SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS … · 2015-09-07 · IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2014. 2 BEVEZETÉS A SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2014.

1

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM

TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR

TANTERVI TÁJÉKOZTATÓ

A FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSI TANULMÁNYAIKAT

2014 SZEPTEMBERÉBEN MEGKEZDŐ

HALLGATÓK RÉSZÉRE

SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA

FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

IFJÚSÁGSEGÍTŐ SZAKIRÁNYA

Szerkesztette:

Dr. Demeter Katalin

és Ladáné Dauda Györgyi

Felelős kiadó:

Dr. Mikonya György

Az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar dékánja

Budapest


2

BEVEZETÉS A SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

IFJÚSÁGSEGÍTŐ SZAKIRÁNYÁHOZ

Tisztelt Hallgató!

Köszöntjük az az ELTE Tanító- és Óvóképző Karán, amely kar az 1869-ben alapított Budai

Állami Tanítóképezde jogutódja. Intézményünkben 2004-től 2012-ig indult ifjúságsegítő

felsőfokú szakképzés, kezdetben a pedagógusképzés szakmacsoportba, majd 2008-tól a

szociális szolgáltatások szakmacsoportba sorolva.

A 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV szabályozza a felsőoktatási

tanulmányokat. A törvény eltörölte a korábbi felsőfokú szakképzést és helyébe a felsőoktatási

szakképzést állította, ezzel egyértelműen a felsőoktatás hatáskörébe utalta ezt a képzési formát.

A felsőoktatási törvény valamennyi szabálya, ide értve a hallgatók jogait és kötelességeit, a

felsőoktatási szakképzés hallgatóira is vonatkozik.

A felsőoktatási szakképzés az UNESCO 2011-ben elfogadott nemzetközi osztályozási

rendszere szerint ISCED 5 szintű szakképesítést ad, amelyet oklevél tanúsít. Ez a képzési forma

utat nyit a szakképzésből a felsőoktatásba. AZ EU felsőoktatási rendszerének képzési szintjei:

alapképzés BA, BSc (3 vagy 4 éves); mesterképzés MA, MSc (általában 2 éves); doktori képzés

PhD, DLA (általában 3 éves).

A felsőoktatásban a tanulmányi munka mértékét kreditekben mérik. Egy kredit kb. 30

munkaórának felel meg. Kreditet csak felvett és nyilvántartott, elégtelentől különböző

érdemjeggyel záruló félévi munkával lehet szerezni.

A szociális és ifjúsági munka [ifjúságsegítő] felsőoktatási szakképzés felsőfokú ifjúságsegítő

asszisztens (Youth Work Assistant) szakképzettséget tanúsító oklevelet ad, ami jellemzően az

alábbi munkakörök betöltésére jogosít:

3515 Ifjúságsegítő

2499 Egyéb szakképzett oktató, nevelő

3410 Oktatási asszisztens

3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású

3910 Egyéb ügyintéző

A végzettség továbbtanulásra jogosít kreditbeszámítással az alábbi besorolási alapképzési

szakokon: szociális munka, szociálpedagógia; óvodapedagógus, tanító (sikeres alkalmassági

vizsgával); andragógia, pedagógia, közösségszervezés (a 139/2015. (VI. 9.) Korm. rendelet

szerint: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500139.KOR).

Az ifjúságsegítő felsőoktatási szakképzés 2 éves, a szakképzettségét tanúsító oklevél

szerzéséhez 120 kreditet kell teljesítenie (a kredit a tanulmányi munkát méri, kb. 30 órának felel

meg 1 kredit).

A tanterv összeállításának alapja a 39/2012. (XI. 21.) EMMI rendelet:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200039.EMM

valamint a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200230.KOR.

A tájékozatóban – törekedve a változó jogszabályi feltételeknek való megfelelésre,

folyamatosan frissített – tantervi információkat adunk közre. Az óra- és vizsgaterv táblázata

mutatja a tantervben előírt tantárgyakat, óraszámaikat, számonkérési formáikat.

Tanulmányait figyelemmel kell adminisztrálnia az elektronikus rendszerben. Egy-egy félévét

akkor kezdhet el, ha regisztrál, és felveszi a szükséges kurzusokat, figyelve az előfeltételekre.

A tantárgyfelvétel eredményességét minden félév elején ellenőriznie kell, a felvett kurzusok

listáját érdemes minden tantárgyfelvételi időszak végén kinyomtatni.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100204.TV

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200039.EMM

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200230.KOR


3

A korábban végzett tanulmányok kreditjeinek beszámítását az ELTE Tanító- és Óvóképző

Karára való felvételkor, átvételkor kell kérnie. Párhuzamos tanulmányok esetén félévente lehet

kreditbeszámítást kérni. A szabadon választható tanegységek más karon, más intézményben is

teljesíthetők, ezek beszámítását is kérvényezni kell.

A SZORGALMI IDŐSZAK ÉS A VIZSGAIDŐSZAK TANULMÁNYI MUNKÁJA

A szorgalmi időszak óráin a részvétel lehet kötelező és ajánlott, a féléveket gyakorlati jegy (gyj

– 5 fokú, vagy m – 3 fokú), kollokvium, vagy szigorlat zárja. A szakmai gyakorlatokon a

részvétel kötelező.

A három hónapos szorgalmi időszakot vizsgaidőszak követi, a vizsgákra az előírások szerint

jelentkezni kell. .Kredit csak sikeresen teljesített, érdemjeggyel/minősítéssel lezárt tanegységért

kapható. A teljesítések bejegyzését a félévek végén ellenőriznie kell, ezt is érdemes

kinyomtatni. Ha a teljesítések bejegyzésében hibát lát, jelezze azt a HKR:

https://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf által szabályozott módon.

Tanulmányait záróvizsgával fejezi be, a záróvizsgára jelentkezés feltétele a tantervben előírt

tantárgyak: a 120 kredit teljesítése, és a szakdolgozat benyújtása 2015. április 20-ig.

Kísérje figyelemmel a jogszabályokat, az egyetemi szabályzatot, továbbá a kari tanulmányi

honlapot, ahonnan a szükséges dokumentumok és űrlapok is letölthetők.

Vegye igénybe az egyetemi évek alatt kínálkozó lehetőségeket a tanulás, a tudomány, a

művelődés, az egyetemi közélet, a nemzetközi kapcsolatok terén; töltse diákéveit az ELTE

Tanító- és Óvóképző Karán tartalmasan és sikeresen.

https://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf


4

A SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

IFJÚSÁGSEGÍTŐ SZAKIRÁNYÁNAK

óra- és vizsgaterve

K u l c s k o m p e t e n c i a modul (a vonatkozó KKK rendelet 8. pontja alapján) – 12 kredit

Tantárgyak I.

kredit

1. félév 2. félév 3. félév 4. félév előfelt.

FSZIF1

Kommunikációs alapismeretek-

tanulásmódszertan, bevezetés az

ifjúságsegítő képzésbe

2 2+0

koll.

FSZIF2

Információfeldolgozási, ügyviteli,

adatkezelési ismeretek

2 0+2

gyj.

FSZIF

Szakmai idegen nyelvi ismeretek I.

2 0+2

gyj.

FSZIF

Szakmai idegen nyelvi ismeretek II.

2 0+2 gyj.

FSZIF29

Munkaerőpiaci alapismeretek/

jövőtervezés/ ifjúsági munkanélküliség

2 2+0

koll.

FSZIF30

Gazdasági, pénzügyi alapismeretek

2 2+0

koll.

Összes kredit 12 6 kredit 2 kredit 4

kredit

Képzési terület szerinti közös modul (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) – 21 kredit

FSZIF3

Filozófia, etika - szakmai etika

2 2+0

koll.

FSZIF4

Jogi és közigazgatási alapismeretek

2 2+0 koll.

FSZIF5

Szociológiai

alapismeretek

2 2+0

koll.

FSZIF17

Családszociológia, életmód

2 2+0 koll. FSZIF5

.

FSZIF18

Család- gyermek- és ifjúságvédelem

2 2+0 koll.

FSZIF19

Társadalomismeret – a magyar

társadalom szerkezete

2 2+0 koll.

FSZIF31

Magyarország a 20-21. században –

társadalomtörténet

3 3+0

koll.

FSZIF6

Bevezetés a pszichológiába

2 2+0

koll.

FSZIF20

Fejlődéslélektan

2 2+0 koll.

FSZIF7

A szociálpszichológiai alapjai

2 2+0

koll.

Összes kredit 21 8 kredit 10 kredit 3 kredit


5

S za kk ép z és i m odu l (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) – 57 kredit

Tantárgyak II.

kredit

szám


FSZIF8

Készségfejlesztés segítő kapcsolathoz I.

2 0+2 gyj.

FSZIF21

Készségfejlesztés segítő kapcsolathoz II.

2 0+2 gyj FSZIF8

FSZIF32

Készségfejlesztés segítő kapcsolathoz III.

2 0+2 gyj FSZIF21

FSZIF9

Ifjúságsegítés I.

4 2+0 koll.

FSZIF22

Ifjúságsegítés II.

4 0+2 gyj FSZIF9

.

FSZIF10

Ifjúságpolitika. Fiatalok társadalmi

részvétele és érdekképviselete

3 2+0 koll.

FSZIF23

Ifjúságszociológia

3 2+0

koll.

FSZIF33

Helyi ifjúsági munka, önkéntesség és civil

ifjúság munka/ helyi közösségek szervezése

2 2+0

koll.

FSZIF10

FSZIF24

Társadalom- és szociálpolitika, jóléti

ellátások

2 2+0

koll.

FSZIF25

Társadalom- és szociálpolitika, a

szociálpolitika intézményrendszere

2 0+2 gyj.

FSZIF26

Kisebbségek a társadalomban

2 2+0 koll

FSZIF34

Projekt- és szervezet-menedzsment,

pályázatírás

2 0+2 gyj.

FSZIF11

Egészségfejlesztés

2 2+0 koll.

FSZIF12

Drog- és bűnmegelőzés

2 2+0 koll.

FSZIF13

Közösségfejlesztés – animáció

2 0+2 gyj.

FSZIF14

Nem-formális tanulás, korszerű

pedagógiák, élménypedagógia

2 0+2 gyj


6

Tantárgyak III.

kredit

szám


FSZIF27

Andragógia, kultúraközvetítés

2 0+2 gyj.

FSZIF28

Ifjúsági közösségfejlesztés és gyakorlata I.

3 0+2 gyj

FSZIF35

Ifjúsági közösségfejlesztés és gyakorlata II. nyári tábor

5

60 óra

gyj.

FSZIF28

FSZIF36

Ifjúsági közösségfejlesztés gyakorlatkísérő

szemináriuma

3 0+2 gyj FSZIF35-

el együtt

FSZIF37

Válsághelyzetben lévő fiatalok segítése,

iskolai szociális munka

3 0+3 gyj

FSZIF38

Európai ifjúsági programok, nemzetközi

kapcsolatok

3 3+0

koll.

Összes kredit 57

15 kredit 19 kredit 23kredit

Szakmai gyakorlati modul 30 kredit

SZAKMAI GYAKORLAT

(szakdolgozat)

30

kredit

560 óra

gyj

FSZIF36!

Összes kredit a teljes képzésben 120

kredit

30

kredit

29

kredit

31

kredit

30

kredit


7

TANTÁRGYI PROGRAMOK, TANTÁRGYLEÍRÁSOK KULCSKOMPETENCIA MODUL

Tantárgy neve: KOMMUNIKÁCIÓS ALAPISMERETEK, tanulás-

módszertan, bevezetés az ifjúságsegítő képzésbe (intézménylátogatás) Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: K1 gyakorlati foglalkozás, tréning formában megszervezve a tanév első két hetében 30

óra (10 óra levelező tagozaton)

A számonkérés módja: gyakorlati jegy

A tantárgy tantervi helye: I. félév

Előtanulmányi feltételek(-):

A stúdium célja: kulcskompetencia fejlesztése, a komplex információk befogadásával és kezelésével

kapcsolatos képességek összefüggő fejlesztése elsősorban a verbális, a vizuális és az írásbeli

kommunikáció terén. A szövegértés és szövegalkotás, a „reading literacy” kibontakoztatása, ami feltétele

a társadalom életében való részvételnek. A hatékony tanulási módszerek megismerése, a sikeres

felsőoktatási – és szakmai tanulmányok végzéséhez szükséges kutatási, módszertani alapok megszerzése.

Főbb témák: A kommunikáció fogalma, jellemzői, típusai, a kommunikatív kódok rendszere.

Kommunikációelméleti modellcsoportok. A nem-verbális kommunikáció. A fiatalok sajátos

kommunikációs kultúrája (sms, chat, you Tube, stb.).A kommunikációs technológiák hatása a nyelvre és

a gondolkodásra. Szóbeliség és írásbeliség. Nyelv és gondolkodás az elektronikus médiumok korában.

Nyelvhasználati és közösségi szintek a kibertérben a nyelv, a szimbólumok. A meggyőző kommunikáció

stratégiái. A tanulás mint kulcskompetencia; a felsőfokú képzés munkaformáinak, szervezésének,

célravezető technikáinak megismerése. Motiváció, az önfejlesztés rövid és hosszú távú céljainak kitűzése.

Tanulási stílusok, módszerek, stratégiák ismerete, olvasási, jegyzetelési módszerek. Könyvtárhasználat,

adatgyűjtés, információk rendszerezése. A tanulást segítő metakognitív stratégiák Az ifjúságsegítésben

felhasználható kutatási módszerek.

Irodalom

1. Buda Béla (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Animula, Bp.

2. Oroszlány Péter (2004): Tanulásmódszertan. Tanácsok, módszerek, gyakorlatok a tanulási képesség

fejlesztéséhez. Metódus-Tan, Bp.

3. Mérő László (1998): Észjárások. Tercium, Budapest.

Tantárgy neve: INFORMÁCIÓFELDOLGOZÁSI ÜGYVITELI ÉS

ADATKEZELÉSI ALAPISMERETEK Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra (10 óra levelező tagozaton)



Előtanulmányi feltételek - …

A stúdium célja: olyan alkalmazói szemlélet kialakítása, amely képessé teszi a hallgatót az adott feladat

elvégzéséhez szükséges információk összegyűjtésére, rendszerezésére, tárolására és feldolgozására. Főbb

témakörök: fájlkezelés, haladó szövegszerkesztés, weblapszerkesztés, a web design alapjai,

táblázatkezelés, grafikonok készítése és formázása, prezentációkészítés, pdf-fájlok készítése és

szerkesztése, digitális kép-és hangfeldolgozás, web 2.0-ás lehetőségek alkalmazása. Könyvtárak,

adatbázisok, archívumok használata, táblázatkezelés, grafikonok, prezentációk készítése. Kiadványok

szerkesztéséhez szükséges alapismeretek. Iratkezelés, az ügyvitelszervezés szabályai, hivatalos levelezés.

Követelmény az egyes témakörökben önálló munkák elkészítése, melyek az informatikának az önálló

szakmai munkában történő alkalmazását tanúsítják.

1 K= kötelező, KV= kötelezően választható


8

Irodalom

Bártfai Barnabás: (2004): A számítógép használata és a fájlkezelés (Operációs rendszerek) BBS-Info

Kft. B-

Forgó Sándor, Hauser Zoltán, Kis-Tóth Lajos (2001), Médiainformatika. Líceum Kiadó Eger

Komenczi Bertalan, Információ, ember és társadalom Líceum Kiadó, Eger 2009.

Szabó Csaba – szerk.(2006): Kézikönyv ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások

szervezéséhez. HAYICO Kecskemét

Tantárgy neve: SZAKMAI IDEGEN NYELV I. ANGOL VAGY NÉMET Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: KV gyakorlat, hetente 2 óra (10 óra levelező tagozaton)



Előtanulmányi feltételek -

A tantárgy célja a hallgatók általános idegen nyelv tudásának gyarapítása komplex módon, a négy

nyelvi készség (beszéd, beszédértés, olvasás, írás) mindegyikének fejlesztésével. A hallgatók

felkészítése a záróvizsga, illetve a diploma megszerzéséhez szükséges, a Képesítési Követelményekben

előírt nyelvvizsga letételére.

További célja, hogy járuljon hozzá olyan szakemberek továbbképzéséhez, akik a célnyelv középfokú

szintű gyakorlati elsajátítása során megalapozott nyelvi, nyelvtani ismereteik birtokában képesek

ismereteiket hatékonyan alkalmazni munkájuk során; képesek a célnyelven középfokú szintű, szóbeli és

írásbeli kommunikációra; felhasználják számítógépes, internetes ismereteiket nyelvi ismereteik

pontosítására, bővítésére.

Követelmények: részvétel a gyakorlati foglalkozásokon, a gyakorlati feladatok elvégzése a nyelvórákon

és egyéni hallgatói munka keretében. A hallgató legyen képes írásban (két zárthelyi dolgozat

formájában) és szóban (órai munka) is számot adni megszerzett ismereteiről. A hallgatók rendelkezzenek

azzal a nyelvi kompetenciával, melynek birtokában képesek kifejteni véleményüket szóban és írásban,

egyre árnyaltabb szókinccsel, a megértést zavaró nyelvi hibák nélkül.

Irodalom a német nyelvhez

Gaidosch, Ulrike – Christine Müller (2009): Zur Orientierung. Basiswissen Deutschland. Hueber

Verlag: Ismaning.

Gottstein-Schramm, Barbara – Susanne Kalender – Franz Specht (2010): Schritte.

Übungsgrammatik. Hueber Verlag: Ismaning.

Namuth, Kerstin – Thomas Lüthi (2000): Gesprächstraining Deutsch für den Beruf. Hueber Verlag:

Ismaning.

Irodalom az angol nyelvhez

Mann, Malcom – Steve Taylor-Knowles (2009): Destination, Grammar and Vocabulary (B2, C1-2).

Macmillan.

Németh, Katalin (2002): Angol Nyelvtan Alap-, Közép-, Felsőfokon. Székesfehérvár: Lexika Kiadó.

Németné Hock, Ildikó (1995): Express English 1.- Angol Nyelvkönyv. Lexika Kiadó,

Székesfehérvár.

Oxenden, Clive – Selingson, Paul (1999): English File 2. OUP, Oxford

Tantárgy neve: IDEGEN NYELV II. ANGOL VAGY NÉMET Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: KV gyakorlat hetente 2 óra (10 óra levelező tagozaton)


A tantárgy tantervi helye: II. félév

Előtanulmányi feltételek: Idegen nyelv I.


9

A tantárgy célja a hallgatók általános idegen nyelv tudásának gyarapítása komplex módon, a négy

nyelvi készség (beszéd, beszédértés, olvasás, írás) mindegyikének fejlesztésével. A hallgatók

felkészítése a záróvizsga, illetve a diploma megszerzéséhez szükséges, a Képesítési

Követelményekben előírt nyelvvizsga letételére. További célok: az előző félévi ismeretekre építve

továbbfejleszteni a hallgatók nyelvtudását; kialakítani a mindennapi életben és munkájuk során

használható megbízható nyelvi kompetenciát; hozzájárulás olyan szakemberek képzéséhez, akik

képesek összefüggő szövegeket, hivatalos levelet a célnyelvről magyar nyelvre fordítani; képessé

tenni a hallgatót szakirányú ismereteinek az idegen nyelv felhasználásával történő bővítésére.

Követelmények: részvétel a gyakorlati foglalkozásokon, a gyakorlati feladatok elvégzése a

nyelvórákon és egyéni hallgatói munka keretében. A hallgató legyen képes írásban (két zárthelyi

dolgozat formájában) és szóban (órai munka) is számot adni megszerzett ismereteiről. A hallgatók

rendelkezzenek azzal a nyelvi kompetenciával, melynek birtokában alkalmazni tudják nyelvi-

nyelvtani ismereteiket munkahelyi életszituációkban; tudják használni nyelvtudásukat a köznyelvi

normáknak és a beszédetika követelményeinek megfelelően.

Irodalom a német nyelvhez

Babári Ernő – Babári Ernőné (2002): Német társalgási gyakorlatok alap- és középfokú

nyelvvizsgára készülőknek. Lexika Tankönyvkiadó: Székesfehérvár.

Becker, Dr. Norbert – Dr. Jörg Braunert (2008): Alltag, Beruf und Co. 1-6. Kursbuch und

Arbeitsbuch. Hueber Verlag: Ismaning.

Dreyer-Schmitt (2004): Übungsbuch zur deutschen Grammatik. Hueber Verlag: Ismaning.

Irodalom az angol nyelvhez

Németh, Katalin (2002): Angol Nyelvtan Alap-, Közép-, Felsőfokon. Székesfehérvár: Lexika

Kiadó.

Oxenden, C. -–Selingson, Paul (1999): English File 2. Oxford: OUP.

Tantárgy neve: MUNKAERŐ PIACI ALAPISMERETEK

/ Jövőtervezés

Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (10 óra levelező tagozaton)

A számonkérés módja: kollokvium

A tantárgy tantervi helye: III. félév

Előtanulmányi feltételek(-): …

A stúdium célja: a munkaerőpiac sajátosságainak megismerése, felkészülés a pályaorientáció, a

munkavállalás és a karriertervezés segítésére.

Főbb témák: A munkaerőpiac és sajátosságai. A jövőtervezés, az életpálya-tervezés elméleti alapjai.

Az önismeret és a reális énkép szerepe pályatervezésben. A pályakezdés sajátosságai, életpálya-

szakaszok. A szakmai tudás, a motiváció az önbizalom és az önérvényesítés jelentősége a

munkaerőpiaci eredményességben. Az álláskeresés lépései. Az önéletrajz, a motivációs levél és az

interjú. Álláskeresési technikák, a hagyományos és a legújabb fórumokon. A karriermenedzsment

alapfogalmai. A karrier-tanácsadás, az egyéni karrier-stratégiák. Követelmény: Az álláskeresési

technikák ismerete. Felkészítés önéletrajzírásra, motivációs levél írására, állásinterjúra.

Irodalom

Rigó Róbert –Kántor Judit (2012): Jövőtervezés. „Az ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 2.

kötet, Kecskemét, ISBN 978-615-5192-06-7

Henczi Lajos – szerk. (2008): Munkaerő-piaci ismeretek. NSZFI, Budapest

Koncz Katalin (2004): Karriermenedzsment. Aula Kiadó, Budapest

4. Dr. Lajtai Virág, Lakatosné Török Erika et al (2006): Karriertervezés és -–

menedzselés. Fiatalok munkahelyi beilleszkedését segítő fejlesztő program.

Kecskeméti Főiskola, Kecskemét


10

Tantárgy neve: GAZDASÁGI, PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (10 óra levelező tagozaton)



Előtanulmányi feltételek (-): …

A stúdium célja: a magánszemélyek és a vállalkozások pénzügyi és gazdálkodási feladatainak

megoldásához szükséges alapismeretek elsajátítása.

Főbb témák: a közgazdaságtan alapfogalmai, gazdaság és a gazdálkodás, szükségletek és javak,

termelés, termelési tényezők. A gazdaság tulajdoni és szervezeti struktúrája. A háztartás, az üzleti

szervezet (vállalat), az állam (kormányzat). Piacgazdasági alapfogalmak és szereplőik. A pénz

lényegére vonatkozó legfontosabb elméletek; a pénz fogalma és funkciói. A pénzügyi rendszer

struktúrája és működése: az államháztartás alrendszerei, az állam költségvetése; az adók és járulékok.

A szociális és egészségügyi ellátórendszer az államháztartásban. Magánszemélyek és vállalkozások

pénzügyei (adószámítás, bankügyletek, megtakarítások, hitelek, ÁFA). Pénzügyi alapfogalmak

(számla, könyvelés, bizonylat, pénzügyi mérleg, számvitel). Követelmény: a magánszemélyek és a

vállalkozások pénzügyi és gazdálkodási feladatainak elemi ismerete.

Irodalom

Simanovszky Zoltán – Solt Katalin -–Bálint Dénes (2000): Közgazdaságtan alapfokon.

Mester Kiadó, Tatabánya

Vígvári András – Lamanda Gabriella – Galbács Péter (2007): A pénzügyek alapjai.

Ervik, Budapest

Merényi Zsuzsanna, Megyesi Gabriella et al.: Az én pénzem. Pénzügyi oktatási

program. http://www.penziskola.hu/content/pop-toerzsanyag-letoeltes

KÉPZÉSI TERÜLET SZERINTI KÖZÖS MODUL

Tantárgy neve: FILOZÓFIA, ETIKA – SZAKMAI ETIKA Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra)




A stúdium célja: az életvezetési kompetenciát megalapozó erkölcsi tudatosság fejlesztése, felkészítés

a gyermekek és fiatalok erkölcsi ítéletalkotásának, problémaelemzési készségének fejlesztésére; a

társadalmi szolidaritás és felelősség gyakorlatára. Fő témakörök: erkölcs és jog: a társadalom

szabályozó rendszerei.. Az erkölcsi normák, elvek és értékek különböző történeti megközelítései.

Szabadság és felelősség. Az erkölcsi ítéletalkotást megalapozó értékek hierarchiája és az erkölcsi

konfliktushelyzetek. Médiaetikai problémák elemzése. A társadalmi szolidaritás: a kirekesztés elleni

fellépés és a segítségnyújtás erkölcsi kérdései. Az ifjúságsegítés etikai aspektusai: a kliens és a segítő

kapcsolata.

Irodalom

Heller Ágnes (1994): Általános etika. Cserépfalvi, Budapest

Látlelet. Kutatási összefoglaló az előítéletesség és intolerancia hazai helyzetéről. Political Capital

2008.

Karl Barth (1990): Ember és embertárs. Európa Bp. 1990.

Nagy Ádám szerk. (2008): Ifjúságügy. Ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Palócvilág – ÚMK. Bp.

http://www.penziskola.hu/content/pop-toerzsanyag-letoeltes


11

Tantárgy neve: JOGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ALAPISMERETEK Kreditszáma: 2




Előtanulmányi feltételek (-)

A stúdium célja: Az alapvető állampolgári kompetenciák erősítése, képesség és szándék

megalapozása a demokrácia és a politikai szabadság közegében való cselekvésre; a folyamatok

tárgyilagos értelmezésére az állam politikai rendszerének ismeretében; a jogkövető magatartás

megalapozása. Főbb témakörök: átfogó ismeretek nyújtása az állam fogalomrendszeréről, a jogállami

követelményekről és a jog alapvető fogalmairól.

A jogállamiság és az Alkotmány; Alaptörvény, az állami funkciók. Államszervezet Magyarországon.

Állampolgári részvétel az államéletben és a politikai hatalomgyakorlásában.

Az emberi és állampolgári jogok – a gyermekek jogai; kisebbségi jogok. Tanulói jogok és kötelességek

a közoktatásban, hallgatói jogok és kötelességek a felsőoktatásban. Önkormányzatok, a helyi

önkormányzatok, feladatai, szervezetei. Az egyesülési jog és a civil szervezetek jogi szabályozása.

Családjog. Az atlanti és az európai integráció; az Európai Unió polgárainak jogai, közös

jogintézményei. Információszabadság és adatvédelmi alapismeretek. A közigazgatási eljárás jogi

szabályai, alapfogalmai, alapeljárás, jogorvoslat.

A közigazgatási eljárás adminisztrációja. A jogsértések jogi következményei. (polgárjogi,

szabálysértési, büntetőjogi alapismeretek).

Irodalom

1. Szilágyi Péter: Jogi Alaptan (2011): Közigazgatási alapvizsga tankönyv (Nemzeti Közigazgatási

Intézet, Budapest

http://www.nki.gov.hu/images/akademia/av/tananyag/uj/alapvizsgatankonyv2012.pdf

(Jogi alapismeretek 13 – 40. oldal, Közigazgatási alapismeretek 41 – 63. oldal,Közigazgatási eljárás

102 – 116. oldal, Európai uniós alapismeretek 127 – 140. oldal, Információbiztonsági és adatvédelmi

alapismeretek 167 – 174. oldal)

Jogszabályok: Magyarország Alaptörvénye

1991. évi LXIV. törvény A gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-án, New Yorkban

kihirdetett ENSZ Egyezmény kihirdetéséről

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

2007. évi CLXVIII. törvény az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget

létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről

2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

működéséről és támogatásáról

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól

2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről

Tantárgy neve: SZOCIOLÓGIAI ALAPISMERETEK Kreditszáma: 2






12

A stúdium célja: a szociális szakterület eredményes művelését megalapozó ismeretek és módszerek

körében való eligazodás segítése. Főbb témák: a szociológia tárgya és jellege; ismeterek a szociológia

kialakulásáról, főbb történeti szakaszairól, interdiszciplináris kapcsolatairól. A szociológia és a kultúra,

a művelődés, az oktatás kapcsolata. A szociológia szakterületei, vizsgálati irányai. A szakszerű

empirikus vizsgálati módszerek, az eredmények értékelésének eljárásai. A szociológia gyakorlati

jelentősége, a szociológus szerepei. Követelmény: az alapfogalmak, az alapvető irányzatok ismerete,

eligazodás az empirikus vizsgálatok módszertani irodalmában.

Irodalom

Anthony Giddens (2008): Szociológia. Osiris, Budapest.

Earl Babbie (2003): A társadalomtudományi kutatás módszertana. Balassi, Budapest

Kovách Imre (szerk.) :Társadalmi metszetek - Hatalom, érdek, individualizáció és

egyenlőtlenség a mai Magyarországon. Napvilág, 2006, Budapest.

http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/113758/1/LakiL-

RendszervaltozasokMagyarorszagon-20-szazad.pdf

Tantárgy neve: CSALÁDSZOCIOLÓGIA; ÉLETMÓD Kreditszáma: 2




Előtanulmányi feltételek (-): Szociológiai. alapismeretek

A stúdium célja: a családi szocializáció folyamatának megismerése, felkészülés a gyermekvédelmi és

családvédelmi feladatok feltárására. Főbb témák: A társadalmi csoportok, intézmények és a család

közötti kölcsönös kapcsolat. A család mint támogató rendszer és a családot támogató rendszerek A

család fogalmának és funkcióinak megközelítései. A család szerkezetének változásai. A család

működése és működési zavarai. A hagyományok, az életmód, a szokások, az életvitel fogalma,

meghatározó tényezői, szerepük a családi szocializáció folyamatában.

Irodalom

Cseh–Szombathy László (1997): Családszociológiai problémák és módszerek; Gondolat,

Bp.

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába (OSIRIS Bp.2006) vonatkozó fejezete

Nagy Ádám szerk. (2008): Ifjúságügy. Palócvilág – ÚMK. Budapest

Tantárgy neve: CSALÁD -, GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM Kreditszám: 2




Előtanulmányi feltételek -…

A stúdium célja: felkészülés a család és gyermekvédelmi feladatok feltárására, a lehetséges

megoldások keresésére. A gyerek, az idős, a beteg és a fogyatékos ember helye a családban,

magányosság a családon belül. A társadalom ártó-védő hatása; a család mint támogató rendszer és a

családot támogató rendszerek. A hátrányos helyzetű és/vagy krízisbe került családokban nevelt

gyermekek segítése, az „újratermelődési spirál” megszakítási lehetőségeinek feltárása. A családi

életciklus, életút; az életútinterjú mint a család szerkezetének, történetének, értékeinek és normáinak

vizsgálati módszere. A gyermek- és családvédelem alapfogalmai. A gyermek- és családvédelem jogi

http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/113758/1/LakiL-RendszervaltozasokMagyarorszagon-20-szazad.pdf

http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/113758/1/LakiL-RendszervaltozasokMagyarorszagon-20-szazad.pdf


13

szabályozása. A gyermekvédelmi jelzőrendszer és a családi nevelést segítő intézmények. A

gyermekbántalmazás, a gyermekvédelem helye, helyzete, lehetőségei, feladatkörei.

Irodalom

Szilvási Léna szerk. (1996) Gyermek – Család –Társadalom, Szociális munka gyermekes

családokkal Kézikönyv. Hirschler Rezső Szociálpolitikai Egyesület, ELTE Szociológiai

Intézet, Budapest

Herczog Mária (2006): Gyermekvédelmi kézikönyv, Budapest Nagy Ádám szerk. (2008): Ifjúságügy. Palócvilág – ÚMK. Budapest

Tantárgy neve: TÁRSADALOMISMERET, A MAI MAGYAR

TÁRSADALOM SZERKEZETE

Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra)




A stúdium célja: hogy a hallgatók megismerkedjenek a XX. század második felének, valamint a XXI.

század első évtizedének társadalmi – gazdasági - kulturális folyamataival. A társadalmi folyamatok

hatásaival, az értékek és az életmód összefüggéseivel. Főbb témái: A magyar társadalom a két

világháború között. A társadalom a művelődés és a politika összefüggései a második világháború után.

A művelődés és az életmód változásának összefüggései. Az értelmiség és az értelmesség helye és

szerepe a társadalmi folyamatokban. Az “érték” változásai. A politikai folyamatok és különböző

módszerei, eszközei hazánkban 1945 után. A társadalompolitika változásai Magyarországon a XX.

század második felében. Társadalmi csoportok és az életmód összefüggései. Társadalmi devianciák

megítélésének változásai. Kultúra és közönség. A befogadó-csoportok sajátosságai. A

tömegkommunikáció és kultúraközvetítés hatása a vélemények alakulására. A beszédcselekvés

hagyományos és új szinterei. A mozi, a film, internet valamint a televízió szerepe az ezredforduló

kulturális intézményrendszerében.

Irodalom

1. Aczél Endre (2010): Acél-sodrony – Hatvanas évek Park Könyvkiadó, Budapest

2. Andorka Rudolf: Társadalmi változások és társadalmi problémák (1940-1990) in: Magyar

társadalomtörténeti olvasókönyv 1994-től napjainkig Argumentum-Osiris,2004.

3. Angelusz Róbert-Tardos Róbert (2006): Hálózatok a magyar társadalomban in Társadalmi

metszetek (szerk. Kovách Imre) Napvilág, Budapest.

4. Valuch Tibor (2008): Hétköznapok Kádár János korában. Corvina 23-99p; 124-171p

5. Bibó István (1986): Eltorzult magyar alkat, zsákutcás magyar történelem in Bibó István válogatott

tanulmányok II. kötet, Magvető, Budapest.

Tantárgy neve: MAGYARORSZÁG A 20–21. SZÁZADBAN,

TÁRSADALOMTÖRTÉNET

Kreditszáma: 3

A tanóra típusa: K előadás, hetente 4 óra (levelező tagozaton 20 óra)



Előtanulmányi feltételek (-

A stúdium célja: átfogó képet adni Magyarország 20. századi társadalom- és művelődéstörténetéről,

hogy hallgatóink annak (narratíváinak) tárgyszerű ismeretével, humánus történeti szemlélettel, a

másság iránti tisztelettel, toleranciával, ugyanakkor értékes nemzeti hagyományaink iránt


14

elkötelezettséggel, a konstruktív problémamegoldás szándékával közelítsenek napjaink problémáihoz.

Főbb témaköreink melyeket a század egészén áttekintünk: az emberi és polgári jogokra vonatkozó

elképzelések alakulása Európában és Magyarországon. Hazánk népességének alakulása, demográfiai

sajátosságaink, gazdaságunk, társadalmunk, foglalkoztatási és jövedelmi viszonyaink,

településszerkezetünk néhány sajátossága, hatásuk egészségi állapotunk, várható élettartamuk,

időfelhasználásunk, életminőségünk stb. alakulására. A magyar társadalom iskoláztatásának, kulturális

fogyasztásának trendjei, hazánk nemzetiségi és vallási összetétele. Magyarország az Európai Unióban.

Irodalom

1. Romsics Ignác: Magyarország története. Akadémiai Kiadó, Budapest. 2007.

2. Glatz Ferenc szerk.: Magyar Tudománytár 2. k. Táj, település, régió. 4. k. Társadalom, politika,

jogrend. 5. k. Gazdaság. 6. k. Kultúra. MTA Társadalomkutató Központ, Kossuth Kiadó, 2002.

2003. 2004. 2006. megfelelő részei

3. Enyedi György szerk.: Magyarország az ezredfordulón. Országtanulmány. Ceba Kiadó, Bp.,

2000.

4. Balogh Sándor – Sipos Levente szerk.: A magyar állam és a nemzetiségek. A magyarországi

nemzetiségi kérdés történetének jogforrásai 1848-1993. Napvilág Kiadó, 2002. (vonatkozó

részei)

5. Romsics Ignác (2012): Magyar sorsfordulók. 1920-1989. Osiris, Budapest.

6. Magyarország Alaptörvénye (2011.)

Tantárgy neve: BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: K előadás hetente 2 óra levelező tagozaton 10 óra)




A stúdium célja:: a hallgatók megismertetése a pszichológia különböző nézőpontjaival,

alapfogalmaival és elméleteivel, melyek a további tantárgyak tudásalapját képezik; a pszichológiai

érdeklődés, az ön és társismeret igényének felkeltése, a hétköznapi és a tudományos ismeretek

ütköztetése, szemléletformálás. Főbb témakörök: az általános pszichikus folyamatok működése, a

személyiség fogalma, személyiségelméletek; az interakciók és a kommunikáció alapjai, a társas

megismerés folyamata, a csoportok jellemzői és működése, a társas hatások. Követelmény: szóbeli

kollokvium, a szorgalmi időszak végén írott zárthelyi dolgozat alapján megajánlott jegy szerezhető.

Irodalom

1. Atkinson és Hilgard (2008): Pszichológia. Osiris–Századvég, Budapest.

2. N. Kollár Katalin- Szabó Éva (2006, szerk.) : Pszichológia pedagógusoknak, Osiris,

Budapest.

3. Forgács József (1994): A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, Budapest.

4. Rudas János (2001): Delphi örökösei. Új Mandátum KK. Budapest.

Tantárgy neve: FEJLŐDÉSLÉLEKTAN Kreditszáma: 2





A stúdium célja : a fejlődést meghatározó belső és külső folyamatok és hatások ismertetése, a

személyiséget alkotó pszichés funkciók fejlődésének és integrálódásának folyamatának ismertetése, a

megfelelő pedagógiai attitűd, empátia és tolerancia kialakításának elősegítése, az általános és egyedi


15

vonások értelmezése, a különbségek elfogadásának megalapozása. Főbb témakörök:: A fejlődés mint

egész életen át tartó folyamat, a fejlődés alapkérdései, elméletei. A szocializáció folyamatai. A méhen

belüli fejlődés és az újszülöttkor. Korai kötődés és szeretetkapcsolat. Mozgás- és kognitív fejlődés 0-

3 éves korban. Az anyanyelv elsajátítása. Társas- érzelmi és ösztönfejlődés csecsemőkortól kisiskolás

korig. Óvodáskori kognitív fejlődés és az iskolakészültség. Kisiskoláskori kognitív fejlődési

sajátosságok. Társas- és érzelmi fejlődés, énkép és önszabályozás kisiskolás korban. Serdülő- és

felnőttkor. Követelmény: A hallgatók rendelkezzenek pontos pszichológiai fogalmakkal, alapvető

ismeretekkel a gyermek fejlődéséről és a fejlődést meghatározó alapfolyamatokról, legyenek jártasak

az életkori és egyéni sajátosságok felismerésében.

Irodalom

Cole, M., Cole, S. R. (1998) : Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest

Rogers, Carl R (2003): Valakivé válni. Edge 2000, Bp.

Goleman, Daniel (1995): Az érzelmi intelligencia. Háttér Kiadó,

Vikár György (1999): Az ifjúkor válságai Animula, Budapest

Tantárgy neve: A SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA ALAPJAI Kreditszáma: 2




Előtanulmányi feltételek: -

A stúdium célja: a szociálpszichológia nézőpontjának, módszereinek megismerésével segít eligazodni

a közélet társas interakcióinak jelenségei mögött meghúzódó pszichológiai mechanizmusok között és

megalapozza a fiatalok társas kapcsolatainak, az egyes társadalmi csoportokhoz való viszonyaiknak

megértését. Főbb témái: a szociálpszichológia tárgya, kapcsolódása a társadalmi folyamatokhoz,

elméleti keretei. A társadalmi környezet kitüntetett célpontjai: mások, mint személyek észlelése. A

társas én. Társas csoportok észlelése, előítéletek, sztereotípiák, diszkrimináció. A társas identitás: a

társadalmi környezet csoportjaihoz való viszony jellemzése, az egyéni motiváció és a saját

csoportokhoz való viszony. Attitűdök, attitűdváltoztatás: az észrevétlen befolyástól a meggyőzésen át

a manipulációig és a viselkedés összefüggése. Csoport folyamatok, a csoport dinamikája, konfliktusok

- belső és külső -, tömeglélektani jelenségek.

Irodalom

Eliot R. Smith és Diane M. Mackie (2001): Szociálpszichológia. Osiris, Budapest

Aronson, Eliott (1998): A társas lény. Közgazdasági és Jogi K., Budapest

J.P.Forgas (1994): A társas érintkezés pszichológiája Gondolat Budapest.


16

SZAKKÉPZÉSI MODUL

Tantárgy neve: KÉSZSÉGFEJLESZTÉS SEGÍTŐ

KAPCSOLATOKHOZ I. Kreditszáma: 2





A stúdium célja: az ifjúságsegítő feladatainak ellátásához szükséges szociális és életviteli

kompetenciák, alapvető készségek fejlesztése és tudatos működtetése. Az önismeret, a reális énkép

kialakításának segítése. Az önnevelés igényének felkeltése. .A kommunikációs szituáció

felelősségének tudatosítása. Bevezetés a segítő kapcsolat gyakorlatába. Főbb témakörök: Ön- és

társismereti tapasztalatok szerzése speciális technikák alkalmazásával, az önismereti csoportépítés

gyakorlatának modellálása. Információgyűjtés, problémaelemzés, és kezelés, önvédelmi technikák.

Bizalmi légkör kialakítása a csoportban: hitelesség, empátia; szabályok, a társas viselkedés, a

csoportkohézió kialakítása. A csoportmunka határai: a személyiség sérthetetlenségének gyakorlati

megvalósítása. Strukturált önismereti gyakorlatok – különböző technikák megismerése. Az

ifjúságsegítés pszichológiai módszereinek alkalmazása a modellcsoportban, csoportdinamikai

jellegzetességek megfigyelése. Non-direktív, interaktív tanulás facilitátor vezetésével.

Irodalom

Rudas János (2004): Delfi örökösei. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp.

Önismereti csoportok. (szerk. Rudas János) Animula, Bp.

Bagdy Emőke–Telkes József (1998): Személyiségfejlesztő módszerek., Tankönyvkiadó, Bp.

Dr. Tringer László (2006): Gyógyító beszélgetés. Medicina, Budapest.

Tantárgy neve: KÉSZSÉGFEJLESZTÉS SEGÍTŐ

KAPCSOLATOKHOZ II.-III. Kreditszáma: 2+2

A tanóra típusa: K gyakorlati foglalkozás hetente 2 óra mindkét félévben (levelezőn 10-10 óra)


A tantárgy tantervi helye: II-III. félév

Előtanulmányi feltételek: Készségfejlesztés segítő kapcsolatokhoz I.

A stúdium célja: az ifjúságsegítő feladatainak ellátásához szükséges szociális és kommunikációs

kompetenciák, alapvető készségek fejlesztése és tudatos működtetése;a hatékony kommunikáció és

kooperáció gyakorlása;a vitázó és érvelő képesség fejlesztése. A vezető és szervezőképesség

kibontakoztatása. A kommunikációs szituáció felelősségének tudatosítása; bevezetés a segítő

kapcsolat gyakorlatába. Főbb témái: a verbális és nem-verbális kommunikatív aktusok jelentésének

kontextus- és kultúrafüggése. A különböző kommunikációs technikák ismerete, gyakorlása. Az

információ torzulása, torzítása, az inkongruens kommunikáció kritikai elemzése. A kétszemélyes és

a többszemélyes interakciókban részt vevők személyiségjegyeinek szerepe a kommunikációban

(empátia; szubmisszió-dominancia; asszertivitás, stb.), a hatékony kommunikációs technika

személyiség- és szituációfüggő megválasztása problémahelyzetben. A konfliktusok, játszmák

típusai, kialakulásuk okai, tranzakcióanalízis. Az ifjúságsegítő gyakorlatában alkalmazható

konfliktuskezelés módszerei; mediációs gyakorlatok.


17

Irodalom

Járó Katalin - szerk.(1999): Játszmák nélkül. Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Helikon

Kiadó, Bp.

Mérő László(1996): Mindenki másképp egyforma. A játékelmélet és a racionalitás

pszichológiája. Tercium Kiadó. Bp.

Berne, E.(1984): Emberi játszmák. Gondolat, Bp.

Tantárgy neve: IFJÚSÁGPOLITIKA. FIATALOK TÁRSADALMI

RÉSZVÉTELE ÉS ÉRDEKKÉPVISELETE

Kreditszáma: 3




Előtanulmányi feltételek

A stúdium célja a politikai rendszer áttekintése az ifjúságsegítés feladatainak és lehetőségeinek

metszetében.

Főbb témakörei: Az ifjúsági munka, az ifjúsági szakma, az ifjúságügy áttekintése. Célcsoport-

dilemmák. A politika, ágazati politika, horizontális politika, integrált ifjúságpolitika, szakpolitika,

közpolitika, ifjúsági stratégia, ifjúsági politika. Ifjúságpolitikai modellek Európában (kormányzati

magatartásformák, ifjúságpolitikai tipológiák). Az ifjúságpolitika története Magyarországon

napjainkig. Az ifjúsági terület jogi szabályozása és intézményrendszere. Az ifjúsági közfeladatok

jogszabályi háttere, Kapcsolódás az alaptörvényhez és egyéb jogszabályokhoz. Nemzeti Ifjúsági

Stratégia (NIS), Új Nemzedék Jövőjéért Program Önkormányzati törvény. Ifjúsági

intézményrendszer, szervezeti struktúrák. Forrásallokáció, pályázati rendszerek. A társadalmi

egyeztetés rendszere. A helyi ifjúsági munka, helyi szolgáltató rendszer. Nemzetközi kitekintés –

Európai dimenzió. Követelmény: az ifjúsági munka politikai-jogi környezetének ismerete.

Irodalom

Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka. (szerk.: Nagy Ádám) – Palócvilág

Alapítvány, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp.

„Hogy általuk legyen jobb” - Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2014.

Az Új Nemzedék Jövőjéért Program – a kormány ifjúságpolitikai keretprogramja, 2012.

Tantárgy neve: IFJÚSÁGSEGÍTÉS I.

A SZEMÉLYES IFJÚSÁGSEGÍTÉS ÉS MÓDSZEREI. Kreditszáma: 4




Előtanulmányi feltételek (-)

A stúdium célja: a hallgató váljon képessé a felnőtté váló fiatalokkal kapcsolatos konkrét segítő

helyzetek azonosítására, a szükséges feladatok meghatározására és elvégzésére, illetőleg a szakszerű

segítés megszervezésére. Főbb témakörei: az ifjúságsegítés fogalmi keretei és

összefüggésrendszere: ifjúsági munka, ifjúságsegítés, szocializációs tér, szocializációs rendszerek.

Felnőttség –gyermekkor. A társas támogatás szinterei, személyes környezet, önkéntesség, hivatásos

segítők. Az intézményes környezet, humán segítés és intézményei, ifjúságsegítés és intézményei.

Társadalmi alapintézmények: család, iskola funkciói és szerepük a felnőtté válásban. Ifjúságsegítés

a gyakorlatban. Az ifjúságsegítés célja, célrendszere, tevékenységeinek tartalma és formái (edukatív,

korrekciós, közvetlen, közvetett, egyéni, csoportos, eseti, folyamatos). Egyéni segítés, közvetlen


18

ifjúságsegítés és közösségi színterek. Segítő szerepek. Intézményrendszer az ifjúságsegítés

szolgálatára. Követelmény: Az alapvető ifjúságsegítő módszerek alkalmazásához szükséges

jártasság.

Irodalom

http://ncsszi.hu/kapocs-folyoirat-1_12

Eric Berne (1984): Emberi játszmák. Gondolat, Budapest.

Kézikönyv az ifjúságsegítéshez http://www.mobilitas.hu/kapcsos

Tantárgy neve: IFJÚSÁGSEGÍTÉS II.

A SZEMÉLYES IFJÚSÁGSEGÍTÉS ÉS MÓDSZEREI Kreditszáma: 4




Előtanulmányi feltételek: Ifjúságsegítés I.-személyes ifjúságsegítés módszerei

A stúdium célja: a hallgató váljon képessé a felnőtté váló fiatalokkal kapcsolatos konkrét segítő

helyzetek azonosítására, a szükséges feladatok meghatározására és elvégzésére, a segítő erőforrások

mozgósításra, illetőleg a szakszerű segítés megszervezésére. A hallgató jártasságot szerezzen a

gyakorlati helyzetekben szükségessé váló információs tevékenységekben és tanácsadói feladatokban.

Főbb témakörei: Elvek és szempontok: a segítés elvei, mentálhigiéné, elsőfokú és másodfokú

változás, hátrányos helyzet, krízis helyzet, védekező helyzet, addikció. Az érett felnőtt személyiség,

az ifjúságsegítő személyisége, kompetenciái. A segítő tevékenységek, folyamatok, erőforrások,

partnerek, együttműködések. Tanácsadás, sürgősségi munka sajátossága, gyakorlata. Dokumentálás,

esetmegbeszélés, szupervízió, továbbképzés, követés.

Irodalom

Elliott Aronson (1980): A társas lény. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest

P.Watzlawick –J. H. Weakland –R. Fisch (1990): Változás a problémák keletkezésének és

megoldásának elvei. Gondolat, Budapest.

Fekete György: Mentálpedagógia – neveléstudomány – pedagógusok. Új Pedagógiai

Szemle, 2000. 11. sz. 29-36. o.

Tantárgy neve: IFJÚSÁGSZOCIOLÓGIA Kreditszáma: 3




Előtanulmányi feltételek: Szociológiai alapismeretek

A stúdium célja: hogy a hallgatók: ismerjék az ifjúságkutatás európai és magyarországi történetét,

az ifjúságszociológia módszereit, hazai és nemzetközi helyzetét, az ifjúságszociológia alapvető

szakirodalmát.

Főbb témái: az ifjúságszociológia európai és magyarországi története, ifjúságszociológiai elméletek,

ifjúságszociológia megközelítések és módszerek.

Az 1989-2010 közötti nemzedéki kultúra sajátosságai, az életmód, a normák változásai, és ezek

hatása a magyar társadalomra. Települési és regionális eltérések az ifjúság világában, az

egyenlőtlenségek társadalmi összefüggésrendszere. Ifjúsági szubkultúrák. A mentális és fizikai

egészség feltételei, az egészséges életmód specifikumai. Deviancia és depriváció. Vallási szokások a

Kárpát-medencében élő fiatalok körében. Az e-kultúra hatása a társadalomra, az ifjúságra,

manipulációs technikák hatásai. A fiatalok helyzete az ezredfordulón – értékrend és kulturális

http://ncsszi.hu/kapocs-folyoirat-1_12

http://www.oki.hu/cikk.php?kod=2000-11-ta-fekete-mentalpedagogia.html




19

fogyasztás. Követelmény: az alapfogalmak és a vizsgálati módszerek ismerete, tájékozódás a

szakirodalomban.

Irodalom

Cohen, Phil (1997/2006) Az ifjúsági probléma újragondolása. In Gábor Kálmán - Jancsák

Csaba: Ifjúságszociológia - szemelvények, 2006. Belvedere Meridionale, Szeged

Bauer–Németh–Szabó (2011): Adalékok a magyar ifjúságkutatás történetéhez in: Arctalan

(?) nemzedék (szerk: Bauer–Szabó) NCSSZI, Budapest

Somlai Péter (2007) A posztadoleszcensek kora. In Somlai Péter - Bogár Virág - Tóth Olga

– Kabai Imre: Új Ifjúság –Szociológiai tanulmányok a posztadoleszcensekről, szerk.:

Somlai Péter) Napvilág Kiadó, Budapest.

Tantárgy neve: HELYI IFJÚSÁGI MUNKA, ÖNKÉNTESSÉG ÉS

CIVIL IFJÚSÁGI MUNKA, HELYI KÖZÖSSÉGEK SZERVEZÉSE

Kreditszáma: 2




Előtanulmányi feltételek: Ifjúságpolitika

A stúdium célja: az ifjúsági munka komplex értelmezése, a személyeknek, a helyszíneknek, a

helyzeteknek és a céloknak megfelelő módszerek megválasztására való felkészítés, különös

tekintettel az esélyegyenlőség érvényesítésére. Főbb témakörei: Önkormányzatiság, autonómia,

önkormányzati ifjúsági munka A települési önkormányzatok ifjúsági feladatai, ifjúsági

szakfeladatok, ifjúsági szolgáltatások. Helyzetelemzés, ifjúságkutatás. Ifjúsági stratégia, cselekvési

terv. Párbeszédrendszer működtetése – a részvétel (participáció)

Az önkormányzati ifjúsági munka forrásoldala. Ifjúsági szolgáltatások. Az információs

szolgáltatások szintjei, küldetés, célok, feladatok, alapelvek. Szakmai-etikai kódex. Az ISZOSZ. A

telefonos és elektronikus ifjúsági munka. Ifjúsági közösségi tér. Multifunkcionális közösségi tér -

Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZK stb.). Felkereső ifjúsági munka, a mobil ifjúsági

szolgálatok Rendezvények, táborok, képzések. A diákönkormányzat munkája. Ifjúságsegítés a

virtuális térben. Követelmény: a megismert módszerek megfelelő alkalmazása megadott helyi

szervezet munkájának tervezésében.

Irodalom

Bodor Tamás – Rapi István – Takácsné dr. Pálhegyi Beáta (2011): A helyi ifjúsági munka

(TÁMOP-5.4.4.-09/2-C- 2009-0002 projekt keretében készült kézirat), Kecskemét

Kézikönyv az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szervezéséhez (szerk.: Szabó

Csaba) - HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Kecskemét

Bodor Tamás (2006): Táborszervezés. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ,

Szombathely.

Tantárgy neve: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKA, JÓLÉTI

ELLÁTÁSOK

Kreditszáma: 2




Előtanulmányi feltételek (-):

A stúdium célja: a társadalmi integráció megteremtésére irányuló politika alapjainak, legfontosabb


20

jogszabályainak megismertetése, felkészítés a szabályok gyakorlati alkalmazására: a szociálpolitikai

támogatások ügyeiben való segítségnyújtásra. Főbb témák: a szociálpolitika helye a társadalomban,

a szociálpolitika jelentése, eszközei, szociálpolitika mint közpolitika, az igazságosság

megközelítései, ideológiák a szociálpolitikában. A szociális gondoskodás története, a szükségletek

fogalma, társadalmi jellege. A jóléti állam, a jóléti redisztribúció. A szociálpolitika közgazdasági

vonatkozásai.

Szegénység, szegénységkutatások, gyermekszegénység. Fiatalok a munkaerőpiacon, oktatásból a

munkába való átmenet.

Irodalom

Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába. Napvilág, Budapest,

Mózer Péter: Szociálpolitika jövő időben. Esély, 2011/6, 3-34. oldal

http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_6/01mozer.pdf

Módosított Európai Szociális Karta, Strasbourg, 1996. május 3.

http://mddsz.ucoz.org/az_europai_szocialis_charta.pdf

Surányi Éva, Danis Ildikó, Herczog Mária – szerk.(2010): Családpolitika más szemmel.

Gazdasági és Szociális Tanács, 2010.

Zombori Gyula (1997): A szociálpolitika alapfogalmai. Hilscher Rezső Szociálpolitikai

Egyesület, Budapest

Tantárgy neve: TÁRSADALOM ÉS SZOCIÁLPOLITIKA, A

SZOCIÁLPOLITIKA INTÉZMÉNYRENDSZERE

Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: K szeminárium hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra)




A stúdium célja: a szociális rendszer hazai intézményeinek, ezek feladatainak, valamint a

szolgáltatásokhoz való hozzájutás szervezeti formáinak a hallgatókkal való megismertetése,

esettanulmányok készítésének gyakorlása. Főbb témakörei: A narratív interjú módszertana,

felhasználhatósága. A szervezet fogalma, a bürokratikus szervezet. A szociális törvény, az

önkormányzati törvény Gyermekekre vonatkozó szociális ellátások, szolgáltatások, generációk közti

szolidaritás Aktív korúakra vonatkozó szociális ellátások, szolgáltatások, foglalkoztatáspolitika,

munkanélküliség, hajléktalanság Idősellátás, nyugdíjrendszer; hátrányos helyzetűek ellátása; a

migrációból származó problémák megoldását segítő ellátások. A Nemzeti Szociálpolitikai

Koncepció, Európai Uniós szintű szociálpolitika, civil szervezetek a szociálpolitikában.

Irodalom

1. Verdes Tamás – Scharle Ágota – Váradi Balázs: Intézet helyett – A fogyatékos személyeket

támogató szociálpolitika megújításának lehetséges irányairól. Esély 2011/4, 3-34. oldal.

http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_4/01averdes.indd.pdf

2. Müller, C. W. (1992): Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? (Ford.: Pik K.) Budapest, ELTE

Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszéke és a T-Twins Kiadó.

3. Ferge Zsuzsa (2000): Elszabaduló egyenlőtlenségek. A szociális szakképzés könyvtára. Hilscher

Rezső Szociálpolitikai Egyesület és az ELTE Szociológiai Intézet Szociálpolitikai Tanszéke,

Budapest

4. Esping-Andersen, Gösta (1991): Mi a jóléti állam? In: Ferge Zsuzsa és Lévai Katalin (szerk.): A

jóléti állam.

5. Pál, T. (1996): Kérdések - dilemmák - viták. In: Ágoston–Kozma–Pelle–Somorjai (szerk.):

Kézikönyv a szociális munka gyakorlatához. Budapest, Szociális Szakmai Szövetség.




21

Tantárgy neve: KISEBBSÉGEK A TÁRSADALOMBAN Kreditszáma: 2

A tanóra típusa: K ea. hetente 2 óra (levelező tagozaton 10 óra)

A számonkérés módja kollokvium

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): II.


A stúdium célja, hogy megismertesse a hallgatókat a többség és kisebbség integrációjának

kérdésével, illetve az integráció legfontosabb szociológiai és társadalomlélektani nehézségeivel

(esélyegyenlőtlenség, megkülönböztetés, előítéletek, stb.). Főbb témakörei: A kulturális

rétegződés, a társadalmi-kulturális többség és kisebbség, a másság és az idegen, az etnicitás és az

interetnikus viszonyok fogalma. Régi és új paradigmák a nacionalizmus és az etnicitás

tanulmányozásában. A kisebbségi lét társadalomlélektana. Többség és kisebbség együttélése a

Kárpát-medencében. Nemzeti kisebbségek Magyarországon.

A vallási kisebbségek; a nyelvi kisebbségek. A zsidóság, mint vallási csoport és kisebbség. A

nemek közötti társadalmi egyenlőtlenségek és a nők helyzete. Migránsok, a menekültek és a

menekültügy. A fogyatékosok esélyegyenlősége

A hazai roma kisebbség helyzete, a roma és nem roma civil szervezetek intézményi hálózata

valamint a romák társadalmi integrációját célzó törekvések. A cigányokkal szembeni

megkülönböztetés szociológiai – szociálpszichológiai magyarázata.

Irodalom

1. Kisebbségszociológia (szöveggyűjtemény) Szerkesztette: Örkény Antal és

KoltaiZsuzsanna 2009. ONLINE TANANYAG (Ez a szöveggyűjtemény az 1997-ben az

ELTE TÁTK Kisebbségszociológiai Tanszéke által kiadott Kisebbségszociológiai

szöveggyűjtemény újraszerkesztett és kibővített változata. Minoritás Könyvek, Budapest,

1997.)

2. Csepeli György, Örkény Antal, Székelyi Mária (2002): Nemzetek egymás tükrében.

Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi Kiadó, 151-170. old.

3. Hárs Ágnes (2001): „Népességmozgások Magyarországon a XXI. század küszöbén”, in

4. Migráció és Európai Unió. szerk: Lukács Éva és Király Miklós, SzCSM, Budapest, 2001.

43 – 63. old.

Tantárgy neve: PROJEKT - ÉS SZERVEZETMENEDZSMENT,

PÁLYÁZATÍRÁS

2 kredit


A számonkérés módja: gyakorlati jegy,

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): III.


A stúdium célja: a hallgatók ismerjék meg az ifjúsági projekt- és szervezetmenedzsment

fogalomrendszerét, az ifjúságsegítő gyakorlati munkájában való alkalmazásra fókuszálva

praktikus ismeretek közvetítése. Pályázati lehetőségek, csatornák keresése és a pályázati technikák

alkalmazása terén gyakorlat szerzése, hogy a képzés végére legyenek képesek önállóan projektet

megtervezni, megvalósítani és dokumentálni. Felismerjék a különböző társadalmi szükségletek

mentén létrejött adekvát szervezeti formákat. Főbb témakörei: a szervezetek funkciói, formái,

jellemzői, a jól működő szervezet, szervezetfejlesztés. A projekt- és szervezetmenedzsment,

ifjúsági projekt fogalom- és eszközrendszere. Projekt – történet, szemlélet, módszer, a projekt

fajtái. A projektciklus-projektszakaszok az ifjúsági projektekben. Szükségletek, igények

meghatározása. A cél, célcsoport, az idő, az eredmény, erőforrások, és a költség összefüggései.

Stratégia és megvalósulás, a projekt általános leírása: tevékenységek,- és ütemezésük, erőforrások

allokációja, költségvetés készítése.


22

Projekt dokumentációk : projekt terv, pályázat, rész- és végbeszámoló, státuszjelentések .A

projektek kommunikációja, az ifjúsági közösség eredményeinek „értékesítése”. A projekt csapat,

jól működő projekt team szerepek. A projekt, mint eszköz a fiatalok kompetenciafejlesztésében.

Stratégiai menedzsment az ifjúsági szervezetben, Vezetés és döntések az ifjúsági szervezetben

(Ifjúsági) szervezetalapítás, szervezetmenedzsment, időmenedzsment, emberi erőforrás

menedzsment: tagság, önkéntesség, munkavállalók az ifjúsági szervezetben. A szervezeti

együttműködés, mint eszköz a fiatalok kompetenciafejlesztésében. A csoport, mint tanuló egység

fejlesztése. Pályázatfigyelés, Pályázatírás, partnerség és konzorcium, a siker.

A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása bibliográfiai

adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

1. Vajda Árpád - Fabulya Edit (2012): Ifjúsági projekt- és szervezetmenedzsment. „Az

ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 12. kötet, Kecskemét, ISBN 978-615-5192-16-6

2. Szervezetmenedzsment, T-KIT sorozat, Mobilitás, 2004.

3. Csepeli György (2001): A szervezkedő ember. www.mobilitas.hu/niida

Tantárgy neve: EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS 2 kredit





A stúdium célja: olyan hallgatók képzése, akik felkészültek a korszerű, differenciált

egészségfejlesztési programok tervezésére, megvalósítására, értékelésére, és ehhez megfelelő

egészségtudományi ismeretekkel rendelkeznek. Főbb témakörei: Az egészségfejlesztéssel

kapcsolatos nemzeti stratégiai dokumentumok, valamint a hazai intézményhálózat

tanulmányozása. Az egészség komplex szemléletéből fakadó, az egyénekhez, csoportokhoz és

helyzetükhöz alkalmazkodó feladatok kiválasztása. A mentálhigiéné szerepe az egészség –

magatartásban, önismeret, önbizalom erősítése, tudatos egészség- és életstratégia kialakításának

lehetőségei. A helyes táplálkozás, egészséges szokásrendszer kialakítása, speciális módszerei. A

társas viszonyok szerepe az egészségmagatartásban, szexuális kultúra.

Irodalom

Forrai Judit (2002): A magánélet és az egészség kultúrája. Dialóg Campus Kiadó. Bp.

Ralph Grossmann – Klaus Scala (2004): Egészségfejlesztés és szervezetfejlesztés.

Egészséges színterek fejlesztése, JGYF Kiadó Szeged

Benkő Zsuzsanna –Tarkó Klára: (2005) Iskolai egészségfejlesztés. JGYF Kiadó, Szeged

4. Benkő Zsuzsanna (szerk.) (1994): Az egészségneveléstől az egészségfejlesztésig,

JGYTF Kiadó, Szeged

Tantárgy neve: DROG-ÉS BŰNMEGELŐZÉS 2 kredit





A stúdium célja: az ifjúságsegítő feladatainak ellátásához szükséges gyakorlati kompetencia

elérése, ami a hallgatót képessé teszi a gyermekek, fiatalok mentális és társadalmi

http://www.mobilitas.hu/niida


23

veszélyeztetettségének megelőzésében való közreműködésre, a veszélyeztetettség felismerésére,

szakszerű segítség közvetítésére. Főbb témakörei: A gyermekekre és a fiatalkorúakra vonatkozó

jogi szabályozás. Bűnmegelőzési projektek, módszerek és technikák, az ifjúságsegítés szerepe a

bűnmegelőzésben. Az áldozattá válás megelőzése. A családi konfliktusok és a családon belüli

erőszak felismerése. A tudatmódosító szerek fajtái. A kábítószerek jellemzői, osztályozásuk A

drogok hatásai, következményei. A drogfogyasztás tünetei. A drogfogyasztás előjele, hajlamosító

tényezők. A drogfogyasztó magatartás kialakulása. A fiatalkori drogfogyasztás lehetséges okai.

Addikció és abúzus. A drogprobléma megelőzése, prevenció, terápia az iskolában, a közösségi

színtereken. A mentális egyensúly segítése önismeret-fejlesztéssel, konfliktuskezelési technikák

gyakorlásával. A gyógyítás szolgálatában álló intézmények hálózata. A drogbetegek ellátását

végző hazai egészségügyi intézményrendszer. A civil szféra, az egyházak, önsegítő csoportok

szerepe a drogmegelőzésben, illetve a rehabilitációban. A drogfogyasztás törvényi

szabályozásának elméleti keretei az Európai Unióban és az egészségügyi világszervezetben és

hazánkban, Nemzeti Stratégia a kábítószer –probléma kezelésére Az ifjúságsegítő közreműködése

a drogprevencióban és a rehabilitációban.

Irodalom

1. Lévai Miklós (1991): Kábítószerek és bűnözés: elméleti kérdések és a hazai helyzet

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp.

2. Buda Béla (szerk.)(2002): Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intézményi

szerepzavarok. Nemzetközi Drogmegelőzési Intézet, Bp.

3. Paksi Borbála – Demetrovics Zsolt (2003): A drogprevenciós gyakorlat megismerése.

L’Harmattan Kiadó, Bp.

Tantárgy neve: KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS - ANIMÁCIÓ Kreditszáma: 2





A stúdium célja: a közösségfejlesztés és a szociokulturális animáció gyakorlatának

megismertetése, a szakmai kulcskompetenciák felismertetése és fejlesztése, képessé tenni a

hallgatót az animáció módszereinek széleskörű alkalmazására. Főbb témakörök: a

közösségfejlesztés lehetőségei és módszerei, aktivitás, cselekvő részvételre építő csoportos és

egyéni munka, közösségi erőforrások. A játék, mint a rekreáció, az oktatás és a pedagógiai

fejlesztés eszköze, játéktanítás, játékszituációk elemzése. A fizikai és pszichikai biztonság

feltételeinek megteremtése, baleset megelőzés. Az animáció módszerei, az animátor szerepei,

elvárások az animátorral szemben. Az animáció és az önkéntes munka. Követelmény: általános

forgatókönyv készítése szabadidős tevékenységek tervezésére és szervezésére.

Irodalom

Dr. Vercseg Ilona - Kovács Edit (2012): Ifjúsági közösségfejlesztés (animáció). „Az

ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 7. kötet, Kecskemét, ISBN 978-615-5192-1

Bányai Sándor – Makai Katalin – Muskovits István szerk (2005-2012): Szabadidő-kalauz.

Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. sorozata, Budapest

Sőregi Viktória szerk. –(2008) Több, mint játék. Természetjáró Fiatalok Szövetsége,

Budapest


24

Tantárgy neve: NEM-FORMÁLIS TANULÁS, KORSZERŰ

PEDAGÓGIÁK, ÉLMÉNYPEDAGÓGIA

Kreditszáma: 2




Előtanulmányi feltételek:

A stúdium célja: a tanulási folyamatok megszervezésének megismerése nem formális tanulási

környezetben. Az együttműködési- és konszenzuskészség, a szolidaritás és a tolerancia fejlesztése.

Főbb témakörök: a nem-formális és informális tanulás fogalma, sajátosságai, szinterei, lehetőségei

és eszközei, szerepe az ifjúságsegítésben, a jó gyakorlatok. Élménypedagógia, tapasztalati tanulás,

interkulturális nevelés. A nem-formális tanulás szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében. A nem-

formális tanulás tervezése, szervezése; a tanulási célok és tanulási módszerek összehangolása a

célcsoporttal. Adaptációk az aktuális lehetőségek és szükségletek mentén. A csoportkísérés,

csoportsegítés módszerei. A tanulás értékelése nem-formális környezetben. A kortárssegítő, a

mentor, a animátor és a tréner szerepe. Követelmény: tervezet készítése adott célcsoport nem-

formális tanulásának tervezésére és szervezésére.

Irodalom

Kraiciné Szokoly Mária (2003). Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum, Bp.

Knausz Imre (2000): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány, Bp.

Kompasz. Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez (2004) Az Európa Tanács Kiadványa

Ifjúságügy, ifjúsági szakma. Módszertani kézikönyv. (2010) Mobilitás, Bp.

Tantárgy neve: ANDRAGÓGIA ÉS KULTÚRAKÖZVETÍTÉS Kreditszáma: 2





A stúdium célja: az életpálya-építés és a felnőttkori tanulás elméleti, módszertani megalapozása a

fiatalok és közösségeik egész életen át tartó tanulásának segítése érdekében.

Főbb témakörei: Az andragógia helye a neveléstudományok rendszerében, tárgya, főbb területei és

sajátosságai. A felnőttkori tanulás jellemzői, motivációi. A tanulóbarát tanulási környezet fogalma,

jellemzői. A felnőttoktató szerepei, kompetenciái. A felnőttoktatás főbb módszerei. Nyitott képzés és

távoktatás; az információs társadalom kihívásainak felnőttképzési vonatkozásai. Andragógia történeti

távlatokban: Lifelong learning és lifewide learning: a tanulás formális, nonformális és informális

csatornái és színterei. Kultúraelméleti alapvetés, szocializáció és kultúra, kulturális fogyasztás.

Kultúraközvetítés intézményrendszere és funkcióik. A multikulturális és interkulturális tér. A hazai

ifjúság kultúrafogyasztási szokásai. Az ifjúsági szubkultúrák. A közösségi élmények, az erőszak

csökkentésének esélyei és lehetőségei a közösségi művelődési programokkal, élményekkel.

Irodalom

Kraiciné Szokoly Mária – Csoma Gyula (2012): Bevezetés az andragógia elméletébe és

módszertanába. ELTE, Budapest.

Kraiciné Szokoly Mária (2004): Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum K., Budapest

Bauer Béla–Laki László– Szabó Andrea (szerk.): Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások kötetei

Antalóczy Tímea - Füstös László - Hankiss Elemér (2009): (Vész)jelzések a kultúráról. NO.1.

MTA PTI. ,Budapest.


25

Tantárgy neve: IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS ÉS

GYAKORLATA

I-II.

3+5 kredit

GYAKORLATKÍSÉRŐ SZEMINÁRIUM 2

A tanóra típusa: heti 2ó gy (levelezőn félévi 10)

60 óra nyári tábor (levelezőn 20 óra)

heti 2ó gy (levelezőn félévi 10)

A számonkérés módja: gyakorlati jegy, gyakorlati jegy, gyakorlati jegy

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév):

Ifjúsági közösségfejlesztés I. II. félévben

Ifjúsági közösségfejlesztés II. tábor: nyáron, tantárgyfelvétel: III. félévben

Gyakorlatkísérő szeminárium III. félévben

Előtanulmányi feltételek (-):Az Ifjúsági közösségfejlesztés I., előfeltétele az Ifjúsági

közösségfejlesztés II-nek, a Gyakorlatkísérő szeminárium csak az Ifjúsági közösségfejlesztés II.-vel

együtt vehető fel

A stúdium célja: az ifjúságsegítő szakmai felkészültségének, gyakorlati kompetenciájának

fejlesztése, mely képessé teszi arra, hogy megismerje a közösségben rejlő lehetőségeket, a fiatalok

sajátos közösségeit, a különböző ifjúsági csoportok tagjaival kapcsolatot építsen, kezdeményezze

ifjúsági csoportok szerveződését, segítse a csoportok közös tevékenységét, megismertetni a

közösségfejlesztés szemléleti és módszertani alapjait a saját elhatározáson és döntéseken alapuló,

helyi cselekvés előmozdításáért. Főbb témakörei: A közösségek elmélete, ifjúsági közösségek, a

közösségfejlesztés története, közösségfejlesztési műhelyek. A közösségfejlesztés alapelveinek

érvényesülése az ifjúsági munkában: bevonódás, részvétel, aktivitás, empowerment. A helyi

önkormányzat, és közösség (települési) kapcsolata az ifjúsági közösséggel: közösségi fejlesztési

tervek ismerete, készítése az ifjúsági közösségek, szervezetek erősítésére. Prioritások és veszélyek az

ifjúsági munkában. Ifjúsági jogszabályok: kötelezettségek és lehetőségek: a helyi önkormányzatok

ifjúsággal kapcsolatos dokumentumai (koncepciók, stratégiák, stb.). Kötelezettségek és valós

lehetőségek. Közösségi terek – fizikális és virtuális valóságukban. A közösségi tervezés módszertana

(pl. a fiatalok bevonásának módszerei, projektmenedzsment ismeretek alkalmazásával). Közösség a

közösségen belül, új tevékenységi körök, partnerkeresés, koordináló munka. A közösségszervezés

módszerei: 1. Aktiváló módszerek: párbeszéd körök – svéd tanulókör; "közösségi felmérés" -

gyűjtőmódszer; – SWOT analízis; fantázia projekt, közérzet interjúk készítése,chat, blog és közösségi

portálok, kép-hang módszerek, közösségi események szervezése, közösségi produkciók, - Fórum

Színház, Mural Painting, közösségi kert, tehetségkutatók, stb., közösségi akciók, rendezvények. Jó

példák az ifjúsági közösségfejlesztésben. A közösségszervezés módszerei: 2. Együttműködési

módszerek: cselekvési – módszerei és technikái. Akciócsoport létrehozása. Hogyan alakítsunk

egyesületet? A lobbyzás, a pénzszerzés "ABC"-je. A közösségfejlesztés etikai kérdései.

A nyári tábori terepgyakorlat egyik célja az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazása, a

kellő önbizalom megszerzése, a tábor tervezése, előkészületei, (hely, idő, célközönség, stáb,

kommunikáció, eszközök, költségvetés, utaztatás stb.) szervezése, maga a táboroztatás és a

végzett munka értékelése, portfólió készítés és bemutatás, megerősítik hallgatóinkat

pályaválasztásuk helyességében, a sikerek motiválják őket a képzés elvégzésére és további

tanulási tervek megfogalmazására.

Irodalom

1. Dr. Vercseg Ilona - Kovács Edit (2012): Ifjúsági közösségfejlesztés (animáció). „Az

2. ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 7. kötet, Kecskemét, ISBN 978-615-5192-11-1

3. Nagy Ádám – szerk.(2007): Ifjúságsegítés. Új Mandátum Könyvkiadó, Bp..

4. Ifjúsági „szubkultúrák” (2004)MTA Politikatudományi Intézet, Bp.

5. Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid – szerk. (2008.) :Integrált közösségi és szolgáltató

terek. – Módszertani kézikönyv. Bp.


26

Tantárgy neve: VÁLSÁGHELYZETBEN LÉVŐ FIATALOK SEGÍTÉSE 3 kredit

A tanóra típusa: szeminárium heti 3 óra (levelezőn 15 óra)




A stúdium célja: az ifjúságsegítő szakmai felkészültségének, gyakorlati kompetenciájának

fejlesztése, mely képessé teszi arra, hogy felismerje a szükségletek egymásra épülésének folyamatát.

Azonosítsa a fizikai és/vagy mentális veszélyeztetettséget, a válsághelyzetet, és szakmai

kompetenciahatárain belül szakszerű segítséget nyújtson. Főbb témakörök: a válsághelyzet

kialakulásnak okai, folyamata, észlelése, azonosítása, típusai. A fiatalokkal való kapcsolat

felvételének technikái. A direkt és az indirekt (szociális) segítségnyújtás módszerei és technikái. A

gyermekekre és a fiatalkorúakra vonatkozó jogi szabályozás. Bűnmegelőzési projektek, módszerek és

technikák, az ifjúságsegítés szerepe a bűnmegelőzésben. Az áldozattá válás megelőzése. A családi

konfliktusok és a családon belüli erőszak felismerése. A tudatmódosító szerek fajtái, hatásai és

következményei, a drogfogyasztás előjelei, „hajlamosító” tényezők, tünetek, addikció és abúzus. A

gyermek és fiatalkorú bűnözés sajátosságai, a büntethetőség és a büntetés problematikája, a jóvátétel.

Intézményes segítőhelyek, segítség igénybevételének módjai a gyakorlatban. A fogyatékosságból

fakadó esetek kezelésének technikái, módszerei.

Irodalom

1. Buda Béla (szerk.) (2002): Drogok, drogprevenció, ifjúsági problémák, intézményi

szerepzavarok. Nemzetközi Drogmegelőzési Intézet, Bp..

2. Nagy Ádám (szerk.) (2008): Ifjúságügy, ifjúsági szakma, ifjúsági munka. Palócvilág

Alapítvány –ÚMK, Bp..

3. Lévai Miklós (1991): Kábítószerek és bűnözés: elméleti kérdések és a hazai helyzet.

Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp.

Tantárgy neve: EURÓPAI IFJÚSÁGI PROGRAMOK, NEMZETKÖZI

KAPCSOLATOK 3 kredit

A tanóra típusa: heti 3 óra, (levelezőn félévi 15 óra)

A számonkérés módja kollokvium


Előtanulmányi feltételek (--): …

A stúdium célja: interkulturális kompetenciák fejlesztése: megismerés, megértés, közös cselekvés,

és együttműködés. A fiatalok - európai - társadalmi részvételét, saját és korosztálya érdekeinek

felismerését segítő szakmai ismereteit, személyes, társas és módszer- kompetenciáit fejlessze. .A

hallgatók érzékenyítése a sokféleség, a kulturális másság, a multikulturalitás, az interkulturalitás,

témaköreiben, az kommunikációra é együttműködésre. Főbb témakörei: Az interkulturális

kommunikáció és tanulás, Európai oktatási térség, képzési és képesítési rendszer, a fiatalok

munkavállalása, ifjúsági munkanélküliség Európában. Önkéntesség, önkéntes munka, a megszerzett

tudás elismerése. Ifjúságpolitikák, nemzetközi kitekintés - Európai dimenzió, Európai Unió.Fiatalok

Lendületben Program - Youth in Action, 2007-2013, Ifjúsági Fehér Könyv,

Eurodesk, információ, Lisszaboni stratégia, Európai Ifjúsági Paktum

Meghatározó nem-kormányzati szervezetek (Nemzeti ifjúsági Tanácsok: EYF-European

Youth Forum).

Az Európa Tanács ifjúságpolitikai tevékenysége

Az ENSZ ifjúságpolitikai tevékenysége, UNICEF – az ENSZ Gyermekalapja)


27

A két- és többoldalú nemzetközi kapcsolatok szerepe. A határon túli magyar fiatalok helyzete az

együttműködés lehetőségei, jó példák.

Irodalom

Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka (szerk.: Nagy Ádám) (2008.) – Palócvilág

Alapítvány, Új Mandátum Könyvkiadó, Bp.

2 Új Nemzedék Jövőjéért Program – a Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja, 2011.

Kátai Gábor (2006): Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és

Európában - Belvedere Meridionale – Szeged

5. A SZAKMAI GYAKORLAT LEÍRÁSA

Tantervi egység, modul neve: IFJÚSÁGSEGÍTŐ SZAKMAI GYAKORLAT Kreditszáma:

30

Tantervi helye: IV. félév

Erős előfeltételek: Ifjúsági közösségfejlesztés gyakorlatkísérő szemináriuma

Készségfejlesztés segítő kapcsolathoz III.

A szakképzettség feladatprofiljának való megfelelés bemutatása:

Az intézményi gyakorlat feladatai – az intézménytől nagymértékben függnek. Jellemzően a főbb

feladatok:

–a gyermek és ifjúsági korosztály körében fejlesztő, támogató, segítő tevékenység végzése szociális,

közművelődési és pedagógiai területen;

–a szociális segítés alapfeladatainak ellátása a rászoruló fiatalok körében;

–információs és tájékoztató, tanácsadó tevékenység végzése, ifjúsági szolgáltatás nyújtása;

–a fiatalok társadalmi részvételének, közösségi aktivitásának serkentése;

–a gyermekek és fiatalok öntevékenységének, érdek- és jogérvényesítő tevékenységének elősegítése;

–a gyermekeket és a fiatalokat célzó szolgáltatások együttműködésének kialakításában,

fejlesztésében való közreműködés;

–az ifjúsági munkával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs tevékenység ellátása

A gyakorlat a hallgató megszerzett szakmai ismeretei, reális önismerete és a lehetőségek alapján

választott szakmai területen történik, egyre nagyobb szerepet kap az önálló ismeretszerzés, a

rendszerben való gondolkodás, az összefüggések felismerése, a tudatos, szakmai információgyűjtés

és kapcsolatépítés a gyakorlatvezető (tutor) irányítása mellett, kellő gyakorlat teljes értékű segítő-

ifjúságsegítő munkává válhat.

A szakmai gyakorlat félévében kell a szakdolgozatot benyújtani.

Munkatapasztalat beszámítása a teljesítésbe: Dokumentummal igazolt, 5 éven belüli, legalább 1 éves

időtartamú teljes munkaidőben foglalkoztatott ifjúságsegítői munka, vagy legalább 2 éves

részmunkaidőben (4 – 6 óra) munka, vagy legalább 1 és fél éves e területen végzett önkéntes munka.

****

AZ IFJÚSÁGSEGÍTŐ FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS ZÁRÓVIZSGA_SZABÁLYZATA

JAVASLAT AZ ELTE HKR https://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf TÓK (kari különös)

SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSÁRA

(alább a szabályzat jóváhagyásra váró pontjait tettük közzé)

493. §

(3) A záróvizsga eredményének kiszámítási módja:

(h) Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzésben a szakdolgozat értékeléséből és

védéséből a záróvizsga-bizottság által kialakított érdemjegy (egy jegy), és a komplex szóbeli

záróvizsga érdemjegye. A záróvizsga eredménye e két érdemjegy átlaga

495.§

(1) Az oklevél minősítésének kiszámítása

(g) Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzésben a következő három jegy átlaga határozza

meg az oklevél minősítését: a szakdolgozat értékelése és védése (egy jegy), a szakmai gyakorlat kari

követelmények által megszabott érdemjegye, valamint a komplex szóbeli vizsga érdemjegye.

https://www.elte.hu/file/ELTE_SZMSZ_II.pdf


28

ZÁRÓVIZSGATÉTELEK -2015

A SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

IFJÚSÁGSEGÍTŐ SZAKIRÁNYÁN

ELMÉLETI TÉTELEK 1. Az ifjúságsegítést megalapozó szociológiai, ifjúságszociológiai és kutatás-módszertani ismeretek

‒ Anthony Giddens (2008): Szociológia. Osiris, Budapest

‒ Bauer–Németh–Szabó (2011): Adalékok a magyar ifjúságkutatás történetéhez. in:

Bauer–Szabó (szerk.): Arctalan (?) nemzedék NCSSZI, Budapest ‒ Somlai Péter (2007): A posztadoleszcensek kora. In: Somlai Péter (szerk.): Új Ifjúság. Napvilág

Kiadó, Budapest

‒ Cohen, Phil (1997/2006) Az ifjúsági probléma újragondolása. In Gábor Kálmán -

Jancsák Csaba: Ifjúságszociológia - szemelvények, 2006. Belvedere Meridionale,

Szeged

‒ Mészáros György (2014): Szubkultúrák és iskolai nevelés. Iskolakultúra könyvek,

Veszprém. http://mek.oszk.hu/13400/13473/13473.pdf

‒ Babbie, Earl (2003): A társadalomtudományi kutatás módszertana. Balassi, Budapest

‒ Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Osiris, Budapest, 3. fejezet: A szociológia

módszertana

‒ Solt Ottilia (1998): Interjúzni muszáj. In: Méltóságot mindenkinek. Összegyűjtött írások 1.

Beszélő, Budapest, 1998. 29-48. old

2. Jogi alapismeretek; tájékozódás a hazai jogszabályok rendszerében

‒ Szilágyi Péter: Jogi Alaptan (2011): Közigazgatási alapvizsga tankönyv (Nemzeti

Közigazgatási Intézet, Budapest

http://www.nki.gov.hu/images/akademia/av/tananyag/uj/alapvizsgatankonyv2012.pdf Kijelölt fejezetek: Jogi alapismeretek 13–40., Közigazgatási alapismeretek 41–63., Közigazgatási

eljárás 102–116., Európai uniós alapismeretek 127–140., Információbiztonsági és adatvédelmi

alapismeretek 167–174.

‒ Magyarország Alaptörvénye;

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV

‒ 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99200033.TV

‒ 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi

XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi

ágazatban történő végrehajtásáról –

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0000257.KOR

‒ 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános

szabályairól–http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400140.TV

‒ 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100112.TV

‒ 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról


‒ 3. A magyar társadalom szerkezete. Szegénység, társadalmi egyenlőtlenségek

‒ Romsics Ignác (2012): Magyar sorsfordulók. 1920-1989. Osiris, Budapest

‒ Kovách Imre RendszervaltozasokMagyarorszagon-20-szazad.pdf

http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/113758/1/

‒ Andorka Rudolf: Társadalmi változások és társadalmi problémák (1940-1990) in:

Magyar társadalomtörténeti olvasókönyv 1994-től napjainkig Argumentum-Osiris,2004.

‒ Angelusz Róbert-Tardos Róbert (2006): Hálózatok a magyar társadalomban in

Társadalmi metszetek (szerk.:Kovách Imre)Napvilág, Budapest

http://mek.oszk.hu/13400/13473/13473.pdf

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100425.ATV



http://ganymedes.lib.unideb.hu:8080/dea/bitstream/2437/113758/1/LakiL-Kovách%20Imre%20RendszervaltozasokMagyarorszagon-20-szazad.pdf


29

‒ Valuch Tibor (2008): Hétköznapok Kádár János korában. Corvina 23-99p; 124-171

‒ Andorka Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába, Osiris, Egyenlőtlenség, szegénység c.

fejezet, 116-154. old.

‒ Ferge Zsuzsa (2008): Miért szokatlanul nagyok a magyarországi egyenlőtlenségek? Esély,

2008. 2. szám. 3-14. o., http://www.esely.org/kiadvanyok/2008_2/FERGE.pdf

‒ Szívós Péter (2014): A magyar háztartások jövedelme és fogyasztása nemzetközi

összehasonlításban: felzárkózás vagy leszakadás? http://www.tarki.hu/adatbank-

h/kutjel/pdf/b324.pdf ‒ Szalai Júlia (2001): A szociális segélyezés "hasznáról" = INFO–Társadalomtudomány 15.

‒ 2001. 54. (49-58) http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/szalai_szocialis%20segelyezes.pdf

4. Kisebbségek a társadalomban. A hátrányos megkülönböztetés jelenségei Magyarországon. A

hazai cigányság helyzete. Az egyenlő bánásmód követelménye

‒ 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100179.TV

‒ 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról


‒ Aronson, Elliot (2008): A társas lény, Akadémiai Kiadó, Budapest 9. fejezet: Az előítélet

‒ Örkény Antal és Koltai Zsuzsanna – szerk. (2009). Kisebbségszociológia

(szöveggyűjtemény)– e-tananyag

‒ Csepeli György, Örkény Antal, Székelyi Mária (2002): Nemzetek egymás tükrében.

Interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi Kiadó, 151-170. old.

‒ Simonovics Bori (2014): Nemzeti identitás, kisebbségek és társadalmi konfliktusok.

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b339.pdf

‒ Magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia II. Tartósan rászorulók–szegény

családban élő gyermekek–romák (2011-2020) EMMI 2014 http://www.kormany.hu/download/1/9c/20000/Magyar%20NTFS%20II%20_2%20mell%20_N

TFS%20II.pdf

‒ Nyárády Gáborné dr. (szerk.) (2008): Esélyegyenlőség Egyenlő Bánásmód. A hátrányos

megkülönböztetés felismerése és kezelése a helyi közigazgatásban, KSZK, Budapest

‒ Neményi Mária – Szalai Júlia (2005): Kisebbségek kisebbsége (cigányokkal kapcsolatos

előítéletek) Új Mandátum Kiadó, Budapest

‒ Bányai Emőke – Benkő Fruzsina (2012):A feminizmus és a szociális munka: elmélet és

gyakorlata. http://tatk.elte.hu/file/BEVEZETES_A_SZOCIALPOLITIKA_NEM.pd

5. Szocializációs tér, szocializációs rendszerek. A családok helyzete a mai Magyarországon. A

családi ellátások

‒ 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99800084.TV ‒ Nagy Ádám–Trencsényi László (2012): Szocializációs közegek a változó társadalomban,

A nevelés esélyei: család, iskola, szabadidő, média. ISZT Alapítvány

‒ Somlai Péter (2013): Család 2.0. Napvilág Kiadó, Budapest

‒ 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről


‒ Makay Zsuzsanna: Családtámogatás, munkavállalás, gyermeknevelés. In: Monostori

Judit - Őri Péter - Spéder Zsolt (szerk.): Demográfiai portré 2015 http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2467/2168

‒ Herczog Mária (2011): Fejlődés a környezetben: család, intézmény, társadalom. In:

Danis Ildikó – Farkas Mária – Herczog Mária – Szilvási Léna: A génektől a

társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. NCsSzI. Budapest, 11. fejezet ‒ Surányi Éva–Danis Ildikó–Herczog Mária – szerk. (2010): Családpolitika más szemmel.

Gazdasági és Szociális Tanács

http://www.esely.org/kiadvanyok/2008_2/FERGE.pdf



http://www.fszek.hu/szociologia/szszda/szalai_szocialis%20segelyezes.pdf




http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/view/2467/2168


30

‒ Harcsa István – Monostori Judit (2011): Demográfiai folyamatok és a családformák

pluralizációja Magyarországon. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b326.pdf

6. Fejlődéslélektani alapismeretek. A gyermekek jogai. Család-, gyermek- és ifjúságvédelem ‒ Cole, M., Cole, S. R. (2006) : Fejlődéslélektan. Osiris, Budapest

‒ Rogers, Carl R (2003): Valakivé válni. Edge 2000, Budapest

‒ Goleman, Daniel (1995): Az érzelmi intelligencia - részlet. Háttér Kiadó In:. Kollár

Katalin- Szabó Éva (2006, szerk.) : Pszichológia pedagógusoknak, Osiris, Budapest

‒ 1991. évi LXIV. törvény A gyermek jogairól szóló, 1989. november 20-án, New

Yorkban kihirdetett ENSZ Egyezmény kihirdetéséről

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99100064.TV ‒ 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról


‒ 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről

‒ http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100211.TV

‒ Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv, KJK KERSZÖV, Budapest

‒ Veczkó József A gyermekvédelem alapfogalmai és intézményei 2002. 53-84. old

‒ 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100190.TV

‒ Révész György (2004): Szülői bánásmód – gyermekbántalmazás. Új Mandátum, Budapest

‒ Gáspár Károly (2004): Gyermekvédelmi és gyámügyi kézikönyv KERSZÖV, Budapest

7. Társadalompolitika és szociálpolitika. A szociális munka, az ifjúságsegítés

‒ Esping-Andersen, Gösta (1991): Mi a jóléti állam? In: Ferge Zsuzsa és Lévai Katalin (szerk.):

A jóléti állam.

‒ Ferge Zsuzsa (2012): Vágányok és vakvágányok a társadalompolitikában, L’Harmattan Kiadó,

Budapest, 2012. 153-183. oldal

‒ Krémer Balázs (2009): Bevezetés a szociálpolitikába. Napvilág, Budapest,

‒ Mózer Péter: Szociálpolitika jövő időben. Esély, 2011/6, 3-34. oldal http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_6/01mozer.pdf

‒ Zombori Gyula (1994): A szociálpolitika alapfogalmai. Hilscher Rezső Szociálpolitikai

Egyesület, Budapest 9-25. o., 41-60. old.

‒ Hegyesi Gábor - Kozma Judit (2002): A szociális munka – áttekintés, In.: Kozma Judit (szerk.):

Kézikönyv szociális munkásoknak, Szociális Szakmai Szövetség, Budapest

‒ A szociális munka nemzetközi definíciója. In: A szociális munkás-képzés globális

alapelvei. Iskolaszövetség, 2006., http://odin.de-

efk.hu/library/061016_globalstandards.pdf, 4-6. ‒ 1993. III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról


‒ Ifjúságügy - Ifjúsági szakma, ifjúsági munka - Módszertani kézikönyv

http://niida.hu/ifjusagugy

8. Ifjúság, oktatás, képzés, önkéntesség Európában. Magyarországi ifjúságpolitika

‒ Oktatási, képzési, ifjúsági és sportpolitika (2014) Brüsszel http://europa.eu/pol/pdf/flipbook/hu/education_training_youth_and_sport_hu.pdf

‒ Módosított Európai Szociális Karta, Strasbourg, 1996. május 3.

http://mddsz.ucoz.org/az_europai_szocialis_charta.pdf ‒ 2009. évi VI. törvény a Módosított Európai Szociális Karta kihirdetéséről

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0900006.TV&kif=Eur%F3pai+Szoci%E

1lis+Karta

‒ 2007. évi CLXVIII. törvény az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget

létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0700168.TV&




http://niida.hu/ifjusagugy

http://europa.eu/pol/pdf/flipbook/hu/education_training_youth_and_sport_hu.pdf



31

‒ Új Nemzedék Jövőjéért Program – a Kormány ifjúságpolitikai keretprogramja, 2011.

‒ Kátai Gábor (2006): Gondolatok az ifjúságpolitikáról és eszközeiről: Magyarországon és

Európában - Belvedere Meridionale – Szeged

‒ Szentgyörgyi József, Szabó Mátyás, Hajdu Nóra, Boros László (2013): Kérdések és

válaszok az Európai Unióról. Napvilág, Budapest

‒ Az európai önkéntesség szakpolitikai útmutatója P. A. V. E. Az Önkéntesség Európai

Éve Szövetség kiadványa. 2011. http://www.onkentes.hu/ ‒ „Hogy általuk legyen jobb” - Nemzeti Ifjúsági Stratégia 2009-2014.

‒ Az Új Nemzedék Jövőjéért Program – a kormány ifjúságpolitikai keretprogramja, 2012.

9. Foglalkoztatáspolitika; a munkanélkülieket segítő szociálpolitikai ellátások és intézmények.

Pályaorientáció, a munkavállalás és a karriertervezés segítése

‒ 1991. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról


‒ 2011. évi CVI. törvény a közfoglalkoztatásról


‒ Rigó Róbert –Kántor Judit (2012): Jövőtervezés. „Az ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 2. kötet,

Kecskemét

‒ Henczi Lajos – szerk. (2008): Munkaerő-piaci ismeretek. NSZFI, Budapest

‒ Koncz Katalin (2004): Karriermenedzsment. Aula Kiadó, Budapest

‒ Dr. Lajtai Virág, Lakatosné Török Erika et al (2006): Karriertervezés és -–menedzselés. Fiatalok

munkahelyi beilleszkedését segítő fejlesztő program. Kecskeméti Főiskola

‒ Cseres-Gergely Zsombor – Molnár György (2014): Közmunka, segélyezés, elsődleges és

másodlagos munkaerő-piac. http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b331.pdf

‒ Kövér Ágnes (2012): A munkaerőpiaci szempontból sérülékeny társadalmi csoportok.

In: Dr. Kövér Ágnes (szerk.) Egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség a

foglalkoztatáspolitikában. ELTE TáTK 148-192. oldal, http://tatk.elte.hu/kiemelt-projektjeink/kepzesfejlesztes-az-osszetartozasert

10. Az ifjúságsegítés formái. Egyéni segítés és közösségi színterek. A konfliktuskezelés alapjai.

‒ Ifjúságügy – ifjúsági szakma, ifjúsági munka (szerk.: Nagy Ádám) (2008.) – Palócvilág

Alapítvány, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest

‒ Egan, Gerard (2011): A képzett segítő. A segítés problémamegoldó és lehetőség-

kibontakoztató megközelítése. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Segítő munka, hivatás,

segítő modell: 9-88 o. ‒ Tringer László (2007): A gyógyító beszélgetés. Medicina Könyvkiadó, Budapest

‒ Berne, Eric (2013): Emberi játszmák, Háttér Kiadó, Budapest, Játszmaelemzés, Jó játszmák c.

fejezetek

‒ Járó Katalin (szerk.)(2011): A játszmák világa. Háttér Kiadó, Budapest

‒ Mérő László (1996): Mindenki másképp egyforma. Tercium Kiadó. Budapest

‒ Kézikönyv az ifjúsági információs és tanácsadó szolgáltatások szervezéséhez (szerk.:

Szabó Csaba) - HELPI Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda, Kecskemét

‒ Beke Márton, Ditzendy Károly Arisztid – szerk. (2008.) :Integrált közösségi és

szolgáltató terek. – Módszertani kézikönyv. Budapest ‒ Kiss Andrea, Takács Katalin, Csóka Dóra (2010): Ha a hegy nem megy... - A felkereső ifjúsági

információs munka. http://niida.hu/publikaciok/576

‒ Kányai Kinga, dr. Árvai Éva Anna, Kertész Tibor, Wagner János (2010) Alternatív

konfliktuskezelés az ifjúsági munkában. http://niida.hu/publikaciok/495

‒ 11. A szociális csoportmunka. Közösségfejlesztés, animáció, élménypedagógia

‒ Albert-Lőrincz Enikő (2004): A csoportokkal való munka módszertani kérdései. Sapientia

tankönyvek. Scientia Kiadó, Kolozsvár. 23-34 o.

‒ Bodor Tamás (2006): Táborszervezés. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely

http://www.onkentes.hu/


http://tatk.elte.hu/kiemelt-projektjeink/kepzesfejlesztes-az-osszetartozasert

http://niida.hu/publikaciok/495


32

‒ Dr. Vercseg Ilona – Kovács Edit (2012): Ifjúsági közösségfejlesztés (animáció). „Az

‒ ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 7. kötet, Kecskemét

‒ Barcy Magdolna (2012): Csoportmódszerek alkalmazása a segítésben és a fejlesztésben.

Pszi-könyvek. Akadémiai Kiadó, Budapest ‒ Rudas János (2007): Delfi örökösei. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest

‒ Bányai Sándor – Makai Katalin – Muskovits István szerk (2005-2012): Szabadidő-kalauz.

Raabe Tanácsadó és Kiadó Kft. sorozata, Budapest

‒ Sőregi Viktória szerk. –(2008) Több, mint játék. Természetjáró Fiatalok Szövetsége,

Budapest

‒ Vercseg Ilona (2011): Közösség és részvétel. A közösségfejlesztés és a közösségi

munka gyakorlatának elmélete. Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület – ELTE

Szociális Szakképzés Könyvtára, Budapest

‒ Lovász Károly (2005): Élménypedagógia. Lectum Kiadó, Szeged

‒ Sövényházi Edit- Kispéter Andrea (2008): Élménypedagógia - Csapatépítő játékok.

Bába és társai Kiadó, Szeged

12. Az állam, a helyi önkormányzatok, a nonprofit szektor és az informális szektor szerepe a

szociális szükségletek kielégítésében. A helyi ifjúsági munka

‒ Bodor Tamás – Rapi István – Takácsné dr. Pálhegyi Beáta (2011): A helyi ifjúsági

munka

‒ (TÁMOP-5.4.4.-09/2-C- 2009-0002 projekt keretében készült kézirat), Kecskemét

‒ 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a

civil szervezetek működéséről és támogatásáról

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100175.TV ‒ Hoffmann István (2011): A helyi önkormányzatok szerepe a személyes jellegű szociális

szolgáltatások megszervezésében. Esély 2011. 6. 35-63.o..,

http://www.esely.org/kiadvanyok/2011_6/02hoffman.pdf

‒ Bullain Nilda (1998): A nonprofit szervezet, mint működő intézmény, In: Török M. - Vincze K.

(szerk.): Alapfokú kézikönyv civil szervezetek számára. Soros – NIOK Iroda, Budapest 52 –62.o.

‒ Vajda Árpád - Fabulya Edit (2012): Ifjúsági projekt- és szervezetmenedzsment. „Az

ifjúságsegítés rangjáért” sorozat, 12. kötet, Kecskemét, ISBN 978-615-5192-16-6

‒ Szervezetmenedzsment, T-KIT sorozat, Mobilitás, 2004.

‒ Csepeli György (2001): A szervezkedő ember. www.mobilitas.hu/niida

‒ Nagy Ádám - Nizák Péter - Vercseg Ilona: Civil társadalom, nonprofit világ, UISZ,

2014

13. A nem-formális tanulás, az andragógia, a kultúraközvetítés szerepe az ifjúságsegítésben

‒ Kraiciné Szokoly Mária (2004). Felnőttképzési módszertár. Új Mandátum, Budapest

‒ Knausz Imre (2000): A tanítás mestersége. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest

‒ Kompasz. Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez (2004) Az Európa Tanács

Kiadványa ‒ Kraiciné Szokoly Mária – Csoma Gyula (2012): Bevezetés az andragógia elméletébe és

módszertanába. ELTE, Budapest

‒ Dr. Bajusz Klára (2011): A felnőttkori tanulás szakágazatai.

http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/felnottkori_tanulas/index.html

‒ Bányai Sándor - Szivák Judit (szerk.)(2010): MódszerLesen. Kompetenciafejlesző

módszerek tanároknak. Oktatásinformatikai módszerek. RAABE, Budapest

‒ Ollé János –Papp-Danka Adrienn –Lévai Dóra –Tóth-Mózer Szilvia –Virányi Anita

(2012): Oktatás-informatikai módszerek. Tanítás és tanulás az információs

társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest

http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/oktatasinformatikai-modszerek/ ‒ Bauer Béla–Laki László– Szabó Andrea (szerk.): Ifjúság 2000, 2004, 2008 kutatások kötetei

‒ Antalóczy Tímea–Füstös László–Hankiss Elemér (2009): (Vész)jelzések a kultúráról. NO.1.

http://www.mobilitas.hu/niida

http://www.eltereader.hu/kiadvanyok/oktatasinformatikai-modszerek/


33

MTA. PTI. , Budapest

14. Fogyatékossággal élő fiataloknak nyújtott szociálpolitikai ellátások és segítő szolgáltatások. A

megváltozott munkaképességűek rehabilitációja ‒ Bánfalvy Csaba (2006): Gyógypedagógiai szociológia. ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai

Tanárképző Főiskola, Budapest

‒ Bass László (szerk.)(2008): Amit tudunk és amit nem… az értelmi fogyatékos emberek

helyzetéről Magyarországon. Kézenfogva Alapítvány, Budapest

‒ 2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól


‒ Bujdosó Balázs – Kemény Ferenc (2008): Fogyatékosság és rehabilitáció. Szociális

Szolgáltatások Szakmacsoport. NSZFI, Budapest Kemény Ferenc: Fogyatékos személyeket

ellátó szociális intézményrendszer: 93-116 o.; Bujdosó Balázs: Érdekvédelem: 117-149

‒ Kálmán Zsófia – Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó,

‒ Budapest

‒ Verdes Tamás – Scharle Ágota – Váradi Balázs: Intézet helyett – A fogyatékos személyeket

támogató szociálpolitika megújításának lehetséges irányairól. Esély 2011/4, 3-34. oldal.


15. Egészségfejlesztés. Drog- és bűnmegelőzés. Deviancia-elméletek. Ifjúságsegítő munka

deviánsnak minősített csoportokkal ‒ Forrai Judit (2002): A magánélet és az egészség kultúrája. Dialóg Campus Kiadó. Budapest

‒ Ralph Grossmann – Klaus Scala (2004): Egészségfejlesztés és szervezetfejlesztés. Egészséges

színterek fejlesztése, JGYF Kiadó Szeged

‒ Benkő Zsuzsanna –Tarkó Klára: (2005) Iskolai egészségfejlesztés. JGYF Kiadó, Szeged

‒ Urbán R., Buda B., Hevesi K., Kökönyei Gy., Nagy H., Rigó A., V. Komlósi A., Várnai D.

(2007): Mentális egészségfejlesztési stratégia – pozitív egészségfejlesztés és primer prevenció.

Országos Egészségfejlesztési Intézet, Budapest

‒ Demetrovics, Zsolt (2007): A droghasználat funkciói. Akadémiai Kiadó, Budapest

‒ Miletics Marcell: Drogmentes, vagy drogtoleráns társadalom.

http://www.matrixegyesulet.hu/drogmentes.html

‒ Paksi Borbála – Demetrovics Zsolt (2003): A drogprevenciós gyakorlat megismerése.

L’Harmattan Kiadó, Budapest

‒ 2014-es Éves jelentés a magyarországi kábítószer-helyzetről az EMCDDA számára http://mek.oszk.hu/03400/03477/pdf/7_drog.pdf.

‒ Rácz József:– Fokasz Nikosz– Szűgyi Zoltán (2001): Devianciák. Bevezetés a

devianciák szociológiájába/Szabálykövet(el)ők és bajkeverők. Új Mandátum

Könyvkiadó, Budapest

A ZÁRÓVIZSGÁN A FELADAT

‒ a fenti 15 tétel közül húzott egy tétel ismertetése

‒ a szakdolgozat védése, valamint

‒ a gyakorlati feladatok előre elkészített vázlatai közül egy ismertetése, ezek

lehetnek például:

1. Az online ifjúsági munka gyakorlata: tanácsadás

2. Pályázati munka a gyakorlatban

3. Munkavállalást támogató tevékenység a gyakorlatban

4. Az esélyegyenlőség érvényesítésének segítése a gyakorlatban

5. Életvezetési, prevenciós tanácsadás a gyakorlatban

6. Ifjúsági programok szervezése a gyakorlatban

7. Közösségfejlesztés a gyakorlatban


http://www.matrixegyesulet.hu/drogmentes.html

http://mek.oszk.hu/03400/03477/pdf/7_drog.pdf


34

SZAKDOLGOZATI ÚTMUTATÓ

(ifjúságsegítő felsőoktatási szakképzés)

A szakdolgozat írása és megvédése a felsőoktatásban a tanulmányok eredményességének, a hallgatók

felkészültségének bizonyítására szolgál.

A szakdolgozat írásával és védésével a jelölt bizonyítja, hogy képes

egy választott téma önálló feldolgozására – tanulmányai során szerzett ismereteit alkalmazva,

a szakszerű kutatás szabályainak betartására,

a témára vonatkozó szakirodalmi források gyűjtésére, rendszerezésére, kritikai elemzésére,

a tudományos igényű szövegalkotás tartalmi és formai szabályainak betartására.

A hallgató joga és kötelessége a szakdolgozat témájának megválasztása. A választható szakdolgozati

témák kiírása és jóváhagyása a tanszékek hatásköre. A tanszékek oktatói az őszi félév harmadik hetéig

minden szak és tagozat számára témajegyzéket tesznek közzé.

A szakdolgozati útmutató az általános érvényű elvárásokat összegzi. Az általánostól eltérő, sajátos

követelményekről a témavezető (konzulens) oktató informálja a szakdolgozót.

A szakdolgozat technikai szerkesztése

A szakdolgozat minimális terjedelme 40.000 karakter, szóköz, jegyzetek és mellékletek nélkül. A

szakdolgozatot A4-es papírra nyomtatva, két fűzött és egy elektronikus adathordozóra rögzített

példányban kell benyújtani.

A dolgozat végére be kell köttetni a kitöltött, aláírt eredetiségi nyilatkozatot, ami tanúsítja, hogy a

szakdolgozat önálló munka eredménye, amely a szerzői jogvédelmi szabályok, az idézésre és a forrás

megjelölésére vonatkozó előírások betartásával készült. A nyilatkozat tartalmának valótlansága esetén

a dolgozatot vissza kell vonni, a hallgató ellen fegyelmi eljárás indítható. A dolgozatba be kell köttetni

a kitöltött konzultációs lapot is.

A szöveg formája:

‒ Betű: Times New Roman, 12 pontos, Sortávolság: 1,5 p, bal margó 4cm, jobb, alsó és felső margó

3 cm.

A szakdolgozat elemeinek elrendezése:

‒ fedőlap

‒ belső borító, üres oldal

‒ címoldal: a címet és a fontos adatokat tartalmazó oldal

‒ tartalomjegyzék (ezen a lapon kezdődik az oldalszámozás)

‒ Címek, alcímek tipográfiai kiemeléssel.

‒ a szakdolgozat fejezetei (nagyobb fejezetek új oldalon kezdve)

‒ általános bibliográfia (amennyiben készült)

‒ irodalomjegyzék vagy felhasznált irodalom

‒ mellékletek (amennyiben készültek)

‒ a hallgató által kitöltött és aláírt nyilatkozatot (a TO honlapjáról tölthető le)

‒ kitöltött konzultációs lap.

SZAKDOLGOZAT

Példa Magda

2015

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Tanító- és Óvóképző Kar

IFJÚSÁGI KÖZÖSSÉGEK

Témavezető: Szerző:

Dr. Tan Anna Példa Magda beosztás szak

Budapest 2015


35

A SZAKDOLGOZAT KÉSZÍTÉSÉNEK ÜTEMEZÉSE

TÉMAVÁLASZTÁS

A hallgató választhat az évente frissített és közzétett témák közül, illetve kezdeményezhet önállóan témát.

A szabadon választott témához témavezetőt a téma tudományterületét gondozó tanszék oktatói közül

lehet felkérni. Egyetemen kívüli témavezető engedélyezéséről a témában illetékes tanszékvezető a

hallgató írásban benyújtott kérelme alapján dönt.

Ha a választott oktató nem tudja vállalni a témavezetést, a hallgatónak más oktatót és/vagy témát kell

keresnie a témaválasztás határidejéig.

A felsőoktatási szakképzésben a tanulmányok utolsó előtti félévében, legkésőbb a félév szorgalmi

időszakának utolsó napjáig kell témát választani. A utolsó tanulmányi félév regisztrációs időszakának

végéig lehet témát változtatni.

Az alábbi lapot a konzultációkon alá kell íratni a témavezetővel. Három konzultációs alkalom

kötelező.

SZAKDOLGOZATI KONZULTÁCIÓS LAP

A hallgató neve, kódja:

szak, tagozat,

szakirány (műveltségterület, specializáció):

A szakdolgozat címe:

A témaválasztás dátuma:

A témavezető neve:

tanszéke:

FELADATOK DÁTUM, a

témavezető

aláírása

A dolgozat céljának kijelölése.

Ütemterv készítése.

A módszerek meghatározása.

A források feltérképezése.

Bibliográfia készítése, bemutatása.

Vázlat készítése, bemutatása.

Egyeztetés a szakirodalom feldolgozásának főbb szempontjairól.

A vizsgálat céljának, tervének meghatározása (kutatás esetében).

A szakirodalom feldolgozásában való előrehaladás bemutatása.

A vizsgálat körülményeinek, eszközeinek pontosítása – empirikus munka esetében.

Az egyes fejezetek főbb tartalmi elemeinek bemutatása.

A vizsgálati eredmények és az elemzés bemutatása (kutatás esetében).

A BENYÚJTÁS ENGEDÉLYEZÉSE

március 30 –ig (téli záróvizsga esetében október 30-ig)

DÁTUM, a

témavezető

aláírása

A szakdolgozat védésre bocsátható.

A szakdolgozat nem felel meg a követelményeknek.

A DOLGOZAT BENYÚJTÁSA

a tanulmányok zárásának félévében április 20-ig (téli záróvizsga esetén

november 20-ig).

A szakdolgozatot A4-es papírra nyomtatva, két fűzött példányban kell benyújtani –

átvételi elismervény ellenében – a TO-ra.

A határidő módosítására nincs lehetőség.


36

A SZAKDOLGOZAT TARTALMA, SZERKEZETI ELEMEI, AZOK SORRENDJE

A dolgozat címe Utal a dolgozat tartalmára. Alcímmel pontosítható.

Tartalomjegyzék Áttekintést ad a dolgozat szerkezetéről, az oldalszámokkal az arányos

tagolásról.

Fejezetcímekre, azok bontásaként alcímekre tagolt, általában tíz-húsz

részegységnél nem több elemű.

Bevezetés Tartalmazza a dolgozat célját, a témaválasztás indoklását, a dolgozatban

alkalmazott (forrásfeltáró, adatgyűjtési, elemzési, értékelési)

módszereket, ismerteti a dolgozat felépítését.

A dolgozat fő része,

fejezetekre tagolva

Elméleti alapvetés

Utal a dolgozat központi problémájához közvetlenül kapcsolódó kutatási

előzményekre, elméletekre, körvonalazza a maga számára irányadónak

tekintett fogalomkészletet, jelezve, ha több megközelítésre van példa a

szakirodalomban. Kérdőíves kutatást, interjúzást tartalmazó

dolgozatokban a vizsgálat céljával összefüggő hipotézisek

megfogalmazására is ebben a részben kerülhet sor.

A téma részletes kifejtése, a kutatás lehetséges hasznosításának terve Tartalmazza a dolgozat résztémáinak rendszerezett kifejtését, a

forrásművek körültekintő elemzését, az eltérő álláspontok ütköztetését, az

összefüggések feltárását, a szerző argumentációját.

A dolgozatok témáik szerint differenciáltan tartalmazzák az eredmények

gyakorlati hasznosításának módjára vonatkozó javaslatokat.

Összefoglalás

A dolgozat céljának összevetése a megvalósítással, az eredmények és

lehetséges hasznosításuk kiemelése, empirikus vizsgálatot tartalmazó

munka esetében a hipotézisek és az eredmények összevetése, esetleg

további vizsgálati irányok kijelölése.

Bibliográfia

A művek értékelő válogatása alapján készült jegyzék, amely felsorolja

egy adott téma hiteles forrásokból gyűjtött legfontosabb szakirodalmát.

Bővebb, mint az irodalomjegyzék. A szakdolgozatban akkor indokolt a

közlése, ha nagyon eltér a felhasznált irodalomtól.

A felhasznált

forrásművek jegyzéke

Ez a jegyzék minden művet (könyvek, könyvekből származó

tanulmányok, fejezetek, szakfolyóiratok cikkei, kéziratok; vagy akár

kiállítási katalógus, hangfelvétel, elektronikus forrás stb.) tartalmazzon,

amire a dolgozat írója az adott téma kidolgozása során hivatkozott, vagy

amit idézett.

Mellékletek A választott téma jellegétől függően készülhet olyan, a dolgozat végére

illesztett anyag, amely dokumentálja, alátámasztja, illusztrálja a dolgozat

tartalmi elemeit. Több melléklet csatolása esetében érdemes számmal,

címmel ellátott jegyzéket készíteni a közölt dokumentumokról, képekről,

ábrákról, grafikonokról, térképekről. A mellékletek forrását is fel kell

tüntetni.


37

A HIVATKOZÁSOK

A közzétett tudományos igényű művekben, így a szakdolgozatban is be kell tartani a hivatkozás standard

szabályait: minden alkalommal pontosan jelölni kell a szakdolgozat megírásához felhasznált

forrásművet (lehet könyv, könyvrészlet, könyvfejezet, szakfolyóiratok cikke, kézirat; vagy akár

kiállítási katalógus, hangfelvétel, elektronikus forrás stb.).

A hivatkozás: közzétett adat, gondolat, következtetés tartalmi, nem feltétlenül szó szerinti átvétele a

dolgozat szövegébe építve. Ebben az esetben is kötelező a forrás pontos megadása, a mű azonosító

adatainak szabályszerű ismertetése.

Az idézet (citátum) a hivatkozás speciális esete, rövid, szó szerinti átvétel idegen szerző művéből.

Kötelező idézőjellel megkülönböztetni a szövegtől. A szó szerinti idézetből részletet kihagyni csak

abban az esetben lehet, ha nem másítja meg az idézet értelmét; jelölése: […].

A pontos hivatkozások a szerzői jog védelme mellett a források visszakereshetőségét hivatottak

biztosítani. A hivatkozott forrásmű azonosító adatait a szövegbe illesztve, zárójelben, vagy láb-, ill.

végjegyzetként lehet közölni.

A szakirodalmi hivatkozás azonosító adatai, amelyeket kötelező feltüntetni:

‒ szerző (szerzők, szerkesztő, szerkesztők)

‒ cím (tanulmánykötetben a kötetcím és a tanulmány címe is)

‒ kiadás helye (folyóirat cikke esetén a folyóirat címe)

‒ kiadás éve (folyóirat cikke esetén év és sorszám is)

Ha a műből nem állapítható meg a kiadó és a kiadás helye, illetve ideje, a „H. n.” (Hely nélkül) és /vagy

„K. n.” (Kiadó nélkül), illetve az É. n. (Év nélkül) jelölést alkalmazzuk.

A fellelés pontos helyének jelölése általában oldalszámokkal történhet, idézet setében kötelező

megjelölni.

A hivatkozások szabályszerű jelölése több formában történhet. A formai előírásokhoz ajánlott a Magyar

Pedagógia szerzőknek szánt hivatkozási, idézési útmutatásait követni:

http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50

A webes hivatkozásnak is tartalmaznia kell a hivatkozott szöveg szerzőjének nevét, a mű címét, a

közzététel időpontját és az oldalért felelős kiadót. A világháló változékonysága miatt a weboldal

azonosító adatai mellett a letöltés időpontját is jelölni kell.

Az irodalomjegyzékben minden művet (könyvek, könyvekből származó tanulmányok, fejezetek,

szakfolyóiratok cikkei, kéziratok; speciális dokumentumok: kiállítási katalógus, hangfelvétel,

elektronikus dokumentum stb.), amit a dolgozat írója az adott téma kidolgozása során idézett,

hivatkozott, bemutatott, fel kell tüntetni.

A hivatkozások egy ajánlott, szabályos módját a Magyar Pedagógia útmutatásai alapján írjuk le:

Hivatkozások a szövegben (a családi neveket dőlt betűvel írjuk)

‒ A szövegben a hivatkozás a szerző(k) nevével és a megjelenés évszámával történik (White 2010).

A szerző(k) nevére a dolgozat szövegében,a szöveg részeként is lehet hivatkozni (…az eredményt

White adta közre 2010-ban megjelent tanulmányában).

‒ Két szerző nevét az "és" választja el egymástól. Például (Black és White, 2010). Több név esetén

a nevek között vessző áll, az utolsó két név között "és", például (Fekete, Fehér és Barna, 2010),

az első előfordulást követően rövidíthető a nevek felsorolása (Fekete és mtsai, 2010).

‒ Egy zárójelen belül egy szerző különböző munkáira hivatkozva a nevet csak egyszer írjuk, utána

következnek az évszámok, egymástól vesszővel elválasztva, például (Bloom, 1955, 1956).

‒ Egy zárójelen belül több szerző munkáira hivatkozva az egyes tételeket pontos vessző (;) választja

el, például (Fekete, 2008; Fehér, 2009; Szürke és Barna, 2010).

‒ Ha egy szerzőnek azonos évben publikált több írására hivatkozunk, azokat az egyes évszámok

után írt betűkkel különböztetjük meg, például (Nagy, 2002a; Nagy 2002b).

‒ A szó szerinti idézeteket idézőjelek fogják közre, a hivatkozást pontos oldalszámmal kell jelölni

például (White, 2010. 32. o.).

http://www.magyarpedagogia.hu/?pid=50


38

Hivatkozások az irodalomjegyzékben

Önálló könyvek

‒ Szerző(k) (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például:

Lénárd Ferenc (1986): Pedagógiai ellentmondások. Akadémiai Kiadó, Budapest.

‒ Szerkesztett könyvek

‒ Szerző(k) (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye (város). A könyv címe dőlt betűvel. Például:

Mandl, H., De Corte, E., Bennett, N. és Friedrich, H. F. (1990, szerk.): Learning and instruction.

European research in an international context. Volume 2.1. Social and cognitive aspects of

learning and instruction. Pergamon Press, Oxford.

Könyvfejezetek

‒ Szerző(k) (évszám): Fejezet (tanulmány) cím. In: Szerkesztő(k) neve (szerk.): Könyv címe, kiadó,

kiadás helye (város). Oldalszámok: a fejezet első és utolsó oldala. A könyv címe dőlt betűvel.

Például:

‒ Neves, D. M. és Anderson, J. R. (1981): Knowledge compilation: Mechanisms for the

automatization of cognitive skills. In: Anderson, J. R. (szerk.): Cognitive skills and their

acquisition. Lawrence Erlbaum Associates, Publishers, Hillsdale. 57-84.

‒ Folyóiratban megjelent cikkek

‒ Szerző(k), (évszám): Tanulmány cím. Folyóiratcím, évfolyam [kötet] száma. Szám.

Oldalszámok: a tanulmány első és utolsó oldalának száma. A folyóirat címe dőlt betűvel. Az

évfolyam száma bold (gépelésnél aláhúzva).

‒ Larkin, J. H. és Simon, H. A. (1987): Why a diagram is (sometimes) worth ten thousand words.

Cognitive Science, 9. 11. sz. 65-99.

‒ Az irodalomjegyzékben az oldalszámok mellett nem szerepel az "o" betű, a "szám" rövidítése

"sz.". Minden tétel végén pont van.

Korábbi kiadások, fordítások jelzése

Ha a szerző egy munka fordítására, reprintként kiadott változatára, későbbi kiadására vagy

gyűjteményes kötetben újra megjelent változatára hivatkozik, és fel kívánja tüntetni az eredeti

megjelenés idejét is, ezt két időpont feltüntetésével teheti meg. Az eredeti évszám törtvonallal

elválasztva megelőzi az utóbbit. Csak annak a kiadásnak az adatait kell megadni, amelyikre a

hivatkozás vonatkozik. Például: (Neisser, 1976/1984) a szövegben, majd a jegyzékben: Neisser, U.

(1976/1984): Megismerés és valóság. Gondolat, Budapest.

A szerzők neveinek jelölése

A zárójeles, szövegközi hivatkozásban általában csak a családi név szerepel.

Az irodalomjegyzékben a magyar szerzők teljes nevét szerepeltetjük, ahogyan a szerző az idézett

publikációban használja (pl.: Kürti Istvánné, Kürti Jarmila, Kádárné Fülöp Judit, Nagy József, Nagy

J. József). Magyar szerző idegen nyelven megjelent munkájára a külföldi szerzőkre érvényes írásmód

vonatkozik. Például: Nagy, J. és Szebenyi, P. (1990): Hungarian reform: towards a curriculum for

1990s. Curriculum Journal, 1. 3. sz. 247-254.

Az irodalomjegyzékben a külföldi szerzők megnevezését is a családi névvel kezdjük, ettől vesszővel

elválasztva következik a keresztnév, vagy következnek a keresztnevek kezdőbetűi; például:

Anderson, J. R.


39

A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE, VÉDÉSE

A szakdolgozatot – a témát gondozó tanszék vezetője által megbízott – egy vagy több szakértő értékeli. Az előzetes szakvéleményt a tanszék a záróvizsgát megelőzően eljuttatja az érintett hallgatónak.

A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE

A hallgató neve, kódja: szak, tagozat, szakirány (műveltségterület):

A szakdolgozat címe: A bíráló neve, beosztása: A bíráló tanszéke/munkahelye:

1. A téma- és címválasztás (érdekesség, újszerűség; relevancia, a választás motívumai) max. 5 pont

2. A téma kidolgozottsága A szakirodalom feltárása (köre, relevanciája, minősége) Az összegyűjtött anyag mennyisége, minősége, elrendezése, bemutatása Elemzés, értelmezés (az elemzési szempontok megválasztása, az elemzés mélysége, minősége, pontosság, egyértelműség, az eredmények értelmezése

max. 20 pont

3. Stílus, formai megvalósítás ‒ Nyelvi megformálás (helyesírás, nyelvhelyesség, stílus) ‒ Szerkesztés (a szerkezet összhangja a tartalommal; a tagolás arányossága, a jelölés, stb.) ‒ Könyvészeti követelmények (az irodalomjegyzék címleírásainak szabályossága; a hivatkozások

jelölésének pontossága) ‒ Mellékletek (a témához való szerves kapcsolódás, mennyiség, minőség)

max. 5 pont 26 - 30 pont jeles (5) 22 - 25 pont jó (4) 17 - 21 pont közepes (3) 13 - 16 pont elégséges (2) 0 - 12 pont elégtelen (1)

A szakdolgozat javasolt érdemjegye az összesített pontszám alapján*:

............(számmal)… …………………..(betűvel)

……………………………………………….a bíráló aláírása

Budapest, 20xx. …………… Az elégtelenre minősített dolgozat szerzője csak a következő záróvizsga-időszakban vizsgázhat, kijavított, nem elégtelenre értékelt dolgozattal. A szakdolgozatot a záróvizsga-bizottság előtt kell megvédeni. A hallgató feladata a szakdolgozat védésén:

a dolgozat koncentrált bemutatása, (vetítés esetén 5-6 dia: ábrák, grafikonok számára)

reflexió a bírálat megállapításaira

a védést vezető szakértő kérdéseinek megválaszolása

a bizottság meggyőzése a témában való felkészültségről. A védés értékelésének szempontjai:

a téma kifejtésének szakszerűsége, rendszeressége

a témakörben, annak szakirodalmában való tájékozottság

a bemutatás szakmai színvonala, eredetisége

a vitatott problémák kezelésének módja, az érvelés színvonala

nyelvi igényesség

Documents

SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS … · 2015-09-07 · IFJÚSÁGSEGÍTŐ TANTERV 2014. 2 BEVEZETÉS A SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS