előállítása (value adding –

„értékhozzáadás”)17KRISZTIÁN BÉLA PTE FEEK23.04.21.

Információszerzési alkalmak• A tanulás minden fajtája• Szakmai közösségek; „kávéautomata”• Informális elektronikus csatornák• Nyomtatott és egyre inkább elektronikus

adatbázisok, könyvtárak• Más külső források (konferencia,

tanulmányút)• Saját kutatások • „Kreatív súrlódások”


Kitekintés az e learning világára.Változó szerepek a médiák területén


Tudásgenerálás, -feldolgozás

• A kommunikáció optimalizálása (a formális szabályozás, az informális ösztönzés)

• A tanulás ösztönzése és elismerése• A bizalom megteremtése• A szervezet aktivizálása (tanuló vállalat)



A sikeres tudásmenedzsment vezetési feltételei:

• a probléma-megoldási folyamatban való aktív szerepvállalásra kell ösztönözni az embereket

• bátorítani kell a tudáshálózat kialakulását, kialakítását

• lehetővé kell tenni, hogy a munkatársak minden szükséges információhoz hozzájussanak


Példák a felsőoktatásbólAmiket ma lehet elkezdeni...• Keresési technikák megtanitása (idő,

célorienáltság, alkalmazás)• Publikációk hozzáférhetővé tétele a

weben• A felsőoktatási portálok naprakészsége• Szabályozott belső kommunikáció mellett

levelezőlisták, fórumok fenntartása• Kapcsolatfelvétel azonos érdekű

szervezetekkel


Köszönöm a figyelmet!

További eredményes munkát kivánok!

krisztb@feek. pte.hu


Documents

Multimédia és tudásmenedzsment Dr. Krisztián Béla PTE FEEK