KÉRELEMbolszoci/docs/FSZ2013.pdfkÉrelem szociÁlis És ifjÚsÁgi munka felsŐoktatÁsi szakkÉpzÉs indÍtÁsÁra kÉrelmezŐ intÉzmÉny: miskolci egyetem miskolc 2012

KÉRELEM

SZOCIÁLIS ÉS IFJÚSÁGI MUNKA

FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

INDÍTÁSÁRA

KÉRELMEZŐ INTÉZMÉNY:

MISKOLCI EGYETEM

MISKOLC

2012.

1

TARTALOMJEGYZÉK

ADATLAP 2

Az adatlap mellékletei

A/1. A Szenátus támogató véleménye 3

A/2. Az FSZ képzési és kimeneti követelményeit tartalmazó leírás 4

A/3. Felhasználói kapcsolatok, vélemények, szándéknyilatkozatok 7

I. A KÉPZÉS TARTALMA

I. 1. A szakképzési szakra való belépés feltételei 18

I. 2. A besorolási szakon, valamint más szakokon való

továbbtanulás jellemzői 18

I. 3. A képzés tanterve teljes idejű képzésben 19

I.3.1. A képzés tanterve részidős képzésben 22

I. 4. Tantárgyi programok, tantárgy-leírások 25

I. 5. A szakmai gyakorlat 62

I. 6. A képzési folyamat, az értékelési módszerek, eljárások 74

I. 7. Az alapképzésbe való kreditbeszámítás terve 79

I. 8. A felsőoktatási szakképzés minőségbiztosításának bemutatása 80

2

ADATLAP

1. A véleményezést kérő felsőoktatási intézmény neve, címe

Miskolci Egyetem

Miskolc-Egyetemváros, 3515

A felsőoktatási intézményben a tervezett képzésért közvetlenül felelős szervezeti egység

Bölcsészettudományi Kar, Szociológiai Intézet

2. A tervezett képzés helye(i) (székhely, telephely) és címe(i)

Miskolci Egyetem, Miskolc-Egyetemváros

3. Az indítandó FSZ szak megnevezése (a vonatkozó KKK szerint)

Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés (Social and Youth Work at ISCED

level 5)

4. Az oklevélben szereplő felsőfokú szakképzettség megnevezése (a vonatkozó KKK szerint)

Felsőfokú szociális munkás asszisztens

5. Az indítani tervezett szakirány(ok) megnevezése (a vonatkozó KKK szerint)

Szociális munka szakirány

6. A szak képzési területe(/ága), határterületi képzés esetén a további képzési terület(/ág) (a

vonatkozó KKK szerint)

Társadalomtudomány

7. Az FSZ szak besorolási szakja, határterületi képzés esetén a további besorolási szak, vala-

mint a besorolási szak(ok)nak az intézményre vonatkozó nyilvántartásba vételi adatai

Szociális munka, nyilvántartási száma: OH-FIF/686-4/2011.

8. Az indítani tervezett képzési formák (a megfelelők aláhúzandók!)

• teljes idejű (nappali), részidejű (levelező, esti), távoktatásos (t)

9. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként (n, l, e, t):

Nappali: 40 fő, levelező: 40 fő

10. A képzési idő1

4 félév, az oklevél megszerzéséhez 120 kredit szükséges (a vonatkozó KKK szerint)

a felkínált tanórák (kontaktórák) száma: az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi

munkaidőn) belül: teljes idejű képzésben:1550 óra, részidős képzésben: 570

a szakmai gyakorlat kredit- és időtartama: 53 kredit

a szakmai gyakorlat jellege: teljes idejű képzésben: 920 óra / ebből az összefüggő gya-

korlat 560 óra; részidős képzésben: 360 óra / ebből az összefüggő gyakorlat 240 óra.

a gyakorlati és az elméleti képzés aránya: 45-55 %

11. A szak indításának tervezett időpontja: 2013. szeptember 1.

12. A szakfelelős oktató megnevezése (beosztása, tudományos fokozata) és aláírása

Dr. Szabó-Tóth Kinga Dóra, PhD egyetemi docens

13. Dátum, és az intézmény rektorának megnevezése és cégszerű aláírása

Miskolc, 2012. december 3.

Prof. Dr. Patkó Gyula

rektor

1 Ha a tervezett részidejű [esti, levelező] képzés félévei, óraszámai eltérnek a nappali tagozatos képzésétől, azokat itt külön meg

kell adni

3

14. Az adatlap mellékletei:

14/1. A Szenátus támogató véleménye

4

14/2 A felsőoktatási szakképzés és kimeneti követelményeit tartalmazó leírás

SZOCIÁLIS MUNKA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS

1. A felsőoktatási szakképzés megnevezése: szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakkép-

zés (Social and Youth Work at ISCED level 5)

2. A szakképzettség oklevélben történő megjelölése:

- szakképzettségek:

- felsőfokú szociális munkás asszisztens

- felsőfokú ifjúságsegítő asszisztens

- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése:

- Social Work Assistant

- Youth Work Assistant

- választható szakirányok: szociális munka (Social Work), ifjúságsegítő (Youth Work)

3. Képzési terület: társadalomtudomány; ifjúságsegítő szakirányon további képzési terület: pe-

dagógusképzés, bölcsészettudomány;

Képzési ág: szociális, ifjúságsegítő szakirányon további képzési ág: óvodapedagógus, tanító;

pedagógia és pszichológia;

Besorolási alapképzési szak: szociális munka, szociálpedagógia; ifjúságsegítő szakirányon to-

vábbi besorolási szak: óvodapedagógus, tanító, andragógia, pedagógia;

A felsőoktatási szakképzettséggel legjellemzőbben betölthető FEOR szerinti munkakör(ök):

szociális munka szakirányon

3221 Irodai szakmai irányító, felügyelő

3511 Szociális segítő

3512 Nevelőszülő, főállású anya

3520 Munkaerő-piaci szolgáltatási ügyintéző

3639 Egyéb máshova nem sorolható üzleti jellegű szolgáltatás ügyintézője

ifjúságsegítő szakirányon

2499 Egyéb szakképzett oktató, nevelő

3515 Ifjúságsegítő

3410 Oktatási asszisztens

3719 Egyéb művészeti és kulturális foglalkozású

3910 Egyéb ügyintéző

4. A képzési idő félévekben: 4 félév

A felsőoktatási szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit

- az elméleti és gyakorlati képzés aránya: 55%–45%;

- az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama teljes idejű képzésben: 1 félév, legalább 560 óra.

Részidős képzésben a szakmai gyakorlat: hat hét, legalább 240 óra. Részidős képzésben

az összefüggő gyakorlat időtartama három hét;

- a besorolási szakon való továbbtanulás esetén a beszámítandó kreditek száma: legalább 90 kre-

dit;

- a képzési terület szerinti továbbtanulás esetén beszámítandó kreditek száma: legalább 30 kredit.

5. A különböző képzési formák megszervezésére vonatkozó egyéb követelmények:

Részidős képzésben a tanóra száma a teljes idejű képzés óraszámának legalább 30%-a.

5

6. A felsőoktatási szakképzés célja:

A felsőoktatási szakképzés célja olyan szociális és ifjúsági szakemberek képzése, akik szakirányú

felsőfokú végzettségű szakemberek irányítása mellett részfeladatok vállalására képesek.

A végzettek részt vesznek az alapvető emberi jogokon, a társadalmi igazságosságon alapuló, kor-

szerű szociális munkában. Önismeretet és alapkészségeket szereznek a szociális munka alapérté-

keinek gyakorlati megvalósításához. Ismerik és használják a szakmában alapvető, releváns in-

formációforrásokat és az adminisztrációt. Megfelelő szociológiai, társadalompolitikai, pszicholó-

giai, jogi, pedagógiai ismeretek birtokában képesek diplomás szakember felügyelete mellett az

emberek szociális és mentális problémáit kezelni. Képesek az érintettekkel és egyéb szakembe-

rekkel együttműködésben fejlesztő-segítő beavatkozásra, közösségi aktivitás generálására, helyi

társadalom szerepvállalásának elősegítésére, különböző társadalmi csoportok együttműködésének

„facilitálására”.

7. A képzésben elsajátítandó kompetenciák

a) megszerezhető tudás, ismeret, tapasztalat:


- a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismereti, pszichológiai,

szociálpolitikai, jogi, igazgatási és pedagógiai felkészültség;

- a szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének

és jellemzőinek ismerete;

- a különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek

- tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel összefüggő

társadalmi jelenségek területén;

- a szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és

mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása;

- tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában;

- felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgozásában,

amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali szociális admi-

nisztrációban részfeladatként jelen vannak;

- jártasság a korszerű informatikai technikákban;

- felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (önismeret, kapcsolatterem-

tés, kommunikáció, empátia);

- felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok valamint a

Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására;


- az ifjúságüggyel összefüggő folyamatokban, fejlesztő beavatkozásokban, programokban, pro-

jektekben való együttműködés, feladatvállalás;

- a környezetében, mindennapos tevékenységében megjelenő emberi jogi vonatkozású kihívások

felismerése, az emberi jogok képviseletére és védelmezésére való felkészültség;

- a civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, működésének és jellemzőinek ismerete;

- a különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó ismeretek a

szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életvezetési és

mentálhigiénés nehézséggel küzdő fiatalok támogatása;

- a gyermek- és ifjúsági munkával, az önkéntességgel foglalkozó intézmények közötti eligazodási

képesség;

- az ifjúsági folyamatok generálása, az ifjúság érzékenyítése, a fiatalok önkifejezési törekvéseinek

támogatása;

- az ifjúsági munka módszereinek, eljárásainak alkalmazása;

- ifjúsági programok, rendezvények szervezése;

- az aktuális infokommunikációs technológiák (népszerű online és mobiltechnológiai alkalmazá-

sok) használata;

6

- a nem-formális tanulási környezetben alkalmazott módszerek használata;

- saját tanulási folyamatának önálló, hatékony irányítása;

b) jártasság, képesség:


- szociális szolgáltatásokat nyújtó illetve azokkal kapcsolatban álló intézményekben a szociális

munka részfeladatainak ellátására;

- szociális területeken megjelenő adminisztratív feladatok végzésére;

- fejlesztésekben, innovációban folytatott adminisztratív tevékenységekre;

- intézményi, valamint egyéni, családi, csoportos és közösségi munkában szervezési, megvalósí-

tási részfeladatok ellátására;


- a gyermek és ifjúsági korosztály körében fejlesztő, támogató, segítő tevékenység végzésére szo-

ciális, közművelődési és pedagógiai területen;

- a szociális segítés alapfeladatainak ellátására a rászoruló fiatalok körében;

- információs és tájékoztató, tanácsadó tevékenység végzésére, ifjúsági szolgáltatás nyújtására;

- a fiatalok társadalmi részvételének, közösségi aktivitásának serkentésére;

- a gyermekek és fiatalok öntevékenységének, érdek- és jogérvényesítő tevékenységének elősegí-

tésére;

- a gyermekeket és a fiatalokat célzó szolgáltatások együttműködésének kialakításában, fejleszté-

sében való közreműködésre;

- az ifjúsági munkával kapcsolatos adminisztrációs és dokumentációs tevékenység ellátására.

8. A felsőoktatási szakképzés moduljai és azok kreditértékei:

- valamennyi felsőoktatási szakképzés közös kompetencia modulja: 12 kredit;

- a képzési terület(ek) szerinti közös modul: 21 kredit, amelyből az adott képzési ág szerinti közös

modul: 6 kredit;

- a szakképzési modul: 87 kredit, amelyből az összefüggő szakmai gyakorlat: 30 kredit és a szak-

irány szerinti modul: 57 kredit.

9. A felsőoktatási szakképzés összefüggő szakmai gyakorlatának követelményei:

A szakmai gyakorlat a negyedik félévben végzett gyakorlat, a felsőoktatási intézmény kijelölése

alapján végezhető:

szociális munka szakirányon különösen a szociális alapszolgáltatás, a szociális szakellátás intéz-

ményeiben; a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben; szociá-

lis területen működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinél; munkaerő-piaci szolgálta-

tással foglalkozó szervezeteknél, intézményeknél; szociális igazgatás intézményeinél;

ifjúságsegítő szakirányon a települési önkormányzatoknál, kistérségi integrált közösségi és szol-

gáltató tereknél (IKTSZ), ifjúsági információs és tanácsadó irodáknál, közművelődési/oktatási

intézményekben, ifjúsági vagy ifjúsággal foglalkozó szervezeteknél.

7

14/3. Felhasználói kapcsolatok, vélemények, szándéknyilatkozatok

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

I. A KÉPZÉS TARTALMA

A szakképzés intézményi programja

I.1. A szakképzési szakra való belépés feltételei

a) egészségügyi alkalmassági követelmények

-

b) a felvételi, a szakmai, pályaalkalmassági és az egyéb követelmények

-

c) esetleges egyéb körülmények, feltételek (pl. fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek speciális

képzési igényeinek kezelése, megjelenítés

A szak sajátosságainál fogva a fogyatékkal élő és hátrányos helyzetű (pl. cigány származá-

sú) hallgatókat a képzésben szívesen fogadjuk, speciális igényeiket a képzés megszervezése

során figyelembe vesszük, illetve igyekszünk kielégíteni. Így például a fizikai fogyatékkal

élőknek a tanórákra való eljuttatását, a látássérült hallgatóknak az előadások hangfelvételeit, a

siketnéma hallgatóknak az előadások videofelvételét biztosítjuk, a hátrányos helyzetűeknek

felzárkóztató foglalkozásokat és mentori segítséget nyújtunk.

I.2. A besorolási szakon, valamint más szakon való továbbtanulás jellemzői,

feltételei, illetve a szakképzettséget igazoló oklevél megszerzésének egyéb fel-

tételei

a) a besorolási szak(ok)ra való továbblépésben beszámítandó 103 kredit megoszlása:

elméleti ismeretként: 61 kredit, gyakorlati ismeretként: 42 kredit

(Az alapszakba beszámítandó ismeretek tantárgyait a szakképzés tantervében szürke hát-

térrel jelöltük!)

b) más szakon való továbblépésben beszámítható kreditek száma: 40

megoszlása: elméleti ismeretként: 38 kredit, gyakorlati ismeretként: 2 kredit

A 42 kredit tartalmazza egyrészt a kulcskompetencia modul kreditjeit, másrészt a megala-

pozó társadalomtudományi tárgyak kreditjeit, melyek beszámíthatók egyrészt a

c) munkatapasztalat és az előzetesen megszerzett tudás beszámítása

Nem alkalmazható.

d) idegen nyelvi követelmények (KKK 2. pont)

Idegen nyelvi alapszintű ismeretek

19

I. 3. A szakképzés tanterve teljes idejű képzésben

A modulok és azok

tantárgyai - a vonatkozó

KKK ... pontjában meg-

adottak alapján

felelősök

félévek tantárgy

kredit

száma2

számonkérés

1. 2. 3. 4. (koll / gyj /

egyéb3)

tanóraszám (heti/ féléves),

tanóratípus4 (ea / sz / gy / konz)

k u l c s k o m p e t e n c i a modul (a vonatkozó KKK 8. pontja alapján) – 12 kredit

1.

Munkaerő-piaci ismere-

tek

Dr. Szabó-Tóth Kinga

2/30 szem.

4

gyj.

2.

Idegen nyelvi alapis-

meretek

Dr. Urbán Anna

2/30 szem.

2

gyj.

3.

Az informatika alapjai

Dr. Papp Z. Attila

2/30 gép-

termi gy.

2

gyj.

4.

Kommunikáció szóban

és írásban

Dr. Osváth Andrea

2/30 szem.

4

gyj.

összesen 2/30 szem.

2/30 gép-

termi gy.

4/60 szem 12

4 gyj.

k é p z é s i t e r ü l e t (Társadalomtudomány) szerinti közös modul (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja

alapján) – 21 kredit (melyből a képzési ág szerinti közös modul 6 kredit – 9-10. tárgy)

5.

A szociológia alapjai

Dr. Szepessy Péter

2/30

ea.

4 koll.

6.

Társadalomtörténet

Dr. Urbán Anna

2/30

ea.

3

koll.

7.

Mai magyar társada-

lom

Dr. Havasi Virág

2/30

szem.

3

gyj.

8.

Egészség és társadalom

Gyukits György

2/30

szem.

2

gyj.

9.

Közgazdaságtan

Dr. Havasi Virág

2/30

ea.

3

koll.

10.

A jogtudomány alap-

jai1

Dr. Furmanné

dr. Pankucsi Márta

2/30 ea. 3 koll.

2 egy sorba írt több féléves tantárgynál a sorrakerülés rendjében megadva (pl: 3; 2, illetve koll; gyj)

3 pl. évközi beszámoló

4 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműkö-

dését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb

hatvan perc

20

11.

A szociálpolitika alap-

jai I.


1/15 ea.+

1/15 szem.

3

gyj.

összesen 7/105 ea.

1/15 szem.

2/30 ea

2/30 szem.

2/30 szem. 21 4 koll.

3 gyj.

s z a k k é p z é s i m o d u l (a szakra vonatkozó KKK. 8. pontja alapján) – 87 kredit (melyből 30 kredit az

összefüggő gyakorlat)

s z a k m a i t ö r z s modul (a szakra vonatkozó KKK 8. pontja alapján) - 36 kredit

12.

A szociális munka

alapjai

Dr. Kozma Judit

2/30

ea.

4

koll.

13.

Szociális esetmunka

Dr. Kozma Judit

1/15 ea+ 1/15

szem.

4

koll.

14.

Szociális munka cso-

portokkal

Dr. Kozma Judit

2/30

ea.

3

koll.

15.

Szociális munka közös-

ségekkel

Dr. Havasi Virág

2/30

ea.

3

koll.

16.


jai II.

Dr. Szabó-Tóth

Kinga

1/15 ea+1/

15 szem

3

koll.

17.

Bevezetés a pszicholó-

giába1

Dr. Lubinszki Mária

2/30 ea.

4

koll.

18.

Fejlődés – és személyi-

ség-lélektan

Dr Lubinszki Mária

2/30

ea.

3

koll.

19.

Szociális jog

Dr. Furmanné

dr. Pankucsi Márta

2/30 ea.

3

koll.

20.

Szociális munka gyer-

mekes családokkal

Dr. Kozma Judit

2/30 ea.

3

koll.

21.

Szociális munka idő-

sekkel

Dr. Czike Klára

2/30 szem.

3

gyj.

22.

Szociális munka hátrá-

nyos helyzetű települé-

seken

Dr. Havasi Virág

2/30 szem.

3

gyj.

összesen 4/60 ea,

8/120 ea.

2/30 szem.

4/60 ea.

4/60 szem.

36 9 koll.

2 gyj.

Specializáció nincs

1 A szociális képzési ág közös moduljának tárgyai.

21

G y a k o r l a t i modul: a szakmai gyakorlat terve

szakirány szerinti gyakorlati modul (a KKK.8. pontja alapján) – 51 kredit, melyből 30 kredit a

féléves gyakorlat almodulok, tantervi egy-

ségek

félévek kredit

száma

számonkérés,

értékelési

módszer 1. 2. 3. 4.

időtartama (hetek vagy órák száma),

a gyakorlat formája5 (ef -külső/ lab / egyéb)

23. Intézmény-

megismerési és laikus

gyakorlat + gyakorlat-

kísérő szeminárium


5/75 kül-

ső+1/15

szem.

4

gyj.

24.

Esetkezelés a gyakor-

latban és gyakorlat-

feldolgozó szeminárium

Dr. Kozma Judit

5/75 ef-

külső+1/15

szem.

4

gyj.

25-26.

Szakmai képességfej-

lesztés

I-II.

Dr. Lubinszki Má-

ria

2/30 lab.

2/30 lab.

2+2

gyj.

gyj.

27.

Szociális munka ki-

sebbségi csoportokkal

Dr. Papp Z. Attila

2/30 egyéb*

3

gyj

28.

Szociális munka fogya-

tékkal élőkkel


2/30 egyéb

3

gyj

29.

A szociális munka admi-

nisztrációja

Szirbik Gabriella

2/30 géptermi

gy.

3

gyj.

30.

Összefüggő szakmai

gyakorlat és gyakorlat-

kísérő szeminárium

Dr. Kozma Judit

40/560 ef-

külső

30

gyj.

összesen 5/75 külső

+1/15

gyk.

szem.

5/75 ef-külső

1/15 gyk.

szem.

2/30 lab.

2/30 egyéb

2/30 lab.

2/30 egyéb

2/30 gépter-

mi

40/560 ef-

külső

51 8 gyj.

a szakon összesen 11/165 ea.

3/45 szem.

8/120 gy.

10/150 ea.

8/120 szem.

10/150 gy.

4/60 ea.

6/90 szem.

6/90 gy.

40/560 gy. 120

66 elm. + 54

gy.

13 koll.

18 gyj.

5 a gyakorlat formája pl: egybefüggő külső, laboratóriumi, géptermi, tanirodai, stb.

Egyéb= projekt gyakorlat.

22

I.3.1. A szakképzés tanterve részidejű képzésben

A modulok és azok

tantárgyai - a vonatkozó

KKK ... pontjában meg-

adottak alapján

felelősök

félévek tantárgy

kredit

száma6

számonkérés

1. 2. 3. 4. (koll / gyj /

egyéb7)

tanóraszám (féléves),

tanóratípus8 (ea / sz / gy / konz)

k u l c s k o m p e t e n c i a modul (a vonatkozó KKK rendelet 5.§ (1) a). pontja alapján) –12 kredit

1.

Munkaerő-piaci ismere-

tek

Dr. Szabó-Tóth King

10 szem.

4

gyj.

2.

Idegen nyelvi alapis-

meretek

Dr. Urbán Anna

10 szem.

2

gyj.

3.

Informatika alapjai

Dr. Papp Z. Attila

10 gy.

2

gyj.

4.

Kommunikáció szóban

és írásban

Dr. Osváth Andrea

10 szem.

4

gyj.

összesen 10 szem.

10 géptermi

gy.

20 szem. 12

4 gyj.

k é p z é s i t e r ü l e t szerinti közös modul (a szakra vonatkozó KKK 8.. pontja alapján) – 21 kredit (mely-

ből a képzési ág szerinti közös modul 6 kredit – 9-10. tárgy) 5.


Dr. Szepessy Péter

10 ea.

4

koll.

6.


Dr. Urbán Anna

10 ea

3

koll.

7.

Mai magyar társada-

lom

Dr. Havasi Virág

10 szem.

3

gyj.

8.


Gyukits György

10 szem.

2

gyj.

9.

Közgazdaságtan

Dr. Havasi Virág

10 ea.

3

koll.

10.

A jogtudomány alap-

jai1

Dr. Furmanné

dr. Pankucsi Márta

10 ea.

3

koll.

6 egy sorba írt több féléves tantárgynál a sorra kerülés rendjében megadva (pl: 3; 2, illetve koll; gyj)

7 pl. évközi beszámoló

8 Nftv. 108. § 37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes

közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább

negyvenöt, legfeljebb hatvan perc

23

11.


jai I.

Dr. Szabó-Tóth

Kinga

5 ea.+

5 szem.

3 gyj.

összesen 35 ea.

5 szem.

10 ea

10 szem.

10 szem. 21 4 koll.

3 gyj.

s z a k k é p z é s i m o d u l (a szakra vonatkozó KKK 5.§ (1) b-c). pontja alapján) – 87 kredit (melyből 30

az összefüggő gyakorlat)

szakirány szerinti elméleti modul (a KKK.8. pontja alapján) – 36 kredit

12.

A szociális munka

alapjai

Dr. Kozma Judit

10

ea.

4

koll.

13.


Dr. Kozma Judit

5 ea+ 5 szem.

4

koll.

14.

Szociális munka cso-

portokkal

Dr Kozma Judit

10 ea.

3

koll.

15.

Szociális munka közös-

ségekkel

Dr. Havasi Virág

10 ea.

3

koll.

16. A szociálpolitika

alapjai II.


5 ea.+5 szem.

3

koll.

17.

Bevezetés a pszicholó-

giába1

Dr. Lubinszki Mária

10 ea.

4

koll.

18.

Fejlődés – és személyi-

ség-lélektan

Dr. Lubinszki Má-

ria

10 ea.

3

koll.

19.

Szociális jog

Dr. dr. Furmanné

Pankucsi Márta

10 ea.

3

koll.

20.

Szociális munka gyer-

mekes családokkal

Dr. Kozma Judit

10 ea.

3

koll.

21.

Szociális munka idő-

sekkel

Dr. Czike Klára

10 szem.

3

gyj.

22.

Szociális munka hátrá-

nyos helyzetű települé-

seken

Dr. Havasi Virág

10 szem.

3

gyj.

Összesen 20 ea,

40 ea.

10 szem.

20 ea.

20 szem.

36 9 koll.

2 gyj.

Specializáció nincs

1 A szociális képzési ág közös moduljának tárgyai.

24

G y a k o r l a t i modul: a szakmai gyakorlat terve

szakirány szerinti gyakorlati modul (a KKK.8. pontja alapján) – 54 kredit, melyből 30 a féléves

gyakorlat almodulok, tantervi

egységek

félévek kredit

száma

számonkérés,

értékelési

módszer 1. 2. 3. 4.

időtartama (hetek vagy órák száma),

a gyakorlat formája9 (ef -külső/ lab / egyéb)

23. Intézmény-

megismerési és laikus

gyakorlat + gyakor-

latkísérő szeminári-

um


25 külső+5

gyk. szem.

4

gyj.

24.

Esetkezelés a gyakor-

latban és gyakorlat-

feldolgozó szeminári-

um

Dr. Kozma Judit

25 ef-külső+5

gyk. szem.

4

gyj.

25-26.

Szakmai képességfej-

lesztés

I-II.

Dr. Lubinszki

Mária

10 lab.

10 lab.

2+2

gyj.

gyj.

27.

Szociális munka ki-

sebbségi csoportokkal

Dr. Papp Z. Attila

10 egyéb*

3

gyj

28.

Szociális munka fo-

gyatékkal élőkkel


10 egyéb

3

gyj

29.

A szociális munka

adminisztrációja

Szirbik Gabriella

10 géptermi

3

gyj.

30.

Összefüggő szakmai

gyakorlat és gyakor-

latkísérő szeminári-

um

Dr. Kozma Judit

240 ef-

külső

30

gyj.

összesen 25 külső

5 gyk.

szem.

25 ef-külső

5 gyk. szem.

10 lab.

10 egyéb

10 lab.

10 egyéb

10 géptermi

240 ef-

külső

51 8 gyj.

a szakon összesen 55 ea.

15 szem.

40 gy.

50 ea.

40 szem.

50 gy.

20 ea.

30 szem.

30 gy.

240 ef-külső

(melyből 3

hét egybe-

függő)

120

(66 elm. +

54 gyak.

13 koll.

16 gyj.

9 a gyakorlat formája pl: egybefüggő külső, laboratóriumi, géptermi, tanirodai, stb.

Egyéb= projekt gyakorlat.

25

I. 4. Tantárgyi programok, tantárgyleírások

Kulcskompetencia modul

Tantárgy neve: Munkaerő-piaci ismeretek

Kreditszáma: 4

A tanóra típusa: ea. / szem. / gyak. / konz. és száma: heti 2 óra, 30 óra/félév, részidős kép-

zésben 10 óra/félév

A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): gyakorlati jegy

A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 2. félév

Előtanulmányi feltételek (ha vannak): nincs

Tantárgy-leírás: az elsajátítandó ismeretanyag és a kialakítandó kompetenciák tömör, ugyan-

akkor informáló leírása

a) főbb kompetenciák, szakmai készségek:

- helyzetfelismerés és helyzetelemzés, logikus gondolkodás, kreativitás, ötletgazdagság;

- hiteles kommunikáció, önmenedzselés, határozottság és céltudatosság;

- felelős munkavállalói magatartás, döntésképesség;

- önfoglalkoztatási kompetenciák, vállalkozói magatartás;

- udvariasság, kulturált és etikus magatartás;

- munka világában az értékrend ismerete és betartása;

- a munkáltatói elvárásoknak megfelelő magatartás és teljesítmény;

b) a szakmai követelmény:

- a munkaerőpiac alapfogalmainak ismerete;

- gazdálkodó szervezetek fogalmának, típusainak ismerete;

- adott vállalkozás esetén a munkajogi előírások értelmezése;

- a munkavállalói jogok és kötelezettségek ismerete;

- álláskeresési technikák alkalmazása (szakmai önéletrajz készítés), interjúkon siker elérése;

- alkalmazkodás az önfoglalkozási korlátokhoz, a vállalkozás szakmai és jogi kereteihez;

- alkalmazkodás a hazai és a nemzetközi munkaerő-piaci változásokhoz;

- aktuális jogi és eljárási szabályok ismerete az EGT tagállamaiban történő munkavállalás-

hoz

A 3-5 legfontosabb kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása biblio-

gráfiai adatokkal (szerző, cím, kiadás adatai, (esetleg oldalak), ISBN)

Kötelező és ajánlott irodalom:

KÁDÁR Erika – Dr. KOVÁCS András – TÓTH Ibolya (2008): Munkaerő-piaci ismeretek.

Munkafüzet. http://www.youthopportunity.eu/dox/thbesz_kepzes/munkeropiac_mf.pdf

DARA Péter - dr. HENCZI Lajos – dr. TERNOVSZKY Ferenc (évsz. nélk.): Munkaerő-piaci is-

meretek. http://www.fsze.hu/mmism/modulok.php

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens,

Ph.D.

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): -

http://www.youthopportunity.eu/dox/thbesz_kepzes/munkeropiac_mf.pdf

http://www.fsze.hu/mmism/modulok.php

26

Tantárgy neve: Idegen nyelvi alapismeretek

Kreditszáma: 2








A tantárgy tanulási tapasztalatai elősegítik a következő kompetenciák elsajátítását:


- alapszintű beszédkészség;

- alapszintű szöveg hallás utáni megértése;

- olvasott szöveg megértése, alapszintű nyelvtudás az írásbeli válasz elkészítéséhez;


- idegen nyelven, alapfokon történő kommunikáció, írásban és szóban;

- egyszerűbb idegen nyelvi szöveg megértése és fordítása (idegen nyelvről anyanyelvre);

- a képzési terület sajátosságainak megfelelő szükséges idegen nyelvű szoftverek használata

útmutatás alapján; a kezelőfelületek használata, a felhasználónak készített leírások, üzenetek

megértése és alkalmazása.

A szemeszter során áttekintjük a szociális munka, szociális igazgatás és szociálpolitika terü-

letéhez tartozó legfontosabb szakkifejezéseket, terminológiát az adott idegen nyelven, rele-

váns szakmai cikkek, tanulmányok, könyvrészletek fordításával és értelmezésével.

Ezek mellett a képzés során a hallgatók elsajátítják azokat a szituációkat, amelyek tipikusak

a betegellátásban, az idősekkel valamint a gyermekekkel való foglalkozásban és az ápolási,

tanácsadói, gyermekvédelmi szakmákban. Cél a szóbeli kifejezőkészség fejlesztése, a meg-

értés és a szociális kompetenciák idegen nyelvi fejlesztése.



A kurzus során kijelölt angol nyelvű cikkek, könyvrészletek a szociális munkához kapcso-

lódóan.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens, Ph.D.


27

Tantárgy neve: Informatika alapjai

Kreditszáma: 2








A tantárgy tanulási tapasztalatai (géptermi gyakorlatai) elősegítik a szakmai és pénzügyi

információ feldolgozási alapismeretek/kompetenciák elsajátítását.


- informatikai alapkompetenciák – egy operációs rendszer alapszolgáltatásainak használata,

egy szövegszerkesztő, táblázatkezelő, böngésző, prezentációkészítő – biztonságos birtoklá-

sa;

- szakmai informatikai programok felhasználói szintű ismerete és felhasználói készség an-

nak használatával kapcsolatban;

- infokommunikációs rendszerek használata;

- logikus gondolkodás, felelősségtudat a szakmai feladatok megoldásában;

- alapvető pénzügyi és adózási ismeretek, valamint ezek alkalmazása konkrét számítási fel-

adatokban;


• ECDL alapkövetelményei;

• problémák/feladatok megoldásában a gazdálkodó szervezet adminisztrációs, informá-

ciós és kommunikációs rendszereinek szakszerű használata;

• egyszerű, a hétköznapi életben előforduló számítási feladatok megoldása számítógép

használatával (pl.: százalékszámítás, kamatos kamat, ÁFA és adó számítások, számlá-

zási alapismeretek stb.);

• a döntési folyamatokban az információs rendszer és adatbázisának aktív használata;

• számítógép hálózati szolgáltatások ismerete és alkalmazása adott feladatok megoldá-

sához;

• a képzési terület sajátosságainak megfelelő adatbázisok kezelése, a meglévő adatbá-

zisokból lekérdezési feladatok meghatározása és megoldása adott szakmai cél szerint.

• A tantárgy olyan számítógépes hardver- és szoftver ismereteket nyújt, melynek célja,

hogy a hallgató legyen képes kiválasztani a munkájához szükséges megfelelő infor-

matikai eszközöket és szoftvereket, legyen képes önállóan tájékozódni a különböző

felhasználói felületeken, legyen képes egy szövegszerkesztő használatával levelezését,

adminisztrációs tevékenységét elvégezni. A gyakorlat további célja, hogy a hallgató

ismerje meg az informatikai hálózatok fogalmát, szerepét, az adatvédelem-

adatbiztonság jelentőségét és a védelmi rendszerek kialakításának elveit és gyakorla-

tát. A gyakorlat keretében a hallgató megismeri az Internet különböző szolgáltatásait,

illetve a szociális munkavégzéshez használt információs és kommunikációs alkalma-

zásokat.

E tevékenységekhez köthető kompetenciák: logikai, kritikai gondolkodás, magas szintű mul-

timédia technológiájú információkeresési, értékelési, tárolási, létrehozási, bemutatási kész-

28

ségek, az internetes kommunikáció és a hálózatokban való részvétel képessége.

A képzés rendszerében ez egy olyan tantárgy, amelynek keretében elsajátított ismeretek al-

kalmazására számos más tantárgy esetében is van lehetőség: házi dolgozatok készítése, (ké-

sőbb a szakdolgozat elkészítése), információkeresési stratégiák segítségével történő adat-

gyűjtés, ismeretszerzés.




BOTT, Leonhard: Microsoft Office 2000 felhasználói kézikönyv I-III. (Kiskapu Kiadó)

www.microsoft.hu – online help

KÓNYA László: Számítógép hálózatok (LSI Oktatóközpont)

LENGYEL Veronika: Az Internet világa (Computer Books)

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens, Ph.D.


http://www.microsoft.hu/

29

Tantárgy neve: Kommunikáció szóban és írásban

Kreditszáma: 4








A tantárgy tanulási tapasztalatai elősegítik a következő kompetenciák elsajátítását:


- szakmai kommunikáció megértése és szakszerű alkalmazása szóban és írásban;

- az adott szakma/képzési ág témakörében anyanyelven eredményes szakmai kommu-

nikáció;

- fejlett beszédkészség, megfelelő szakmai szókincs, nyelvhelyesség, közérthetőség;

- időtervezés, információátadás;


- tárgyalásokon való képviselet, a kommunikációs eszköztár használata a tárgyalás-

technika és az üzleti szabályok figyelembevételével;

- a szakmai álláspontok meggyőző képviselete; hiteles kommunikáció; érvelési techni-

kák és a szakmai érvrendszer ismerete, használata, képviselete;

- együttműködés a munkatársakkal;

- kommunikáció a széles értelemben vett megrendelővel, ügyféllel;

- együttműködés a szakmai partnerekkel, helyi önkormányzatokkal, kamarákkal, kor-

mányhivatallal, médiával és a munkatársakkal, új üzleti kapcsolatok építése, sikeres

kommunikáció a gazdasági élet valamennyi szereplőjével;

- üzleti levél/üzenetkészítés;

- az alapvető kommunikációs módszerek és technikák ismerete és szakszerű alkalmazá-

sa.

A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szóbeli és írásbeli kommunikáció

megfelelő formáival. Az elméleti fogalmak áttekintése után a következő témák kerülnek fel-

dolgozásra: az esszéírás, egy tudományos dolgozat írásának menete, a leírt szöveg helyes

meghangosítása, nonverbális kommunikációs eszközök, tudományos előadás. A kurzus so-

rán mindenkinek lehetősége van arra, hogy gyakorlatot szerezzen az előadás-(elő)készítés és

bemutatás terén. Lehetőség van technikai segédeszközök (írásvetítő, projektor) használatá-

nak kipróbálására. Mindemellett visszajelzést, így jobbító javaslatokat, ötleteket is kaphat-

nak a résztvevők az előadásmódra vonatkozóan, amelyeket beépíthetnek a későbbi hasonló

produkcióikba.




BUDA Béla: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest, Tömegkom-

munikációs Kutatóközpont, 1988.

30

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Osváth Andrea, egyetemi adjunktus,

Ph.D.


31

Képzési terület szerinti közös modul

Tantárgy neve: A szociológia alapjai

Kreditszáma: 4



A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): kollokvium





A kurzus célja a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges társadalomismere-

ti tudás elsajátításának lehetővé tétele.

A szociológia fogalmi megközelítését, a szociológiai szemléletmód sajátosságait és a leg-

fontosabb társadalmi jelenségek, folyamatok szociológiai elemzését ismerteti meg a tárgy a

hallgatókkal. Betekintést nyújt a társadalmi egyenlőtlenségek és társadalmi változások kü-

lönböző szociológiai irányzatok szerint történő vizsgálatába.

A félév során az alábbi témákat tárgyaljuk meg: A szociológia mint tudomány. A szocioló-

giai szemléletmód; A szociológia története; Kultúra, értékek, normák és szocializáció; A

szociológia módszertana; A társadalom szerkezete és a társadalmi mobilitás; Egyenlőtlensé-

gek és szegénység; Népesség, népesedés; A deviáns viselkedésformák szociológiája; A csa-

lád fogalma és a családszociológia; Az oktatási és gazdasági rendszer; A politikai rendszer.

A kurzus erősíti a társadalmi érzékenységet, az empátiát. Növeli a hallgatók kompetenciáját

a választási lehetőségek, a fejlesztési alternatívák felismerésére és bemutatására vonatkozó-

an. Fejleszti a részvételi és az innovációs készséget, a megértésre és megegyezésre irányuló

kommunikációt



Kötelező irodalom:

ANDORKA Rudolf: Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris, 2000

GIDDENS, Anthony: Szociológia. Osiris, Bp. 2003.

Ajánlott irodalom:

ALBERT József – FARKAS István– Leveleki Magdolna: Szociológia. Möbius Pr. Nyíregyháza,

2001

HANKISS Elemér: Társadalmi csapdák és diagnózisok, Osiris, Budapest, 2004

PANKUCSI Márta: Bevezetés a szociológiába. Miskolc, Bíbor, 2006

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Szepessy Péter, egyetemi adjunktus,

Ph.D.


32

Tantárgy neve: Társadalomtörténet

Kreditszáma: 3









ti, felkészültség megszerzésének lehetővé tétele.

A félév során az alábbi témák kerülnek tárgyalásra: A társadalomtörténet-írás mibenléte,

társadalomtudományos paradigmák; Az európai és a magyar modernizáció kezdete, sajátos-

sága; Történelmi előzmények, demográfiai helyzet, etnicitás a reformkortól a kiegyezésig;

Magyarország település-szerkezete, közigazgatása. Osztályok, rétegek, rend, rang és presz-

tízs; Mobilitás és fixáció, életmód, életforma, kultúrák összeütközése; Az első világháború,

és következményei. Forradalmak, Trianon. Az „új” helyzet; A népesedés alakulása, a társa-

dalomszerkezet alapvonalai a két világháború között; Életmód, kultúra, szociálpolitika; A II.

világháború. Előzmények, és következmények; Egy új modernizációs kísérlet. Politikai

rendszer, tervgazdálkodás; Az osztályszerkezet átalakulása, strukturális mobilitás az ötve-

nes-hatvanas években; Reformkísérletek a hatvanas-hetvenes években; Kulturális változá-

sok, életmód, életforma a szocializmus korában; A magyar társadalom strukturális állapota a

nyolcvanas években; Szociológiai kutatások a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas évek Magyar-

országáról.

A kurzus hozzájárul a hallgatók holisztikus szemléletének kialakításához.




GYÁNI Gábor - KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete. Osiris, Budapest, 1998

Magyarország társadalomtörténete. I-II. (szöveggyűjtemény). Budapest, Nemzeti Tan-

könyvkiadó, 2000

SZŰCS Jenő: Vázlat Európa három történeti régiójáról. Budapest, 1983

VALUCH Tibor: Magyarország társadalomtörténete a XX. sz. második felében. Bp. 2001

Ajánlott irodalom:

GERSCHENKRON, Alexander: A gazdasági elmaradottság – történeti távlatból. Budapest,

1984

PÉTER László: Volt-e magyar társadalom a XIX. században? In. U.ő: Az Elbától keletre. Bu-

dapest, 1998. 148-186. o.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Urbán Anna, egyetemi docens, Ph.D.


33

Tantárgy neve: Mai magyar társadalom Kreditszáma: 3









ti tudás elsajátításának lehetővé tétele.

A tárgy a mai magyar társadalom szerkezetét, tagoltságát, demográfiai viszonyait, mobilitási

jellemzőit, életmódbeli, település-földrajzi, jövedelmi, kulturális sajátosságait, továbbá poli-

tikai tagoltságát és kultúráját mutatja be. A jelenlegi állapotok leírásán túl vizsgálja a közeli

és a távolabbi jövő előre látható tendenciáit és problémáit is. A hallgatók elsajátítják a társa-

dalomtörténet ok-okozati viszonyainak felismerési képességét.

A félév során az alábbi témákat tárgyaljuk meg: A magyar társadalom szerkezete; Társa-

dalmi mobilitás; Demográfiai helyzet; A társadalom egészségi állapota; A magyar társada-

lom jövedelmi viszonyai, szociális helyzete; Kulturális tükörkép; Életmód; Település-

földrajzi helyzet; Települési önkormányzatok, érdekképviseletek; Politikai viszonyok és ta-

goltság; Deviáns viselkedések.

A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók felismerjék és megismerjék a különféle társa-

dalmi és szociális problémákat, valamint rendszerezni tudják a társadalomról és különféle

társadalmi csoportokról szóló információkat. A képzés antidiszkriminációs szemléletének

megfelelően tárgyalja a különféle élethelyzeteket.

A hallgatók arra is képessé válnak, hogy a társadalmi folyamatok működési szabályszerűsé-

geit megértsék, a társadalmilag kedvezőtlen helyzeteket létrehozó okokat és következmé-

nyeket felismerjék és azokat kritikusan és rendszerszerűen elemezni tudják.




BORI István – MASÁT Ádám: A mai magyar társadalom. Budapest, L’Harmattan, 2008

BŐHM Antal: Az ezredvég magyar társadalma. Rejtjel, Budapest, 2003

BŐHM Antal: A XX. Századi magyar társadalom. Korona, Budapest, 1999

Ajánlott irodalom:

GÖNCZÖL Katalin – KEREZSI Klára: A deviancia szociológiája. Hilscher Rezső Szociálpoli-

tikai Egyesület. A szociális szakképzés könyvtára. Társadalompolitikai olvasóköny-

vek. 1996

NAGY Ildikó – PONGRÁCZ Tiborné (szerk): Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak hely-

zetéről 2009. TÁRKI, Szociális és Munkaügyi Minisztérium, 2009

SPÉDER Zsolt (szerk): Család és népesség – itthon és Európában. Budapest, Századvég,

2003

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Havasi Virág, egyetemi adjunktus,

34

Ph.D.

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat): Mihályi

Helga, egyetemi adjunktus

35

Tantárgy neve: Egészség és társadalom

Kreditszáma: 3




A tantárgy tantervi helye (hányadik félév): 2 félév




A félév során a hallgatók (részben) megszerzik a szociális munka résztevékenységeinek

végzéséhez szükséges egészségügyi ismeretrendszer alapjait. A kurzus hozzájárul a hallga-

tók holisztikus szemléletének kialakításához, valamint a különböző életciklusokban és élet-

helyzetekben kialakuló szociális és egészségi problémák, veszélyeztető tényezők felismeré-

séhez, elemzéséhez.

A szeminárium során az alábbi témákat tárgyaljuk meg:

Az egészség és betegség fogalma;

Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők rendszere;

Társadalmi egyenlőtlenségek az egészségi állapotban;

Életmód és egészségi állapot;

A család szerepe az életmód vonatkozásában;

Az egészségügyi rendszer szociológiai elemzése;

Az orvos és betegszerep, orvos és betegkapcsolat.




PIKÓ Bettina.: Egészségszociológia. Budapest, Új Mandátum, 2002

Ajánlott irodalom:

PIKÓ Bettina.: Egyenlőtlenségek az egészségi állapotban. Századvég, 1998; Új folyam(11): 94-

108.

ANTAL Z. László.: A gyógyítás társadalmi beágyazottsága. Szociológiai Szemle 1995/2: 3-

23.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Gyukits György, egyetemi adjunktus, -


36

Tantárgy neve: Közgazdaságtan Kreditszáma: 3








A kurzus célja a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges közgazdasági fel-

készültség megszerzésének lehetővé tétele.

A kurzus az alábbi témaköröket tárgyalja: A közgazdaságtan tárgya, módszere, helye a tu-

dományok rendszerében; A közgazdaságtan kialakulása és főbb irányzatai; Gazdasági gon-

dolkodás a klasszikusok előtt; Klasszikus közgazdaságtan; A neoklasszikus elmélet.

Mikroökonómiai vizsgálatok előtérbe kerülése (Marshall, Walras, Gosse, Pareto); A

makroökonómia ismételt előtérbe kerülése (Keynes, Friedman). Új irányzatok a közgazda-

ságtanban; A gazdálkodás és az árugazdaság alapproblémái; A piac működése. Kereslet és

kínálat elemzése; Az árugazdaság: önellátástól a szakosodásig. Az árugazdaság elméleti

megközelítései; A pénz megjelenése, szerepe a gazdaság fejlődésében; A gazdaság koordi-

nációs mechanizmusai; piaci és bürokratikus koordináció; A gazdaság globalizálódása; A

nemzetgazdaságok együttműködésének szervezeti keretei; Globalizáció a személyek szint-

jén; Globalizációs intézmények.

A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók megismerkedjenek a szociális munka végzése

során felmerülő gazdasági, közgazdaságtani kérdésekkel, értelmezni tudják a gazdasági

életben zajló alapvető folyamatokat valamint azok hatását a különféle alrendszerekre.




MANKIW, N. G.: Makroökonómia. Osiris, Budapest, 1999

TÖRÖK R.-KARAJZ S.: Közgazdaságtan II. – előadásvázlatok. ME ÁJK, 2003

VARIAN, H. R.: Mikroökonómia középfokon. Akadémiai, Budapest, 2005

Ajánlott irodalom:

BERDE Éva – PETRÓ Katalin: Mikroökonómiai feladatok gyűjteménye. Műszaki, Budapest,

1999

MISZ József, PALOTAI Dániel: Makroökonómia Feladatgyűjtemény. Panem, Budapest, 2004

SAMUELSON-NORDHAUS: Közgazdaságtan I-III. KJK. 1999


Ph.D.


37

Tantárgy neve: A jogtudomány alapjai

Kreditszáma: 3








A kurzus célja a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges jogi és igazgatási

felkészültség megszerzésének lehetővé tétele.

A tárgy oktatásának feladata, hogy megismertessen a jog intézményrendszerének és az an-

nak bázisát képező állami-politikai intézményrendszernek az alapvető szerkezetével és mű-

ködésével, legfontosabb fogalmaival. A feladatát a legalapvetőbb összefüggések és ismere-

tek megalapozásában látja, mellyel bevezetést nyújt a jogi-igazgatási jelenségek elmélyül-

tebb megismeréséhez is.

A félév során kitérünk a jogszabálytan alapkérdéseire, a jogrendszer tagozódására, a jog-

rendszerek típusaira, a jogképződés, jogalkalmazás, valamint a jogviszonytan és jogi fele-

lősségtan legfontosabb fogalmaira és összefüggéseire.

A tárgy megalapozza a szociális munka alapszak tantervében szereplő, további jogi vonat-

kozású tárgyakat.

A kurzus megismerteti a hallgatókat a szociális munka végzéséhez szükséges jogi ismeret-

rendszer alapjaival. A kurzus hozzásegíti a hallgatókat ahhoz, hogy munkájuk gyakorlása

során minél jobban eligazodjanak az azt megalapozó jogszabályi környezetben és hozzáse-

gítsék klienseiket ahhoz, hogy érdekeiket hatékonyabban tudják képviselni.




SZABÓ Miklós: Jogi alapfogalmak. BÍBOR, Miskolc, 2003

Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. BÍBOR, Miskolc, 2001

Ajánlott irodalom:

POKOL Béla: Jogi alaptan. REJTJEL, Budapest,2000

SZILÁGYI Péter: Jogi alaptan. OSIRIS, Budapest 1998

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta, főisko-

lai docens, -


38

Tantárgy neve: A szociálpolitika alapjai I.

Kreditszáma: 3

A tanóra típusa: ea. / szem. / gyak. / konz. és száma:

heti 1 óra, 15 óra előadás/félév + heti 1 óra, 15 óra szeminárium /félév;

részidős képzésben 5 óra előadás/félév + 5 óra gyakorlat /félév;

A számonkérés módja (koll. / gyj. / egyéb): gyakorlat





A kurzus célja a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges szociálpolitikai,

felkészültség elsajátításának lehetővé tétele.

A tantárgy specifikus célkitűzései:

Megismerteti a társadalmi problémák mibenlétét, az állami szociálpolitika keletkezését,

alapvető értelmezési kereteit, ezen belül:

a szociális problémák keletkezését, értelmezési lehetőségeit, úgymint:

o társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányok,

o a szegénység és kirekesztődés,

o területi hátrányok,

o munkanélküliség,

o sajátos szükségletekkel rendelkező társadalmi csoportok (idősek, gyermekek, fo-

gyatékossággal élők, egyszülős családok, diszkrimináció sújtotta kisebbségek;

a szociálpolitika alapfogalmait, úgymint:

o jólét,

o jóléti állam,

o a szociálpolitika céljai, értékei, a kialakításában közrejátszó érdekek,

o a társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányok,

o a szociálpolitika kapcsolatai más politikákkal,

o a szociálpolitikára ható ideológiai nézetek,

o a szociálpolitika és a gazdaság viszonya,

o a szociálpolitika technikái és alapelvei,

o a jövedelmek elosztásával és újraelosztásával kapcsolatos kérdések, a szegénység

és a segélyezés problémája,

o a szociálpolitika színterei,

a szociálpolitika és a szociális munka közötti viszony alapvető kérdéseit.

Járulékos célként segíti a hallgatókat a megfelelő tanulási stratégiák elsajátításában.

Minimumkövetelmények:

A hallgató ismeri:

a szociális problémák alapvető formáit és azok értelmezési lehetőségeit,

a szociálpolitika lényegét és alapfogalmait,

a szociálpolitika és a szociális munka közötti viszony lehetséges formáit.

A hallgató képes:

felismerni és azonosítani a különböző szociális problémákat,

elemezni a szociális problémák értelmezésének a mindennapi életben megjelenő for-

máit,

39

azonosítani azokat a szociálpolitikai és azon belül szociális munkás eszközöket, ame-

lyekkel az adott társadalmi probléma kezelhető.

A kiválóság kritériumai:

1. A hallgató képes:

releváns kérdéseket feltenni a tananyaggal illetve a tanulási alkalmakon tapasztaltak-

kal kapcsolatban, továbbá megtalálni és alkalmazni a kérdés megválaszolásához szük-

séges módszereket, forrásokat,

megfelelő módon bemutatni a kérdésre adott választ,

felismerni és elemezni szociálpolitikai kérdéseket, dilemmákat, állást foglalni ezek-

ben,

vitatni mások nézeteit és közös pontokat keresni a megállapodás érdekében.

2. A hallgató elkötelezetten vesz részt a tanulási folyamatban, önállóan keresi a tanulási al-

kalmakat, és az adott tanulási alkalmakból igyekszik a legtöbbet kihozni.

Módszerek:

előadások

kérdésekkel irányított önálló irodalom-feldolgozás

önálló kérdésfelvetésekre és válaszok keresésére ösztönzés, bemutatási lehetőség

nyújtása

Az értékelés módja:

az alkalmak 80 %-án a hallgatóknak részt kell venniük;

az értékelés alapját jelentő portfolió tartalma:

o az előadások és a kérdésekkel irányított irodalom-feldolgozás anyagából zárthelyi

dolgozatok;

o esetelemzések,

o csoportmunkában: egy-egy szociális probléma és az azzal kapcsolatos dilemmák

feltárása,

o csoportmunkában: egy-egy szociális probléma szociálpolitikai kezelési módjainak

bemutatása; szóbeli vizsga: azon hallgatók esetében, akik nem teljesítették a félév folyamán a közepeshez elégséges

szintet.




BABUSIK Ferenc: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés Esély, 2007,

1. szám, 3–23.

CASTEL, Robert: A nélkülözéstől a kivetettségig. Esély, 1993/3., 3-23.o.

FERGE Zsuzsa: Miért szokatlanul nagyok a magyarországi egyenlőtlenségek? Esély, 2008, 2.

szám, 3–14.

GANS, Herbert J.: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? Esély, 1992/3, 3-17.o.

JORDAN, Bill: “Kemény szeretet” – Szociális munka, társadalmi kirekesztés és a “harmadik

út”. Esély, 2003/4, 3-22.o.

KRÉMER Balázs: Bevezetés a szociálpolitikába. Budapest, Napvilág, 2009

KOZMA Judit: A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003/2., 15-30.o.

KOZMA Judit: Napszámosok Esély, 2004, 6. szám, 37–63.

SZALAI Júlia: A szabadságtalanság bővülő körei. Az iskolai szegregáció társadalmi „értel-

40

méről”. Esély, 2010, 3. szám, 3-22.


Ph.D.


41

Szakképzési modul

Tantárgy neve: A szociális munka alapjai

Kreditszáma: 4








A tantárgy általános célja és specifikus célkitűzései:

Bevezető ismereteket nyújt a szociális munkáról, mint a szociálpolitika gyakorlati megvaló-

sulásáról. Megismerteti:

a szociális munka professzionalizálódási folyamatát,

szemléleti alapelveit,

gyakorlatának formáit,

a szakma alapját jelentő értékrendet,

az értékek/etika, a tudás: ismeretek és készségek szerepét a szociális segítésben,

a szakmai személyiség kialakulásának és a szakmai ártalmak elkerülésének módját,

a szociális szolgáltatások típusait, a szociális munka színtereit.

A tantárgynak a fentieken kívül hozzá kell járulnia a következő célok teljesítéséhez is:

A hallgatónak át kell látnia, hogy a szociális munka értelmezései hogyan kapcsolód-

nak más diszciplinák értelmezési kereteihez: mit jelent az, hogy egy probléma szociál-

politikai, szociális munkás, jogi, pszichológiai, pedagógiai, egészségügyi, szociológiai

vonatkoztatási keretben jelenik meg.

Át kell látnia, hogy milyen jellegű kockázatok és hiányhelyzetek tartoznak a különbö-

ző hivatások kompetenciakörébe, beleértve ebbe a szociális munkát is.

A tantárgynak hozzá kell járulnia az alapvető ismeretszerzési/tanulási készségek elsajátítá-

sához. Ennek értelmében a hallgató megtanulja:

használni az alapvető információs forrásokat, melyek rendelkezésre állnak egy-egy je-

lenség vagy probléma megértéséhez, úgymint

- a szakirodalmat,

- az Interneten található forrásokat,

- a strukturált és struktúrát nélkülöző, kívülálló és résztvevő megfigyelést,

- dokumentumok és statisztikák elemzését,

- interjút,

- más információs forrásokat, mint amilyenek például a művészeti alkotások.

egy-egy szakmai téma interpretációját szóban és írásban,

a team-munkát.

Minimum-követelmények:

1. A hallgató ismeri:

42

a professzionális szociális munka kialakulásának főbb állomásait, az alapvető ideoló-

giai eltérések és konfliktusok természetét, és hatását a szociális munka gyakorlatára,

a szemléleti elveket a szociális segítésben: a tradicionális, diszkriminatív, szelektív és

univerzális szemléletet, és ezek hatását a szociális munka gyakorlatára,

a szociális munka kompetenciakörébe tartozó problémákat (a szociális kérdés miben-

létét) és a szociális szolgáltatások igénybevevőinek különböző csoportjait,

a szociális munka professzió felépülését: misszió, intézményrendszer, kompetencia-

kör, a tudás termelésének és az oktatásnak az intézményei, szakmapolitika

a szakmai értékrendet és az etikai kódexet,

a szociális munka végzéséhez szükséges tudás természetét,

a szakmai személyiség jellemzőit,

a szociális munka színtereit, intézménytípusait.


irányítással megfelelő válaszokat adni szakmai kérdésekre a szakirodalom alapján,

felismerni a szociális munka kompetenciakörébe tartozó problémákat,

kezdő szinten elemezni a felhasználói körben felmerülő szükségleteket,

kezdő szinten elemezni a szolgáltatás és a szükségletek egymásnak való megfelelését,

etikai szempontból megfelelő válaszokat adni problematikus helyzetekben (diszkrimi-

nációt elutasító gyakorlat).






megfelelő módon bemutatni a kérdésre adott válaszlehetőségeket,

felismerni és elemezni értékdilemmákat, konfliktusokat, nézeteltéréseket, és ezeket

megfelelően prezentálni,




Módszerek:

előadások


a probléma-alapú tanulás módszerével önálló kérdésfelvetésekre és válaszok keresésé-

re ösztönzés, bemutatási lehetőség nyújtása


az alkalmak 80 %-án a hallgatóknak részt kell venniük

portfólió-értékelés – a portfólió tartalma:


dolgozatok

o irányított megfigyelés (film)

o dokumentum vagy statisztika elemzése

o interjú (csoportmunka)

o egy szakmai téma prezentációja (csoportmunka) internetes forrásgyűjtés alapján

43

szóbeli vizsga: azon hallgatók esetében, akik nem teljesítették a félév folyamán a kö-

zepes szintet, vagy javítani akarnak szóban a félév során elért eredményükön.

A tárgyak közötti integráció lehetőségei:

„Az intézménymegismerési és laikus gyakorlat” valamint „A szociális munka alapjai”

egységet képez az oktatási/tanulási folyamaton belül.

Szociológia alapjai

Mai magyar társadalom

A szociálpolitika alapjai I-II.

Az informatika alapjai (Internet)

A jogtudomány alapjai




JORDAN, Bill: A szociális munka bemutatása. Esély, 1992:3.,4.,6.,1993:2.,4.,1994:1.; 3.

MÜLLER, Wolfgang C.: Hogyan vált a segítségnyújtás hivatássá? T-TWINS, 1992

Hegyesi Gábor – Kozma Judit: A szociális munka – áttekintés. In: KOZMA Judit (szerk): Ké-

zikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 13-37.

HEGYESI Gábor - TALYIGÁS Katalin (szerk.): Nemzetközi szöveggyűjtemény a "Szociális

munka elmélete és gyakorlata" c. tárgyhoz. 1. kötet, Semmelweis, 1994

Kozma Judit: Kompetencia a szociális munkában. In: KOZMA Judit (szerk.): Kézikönyv szo-

ciális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002, 38-67.o.;

A Szociális Munka Etikai Kódexe:

http://www.cssk.hu/letoltesek/szakmai_anyagok_kiadvanyok/2009-02-

15/a_szocialis_munka_etikai_kodexe.html

Az emberi jogok nyilatkozata. ENSZ, l948

GREENGRASS, Paul: A repülés elmélete (film)

Ajánlott irodalom:

KOZMA Judit: Milyen a jó szociális munkás, avagy ki tud démont űzni? Esély, 1994/4.,

Uő.: Szürke minden teória... Esély, 1996/2.

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Kozma Judit, egyetemi docens, Ph.D.

Tantárgy oktatásába bevont oktató(k), ha vannak (név, beosztás, tud. fokozat):

http://www.cssk.hu/letoltesek/szakmai_anyagok_kiadvanyok/2009-02-15/a_szocialis_munka_etikai_kodexe.html

http://www.cssk.hu/letoltesek/szakmai_anyagok_kiadvanyok/2009-02-15/a_szocialis_munka_etikai_kodexe.html

44

Tantárgy neve: Szociális esetmunka

Kreditszáma: 4


heti 1 óra, 15 óra előadás/félév + heti 1 óra, 15 óra gyakorlat /félév;







A kurzus szervesen épül „A szociális munka alapjai” című kurzus során elsajátított ismere-

tekre.


Az esetmunka tantárgy célja az esetkezelés alapfogalmainak, alapvető munkaformáinak és

különböző irányzatainak megismerése. Ezen belül az esetmunka

alapvető fogalmainak - felmérés, interjú, problémamegoldó folyamat, tanácsadás, rap-

port, exploráció, empátia, autenticitás, motiválás, forrásfejlesztés, stb. – értelmezése;

alapvető munkaformáinak, folyamatának, intervenciós stratégiáinak megismerése;

különböző irányzatainak, praxismodelljeinek megismerése.

Minimum követelmények:


a szociális esetmunka alapvető fogalmait;

a problémamegoldó folyamat lépéseit;

néhány irányzatot, ill. praxismodellt;

a különböző szakemberek nézőpontjait, feladatait, a különböző szolgáltatások szere-

pét;

az esetmenedzselés alapvető fogalmait (források, hálózatok, hálózatfejlesztés, stb.).


a segítő munka különböző jelenségeinek felismerésére (empátia, autenticitás,

exploráció, érzelmi reakciók, attitűdök, stb.) és leírására;

felépíteni a problémamegoldó folyamatot;

felismerni az etikai szempontból releváns helyzeteket, és megfelelő válaszokat adni a

megoldás vonatkozásában;

önmaga reakcióit figyelemmel kísérni.









45




Módszerek:

előadások



nyújtása




o az előadások és a kérdésekkel irányított irodalom-feldolgozás anyagából

zárthelyi dolgozatok

o megfigyelési feladatok teljesítése

o esetleírások másodelemzése

o egy-egy sajátos klienscsoporttal kapcsolatos ismeretek, ügyek összegyűj-

tése csoportmunkában

o szóbeli vizsga: azon hallgatók esetében, akik nem teljesítették a félév fo-

lyamán a közepeshez elégséges szintet.




HEGYESI Gábor - TALYIGÁS Katalin (szerk.): Nemzetközi szöveggyűjtemény a "Szociális

munka elmélete és gyakorlata" c. tárgyhoz. 1. kötet, Semmelweis Kiadó, 1994

KOZMA Judit (szerk.): Kézikönyv szociális munkásoknak. Szociális Szakmai Szövetség, 2002

KOZMA Judit: Szociális diagnózis. Esély, 2001/3.61-94.

KOZMA Judit: A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003/2, 15-30.

KÜBLER-ROSS, Elisabeth: A halál és a hozzá vezető út. Bp. Gondolat, 1988

TÁNCZOS Éva (szerk.): Szociális munka egyénekkel és családokkal – esetmunka. Nemzetközi

szöveggyűjtemény a "Szociális munka elmélete és gyakorlata" c. tárgyhoz 2. kötet,

Semmelweis Kiadó, 1994



46

Tantárgy neve: Szociális munka csoportokkal

Kreditszáma: 3


zésben 10







A tantárgy célja

a szociális csoportok típusainak: a rekreációs, rekreációs-készségfejlesztő, oktató,

problémamegoldó és döntéshozó, önsegítő, szocializációs és terápiás csoportjainak

az alapvető csoportdinamikai fogalmaknak,

a csoportmunka folyamatának,

a csoportvezetés alapkérdéseinek, a legalapvetőbb csoportvezetői intervencióknak a

megismerése.

A tantárgy célja továbbá a szakmai kompetencia, a szociális professzió iránti elkötelezettség

elmélyítése.

A kurzus során a megtanult anyag elsajátításának ellenőrzésén kívül a következő készségek

gyakorlását szolgálják a megoldandó feladatok:

a megfigyelés és a megfigyelt jelenségek értelmezése

önreflexió, a saját érzelmek, attitűdök felismerése és kezelése.



a csoportokkal végzett szociális munka alapvető fogalmait;

a csoportvezetés alapvető lépéseit és kérdéseit.


a csoportokkal végzett szociális munka jelenségeinek (célok, szerepek, csoportdina-

mikai jelenségek, intervenciók) felismerésére és leírására;

egy csoport alapvető sajátosságainak megértésére.







felismerni és elemezni értékdilemmákat, érdekkonfliktusokat, nézeteltéréseket, és eze-

ket megfelelően prezentálni,




47

Módszerek:

előadások



nyújtása



az értékelés alapját jelentő portfólió tartalma:


zárthelyi dolgozatok,

o csoportjelenségek megfigyeléséről jegyzőkönyv,

o csoportmunka: egy helyi közösség profiljának feltárása és bemutatása,

o közösségi munka konkrét esetének megfigyelése,






HEGYESI Gábor – KOZMA Judit – SZILVÁSI Léna –TALYIGÁS Katalin (szerk.) (1997 és ké-

sőbbi megjelenések): A szociális munka elmélet és gyakorlata 4. kötet, Bárczi Gusz-

táv Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola, Budapest, 9-16, 35-53, 86-334.

Németh László: Szociális munka csoportokkal. In: KOZMA Judit (szerk.): Kézikönyv szociá-

lis munkásoknak. 2002 és későbbi megjelenések. Szociális Szakmai Szövetség, Bu-

dapest, 186-229.

RUDAS János: Delfi örökösei. Gondolat, Budapest, 1990 és későbbi megjelenések. 3., 5. fe-

jezetek

BROOK, P.– GOLDING, W.: A legyek ura. 1968. (film)



48

Tantárgy neve: Szociális munka közösségekkel

Kreditszáma: 3


zésben 10







A tantárgy célja

a közösségi munka alapfogalmainak, különböző irányzatainak, praxismodelljeinek

megismerése.

a közösségi munka során alkalmazott általános szociális munkás képességek (kommu-

nikáció, problémamegoldás, etikai elvek) gyakorlása.

a közösségi munka sajátos képességeinek (szociális térkép, szükségletfelmérés, PR,

közösségi akciók szervezése, forrásfejlesztés) megismerése, kipróbálása.

A tantárgy célja továbbá a szakmai kompetencia, a szociális professzió iránti elkötelezettség

elmélyítése.



a közösségi munka alapvető fogalmait;

a közösségfejlesztés vagy közösségi akció alapvető lépéseit és kérdéseit;

a közösségi munka irányzatait.


egy közösség alapvető sajátosságainak megértésére, annak leírására,

felismeri az érték-és érdekkonfliktusokat.







felismerni és elemezni értékdilemmákat, érdekkonfliktusokat, nézeteltéréseket, és eze-

ket megfelelően prezentálni,




Módszerek:

előadások



49

nyújtása






o csoportmunka: egy helyi közösség profiljának feltárása és bemutatása,

o közösségi munka konkrét esetének megfigyelése, elemzése,






GOSZTONYI Géza: Közösségi szociális munka. In: Kozma Judit (szerk.): Kézikönyv szociális

munkásoknak. Budapest, Szociális Szakmai Szövetség, 1998, 234-288.

KOZMA Judit – CSOBA Judit – CZIBERE Ibolya: Helyi társadalmak, kirekesztettség és szociá-

lis ellátások. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó., 2004 (részletek)

KOZMA Judit és mts.: Nyomorgó családok és szociális szolgáltatások. Budapest, SzMI.

(részletek), 2010

ZASTROW, C. : A szociális munka közösségi gyakorlata. In: GOSZTONYI Géza (szerk.): Kö-

zösségi szociális munka. A szociális munka elmélete és gyakorlata 3. kötet. Semmel-

weis Kiadó, Budapest, 1994, 219-257.


Ph.D.


50

Tantárgy neve: A szociálpolitika alapjai II.

Kreditszáma: 3


heti 1 óra, 15 óra előadás/félév + heti 1 óra, 15 óra szeminárium /félév;







A kurzus célja a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges szociálpolitikai,

felkészültség elsajátításának lehetővé tétele.

A tantárgy specifikus célkitűzései:

Megismerteti a társadalmi problémák mibenlétét, az állami szociálpolitika keletkezését,

alapvető értelmezési kereteit, ezen belül:

a szociális problémák keletkezését, értelmezési lehetőségeit, úgymint:

o társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányok,

o a szegénység és kirekesztődés,

o területi hátrányok,

o munkanélküliség,

o sajátos szükségletekkel rendelkező társadalmi csoportok (idősek, gyermekek, fo-

gyatékossággal élők, egyszülős családok, diszkrimináció sújtotta kisebbségek;

a szociálpolitika alapfogalmait, úgymint:

o jólét,

o jóléti állam,

o a szociálpolitika céljai, értékei, a kialakításában közrejátszó érdekek,

o a társadalmi egyenlőtlenségek, hátrányok,

o a szociálpolitika kapcsolatai más politikákkal,

o a szociálpolitikára ható ideológiai nézetek,

o a szociálpolitika és a gazdaság viszonya,

o a szociálpolitika technikái és alapelvei,

o a jövedelmek elosztásával és újraelosztásával kapcsolatos kérdések, a szegénység

és a segélyezés problémája,

o a szociálpolitika színterei,

a szociálpolitika és a szociális munka közötti viszony alapvető kérdéseit.

Járulékos célként segíti a hallgatókat a megfelelő tanulási stratégiák elsajátításában.


A hallgató ismeri:

a szociális problémák alapvető formáit és azok értelmezési lehetőségeit,

a szociálpolitika lényegét és alapfogalmait,

a szociálpolitika és a szociális munka közötti viszony lehetséges formáit.

A hallgató képes:

felismerni és azonosítani a különböző szociális problémákat,

elemezni a szociális problémák értelmezésének a mindennapi életben megjelenő for-

51

máit,

azonosítani azokat a szociálpolitikai és azon belül szociális munkás eszközöket, ame-

lyekkel az adott társadalmi probléma kezelhető.







felismerni és elemezni szociálpolitikai kérdéseket, dilemmákat, állást foglalni ezek-

ben,




Módszerek:

előadások



nyújtása





dolgozatok;

o esetelemzések,

o csoportmunkában: egy-egy szociális probléma és az azzal kapcsolatos dilemmák

feltárása,

o csoportmunkában: egy-egy szociális probléma szociálpolitikai kezelési módjainak

bemutatása;

o szóbeli vizsga: azon hallgatók esetében, akik nem teljesítették a félév folyamán a

közepeshez elégséges szintet.




BABUSIK Ferenc: Magyarországi cigányság – strukturális csapda és kirekesztés Esély, 2007,

1. szám, 3–23.

CASTEL, Robert: A nélkülözéstől a kivetettségig. Esély, 1993/3., 3-23.o.

CASTEL, Robert: Az új szociális kérdés. Esély, 1997/4., 3-32.o.

FERGE Zsuzsa: Szabadság és biztonság. 2000, 1994, augusztus

FERGE Zsuzsa: Miért szokatlanul nagyok a magyarországi egyenlőtlenségek? Esély, 2008, 2.

szám, 3–14.

GANS, Herbert J.: Mire szolgálnak az érdemtelen szegények? Esély, 1992/3, 3-17.o.

JORDAN, Bill: “Kemény szeretet” – Szociális munka, társadalmi kirekesztés és a “harmadik

út”. Esély, 2003/4, 3-22.o.

KRÉMER Balázs: Bevezetés a szociálpolitikába. Budapest, Napvilág, 2009

52

KOZMA Judit: A szegénység pszichológiai vonatkozásai. Esély, 2003/2., 15-30.o.

KOZMA Judit: Napszámosok Esély, 2004, 6. szám, 37–63.

SEGELMAN, R. – MARSLAND, D.: A bölcsőtől a sírig. In: Ferge Zsuzsa – Lévai Katalin

(szerk.): A jóléti állam. ELTE Szociológiai Intézet, 1991, 150-165.o.

SEN, Amartya: Kirekesztés és beillesztés. Esély, 2003/2.,3-15.o.

SZALAI Júlia: A szabadságtalanság bővülő körei. Az iskolai szegregáció társadalmi „értel-

méről”. Esély, 2010, 3. szám, 3-22.


Ph.D.


53

Tantárgy neve: Bevezetés a pszichológiába

Kreditszáma: 4








A kurzus a későbbi pszichológiai tárgyak alapozó kurzusa.

A tantárgy célja a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges

- pszichológiai felkészültség, valamint

- a szociális munka olyan alapkészségeinek megalapozása, mint az önismeret, kapcsolatte-

remtés, kommunikáció és empátia.

Célja, hogy a hallgatót megismertesse a pszichológia tudományának alapfogalmaival, kuta-

tási módszereivel valamint a pszichikus működés legfőbb jellegzetességeivel.

A kurzus általános célja az, hogy a hallgatók megismerkedjenek azokkal a pszichológiai

alapfogalmakkal, melyek a társas kapcsolatok kialakításához, valamint a szociális munkás

asszisztens gyakorlati műveléséhez, működtetéséhez fontosak és nélkülözhetetlenek.

A kurzus hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók képessé váljanak a különböző élethelyzetekben

és életciklusokban kialakuló szociális és pszichés problémák, veszélyeztető tényezőket fel-

ismerésére, feldolgozására és elemzésére. A kurzus abban is segíti a hallgatókat, hogy minél

hatékonyabban legyenek képesek feltárni az egyén és környezete erőforrásait, természetes

támaszait.

Az alábbi témákat tárgyaljuk meg a félév során: A pszichológia tárgya, története, módszerei;

A személyiség és a viselkedés; Önismeret, benyomás; A csoportok, csoportszerepek; Inter-

akció, társas hatás; Az emberi viselkedés motivációi; Érzelmek, stressz.




ATKINSON, Rita - HILGARD, Atkinson - SMITH, Edward, E.- NOLEN, Susan: Pszichológia.

Osiris, Budapest, 2005

PLÉH Csaba - BOROSS Ottília (szerk.): Bevezetés a pszichológiába. Szöveggyűjtemény. Osi-

ris, Budapest, 2004

VAJDA Zsuzsanna: Lélektankönyv. Műszaki, Budapest, 2001

Ajánlott irodalom:

FORGAS, J. P.: A társas érintkezés pszichológiája. Gondolat, 1989

SMITH, Eliot R. - MACKIE, Diane M.: Szociálpszichológia. Osiris, 2001

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Lubinszki Mária, egyetemi adjunktus,

Ph.D.


54

Tantárgy neve: Fejlődés- és személyiség-lélektan Kreditszáma: 3








A tantárgy célja a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges

- pszichológiai felkészültség, valamint

- a szociális munka olyan alapkészségeinek megalapozása, mint az önismeret, kapcsolatte-

remtés, kommunikáció, empátia.

A kurzus témája a különböző pszichikai funkciók (kognitív, affektív, konatív) gyermekkori

fejlődése, az éntudat és a személyiség kialakulása születéstől a serdülőkorig, és további ala-

kulásuk az életút során.

A hallgatók betekintést nyernek a személyiség fejlődésének alapvető törvényszerűségeibe.

Megismerkednek az én különböző interpretációival (én, mint szubjektum, én, mint tárgy, az

identitás), a személyiség kontinuitásának és kulturális beágyazottságának kérdéseivel, a

pszichológiai traumák következményeivel és a megküzdési stratégiákkal.

Tárgyaljuk a társas kapcsolatok alakulásának folyamatát, törvényszerűségeit illetve a család

szerepét a gyermek személyiségfejlődésének alakulására.

A kurzus segítségével a hallgatók közelebb tudnak kerülni az adott klienskör pszichés és

szociális problémáinak megértéséhez és elemzéséhez.




CARVER, Charles, S.- SCHREIER, Michael, F.: Személyiséglélektan. Osiris, Budapest, 2002

COLE, Michael – COLE, Sheila, R.: Fejlődéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest, 1998

KULCSÁR Zsuzsanna: Korai személyiségfejlődés és énfunkciók. Tankönyvkiadó, Budapest,

1996

VAJDA Zsuzsanna: A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon, Budapest, 1999

Ajánlott irodalom:

BAGDY Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok (több kiadásban)

BUDA Béla: A családi élet és a gyermeknevelés szociálpszichológiája. Nemzeti Tankönyvki-

adó, Budapest, 2003

MÉREI Ferenc – V. BINÉT Ágnes: Gyermeklélektan (több kiadásban)

PIAGET, J.: Az értelmi fejlődés szakaszai. Válogatott tanulmányok, Gondolat, Bp., 1970

RANSCHBURG Jenő.: Félelem, harag, agresszió. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983

VIKÁR György.: Az ifjúkor válságai. Gondolat, Budapest, 1986

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Lubinszki Mária, egyetemi adjunktus,

Ph.D.


55

Tantárgy neve: Szociális jog

Kreditszáma: 3


zésben 10






A tantárgy keretében elsajátítandó kompetenciák:

a szociális munka részfeladatainak vállalásához szükséges jogi, igazgatási felkészültség

A tantárgy általános célja az, hogy a hallgatókat megismertesse a szociális jog és a társada-

lombiztosítás területével.

A félév során a hallgatók megismerkednek az állam szociális feladataival és azok biztosítá-

sával, a pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekvé-

delmi ellátásokkal, a társadalombiztosítási ellátások rendszerével. A kurzus a társadalombiz-

tosítási rendszeren belüli ismereteket nyújt az egészségbiztosítás, a balesetbiztosítás és a

nyugdíjbiztosítás rendszerére vonatkozóan.

Az előadás épít „A jogtudomány alapjai” című kurzus ismeretanyagára és a kurzus segítsé-

gével megszerzett kompetenciákra.

A kurzus hozzásegíti a hallgatókat ahhoz, hogy munkájuk gyakorlása során minél jobban

eligazodjanak a munkájukat megalapozó jogszabályi környezetben és hozzásegítsék kliense-

iket ahhoz, hogy érdekeiket hatékonyabban tudják képviselni.




CZUCZ Ottó: Szociális jog I-II. Unio Bp. 2002

FILÓ-KATONÁNÉ: Gyermekvédelem gyámügy. HVG-ORAC Bp,. 2003

FILÓ Erika: Az örökbefogadás, A családjogi törvény magyarázata. KJK Kerszöv Bp. 2003

GECSE Istvánné – JAKAB Nóra – MENYHÁRT Szabolcs – PRUGBERGER Tamás –TÓTH Hilda –

VARGA Zoltán: Szociális jog II. Társadalombiztosítási jog. Novotni, Miskolc 200

Ajánlott irodalom:

MOLNÁR Margit: Szociálpolitikai és szociális jogi alapismeretek. PTE ÁJK Pécs.2003

PRUGBERGER Tamás: Magyar és európai összehasonlító társadalombiztosítási jog. Bíbor,

Miskolc, 2001

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta, főisko-

lai docens, -


56

Tantárgy neve: Szociális munka gyermekes családokkal

Kreditszáma: 3


zésben 10







A tárgy általános célja a gyermekjóléti szociális munka és a gyermekvédelem alapvető

kompetenciáinak megismerése. Ezek a kompetenciák a bármely, felsőfokú szociális képzett-

séget igénylő pozícióban dolgozó szociális munkás számára kötelezőek, de nem tesznek al-

kalmassá a speciális gyermekvédelmi beavatkozások (veszélyeztetettség vizsgálata, speciá-

lis gyermekvédelmi intézkedések és intervenciók alkalmazása) teljesítésére.

Specifikus célkitűzések:

1. Hatékony kommunikáció

Az általános kommunikációs képességek/készségek mellett a hallgatónak tudatosíta-

nia kell, hogy a gyermekekkel folytatott kommunikáció eltér a felnőttekkel folytatot-

tól, mert a gyermekek más nyelven beszélnek.

A hallgatónak képesnek kell lennie az aktív meghallgatásra, az információ feljegyzé-

sére és világos összefoglalására, a különböző kommunikációs formák (verbális, non-

verbális) jelentőségének tudatosítására.

A hallgatónak képesnek kell lennie arra, hogy olyan családokkal és gyermekekkel is

hatékonyan kommunikáljon, amelyek vele nem azonos nyelven, vagy más kommuni-

kációs stílusban beszélnek. Szükség esetén képesnek kell lennie tolmácsot vagy más

közvetítőt igénybe venni a kommunikáció során.

A hallgatónak képesnek kell lennie arra, hogy értelmezze a gyermek viselkedésének

jelentését, az ezekkel kifejezett szükségleteket, és megfelelő válaszokat adni ezekre.

A hallgatónak képesnek kell lennie arra, hogy értelmezze a helyzetben releváns má-

sok –családtagok, a helyi közösség tagjai, szakemberek – kommunikációját, és megfe-

lelő válaszokat adni ezekre.

A hallgatónak képesnek kell lennie a releváns információ feljegyzésére, megosztására,

formális vagy informális bemutatására (például esetkonferencián).

2. Tudás és értelmezés

A hallgatónak képesnek kell lennie arra, hogy felismerje a gyermek veszélyeztetettsé-

gét, és meg tudja becsülni annak súlyosságát.

Bevezető ismereteket kell szereznie a család- és gyermekvédelem jogi kereteiről.

Az általános szociális munkás tudáson kívül látnia kell, hogy milyen speciális tudá-

sokkal kell rendelkeznie annak, aki a gyermekjólét területén dolgozik (például a

gyermek testi, kognitív és érzelmi fejlődéséről, a kötődésről, a tárgyvesztésről, a csa-

ládok működéséről, a válásról, a megértést segítő szociológiai, antropológiai és pszi-

chológiai elméletekről, a különböző szociális, egészségügyi, oktatási, lakásügyi, rend-

védelmi, foglalkoztatási, stb. szolgáltatásokról).

Tudással kell rendelkeznie azokról a faktorokról, amelyek hatással vannak az optimá-

lis fejlődésre és amelyek növelik a sérülékenységet és kockázatot (például a fogyaté-

kosság, a szülők korlátozott szülői képességei a droghasználat, a pszichiátriai problé-

ma és a családi erőszak következtében).

57

Ismernie kell a gyermekvédelmi eljárás menetét, a szociális munkás és más szakem-

berek szerepét és felelősségét, az eljárások különböző formáit (pl. a gyermek meg-

hallgatása a szülők jelenléte nélkül, az ennek lehetetlensége esetén követendő eljárá-

sokat), a helyettesítő gondoskodás rendelkezésre álló formáit.

3. Szakmai önbizalom és kompetencia

A hallgatónak képesnek kell lennie nagyon bizonytalan, ambivalens, kiszámíthatatlan

helyzetekben dolgozni, vagy legalábbis képesnek kell lennie arra, hogy felismerje az

ilyen helyzeteket (például szerepjáték során).

A hallgatónak képesnek kell lennie más, speciális képzettséggel rendelkező szakem-

ber irányítása alatt dolgozni, és vezetői szupervíziót igénybe venni.

Tudnia kell a felelősségét a veszélyben lévő gyermekkel kapcsolatban, bármely szol-

gáltatónál dolgozik is (például a felelősségét a pszichiátriai beteg szülővel élő gyer-

mekkel kapcsolatban, amikor pszichiátriai gondozóban dolgozik).

Képesnek kell lennie együtt dolgozni más területek szakembereivel a gyermek érde-

kében.

Képesnek kell lennie kritikai elemzés alá vonni az esetben történteket.

Fel kell ismernie a magabiztos, felelős és tudás által megalapozott szakmai viselkedés

jelentőségét, mutatnia kell némi önállóságot és kezdeményezőkészséget.

Látnia kell a folyamatos szakmai fejlődés jelentőségét.

Tisztában kell lennie kompetenciahatáraival.

4. Értékek és az etikai elvek alkalmazása

A hallgatónak értenie kell, hogy a gyermekjóléti szolgáltatások elsődleges célja a

gyermekes családok megerősítése (empowerment), hogy a gyermekek optimális fejlő-

désének feltételeit biztosítani tudják. Ezen belül a következő alapelveket szükséges

ismerniük, illetve érvényesíteniük: a család önrendelkezésének támogatása; a diszkri-

minációmentesség és a diszkrimináció elleni fellépés a szolgáltatás nyújtása során; a

szolgáltatást igénybe vevő család és (életkorában megfelelő módon) a gyermek bevo-

nása a szolgáltatás tervezésében, nyújtásába és értékelésébe; a család öngondoskodási

képességének erősítése; együttműködés a helyi közösség különböző szerveződéseivel

(hálózatfejlesztés); gyermekközpontú szolgáltatás.

Az alapelvekből következően a hallgatónak képesnek kell lennie arra, hogy a gyakor-

latban tapasztalt helyzeteket a gyermek szempontjából vizsgálja.

A hallgatónak képesnek kell lennie arra, hogy őszinteségen és partnerségen alapuló

kapcsolatot építsen fel a szolgáltatás igénybevevőjével és a családdal dolgozó más

szakemberekkel, intézményekkel.

Tisztában kell lennie a gyermekek veszélyeztetettsége esetében releváns etikai elvek-

kel (például a titoktartási szabály eltérő értelmezése a gyermekvédelmi esetekben).



a gyermekes családokkal végzett szociális munka alapvető értelmezési kereteit, a

szolgáltatások jogszabályi hátterét, a szolgáltató rendszer felépítését, az alapvető in-

tervenciós stratégiákat, érték- és etikai elvárásokat;


a gyermekes családokkal végzett szociális munka jelenségeinek (veszélyeztetettség,

célok, szerepek, együttműködő szakemberek és intézmények, intervenciók, stb. felis-

merésére és leírására;

egy gyermekvédelmi kérdés csoportban, PBL módszerrel történő feltárására, elemzé-

sére.




58









Módszerek:

előadások


önálló kérdésfelvetésekre és válaszok keresésére ösztönző feladatok, bemutatási lehe-

tőséggel: esetelemzés, a témával kapcsolatos ügyek feltárása internetes kutatás alapján

(PBL módszer)






o esetelemzések,

o csoportos kutatás és prezentáció a Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény

alkalmazásához c. mű egyes témáihoz kapcsolódóan,



A tárgyak közötti integráció lehetőségei:

Szociális munka, szociológia és pszichológia tárgyak.




BERG, K. I.: Konzultáció sokproblémás családokkal. Családterápiás sorozat 5. Budapest,

Animula, 2004

HERCZOG Mária (szerk): Kézikönyv a gyermekjogi egyezmény alkalmazásához. Család,

Gyermek, Ifjúság Egyesület, 2009

SZILVÁSI Léna (szerk.): Gyermek – család - társadalom. Szociális munka gyermekes csalá-

dokkal. Budapest, Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület és ELTE Szociológiai

Intézet, 1996



59

Tantárgy neve: Szociális munka idősekkel

Kreditszáma: 3








A kurzus célja, hogy a hallgatók képessé váljanak az időskorú célcsoport hatékony és adek-

vát szociális ellátásának megszervezésére, lebonyolítására, megfelelő empátia birtokában.

Ennek érdekében a hallgatók megismerkednek az időskor jellegzetességeivel, történeti-

kulturális, szociológiai és egészségügyi dimenzióban is. Részletesen megismerik az egyén

szempontjából az adott életszakasz pszichológiai és társadalmi jellemzőit. Megismerkednek

az idősek ellátását célzó jogszabályi környezettel, ellátásokkal és intézményrendszerrel.

Megismerkednek az idősödés okozta egyéni és társadalmi szintű kihívásokkal; valamint a

társadalmi szintű kihívásokra adott válaszokkal mind hazai, mind európai, mind globális ér-

telemben.

A félév során az alábbi témákat tárgyaljuk meg. Az öregkor transzkulturális szemléletének

változásai; az idősödés megítélése a történelemben és az egyes társadalmakban; Időskor a

statisztikai adatok tükrében; Az öregedés folyamata, az időskor osztályozási kísérletei; A

hosszú életkorral kapcsolatos összefüggések egyéni és társadalmi szinten; Az idősekkel való

foglalkozás pszicho-, és szocioterápiás irányelvei; Az időskorúakra irányuló szociális gon-

doskodás története Magyarországon; Időskorúak ellátása a szociális jogszabályok tükrében:

az idősek számára elérhető pénzbeli és természetbeni ellátások 1-2.; Időskorúak ellátása a

szociális jogszabályok tükrében:az idősellátás intézményrendszere 1-2.; Standardizációs kí-

sérletek az idősellátásában; Az idősek helyzete Magyarországon és Európában közgazdasági

megközelítésben; Globális kihívások az idősödő társadalmakban; A szociális szakma lehet-

séges válaszai az idősödés okozta társadalmi problémákra.




BAGDY Emőke: Fejlődéslélektan az életfolyamatokon át. In: Pszichoterápia, 2000. augusz-

tus.

DOBOSSY Imre - S. MOLNÁR Edit-VIRÁGH Eszter: Az Öregedés és társadalmi környezet.

KSH, Műhelytanulmányok, 3. szám, 2003

GICZI Johanna- Sághi Gábor (szerk.): Időskorúak Magyarországon. KSH, Budapest, 2004

81/2009. (X. 2.) OGY határozat Az Idősügyi Nemzeti Stratégiáról; Magyar Közlöny

2009/141 (X.2.)

Kötet az idősekről, Esély füzetek 2., „ESÉLY” Közösségfejlesztő és családsegítő szolgálat;

1995. Budapest, ISSN 12171697

Európai Közösségek Bizottsága: Zöld könyv: „A demográfiai változások kihívása, a nemze-

dékek közötti szolidaritás új formái”; COM(2005) 94 végleges; Brüsszel, 16.3. 2005

Tantárgy felelőse (név, beosztás, tud. fokozat): Dr. Czike Klára, egyetemi docens, Ph.D.


60

Tantárgy neve: Szociális munka hátrányos helyzetű településeken

Kreditszáma: 3








A tantárgy általános céljai:

bevezető ismeretek nyújtása a hátrányos helyzetű településeken élőkkel valamint a te-

lepszerű szegregációban élő népességgel folytatott szociális munka alapkérdéseibe,

lehetőséget nyújt az általános szociális munkás készségeknek a hátrányos helyzetű te-

lepüléseken élők, valamint a telepszerű szegregációban élő népesség körében folyta-

tott munkában való felhasználásának gyakorlása.

A tantárgy integráló jellegű, visszautal és épít a korábbi társadalomismereti és szociális

munka kurzusok, gyakorlatok során elsajátított ismeretekre, készségekre, attitűdökre.

Specifikus célkitűzések:

A hallgatók kapjanak képet:

a települési, területi szegregáció kérdéseinek vizsgálatáról,

a kistelepülések, a hátrányos helyzetű települések és a halmozottan hátrányos helyzetű

települések fogalmáról, speciális problémáiról,

az ezeken élő népesség szociokulturális jellegzetességeiről, specifikus problémáiról,

a felzárkóztatás lehetőségeiről, a szegregációt megállító közösségi, civil, valamint

egyházi és állami kezdeményezésekről.

Módszerek:

gyakorlatok

egyéni és csoportos feladatmegoldás

az elméleti anyagból zárthelyi dolgozatok

A gyakorlatok során a hallgatók tapasztalatokat gyűjtenek a kistelepülések jellegzetes szoci-

ális problémáiról (pl. tartós munkanélküliség, elöregedés, etnikai kérdések, stb.) és tervet

készítenek a tapasztalt problémák megoldását illetően.

A szemináriumok során elemezzük a kistelepüléseken valamint telepszerű

szegregátumokban élő népesség felzárkóztatásának alternatíváit, különös tekintettel a szoci-

ális munka beavatkozási lehetőségeire. Lehetőség van a szegregációt csökkenteni akaró szo-

ciális programok, „jó gyakorlatok” elemzésére is.




LADÁNYI János – SZELÉNYI Iván: A kirekesztettség változó formái. Budapest, Napvilág,

2004

SZARKA László: Kisebbségi léthelyzetek – Közösségi alternatívák, Budapest, Lucidus, 2004

Vidéken élő cigányok. Borsodi és Baranyai falvak összehasonlítása. Tiszavasvári cigány

61

népesség. In.: KEMÉNY István – JANKY Béla – LENGYEL Gabriella: A magyarországi

cigány népesség 1971-2003, Budapest, Gondolat, 2004. 139-181. oldal.

Ajánlott irodalom:

BURGESS, W.E.: A városfejlődés In. Városszociológia. Budapest, Közgazdasági és Jogi,

1973

CSEPELI György - ÖRKÉNY Antal - SZÉKELYI Mária (szerk.): Kisebbségszociológia. Buda-

pest, Kisebbségszociológiai Tanszék, 1997

CSEPELI György – ÖRKÉNY Antal - SZÉKELYI Mária: Nemzetek egymás tükrében –

interetnikus viszonyok a Kárpát-medencében. Budapest, Balassi, 2002

GYUKITS György – SÁNDOR Imola: A romák egészségvédelmét szolgáló oktatási program a

Dzsumbujban. In.: LAM, 13. évf. 1. szám 2003. február, 85-87. oldal


Ph.D.


62

I. 5. A szakmai gyakorlat leírása

Tantervi egység, (al)modul neve: Intézmény-megismerési és laikus

gyakorlat és gyakorlatkísérő szeminárium Kreditszáma: 4

Tantervi helye:

1. félév

A tanóra típusa: gyakorlat

Száma: 75 óra /félév – teljes munkaidős képzés

25 óra/félév - részidős képzés

3 teljes nap intézmény-megismerés + 10 hét, heti 6 óra laikus gyakorlat, + 15 hét, heti egy

óra gyakorlatkísérő szeminárium

Előtanulmányi feltétel nincs.

A számonkérés, értékelés módja:

A hallgató munkájának értékelése a következő dokumentumok és tevékenységek során tör-

ténik:

1. A hallgató a gyakorlat teljesítése során gyakorlati naplót ír, mely tartalmazza a

gyakorlat egyes szakaszaiban – intézménylátogatás, laikus gyakorlat, egy klienssel

végzett interjú – született feljegyzéseit, a klienssel folytatott interjú jegyzőkönyv-

ét, a segített által aláírt leírást arról, hogy a kliens hogyan élte meg a segítő kap-

csolatot, ill. a saját meglátásait segítői viselkedése erősségeiről és gyengeségeiről,

azokról a területekről, amelyeken fejlődni szeretne a további gyakorlatok során.

2. A hallgató részt vesz a gyakorlatkísérő szemináriumon, ahol beszámol tapasztala-

tairól.

3. A tereptanár igazolja a gyakorlat teljesítését, valamint értékelést készít a hallgató-

val közösen a hallgató erősségeiről és további lehetséges fejlődési céljairól.

A gyakorlati jegyet a gyakorlatkísérő szemináriumot vezető oktató jegyzi be az elektronikus

leckekönyvbe.

A szakképzettség feladatprofiljának való megfelelés bemutatása:

A gyakorlat hozzájárul a következő kompetenciák fejlődéséhez (KKK.7. a) pont):

a szociális ágazatban működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinek, mű-

ködésének és jellemzőinek ismerete;

a különböző társadalmi csoportok (pl. vallási, etnikai) kultúrájához kapcsolódó isme-

retek

tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel

összefüggő társadalmi jelenségek területén;

a szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életveze-

tési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása;

felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (önismeret, kapcso-

latteremtés, kommunikáció, empátia);

felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok

valamint a Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására;

A gyakorlat általános célja és specifikus célkitűzései:

A gyakorlat központi célja a szakmai identitás építése. Az identitás épülése érdekében a

63

hallgató a gyakorlat során a következő tanulási tapasztalatokban vesz részt:

Áttekintést kap a szociális szolgáltató rendszer különböző intézményeiről, találkozik

szociális munkásokkal, illetve az intézményekben dolgozó más szakemberekkel.

Szembesül szakmai helyzetekkel, betekintést kap a szociális szolgáltatások minden-

napjaiba.

Találkozik a szolgáltatások felhasználóival, betekintést kap azokba a problémákba,

melyekkel a felhasználók az intézményt megkeresik.

Megállapítja, hogy mely területeken lenne leginkább kedve dolgozni.

Minimum-követelmények:

A félév első 3 hetében a hallgató 1-1 napot a város főbb szociális intézményeinek

meglátogatásával tölt, az intézménybemutatásról gyakorlati naplójába jegyzeteket ké-

szít.

A félév további heteiben 1-1 délután a hallgató egy szociális intézményben olyan te-

vékenységet végez, amit általában önkéntesek végeznek, például gyermekjóléti szol-

gálatnál gyerekeket korrepetál, arra rászoruló embert elkísér, intézetben élő gyerekek-

nek programot szervez (csoportban), idős emberrel beszélget, stb., a tevékenységéről

naplót vezet.

A tevékenység során igyekszik feltárni, hogy milyen a szolgáltatás igénybevevőjének

lenni, és erről az igénybevevővel interjút, és annak alapján prezentációt készít.

Leírást készít arról, hogy ő hogyan élte meg a kapcsolatot a szolgáltatás igénybevevő-

jével.

Értékelést kér a segítettől a vele folytatott kapcsolatról és munkáról, az értékelést az

igénybevevő a hallgató gyakorlati naplójában aláírja.


A hallgató képes segítő kapcsolatot felépíteni és fenntartani.

A hallgató képes az igénybevevővel együtt mindkettőjük megelégedésére megoldani

egy szakmai feladatot.

A hallgató képes mélységében feltárni és bemutatni, hogy mit jelent egy szolgáltatás

igénybevevőjének lenni.

A hallgató jó megfigyelő és önmegfigyelő képességgel rendelkezik.

A hallgató képes „A szociális munka alapjai” tárgynál megtanultakat beépíteni a laikus gya-

korlat eseményeinek elemzésébe.

Munkatapasztalat beszámítása a teljesítésbe:

A részidős képzésben résztvevő hallgatók egyéni elbírálás alapján mentesülhetnek a gyakor-

lat intézmény-megismerési komponensének teljesítése alól.

Intézményi felelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens, Ph.D.

64

Tantervi egység, (al)modul neve: Esetkezelés a gyakorlatban és

gyakorlat-feldolgozó szeminárium Kreditszáma: 4

Tantervi helye: 2. félév

A tanóra típusa: gyakorlat

Száma:

3 teljes nap intézmény-megismerés + 10 hét, heti 6 óra laikus gyakorlat, + 15 hét, heti egy

óra gyakorlatkísérő szeminárium

részidejű képzésben 25 óra/félév + 5 óra gyakorlatkísérő szeminárium.


A gyakorlat célja a szakmai identitás építése és az esetkezelés készségeinek gyakorlása.


A hallgató a gyakorlat során a következő tanulási tapasztalatokban vesz részt:

A laikus gyakorlat tapasztalatai alapján, a tereptanárral való beszélgetés nyomán felmé-

rést készít arról, hogy milyen erősségei vannak, ill. mely tudásait, készségeit kell fej-

lesztenie az eredményes esetkezelő munka végzése érdekében. Ennek alapján munka-

tervet készítenek, mely az egyes fejlesztendő tudásokkal és készségekkel kapcsolatos

tanulási tapasztalatokat és az elvárt fejlődési eredményeket tartalmazza. A gyakorlat

végén értékelik a feladatok teljesítését, a hallgató eredményeit és további feladatait.

A tanulási tapasztalatok a következők lehetnek:

o a tereptanár munkájának megfigyelése, a megfigyelt jelenségek értelmezése;

o részfeladatok végzése: informálás, részvétel feltárásban, a kezelési terv elkészí-

tésében és végrehajtásában;

o egy esetben komplex esetleírás készítése, melyben külön kitér a különböző pro-

fesszióhoz tartozó együttműködők munkájára.

A hallgató a tapasztalatokról gyakorlati naplót vezet, melyben rögzíti a gyakorlat során

szerzett tapasztalatait, külön kitér a saját helyzetére a gyakorló helyen, a tereptanárral

és más kollégákkal létrejött kapcsolataira, az eredményekre és nehézségekre. A napló

tartalmazza a tanulási szükségletek feltárását, a tanulási tervet, a komplex esetleírást,

illetve a gyakorlat értékelését.

A hallgató az esetleírást csoportos esetmegbeszélés keretében a félév utolsó két heté-

ben, a gyakorlat-feldolgozó szemináriumon bemutatja.


A hallgató a gyakorlat során keresi a feladatokat, önállóan szerez ismereteket, együtt-

működik a tereptanárral és más kollégákkal.

A hallgató a tanulási feladatok teljesítése során bizonyságot tesz arról, hogy birtokolja

és jól használja az esetkezelés készségeit.

A hallgató képes az igénybevevővel együtt, mindkettőjük megelégedésére megoldani

esetkezeléssel kapcsolatos feladatokat.

A hallgató képes mélységében feltárni és bemutatni, hogy mit jelent egy szolgáltatás

munkatársának lenni.

A hallgató jó megfigyelő és önmegfigyelő képességgel rendelkezik.

A hallgató képes a Szociális esetmunka tárgynál megtanultakat beépíteni a gyakorlati fel-

adatok és a gyakorlat során tapasztalt szakmai jelenségek elemzésébe


A gyakorlat hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók megszerezzék a következő szakmai kompeten-

ciákat:

Tájékozottság az alapvető emberi szükségletek, a szociális problémák és az ezekkel

65

összefüggő társadalmi jelenségek, valamint a lehetséges szociális munkás beavatkozá-

sok10

területén

A szolgáltatást igénybe vevők problémái iránti érzékenység, a szocializációs, életveze-

tési és mentálhigiénés nehézséggel küzdők támogatása

Tájékozottság a szociális munka adminisztrációjában

Felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (önismeret, kapcso-

latteremtés, kommunikáció, empátia)

Felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok

valamint a Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására


A részidős képzésben résztvevő hallgatók egyéni elbírálás alapján mentesülhetnek a gyakorlat

bizonyos elemeinek teljesítése alól.

Intézményi felelős (név, beosztás): Dr. Kozma Judit, egyetemi docens, Ph.D

10

A KKK-ban megfogalmazott kompetenciák közül hiányzik a szociális munka elméleti és gyakorlati tudásalapja!

66

Tantervi egység, (al)modul neve:

Szakmai képességfejlesztés I-II. Kreditszáma: 2+2

Tantervi helye:

2-3. félév

A számonkérés, értékelés módja: gyakorlati jegy

Száma: 30 óra /félév, részidős képzésben 10 óra/félév


A gyakorlati kurzus célja a szociális munka részfeladatinak végzéséhez szükséges kompe-

tenciák megszerzése, mint amilyen

- a felkészültség a szociális munka alapkészségeinek alkalmazásában (önismeret, kapcsolat-

teremtés, kommunikáció, empátia);

- a felkészültség a személyközi viszonyokban általánosan elfogadott normák, szabályok va-

lamint a Szociális munka Etikai kódexében megfogalmazottak alkalmazására;

A kurzusok specifikus célja az önismeret és a szakmai szerepszemélyiség fejlesztésén ke-

resztül a hallgatókat alkalmassá tenni és felkészíteni a segítő kapcsolattal járó munka pszi-

chés terheinek az elviselésére és arra, hogy bizalomteli, hatékony, segítő kapcsolatot tudja-

nak kialakítani majdani klienseikkel.

A dramatikus eszközökre épülő gyakorlati foglalkozások a résztvevőket saját élményen ke-

resztül segíti hozzá az ön- és társismeret mélyítésére, érzés és gondolatviláguk tudatosításá-

ra, a személyes hatékonyság technikáinak gyakorlására, szociális érzékenységük növelésére,

viselkedésük hatékonyságának növelésére, kompetenciáik fejlesztésére, a saját motivációs

eszköztár fejlesztésére.

A tréning során egyéni és csoportos feladatokon, dramatikus improvizációkkal gazdagított

fejlesztő gyakorlati foglalkozásokon keresztül elemezzük és vizsgáljuk a segítői szerephez

kapcsolható viselkedésmódokat. A kurzus lehetőséget biztosít a résztvevők számára, hogy

kipróbálják magukat különböző „mintha-helyzetekben”, szituációs játékokban, miközben

„begyakorolják” a segítő kapcsolathoz szükséges készségeket, képességeket, viszonyulás-

módokat és technikákat. Mindez a szakmai énképük fejlődését is segíti. A játékok során

alapvetően nem személyes, hanem szakmai szerepek alkalmazásával dolgozunk, de ennek

ellenére a játékok értelmezése, a közös megbeszélés és a reflexió jelentős önismereti hoza-

dékkal is társult, miközben fejlődik a résztvevők empátiája, kommunikációs képessége,

konfliktuskezelő készsége.


-

Intézményi felelős (név, beosztás): Dr. Lubinszki Mária, egyetemi adjunktus, Ph.D

67

Tantervi egység, (al)modul neve: Szociális munka kisebbségi

csoportokkal Kreditszáma: 3

Tantervi helye:

3. félév

A számonkérés, értékelés módja: gyakorlati jegy (projekt-gyakorlat)


A szakképzettség feladatprofiljának való megfelelés bemutatása

A tantárgy a képzés antidiszkriminációs szemléletével összhangban az előítélet, a rasszizmus

és diszkrimináció problémáira kívánja felhívni a figyelmet.

További célkitűzése, hogy tudásanyagot és látásmódot adjunk át az emberi jogok területén.

Ezen belül is az, hogy a megkülönböztetés és kirekesztés témájában széleskörű ismereteket

nyújtsunk, és ezt az igen érzékeny és nehezen „tanítható” problémát élményszerűen és tanul-

ságos formában dolgozzuk fel. Törekvésünk, hogy új szemléletű oktatási módot mutassunk

be a képzés során, amely módszereket a képzés végeztével mindennapi szakmai tevékenysé-

gük során is kamatoztatni tudják a szociális munkások.

A kurzus anyaga az Európa Tanács Emberi Jogi Képzés programjának keretén belül kiadott

KOMPASZ – Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez kiadvány módszereit és megköze-

lítését alkalmazva épül fel.

Így tehát a nyitott és részvételre épülő tanulási folyamat eredményeként nem csupán ismere-

tek átadását, hanem képességek, készségek és attitűdök kialakítását is célozza a képzés, ezek

közül is kiemelten

az egyes társadalmi jelenségek, csoportok jobb megismerését, megértését,

a kritikus gondolkodás és egymás tiszteletben tartásának képességét, valamint

a felelősségteljes, nyitott hozzáállást mindezen problémákhoz.

A gyakran tudattalanul működő előítéletes, elhárító mechanizmusok akadályozzák a pro-

fesszionális segítő kapcsolat kialakulását, érzelmi megterhelést jelentenek a segítő szakem-

berek számára, és gyorsítják a kiégés veszélyét. A kurzuson a résztvevők segítséget kapnak

ahhoz, hogy megismerjék az előítélet kialakulásának mechanizmusait, felismerjék és kezelni

tudják saját előítéleteiket, érzékenyebbé váljanak azokkal a problémákkal szemben, amelyek

a kirekesztett, előítéletektől sújtott kisebbségi csoportok sajátjai. A szociális szférában dol-

gozó szakemberek segítséget kapnak ahhoz, hogy a kirekesztett csoportokkal való munkájuk

során a bennük keletkező ellenérzéseket kezelni tudják, tudatos módon alkalmazott készsé-

gekkel vigyék végig a segítő folyamatot.

A készségfejlesztés és az önismeret elmélyítéséhez segítséget adó gyakorlatok mellett a

résztvevők elsajátítják azokat a pszichológiai, társadalmi és jogi fogalmakat, amelyek kap-

csolódnak az előítélet, diszkrimináció, esélyegyenlőség témájához. A résztvevők megismer-

kednek az Egyenlő bánásmódról szóló törvénnyel, megismerik a téma európai uniós megkö-

zelítését, a hazai antidiszkriminációs jogi környezetet, valamint azokat a jogorvoslati fóru-

mokat, ahová a diszkrimináció áldozatai fordulhatnak.

A félévi feladat során a hallgatók kisebbségek témakörében egy önálló projekt-ötletet gene-

rálnak az oktató segítségével, majd azt a félév során kidolgozzák.




Intézményi felelős (név, beosztás): Dr. Papp Z. Attila, egyetemi docens, Ph.D.

68

Tantervi egység, (al)modul neve: Szociális munka fogyatékkal

élőkkel Kreditszáma: 3

Tantervi helye:

2. félév

A számonkérés, értékelés módja: gyakorlati jegy (projekt-gyakorlat)



A kurzus általános célja, hogy a hallgatók képessé váljanak az intézményi, valamint egyé-

ni, családi, csoportos és közösségi munkában szervezési, megvalósítási részfeladatok ellá-

tására

A félév során az alábbi témákat tárgyaljuk:

A fogyatékosság fogalma, a témával kapcsolatos speciális ismeretek

A fogyatékos személyek egyes csoportjainak meghatározása, a fogyatékosság fogalmának

jelentésváltozatai

Nemzetközi meghatározás

A fogyatékos személyek egyes csoportjainak jellemzői (veleszületett, illetve szerzett)

A fogyatékossággal élő emberek életmódja, az életminőség fogalma, dimenziói (interakci-

óban, anyagi struktúrákban, szociális hálózatban, elfogadottságban, megelégedettségben) A

fogyatékossággal élők problémái szociálpszichológiai megközelítésben

A fogyatékosság iránti attitűd, előítéletek, stigmatizáció, társadalmi befogadás lehetőségei

A habilitáció, a rehabilitáció értelmezése

A fogyatékos személyek humánus ellátását biztosító alapelvek alkalmazása (normalizáció,

integráció, autonómia)

Esélyek egyenlősége

Fogyatékosság és rehabilitáció

A rehabilitáció fogalma, a fogyatékosság megelőzése és a rehabilitáció.

A rehabilitáció részterületei és azok összefüggései, a fogyatékosságok és a rehabilitáció.

Paradigmaváltás a fogyatékossággal élő emberek rehabilitációjában.

A fogyatékosok szociális ellátása.

A szociális munkás szerepe a rehabilitációban

A fogyatékos személyeket ellátó intézményrendszer

A kiskorú fogyatékos népességet ellátó intézményrendszer.

A nagykorú túli fogyatékos személyeket ellátó intézményrendszer.

A szociális szolgáltatásokat érintő problémák.

A fogyatékos személyeket segítő, ellátó szociális intézmények modernizációja

Külföldi jó gyakorlatok

Fogyatékosság és a munka világa

Fogyatékos emberek a munkaerőpiacon

Esélyegyenlőségi szempontok a munkahelyeken

Befogadó munkahelyi attitűd

Ergoterápiai szempontok

69

Jó gyakorlatok bemutatása

Fogyatékos személyek és a közösségek

A fogyatékos személyek el- és befogadása, pozitív társadalmi értékük előtérbe helyezése, a

közösségi szociális munka lehetőségei

Otthon

Család

Lakóközösség

Önsegítő csoportok

Civil szervezetek

Szabadidő, sport, művészet

A közvélemény és annak befolyásolása

Esélyegyenlőségi szempontok

Szociális munka a fogyatékos személyek között

Mentálhigiénés követelmények a fogyatékossággal élők szociális ellátásában

Az állapotfelmérés során alkalmazott módszerek

Az egyéni fejlesztési tervek elkészítésének tartalmi elemei és módszerei

Az egyéni fejlesztési tervekben kitűzött célok megvalósításának módszerei, az elért ered-

mények értékelése, elemzése

Etikai szempontok

A szociális munkás személyiségfejlődésének támogatása a fogyatékosok között végzett

munka során

Önképzés, továbbképzés

Szupervízió

A szociális munkás munkatársai, a munkacsoport

Esetmenedzsment

A félévi feladat során a hallgatók a tanultak alapján - fogyatékkal élők témakörében -

egy önálló projekt-ötletet generálnak az oktató segítségével, majd azt a félév során ki-

dolgozzák.




Intézményi felelős (név, beosztás): Dr. Szabó-Tóth Kinga, egyetemi docens, Ph.D.

70

Tantervi egység, (al)modul neve: A szociális munka adminisztráci-

ója Kreditszáma: 3

Tantervi helye:

3. félév

A tanóra típusa: géptermi gyakorlat

Száma: 30 óra/félév – teljes munkaidős képzés

10 óra/félév - részidős képzés

Előtanulmányi feltétel nincs.


A hallgató munkájának értékelése a következő dokumentumok és tevékenységek során törté-

nik:

1. A hallgatói órai részvétele és aktivitása, az órai feladatok megoldásának színvonala

(20%)

2. 2 darab beadandó dolgozat (projekt-feladat) a félév során (20-20%)

3. A félév végén zárthelyi dolgozat írása (40%)


A gyakorlat célja, hogy megismertesse a hallgatókat a szociális munka adminisztrációja so-

rán összeegyeztetendő különféle érdekek megjelenésével a gyakorlati szociális munkában, a

hatékony irányítás kérdéseivel, a konfliktuskezelés kereteivel, a szociális munka során hasz-

nálatos alapvető információs technológiai eszközökkel, adatbázisokkal, azok kezelésének

módszereivel, a minőségbiztosítás és szervezetirányítás kérdéseivel, a teljesítmény felmérés

és értékelés módszereivel és eszközeivel, valamint olyan eljárásokkal és technikákkal, me-

lyek alkalmassá teszi a hallgatókat fejlesztési, innováció projektek adminisztratív ügyeinek

lebonyolítására.

A tantárgy során kialakítandó kompetenciák:

- felkészültség olyan információk gyűjtésében és adminisztratív úton történő feldolgo-

zásában, amelyek a szociális alapszolgáltatásban, a szakellátásban, és más, hivatali

szociális adminisztrációban részfeladatként jelen vannak;

- jártasság a korszerű informatikai technikákban;

- szociális területeken megjelenő adminisztratív feladatok végzésére;

- fejlesztésekben, innovációban folytatott adminisztratív tevékenységekre.


A részidős képzésben résztvevő hallgatók egyéni elbírálás alapján mentesülhetnek a két be-

adandó dolgozat megírása alól.

Intézményi felelős (név, beosztás): Szirbik Gabriella, egyetemi tanársegéd, -

71

Tantervi egység, (al)modul neve: Összefüggő szakmai gyakorlat és

gyakorlatkísérő szeminárium Kreditszáma: 30

Tantervi helye:

4. félév


Óraszám:

- teljes idejű képzés esetén 560,

- részidős képzés esetén 240 óra, melyből 3 hetet összefüggően kell a hallgatóknak el-

tölteniük a gyakorlóhelyen.

A hallgató munkájának értékelése a következő dokumentumok és tevékenységek során tör-

ténik:

- A hallgató a gyakorlat teljesítése során gyakorlati naplót ír, mely tartalmazza a gya-

korlat egyes szakaszaiban – intézménylátogatás, laikus gyakorlat, egy klienssel vég-

zett interjú – született feljegyzéseit, a klienssel folytatott interjú jegyzőkönyvét, a se-

gített által aláírt leírást arról, hogy a kliens hogyan élte meg a segítő kapcsolatot, ill. a

saját meglátásait segítői viselkedése erősségeiről és gyengeségeiről, azokról a terüle-

tekről, amelyeken fejlődni szeretne a további gyakorlatok során.

- A hallgató részt vesz a gyakorlatkísérő szemináriumon, ahol beszámol tapasztalatai-

ról.

- A tereptanár igazolja a gyakorlat teljesítését, valamint értékelést készít a hallgatóval

közösen a hallgató erősségeiről és további lehetséges fejlődési céljairól.

A gyakorlati jegyet a gyakorlatkísérő szemináriumot vezető oktató jegyzi be az elektronikus

leckekönyvbe.


A hallgató gyakorlatát különösen a szociális alapszolgáltatás, a szociális szakellátás intéz-

ményeiben; a gyermekjóléti alapellátás és a gyermekvédelmi szakellátás intézményeiben;

szociális területen működő civil, nonprofit és egyházi szektor szervezeteinél; munkaerő-

piaci szolgáltatással foglalkozó szervezeteknél, intézményeknél; szociális igazgatás intéz-

ményeinél teljesíti.

Az összefüggő szakmai gyakorlat során a hallgató bizonyítja, hogy képes a szociális munka

szakmai szabályainak megfelelően, az adott intézmény küldetésének és eljárásainak megfe-

lelően, az intézmény klientúrájához tartozó igénybevevőknek szolgáltatást nyújtani. Így ez a

gyakorlat a képzési folyamat legfontosabb integrációs pontja.

Specifikus célok:

A hallgató képes

- kialakítani a gyakorlóterepen a saját praxisát, azaz megfelelő kapcsolatot alakít ki a

klientúra tagjaival, a szolgáltatás munkatársaival, az intézménnyel kapcsolatban lévő

más szakemberekkel;

- szakszerűen szolgáltatásokat nyújtani, azaz ismeri és alkalmazza az általános szociális

munkás tudást és készségeket, megismeri az adott terület speciális ismeretanyagát, és

munkáját a szociális munka értékelkötelezettsége és etikai előírásai szerint végzi;

- megfelelően használni a tereptanári szupervíziót.

A gyakorlat folyamata

A gyakorlat szakaszai:

1. Előkészítő szakasz

72

A 3. félév végén a terepmunka koordinátorral a hallgató kiválasztja a gyakorlati tere-

pet, a terepmunka-koordinátor előkészíti a szerződést az egyetem és a terepintézmény

között.

A hallgató és a tereptanár felméri a hallgató tanulási szükségleteit, egyeztetett elkép-

zeléseik szerint elkészítik a hallgató gyakorlati tervét.

2. Beilleszkedés szakasza (4. félév, 1-2. hét)

A hallgató

1. megismerkedik az intézménnyel, a munkatársakkal és együttműködő partnerekkel, az

eljárásokkal;

2. a szupervízió szabályaira és módjára vonatkozóan szerződést köt a tereptanárral;

3. összegyűjti és áttanulmányozza a szolgáltatás nyújtásához nélkülözhetetlen alapiro-

dalmat;

4. hospitál a tereptanár és más kollégák ülésein, illetve részt vesz a munkacsoport megbe-

szélésein.

3. Munka-szakasz (4. félév, 3-13. hét)

A hallgató

a tereptanárral közösen kiválasztja azokat a klienseket, akikkel a hallgató dolgozni

fog;

a szolgáltatás eljárási szabályainak, illetve a szakmai szabályoknak megfelelően dol-

gozik a klienseivel;

rendszeres szupervíziós üléseken megtárgyalja a tereptanárral az ügyek menetét a

szupervízió szabályainak megfelelően.

4. Lezáró szakasz

A hallgató

előkészíti az általa vitt esetek lezárását és átadását;

írásbeli összefoglaló értékelést készít a tereptanárral közösen a gyakorlatról.

A tereptanár ajánlott jeggyel és a saját írásos feljegyzései alapján készített szöveges értéke-

léssel zárja a gyakorlatot.

Értékelés

Minimum-elvárások

A hallgató ismeri

az intézmény küldetését, felépítését, klientúrájának sajátosságait, kapcsolatrendszerét;

a nyújtott szolgáltatások elméleti megalapozását, jogszabályi kereteit, módszereit, el-

járásait, adminisztrációját.

A hallható képes

a szakmai szabályainak megfelelően dolgozni legalább 5 igénybevevővel, illetve a

szolgáltatáshoz kapcsolódó résztevékenységeket végezni;

megfelelő kapcsolatot kialakítani az intézmény munkatársaival;

igénybe venni és megfelelően használni a tereptanári szupervíziót,

a szolgáltatáshoz kapcsolódó adminisztrációt megfelelően vezetni, és a szükséges do-

kumentumokat elkészíteni.

A kiválóság kritériumai

A hallgató

motivált, önállóan keresi a jó megoldásokat, tudásforrásokat;

73

partneri kapcsolatot képes kialakítani a szolgáltatás igénybevevőjével, és képes őt mo-

tiválni a változásra;

elemzi saját gyakorlatát, törekszik azt javítani;

elkötelezetten vesz részt a szakmai kapcsolatokban, vállalja a transzparenciát és a. fe-

lelősséget.

Az értékelés alapja a gyakorlati portfolió, melynek részei:

a terepgyakorlati szerződés,

a hallgató feljegyzései (irodalom, kapcsolatok, esetvitel, szupervízió),

az egyéni konzultációk feljegyzései,

a feladatok teljesítéséről szóló prezentációk,

záró értékelés,

a tereptanár feljegyzései, összefoglaló értékelése és ajánlott jegye.




Intézményi felelős (név, beosztás): Dr. Kozma Judit, egyetemi docens, Ph.D.

74

I. 6. A képzési folyamat, az értékelési módszerek, eljárások

A szakképzés kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák (KKK …... pontja)

elsajátíttatásának megvalósítási terve: az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak,

oktatási módszerek és gyakorlatuk

Megjegyzés: Az egyes tárgyak többféle kompetencia fejlesztésére lehetőséget adó tanulási tapasztalato-

kat kínálnak, a táblázatban csak az adott kompetenciák szempontjából legjellemzőbb tárgyakat soroltuk

fel!

Valamennyi felsőoktatási szakképzés közös modulja

Kialakítandó kompetenciák A kompetenciák megszerzé-

sét biztosító tantár-

gyak/gyakorlatok

Alkalmazott oktatási/tanulási és

számonkérési módszerek

Munkaerő-piaci ismeretek

a) főbb kompetenciák, szakmai készsé-

gek:

- helyzetfelismerés és helyzetelemzés,

logikus gondolkodás, kreativitás, ötlet-

gazdagság;

- hiteles kommunikáció, önmenedzse-

lés, határozottság és céltudatosság;

- felelős munkavállalói magatartás,

döntésképesség;

- önfoglalkoztatási kompetenciák,

vállalkozói magatartás;

- udvariasság, kulturált és etikus maga-

tartás;

- munka világában az értékrend ismere-

te és betartása;

- a munkáltatói elvárásoknak megfelelő

magatartás és teljesítmény;


- a munkaerőpiac alapfogalmainak

ismerete;

- gazdálkodó szervezetek fogalmának,

típusainak ismerete;

- adott vállalkozás esetén a munkajogi

előírások értelmezése;

- a munkavállalói jogok és kötelezett-

ségek ismerete;

- álláskeresési technikák alkalmazása

(szakmai önéletrajz készítés), interjú-

kon siker elérése;

- alkalmazkodás az önfoglalkozási

korlátokhoz, a vállalkozás szakmai és

jogi kereteihez;

- alkalmazkodás a hazai és a nemzet-

közi munkaerő-piaci változásokhoz;

- aktuális jogi és eljárási szabályok

ismerete az EGT tagállamaiban történő

munkavállaláshoz.

Munkaerő-piaci ismeretek

Intézmény-megismerési és

laikus gyakorlat + gyakor-

latkísérő szeminárium

Szakmai képességfejlesztés

I-II.

Összefüggő szakmai gyakor-

lat és gyakorlatkísérő sze-

minárium

Oktatási/tanulási módszerek:

Az ismeretek szemináriumi

feldolgozása

Az ismeretekkel összefüggő

feladatok elvégzése (pl. karrier-

elképzelések elemzése, megfi-

gyelési feladatok, saját viselke-

dés elemzése, kérdőívek kitöl-

tése, stb.)

Laboratóriumi gyakorlatok

(mintaesetek feldolgozása, ill. a

helyzetek különböző megoldá-

sainak eljátszása, elemzése)

Értékelés:

Portfolió-értékelés alapján

gyakorlati jegy

Idegen nyelvi alapszintű ismeretek a) főbb kompetenciák, szakmai készsé-

gek:

- alapszintű beszédkészség;

- alapszintű szöveg hallás utáni megér-

Idegen nyelvi alapismeretek


Egyszerűbb idegen nyelvi szö-

vegek lefordítása

Egyszerűbb idegen nyelvi szö-

75

tése;

- olvasott szöveg megértése, alapszintű

nyelvtudás az írásbeli válasz elkészíté-

séhez;


- idegen nyelven, alapfokon történő

kommunikáció, írásban és szóban;

- egyszerűbb idegen nyelvi szöveg

megértése és fordítása (idegen nyelvről

anyanyelvre);

- a képzési terület sajátosságainak

megfelelő szükséges idegen nyelvű

szoftverek használata útmutatás alap-

ján; a kezelőfelületek használata, a

felhasználónak készített leírások, üze-

netek megértése és alkalmazása.

vegek alkotása

Hétköznapi beszédhelyzetek

modellálása, eljátszása

Elektronikus közlemények

megértése és alkotása

Idegen nyelvű szoftverek meg-

ismerése

Szakmai szókincs megismerése

és használata

Értékelés:

Portfolióértékelés alapján gya-

korlati jegy.

Szakmai és pénzügyi információ

feldolgozási alapismeretek a) főbb kompetenciák, szakmai készsé-

gek:

- informatikai alapkompetenciák – egy

operációs rendszer alapszolgáltatásai-

nak használata, egy szövegszerkesztő,

táblázatkezelő, böngésző, prezentáció-

készítő – biztonságos birtoklása;

- szakmai informatikai programok

felhasználói szintű ismerete és felhasz-

nálói készség annak használatával

kapcsolatban;

- infokommunikációs rendszerek hasz-

nálata;

- logikus gondolkodás, felelősségtudat

a szakmai feladatok megoldásában;

- alapvető pénzügyi és adózási ismere-

tek, valamint ezek alkalmazása konkrét

számítási feladatokban;


- ECDL alapkövetelményei;

- problémák/feladatok megoldásában a

gazdálkodó szervezet adminisztrációs,

információs és kommunikációs rend-

szereinek szakszerű használata;

- egyszerű, a hétköznapi életben elő-

forduló számítási feladatok megoldása

számítógép használatával (pl.: száza-

lékszámítás, kamatos kamat, ÁFA és

adó számítások, számlázási alapismere-

tek stb.);

- a döntési folyamatokban az informá-

ciós rendszer és adatbázisának aktív

használata;

- számítógép hálózati szolgáltatások

ismerete és alkalmazása adott feladatok

megoldásához;

- a képzési terület sajátosságainak

megfelelő adatbázisok kezelése, a

meglévő adatbázisokból lekérdezési

feladatok meghatározása és megoldása

adott szakmai cél szerint.

Informatika alapjai

Közgazdaságtan


nisztrációja

Szociális munka kisebbségi

csoportokkal (projekt-

gyakorlat)

Szociális munka fogyatékkal

élőkkel (projekt-gyakorlat)



minárium



Szakmai adminisztratív felada-

tok megoldása

Ismeretközlő előadások

Projekt-gyakorlatok adminiszt-

rációs feladatainak megoldása

Az ismeretek elmélyítése és

gyakorlása az összefüggő

szakmai gyakorlat során

Értékelés:

Portfolió-értékelés

Kollokvium

76

Kommunikációs ismeretek a) főbb kompetenciák, szakmai készsé-

gek:

- szakmai kommunikáció megértése és

szakszerű alkalmazása szóban és írás-

ban;

- az adott szakma/képzési ág témakör-

ében anyanyelven eredményes szakmai

kommunikáció;

- fejlett beszédkészség, megfelelő

szakmai szókincs, nyelvhelyesség,

közérthetőség;

- időtervezés, információátadás;


- tárgyalásokon való képviselet, a

kommunikációs eszköztár használata a

tárgyalástechnika és az üzleti szabá-

lyok figyelembevételével;

- a szakmai álláspontok meggyőző

képviselete; hiteles kommunikáció;

érvelési technikák és a szakmai érv-

rendszer ismerete, használata, képvise-

lete;

- együttműködés a munkatársakkal;

- kommunikáció a széles értelemben

vett megrendelővel, ügyféllel;

- együttműködés a szakmai partnerek-

kel, helyi önkormányzatokkal, kama-

rákkal, kormányhivatallal, médiával és

a munkatársakkal, új üzleti kapcsolatok

építése, sikeres kommunikáció a gaz-

dasági élet valamennyi szereplőjével;

- üzleti levél/üzenetkészítés;

- az alapvető kommunikációs módsze-

rek és technikák ismerete és szakszerű

alkalmazása.

Kommunikáció szóban és

írásban


(szem.)


(szem.)

A szociálpolitika alapjai I-

II. (szem.)

Szociális esetmunka (szem.)

Szociális munka idősekkel

(szem.)

Szociális munka hátrányos

helyzetű településeken

(szem.)


laikus gyakorlat + gyakor-

latkísérő szeminárium


I-II.


csoportokkal (projekt-

gyakorlat)


élőkkel (projekt-gyakorlat)


nisztrációja



minárium

A hallgató kommunikációs ismere-

teinek és képességének fejlesztése

valamennyi tantárgy fontos célja.

Kiemelten fontos cél ez a szeminá-

riumok, a projektgyakorlatok, va-

lamint a szakmai terepgyakorlatok

esetében.


Szóbeli és írásbeli feladatok

megoldása


A szakmai kommunikáció

különféle szóbeli és írásbeli

formáinak elsajátítása, gyakor-

lása, pl. interjú, ismeretközlés,

aktív meghallgatás, szerződés-

kötés (a közös munka keretei-

nek megteremtése), esetbemu-

tatás szupervízióban, verbális

és non-verbális közlés értelme-

zése, szakmaközi együttműkö-

dés, beszámoló írása, feljegyzé-

sek készítése, stb.)

Értékelés:

Strukturált szakmai feladatok

elvégzése és prezentáció készí-

tése alapján portfolióértékelés,

ill. gyakorlati jegy

A szociális munka szakirányú képzés szakképzési modul

Kialakítandó kompetenciák A kompetenciák megszerzé-

sét biztosító tantár-

gyak/gyakorlatok

Alkalmazott oktatási/tanulási és

számonkérési módszerek

A szociális munka részfeladatainak

vállalásához szükséges társadalomis-

mereti, pszichológiai, szociálpolitikai,

jogi, igazgatási és pedagógiai felké-

szültség





Közgazdaságtan

Bevezetés a pszichológiába

A jogtudomány alapjai

A szociálpolitika alapjai I-

II.


Előadások

A hallgató önálló ismeretszer-

zését igénylő szemináriumi

munka

Egy helyi közösség megismeré-

sét szolgáló szakmai feladatok

elvégzése

Értékelés:

Az ismeretanyag elsajátításá-

nak ellenőrzését szolgáló kol-

lokviumok

Önálló vagy csoportos szakmai

77

Fejlődés – és személyiség-

lélektan

Szociális jog

feladat elvégzése alapján gya-

korlati jegy

A szociális ágazatban működő civil,

nonprofit és egyházi szektor szerveze-

teinek, működésének és jellemzőinek

ismerete


laikus gyakorlat

Esetkezelés a gyakorlatban


nisztrációja


lat



Intézmények működésének, a

helyi közösségekben elfoglalt

helyének feltárása

Az intézményi adminisztráció

megfigyelése, elsajátítása, gya-

korlása

Aktív részvétel szociális intéz-

mények munkájában

Értékelés:

Strukturált szakmai feladatok

alapján portfolió-értékelés

A különböző társadalmi csoportok (pl.

vallási, etnikai) kultúrájához kapcsoló-

dó ismeretek


csoportokkal


élőkkel


Projekt tervezése és kivitelezé-

se során kapcsolat létesítése kü-

lönböző szociális intézmények

különböző szükségletekkel és

kultúrával rendelkező igénybe-

vevőivel

Értékelés:

Az egyes csoportok által meg-

tervezett és kivitelezett projek-

tek részletes értékelése a gya-

korlati jegy alapja.

Tájékozottság az alapvető emberi szük-

ségletek, a szociális problémák és az

ezekkel összefüggő társadalmi jelensé-

gek, valamint a lehetséges szociális

munkás beavatkozások11

területén

A szolgáltatást igénybe vevők problé-

mái iránti érzékenység, a szocializáci-

ós, életvezetési és mentálhigiénés ne-

hézséggel küzdők támogatása

A szociális munka alapjai


Szociális munka csoportok-

kal

Szociális munka közössé-

gekkel

Szociális munka gyermekes

családokkal

Szociális munka idősekkel

Szociális munka hátrányos

helyzetű településeken


élőkkel



minárium



A probléma-alapú tanulás mód-

szerével kivitelezett csoportos

feladatmegoldás

Önálló megfigyelési és elemzé-

si feladatok

Önálló vagy csoportos tanulás

Esetmegbeszélés és szupervízió

Projekt tervezése és kivitelezé-

se munkacsoportban

Önálló, tereptanári szupervízi-

óval kísért szakmai munka

Értékelés:

Az egyes tárgyak keretében

végzett különböző kompetenci-

ák fejlesztését lehetővé tévő ta-

nulási tapasztalatok eredmé-

nyeiből álló portfolió értékelése

a gyakorlati jegy alapja.

Tájékozottság a szociális munka admi-

nisztrációjában

Felkészültség olyan információk gyűj-

tésében és adminisztratív úton történő

feldolgozásában, amelyek a szociális

alapszolgáltatásban, a szakellátásban,

és más, hivatali szociális adminisztrá-

cióban részfeladatként jelen vannak

Az informatika alapjai


nisztrációja


lat


Géptermi gyakorlat

Betanulás és gyakorlás terep-

tanári felügyelettel

Értékelés:

Portfolióértékelés

11

A KKK-ban megfogalmazott kompetenciák közül hiányzik a szociális munka elméleti és gyakorlati tudásalapja!

78

Jártasság a korszerű informatikai tech-

nikákban

Felkészültség a szociális munka alap-

készségeinek alkalmazásában (önisme-

ret, kapcsolatteremtés, kommunikáció,

empátia)

Felkészültség a személyközi viszo-

nyokban általánosan elfogadott nor-

mák, szabályok valamint a Szociális

munka Etikai kódexében megfogalma-

zottak alkalmazására



I-II.


lat és gyakorlatkísérő szemi-

nárium


Laboratóriumi gyakorlat

Terepgyakorlatok tereptanári

szupervízióval és gyakorlatkí-

sérő szemináriummal

Értékelés:

A laboratóriumi munka szóbeli

értékelése.

Önálló feladatmegoldás a gya-

korlati jegy alapja.

Az értékelés, ill. az elsajátított ismeretek, készségek ellenőrzésének módszerei, eljárásai, szabályai

A Miskolci Egyetem hallgatóinak értékelését és a képzések zárását a Miskolci Egyetem Szer-

vezeti és Működési Szabályzata III. kötete (a Hallgatói követelményrendszer) részletesen sza-

bályozza.

A jogszabály internetes elérhetősége:

http://www.uni miskolc.hu/system/file.php?&file_id=317

Az egyes tantárgyak a tantervben meghatározott módon kollokviumra, gyakorlati jegyre

és/vagy aláírásra zárulnak. Az osztályozásra vonatkozó jogszabályokat figyelembe véve a

gyakorlati jegyre végződő tárgyak három, vagy ötfokozatú, a kollokviumra végződő tárgyak

ötfokozatú minősítéssel zárulnak.

Az egyes tantárgyakra vonatkozó speciális előírásokat (például zárthelyi dolgozatok időpont-

ja, vagy az aláírás, gyakorlati jegy megszerzésének feltételei) az erre vonatkozó szabályoknak

megfelelően ismerik meg a hallgatók az aktuális félév elején.

A képzésre, mint ahogyan korábban is írtuk, gyakorlatközpontúság jellemző. Ez olyan mód-

szerek alkalmazását jelenti a képzésben, amelyeknek központi eleme a hallgatók kompetenciá-

inak tudatos fejlesztése (kompetencia-alapú képzés).

A kompetencia megszerzésének főszereplője maga a hallgató. A modern képzés ugyanúgy

hallgató-központú, ahogy a modern szociális munka is igénybevevő-központú. Nem a képzés

„teszi” kompetenssé a hallgatót, hanem a hallgató válik kompetenssé, meghatározott tanulási

feladatok sikeres teljesítésén keresztül.

E koncepció szerint a képzés oktatóinak feladata a megfelelő tanulási tapasztalatok elérhetővé

tétele a hallgatók számára, valamint a hallgatók önálló munkájának támogatása, figyelemmel

kísérése, a tudásforrásokhoz való hozzásegítés, a teljesítmény személyre szóló értékelése, a

további tanulási célokról folytatott diskurzus egyik szereplőjeként e célok és az elérésükhöz

vezető utak megtervezésében való részvétel, a hallgató kísérése a kompetencia megszerzéséhez

vezető úton.

A kompetencia-alapú képzés a szociális munkás tárgyak oktatásában a hagyományostól eltérő

oktatási és értékelési módszereket követel. A hagyományos oktatásban a hallgató megtanul

előre meghatározott ismereteket, majd ezek elsajátításáról bizonyságot tesz. A gyakorlat során

is ezen ismeretek alkalmazási képességéről tesz a leendő szakember tanúbizonyságot. A mo-

dern képzésszervezési formákban a hallgató az oktatóval együtt felméri meglévő adottságait,

ismereteit, készségeit, és tanulási tervet készít. A tanulási tapasztalatok során ismereteket sze-

rez, megfigyel, különböző helyzetekben fejleszti készségeit, felfedezi tudásának hiányosságait,

önállóan szerez ismereteket, bemutatja ezeket. A modern oktatási formákban nagy szerepe van

a csoportos feladatmegoldásnak (probléma-alapú tanulás), az internetes kutatásnak, az e-

79

tanulási módszereknek, az értékelés olyan módjainak, mint például az ön- és társértékelés, a

projekt-készítés módszere, valamint a portfolió-értékelés.

A fentiekre való tekintettel egyes tárgyak esetében (elsősorban a szociális területen belül ta-

lálható tárgyak esetén) az órákon való aktív részvétel nagyon fontos a félévi munka értékelé-

sénél. Bizonyos tárgyak esetében azt az elvet követjük, hogy a félév végére minden hallgató

rendelkezik majd egy portfólióval, mely különböző, a félév során teljesítendő feladatokból

tevődik össze (pld. zárthelyi dolgozatok, prezentációk, elemzések, stb.). A félév végén ezeknél

a tárgyaknál a hallgató portfóliója alapján kap megajánlott érdemjegyet, melyet szóbeli vizsga

segítségével javíthat (az előadások esetén) vagy gyakorlati jegyet (a gyakorlatok esetén) - lásd

ennek részletezését a tárgyleírásoknál.

I. 7. Az alapképzésbe való kreditbeszámítás terve

A 3. pont alatt a szakképzési tantervben az alapképzésbe beszámíthatónak jelzett ismeretek (tan-

tárgyak és kreditjeik), valamint az adott („befogadó”) alapképzés tantervében elismertként tervezett

ismeretek (tantárgyak és kreditjeik) megadása Megjegyzés: A más szakon való továbblépésben beszámítható krediteket eltérő színnel jelöltük!

a felsőfokú szociális munkás asszisztens szakkép-

zésből beszámítható ismeretek

(modul, tantárgy, kredit megadásával)

az adott alapképzés tantervéből

teljesítettnek számító ismeretek

(ismeretkör, tantárgy, kredit megadásával)

Tantárgy Kredit Tantárgy Kredit

k u l c s k o m p e t e n c i a modul Idegen nyelvi alapismeretek 2 Szaknyelv I. 2

Az informatika alapjai 2 Az informatika alapjai 2

Képzési terület (Társadalomtudomány )szerinti közös modul A szociológia alapjai 4 A szociológia alapjai 4

Társadalomtörténet 3 Társadalomtörténet 3

Mai magyar társadalom 3 Mai magyar társadalom 3

Egészség és társadalom 2 Egészségszociológia 2

Közgazdaságtan 3 Közgazdaságtan 3

A jogtudomány alapjai 3 A jogtudomány alapjai 3

A szociálpolitika alapjai I. 3 Szociálpolitika 2

Szakmai törzsmodul

A szociális munka alapjai 4 A szociális munka alapjai 4

Szociális esetmunka 4 Szociális esetmunka 4

Szociális munka csoportokkal 3 Szociális munka csoportokkal 3

Szociális munka közösségekkel 3 Szociális munka közösségekkel 3

Szociálpolitika alapjai II. 3 Szociálpolitika II. 3

Bevezetés a pszichológiába 4 Bevezetés a pszichológiába 4

Fejlődés – és személyiség-lélektan 3 Fejlődés – és személyiség-lélektan 3

Szociális jog 3 Szociális jog 3

Szociális munka gyermekes családok-

kal 3

Szociális munka gyermekes családok-

kal 3

Szociális munka idősekkel 3 Szociális munka idősekkel 3

Szociális munka hátrányos helyzetű

településeken 3

Szociális munka hátrányos helyzetű

településeken 3

Gyakorlati modul

Intézmény-megismerési és laikus gya-

korlat + gyakorlatkísérő szeminárium 4

Intézmény-megismerési és laikus gya-

korlat és gyakorlatkísérő szeminárium 3

80

Esetkezelés a gyakorlatban és gyakor-

lat-feldolgozó szeminárium 4


3

Szakmai képességfejlesztés I-II. 2+2 Szakmai képességfejlesztés I-II. 4

Összefüggő szakmai gyakorlat és gya-

korlatkísérő szeminárium 30

Összefüggő szakmai gyakorlat és gya-

korlatkísérő szeminárium 30

Összesen: 101

I. 8. A felsőoktatási szakképzés minőségbiztosításának bemutatása

A felsőoktatási intézmény minőségbiztosítási rendszerének alkalmazása a felsőoktatási

szakképzés indítása illetve folytatása kapcsán.

A Miskolci Egyetem vezetésének célja – a küldetés nyilatkozatának megfelelően –, hogy kutató-

egyetemként az Észak-magyarországi régió olyan szellemi központjává váljon, amelyet a minő-

ségtudat, a társadalmi felelősség értékrendjei és az azt megtestesítő tevékenység és aktivitás jel-

lemez.

Mindezen cél elérése érdekében a Miskolci Egyetem:

minőségpolitikáját aktualizálja és harmonizálja a felsőoktatás ágazati minőségpolitikája

szerint;

képzési és kutatási tevékenysége fejlesztése érdekében minőségbiztosítási, irányítási rend-

szert épít ki;

minőségbiztosítási rendszerét fejleszti a Felsőoktatási Törvény, a MAB elvárásai, vala-

mint a nemzetközi elvárások és trendek szerint;

a minőségfejlesztést és HRM követelmény rendszerét szorosan összehangolja, hogy mun-

katársai az oktatási, kutatási, tanácsadási feladatok ellátására a felsőoktatási intézmények

közötti versenyben kiemelkedő kompetenciahordozóvá váljanak;

a minőségfejlesztést és az intézményfejlesztést intézményi stratégiai elemeket hatékony és

hatásos módon integrálja.

Az egyetem vezetése arra ösztönzi munkatársait:

hogy a minőségpolitikát megismerjék;

életvitelükben és munkájukban fokozott igényességet tanúsítsanak;

ismereteiket, tudásukat folyamatosan bővítsék;

környezeti társadalmi, szociális érzékenységükkel a közösség érdekeinek érvényesülését

elősegítsék.

A Miskolci Egyetem vezetése elkötelezi magát és aktív szerepet vállal a minőségbiztosítási rend-

szer működtetésében, fejlesztésében, és ezt az elkötelezettséget minden munkatársától elvárja.

A Miskolci Egyetem a fenti célokkal összhangban Minőségfejlesztési Programmal rendelkezik.

Ez megtalálható a: http://www.uni-miskolc.hu/public/index.php?page_id=608 honlapon.

Ennek keretében zajlik - többek között - a végzős hallgatók kurzusértékelése mellett a kurzusok

folyamatos értékeltetése a hallgatókkal, az egyetemi és országos adatszolgáltatások teljesítése

(fenntartói megállapodás, akkreditációs igények, stb.), egyetemi és kari szintű jelentéskészítések,

Miskolci Egyetem Minőségbiztosítási Bizottság megbeszéléseinek szervezése, technikai támoga-

tása, diplomás pályakövető felmérések végzése, a végzett hallgatókat foglalkoztató cégek felmé-

rése, a Felsőoktatási Minőségi Díj támogatása szervezeti egység szinten, női esélyegyenlőségi és

hallgatói esélyegyenlőségi felmérés a Miskolci Egyetemen.

http://www.uni-miskolc.hu/public/index.php?page_id=608

81

Az indítandó FSZ képzésünket a fentiekkel és az Egyetem Minőségpolitikájával összhangban

indítjuk el és működtetjük. Már az anyag kimunkálása során építettünk azokra a tapasztalatokra,

melyeket a szociális munka szak oktatása, működtetése során szereztünk. Egyeztettünk azokkal a

terepintézményekkel, gyakorlóhelyekkel, akikhez hallgatóinkat küldjük. Szakmai fórumot szer-

veztünk a terepintézmények számára azzal a céllal, hogy igényeiket, elképzeléseiket jobban meg-

ismerhessük, és ezzel összhangba hozzuk szociális képzéseiket. Továbbképzést szerveztünk a

tereptanárok számára azzal a céllal, hogy tanterveink szemléletmódjával hatékonyabban tudjanak

azonosulni, kritikájukat beépítve, azzal korrigálva az egyes tantárgyak tananyagát. Folyamatos

szakmai konzultációt működtetünk (a jövőben is) a szociális szakokon tanító kollégáink részvéte-

lével annak érdekében, hogy a képzés minősége folyamatosan jó színvonalú legyen az általuk

adott visszacsatolásokkal. A hallgatói kurzusértékelések (mind a végzősökkel, mind az aktív

hallgatókkal) a szabályzatoknak megfelelően készülnek el. A szociális képzések tantervi hálója,

az elsajátítandó tananyaggal együtt antidiszkriminációs, az esélyegyenlőséget prioritásként kezelő

szemléletmódban készültek és így kerülnek oktatásra is. Bekapcsolódunk a DPR felmérésekbe –

annak minőségfejlesztésébe is, mint Szociológiai Intézet. Intézetünk úgynevezett „0”-dik évfo-

lyamot működtet annak érdekében, hogy az érdeklődő, potenciális hallgatókkal is megvalósuljon

a kapcsolattartás, amellett, hogy ez a végzett hallgatókkal is rendszeres. A szociális képzésekhez

kapcsolódóan is rendelkezünk Erasmus kapcsolatokkal, külföldi partnerintézményekkel annak

érdekében, hogy a nemzetközi trendekkel összhangban folytassuk képzéseinket valamint, hogy jó

színvonalú nemzetközi projektekben, kutatásokban vehessünk részt és hallgatóinknak is lehetősé-

get tudjunk adni külföldi részképzésére.

Documents

KÉRELEMbolszoci/docs/FSZ2013.pdfkÉrelem szociÁlis És ifjÚsÁgi munka felsŐoktatÁsi szakkÉpzÉs indÍtÁsÁra kÉrelmezŐ intÉzmÉny: miskolci egyetem miskolc 2012